[/ Gray Herbarium" Purchase December 1970 A] en. Nui X p Wer TEN Y PS ATP 4 3 — 9 D p azét WO 4479. s ul ERDELXY 2 EDENYES FLORAJAÁNAK HELYESBITETT FOGLALATA. A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL IRTA D? SIMONKAI, LAJOS, /45/- TANÁR. ENUMERATIO FLORA TRANSSILVANICUR VESCULOS/E CRITICA. EX MANDATO SOCIETATIS SCIENTIARUM NATURALIUM REGLE HUNGARIC/E SCRIPSIT D* LUDOVICUS SIMONKAI PROFESSOR, Lv BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1886. LIBRARY OF THE GRAY HERBARIUM HARVARD UNIVERSITY. THE GIFT OF 3 CNN ias veelpense Ree on ERDELY EDENYES FLORÁJÁNAK HELYESBITETT FOGLALATA. A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL IRTA D* SIMONKAI LAJOS TANÁR. ENUMERATIO FLORA TRANSSILVANIC/E VESCULOS/E CRITICA. EX MANDATO SOCIETATIS SCIENTIARUM NATURALIUM REGLE HUNGARIC/E SCRIPSIT D'* LUDOVICUS SIMONKAI PROFESSOK. BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1886. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat 1880-ban a növénytani nyilt pályázat alkalmával megbízta Dr. SIMONKAI Lasos tanárt, hogy tanulmányozza Erdély flóráját, s állítsa össze kritikailag az Erdély edényes növényeire vonatkozó -eddigi adatokat. A szerző 1885. évi októberben nyujtotta be munkáját, s a Társulat ugyanazon évi deczember 16. és 1886. évi január 13-iki választmányi ülése a birálók véleményes jelentése alapján ki- adásra elfogadta. A munkának legnagyobb része még 1886-ban elkészült, úgy hogy csak az utolsó ívek maradtak a folyó évre. A kiadás költségeit Társulatunk az országos érdekű kuta- tásokra és közleményekre való állami segélyből fedezte. Budapest, 1887 julius 10. Dr. Lengyel Béla, e. titkár. A MUNKA TARTALMA. ELŐSZÓ VSZ x c crees iT—NVIT: Irodalmi és herbáriumi források s a jelek magyarázata ... VII—XXXV. XXXVI—XLIX. Erdély flórájának jellemzése .... 1—50 Helyszótár ... --- I. Virágosak S SZAR] zipsEebtsziluek c--- i 31 anBSoksziemuskqec- e o DsBHeyszirmuak - v -- 915 c) Sziromtalanok .. ... ... 465 I Bieyszikuek -— 1497 C) Magrejtótelenek | . 596 IL Virágtalanok | . 600 D) Edényes - virágtalanok 600 a»sVillasaguak ce sz- 600 b) Viz-páfrányok ... ... 603 ONEPaframyokt ert 609 OB SUL OS MR CES ECC OLS iBotlandosiajokqe 2616 Egyéb pótlandók és javitandók ... 617 Névmutató | ... 621 SUMMA OPERIS. --. 1—VI. Literature herbariumque fontes nec non abbreviationes ... VII XXXV. Onosmaticon locorum XXXVI—XLIX. Charaet ristiea flore Transsil- IPxsefaiios A E ÉLSZ E VBDICa KEREKE e. rc Pe c TES I. Phanerogame Pg 2) Dicotyledones "- ae 31 a) Dialypetale Endl. .. ... 91 b) Gamopetale Endl... ... 275 c) Apetale Endl.... ... ... 465 B) Monocotyledoneeg 497 C)Gymnosperme .. ... 596 II. Cryptogamze ... 600 D) Oryptogamee vasculares 600 a) Dichotomez Sachs... ... 600 b) Rhizoearpeze Batseh. ... 603 CBHliGInemP e EE OUE d) Buisetinemu Mea rol Species addende .. ... ... ... 616 Alia addenda et corrigenda ... 617 Indexemonunmnmee qe AL ERDELY EDENYES FLORÁJA. ELŐSZÓ. Hazánk nyugati részeinek növényzeti viszonyairól számos alapos, részletes munkán kívül ma már összegező kritikai műveink is vannak ; ellenben Erdély flórájáról mindeddig még nem alaposak ismereteink. Könnyebb is volt a Királyhágón innen eső Magyarföld növényzetét ala- posan megismerni, mert nagyobb a hasonlatossága nyugati szomszéd- jainak flóráihoz; ellenben Erdély flórája, mely Európa keletével és délkeletével határos, számos sajátlagos és keleti jellemvonásával sok fejtörést okozott s még fog 1s okozni. Az irodalomban már eddig is elég anyag van közölve Erdély fló- rájáról ; de az egy évszázad óta felhalmozódó irodalmi adatok sem kel- lőleg összegyüjtve, sem tudományos bizonyossággal megállapítva nin- csenek. És sajnos, hogy egyesek jóval több növényfajt hirdettek Erdély honosai gyanánt, mint a mennyi a valóságnak megfelel ; valamint sajnos, hogy ezt oly alakban tették, hogy újabb, gondos és széleskörű tanul- mányozások nélkül alig lehet már a valót a valótlantól megkülön- böztetni. : Három oly florisztikai művet ismerünk, melyek Erdély edényes növényeit összességükben tárgyalják. Első és legbecsesebb e művek közől BaáumGARTEN János 4 kötetes diagnózisos Enumeratiója. BAUMGARTEN e műve Erdély flórájának napjainkban is legkiválóbb irodalmi forrása ugyan, de egészben véve, akár diagnózisait, akár meghatározásait, akár a fajokra, és eloszlásukra vonatkozó adatait tekintjük, ma már — mint 70 év előtt alkotott szel- lemi termék — eme 70 év alatt végbement haladáshoz képest, elavulttá és fogyatékossá vált. A másik két összegező erdélyi florisztikai mű 1866-ban jelent meg. Egyik a Flora Transsilvanie excursoria, Fuss MiHánv-tól; a másik pedig az Enumeratio plantarum. Transsilvanie, ScHUR FERDINAND-tól. SIMONKAI: Erdély flórája. 1 II ELÓSZÓ. Mind a két mü szerzóje àj adatokkal bóvíté Erdély flórájának ismeretét; de műveik, főkép a ScHUR FEnprNAND-é, csak bizonytala- nabbá és nehezebbé tették az Erdély flórájáról való tájékozódást. Műveikben ugyanis nem revideálják BAUMGARTEN adatait s nem egyez- tetik az általuk újak gyanánt közlötteket a BAuMGARTEN közléseivel ; nem kísérik az új fajokat a megkülönböztetésükre szükséges jellemeket szolgáltató diagnózisokkal; nem fordítanak elég gondot a fajok kriti- kai meghatározására: hanem gond nélkül veszik át a BAUMGARTEN hibáit kiavítatlanül, s az alattuk értendőt más néven új adatként is felhozzák; közzétesznek egész sereg meghatározatlan új fajt és téves vagy hamis adatot az új fajokról; helytelen meghatározások folytán számos oly növényfajt is ismertetnek Erdélyből mely Erdélyben egy- általán nem terem. Műveikben ezért gyakran egyazon növényfaj 4, 5, söt ennél is több néven szerepel; a kétséges és hamis adatok száma halomra gyűl, s a helyes a helytelennel, a való a valótlannal kétségbeejtő útvesztővé bonyolódik. Húsz éve telt el immár, hogy eme két mű napvilágot látott, s azóta nem akadt senki, a ki az ekként támadt zűrzavar eloszlatására vállalkozott volna. Maga NEIrgErcH Ácosr, az Aufzühlung der im Ungarn und Nlavonien beobachteten Gefüsspflanzen szerzője 1s irtó- zott az időt rabló terhes reviziótól: pedig NEILREIcH-nak, mint Ma- gyarország flórája megírójának lelke előtt lebegett e feladat s érdeké- ben is állott volna megoldása, hogy egészben s ne csonkán adjon számot hazánk növényvilágáról. NzmnREIOH kritikai enumeratiója tehát Erdély flórájának kritikai enumeratiójával még kiegészítendő volt, s a kiegészítés munkáját a Kir. M. Természettudományi Társulat reám bízta vala. Éreztem az elém tűzött s elvállalt nagy feladat nehézségeit, s munka közben leküzdhetetleneknek látszó akadályokra is bukkantam ; de Erdély érdekes flórája átkutatásának, tanulmányozásának és meg- világításának vágya s a belém helyezett bizalom kiérdemlése pillanat- nyira sem engedének elcsüggednem. Megbízatásom csak kritikai enumeratióra szólott, holott Erdély flórájáról a BAUMGARTEN és Fuss említett két művében már diagnó- zisos florisztikai művekkel rendelkeztünk. Eme művekben azonban épen a kritikai alap hiányzott, minthogy diagnózisaik nagyobb részét nem az erdélyi növényeken tett vizsgálatokból merítették, hanem csak külföldi könyvekből írták ki, jóllehet a leírások növényeinkre nem is illettek egészen. ELŐSZÓ. III Ez okból a munkát egész előlről kellett kezdenem s elejétől végeig nagy körültekintéssel és szigorú megbirálással végeznem, hogy a min- denekelőtt szükséges, de eddig hiányzó kritikai alap meg legyen. Önálló tanulmányok s a szabad természetben végzett kutatások és megfigyelések alapján meg kellett győzödnöm, hogy mely növényfajok honosak igazán Erdélyben s melyek kerültek be flórájának irodalmába tévedésből vagy épen szélhámosságból; át kellett tanulmányoznom a, flóra egész növényanyagát, hogy tüzetes diagnózisok és összehasonlí- tások utján szabatosan meghatározhassam, s az így megállapított elne- vezések alatt közölhessem; ki kellett küszöbölnöm flóránkból az ide- gen növények neveit; össze kellett gyűjtenem a szétszórt irodalmi adatokat, pontos idézeteikkel egybeállítanom, s a mennyiben ellent- mondók voltak, az ellentmondásokat összeegyeztetnem : csak így lehe- tett Erdély otthonos növényfajait s azok földrajzi elterjedését meg- állapítanom s ennek révén Erdély flórájának általános képét és növény- geografiai jellemét előtüntetnem. Enumeratiómat, a hol csak a tárgy természete megkívánta, bíráló megjegyzésekkel kisértem, s e megjegyzéseket, hogy általánosan ért- hetők legyenek, a botanika elfogadott tudományos nyelvén, a latin nyelven is megírtam. Munkám összeállítására vonatkozólag a következőket óhajtom megjegyezni. Arra törekedtem, hogy a tudományos faj, génusz és egyéb nevek közül a legjogosabbakat használjam s a további használatra. megálla- pítsam. Különösen a faj-nevek ókoztak e tekintetben nehézséget; mert ma már egy azon növényfajnak nemcsak 1, hanem gyakran 5—10, sőt több tudományos neve van. Ez egyet jelentő szinonimok közül az illető faj legjogosabb nevét elsőbbségi elv alapján kerestem ki, szinonimjaikat pedig zárójel közé tettem ; s vizont a prioritások be- bizonyítása végett úgy az érvényre emelt, mint a szinonim nevekhez, közzétételük teljes idézeteit és évszámait is kikerestem s kiírtam. Iparkodtam továbbá, hogy a flóra általános képet, növényzetének változatos elterjedését s növénygeografiai jellemét is lehetőleg hűen fel- tüntessem. Ezért első sorban nagy gondot fordítottam arra, hogy Erdély flórájának azon részint szubtilis, részint nagy karakterű növény- fajait kimutassam, melyek benne az igen hasonló, de nálunk nem termő nyugot-európai növényfajokat helyettesítik. Nagy gondot fordítot- tam az Erdélyt jellemző keleti s déli növényfajok megállapítására, va- lamint arra, hogy Erdély flórája sajátos eredetiségében kidomborodjék, s felismerhető legyen amaz átmeneti jelleme, mely őt, mint a nyugati 1 sk IV ELÓSZÓ. és keleti flórák közé ékelődött tagot, a fajok keveredésében és érdekes szubtilis elváltozásaiban megilleti. Midőn még minden egyes növény- fajnál úgy a vízszintes, mint a magasságbeli, a növényregiók szerint való elterjedést is kitüntettem ; továbbá az egész területen otthonos növényfajok emez általános jellemét kiemeltem; a termőhelyeket ugyanabban a sorrendben csoportosítottam : ezekkel Erdély flórájának növénygeografiai viszonyait részletesen törekedtem megállapítani. A termő helyeket természetesen a törvényesen megállapított államnyelvű neveikkel közöltem. Minthogy az eddig megjelent mun- kák eme soknyelvű országrészben dívó magyar, német, szász és román helyneveket vegyesen használták, az -ebből eredhető zavart úgy hárítottam el, hogy a termőhelyek összes neveit a munkámhoz csatolt szótárban gyüjtöttem össze. Az Erdély flórájára vonatkozó irodalmi közleményeket és munká- kat lehetőleg teljesen, szintén külön fejezetben állítottam össze. Hogy feladatomat sikerrel oldhassam meg, első sorban személye- sen igyekeztem átkutatni s megismerni Erdély flóráját, melylyel már 1872 óta foglalkoztam. Számos utazáson és kiránduláson megfigyeltem és jellemző példányokban összegyüjtöttem Erdély növényeit; e ki- rándulásokat egyszersmind úgy irányoztam, hogy a helyszínén való megfigyelések és gyüjtések alapján a másoktól világgá bocsátott és reánk megoldhatatlan nyügűl maradt számos helytelen adatot kiiga- zítsam. Feladatom megoldásában lényegesen segítettek mindazok, kik herbáriumaiknak áttanulmányozását megengedték, s a kik munkám- ban irodalmi eszközökkel is támogattak. Dr. HaxNarp Lazos biboros érsek a. legnagyobb előzékenységgel engedte meg erdélyi növényekben gazdag s nagybecsű herbáriumá- nak teljes áttanulmányozását; dr. CIÉSTIELSKI THEOFIL egyetemi tanár szíves volt ScHuR FERDISaAND herbáriumát a lembergi egyetem mú- zeumából tanulmányozás czéljából nagy csomagokban hozzám kül- detni; dr. Kaxrrz Ácosr egyetemi tanár az Erdélyi Múzeum- Egylet s a kolozsvári egyetem növénygyüjteményeit nyitotta meg előttem, hogy főkép Laxpoz, Czerz és Jaxka herbáriumait tanulmányozhassam bennök ; dr. KERNER ANrar bécsi egyetemi tanár a saját privát herbá- riumát s a bécsi egyetem múzeumának tudományos eszközeit bocsá- totta rendelkezésemre; végül a nagyszebeni kir. kath. főgymnasium igazgatója, VEREss IGwácz és természetrajzi szaktanára, ÖORMAY SÁNDOR, a BauwcanTEN herbariumát nyitották meg előttem. ELÓSZÓ. V Ezenfólül átnéztem Fuss Mrinmárx herbáriumát, Damam Jozsxr, CsaATO JíáNos, CSERNI BÉLA, dr. Harácsx JENő, Worrr GáBoR, Warz Lazos és a bécsi Zoologisch-botanische Gesellschaft gyüjteményeit ; erdélyi nóvényanyagot pedig dr. HavNarp Lazos-tól, Jaxxa Vrcron-tól, Poncrvs Fronráw-tól, ORMav SáNpon-tól, KxaprP ARMIN-tól és TAUSCHER Gxurá-tól kaptam. Irodalmi eszközökkel segítettek: dr. HAvxarp Lasos, dr. JURÁNYI Lazos, dr. Kaxrrz Ácosr és dr. KERNER ANTAL, Bnavx HENRIK bécsi botanikus, KwarP AnwurIN, a bécsi gyógyszerész-egylet conservatora, BanrH Józser hosszüaszói lelkész; a nagyváradi állami fóreáliskola ; végül a nagyszebeni kir. kath. fógymnasium, melynek kónyvtárából a BAUMGARTEN által használt s egykor tulajdonát tevő nagyobb florisz- tikus műveket kölcsönöztem ki. Legyen szabad mindeme sokoldalú szíves támogatásokért e helyen köszönetemet kifejeznem. Végre hálás köszönettel tartozom a nmélt. m. k. vallás- és köz- okt.-ügyi minisztériumnak, mely tanulmányaimnak itthon s a külföl- dön való véghezvitelére több ízben szabadságot engedélyezvén, munkám létrejöttét egyáltalában lehetővé tette. Ennyi nemes támogatás s a kitűzött czél érdekében kifejtett több mint öt évi ernyedetlen munkásság, ím megteremték kritikai enume- ratiómat." Lelki megnyugvással bocsátom enumeratiómat a nyilvá- * Jegyzetűl fölemlítem itt azon alapműveket, a melyeknek munkám megírásánál különösen hasznát vettem. Ilyenek : 1. C. LINNE : Species plantarum (editio 1753). . C. L. WILLDENOWw : Species plantarum. I—IV. k. (1797—1805). 3. WALDSTEIN et KITAIBEL: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungarie (1799—1812). 4. A. RocHEL : Plante Banatus rariores (1825). 5. MARSCHALL A. BIEBERSTEIN: Flora taurico-caucasica. I—IIT. k. (1808 ; 1819). . G. D. J. Kocn: Synopsis flore Germaniez et Helvetiex. ed. III. (1856—51). . A. NEILREICH : Flora von Nieder-Oesterreich (1859). . A. NEILREICH: Diagnosen der in Ungarn und Slavonien bisher be- obachteten Gefüsspflanzen (1867). 9. C. F. Nyman : Sylloge flore Europe (1854—55). 10. C. F. NYMAN : Conspectus florzee Europe (1878—54). 11. C. F. LEDEBOUR : Flora rossiea. I—IV. k. (1841— 53). 12. E. BorssrER : Flora orientalis. I—V. k. (1867—1884). 13. A. KERNER: Sched: ad floram exsiecatam — Austro-Hungaricam. I—III. k. (1881— 1884). 14. E. FIEK : Flora von Schlesien (1881). 15. G. A. PRITZEL : Thesaurus literaturz botanice (1877). t9 er] 00 a" VI ELÓSZÓ. nosság elé, mert a tőlem telhetőt megtenni őszintén igyekeztem. Hiszem, hogy művem az Erdély edényes flórájára vonatkozó ösmereteket álta- lánosságban és lényegében tisztába hozza, de egyúttal beösmerem, hogy további teendőket is hagyott maga után órókül. Ezek közé tarto- zik a még fennmaradt s enumeratiómban kijelölt kételyek felderítése ; azután Erdély számos vidékének, különösen pedig a keleti és délkeleti vidékeknek tüzetesebb növénytani átkutatása ; ilyen továbbá a részle- tes növénygeografiai adatok szakszerű gyűjtése, a kiválón erdélyi növényfajoknak kísérleti tenyésztéssel egybekötött tanulmányozása, valamint a már megteremtett kritikai alapon egy diagnózisos florisz- tikai mű megalkotása. Adja Isten, hogy a tudományos ismeretek iránt való lelkesültség és ügybuzgalom, s a tehetős körök érdeklődő figyelme és támogatása mennél előbb a teljes megoldás révébe vezessenek; adja Isten, hogy az egész Magyarföld edényes növényeiről, söt az ezen enumerátióban föl nem karolt edénytelen kryptogamokról is, oly klasszikus diagnó- zisos művet lássunk mielőbb, mely a tudományos érdekek szolgálata mellett a gyakorlati életnek 1s hasznos adatokat szolgáltasson. Aradon, 1885. okt. 2. Dr. Srwoxkar Lasos fóreáliskolai tanár. IRODALMI ÉS HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA, (Literature herbariorumque fontes, nec non abreviationes.) MNL. — Magy. Nóv. Lap. — Magyar Nóvénytani Lapok, szerkeszti és kiadja dr. KANITZ ÁGOST. ÖBZ. — Ost. bot. Zeit. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redi- girt von Dr. ÁLEXANDER SKOFITZ. VSV. — Verh. sieb. Ver. — Verhandlungen und Mittheilungen des sie- benbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. ZbG. — Zool. bot. Ges. — Verhandlungen der k. k. Zoologisch-Botani- schen Gesellschaft in Wien. *, — Azon auctor neve felett áll, ki a nóvényt Erdélyból elószór kózlé biztosan [Ponitur supra nomen illus Auctoris, qui speciem primus e Transsilvania publicavit. | ! — Láttam az illető lelőhelyen, ha a lelőhely után áll; vagy láttam az illető auctor eredeti példányát, ha auctor neve után áll. ( Vidi isto loco ; post nominem auctoris significat specimen authenticum auctoris me vidisse]. ['] — Magam szedtem. [Ego ipse legi. Folyószám. — Az Erdélyben honos fajok folyószámmal vannak ellátva. [Species spontane: numero ordinario sunt przdit:e. | i. — E jegy, ha a növény nevének folyószáma előtt áll, azt jelenti, hogy kétes, vajjon az illető növény terem-e vadon Erdélyben; ha pedig folyószám nélkül áll növények neve előtt, akkor azt jelzi, hogy ama növények vagy csak termesztetnek, vagy tévesen közlöttek. [Significat ante numerum ordinarium, plantam esse apud nos dubiam; sine nu- mero, — plantas cultas aut errore e Transsilvania publicatas. | Fajok, alfajok, varietások. — Fajokat, alfajokat (subspecies) és vari- etásokat (válfaj, változat) külónbóztetek e munkámban. A subspeciesek, vagy én szerintem subtilis-speciesek, rokonfajukkal egyazon folyószámot kapják és teljes fajnevet viselnek, miként azt már NvwaN Conspectusában találjuk: míg azonban NYMAN csillag (*) alatt csatolja a subspecieseket rokonaikhoz, addig én a rokonfaj folyószáma alá helyezett a, b, c, . . . . jel- zéssel fejeztem ki a kapcsolatot. [Species subspecies et varietates in opus- culo hoc distinguuntur. Subspecies Auctorum — a me potius species-subtiles apellatea — sub uno numero cum eorum typo conjunguntur et nomine specifico salutantur, sed non eodem modo quam apud NYMAN «Conspectus fl. europ», idest non asterisco (*) notantur, vero litteris a, b, c .. .. numero communi subscriptis coordinantur. | VIII IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. ANDRAE KARL Justus dr. A palceontologia professzora a bonni egyetemen. Szül. Naumburgban Poroszországban, 1816 nov. 1., elh. Bonnban 1885 máj. 8. — Erdélyben 1851-ben botanizált, számos és nagy kirándulást téve, s többek közt Schur-ral is tett kirándulásokat Kastenholznál és Bráza havasain. Közleményei igen alapos tanulmányok, Andrae Bot. Zeit. — Botanische Zeitung, herausgegeben von Sehlechtendal und Mohl, Berlin 4? folyóiratban: Beitrüge zur Kenntniss der Flora des südlichen Banats, der banater Militürgrenze und Siebenbürgens. XI. (1853) 409, 435, 456, 471. — XIII. 289, 305, 321, 701, 738, 806, 890, 861, 897, 913. — XIV. 49, 65, 111, 209, 943. Andrae Illustr. Zeit. — Leipziger Illustrirte Zeitungban : Der Butschetsch bei Kronstadt und Skitl a Jalomnicza, eine Alpenwanderung in Sieben- bürgen. XXII. (1854 apr. 15) nro. 563. — Egészen át van véves kózólve a Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwiss. VI. (1855) 40. Andrae Abh. Naturf. Ges. Halle. — Abhandlungen der Naturforschenden Gesellschaft zu Halle I (1854) viertes Quartal p. 55—84: Bericht über eine im Jahre 1851 unternommene geognostische Reise durch die süd- lichsten Punkte des Danates, der banater Militàrgrenze und Sieben- bürgens. — Kivonatban kózólve van: Verhandlungen und Mittheil. des siebenb. Vereins IX. (1858) p. 98, 114, 128. APPEL JosEr. Lovag és es. k. őrnagy, ki egykor Marosvásárhelytt tartózko- dott, s mint füvészkedó egyes adatokat szolgáltatott a Fuss Flora trans. excurs. számára. BarER ANTON tanár. — Oester. botan. Zeitschrift, redigirt von Skofitz XXXIII. (1883) p. 327—258: Die Heimat des g adatot nem tartalmaz. Baroa JózsEF dr. med. — Inauguralis értekezésében, melyet Benkő József- nek ajánl, lelőhely nélkül van nehány erdélyi növény tárgyalva. Balog Spec. — Specimen inaugurale botanico medicum sistens precipuas plantas i in M. Transsylvanize Principatu sponte et sine cultura prove- nientes, ac ibidem usu receptas. Lugduni Batavorum. 1779. 47. 37. p. BARABÁS JÓZSEF helv. hitv. lelkész Egerbe gyen. Gyüjteményét átnéztem. BARTH JOSEF. Ág. hitv. lelkész Hosszúaszón. Erdély igen tevékeny s nagy növénycserét űző fűvésze. Szül. Tábláson, Berethalma mellett, 1833. okt. 19. Barth Arch. — Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. Hermannstadt, 8? folyóiratban: Systematisches Verzeichniss derjenigen Pflanzen, welche der Gefertiste auf mehreren Excursionen in Siebenbürgen im Jahre 1876 gesammelt hat. XV. (1879) 105. Barth MNL. — Magyar Nó »vénytani Lapok, szerk. és kiadja Kanitz Agost, Kolozsvártt, — folyóiratban: Ephedra Erdélyben. I. (1877) 49. Barth ÖBZ .— Österreichische Botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien, — folyóiratban: Correspondenz-kózlés. SOS (1871).—1035 XXII. 970. Barth VSV; — Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, Hermannstadt, 8? folyóiratban : Systematische Aufzühlung der im grossen Kockel- thale zwisehen Mu und Blasendorf Swildwatheenden Pfanzen. XVII. 43. — XVIII. 21, 47, 64. — Eine botanische Excursion auf das Vorgebirge Piatra Csáki ba Felső-Gáld im Unteralbenser Comitate, ausgeführt am juli 1868. — XIX. 139. — Polygala sibirica L. eine für Siebenbürgen neue Pflanze. Entdeckt am Hohen-Berg bei Scholten (Szász- -Csanád) im Unteralbenser Comitat in Siebenbürgen. XXI. 44. IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. IX BauMGARTEN JOHANNES CHRISTIANUS GoTTLOB. — Erdély első nagyérdemű botanikusa. Szül. Lukau-on Lausitzban 1765 apr. 7.; élete javát mint Segesvár hírneves physikusa egyszersmind Erdély flórája kutatásával tölté ; elh. Segesvárott 1843 dec. 29. Baumg. En. — Enumeratio stirpium Magno Transsilvanie Principatui preeprimis indigenarum in usum nostratum botanophilorum con- scripta, inque ordinem sexuali-naturalem concinnata. 879. — Tom. 1—III. Vindobone 1816; tom. IV. curante M. Fuss, Cibinii 1846. — E mű mint korszakának magaslatán álló kitűnő fűvészt mutatja be szerzőjét, úgy hogy e mű, bár leírásai nagyrészt idegen művekből vannak átvéve, és vannak egyes hibái is, mind a mellett Erdély flórá- jának korszakalkotó alapműve, s napjainkig legfőbb forrása. Enume- ratiójának megírása végett Baumgarten Bécsbe utazott fel jegyzeteivel s ott évhosszant használta az irodalmi és herbáriumi segédeszközöket. Mivel tehát herbáriuma nélkül írta meg művét, nem csodálható, hogy abba tévedések kerültek be. Baumg. enumeratiójából szedték ki az Erdélyre vonatkozó adatokat a «Dissertatio Inauguralis»-ok írói, —— ilyenek : Bock JosEr dissertatiója: Plantarum, secundum Pharmacop:eam austria- cam anni 1820 officinalium, quot quot in Magno Transsilvanie Prin- cipatu sponte proveniunt descriptis, Linn:so et presertim Thunbergio duce in systema sexuaii-artifieiosum concinnata. Cibinii, 1832, 8", VI. 58 p. CzowPÓ JoHANN: Dissert. inaug. de Euphorbiaceis Hungariae, Croatiae, Transsylvaniae, Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pest, 1857. 14 p. FEUEREGGER CAROLUS : Dissert. inaug. de Valerianeis Hungariae, Croatiae, Transsylvanie, Dalmatie et Litoralis Hungarici. Pest, 1837. 89, VILI. 30 p. GnÉsz Jomaww: De Potentilis Hungarie, Transsylvaniw, Croatie, Dal- matis et Litoralis Hungarici. Pest, 1837. 87. 30 p. SADLER MICHAEL : Specimen inaugurale sistens synopsin Salieum Hunga- rie, quam annuentibus magnifico domino preside et directore specta- bili domino decano etc. Pestini 1831. 89, 53 p. Baumg. Herb. — Baumgarten nagyon fontos nóvénygyüjteménye, mely az 1851-ik év elején, a kultusz-miniszterium intézkedése folytán, Fuss Michael által Segesvárról Nagy-Szebenbe lett átszállítva, hogy ott a «Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften» gondozása alá kerüljón. Késóbb, mintegy, nyolez év multán, a nagyszebeni kir. fógym- nasiumnak adományozá O Felsége. Ezen utóbbi helyen van manap is jól konzervált állapotban, — de sajnos tóbb originaléjától megfosztva. Hiányai azon idókózben támadtak, midón leltározás nélkül a «Sieben- bürgischer Verein für Naturw.ssenschaften» gondozása alatt állott ; ezért a hiányzó originalék főkép ScHuR gyűjteményében találhatók. Viszont Schurtól szedett számos növénypéldányt is találunk benne, melyek vignette-jök szerint mind az 1850-es években vannak szedve, s így jóval Baumgarten halála után kerültek oda. Bawmg. Mant. — Joh. Christ. Gottl. Baumgarten Enumerationis stirpium 'lranssilvanie indigenarum Mantissa I. auctore Michaele Fuss pro- fessore cibinensis. Cibinii 1846. 87, 112 p. BAYER N. Joan. Bayer ZBG. — Zoologisch botanische Gesellschaft in Wien kózleményei- ben : Monographia Filiz generis. XII. (1862) p. 5—62. Bzck GÜNTHER dr. — Custos Bécsben a Naturhistorisehes | Hof- museum-nál. X IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Beck Inulae.. — Inule Europe. — Megjelent: Denkschriften der Mathe- matisch-Naturwissenschaftlichen Classe der kaiserl. Akademie der Wissenschaften in Wien, 49, tom. 44. p. 283—339, tab. I. — Külón- nyomatban : Wien, 4?, 1881. 59 p. tab. I. Beck O D Z. — Österreichische botanische Zeitschrift, redigirt von SKoFITZ : Ueber Inula hybrida Baumgarten. XXXIII. (1883) 141. BENKŐ JózsEr, Kózépajtai és Arkosi. — Lelkész, majd professzor. Szül. Bar- dóczon a Székelyföldön 1740 decz. 20., elh. Kis-Ajtán 1814 decz. 28. — O írá az első füvészeti adatokat Erdélyből; azonban közlései lelőhely nélkül, csak általánosságban vannak tartva, s ezért alig idézhető. — (Epilobium Benkőianum.) Benkó Trans. — Transsilvania, sive Magnus Transsilvaniw Principatus, olim Dacia mediterranea dietus, orbi nondum satis cognitus, nunc multifariam et strictim illustratus. Vindobonae. 1778. 8?. — Két kötet (tom. II.. Az elsó kótet 103—115. lapján az Erdélyben tenyésztett nóvények; a 115—126. lapokon pedig az önként termók vannak részint felsorolva, részint megjegyzésekkel is kisérve. BERGLEITER Guszráv, ellenőr a város pénztáránál Nagy-Szebenben. A 927-ik számot gyűjtötte a Fuss Herb. Norm. Transsilvanicum-jába. BiELz ERNŐ ALFRÉD. A Magy. Tud. Akadémia levelező tagja s nyugalma- zott m. kir. tanfelügyelő. Jeles természetbúvár, főleg zoologus ; Schur- ral a Rundreise-ban vett részt, mint a nagy-szebeni Verein für sieb. Naturw.-nak akkori titkára. Szül. Nagy-Szebenben 1827 febr. 4. Bielz VSV. — Verhandlungen und Mittheil. des siebenb. Vereins für Na- turw. zu Hermannstadt — folyóiratban: Naturhistorische heiseskiz- zen. III. 171, 187. — Vereinsnachrichten. III. 99; V.173; VIII. 81; IX. 17 (Fr. Fronius: Die Reise auf den Surul); XIV. 130. — Exoeur- sionen in Siebenbürgen. XX. 11, 41, 42, 46. bielz leiseb. — Reisebuch für Siebenbürgen, nach eigenen zuhlreichen Reisen und Austlügen in diesem Lande verfasst. Hermannstadt. 1881. Kis 8?. VIII, 296 p. Dielz Landk. — Handbuch der Landkunde Siebenbürgens, eine physika- lisch-.statistisch-topographische Beschreibung dieses Landes. Her- mannstadt. 87, 1857. VIII. 614 p. Brocki BRONISLAw. Segédtanár Lembergben az erdészeti akadémián. Blocki | O BZ. Österreichisehe Bot. Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien 89, — folyóiratban: Bemerkungen über einige Pflanzen des Schurschen Herbarium Transsilvanicum XXXI. (1881) 145. BLUFF et FINGERHUT: Compendium flore germanice ed. II (1836—38) II. vol., művében a magyarországi, s így erdélyi növényeket is fel- veszi, oly formán, mint Reichenbach a «Flora germanis excurso- . ria»-ban. Bock JózsEr. (Lásd Baumgarten-nél) Egy-két adatot közöl tőle Fuss Mi- hály a Flora trans. excursoria-ban. Borssre& Epwowp. Nagynevü helvét botanikus. Szül. Généve-ben, 1810 máj. 10; elh. Valeyres-ben 1885 szept. 25: Boiss. El. Orient. — Flora Orientalis sive enumeratio plantarum in Oriente a Greecia et Aegypto ad Indis fines hucusque observatarum. Geneve et Basiliz. 89. Vol. I. 1867, II. 1879, III. 1875, IV. 1875—79, V. 1882—1884. BoxNET Epvanp dr. — Histoire du Scleranthus uncinatus Schur. — Külón- nyomat 8", 13 p. BonBás VINCZE dr. philos. — Fóreáliskolai professzor Budapesten és 1880 óta egyetemi magán-professzor ugyanott. Számos munkáiban itt-ott egy erdélyi nóvényról is szól. — Szül. Ipoly-Litkén Nógrádmegyében, IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK, A JELEK MAGYARÁZATA. XI 1844 jul. 29. — Erdélyt is érintő közleményei közül nem tartalmaz- nak idézhetőt a következők : 1. Az asyngamia (virágzásbeli sietség v. késedelem) jelentősége új fajok képzésére. Budapest, 1876. 49, 12 p. — Különnyomat a «Termé- szet» czímű folyóirat 1876-ik évi 1-ső és 2-ik számaiból. 2. A Magyar Növénytani Lapok-ban Kolozsvártt megjelent két czikke: Viselhetik-e különböző növények ugyanazon nevet. I. (1877) 50. — Az Inula Csatói és I. hybrida érdekében VII. 39. Borb. Bot. Monatsschr. — Deutsche botanische Monatssehrift, herausg. von Dr. G. Leimbach, Sondershausen, 8? folyóiratban : Etwas über Orchis saecigera Drogn. I (1853) 65. Borb. Bot. Zeit. — Botanische Zeitung, redigirt von A. de Dary et G. Kraus, 49, Leipzig, folyóiratban: De lridibus nonnullis precipue Hungaricis. 1877, p. 473. — Kurze Bemerkungen über einige Thlaspi Originalien, 1878, p 305. Borb. Verh. Ver. Brandenb. — Verhandlungen des botanischen Vereins für die Provinz Brandenburg und die angrenzenden. Lünder. Berlin, 8? folyóiratban: Bemerkungen über die Verbascum-Arten und Hybriden des Banates. XVII. (1875) p. 58—64. Külónnyomat. $7, 7 p. Borb. Centralb. — Botanisches Centralblatt, herausgeg. von Uhlworm und Behrens: De distributione geographica formarum Orchidis laxifloree Lam. per. Hungariam. 1882. Nro. 50. Borb. Ertekez. — Ertekezések a természettudományok köréből, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Budapest. 89, — kiadványokban : Florisztikai adatok különös tekintettel a Roripákra, IX. k./XV. sz. (1879) 64 p. — A hazai Epilobiumok ismeretéhez. IX. k./XVI. sz. (1879) 34 p. — Az elzóldült Szarkaláb mint morphologiai útmutató. XI. k./XVI. sz. (1881) 46 p. Egy táblával. — Az Aquilegiák rendszere és fóldrajzi elterjedése. XII. k./VI. sz. (1882) 19 p. Borb. MNL. — Magyar Nóvénytani Lapok folyóiratban: Kis járulékok Erdély flórájához. IX. (1885) 59. Borb. Kózlem. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 8?, — kiadványokban: Ujabb jelenségek a magyar-flórában. XII. (1875) 75. — Eszrevételek és Phytographiai megjegyzések Janka Viktor «Adatok Magyarhon dél- keleti flórájához stb.» ezímü ezikkére. XIII. (1876) 95. — Adatok a sárga virágú szegfüvek és rokonaik systematikai ismeretéhez. XIII. (1876) 186. Ugyanez megjelent az: Abhandlungen des botanischen Vereins der Provinz Brandenburg XIX. (1877) évfolyamában, p. 1—29. — Adatok Arbe és Veglia szigetek nyári flórája közelebbi ismeretéhez. Három táblával. XIV. (1876) 365. — Dr. Haynald L. érsek herbariumának harasztféléi. XIV. (1877) 437. — Vizsgálatok a hazai Arabisek és egyéb Cruciferak körül. XV. (1878) 145. — Florisztikai közlemények. XV. (1878) 265. — A Magyar birodalom vadon termő Rózsái monographiájának kísérlete. XVI. (1880) 305. Borb. Linn. — A Linnsa folyóiratban: Pteridophyta herbarii Dris L. Hay- naldi Hungarica. XLII. (1878—79) 203. : Borb. MTE. Mathematikai és Természettudományi Ertesító, kiadja a Ma- gyar Tud. Akadémia — kiadványokban: Florisztikai Közlemények, 1882. S. p. Különnyomat. Borb. ÖBZ. — Österreichische Botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien, 89, — folyóiratban : Epilobium Kerneri Borb. XXVI. (1876) 17. — Eine ungarische Crucifere mit vierfücheriger Frucht. XXIX. 246. — Ueber einige Epilobien. XXIX. 182. — Weitere Deitráge zur XII IRODALMI ES HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Kenntniss der verwachsenen Blütter. XXIX. 398. — Roripa anceps. und R. Sonderi XXXII. 42. — Literaturbericht. XXXII. 237 ; XXXIII. 269. — Correspondenz-kózlés: XXVIII. 278, 310; XXIX. 101, 134, 201 ; XXXII. 105, 342.; XXXIII. 30; XXXV. 75. Dorb. Természet. — Természet, népszerű lap természettudományi s fóld- rajzi ismeretek terjesztésére. Budapest, 49, folyóiratban: A magyar korona nehány Hieracium formájáról. 1878, p. 25. Borb. Term. Közlöny. — Természettudományi Közlöny, kiadja a K. M. Ter- mészettudományi Társulat. Budapest. 49, — folyóiratban : Vad Boglár- kák (Ranunculus) teljesedve. XI. 33. — Uj Gyékényfaj Budapest kör- nyékéről XIV. (1882) 216. Borb. Term. Füz. — Természetrajzi Füzetek folyóiratban : Schur lembergi herbáriumának erdélyi Verbascumai. IX. (1885) 272. Borb. ZDG. — Verhandlungen der k. k. Zoologisch-botanischen Gesell- schaft in Wien. Wien S?, folyóiratban: Symbols ad pteridographiam et Characeas Hungarie precipue Banatus. XXV. (1875) p. 781—796. BRaANDZza D. dr. — A növénytan tanára Bukarest egyetemén, s ugyanott a füvészkert és botanikus múzeum igazgatója. — Műve, mely Erdélyt alig érinti, a következő : Prodromul florei Románe sau enumeratiunea plantelor pànà astádi eunoseute in Moldava si Valachia. Bucuresci 1879—1883. 8?. LXXXIV, 568 p. BRassai SÁMUEL. Egyetemi tanár Kolozsvárott; ma már nyugalmazva. Széles körben ismert tudósunk. Szül. Toroczkón, 1798. Bras. MN.L. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Kanitz A. Kolozsvártt. S^, — folyóiratban: Egy pár kis curiosum. I. (1877) 199. Bras. a Linnzea folyóiratban: XXXIV. (1865—66) 462: Orobus canescens L. fil. und was sonst noch dazu gehórt. Nach dem ungarischen Origi- nal-Manuseript von Samuel v. Brassai, Director des siebenbürg. Lan- desmusems ete., übersetzt von Otto Herman und theilweise vom Verfasser selbst. Dras. Flora. — Flora oder Botan sche Zeitung, herausg. von der k. bota- nischen Gesellschaft in Regensburg. Regensburg, 87, — folyóiratban: Botanische Miscellen aus Siebenbürgen. XXI. (1838) I. 305. BuchHENAU FRANZ. Reáliskolai igazgató Bremában. Buchenau Junc. — Kritisches Verzeichniss aller der bisjetzt beschriebenen Juncaceen, nebst Diagnosen neuer Arten. Bremen. 1850. 89, 112 p. ELAKOVSZKY LaDisLaAUS dr. A növénytan egyetemi professzora Prágában, . COsehországban. Cel. Flora. — Vlora oder Botanische Zeitung 1883 p. 170, 145, 165: Ueber . einige Arten, resp. Rassen der Gattung Thymus. Cel. OB Z. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien, 87, — folyóiratban : Phytographische Beitrüge [ Hypericum Transsilvanieum Cel.] XXIV. (1874) 138. — Botanische Miscellen XXIX. 361. CHRIST HERMANN, a Flora oder Dotanische Zeitung 1875. p. 298, — a Rosa coriifoliát említi Erdélyből. Csaró János. — Alsó-Fehérvármegye alispánja (1874 óta) Nagy-Enyeden, és szorgalmas természetbúvár. Szül. Alvinczen 1833 ápr. 11. — Mun- kái és herbáriuma számos adatot szolgáltatnak. Csató OBZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien, 8?, — folyóiratban : Correspondenz-kózlések: XXIII. 100; XXIV. 224, 251, 253; XXVI. 279. Csató MNL. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Kanitz A. ' IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XIII Kolozsvártt, 897, — folyóiratban : Nevezetesebb jelenségek Nagy-Enyed környékének virányában. I. 22, 38. — Eszrevételek dr. Simkovies Lajos Inula hybrida ezímü ezikkére. VII. 25. — Adatok a Juniperus Sabinának hazánkan való elterjedéséhez. IX. (1885) 97. — A Mluha nevű tó és viránya. IX. 1. Csató Cibinj. — A Cibinjézer s környező hegyeinek viránya. Pest. 1870. 4", p..308. — Megjelent a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIV-ik naggyülésének történeti vázlata és munkálataiban. Csató Erd. Múz. — Az Erdélyi Müzeum-Egylet Evkónyvei-ben, Kolozsvártt. 49: A Retyezát helyviszoayi és természetrajzi tekintetben IV. k., II. füzet (1868) 72. A Sztrigy mentének s mellékvólgyeinek termé- szetrajzi leírása. Koszorüzott pályamű. VI. (1873). Külónnyomat, 39 p. Csató Szekácsvólgy. — A Székácsvölgy flórája és madárfaunája. Eger. 1869. 4". 954. — Megjelent a: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII-ik nagygyülésének tórténeti vázlata és munkálataiban. CSERNI BÉLA dr. philos. A kath. fógymmnasium rendes tanára Gyulafehér- vártt. Szül. Nagy-Szebenben, 1842 aug. 12. Cserni Gyulaf. — Gyulafehérvár környékének növényzete. Gyulafehérvártt, 1879. 8?, 34 p. — Megjelent a: Gyulafehérvári róm. kath. Nagy-gym- nasium értesítőjé-ben az 1878/9 tanévről. CzETZz ANTAL. Előbb kereskedő Deésen, majd 1850-től kezdve magánzó Gántson. Szül. Deésen, 1801 okt. 21; elh. Gántson 1865 ápril 25. — Szenvedélyes fűvész volt 1840-től kezdve, s nagy és szép gyüjtemé- nyét az Erdélyi Múzeum-Egyletnek hagyta örökül, mely ma az egye- temi gyűjteménynyel van egyesítve és szépen conserválva Kolozsvártt. Czetz. Erd. Múz. — Az Erdélyi Múzeum-Egylet Evkönyveiben, Kolozs- vártt. 49: Azon növények névlajstroma, melyeket én (Czetz) kaptam és szárítottam 1850-től fogva. VI. k. I. füz. (1872) 10, — hol azt Her- man Ottó közli «Czetz Antal Emlékezetes mellékletéül. DE CANDOLLE Augustin Pyramus. (Szül. Genéve 1778 febr. 4. elh. ugyan- ott, 1841, szept. 9.) és fia DE CANDOLLE Alphonse Louis Pierre Pyra- mus. (Szül. Páris, 1806, okt. 98.) D. C. Prodr. — Prodromus systematis naturalis regni vegetabilis (1824— 1873). I—VIL Aug. Pyr; VIII— XVII. Alph. L. Paris. 57. D. C. Monogr. — De Candolle Alphonse et Casimir: Monographie Pha- nerogamarum I—IV. (1878—15853) Parisiis. S7. D. C. — Monographie des Campanulées. Paris 1830. 4^, 384 p. 20 tab. DECAISNE M. J. Nonvelles Archives du Museum d'histoire naturelle, Paris, 49, évkónyvekben: Monographie des genres Ligustrum et Sy- ringa. XII. (1879) p. 1—45. DrETz SÁNDOR. — Asszistens a budapesti tudomány-egyetem növénytani tanszékénél. — Műve: Rügy és levélkules a Magyar-birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására, a szövegbe nyo- mott 16 fametszetű ábrával, Budapest, 1882, 59, 100 p. — Különnyomat az «Erdészeti lapok» XXI-ik évfolyama I. füzetéből. — Specialis lelő- helyeket nem tartalmaz. DiószEGI SÁMUEL debreczeni predikátor és FAZEKAS MIHÁLY műve, a «Ma- gyar Füvészkónyv», melly a két magyar hazábann találtatható növevé- nyeknek megesmerésére vezet a Linné alkotmánya szerént. Első rész. Debreczenben. 1807. 89. XVI, 608 p. — Erdély növényeinek felsoro- lására és meghatározására is kiterjed ugyan; de lelőhelyeket nem említ, sőt az egyes növényeknél általánosságban sem jelzi, melyek jönnek elő Erdélyben. EMERICH MARTIN. — Előbb gyógyszertáros, most magánzó Szászrégenben. XIV IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Tartózkodása helyén botanizált, s mint ilyen egy kéziratot küldött be Szászrégen flórájáról Fuss Michaelnek, ki azt Flora trans. excursoriá- jában értékesité. ENGLER ADOLF dr. — Egyetemi professzor, előbb Kiel-ben, most Berlin- ben. — Egyik kiváló műve : a «Versuch einer Entwickelungsgeschichte der Pflanzenwelt, insbesondere der Florengebiete seit der Tertiárpe- riode» Erdély flóráját illetó érdekes fejtegetéseket is tartalmaz. Engler in. D. C. Monogr. — De Candolle «Monographie Phanerogama- rum» kiadványaiban: Aracesx. II. (1879) 681 p. Anacardiacez (1883) 171 p. FEngler Sax. — Monographie der Gattung Saxifraga L. Breslau, 1872. 8?, 292 p. tab. I. ERCSEI JózsEF, téglási. — Mérnök, Tordamegye erdófelügyelóje és hites táblabiraja volt. Szül. 1792; elh. Tordán, 1868 márezius 8. "rcsei Tord. - Nemes Tordamegye flórája. Kolosvártt, 1844. 89, 182 p. — Tele van részint téves adatokkal, részint olyanokkal, melyeket tudo- máuyos név és specialis lelőhely nélkül közöl. Nóvénygyüjtemény nem maradt utána, sőt barátjának Nagy Lajosnak herbáriuma is, hol egyes kételyeket fel lehetett volna deríteni, az 1848-iki szabadságharez- ban elpusztult. Ezért adatait részint az újabb irodalmi források, részint saját tapasztalataim alapján törekedtem helyreigazítani. Farnck A. — Svéd botanikus, ki 1870-ben Erdélyben botanizált, mely útjá- ból betegen ért haza, s fiatalon elhúnyt. Szárított növényeket láttam tőle Haynald érsek herbáriumában. FEICHTINGER SÁNDOR dr. med. Esztergommegye főorvosa, most reáliskolai igazgató Esztergomban. Feicht. Közlem. — Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 8?. — kiadvá- nyokban : Kraszamegye és környéke flórájáról. IX. (1873) 55. — Rész- letes jelentés az 1872. tett társas kiránduláson észlelt Fészkesekről. X. (1873) 77. 1 FrLTscH EvGÉN. — Ag. hitv. lelkész Nagy-Szebenben. Filtsceh VSV. Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 8?, — folyóiratban: Ferienreise in das Siebenbürgische Erzgebirge. VIII. (1857) 147. FrLoRa, oder allgemeine botanische Zeitung, herausg. in Regensburg, 87, — folyóiratban : Tudósítás a «Versammlung der Naturforscher und Aerzte zu Hamburg im Jahre 1830»-ról XIV. (1831) a. 67. Syringa Josikza, 1:0::999; FockE WILHELM OrBERs. — Die Pflanzen Mischlinge, ein Beitrag zur Bio- logie der Gewáüchse. Berlin, 1881, 89. 569 p. Nincsenek benne új lelethelyek, sem szemléleten alapuló positiv itéletek Magyarország flórájáról. FOURNIER M. Eva. — Monographie du genre Hesperis. Megjelent: «Dulle- tin de la Société botanique de France.» Paris 8?. XIII. (1866) p. 326—361. FRExN JOSEF. — Vasúti mérnök ; az 1870-es évek első felében hazánkban, most Csehországban. Szül. Prágában Csehországban 1845 dec. 7. Freyn Közlem. — Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 87, — kiadványok- ban : Az 1871—73. évben Magyarország keleti részeiben gyűjtött növé- nyek jegyzéke. Freyn József vasúti mérnök német kézirata után közli dr. Borbás Vincze. XIII. (1876) 65. IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XV Frveyn | ÓOBC. — Oesterreichische botanisehe Zeitsehrift, redigirt von Skofitz, Wien, 8?, — folyóiratban : Ueber einige Pflanzen insbesondere der ósterr. ungar. Flora. XXVI. 227, 405. — Correspondenz-kózlés : XXXV. 34, 15. FmrEs Erras Magnus. Egyetemi professzor volt Upsalában. Szül. Femsjó- ben Smolandban, 1794 aug. 15 ; elh. 1878 febr. 8. Fries Epicr. — Bioriwis generis ENCORE Upsaliz, 1862, 8?. 160 p. — Ex Upsala Universitets Arsskrif. Mathematik och Naturvetenskap. Fries Symb. — Symbole ad historiam Hieraciorum. Upsalie 1848. 4^. 990 p. — Ex N. Actis Reg. Soc. scient. Vol. Ups. XIII—XIV. FRONIUS FRIEDRICH Franz. Előbb professzor az ág. hitv. gymnasiumánál Segesvárott ; majd ág. hitv. lelkész Szt.-Agothán. Szül. Szász-Nádasdon Küküllőmegyében 1829 jan 9 ; elh. Sz.-Agothán 1886. febr. 14. "ro. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 87, — folyóiratban: Zwei botanische Excursionen, VI. (1855) 187. — Beobachtungen wührend des Jahres 1855 (és folytatólag 1856) über periodische "Erscheinungen im Thier- und Pflanzenreihe aus der Um- gebung von Schüssburg. | VII. 10, 197. — Eine naturhistorische Excur- sion auf den Negoi. VII. 119. — Ein Ausflug auf die Hargitta am 1.Juni 1857. VIII. 109. — Eine naturhistorisehe Excursion in das Szeklerland im August 1857 ausgeführt. IX. 77. Ez utolsó csak kivonat a szerző alább következő kózleményéból: Fro. Arch. jelzés alatt. Fro. Schássb. — Flora von Schüssburg. Ein Beitrag zur Flora von Sieben- bürgen. Kronstadt. 1858. 89, 95 p. — Tartalmazza ezt a : Program des evangelischen Gymnasiums in Scháüssburg und der damit verbundenen Lehranstalten, zum Schluss des Schuljahres 1857/8. Fro. Karpat. Ver. — Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpaten-Vereins. Hermannstadt, 89, — évkönyvekben: Zur "Characteristik der sieben- bürgischen Karpatenflora. I. (1881) 194. — Altalánosságban van tartva, alig pár lelóhelylyel. Fro. Arch. — Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. Kronstadt. 89, — folyóiratban: Zwei Tage auf dem Szuru und sechs Tage im Szeklerland. Zwei botanische Excursionen. III. (1858) 141. ^ Fuss KARL Adolf. Ag. hitv. fólelkész volt Nagy-Szebenben, s a mellett 1867 óta a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften egylet- nek elnóke. Szül. 1817 okt. 13. Nagy-Szebenben; elh. Neudorfon, 1574 julius 1. — Kitünó entomologus, ki bátyjával Fuss Mihálylyal együtt sokat kutatott Erdély-szerte az 1835-tól 1850-ig szünetlenül szorgalmazott exkursióikon. Fuss K. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungeu des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 89, — folyóiratban : Vereinsnachrichten : II. 172, 196 (Wolftól, de főkép Sehurtól közöl adatokat, melyek Schurban nincsenek kellően s teljesen idézve.) ; III. 180. Fuss K. Arch. — Archiv des Vereins für siebenbürgisehe Landeskunde. Neue Folge. Kronstadt, 89, — folyóiratban: Bericht über eine Excur- sion in den Gebirgen von Tihutza bis Borszék. I. (1553) 389. Fuss MIcHAEL. Előbb tanár Nagy-Szebeuben ; végül ág. hitv. lelkész Nagy- Csűrön s az erdélyi superintendentia vicariusa. Szül. 1814 oct. 5. Nagy-Szebenben; elh. Nagy-Csűrön 1883 ápr. 17. — Erdély flórája kutatásában és irodalmi összeállításában nagy és lelkiismeretes tevé- kenységet fejtett ki, s ezért nagy érdemeket szerzett magának. Növény- XVI IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. gyűjteményét és könyvtárát a nagyszebeni «Siebenbürgischer Verein tür Naturwissenschaften» órókólte. Fuss Alt. Arch. — Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Alte Folge, Hermannstadt, 8^, — folyóiratban: Verzeichniss derjeni- gen Pflanzen, welche entweder ausschliesslich, oder doch hauptsáüch- lich in Siebenbürgen wildwachsend angetroffen werden, nebst Angabe ihres Fundortes und der wichtigsten Synonimen. II. (1846) 349. — Alphabetische Zusammenstellung der sáchsischen, ungarischen, wala- chischen und deutschen Trivialnamen, in Siebenbürgen wildwachsen- der oder allgemein cultivirter Pflanzen. III. (1845) 177. — Literarische Anzeige |Bírálat: Erchei «Nemes Tordamegye flórájá»-ról, és Stern- heim «Uebersicht der Flora Siebenbürgens»-éról| III. 258. Fuss Arch. — Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. Kronsadt, 8?, — folyóiratban: Notiz zur Flora Siebenbürgens. I. (1855) 101. Fuss Bericht. — Bericht über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen Flora Siebenbürgens mit dem Schlusse des Jahres 1853. Hermann- stadt, 1854. 49, 31 p. Megjelent: a Programm des Gymnasiums A. C. zu Hermannstadt für das Schuljahr 1853/4. Fuss In Haidinger bericht. — Berichte über die Mittheilungen von Freun- den der Naturwissenschaften in Wien, gesammelt und herausgegeben von Wilhelm Haidinger, Wien. 8? müben: Versammlungs-Derichte. III. (1848) 244. Fuss Öster. Blátter f. Liter. etc. — Oesterreichische Blütter für Literatur und Kunst, Geschichte, Geographie, Statistik und Naturkunde, redi- girt von Dr. A. Adolf Schmidt, Wien 497, — folyóiratban: Ueber die neuesten Unternehmungen zur Kenntniss der Flora in Siebenbürgen. IV. (1847) p. 867—871. Fuss Trans. — Flora Transsilvanie exeursoria; munificentia Societatis pro illustranda Transsilvaniwe cognitione et Excellentissimi D. Archi- episcopi Dr. L. Haynald, edidit Societas Nature-Curiosorum Trans- silvaniea Cibinensis. Cibinii, 1866. S?. VIII, 864 p. — Fuss főműve, melyben az irodalmi adatokat gondosan ósszegyüjté, — de minden idézés nélkül csak ósszeirá; és a melyben a diagnozisokat igen csekély kivétellel egyszerűen idegen fióra művekből vevé át. — E mű főérde- mét, az irodalmi adatok összeírásán kívül, a lelkiösmeretes feldolgo- zás teszi. j Fuss VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgisehen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 89, — folyóiratban : Herbarium. normale Transsilvanicum. — Hat példányban volt ter- vezve, még pedig: Bécs, Budapest! Breslau, Gyulafehérvár (nincs meg ott), Kolozsvár (! de hiányos), és Nagy-Szeben! herbáriumai szá- mára. Az egyes centuriák tartalma a Verh. sieb. Ver. következő kötetei- ben lett közölve : 1-ső centuria XIII. (1862) 140. — 2-ik centuria XIV. 188. — 3-ik eenturia XV. 100, 117. — 4-ik centuria XVIII. 180. — 5-ik centuria XVIII. 255. — 6-ik centuria XIX. 190. — 7-ik centuria XIX. 204. — S8-k centuria XX. (1869) 162. — 9-ik centuria XX. 178. — 10-ik centuria XXII. (1872) 38. — 11-ik centuria XXII. 45. — Az első 7 centuria szét volt osztható, azontúl azonban nem tórténhe- tett az meg, mert a 8-ik centuriától kezdődő nóvény-anyag véletlen szerenesétlenségból Fuss Mihály lakásán Girlsau-ban elégett. Szeren- ese, hogy legalább a Fuss Mihály herbáriumában sértetlenül meg van- nak azok mind, ki nekem a kérdéses nóvényeket szives volt megmu- IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK; A JELEK MAGYARÁZATA. XVII tatni. E Herbarium Normale Transsilvanicumot költség szempontjából kiadta a: Societas Nature-Curiosoraum Transsilvanica Cibiniensis ; máskülönben pedig Fuss Mihály nevéhez fűzödik az, ki nemcsak az eszmét adta hozzá, s nemcsak szerkeszté és összeállítá, — hanem leg- nagyobb részben (803 számot) saját maga gyüjté is össze. — Fuss Mihályon kívül gyűjtöttek még e herbarium számára: Barth Josef (133 sz.) ; Unverrieht Karl (64 sz.); Reckert Daniel (47 sz.); Janka Victor 123 sz.) ; Wolff Gábor (5 sz.); Herzog Michael (4 sz.) ; Fronius Friedrich (3 sz.) ; Reissenberger Ludwig (2 számot); végül Bergleiter Gustav, Fuss Karl, Göbbel Fridrich, Kayser Gustav, Kladni Friedrich, Platz Friedrich és Sill Ernst, egy-egy számot. Ueber eine neue Hepatica (H. transsilvanica Fuss) I. (1850) 53. — Botanische Notiz. I. 134. — Bericht über eine Reise in die nordöst- lichen Karpathen Siebenbürgens. V. 93. — Zur Flora Siebenbürgens. V. 8, 59; VI. 155; VIII. 170; XIII. 175, 199; XIV. 28. Ez utolsó ezim alatt Schott és Kotschy, Heuffel, Grisebach, Andr», Schur kózlemé- nyei vannak ósmertetve. Fuss Crypt: «Systematische Aufzühlung der in Siebenbürgen angegebenen Cryptogamen.» Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde. Neue Folge. XIV. separata 135 p. GÖBBEL FRrEDRICH. A 883-ik számot gyűjtötte a Fuss Herbarium Normale Transsilvanicum-jába. GRISEBACH HEINRICH Rudolf August. Nagyhirü botanikus, s a góttingai egyetem egykori tanára. Szül. Hannoverben 1814 ápr. 17; elh. Góttin- gaban, 1879 máj. 9. — Fómüve: «Die Vegetation der Erde» Erdély flórájával is foglalkozik a nóvénygeographia szempontjából. Grisb. [ter. — Grisebach et Schenk: iter Hungaricum a. 1852 susceptum. Beitrüige zur Systematik der ungarischen Flora. Berlin, 1852. §9, 991. — Tartalmazza ezt a: Wiegmann' s Archiv für Natur- geschichte. — Ez az első kritikus, modern florisztikai munkánk, mely Baumgarten számos téves adatát helyreigazítja. Több új erdélyi növény leírását is tartalmazza. A bőséges anyagot e munkájokhoz Fuss Mihály- tól és Heutfel Jánostól kapták, mert személyesen Erdélyben úgyszól- ván nem is botanizáltak. Csupán a Frumószán jártak személyesen Fuss Mihálylyal, 1852 szeptemb. 19-én, s aztán az őszi kellemetlen időjárás miatt elhagyták Erdélyt. Grisb. Hier. — Commentatio de distributione Hieracii generis per Euro- pam geogrzphiea. Goettingze, 1852. 49, 80 p. Grisb. Religu. — Religuiz Grisebachianse Flora Huropza. Fragmentum. Ex manuscripto a Clarissimo, e vita decessi filio, Dre Edvardo Grise- bach, Germanie apud S. Petropolitanos in Rossia consule, benigne communieato edidit Augustus Kanitz. Claudiopoli. 1882. 87, 58 p. Melléklet a Magyar Nóvénytani Lapok VI. évfolyamához. GUTENBRUNNER F. X. dr. med. — Előbb (1860-as években) a veszteglő intézet direktora Ojtozban, majd gyakorló orvos Adjudon Moldvában. Gutenb. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgi- schen Vereins für Naturw. zu Hermannstadt. Hermannstadt, 87, — folyóiratban : Botanische Notiz. XVI. (1865) 17. HaBERLE KÁROLY. A növénytan professzora, s egyszersmind a füvészkert igazgatója volt a budapesti tudomány-egyetemen. Szül. Erfurton, 1764 febr. 11; elh. Budapesten, 1832 jünius 1. — Müve irodalom-tór- téneti becsű: Succincta rei herbarie Hungarie et Transsilvanice historia. Budae, 1830. 8?, 66. p. SIMONKAI : Erdély flórája. 2 XVIII IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. HACKEL EDUARD. Professzor Szt.-Póltenben. Jeles agrostologus. — E levele, mely a Melica Transsilvanicáról szól, idézve van Heribaud et Joseph A. M. MarrNvaup czikkében: Bulletin de la Société Botanique de France. Paris, 8?. 1881 p. 240—292. Szól továbbá a Melica Transsil- vanicáról a BRAUN et HatÁCsY : Naehtrüge zur Fl. nied. Ost. pag. Hackel ÓBZ. — Oesterreichische Botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien, 89, — folyóiratban: Zur Gramineen Flora Oesterreich Ungarns. XXIX. (1879) 205. Hackel Fest. — Monographia Festucarum europsearum. Kassel und Berlin, 1882. 8?, 216 p. t. 4. HacqveT BALTHAZAR. A természetrajz professzora volt a lembergi egyete- men. Szül. Le Conguet, Bretagneban 1739; elh. Bécsben, 1815 január 10. Hacgu. Reis. — Neueste physikalisch-politisehe Reisen in den Jahren 1788 und 1789 durch die Dacischen und Sarmatischen Karpathen. Nürn- berg, I. 1788—90. II. 1791. 87. — Az Aconitum Moldavicumon kívül más adatot nem nyüjt Erdély flórájához. Harácsy Herb. — Haiácsy Jenő bécsi orvos gazdag gyűjteménye. Nagy részét tartalmazza ez a Schur azon erdélyi növényeinek, melyeket Oppolzernek adott volt el. HAYNALD Lazos dr. phil. — Erdély püspöke 1853-tól 1565-ig; most kalo- esai bíboros érsek stb., à mellett azonban világszerte ismert bota- nikusunk, Szül. Szécsényben Nógrádmegyében, 1816 októb. 3. — Mint Erdély püspóke, ónfeláldozó buzgalommal gyűjtött Erdély minden irányában, s a mellett lelkesíté Erdély botanikusait Erdély flórájának tisztázására, megírására. Fuss Mihálynak, s a Verein für siebenbürgi- sche Naturwissenschaften-nek ő adta meg az eszmét s a meg-meg- újuló ösztönzést ahhoz a «Flora Transsilvaniz excursoria»-hoz, a mely most közkézen forog, s a melyet az ő áldozatkészsége hozott létre. Haynald Herb. — Haynald érsek herbáriuma Kalocsán. Ezen Európaszerte híres herbáriumot Erdély szempontjából nemcsak a Haynald által személyesen gyűjtöttek teszik igen becsessé, hanem azon híres gyűj- temények is, melyek abba be vannak olvasztva : így a Heuffel teljes gyűjteménye, s a Schott pater et filius gyűjteménye, a Kotschy-féle originalékkal. Szerenesésnek érzem magamat, és nagy kószónettel tartozom érte, hogy e mű megírása alkalmából mindenkor nyitva állt előttem e páratlan herbárium használata. Haynald MNL. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Ka- nitz A, Kolozsvártt .87, — folyóiratban: Terem-e vadon Erdélyben a Syringa persica ? II. 166. HAZSLINSZKY FRIGYES. A phytographia minden ágában otthonos ismert botanikusunk, és professzor az ág. hitv. gymnasiumban Eperjesen. Szül. 1818 jan. 6. Késmárkon. Hazsl. Közlem. — Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 87, — kiadvá- nyokban : Jelentés az 1872. évben a Magy. Tud. Akadémia által támo- gatott fűvészeti társas kirándulásról Magyarország délkeleti részében, X. (1873) 1. — Az 1872. évi társas kirándulásban gyűjtött, vagy a hely színén megvizsgált phanerogam növények jegyzéke. X. 12. — Uj ada- tok Magyarország phanerogam-virányához. X. 30. HAUSSKNECHT C. professzor Weimarban. Hauss. Fum. — Beitrag zur Kenntniss der Arten von Fumaria sect. Sphee- rocapnos DC. 8?, 93 p. Megjelent a Flora oder allgemeine botanische IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XIX Zeitung XXXI. (1873) 401, 417, 441, 456, 485, 505, 513, 536, 546, 562 lapjain. HEIMERL ANTON, assistens Bécs müegyetemén. Heimerl Ptarmica. — Monographia sectionis «Ptarmica» Achillez generis. Die Arten, Unterarten, Varietüten und Hybriden der Section Ptarmica des Genus Achillea. Megjelent a: Denkschriften der Mathematisch- Naturwissenschaftlichen Classe der kaiserliehen Akademie der Wis- senschaften in Wien XLVIII. (1884) k. 113—192 p. cum tab. III. — Külónnyomatban : IV, 80 p. ; tab. III. HzNTER. — Erdélyben gyűjtött növényeket láttam tőle Haynald érsek herbáriumában. HERBICH FRANZ. — Cs. kir. ezredorvos volt Czernovitzon, majd nyugal- mazva a galieziai Krakkóban. — Szül. Bécsben, 1791 máj. 8; elh. Krakkóban 1865 szept. 29. Herbich Buk. — Flora der Bukovina. Leipzig. 1859. 89. VI, 460 p. — A IV—V-ik lapon azon növények sorát közli, melyeket ő Máramaros s Erdély határhegységein talált. HERZOG MICHAEL. — Professzor volt az ág. hitv. gymnasiumban Beszter- ezén ; most ág. hitv. lelkész Teke községben, mely Besztercze és Szász- régen közt fekszik. Herzog. Bistr. — Uber die Phanerogamen-Flora von Bistritz. Kronstadt, 1859. 89, 49 p. — Megjelent ez az «Achtes Programm des ev. Gymna- siums zu DBistritz in Siebenbürgen» iskolai értesítőben. HEVFLER LupwIG Samuel Joseph David Alexander, Ritter von, később Freiherr zu Rasen und Pardonegg. Ministeri osztálytanácsos Bécsben. Szül. Innsbruck, 1817 aug. 26 ; elh. Allenzoll, 1885 jún. 8 Heufl. OBZ. — Oesterreichische Botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien, 87, — folyóiratban : Literaturbericht. XXVI, (1866) 289. Heufl. ZDG. — Verhandlungen der k. k. zoologisch-botanischen Gesell- schaft in Wien, 8?, — folyóiratban: Asplenii species Europes VI. (1856) 235. HkurrEL Jáxos dr. med. — Krassómegye physicusa volt Lugoson tartóz- kodva. Szül. Modoron Pozsonymegyében 1800; elh. Lugoson, 1857 szeptemb. 22. Heufhel : Caricines in regnis Hungarie, Croatie, Slavonie, Magnoque Transsilvanie Principatu sponte nascentes, enumerate et digestz. — Megjelent a: Magyar Orvosok és Természettudósok munkálatai IV. p. 113-ban ; ugyancsak át van véve változatlanul a: Flora oder Allgem. bot. Zeitung, herausg. in Regensburg, 1844, II. p. 527. — Semmiféle lelőhelyet nem közöl, Heuffel Flora. — Flora oder Allgemeine botanische Zeitung, herausg. von der k. botanischen Gesellschaft in Regensburg, 8?, — folyóiratban : Lychnis nemoralis Heuff XVI. (1833) 356. — Plantarum. Hunga- rie novarum vel non rite cognitarum decas secunda XVIII. (1835) I. 941. — Sertum plantarum novarum aut minus rite cognitarum. 1853. I. 617. — Ueber einige verwechselte Arten der Flora Ungarns. 1854. I. 289. — Die in Ungarn vorkommenden Arten der Gattung Knautia Coult. nebst einigen Bemerkungen. 1856. I. 49. Heuffel Linn. — Linnsa, ein Journal für die Botanik etc. Berlin 87, — folyóiratban : Johannis Heuffelii M. D. Fragmenta monographi:e Cari- cum Hungarie etc., edidit August Kanitz, cum tabulis duabus litho- graphieis. XXXI. (1862) 659. — Külónnyomatban, 1863, p. 1—70. — Juuci et Luzule generum species per Hungariam observat: a beato Heuffelio dre. concinnate. Manuseriptum post mortem Auctoris publi- 99 KEN IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK, A JELEK MAGYARÁZATA, catum ab Augusto Kanitz. XXXII. (1863) 189. Erdélyből jóformán . csak Baumgarten adatait közli. Heufjel OBZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift redigirt von Skofitz, Wien. 89, — folyóiratban : Diagnosen VIII. (1853) 25. Heuf | ZBG. — Verhandlungen der k. k. zoologisch-botanischen Ge- sellschaft in Wien, 8?, kiadványokban: Enumeratio plantarum in Danatu Temesiensi sponte crescentium et frequentius cultarum. VIII. (1855) p. 39—240. — Külónnyomatban, 1855, Vindobonae, 89, 204 p. — E kitűnő mű ez ideig legjobb localis enumeratiónk. HINTERÖCKER P. Jon. N. — A püspöki gymnasium természetrajzi profesz- szora volt «am Freiberg zu Linz». Hinteröcker ZDG. — Verhandlungen der k.k. zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien, 89, kiadványokban: Botanische Mittheilungen. VIII. (1858) 333. i HorvuBy Józsgr Lazos, — Ag. hitv. lelkész Nemes-Podhrágyon 'Trenesén- megyében. Holu OBZ. — Oesterreichisehe botanische Zeitschrift, redigirt! von Skofitz, Wien. 8?, — folyóiratban : Seleranthus Arten, XXIV. (1874) 55. HORNUNG KARL, magister pharm. — Gyógyszertáros Brassóban. A Wald- steinia trifolia Roch-t ó szedte elószór Erdélyben s küldé be Rochel- nek mint új növényt. — Schurnak jó barátja volt, s vele együtt bota- nizált Brassó vidékén. Adatokat közöl tőle Andre is a Bot. Zeit. idé- zett helyein. Hosr NicoLaus THOMAS dr. med. — Császári házi orvos volt Bécsben. Szül. Fiumében 1761 deezember 6 ; elh. Schónbrunnban, 1834 jan. 13. Host Aust. — Flora Austriaca. Viennze, 89. Voll. I. 1827, 576 p. ; voll. II. 1831 768 p. — Lelóhely nélkül közli az Erdélyből kózlóti nehány nóvényt. JacquiN JosEF FRaNz. — Jacq. fil. — A Versammlung deutscher Natur- forscher und Aerzte zu Hamburg, 1859, első ülésén szept. 20-án, — a Jósika bárónétól kapott Syringa Josikea Jaeq. fil. növényt mutatta be, mint Erdély új otthonosát. JANKA VicToR, lulesi. — A növénytani osztály eustosa a Magyar Nemzeti Múzeumban. Erdély flórája felderítésében kiváló érdemei vannak úgy is mint szerencsés felfedezőnek, úgy is mint széles ismeretű kri- tikus fűvészünknek. — Szül. Bécsben, 1837 decz. 24. Janka Bot. Zeit. — botanische Zeitung, herausg. Schlechtendal und Mohl. Berlin 4", folyóiratban: Zur Kenntniss einiger Sesleria und Avena Arten. XVII. (1859) 73, 172. — XVIII. 23. Janka Flora. Flora oder allgemeine botanische Zeitung, herausg. in Re- gensburg 8? — folyóiratban : Bemerkungen über einige Arten der Gat- tungen Centaurea aus Ungarn und Siebenbürgen. 1855. p. 441. Janka Közlem. — Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akademia, Budapest 87, — kiadványok- ban: Adatok Magyarhon délkeleti flórájához, tekintettel dr. Borbás V. jelentésére «Az 1873. évben a Bánság területén tett növénytani kuta- tásokról.» — XII. (1876) 153. Janka Linn. — Linnsa, ein Journal für die Botanik in ihrem ganzen Umfange, herausg. von D. F. L. von Sehlechtendal. Berlin und Halle 89, — folyóiratban: Adnotationes in plantas dicicas nonnullasque alias europeas. XXX. (1859) 549. Janka MNL.— Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Kanitz A. Kolozsvártt. S?, — folyóiratban: Megjegyzések Boisser Flora Orien- taiisa ötödik kötetének első füzetéhez. VI. (1882) 115. IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXI Janka OBZ. — Oesterr. bot. Wochenblatt; később Oesterr. botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien 89, — folyóiratban: Eine für die Flora von Siebenbürgen neue Pflanze. V. (1855) 60. — Anthemis Haynaldi Janka. VI. 1. — Beitrige zur Kenntniss der Flora von Sie- benbürgen. VI. 193, 202, — Ueber einige Ranuneulaceen. VI. 345. — Viola (Nominium) Joói Janka. VII. 198. — Floristische Notizen. VII. 398; VIII 330. — Zur Flora des Ostens. VIII. 93. — Zur Flora von Siebenbürgen. VIII. 196. — Geschichte des Scleranthus uncinatus. IX. 221. — Die siebenbürgischen Plantago Arten. X. 185. — Entwurf einer analytischen Tabelle zur Bestimmung sümmtlicher Carex Arten der Flora Europas. XIII. 33. — Die europüischen Poa Arten. XIV. 383. — Festuea dimorpha. XVI. 101. — Sesleria Heufleriana. XVII. 33. — Lilium pyrenaieum Baumg. XVIII. 273. — Stipa Lessingiana Trin. et Rupr. und Stipa Grafiana Stev. XVIII. 339. — Iris humilis XVIII. 376. — Kleine Reformen im Gebiete der Flora Siebenbürgens. XIX. 74. — Die siebenbürgisehen Marrubium Arten XXV. 62. — Silaus virescens XXIX. 369. — Odontolophus eine ausgezeichnete Gat- tung. XXXII. 280. — Correspondenz közlések: IV. 188, 403. — V. 299. — VI. 515, 362. — VIII. 341, 366. — XII. 293, 294. — XVIII. 168, 199, 231, 932, 965, 297, 365. — XIX. 251. — XXIII. 134. — XXVI. 104, 346. — XXVIIL 378. — XXIX. 169. Janka Term. Füz. — Természetrajzi Füzetek az állat, nóvény, ásvány és földtan köréből, — kiadja a Magyar Nemzeti Muzeum, — Budapest 49, folyóiratban: Két új növényfaj. I. (1877) 29. — Avenacez Europ: I. 95. — Serophularinz Europz:e analytice elaboratze. IV. (1880) 284. Viole Europzss V. (1882) 253. — Brassicese Europe VI. (1882) 8 p. Plant: nove VIII. (1884) 28. — Cruciferz indehiscentes (Lomentace:e et Nucamentaces) flore Europse:s VIII. 33. — "Trifoliez et Lote: flore Europzz VIII. 145. — Astragalec Europecw VIII. 297. IMETS FÜLÖP J. fótisztendó. — Fógymnasiumi igazgató Csík-Somlyón. Phy- tophznologiai megfigyelései az 1874. és folyt. évekből a Staub phaenol. munkálataiban vannak kózólve. Joó ISTVÁN, Bágyi dr. med. — A kolozsvári orvos-sebészeti intézet profesz- szora, s az intézet növénykertjének igazgatója volt. Szül: Kolozsvárott 1806. márcz. 7 ; elh : ugyanott 1881. decz. 3. — (Viola Joói Janka.) Joó VSV. — Verhandlungen und Miettheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, — Hermanstadt 8? — folyóiratban : Ueber eine bis jetzt in der Siebenbürger Flora un- bekannte neue lris-Art, die bei Klausenburg im Jahre 1850 im Juni zuerst gefunden worden ist. Iris subbarbata Joó II. (1851) 98. JURATZKA JAKOB. — Császári és kir. tisztsegéd volt Bécsben, hol elh : 1878. novemb. 26. — Kitünó bryologus. Juratzka ZBG. — Verhandlungen der k. k. Zoologisch Botanischen Gesellschaft in Wien, 87, — kiadványokban: Ueber Echinops commu- tatus n. sp. E. exaltatus Schrad. und E. banaticus Roch. — VIII. (1858) II. 15. J. Kn. — Ily névróvidítés mellett van közölve a következő czikk: «Be- sehreibung einiger Berge und Hóhlen in Burzenland und Zekelland» a Nagy-Szebenben 8? kiadott, — Siebenbürgische | Quartalschrift. III. (1793). 99—113. p. KANITZ AGosT dr. — A növénytan professzora a kolozsvári tudomány-egye- temen, s aj Magyar Növénytani Lapok megindítója, szerkesztője és kiadója. Szül : Lugoson 1843 ápril 25. Irodalomtórteneti művei : XXII IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. I. Geschichte der Botanik in Ungarn. Hannover, Pesth, 1863. 129, 187. p. II. Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik; megjelent : a Linnea XXXIII. (1865) 401—664. lapjain. Különnyomatban : Halle 1865. 8?, 264. p. Nóvényfüldrajzi műve: A Magyar-tartományok növényzeti viszonyai. Megjelent a «Hunfalvy János : Magyarország természeti viszonyai. 89. Pest» III (1865) 32—112. lapjain. Kanitz Dot. Zeit. — Botanisehe Zeitung, herausg. von Schlechtendal und Mohl. Berlin 4?, — folyóiratban: Zur Kenutniss und Verbreitung eniger Pflanzen Pannoniens, Daciens und Rumeliens. XIII. (1863) 44. Kanitz MNL. — Magyar Növénytani Lapok czímü folyóiratában: Lo- ranthuson élódó Viscum. VI. (1882) 47. — Fuss Mihály (necrologja) VII. 81. — Re per az Anemone angulosáról VIL, 146. KAYSER GUSZTÁV ADOLF dr. med. — Gyógyszertáros volt Nagy-Szebenben, hol 1817. szept. 24. szül.; és 1878. jan. 10-én hunyt el. — Egyes ada- tokat közöl tőle Andre a Dot, Zeit. idézett helyein ; idézve van továbbá, Fuss Michel több kózleményében és Flora trans. excursoriájában. Gyűjteményét a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften zu Hermanstadt, kapta örökül. KERNER ANTON JozEF dr. med. Ritter. von Marilaun. — Az 1550-es évek- ben a budapesti műegyetemen a növénytan professzora volt, s mint ilyen nagy gonddal és kitartással kutatta hazánk flóráját. 1878 óta a, bécsi tudomány-egyetemen a phytographia professzora és az egyetemi növénytani intézet igazgatója. Nevezetes, bár nem idézhető növény- geografiai műve: Das Pflanzenleben der Donaulüánder. Innsbruck 1863. 89, 348. p. Kern. Abháng. — Die Abhángigkeit der Pflanzengestallt von Klima und Boden ete. Innsbruck 1869. 49, 48. p. I. tab. Kern. herb. — A Kerner herbariuma, melyet úgy 1883-ban, mint 1884-ben bécsi idózésem alatt a legelózékenyebb szivességgel bocsátott haszná- latomra, s a mely Erdélyből eredő nóvénypéldányokban is gazdag. Kern. 0. B. Z. — Oesterreichisehe botanische Zeitschrift, rendigirt von Skofitz. Wien 8? — folyóiratban: Descriptiones plantarum novarum flore hungarice et transsilvaniezw. XIII. (1863) 90, 140, 246, 562. — Vegatations-Verhültnisse des mittleren und óstlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens. XVII. (1867) 133, 175, 215, 250, 360, 383; XVIII. 17, 33, 84, 90, 195, 146, 181, 997, 2943, 2978, 305, 343, 348; XIX. 5, 33, 85, 194, 137, 165, 199, 239, 268, 300, 367 ; XXX. 18, 67, 103, 136, 170, 203, 231, 329, 356; XXI. 12, 56, 67, 100, 136, 156, 200, 965, 300; XXII. 13, 44, 116, 148, 189, 213, 954, 978, 352, 382 ; XXIII, 16, 54, 113, 161, 180, 205, 247, 300, 366; XXIV. 18, 45, S5, 114, 149, 189, 210, 304, 339, 380; XXV. 11, 57, 198, 194, 219, 251, 352, 392 ; XXVI. 96, 49, 183, 230, 959, 399, 363; XXVII. 56, 86, 129, 160, 199, 293, 335, 374, 401; XXVIIL 9, 46, 195, 148; XXIX. 37. — Chronik der Pflanzenwanderung XXI. 335. — Floristiscehe Notizen XXVI. 109. — Ueber Paronychia Kapela. XXVIT. 13. Kern. Pulin. — Monographia Pulmonariarum. Oeniponte. 1878. 49, III. 59. p. XIII. tab. Kern. Schedae, — Schedae ad floram exsiecatam Austro-Hungaricam, a museo botanieo Universitatis Vindobonensis editam. Vindobons. 89, I. (1881); II. (1882) ; III. (1884). — Idézve lesznek ezzel együttaz alap- jául szolgáló exsiccatumok is. KLADNI FRIEDRICH. Gyógyszertáros volt Nagy-Szebenben, később Bécsben, IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXIII hol 1871-ben hunyt el. — Herbáriumát a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, vette meg 1858-ban s azóta ott található. Adatokat kózól tóle Fuss Mihály a Fl. trans. excurs.-ban. KLATT DR. F. W. — Linnea folyóiratban XXXIV. (1865—6) 537: Revisio Iridearum. KrEIN GvUL4. — A budapesti műegyetemen a növénytan professzora. Botanisches Centralblatt II. (1881) 124. lapján : Ein neuer Standort der Syringa Josikaa Jacq. fil. Természettudományi Közlöny XIII. (1881) 314. lapján : Hazánk Or- gonafájának (Syringa Josikea) új termő helye. KroPPs MATTHIAS. — Ag. hitv. lelkész Wallendorfon Besztercze mellett. Klopps VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, 89, — folyóirat- ban: Uebersicht der zu Wallendorf bei Bisztritz im J. 1853. gemachten meteorologischen Beobachtungen. VI. 139. KwaprP JOSEF ARMIN. — Assistens volt Kolozsvártt a tudomány-egyetem növénytani tanszékénél; most Bécsben a gyógyszerész-egylet herbáriu- mának conservatora. — Született Alsó-Kóróskény Nyitramegyében, 1840. Knapp ODZ. Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien. S? — folyóiratban: Zur Verbreitung der Veroniea grandis Fisch. XXVII. (1877) 362. — Literaturbericht: XXVI. 311; XXVII. 107 ; XXVIII. 141. — Correspondenz-kózlés: XXVI. 315. KocH KARL dr. med. et philos. — Egyetemi tanár volt Berlinben. Szül: Weimar 1809 jun. 6; elh: Berlin 1879 máj. 25. — Erdély florájára is kiható pontos, kritikus műve: Dendrologie. Dáume, Striucher und Halbstràucher, welche in Mittel und Nord-Europa in Freien kultivirt werden. Kritisch beleuchtet. Erlangen. 8?. I, (1869) ; II. (1872—3). KocH DR. WILH. Daw. Jos. — Egyetemi tanár Erlangenben. Szül. 1771; elh. 1849. JD. Koch. Linn. — Linnaea folyóiratban XIII. (1839) 337—8, mit taf. n. VI. Waldsteinia trifolia Rochel, eine neue Art aus Nm KOLLÁR VINZENZ. A. cs. kir. állattani muzeummak fócustosa volt Bécsben. Szül. Kranovitzon, Porosz-Sziléziában 1797 január 15; elh. Bécsben 1830. jun. 3. — Kiváló entomologus volt ugyan, de mint botonikus is idézve van a Fuss «Flora Transsilvanis excursoria»-jában. Korscuv THEODOR. A cs. kir. botanikus muzeum segédóre volt Bécsben, S mint ilyen, nevezetes utazásokat tett. Így Erdélyben 1846-ban és 1850- ben füvészett, mely alkalmakkor gyűjtött érdekes növényei szolgáltat- ták az anyagot a saját maga által, s a Schlott-tal közzétett fontos köz- leményeihez. Szül. Ustronban Sziléziában 1813 ápril 15; elh. Bécsben 1866. junius 11. Kotschy Eichen. — Die Eichen Europa's und des Orients Wien und Olmütz. s j2. folio 40 színezett táb. szöveggel. — Specialis lelőhelyeket nem tartalmaz. Kotschy Z DG. — Verhandlungen der k. k. Zoologisch-botanischen Ge- sellschaft in Wien. Wien 8? — folyóiratban : Beitráge zur Kenntniss des Alpenlandes in Siebenbürgen. IIT. (1853) 57, 131, 271. Kovács GYULA. Kézdi-Szt-Lelki. A Nemzeti Muzeum custosa, végül egye- temi tanár volt DEDE Szül. Budán 1815. szept. 25 ; elh. Buda- pesten. 1873 jun. 22. — E kiváló floristánk gyűjteménye alapján több érdekes adatot sorol fel Er délyból Sternheim, az alább idézett müvé- ben. Gyüjteménye nagyrészt a Magyar-Nemzeti Muzeum birtokát XXIV | IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. képezi. Kovács továbbá exsiccatumokat is adott ki e czímen : Plante rar. Imperii Austriaci precipue Hungarize et Transsilvanize. 1844—50. KnàuTNER SÁMUEL. Gyógyszerárus. — Siebenbürgische Quartalschrift III. (1793) 351—6. lapjain : «Nachtrag zu des Herrn Provisor Sigerus Ver- zeichniss wildwachsender Siebenbürgischer offizineller Pllanzen». — Elavult és megbizhatatlan, mert benne a 356-ik lapon Erdélyből az Adiantum Capillus Veneris is fel van véve. Knox THoRGwY O. B. N. — Anteckningar till en Monografi ófver váxtfamil- en Valerianesx. Stocholm. 1864. 49, 105 p. 4 tab. LaNpoz Jáwos. A franezianyelv magántanitója volt Kolozsvárott. Landoz I. — Névsora a Kolozsvártt termő növényeknek, melyeket több évi vizsgálódásai után összegyűjtött s a Magyar Orvosok és Természet- vizsgálók 1844-ik évi szept. 2-kán Kolozsvártt tartott nagygyűlésének bemutatott. Kolozsvártt 1844. 87, 17 p. — Benne 1147 növényfaj van felsorolva. Landoz II. — A kolozsvári és szomszéd határokon termő növények név- sora. Husz évi vizsgálódás után, Kolozsvártt szeptemberben 1860. — Megjelent az : Erdélyi Muzeum-Egylet évkönyvei II. k. 1. füz. (1862). 4?, p. 26. LEoNHaRDI HERMANN dr. Freihern von. — Lotos, Zeitschrift für Natur- wissenschaften, Prag. 8? — folyóiratban: Zu Isoétes. 1863. p. 32. — Ugyanazt közli az: Oesterr. bot. Zeitschrift XIII. (1863) 95. lapján. LERCHENFELD Joskr von Radnitzky. — Szül. Klagenfurtban 1753. február 19; Erdély elemi iskoláinak fódirektora és róm. kath. lelkész volt Nagy-Szebenben; elh. Nagy-Szebenben 1812. január 16. — "Tisztele- tére nevezte el Baumgarten a Silene Lerchenfeldiana-t. — Botanikus hagyatékából közölve lett : Lerchf. Icon! — Aufzühlung der abgebildeten Phanerogamen aus dem Lerchenfeldisehen Nachlasse. — Kózlé, de helytelenül commentálta, Sehur Ferdinand (Lásd Sehurnális) a: Verhandlungen und Mitthei- lungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt folyóiratban : IV. (1853) 88. Lerchf. ap. Ziegler de re sylv. — Lásd : Ziegler dere sylv. ete. LiNNÉ CARL. — A nóvénytan professzora volt Upsalában. Szül. Rashult-on Smüland-ban 1707 máj. 93; elh. Upsalában 1778 jan. 10. — Kor- szakalkotó müve : L. Spec. — Species plantarum, exhibens plantas rite cognitas, ad genera relatas, eum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus secundum systema naturale digestas. Holmisz. 1753. II. k. 8?, 1200 p. — Editio secunda Holmi:e 1762— 62. II. k. 89, 1682. p. — Erdélyből közölve van benne : Seabiosa transsilvanica. Lónn. MarH. Jos. — Enumeratio der Flora von Deutschland und der an- grenzenden Lánder. Braunschweig 1852. 87, 820 p. műve Magyaror- szág nóvényzetére is kiterjed, s Erdélyből a Seseli G'ouani van benne említve lelőhely nélkül, bizonyára Landoz I. 8. nyomán. LuRrZ FRaNz EDUARD. Professzor Brassóban az ág. hitv. gymnásiumon. Lurtz Kuh. — Flora des Kuhhorns in Siebenbürgen. Megjelent: Beiblatt dor Kornstüdter Zeitung 1854, — napilapban. Lurtz VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermanstadt, — folyóiratban : Uebersicht der Witterung zu Kronstadt nebst einigen daselbst gemach- ten Beobachtungen über periodische Erscheinungen im Pflanzen uud Thierreiche; der Jahre 1854—1860. — V. 145; VI. 31; VII. 6, 187; IX.405 X.939: 00 40107 CHI. 127: IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXV LurscnH J. A. — Professzor volt az ág. hitv. gymnásiumánál Nagy-Szeben- ben, 1879 óta pedig ág. hitv. lelkész Szelindeken, Nagy-Szeben köze- lében. — Műve: «Beitrag zu einem Kalender der Flora der nüchsten Umgegend von Hermanstadt.» Megjelent ez a: «Programm des Gymnasiums A. C. zu Hermanstadt und der mit demselben verbun- denen Lehranstalten für das Schuljahr 1870—71. Hermannstadt 1871. 4?,» iskolai értesítőben p. III. —X XXV. — Nincs benne sem új adat, sem új észlelet, csupán a már Reissenberger Ludwig által közzétett phytoph:enologiai észleleteket foglalja össze. Mary JosEF KARL. — Orvos volt Gráczban. — Szül. Prágában 1797. már- ezius 2 ; elh. Gráezban 1866. január 25. FEnwmeratio plantarum. phanerogamicarum. Imperii Austriaci universi. Vindobon:z 1848. 89, XVI. 423 p. - E művében csupán «Trans.» jel- zéssel, de különben lelőhely nélkül vannak az Erdélyben előjövő növények felsorolva. MESCHENDORFER JosEr. — Előbb az ág. hitv. gymnasiumának professzora Brassóban, most ág. hitv. lelkész Petersberg-en Brassó mellett. Idézve van Fuss flora trans. excursoriájában. MinpE JuLrus dr. — Szül. Breslau 1824 nov.2; elh. Meran 1871 juli. 3. Milde Equiset. — Monographia Equisetorum. Megjelent a : Novorum acto- rum. Ácademisx Caesare» Leopoldino-Carolins Germanice Naturee Curiosorum XXXII. pars. 9. (1867) 607 p. 35 tab. — Megjelent külön is: Dresden 49, 1865; minthogy azonban benne több helyen Schur enumeratiója a lapok számának idézetével van már említve ; Schur enumeratiója pedig csak 1866-ban jelent meg: ezért előszavát kivéve csak 1866 végén vagy 1867 elején jelenhetett meg. Milde Filices. — Filices Europe et Atlantidis, Asiz minoris et Sibirize. Lip- size 1867. 8?, 311 p. NaGy Lajgos, — "l'áblabiró Tordán, és birtokos Szinden. Szül. Kóvenden 1819; elh. Szinden 1868. febr. 25. — Adatokat közöl tőle —Eresei «Nemes Torda megye flórájában». Herbáriumát az 1848—9-iki sza- badságharezban pusztították el. NAGY PÉTER. — Királyi tanácsos s az erdélyi helvét hitv. egyház super- intendense. Szül. 1819 ápril 22 ; elhunyt Kolozsvártt 1884 szept. 16. — Egyes növényeket közöl tőle Andrae a Bot. Zeit. idézett helyein. NEILREICH AuGusr dr. jur. — Fótórvényszéki ülnök volt Bécsben. Szül. Bécsben 1803 decz. 12; elh. ugyanott 1871 jun. 1. Neilr. Ungarn. — Aufzáhlung der in Ungarn und Slavonien bisher beobach- teten Gefüsspflanzen nebst einer Pflanzengeografischen Ubersicht. Wien 1866. S?, VIII, 390 p. — Kotschy kézirata alapján a Czibleszról tartalmaz adatokat. Neil. Ung. Nachtr. — Aufzühlung der in Ungarn und Slavonien bisher beobachteten Gefüsspflanzen. Nachtrüge und Verbesserungen. Wien. 1970589 XT, 111p. Neilr. Maly. Nachtr. — Nachtrügze zu Malys Enumeratio plantarum Im- perii Austriaci. Wien. 1861. 8?, 348 p. Erdélyre nézve Schott és Kotschy Sehur, Heuffel, Janka adatait foglalja össze és kritizálja is he- lyenként. ; Neilr. Hireac. — Kritische Zusammenstellung der in Osterreich-Ungarn bisher beobachteten Arten Formen und Dastarte der Gattung Hiera- cium. Wien. 1871, 8?. 77 p. — Külónnyomat: Aus dem LXIII Baude der Sitzb. der k. Akad. der Wissensch. in Wien I. Abth. Mai. Heft. Jahrg. 1871. Neilr. Analect. — Ueber Schott's Analecta botanica. Sitzungsberichte der k. XXVI IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Akad. der Wissensch. in Wien. LVIII. Band I. Abth. (1868) p. 552. — Erdekes, de kevésben követhető megjegyzések. NYMAN CARL FREDRIK, — A természetrajzi muzeum herbáriumának con- servatora Stockholmban. Szül. Stockholmban 1820 aug. 21. Nym. Consp. — Conspectus Flore Europe. Orebro 8?. — Vol. I 1878; Vol. II. 1879; Vol. III. 1881 ; Vol. IV. 1882. Num. Syll. — Sylloge Flore Europs:e seu plantarum. vascularium Europse indigenarum enumeratio adjectis symonymis gravioribus et indicata sin- gularum distributione geographica. Oerebro:z.1854— 255. 49, XXIV.4441. p. Nym. Syll. Suppl. — Supplementum Sylloges Flore Europzex. Oerebro:w, 1865. 4?, VI, 78 p. ORENDI JáNos fógymnásiumi tanár Segesvárott phytoph:enologiai észlele- . teit kózlé az 1874-ik évről, a Staub Phaenol. ósszeállitásaiban (1874). Oster. Blátter für Liter. ete. — Oesterreichische Blütter für Literatur und Kunst, Geschichte, Geographie, Statistik und Naturkunde; redigirt von Dr. A. Adolf Sehmidl, Wien. 49, — folyóirat. PANTOCSEK Józskr, dr. — Birtokos Nyitramegyében Nagy-Tavornakon, Nagy-Tapolesán közelében. lanto. O D Z. — Oesterreichische botanische Zeitschrift redigirt von Sko- fitz. Wien. 8? — folyóiratban : Seleranthus Arten XXIV. (1874) 24. Pávar Va3Na ELEK dr. chem. et historie nat. — Az Erdélyi Muzeum Egy- let eustosa volt Kolozsvárott, majd a földtani intézet geologja Buda- pesten. Szül. Nagy-Enyeden 1820-ban ; elh. Budapesten 1874. május 13. Közleményei nem nagy hitelnek örvendenek. Páv. OD AZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien. S^, — folyóiratban: Aus Siebenbürgen XII. (1862) 213. — Itt közölt adatai (Himantoglossum, Aoceras stb.) positiv értesülésem szerint igen kétesek. Peter. Monogr. Filosell. — C. Nügeli und A. Peter: «Die Hieracien Mittel- Europas. Monographische Bearbeitung der Piloselloiden . . . . Mün- chen. R. Oldenburg. 1885. V. 951 p. S.» — E mű halomra dönti a Hieraciumokról szóló korábbi ósmereteket, másrészt egy végtelen ütvesztót épít a speciesek, grexek, subspeciesek és varietások nevei- ból. Ezért e müvet lehetetlen volt enumeratiómban feldolgoznom ; a mennyire azonban itélhettem róla, úgy találtam, hogy Erdély florá- jára tömérdek felesleges nevet és számos hibás adatot tartalmaz. PLATZ FRIEDRICH. — A 669. számot gyűjtötte a Fuss Herbarium Normale Transsilvaicum-jába. PoRcius FLORIÁN. A IIL-ad osztályú vaskoronarend tulajdonosa, s az egy- kori Naszód-Vidékének nyugalmazott alkapitánya. Most magánzó 0-Rodnán. Gyüjteményeit a bukaresti egyetem vette meg. Szül. 0- Rodnán 1816-ban. Forc. En. — Enumeratio plantarum phanerogamicarum Districtus guon- dam Naszodiensis. Melléklet a Magyar Növénytani Lapok II. évfolya- mához. Claudiopoli 1878. 89, IL, 64 p. — Rodna-Naszód vidékének florájához igen becses forrásmű. Dore. Naseud. Flora phanerogama din fostulu distrietu alu Naseudului. Sibiiu. 1881. 89, 219 p. Külónnyomat a «Transsilvania» folyóiratból. Porc. ,. MNL. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Kanitz A. Kolozsvártt. S? — folyóiratban : Egy pár Baumgartentól kétesen írt hegynév helyreigazítása. IT. (1878) 186. — Additamenta et corrigenda ad enumerationem plantarum phanerogamicarum dist. quond. Naszód. IX. (1885) 125. Pore, VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK; A JELEK MAGYARÁZATA. XXVII Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermanstadt, S", folyóiratban : Festuea nutans Wahln. (Syn. Festuca carpatica Dietrich) eine für Siebenbürgen neue Pflanze. XVI. (1865) 41. PRITZEL GEORG AUGUST a Linn:za folyóiratban XV. (1841) 561: Anemona- rum revisio. — A felkiáltó jel! e munkában helyenként bizonynyal annyit jelent, hogy az idézett Auctor munkájából vette az adatot; mert külónben lehetetlen, hogy Budapestról a valódi Anemone Pulsa- tillát láthatta volna, Erdélyből pedig ne látta volna az A. nigricans-t, mely itt az A. pratensist helyettesíti. PRimics GYÖRGY dr. philos, — Asványtani assistens a kolozsvári Tudomány- Egyetemen. Primics Kárpát. — Magyarországi Kárpát-Egylet: Évkönyveiben : Bolyon- gások a Fogarasi-Havasokban. VIII. (1880) 372. — A 375—6. lapon 47 növényt sorol fel ama havasokról, de csak általánosságban. ReckERT DÁNIEL. — Gyógyszertáros volt Gyulafehérvárott ; "később Sop- ronyba került, hol el is hunyt. Heckert. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgi- schen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermann- stadt. S?, — folyóiratban: Ausflug auf das Gebirge Koron bei Rodna. VI. 17. — Botanische Vorkommnisse und das Auftreten einer neuen Physalis. XVIII. 239 REICHENBACH HEINRICH Gottlieb Ludwig. — Az orvos sebészeti akadémia professzora volt Dresdában. Nagyérdemű tudós. Szül. Lipcsében 1793 január 8 ; elh. Drezdában 1879. márcz. 17. HReichb. Germ. exc. — Flora Germanica excursoria ex affinitate regni vege- tabilis naturali disposita, sive Principia Synopseos plantarum in Ger- mania, terrisque in Europa media adjacentibus sponte nascentium cul- tarumque frequentius. Lipsie 1830—32. 16?. 878 p. Index 1833. 167, 140 p. — Altalánosságban lelőhely nélkül közli többnyire az erdélyi adatokat, s köztük újakat is, pl: Aconitum toxieum, Cytisus al- pinus stb. Reichb. Icones. — Icones Flore Germaniez et Helvetiez, simul Pedemon- tanc, Istriaee, Dalmatiee, Hungarice, Transsilvanicze, Borussicee, Holsatiez, Belgicze, Hollandiez, ergo mediz Europzeze, exhibens nuper- rime detectis novitiis additis, collectionem conpendiosam imaginum characteristicarum omnium generum atque specierum, quas in sua Flora Germaniea exceursoria recensuit auctor. Vol. 1—22. Lipsiz 18354—70. 49. 2800 szín. Tab. szöveggel. Heichb. Iconogr. —- leonographia Botanica, seu Plantae Critics. Icones plantarum rariorum et minus rite cognitarum ete. Centuria I—X. Lip- size. 1823— 32. 4?. HEISSENBERGER KARL, dr. Gráczi tanar. Das Grossfürstenthum Siebenbürgen. Megjelent a: Lánder Oester- reichs und Ungarns in Wort und Bild. Herausg. von dr. Friedrich Um- lauft müben. XIII. (18851.) Wien. BEISSENBEGER Lupwic. — Előbb professzor volt az ág. hitv. gymnasiumá- ban Nagy-Szebenben, most a Verein für Siebenb. Naturw. etnografikus gyüjteményének fócustosa ugyanott. Heissenb. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgi- schen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 89, folyóirat- ban: Uebersicht der zu Hermanstadt im J.1852 (azután 1853) gemach- ten meteorologischen Beobachtungen. V. 115; VI. 150. — Ein Ausflug auf das südliehe Grenzgebirge von Siebenbürgen XV. 195, 225. — Meteorologische Beobachtungen zu Hermannstadt. XVII. 79, 105, 154, XXVIII IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. 166, 190, 206, 230; 954, 267 ; XVILE-59, 118, 138, 158, 175,11977:917; 234, 969. — XIX. 73, 104, 119, 136, 153, 169, 201 ; XX. (1869) 47, 63, 91, 94, 110, 127, 143, 159. — Die Witterungserscheinungen des Jahres 1870 (s folytatólag 1875-ig) in Siebenbürgen. XXII. (1872). 108; XXIII. (1873). 89; XXIV. 112; XXV. 77; XXVI. 194; XXVIL. 78. — Die Witterungserscheinungen der Jahre (1876—78) in Hermannstadt. XXVIII. 148, 152. — Dtto der Jahren 1879— 80. XXXI. (1881) 96. — Phytoph:enologiai észleletei közölve vannak 1871-tól kezdve a «Meteo- rologiai és fólddelejességi magyar kir. központi intézet évkónyvei- ben» is. RiEss KARL. — Nyugalmazott cs. kir. rendórbiztos, s a Verein für Siebenb. Naturw. állattani custosa Nagy-Szebenben. Riess VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 8? folyóiratban : Uber unsere Nymph:ea alba L. XIX. 17. — Ausflüge in den Jahren 1868 und 1869, XX. 151. RocHEL ANTAL dr. med. Az egyetemi füvész-kert fókertésze volt Budapes- ten. Szül. Alsó-Ausztriában, Neunkirchen am Steinfeld 1770 jun. 18; elh. Gráczban 1847. márcz 12. Hoch. ban. — Plante Banatus rariores iconibus et descriptionibus illu- stratz. Praemisso tractatu phytographico et subnexis additamentis in terminologiam botanieam. Pestini 1825. Folio. IV, 84 p. ind., 42 tab. — A 97. és 98. lapon a Bánság flórájával való ósszehasonlitásül sorol fel erdélyi nóvényeket, de csak lelóhely nélkül. ROHRBACH Paur. — Szül. Berlinben 1547 jun. 9; elh. ugyanott 1871 junius 6. Rohrb. Linnza, ein Journal für die Botanik etc. 87 folyóiratban : Synopsis der Lychnideen. XXXVI. (1869—70) 170. Hohrb. OBZ. — Oestereichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien. 89, — folyóiratban: Ueber Silene Csereii Baumg. XXIX. (1869) 71. — Eine verkannte Silene Siebenbürgens. XXIX. 261. Hohrb. Sil. — Monographie der Gattung Silene, Leipzig 1868. 87, 249 p. 2 tab. hówER JuLIUs. — Professzor az ág. hitv. fógymmnásiumában Brassóban. Römer Karpat Ver. — Jahrbuch des siebenbürgischen Karpathen-Vereins. Hermannstadt 57, — évkönyvben: Die Malajeschter Schlucht und der Felsengrat Malajesci am Bucsecs. III. (1853) 140. — Vom Brea- z:wr Pass bis zur Vistea mare. III. 148. Homer. VSV.— Verhandlungen und Mitth. sieb. Ver. für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 57,— folyóiratban: Mittheilungen überfünfin Sommer 1878. beobachtete mophologisch interessante Abweichungen von der normalen Form. X « X. 107. Ruwy KínoLv dr. — Szül. Iglón, Szepesmegyében 1780-ban; végül pro- fesszor Esztergomban, hol 1847-ben elis hunyt. Erdélyt is érintó, de lelóhelyeket épen nem említó műve: Jegyzéke azon festő nóvények- nek , melyek Magyarországban, Slavoniában, Horvátországban és Erdélyben találtatnak, festésre azonban nagyobb részt nem használ- tatnak, de kisértéseket érdemelnek. Megjelent a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik (1848) nagygyűlésének tört. vázl. és munkálataiban p. 320. SADLER JózsEF. — Szül. Pozsonyban 1791 május 6; végül a növénytan - professzora a budapesti tudomány-egyetemen ; elh. Budapesten 1849 januáriusában. Sadler Epiphyll. — Dissertatio inauguralis medica sistens descriptionem IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXIX plantarum Epiphyllospermarum Hungariw et provinciarum adnexa- rum atque Transsilvani: indigenarum. Pestini 1820. 8?, 35 p. Sadler Filic. — De Filieibus veris Hungarie, Transsylvaniw, Croati: et Litoralis Hungarici etc. Bude 1830. 87, 70 p. — Miként az előbbiben. úgy itt is Daumgarten En. adatait közli. Sadler Fűneműek. — A Magyarországi fünemüek családja s földrajzi elter- jedése. Megjelent a: Kir. M. Természettudományi Társulat évkónyvei I. kötetében. Pesten 1841— 45. 49, p. 141. — A 154—5. lapon lelethely nélkül 7 «Erdélyország sajátságos fünemüje» van benne említve ; szól továbbá Erdély füveiról az összehasonlító táblázatokban is, melyeket a Rochel ban. munkájában levő mintára készített. SALZER MICHAEL. — Professzor volt az ág. hitv. gymnásiumánál Medgye- sen ; most ág. hitv. lelkész Berethalmán. Salzer Reiseb. — Reisebilder aus Siebenbürgen. Hermannstadt 1860. 8", 390 p. — A 322—235. lapokon csupa képtelenségeket sorol fel, állítólag dr. Setz kézirata alapján. Dr. Setz tulajdonkép Czetz gyógyszerészt akarja jelenteni; de Czetz-nek Herman Ottótól közzétett művé- ben (Czetz Erd. Muz.) ezek a szemet szúró hibás adatok teljességgel nincsenek bent. Salzer VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 597, — folyóiratban : Ueber einige zu Mediasch im Jahre 1854. (s folytatólag egész 1865-ig) gemachte meteorologische Deobachtungen, einiger Erscheinungen im Pflanzen und Thierreiche. VI. (1385) 94; VII. 90 ; VIII. 6; IX. 94; X. DOOENSIG 109 SX. LAT e XGELT 0167 5. XEV.1168 XV 145; XVE 92. XVII. 251. — Borszék VII. 52. — Die Thorenburger Kluft. XV. 43. ScHEUTZ. N. Jog. — Prodromus Monographie Georum Upsalie. 4", 1870. 69 p. . Scgorr HEINRICH Wilhelm dr. Udvari kertész és az állatsereglet igazgatója Schónbrunnban. Szül. Brünnben 1794. január 7 ; elh. Schónbrunnban 1865. márcz. 5. — Herbariuma Erdély flórájához rendkívül becses originálékat tartalmaz. E herbariumot Schott elhunyta után Miksa császár vette meg a Mejikói Muzeum számára, s ezért Mejikóba vitte magával. Azonban Miksa császár gyászos véget érve 1867-ben, e nó- vénygyűjtemény is nagy veszélyben forgott, úgy hogy custosának, Bilimek Dominiknak ugyancsak szép érdemeül szolgál e herbarium megmentése. Igy kerülhetett az vissza Ausztriába, Károly Lajos főher- ezechez, kitől a20,000 frtnyi áron Bécsben maradt Aroideák kivételével, Haynald Lajos biboros érsekünk vette azt meg 6000 forinton. Igy hát felette örvendhetünk azon, hogy e reánk nagyfontosságú gyűjtemény magyar kézbe került, még pedig gondos és illetékes kezekbe. Schott Analect. — Analecta botanica. Scripta a H. Schott, adjutoribus C. F. Nyman et Th. Kotschy. — Vindobone 1854. 8?, IV. 64 p. Schott Bot. Zeit. — Botanische Zeitung herausgegeben von Schlechtendal und Mohl. Berlin. 49, — folyóiratban: Ein neues europüisches Rhodo- dendron (Rh. myrtifolium Schott et Kotschy) IX. (1851) 17. — Eine neue Saxifraga Siebenbürgens (S. luteoviridis Schott et Kotschy) IX. 65. — Eine neue Gentiana aus Siebenbürgen. (G. phlogifolia Schott et Kotsehy) IX. 151. — Dianthus callizonus Schott et Kotschy. IX. 192. Hepatiea angulosa DC. IX. 194. — Zwei für die Flora Oesterreichs neue Pflanzen (Crocus veluchensis Herbert és Scilla praecox Willd) IX. 981.— Ein neues Arum Osterreichs (Arum alpinum Schott et Kotschy) IX. 985. Zwei Pflanzen aus Siebenbürgen (Ranunculus carpatiecus Her- bich és Pulmonaria rubra Schott) IX. 395, 395. XXX IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Schott Ob Z. — Oesterreichisches Botanisches Wochenblatt, — később : Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien, 89, folyóiratban : Rhododendron myrtifolium Schott et Kotschy I. (1851) 36. — Drei ósterreichische Semperviva II. 18. — Oesterreichische Sem- perviva III. 19, 29. — Saxifraga demissa Schott et Kotschy IX. 8. SCHULTZ BIPONTINUS Karl Henrich dr. med. — Kórház-igazgató volt Dei- desheimban. Szül. Zweibrückenben 1805. jun. 30; elh. Deidesheimban 1867. decz. 17. Schultz C. ODZ. — Oesterreichisches botanisehes Wochenblatt, redigirt von Skofitz, Wien. 87, — folyóiratban: Sendschreiben an Herrn Victor von Janka. VI. (1856) 299. SCHULTZ FRIEDRICH Wilhelm dr. med. — Orvoskodott Kronweissenburg- ban (Elszaszban). O adta ki a «Schultz Herbarium Normale»-t, mely Erdélyből is tartalmaz növényeket, sa mely most K. Keck által lesz tovább folytatva Aistersheimban. — Szül, Zweibrückenben 1804 január 3 ; elh. Kronweissenburgban 1876 decz. 10. Schultz Fr. Flora. — Flora oder botanisehe Zeitung, herausgebeben von der k. botanischen Gesellschaft in Regensburg. Regensburg. S?, — folyóiratban : Anemone Jank:e Scultz Fr. 1856. I. 205. ScHUR JOHAN Ferdinand, dr. philos. — Szül: Kónigsbergben Poroszország- ban 1799 febr. 18; elh. Bielitz-ben Osztrák-Sziléziában 1878 máj. 98. Kénsavgyár igazgatója volt Nagy-Szebenben 1845-tól 1553-ig; az- utánazág. hitv. gymnasiumánál professzor Brassóban, de itt csak rövid ideig, mert 1854-ben már felhagyott e pályával, és Bécsbe költözött. Szerencsés és gyakorlott szemű füvész volt, ki 9 éven át számos kirán- dulásain sokat fáradozott Erdély florája kutatásában. Legnagyobb füvésző útja az ugynevezett « Nundreises, melyet 1853-ban Bielz A. E. kiséretében tett meg, s a melynek költségeit Schwarzenberg Károly herczeg, Erdély akkori nagylelkű kormányzója fedezé. — Schur nagy nóvényanyag felett rendelkezett, mert nemcsak a saját gyüjtéseit, hanem a Baumgarten herbariumát is használta; ezért hivatva lett volna Erdély kritikai florájának megirására. Amde becses növény- anyagát kicsinyes önzésből nemcsak elhamarkodva s lehetőleg sok név alatt tevé közzé, hanem — sajnosan legyen mondva — meghami- sításokkal is: ezért már főművének megjelenése előtt rossz hire támadt a botanikusok körében. O, a kitől Erdély florájának kritikal megvilágítását kellett volna várnunk, elferdíté azt és érthetetlenebbé, nehezebben megfejthetővé zavará azt össze. — Hogy «Sertum»-át minden kritika nélkül írá össze, azt saját maga is beismeri a Verh. sieb. Ver. IV. 5—7-ik lapjain, hol egy kritikai erdélyi flora megirására magát képtelennek valja; enumeratiójában közzétett nézeteit pedig már 1867-ben, azaz 1 évvel annak megjelenése után óhajtá megmásí- tani az Oest. bot. Zeit. XVIII. (1867) 378-ik lapján tett nyilatkozata szerint. Világos fogalma a «species»-ról nem volt. Nála minden esetleges alak, vagy egy-egy növénytöredék, melyet valakitől kapott egy-egy speciessé vált, és sietettis új specieseit majd pusztán csak névleg (solum nomen), majd leirás kiséretében is közzé tenni. Schur En. — Enumeratio plantarum Transsilvanize, exhibens stirpes phane- rogamas sponte crescentes atque frequentius cultas, eryptogamas vas- culares, characeas, etiam museos, hepatieasque. Vindobons» 1866. 8?, XVIII, 984 p. — Schur főműve, melyben mindenütt magát állítja előtérbe. Mások érdemeit nemcsak figyelmen kívül hagyja, hanem ha itt-ott idéz is mástól egy-egy fontos közleményt, mit sem törődik vele, IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXXI s az illető növényt a saját maga adta valamelyes új névvel látja el. Igy jár el a Baumgarten adataival is, melyek némelyikét rektifi- kálja ugyan, de azért a növényt külön felveszi a Baumgartennél köz- lött helytelen nevén is ; s azonkívül ily helyeken oly pongyolán idézi Baumgartent, hogy azt hinnők, az illető adat nem is Baumgartentől, hanem Sehurtól ered. Enumeratiójának tudományos értékét felette jellemzi azon körülmény : hogy ámbár azt Bécsben irá meg, megirásá- hoz épenséggel nem vette igénybe a Botanikus Muzeum gazdag gyűj- teményeit és könyvtárát. Schur Herb. Lemb. — Schurnak főgyűjteménye, melyet Enumeratiója meg- irása után a lembergi egyetemnek adott el. Dr. Ciesielski Theodor egyetemi tanár Lembergben, a tudományos ezél érdekében szives volt e gyűjteményt rendelkezésemre bocsátani, hogy azt tüzetesen áttanul- mányozhassam: ezért dr. Ciesielski úr szives készségéért nemcsak saját nevemben, hanem egyáltalában a magyar füvészet nevében, melynek nagy szolgálatott tett, e helyen is a legőszintébb köszönetet mondok. — Schur többször eladogatott herbariumából. Első herba- riumát Oppolzernek adta el, ki azt később részint a bécsi Botanikus Muzeumnak, részint Dr. Halácsy-nak ajándékozá. A bécsi Botanikus Muzeum a Schur herbariumának doublettjeiből egy gyűjteményt Jap- pánba küldött ; a megmaradt rész most részben az udvari, részben az egyetemi herbariumban található. — Schur egy másik herbariuma Stockholmba az ottani természetrajzi gyűjteménybe vándorolt; egy harmadik herbariuma Párisba, Cosson gyűjteményeibe került. Schur Phytog. — Phytographische Mittheilungen über Ptlanzenformen aus verschiedenen Florengebieten des Oesterreichischen Kaiserstaates. Brünn. 1877. 8?, 200 p. — - Külónnyomat a : Verhandlungen des Natur- forsclenden Vereins in Brünn. XV. B. II. Heft-ból. Utolsó s még pon- gyolább műve mint az Enumeratio. Schur OBZ. — Oesterreichisches botanisches Wochenblatt, később Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien. 8?, — folyóiratban: Zur Flora Siebenbürgens VI. (1856) 225, 235. — Ueber Herrn Victor von Janska's Beitrüge zur Flora von Siebenbürgen. ABE ELST Z5 — Beitrüge zur Kenntniss der siebenbürgischen Eichen. VII. ir 17; — Sibenbürgische Kólerien, VII. 304, 313, 391. — Die CODO Equiseten, V ft 409, 415. — Oesém-Teteje. VIII. 18. — Die siebenbürgischen Lycopodien. VIII. 63. — Die siebenbürgi- schen Farne. VIII. 133, 192, 322. — Excursion auf den Büdóshegy. VII. 280. — Der südliche Hochgebirgszug Siebenbürgens. VIIT. 393. — Beobachtungen in der Flora Siebenbürgens. IX. 9, 43, 154, 323; X. 70. — Zur Flora Siebenbürgens. Berichtigungen und Verbesserungen zu dem public. Reisebericht. X. 177, 225, 248, 394, 359. — XI. 90, 42, 989, 359. — Beitrüge zur Flora von Wien. XI. 81 ; XIII. 78. — Juncus Czetzii Schur. XIII. 111. — Phytographische Fragmente. XVIII. 10, 39, 151, 193, 212, 961, 293, 310, 363, 389; XIX. 15, 49, 112, 146, 205, 305. — XX. 92, 108, 200, 280, 293, 366; XXI. 44, 99. — Ueber Rud- beckia laciniata L. und Rudbeckia heterophylla Schur. XXII. 88. Schur Sertum. — Sertum flor: Transsilvanie sive enumeratio systematica omnium plantarum, qu:e in Transsilvania sponte crescunt et in usum hominum copiosius coluntur. Hermannstadt. 1853. 87, 94 p. — Külón- nyomat, s megjelent mellékletül a: Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturw. IV. évfolyamához. E puszta névsorban Sehur már 3321 species edényes növényt képes felsorolni Erdélyből, s e számot Enumeratiójában 4210-re egészíti ki. XXXII IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Schur VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt. 8?, — folyóiratban: Ueber eine Scilla (Sc. Kladnii Schur) I. (1850) 38. — Ueber eine Centurie Pflanzen, welche Herr Albert Bielz auf dem Kühhorn bei Rodna und auf dem Cziblesz bei Disztritz im August 1845 sammelte. I. 101. — Ueber die Hepatica Transsilvanica Fuss. I. 113. — Verzeichniss der bisjetzt in Siebenbürgen bekannt gewordenen Grüser, Graminz. I. 182. — Ueber die siebenbürgische Pflanzengat- tung Scleranthus. II. 9. — Alphabetisches Verzeichniss der siebenbür- gischen Cyperace:c und Juneacesx. II. 65. — Ueber die Umwandlung der Blattstielranke bei Lathyrus hirsutus. II. 106, 110. Ehhez Taf. VI. fig. 3, 4: Lathyrus hirsutus var. acirrhosa Schur. — Ueber eine neue siebenbürgische Pflanze, Bulbocodium edentatum Schur. II. 165. Ehhez Taf. VI. Fig. 1, 2; III. 117; V. 8&. — Beitráge zur Kenntniss der Flora Siebenbürgens. II. 167, 176 ; III. 84, 192; IV. 3, 94, 46, 57, 105 ; V. 78. (A IV-ik évfolyamig e czim alatt puszta enumeratiót talá- lunk; ellenben a IV-ik évfolyamtól kezdve a Sehur «Sertum»-ának tárgyalását lelóhelyekkel.) — Zur Entwickelung der Gattung Typha. II. 177, 198. — Berichtigungen und Zusáütze. III. 93. Verzeichniss der am 19. November 1851, theils in der Umgebung von Hermannstadt (von Sehur), theils am Scholtner Berge (von R. Roth Daniel Czekelius) in der Blüthe beobachteten Pflanzen. III. 32. 95. — Ueber Josef Rad- nitzky v. Lerchenfeld und dessen botanischen Nachlass. IV. 88. (Lásd erről a Lerchenfeldnél mondottakat is. — Plantago Schwarzenber- giana Sehur VI. 3. — Centaurea Sehwarzenbergiana Schur VI. 4. — Auszug aus dem von Dr. Ferdinand Schur erstatteten Berichte über (Naa I a aa ae im Jahre 1853 vom 5. Juli bis 15 August unternommene botamische leise durch Siebenbürgen, auf Anordnung der k. k. sieben- bürgischen Statthalterei, redigirt von Michael Fuss. — X.(1859) p. 58, 96, 137, 185. — Különnyomatban is megjelent: Hermannstadt. 8", 1859. 143 p. Schur ZBG. — Verhandlungen des zoologisch-botanischen Vereins in Wien. 8?, — kiadványokban: Ueber die Sesleriaceen der Flora von Siebenbürgen. VI. (1856) 191. SCHUSTER MaxriN. — Professzor az ág. hitv. gymnasiumánál Nagy- Szebenben. Schuster VSV. — Verhandlungen und Mittbeilungen des sibenb. Vereins für Naturwissenschaften zu Hermanstadt. S?, — folyóiratban : Czím nélkül: XXV. 16. Siebenbürgische Quartalschrift. III. 2 Heft. (1793) p. 104, — hol a Ledum palustre van Erdélyből közölve. — (Lásd : J. KI.) SIGERUS PÉTER. — Gyógyszertáros volt Nagy-Szebenben, hol el is húnyt. Hátrahagyott növénygyüjteménye Nagy-Szebenben az ág. hitv. gym- siumának birtokát képezi, és Fuss Mihály azt több köleményében, s a Flora trans. excursoriájában is értekesíté. A Siebenbürgische Quartal- talschrift II. (1791) p. 315 et sg. kiadványban megjelent értekezése : «Verzeichniss der in Siebenbürgen wildwachsender offizinellen Pflan- zen. Ein Versuch», — elavult és leírások nélkül való felsorolás, mely nem nyujt elég alapot arra, hogy biztos idézetekül felhasználhassuk. SILL ERNST. Pénzügyór volt Nagy-Szebenben, hol úgy ő, mint hasonlónevű, de fiatalon elhúnyt (1852 jul. 25) fia botapizáltak. Sill (pater) egy szá- mot (865-ik) gyűjte a Fuss Herbarium Normale Transsilvanicum-ába ; fiának herbáriumát pedig a nagyszebeni «Siebenubürgischer Verein für Naturwissenschaften»-nek ajándékozá. IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXXIII SIMONKAI LaJgos. — E mű szerzője ; aradi fóreáliskolai tanár. Sünk. Album. — Az Aranyos vidékéről. — Megjelent a lőcsei «Album»- ban. Lőcsén. 1882. 4", p. 173 Simk. Küslem. — Mathematikai és Természettudományi Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 89, — kiadvá- nyokban: Bánsági s Hunyadmegyei utazásom 1874-ben. — XV. (1578) 479. — Nagy-Várad és a Sebes-Körös felsőbb vidéke. XVI. (1879) 71. Simk. MNL. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Ka- nitz A. Kolozsvárt. 87, — folyóiratban: Adatok Kolozsvár és Torda vidékének flórájához. II. (1878) 145. — Pótadatok Kolozsvár és Torda vidékének flórájához. III. 49. — Floristikai adatok. III. 89. — Inula hybrida Baumg. VII. 1. — Véeszavam a valódi Inula hybridáról. VII. 42. — Quercus Haynaldiana Simk. s egyszersmind ósszes hazai Tólgyfàimk. VII. 63. — Asperula strictissima Schur, A. rubioides Schur, és Erdély flórájának Galium fajai. VIII. 109. Sümk. Nüv ényhatározó. Budapest. 1882. Kis 89, 155 p. — Az Erdélyben elójóvó puero nóvények génuszainak meghatározását czélozza. Sink. OBZ. Osterreichische Botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Nin 89, — folyóiratban : Literaturbericht: XXVI. 168. Simk. Term. Füz. — Természetrajzi Füzetek az Állat-, Nóvény-, Ásvány- és Fóldtan köréből. Kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum. A természet- rajzi osztályok közreműködése mellett szerkeszti Herman Ottó. Buda- pest. 49, folyóiratban : Descriptiones plantarum novarum. Uj növények leírásai. III. (1879) 164. — Néhány bánsági növényről. II. (1878). 32. — Kirándulásaim a Bihar- és az Iskolahegységekben. V. (1881) 43. STAUB MóniCZz dr. phil. — Gymnasiumi professzor Budapesten. Staub Phaenol. — A Magyarországon tett phyto- és zooph:nologiai észle- letek összeállítása. Budapest. 49. — I—VIII. az 1871—1878-ik évek- ról. Megjelent a «Meteorologiai és fólddelejességi magyar kir. kózponti intézet évkónyve» I—VIII. kótetében. STERNHEIM KARL, dr. med. Sternh. Sieb. — Uebersicht der Flora Siebenbürgens, den neuesten For- schungen gemáüss. Diss. inauguralis. Wien. 1846. 8^, 32 p. — Érdekes- sége a Kovácstól származó adatok közlésében rejlik. A Kovács «Plan- te rar. Imperii Austriaci precipue Hungarie et Transsilvanie» exsiccatumainak I. és II-ik fasciculusa van benne felhasználva. STUR DroNvys. Bányatanácsos s a cs. k. geologiai intézet elnöke Bécsben. Stur Sitz. Ber. — Sitzungsberichte der mathem. naturw. Classe der kaiser- lichen Akademie der Wissenschaften. Wien. 8?, — kiadványokban : Beitrüge zu einer Monographie des Genus Astrantia. XL. (1860) p. 469. Külónny omatban 58 p. Stur ODZ. — Österreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Sko- fitz, Wien. 8?, — folyóiratban : Draba-Kotschyi Stur, eine neu Pflanze Siebenbürgens. Mit einer lithogr. Abbild. IX. ( 1859) 33. — Beitrüge zur Monographie des Genus Draba in den Karpaten Ungarns, Gali- ziens, Siebenbürgens und des Danats nórdlich der Donau. XI. 137, mit 3 litographirten Tafeln ; 183, 209. — XII. 82. SZABÓ GYÖRGY. — Professzor volt a helv. hitv. intézeteinél, Székely-Udvar- helyen, majd Nagy-Enyeden, végül mint gymnasiumi igazgató Szász- városon. Szül. Papolezon, Háromszékmegyében 1808-ban; elhalt Szászvároson 1871-ben. Fuss Flora Transsilvaniz excursoria-jában tóbb nóvény lelóhelye van tóle kózólve. Szász ISTVÁN, dr. philos. — Gymnasiumi professzor Szepsi-Szt.-Gyórgyón, a ref. Székely-Mikó iskolánál. SIMONKAI : Erdély flórája. 9 XXXIV IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Szász Teratol. — Adalékok a növények teratologiájához. Kolozsvártt, 1876. SZAT, SzENTMIKLÓSY JENŐ tanár Gyulafehérvárctt, phytopb:enologiai megfigye- léseit kózlé az 1875-ik évről a Staub Phaenol. ósszeállitásaiban. TAUSCHER GYULA dr. med. — Székesfehérvármegye tiszteletbeli főorvosa, és uradalmi orvos volt Ercsiben. Szül. 1832 jun. 8. Ercsiben, elh. Er- csiben, 1882 márcz. 16. — Gyüjteményét a M. Nemzeti Múzeum vette meg (1883). Tauscher. ODBZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien. 8?, — folyóiratban: Ueber Seleranthus. XXII. (1872) 359. — Correspondenz-kózlés. XXIII. 523. 'THÜMEN-GRAFENDORF FRIEDRICH, von. ODZ. — Oesterreichische botan. Zeit- schrift, redigirt von Skofitz, Wien. S^, — folyóiratban: Systematische Aufzühlung der Hieracien-Arten Deutschlands, des ósterreichischen Kaiserstaates und der Schweiz. VIII. (1858) 145. TÉGLÁS GÁBOR. — Az állami fóreáliskola igazgatója Déván. Szül. Brassó- ban 1848. Téglás Tudósítv. — A dévai m. kir. állami reáltanodának Tudósítványai- ban, Szászváros. 82: A Dévai Várhegy tavaszi flórájáról. I. (1872) 3. — Erdélyi képek. II. (1873) 3. — A felfutó és kacsos növények alak- és élettani viszonyai. III. (1574) 3. Téglás Ap. Staub Phaenol. — Téglás phytoph:zenologiai észleletei Déva vidékéről, melyek a Staub Móricz phytopheenolcgiai összeállításaiban jelentek meg. UEcHTRITZ RupoLrF Friedrich Karl, von, dr. phil. — Hírneves botanikus Breslauban. Szül. Breslauban Sziléziában, 1838 decz. 31. Uecht. OBZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien. 87, — folyóiratban : Thlaspi banaticum, eine neue Spe- cies der ungarischen Flora. XXV. 186. — Hieracium dacicum Uecht. XXV. (1875) 214. — Floristische Bemerkungen. XXVI. 177. Uecht. Verh. Ver. Drandenb. — Nerhandlungen des botanischen Vereins für die Provinz Brandenburg und die angrenzenden Lünder, Berlin. 89, — folyóiratban : Ueber Carex aristata Siegert. VIII. (1866) 83. UNGAR GYÖRGY. — Professzor Segesvártt, ki phytoph:znologiai megfigye- léseket kózlótt az 1875-ik évről a Staub phaenol. ósszeállitásaiban. UxcaRn JosEr. — Gyógyszertáros volt Fogarasban, ki Baumgartennel több ízben tett kirándulásokat Fogaras vidéke havasaira. IEmlítve van Baumgarten Mantissá-jában. (Lásd Pimpinella heterophylla.) UNVERRICHT KARL. — Szül. 1809 jan. 22. Sziléziában, Domauzebben ; 1851—54-ig az ág. hitv. elemi iskolák igazgatója volt Szászvároson, majd elhagyta Erdélyt, s végül mint tanító működött Myslowitzon Porosz-Sziléziában, hol 1883 márcz. húnyt el. Unver. VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 87, — folyóirat- ban: Das Bleibergwerk bei Kis-Munoesel. VIII. 124, — Pflanzen des Waldgebietes Utropa bei Neu-Gredistye. IX. 164. VATKE W. — Linn:a, ein Journal für die Dotanik in ihrem ganzen Um- fange. XXXVIII. (1874) 699: Notul» in Campanulaceas herbarii regii berolinensis. Wanz Lagos. — Az egyetemi füvészkert fókertésze Kolozsvártt. — Szül. Vasmegyében Gyópü-Füzesen, 1845 julius 29-én. Walz MNL. — Magyar Nóvénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Ka- nitz A. Kolozsvártt. S?, — folyóiratban : Delphinium fissum W. K, Ko- lozsvár vidékén I. (1877) 130. — A górgényi hegységben, a Maros IRODALMI ÉS HERBÁRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. XXXV meutén és Borszék vidékén, 1878 nyarán gyüjtótt nóvények jegyzéke. III. 65. WENZIG THEODOR. Linnsa, ein Journal für die Botanik in ihrem gan- zen Umfange. XXXVIII. (1874) 1—206 : Pomarix Lindl. WiLbENOWw KARL LupwIG. — (Elh. 1812.) Species plantarum. Berolini. 89, 1797—1810. V kótet. WINKLER MoRITZ. — Gyárigazgató Giesmannsdorfon Porosz-Sziléziában. Winkl. ODZ. — Oesterreichische botanische Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Wien. 89, .— folyóiratban: Reise nach dem südlichen Ungarn und Siebenbürgen. XVI. (1866) 20, 44. Worrr GÁBOR, magister pharm. — Gyógyszertáros Tordán. Szül. Kóhalom, 1811 ápril 7. — Egyes adatokat közölnek tőle, Schur, Fuss, Andrae, Janka, Freyn. Wolff MNL. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Ka- nitz A. Kolozsvártt. 8?, — folyóiratban: Jegyzéke néhány Torda kór- nyékén előforduló ritkább növénynek. I. (1877) 56. Wolff VSV. — Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 87, — folyóirat- ban: Notizen. VIII. (1857) 19. — Botanische Rückerinnerungen. XVI. 35. Wolff. — A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Budapesten tartott XX-ik (1880) nagygyülésének történeti vázl. és munkálataiban. p. 354—5: Chenopodium Wolffii Simk. diagnozisa átvéve a Termé- szetrajzi Füzetek III. (1879) 164-ból, és rajza. ZIEGLER JOAN THEOPHIL. — De re sylvestri habita imprimis ad M. Trans- silvanic.prineipatum reflectione dissertatio. Cibinii. 1806. 87, 51 p. — A 25—30. lapon az erdélyi fák és fásszárü növények vannak benne felsorolva D. de Lerchenfeld kézirata alapján. ZIMMETER ÁLBERT. — Fóreáliskolai tanár Steyrban. Zümin. Aquil. — Verwandtschaftsverhültnisse und geographische Verbrei- tung der in Europa einheimischen Arten der Gattung Aquilegia. Steyr. 1875. 8?, 66 p. IV. tab. Qo HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. (Onosmaticon locorum.) JA Abtsdorf — Csiesóholdvilág. Aqnethlen — Szt - Ágotha. Alamer: kózség Vizaknától éjszak- nyugatra. Albie (Albote Fuss trans.): havas a Negoj szomszédságában attól ke- letre. Alezina (Alsen, Alzen): község Uj- egyházától éjszakra a Hortobágy pataknál. Alkenyér (Sibo): kózség a Maros mellékén Szászváros és Alvinez kózt. Alsen — Alezina. Alsó-Dajom: község Küküllóvártól délre. Alsó-Fiákos: község az Olt folyónál, Kóhalomtól keletre. Alzen — Alezina. Apesdorf — Csiesóholdvilág. Aramnyihegy (Magura): különálló tra- chytküp, Piskivel szemben, Arany község felett. Arbegen (Egerbegy): község Kis- Kapustól délre a Nagy-Küküllőbe , ömlő Viza pataknál. Arpás havasai : Schuster-Residenz, elóhavas a Nagy-Arpás patak bal- oldalán; a határszéli havasok nyugatról keletre következő sor- ban: Kepreriace, s alatta a Kaldare és Bulsu Kelderi; Kepreriace után a Vurtopel, Vurtop Podricsel, Podrág. (Lásd továbbá a Fogarasi hegységnél.) Arszul (Baumg. en.) : vas a Cziblesznél. Arszyietje (Baumg. en.) — Pietra arsa a Vlegyásza hegy ségben. Arv rupensis (Baumg. en.) — Kóha- lom vára. Asszonyfalva. (Frauendorf): 1. kóz- ség a Viza pataknál Kis-Kapustól délre; 2. kózség Aranyos-Torda megyében a Jára patak felsóbb vidékén, Tordától nyugatra. Avrisel (&vrigel, Skara): Freck ha- vasainak legkeletibbje. A 9307 met.? Szolnoki ha- B. Baassen — Felső-Bajom. Bachnen — Bonyha. Balán: község, illetőleg bánya Csik-Szt.-Domokostól éjszakra. Balástelke: község Medgyestől éj- szakra Felső-Bajomnál. Balázsfalva. (Blasendorf) : község a két Küköllő egyesülésénél. Balavására : község a Kis-Küküllő- nél, a Segesvártól Maros-Vásár- helyre vezető uton. Bálványos : hegy Háromszékben, a 2 E helyszótár összeállításánál haszonnal forgattam Lreszkv «Bhepertorium»-át. ? A magasság méretei a legújabb katonai felvételek után a Special-Karte- ből vannak merítv e. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Büdostól délkeletre, szomszédhegye. Bányabükki völgy — Malomvölgy. Bárcaság "Burzenland) : a Brassótól éjszakra, délre és keletre elnyúló sikság, s főkép a Bárcza patak völgy melléke. Baromlaka(Wurmloch) : község Kis- Kapustól délkeletre. Batrina : Roskánytól délre. Baumgarten — Bongárd, Bayersdorf: Király-Németi község a Sajóvizénél, Beszterezétól dél- nyugotra. Deles: patak a Meleg-Szamos felsó mellékén, mely a Meleg-Szamosba Gyurkutza községen alúl sza- kad be. benezenez : község Szászvárostól éj- szakkeletre a Maros mellékén. bene (Mehburg): község Kóhalomtól éjszakra, Segesvártól délkeletre. berve (Blutroth): község Gyulafe- hérvártól keletre. Derethalom (Birthelm): község Er- zsébetvárostól dél-délkeletre. Desinou (Besimen): Cibin havas, a Frumószára vezetó uton, Guraró- tól délnyugatnak. A 1965 met. Dethlen-Szt- Miklós: község a Kis- Küküllőnél, Balázsfalva és Kü- küllővár közt. Bindea völgy: határszélünkhöz kö- zel, de Rumániában a Brázai szo- roson túl az Ourla havastól dél- keletre. Biharhegység: a két Aranyos forrás vidéke. Főcsúcsa a Bihar A 1842 met. (Bielz Landkunde p. 82, 83, a Vlegyásza hegységetnevezi Bihar- gebirge-nek). Dirk — Petele. Birthelm — Berethalom. Blutroth — Betele. Dlasendorf — Balázsfalva; de Fuss | Trans. művében helyenként Dalás- telkét (— Klei-Dlasendorf) is jelenti. Docs : község Bánffy-Hunyadtól dél- nyugatra, Bólkény mellett. Botcza: 1. község a Verestorony szorosnál Nagy-Szebentől délre ; 2. község Hunyadmegye Ercz- | hegységében, Dévától éjszakra. XXXVII melynek | Bodoki havas: Háromszékben. Dogeschdorf — Bogács: község Med- gyestól éjszakra. Dbokaj: község a Maros mentén Gyulafehérvár és Szászváros közt. Dondsia — Bindea völgy. Bongárd: község a Cibin folyónál, Nagy-Szebentől délkeletre, Bonmesdorf — Alsó-Bajom. Bonyha: község a Kis-Küküllőnél, az Erzsébetvárostól Maros-Vásár- helynek vezető úton. Borsai-Petrosz (Hazsl. közlem.) — Gemenea. Dotoromvolgy: völgy Tordától éjszak felé. Bottfalu: község az Olt mellékén, Brassótól éjszakra. Bráza havasai: lásd Fogarasi hegy- ségnél, Brenndorf — Bottfalu. Broos — Szászváros. Bucsecs: mészkő conglomerat ha- vascsoport a Bárczaság vidékén, E havascsoportról a Malajesti és Ciganesti völgyek éjszaknak, a Porta, Klincsa és Gaura völgyek pedig nvugotnak húzódnak. Nyu- goti oldala hosszú hegytarajként Rumániába is átnyúlik, de egész a Sztrunga órházig honi területet képez. E nyugoti sziklafal mentén fekszik a Guczán őrház, mely fe- lett a Grohotist és a Plaju Capu- lujt látjuk. A Plaju Capulujon fel- felé s keletnek tartva a Pojána Capuluj s a Csobotja következik, melyek mindannyian az Omu tö- véig felnyuló szakadékos Gaura völgy baloldalán terjednek el. A Gaura baloldalát képező hegy- gerincz a Galbinare havassal vég- zódik, s a Gaura e hegygerinczén tül vájjódnak be a nyugotra és éjszakra vonuló többi völgyek. A Bucsecs gerinczeinek találkozó pontja az Omu tető, melytől délre s keletre nagy horpadással két völgy huzódik, s mind a kettő már rumán területet képez. A déli völgy levezet a Skit la Jalomnitza kolostorhoz és baloldalán, tehát Rumánia területén ismét magas gerinczek és csúcsok emelkednek, XXXVIII ilyenek : a Babele, az Obirsia és a. | hatalmas tómeget képezó Kerey- man. DBudislav: Freck havasa, a Frecki jézertól délre. A 2420 met. Burkács : Freck hegye. Büdös: hegy, Torja, Bükkszád és Tusnád felett. A 1110 met. — A Büdöstől délnyugatra emelke- dik a Bálványos csúcsa, keletnek pedig a Csomád. A Csomád és Bü- dös közt terül el a Kukojszás láp, s a Szt,-Anna tó, Bulsu Geldsi, v. Bulzuluj (Baumg. en.) — Felsó-Gáld kószirtje. Durzenland — Bárczaság. Durgberg — Nurpod. Dusd (Buss): község Medgyestól dél- keletre. e: Cibin-jezer: a Cibin patak forrás ta- vai a Frumósza éjszaki oldalain A 1992 met. Ciblesz: Szolnoki havas Máramaros határán a Lápos és Nagy-Szamos forrásvidéke közt. A 1821 met. Czenk hegy (Kapellenberg) : mészkő- hegy Brassó felett keletről. A 961 met. Commando et Cordon de la Schmidt (Baumg. En.) — Fogaras-dezsáni havas, Dezsán patakának forrásai felett Rumánia határán. A 2249 met. Cosna: község Rodna hegységében a Dorna pataknál, Moldova hatá- | rán. Csarta — Csorte havas. Csáklyaikó (Pietra csáki): mészkő- hegy Felső-Gáld és Csáklya köz- ségektől éjszaknyugotnak. Cseretető: hegy Csikszereda vidékén. Csernika (Baumg. En.): hegy Moldva, határán az Ojtozi szorosnál Sós- mező kózségnél. 4! 654 met. Csiesóholdvilág (Abtsdorf): község a Nagy-Küküllő völgyében Mike- szászánál. Csik-Szt.- Domokos: község az Olt forrás patakainál. Csiljanos: hegy Kovásznától délre. Csindrel — a Frumósza fócsücsa. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Csorte : Freck havasa a Frecki-jézer hátterében. Csora : község Szászváros és Szász- sebes közt. Csukás: havas Rumánia határán a Tatrang és Nagy-Bodza patakok forrásai felett. A 1958 met. Craja: alhavas Rodna hegységében a Rablától délnyugotra. A 1654 met. Crajuluj (Baumg. en. II. 100) Grujolo (Baumg. en. I. p. X.) - Gruji hegyhát. ID); Dallheim (Dája) Dolmány. Pálya: község Daróeztól éjszakra ; de Baumgarten (En. I. 172, ete.) Dálya alatt Dolmányt (Daja) ér- tette, s így értelmezte a Baum- garten eme lelóhelyét Fuss Mi. hály is. Dános (Dunesdorf): kózség a Nagy- Küküllő völgyében Segesvár mel- lett, attól nyugotra. Darlócz (Durles): község a Nagy- Küküllőnél Medgyestől éjszakke- letre. Daróez (Draas) : község a Nagy-Ho- moród patak mentén Kőhalomtól éjszakra. Dágewiss (Fuss) — Tomnatik. Dealul — hegy (mons). Dealul capri a Cibin hegységben — Falkenstein. Dealul negro (Schur en. 285 ete.) — Stirpu. Denndorf — Szász-Dálya. Dezsán havasat : lásd fogarasi hegy- ségnél, Dersán ( Dirsan) : elóhavas a Cibin hegységben a Kis-Disznódtól a Frumószához vezetó ósvény men- tén. 1221 met. | Dialu — Dealul. Dimbo: hegy Zalatnától éjszakra. Disznajó: község Magyaró mellett a Maros felsőbb rnellékén Szász- Régentől éjszakkeletre, Dobra: község a Marosnál, Zámtól keletre. Dolmány (Thalheim): község Nagy- HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Szebentól keletre a Hortobágy patakhoz vezető útnál. Donnersmarkt — Monora. Draas — Drass — Darócz. Dragojásze: határórház Moldva ha- tárán Bélbortól éjszakra. Dragozán Commando (Dreksán Com- mando): a Hátszeei hegységben a Rumán-Zsil forrás vidékén. Vurfu Dreksano A 2074 met. a Retye- záttól délre, s attól a Lepusnik mély völgye választja el. Dregus havasai : lásd Fogarasi hegy- ségnél. Drogu (Baumg. En.) : a Csáklyaikó egy része. Dscheammeamie — Dsümini — Ge- menea, Duduruk: havas a Tomnatik ge- rinczén a Cibin hegységben. 1545 met. Duelinen — Dolmány. Dwumesdorf — Dános. Durles — Daxlóez. JDusi szoros ( Duscher pass ): a Szász- sebesi víz keleti forrás patakának a Dobra pataknak szűk völgye, mely a Dusi-harminczadnál ered. B. Fcsellő ('Tetscheln ; Teitscheln): kóz- ség Kereszténysziget és Nagy- Apold kózt, a Nagy-Szebentól Szerdahelyre ^ vezető országút mentén. FEcsimkó (Schur) — Öcsém. Egyeskő (Hegyeskő): hegy Csik-Szt.- Domokos felett. 1605 met. Fibesdorf — Szász-Ivánfalva. FEliemnarkt (Fuss) — Illye. Firdó-Szengyel: község Maros-Vásár- helytól éjszakra. FErdő-Szt-György: község a Kis- Küküllőnél, Segesvártól éjszakra, F. Falkendorf (Fuss) mos. Falkenstein (Dealul, vagy Pietra Capri): hegy a Cibin hegységben Riu-Szadulujtól délnyugatra, a Maros-Sóly- XXXIX Zood patak baloldalán. A 1211 met. Füjjendorf — Mikeszásza. Fedeldse: havas a Cibin hegysée- ben, a Negován mellett. Fehéregyháza (Weisskirch): község a Nagy-Rüküllónél, Segesvártól délkeletre. Feigendorf — Mikeszásza. Feketehalom (Seiden): község a Dár- ezaságon, Brassótól nyugotra. Feldorf — Fületelke. Felsó- Bajom (Baassen) : község Med- gyestól éjszak-keletre. Felső-Gáld: község Gyulafehérvár- tól éjszaknak. Fenyőfalva — Giresau. Feredő-Gyógy: község a Gyógy pa- tak mellékén Szászvárostól éj- szakra. Flagen — Szederjes. Fogarascher Alpen: Schur, Kotschy és Andre műveiben — Bráza ha- vasai; mert mindnyájan Brázáról kiindulva és a Zirna völgyhöz érve tették kirándulásaikat. Schur péld. a Silene Lerchenfeldiana-t a «Fogarascher-Alpen»-ról közli a Verh. sieb. Ver. II. 177. lapján ; míg Enumeratiója 105-ik lapján már pontosabban jelzi, hogy a «Fogarascher- Alpen» alatt a «Kolzu-Brázi»-t kell értenünk. | Fogarasi hegylánczolat. — Az Olt szorosától, vagyis a Verestorony- tól a Bárcza és Sinka forrás vidé- kéig, nyugatról keletnek huzódó, meredek, hatalmas hegylánez, melynek egész vonala csupa ha- vasok egybefüggő lánczolatá- ból áll, s a mely havas tetőivel határt szab Erdély s Rumánia közt. Havasai nyugatról keletnek haladva a következők : 1. Freck hawvasati, a Porcsesd, Alsó- és Felső-Sebes, Rakovicza, valamint Freck községek felett eső hegytömegek, u. m.: Plaju Tataru, (lejebb a Vurfu Moast), Szurul, Rakoviczán, DBudiszlav, Csorte, Priszlop, Kokerics, Bur- kács és Avrisel (— Skara) hava- sokkal, mely utóbbi Freck hava- sainak legkeletibbje,s a keleti tövén XL HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. levó horpadáson a Freck felól jóvó havasi üt (drumu ezeri) halad el. 9. Kerz havasat, hová a Porum- bák és Kercesora felett eső hava- sok tartoznak. Porumbák havasai a Frecki havas-ütnál kezdődnek a Skarisora Serbota havasokkal s haladnak a Negojig, melynek keleti részén Kercesora havasai veszik kezdetüket a Sztrunga-draculuj hegyszakadéknál. A Sztrunga-dra- culuj a Lajta patak völgyébe ve- zet le, mely völgynek balján a Tunszu, jobbján a Mirie hegyhát húzódik. A Mire hegygerinez tulsó oldalán a Domna völgye vá- jódik be, s ennek és a Lajtának | forrásai közt emelkedik a Stiavu- verosz. Eme csúcstól keletnek a Bula-tó s az abból éjszakra siető Bula völgye következik, mely völgynek jobbján a Butyán elő- gerincze, majd fent maga a Bu- tyán vagyis Vunetare foglal he- lyet, s véget vet a kercesorai ha- vasoknak. 3. Arpás havasat, melyekhez Ucsa havasai csatlakoznak. Árpás határszéli havasai a Butyán-tól keletnek következő sorban húzód- nak: Keprertace, Vurtopel, Vurtop, Podricsel, Fodrág. Ez utóbbinak lehüzódó gerincze a Tericza, mely egyik lejtójével már az Uesa pa- tak balpartjába lejt le, s így fele- részben Ucsai havas. Az Ucsa pa- tak forrásai felett az Ucsa-mare foglal helyet. 4. Dregus-Bráza havasai. Ezek közül, mint dregusi havas a Vista- mare említendő mint Brázai ha- vasok pedig a Vurfu- Mosiulace és az Ourla említendők. 5. Fogaras havasai, melyek is- mét: Dezsám havasok, hol a Com- mando et Cordon de la Schmidt említendő; és Fogaras-sebesi ha- vasok, hol a Vurfu-Luci válik ki. Folte (Foti Baumg. En.) : Cibin ha- vas éjszakra a Frumószától, a Ci- "bin két nagy forrás pataka közt. A 1513—1975 met. Frauendorf — Asszonyfalva, Kis- Kapustól délre. Freck (Felek): község az Olt alsó mellékén a Fogarasi síkság nyu- goti szélén. (Freck havasait lásd a Fogarasi hegységnél.) Frumósza: a Cibin hegység egyik legkiválóbb havasa, s a Cibin for- rás tavai (Cibin-jézer) felett emel- kedik. Főcsúcsa a Csindrel A 2248 met. Fundu — völgytalp ; Fundu- Bondsi — Bindea völgy. Füged: község Felvineztől éjszak- keletnek. Fületelke: község a Kis-Küküllő mellékén Balavásártól délre. G. Galacz : havas a Rodnai hegységben Máramaros határán. Galt — Ugra. Gaure de Lotri (Baumg. En.): hegy, mely azonban már Rumániában fekszik a Zyrna völgy mellékén. (Schur En. 162.) Géczi vár: a Jára pataknál, Alsó- Járától éjszaknyugotra. Tordától nyugotra. Geissdor] (Fuss) — Keeskedága. Gemenea (olv. Dseminee): havas a Rodnai hegységben, de már Már- maros megyében. Gergischdorf — Gergelyfája : község Gyulafehérvártól keletre a Székás hegyvidéken. Geusan — Dersan. Gihan (Gyhan, Tyhan): a Cibin hegységben, a kis-Disznódtól a Frumószára vezetó ósvény men- tén, Dersán és Besinou havasok közt. A 1416 met. Gietzemberg — Gótzenberg. Giesshübel — Kis-Ludas. Giresau (Girlsau, Fenyófalva): kóz- ség az Olt folyó alsó mellékén, a Fogarasi síkság nyugoti szélén. (rledény (Gledin): község a Lucz patak forrásvidékén, Szász-Ré- gentől éjszakra. Glockendorf (Fuss) — Klopotiva. Gogány (Gogeschdorf): község Er- zsébetvárostól éjszakra. Gogosa : hegy Borgónál. Goltz (Baumg. En.) — Vista-mare. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. XLI Golzu-Dreazi — Kolezu Breazi — Bráza kószirtje. Górgény-Kelemen havasok: | Exesei Tordamegye florájában «Felsó- kerületi havasok.» Gótzenberg : elóhegy a Cibin hegy- ségben, Kis- és Nagy-Disznódtól délre. A 1289 met. Grossau — Kereszténysziget. Gross- Aliseh — Nagy-Szólós. Grosspold — Nagy-Apold. Gross- Probstdorf — Nagy-Ekemezó. Gruji hegygerinez (Grujolo Baumg. En.): a Beszterezei havasokon Struniora és Pietroszul közt. 1810 met. Grupata: Cibin havas a Frumószá- tól éjszaknyugatra. A 1775 met. w Gura-Hajti — Hajta. Gura-Lauti (Fuss) — Lotri (baumg.). Guraro (Gurariu): kózség a Cibin hegység tövénél a Cibin pa- tak mentén, Keresztényszigettól délre. Guttin: alhavas, Kapnikbányától éjszakra. Túl esik Erdély határán. Gyalu — Dealul. — Gyalu-Gropilor (Fuss): Moldva határán a Besz- terczei hegységben, Pietra-Dor- nitól keletre. Gyalu-mare : hágó a Dévától éjszak- nyugotnak a Körös völgyébe ve- zető úton, Brád községtől délre. Gyurkucza : község a Meleg-Szamos felsőbb mellékén. Gaure de (ÉS Haarbach — Hortobágy pataka. Hahnbach, vagy Hahnebach — Ka- kasfalva. Hajta (Haita, Gura Haiti Baumg. Podu Haiti Fuss): Besztereze ha- vasain, a Pietroszultól éjszaknak Moldva határa felé, a Hajta patak- kal. Haytó patak — Hajta pataka. Haller havasok (Eresei) — a Mun- tyele-mare hegység azon része, mely Kisbánya felett terül el. Hameruden — Homoród. Hammersdorf — Szt.-Erzsébet Harygitta : trachyt hegység. Ejszaki | Hidasi-Geszteg : a végén a Maros forrása, nyugoti oldalain a Homoród és a Nagy- Küküllő forrásai fakadnak. Fő- csúcsa a Hargitta. A 1798 met. Helta (Baumg En.) — Heltau — Nagy-Disznód. Henyul: hegy Borgó-Prundtól éj- szakra, Beszterczétől éjszakke- letre, a Strimbu hágótól keletre. 2 1614 met. Hermannstadt — Nagy-Szeben. Hermány (Kastenholz): község a Hortobágy pataknál, Nagy-Sze- bentől keletre, a Hortobágy pa- takhoz vezető országút mentén. Székelykőhöz délkeletről csatlakozó hegy Hidas község felett A 841 met. Holczmány (Holzmengen): község Ujegyháztól délre a Hortobágy pataknál. Holzmengen | — Holezmány. Homoród (Hameruden) : község Kó- halomtól keletre a Kis- és Nagy- Homoród patakok egyesülésénél. Homoród- Almás: község Lóvetétól délre a Kis-Homoród pataknál. Hortobágyfalva (Korneezel) : község a Hortobáey pataknál a Nagy- Szebentól Ujegyházára vezető üton. Hortobágy pataka (Haarbach): a Cibin baloldalába szakad Nagy: Szebenen alul Moh kózségnél. Hossziaszó (Langenthal): község a Nagy-Küküllónél, Balázsfalvától délkeletre. Hudina: havas a Ciblestól éjszak- nyugotra. Hundertbücheln — Szászhalom. Holzminden — I. Jásere — jezer — tó (lacus) a hava- sok közt. Jetzilui (Baumg. En.) — Korongyis. Jilye: község a Marosnál, Dévától nyugotra. Inew — Iniutzi (Baumg. En. — Unókó. Iskola, hegység (Hunfalvy) — Keresz: tényhavas. Istenszéke (Ercsei): hegy a Kelemen XLII hegységben, éjszakra a Maros felső kanyarulatától, Déda falu felett. A 1370 met. Rumán neve: Scaunu. K. Kaisd — Szász-Kézd. Kakasfalva: község Nagy-Szeben- től és Nagy-Csürtől éjszakkeletre. Kalyán: község a Mezőségen, Ko- lozsvártól éjszakkeletre. Kapellenberg — Czenkhegy. Károly-Fehérvár | Baumg. En.) Karlsburg — Gyulafehérvár. Kastenholz — Hermány. Kecskedága: község éjszakra Maros- Némethi és Maros- Sólymos köz- ségektől. Kecskekő : mészkószirt Gyulafehér- vártól éjszaknyugotnak, a Csák- lyaikőtől délnek. SAN 1990 met. Kelemen havasok és hegység : a Besz- terezei hegység keleti része Moldva határáig, a Maros felső kanyaro- dásától éjszaknak. Legmagasabb csúcsai ; Lalu) A 2031 met. ; Fietra Pisciu 2099 met. ; Kelemen Cserbuk ZN 2013 met. Kelling — Kelnek: község a Székács mellékén Szászsebestói és Szerda- helytől délre. Kercesora havasai : hegyséonél. Keresd (Kveisch): község a Keresd pataknál Segesvártól délnyugotra. lásd a Fogarasi Keresztény- -havas (Sehuler) : alhavas Brassónál. ^ 1804 met. Keresztényszíiget (Grossau): község | a Cibin folyónál Nagy-Szebentól nyugotra, Kereszthegy : a Görgény hegység ke- leti szélén; rajta ered a Görgény patak. A 1285 met. Keruly : fürdő Lövetétől keletre. Kezdai-Szt.-Iván: község Háromszék- ben a Feketeügy alsó mellékén, Sepsi-Szt-Gyórgytól délkeletre. Királyerdeje (Exesei) — Torda város- erdeje az Aranyos melléki hegye- ken, szemközt Várfalvával. Királykó (Königstein) : a Bárczasági havasok nyugati s egészen elkü- lónült hegyesoportja. Maga a Ki- a Kelemen Izvor (Dealu HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. rálykó | mészkó-conglomerát tó- meg s hosszü egybefügsó hegy- tarajt képez éjszak-déli irányban, mely átnyül Rumániába is. 2241 met. Király-Nemeti (Bayersdorf): község a Sajó vizénél Beszterczétől dél- nyugotra. Kirchberg — Körpöd. Kis-Bun: község Nagy-Bun mellett, Kis-Demeter (Ragla; Waltersdorf) : község Beszterczétől délkeletre, a Sajóba szakadó Budak pataknál. Kis-Disznód (Michelsberg): község Nagy-Disznódtól nyugotra. Kis-Ekemező: község a 3 Nagy-Kükül- lőnél, Kis- Kapustól keletre. Kis- .Kapus : község a Nagy-Kükül- lőnél, hol abba a Viza patak sza- kad be. Kis-Ludas " (Giesshübel): község Szer dahelytől éjszakkeletre. Kis-Mumcsel: község Hunyadme- gyében az Erdőhátságon, Dévától nyugatra. Kis-Selyk: község Nagy-Selyktől éjszakra. Kis-Szólós: község Erzsébetvárostól éjszakra. Kis- Torony : község Nagy-Szebennél, attól nyugotra. Klausenburg — Kolozsvár. Klein- Kopisch — Kis-Kapus. Klein-Alisch — Kis-Szólós. Klein- Logdes: hegy Dobránál. (Log- des — Nagy-Ludas, Szerdahely- től éjszakkeletre. ) Klein- Probstdorf — Kis-Ekemezó. Klein-Schelken — Kis Selyk. Alopotira: község Várhely és Ma- lomviíz közt, mely utóbbinál a Retyezátról jövő két főpatak egyesül. Kokerics: Freck havasa a Szurul mellett. Kolczu-Breazi — Bráza kószirtje. Kolczu-mare — Konczu — a Cibin hegység egyik havasa, a Zood pa- tak forrásai felett, a Negovántól délre, a Frumószától délkeletre. - A 9189 met. Korabia: hegy Zalatnától éjszak- nyugotra. Korneczel — Hortobágyfalva. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Koron — Korongisiu — Korongyis : havas Rodna hegységében O-Rod- nától éjszakra. /A 1994 met. Kotzgrood : hegy Kis-Disznódnál. Kóhalom (Reps): község a két Ho- moród patak egyesülésétól nyu- gotra. Kóhavas — Piatra-mare. Konigstein — Királykó. Kórpód (Kirchberg): község Szt.- Agothától és Verdtól délre. Kórtvélyfája : község a Maros men- tén Szászrégentól délre. Kreisch — Keresd. Kreuz — Szászkeresztür. Krisztesd: Cibin havas délkeletre a Stefilestyétől. A 2207 met Krisztian-mare — Keresztényhavas. Kronstadt — Brassó Kuhhorn — Unókó. Kukujszás — Kukojszás: láp a Bü- dós és Csomád hegyek közt. Küküllővár: község a Kis-Küküllő- nél, Medgyestől északnyugotra. 108 Laalató: az Unőkő éjszaki oldalán, hasonnevű patakkal. Lajta patak: lásd a Fogarasi hegy- ségnél. La-jocu — La-zsok: hegynyereg a Bihar és Cucurbeta tetői közt, melyen egykor mulatságos vásá- rokat (leányvásárokat) tartottak. Langenthal — Hosszúaszó. Lapadna: alhavas Rodna hegysé- gében az Om felé. Lasseln — Lasslen — Szt.-László. Leblang — Lebnek: község Kőhalom patakának felső mellékén Kőha- lomtól délnyugotra. Lesses (Schönberg): község Szt.- Agotha és Morgonda közt. Leschkirch — Ujegyháza. Limpert : Vajda-Hunyadtól délnyu- gotra, a Csernába szakadó Govas- diai víznél. Lövete: község a Kis-Homoród pa- tak felső mellékén. Lutzie; Lutzuluj (Baumg. En.) — Vurfu Luci. Lunkoj: község Dévától északnyu- | Malomwvís: XLIII cotra, a Fehér-Kórósbe szakadó Brádi pataknál. Ladvég (Ludwigsdorf, Ludesdorf) : község Szászrégentől északnyu- gotra. Lupsa: község az Aranyos mellékén Offenbánya és Topánfalva közt. M. Magura Arany mellett — Aranyi hegy. Magyar-Hermány: község a Har- gitta hegység déli szélén Tusnád- tól nyugotra. Magyar- Valkó: község Dánfty-Hu- nyadtól délre. Majos : község Maros-Vásárhelytől északra. Mackenburg — Alamor. Málnás: 1. falu az Olt folyónál, Bükkszádtól délre; 2. Málnás- alja: a Nagy-Kőhavas egyik része község Hunyadmegyé- ben, a Retyezátról jövő két fő- patak egyesülésénél. Malomvölgy: Kolozsvártól délke- letre, a Tordának vezető út jobb oldalán, Telek és Bányabükk közt. | Marktschelken — Nagy-Selyk. Maros- Némethi, és Maros-Sólymos, szomszéd községek a Maros mel- lett Dévától keletnek. Marpod : község Ujegyházától dél- keletre, közel a Hortobágy völ- gyéhez. Mediasch — Medgyes : Nagy-Küküllőnél. Mehlburg — Bene. Mergeln — Morgonda. Meregyó : község Dánffy-Hunyadtól délre. Meészkó: község az Aranyos mellé- kén, Tordától délnek. Michelsberg — Kis-Disznód. Mikeszásza (Feigendorf): község a Nagy-Küküllő völgyében, Kis- Kapus és Balázsfalva közt. Mirie: előhavas a keresori üveghuta felett, a Lajta és Domna völgyek közt. A 1596 met. Mittács: hegy Tusnádtól nyugotra. Moh — Moichen : község a Cibin fo- lyónál Nagy-Szebentól délre. T község a XLIV Monora (Donnersmarkt): község a Nagy-Küküllónél Balázsfalvától délre. Morgonda (Mergeln): község a Hortobágy mellékén, Szt.-Agotha és Nagy Sink közt. A 500 met. Mosiulace — Moaschulatze (Baumg. en.) — Vurfu Mosiulace. Muma: elóhegy a Cibin-hegységben, Zood községtől délre s a Presbe hegytól keletre. A 1630. Muncsel (Kis- és Nagy-Muncsel): községek a Hunyadi-Erdóhátsá- | gon, Dévától délnyugotra. Muntyele-mare hegység: "Tordától | délnyugotra, a Hideg-Szamos for- rásai felett. Mühlbach — Szászsebes. Mühldorf — Malomviz. N. Nadesch — Szász-Nádas. Nagy-Apold (Grosspold): község a Nagy-Szebentól Szászsebesre ve- zető útnál, Szerdahelytól dél- keletre. Nagy-Bun : község a Nagy-Kükülló- nél Segesvártól északkeletre. Nagy-Csúr (Grossscheuern) : község Nagy-Szebentől északra. Naquy-Disznód — (Heltau) : Nagy-Szebentól délre. Nagy: FEkemnezó | (Gross-Probstdorf) : község a Nagy-Küküllónél, Med- gyestől délnyugotra. Nagy-Hagiymás: hegy | Cstk-Szt.- Domokos felett. A 1793 met. Nagy-Sándor: hegy az ojtozi szo- rostól északra. Nagy-Selyk (Marktschelken): község a Viza pataknál Kis-Kapustól délre. Nagy-Sink (Grossschenk) : község a Hortobágy és Olt völgye közt, Morgondától délkeletre. Nagy-Szőlős (Gross-Alisch): község a Nagy-Küküllő jobboldalán Se- gesvártól nyugotra. Negoj: a Fogarasi hegységben. Er- dély legmagasabb havasa. A 2536 met. Negován: Cibin hegység havasa a Zood patak forrásai felett. / 1913 met. község HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Nemere: hegy az ojtozi szorostól északra. Neppendorf — Kis-Torony. Neudorf — Szász-Ujfalu. Neu-Gredistije — Uj-Gredistye. Niegrulilasza (Baumg. en.) : Rodnai havasok egyike a Galaez havasnál. Nimesch — Szász-Nemes. O. Odincutia (Kerner) — Ordenkusa. Oláh- Andrásfalva: község Seges- vártól keletre, Székely Keresztur- tól északnyugatra. Oláh-Ivánfalva : község Ujegyházá- tól északra. Olán: havas Rumániában a Szu- rultól délre; de Fuss herbariuma szerint a Csortét is nevezik Olán- nak. Ollzinna, Oltzinna (Baumg. En.) — Alezina. Omu havas : 1. a Buesecs havas-eso- port középső csúcsa. 412508 met. ; 9. az Unókótól keletre a Rodnai havasokban. A 2135 met. Oncessa (Vunesasza): barlang a Bi- harhegységben PBiharmegyében, s nem jelent egyet Funácza bar- langjával. Bielz helytelenül azo- nosítja a két barlangot a Verh. sieb. Ver. IIL 191. lapján. Ordenkusa — (Odineutia): szurdok mészkóvólgy és mészkóhegy Ske- risóránál a DBiharhegységben. Orlat: község a Cibin folyónál Gu- , rarótól északra. O-Sebeshely (Sebesel): község ha- sonnevü pataknál Szászvárostól délre. Ourla: Bráza havasa Rumánia ha- . tárán. 44 2479 met. Ocsem (Öcsém teteje) : alhavas Csík Szt.-Domokos felett. / 1697 met. Mészkóhegy. E. Padság (Poesága): község a Mun- tyele-mare felől az Aranyosba ömlő Padsági pataknál. Parajd: község a Kis-Küküllő for- ráspatakánál. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Pareng (Paringul) hegység: a Ma- gyar-Zsil forrásvidéke. Csüesai: Paring 2076 met.; Szleveju- mare 442376 m.; Kürsia A 2520 m. Persány: község a Fogarasi síkság | keletiszélén a Fogarasról Brassóba vezető országütnál. PFetele (Birk): község a Maros bal partján, Szászrégentől délre. Fetersberg — Szt.-Péter. Fetrosa (Neilr. Ungarn.) — Gemenea. | Pietra — Piatra — szikla (Petra). PFietra-albe: a Cibin havasok közt a Frumószától délre. 442183 met. Pietra-arsa | (P.-arszyjetje En.): mészkószirt a Vlegyásza hegységben Retyiezelkózségfelett. | Pietra-capri, a Cibin hegységben — Falkenstein. Pietra-csaki — P.-csecci — Csák- lyaikő. Pietra-krajuluj — Király kő. Pietra-laptie — Tejkő-havas, a Csu- kástól és Piroskától keletre. A 1586 met. Pietra-mare — Kóhavas, Brassótól | délkeletre a Tómós szoros keleti oldalán. A 1840 met. | Piatra-mare | Simk. Term. Füz. V. 42 sq. a Ke- resztény-havas fószirtje. ] Pietra-talharuluj (Bielz) : Diharme- gyében a biharhegységben. Pietra-tisa: a Beszterczei hegység | elóhegye, Beszterezétól délkelet- nek, a Sajóba szakadó Budak pa- tak felső mellékén. A 1144 met. Pietroszul: Besztercze havasainak legmagasabb csúcsa, s a Kelemen havasok és a Struniora közt foglal helyet. A 2102 met. Piroska : havas a Csukás szomszéd- ságában, attól keletre. met. Piscu- Lauti — Gaure de Lotri. Piscu-szommului — ? talán Piscucso- kanului a Nagy-Dárceza patak for- | rásvidékén. Plaju — hegyi ösvény. Plaju-Iván (Fuss Trans.) — Plaju | Gihan — Gihan. Plaju- Mirie — Mirie. Plaju-Tataru — (Vurfu A 1893 met. Baumg. | A 1633 | Tatarior): | FreckhavasaaSzurultól nyugotra. | XLV Plesiu ( Plieshe Baumg. En. ; l'edeláse Fuss trans.) : elóhavas a Zood pa- tak felsó mellékén, a Negovántól északkeletre. /N 1591 met. (Plésa Zoodtól délre. A 1158 met.) Docsága — Padság. Fojana — hegylapos. DPojana- Kornyi : Rodna mellett. Pojanameruluj vagy moruluj (— Al- másmezó). Van kettó: az egyik Zernyesttól északra, Uj-Sinka for- rás patakánál; a másik a Zajzon völgyében. Ez utóbbit érti Schur (En. 290), és Kotschy is. Pojana nyamczuluj : Freck vizénél a Sibli pataknál a Frecki hegység tövén. Podu Veluzuluj (Fuss arch. I. 107) — Podu Vurfu-Luci. Podrág és Podricsel. (Podruschel): Arpás havasai. Z5 2455 met. Poplaka: község Nagy-Szebentól délnyugotra a Cibin hegység tó- vén, Guraró és Resinár kózt. Poresesd : község a Verestorony szo- rosnál, a Fogarasi hegység nyugoti szélén. Prazsmár : "község az Olt és Tat- rang közt, Drassótól északkeletre. Prehodistie: hegylánez a Verestorony szorosnál (Lásd: Fuss VSV. XIV. 197 ; Trans. p. 341.). Lrésbe (Prezsbe): Cibin hegység al- havasa Zoodtól délnyugotra, s a Mumától nyugotra. 1749 met. Prodt-Pruden: — község | Evzsébet- várostól északkeletre. Putza-Moasi : forrás a Vurfu Moasi alatt, Poresesdtól délkeletre. R. Habla: havas Rodna hegységében a Korongyistól nyugotra. /^ 1907 met. Ragla — Kis-Demeter. Rákos: község az Aranyos mellé- kén, Tordától délre. Rakotlya (Baumg. En.) — Rakotyás : hegy a Feketeügybe ömlő Esztel- nek patakforrás vidékén. 41149 met. Rakovicza : község a Fogarasi síkság nyugati sarkán. XL VI Reen — Szászrégen. Heichesdorf — Riomfalva. heps — Kóhalom. Resinár( Rosinár Baumg. En.) : kóz- ség a Cibinhegység tövén, Nagy- Szebentől délnyugotra, Kis-Disz- nódtól keletre. Hetyezat: a Sztrigy és Rumán-Zsil forrásvidéke. Legmagasabb csú- csai: a Vurfu-mare A 2486 ;s a Retyezat A 2477 met. Retyitzel (Rekiezel): község a Vle- gyásza hegységben, Dbánffy-Hu- nyadtól délre. Reten (Reteschdorf): község a Hor- tobágv pataknál Segesvár és Fo- garas közt. Fieussmarkt — Szerdahely. Fieussdórfel — Roszesür. Reussen : község Nagy-Szebentól éj- szakra, Nagy-Selyktől délre. Hiomfalva : község Medgyestől délre. Rosenau — Rozsnyó. Rhoskány: község Dobrától délre, Dobra patakánál. Roszcsür ( Reussdörfel) : község Nagy- Szebentől nyugatra. Rothberg: község Nagy Szebentól északra. Rotherthurm TOSA. Rotunda: alhavas a Rodnai hegység- ben az Omu felé. Hozsnyó: község a Bárczaságon, Prassótól délnyugotra. Runk: község a Hunyadi-Erdőhát- ságon, Vajda-Hunyadtól nyugotra a Govasdiai pataknál. Ruskberg — HRuszkabánya: község Hunyadmegye bánsági szélén. Verestorony szo- S. Sachsenhausen. — Szász-Alamor — Alamor. Salzburg — Vizakna. Schaass — Segesd. Sárd: 1. község a Nagy-Küküllónél Segesvártól északkeletre ; 2. kóz- ség a Bilak alatt az Ompoly mentén. Schellenberg — Sellenberk. Scholten — Szász-Csanád. Schönberg — Lesses. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRBRE. Schuler—Keresztény-havas : alhava- sok csoportja Brassó felett. 1120—1804 met. , Schuster- hesidenz : Arpás havasai- nak elóhegye. Sebes (Alsó- és Felsó-Sebes) : kózsé- gek a fogarasi síkság nyugati sax- kán a Frecki hegység tóvén. Sebesel — O-Sebeshely. Sebeshely : 1. község a Szászsebesi pataknál Szászsebestól délre; 2. O- és Uj-Sebeshely, községek Szászvárostól délre. Segesd (Szász-Segesd): község ha- sonnevü pataknál Segesvártól délre. Seiburg — Siberg. Seiden — Feketehalom. Sellenberk: község | Nagy-Szeben mellett, attól délre. Serbota : Porumbák havasa a Negoj- tól délnyugotra. A 9140—9955 met. (Serbotile: Cibin havas a Frumószától nyugotra.) Serbuk — Kelemen-Cserbuk havas. Siberg : község Kóhalom patakánál, Kóhalomtól délnyugotra. Sibo — Alkenyér. Skara — Avrisel havas. Skerisora havas, melyet Schur, Ko- tschy stb. említnek a Fogarasi hegységben, — már Rumániában fekszik, a Zyrna vólgynél. Sombor ( Sommerburg ): község a Kis-Homoród pataknál Kóhalom- tól északkeletre. Spatie- T atarului — Plaiu-Tataru. Stefilestue : a Cibin havasok legma- gasabb csúcsa, délre a Frumoszá- tól. A 2251 met. Stiavu-verosz: Keresora havasa a Domna forrás vidékén. Stina — Karám, és havasi sajtház. Stina Bondsia — Bondsia; Stina Zürna-— Zirnavölgy. - Stirpu (Dealu-negru) : havas a Cibin hegységben Rumánia határán a Lotriora forrásvidékén. A 9150. Stol: havas Rodna hegységében. Máramaros határán. Stolzenburg — Szelindek. Strázsa: alhavas a Zsil szorosától nyugotra, Rumánia határán. 1870 met. HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Strimbu: hágó a Besztercze és Nagy-Szamos patakok felső vi- déke közt, Beszterezétól észak- keletre. Struntora (Struniorluj Baumg. en.) : a beszterczei havasok csúcsa és hegygerincze. 44 1961 met. Strunga-draculuj : sziklás szakadék a Negoj kúpja alatt, a Lajta völ- gye felé. Szalárd pataka: a Görgényi hegy- ségből északnak folyik és a Maros balpartjába Ratosnya s llva közt szakad be. Szász-Alamor — Alamor. Szász-Csandd —(Scholten): község Mikeszászától délnyugotra, Ba- lázsfalvától délkeletre. Szászcsór: község a szászsebesi viz- nél, Szászsebestól délre. Szász- Dálya (Denndorf): község a Segesd pataknál, Segesvártól dél- keletre. Szászhalom (Hundertbücheln) : köz- ség a Hortobágy felsőbb mellé- kén, Szt.-Agothától és Morgon- dától északkeletre. Szász-Ivánfalva : község Medgyestól délre. Szász-Kezd (Kaisd) : község a Nagy- Küküllőbe ömlő Szászkézdi pa- taknál, Segesvártól délkeletre. Szász-Nádas: község Segesvártól északra a Nagy- és Kis-Küküllő közén. Szász- Nemes : délre. Szász-Orbó: község Szerdahelytől délnek. Szászrégen (Reen): község a Maros felsőbb mellékén, hol abba a Gör- gény vize szakad. Szászsebes (Mühlbach): község a Ma- rosmenténGyulafehérvártól délre. Szász-Segesd — Segesd. Szász-U)falu ^ (Neudorf): község Nagy-Szebentól északkeletre. H község Medgyestól Szászváros (Broos): község a Ma- | rosba ömlő Várospataknál. Szászvesszód (Wassid): község Nagy- Szebentól északra, Nagy-Selyktól délkeletre. Szederjes : északra. község ^ Szászkezdtól |. Szent- Keresztbánya : XLVI1 Szegásd (Szogáes) : a Muntyele-mare hegységben, Padság felett. Szekácsvölgy: Szászsebestől kezdve délkeletnek Szerdahely vidékéig. Székelykó ; mészkóhegy Toroczkó felett. A 1130 met. Szemerja : község az Olt folyónál, Szepsi Szt.-György és Elópatak között. Szent- Ágotha (Agnethlen) : község a Hortobágy pataknál, Ujegyházától északkeletre. Szent-Anna tó : a Csomád és Büdös- hegy közt Bükkszád felett. A 951 met. Szent- Erzsebet (Hammersdorf) : köz- ség Nagy-Szeben mellett, attól keletre. Fóhegye a Gregoriberg. A 400—601 met. : község a Kis- Homoród-Patak felső mellékén, Lövetétől északra. Szent-László (Lasslen): község a Nagy-Küküllő mellékén, Seges vártól és Dánostól nyugotra. Szent-Féter: | község ^ Brassótól északra. Szelindek — (Stolzenburg): község Nagy-Szebentől északra. Szepvíz: község Csíkszékben a gyí- mesi országútnál. Szerdahely (Reussmarkt): község Szászsebe: és Nagy-Szeben közt. Sszerecsentetó: hegy a Maros felső kanyarulatánál, Ratosnya és Ilva közt. A 919 met. Szombatfalva völgye: a Dregus-Brá- zai havasok egyik vólgye, melyen a Szombatfalvi patak siet végig. Szócs- Pál (Baumg. En.) — Pál-bérez, a Feketeügybe ömlő Esztelnek patak forrásvidékén. A 1154 met- Sztrigy (Strel) : patak, melynek for. ráspatakai a Retyezát hegységről rohannak le, s a mely Piskinél szakad a Marosba. M Táblás (Tobsdorf): község Medgyes- től délkeletre, Erzsébetvárostól délnyugotra. Talmács ( Talmesch) : község a Zood XLVIII és Cibin egyesülésénél a Veres- torony szorosnál. Tarhavas : Moldva határán, Gyiímes falutól és szorosától északra. A 1662 met. Tarkó — Térkő: hegy Domokos felett. A 1757 met. Tarneberg — Töpehegy. Tatárlaka (Taterloch) : község Med- gyestől északnyugotra, Küküllő- vártól délre, a két Küküllő közén. Tartlau — Prazsmár. Thalheim — Dolmány. '"leczla (Teszla): havas a Tatrang forrásvidékén, a Csukástól nyu- gotra. A 1400 met. vite-mare | (Tjetje-mare Baumg. En.) — a Csáklyaikó egy része. "Tejkó-havas — Piatra-laptie. Telek: 1. község Háromszékben a Feketeügy ^ alsóbb folyásánál, Kézdi-Vásárhelytől délnek; 2. község a Cserna mellett, Vajda- Hunyadtól délre. Tepej (Baumg. En.) — Töpe hegy. Tericza: hegygerinez az Arpás és Uesa patakok közt. A 1681—2193 Tetscheln (Fuss Trans. 154) Eeselló. Tihu: hegy a beszterezei hegység- ben a Nagy-Ilva patak forrásvidé- kén. ^5 1304 met. Tihucza: nehány házból álló telep | a borgói országúton, Borgó-Maro- sénytől keletre. /^ 1058 met Tobsdorf — Táblás. Tomnatik (Tomnatesch) : Riuszadu- luj havasa a Cibin hegységben, nyugotra a Présbétől s délre Riu- szadulujtól. A 1585 met. Töpehegy : jobb partján. A 892 met. Tordai havasok: Torda-Aranyos- megye havasai, Tordától délnyu- gotnak. Ercsei alsó-kerületi hava- soknak nevezi. Tömös szorosa: Drassótól délkelet- nek a Keresztényhavas és Bucsecs keleti oldalán. Törcsvár ( Törzburg]): a Bucsecs és Királykő közt levő nagy horpa- dásban. Tür: község a két Küküllő egyesü- lésénél, Balázsfalvától nyugotra. Csik-Szt- Alsó-Rákosnál az Olt ! HELYSZÓTÁR ISMERT TERMŐHELYEKRE. T'ursels- Buchen : hegy a Cibin hegy- ségben Kis-Disznód: felett a Fru- mószára vezető úton. Tyeitif-mare (Baumg. En.) — Teite- mare. Tyhan — Gihan. Tjema hegység Stern. sieb. — a Re- tyezát hegység déli oldala a Ru- mán-Zsil felett, melyet Baumgar- ten Dragozán-Commandó-nak ne- vez. U. Ucsa-mare: Arpás-Ucsa havasa Ru- mánia határán. /N 9431 met. Ugra (Galt): kózség az Olt folyónál, Kóhalomtól délre. Ujegyháza (Leschkirch): község a Hortobágynál, | Nagy-Szebentól északkeletre. Uj-Gredistye: község a szászvárosi hegységben, Szászvárostól délre a Várospatak felsőbb mellékén. Uj-Sinka : község Persánytól délre, Zernyesttől északra. Urbigen — Urwegen — Szász-Orbó. Unókó (Kuhhorn, Ineu): Rodna ha- vasa. Uj-Rodnától északra. /A 9980 . met. - Urmös-Töpe (Uxrmós-tepej Baumg. En.): hegy Alsó-Rákosnál az Olt balpartján. / 755 met. NONE Valie — vólgy (vallis). Valie- Bondsia — Bindea völgy. Valie- Cepei vagy Cepilor: Biharhegy- ségben a Cucurbeta havas északi oldalán. Valie- Odincutia — Ordenkusa vól- gye. Valie-Sipoczel (Sipotzel): Freck ha- vasainak alján a Pojána-nyam- ezuluj mellett. Valie-Zembeti — Szombatfalva vól- gye. Waltersdorf — Kis-Demeter. Várfalva: község az Aranyosnál, hol az hegyszorosából kiér; Tor- dától délnyugotra. Warfulo (Baumg. En.) — Vurfu — Virvu — csúcs (cacumen) HELYSZÓTÁR ISMERT TERMÓHELYEKRE. Warfulo Goltz (Baumg. En).—Vista- mare kószirtje. Várolyerdei (Baumg. En.)— Várfalvi erdó Várfalva mellett. Vasas-Szt.- Ivány : község a Sajó vol- gyében, Szászrégentól északnyu- gotra. Vaskapu: vízválasztó Hunyadmegye nyugoti szélén, a Zajkány és Disz- tra völgye közt. Wassid : Szászvesszód. Weisskirchen — Fehéregyháza. Verd (Werd): község a Hortobágy mellett, Verestorony szorosa: az Olt folyó völgyszorosa a Cibinhegység és Fogarasi hegység közt. Vestény ( Westen) : község a Cibin mellékén Nagy-Szebentől délke- letre. Vidaj (Vidály): község az Aranyos völgyszorosában Toroczkótól nyu- gotra. Vista-máre (Vistea-mare) : a Dregusi havasok legmagasabbja, s a Negoj után az egész Fogarasi hegység legkiemelkedőbb csúcsa, melyet rendesen a Brázai hágón át szo- kás meglátogatni. A 9550 met. Vizakna (Salzburg): község a Viza pataknál, Nagy-Szebentől északra. Vladiasze — Vlegyásza: havashegy- ség a Sebes-Körös forrásai felett. AN 1844 met. Volkány ( Wolkendorf ): kózség Se- gesváriól délre. Vormága ; kózség Nagyág vidékén, Dévától északkeletre. Vulkán: 1. hegy Abrudbányánál, a Fehér-Körös forrásai felett. 1265 met. ; 2. alhavas és völgyszo- ros a Zsil áttörésénél. A 1624 met. Vuncsasza (Vuncsasze) — Oncessa barlang Biharmegyében. Vurfu- Farcsuluj (Baumg. En. n. 388, 853.) — ? a Fogarasi hegységben. Vurfu-Kocsilor (Baumg. En. — Plaju-Tataru Frecki havas, mely SIMONKAI : Erdély flórája. XLIX alatt a Kotsch nevű rumán őrház fekszik. Vurfu- Koltz — Kolezu-mare — Kon- ezu a Cibinhegységben. Vurfu-Lutzuluj 2 V.-Luci: Foga- ras-Sebes havasa a Sebesi víz for- rásai felett. A 2179 met. Vurfu-mare : Cibinhegység havasa a Lotriora forrásvidékén, a Stirpu havastól keletre. A 2073 met. Vurfu-Moasi: Frecki elóhavas Por- esesdtól délkeletre. Vurfu-Mosiulace: Bráza havasa az Ourla alatt attól délkeletre. /^ 2290 met. Vurfu- Petru ( Vurfului Petru): ha- vas a Zsil völgyébe folyó Tája, és a Maros felé lejtő Riu-máre for- rásai felett. A 2133 met. Vurfu-Sirpu ( Serpuluj Baumg. En.): a Retyezát hegységben a Rumán- Zsil felett, Hobicsény községtől északra, 1457 met. Vurfu-Tatarilor — Plaju Tataru. Vurfu-Owurli — Ouxrla. Wurmloch — Baromlaka. Vurpod : község Ujegyházától nyu- gotra. ^ Vurtop és Vurtopel : Árpás havasai. 94729, 9459 met. Walachisch- Eibesdorf — / Oláhiván- falva. Wolkendorf — Volkány. Z. Zajkány : község hasonnevű patak- nál a hátszegi völgy nyugoti szélén. Zám: község a Marosnál, Erdély nyugoti szélén. /aden — /eiden — Feketehalom. Züraholz: község a hunyadi érez- hegységben, Dévától északra. Zernyest: község a Barczaság dél- nyugoti szélén a Királykő alatt. Züed : község Verdtól délkeletre. Zürna völgy : az Ourla havastól dél- keletre Rumániában. Zsorte (Baumg.) — Csorte. e. 8 e 20 Va é ! Gua: VH ^d liga ,?.y b LI LE -E - 0? xL LAE Y ^ i P- té 1) fu AD | $ bent & "m | iet ES M KAL Sz TUS Ey: WE. D 1j 3 | y 194 f (T! TUM tere "i | : i 4 3 E 3 pra Ma Ji CERE ] 9 Ec rúd EN $ uU. a | | ? | : e | A (P 95 WM MT ^i e ;1 us x , bes AE "s m iom - 5 mu RM ij^ "B | | ; | L] | | | FILUM LONLIU 1 E e " - 4 1 TA E E j j d | rim dt de ur | ! | | pe : Ll | x. B E CST ja ! Di $ 1 : ! | E | L! ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Figyelemmel szemlélve hazánk flórájának élénk s változatos képét, tüstént szemünkbe ótlik, hogy az a domborzati és éghajlati viszonyok szerint változó tagokból van összetéve. Első tagul a Duna-Dráva közét, az egykori Pannóniát ismerjük fel, mely habár az Alpok és országaik fló- rája hullámárjának hatása alatt áll, jellemző növényei által mégis önállóvá tudott alakulni. A második tagot nyomban e mellett, túl a Duna bal- partján pillantjuk meg : az Alföld flórája ez, szívós, szikár növényeivel, melyek kicsiben a délorosz pusztaságokat varázsolják elénk. Majd egy keskeny folyamszegélyre esik tekintetünk, hazánk legdélibb határán az Alsó-Duna meleg éghajlatú völgyszorosa mentén, hol a Balkán fél- sziget és a Fekete tengerig nyúló romániai síkföld a magyar határ- vidékhez szorulnak. Itt, ezen a kora tavaszú és forró nyarú keskeny földszalagon a harmadik tagot látjuk, melyen oly délvidéki és pontusi növényzetre bukkanunk, minőt sehol egyebütt e hazában nem találunk. A Dunaszoros kicsiny flóra-területe a Bánság belső hegyvidékein és havasain egy csapásra más flórakörnek enged helyet, melynek vo- násai, a mint tovább keletre tekintünk, egyre erősbödnek és kiemel- kednek s egy bérezkoszorüzta nagy medenczét színeznek be, —- Erdély hegy-vólgyét. Eddig nem látott ezernyi új alakok hozzák itt káprázatba érzé- keinket, megragadják képzeletünket és lelkesültségünkben lebilineselik figyelmünket annyira, hogy most már a hazai flóra ótódik darabját csak futólag méltatjuk figyelemre, mely az erdélyi bérezóvón túl. az éjszaki magyar Felföldről árasztja felénk színpompáját. A magyar birodalom Királyhágón túl eső részének keleties és délies színeket játszó flórája kiváló helyet foglal el a magyar növény- birodalom keretében; mert hazánk egyik kerületének flórája sem oly eredeti az alakokban, nem oly változatos színeiben s nem oly gazdag a fa- jokban, mint Erdély flórája : tele van az önerejébőlteremtett s kiváltságos tulajdonát képező bennszülött (endemikus) növényfajokkal, végtelenül érdekes szubtilis-specziesekkel. melyek hozzájuk nagyon hasonló nyu- goteurópai fajokat képviselnek benne. Erdély növényországában meg- találjuk a középeurópai flóra alapjellegét; de megtaláljuk benne azt a színkeveredést is, mely a keleteurópai pontusi flóra erős vonásaiból, a balkáni délvidékibb flóra fényes sugaraiból, a középtengeri flóra ván- 47 9 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. doraiból, sőt még a skandináviai fagyos flóra helyehagyott tórpéiból is alakül és Erdély flórájára sajátszerű bélyeget nyom. Csak felületes ösmeret gúnyolhatta Erdély havasait afféle silány dombhavasoknak, és csak tudatlanság szülhette ama nézetet : hogy Európa kelete felé, — tehát Erdélyben is, — szegényebb a flóra, mint a nyugati országok- ban; valamint azt az állítást is, hogy hazánk keletén aránytalanúl fogy a epillangós-virágúv növények fajszáma. Ám hasonlítsuk össze Erdély flóráját valamely megfelelő nyugoti ország flórájával, és ugyancsak hasonlítsuk össze flóránkat hazánk Királyhágón innen eső területének növényzetével, s az eredmény Erdély növénygazdagságát fényesen fogja bizonyítani. Osszehasonlítandó nyugatibb vidékül a legezélszerűbbnek kinál- kozik az osztrák államfél három tartománya: Alsó-Ausztria, Felsó- Ausztria és Stajerország. Ezek flórája alaposan át van kutatva és Kózép- Európa legkiválóbb nóvénytenyészetének, az Alpok hegvrendszerének flóráját tükrözi vissza. Ebben a három örökös tartományban a dom- borzati különbségek ép úgy ki vannak fejlődve, mint Erdélyben, sőt még valamivel jobban ; mert havas lánczolatai, dombos vidékei vannak és alföldeik tágasabbak, mint a Királyhágón túl. Területre nézve sem nagy a különbség, és földrajzi fekvésüket tekintve sem találunk nagy eltérést a Lajthán túl eső eme tartományok meg Erdély között. Ugy a hasonló szélességi fekvés, mint a hasonló terulen nagyság, valamint a hasonló domborzati viszonyok is méltányos és elfogadható alapos nyujtanak tehát arra, hogy Erdélyt a három Lajthántúli tartománynyal összehasonlítva kimutassuk: mennyire válik Erdélynek javára vagy kárára az, hogy nem az Alpok ágazatai dudorodnak ki felette, hanem a Kárpátok hegy lánezolatai övezik körül; és hogy Erdély nem Európa nyugatához simül, hanem Európa délkeletére van őrszeműl állítva. Forrásművekül a két szembeállítandó terület flóráira nézve vegyük egyrészt saját enumerátiómat, másrészt pedig NEILREIcH «Flora von Niederósterreich» czímű művét, - azon toldalékokkal, melyek már NEILREIcH művében feltüntetik Alsó-Ausztria és Styria flóráját is, valamint azokkal a pótlásokkal, melyeket A. KERNER «Scheda» ezímü művében, Harácsx és BRauws «Nachtrüge»-iben, Deck GÜNTHER «Her- rensteini» flórájában és a Nvwaw «Conspectusá»-ban találunk. E forrásmüvek szerint vadon terem : Erdélyben : 2230 virágos — és 53 edényes kryptogamfaj. A három örökös tartományban : 2214 virágosés53 edényes kryptogamfaj. Ezek az adatok tehát Erdély flóráját egy vele összehasonlítható nyugotibb vidék flórájával egyenlő arányúnak tüntetik fel. Az arány természetesen még kedvezőbbé alakulna, ha oly részletesen volna átkutatva, mint ama három ausztriai tartomány flórája, vagy ha valót valótlannal összekeverve, úgy tennénk, mint ScHUR FERDINAND, ki 1866. megjelent művében 4129 virágos és 80 edényes-kryptogam növényfajt sorolt fel Erdély vadontermő növényei gyanánt. Hogy ezen általános egybevetés mellett részletesen is kitünjék a hasonlóság és különbség Erdély flórája meg az összehasonlított Laj- thántúl eső vidékek növényzete közt, ím összeállítom itt azon növény- ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. D fajok sorát, a melyek a két növényterület között a különbséget teszik. E kettős sorozatból kitűnik, hogy Erdélyben sok nyugoti növényfaj hiányzik ugyan, de e hiányokat bennszülött vagy délkeleti fajok bősé- gesen pótolják; kitűnik az is, hogy egyes növénycsaládok, illetőleg növényfajok Erdélyben vannak bővebben képviselve, mások ellenben az ausztriai tartományokban. Igy többségben vannak flóránkban: a Ranunculusfélék, Ernyősök, Pillangósok, Fészkesek, Rubia-félék, Cephalariák, Veronicák, a Plantagók, Rumexek, Ouercusok, Irisek, Alliumok, Stipák, Koeleriák, s különösen a Silenefélék és az Ajakosak ; ellenben Lajthántúl az Arabisok, Thlaspik, Alsine-félék, Rubusok és Rózsák, Sempervirumok, Saxifragák, Valerianák, Globulariák, Crepisek, Phyteumák, Ericafélék, Pyrolák, Pedicularisok, Primulafélék, Daphnék, Salixok és Orchisfélék tóbb- alakkal dicsekednek. Különösen feltűnő Ausztriában a Rubusok és Rózsák nagy száma, mely két génusz Erdélyben eddig nincs ugyan kellően átkutatva, de mégis kétségtelen, hogy ez a két génusz sokkal állandóbb és kevesebb alakban terem Erdélyben, mint a Lajthán túl, vagy mint pl. hazánk északnyugati növénymezőin. A különbözést okozó növények, a mint azok a két összehasonlított terület külön tulajdonát alkotják, a következők : Erdelyi nóvények, melyek Ausztriában Az ausztriai tartományok növenyet, hiányoznak : melyek Erdelyben hiányoznak : Ranunculaceee. 1. Thalictrum strictum Led. (Thalicetrum alpinum L.) 2, — peucedanifolium Grisb. 1. Clematis Flammula L. 3. Trollius Transsilvanieus Schur. 2. Ceratocephalus falcatus Pers. 4. Hepatica Transsilvaniea Fuss. 3. Anemone trifolia L. 5. — media Simk. 4. — alpina L. typ. 6. Adonis wolgensis Stev. 7. — hybrida Wolff. 8. — Walziana Simk. 9. Ranunculus pedatus W. K. . Ranunculus fluitans Lam. 5 10. — &abellifolius Heutf. 6. — divarieatus Schrank. 11. — dentatus (Baumg.). 7. — anemonoides Zahlbr. 12, — Steveni Andrz. 8. — Traunfellneri Hoppe. 13. — platyphyllus Schur. 9. — hybridus Biria. 14. — astrantisefolius Schur. 10. Helleborus dumetorum W. K. 15. Helleborus purpurasceens W. K. 11. — viridis L. 12. — niger L. 13. — foetidus L. 16. Caltha alpina Schur. 14. Caltha cornuta Schott. 17. Aquilegia Transsilvaniea Schur. 15. Aquilegia atrata Koch. 18. Delphinium fissum W. K. 19. Aconitum lasianthum Reichb. et subsp. Baumgarterianum Simk. 20. Aconitum Moldavieum Hacg. 21. — Toxieum Reichb. 22. Cimicifuga foetida L. 23. Pieonia officinalis L. 24, — tenuifolia L. 25. — hybrida Pall. Berberidacee. 16. Epimedium alpinum L. 26. . Corydalis capnoides L. 28. . — Turczaninowi Czern. . Arabis Hornungiana Schur. . — neglecta Schult. . — procurrens W. K. 54. 58. 59. . Dianthus compactus Kit. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE, Erdelyi növények, melyek Ausztriábam * hiányoznak : Az ausztriai tartományok nóvényei, melyek Erdelyben hiányoznak : Papaveraces. Papaver Pyrenaicum L. 17. Papaver alpinum L. 18. Glaucium flavum Crantz. 19. Fumaria capreolata L. Cruciferee. Roripa prolifera Heufft, . Cardamine gelida Schott. . Dentaria glandulosa W. K. . Hesperis alpina Schur. . Erysimum Wahlenbergii A. E. . — euspidatum M. B. . Sisymbrium junceum W. K. . Alyssum repens Baumg. .— argenteum Vitm. . — gemonense L. . Draba aizoon var. decalvans. 3. — compacta Schott. . — Haynaldi Stur. . — Dorneri Heuft. ). — Kotsehyi Stur. . Thlaspi Kováesii Heuff, . — Dacieum Heuff. 9. Crambe aspera M. B. . — 'Tataria Sebeók. . Bunias Orientalis L. . Isatis Transsilvanica Simk. . — praecox Kit. 20. Cheiranthus Cheiri L. 21. Arabis pauciflora (Grimm.) 22. — ciliata R. Lr. 23. — hyspida Mygind. 24. — ccerulea Hàuke. 25. — pumila Jacq. 26. — vochinensis Spr. 27. Cardamine alpina Willd. 28. — resedifolia L. 29. — trifolia L. 30. Dentaria trifolia W. K. 31. — digitata Lam, 32. — pinnata Lam. 33. Conringia Austriaca (Jacq.) 34. Sisymbrium Austriacum Jacq. 35. Alyssum Wulfenianum Bernh. 36. — montanum L. 37. Lunaria annua L. 38. Draba Beckeri Kern. 39. — aizoides L. 40. — austriaca Crantz. 41. — Sauteri Hoppe. 42. — frigida Saut. 43. — tomentosa Wahlnb. 44. Cochlearia officinalis L. 45. 'Thlaspi montanum L. 46. — praecox Wulf. 47. — alpestre L. 48. — alpinum Crantz. 49. — Goessingense Hal. 50. — rotundifolium Gaud. 51. Isatis tinctoria L. Resedacese. 52. Reseda Phyteuma L. Cistaces. Helianthemum rupifragum Kern. 53. Helianthemum glabrum (Koch ). Violacese. Gypsophila petrea (Baumg.) — fastigiata L. . Viola Joói Janka. 54. Viola sciaphila Koch. . — declinata W. K. Polygalaces. . Polygala Sibiriea L. Silenaces. 55. Dianthus barbatus L. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAE JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ausztriában hiányoznak : . Dianthus callizonus Sch. Ky. . — eollinus W. K. . — trifasciculatus Kit. . — tenuifolius et subnegleetus Schur. . — Marisensis Simk. ). — giganteus D'Urv. . — Henteri Heufft. . — integripetalus et spiculifolius Sehur. . Saponaria bellidifolia Smith. . Silene Lerchenfeldiana Bmg. . — Dinariea Spr. . — Zawadskii Herb. . — Csereii Baumg. . — longiflora Ehrh. . — dubia Ehrh. . — ehlorantha Ehrh. . Melandrium nemorale Heutt. . — subnemorale Simk. . Lychnis Coronaria (L.). . Viscaria nivalis (Kit.) Az ausztriai tartományok nóvényei, melyek Erdelyben hiányoznak : 56. Dianthus alpinus L. 57. — Seguieri Vill. 58. — silvestris Wulf. 59. — monspessulanus L. 60. Heliosperma alpestre (Jacg.) 61. Silene rupestris L. 62. — annulata Thore L. Alsinaces. 81. Cerastium Lerchenfeldianum Schur. 63. Cerastium Carinthiaeum West. 82, Stellaria Reichenbachii Wierzb. 64. Stellaria bulbosa Wulf. 83. Moehringia pendula W. K. 65. Moehringia polygonoides (Wulf), 66. — diversifolia Doll. 67. — Pons Fenzl. 84. Arenaria Transsilvanica Simk. 68. Moenchia mantiea Bartl. 85. — graminifolia Schrad. 69. Arenaria grandiflora All. 86. Alsine frutescens Kit. 70. Alsine.aretioides M. K. 87. — nivalis Fenzl. 71. — austriaea M. K. 88. — recurva All. 72. — tenuifolia Wahlenb. 89, — Banatiea Heuft. 73. — setacea M. K. 74. Sagina nodosa (L.). 75. — apetala L. 76. — subulata Wimm. 71. Spergula pentandra L. Paronychiaces. 90. Paronychia cephalotes M. B. 78. Herniaria hirsuta L. 91. Sleranthus uncinatus Schur. 92, — neglectus Roch. Bilatinaces. 79. Elatine triandra Sch. Linaces. - 93, 94. 95. 96. Linum nervosum W. K. 80. Linum viscosum L. — extraaxillare Kit. 81. — narbonense L. 82. — alpinum Jaeq. Malvaces. Abutilon Avicennse Gàrtn, 83. Malva moschata L. 84, — Alcea L. Tiliaceee. Tilia Tomentosa Mönch. cT 6 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdélyi növények, melyek Ausztriában Az ausztriai tartományok növényei, hiányoznak : melyek Erdélyben hiányoznak : Hypericacee. 97. Hypericum Transsilvanium Cel. 85. Hypericum elodes L. 98. — alpinum Vill. 86. — barbatum Jacq. 99. — umbellatum Kern. 87. Androsemum officinale All. Geraniacese. 100. Geranium collinum Steph. 88. Geranium Sibirieum L. 101. — ecerulatum Schur. 89. — molle L. 102. — divarieatum Ehrh. 90. Erodium moschatum L'Herit. Rutaces. 103. Haplophyllum Bibersteinii Spach. Rhamnacese. 104. Rhamnus tinctoria W. K. 91. Rhamnus saxatilis Jacq. 92. — alpina L. 93. — pumila L. Sapindacese. 105. Acer Tataricum L. Leguminose. 106. Genista spathulata Spach,. 94. Spartium junceum L. 107. — oligosperma Androe. 95. Genista diffusa Wlld, 108. — Mayeri Janka. 96. — silvestris Scop. 109. Cytisus albus Hacquet. 110. — pallidus Schrad. 97. Oytisus purpureus Scop. 111. — Heuffelii Wierzb. 98. — austriacus L. 112. — Rochelii Wierzb. 99. — virescens Kov. 119. — aggregatus Schur. 100. — capitatus Scop. 114. — leucotrichus Schur. 101. — prostratus Seop. 115. — polytrichus M. B. 116. — alpestris Schur. 117. — Haynaldi Simk. 102. Ononis Natrix L. 118. — leiocarpus Kern. 103. — procurrens Wallr. 119. Ononis pseudohireina Schur. 104. — spinosa L. 120. Medieago rigidula Desr. 105. Medieago Carstiensis Jacq. 121. Trifolium pallidum W. K. 106. Trifolium spadieeum L. 192 — pannonicum Jaeq. 107. — patens Schreb. 193. —.] gracile Thuill. 108. — noricum Wulf. "* — | rubellum Jord. 124. — lgevigatum Poir. 109. — esspitosum heyn. 125. — angulatum W. K. 110. Doryenium decumbens Jord. 126. Oxytropis Carpatiea Uchtr. 111. Oxytropis montana D. C. 197. — sericea DC. 112. — triflora Hoppe. 128. Astragalus linearifolius Pers. 113. Astragalus oroboides Horn. 129. — monspessulanus L. 114. — leontinus Wulf. 130. — 'Transsilvanieus Barth. 115. — exeapus L. 131. — dasyanthus Pall. 132. Onobryehis arenaria Kit. 116. Onobrychis sativa Lam. 133. — Transsilvanica Simk. 117. — montana D. C. 134. Vicia Biebersteinii Bess. 118. Vicia monantha Desf. 135. Lathyrus Hallersteinii Baumg. 119. — oroboides Wulf. 136. Orobus flaecidus Rad. 120. — peregrina L. 137. — variegatus Ten. 138. — pallescens M. B. 139. — levigatus W. K. 191. Orobus luteus L, 140. — Transsilvanicus Spr. 122. — tuberosus L. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdélyi növények, melyek Ausztridban Az ausztriai tartományok növényei, hiányoznak ; melyek Erdelyben hiányoznak : Rosacege. 141. Cotoneaster nigra Wahlb. 123. Cotoneaster tomentosa Lindl. 142. Sorbus meridionalis Guss. 124. Sorbus Aria Crantz. 125. — hybrida L. 126. — pinnatifida Engl. 127. —- Hostii Jaeq. fil. 143. Rubus nítidus Wh. N. 128, Rubus rorulentus Hal. 144, — affinis Wh. N. 129. — bifrons Vest. 145. — rhamnifolius Wh. N. 30. — Gremlii Focke. 131. — Bayeri Focke. 132. — macrophyllus W. N. 133. — vestitus W. N. 134. — Vestii Focke. 135. — rudis W. N. 136. — scaber W. L. 137. — brachystemon Heimerl 138. — piloearpus Gremli. 139. — Koehleri Wh. N. 140. — aprieus Wimm. 141. — inzqualis Hal. 142, — Caflischii Focke. 143. — Beckii Hal. 144, — melanoxylon P. J. M. 145. — orthosepalus Hal. 146. — pyramidalis Kaltenb. 147. — fuscidulus Hal. 148. — Haláesyi Borb. 149. — scotophilus Hal. 150. — pseudopsis Gremli. 151. — Heimerlii Hal. 146. Rosa Baldensis Kern. 152. Rosa repens Scop. 147. — adenophora Kit. 153. — systyla Bast. 148. — Mészkóensis Simk. 154, — chloroearpa Fenzl et Br. 149. — arvatica Pug. 155. — decora Kern. 150, — Zámensis Simk. et Braun. 156. — traehyphylla Rau. 151. — tortuosa Wierzb. 157. — Schmidtii Braun. 152. — 'Transsilvaniea Schur. 158. — livescens Bess. 153. — solstitialis Bess. 159. — reticulata Kern. 154, — Bárcensis Simk. 160. — flexuosa Rau. 161. — glandulosa Bell. 162. — alpina L. 163. — subinermis Bess. 164, — Kerneri Braun. 165. — montana Chaix. 166. — glauea Vill. 167. — globularis Franchet. 168. — Blondeana Rip. 169. — affinis Rau. 170. — alpestris Rip. 171. — diversisepala H. et Br. 172. — vinodora Kern. 173. — inodora Fries. 174. — graveolens Gren. 175. — anisopoda Christ. 176. — comosa Rip. 177. — Gremlii Christ. 178. — rubiginosa L. 179. — umbellata Leers. - 8 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ansztridban Az ausztriai tartományok növényei, hiányoznak : melyek Erdelyben hiányoznak : 180. Rosa Braunii Keller. 181. — pseudocuspidata Crep. 182. — Mauternensis Keller. 183. — umbelliflora Swartz. 184. — abietina Gren. 185. — Cremsensis Kern. 186. — resinosa Sternb. 187. — alba L. 188. — collina Jacg. 189. — superba J. Kern. 190. — Schottiana Ser. 191. — cenensis Kern. 192. — Andegavensis Bast. 193. — dumetorum Thuill. 194. — lanceolata Opiz. 195. — Woloszezakii Keller 196. — concinna Leg. 155. Spireea crenata L. 197. (46) Rosa Halácsyi Braun. 156. Geum Aleppicum Jaeq. 157. Waldsteinia geoides Willd. 198. Alchemilla fissa Schumm. 158. — trifolia Roch. 199. Sibbaldia procumbens L. 159. Potentilla Haynaldiana Janka. 200. Potentilla sterilis (L,) 160. — chrysantha Trev. 201. — minima Hall. 161. — Thuringiaca Bernh. 202, — minor Gilib. 162. — chrysoeraspeda Lehm. 203. — grandiflora L. 163. — patula W, K. 204. — nitida L. Onagracesa. 164, Epilobium scaturiginum Wimm. 205. Isnardia palustris L. Callitrichaceee. 206. Callitriehe autumnalis L. Cucurbitacees. 207. Bryonia dioica Jacq. Crassulacesee. 908. Sedum dasyphyllum L. 165. Sedum Carpatieum Reuss. 209. — villosum L. 166. Sempervirum Heutftelii Schott. 210. Sempervivum Wulfenii Hoppe. 167. — blandum Sehott. 211. — Funkii Braun. 912. — Pittonii Schott. 913. — Neilreichii Schott. Saxifragaces. 168. Saxifraga demissa Schott. 214. Saxifraga mutata L. 169. — luteoviridis Schott. 215. — Hostii Tausch. 170. — Rocheliana Sternb. 916. — crustata Vest. 171. — Baumgartenii Schott. 917. — cesia L. 172. — Pedemontana All. 918. — squarrosa Sieb. 173. — Carpatiea Reichb. 219. — retusa Gouan. 174, — heucherifolia Grisb. 220. — tenella Wulf. 175. — glandulosa Grisb. 921. — aspera L. 922, — aphylla Gaud. 923, — granulata L. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdélyi növények, melyek Ausztriában hiányoznak : . Seseli rigidum W. K. . — gracile W. K. Az ausztriai tartományok növényei, melyek Erdelyben hiányoznak : 224. S .xifraga rotundifolia L. 225. — exarata Vill. 226. Zahlbrucknera paradoxa Reich. ). Chrysosplenium alpinum Sehur. 927. Chrysosplenium oppositifol. L. Umbelliferee. . Astrantia alpestris Ky. 228. Astrantia Carnioliea Wulf. . Bupleurum diversifolium Roch. 229. Bupleurum graminifolium Vahl. . — aureum Fisch. 230. — longifolium L. . Oenanthe Banatica Heuft. 231. — aristatum Bartl. . — stenoloba Schur. 232. Oenanthe peucedanifolia Poll. 184, — heterophyllum Janka. 185. Libanotis humilis Schur. 186. — leiocarpa (Heuft.) 233. Libanotis montana Crantz. 187. Silaus Rochelii Heutff. 234. Silaus pratensis Bess. 188. Cnidium silaifolium Jaeq. 235. Athamanta cretensis L. 189. — Orientale Boiss. 190. Ferula Sadleriana Led. 236. Myrrhisodorata Scop. 191. Ferulago silvatica Bess. 237. Imperatoria Osthrutium (L.) 192. Peucedanum Rochelianum Heuff, 238. Peucedanum officinale L. 193. — latifolium M. B. 239. — verticillare (L.) 194, — intermedium Schur. 240. — Austriacum (Jacq.) 195. Heracleum palmatum Baumg. 241. Heracleum Pyrenaicum Lam. 196. — Carpatieum Porc. 242, — Austriaeum L. 197. Laserpitium alpinum W. K. 243. Laserpitium Siler L. 198. — Archangelica Wulf. 244, — peucedanoides L. 199. Authriseus nemorosa M. B. 245. Chierophyllum hirsutum L. Caprifoliaceas. 200. Lonicera leiophylla Kern. 246. Lonicera pallida Host, 947, — alpigena L. Rubiacese. 201. Asperula capitata Kit. 248. Galium trifidum L. 202. — Aparine M. B. 203. Galium tenuissimum M. B. 204, — purpureum L. 205. — flavescens Borb. 206. — pseudoaristatum Schur. 207. — Kitaibelianum Sehult. Valerianacees. 208. Valeriana bijuga Simk. 249. Valeriana saxatilis L. 250. — elongata Jaeq. 251. — celtica L. Dipsacaceee. 209. Cephalaria radiata Grisb. 210, — Uralensis Murr. 952. Scabiosa Hladnikiana Host. 211. Knautia eupularis Janka. 953. — agrestis W. K. 212, Seabiosa Banatica W. K. 954, — Columbaria L. Composites. 213. Adenostyles Kerneri Simk. 255. Adenostyles alpina (L.) 214, — Orientalis Boiss. 256. — albifrons (L. fll.) 10 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ausztridban hiányoznak : 215. Erigeron racemosum Baumg. 216. — Carpaticum Grisb. 217. Aster punctatus W. K. 218. Linosyris villosa L. 219. Telekia speciosa Schreb. 220. Inula media M. B. 221, — Vrabelyiana Kern. 222. — cordata Boiss. 223. — hispida Schur. 224, — bitrons L. 225. Artemisia eriantha Ten. 226. — salina Willd. 227. — pendula Schur. 228. Tanacetum macrophyllum W. K. 229. — rotundifolium W. K. 230. Anthemis Triumfetti All. 231. — macrantha Heutt. 232. — pyrethritormis Schur. 333. Achillea Schurii Schultz. 234. — Dacica Simk. 235. — lingulata W. K. 236. — impatiens L. 237. — sericea Janka. 238. — crithmifolia W. K. 239. Doronieum Hungaricum. 240. Aronicum Carpaticum Grisb. 241. Senecio Wolffii Schur. 242. — papposus Reichb. 243. — vernalis W. K. 244. — Carpaticus Herb. 245. — sulphureus Baumg. 246. Senecillis Sibirica (L.) 247. — glauca (L.) 248. Echinops commutatus Jur. 249. — setaceofimbriatus Andree. 250. — Ruthenicus M. B. 251.Xeranthemum cylindraceum Smith. 252. Cirsium decussatum Janka. 253. — furiens Grisb. 254. — acaule L. 255. Carduus Kerneri Simk. 256. — hamulosus Ehrh. 257. — eandieans W. R 258. — umbrosus Simk. 259. Carlina brevibracteata Andre. 260. Saussurea serrata D. C. 261. Serratula Wolffii Andre. 262. Jurinea Transsilvaniea Spr. 263. Centaurea Ruthenica Lam. 264, — salicifolia M. B. 265. — Austriaca Willd. 266. — spinulosa Roch. 267. — trinervia Steph. 268. — Csatói Borb. 269. — atropurpurea W. K. 270. — Kotschyana Heuff. 271. — Reichenbachioides Schur. 272. — tenuiflora D. C. 273. — triniefolia var. Az ausztriai tartományok nóvenyei, melyek Erdélyben hiányoznak : . Homogine sylvestris Cass. . — discolor Cass. 9. Aster canus W. K. . Bellidiastrum Michelii Cass. . Buphthalmum salicifolium L. 2. Micropus erectus L. . Inula Neilreichii Beck. . — salieina L, . — intermixta Kern. ). — Oculus-Christi L. . Artemisia spicata Wulf. . — Mutellina Vill. . — monogyna W. K. . Santolina Chameecyparissias n . Anthemis Austriaca Jaeq. 2, — alpina L. 73. Achillea atrata L. . — moschata Jaeq. . Doronieum Matthioli Tausch. j. Aronieum scorpioides Koch. . Senecio Caecaliaster Lam. . — eordifolius (Jaoq.) . — &brotanifolus L. . Echinops Ritro L. . Cirsium Carniolieum Scop. — spinosissimum Scop. 3. Carduus alpestris W. K. — platylepis Saut. 285. Carlina longifolia Reichb. . Sausurrea pygmea Spreng. . Jurinea mollis Reichb. . Centaurea pseudophrygia C- A. M. . — Scabiosa L. . — alpestris Hegetschw. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 11 Erdélyi növények, melyek Ausztridban hiányoznak : Az ausztriai tartományok növenyei, melyek Erdelyben hiányoznak : 274. Centaurea Iberica Trev. 275. Leontodon medius Host. 291. Leontodon Taraxaci Lois. 276. — asper W. K. 292. — incanus Schrank. 277. Tragopogon campestris Bess. 293. Tragopogon major Jacg. 278. Scorzonera stricta Horn. 294. Willemetia stipitata (Jacg.) 279. — rosea W. K. 295. Crepis aurea Cass. 280. Crepis viscidula Fröl. 296. — alpestris Tausch. 281. — pannonica Jacg. 297. — succiseefolia Tausch. 298. — incarnata Tausch, 299. — blattarioides Vill. 282. Hieracium Kotschyanum Heuft. 300, Hieracium albidum Vill. 283. — pallescens W. K. 301. — staticefolium Vill. 284. — porphyritieum Kern. 302. — saxatile Jacq. 285. — 'Transsilvanicum Heutft. 303. — humile Jacq. 286. — Pavichii Heuft. 304. — amplexicaule L. Campanulacesz. 287. Phyteuma Vagneri Kern. 305. Phyteuma nigrum Schm. 288. — tertramerum Schur. 306. — Halleri All. 289. Edrajanthus Kitaibelii D. C. 307. — Sieberi Spr, 290. Symphyandra Wanneri Roch. 308. — Scheuchzeri All. 309. — Michelii Bert. 310. — pauciflorum L. 311. Campanula pulla L. 291. Campanula Transsilvaniea Schur. — 312. — thyrsoidea L. 292, — mocrostachya Kit. 313. — spicata L. 293. — abietina Grisb. 314, — cespitosa Scop. 294. — Carpatica Jacq. 315. — barbata L. 295. — Grosseckii Heuft. 316. — Zoysii Wulf. Ericaceze. 296. Bruckenthalia spiculifolia Salisb. 317. Erica carnea L. 297. Rhododendron Kotschyi Simk. 318. Rhododendron ferrugineum L 319. — hirsutum L. 390. — Chamzsecistus L. 321. Ledum palustre L. Hypopityaces. 322. Pirola media Sw. 323. — umbellata L. Oleacese. 298. Syringa Josikea Jaeq. Gentianee. . Swertia alpestris Baumg. . — punctata Baumg. . Pleurogyne Carinthiaea Wulf. . Gentiana lutea L. . — orbieularis Schur. . — tenella Rottb. . — Caueasica M. B. 324. Chlora serotina Koch. 325. Gentiana prostrata Hànke. 326. — bavarica L. 327. — pannoniea Scop. 328. — Amarella L. Boraginaces. . Anchusa Barrelieri All. . Symphytum cordatum W. K. 329. Anehusa Italiea Retz. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ausztridban hiányoznak : Az ausztriai tartományok növenyei, melyek Erdélyben hiányoznak : Pulmonaria sacharata Mill. Myosotis variabilis Angelis. Verbascum floecosum W. K. 3. Serofularia canina L. . — Hoppii Koch. 5. Digitalis levigata W. K. ;. — lutea L. . Linaria alpina L. 308. Pulmonaria rubra Schott. 309. — Dacica Simk. 330. 310. Myosotis montana Bess. 331. 211. Eritricehum Janke Simk. Personate. 312. Verbaseum Kanitzianum Simk. 332. 313. — Hinkei Friv. 314. — glabratum Friv. 315. Serofularia lasioeaulis Schur. SB 316. Linaria Dalmatica L. 33 317. — Italica Trev. 335 318. — Kosensis Simk. 336 319. — intermedia Sehur. 337 320. Veronica Baumgartenii R. et 5. 321. — erinita Kit. 322. — Bachofeni Heutt. 338 323. — foliosa W. K. 339 324. Melampyrum Bihariense Kern. 340 325. Pedicularis limnogena Kern. 341 326. — | exaltata Bess. 342 327. — | Carpatica Andre. 343. 328. — campestris Grisb. 344 329. — Baumgarteni Simk. 345 346 347 348 399 350 Labiate. 330. Salvia Transsilvanica Schur. 351. 331. — betoniesfolia Etl. 352. 332. — Kanitziana Simk. 353. 333. — nutans L. 354. 334. Origanum Barcense Simk. 355. 335. Thymus Dalmaticus Freyn. 356. 336. — pulcherrimus Schur. 337. — marginatus Kern. 338. — nummularius M. B. 339. Melissa Patavina (Jacq.). 340. — Hungarica Simk. 341. — Baumgarteni Simk. 357. 342. — intermedia Baumg. 358. 343. — Pulegium Roch. 359. 344. Nepeta Ucranica L. 345. Marrubium precox Janka. 346. Scutellaria supina L. 347. — altissima L. 348. Ajuga salicifolia L. 349. — Laxmanni L. 360. 350 . Melampyrum nemorosum L. 9. — subalpinum Jur. . — grandiflorum Kern. . Pedicularis foliosa L. 2. — rosea Wulf. — reeutita L, . — silvatiea L. . — incarnata Jacq. . — tuberosa L. . — Portenschlagii Saut. . — asplenifolia Florke. . Piderota Bonarota L. . — Ageria L. Salvia Aethiopis L. — Sclarea L. Mentha rotundifolia L. Horminium pyrenaicum L. Stachys obliqua W. Rh. Lamium Orvala L. Melissa alpina (L.) — Nepeta (L.) — grandiflora L. Ajuga pyramidalis L. . Teucrium prostratum Sehur. 361. Teucrium Sceorodonia L, Globulariacese. 362. Globularia nudicaulis L. 363. — cecordifolia L. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ausztridban Az ausztriai tartományok növényei, hiányoznak : melyek Erdélyben hiányoznak : DLentibulariaceze. 364. Utricularia intermedia Hayne. Primulaceee. 351. Androsace arachnoidea Schott. 365. Androsace villosa L. 366. — Pacheri Leyb. 367. — Hausmanni Leyb. 368. — glacialis Hoppe. 369. — Helvetica Gaud. 370. — septemtrionalis L. 352. Primula suaveolens Bert. 371. Primula villosa Jacg. 353. — oblongifolia Schur. 372. — glutinosa Wulf. 354, Cortusa pubens Schott. 373. Soldanella minima Hoppe. 374. Samolus Valerandi L. Plumbaginacee. 355. Statice Gmelini Willd. 375. Armeria vulgaris Willd. 356. — Tatarica L. Plantaginacees. 357. Plantago tenuiflora W. K. 376. Littorella laeustris h. 358. — Cornuti Gouan. 317. Plantago Cynops L. 359. — Sewarzenbergiana Schur. 378. — Psyllium L. 360. — gentianoides Smith. 9361. — maxima Juss. 362. — argentea Chaix. 363. — saxatilis M. B. 364. — recurvata L. Atriplicaceese. 365. Suzda salinaria Schur. 319. Susda maritima L. 366. Petrosimonia triandra Pall. 367, Chenopodium Wolffii Simk. 368. Atriplex littoralis L. Polygonaces. 369. Rumex inundatus Simk. 380. Rumex aquaticus L. 370. — biformis Menyh. 371. — stenophylloides Simk. 372. — Bihariensis Simk. 273. — confusus Simk. 374. — erubescens Simk. 375. — subalpinus Schur. 316. — pulcher L. 377. Polygonum alpinum All. 378. — patulum M. B. Thymeleaces. 381. Daphne alpina L. 389. — striata Tratt. Santalaces. 379. Thesium diffusum Andr. 3:3. Thesium humile Vol. 980. — Kernerianum Simk. 384. — pratense Ehrh. 381. — elegans Roch. 385. — ebracteatum Hayne. 13 14 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyi növények, melyek Ausztriában hiányoznak : 382. Euphorbia agraria M. B. 383. — riparia Schur. 384. — Schurii Simk. 385. — acuminata Lam. 386. Ouercus Kerneri Simk. 387. — Streimii Heuff, 388. — glabrata Heuft. 389. — conferta Kit. 390. — Haynaldiana Simk. 391. — pilosa Schur. 392. — brevipes Heutt. 393. — Welandi Heuft. 394. Betula humilis Schrank. 395. Salix Sileziaca Willd. 396. — fagifolia W. K. 397. — hastata L. 398. Orchis elegans Heufft. 399. — saccifera Brogn. 400. — cordigera Fries. 401. Ruppia rostellata Koch. Az ausztriai tartomdnyok nóvényei, melyek Erdelyben hiányoznak : Eleagnaceee. 386. Hippophe rhamnoides L. BEuphorbiaces. 387. Euphorbia fragifera Jan. 388. — dulcis L. 389. — verrucosa Jacq. 390. — saxatilis Jacq. 391. — Peplus L. Urticaces. 392, Urtica pilulifera L. 393. Parietaria diffusa M. K. Cupulifere. 394. Ostrya carpinifolia Scop. 395. Quereus pubescens Willd. Betulaces. 396. Betula nana L. Geltidaces. 397. Celtis australis L. Salicaces. 398. Salix glabra Scop. 399. — daphnoides Vill. 400. — Wimmeri Kern. 401. — Austriaca Host. 402. — incana Schrank. 403. — lanceolata Ser. 404. — arbuseula L. 405. — nigricans 8m. Orchidaces. 406. Orchis palustris Jacq. 407. — Spitzelii Saut. 408. — latifolia L. 409. — Simia Lam. 410. Ophrys arachnites Murr. 411. — apifera Huds. 419. Malaxis paludosa Sw. Najadacees. 413. Potamogeton rufescens Schr. 414. — prelongus Wulf. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAZ JELLEMZÉSE. Erdélyi növények, melyek Ausztriában hiányoznak : Az ausztriai tartományok növényei, melyek Erdelyben hiányoznak : Aracese. 402. Arum alpinum Sehott. 'T'yphaces. 403. Typha remotiuseula Sehur. 415. Typha minima Hoppe. Iridaces. 404. Croeus Heuftfelianus Herbert. 416. Crocus vernus Wulf. 405. — Banatieus Gay. 417. Gladiolus palustris Gaud. ;. Iris arenaria W. K . — fureata M. B. . — Hungariea W. K 9. — binata Sehur. . — subbarbata Joó. . — humilis M, B. 2. — esspitosa Pall. 418. Iris sambueina L. 419. — spuria L. Amaryllidaces. 3. Sternbergia colchiciflora W. K. 420. Leucojum sstivum L. Liliacese. . Fritillaria tenella M. B. 5. Lilium Janke Kern. . Hyacinthella leucophaa (Stev. ) 491. Asparagus tenuifolius L. 492. Lilium Carniolieum Bernh. 423. Ornithogalum comosum EL. 424. Allium suaveolens Jaeq. Colchicaces. 495. Tofieldia borealis Wahlenb. Juncaces. 496. Juncus filiformis L. 497. — silvatieus Reich. 498. — supinus Mónch. 429. — Hostii Tausch. 430. — squarrosus L. 431. — Tenageia Hoss. Cyperaces. 417. Muscari Transsilvanicum Sehur. 418. Allium atropurpureum W. K. 419. — flavescens Bess. 420. — xanthieum Grisb. 491. — obliquum L. 429. — fuseum W. K 423. — Fussii Kern. 424, Bulbocodium Ruthenieum Bge. 425. Juneus Transsilvanieus Schur. 426. — Rochelianus R. et Sch. 427. — diffusus Hoppe. 428, — fuscoater Schw. et Kort. 499. — Carpatieus Simk. 430. Scirpus Carniolieus Hoppe. 431. — digynus Godr. 432. Carex Pyrenaiea Wahlub. 438. — Buekii Wimm, 434, — Dacica Heuft. 435. — bicolor All. SIMONKAI: Erdély flórája. 432. Scirpus setaceus L. 433. — esspitosus L. 434. Cyperus longus L, 435. Schoenus ferrugineus L. 436. Eriophorum alpinum K. 437. Kobresia caricina W. 438. Carex cyperoides L 439. — stricta Good. 440. — Vahlii Schk. 16 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdélyi növények, melyek Ausztriában Az ausztriai tartományok nóvényei, hiányoznak : melyek Erdélyben hiányoznak : 436. Carex Transsilvanica Schur. 441. Carex Halleriana Asso. 437. — Dinariea (Heutt.) 442, — frigida All. 438. — tristis M. B. 443. — sempervirens Vill. 439. — ventricosa Curtis. 444, — ustulata Wahlnb. 440. — brevicollis D. C. 445. — ferruginea Scop. 441. — seealina Wahlub. 442. — robusta Weinm. Graminez. 443. — Phleum ciliatum (Grisb.) 446. Coleanthus subtilis Seid. 444. Alopecurus laguriformis Schur. 447. Alopecurus utriculatus Pers. 445. Calamagrostis Bihariensis Simk. 448. Calamagrostis tenella Host. 446. — negcleta Ehrh. 449. Agrostis alpina Scop. 447. Stipa Lessingiana Trin. 448. — 'Tirsa Stev. 449. Sesleria Heufleriana Schur. 450. Sesleria ccerulea Ard. 450. — ecerulans Friv. 451. — microcephala D. C. 451. — rigida Heufl. 452, — spheerocephala Ard. 452. Kceleria rigidula Simk. 453. Holeus mollis L. 453. — 'Transsilvanica Schur. 454. — glauca Schrad. 455. Weingürtneria canescens (L.) 456. Avena capillaris Host. 454. Avena earyophyllea (L.) 457. — preeusta Reichb. 455. — pratensis L. 458. — decora Janka, 456. — Parlatorii Woods. 459. — sesquitertia L. 457. — subspieata Clairv. 460. — Carpatica Host. 458. — argentea Willd. 361. Melica altissima L. 462. — flavescens (Schur). 463. Poa pumila Host. 464. — subalpina Schur. 465. — sterilis M. B. 466. — esesia Smith. 467. — violacea Bell. 468. Glyceria nemoralis Uechtr. 469. Bromus Transsilvanieus Steud. 459. Bromus erectus Huds. 470. — Bárcensis Simk. 411. Festuca limosa Schur. 460. Festuea rupicaprina Hack. 472. — salinaria Simk. 461. — silvatiea Vill. 473. — supina Sehur. 474, — colorata Schur. 475. — Porcii Hackel. 476. — Apennina De Not. 477. — Xanthina R. et S. . — Carpatica Dietr. 479. — Triticum villosum (L.) 480. — bidorum Brign. 481. — Hordeum bulbosum L. 462. Hordeum secalinum Sehreb. Gymnosperme. 482. Ephedra monostachya L. 463. Pinus nigra Arnold. 483. Juniperus Sabina L. Cryptogamee vasculares. 484. Isoétes echinospora Durieu 464. Notochlena Marante R. Br. 485. Lyeopodium Chamsecyparissus A. — 465. Botrychium Virginianum Sw. Br. 486. Salvinia natans L. 466. Aspidium rigidum Sw. 487. Pilularia globulifera L. 467. Asplenium adulterinum Mild. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 17 Erdelyi növények, melyek Ausztriában Az ausztriai tartományok növényei, hiányoznak : melyek Erdelyben hiányoznak : 488. Botrychium matricariefol. A. Br. — 468. Asplenium Selosii Leyb. 489. Ceterach officinarum Willd. 469. — fissum Kit. 490. Cystopteris Sudetiea A. Br. 470. — fontanum R. Br. Az ausztriai tartományokkal való egybevetés után, mely Er- dély nóvényzetét alakokban gazdagnak, színekben rendkívül érde- kesnek és változatosnak tünteté fel, hasonlítsuk óssze Erdély nóvé- nyeit hazánk más részeinek flórájával. Ha ez ósszehasonlításnál az Alsó-Duna szorosának kicsiny területű, de azért kiválóan érdekes fló- ráját a számításból kihagyjuk, minthogy ez amúgy is inkább Erdélyhez csatlakozik, mint hazánk bármely más részének nóvényvilágához : akkor az eredmény Erdélyre ismét igen kedvező; mert kitűnik, hogy flórája úgy a havasi tájak növényeiben, mint a mélyebb regiók honosai- ban feltünően gazdagabb a vele összemért, legalább is kétszer oly nagy területen lakó Királyhágón inneni flóránál. Mielőtt Erdély s a Királyhágón innen eső részek növényzetének összehasonlításához fognánk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Erdélyt bennszülött növényei közől igen sok nem ismeri a közigazgatási határokat, hanem átterjed az Erdélylyel határos Krassó- Szörény, Arad, Bihar, Szilágy és Máramaros megyének hegységeire is. Erdély flórájának körét tehát a politikai határokon túl kell megvonnunk. Ráakadunk továbbá e vizsgálódásainknál töggyökeres magyar növé- nyekre, melyek a Királyhágón innen és túl egyaránt bennszülötteknek érzik magukat. Vannak ezek között dunántúli növények, minő pl. a verő- fényes mészkő-bérczeken termő Ferulago Sadleriana Led., melynek összesen csak két termő helye ismeretes: egyik Erdélyben a tordai hasadékban, a másik Dunántúl a Pilishegyen. Vannak közöttük olyanok, melyek csak a Magyar-Alföldön és az erdélyi medenczében ismerete- sek. — Ilyen a Plantago Schwarzenbergiana Schur, az a karcsú kis Utifű, mely ép oly otthonos Arad, Bihar és" Hajdúmegyék vakszikes szérűin, mint Erdélyben a Mezőség sóslaposain ; ilyen az édesgyökerű debreczeni Torma, a Cochlearia macrocarpa W. K., valamint a Cir- sium brachycephalum Jur. nevű bogáncs, melyek nemcsak a Tisza és Duna mellékein, hanem Erdély belsejében is szemünkbe ötlenek. Van végül e közös és jellemző tulajdont képező növények közt számos olyan is, mely egyformán sajátja Erdély hegységeinek és a Kárpátok éjszaki hegysorának. Itt is először az endemikus bennszülöt- tek vonják magukra figyelmünket. A Kárpátok egész hegyrendszeré- nek efféle tösggyökeres szülöttei gyanánt az északi s a keleti Kárpáto- kon egyaránt megtaláljuk a kék bugájú Aconitum Moldavicum-ot, a fehér fűzérű Cimicifuga fotida-t, az aranyos csillagú Ramunculus dentatus (Baumg.)-t, a lilaszín virágú Dentaria glandulosá-t ; s ezeken kívül még egy csomó havasvidéki növényt, ú. m.: az Arabis neglecta Sehult., Erysimum Wahlenbergii A. et. E., Linum extraaxillare Kit., Oxytropis Carpatica, Uchtr., Sedum Carpaticum Reuss., Saxifraga Carpatica Reichb., Geranium alpestre Schur., Campamula Carpatica Reichb. ; Tanacetum rotundifolium (W. K.), Swertia alpestris Baumg., me 97" 18 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Salir fagifolia W. K., Festuca Carpatica Dietr., Avena Carpatica Host, — mind megannyi endemikus nóvényeinket. Eme kózós bennszülótteken kívül rendkívül érdekesek még a keleti és északi Kárpátok azon kózós nóvényelis, melyek idegen szár- mazásra mutatnak és tulajdonkép a Skandináv félsziget fagyos égalja alatt otthonosak. Ily messze északvidéki nóvények Erdély havasain s a Tátrákon egyaránt előfordulnak ; például szolgáljanak ím ezek: Ra- nunculus glacialis L., Silene acaulis L., Astragalus alpinus L., Phaca frigida L., Saxifraga cernua L., Saxifraga autwumnalis, S. oppositi- folia és S. stellaris L., Saxifraga hieracifolia W. K., Mulgedium alpinum L., Gentiana tenella Rottb., Gentiana nivalis L., Andromeda polifolia. L., Vaceiniwm |. Oxcyoccos, V. Myrtillus, V. Vitisidea és V. uliginosum L., Azalea procumbens L., Polygonum viviparum L. Salix hastata, S. reticulata és S. herbacea L... Luzula spicata D. C., Carex pediformis C. A. Mey. — Skandináviai eredetű növény, továbbá a Juncus castaneus Lim., de ez csak Erdély havasain fordul elő ; skandi- naviai eredetűek továbbá Kárpátjainkon a Ranunculus pygmaus Wah- Iub., Astragalus oroboides Horn., Ledum palustre L., Betula nana L., Carex vaginata Tausch, — de ezek eddig csak az éjszaki Kárpátok hegyvidékein ismeretesek. Az éjszaki és keleti Kárpátok közös növényei között találunk olya- nokat is, melyek nem a magas éjszaktól szakadtak el, hogy havasainkat benépesítsék és szorosan véve nem is endemikusok, de azért mégis a Kárpátok hegyrendszerének kiválón jellemző közös lakói. Ilyen "-pél- dául az az ágbogas virágzatú és himbáló csengetyűjű Csengetyűvirág — Adenophora infundibulifor mis D. C., mely úgy Erdélyben, mint az éjszaki megyékben hegyvidékek kaszálóin és erdei tisztásain terem ; ilyenek a Kárpátok egész hegykaraján tömegesen díszlő következő nö- vények : Galium Sudeticum Tausch., Luzula Sudetica Willd., Salix Sileziaca Willd., Anthemis Carpatica W. K., Artemisia eriantha 'Ten., Senecio carpaticus Herb. Anthriscus nitida (Wahlub). Az efféle egyező vonásokat még tovább is kereshetnók s az arra hivatott botanikus bizonynyal még sok oly közös vonást is fog felderti- teni, melyek manap ismeretlenek ; fel fogja azokat deríteni akkor, ha összehasonlító tanulmányai a Kárpátok egész hegykarajának növény- kincseit kritikai módon összeállítják. Ámde e sorok kimondott ezélját azon külónbózés kimutatása teszi, mely Erdély vidékének és hazánk többi részének flórája között létezik ; azért emez egyező vonások meg- állapítása után, melyek Erdély növényvilágát hazánk többi részeinek flórájához igen számos kapcsolattal fűzik, áttérünk a kétségtelen eltéré- sek szembesítésére. Két terület flórájának eltéréseit legélénkebben önálló endemikus fajaik mutatják. Ossze fogjuk állitani ezért egy sorozatban mind azokat a növényfajokat, melyek csupán csak Erdély tősgyökeres bennszülöttei ; s egy másikban pedig azokat, melyek csupán csak a Királyhágón innen teremnek. 22, — trifasculatus Kit. 23. — Henteri Heuff. 24, — 'Marisensis Simk. 25. Silene Dinarica Spr. 26. — Zawadzkii Herb. 27. Viscaria nivalis (Kit.) 28. Alsine Banatica (Heutt.) 29. Helianthemum rupifragum Kern. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAE JELLEMZÉSE. 19 /supán csak Erdélyben termő endemikusok : . Trollius Transsilvanieus Schur. . Hepatiea Transsilvania Fuss. Ranunculus flabellifolius Heufl. . — astrantie folius Schar. | Aconitum lasianthum Reich. — Baumgarteniarum Simk. — Toxicum Reichb. . Aquilegia Transsilvanica Schur. . Arabis Hornungiana Sehur. . Cardamine gelida Schott. . Hesperis alpina Schur. * (Alyssum repens Baumg.) . Draba Dorneri Heuff. . —Haynaldi Stur. . — compacta Schott. . — Kotsehyi Stur. . Thlaspi Kovácsii Heuft. . — Dacieum Heuff. . Viola Joói Janka. . — declinata W. K. . Gypsophila petrea (Baumg.) 20. Dianthus callizonus Sch. et Ky. 21. — compactus Kit. . Hyperieum Transsilvanicum Csel. . — Umbellatum Kern. . Geranium ccerulatum Schur. . Genista oligosperma Andre. . — Mayeri Janka. . Oytisus leiocarpus Kern. . — Haynaldi Simk. . Astragalus Transsilvanieus Barth. . Lathyrus Hallersteinii Baumg. . Onobrychis Transsilvaniea Simk. . Orobus Transsilvanicus Spr. . Waldsteinia trifolia Roch. 2. Saxifraga demissa Schott. . — ]uteoviridis Schott et Ky. . Oenanthe stenoloba Schur. . Astrantia alpestris Ky. . Seseli heterophyllum Janka. . Bupleurum diversifolium Roch. . Libanotis humilis Schur. . Peucedanum Rochelianum Heuff. . Heracleum palmatum Baumg. . — Carpatieum Porc. 2. Asperula capitata Kit. . Cephalaria radiata Grisb. . Achillea Sehurii Schultz. . — Daciea Simk. . Aronienm Carpaticum Grisb. . Senecio papposus (heichb.). . — Wolffii Schur. . — sulphureus Baumg. . Anthemis macrantha Heutf, . — pyrettriformis Schur. . Cirsium furiens Grisb. . — deeussatum Janka . Carduus Kerneri Simk. . Echinops setaceofimbriatus Andr. . Centaurea Reichenbachioides Sch. . Hieraeium Transsilvanicum Heuft. . — Porphyritium Kern. 9. Phyteuma tetramerum Schur. . Campanula Grosseckii Heuff. . — 'l3anssilvaniea Sehur. . Hhododendron Kotschyi Simk. . Syringa Josikeza Jacq. . Gentiana phlogifolia Schott et Ky. . Symphytum cordatum W. K. . Eritriehum Janke Simk. . Pulmonaria rubra Schott. . — Daeiea Simk. . Serofularia lasiocaulis Schur. . Verbaseum Kanitzianum Simk. . Linaria Kósensis Simk, . — intermedia Schur. . Veronica Bachofeni Heutff. . — Baumgartenii. R. et S. . — erinita Kit. 5. Pedieularis limnogena Kern. . — campestris Grisb. . Salvia Transsilvaniea Schur. . Thymus marginatus Kern. Melissa Baumgartenii Simk. . — Bolnokensis Simk. . Mairrubium praecox Janka. . Origanum Barcense Simk. . Primula oblongifolia Schur. . Curtusa pubens Schott. ». Chenopodium Wolffii Simk. . Thesium Kernerianum Simk. . Quercus Haynaldiana Simk. . — glabrata Heufl. . Allium Fussii Kern. . Lilium Janke Kern. 2. Juneus Carpatieus Simk. . Carex Dacica Heutf. . Seirpus Transsilvanicus Schur. 5. Alopecurus laguriformis Schur. ). Avena decora Janka. . Bromus Barcensis Simk. 90 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Csupán csak a Kirdlyhágón innen termó endemikusok : a) Azéjszakifelföldön: 7. Seseli leucospermum W. K. 8. Cirsium Boujarti Pill. et M. 9. Cynoglossum Hungaricum Simk. E . Erysimum Wittmanni Zaw. (?Dianthus nitidus W K.) 2. Saxifraga perdurans Kit. 3. Hieraecium Carpatieum Bess. c) Az alföldön: 4. — Tatre Grisb. : ? Onobrychis Carpatica D. C. 10. Centaurea Sadleriana Janka. 11. Thlaspi e Kern. ó ; PN 12. Nympha thermalis D. C. VA a mne 13. Dianthus sabuletorum Heutt. 5. Kitaibelia vitifolia Willd. 14. Sedum Hillebrandii Fenzl. 6. Vica Pilisiensis J. et A. 15. Mattia umbellata (W. K.) A Királyhágón innen eső államrész nóvény-endemismusa tehát, miként ezt a táblázatos kimutatás bizonyftja, Erdély endemismusához képest jelentéktelen. Erdély 107 kizárólagos tősgyökeres bennszülótté- vel szemben a tulsó oldalon csak 15 bennszülött, tehát az előbbinek '/;-e foglal helyet. Ezt a nagy viszonymutatót későbbi kutatások hihe- tőleg megváltoztatják a Királyhágón inneni rész flórájának javára, különösen az által, hogy Erdély némely endemikusai a Kárpátok egész hegyrendszerén ki lesznek mutatva; de valószínű az is, hogy Erdély valamennyi tösgyökeres bennszülöttjét még nem ismerjük. Különösen Erdély délkeleti és keleti határhegységei azok, a melyek még sok fel- derítni valót igérnek; részint azért, mert már eddigi ösmereteink is eme vidék nagy endemismusáról tanúskodnak ; részint pedig azért, mert eddig vagy épen nem, vagy csak kevés fűvész s ez is csak futólagosan kutatta azt át. Ez az összehasonlítás arról is tanúskodik, hogy a kizá- rólagos erdélyi endemikusok közt csak 34 faj tekinthető a havasalji és havasi régiók tösgyökeres otthonosának ; ellenben a többi 58 bennszü- lótt a mezei és hegyi tájakon lakik. Ebből tehát kétségtelenül bebizo- nyítható, hogy Erdély hegykoszorúján nemcsak a havasi természet vál- tozatosabb s eredetibb, mint a Tátrán és a Fátrán, hanem hogy eme hegykoszorúnak dombokká eltörpülő fodrozatai mentén, tehát mezei és dombos tájain is hatalmasabb teremtő erő működött Erdélyben, mint a dunai rész egész területén. Térjünk át most a növényzet ama részének összehasonlítására, mely nem endemikus, és nézzük, minő különbségeket mutatnak Erdély s a Királyhágón inneni részek azon növényei, melyek Ejszak, Nyugot, Dél vagy Kelet felé hazánk határain túl is otthonosak. Már említettük, hogy a magas Ejszakról Kárpátjainkra került nö- vények egy része nem terjed át a keleti Kárpátokra; mások azonban, névszerint a Juncus castaneus Lim., eddig csak az erdélyi havasokon ismeretes s a Tátrán nem terem. E skandináviai növényekben tehát Erdély flórája vagy 4 fajjal szegényebb a magas Tátra és környékeinek növényzeténél. Hasonlóan kisebb a nyugot-európai növények száma a Királyhágón túl, mint az innenső részekben. Oly nyugoteurópai növényfajt, mely a Királyhágón innen nem fordul elő, hanem azt mintegy átugorva csak ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 91 a keleti Kárpátok hegyvidékein tünik ismét eló, ósszesen vagy 13 virá- gosat és 2 edényes kryptogamot mutathattunk ki. Ezek : Arabis Oviren- sis Wulf., Draba Carinthiaca Hoppe., Potentilla "T huringiaca Bernh., Sarifraga cuneifolia L., Saxifraga sedoides L., Pleurogyne Carin- thiaca Wulf, Gentiana lutea L., Gentiana utriculosa L., Euphorbia Carniolica Jaeq., Scleranthus uncinatus Schur., Armeria alpina Willd. var. Eme tizenegy nóvényhez járul még két kiválóan nevezetes virágos faj, melyek Erdélyen, illetőleg a keleti Kárpátokon kívül csupán csak a Pyreneusokban otthonosak. Ezek egyike a Carer Pyrenaica Wah- Inb, mely a krassó-szórényi havasoktól kezdve Erdély déli határlán- czolatának havasain egész a Bráza felettiekig sok helyen tömegesen terem; másikuk a Máramaros havasain díszló Gentiana Pyrenaxca L., mely utóbbit Janka ma már nem tartja megkülönböztethetőnek a Pyre- neusok növényétől. Végül a két edényes kryptogamot, mely Európa nyu- gatán otthonos s aztán egy nagyot ugorva ismét csak Erdélyben fordúl elő, az Allosurus erispus (L.) és a Lycopodium Chamacy parissus A. Br. növényfajokban mutathatjuk fel. A Királyhágón innen, főkép a Dunán túl és az éjszaki Kárpátok földjén jóval több nyugoteurópai növényfajt gyüjthetünk össze, a mit eme vidékek nyugatibb fekvésénél fogva természetesnek is kell tartanunk. Osszesen 49 oly virágos növényt és 1 oly edényes kryptogamot válogathattam ki, melyek hazánkat Europa nyugatának flórájához füzik, de Erdélyben már nem teremnek. Névsorukat ím itt közlöm: 1. Ceratocephalus faleatus Pers. Helleborus dwmetorum W. K., Ranunculus divaricatus Schrank., Cardamine trifolia L., Ara- bis pauciflora (Grimm.), Arabis ciliata R. Br., Conringia Austriaca (Jaeq.), Draba tomentosa Wahlub., Draba aizoides L., Erysimum strictum FI. Wett., Alsine temuifolia Wahlub., Polycarpon tetraphyl- lum L., Herniaria hirsuta L., Elatine triandra Schk., Malva Alcea L., Geranium. Bohemicum L., Cytisus Austriacus L., Trifolium spa- diceum L., Astragalus hypoglottis L., 20. Astragalus sulcatus L., Oro- bus tuberosus L., Saxifraga cesia L., Saxifraga granulata L., Saxi- fraga mutata L., Astrantia alpina F. Schultz., Silaus pratensis Bess., Peucedamwm | officinale L., Bellidiastrum Michelii Cass., Buphthal- mum salicifolium L., 30. Anthemis Austriaca Jacq., Aronicum scor- pioides Koch., Saussurea. pygmaa Spr., Centaurea Scabiosa L., Cen- taurea alpestris Heg., Crepis aurea Cass., Crepis alpestris Tausch., Crepis succissefolia Tausch., Crepis blattarioides Vill., Pyrola wmbel- lata L., Chlora serotina Koch., Globularia cordifolia L., Primula in- tegrifolia D. C., Primula glutinosa Wulf., Samolus Valerandi L., Euphorbia verrucosa Jaeq., Euphorbia dulcis Jaeq.. "TÉ'upha minima Hfn. és Eriophorum alpinum L., mindannyi virágos növények ; Asple- nium fontamum Bernh. pedig mint edényes kryptogam. Erdély flórájának viszonylagos gazdagsága tehát nem eredhet sem Ejszak-, sem Nyugat-Európa növényzetének színeitől, mert azok összehasonlításunk tanusága szerint nagyobb mértékben hatnak a Dunántúl és az éjszaki Kárpátok vidékének növényzetére, mint a keleti Kárpátokéra. ho [ES] ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Fordulni kezd azonban a koezka, ha a délvidéki növények szem- pontjából mérjük össze területeink nóvényvilágát. A délnyugati irány- ból hozzánk származott, tehát mediterrán jellegű növényfajoknál az egyensúly már-már teljes, miként azt a következő egybeállítás mutatja: Hazánk flórájának csak Erdelyben s mel- Hazánk flórájának csak a Királyhágón lékein termó mediterrán tipusai : innen termő mediterrán fajai : 1. Delphinium fissum W. K. 1. Helleborus odorus W. K. 2. Papaver Pyrenaicum L. 2. Reseda inodora Reichb. 3. Thalictum fcetidum L. 3. — Phyteuma L. 4. Roripa Pyrenaica L. 4. Trifolium diffusum Ehrh. 5. Thlaspi alliaceum L. 5. — vesiculosum Savi. 6. Saponaria bellidifolia Sm. 6. — filiforme L. 7. Alsine recurva All. 7. Doryenium decumbens Jord. 8. Cerastium ciliatum W. K. (Lotus gracilis W. K,) 9. Seleranthus neglectus Roch. 8. Medicago scutellata AI. 10. Astragalus monspessulanus L. 9. Astragalus exseapus L. 11. Saxifraga Pedemontana All. 10. Vicia onobrychioides L. 12. Cnidium silaifolium (Jacg.). 11. Lathyrus sphzrieus Retz. 13. Galium purpureum L. 12, Physoeaulus nodosus Tausch. 14. Anthemis montana L. 13. Valerianella coronata Dl. 15. Seorzonera rosea W. K. 14, — pumila DI. 16. Gentiana orbieularis Schur. 15. Heliotropium supinum L. 17. Linaria Dalmatiea L. 16. Cynoglossum pictum Ait. 18. Primula suaveolens Bert. 17. Anchusa Italica Retz. 19. Plantago Cornuti Gouan. 18. Alkanna tinctoria Tausch. 20. — recurvata L. 19. Verbaseum floccosum W. K. 21. Polygonum alpinum L. 20. Salvia Aetniopis L. 22, Quercus conferti Kit. 21. Seutellaria Columng All. 23. Fritillaria tenella M. B. 22. Verbena supina L. 24. Aristolochia pallida W. K. 23. Inula spirzifolia L. 25. Elyna Bellardi AI. 24. Trigonella gladiata Ster. 26. Carex curvula All. (Euphorbia Dalmatica Vis.) 27. Poa violacea Bell. 25. Ophrys bicornis Sadl. 26. Colehieum Bertolonii Ster. 27. Scilla autumnalis L, 28. Cyperus Monti L. Az egyenest Dél felől, tehát a Balkán félsziget felől hazánk flórá- jához csatlakozó növényfajok száma pedig a mérleget végkép Erdély javára billenti át. Balkán félszigeti oly magyar növényt, mely Erdélyben nem él, jóformán csak egyet ismerünk, a Peganum Harmala L.-t, melynek gellérthegyi vegetálása Budapest mellett valóságos rejtély, s valószínű- leg a törökök idejéből visszamaradt kerti növény. Más alföldi növé- nyek, melyek terjedésköre délfelé nyúlik, mint pl. a Crata'gus nigra, W. K. és Crategus pentagyna W. K., valószínűleg Erdélyben is föl lesznek találhatók ; ismét más délvidéki növények, minő pl. a Campa- nula macrostachya W. K., Fraxinus Ornus L., Thesium elegans Roch., "Tanacetum maerophyllum W. K., Senecio Carpaticus Herb., Sesleria ecrulans Friv., Sesleria. Heufleriana Schur, melyek gyéren a Király- hágón innen is elófordulnak, az ósszehasonlításból egészen kirekesz- tendók, mert Erdélyben nemesak hogy megteremnek, hanem még bóvebben is képviselvék, mint hazánk innensó részeiben. A Dunántúl és az Alföld amaz egy-két balkáni nóvényfajával szer- ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 93 ben, melyek Erdélyben nem honosak, egész csoportot állíthatunk ósz- sze oly balkánvidéki érdekességekből, melyek hazánkban csak a keleti Kárpátok hegyvölgyeiben laknak. Látjuk közöttük a havasok olvadó hómezőinek szélein szedett Ranunculus crenatus W. K.-t, a havasok szikláit repesztó karcsú SWene Lerchenfeldiana Baumg., a bársonyos levelű Potentilla Haynaldiána Janka-t, a rózsaszín boglárokat rezeg- tető Bruckenthalia. spiculifolia Salisb.-t, s még egy sereg egymással vetekedő virágfajt, minők a következők: Arabis procurrens W. K., Erysimum cuspidatum M. B., Genista spathulata Spach., Dianthus giganteus D'Urv., Melandrium memorale (Heuff.), Moehringia pendula W. K., Saxifraga Rocheliana. Sternb., Seseli rigidum W. K., Galium flavescens Borb., Galium Kitaibeliamum Schult., Adenostyles Orienta- lis Boiss., Sempervivum Heujfjelii Schott.. Crepis viscidula Fról., Aehillea lingulata W. K., Achillea erithimifolia W. K., Senecio glaber- rimus Roch., Centaurea Kotschyana Heutf., Leontodon asper W. K., Campanula. abietina Grisb., Verbascum Hankei Friv., Verbascum glabratum Friv., Plantago gentianoides Smith. Orchis saccifera Brogn., Sesleria rigida Heuff. Lássuk végre mennyit mutat fel Erdély a keleti flóra sajátossá- gaiból. Számosat; legalább is 49 növényfajjal többet, mint a Király- hágón innen eső részek. Számos keleteurópai növény otthonos az Alföldön és a Dunántúl is, de azok közűl csak 9 olyan, melyek Erdély- ből eddig nincsenek biztosan kimutatva, ilyenek : Lepidium crassifo- lium W. K., Dianthus polymorphus M. B., Alsine glomerata WFenzl., Astragalus virgatus Pall, Astragalus contortuplicatus L., Peucedamum arenarium W. K., Doronicum Caucasicum M. B., Tragopogon flocco- sus M. B., Onosma. setosum Led. Kózólve van az éjszaki Felfoldról is két keletvidéki nóvény, melyet Erdélyben eddig nem fedeztek fel, u. m. a Tanacetum Sibiricum (D. C.) és a Rochelia stellulata. Reichb., azon- ban e kettő közül is az egyik, a ZRochelia stellulata egyetlen jelzett termő helyén a Choes hegyen újabban nem volt megtalálható. Ezekkel szemben látunk Erdélyben először is egész sereg olyan keleti növényfajt, melyek az Alföldön, vagy pedig a Dunántúl is előfordúl- nak ; minők példáúl: Ranunculus pedatus W. K., Sisymbrium Jun- ceum W. K., Brassica elongata W. K., Euclidium Syriacum (L.), Crambe Tataria Seb., Bunias Orientalis L., Arenaria graminifolia Sehrad., Acer Tataricum L., Astragalus linear ifolius Pers., Astraga- lus dasyanthus Pall., Or obus pallescens M. B., Potentilla patula W. K., Trinia Kitaibelii M. B., Asperula Aparine M. B., Linosyris villosa L., Senecio vernalis W. K., Artemisia Pontica L., Senecillis Sibirica TERM Echinops Ruthenicus M. D., S ar radiata M. B., Vinea herbacea W. K., Onosma arenarium W. K., Scrophularia alata Gilib., Vero- nica foliosa W. K., Salvia nutans L., AJuga Laxmanni L., " Statice Gmelini Willd., Plantago tenuiflora W. K., Plantago maxima Juss., Poli ygonum patulum M. B. Iris arenaria W. K., Iris Hungarica W. K., Bulbocodium. Ruthenicum Bae., Allium Sibiricum Willd. Találunk azután 3 szibériai és 57 kaukázusi, illetőleg délorosz- vidéki oly növényfajt, melyek a Királyhágón innen elő nem fordúl- 24 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. nak ; összesen tehát 60 sajátlazos nóvényképviselót. Ha ebből a szám- ból ama 11 Királyhágón inneni növény ellensülyozásáül, melyeket eddig Erdélyból nem ósmerünk, a megfeleló számot levonjuk, marad még mindig 49 oly keletvidéki nóvényfaj, mely hazánkban Erdély flórájának határain tül nem terem. Legesodálatosabbak a Kelet eme képviselói kózt a szibériai nóvé- nyek; oly bámulatot gerjesztó nóvényfajok, melyek Erdélyen kívül Európában egyebütt sehol sem találhatók; Európán kivül pedig csak Közép- s Délszibériában tűnnek ismét elő. Ily szibériai növények az Achillea impatiens L., Saussurea serrata D. C. és az Allium obliquum L. Mind a háromnak azonban nagyon korlátolt az elterjedése Erdély- ben: az Achillea impatiens csak a Malomvölgyben található, Kolozsvár közelében és lehetséges, hogy ottis csak elvadúlt; mert ismeretes, hogy Európa dísz- és nóvénykertjeiben gyakorta termesztik. Az Allium obliquum csupán Torda hasadékának meredek sziklafalain lappang ; a Saussurea serrata D. C. pedig, melyet Czetz és Porcius talán helyesen Saussurea alata név alatt új nóvényfajnak tartották, csupán a Koron- gyis havas egy kicsinyke fólddarabján, a «Porta» nevű hely alatt ten- gódik. E hármon kívül nóvénygyüjtóink több más növényt is olyanokül tekintettek Erdély flórájában, melyek véleményók szerint Erdélyen kívül esak Szibériában volnának ismét feltalálhatók. Ilyennek tekin- tették a Polygala Sibirica L.-t, mely azonban Szibérián kívül Dél- Oroszországban is megvan, s így erdélyi termőhelye össze van kap- csolva a szibériaival; ilyen Szibériából egyenest Erdélybe röpült növényeknek tekintik továbbá a Tlaspi cochleariforme, Comaropsis Sibirica, Libanotis Sibirica, Ferula Sibirica és a Plantago Sibirica növényfajokat. Amde emez 5 utóbbi növény pontosabb vizsgálatok alapján eltérőnek bizonyult a szibériai hasonló nevű fajoktól; mert a mi erdélyi Thlaspink nem a D. C. Tlaspi cochleariformé-je, hanem a mi bennszülött T. Kovdcsii Heuff.-ünk; Comaropsis-unk, sem a D. C. Comaropsis Sibiricá-ja, hanem a mi endemikus Waldsteinia tri- folia Roch.-ünk ; Libanotis-unk nagyon eltérő a szibériaitól, és Heuffel nyomán /4banotis leiocarpa néven kell azt neveznünk; Ferulánkat már Ledebour megkülönböztette Ferula Sadleriana név alatt; végül szibériainak vélt Plantagónkat Scmvm helyesen Plantago Schwarzen- bergiana új névvel látta el. Az Erdély földjét lakó szibériai növények után figyelemre méltók Erdély kaukazusi növényei, melyek Déloroszországon át egész Erdélyig honosak, Erdélyben azonban terjedésök nyugati határát érik el. Ily valóságos kaukázusi növényeknek tekinthetjük flóránkban a Cytisus polytrichus M. B., "hymus nummularius M. B., Swertia punctata Baumg., Plantago saxatilis M. B., Euphorbia agraria. M. B., Iris fur- cata M. B., Iris humilis M. B., és Carextristis M. B. növényeket. A Keletet jellemzó tóbbi 48 kiváló erdélyi nóvényünket inkább déloroszországiaknak tekinthetjük. Ezek névsora a következő : Pwonia tenuifolia L., Pronia hybrida Pall., Thalictrum strictum Led., Ado- nis Wolgensis Stev., Adonis hybrida Wolf, Alyssum "Transsilvanicum Sehur, Crambe aspera M. B., Polygala Sibirica L., Silene Csereii ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 95 Daumg., Silene chlorantha Ehrh., Haplophyllum Biebersteinii Spach., Cerastium | Lerchenfeldiamum Schur., Geum Aleppieum Jaeq., Poten- tilla ehrysantha "Trev., Agrimonia pilosa Led., Dupleurum aureum Fisch. Cnidium Orientale Boiss., Ferulago silvatica Bess., Peuceda- num latifolium M. B., Anthriseus nemorosa M. B., Galium tenuissi- mum M. B., Cephalaria Uralensis Murr., Telekia speciosa Schreb., Inula media M. B., Senecio Biebersteinii Lindemann, Senecillis glauca L., Serratula Wolffüi Andre., Centaurea Ruthenica Lam., Centaurea salicifolia M. B., Centaurea trinervia Steph., Centaurea temuiflora D. C., Centaurea Iberica "Trev., Scorzonera stricta Horn., Erigeron racemosum. (Daumg.), Onosma Tauricum Pall, Myosotis montana Dess. Pedicularis exaltata Dess. Salvia betonicefolia Etl., Nepeta Ucranica L., Scutellaria supina L., Statice Tatarica L., Petrosimonia triandra. Pall., T'hesium diffusum Andrzj., Iris caespitosa Pall., Hya- cinthella leucophaa (Stev.), Allium flavescens Bess., Phleum ciliatum (Grisb.), Stipa Lessingiana Rupr. Az eddig elóadottak részletesen és minden fontosabb irányban feltüntették a viszonyt Erdély és hazánk másik nagyobb felének flórái közt ; most tehát egymás mellé állíthatjuk már a részleteket és össze- gezhetjük munkánk eredményét. E szerint : E"dely javára számit : A Kirdlyhágón innen javára. : ipennszulou fasc) 2 Benszulotüfajm e S15 Keletvidekifaj]-----*1 szet 60m Keletyidéki fajee- o S 11 iBalksnvidéklaj] sex 22284 ok Balkányidéküdaj ee tO IMaditerrankinje e CES oO TENEMediterránsiajec er 28 Nyugoteurópai faj TET TOXIDESENyugOLeUrOopai tay ode 0 ORTUS iBijszaktoldi TA ee ec pto ee Ta Bgszaktfolduisj te fede 5 Összesen ... 238 Osszesen ... 111 Erdély flórájának gazdagságát tehát első sorban bennszülött, másodsorban pedig keletvidéki növényfajai okozzák; más irányok- ban, különösen pedig a nyugatvidéki fajok számában, háttérbe szorúl. Endemikusai közt sok a havashegységek szülötte, keletvidéki jellemző növényei pedig javarészben a mezei tájakat lakják : így hát nemcsak a havasi, hanem az alantabb regiók növényeiben is több alakú és válto- zatosabb színezetű a flórája annál, mely hazánkat a Királyhágón innen díszíti. Két nagy terület növényeivel hasonlítottuk össze a fentebbiekben Erdély növényvilágát, hogy helyes fogalmat alkothassunk magunknak érdekességéről és gazdagságáról. Megismerkedtünk flórájának csodá- latos oázisaival, melyek mint valami mesés vándorok a skandináviai fjeldekról, a Pyrensusok és Szibéria messze vidékeiről szakadtak ide ; láttuk minő befolyást gyakoroltak reá a szomszédos vidékek flórái; láttuk benne egyszersmind hatalmas teremtő erő nyilvánulásait, mely nagyszámú tösgyökeres bennszülöttében nyilvánúl. Endemikus és délkeletvidéki növényfajai már magokban kidom- borították ábrázatának jellemző vonásait, azonban nem fejezték ki még híven ábrázatának finom plasztikáját és színeinek erejét. Nem 96 ERDÉLY FLÓRÁJANAK JELLEMZÉSE. láttuk eddig, hogy az a sok endemikus és jellemzó nóvény, melylyel flórája dicsekszik, csupa kiváló faj-e ; olyan, mely más országokban élő rokonaitól számos és feltünő tulajdonságban üt el, vagy pedig csak szubtilis faj, tehát olyan, mely kevésbbé feltűnő apróbb különbségek- ben tér el más flóravidékek hasonló fajaitól. Egyesek kétségtelenül mint nagy fajok válnak ki, minő pl. a Hepatica Transsilvanica Fuss., Syringa Josikea Jacq., Gypsoplila petra, (Daumg.); azonban ende- mikus és jellemzó nóvényeinek nagyobbrésze szubtilis faj. Eme szub- tilis, hogy úgy mondjuk fiatal fajok emelik oly magasra Erdély flórá- jának endemismusát; és az erdélyi növények nagyrészének finom különbségei okozzák, hogy a felületes szemlélő Erdély flórájának neve- zetességeiből sokat nem vesz észre és más vidékek flóráihoz sokkal hasonlóbbnak gondolja, mint a minő valóban. Pedig e szubtilis fajoknak kettős jelentőségök van Erdély flórájá- ban. Az egyik az, hogy jellemük finom vonásai állandók; a másik pedig az, hogy a hol eme szubtilis fajok teremnek, ott a velök legköze- lebbről rokon faj nem terem, hanem szubtilis vérrokona által mintegy helyettesítteti magát. Az egymást helyettesítő rokonfajokra a külföldön is csak újabban fordul élénkebben a figyelem, s nevezetesen a bécsi botanikusok mu- tatták ki, hogy az Alpok határvonala sok növényre nézve nevezetes választót képez, mert az Alpok éjszaki hegyvidékein termő sok növényt az Alpok déli mellékein más szubtilis fajok helyettesítik. Ilyen pl. a Hel- leborus niger L., melyet az Alpokon túl délfelé a Helleborus altifolius Heyne helyettesít, oly szubtilis faj, melyet eddig a legtöbb növény- gyűjtő egyszerűen Helleborus niger-nek tartott. Ilyen helyettesítő fajok az Alpokon fölül a Coronilla Emerus L., s az Alpokon alúl a földközi tenger felé a neki megfelelő Coronilla australis Heimerl.; ilyenek az Orchis palustris Jacg., melyet délen az Orchis laxiflora Lam., az Or- chis speciosa Host, melyet délen az Orchis mascula L., az Orchis morio L., melyet délen az Orchis picta. Lois helyettesít. A mint az Alpokon innen és túl fellépő helyettesítések élénk érdeklődést keltenek, ép úgy, sőt még nagyobb mértékben követelik azt az Erdélyben kimutatható nagyszámú belyettesítő fajok. Egyeseket e növényeink közűl már ENGLER is megemlít a« Versuch einer Entwicke- lungsgeschichte der Pflanzenwelt» czímű művében, így : a Hypericum Tramssilvanicumot, mely nálunk a Pyrenseusok Hypericum Burseri Spach-ját helyettesíti ; a Haplophyllum. Biebersteinit, mely nálunk a spanyol Haplophyllum Hispamicumot, illetőleg a tauriai H. Tauri- cumot képviseli; a Potentilla Haynaldianá-t, mely nálunk a Pyre- neusok Potentilla nivalisá-t pótolja; a Bulbocodium Ruthenicumot, mely nálunk Helvetia nagyon rokon faját a Bulbocodium vernumot személyesíti. Sem EwGLER, sem mások nem vették azonban még észre, hogy Erdély flórájában nemcsak ama négy helyettesítő faj honos, hanem az ilyen fajok egész raja, és hogy ez a raj flóránkat jellemzően megkülön- bózteti más országok nóvényzetétól. A HEVUFFEL, SCHOTT, GRISEBACH, SCHUR, ANDRAE, JANKA, KERNER ERDÉLY FLÓRÁJÁNAE JELLEMZESE. 97 stb.-ek által megkülónbóztetett új erdélyi fajok, úgyszólván mind szub- tilis fajok s legnagyobb részben helyettesítők is. Igy például a Linaria intermedia Schur oly vékonyka faj, mely a nyugatibb vidékeken ott- honos Linaria vulgaris Mill.-től csak mirigyszőrtelen virágtengelyével és virágkocsánaival különbözik ; de azért a merre Erdélyben csak jár- tam, mindenütt ezt a mirigyszórtelen Lanaria intermedid-t találtam s így kénytelen voltam önálló fajnév alatt közölni és úgy tekinteni, mint a Linaria vulgaris Mill. erdélyi helyettesítőjét. Hasonlón meg- lepett az a vizsgálatom, mely az Erdélyben szedett és typikusaknak látszó Scirpus maritimus-aimat mind, két bibéjüeknek mutatta, holott a typikus Scirpus maritimus L., a klaszszikus művekben mindenütt három bibéjűnek van jellemezve. Erdélyi Scirpus digynus-unk tehát ismét egy nagyon szubtilis faj, de egyszersmind a Scirpus maritimus L. helyettesítője. Hasonló vékony különbségű fajok pl. a Thalictrum peucedanifo- lium. Grisb., Astragalus Tramssilvamicus Barth., Orobus laevigatus W. K., Saxifraga heucherifolia Grisb., Melampyrum Bihariense Kern., Lonicera leiophylla Kern., stb., melyek csak meztelenségük által tér- nek el a hozzájuk igen hasonló nyugoteurópai fajoktól; hasonló szub- tilis fajok a Cardamine gelida Schott, Peucedamwm intermedium Sehur., Bupleurum aureum Fisch. melyet csak leveleik kissé eltérő szabásával ütnek el nyugoteurópai vérrokonaiktól. A szubtilis fajokat mindazon esetekben, a melyekben a vérrokonú régibb kiváló faj is előfordul Erdélyben, enumeratiómban ama régibb fajhoz fűztem a, b, c, stb. jelzéssel; nem szükséges tehát valamennyi szubtilis fajainkat itt elősorolnom, azonban fontosnak és szükségesnek látszik, hogy részletesen összeállítsam e helyen ama növényfajok jegy- zékét, melyek flóránkban más országok növényhonosainak helyettesí- tői. A már ENGLER által említetteken kívül helyettesíti nálunk : A Lilium Jankae Kern., a balkánfélszigeti Lilhum albamicum Grisb.-t, illetőleg a francziaországi Lilium. Pyrenaicum Gouant ; A Senecio Carniolicus Willd, helyettesíti a helvetiai Senecio inca- nus L.-t ; A Carduus Kerneri Simk., helyettesíti a horvátországi Carduus alpestris W. K. fajt. A Waldsteinia trifolia Roch. helyettesíti Erdélyben a szibériai Waldsteinia Sibirica, Tratt-t. Igen számos oly növényt sorolhatunk fel, melyek Erdélyben az Ausztriában termő fajokat pótolják. Ily helyettesítő fajok : Erdelyben : Megfelelő növény Ausztriában : 'TThalietrum peucedanifolium Grisb. Thalictrum angustissimum Crantz. Rhanunculus Thora L.. Ranuneulus hybridus Biria. Caltha alpina Schur. Caltha cornuta Schott. Helleborus purpurascens W. K. Helleborus viridis L. Papaver Pyrenaicum L. Papaver alpinum L. Arabis Hornungiana Schur. Arabis ciliata R. B. — petrogena Kern. — arenosa (L.). 98 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Erdelyben : Cardamine gelida Schott. Conringia Orientalis (L. Alyssum Transsilvanium Schur. J Draba aizoon Wahlub. — compacta Schott. ES Haynaldi Stur. Isatis praecox Kit. Helianthemum rupitfragum Kern. J| Dianthus tenuifolius Schur. | — Marisensis Simk. [| Dianthus eollinus W. R. | — trifasciculatus W. K. Dianthus callizonus Schott et Ky. Dianthus compactus Kit. Silene dubia Herbich. Silene Lerchenfeldiana Baumg. Alsine Banatica Heuff. Linum extraaxillare Kit. Rhamnus tinctoria W. K. | Cytisus albus Hacq. — pallidus Schrod. Oxytropis Carpatica Uechtr. Cytisus Rochelii Wierzb. Ononis psoudohircina Schur. Astragalus Transsilvanicus Barth. Onobrychis arenaria Kit. Onobrychis Transsilvanica Simk. Orobus lz:vigatus W. K. Cotoneaster nigra Wahlb. Sorbus meridionalis Guss. Saxitraga demissa Schott. — Baumgartenii Schott. — | heucherifolia Grisb. — | glandulosa Grisb. | Chrysosplenium alpinum Schur. Astrantia alpestris Ky. Libanotis leiocarpa Heuff. Peucedanum intermedium Schur. Heracleum palmatum Baumg. | Lonicera Xylosteum L. | — leiophylla Kern. Bupleurum aureum Fisch. Peucedamum Rochelianum Heutff. Seabiosa Banatica W. K. Inula cordata Boiss. — Vrabelyiana Kern. Artemisia eriantha Ten. Senecio Carpaticus Herb. — glaberrimus Roch. — Biebersteinii Lind. Jurinea Transsilvaniea Spr. Carlina brevibracteata Andre. Centaurea Austriaca W. Centaurea spinulosa Roch. — Kotschyana Heuff, 'TTragopogon campestris Bess. Hieraeium porphyriticum Ker. Phyteuma Vagneri Kern. Megfelelő növény Ausztridban : ! Cardamine alpina W. : — resedifolia L. Conringia Austriaca (Jacq.). Alyssum montanum L. Draba aizoides L. Isatis tinctoria L. Helianthemum alpestre (Jacq.). Dianthus Carthusianorum L. Dianthus Segvieri Vill. Dianthus alpinus L. Dianthus barbatus L. Silene nutans L. Silene rupestris L. Alsine setacea M. K. Linum alpinum Jacq. Rhamnus saxatilis Jacq. Cytisus Austriacus L. Oxytropis montana D. C. Cytisus virescens Kov. Ononis spinosa L. Astragalus exscapus L. Onobrychis sativa Lam. Onobrychis montana D. C. Orobus luteus L. Cotoneaster tomentosa Lindl. Sorbus Aria Crantz. Saxifraga mutata L. — retusa Gouan. — votundifolia L. Chrysosplenium oppositifolium L. Astrantia Carniolica Wulf. Libanotis montana Crantz, Peucedanum Austriacum (Jaeq.) Heracleum Pyrenaicum Lam. Lonicera Xylosteum L. Bupleurum longifolium L. Peucedanum officinale L. Seabiosa Columbaria L. Inula salieina L. — Neilreichii Beck. Artemisia spicata Wulf. Serecio abrotanifolius L. — Doronicum L. — Doria L. Jurinea mollis Reichb. Carlina longifolia Reichb. Centaurea pseudophrygia C. A. K. Centaurea Scabiosa M. — alpestris Hegetsch. Tragopogon major Jaeq. Hieracium saxatile Jacq. Phyteuma nigrum Schmidt. | — Halleri All. ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. 29 Erdelyben : Rhododendron Kotschyi Sim. Campanula Transsilvaniea Schur. Gentiana orbicularis Schur. Gentiana Caucasiea M. B. Myosotis montana Bess. Linaria intermedia Schur. Melampyrum Bihariense Kern. Pedieularis Carpatica Andree. — Baumgartenii Simk. Melissa Baumgartenii Simk. Androsace arachnoidea Schott. Sueda salinaria Schur. Quercus Streimii Heuff. Orchis elegans Heuff. Crocus Heuffelianus Herbert. Iris subbarbata Joó, Juncus Transsilvanicus Schur. Scirpus digynus Godr. Cerex Buekii Wimm. — tristis M. B. Sesleria Heufleriana Schur. Avena capillaris Host. — praeusta Reichb. — decora Janka. Bromus Transsilvanicus Steud. — Bárcensis Simk. Megfelelő növény Ausztridban : Rhododendron ferrugineum L. Campanula thyrsoides L. Gentiana bavarica L. Gentiana Germanica W. Myositis silvatica Hoffm. Linaria vulgaris Mill. Melampyrum nemorosum L. Pedicularis foliosa L. — tuberosa L. Melissa alpina (L.) Androsace villosa L. Sueda maritima L. Quereus pubescens Willd. Orchis palustris Jacq. Crocus vernus Wulf. Iris spuria L. Juncus filiformis L. Scirpus maritimus L. Carex stricta Good. — sempervirens Vill. Sesleria ecerulea Ard. Avena caryophyllea (L.). — pratensis L. — Parlatorii Woods. Bromus erectus Huds. Az imént tárgyalt finom változatok méltatásával Erdély flórájá- nak jellemző vonásait kellően kiszíneztük és teljesekké tettük; ezért most már ama különbségek bemutatására térhetnénk át, melyek magát Erdély flóráját szakgatják szét szerves egészet képező tagozottságba. Elmondhatnók, hogy Ejszak-Erdély flórája, noha vannak egyes uni- kumai, minók pl. a Saussurea serrata D. C., Viscarta mvalis (Kit.), Juncus castaneus Sm., aránylag jóval szegényebb, mint a déli Erdélyé ; elmondhatnók, hogy Belsó-Szolnok és Besztercze-Naszód megyékben sok oly kózónséges nóvény is hiányzik, melyek Erdély tóbbi területén hétkóznaposak; így pl. hiányzanak ott: a Veronica hederafolia L., Arum alpinum Schott et Ky. s egyáltalán az Arum genusz, Lithosper- mum purpureoceruleum L., Campanula Sibirica L., Campanula Bo- noniensis L,. Chondrilla juncea L., Podospermum canum C. A. M. stb. Azután lefesthetnók vonzó, ragyogó színekkel Erdély tenyészeté- nek formatióit, a szénatermó mezók flórájának ósszetételét évszakok szerint való változataiban; majd a hegyi és havasalj lápok tőzeges alakulatait; majd a sóslaposok ábrázatát; kiszínezhetnók az erdők árnyasait s a mezők és legelők pázsitját virágaikkal; virágszónyeggel vonhatnók be a verőfényes dombok s a magasabb mészköhegyek tisz- tásait és sziklafokait; végig tekinthetnénk azon az aranyszínben csil- logó növénykeveréken, mely a folyók mellékein s a nedves laposokon burjánzik; végül elleshetnők, hogy minő növényekből társul össze a hegyi tájak flórája, minőkből a havasalji tájak, s legvégül a havasok gerinczeinek csábitó virágkoronája. Mindezen kérdések azonban megbizatásom keretén kívül esnek s ezért flóránknak csak nagy vonásain tekintek végig. 30 ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK JELLEMZÉSE. Mindenek előtt a szubtilis és helyettesítő fajok válogatott serege vonúl el előttem, s én töprengve keresem e különös jelenség okát. Eszembe is jut nyomban, hogy már ENGLER is megcsodálta, hogy oly területeken, melyek több egymással érintkező flóravidék szélein ter- jeszkednek el, nagy hajlandóság rejlik a növényfajokban elváltozások alkotására, s hozzá tehetem, hogy ily helyeken egyszersmind nagy a szubtilis növényfajok száma. Ezt a szubtilitást Európa flórájában semmi más flóravidék oly mértékben és oly kétségbevonhatlanúl nem fejlesztette ki, mint Erdély flórája. Az apró fajok csapatjával egyszerre kibontakozik előttem Erdély flórájának számos endemikusa is, s feltámad bennem annak a teremtő erőnek sejtelme, mely ezt a nagy endemismust létrehozta; majd azok a növényvándorok lépnek elém tömött sorokban, melyek a szomszédos flóraterületekből juthattak Erdély bensejébe, valamint azok a ritka vándorok, melyek részint a messze Ejszakról, részint Szibériából, részint a Pyrenzusokból szakadtak el hozzánk. Szinte elborul képzeletem, midőn magam elé akarom idézni azokat a nagy tényezőket, melyek évezredeken át idegen országok- ból jövő magvakkal hintették be Erdély flóráját, s a midőn azokon a hatalmas átalakulásokon gondolkozni kezdek, a melyeket Erdély flórá- jának át kellett élnie a tertiár korszaktól kezdve a jelenkorig. Mily kü- lönös lehetett Erdély flórája, midőn a harmadkorszakban még nagyobb- részt tenger borítá földjét és délszaki éghajlat uralkodott felette ; mint vesztette el régibb honosait s mint népesedett meg újakkal, midőn a fagyos éghajlat a negyedkorszakban új feltételeknek vetette alá tenyé- szetének növényvilágát; és miként alakúlt át s gyarapodott meg mos- tani fajtartalmáig és tenyészeti elrendeződéseig a diluvium korától kezdve. Mind oly kérdések ezek, melyeknek végleges megoldásán képzele- tünk szárnyalásával hiába tépelődnénk, mert közvetlen megfigyeléseink határain messze túl esnek s mi már csak az egykor bevégzett tények következményeit tanulmányozhatjuk. De ha a mult idők eseményei örökre eltűntek is szemeink elől, s ma már csak sejtelmünk lehet róluk, annál inkább érezhetjük kötelességünket és feladatunkat, hogy a jövő számára pontosan megfigyeljük a jelenleg folyó átalakulásokat és híven leírjuk flóránk jelenlegi ábrázatát. Ezt a ezélt, Erdély flórája jelenlegi hű képének rajzolását, tűzte maga elé e kritikai enumeratióm. Ha ezt a czélját nem is érte el egészen, hanem tán csak megközelítette, — nem törekvésem buzgóságán és komolyságán mult, hanem a tárgy nehéz- ségein. PHANEROGAMA, — VIRÁGOSAK. A ) Dicotyledones. — Kétsziküek. a) Dialypetalae Endl. I. Ranunculaceae Juss gen. 231. 1. Clematis L. gen. n. 696 (sensu ampl.) 1. C. alpina L. spec. (ed. 1753) 452 sub Atragene. — [Atragene alpina Baumg.* En II. 119. — A. alpina a) montana Schur En. 2. — Clematis Flammula Barth Verh. sieb. Ver. XIX. 143, ex loco natali et descriptione, nee alior.] Havasvidékeink elterjedt liánja, mely havasaink sziklás erdős elóhegyeire is leszáll. Csucsa [Barth. Arch. XV. 104], Ko- lozsvárt a Bükkón [Landoz I. 3], Székelykó [! Winkler OBZ. XVI. 48] és Tilalmas Toroezkónál [! Wolf MNL. I. 56], Felsó-Gáld felett [Baumg. l. e.] így a Csáklyaikövön [! Barth VSV. XIX. 143, 144], Keeskekó [!], Skerica Padságnál |! Freyn Kózlem. XIII. 111], s a Lunkai hegyek [!], a Biharhavasokon Vidránál és Szkerisoránál több helyen [! Kern OBZ. XVII. 175], Vulkán és Detunata [!], Limpert [Unver. ap. Fuss Trans. 9], Pischoru-koleului a Valye-reuaszka, felett a Retyezát havasokon, és Zsijec völgye a Pareng havasokon[!], Árpás havasai[Schur VSV.III. 84], Bráza kószirte [Baumg. l. c.], Királykó [Schur En. 2], Keresztény havas, Kóhavas, Teszla, Csukás (!), Felsó-Tómos (Schur VSV. X. 207], Hargitta hegység Oláhfalunál [Fro. VSV. VIII. 102], Szépvíz [Baumg.l. c. ] Ocsém [Sehur OBZ.VIII. 23], Rodna havasai [Baumg.]1. c.], Cziblesz [Czetz herb!] Az Atragene L. génuszt a Clematis L.génusztól esupán sziromforma porzói külónbóztetik meg; minthogy azonban a Clematis integrifolia L.-nek is majd- nem sziromformák a porzói: ezért az Atragené-t legújabban Grisebach is [Grisb. Reliq. 5] a sokalakü Clematis génusznak egyik sectiojáüul méltatja. Genus Atragene L. & genere Cle- matide L. solum staminibus petalifor- mibus distinguitur; sed quum sta- mina et Clematidis integrifoliae L. pe- taliformia sint: Atragenem L. nuper- rime etiam Grisebaeh [Grisb. Reliq. 5] solum pro sectione generis polymorphz Clematidis adoptat.! 9. C. integrifolia IL. spec. (ed. 1753) 544. — [C. integrifolia Baumg.* En. II. 114]. Nedves kaszálókon, de hegylejtókón is a mezei !Tjatin diagnósisaim szövegét SzuwrER Náwpon tanártársam volt szives át- nézni ; fogadja érette őszinte köszönetemet. SIMONKAI. SIMONKAI : Erdély flórája. 6 39 CLEMATIS. tájon. Kolozsvár szénamezején [Baumg. I. c.], Kolos, Boós, Botorom- völgy és Virágosvólgy [Freyn Közl. XIII.111]. Tordán és a Gerendi-füg- gón [Eresei Tord. 21], Borbándnál a Bilakon és Vajda-Hunyad kaszálóin bőven |! Daumg. l. c.], Oláh-Brettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 8]. Orményszékes [Csató herb.!] és Kütfalva [Csató Székácsv. 254,] Tür, Monora, Nagy- Belyk [Barth VSV. XVIII. 22], Kis-Csttr és Nagy-Szeben [Schur En. 1]. Morgonda és Bonyha [Baumg. 1. c.], Kóhalom [Fuss Trans. 8]. 3. C. recta L. spec. (ed. 1753) 544. — [C. erecta Baumg.* En. II. 113. — C.recta$ saxatilis Wierzb. in Reichb.Icones III—IV. (1839—40) 118: «ist die Form, deren unteres Blattpaar herzfórmig und nicht ge- fiedert ist, wie die Pflanze an Felsen und dürren Boden erscheint» [ex Reichb. Il. c.]; sed etiam de typo Clematidis rect: L. haec Reichb. 1. c. narrat: «dasunterste (Blatt-) Paar meist einfach, herzfórmig.» — Kaszáló- kon, cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 3], Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvölgy, Virágosvölgy és az Aranyos völgye [Freyn Közlem. XIII. 111], Torda | Eresei Tord. 21], Gerend, Székelykő, Boros-Boesárd|!], Gyulafehérvár és Bilak-hegy [Cserni Gyulaf. 26], Vajda- Hunyad kaszálóin és Govasdiánál [!], Rusz és Magyar-Brettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Müz. VI. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 8], Székács völgye [Csató Székács 254], Nagy- Szeben, Nagy-Cstütr, Pop- laka, Giresau | Fuss Trans. 8], Talmács és Boieza [Schur En. 1], Kis- Disznód (Ormay Exs !) Nagy-Belyk, Monora, Hosszüaszó, Kis prone Nagy-Ekemezó, Daromlaka, Asszonyfalva [Barth VSV. XVIII. 22], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Segesvár [Fro. Scháüssb. 15], Brassó [Lurtz VSV. V. 147], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 8], Besz- tereze [Herzog Dist. 8], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 1], Záportz [Czetz Erd. Múz. VI. 13]. 4. C. Vitalba L. spec. (ed. 1753) 544. — (C. Vitalba Lerchenf.* ap. Ziegler De re sylv. 29 ; Baumg, En. II. 112. — C. Vitalba 6) bana- tica Wierzb.! in Reichb. Icones III—IV. (1839—40) 120, f. 4667. ?). Planta Wierzbickii est tam ex speciminibus authenticis in herbario Haynald asservatis, quam ex icone et descriptione in heichb. l. c., C. Vitalba Linnai ipsissima. Linnzus enim 1l. c. ad suam C. Vitalbam, iconem : «Clematis latifolia ?ntegra Bauh. hist. II. 125»! citat, quse penitus C. banaticam Wierzb., idest plantam nostram integrifoliam aut subintegrifoliam demonstrat. Stamina C. Vitalbe L. non solum in nostris sunt flava, sed etiam in speciminibus austriacis, germanicis, hispanicis britanicisque ; Linnsus porro l. c. speciem suam «in sepi- bus Europe australis» indicat. — Clematis Vitalba $ L. 1. c., secun- dum iconem Dauhini [C. latifolia dentata Dauh. hist. II. 125!] a Lin- neo citatam, est Clematis odontophylla Gand! qus foliis omnibus grosse dentatis, a typo differt.] — Az egész terület mezei táján, mint gyeptünk és cserjéseink liánja (1szalagja).' 1 Az egész területen közönséges növények lelóhelyeit felsorolni szükségtelen, sőt a növényzet elterjedése szempontjából tanácsosnak vélem azokat mint min- denfelé közönségeseket feltüntetni. — (Plantarum quae in tota ditione communi sunt, loca specifica natalia non enumerantur.) CLEMATIS. — THALICTRUM, 3o tC. Flammula L. [C. Flammula Baumg.* En. II. 115]. Csak tenyésztve és kertek mentén elvadulva jón eló Erdélyben. Baumgarten gyüjteményében nincs meg. 9. Thalictrum L. gen. n. 697. 5. Th. aquilegifolium TL. spec. (ed. 1753) 547. — (Th. aquilegifo- lium Baumg.* En. II. 118. — Th. atropurpureum Schur En. 7 et herb. lemb! Czetz Erd. Müz. VI. 22; Porc. En. 1, et Porc. Naseud. 147, — non Daumg.] Cserjés réteken erdók szélén a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. A Kolos, Boós, Mezó-Csán, Berkenyes [Freyn Kózlem. XIII. 111], Magyar-Igen [Csató herb !], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 26], Bilak [!] Ponories a Sztrigy mentén [Csató Erd. Múz. VI. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 9], Szászsebes |Csató herb!], Mo- nora [Barth VSV. XVIII. 23], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Seges- vár [Fro. Schüssb. 15], Székely-Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 9], Nagy-Szeben, Szt.-Erzsébet, Nagy-Csür, Szász-Ujfalu, Kóhalom [Fuss Trans. 9], Zood völgye és N.-Disznód [Schur ! En. 7], Türkós és Dácsfalu hegyvidékén [!] Predeal [Schur VSV. X. 207], Borszék, Kereszthegy és Külónezkó Górgénynél [Walz MNL. III. 65], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 9], Besztercze [Herzog Bist. 5], Rodna, Deés [Czetz Il. e.]. var.) atropurpureum Baumg.* En. II. 118. — Segesvár gyümol- csös kerteiben [Baumg. 1. e.]. var.) niveum Baumg." l. c. — Székelykó és Csáklyaikó [!], Seges- vár [Baumg. l. c.), a Cibin zuhataga [Schur Phytogr. 9], Nagy- Szeben, a Séviz patak mentén [Schur En. 7], Rodna [Czetz! Erd. Múz. VI. 22]. 5/b. Th. pauciflorum Schur! Verh. sieb Ver. IV. (1853) 8. — (Th. pauciflorum Schur Verh. sieb. Ver. III. 52, solum nomen. — Th. laxiflorum Schur Verh. sieb. Ver. III. 93, solum nomen. — Th. aqui- legifolium Auct. Trans., — quod ad plantam subalpimam. — Th. aqui- legifolium a) viridieans Schur Phytogr. 9]. — Skeriea havason Padság- nál[Simk. Album 134], Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 111], Vidránál [!] Szkerisóra jégbarlangjánál és Nyegránál a Biharhegység- ben [! Kern. OBZ. XVII, 176], Válye-reuászka (Csató Erd. Müz. IV. 78] és Zenoga tó a Retyezát havasokon [!, Mumma a Cibin hegységben (Schur Phytogr. 9], Bulla zuhataga Kercesora havasain (Schur! VSV. IV.8], Árpás havasai [Schur VSV. IIl. 84, 93], Bráza havasai [SchurVS V. II. 177], Buesees [Kotsechy ZBG. III. 136], Garesinvolgy Hétfalunál (!). Azalhavasi és havasi tájon ez helyet- In regione subalpina et alpina pro tesíti a Th. aquilegifoliumot, melytől ^ Th. aquilegifolio L. hoc substitui- kisebb s gyöngébb termete,jóvalkisebb ^ tur, — quo statura minori et subtiliori, és vékonyabb gyöngébb levelei által àl- ^ foliolis multo minoribus et tenuioribus landóan eltér. Virága fehér. constanter differt, Flores albi. t 6. Th. alpinum L. spec. (ed. 1753) 545. — [Th, alpinum Schur * Sertum n. 7, — sed Schur ipse in Transsilvania nunquam legit.] Du- esees [Hornung ap. Sehur En. 7], Ünőkő [Herbich Buk. V.]. t Th. petaloideum L. — Erdélyből Janka említi |Ost. Bot. Zeit. VII. (1858) 200]; de Kelet-Szibéria e növénye Erdélyben alig 6* 34 THALICTRUM. terem. — Planta hee Siberiam-Orientalem incolens in Transsilvania sponte vix erescit. — Ditro [Janka Term. Füz. 1856.] 7. Th. foetidum L. spec. (ed. 1753) 545. — (Th. foetidum Baumg.* En. II. 115. — Th. pubescens Schur Sertum n. 8; En. 7]. — Sziklás mészhegyeken a mezei táj magasabb vidékein. — Torda hasadéka [! Janka Linn. XXX. 549], Enyedi-szoros Toroezkó Szt.-Györgynél ala VSV. X. 70], Tilalmas Toroczkónál [! Baumg. l. c.], Csáklyai kő [! Barth VSV. XIX. 144], Kecskekő [!], Skerica Padságnál [Simk. Album 184] s ugyanott a Lunkai hegyeken[!], Tópe-hegy Alsó-Rákos- nál [Baumg. ap. Fuss Trans 10], Brassó hegyein (Schur ! En. 7], Ma- gyaró a Felsó-Maros mentén [Nagy ap. Eresei Tord. 180]. | var.) Th. alpestre Gaud. helv. III. 503. — (Th. foetidum var. calvum Schur Phytogr. 11.] — Torda hasadéka [Janka " Linn. XXX. 549]. 8. Th. collinum Wallr. sched. (1822) 259. — (Th. minus Baumg.* ! En. II. 116, et Auct. Trans., non Linne, eujus planta typica secundum F. Schultz [Flora LVI. (1873) 231], litora Norvegiz inhabitat. — Th. flexuosum Bernh. in Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 728. — Th. Jaequi- nianum Koch, in Flora 1841. II, 428. Th. petrosum Schur ! En. 8. — Th. nigricans, et Th. gracile Schur Verh. sieb. Ver. X. 83, 84, — sec. Schur Phytogr. 22. — Th. saxatile Schur! Phytogr. 13. — Th. Csatói Sehur! Phytogr. 15]. El van terjedve az egész mezei tájon, s fel- megy a hegyi tájig. Th. Porphyrite F. Schultz! in Flora Th. Porphyrite F. Schultz ! I. c. [ Th. l. e. mint nyugat-európai növény. minus Koch syn. pro p. non L.] Euro- Erdélyben valószinüleg nem terem. pam occidentalem incolens, in Transsil- vania verosimiliter non crescit. 8/b. Th. medium Jacq. hort. vind. III. (1776) 50 tab. 96! — [Th. medium Baumg." En. II. 115. — Planta Jaquini est mihi a Th. collino Wallr. solum foliolis angustioribus, acutius incisis, incisionibus acutis vel acuminatis, diversa. Jacquinus ipse enim l. c. plante sus hec adseripsit: «Mediam aliquam speciem inter Th. majus et minus (idest Th. Porphyrite Schultz.) Flore Austriacs facit, foliis et statura a pri- ori elato diversum». — "Th. nutans Desf. cat. par. (1829) 123, et Reichb. Icones III. f. 4630! — Th. aeuminatum Schur! En. 9]. Szá- raz vagy sziklás hegylejtókón a mezei tájon. Kolos, Torda [! Baumg. 1. e.], Kolozsvár szénamezóin, Bilak Borbándnál, Szurul töve Porcsesd felett [Schur En. 9], Nagy-Szeben [Reissenb. VSV. XVII. 200], Nagy- Csür [Fuss Trans. 11], Rodna [Schur VSV. X. 121]. 8/c. Th. Barthii Schur! Phytogr. (1876) 14. — (Th. majus Barth! Arch. XV. 105]. Nedves hegyi réteken. Tatárlaka [Barth ! ap. Schur Phytogr. 14], Hosszüaszó [Darth Areh. XV. 105], Váralja-Hátszeg [Barth Exs. !]. 8/d. Th. saxatile DC. fl. fr. V. (1815) 633. — (Th. Transsilvani- cum Sehur! Verh. sieb. Ver. III. 84 (solum nomen), IV. (1853) 10. — Th. montanum Czetz Erd. Müz. VI. 22. — Th. flexuosum Porc! En. 1. — Planta hec nostra est regionis subalpins alpingeque incola, ubi THALICTRUM. 35 Th. collinum substitit; sed simillimam etiam e montibus Helvetize habeo.] Havas vidékeink hegyein, s fókép sziklás helyein a Th. colli- numot helyettesíti. — Retyezát havasok patakainál így a Lepusnik mentén [!], Bulla zuhatag Kerezesora havasain 'Schur VSV. IV. 10], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Rodna havasai [Czetz 1. o.]. 9. Th. majus Crantz stirp. II. (1763) 108. — [Th. majus Murr gyst. (1774) 513 ; Jacq. fl. aust. V. (1778) t. 420! — PBaumg.* En. II. 115. — Th. silvatieum Sehur! Verh. sieb. Ver. III. 84; En. 8; Fuss Trans. 10. — Th. capillare Schur! En. 9. — Th. minus b ) macrophyl- Ium Schur ! En. 8. — Th. subalpinum Schur Phytogr. 12. — Th. incli- natum Schur Phytogr. 14.] A tipikus növény havas vidékek hegyein, így a hegyi és alhavasi tájon terem; a mezei táj dombos vidékeiről közlött Th. majus hihetőleg mind Th. glaucescens Willd. — Kolozsvár [Sehur VSV. X. 84], Zám [Schur En. 8], Balázsfalva [Barth. VSV. XVIII. 23], Medgyes, Segesvár, Berethalom, Morgonda, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Resinár felett a Frumósza felé [Th. silvatieum Sehur En. 8], Verestorony szorosa [Th. minus b) macrophyllum Schur En. 8], Árpás havasai [Schur! VSV. III. 84; Andre Dot. Zeit. XI. 410], Királykó alján a Krepaturában (!), Predeal [Schur Phytogr. 14], Beth- len és Szt.-Miklós [Th. capillare Schur! En. 9]. 10. Th. glaucescens Willd. in Reichb. Icones III. (1839) t. 29, f. 4698. b)! — [Th. elatum Baumg.* En. II. 114; Eresei Tord. 179. — Th. flexuosum Sehur Verh. sieb. Ver. X. 84. sec. Schur Phytogr. 21. — Th. glaucescens var. euceorymbosum Borb. Extekez. IX/XV. 9.] Kaszá- lókon, eserjés fás helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 84], Kolos [Baumg. I. c.], Torda [Ereseil. c.], Bilak [Schur Phy- togr. 91], Szelindek [Sehur herb. lemb.! sub Th. majore], Kóhavas Brassónál [Schur En. 8]. Th. majus Crantz és Th. glaucescens Th. majus Crantz et Th. glaucescens Willd. terméskéiknek széles nagy bi- ^ Willd. precipue stigmatibus latis mag- béjéivel különböznek főkép a Th. colli. ^ nisque carpidiorum a grege Th. collini num Wallr. esoportjától. Wallr. differunt. 11. Th. simplex L. 8. suec. (1755) 191. — Th. laserpitiifolium Willd. En. V. 40. — Th. nigrieans Sehur * Verh. sieb. Ver. X. 83. — Th. exaltatum vel Th. strietum Sehur Ost. bot. Zeit. X. 250. ex ipso in ] e.— Th. strietum et Th. rufinerve Schur! En. 9. — non Led. nec. Lej. — Th. axilliflorum Schur! En. 10]. Kaszálókon, cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvártt a Hója hegyen [Wolff ap. Andre Bot. Zeit. XI. 410] és a Szénamezón [! Schur VSV. X. 83 sub. Th. nigrieante; ÓBZ. X. 250], Bilak Borbándnál [Schur! OBZ. X. 250], Váralja-Hátszeg, Kovrágy [!] Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 12], Szászsebes (Th. rufinerve Schur Phytogr. 22], Hosszüaszó [Darth ! ap. Schur Phytogr. 17], Nagyszeben, Kis-Disznód, hesinár [Th. axilli- florum Schur Il. e.], Szelindek, [Schur! En. 9]; Brassó [Schur OBZ. x:250/]: 05 Th. strictum Led. fl. ross. I. (1841) 10. — [Th. flavum 36 THALICTRUM,. Sehur* Verh. sieb. Ver. X. 84, ex ipso in Ost. Bot. Zeit. X. 950 — Th. simplex var.) soboliferum | Schur / Ost. Bot. Zeit. X. 250. — Th. exaltatum Schur! En. 10, — non Gaud.] Napos, termékeny helyeken Kolozsvár szénamezején [Schur l. c.], így a Koporsóknál [!]. Uzy a Th. simplex L,., mint a széles és nagy levelü Th. strictum Led., terméskéik nagy széles és erősen szómólesós bibéje, továbbá keményebb száruk által a T. Th. simplex L. et Th. strictum Led. stigmate carpidiorum magno, lato et valde papilloso, porro caule eorum duriore a grege Th. angustissimi, galioi- angustissimum, — galioides, és flavum dei et flavi facile distinguuntur. csoportjától könnyen meg külónboztet- hetók. , t 12. Th. subcorymbosum [peucedanifolium »« simplex ?] Borb. Ertekez. IX/XV.*(1879) 9. — [An. Th. Seheukii Heuff. pro var. in Zool. Bot. Ges. VIII. (1853) 41]. Brassó [Borb. Il. c.) ; 13. Thalictrum iodostemon (elatum »« angustifolium| Borb. Erte- kez. IX/XV. (1879) 7. — [Th. collinum »« peucedanifolium me judi- cante, et a Th. Budensi mihi, glabritie solum diversum. Glabrities hzc a Th. peucedanifolio oritur; quum planta mea a Th. angustis- simo orta foliis pubescentibus preedita est.| Kaszálókon, füves helyeken a mezei tájon. — Tordán a sósfürdóknél [Borb. ODZ. XXVIII. 310, et l. c.], Vajda-Hunyad kaszálóin a Valye-szákán [!]. 14. Th. Bauhini Crantz stirp. IL. (1769) 105. — Th. galioides Nest. ap. Pers. syn. II. (1807) 161.] — Nedves réteken a mezei tájon. Kis-Csűr és Vízakna meg Mundra közt [Schur! En. 10], Burzenwiese Brassónál [Schur Phytogr. 17]. 15. Th. angustissimum Crantz stirp. II. (1763) 105. — (Th. an- gustifolium Jacq. hort. vind. III. (1776) t. 43. — Th. stenophyllum Schur Phytogr. 19]. Kaszálókon, bokros helyeken a mezei tájon. — Kórósbánya [Kern. OBZ. XVII. 177], Bilakhegy Borbándnál és Ma- gyar-Igennél [!], Monora [Barth. ap. Schur Phytogr. 18], Pojána rét Brassó mellett [Schur! En. 10], Rodna [Porc. En. 1 ]. Crantz tipikus növénye, melynél a levelek hűvelye, gerinczei és levélkéi szőrősödők, Erdélyben ritkaság. Species Crantzii typica, quse vaginis, petiolis omnibus, foliolisque pubescen- tibus gaudet, in Transsilvania raritas est. .15/b. Th. peucedanifolium. Grisb. Iter (1851) n. 102. — (Th. an- gustifolium Baumg.* En.II. 116, et Auct. trans. pro maximo parte. — Th. spurium Janka Linn. XXX. 549. — Th. lucidum Schur ÖBZ. VIII. 25, VSV. X. 162, et in Fuss Trans. 13.] Az egész mezei tájon, kaszálókon, folyók s patakok mentén. Levelei vagy mind, vagy legalább a középsők és felsők levélgerinczökkel és hűvelyükkel együtt meztelenek s fénylők. Változik továbbá szélesebb és keskenyebb szabású leve- lekkel. In pratis, secus fluvios rivulosgue tote regionis campestris. Folii aut omnes, aut saltem medii superiores- gue cum petiolis et vaginis glabri et nitentes. Variat porro foliis nunc latius nunc angustius sectis. THALICTRUM. — HEPATICA. 31 15/c. Th. heterophyllum W. et Gr. siles. IT. (1829) 157 pro var. Th. angustif. — [Th. Morisonii Gmel. bad. IV. (1826) 422 ex Koch syn. — Th. nigricans Baumg.* En. II. 117 ex descriptione ; Schur! En. 10, et Auct. trans., non Jacq. — Th. Bauhini Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 287; VSV. V. 80, X. 195. — Th. laserpitiifolium Schur! En. 10, ex berb: lemb., et ex Schur Phytogr. 20; Porc. En. 1.] Hasonló helyeken, mint a Th. peucedanifolium. Gyakran ennek is egészen mez- telenek a levelei. — Gánts [Czetz! Erd. Müz. VI. 22], Nagy-Enyed, Csombord [Csató herb!], Zám, Lepusnik völgye a Retyezát hegység- ben, Petrozsény [!], Koneza [Csató herb !], Nagy-Szeben [Schur VSV. V. 80], Szt.-Erzsébet [Andre Dot. Zeit. XI. 411], Kis-Disznód, Nagy- Disznód [Schur! En. 10], Felsó-Bajom [Barth herb !], Ujegyháza, Mar- pod, Morgonda |Daumg. l. c.], Brassó, [Schur herb. lemb.!], Büdös [Schur! OBZ. VIII. 287; VSV. X. 195], Ilva a Felsó-Maros mentén (Walz MNL. III. 65], Rodna [Porc. En. 1]. 16. Th. flavum. L. spec. (1753) 546. — [Th. flavum Baumg.* En. IL. 117.] Nedves cserjés réteken, s folyók, vízerek mentén. — Gánts [Czetz Erd. Müz. VI. 22], Felsó-Gáld felett [Barth VSV. XIX. 145], Bilak Gyulafehérvárnál (Schur VSV. X. 62], Abrudbánya és Veres- patak közt, Déva, Segesvár, Nagy-Bunn, Kóhalom [Baumg. l. c.], Ke- reszténysziget [|Schur ! En. 10], Kistorony Nagy-Szeben mellett |Schur OBZ. XVIII. 42; Phytogr. 17], Brassó, Maros- Vásárhely | Baumg. l. c.], Bzászrégen [Emerich. ap. Fuss Trans. 12]. 3. Hepatica Dill. nov. gen. 108. 17. H. triloba Chaix in Vill. hist. dauph. I. (1786) 336. — [H. no- bilis Móneh meth. (1794) 216; Baumg. En. II. 111]. Erdős, cserjés, dombos vidékeken a mezei tájtól a hegyi tájig. — Csücsa [! Feicht. Kózlem. IX. 92], Kolozsvár [!Landoz I. 3], Záh, Koppánd [Ercsei Tord. 103], Torda hasadéka [ Wolff MNL. I. 56], Székelykó, Csáklyaikó, Keeskekó, Lunkai bérez és Skerica Padságnál [!], Kórosbánya |Kern. OBZ. XVII. 180], Vidra hegyei [!], Gyulafehérvár [!Cserni Gyulaf. 26], Zám és Nagyág [!], Déva [! Téglás Tudósitv. I. 16], Kaprueza hegy Vajda-Hunyadnál s onnan Runkig és Lunka-Cserniig [! Unver. ap. Biel VSV. V. 174], Vaskapu Zajkánynál [Csató Erd. Múz. IV. 78], Riusor és Riumare völgyek a Retyezát hegység- ben [!], Ganezága, Batiz, Felsó-Nádasd a Sztrigy mellékén [ Csató Erd. Múz. VI. 14], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 14], Nagy-Szeben, Nagy-Disznód, Resinár [Baumg. l. c.], Kis-Disznód [Andre Bot. Zeit. XI. 411], Gótzenberg, Giresau [Fuss Trans. 14], Kereszténysziget [ Riess VSV. XX. 131], Holezmány, Ujegyháza, Alezina [ Baumg. Il. c.), Nagy-Selyk, Csiesóholdvi'áe, Szász-Csanád, Monora, Balázsfalva, Hosszüaszó [ Barth VSV. XVIII. 23], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár, Hévíz, Brassó (Daumg. l. c.], Görgény [Walz MNL. III. 65], Sárpatak, Idecspatak, Oroszidees, Vécs, Vasas-Szt.-Iván | Ercsei Tord. 103], Besztercze [ Herzog Dist. 8], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 1], Gánts vidéke [ Czetz Erd. Müz. VI. 15]. 38 HEPATICA. var.) rotundata Schur En. (1866) 2. — Resinár, Brassó [Schur I. c.], Rodna-Naszód vidéke [Pore. MNL. IX. 125]. 18. Hepatica media [transsilvanica » triloba] Simk.* — A mezei táj erdős, cserjés helyein: Déván a Szárhegyhez vezető hegynyulvá- nyon, s a Riu-mare völgyben a Retyezát hegységben [!]. Háromkaréjú levelének középső ka- réja három, hegyes, nagy foggal, az oldalsó karéjok pedig hegyesen s egye- netlenül két hasábuak néha az egyik hasábon 1 kisebb foggal is. E fogazott, il- letőleg behasadt levélkaréjai által lénye- gesen különbözik a Hepatica trilobatól ; a H. Transsilvanicatól pedig abban kü- lönbözik, hogy oldalsó karéjai nemcsak keskenyebbek, hanem hogy azok hasáb- jai legalább részben teljesen fogatlanok, és hogy középső karéja is csupán 3 s nagy és hegyesre nyúlt foggal van ellátva. A H. Transsilvanica Fuss oldalsó levélkaréjai nemcsak széleseb- bek, hanem két hasábjuk csipkésen fogas ; és középső karéja is többfogú se fogak kerekítettek, csipkeformák. A Foliis trilobis, lobo medio grosse acu- teque tridentato, lateralibus argute ingqualiterque bifidis, lacinia una non- nunquam unidentata. Lobis dentatis aut bifidis jam satis a H. triloba differt; a ZH. Transsilva- niea autem differt lobis lateralibus non solum angustioribus, sed laciniis eorum saltem pro parte penitus edenta- tis, porro lobo medio solum grosse tri- dentato, dentibus acute productis. Lobi laterales foliorum in H. Transsilvanica Fuss. non solum latiores, sed lacinise eorum obtuse dentate; etiam lobus intermedius pluridentatus est, denti- bus obtusis ereniformibus. Sepala H. medi apice integra, illa H. Transsilva- nice apice plerumque tridentata. H. media csészéjének levelkéi épcsú- csúak; ellenben a H. Transsilvanica csésze-levelei . többnyire ^ háromfogü csúcsot mutatnak. 19. H. Transsilvanica Fuss." alt. arch. III. (1848) 262" (solum nomen); Verh. sieb. Ver. I. (1850) 83 (descripta). — [H. multiloba Schur Verh. sieb. Ver. I. (1850) 116. — H. angulosa Schott et Kotschy Bot. Zeit. 1851 p. 134, — et Auct. Trans., non Lam., — cujus planta genuina sec. hoeper in Magy. nóv. lap. VII. 150, ad Corthusam Matthi- oli pertinet. — Anemone transsilvanica Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 42.] — Hegyes vidékek erdeiben és sziklás helyein a mezei tájon. Megterem különböző közeteken : igy Dévánál trachyton, Persány- nál homokkövön, Brasónál mészkövön! — Déva mellett a Kozolya hegyen Janka Közlem. XII. 184), továbbá a Szárhegyen, Decebalon- és Roesi hegyen [!], Kapruca hegy Vajda-Hunyadnál! s onnan Runkig és Lunka-Cserni-ig [Unver. ap. Bielz VSV. V. 174], Riusor patak völgye Szuszény felett |Heuff. ap. Fuss Bericht 27], Fogaras környékén [Schur En. 2], Persány [Schur VSV. V. 78], Királykó Zernyest felett [Andrae Bot. Zeit. XI. 411], Brassónál a Czenkhegyen [Fuss alt. Arch. ILI. 262], s a Pojána alatt [!], Bucsecs [Schur En. 2], Zajzon patakának felsőbb melléken [!Kotschy ZBG. III. 139], Elópatak [Fuss alt. Arch. III. 262], Büdös, Tusnád [Schur VSV. V. 78], igy a Nyerges hegyen [Haynald herb!]|, Bogát [Fuss Trans. 14], Csik-Szt- Domokos (Fro. Karpat Ver. I. 134], Öcsém [Sehur VSV. V. 78] és Nagy-Hagymás [Janka ÖBZ. XVIII. 199], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Kózrészhavas [Walz MNL. III. 65]: Hétfalunál a Garcsinvölgy- ben, a Tatrangvólgyben és Zajzon völgyeiben, valamint Alsó-Rákosnál a Tópehegyen bőven és a H. triloba nélkül [!] PULSATILLA. 39 4. Pulsatilla Tournef. inst. t. 148. 20. P. nigricans Stórk de usu medico P. nigricantis vind. (1771), p. 7. et tab! — [P. nigricans Baumg.*! En. II. 110. — Anemone montana Hoppe in Sturm Deutsch. Fl. (1826), 46, — est solum varietas hujus, sepalis intus dilutius tinctis nec atris, et prsecipue regiones australiores elatioresque incolens. — A. pratensis Auct. Trans. non L., eujus plantam genuinam Schurius in Ost. bot. Zeit. XIII. 317, nomine «À. Zichyi» salutavit, — A. Janke Fr. Schultz in Flora 1856 I. 205, — P. pratensis ?, paucisecta Schur Phytogr. 24. — A. pratensis var. patula Andre Bot. Zeit. XI. 411, non Pritzel. — A. Pulsatilla Salzer Verh. sieb. Ver. VI. 94; Reissenb. Ver. sieb. Ver, V. 114; Barth! Verh. sieb. Ver. XVIII. 23; Téglás! Tudosiítv. I. 14, et ap. Staub Pheenol. II. 11; Cserni! Gyulaf. 26. — P. vulgaris Schur! En. 5 cum varietatibus, sie etiam var. d.) alpigena — P. pratensi »« patens Blocki ! Ost. bot. Zeit. XXXI. 146; Lerchenfeld Icones f. 62! — P. vulgaris Fuss! Trans. 14 pro p. — P. aperta Schur! En. 4 — P. mon- tana et P. pratensis Blocki l. c., est cum specie Hoppii eadem. — P. transilvaniea Schur! En. 5 — P. pratensis »« vulgaris Blockil. c. 147. — P. Halleri Schur ap. Fuss Trans. 14, nec alior.] A mezei és hegyi tájon úgyszólván egész Erdély napos füves helyein. — Kolozs- vár [! Baumg. I. c.], Kolos, Boós, Ajton, Botorom és Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 112], Torda |! Ercsei Tord. 87], Szt-Gothard a Mezőségen [«Meroses prope Hert Gothard falso scripsit Schultz l. c.], Toroczkónál a Tilalmason |!P. vulgaris ?., alpigena Schur ! Phytogr. 24], Bilak Borbándnál [!], Gyulafehérvár |! Baumg l. c.], Padság hegyein, Nagy-Enyed, Alvincz |!], Déva hegyein [! Téglás Tudósitv. I. 14], Haró és Maros-Sólymos hegyein, Vajda-Hunyad, Govasdia |!] Datiz a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz.VI. 14], Borberek, Szászsebes [Csató Exs ! Szé- kács 254], Nagy-Szeben |! Reissenb. VSV. V. 114], Szt-Erzsébet, Nagy- Csür,Dolmány, Rothberg, Talmács [P. vulgaris Fuss! Trans.14], Poresesd [Sechur VSV. IV. 11], Boieza a Verestoronynál, Szelindek |Schur! En. 4, 5], Tür, Szász-Csanád, Nagy-Selyk, Kis és Nagy-Ekemezó, Hosszü- Aszó, Balázsfalva közt s azok vidékén bőven | Barth ! VSV. XVIII. 23], Erzsébetváros |Kozocsa Exs.!] Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 14]. Medgyes, Segesvár, Berethalom, Nagy-Dunn, Ujegyháza |! Baumg.! l. e.], Kercesora havasai [Schur! VSV. VI. 11], Árpás havasai és Foga- ras [Schur En. 5], Brassó (Schur ! VSV. IV. 11.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 15]; Rodna kórnyékén [Schur VSV. X. 121], de Porcius ott nem lelte [Porce. En. 1]. var.) flore albo. Kolozsvár [Janka OBZ. IV. 403]. Az Anemone pratensis L.-t, Erdély- ben az A. nigricans helyettesiti. A peri- anthium kicsiny virágoknál aránylag kevéssel emelkedik túl a porzókon ; ellenben nagy virágoknál tetemesen hosszabb a porzóknál. Hogy a porzók aránylagos hossza nem állendó azt már Pro Anemone pratens. L. in ioraTrans- silvanie A. nigrieans Stórk. substitui- tur. Perianthium hujusin floribus parvis stamina parum superat; sed in floribus magnis staminibus evidenter longius. Longitudinem proportionalem perian- thii et staminum variabilem esse jam 40 PULSATILLA. — ANEMONE. Koch Synops. ed III. 7. is kifejezve talàljuk e szavakkal: «observationibus continuatis expertus sum, longitudi- nem antherarum variabilem esse». Kochius in Synops. ed. III. 7, his verbis confirmat: «observationibus continua- tis expertus sum, longitudinem anthe- rarum variabilem esse». DISP. vulgaris Mill. dict. n. 1 (1759). — [Anemone Pulsatilla L. spec. (ed. 1753) 539 ; A. Kern. Schedz n. bes Halleri Sehur herb.! et en. 5 pro. p.] Gyepes hegyoldalakon a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Kolos, Boós [Freyn. Közlem. XIII. 112], Mezó- ség [Janka Linn. XXX. 550], Torda [Freyn OBZ. XXV. 34, 75], Tilalmas Toroczkónál [Barth Exs.!], Segesvár [? Fro. Schássb. 16], Kóhavas [Schurl. c.] és Kereszteshavas Brassónál [Schur herb. lemb. nu D p; zürands Wender. in Schriften der Ges. zu Marburg vol. IL. CS 257. — |P. vulgaris Baumg. *! En. II. 110. — P. Hackelii Schur! En. 4; Phytogr. 23. — P. Halleri Schur! En. 5 pro p. — P. vulgaris Fuss! Trans. 14 pro p.] Napos gyepes hegylejtókón és tetőkön a mezei s hegyi tájon. — Szurul Poresesd felett (Schur Phytogr. 23], Szt- Erzsébet, Vizakna, Szelindek [Sehur! En. 4], Morgonda, Beretha- lom, Kóhalom Brassó |Daumg.! l. c. pr. p.) Keresztényhavas [Schur herb. lemb.!] és Kóhavas [P. Haller Schur!l. c. pro p.]. Brassó vidékén. t 23. P. Hackelii Pohl tent. boh. II. (1815) 213, sub Anemone. — (P. pratensi »« patens uel. Prodr. Fl. Bóh. IIT. (1875) 406]. — Torda ([Freyn OBZ. XXV. 34, 75]. 94. P. patens L. spec. (ed, 1753) 538 sub Anemone. — [P^ verna- lis Ercsei* 'Tord. 57, — non Mill. — P. pseudopatens Schur ! En. 4, et frustulum unicum in herb. lemb! est forma foliis nonnullis perhieman- tibus,-qualem ienunte vere hinc-inde equidem observavi. Eadem est: P. patens v. obtusiloba Schur Ost. bot. Zeit. X. 2529. — Anemone uralensis Landoz II. 26.] Kózépsó-Erdély szénamezóin és egyéb napos füves dombjain. — Kolozsvár szénamezóin és a Bükkón 1850-ben is- merte fel Wolff, s azután Kolozsvár, Torda és Maros-Ludas kózt az egész Mezőségen észlelte |! Wolff VSV. VIII. 21], Mészkő [Wolff MNL. I. 56], Kalyán a Mezóségen [Janka Linn. XXX. 550]. t 25. P. vernalis Mill. dict. n. 3 (1759). — [P. vernalis Baumg.* En. II. 109]. — Bucsecs [Baumg. l. c.) Nines meg Baumgarten gyüjteményé- ben, de láttam Kitaibel gyüjteményé- nek 59 f. 71 számja alatt azon erdélyi növények közt, melyeket Baumgarten közelebbi lelethely nélkül küldött Kitai- belnek. Ujabban Erdélyben senki sem szedte. Deest in herbario Baumgartenii, sed vidi in herbario Kitaibelii fasc. 59, n. 71, inter plantas transsilvanicas a Baum- gartenio sine loco natali speciali missas. Denuo non est in Transsilvania lecta. 5. Anemone L. gen. n. 694. 26. A. alba Reichb. Germ. Exc. III. (1532) 732 sub Pulsatilla. — Vide A. Kern. Schede II. 107. — [A. alpina J. KI." Sieb. Quartalsch. III. 104. ; Baumg. En. II. 106 et Auct. Trans. non L. a) spec. (ed. 1753) ANEMONE. 4.1 539, qua in alpibus Helveticis et Styriacis iudicatur, et cujus synony- mon est ÀAnemone Durseriana Scop. Carn. (1772) I. 385. — A. alpina var. minor Andre Bot. Zeit. XI. 411. — A. baldensis Csató! Erd. Muz. IV. 78. etiam ex ipso in Erd. Muz. VI. 39]. — Osszes havasaink kóves száraz legelóin. — DBiharhavasok |! Kern OBZ. XVII. 178), Retyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 78], Pareng havasok, Cibin havasok, Freck havasaitól a Kerezesora havasokig [! Fuss Trans. 15), Arpás ha- vasai [Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177j, Ki- rálykó [! Fuss Trans. 15]. Bucsecs |! Andre Bot. Zeit. XI. 411]; Ke- resztényhavas [J. Kl. l. cit.], és Kóhavas Brassónál [Daumg. l. c.) Górgény-Kelemen havasok [Eresei Tord. 89], Rodna havasai [Bauma. l. c. ; Porc. En. 1], Csukás [!]. 27. A. narcissiflora L. spec. (ed. 1753) 549. — [A. narcissiflora Baumg.* En. II. 108].— Havasaink sziklás televényes helyein. Feltünó hogy a Biharhegység erdélyi oldaláról, a Retyezátról és Parengról nem ismeretes. Leszáll a hegyi tájig így Kolozsvárt |! Andre Dot. Zeit. XI. 411], — Szurul [Baumg. l. c.], Budislav Csorte [Fuss Trans. 15], Kerce- sora havasain a Bulla forrás vidékén (Fuss Trans. 15], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 84]. Bráza havasain (Schur VSV. II. 177], Királykó [Andre Bot. Zeit XI. 411], Brassó [Schur En. 3], Bucsecs, Teszla, Hargitta (!Baumg. l. c.], Kelemen-Cserbuk [C. Fuss Arch. 394]. Koron- gyis, Gemenea [!Baumg. l. c.] Unókó [Schur VSV. X. 129]. Kóhavas, Csukás, Piroska [!]. 28. A. Baldensis L. mant. (1767) 78. — [A baldensis Baumg." En. II. 107, sed in herbario ejus deest.] Eszak-keleti havasaink sziklás magaslatain. — Górgény-Kelemen havasok |Eresei Tord. 86], Rodna havasain: így Gemenea, Stol, Galacz [copiose sec. Daumg. 1. c.], Unókó (Schur VSV. X. 129; Czetz herb. !], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19]. 29. A. silvestris L. spec. (ed. 1753) 540. — [A. silvestris Daumg.* En. II. 107. — A. ochotensis Schur En. 3; Phytogr. 25. — A. sordida Schur En. 3.] — Erdókben, gyümólesósekben, hegyi réteken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Kolozs, Boós, Virágosvolgy [Freyn Kozlem. XIII. 112], Torda |Ercsei Tord. 86], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 26], Déva [Téglás Tudosítv. I. 18], Százváros [Unver. ap. Fuss Trans. 16], Szászsebes [Csató! Székács 954], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Scháüssb. 16], Szelindek, Nagy-Csttr, Szt-Erzsé- bet, Szászujfalu, Rothberg, Erzsébetváros [Fuss Trans. 16], Poresesd, Brassó [Schur Phytogr. 25], Kóhavas [Schur En. 3], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 16], Besztercze [Herzog Bistr. 8]. 30. A. nemorosa L. spec. (ed. 1753) 541. — [A. nemorosa Baumg.* En. II. 108. — A vernalis Cserni Gyulaf. 26.] — A mezei és hegyi táj erdős cserjés dombjain széltében el van terjedve. 31. A. ranunculoides L. spec. (ed. 1753) 541. — [A. ranunculoides Baumg." En. II. 108]. — Az előbbi társaságában széltében el van terjedve. — t A. trifolia L. — [A. trifolia Schur* Sertum n. 28, — sed Schu- rius eam in Transsilvania nunquam legit.] — Szt-Erzsébet [Lerchen- feld sec. Schur En. 3]. 49 ADONIS. 6. Adonis L. gen. n. 698. 39. A. autumnalis L. spec. (ed. 1763) 771. — [A. autumnmalis Baumg.* En. II. 119. — A. perramosa Schur En. 6, ex Blocki Ost. bot. Zeit. XXXI. 147. ] — Vetések közt, és tenyésztik is. — Torda |Ercsei Tord. 72], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 26], Dalázsfalva, Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 23], Segesvár [Fro. Schássb. 16], Szt-Exzsébet [Sigerus ap. Fuss Trans. 17], Nagy-Szeben, Fogaras [Schur En. 6], Besztercze [Herzog Dist. 5]. 33. A. aestivalis L. spec. (ed. 1763) 771. — [A. sstivalis Baumg." En. II. 119. — A. miniata Jacq. Fl. aust. IV. (1776) t. 354. — A. squarrosa Janka Linn. XXX. 551, non Stev.]. — Vetések közt a mezei tájon mindenütt. 34. A. flammeus Jacq. fl. aust. IV. (1776) t. 355. — [A. flammea Baumg.* En. II. 119. — A. caudataJanka Linn. XXX. 551.] — Vetések közt. Kolozsvár [Janka l. c.], Torda [Ercsei Tord. 72], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92] Ujegyháza, Bonyha |Baumg. 1. c.], Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 17], Nagy-Szeben [Schur En. 6], Besztercze [Fuss Trans. 17]. 35. A. vernalis L. spec. (ed. 1753) 547. — [A. vernalis Baumg.* En. II. 120. — A. parviflora Janka Ost. bot. Zeit. V. 230, est forma tarde florens, ex verbis cl. Auctoris; A. Soproniensis Mygind in. Borb. Kózlem. IX. (1872) 46 est forma eadem, folus latius sectis. — A mezei táj kaszálóin, füves nyilt helyein de Schur szerint fel száll a havasi tájig. — Kolozsvár [Daumg. l.c.], Kolos, Boós Berkenyes, Botoromvólgy és Virágosvólgy | Freyn Kózlem. XIII. 112], Torda | Ercsei Tord. 72], Záh [! Janka OBZ. V. 60; VI. 194], közönséges a Mezósé- gen [Janka Linn. XXX. 551], Dilak hegy Borbándnál|!], Gyulafehérvár! Balázstelke, Bonyha, Segesvár [Baumg. I. c.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Tür. Szászesanád, Nagy-Selyk, Medgyes, Hosszüaszó és Dalázs- falva közt s azok vidékén bőven [Barth VSV. XVIII. 23], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 17], Alsó-Nádasd, Zeykfalva a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Székácsvólgy [Csató Székács 254], Nagy Csür Szt-Erzsébet, Wassid [Fuss Trans. 17], Nagy-Szeben, Dolmány, Morgonda, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Butyán havas [|Schur VSV. 12], Brassó | Baumg. 1. c.], Besztercze [Herzog Bist. 5], Rodna hegyei [Schur En. 5]. 36. A. hybrida Wolff !* Verh. sieb. Ver. VIII. (1857) solum nomen- et ap. Simk. Magy. Nóv. Lap. II. (1878) 146. — [A. supervernali »« Wolgensis Simk. 1. c.] — Kolozsvár szénamezóin az Elóvolgyben, az A. vernalis és A. Wolgensis társaságában [! Wolff 1. c.] 36/b. A, Walziana [vernali »« superwolgensis| Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. (1873) 146. — Kolozsvár szénamezóin az Elóvólgyben. az elóbbi három társaságában elég bóven. Terméseket is érlel, valamint az A. hybrida. 37. A. Wolgensis Stev. in. DC. syst. I. (1818) 545. — [A. uralensis Landoz II. 26, non L. — A. villosa Janka Ost. bot. Zeit. VI. 345]. — Kolozsvár szénamezején 1855 juliusában fedezte fel Wolff Gábor MYOSURUS. — CERATOCEPHALUS. — RANUNCULUS. 43 [Wolff* VSV. VIII. 20]. — Záh mellett nem terem; legalább Janka tévesen közlé onnan az Ost. bot. Zeit. VI. 194. lapján, mert az ő nóvé- nye az Ost. bot. Zeit. V. 60. lapján olvasható megjegyzés alapján, az A. vernalis L. széles levelű alakja. 7. Myyosurus L. gen. n. 394. 38. M. minimus L. spec. (ed. 1753) 284. — (M. minimus Daumg.* En. I. 275.] — Tócsás. poesolyás helyeken, kófalakon, a mezei tájon. — Tordán a sóstavaknál [Janka Linn. XXX. 552], Zám [Schur En. 11], Kiskapus [Barth VSV. XVIII. 23]. Szász-Begesd, Segesvár, Szász-Kezd, Kóhalom, Alsó-hákos, Brassó [Daumg. l. c.], Desztereze [Herzog Bist. 8], Sajovólgy (Porc. Naseud. 149]. 8. Ceratocephalus Moónch. meth. 218. 39. C. orthoceras DC. syst. I. (1818) 931. — (C. faleatus Baumg.* En. II. 133, et Auct. Trans, — non Pers.] — Fóldhányásokon, utak párkányán, homokos füves helyeken. — Torda (Wolff! MNL. I. 56], Egerbegy [Barth! Arch XV. 106] Kolozsvár, Gyulafehérvár, Maros- Némethi, Déva [Baumg. I. c.], Bongárd és Kasztenholz közt [Schur VSV. IV. 12), Talmács és Vestény közt (Schur En. 11]. 9. Ranunculus L. gen. n. 699. 40. R. heterophyllus Weber prim. hols. (1780) 42. — [R. hetero- phyllus Baumg.*! En. II. 132. — R. peltatus Schrank Bayer. Fl. I. (1789) 103; — Moónch meth. (1794) 214. — Batrachium aquatile c. Sehur En. 12. — PBatrachium heterophyllum Fr. sum. 140.] — Mo- rotvákban, tócsákban a mezei tájon, de sokkal ritkább mint a kóvet- kező. — Csuesa [Freyn Kózlem. XIII. 112], Nagy-Szeben |Schur herb. lemb.!], Segesvár ( Fro. Schássb. 17], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 1]. 41. R. triphyllos Wallr. in. linn. XIV. (1840) 584. — [R. Petiveri Koch ap. Sturm. Deutsch. Fl. Heft 82 t. 7, et Koch syn. (ed. 1843) 13.— Batrachium tripartitum Schur! En. 12. — R. aquatilis Czetz! Erd. Muz. VI. 19. — B. heterophyllum Csató! Erd. Muz. VI. 14. — R. hederaceus Cserni Gyulaf. 26. — Huc forsitan pertinet etiam R. hede- raceus Baumg." En. II. 132, — non L.; nam species Linngi genuina Europam ocidentalem et borealem incolit, in tota Hungaria adhuc nondum lecta, atque tam in herbario DBaumgartenii, quam Schurii e Transsilvania non continetur. — Morotvákban és tócsákban. — Alsó-Szent-Mihályfalva az Aranyos mellékén [!], Gyulafehérvár [! Cserni 1. e.], Oláh-Brettye és Kis-Plop a Sztrigy mentén [Csató ! Erd. Muz. VI. 14], Székáesvolgy [Csató ! székáes 954], Nagy-Szebennél az Altenberg megett (Schur ! En. 12], Rodna- Naszód vidéke | Porc. En. 1], Csicsó- Hagymás [Czetz ! I. c.]. 42. R. carinatus Schur Phytogr. (1876) 98 sub. Batrachio. — [Bat- rachium rigidum Schur !* En. 11, — an etiam Pers, aut Dmrt.? — R. 44 RANUNCULUS, aquatilis var. alpicola Kotehy ? Zool. bot. Ges. III. 276 (solum no- men). — Patakokban hegyes vidékeken. — N.-Szebennél a Reiszbach- ban [Schur herb. lemb.!], Nagy-Szebennél az Altenberg megett levő patakokban, továbbá Vizakna és Mundra közt [Schur En. 11], Laita forrás vidéke [ ? Kotschy I. c.] 43. R. paucistamineus Tausch in Flora XVII. (1834) 525. — [R. peucedanifolius Baumg. !* En. II. 133, non All. — Rh. trichophyllus Auct. Hung. non Chaix ! — Batrachium aquatile Schur! En. 11 var. a, b, d. — R. aquatilis Cserni Gyulaf. 26. — D. fluitans Schur En. 12; Fuss! Trans. 19; Herzog Bistr. 9. — B. Baudotii Schur! En. 12.] — Morot- vákban, tócsákban a mezei tájon, — Kolozsvár [Freyn Kózlem. XIII. 112], Mezóség [Schur En. 12], Nagy-Enyed [Csató Exs. ! Gyulafehérvár [Haynald herb.! Cserni Gyulaf. 26], Alvinez, Koneza |Csató herb.!] Zám [Sehur En. 12], Nagy-Szeben [! Schur En. 12], Giresau [Fuss Trans. 19], Talmáes, Brassó, Büdös [Schur herb. lemb.!), Kezdi- Vásárhely [Schur! En. 12], Kóhalom, Csikszereda, Parajd [ Baumg. 1. c.], Besztercze [| Herzog l. e.], Sajóvólgy és Naszód [Porc. En. 1], Rodna [Schur En. 12], Kóalja- Ohába [!]. var.) terrestris heichb. [R. ez;spitosus Pluk] provenit in loeis estate exsiccatis. — Nagy-Szeben [Schur ! En. 11]. 43/b. R. Rionii Lagger in Flora XXXI. (1848) 50. — (R. diva- ricatus Daumg. !* En. II. 133, et Auct. Trans. — PBatrachium eirci- natum Fuss! Trans. 19, et Auct. Trans. — R. aquatilis Landoz! I. 3.| — Tóesákban a mezei tájon. — Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 19], Kolozsvárt a Tekintóvólgyben [Landoz I. c.; Simk. MNL. III. 49], Hideg-Szamos [Bielz VSV. III. 190], Tordán a fürdóknél [Wolff Exs. !], Méhes Kolosmegyében [Baumg. herb.!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 19], Nagy-Szeben [Schur herb.! carpellis glabris], Nagy-Cstür, Pzász-Ujfalu, Giresau [Fuss Trans. 19], Asszonyfalva, Palázsfalva, Hosszüaszó, Nagy-Ekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 24], Seges- vár [Fro. Sehüssb. 16], Maros-Oroszfalu |Porc. En. 1]. A mi nóvényünk makkoeskái szóró- sek, csupán Schur herbáriumában láttam egy példányt Nagy-Szeben vidé- kéról meztelen makkoeskákkal. R. Rionii Lagger eredeti példányain min- dig mezteleneknek láttam a makkocská- kat; de Lagger a R. Rionii diagnozisá- ban a makkoeskák mezteleségéról mit sem szól, és szőrős makkocskáju R. Rionii Nyugot-Europából is van gyüjte- ményemben. Planta nostra nueulis pilosis gaudet, solum in herbario Schurii vidi speci- men in finibus Magni-Cibini lectum nuculis glabris preeditum. In speeimini- bus authenticis R. Rionii Lagger nucula semper glabra vidi; sed Laggerus in diagnosi R. Rionii de glabritie nuculo- rum nihil memorat. R. Rionii nuculis pilosis preeditum etiam ex Europa occi- dentali in herbario meo possideo. 44. R. Ficaria L. spec. (ed. 1753) 550. — [Ficaria ranunculoides Roth ; Baumg." En. II. 120 pro. p.| — Gyümolesósek, ligetek, erdők árnyékos televény talaján a mezei tájon. — Csucsa [Feicht. Kózlem. IX. 91]. Kolozsvár [Landoz I. 3], Torda | Ercsei Tord. 56], Gyulafehér- vár [Cserni Gyulaf. 26], Déva [Téglás Tudósitv. I. 16], Klopotivai völgy a Retyezát hegységben | Csató Erd. Muz. IV. 78], Hátszeg, Ganezága a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Szászváros |Unver. ap. Fuss RANUNGCULUS, - 45 Trans. 18], Székácsvölgy [Csató Székács 254], Nagy-Szeben, Nagy-Csűr, Szt-Erzsébet, Szász-Ujfalu, Kis-Disznód, Giresau [Fuss Trans. 18], Medgyes [| Salzer VSV. VI. 94], s az innen Nagy-BSelyk, Szász-Csanád, Tür, Balázsfalva és Hosszüaszóig terjedő vidéken bőven [Darth. VSV. XVIII. 23], Segesvár [Fro. Schüssb. 16], Brassó [Lurtz VSV. X. 234], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 18], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 1]. 44/b. R. calthaefolius Reichb. germ. Exc. III. (1832) 718 sub Ficaria. — |Ficaria calthaefolia Fuss." Bericht (1854) 27. — R. Ficaria Janka Linn. XXX. 555. — F. nudieaulis A. Kern. Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 188, — ex ipso. — F. intermedia et F.transsilvaniea Schur! En. 14. — F. ealthaefolia x) angulosa, b ) pratensis, £) major c ) collina Schur Phytogr.32, 33.] — Pázsitos nyílt napos helyeken. — Gáncs vidékén közönséges [Czetz Erd. Muz. VI. 15], Kolozsvár [! Janka OBZ. IV. 189], Gyeke a Mezőségen [Janka 1. c.], Kolos, Boós Berkenyes, Torda |Freyn Közlem. XIII. 112], Russ, Bácsi a Sztrigy mentén |Csató Erd. Muz. VI. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 18], Székácsvölgy iu Székács 254], igy Konezán [Csató ap. Schur Phytogr. 33], Nagy-Szeben [Fuss ap. Grisb. Iter n. 104], Szt-Erzsébet, Nagy-Csür, Vizakna, Dolmány [Fuss ! Bericht. 27], Szelindek, Resinár |Schur En. 14], Rodna- Naszód vidéke [Pore. En. 1]. 45. R. rutaefolius L. spec. (ed. 1753) 552. — IR. rutaefolius Baumg.!* En. II. 128. — Callanthemum coriandrifolium Reichb. Icones III—IV. f. 4623!]. — Granitos kózetü havasok sziklarései- ben. — Bulszu-Kelderi Árpás havasain [!], Koron és Gemenea rodnai havasok [Baumg.! l c. et Czetz. herb.!], Ünókó [Czetz ap. Fuss Trans. 28]. 46. R. glacialis L. spec. (ed. 1753) 553. — [R. glacialis Daumg.* Mant. 55. — Hecatonia glacialis et var. a.) albitlora Sehur En. 12.) — Granitos havasok törmelékes helyein. — Arpás havasai [Schur En. 12], Terieza [Baumg. ! l. e.], Ucsamare [DBaumg. Mant. 21), Unókó |Bielz ap. Schur VSV. I. 101 ; Czetz herb !]. 47. R. alpestris L. spec. (ed. 1753) 553. — [R. alpestris Baumg.* En. II. 129 pro. p. — Hecatonia alpestris et H. Traunfellneri Schur En. 13, — ex locis natalibus indicatis.— Mészkő havasok szikláin. — Árpás havasai [Kladni ap. Schur En. 13 sub H. Traunfellneri;: et ap. Fuss Trans. 20 sub R. alpestri] Királykó [!Schur En. 13], "Bucsecs (! Kotschy ZBG. III. 138], Rodna havasain így a Korongyison | Baumg. ! Mant. 56]. 48. R. crenatus W. et K. I. (1799) t. 10. — [R. alpestris «) erenatus Baumg.* II. 199.] Havasaink törmelékes lejtőin, melyeken elolvadó hótómegek feküsznek; granitos és mészkő havasokon egyaránt. — Retyezát havasok és Sztrázsa [! Daumg. l. c.]; Pareng [Fuss Trans. 20], Szurul Frecki havas [Baumg. I. c.], Durkács, Skerisora, Negoi [Fuss Trans. 20], Domna tava [Fro. VSV. VII. 127] és a Bulla forrás vidéke [Schur OBZ. VIII. 394], Árpás havasai (bőven! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 177], Vurfu Luci Foga- ras-Sebesi havas [Baumg.l. c.), Királykó |! Kotsechy ZBG. III. 65], 46 RANUNCULUS. Keresztényhavas, Bucsecs, Kóhavas, Tejkóhavas, Piroska [! Baumg. I. c.], Gergeleu ( Herbich Buc. p. V], Ünókó EE ap. Sehur VSV. I. 101] s Rodna többi havasán bőven |Pore. En. 2 48/b. R. vaginalis Somm. Bot. Zeit.. 1833 p.177. — [R. vagina- lis Schur* Ost. bot. Zeit. XI. 43. — Hecatonia crenata b) major Schur En. 13]. — Hasonló helyeken mint az elöbbi. még pedik Schur En. Il. c. szerint annak társaságában az ósszes havasokon. — Ünőkő (Sehur OBZ. XI. 43], és Rodna többi havasain (Porc. En. 2]. 49. R. platanifolius L. Mant. I. (1767) 79. — (R. platanifolius Daumg.* En. II. 130. — R. aconitifolius en. Daumg. II. 129, et Auct. Trans. non. L.] — Fókép mészkő havasok sziklás virágos helyein; de lejön a hegyi tájig is. — Skerica Padságnál [! Freyn "Kózlem. XIII. 112], Biharhegység [Fuss Trans. 20], Retyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 78; Hazsl. Kózlem. X. 17], Pareng [Csató herb !], Falkenstein Riuszadulujnál és Avrisel Frecki-havas [Fuss Trans. 20], Szurul [Hay- nald herb!|, Kercesori üveghuta és a Bulla zuhataga [Fuss l. e.], Arpás havasai [Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Krepatura szakadék a Királykó alatt [!], Czenk hegy Brassónál [Schur En. 13), Segesvár mellett a Volkányi magaslaton és Parajd- nál [Baumg. l. c.j, Henyul Borgónál [Fuss Trans. 20], Korongyis [Reckert VSV. VI. 18], Kis-Unőkő [Czetz herb. !], Cziblesz [Czetz ! Erd. Muz. VI. 19]. 50. R, Thora L. spec. (ed. 1753) 550. — (R. scutatus W. et K. Icones II. t. 187 (1804). — R. Thora Baumg.* En. II. 122 pro p. — R. Thora 5 ) carpaticus Schur En. 15, non Grisb.] — Mészkóhavasaink köves fűves helyein. — Zoódná Vake (Fuss Trans. 21] és Prézsbe [Fuss Bericht. 22], Királykó a főcsúcs alatt (!], Bucsecs tőbb helyén [!DBaumg. 1. c.], Korongyis (Schur! VSV. X. 77], Teszla [!] 50/b. R. carpaticus Grisb. Iter (1352) 312. n. 105, — non Herbieh, eujus planta est R. dentati Baumg. synonymum. — ([R. Thora f) carpaticus Porc." En. 2.] Hasonló helyeken mint az előbbi. — Koron- gyis [Porc. I. c.]. — Dignoscitur a R. Thora L. sec. Grisb. l. c.: «folio caulino basi latissime truncato, transverse trapeziformi, ultra tertiam partem antegerrimo.» t 51. R. hybridus Biria Hist. des renuneul. (1811) 38. — [R. Thora Baumg.* En. II. 122 pro. p. — R. pseudothora Host ; Daumg. Mant. 54, sed in herbario ejus specimina transsilvanica desunt.) — Mészkő hava- sok sziklás füves helyein ritka. — Bucsecs [Daumg. mant. 54]; Bulla forrás vidéke a Kercesori havasokon, és Korongyis a rodnaiakon |Schur Rn. 15 et herb. lemb. !]. 52. R. Illyricus L. spec. (ed. 1753) 552. — [R. illyrieus Baumg.* En. II. 125.| — Napos füves helyeken, főkép porondosokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur En. 15], Déva mellett a Kozolya hegyen [Daumg. 1. c.], Szászváros [! Unver. ap. Fuss Trans. 21], Szászsebes [Csató herb. !]. 53. R. pedatus W. et K. Icones II. t. 108 (1802). — Napos, füves, porondos helyeken. — Kolozsvár [Schur En. 15], Tordán a sósfürdók- nél, Janka" OBZ. VI. 194 ; Wolff MNL. I. 56]. RANUNCULUS. 47 54. R. Flammula L. spec. (ed. 1753) 548. — [R. Flammula Baumg.* En. II. 121. — R. reptans Baumg. En. II. 122, et Auct. Trans. excepto Czetz Erd. Muz. VI. 20]. — R. reptans var. subtentatusSchur! En. 15. — R. ophioglossifolius Schur! En. 15. — R. gramineus Czetz in Salzer Reiseb. 322, — nam HR. gramineus in herb. Czetzii e Transsil- vania non continetur, nec eum Czetzius in enumeratione sua memorat; quum R. Flammula adest e ditione Rodnae in herbario ejus. — RR. unalascheensis Dess. ex Led. ross. I. 32; Schur Phytogr. 35.] — Nedves réteken és iszapos helyeken. — Csucsa (! Feicht. Kózlem. IX. 91], Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben (!] Torda | Eresei Tord. 56), továbbá az Aranyos mellékén Albaktól Vidráig [!], Nyegrán és Szkeri- során |! Kern. OBZ. XVII. 215], Körösbánya |Kern. l. c.], Maros-Soly- mos [Baumg Il. c.], Alvincz (Csató herb.!), Dacalár, Krisény a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Malomvíz (Simk. Kózlem. XV. 518], Székáesvolgy [Csató Székács 2541, Nagy-Szeben, Kis-Torony |Schur En. 14], Freck [Fro. Arch. III. 142], Porumbák, Szkoré, Arpásfalu (!], Alsó-Rákos [Schur En. 14], Segesvár | Fro. Schüssb. 16], Rodna | Czetz ! Erd. Muz. VI. 19], Magyar-Nemegye |Czetz herb. !]. 55. R. Lingua L. spec. (ed. 1753) 549. — [R. Lingua Baumg.* En. II. 122, — R. Schmidtii Sehur Phytogr. 34 est forma pilosa.) — Mo- rotvák, berkek lápok vizárkok mentén a mezei tájon. — Kolozsvárt a Monostori-réten [ Landoz ! II. 26], Tordán az Aranyos- Polyáni berekben [Fuss Trans. 21, Wolff. MNL. I. 56], Oláh-Brettye a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Csiesóholdvilág [Barth VSV. XVIII. 24], Vizakna [BDaumg. 1. c.], Nagy-Szeben, Nagy-Disznód [Fuss! Trans. 21], a Fogarasra vezetó uton Freck és Fogaras kózt [Schur Phytogr. 34], Bzász-Beges, Kóhalom |BDaumg. l. c.]. t 56. R. polyphylius W. et K. Icones I. t. 45 (1800). — [R. polyhyllus Baumg.* En. II. 134, — sed in herbario deest, et nuper in Transsilvania non observatus est.] — Allóvizekben: Gyulafehérvár, Déva [Baumg. l. c.]. 57. R. auricomus L. spec. (ed, 1753) 551. [R. aurieomus Daumg.* En. II. 123. — R. pedatus Daumg.* En. II. 123, non W. et K. — R. binatus Kit. ap. Reichb.* Germ. Exe. III. (1832) 723, — in plantam transsilvanicam, a Weldenio acceptam denominatus. — R. auricomus var. incisifolia Reichb. Icones IV. (1840) t. 12, — est forma major, pinguis. — R. pseudocassubicus, et R. auricomus var. variifolius Schur En. 23. — R. fallax Porc. En. 1 ; Naseud 150. R. auricomus var. inter- medius Porc. En. 2; Naseud 150.] — Az egész terület mezel tájának erdós cserjés helyein. 58. R. cassubicus L. spec. (ed. 1753) 551. — ([R. eassubieus Landoz* I. 3. — R. fallax Sehur En. 24; Phytogr. 37.] — Fókép he- gyes vidékek erdeiben a hegyi tájon, — de leszáll a mezei tájra is. — Kolozsvárt a Bükkön [! Landoz I. c., Tordán a Nagy-Berekben [Wolff ! ap. Freyn Közlem. XIII. 113, et MNL. I. 56], Nagy-Enyed erdeiben|!], Gótzenberg, Szt-Erzsébet [Schur! VSV. IV. 27), Kis-Disznód [Schur ! ap. Fuss Bericht 27], Nagy-Disznód, Szász-Ujfalu, Rothberg [Fuss Trans. 22], Nagy-Csür, Keresztényhavas, Zajzon völgy [Schur En. 23], - SIMONKAI: Erdély flórája, / 48 BANUNCULUS. Segesvár [Fro. Schüssb. 16], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna- Naszód vidéke |Porc. En. 2], Gánts, Deés |Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 59. R. flabellifolius Heuff. in Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 723. — (R. flabellatas Wolff" ap. Sehur Verh. sieb. Ver. V. 79. — non Desf. — R. ambiguus Sehur ! OBZ. X. 252 ; en. 24, et herb. lemb.! — R. eassubieus Fuss Verh. sieb. Ver. XIII. 125, et Exs. ! n. 93.] — He- gyi erdőkben a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükkön [!Wolff ap. Schur. l. c.] és a Szelistyére vezető uton [Landoz II. 26], Szt-Erzsé- bet (Fuss. l. c.], Kakasfalva [Schur En. 241, Szelindek |Schur Phytogr. 38], Kóhavas |!] Zajzon patakának felsőbb mellékén |Kotschy ZBG. III. 139], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 2], Gánts | Czetz Erd. Müz.VI. 19]. 59/5. R. alliariaefolius Reichb. Icones IV. (1840) f. 4599 a) pro var. R. auricomi. — Hegyi erdőkben a R. auricomus és R. flabellifolius társaságában. — Kolozsvárt a Bükkön [!|, Gánts [Czetz herb.!], Szt- Erzsébet, Kis-Torony, Kis-Disznód [Schur herb. lemb. !). Az előbbitől több szálas sallangra osztott legfelső leveleivel különbözik; a R. auricomustól pedig, melyhez legfelső leveleiben hasonló, az alsó szár elága- zásánál levő levele általtér el, mely csak mintegy közepéig van ujjasan behaso- gatva, míg alapja felélemeze osztatlan. Ezért középalakot képez a R. aurico- mus, és R. flabellifolius közt. Dignoseitur a precedente foliis sup- remis lineari multipartitis, iis R. auri- comi similibus ; ab hoe posteriore autem differtfolio caulino infra ramificationem sito. Folium hoc enim non est in laci- nias dissectum, sed basi late integrum, et solum ad medium usque fere palmati partitum. Medium ita inter R. auri- comum et R. flabellifolium tenet. 60. R. dentatus Baumg.* ! En. II. (1816) 124 pro var. a) R. mon- tani. — | R. Carpaticus Herbich pl. rar. galic. (1836) 15. — R. Lerchen- feldianus Schur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 14 deseript; Verh. sieb. Ver. III. 54 solum nomen. — HR. Szurulensis Lerchenfeld ap. Schur Verh. sieb.Ver. IV. 14. — R. Schurii Fuss ap. Schur l. c. 15.— R. Gouani Baumg. ! En. II. 125 est forma glabrescens; Reckert Verh. Sieb. Ver. VI. 18; Schur Verh. Sieb. Ver. X. 128, et en. 19.] — Fókép a hegyi és alhavasi táj árnyékos erdeiben. — Kolozsvár |Janka! OBZ. IV. 188], Rakovitzán [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 171], Kokerics és Priszlop Frecki-havasok (Fuss Arch. I. 114], Szurul, Porumbák hava- sai [Lerehenfeld ap. Schur VSV.IV. 16], Kercesóra havasai |Schur VSV. IV. 16] így a Domna völgye [Fro. VSV. VII. 125J, Butyán [Schur En. 15], Arpás havasai [Schur VSV. III. 84], Maresina, Ujsinka a fogarasi hegységben | Baumg.1. c.], Királykő, Salamonkó Brassónál [Schur En. 15], Keresztényhavas | Fuss Trans. 23], Bucsecs | Daumg. ap. Schur VSV. IV. 16], Kóhavas. Donghavas, Csukás [!], Bodza szorosa, Tusnád (Haynald herb.!|, Büdös |Heufler ap. Schur VSV. IV. 16], Tolvajos, Csik-Szt-Domokos hegyei |Haynald herb.!|, így Ocsémteteje és Nagy- " Hagymás [Janka Exs. !], Hévíz, Oláhfalu felett a Hargittán |Daumg. 1. e.], Borszék [Baumg. ap. Schurl. c.], Bélbor [Fuss Trans. 23], Kereszthegy, Unókó [Schur ap. Fuss VSV. VIII. 171], Korongyis (Reckert VSV. VI. 18], Galatz | Herbich Buc. V], Cziblesz [Kotschy in Haynald herb. !| 61. R. montanus Willd. spec. II. (1799) 1321. — [R. monta- RANUNCULUS, 49 nus £g) Baumg.*! En. II. 194. — R. nivalis Crantz Stirp. II. 116, non : L. — R. Carinthiacus Hoppe. — R. gracilis Schleich ; Schur En. 18. — R. gruinalis Schott! Analect. 33. — R. gelidus Sehur! En. 18. — R. acer var. subalpinus Schur En. 18, ex Schur Phytogr. 40. — R. pseu- domontanus Sehur Phytogr. 42. — R. Villarsi Fuss Alt. Arch. III. 262.] — Az alhavasi és havasi tájon, kóves füves helyeken. — Mun- tyelemare [Freyn Kózlem. XIII. 115], Retyezát hegység |! Csató Erd. Müz. IV. 78], Páreng havasok [!], Gáser Keresztényszigeti havas, Fru- mósza [Schur! En. 18], Cibinjézer [Fuss Trans. 22], Gótzenberg, Prézsbe [Fuss! Alt. Arch. III. 262], Santa [! Ormay Exs.), Mumma (Schur Phytogr. 42], Rakoviezán, Szurul[Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 172 sub R. gruinali, és PriszlopFrecki havasok [Fuss Trans. 23], Ker- cesora havasain, így a Bulla forrás vidékén [! Fuss l. c.| Árpás havasai [! Sehur VSV. IH. SA], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Királykó |Kotschy ZBG. III. 65]. Barezasági havasok [Baumg. l. c.], így a Bu- csecsen [! Kotschy ZBG. III. 132], Csukás(!] Korongyis [? Reckert VSV. VI. 18], Ünókó [?Schur VSV. X.198, — sed Porcius in Magy. Nóv. Lap. IX. p. 125, R. montanum e ons Rodnensi tollit |]. 62. R. Breyninus Crantz Stirp. II. (1769) 115, t. 4. F. 2. — Vide A. Kern. Schedz I. 24. — [R. montanus Daumg.* En. II. 124. exceptis va- rietatibus ; Landoz I. 3; II. 26; Czetz Erd. Muz. VI. 19; Janka OBZ. IV. 189. — R. Hornschuchii Hoppe in Sturm deutsch. Fl. (1826) 46. — R. oreophilus M. B, saltem pro. p. ex Ruprecht flora caucasi I. (1869) 19. — R. Villarsii Auct. Trans, — non D. C. fl. fr. IV. 896. — R. Grenerianus Jord in Schultz Arch. 1854, p. 304. — R. Thomasi Kotschy ! ap. Neilr. Ungarn 241, — non Ten. — RH. pseudovillarsii Sehur! En. 19. — R. alpieola Schur Verh. sieb. Ver. II. 177 solum nomen. — R. Gouani Schur Verh. sieb. Ver. III. 54. — E. gruinalis Grisb. Reliq. 17, non Schott.] — Fókép a hegyi és alhavasi tájon napsütótt mészkósziklákon, — de leszála mezei tájra is. — Kolozs- vár [! Landoz I. e. Torda hasadéka |! Janka linn. XXX. 553), Székelykó [Simk Album 177), Skerieza Padságnál |Simk l. c. 184], Kecskekó [Schur VSV. X. 12], Piatra Strueu Vidránál, Vulkán Abrud- bányánál[!], Medgyes [Barth Exs.! ap. Fuss VSV. XIX. 211]. Uriki havas a hRetyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 73], Guraró a Cibinhegységben és Avrisel Frecki havas [Fuss Trans. 23], Kerce- sora havasai [Schur! VSV. IV. 24], igy a Domna forrás vidékén [Fuss Trans. 23] sa Bulla forrás vidékén [Schur! En. 19], Árpás hava- sai [Sechur VSV. III. 84; IV. 24], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Királykó |! Andre Bot. Zeit. XI. 411], Brassó hegyei |Schur VSV. X. 903]. Keresztényhavas!, Buesecs! Hargitta, Lóvete és Oláhfalu felett [Baume Il. c.]. Bolnokhegy Hétfalunál, Kóhavas, Teszla, Csukás, Piroska [!], Oesém |Sehur OBZ. VII. 21], Korongyis, Unókó [Czetz herb! et I. c.]. t R. pseudoacris Schur Phytogr. (1876) 41. — (R. propinguus Schur I. e., vix C. A. Meyer, eujus planta genuina montes Altaicos et Sibiriam orientalem inhabitat. — Plantam suam Schurius mediam inter R. Breyninum et R. acrem dicit, deseriptioque in plantam talem mu dia 50 . RANUNCULUS. hybridam decere videtur.] — Ámyékos füves helyeken a Czenk hegy alatt Brassónál (Schur 1. c.). 63. R. acer L. spec. (ed. 1753) 554. — [R. acris Baumg.* En. II. 125, sed pro p. solum, est nam pro alia parte certissime R. Steveni Andrz. — Rh. acris b) napellifolius Schur En. 17 ex descriptione sed non ex ejus herbario lembergiensi, ubi sub nomine hoc R. aureum, et R. polyanthemum vidi. — R. verrucosus Schur Ost. bot. Zeit. X. 251 ex ipso in Phytogr. 39. — R. acris var. collicolus, monticolus, silvico- lus Schur Phytogr. 399—441. — R. subtilis ; trachytieus ; Barthii Schur Phytogr. 41.]. — Kaszálókon s egyéb füves helyeken a mezei tájtól a hegyi tájig. —- Kolozsvár [Landoz I. 3], Torda |Ercesei Tord. 56], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 26]. Padság. Detunata |! Kórósbánya [Kern. OBZ. XVII. 216], Déva, Bauezár a vaskapunál, Kovráeytól Pujig a Sztrigy mellékein |!], Oláh-Drettye a Sztrigy mentén |Csató Erd. Muz. VI. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss. Trans. 23], Székáes- völgy [Csató Székács 954] így Szászsebesnél[Schur OBZ. X. 251], Vizakna, Nagy-Szeben! Szt-Erzsébet, Tomnatik hesinárnál [Fuss ! Trans. 23] Nagy-Disznód [Schur Phyter. 40], Medgyes, Kis-Kapus, Baromlaka, Asszonyfalva, Nagy-Selyk, Csiesóholdviláe, Monora, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 24], Segesvár [Fro. Schássb. 16], Zernyest, Hétfalu, Kóhavas |!] Brassó |! Lurtz VSV, VI. 32], Keresztény- havas Büdös [Schur Phytogr. 39], Dorszék [Salzer VSV. VII. 53], Szász- régen [ Emerich ap. Fuss Trans. 23], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna- Naszód vidéke | Porc. En. 2], Deés, Gánts [Czetz Erd. Muz. VI 19]. var.) R. Kladnii Schur Phytogr. (1876) 42. — (Est forma alpina vel subalpina R. acris. — E. parvulus Schur! En. 18, non L.; an Clairv.? — R. acer 9) alpinus Heutff. Zool. Bot. Ges. VIII. 45. — Rh. acris Y) pseudosteveni Porc. Naseud (1881) 151, ex loeo indieato. — R. aeris Sehur Verh. sieb. Ver. X. 129.] — A E. acer-nek alhavasi és havasi tájokon növő alakja. — Kercesori havasok [Schur ap. Fuss Trans. 26]. Árpás havasai [Schur En.! 18], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Unókó [Schur VSV. X. 129]. 64. R. Steveni Andrz. in Dess. En. (1822) 22. — | R. Steveni Schur.* Verh. sieb. Ver. II. 177. — R. silvatieus Thuill (1799) ex Nym. consp. 12; Czetz Erd. Muz. VI. 20. — R. strigulosus Schur! Ost. bot. Zeit, X. 252 solum nomen; En. (1866) 17, — est forma inferne patentim pilosa. — .R. Csatói Sehur! Phytogr. (1876) 46, — est forma inferne adpresse pilosa. — R. Kayserii Schur Phytogr. 43, — est forma fortuita, folis magis dissectis.] — Kissé nedves kaszálókon, réteken a mezei tájtól az alhavasi tájie. — Kolozsvár |! Schur VSV. X. 85], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 113], Torda (! Wolff. MNL. I. 56], Mezőség [Schur VSV. X. 117), Nagy-Enyed [Csató Exs.!], Mindszent, Csáklya, Krakkói völgy a Kecskekő felé, Bilak Gyulafehérvárnál, Szkerisora és Vidra az Aranyos felső mellékén, Lunkoj Brád mellett, Vormága, Déva, Csernavólgy Vajda-Hunyadnál [!], Koneza [Csató ! Székács 254], Szerdahely Orményszékes [Csató ap. SchurPhytogr. 46], Tür [| Barth Arch. XV. 106], Gótzenberg [Ormai Exs. !], N.-Szeben (!Sehur VSV. IV. 26], Nagy-Csür [Fuss Trans. 24], Arpáshavasai [Schur ! VSV. III. 84], Bráza - RANUNCULUS. 51 havasai [Schur VSV.II. 177], Brassó [Schur En. 17), Naszód [Porc. En. 2], Rodna hegyein és Gántson [Czetz ! l. c.] igy a Korongyison és Unókón [Czetz berb. !]. 64/b. R. platyphyllus Schur ! Phytogr. (1876) 44, pro var. R. strigu- losi. — [R. Constantinopolitanus Schur (non D. Urv.) et R. macro- phyllus Schur ! [non Led.] Ost. bot. Zeit. X. 358, — ad quos in Ost.bot. Zeit. XI. 42. Schurius SEN PUE instar citat suum £i. geranüifolium Sehur Verh. sieb. Ver. X. 198. — R. Steveni B) Porc. En. 9.] — Nedves réteken, árkok iardsl szántók szélein a mezei tájon. — Kolozsvár, Déva [!], Hosszúaszó [Barth Exs.! et Arch. XV. 106], Nagy- Szeben [Schur ÓBZ. X. 358; Phytogr. 44), Gótzenberg [Schur herb. lemb.! sub R. nemoroso|, Naszód [Pore.l. e.] Unókó [Schur! VSV. X. 198 sub R. geraniifolio|. t R. aeris »« Steveni. Porc. Naseud (1881) 151. — Naszód mellett gyümólesósekben |Porc. 1. c.] 65. R. Frieseanus Jord. obs. VI. (1847) 17. — R. malacophyllus Behur herb. lemb.! et En. 16, exceptis nonnulli synonymis. — R. constantinopolitanus Schur* En. 17, — non D'Urv. — R. tuberosus Schur* Ost. bot. Zeit. XI. 82.) — Kertekben. gyümoólesósekben, termékeny réteken. — Nagy-Szeben füves kerteiben [Schur! En. 16], Kis-Disznód, Nagy- Disznód, Bruckenthal-féle kert [Schur Phytogr. 45]. Valószinüleg kereskedelmi uton esen- Verosimiliter ceommereiali modo ex pészódótt be Nyugot-Európából a na- ^ Europa occidentali ad civitates nostras gyobb forgalommal biró városok ker- illatus,ibique praecipue in hortis, in- teibe és azok kórnyékére. quilinus factus. 66. R. lanuginosus L. spec. (ed. 1753) 554. — [R. lanuginosus baumg.* En. II. 126. — R. Crantzii Czetz! Erd. Muz. VI. 19, — non Baumg.] — Ámyékos nedves erdószéleken és patakok mentén. Ritka, s magas nem észleltem sehol. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Segesvár, Bonyha és Szt-László között [Baumg. 1]. c.], Götzenberg és Árpás hegyei (Schur herb. lemb.!], Malajest völgye a Bucsecsen (Rhőmer Kárpát ver. III. 1421, Rodna hegysége [Czetz! I. e "n En. 2]. HR. velutinus Ten. fl. nap IV. (1830) 350 t. 147. — IR. veluti- nus Schur!* En. 19. — Nagy-Szeben mellét PESE felé [Schur l.c.]. — Bár délibb vidékek nóvénye mely Erdélyben nem honos, Behur herb. lemb. !-ben a typicus növény van meg e megjegyzéssel; «Am Rande eines Grabens gegen Schellenberg, J uli 1850 und 1851, — dann nicht wieder.» 67. R. polyanthemos L. spec. (ed. 1753) 554. — [R. polyanthemos Baumg.* En. II. 195. — R. laciniatus Baumg.! En. IL. 131. — R. lanatus Schur in C. Fuss Verh. sieb. Ver. II. 197, — nomen sphalmate typographico ortum. — Rh. polyanthemoides Schur! ! En. 20.] — Az egész területmezei és hegyi táján egész az alhavasi tágig, kaszálókon, s cserjés vagy erdős hegyek tisztásain. var.) latifissus Simk. Term. füz. IX. (1885) p. 33. — [R.nemoro- sus Auct. pl. trans, — non DC.] Árnyas erdős helyeken a mezei tájon, többnyire gyéren de az egész területen. Rövid s alig hajlott vagy egye- nes csőrű termései által a R. nemorosus DC.-tól, széles hasábú vagy Dos RANUNCULUS. sallangü tólevelei által pedig, a R. polyanthemostól könnyen megkü- lónboztethetó. [|Dignoscitur a R. nemoroso DC. fructibus rostro brevi subrecto praeditis; invicem a R. polyanthemo L. folis radicalibus in segmenta lata 3—5 fissis vel partitis.| 1 H. Thomasu Ten. fl. nap. I. (1815) 69, III. t. 146. A Diharhavasokról, Onesessa és Bohodjeu közt van közölve | Kern. OBZ. XVII. 216.) — Tenore valódi növénye úgy Neilr. Ung. Nachtr. p. 69 szerint, mint a Bertoloni fl. it. V. 536 diagnozisa szerint — R. polyan- themos L ; ellenben a Kerner Antal herbáriumában, az idézett helytől látható RH. Thomas Kern.!, non Ten. a H. aureus Schleich alak köréhez tartozó s feltűnő növény, mely a R. aureus Schleich-tól főkép hegyesebben szabdalt leveleivel különbözik, míg termetében, virág ko- csánai alkotásában és terméseiben azzal megegyezik. — (R. T'homasi Kern!1. c., non Ten.— est R. aurei Schleich. proximus, quocum habitu, peduneulis et fructibus congruit, ab eo praecipue foliis argutius sectis et dentatis dicrepans.] 68. R. aureus Schleich. catal. pl. helv. (ed. 1815) 24. — R. gera- niifolius Baumg." Mant. 55. Reckert Verh. sieb. Ver. VI. 18, non Pourr. — R. Crantzii Baumg. in Schur En. 20 et herb. lemb.! etiam Daumg. herb.! pro. p. — R. caucasicus Janka! Ostr. bot. Zeit. VI. 362; Linn. XXX.554, — non M. B. — R. Breyninus Auct. plur. — non Crantz, — sec. A. Kern! Schedz I. 24.| — Osszes havas vidékeink füves köves helyein. — Bihar havasok a két Aranyos forrás vidékén [! Kern. ÓBZ. XVII. 127], Retyezát havasok [Simk. Kózlem. XV. 519], Pareng havasok [!, Tomnatik hesinár felett [Fuss Bericht 27), s az egész Cibinhegységen |Schur! En. 20; Fuss. Trans. 25], Freck havasai | Fro. Arch. III. 145; Fuss Trans. 25], Kerezesora havasai; [Fro. VSV. VII. 125], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177] a Királykó |! Andz Bot. Zeit. XI. 412), Keresztényhavas és Brassó egyéb hegyi [!ISchur En. 20] , Tömósszorosa[] ], Segesvár P Baumg. ap. Schur En. 20], Korongyis! Baumg. Mont. 55.] Unőkő [Haynald herb.!, Schur VSV. X. 128]. Kóhavas, Teszla, Csukás, Piroska (!]. 69. R. astrantiaefolius Schur!* Verh. sieb. Ver. IV. 29; Em. 21. — Árpás havasain, a Sztina felett levó mészkóves helyek szikláin [Sehur VSV. IV. 29]. Kozépalak a R. Breyninus Crantz és Medium inter R. Breyninum Crantz R. aureus közt. Karesübb termetével s et R. aureum tenet. Habitu graciliori et vékon; kocsánaival eléggé különbözik a R. aureustól, a melyre levelei emlékez- tetnek. Termései nagyságra a R. Brey- ninus terméseivel egyeznek meg, de ÖssZeEnyomotti :k, élesebb pereműek, és nagyobb s kampósabb csőrük által is a R. aureus Merméseihez közelednek. pedunculis tenuibus jam satis a R. aureo differt, in guem folia ejus nos monent. Carpella magnitudine R. Breynini, sed compressa, argutius marginata, et rostro majori magis uncinato ills R. aurei accedunt, 70. R. repens L. spec. (ed. 1753) 554. — [R. repens Baumg.* En. II. 127. — R. reptans Czetz Erd. Muz. VI. 20, — nomen sphalmate OTT MEUS pinnatus Kittel Taschenb. deutsch. Fl. III. (1853) 860; Barth! Arch. XV.106.] — Az egész terület mezei táján réteken, vízerek mentén, parlagokon, szántókon. RANUNCULUS. 53 71. R. bulbosus L.spec. (ed.1753) 554. — [R. bulbosus Daumg.* En. II. 127. — R. brachiatus Sehur ! Sertum n. 84 ; En. 22. — R. Cibinensis Schur En. 22.] — Füves köves hegyoldalakon, parlagokon, réteken a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozsvár [! Landoz I. 3], Déva, Vajda- Hunyad és Govasdia hegyei [!], Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 14], Petrozsény [!], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 25], Székáes- völgy [Csató Székács 255), így Konezán [Schur Phytogr. 25], Guraró, Kis-Disznód, Nagy-Szeben ! Szt- Erzsébet, Szász-Ujfalu [Fuss Trans. 25], Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Dalázsfalva Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 24], Segesvár (Fro. Schüssb. 16], Árpás havasai, Brassó [Schur! En. 22], Dereste és Dolnokhegy a Tómós szorosnál [!], Besztercze [Herzog Distr. 9]. 73. R. sardous Crantz Stirp. IT. (1769) 11. — [R. Philonotis Ehrh. Beitr. II. (1788) 145]. — A tipikus R. sardous-t varanesos termések- kel Erdélyből csupán Csató herbariumában láttam, ki azt Koneza mellett a Szerata patak mentén és a Csorgó árkában szedte |Csató!* Székács 255]; Szerdahely [Schur OBZ. X. 251 sub R. verrucoso. | 72/b. R. mediterraneus Grisb. in Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 46. pro. var. R. Philonotidis. — [R. Philonotis Daumg.* En. II. 130, et Auct. Trans. — R. sardous Auct. Trans., non Crantz. — h. parvulus Auet. Trans., non L., eujus planta genuina R. sardous Crantzii est synonymon ex Nvm. Syll. 178; consp. 14. — R. pseudobulbosus Schur! Verh. sieb. Ver. X. (1859) 84. — R. pseudohirsutus Schur! En. 99 pro. p. — R. subtrifolius Schur! En. 22. — R. parviflorus Gou. ?; Landoz II. 26.] — Mezókón, nedves réteken, árkok s utak mentén a mezei tájon. — Csuesa [!], Kolozsvár [! Landoz I. 3], Kolos, Apahida [Sehur En. 22], Szt-Gothard [Janka Exs. !], Rákos Várfalvánál [!], Nagy- Enyed [Borb. Term. Közlöny. XI. 34], Mindszent, Benedek, Borbánd, Gyulafehérvár, Szkerisora az Aranyos felső vidékén [!|, Zám, Dobra, Déva [! Schur En. 22], Oláh-Brettye (Csató herb. !) és Russ a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14), Petrozsény a Pareng féle [Csató herb. !), Koneza [Csató ! Székács 255], Szászsebes és Szerdahely közt [Schur! En. 29], Kis-Csűr és Vizakna közt, Sz-Erzsébet (Schur! VSV. IV. 29], Nagy-Szeben [Schur ap. Fuss Trans. 27], Szakadát (Schur OBZ. XVIII. 155], Vestény, Giresau, Brassó [|!|, Hosszüaszó | Darth ! ap. [Schur Phytogr. 53], Uj-egyháza, Segesvár [Baumg. l. c.), Besztercze [Kotsehy in Haynald herb.!), Rodna, Naszód [Reckert ap. Schur En. 99,| Gánis [Czetz ! Erd. Muz. VI. 19 sub R. parvulo]. t R.trachycarpus F.et M. ind. III. 46. — [R. lomatocarpus Schur ! En. 22.] — N.-Szeben mellett a Narcisréten, nedves homokos kukorieza fóldek kózt 1847 juliusában szedte Schur En. 22, és a herb. lemb. !-ben levő példány vignetteje szerint. Ugyanott van egy R. lacinia- tus Baumg.? jelzéssel ellátott és Schur szerint Daumgarten herbáriumá- ból eredő Ranunculus töredék, mely a R. trachycarpus Pp) seandicus Boiss. fl. orient. I. 55-nek felel meg. Mind kettó legfeljebb becsempé- szett növény, s önként Erdélyben nem terem. — [R. trachycarpus F. et M. cum var. B) scandico Boiss. adsunt e Transsilvania in herb. lemb. Schurii ; sed apud nos certe non indigeni|. 54 RANUNCULUS. — CALTHA. 73. R. sceleratus L. spec. (e. 1753) 551. — [R. sceleratus Baumg.* En. II. 126.) — Az egész terület mezei táján vizes helyeken. 14 R. arvensis L. spec. (ed. 1753) 555. — [R. echinatus Benkő" Trans. 125. — Rh. arvensis Baumg. En.II 131. — R. segetalis Kit. in flora. 1821 I. 40. — R. tuberculatus DC. syst. I. 297.] — Vetések közt, es helyeken az egész terület mezei táján. R. lateriflorus DC. syst. II. (1821) 251. — [R. lateriflorus Janka* Linn. XXX. 554. — R. nodiflorus Schur En. 15, — non L.] — Poesolyás árteres helyeken a mezei tájon. — Mezőség [Janka 1. c.].. 10. Caltha L. gen. n. 703. 76. C. cornuta Schott! Analect (1854) 31. — [C. palustris Reichb. Icones III—IV. (1840) f. 4719 !, an L.?] — Patakok vizerek mentén. — Rodna és Naszód vidékén [Porc. Exs.!]. — Dolmány [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 172]; de a Katschy authenthikus példányai lelethely nélkül valók, másrészt pedig a Fuss herbáriuma, valamint saját ta- pasztalataim alapján Nagy-Szeben vidékén, és egész Erdély déli részé- ben e növény nem terem, hanem a C. alpina Schur helyettesíti azt ott. 11. C. alpina Schur Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 30 pro var. ; Schur En. 95 pro sp. — [C. palustris Baumg.* En. II. 137, et Auct. Trans., non L. — C. palustris var. a ) alpina insignis, et b) parviflora erecta Sehur Sertum n. 92. — C. latifolia! C. leta! C. intermedia Schott! Analect. (1854) 32. — C. alpestris Fuss! Verh. sieb. Ver. VI. 158; Czetz Erd. Muz. VI. 12, — non Schott! Analect. 393. — C. ranuncu- Io et C. pumila Schur En. 26.] — Vizerek. patakok mentén a havasi tájtól egész a mezei tájig, hellyel-közzel egész Erdélyben. — Az egész Vlegyásza és Biharhegység patakai csermelyei mentén [Simk.. Term. füz V. 55; Kern OBZ. XVII. 219], Padság vizénél a Muntyele., mare hegységben [!], Kolozsvár |Landoz I. 3], Torda [Eresei Tord. 64]. az egész Mezőség [Janka Linn. XXX. 555], Nyirmezó [Pavai Exs.!], a Csáklyaikó alatt, a Krakkói völgyben egész a Kecskekó tövéig, Zám, Vormága és Haró közt az Erczhegységben |!| a Sztrigy mentén Oláh-Brettyénél [Csató! Erd. Muz. VI. 14], valamint Kovrágy és Vár- alja kózt|!|, Retyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 79], Parenghava- sok [!], Szászváros [Unver ap. Fuss Trans. 28], Szászsebes |Csató! Szé- kács 255), Cibinjézer |[Csató Cibinj. 309]. Besinou Kereszténysziget felett | Fuss Trans. 28], Reussen [Schur En. 26], Resinár |Schur Phytogr.. 58], Nagy-Szeben |! Andrz Bot. Zeit. XI. 419], Nagy-Csür|Fuss Trans. 28). Nagy-Selyk. Baromlaka, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 24]. Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Sbháüssb. 17], az egész Fogarasi hegvségben, így: Freck havasai Fuss! VSV. VI. 158], Kercesora havasai [Fuss Trans. 28], Árpás havasai |!Schur En. 25], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177]; a Királykó összes pa- takai esermelyei mentén |!Kotschy ZbG. IIl. 63]. Brassó! [Lurtz VSV. V. 146], Keresztényhavas |Schur Phytogr. 59], Háromszék összes hegyvidéke, Büdös, Kukojszás ||, MHargitta, [Fuss Trans. 28] - Marosforrása [Schur ÓBZ. VIII. 25], Borszék [Salzer VSV. VIL. CALTHA. — TROLLIUS., Qt ÖT 53], Bélbor [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 172], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 28], Besztercze [Herzog Bistr. 9], hodna és Gánts vidéke [Czetz 1. h.], Cziblesz [Kotschy ap. Fuss. VSV. VIII. 172]. C. eornuta és C. alpina egymástól élesen különböznek terméseikben. A C. cornuta terméskéinek magrejtóje ugyanis vékony gyöngéd, vagyis hártya- forma, továbbá masok a terméskék degeszek, sok magvúak egész hosszuk- ban egyforma szélesek, hosszúak és derékon kifele"hanyat görbülnek ; ellen- ben a C.alpina terméskéinek magrej- tője erős, bórforma s varratai is erősek, kemények, magok a terméskék pedig laposak, kevesebb magvúak, felállók, rövidek, úgy hogy hosszuk csak mintegy felényivel haladja meg szélességüket, felső harmadukban kihasasodnak, s C. cornuta et C. alpina inter se fructi- bus optime dignoscuntur. Pericarpium follieulorum in C. cornuta est enim tenue tenerum quasi membraniforme, folieculi autem turgidi, polyspermi, tota longitudine aequale leti, longi et reflexi; at contra pericarpium folliculo- rum C. alpinae est durum coriaceum, suturis etiam firmis et duris; folli- euli ipsi compressi, oligospermi, erecti, breves, longitudine latitudinem suam circiter semissim superantes, in triente superiori dilatati, deinde se invicem tangentes et ad basin usque angustati. aztán egymáshoz szorülva tóvükig kes- kenyednek. 11. 'Trollius L. gen. n. 700. T. Europaeus L. spec. (ed. 1753) 556. — (T. europaeus Baumg.* En. II. 134. — T. altissimus, et T. humilis Crantz. — T. medius Schur Verh. sieb. Ver. III. 96. — T. europsus b) viridiflorus Sehur? En. 26.] — Hegyi kaszálókon és berkekben is, főkép magasabb vidékeken a mezei tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár [Landoz A A Tordánál a Keresztesi berekben |Ercsei Tord. 157; Wolff MNL. I. 56], Skericza Padságnál [Freyn Kózlem. XIII. 113], Vidra, Szkerisora az Aranyos forrás vidékein |! Kern. ODZ. XVII. 219], Csáklvaikó alatt és Verespatakon |!], Retyezát havasok [!Hazsl. Kózlem. X. 17], Dilma- ku-Bráz és Zajkányi havas [Csató Erd. Muz. IV. 79]. Baromlaka [Barth VSV. XVIII. 24], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár [Fro. Schüssb. 17], Nagy-Szeben, Gótzenberg, Szász-Ujfalu, Szurul és Koke- ries Frecki havasok, Dommna és Bulla forrás vidéke a Kercesori havasokon [Fuss Trans. 28]. utóbbiakon a Stiavu verosz is |Fro. VSV. VII. 128], Arpás havasai |! Schur En. 26]. Ducsees |? var. viridiflorus Schur En. 26], Zajzonvólgve [!], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 28], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. e.]. Besztercze [Herzog Bistr. 9], Korongyis| Reckert VSV. VI. 18]. Ünőkő (Schur VSV. X. 199], Rodna, Gánts (Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 78/b. T. Transsilvanicus Schur* En. (1866) 26. — Délkeleti hava- saink sziklás legelóin. — Királykó [! Schur l. c.], Duesecs Kóhavas |!]. A T. Europzus-tól alacsony termete mellett főkép tüszőiben különbözik, me- lyek hosszaságuk felével egyenlő, nag bibenyéllel végződnek. Dignoscitur a T. Europso L. prater habitum humilem, follieulis stylo longo, dimidium follicolorum squante supe- ratis. t Eranthis hiemalis L. spec. (ed. 1753) 557, sub Helleboro. — Hunyadmegye erdeiben | Lerchenfeld ap. Schur En. 2 dijs 56 HELLEBORUS, — ISOPYRUM. 12. Helleborus L. gen. n. 702. t H. niger L. spec. (ed. 1753) 558. — (H. niger Benkő" Trans. 116; Balog spec. 13 ; Daumg. En. II. 136 sed. in herbario ejus deest.] — . Tordai havasokon Gergelóné] | Ercsei Tord. 75], Fogarasi és Dárczasági . havasok [| Baumg. 1l. c.]. 79. H. purpurascens W. et K. Icones IL. t. 101 (1802). — [H. viridis et H. purpurascens Baumg.!* En. II. 136; Schur! En. 27. — H. odorus Schur ! Sertum n. 98. — H. antiquorum Lerchenf. Icones f. 49, 50! et ap. Sehur Verh. sieb. Ver. IV. 95. — H. pallidus, et iat atrorubens Schur! En. .27.] — Cserjés erdős helyeken a mezei és hegyi tájon. — Királyhágó [Janka OBZ. IV. 188], Sztána [Freyn Kózlem. XIII 113], Kolozsvár [Landoz I. 3], Dányabükk Rhód, Berkenyes [Freyn l. c.], az egész mezöségen [Ercsei Tord. 75; Janka Linn. XXX. 555]. Vidra az Aranyos felső mellékén |! Kern. OBZ. XVIL 290], Boicza az Erezhegységben (!], Ponories a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 14], Klopotiva völgye a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Uj-Gredistye [Unver. VSV.IX. 165], Szász- sebes [Csató Székács 255], Medgyes |Salzer VSV. VI. 94], s innen Tűr Szászesanád, Nagy-Selyk. Dalázsfalva és Hosszüaszóig az egész területen bőven [ Barth VSV. XVIIL 24], Segesvár, Bene | Freyn Il. c. |, Tópehegy|!], Nagy-Szeben [Grisb. Iter. n. 110], Kis-Disznód, Gótzenberg, Nagy-Csttr, Szt-Erzsébet. Dolmány [Fuss Trans. 29], Fogarasi havasok |Primies Kárpát VII. 376], közönséges a Dárczaság havasalji erdeiben |! Baumg. l. c.] így Brassó hegyein [! Lurtz VSV. VL 67] és a Száraz-Tómosnél a Predealnal|Sehur VSV. X. 907 sub H. purpurascente, et idem in Schur En. 27 sub H. atrorubente|. Csukás |Schur En. 27], Háromszék összes hegyvidéke [!|, Szászrégen |Emerich ap. Fuss l. c.), Besztercze [Herzog Bistr. 9.] Rodna-Naszód vidéke | Pore. En. 3]. 19/b. H. Baumgartenii Kovács!* in Stern. sieb. (1846) 24 pro. var. — Loco citato sie dignoscitur: « Von der Hauptart durch mehr ge- theilte Blàtter und kleinere Blüthen verschieden.» — [H. Bocconi Schur! En. 27. — H. purpurascens Fuss Trans. 29 pro p.) — Hasonló helyeken mint az előbbi, és annál néhol gyakoribb. Királyhágó, Kolozsvár [! Janka ÖBZ. IV. 188]. Bányabükk (Freyn Közlem. XIII. 113, Székelykó|! Winkler OBZ. XVI. 48], Boieza az Erezhegységben |!], Szászsebes [Csató herb. !|, Kis-Disznód. Sellemberk |Schur! l. e.], Nagy- Csűr, Szt- Erzsébet | Fuss Exs!], Segesvár [Fro. Schüssb. 17], Brassó [!]. 13. Isopyrum. L. gen. n. 701. 80. I. thalictroides L. spec. (ed. 1753) 557. (I. thalictroides Baumg.* En. II. 135.) — Gyümolesósekben, ee erdókben a mezel tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 26], Felek, Bányabükk [Freyn Közlem. XIII. 113], Zám, Vajda- Hunyad, Zalasd [!], Hátszeg, Ganczága, Batiz a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Klopotivai völgy a tetvezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Uj-Gredistye [Unver. NIGELLA. — AQUILEGIA. 51 VSV. IX. 165], Székáesvoley [Csató Székács 225], Nagy-Disznód, Gótzenberg, Nagy-Csür, Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 30], Nagy-Szeben [Reissenb. VSV. V. 114], Medgyes [Salzer VSV. VI. 91], Baromlaka, Arbegen, Nagy-Selyk, Monora,. Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 24], Segesvár [Fro. Sehüssb. 17], Királykó [Kotschy ZBG. III. 64], Brassó [Lutz VSV. VII. 6], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 30], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna-Naszód vidéke Porc. En. 3], Dées, Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 14. Nigella L. gen. n. 685. 81. N. arvensis L. spec. (ed. 1753) 534. — [N. arvensis Daumg.* En. II. 106.) — Szántókon, parlagokon az egész mezei tájon. 1 N. sativaL.; N. Damaseena L.; N. aristata 8m. hine inde colun- tur. — Itt-ott tenyésztik. 15. Aquilegia L. gen. n. 684. 89. A. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 533. — [A. vulgaris Baumg.* En. II. 103. — A. nivea Schur VSV. X. 164,166 ex verbisdiagnostieis.— A. silvestris Schur En. 28; Phytoer. 61.| — Cserjés, füves dombokon, köves erdők szélein, és tisztásain a mezei és hegyi tájon sedimentür talajon. Ritka. — Kolozsvár [Landoz II. 26], Dobra [Heuff. Exs! in Haynald herb.], Déván a Rocsi hegyen [!], Nagy-Szeben, Guraró, Resinár, Frumósza [Schur En.28], Hosszúaszó |Darth VSV. XVIII. 24], Segesvár [solum culta sec Fro. Schüssb. 17], Arpás havasai |Schur VSV. III. 93; Phytoer. 61], Butyán Kercesori havason, Drassónál [Sehur En. 28), Büdös [Sehur VSV. X. 195], Ocsém [Schur OBZ. i 99], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna, Deés [Czetz Erd. Muz. IS RR t 82/b. A. nivea Baumg.*! En. II. 104. — [A. vulgaris var. glabra Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 47, — nam A. nivea Daumg. herb.!, deseriptioni penitus congrua, (ubi Auctor cl. glabritiem caulis non nemorat), — caulibus glabris gaudet, et hac nota solum ab A. vul- gari distinquitur. — Planta haec glabra ceterum colitur solum, nec vero spontanea est. — A. ochroleca Schur Sertum n. 103 b; Verh. sieb. Ver. IV. 31.| — Tenyésztik, és kertek, gyümölcsösök mentén elvadul. — Bilak [Schur Phytogr. 61], Dobra [Heuff. l. c.), Nagy-Szeben. Gó- izenberg |Sehur Phytogr. 61], Bongárd és Móh közt [Schur VSV. IV. 30], Segesvár gyümoólcsóseiben | Daumg. ! l. c. . 83. A. nigricans Baumg.*! En. II. (1316) 104, — non Reichb. Germ. Exe. III. (1832) 748, nee Auctorum aliorum. — (A. Sternbergii heichb. Germ. Exe. III. 749.— A. Haenkeana Koch. syn. (ed. 1843) 25.— A.glan- dulosaJanka! Linn. XXX. 555, quod ad plantam Rodnensem et exclusis synonymis; Czetz ! Erd. Muz. VI. 11; Freyn! Kózlem. XIII. 115; Wolff! Magy. Nóv. Lap. I. 56; Porc.! En. 3. et Porc. Naseud 154; Schur Phytogr. 62, quod ad plantam e monte Csáklyaikó, — non Fischer. — A. atrata Schur En. 29, non Koch, eujus planta genuina in Transsil- 58 AQUILEGIA. vania non crescit. — A. subscaposa Borb.! Értekez. XIL' VI (1882) 8, 11, 18. — A. orthoceras (Borb.!)l. c. 5, 10.) — Mészkő sziklákon a hegyi tájtól a havasi tájig. Ritka. — Tilalmas hegy Torczkónál |! Wolff 1. e.], Székelykó [!], Felsó-Gáld (Barth! Arch. XV. 106], Csáklyaikó |! Csató, ap. Schur Phytogr. 62], Padság felett a Vulturészén |!] és a Bkericán |! Freyn I. c.|, a Bihar havasokról eddig csak DBiharmegye oldaláról ismeretes [! Kern OBZ. XVII. 221], Arpás havasai |? Schur- VSV. III. 93; Phytogr. 62], Krepatura szakadék Zernyest felett, s a Királykóvón a Vleduska felett |!|, Bucsecs |Schur En. 28], Ocsém teteje (Haynald herb.!]|. Rodna havasain, így az Omun |Daume.! l. c. hic est locus classicus|, Unókó (Schur En. 29], Korongyis, Mihajásza, Rabla [Pore- 1 e: Quum A. Transsilvanica rupes grani- ticos, tum A. nigricans Baumg. rupes. ealearios incolit. A duobus aliis Aqui- Mig az A. Transsilvanica granitos kózeteken, addig az A. nigricans Baumg. mészkövön terem. Az Erdély- ben honos más két Aguilegia fajtól, u. m. az A. vulgaris, és A. Transsilvanica- tól legbiztosabban megkülönböztethet- jük fényes korom-fekete | magvairól. Az A. vulgaris magvai ugyanis rótszi- nűek; az A. Transsilvanica magvai pedig feketék ugyan, de egészen fény- legie speciebus in Transsilvania indi- genis, id est, ab A. vulgari et A. Trans- silvaniea optime distinqui potest se- minibus mitidis atro-nigris. Semina A. vulgaris sunt enim rufa;illa A. Trans- silvaniez; nigra quidem, sed ommino. opaea. telenek. 84. A. Transilvanica Sehur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 31. — [A. alpina Baumg.!* En. II. 104, et Auct. Trans., non L., cujus planta apud nos non crescit. — A. transsilvanica Schur Verh. sieb. Ver. ILI. 94 solum nomen. — A. sibiriea Schur Verh. sieb. Ver. II. 177, non Lam. — A. glandulosa Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 200; Fuss Trans. 31 ; Simk. Kózlem, XV. 519; Schur Phytoegr. 62, quod ad plantam alpi- nam, — non Fisch. — A. Kitaibelii Auct. Trans., non Sehott! — A. paraplesia Schur En. 25, ex locis natalibus! et descriptione: sepala nam «apice obtusiuscula vel tenue emarginata» et «calearia lamina duplo breviora» dicit Schur. qu;e note in A. Transsilvanicam optime quadrant; porro in loco A. paraplesiz classico, id est in alpe Árpás solum À. Transilvanicam iuveni, hanc quidem frequentem. — A. Fussii Zunm. Aquil. 41, ex descriptione manca et locis natalibus. — A. Baumgartenii Schur Phyvtogr. (1876) 62, — ex ipso. — A. alpina var. subbrachyceeras Borb. Értekez. XIL VI. 10, 19, solum nomen.] — Havasi növény a déli határhavasok lánczolatán,mée pedig csupán csak granitos közeteken, mint azt egykor maga Schur is állítá [Lásd Verh. sieb. Ver. IV. 32]. — Pareng havasok |! Fuss Trans. 32], így a Szleveju mare havason |Simk. l.c.|, Rakovieza havasain, így a Vurfu-Draku- Iujon [Baumg. 1. c.], Szurul, Csorte, Porumbák havasai, Negoj. Lajta és. Domnma völgyek | Fuss Trans. 31], Bulla zuhataga ! [Schur En. 29], arpás. havasain elég bőven [! Schur VSV. II. 84], Uesa-mare [Baumg. herb.! ],. Bráza havasai [Schur VSV. II. 177; III. 94], Buesees [Schur En.. 29]. — Alpes «Sznara» in Zimm. Aquil. 41, est false pro «Seuru». scriptum. AQUILEGIA. — DELPHINIUM. 59 Az A. glaudulosa Fischer in Link En. hort. berol. IT. (1822), 84, — diagnosisza i. h. a kóvetkezó : Diagnosis A. glaudulosse Fischer in in Link En. hort. berol. II. (1822) 84, — heec est : «Caule multifloro folioso. pedunculis petiolis foliisque subtus pubescen- tibus, calearibus incurvis petalorum limbo multo brevioribus, stylis stamina superantibus, capsulis villosis. Hab ... u D. Cor.coerulea magna.» — Florem A, glaudulose Fisch. «parvulum« esse false igitur Zimmeter in ejus Aquil. p. 40, dieit. E diagnoszis szerint a mi nóvényünk az A glandulosa Fisch.-tól különbözik: 1. egy virágú vagy legfeljebb 2 virágú szá- rával; 2. tövön kibővülő sarkantyúival, melyek hossza a szirom lemezekével majdnem egyenlő, s így jóval hosszab- bak mint az A. glandulosa sarkantyui. Jellemzik továbbá a mi növényünket nagy és kerekitett csésze szirmai, és fénytelen fekete magvai. Seeundum hane diagnosin planta nostra ab A. glandulosa Fisch. distin- quitur: 1. caule unifloro aut ad sum- mum bifloro; 2. «calcaribus basi sac- eato ampliatis»! (Sehur), petalorum limbum subzquantibus, itaque multo longioribus quam in A. glandulosa Fisch. Notas characteristieas porro plantz nostre prebent: sepala es magna obtusaque, et semina opaca nigra. 1. A. Einseleana Fr. Schultz. in Flora (1848) p. 153. — (A. Dauhini Sehott Zool. bot. Ges. III. (1853) 193.] — Haynald érsek herbáriumának Schott sgyüjteményéból eredő növényei közt van meg e növény egy példánya, «ex alp. "Transsilvanime» jelzéssel. Minthogy azonban Kotschy, kitől a Schott herbáriumának erdélyi nóvényel származtak, erdélyi utjainak leirásaiban nem említi sehol sem az A. Einseleanát, s azt Erdélyben mások sem szedték: azért Schott herbáriumának ezen adata bizonynyal tévedésen alapszik. — [Specimen hujus plante in herbario archiepiscopi Haynald inter plantas herb. Schott «ex alp. Transsilvanige» asservatur. Sed quum Kotschyus, a quo plante transsilvanie; herbari Schott oriuntur, in descriptionibus itinerum suorum transsilvanieorum de A. Einseleana, seu A. Bauhini nullam mentionem facit, nec alius eam in Transsilvania legit ; addita- mentum hoe herbarii Schott certe erroneum. | 16. Delphinium L. gen. n. 681. 85. D. Consolida I. spec. (ed. (1753) 530. — [D. Consolida Baumg.* En. II. 93. — D. paniculatum Schur Sertum n. 117. — Consolida paniculata ! et C. divaricata Schur ! En. 30. — D. Consolida f. macrocen- tra Dorb. Ertekez. XI/XVI. 13. — Aconitum Napellus Téglás tudósítv. I. 20.] — Az egész terület mezei táján, vetések közt, parlagokon. 86. D. fissum W.et K. Icones I. 83. tab. 81 (1801). — |D. fissum Baumg.* En. II. 94. — D. fissum £) pubescens Heuff. ! Zool. bot. Ges. VIII. 47 nam W. et K. sub specie eorum et varietatem glabrescentem et pubescentem comprehenderunt descripseruntque. — D. velutinum Schur Verh. sieb. Ver. X. 63. — D. fissum var. pilosum Schur Ost. bot. Zeit. X. 181.] — Mészkő sziklákon, vagy napsütótt márgás talajon a mezei tájon. — Kolozsvárt a Meleg völgyben | Walz. MNL. I. 130], Torda hasadéka [! Baumg. Il. c.), Mezőség [Fuss Trans. 32], Székelykó [Simk. Album 176], Bilak, Gyulafehérvár [Schur VSV. X. 63], Czenk- hegy Brassónál! [Baumg. 1. c.]. 60 DELPHINIUM. — ACONITUM. 87. D. elatum L. spec. (ed. 1753) 531 ; Willd. spec. II. 1229! — [D. elatum Baumg.* En. II. 93. — D. intermedium Simk. Album 176. — D. palmatifidum DC; Pore. Naseud. 155.] — Napos cserjés mészkő szirteken a hegyi tájon. — Hidasi-Geszteg a Székelykó mellett | Wolff! VSV. XVI. 38], Csáklyaikó és Felsó-Gáld kószirte |! Baumg. 1. c.], Rodna hegységén |Porc. 1. e.]. 87/b. D. intermedium Ait. hort. Kew. II. (1789) 243. — (D. inter- medium Baumg.* En. IL 95. — D. elatum Schur VSV. IV. 47; En. 29; Fuss Trans. 31; Freyn Kózlem. XIII. 113. — D. speciosum Janka! Linn. XXX. 556. — D. alpinum Primics Kárpát. VII. 376.] — Mészkő havasokon a hegyi és havasalji tájban. — Torda havasain Runk felett [Czetz herb.!| Bihar havasok Szkerisóránál, nevezetesen az Ordenkusa völgyben [!], Morgondán, továbbá a Fogarasi és Báreza- sági hegység havasalji erdeiben [Baumg. 1. c.], így a Bucsecsen [Schur En. 29], Zernyest hegyein a Királykő felé [! Fuss Trans. 31], Ocsém |Schur OBZ. VIII. 22], Rodna vidékén [Czetz Erd. Muz. VI. 14 eum ?]. 87/c. D. alpinum W. et K. Ieones III. (1812) t. 246! — [D. alpi- num Baumg.* Mant. 49.] — Mészkő havasok sziklás bérezein a havasi tájon. — Királvkó |! Baumg.* l. e.], Buesees [Schur En. 30], Oesém [Fuss Bericht. 27], Rodna havasai (Porc. En. 9]. 87/d. D. montanum DC. syst. I. (1818) 360. — [D. montanum Baumg,* Mant. 50. — D. elatum Czetz! Erd. Muz. VI.14.] — Drago- zan Commando a Retyezát hegységben, és Korongyis ! a Rodnai-hegy- ségben [Baumg. 1. c.]. 17. Aconitum L. gen. n. 682. 88. A. Anthora L. spec. (ed. 1753) 532. — [A. Anthora Baumg.* En. II. 1053. — A. nemorosum Schur sertum n. 118 b). — A. Anthora var. pubescens Schur Verh. sieb. Ver. X. 166. — A. Jacquini Schur En. 30; Porc. En. 4.) — Trachyt és mésztalajon, főkép sziklás szakadékos hegyeken a mezei tájtól a havasi tájig. Kolozsvár [! Landoz I. 3], Kolos, . DBerkenyes, Torda hasadéka |Freyn Közl. XIII. 113], Gerend, Székelykó, Csáklyaikó [!], Kecskekó |! Hinterrócker ZBG. VIII. 336], Magyar-Dagó [Csató herb.!|, Skericza és a, Lunkai hegyek Padságnál, Vulkán Abrud- bányánál, Boicza hegyei az Erczhegységben, Déva sziklás bérczein egész a Kozolya hegyig [!], Mihálezfalva az Egyesült-Kükülló torkolatánál [Barth VSV.. XIX. 140], Medgyes, Monora (Barth! VSV. XVIII. 25], Giesshübel (Fuss Trans. 36], Szelindek [Schur VSV. X. 85], Nagy-Bunn, TópehegyAlsó-Rákosnál, Fogarashavasai, Keresztényhavas | Baumg.I. c. |, Buesees | Fro. VSV. VI.199], Czenkhegy Brassónál ([Schur VSV. X. 203], Királykó [Schur En. 30], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22], Borszék [Fuss: Trans. 36], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 2934], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19] s Rodna többi hegyein |Pore. En. 4], Arszul, Cziblesz [Baumg. 1. c.]. var.) velutimum Reichb. Icones IV. (1840) f. 4711. 8). — (A.. Authora b) collinum Sehur En. 30.] — Hasonló helyeken mint az. ACONITUM. 61 előbbi, de ritkább. — Kolozsvár |!|, Szelindek |Schur l. c.], Bucsecs, Királykó [!], Korongyis Rodnánál |Czetz herb. !| 89. A. lasianthum Reichb. Icones IV. (1840) 21. t. 79 pro var. — (A. Vulparia a) Phthora var. lasianthum Reichb. 1. c. «e Transsilva- nia». — A. ochroleueum Baumg.*! En. II. 97, et Auct. Trans.! — A. Pyrenaieum Grisb. Iter n. 113. et Auct. Trans.! pro p. — A. Orientale et A. lasiostomum Schur! En. 31, Fuss Trans. 593.) — Csupán a délnyugoti mészkő havasok mezei s hegyi táján. — Fogaras havasalji erdeiben |Schur herb. lemb.! sub A. Teliphono], Törcsvár [?Fuss Trans. 32], Brassó hegyein : így Czenkhegy |Schur! VSV. X. 203], . Galgenberg, Burghals (Schur! En. 31], Kis- és Nagy-Hangestein | Darth! Arch. XV. 106]. Tómósszorosa felé bóven | Baumg.! l. c.), Garcsin vól- gyében bőven, Zajzon és Bodza patak forrásvidékei [!/. Szára, virágozata, sárga virágai és termései berzedten bolyhosak. A tipikus A. Pyrenaicum-tól különbözik: széleseb- ben szabdalt levelei, csúcsa felé bővülő s nem kúposan keskenyedő sisakja, és végül főkép nektariumai által, melyek az A. Vulpariaéhoz hasonlók, vagyis jóval vastagabbak s erősebbek mint az A. Pyrenaicumot jellemző vékonyka nektariumok. Viszont az A. Orientale Mill. (Reiehb. Ill. aeonit. t, XXIX!) vagyis A. ochroleucum M. B.-tól is nagyon különbözik : berzedten szörös termói, széles, borzas és rövidebb sisak- jával. Az A. Orientale sisakja meztelen, nagyon elkeskenyedő s megnyúlt, és termői is meztelenek. Caules, inflorescentia, flores lutei, fruetusque patenter villosi. — Ab A. Pyrenaico L. typico differt: foliis latius seetis, casside ampliato, nee conlco angustato, et precipue nectariis illis A. Vulparis: convenientibus, idest eviden- ter erassioribus robustioribusque quam nectaria A. Pyrenaiei typici tenuia. Ab A. Orientali Mill. (Reichb, Ill. aco- nit. & XXIX!) seu A. ochroleuco M. B. iterum longe ab est: carpellis paten- ter hirsutis, eassideque hirsuta lata ampliata et breviore. Cassis A. Orienta- lis est glabra elongata valdeque angus- tata ; carpella etiam glabra. 89/D. M. zaumaartenianum Simk. Term. Füz. (1886) 179. — [A. pyrenaicum Schur En. 31; Fuss Trans. 32 pro p. — A. Hosteanum Schur herb. lemb.! pro p., — non ex descriptione, nec ex locis nata- libus indicatis.] — A délnyugati mészkő havasok hegyi és havasi táján sziklás helyeken. A Királykövön és a Krepatura szakadékban csupán ezt láttam, hol a rokonfajait helyettesíti. — Mogura és Királykő Zernyestnél [Baumg. herb.! — Fuss Trans. 32], Keresztényhavas [Schur En. 31 et herb. lemb.! sub A. pyrenaico|. Közép alakot képez az A. lasianthum és A. Moldavieum közt. Góndórodó vagy hanyat álló szóroktól pelyhesedó szára és virágzatában különbözik az A. lasianthumtól; berzedt és elég hosszú szőröktől borzas termói és sisakjáról pedig valamenyi A. Moldavicum és A. Vulpariatól állandóan megkülönböztet- hető. Virágai kékbe vagy szennyes sár- gába játszók. Eddig csupán azon terü- letről ösmeretes, melyen az A. lasian- thum is terem. Medium tenet inter A. lasianthum et A. Moldavicum. Caule inflorescentiaque crispule aut reverse pubescentibus dif- fert ab A. lasiantho Reichb. ; carpellis autem et casside pilis sat longis erecto patulis hirtis ab omni A. Moldavico et A. Vulparia statim dignoscitur. Flores coerulescentes aut sordide lutescentes. Adhoe in ea ditione solum lectum ubi etiam A. lasianthum provenit. 90. A. Vulparia Reichb. Ill. aconit. (1827) t. 566—958! — [A. Lycocto- num Baumg.*! En. II. 96, et Auct. Trans., non L., cujus planta genuina. 62 ACONITUM. cum A. septemtrionale Koelle identica lex Reichb. Germ. Exs. 738], et apud nos non provenit. — A. intermedium Baumg. Mant. 50. — A. ochroleueum Bielz Verh. sieb. Ver. III. 175, teste etiam Andre Bot. Zeit. XI. 413. — A. Myoctonum! et A. Telyphonum Scehur! En. 31. — A. Myoctonum a) umbraticolum Sehur Phytogr. 65. — A. altissi- mum Schur Sertum n. 133. c). — A. pyrenaicum Schur Ost. Bot. Zeit. VIII. 23; Fuss Trans. pro p.] — Erdős, köves helyeken a mezei tájtól az alhavasi tájiig. — Dragánvólgye [!] és Retyiezel a Vlegyásza hegységben [Bielz VSV. III. 175], Kisbánya a Tordai havasoknál [Eresei Tord. 146], Kolozsvár | Landoz I. 3], Keeskekó Gyulafehérvár- nál [Schur En. 31, sub A. Telyphono|, Vidra hegyein |! Kern. OBZ. XVII. 222], Ordenkusa völgy Szkerisoránál[|!] Vulkán Abrudbányánál [Daumg. Mant. 50], Tópehegy Alsó-Rákosnál! |Bielz ap. Schur En. 31], Fogaras havasalji erdeiben, és Brassónál [Schur En. 31], Rozsnyó, Keresztényhavas [Sigerus ap. Fuss Trans. 32], Bucsecs, Kóhavas |!Baumg. En. 96], Ocsém Schur OBZ. VIII. 23 sub A. pyrenaico|, Omu a Rodnai hegységben [Daumg. I. e.]. var.) A. triste Fisch. in Reichb. Ill. aconit. (1820) t. 27. fig. €); Reichb. Germ. Exe. III. 737. — (A. Lycoctonum var. «cum, flori- bus coeruleis» Baumg.*! En. II. 97.] — Bükkös. sziklás erdőkben a Diharhegységben a Gejna körül |Baumg. l. c.) egész Vidra he- gyeiig [!]. 91. A. Moldavicum Hacq. Reise (1790) 169—170. — [A. septem- trionale Daumg.*! En. II. 98, et Auct. Trans., non Koelle !, eujus planta genuina (—A. Lycoctonum L. sensu Reichb.) Europam septemtrionalem incolit, et a nostra iam indumento caulis inflorescentizque molli, denso, patuloque satis differt. — A. australe Reichb. Ill. acon. (1823—27) . in indice, solum nomen; Daumg. Mant. 51, ex loco natali et deseripti- one. — A. Hosteanum Schur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 49 tam ex speciminibus authenticis, quam ex descriptione et locis natalibus ab Auetore indicatis. — A. 'Transsilvanieum Lerchenf. in Schur Verh. sieb. Ver. X. 165. — A Phthora Schur! En. 31. — A. pyre- naicum Schur! En. 31 pro p.; Freyn Kózlem. XIII. 113. — A. Na- pellus Landoz I. 3. — A. Lycoctonum Csató Erd. Muz. IV. 79, ex ipso in Erd. Muz. VI. 39. — A. Vulparia 8) Cynoetonum Fuss Trans.33. — Delphinium fissum Fuss Alt. Arch. II. 369 ex ipso.] — Sziklás erdős helyeken, főkép a hegyi tájon, a melyből feljebb s lejebb is száll. Kolozsvár [Landoz I. 3], Kolos, Berkenyes [Freyn Közlem. XIII. 113], Szt- Gothard [Janka Linn. XXX. 556], Székelykő [! Winkler ÖPZ. XVI. 48], és Tilalmas Toroczkónál (Simk. Album 178], Nyirmezó [!, Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Igenpatak, Várfalva (Haynald herb.!], Padságnál a Skericzán [Freyn Közlem. XIII. 113] és a Lunkai hegyeken |!|, Vulkán Abrudbányánál, Zalasd vize mentén Vajda-Hu- nyadnál, Pareng hegység [!], Retyezát hegység (! Csató Erd. Muz. IV. 19], Dusi szoros |Grisb. Iter n. 112], Riuszaduluj és Zoód közt a Zoód patak mentén [Fuss ap. Schur VSV. X. 165], Falkenstein és Lotriora pataka (Fuss Trans. 33), Talmács, Nagy-Szeben, Nagy-Cstür, Szelindek [Schur VSV. X. 165], Nagy-Disznód [Schur En. 31], Medgyes (Barth ACONITUM. 63 VSV. XVIII. 24], Mócs [Fuss Alt. Arch. II. 370], Segesvár, Nagy-Punn, Bonyha [Baumg. En. 98], az egész Fogarasi hegységben így : Freck és Porumbach havasain [Fuss Trans. 33], Kerezesora, Árpás és Bráza hava- sain ['Schur VSV. IV. 49], Királykó [?Andrz Bot. Zeit. XI. 415, — vide A. Baumgartenianum |, Brassó, Lóvete,Oláhfalu | Baumg. 1. c.], Tusnád|!], Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 25], Ocsém [Schur ODBZ. VIII. 23], Borszék [Salzer VSV. VIT. 53,] Hajtópatak a Beszterezei Pietroszul hegy- csoportjában [Fuss Alt. Arch. III. 369], Felső- Fancsal, Uvegesür | Walz MNL. III. 65], Besztercze [Herzog Bistr. 9], Rodna és Unókó [Schur ! VSV. X. 1292, 199], Korongyis [Czetz herb.!| és Rodna többi hegyein [Pore. En. 3], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 10]. Virágai majd kisebbek, majd nagyob- Variat floribus minoribus majoribus- bak: levelei pedig majd élesen, majd ^ queetíoliis nune argute, nunc obtuse kerekitetten fogazottak. dentatis. 92. A. Cammarum Jacq. Fl. austr. V. (1778) t. 424. — [ A. Camma- rum Baumg.* en. II. 101. — A. rostratum, et A. variegatum Schur Sertum n. 125, 126: En. 32, et Auct. Trans. — A. nasutum Grisb. Iter n.115. — A. Cammarum a ) judenbergense, b ) gracile, c) refractum Schur Sertum n. 127, et En. 32. — A. aeuminatum Schur Sertum n. 198. — A. acutum Seur ! En. 33. — A Steerkeanum Schur VSV. X. 85, non Reichb|. — A mezei és hegyi táj erdós vólgyei mentén. — Ko- lozsvár [Schur VSV. X. 85; Landoz! II. 26], Ajton, Ród [Freyn Közl. XIII. 114], Tordai nagy-berek (| Wolff ap. Freyn Il. c. et MNL. I. 56], Szt-László és Hesdát [Eresei Tord. 137], Nagy-Enyed|!). Vidra és Szkerisora völgyeiben az Aranyos forrás vidékén |! Kern. OBZ. XVII. 299]. Besinou Kereszténysziget felett | Fro. VSV. VI. 191], Cibinjézer [Fuss Trans. 33], Szelindek [Schur! En. 32], Szt- Erzsébet (Grisb. l. e.], Nagy-Csür, Nagy Szeben, Talmáes |? Fuss Bericht 27], Nagy-Disznód, Kis-Disznód, Zoód és Burkáes frecki havas [Fuss Trans. 34], Arpás- havasai[Schur! En.33 sub. A. acuto], Medgyes, Daromlaka, Nagy-Selyk, Szászesanád, Monora [Barth VSV. XVIII. 25], Keresd, Morgonda, Nagy-Bun, Bonyha, Parajd, Segesvár | Daumg. l. e.], Marpod [Baumg. ap. Fuss Trans. 34], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287, VSV. X. 195], Oesém [Schur I. c. 164], Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 25], Petele [Fuss Trans. 34], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 933], Besztercze [Herzog Bistr. 9|, Rodna [Schur VSV. X. 199], Laalató az Unókón [Salzer Reiseb. 318] s Rodna- Naszód egyéb hegyein | Porc. En. 4]. var.) floribus albis. — Ocsém [Apel ap. Fuss Trans. 34]. 93. A. cern''um Wulf. ap. Koelle Spicil. acon. (1786) 17. — [A. eernuum Baumg.* En. II. 100. — A. paniculatum et A. molle Auct. Trans. — A. toxicum Grisb. Iter n. 116; Sehur! En. 33. et Auct. Trans. excepto Baumg. — A. strietum Schur! En. 33. — A. neomonta- num Baumg! En.II. 100, tam ex descriptione, quam ex speciminibus in herbario Kitaibel fasc. I. IX. 68; Czetz Erd. Muz. VI.10. — A. flexicaule Schur Sertum n. 132. b ), et En. 39.) — Erdős völgyek mentén a hegyi és havasalji tájon. — Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [Simk. 8 SIMONKAI : Erdély flórája. 64 ACONITUM. Term. füz. V. 55], Vidra, Nyegra [!Kern. OBZ. XVII. 222], ésSzkerisora. hegyvólgyén az Aranyos felső mellékén |!|, Vulkán Abrudbányánál [!], Retyezát havasok |! Heuff. ZBG. VIII. 45]. Parenghavasok (Simk. Kózlem. XV. 519], Dusiszoros [Fuss ap. Grisb. Iter. n. 115], Frumószán így a Czibinjézernél [Grisb. Iter n. 116], Güser, Negován, Pietra-alba, Dealu nyegru (Schur! En. 32). Krisztest havas a Zóod forrásainál | Fuss Bericht 27], Orlat, Lotriora-vólgy, Nagy-Disznód, Poplaka, Szt-Erzsé- bet [Fuss Trans. 34—5], Freck havasai, így : Szurul, Kurmatura, Ki- nyelor, Valie-Sipoczel, Galbina | Baumg. ! sub A. neomontano |, Zernyest hegyein a Mogurán és Királykóvón (bőven! Baumg. Mant. 53], Bu- esecs [Schur! En. 33 sub A. stricto], Lóvete [Barth exs.!] Ocsém [Schur! OBZ. VIII. 23], Borszék (Schur ! En. 33], Szalárd völgye [Nagy ap. Eresei Tord.136], Besztercze havasai, így : Struniora. Gruji, Hajta. [Daumg. 1. c.], Tihucza [Fuss Trans. 34], Rodna hegyei [Czetz! l. c.], így Korongyis [Fuss Trans. 34] és az Aranyos-Desztereze mentén [Pore. En. 14]. 94. A. Toxicum Reichb. Ill. aeonit. (1827) t. 37! — [A. Toxieum Reichb.* Germ. Exc. III. 739: «auf den Alpen in Siebenbürgen : Baum- garten.» Plantam hzc Reichb. 1. c. solum in Transsilvania indicat.] — Hegyi erdókben. Ritka. — Hunyadi havasok [Daumg. herb.!|, Lóvete, Homoród |Baumg. Mant. 52]. 95. A. nanum Baumg.* En. II. (1816) 99 pro. var. — [A. hians heichb. mon. aconit. (1890) t. 18, f. 1. — A. Napellus y) minus Baumg. Mant. 52. — A. strictum Salzer Reiseb. 172; Fuss Trans. 36; Hazsl. Közl. X. 32. — A. Keelleanum Schur ! En. 33, A. Napellus Hazsl.! Kozlem. X. 17.] — Havasaink bérezes tetóin. — Retyezát havasokon a Zenoga tónál [! Hazsl. I. c.] és a Dragozán Commandón | Baumg. Mant. 52], Cibinjézer [Csató herb.!|, Arpás havasai [!], Uesa mare [Daumg. Mant. 52], Királykó [!]. Bucsecs [!Salzer Reiseb. 172], Arszu! Cziblesz [Daumg.! En. II. 199]. 95/b. A. Koelleanum Reiehb. Ill. aconit. (1827) t. 69. — [A. Koelleanum Reichb.* Germ. exe. III. 743. — A.laxum Barth! Arch. XV. 106.| — Erdős, sziklás helyeken a hegyi tájtól a havasi tájig. — Vlegvásza hegység a Dragán mentén [1], Csucsa (Barth I. c. |, Székely Kó|!], és Tilalmas Toroczkónál (Simk. Album 178], Retyezát havasokon a Zenoga tónál [Hazsl. Kózlem. X. 32], Frumósza [Grisb. Iter n. 114], Unókó [Schur VSV. X. 129; Czetz herb.!| s Ródna egyéb havasain (Porc. En. 4]. 95/c. A. multifidum Koch. in Reichb. Ill. aconit. (1827) t. 70. — (A. tauricum Daumg.* En. II. 101 ex descriptione et locis natalibus; item et Auct. Trans. — A. Napellus Auct. Trans. exceptis: Baumg. Landoz, Hazsl. — A. eui io A. laxum, A. calliobotryon, À. Neubergense Schur ! Sertum 4. — A. Napellus b) maeranthum Schur VSV. II. 177. — A. Neubergense, A. angustifolium Schur! En. 33. — A. Stoerkeanum Salzer Reiseb. 81; Fuss Trans. 35. — A. Floerkeanum Salzer Reiseb. 318]. — Havasvidékek fűves köves helyein a hegyi tájtól a havasi tájig. — hetyiezel [Bielz VSV. III. 175], Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 113], Vidra és Szkerisora hegyein az Aranyos: ACONITUM. — ACTAEA. — CIMICIFUGa4, 65 felső mellékén [! Kern. OBZ. XVII. 222], Retyezát [Csató Erd. Muz. IV. 79], Podile-mike Szászsebesi havas [Fuss Trans. 36], az egész Cibin hegység [Schur! En. 33, Fuss Trans. 36], Freck, Porumbák és Kercezesora havasai [Fuss Trans. 36), Árpás havasai [Schur! VSV. III. 84), Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Királykó [! Andre Bot. Zeit. XI. 413], Buesees |! Schur En. 33], Borszék [Salzer Reiseb. 81]. Hegyes a Tölgyes szorosánál |Salzer Reiseb. 233]. Szalárd völgye [Nagy ap. Ercsei Tord. 136], Ilva forrás vidéke [Ercsei Tord. 136], Unókó [Dielz ap. Schur VSV. I. 101 ; Schur herb. lemb!]. Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], Galatz, Gemenea [Baumg. En. II. 101]. 95/d. A. formosum Reichb. Mon. aconit. (1820) t. 18, f. 9. — [A. Napellus Baumg.* En. II. 99 ex descriptione.] — Havasvidékeink füves köves helyein, erdei tisztásokon, a hegyi tájtól a havasi tájig. — A Biharhegységben több helyen, így Szkerisora hegyein A. multifidum- mal [!], Hunyadi, Czibin. Fogarasi, Bárczasági havasok [Baumg. l. c.]. 18. Actaea L. gen. n. 644. 96. A. spicata L. spec. (ed. 1753) 504. — [A. spicata Baumg.* En. II. 79.] — Hegyes vidékek erdős köves helyein a mezei tájtól a havasalji tájakig. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Torda | Eresei Tord. 151], Tilalmas hegy Toroezkónál, Kecskekő [!], Vidrától Szkerisoráig és fel a havaso- kig mindenfele |!|, így Szkerisora jégbarlangjánál [Kern OBZ. XVII. 2293], Vulkán Abrudbánvánál, Zám [!], Ponories a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Seréli havas a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár [Fro. Schüssb. 17], Baromlaka. Csicsóholdvilág, Szász-Csanád, Hosszúaszó, Mikeszásza, Kis-és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 25], Nagy-Ka- pus, Berethalom, Nagy-Csür, Szt-Erzsébet, Götzenberg, Talmács, Riuszáduluj, Kerezesorai üveghuta, Butyán [Fuss Trans. 37], Keresz- tényhavas [Schur En. 34], Kóhavas, Zajzon hegyvidéke, Csomád és Büdös hegyek [!], Görgény [Walz MNL. HI. 66], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 37], Kórtvélyfája (Erese3 Tord. 151], Besztercze [| Her- zog Distr. 9], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 4], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 10]. 19. Cimicifuga L. mant. 90. 97. C. foetida L. -yst. nat. (ed. 1767) 659. — [C. foetida Baumg." En. II. 108. ]—Sziklás szakadékokban, árnyas erdőkben a mezei és hegyitájon. — Katona, Nagy- és Kis-Czég a Mezőségen [Janka Kózlem. XIII. 184], Kolozsvárt [Andrae Bot. Zeit. XI. 413], így a Szt-Jánoskütnál [ Landoz ! IL 26], és a Szuesági uton [Knapp exs.!], Torda hasadéka [! Sehur VSV. X. 72], Toroezkónál a Székelykóvón [!], s a Tilalmason és Bedel- lőn |! Daumg. 1. e.], Skerica Padságnál [Simk. Album. 184], Csáklyaikó [| Barth VSV. XIX. 144], Nagy-Ekemezó, Medgyes [Barth! VSV. XVIII. 25], Szelindek (Baumg. I. c.], Nagy-Szeben |? Andrae Dot. Zeit. XI. 4153, — talán csak az előbbi termóhelyet kell alatta érteni], Ocsém S* 66 PAEONIA. — BERBERIS. —- NYMPHAEA. [Fro. Arch. 156], Csik-Szt-Domokos [Schur ÖBZ. VILI. 24], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 20. Peeonia L. gen. n. 678. 98. P. officinalis «) L. spec. (ed. 1753) 530. — "Vide A. Kern. Bcheda I. 18, — [P. officinalis Baumg.* En. II. 91. — P. peregrina Mill. dict. n. 3. — P. corallina Schur Sertum n. 139, — non Retz, ex BSchur En. 34.) — Napos dombos kaszálókon és hegyi erdók nyilt terein a mezei tájon. — Záh [Landoz II. 26], Volkány Segesvár mellett, és Lapadna Rodna vidéki hegyen [Baumg. l. c., — sed in loco postremo nuper non est lecta. Vide Porc. En. 4]. — Tenyésztve több helyen, így Kolozsvárt |Schur En. 34]. 99. P. tenuifolia L. spec. (ed. 1753), 748. — Napos, dombos ka- szálókon. — Záh szénamezoóin |! Tinta" in Sternh. Sieb. 24]. 99./b. P. hybrida Pall. Fl. ross. II. (1788) 94. — Az előbbi társaságában, napos, dombos kaszálókon. — Záh szénamezóin: így a Dota hegyen (Janka* OBZ. V. 60; VI. 193] és a Bozsúr hegyen (Wolf. VSV. VIII. 90]. II. Berberidaceae Vent. tabl. III. S3. 21. Berberis L. gen. n. 442. 100. B. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 330. — [B. vulgaris Lerchenf.* ap. Ziegler De re sylv. 29; Baumg. En. 281.) — Napos dombokon, főleg mészkóvón. Ritka. — Kolozsvárt a Kóbányánál (Landoz I. 3; II. 26], Torda hasadéka [Fuss Trans. 38], Koppánd hasadéka, Gyéres [Eresei Tord. 27], Tövis és Nagy-Enyed közt [Lerchenf. 1. e,] Gyulafehérvárt a Mamut hegyen |! Cserni Gyulaf. 26], Boieza az KErezhegységben |!], Govasdia [!Bielz VSV. XX. 41], Vajda-Hunyadnál a Kapruezán és a Cserna mentén Telek felé [!], Sellemberk [Lerchenf. l. c.] Kóhalom, Töpehegy Alsó-Rákosnál, Brassó [! Baumg. l. c.], Zajzon völgyében a Dongópataknál [!]. t B. vulgaris var. asperma Schur En. 34, és B. vulgaris var. inermis Schur Phytogr. 65, — ad usum culinarem coluntur. — Kony- hai használatra tenyésztik, így : Zalatnán, a Sztrigy mentén, Segesvárt, Kis-Disznódon, Brassón, Szászrégenen, Beszterczén, Naszód-hodna vidékén stb. III. Nymphaeaceae. Salisb. in. Ann. Of. bot. II. 69. 22, Nymphaea Smith. prodr. fl. gr»c. I. 360. 101. N. alba L. spec. (ed. 1753) 510. — IN. alba Baumg.* En. II. 89. — N. biradiata Sehur En. 35, ex descriptione a cl. Caspary in NUPHAR. — PAPAVER. 67 Verh.sieb. Ver. XIX. 17, communicato.]. — Tavakban, moesárakban a mezei tájon. — Torda, Záh, Mezókapus | Eresei Tord. 110), Nagy-Szeben [C. Fuss ap. Bielz VSV. XIV. 130], Apáeza és Diós közt az Olt vizé- né] [Freyn Kózlem. XIII. 117], Szt-Agotha, Kóhalom, Kézdi-Szt-Ivány, Maros-Vásárhely (Daumg. ap. Fuss Trans. 38]. 28. Nuphar Smith. prodr. fl. graec. I. 360. 102. N. luteum L. spec. (ed. 1753) 510 sub Nymphaea. — [Nymphaea lutea L.; Baumg.* En. II. 88]. — Tavakban, mocsarakban a mezei tá- jon. — Torda mellett a Libáneson |Eresei Tord. 110], Szt-Agotha, Kóhalom, Kézdi-Szt-Ivány | Baumg. 1. c.] Dottfalu, Csikszék (Fuss Trans. 38], Szászrégen [Emerich ap. Fuss I. c.]. t 103. N. sericeum Lang syll. I. (1824) 180; et in Reichb. Icones II. (1824) 9. — [N. sericeum Schur* Sertum n. 146]. — Álló vizekben Szászrégen mellett [Bielz Landk. 78; Unver. ap. Schur En. 35]. IV. Papaveracedue Juss. gen. 236. 24. Papaver L. gen. 263. 104. P. Pyrenaicum L. spec. (ed. 1753) 509 sub Argemone. — [P. alpinum Baumg.* En. II. 82 et Auct. Trans. — non L. — P. alpinum £) flaviflorum Koch syn.]. — Mészkő és granit kózetü havasok szikláin s tórmelékein a havasi tájon. — Királykó |! Fuss Trans. 39], Bucsecs (! Baumg. l. c.], Unókó [Bielz ap. Sehur VSV. I. 101], Korongyis [Schur VSV. X. 243], Ciblesz [Bielz ap. Fuss Trans. 59]. 105. P. Argemone L. spec. (ed. 1753) 5006. [P. Argemone Baumg.* En. IL 81). — Szikár és homokos mezőkön Baumgarten szerint közönséges volt; manap ritkaság. — Szászujfalu [Fuss Trans. 39], Segesvár [Fro. Schüssb. 18]. 106. P. hibridum L. spec. (ed. 1753) 506. — [P. hybridum Baumg.* En. II. 81, — ex descript., non ex herb.! ubi sub nomine hoc P.strigo- sum Bónningh. invenitur. — P. intermedium Schur En. 55, — ex Schur Phytogr. 66]. — Szántókon parlagokon a mezei tájon. — Nagy- Szeben [Schur En. l. e.], Darócz, Kóhalom, Csikszereda [Baumg. 1. c.] Brassó [Schur Phytogr. 66]. 107. P. Rhoeas L. spec. (ed 1753) 507. — [P. Rhoeas Daumg.* En. II. 82]. — Szántókon, árkok, kerítések mentén a mezei tájon közönséges, 107/b. P. strigosum Bönningh. Prodr. Monast (1824) 157 pro var. P. Rhoeadis. — [P. commutatum Fisch. et Mey. Index IV. hort. petr. 41; Schur.* En. 35]. — Szántókon a mezei tájon. — Nagy-Szeben, . Szt-Erzsébet [Schur 1. e.]. 108. P. dubium L. spec. (ed. 1753) 1196. — |P. dubium Baumg.* 68 PAPAVER. — GLAUCIUM. — CHELIDONIUM. — CORYDALIS. En. II. 85. — P. levigatum, et P. maeulosum Schur! En. 36]. — Szántó- kon, utak kerítések mentén az egész területen mezei tájon. t P. somniferum L. [P. setigerum Schur Sertum n. 153; Schur En. 36, — ex descript. in Schur Phytogr. 67; P. officinale Schur Sertum n. 154, Schur En. 36] in usum culinarem ; porro Zschscholtzia Califor- nica, L. et E. crocea L., in hortis hinc inde coluntur. Helylyel-kózzel tenyésztett nóvények. 25. Glaucium "Tournef. inst. tab. 130. t G. flavum Crantz Stirp. Aust. II. (1769) 141. — (G. luteum Seop. earn. I. (1772) 369]. — Nagy-Csür és Szelindek közt [Schur En. 36), — de Schur herb. lemb. szerint a Schur nóvénye kertból eredónek látszik, azaz — G. fulvum Auct. 109. G. corniculatum L. Spec. (ed. 1753) 506 sub Chelidonio. — [G. pheenieeum Crantz Stirp. Aust IL. (1769) 141; Baumg.* En. Il. 80. — G. tricolor Sehur! En. 36; Phytogr. 68; et Auct. Trans., non Bernh. in Bess. En. (1822) 69. Species Bernhardii ex Bess. ]. e. a G. corniculato L. differt: «corolla duplo majore miniata.»]. — Szántókon parlag helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Torda [! Baumg. 1. c.], Koppánd, Mezőség, Padság [! Ercsei Tord. 63], Maros-Kocsárdí(!], Gyulafehérvár |Baumg.l.c.], Válya a Sztrigy vidékén [Csató Székács 255], Szerdahely [Fuss Trans. 40], Szt-Erzsébet, Nagy-Csűr, Reussen (Fuss! Bericht 26], Hosszúaszó, Mikeszásza, Asszonyfalva, Arbegen, Csicsóholdvilág, Nagyselyk, Kisekemező, Medgyes [Barth ! VSV. XVIII. 25], Szelindek Ujegyháza, Köhalom, Siberg, Lebnek [Baumg. 1. e.)], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 40]. 26. Ohelidonium L. gen. n. 647. 110. Ch. majus L. spec. (ed. 1753) 505. — [Ch. majus Baumg.* En. II. 50). — Parlag helyeken, gyepük, kerítések mentén az egész mezei tájon. V. Fwrvariaceae DC. syst. II. 105. 27. Corydalis Vent. in. fl. franc. IV. 636. 111. C. cava L. spec. (ed. 1753) 699 var 2) sub Fumaria bulbosa.— [C. cava Schweigg. et Kórte; Baumg.* En. II. 313. — C. albiflora Kit. in Schult. Ostr. Fl. (ed. 1814) IT. 305. — C. Marschalliana Janka Linn. XXX. 556]. — Terem a mezei és hegyi tájon a C. solida társaságában, főkép meszes, márgás kőzetű vidékeken. Megterem a granitos kó- zetű vidéken is, ellenben a trachitot kerüli: így hiányzik mindakét Croydalis Déva-Nagyág vidékének trachit hegyein, Fronius sze- rint pedig (Fro. VSV. VIII. 103) a szintén trachitból álló Hargit- CORYDALIS. 69 tán. — Viráeainak színe változó : fehér, sárgás, vereses, kékes-veres. Kolozsvár |! Landoz I. 3], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 114], Torda [Eresei Tord. 58]. Feketelak, Mezó-Orményes [Janka l. c.], Zám [!], Déva márgás területén [Téglás Tudósítv. I. 17), Nuksora a Retyezát- hegység tövény [Csató Erd. Muz. IV. 79], Ganezága, Poronics a Sztrigy vidékén (Csató Erd. Muz. VI. 15], Uj-Gredistye [Unver. VSV. IX. 165], Bzékáesvolgy |Csató Székács 255], Nagy- -Disznód [Schur! En. 31], Kis-Disznód, Gótzenberg, Szt-Erzsébet, Holezmány [Fuss ! Trans. 41], Szászesanád, Monora, D EAE Dbaromlaka, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 25] , Medgyes" [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár [Fro. Schássb. 18], 1j [Lurtz VSV. V. 146], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 41], Besztereze| Herzog Distr. 10], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 4], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 112. €. solida L. spec. (ed. 1753) 699 var. y) sub Fumaria bul- '. solida Swartz ; Baumg.* En. II. 314. — C. digitata Pers. syn. II (1807) 269. — C. depauperata Schur. Verh. Sieb. Ver. IV. (1853) 51. — C. decipiens Schott! Analect. (1854) 42. — C. pumila Schur! En. 37]. — Terem mint az előbbi erdős cserjés helyeken, s a mezei tájtól az alhavasi tájg. — Kolozsvár [Daumg. l. c.j, Kolos (Freyn Kózlem. XIII. 114), Zám, Vajda-Hunyad, Zalasd, Déva |!], Ganczága, Ponories Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Uj- Gredistye |Unver. ap. Fuss Trans. 41], Kis-Disznód, Gótzenberg, Nagy-Disznód, Présbe, Felsó-Sebes, Marpod [Fuss l. c.], Szurul [C. pseudopumila Schur! En. 37], Bulla zuhatagja (C. depauperata Schur VSV. IV. 51 et herb. lemb.], Arpás havasai [Schur! VSV. III. 84], Szászesanád, Monora, Hosszuaszó, Daromlaka, Kis- és DE Medgyes (Barth VSV. XVIII. 25], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], S gesvár [Fro. Schásb. 18], Kóhalom, Brassó | Baumg. l. c.], törpe fenyük közt a Királykóvón (Kotsehy ZBG. III. 64; VSV. VIII. 127), Besztercze (Herzog Bistr. 10], Naszód vidéke [Porc. En. 4], Rodna (Fuss Trans. 41], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI 13]. t C. densiflora Presl. del. prag. I. (1822) 10. — Nagy-Hagymás (Janka* OBZ. XVIII. 199], — de eddig e növény csak Dél-Európából ismeretes biztosan. 113. C. intermedia L. spec. (ed. 1753) 699 var 6) sub Fumaria bulbosa. — ([Fumaria fabacea Retz fl. scand. (ed. 1795) 167. — C. fabacea Pers.; Schur Sertum n. 161.] — Sziklás erdős lejtőkön a Ke- resztényhavason Brassó mellett [Schur! En. 37]. 114. C. pumila Host Fl. Aust. IT. (1831) 304 sub Fumaria. — [C. pumila Reichb.; Fuss" ! Verh. sieb. Ver. XV. 125]. — Erdős helyeken a mezei tájon. — Nagy-Szeben [Fuss! VSV. XV. 125], Resinár, Brassó [Schur ! En. 36]. 115. C. capnoides L. spec. (ed. 1763) 984 sub Fumaria. — (C. eapnoides Wahlnb; Baumg.* En. II. 314. — C. ochroleuca Walz! Magy. Nóv. Lap. III. 66]. — Mésztalajon, s fókép árnyas mészsziklá- kon Erdély keleti részén, a mezei és hegyi tájon. — Homoród-Almás barlangjánál [Barth! ap. Schur Phytogr. 69]. Felső-Torja felett a Bálványosról jövő patakoknál és Szépvíznél [Baumg. 1. c.], Ocsém 70 OORYDALIS. — FUMARIA. [Sehur ! En. 38], Borszék jégbarlangjánál | Walz! 1. c.], Aranyos-Besz-- tercze a rodnai hegységben [(Porc. En. 4]. t C. ochroleuca Koch, melyet Erdélyből Maly vesz fel|Maly En. 262] ; és C. claviculata Pers., melyet Erdélyből Téglás említ [Téglás Tudósítv. III. 4), — tévedésen alapuló közlések. t Dicentra spectabilis Borkh, — Kertekben tenyésztett (culta): növény. 28. Fumaria L. gen. n. 849. pro p. 116. F. officinalis L. spec. (ed. 1753) 700. — (|F. officinalis Baumg.* En. II.315 ex descript. non ex herbario ejus, ubi sub nomine hoc, specimen F. Schleicheri, ad Segesvár lectum invenitur. — F. media Schur ! En. 38, et Auct. — F. Sendo Reichb. Icones f. 44541. Szántókon, szólók kózt a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda (Baumg. E e. Déva [! Téglás Tudósítv. I. 17], Nagy-Szeben |Sehur En. 38], Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 49], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár, Daróez, Homoród-Szt-Péter és Szt-Pál [Daumg. 1. c.], Brassó [Schur herb. lemb. !], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 42]. (S ie e prehensiiis Kit. hort. pest. (1812) 10. — [F. media B) pre- hensibilis DC. syst. II. (1821) 134. — F. rostellata Knaf in flora XXIX. (1846) 290. — F. officinalis Landoz !* I. 3; Czetz! Erd. Muz. VI. 15. — F. deflexa Sehur! En. 38, — non Heuff. — F. 'Transsilvanica Schur ! En. 38. — F. mucronulata Schur! herb. lemb. pr. p. — F. Vaillantii Fuss! Verh. sieb. Ver. XIV. 206 pr. p. — F. eapreolata Schur Phytogr. 69? — F. macrosepala Schur exs.! non Doiss]. — Szántókon, parlag: : helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. c.], Deés' [Czetz 1. c.], . Szt-Gothard a Mezőségen [Janka Kózlem. XII. 184]. Padság [!], Gyulafehérvár (Haynald ap. Haussk. in flora 1873 p. 511], Szent- Erzsé- bet [Fuss VSV. XIV. 206 ; et ap. Haussk. 1. c.], Nagy-Szeben, Talmáes [! Schur En. 38], Fogaras [Góbbel exs.! in Fuss herb. norm. n. 885; VSV. XX. 184]. 118. F. Schleicheri Soy-Will. obs. (1823) 17. — (F. acrocarpa Petm. — F. Wirtgeni Schur!* Sertum n. 165 ; En. 38, — non Koch. — F. Vaillantii Schur ! En. 38; Fuss! Verh. sieb. Ver. XIV. 206 pr. p. — F. mucronulata Schur herb. lemb. ! pr. p. — F. Janke Haussk. in flora 1873 p. 491, — ex Grisb.reliqu. 39. — F. supina Janka ! Term. Füz. I. (1877) 30. — F. officinalis Cserni Gyulaf. 26). — Szántókon parlag he- lveken a mezei tájon. — Magyar-Nádasd |Freyn Közl. XIII. 114], Kolozsvár [Simk. MNL. II. 1471, Szt-Gothard, Noszoly és Feketelak közt a Mezőségen [Janka ! 1. c.], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 1. c.], Déva [!, Nagy-Szeben [Schur! En. 38], Szt-Erzsébet [Fuss! l. e.], Hosszüaszó [Darth herb.!|, Segesvár EE herb. !]. Brassó [Schur! En. 38.) 119. F. Vaillantii Lois. not. (1810) 102. — [F. parvi flora Baumg."! En. II. 315, et Auct. Trans, non Lois. — F. earinata Schur! Ost. bot. Zeit. XI. (1861) 87]. — Szántókon, parlag helyeken a mezei tá- jon. — Magyar-Nádasd [Freyn Közl. XIII. 114], Kolozsvár, Kolos, ROKIPA. 11 Torda [!Baumg. l. c.], Tur [Eresei Tord. 58], Egerbegy |Darabás herb. !], az Ompoly mentén Borbándnál|!| Déva (Téglás Tudósítv. 1. 17], Oláh-Brettye, Russ a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Székáesvólgy [Csató Székács 255], Kis-Selyk, Hosszüaszó, Asszony- falva, Szászivánfalva, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 95] Medgyes [Salzer VSV. 91], Segesvár [Fro. Schássb. 18], Nagy- Szeben, Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Nagy-Csűr [Fuss Bericht 26], Rako- vieza, Fogaras [Fuss Trans. 42), Kóhalom [Daumg. ap. Haussk. in flora 1873 p. 458], Brassó |Schur! ÖBZ. XI. 87], Besztereze [Herzog Bistr. 10], Naszód vidéke [Porc. En. 4], Rodna [Czetz Erd. Muz.VI. 15.] VI. Cruciferae Juss. gen. 237. 1 Cheiranthus annuus L. [Matthiola annua Sweet], Ch. incamus L.; Ch. Cheiri L. ; Ch. maritimus L.; Ch. chius L.; Moricandia ar- vensis DC., hine inde coluntur. — Helylyel-kózzel tenyésztve. t Nasturtium | officinale, seu Sisymbrium | Nasturtiwm | Auct. Trans. — Cardamine amara L. 29. Roripa Scop. earn. (ed. 1760) 520. — [Nasturtiwm R. Br. in. Ait. hort. Kew. IV. (1812) 109.] 190. R. amphibia L. spec. «) (ed. I. 1753) 657 ; ed. III. 3 (1800) 491 sub Sisymbrio. | R. amphibia Bess. En. 27. — Sisymbrium amphi- bium L.; Baumg.* En. II. 251. — Brachylobus riparius Schur En. 40; phytogr. 71, ex descript. non Tauseh.) — Álló és folyó vizek mentén, nedves réteken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 17], Nagy-Enyed [Borb. Értekez. IX/XV. ETE Nagy- Szeben, Talmács [Schur En. 40], Balázsfalva, Monora, Hosszü- aszó, Kis-Kapus, Asszonyfalva, Kis-Belvk, Csicsóholdvilág, Kisekemezoó, Medgyes [Barth VSV. "XVIII. 26], Segesd és Segesvár közt [Fro. Schássb. 18], Brassó [Schur En. 40 sub B. ripario]. Bzászrégen [Eme- rich 2 Fuss Trans. 47]. 121. R. Austriaca Crantz Stirp. I. (1762) t. 2. sub Nasturtio. — [Camelina Austriaca Pers. ; baumg." * En. II. 224. — R. Austriaca var. microcarpa Dorb. Értekez. IX/XV. 57. ] — Utak, folyók mentén, ned- ves helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 4], Ajton [Fr eyn Kózlem. XIII. 116], Nagy-Enyed [Borb. Értekez. l. c.], Vajasd és Alsó-Gáld közt az Ompoly mentén, Borbánd, Gyulafehérvár a Maros mellékén, Nagy-Enyedtól Zámig, rovábbá Vajda- -Hunyadnál [!], Oláh- Brettye a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 47], Székáesvolgy [Csató Székács 255], Nagy-Bzeben [!Sehur En. 41]. Hosszüaszó, Kisekemezó |Barth! VSV. XVIII. 26], Brassó (Borbás Értekez. I. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 47.] 192. R. armoracioides Tausch «! in flora XXIII. (1840) II. p. 706 sub Nasturtio. — [Braehylobus armoracioides Scehur* Sertum n. 72 RORITA. 171. — R. armoracioides var. Dacica, et forma brachycoma Borb. ! Értekez. IX/XV. 11, 53.] — Folyók, vizek, árkok mentén a mezei tájon. — Maros-Sólymos, Haró, Déva |! Nagy-Enyed, Homoród [.-Borb; 56259 var. pinnatifida Tausch l. c. [Brachylobus barbarzoides Schur* Bertum n. 173. — Br. AHCCpS BSehur En. 40. — R. anceps Fuss Trans. 47. — R. terrestris Borb. ! Ost. bot. Zeit. XXVIII. 311. — R. Haynal- diana Borb.! *rtekez. IX/XV. 15, 94, 49 ; R. armoracioides Borb. f. ambigua Borb. I. c. 54; R. Reichenbachii var. auritula Borb.! I. c. 43; R. barbarzoides var. macrostylis cum formis: fissifolia! et macrotis Borb.!l. c. 46; R. terrestris var. eupinnatifida Borb. 1. c. 48.] — Bó- vebben és nagyobb elterjedésű mint az előbbi. Folyók vizek, árkok, mezei dülők mentén a mezei tájon. — Kolozsvárt a szénamezőkön [Borb.! Értekez. IX/XV. 43, 46. 48], Nagy-Enyed [!Borb. ÖBZ. ROXSVTEE A Vajasd és Alsó-Gáld közt, továbbá a Maros mentén Zámtól Déváig és Haróig, majd ismét Vajda-Hunyadnál, mindenütt bőven |!], Keresztónysziget, Nagy-Szeben! Talmáes [Schur En. 40), Hosszüaszó [Barth herb. !] 123. R. barbaraeoides Tausch $—: ! in flora XXIII. (1840) II. 713 sub. Nasturtio. — (R. terrestris 5) pinnatifida Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. 147. — N. amphibio x silvestre Wimm. — N. astylon Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 684, est forma R. barbarzoides Tausch, ex Tausch I. c.] — Nedves, zsázsás helyeken a mezei tájon, még pedig főkép a var. 2) macrostylis Tausch l. e. — Kolozsvárt a Nádaspatak mentén [Simk. l.c.], Nagy-Enyed a Maros mentén [Borb. Értekez. IX/XV. 45.] : 124. R. capillipes D Austriaca »« silvestris) Borb.* ! Ost. bot. Zeit. DE (1879. ápril 1) 134; Borb. Ertekez. IX/XV. (1879. ápril 21) 28, 31. — [R. permixta (R. barbarzoides var. eusiliquosa »« silvestris) Borb. Értekez. IX/XV (1879) 28, 30]. — Planta hse me judiee hybrida, ex R. silvestri et R. armoracioide, in quarum societate eam legebam. — Nedves helyeken a R. silvestris, és R. armoracioides tár- saságában, s a legnagyobb valószinűséggel azok keresztezódésének eredménye. — A Maros folyó mentén Nagy-Enyednél |Borb.! l. e.], és Dévánál [!]. 125. R. Reichenbachii Knaf! in Simk. Kózlem. XVI. (1879. máj.) 99, 91; Knaf in Opiz seznam kvetny ceske (1852) 68, — solum no- men. — [R. uliginosa Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. 147. — R. Reichen- bachii var. pleiodonta Borb. Értekez. IX/XV. 43. — R. astylis Borb. ! Kózlem. XV. (1878) 190, cum var. pubescente ; Borb. Ertekez. IX/XV. (1879) 45, eum forma tumidula, — vix Reichb., eujus plantam homony- mam, ad suam Rh. barbarzoiden trahit Tausch in flora l. c.) — Nedves zsázsás helyeken a mezei tájon. — Kolozsvárt a szénamezókon [|Simk. l c.] és a Nádas pataknál[!] Torda hasadéka, Nagy-Enyed |Borb. Ertekez. IX/XV. 45], Hosszüasszó [Barth herb. !| var. arenaria Knaf! in Simk. l. c. 94; Knaf in Opiz seznam l. -€., — solum nomen. — [R. Danubialis Borb. Kózlem. XV. (1878) 188, — ex specimine manco probabiliter pertractata.| — Kiszikkadt RORIPA. 13. vízálló helyeken a mezei tájon. — Nagy-Enyed | Borb. Értekez. IX/XV. 49], Déva [!], Brassó [Borb. Ertekez. Il. c.) 196. R. Turczaninowi Czerniaew ! ap. Turezan. in Bull. soc. mosc. XXVII. (1854) 373; Czern. consp. charc. (1859) 4 sub Nasturtio. — IR. Austriaca » Reichenbachii Simk. — Brachylobus hybridus Schur* En. (1866) 40, ex descriptione.] Napos s kevéssé nedves kaszálókon és árkok mentén a mezei tájon. — Kolozsvárt a szénamezókón [Simk. MNL. II. 147], Nagy-Szebennél Sellemberk felé [Schur l. c. sub B. hybrido.] Magának az Auctornak szavai szerint Jam ex verbis Auctoris in Consp. (consp. plant. charc. 4) jellemezve van: plant. charc. p. 4, dignoscitur: «Silieulis minutis ellipsoideis» (Vide etiam Simk. Közlem. XVI. 89, 91.) 197. R. prolifera Heuff.! in Flora 1853 II. 624 sub Nasturtio. — Vizes réteken és árkokban Oláh-Brettyénél, Hunyadmegyében |Csató* herb. !| Déva (Barth ap. Borb. OBZ. XXXV. 76.) 128. R. silvestris L. spec. (ed. 1753) 357 sub Sisymbrio. — [51- symbrium silvestre L.; Baumg.*! En. II. 251. — Brachylobus bre- vistylus Schur En. 39. — Közönséges az egész mezei tájon, s felszáll a hegyi tájig. 129. R. palustris Poll. hist. pl. palat. II. (1776) 230 sub Sisym- brio. [Sisymbrium terrestre Smith fl. brit. II. 701; Daumg.* En. II. 251; Fro. Schüssb. 18.] — Folyók, tavak, árteres vidékek porond- ján a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Torda (Wolff ap. Borb. Ertekez. IX/XV. 60], Nagy-Szeben, Giresan [Fuss Trans. 48] Porum- bák [Barth herb.!|, Segesvár [Fro. Schüssb. 18], Fogaras, Brassó, Felsó-Torja [Schur OBZ. VIII. 283]. Szászrégzen |Emerich ap. Fuss Trans. 48], Besztercze [Herzog ap. Fuss Il. c.], Rodna-Naszód vidéke [Pore En. 5]. 130. R. Pyrenaica L. spec. (ed. 1753) 657 sub Sisymbrio. — [Si- symbrium pyrenaicum L.; Baumg.* En. IL 252.] — Kaszálókon a me- zei és hegyi tájon. — Dragánvolgye [!] és Székelyó a Vlegyásza hegy- ségben |Borb. Ertekez. IX/XV.. 58], Deésakna, Kolozsvár |Daumg. 1. e.], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 116], Lunkai bérez Padság- nál. Piatra-Strueu és Plaju-Biheri Vidránál, Bilakhegy, Borbánd és Vajasd felett, Szt- Mihálykóve Tótfalunál, Szarkóhegy Nagyáegnál, Vajda- Hunyad és Govasdia hegyei [!], Oláh-Brettye a Sztrigy vidékén (Csató Erd. Maz. VI. 15], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 48], Retyezát- hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 79], Várhely |Borb. Kózlem. XV. 200], Zsijecz patak mentén a Pareng hegységben, Dajesd, Fehérviz, Kóalja- Ohába a Sztrigy mentén |!]|, Székácsvolgy [Csató Székács 255], Szerda- hely, Kereszténysziget, Rothberg, Nagy-Szeben [Fuss Alt. Arch. II. 371]. Nagy-Csür, Talmáes [Fuss Trans. 48], Vizakna [Baumg. Il. c.], Nagy-Selyk, Monora, Hosszüaszó [Darth VSV. XVIII. 26], Segesvár [Frg. Schüssb. 18], Morgonda, Nagy-Sink, Kóhalom, Homoród-Szt- Pál és Szt-Péter [Daumg. ]l. c.] Alsó-Arpás falunál, és Tusnád mellett a Nyerges hágón [Haynald herb.!] Besztercze [Herzog Bistr. 10], Rodna-Naszód vidéke | Pore. En. 5.) 74 RORIPA. — BARBARAEA. — TURRITIS. — ARABIS. . tR. stenophyila (pyrenaica »- silvestris) Borb. Értekez. IX/XV. (1879) 17, 21, 58; Ost. bot. Zeit. XXIX. (1879) 134. — Patakok men- tén Székelyó falunál a Vlegyásza hegységben |Borb. 1. c.]. 30. Barbareea Br. in Ait. hort. kew. IV. 109. 131. B. vulgaris Br. 1. c. (1812) 109. — [Erysimum Barbarza L. ; Baumg.* En. II. 264. — B. Kayserii Schur Ver. sieb. Ver. IV. (1853). 57. — B. praecox Schur En. 41, — non Br.] — Mezókón, szántókon, réteken az egész terület mezei táján ; a Negovánon a hegyi tájig. 131/b. B. arcuata Opiz ap. Presl. fl. cech. (1819) 138 sub Ery- simo. — [B. areuata Reichb. ; Schur* Sertum n. 180]. — Szántókon a mezei tájon. — Szászujfalu [Fuss Bericht. 26], Nagy-Szeben, Brassó [Schur En. 44.] 132. B. stricta Andrz. in Bess En. (1892) 72. — (B. stricta Schur* Bertum n. 181.) — Nedves réteken a mezei tájon. — Bongárd falunál [Schur En. 41], Rodna-Naszód vidékén [Pore. En. 5.] 391. TTurritis L. gen. n. 819. 133. T. glabra L. spec. (ed. 1753) 666. — [T. glabra Baumg.* En. II. 265. — T. alpina Baumg. herb.! En. II. 269, quoad plantam e Ló- vete.] — Erdők, cserjések, szőlők szélein, gyepükón, szántókon, az egész terület mezei táján. 32. Arabis L. gen. n. 818. F A. pauciflora Grimm. in nov. acta leop. car. III. (1767) app.. 348 sub Turritide. [Brassica alpina L. mant. I. 95. — Arabis brassi- cseformis Wallr. sched. (1822) 359.] — Baumgarten az ő Erysimum alpinumjához [Daumg. En. II. 263] a Linne Brassica alpináját, vagyis az Arabis pauciflora Grimm.-et idézi synonymul; de E. alpinum név alatt Daumgarten herbáriumában Arabis Turrita L. terméses példá- nya hever Torda hasadékából, s a Daumg. Erys. alpinumjának többi lelóhelyein is, — így Drassónál a Czenk hegyen, és Rodna havasain, — csak A. T'urrita L. terem. Schur az Arabis pauciflora-t Erdélyben nem szedte, s úgy Enumeratiójában, mint Phytogr. Mitth., csupán a Baumgarten-től jelzett lelőhelyek ismétlésére szorítkozik. 134. A. Turrita L. spec. (ed. 1753) 665. — [Erysimum alpinum. Baumg.* ! En. II. 263, — est status A. Turritae fructifer. — A. Turrita baumg.! En. 272, — est status florifer speciei ezedem. — A. eriocarpa Schur ! En. 46, — est status juvenilis, siliquis ideo hirtellis. — A. bras- siceeformis Auct. Trans. — A. alpina Landoz! II. 27.] — Sziklás. mészkó és trachit hegyeken, szakadékokban, erdók nyilt helyein, a mezei tájon. Kolozsvárt a Szt-János kútnál [Landoz! I. c.] Torda ha- ARABIS. 75 sadéka |! Baumg. En. 263], Székelykó és Tilalmas Toroczkónál, Nyir- mező, Ordenkusa vólgyszoros Szkerisoránál és Piatra-Stucu Vidránál a Diharhegységben, Doicza az Erezhegységben, Déva hegyei|!], Ve- reshegy Szászsebesnél [Csató Székács 915 sub A. brassiczeformi|, Or- lath [Schur! En. 46], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 36], Zernyest hegyei [!], Brassó hegyei [! Baumg. En. II. 263], Tópe- hegy Alsó-Rákosnál, Ojtoz szorosa | Baumg. En. II. 272), Rodna hegy- sége | Daumg. En. II. 263]. 135. A. alpina L. spec. (ed. 1753 664.) — [A crispata Willd. En. hort. ber. (1809) 684. — A. alpina cum var. o) diffusa Daumg.* En. IL 267, 268.] — Szakadékos mészkószirteken a mezei tájon is, ha- vas vidékeinken pedig a mezei tájtól a havasi tájig. — Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben [Bielz ap. Fuss Trans. 49), Torda hasadéka [Baumg. 1. c.], Tilalmas Toroczkónál, Skericza Padságnál [Simk. Al- bum 178, 184], a két Aranyos forrás vidékén a Biharhegységben I! Kern. ÖPZ. XVII. 256], Parenghegység, Czibinhegység a Veres- torony szorosig, Freck és Kerczesora havasal (Fuss! Trans. 49], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 83], Bráza havasai [Andre Bot. Zeit. XI. 413], Királykó |! Kotschy ZBG. III. 63], Duesees |! Fuss Trans. 59], penutonyhuvne t] Kóhavas [Schur herb. lemb. !], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 221, Rodna havasai, valamint Arszul és Cziblesz belső- szolnoki havasok [Baumg. I. c.] 135/b. A. nana Baumg." En. IT. (1816) 268 pro var. 6) A. alpi- ne. — Mészkő havasok magaslatain. — Commando de la Schmidt [Baumg. 1. c.], Bucsecs, Királykő |!|. HA. obtusifolia Schur herb. lemb ! Verh. sieb. Ver. IV. 58 ; En. 42, — egy darab virágzó növény, mely Lerchenfeld herbáriumából van véve, s az Arabis muralis kultivált példányának látszik: ezért szinte bizonyos, hogy a Királykövön. honnan Schur (VSV. IV. 58) közli, nem terem. [In herbario lembergiensi Schuriano sub nomine A. obtusifolim, frustulum unicum floriferum invenitur, quod e herbario Lerehenfeldianio oritur, et specimen Arabidis muralis Bert. cultum, esse videtur. | t A. Lerchenfeldiana. Schur en. 42 et herb. lemb. ! sine loco na- tali. Videtur etiam specimen esse cultum. — Ez is Lerchenfeld her- bariumából van véve s lelőhelye nincs Schur herbariuma vignettején sem; ezért kultivált nóvénynek látszik. Az Arabis albida Stev.-nel, melyhez Schur állítja [Sehur Phytogr. 76] nem azonos, mert levelei kerekítettek, s mert magvai Schur szerint is hártyás széllel bir- nak. — Bucsecs |? Schur Phytogr. 76]. 136. A. auriculata Lam, Encycl. I. (1783) 219. — [Turritis patula Ehrh. Beitr. VII. (1792) 159; Baumg.* En. II. 267]. — Napos sziklás helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 27], Kolos, Boós [Freyn Közlem. XIII. 114], Torda hasadéka és Várfalvi erdő | Baumg. l.c.], Nyirmezó az Enyedi hasadéknál, Skerieza hegy Padságnál, Vajda-Hunyad Várhegye|! Resinár, Nagy-Szeben [Sehur! En. 42], "Segesvár, Kóhalom, Brassó [Baumg.! l. c.) var. dasycarpa Amdrz. in DC. syst. II. (1821) 944. — [A. auri- 76 ARABIS. eulata $ puberula Koch.| — Napos, köves vagy porondos helyeken. — Aranyihegy, Piski mellett [Darth. Exs.!| Vajda-Hunyad Várhegyen s a Kapruczán |!) 137. A. sagittata Bertol, pl. eenuens (1804) 185 sub Turritide. — [A. sagittata DC. fl. fr. V. suppl. (1815) 592 ; Schur* Sertum n. 188. — A. Gerardi Schur Sertum. n. 187! En. 43; Fuss Trans. 30.] — Sziklás és cserjés helyeken, erdők szélein a mezei tájon. — Nagy-Szeben mel- lett Resinár felé [Schur l. c.], Kis-Disznód [Kladni ap. Fuss l. c.], Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 26], Brassó hegyein (Schur! En. 43.] 138. A. hirsuta L. spec. (ed. 1653) 666 sub Turritide. — |'Turritis hirsuta L.; Baumg.* En. II. 266.) — Napos s füves, vagy sziklás he- lveken a mezei tájon, a hegyi tájie. — Dragánvóleye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár |! Landoz I. 3], Torda hasadéka [! Daumg. 1. e.], Szindi völgy [Eresei Tord. 157]. Toroczkó hegyei és Padság (!], Vidra hegyein a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XVII. 257], Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Maros-Némethi, Vajda-Hunyad [!], Kis- Disznód, Szt-Erzsébet, Nagy-Csür, Vizakna, Szelindek [Fuss! Trans. 50], Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 26], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár, Kóhalom, Brassó [! Baumg. l. c.], Keresz- tényhavas [Fuss Trans. 50], Hétfalu vidék, Tómós szorosa [!] Beszter- eze [Herzog Bistr. 10], Rodna-Naszód vidéke | Reckert VSV. VI. 18; Pore. En. 5]; Gánts [Czetz ! Erd. Muz. VI. 22]. 138/b. A. Hornungiana Schur! En. (1866) 43. — |Turritis alpina Baumg.*! En. II. 266, — quoad plantam alpestrem. — A. ciliata Schur En. 43; Phytogr. 76. — A. hirsuta c) comosa Borb. Kózlem. XV. (1875) 151]. — Mészkóhavasaink és alhavasaink napos, sziklás magaslatam. — Kecskekő, Skericza Padságnál, Piatra-Strueza bér- ezei Vidránál a Biharhegvségben|!, Hunyadi, Czibin, Fogarasi és Bárezasági havasok |Daumg. l. c.], így utóbbiakon a Királykóvón és Bucsecsen [Schur ! l. c.] Füles leveleivel és hártyás szélű magvaival megegyezik az A. hirsutával, de különbözik attól kétszer oly széles és sűrűbben álló terméseiben. E jellegei- ben az A. sudeticával egyeznék meg, csakhogy attól szörös levelei és szára különböztetik meg. Erdélyen kívül a Bánságból is ósmeretes. Folis aurieulatis — et seminibus alatis eum A. hirsuta L. convenit, sed distinguitur ab illa, siliquis duplo lato- ribus et confertioribus. Notis his dia- gnostieis cum A. Sudetica Tausch! congruens, hirsutie caulis foliorum- que ab illa distincta. Provenit etiam in vicino Banatu. tA. muralis Bert. — Árpás havasai (Schur VSV. V. 80.] Sehur herb. lemb.-ben esak két darab van belóle, s azokat hasonlón mint a következő növényt, alig szedhette Erdélyben. t A. stricta Huds. — Bucsecs [Schur En. 43]. — Sehur enumera- tiójának ez adata Daumg. A. strietajának egyik lelóhelyét ismétli; de A. stricta. Baumg.! En. II. 270 — Arabis arenosa L. — Schur herb. lemb.-ben nincsen is a Bueseesról A. stricta, hanem egy valódi A. strie- tához, a melyet nem szedhetett Erdélyben, mert enumeratiójában nem jelzi lelóhelyét, — a vignetten ezt irta: «Kónigstein 15. aug. 1854. Dr. Schur.» ARABIS. 71 t A. hispida Mygind in L. syst. (ed. XIII. 1774) 501. — [A. Cran- cie Ehrh. Beitr. V. (1790) 178. — A. petrzea Auct. non L., nec Lamark]. — Skerica Padságnál [Simk. Album 184, — sed dua solum frustula vidi et hzec etiam incompleta, Gaure de Lotri ( Bbaumg. En. sub C. petrea]. Cardamine petraea néven nincs növény Baumgarten her- bariumában, s a leirásból ki nem magyarázható, mit értett ő a C. pe- trea alatt ; viszont a Baumgarten herbariumának Arabis Crantzianaja — Arabis tialleri L. — Cardamine petraea Baumg. En. II. 274, ex deseriptione haud extricanda, in herbario ejus autem deest; Arabis Crantziana Baumg. ! En. II. 269 est — A. Halleri L. 139. A. pefrogena A. Kern. Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 141. — [Sisymbrium arenosum Baumg.* En. II. 253, — vix Linne, cujus planta genuina (A. arenosa Scop) in Germania et Helvetia indicata. ex speciminibus Salisburgensibus in «Flora Exs. Aust.-Hung.» n. 603 edita, siliquis latioribus, floribusque minoribus et lilacinis a nostra albiflora discrepat. — A. stricta Daumg.! En. II. 270. — A. hetero- phylla Schur! Ver. sieb. Ver. IV. (1853) 59, — nomen prioritati gau- dens, sed solum formam unam Arabidis arenosz Schur (idest. A. pe- trogenz?e Kern) eomprehendens. — A. segetalis Schur! En. (1866) 45. Forma umbrosa est: A. multijuga Borb. Term. Közlöny IX. (1577) 46, solum nomen ; Linn XLI. (1877) 603; Adatok a máram. flor. (18578) tab. I. p. 11; illa eadem est: A. arenosa var. dependens Borb. Közlem.. XV. (1878) 153.] — Az egész területen a mezei tájtól a havasi tájig, s mindenféle kózeten. 140. A. Halleri L. spec. (ed. 1763) 929. — | A. Crantziana Baumg.! En. II. 269. — A. bellidifolia et A. scabra Baumg. herb.! En. II. 270. — A Halleri Baumg.*! En. II. 271.) Magasabb vidékek erdős köves helyein az alhavasi tájig. — Csucsa |! Freyn Kózlem. XIII. 114], c kelykó Toroezkónál|!|, Retyezát hegység |! Csató Erd. Muz. IV. Resinár [Baumg. Fin. lI. 969], Árpás havasai [Sehur VSV. III. T Kerezesora havasai [Schur En. 45], Vurfu- Luezi, Buesecs, Kóhavas [Baumg. En. II. 270], Brassó | Baumg. ! En. II. 269], Hargitta (Daumg. herb.'|, Egyeskó Csik-Szt-Domokosnál (Haynald ap. bor. Kózlem. XV. 160], Borszék [Salzer VSV. VIII. 53], Rodna havasai [Bielz VSV. I. 101 ; Pore. En. 5], Belsó-Szolnok havasai [| Baumg. En. II. 271]. 141. A. Ovirensis Wulfen in Jacq. Collect. I. (1786) 196; icon. ar. (1786) t. 195. — (A. ovirensis Baumg.* En. II. 272. — Carda- mine heterophylla Baumg. herb.! En. II. 272. — A. tenella, et A. stolonifera Auct. Trans.! — A. ovirensis v. dacica Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 53.] — Granitos havasaink nedves, kóvecses lej- tóm elterjedve. Csuesa [Barth Arch. XV. 106]. Valve-Csepilor a Biharhavasokon [!], Retyezát havasok, Pareng havasok [! Daumg. En. sub C. heterophylla], Frumósza Grisb. Iter. n. 82], Szurul [ Baumg. 1. c.|, Prislop, Kokeries frecki havasok (Fuss Bericht 267]. Csorte, Bu- dislav, Lajta és Bulla forrásvidéke cr uss! VSV. VIII. 173]. Domna forrásvidéke [Fro. VSV. VII. 127], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Buesees, Kóhavas [Baumg. En. II. 271], Hargitta [Baumg. En. sub C. heterophylla], Rodna ha- "78 ARABIS. — CARDAMINE. vasai! [Herzog ap. Fuss VSV. VIII. 173], így Gergeleu havas (Her- bich [Buc.p. V.] 3 142. A. neglecta Schult. Ost. Fl. IT. (1814) 948. — [A. glareosa Schur*! Verh. sieb. Ver. I. (1850), 106, — solum nomen ; Ver. sieb. Ver. IV. (1853) 59; en. 44. — A. transsilvaniea Schur! En. 43. — A. floribunda Schur ! En. 44. — Braya pinnatifida SchurSertum n. 229,— non Koch, ex Schur En. 44.| — Havasok sziklás, törmelékes s ned- ves helyein. — Frumósza [Schur ap. Grisb. Iter. n. 83], Bulla forrás vidéke [Schur En. 44], Butyán |Fuss Trans. 52], Árpás havasai [Schur VSV. III. 93], Buesecs | Fuss Trans. 52], Rodna havasain, így az Unó- kón! [Bielz ap. Schur VSV. I. 106| s a Korongyison [Reckert VSV. VI. 18.] 143. A. procurrens W. et K. Icones II. t. 144 (1803.) [A. recta Daumg.*! En. II. 269.| — Arnyas sziklákon magasabb vidékeken az alhavasi tájig. — hesinár [Baumg. ! I. c.] Verestorony szorosánál és a Szurulon |! Andre Dot. Zeit. XI. 412], Felsó-Sebes [Fuss Bericht. 26], Priszlop frecki havason és a Hargittán (Fuss Trans. 51), Ocsém [Hay- nald herb.!|, Arszul belsószolnoki havas [Baumg. 1. c.) 1 A. pumila Jacq. — Schur enumeratiójában Baumgarten A. sca- braja van A. pumila-nak véve, s ezért az A. scabra Baumg. lelőhelye is (Buesecs) ismételve; de Arabis scabra Daumg.! En. II. 270 — A. Halleri L. — Schur herb. lemb.-ben a Baumgartentól eredő vignette, két darab valódi A. pumila Jacq.-hoz van téve ! t A. bellidifolia Jacq. — |. serpillifoha Schur! En. 43, — non Vill.) — Buesecs, a Skitt la Jalomniezánál [Schur En. 43 sub A. ser- pyllifolia], — tehát már Rumániában. — Baumg. herb.! A. bellidifo- liája — A. Halleri L. t A. coerulea All. A. pedem. (1785) tab. 40. f. 2. sub 'Turritide.— IA. ecrulea Jaeq.; Daumg.* En. II. 269, — sed. in herbario ejus deest.| — Duesecs [Daumg. l. c.], Kelemenhavas | Ercsei Tord. 76], 33. Cardamine L, gen. en. 812. 144. C. gelida Schott! Ost. bot. Zeit. V. (1855) 145. — [C. resedi- folia Daumg.* En. II. 273, et Auct. Trans.! — C. alpina Auct. Trans. ! non Willd. — C. resedifolia var. dacica Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 53. — C. nivalis Schur! En. (1866) 46.) — Havasok tórmelé- kes, szakadékos helyein. — Szkerisora havasa Bánság határán és a Retyezát havasok |! Heuff. l. c.], Pareng havasok! Czibinjézer a Czi- binhegységben |Fuss! Trans. 53], Szurul [Daumg. l. c.|, Dudislav, Durkáes, Csorte, Negoi Albie, Bulla forrásvidéke [Fuss Trans. 55], Domna forrás vidéke [Fro. VSV. VII. 127). Arpás havasai |bóven! Schur VSV. III. 84], Uesa-mare [Baume. herb.!], Bráza havasai (Schur VSV. II. 177], Buesees, Kóhavas [Baumg. En.1. c.|, Unókó [Andre Bot. Zeit. XI. 413]. Szárlevelei ugyanazon gyep száraes- Folia caulina in ezspite eodem inve- káin majd épek, majd többé kevésbbé ^ niuntur integra, subintegra et lyrata, CARDAMINE. 79 félbeszárnyasok nagy végső karélylyal. Mintegy kózépalak a C. alpina W. és C. resedifolia kózótt; de e két nevezett növény nálunk nem terem, míg a C. gelida havasainkon hellyel-közzel bőven található. A C. alpina Willd-tól külön- bözik legalább részben bevagdalt vagy félbeszárnyas leveleivel; a C. resedifolia L.-től pedig részben ép szárlevelei- vel, valamint félbeszárnyalt leveleinek hse ultima lobo terminali magno lato- que. Media quasi inter C. alpinam W. et C.resedifoliam L ; sed he dug apud nos non oecurrunt, quum C. gelida in alpi- bus nostris hinc-inde copiose provenit. Foliis caulinis nonnullis aut plerisque incisis, lyratisque a C. alpina W ; foliis- autem caulinis nonnullis integris et ineisura illorum etiam qu: sunt lyrata a C. resedifolia L. certe diversa. szabásával is. t 145. C. parviflora L. spec. (ed. 1763) 914. — (C. parviflora Baumg.* En. II. 275]. — Nedves és árnyas helyeken a mezei tájon.— Dobra, Roskány [Baumg. l. c.], Orlat [Lerchenfeld ap. Fuss Trans. 54], Borszék [Salzer Reiseb. 81]. — Magyar földről nincs meg gyüjte- ményemben, és Dobra vidékén hasztalan kerestem. 146. C. impatiens L. spec. (ed. 1753) 655. — (C. impatiens Baumg.* En. II. 274]. — Erdős patakos helyeken az egész területen a mezei tájtól a havasi tájig. 147. C. silvatica Link in Hoffm. Phyt. Blátt. I. (1803) 50. — [C. silvatica Baumg,* En. II. 275. — C. Drymeia Schur ! 47. — C. nmbrosa Sehur! En. 47. — C. pusilla Schur ! En. 47 est forma ma- cra]. — Patakok medrében, barlangok torkában, erdók árnyas s ned- ves helyein a hegyi tájon. — Csuesa [Freyn Kozlem. XIII. 114], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Padság patakánál. Bihar és Cucur- beta havas alatt a Diharhegységben, Csoka hegy a hetyezát hegység- ben, Roskány |!], Poronies a Sztrigy vidéken [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 54], Orlat, N.-Disznód, (Fuss I. e.], Présbe, Kis-Disznód völgye, Riuszaduluj [Schur ! En. 47], Felsó-Sebes, Pojána-nyamezuluj [Fuss l. c.], Szurul|Schur En. 47], Arpás havasai [!Sehur VSV. III. 84], Hargitta [Daumg. l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 10], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 12], Oláh-Lápos a belsó-szol- noki hegységben |Daumg. 1l. c.]. 148. C. hirsuta L. spec. (ed. 1753) 655. — (C. hirsuta Baumg.* En. II. 275]. — Erdők cserjések füves helyein a mezei és hegyi tájon. — Zám [Barth herb.!], Nagy-Disznód! [Andrae Bot. Zeit. XI. 414 ; XIV. 246], Nagy-Szeben [Schur En. 47], Zoód, Bulla zuhatag |Schur herb. lemb.!], Segesvár, Töpehegy Alsó-Rákosnál, Uj-Sinka |Baumg. l. e.], Salamonkó Brassónál |Schur herb. lemb. !|, Zajzonvolgy [Barth exs.!] Borszék [Andre Bot. Zeit. XI. 414], Hodna-Naszód vidéke [Porc. En. 5], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 149. C. pratensis L. spec. (ed. 1753) 656. — (C. pratensis Baumg.* En. IT. 276. — C. granulosa Schur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 60. — C. pratensis g) brachycarpa Schur! En. 49 pr. p.]. —- Nedves kaszálókon s réteken a mezei tájon. — Csuesa, Dánffy-Hu- nyad, Egeres, Magyar-Nádasd, [Freyn Kózlem. XIII. 114], Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Zám [!] Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 54], Ponories a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI, 15], Nagy- Szeben [Fuss! VSV. XV. 124], Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 54], Mumma [Sehur! En. 49], Talmács, Reussen [Schur SIMONKAI : Erdély flórája. 9 SO CARDAMINE. En. 43], Medgyes, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 26], Segesvár [Fro Schássb. 19], Czenkhegy Brassónál [Schur herb. lemb.!], Keresztényhavas [Schur ! En. 49], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 54], Besztereze [Herzog Bistr. 10], Rodna (Schur VSV. X. 122], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. . 149/b. C. Hayneana Welw. in Heichb. Germ. Exc. III. (1832) 676. — [C. Matthioli Moretti in Comolli fl. com. V. (1847) 157. — C. pratensis var. Hayneana Schur* Sertum n. 209. — C. pratensis var. strictissima Schur Verh. sieb. Ver. IV. 61; En. 48. — C. praten- sis Fuss Trans. 54 pr. p.] — Nedves kaszálókon s erdei réteken a me- zeltájtól a hegyi tájig. — 'l'oroezkó-Szt-Gyórgy [Csató Exs.!], Nagy- Szeben [! Andre Bot. Zeit. XIV. 246], Nagy-Disznód [Schur! VSV. IV. 61], hesinár, Frumósza, Brassó, Büdös [Schur! En. 48]. 149/c. C. rivularis Schur*! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 61. — (C. pratensis var. alpieola Andre Bot Zeit, XI. (1853) 414. — C. pra- tensis Gutenberger Verh. sieb. Ver. XVI. 17 ex descript.]. — Hava- saink esermelyei forrásos helyei mentén, s leszáll a patakokkal a he- gyi tájig. — Bihar és Cucurbeta esermelyei mentén a Biharhegység- ben [!], Zoód völgye [Schur VSV. IV. 61], Cibinjézer, Csorte [Fuss Trans. 54], Szurul, Duduruk [Fuss Bericht 26], Kercezesora havasai [Schur En. 49], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 177], Királykó [Schur En. 49], Bucsecs (Kotschy ZBG. III. 138], Bodza szorosa [Gutenberger l. c.], Unőkő |Fuss! Be- richt 26], Korongyis [Reckert VSV. VI. 20]. 149/d. €. dentata Schult. Observ. (1809) 126. — [C. pratensis var. nasturtiformis Schur* Sertum n. 209]. — Tőzeges lápokon, ré- teken a mezei tájon. — Nagy-Disznód [Schur! En. 48], Nagy-Szeben [Schur OBZ. XI, 20]. 150. C. amara L. spec. (ed. 1753) 656. [C. amara Baumg.* En. II. 276. — Sisymbrium Nasturtium. Baumg.! En. II. 250. — Nastur- tium offieinale Auct. Trans., non Br. — N. siifolium Schur Phytogr. 14|. — Patakok mentén hegyes vidékeken a havasi tájtól a mezei tájg. Csuesa [Freyn Kozlem. XIII. 114], Kolozsvár [Landoz I. 3], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Zám |!], Biharhavasokon a Cucur- beta patakainál|!|, Uriki és Galbim a Retyezáthegységben |Cató Erd. Muz. IV, 79], Ponories a Sztrigyvidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 55], Kereszténysziget hegyei, Kis- Disznód, Resinár, Mumma és Présbe Zoódnál, Nagy-Szeben [Schur! En. 49], Gótzenberg [Schur Phytogr. 78], Dalázsfalva, Monora, Hosz- szuaszó, LKis-Kapus, Asszonyfalva, Kis-Selyk, Csiesóholdvilág, Kis- Ekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 26], Segesvár [Daumg. Il. c.], Árpás havasai [! Schur. VSV. III. 84], Bulla forrásvidéke Bucsecs [Sehur! En. 49—50|, Prazsmár [Scehur Phytogr. 73], Brassó Oláh- falu [Fuss! Trans. 55], Hargitta [Fro. VSV. VIII. 103], Borszék (Salzer heiseb. 81], Görgényi üveghuta [Emerich ap. Fuss Trans. 46], Besztercze [Herzog Distr. 10], Korongyis [Reckert VSV. VI. 20], Rodna s Gáncs vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 12]. 150/b. C. Opizii Presl. Cech. (1819) 136. — [C. Bielzii Sehur !* CARDAMINE. — DENTARIA. 81 Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 64. — C. Liebertiana Pore.! Naseud. 218]. — Havasi patakok mentén gyéren. — Piatra-arsza közelében Retyiczel felett a Vlegyásza hegységben [Bielz! ap. Schur VSV. IV. 64; Schur En. 50], Páreng a Zsijecz völgye felól[Csató herb. !], Dudu- ruk a Cibinhegvségben [Fuss Trans. 55], Arpás havasai |Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Rodnán a Vinuluj vóley- ben [Pore.! Naseud. 218]. t 151. C. trifolia L. spec. (ed. 1753) 654. — [C. trifoliata Baumg.!* En. II. 273]. — Lóvete, Hargitta [Baumg.! I. c.]. — Ujabban nem szedte Erdélyben senki; de Daumgarten herbariumában a Hargittáról van belőle egy példány. Sehur herb. lemb.-ben nincs meg a Zyrna- völgyből, honnan [Sehur En. 50] közli; másrészt Zyrna völgye már Rumaniában fekszik. 34. Dentaria L. gen. n. 811. 152. D. glandulosa W. et K. Icones IIT. 272 (1812). [D. eglandulosa Baumg.* En. II. 278. — D. enneaphyllos Baumg.! Em. II. 278, et Auct. Trans. non L.]. — Patakok mentén, árnyas erdők nedves he- lyein a hegyi tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 3], Torda [Eresei Tord. 57], Toroezkónál a Székelykó alatt |Wolff MNL. I. 56], az Aranyos mentén s a Piatra, Strueun Vidránál, La-Patruezest Nyecránál|!], Uj-Gerdistye [Unver. VSV. IX, 165], Kis-Disznód felett a Gótzenberg felé [Baumg. l. c., Fuss! VSV. XVIII. 186], Présbe, Güresau, Alsó- Sebes, Kerezesori üveghuta [Fuss Trans. 55], Szurul [Baumg. 1. c.]. Árpás havasai|! Andre Bot. Zeit. XI. 414], Kis- és Nagy-Ekemezó, Mikeszásza, Hosszüasszó, Monora, Szászesanád , Csicsóholdviláes, Szászivánfalva [Darth VSV. XVIII. 26], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár, Hargitta | Daumg. l. c.], Keresztényhegyséeg [Fuss Trans. 55] Nagy-Hagymás és Borszék [Janka OBZ. XVIII. 199], Fancsal [Walz MNL. III. 66], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 55], Ma- gyaró [Nagy ap. Eresei Tord. 56], Besztercze [Herzog Bistr. 10], Rodna [Schur VSV. X. 58], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 153. D. bulbifera L. spec. (ed. 1753) 653. [D. pentaphyllos Benkó* Trans. 119, — D. bulbifera Baumg. En. II. 279. — D. pinnata Sal- zer heiseb. 322, — non Lam.]B — Hegyvidékek erdeiben a mezei tájon, — Plesu hegy Csuesánál [Feicht. Kózlem. IX. 93], Kolozsvár [Landoz I. 3], Bányabükk [Freyn Kózlem. XIII. 115], Gyulafehérvár (! Cserni Gyulaf. 27], Vidra, Nagyág, Déva, Zám [!] Ponories a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Sztina de riu a Retyezát- hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 56], Uj-Gredistye [Unver. VSV. IX. 165], Nagy-Csür [Fuss Exs.!], Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Gótzenberg, Présbe, Burkáes frecki hegy [Fuss! Trans. 56], Szászcsanád, Monora Hosszüaszó, Mikeszá- sza, Csiesóholdvilág, Szászivánfalva, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIIL 26], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schüssb. 19], Besztercze [Herzog Bistr. 10], Rodna, Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 9* 8S9 HESPERIS. 35. Hesperis L. gen. n. 817. 154. H. tristis L. spec. (ed. 1753) 663. — [H. tristis Baumg." En. IL. 277. — Kladnia tristis Schur En. 53]. — Napos száraz dombokon és kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin [!Landoz I. 3], Torda szénamezóin [Wolff MNL. I. 561, Záh [Schur En. 53], Bilak- hegy Borbánd felett, Déva, Vajda-Hunyad [! Baumg. En. II. 277], Szászsebes [Csató ap. Schur Phytogr. 82]. M H. matronalis L. colitur. Kertekben tenyésztik. 155. H. inodora L. spec. (ed. 1763) 927. — |H. inodora Baumg.*! En. II. 277, quod ad plantam e regione montana. — Deilosmia ma- ironale Fuss Trans. 56, et Auct. alior. Trans. — H. matronalis, et H. Sibirica Schur ! Verh. sieb. Ver. IV. 66 ; En. 51. — H. matronalis var. Sibirica Borb. Kózlem. XV. 169]. — Magasabb vidékek erdeiben s árnyas sziklás helyein. — Csucsa, Nagy-Sebes [Barth Arch. XV. 107], Valkó [Baumg. 1. c.] Lupsa az Aranyos mellékén |Eresei Tord. 45], Orden- kusa völgy Szkerisóránál [!], Topántlya [Baumg. 1. e.], Fenesfalu fe- lett Zalatna vidékén [Csató Exs.!|, Mihálezfalva az Egyesült-Küküulló torkolatánál [Barth VSV. XIX. 140], Zám, Roskány |!]|, Petrozsény [Borb. 1. c.], Orlat (Schur! VSV. IV. 66], Bongárd, Talmáes [Schur ! En. 51], Dolmány, Szt-Erzsébet |! Fuss Trans. 56], Arpás havasai [Schur ! VSV. IV. 66], Brassó [Baumg. I. c.], Oesém [Schur VSV. X. 164], Alsó- Idees | Emerich ap. Fuss Trans. 56], Rodna | Baumg. 1. c. 155/b. H. nivea Baumg."! En. IL. (1816) 278. — [H. albiflora Sehur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 66. — H. Ioucanthn: Schur! En. 52]. — Havas vidékek sziklás hely ein a hegyi tájtól a havasi tájig. — Boskány [!] Bulla völgye [Schur ! VSV. IV. 66], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 84], Keresztényhegység |Daumg. l. c.], Bucsecs [Schur En. 52], Királykó [Fuss Trans. 57]. Kelemenhavas |Eresei Tord. 45,| Rodna havasain, így az Omun [Baumg. ! 1. c.] s egyáltalán az egész hegységben |Porc. ! En. 5]. 156. H. alpina Schur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 66. — |H. pendula Ten. in Reichb. Germ. Exc. (1832) 686 (tam ex notis diagno- sticis, quam ex Fournier monogr. Hesp. 347) — non DC. syst. II. (1821) 457. — H. matronalis var. carnosa latifolia Schur* ! VSV. III. 84. — H. Kladnii Schur! Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 65, — ex fru- stulo unico solum et manco incomplete descripta! — H. glabra Schur! I. e. 66, — non Boiss et Noé. — H. moniliformis Schur ! Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 22. — H. oblongifolia, et H. parviflora Schur ! En. 52. — H. inodora var. glabrescens. Schur Phytogr. 51]. — Havas vidékeink sziklás szakadékos helyein, honnan a folyókkal leszáll a mezei tájig. — Nagy-Szeben mellett a Lazareth réten (Schur Phytogr. 81], Szt- Erzsébetnél a Cibin partján [Schur VSV. IV. 65], Arpás ha- vasai [!Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 177], Butyán kerezesori havason, s a Czenk hegyen DBrassónál [Schur En. 59], Királykó a Vleduska felett és Krepatura szakadék Zernyest fe- lett [I], Öcsém [Schur ! ÖBZ. VIII. 22]. 157. H. runcinata W. et K. Icones II. tab. 200 (1804). — |H. ino- HESPERIS. — SISYMBRIUM. 83 dora Baumg.* herb.! En. II. 277, quod ad plantam e regione cam- pestri. — H. inodora Czetz! Erd. Muz. VI. 16]. — Gyepükón, erdők szélein, utak mentén a mezei tájun. — Kolozsvár |! Daumg. l. c.], Deés [Czetz l. c.], Kolos, Boós, Torda [Freyn Kozlem. XIII. 115], Dilak- hegy Borbándnál, Szárhegy Dévánál|!], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Fuss Trans. 56), Szer- dahely [Csató Székács 255], Szászesanád, Monora, Tür [Darth VSV. XVIII, 27], Balázsfalva [Barth Arch. XV. 107], Nagy-Szeben [Fuss ! in Grisb. Iter n. 85], Szt-Erzsébet és Bongárd közt [Schur En. 53], Giresau, Szószujfalu, Szelindek [Fuss Trans, 56], Alezina, Morgonda, Segesvár !, Kóhalom, Besztercze | Dbaumg. 1l. c.]. Jegyzet. Schur az ő új Hesperis fajait a legnagyobb könnyelműség- gel állítgatá fel, hiányos s többször csak 1—1 darab rosszúl szárított növény után ; viszont Fournier a «Monographie de genre Hesperidis» művében csak Schur leirásai után, találomra itélgeté meg Sehur Hesperiseit, mert azokat sem eredeti termóhelyükón nem tanulmá- nyozta, sem Schur herbariuma alapján nem revideálta. 36. Sisymbrium L. gen. n. 813. 158. S. officinale L. spec. (ed. 1753) 660 sub Erysimo. — [5. of- fieinale Scop; Baumg.* En. II. 257]. — Parlag helyeken utak men- tén az egész terület mezei táján közönséges. 159. S. Loeselii L. Amcen. IV. (1759) 279. — [S. Loeselii Baumg." En. II. 255, — Leptocarpea Loseliü DC]. — Parlag helyeken utak mentén a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 3], Kolos, Virágos- völgy, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 115], Koppánd, Szind, a Kocsárd- tól Nagy-Enyedig terjedó vidéken bóven, Mindszent, Benedek és Borbánd Gyulafehérvár vidékén, Piski és Déva vidékén, Keresztur és Al-Pestes a Cserna mellékén [!], Russ a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 58], Székácsvölgy [Csató Székács 255], Nagy-Szeben, Giresau, Dolmány, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagy-Csűr (Fuss! Trans. 58], Hosszúaszó, Kis- és Nagy- Ekemezó, Medgy es [Barth VSV. XVIII. 27], Segesvár, Brassó [Baumg. Ines Sajóvólgye Naszód vidékén [Porc. En. 6]. 160. S. Orientale L. Amon. IV. (1759) 322. — (8. Column: Jacq. Fl. Austr. IV. (1776) tab. 393; Baumg.* En. II. 255). — Parlag he- lyeken utak mentén a mezei tájon. Manap ritkább mint a 5. Lceselii L.; Baumgarten közönségesnek irá. — Kolozsvár [Fuss Trans. 58], Nagy-Szeben [Sehur! En. 53], Segesvár [Fro. Schássb 19], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 21]. 160/b. S. Pseudoirio Schur* ! En. (1866) 53. — [Brassica subha- stata Willd spec. pl. III. (1800) 550 ! ex descriptione, et ex Boiss t. orient. I. 217. — Subglabrum, et solum glabritie hoc a S. Orientali diversum]. — Majdnem meztelen s csak e meztelenségével különbözik a S. Orientale L.-tól. — Mésztalajon, utak szélén a mezei tájon. — Szászsebes [Schur herb. lemb. !], Nagy-Szeben, Brassó |Schur En. 53]. 84 SISYMBRIUM. — ARABIDOPSIS, 161. S. Irio E. spec. (ed. 1753) 659. — [S. Irio Baumg.* Em. II. 254]. — Parlagokon, szántók szélein a mezei tájon. Daumgarten sze- rint közönséges volt ; manap igen ritka. -—— Nagy-Szeben [Schur herb. lemb. !), Segesvár |Fro. Schüssb. 19]. HOS. Austriacum. Jaeq., et S. acutangulum DC., in herbario lemb. Schuriano e Transsilvania desunt. — E két növény egyike sincs meg Schur herb. lemb.-ében Erdélyből; Schur mindkettőt Nagy- Szeben környékéről jelzi [Schur En. 53, 54]. 162. S. Sinapistrum Crantz Stirp. I. (1769) 52. — 18. Pannoni- cum Jacq. Collect. I. (1786) 70; Baumg.* En. IT. 254]. — Szikár po- rondos helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos Déva |Baumg. 1. c.], Kis-Csür [Andre Bot. Zeit. XI. 414], Nagy-Szeben, Vestény (Fuss ! Trans. 58], utóbbi helynél a Giresaui hágón [!]. 163. S. strictissimum L. spec. (ed. 1753) 660. — (S. strietissi- mum Baumg.* En. II. 256. — Norta strictissima Schur En. 54]. — Erdők, ligetek, eyepük mentén a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár (! Landoz I. 3], Torda hasadéka Lunkai-bérez Padságnál, Toroczkó hegyei, Nagy- Enyed, Csáklyai kő [!], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 58], Nagy-Szeben |! Reissenb. VSV. XXII. 111], N.-Disznód, Talmács. Szászujfalu, Nagy-Csür [Fuss 1. c.], Nagy-Selyk, Kis-Selyk, Monora, Ba- lázsfalva, Hosszüaszó, Kis- és Nagy-Ekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 27], Segesvár |Fro. Scehássb. 19], Udvarhely [Szabó ap. Fuss 1. c.], Lóvete [Fuss l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besz- tereze [Herzog Bistr. 11], Rodna [Schur VSV. X. 122] s Rodna-Na- szód egész vidékén |Porc. En. 6], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 21], Csicsóvár [Czetz herb. ! |. 164. S. junceum W. et K. in Willd. En. III. (1800) 513 sub Chei- rantho. — [Brassica polymorpha W. et K. Icones I. t. 90 (1801). — Sisymbrium junceum MB. Taur. Cauc. II. (1803) 114. — Erysimum junceum Willd 1. c.; Baumg.* En. II. 263. — Norta juneea Schur En. 54]. — Dombok kaszálóin és sós réteken a mezei tájon. — Deésakna, Kolos, Torda [Daumg. l. c.], Vizakna, Zackelsberg Nagy-Csürnél (Schur En. 54], Nagyekemezó (Fuss Trans. 55], Kisekemezó, Medgyes [Barth! VSV. XVIII. 27], Homoród-Szt-Pál és Homoród-Szt-Péter [Baumg. 1. c.]. 165. S. Sophia L. spec. (ed. 1753) 659. — [S. Sophia Baumg." En. II. 254. — S. Sophia £) pusilla Baumg. Mant. 64. —- Sophia multifida Gilib. — Discurea Sophia Schur En. 54]. — Parlag helye- ken az egész mezei tájon kózónséges. 37. Arabidopsis DC. syst. II. 480 pro sectione Sisymbrii. (Stenophragma Cel.). 166. A. Thaliana L. spec. (ed. 1753) 665 sub Arabide. — | Arabis Thaliana L.; Baumg.* En. II. 268. — Conringia thaliana Reichb.]. — Szántókon, mezőkön a mezei tájon. — Kolos, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 114], Torda (Wolff MNL. I. 56], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. ALLIARIA. — ERYSIMUM. 85 27], Bácsi a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Székáesvóolgy [Csató Székács 255], Kis-Disznód, Szászujfalu, Vizakna (Fuss Trans. 59], Kisekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 27], Hosszüaszó [Darth ! VSV. XIX. 211], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár (Fro. Schàssb. 19], Prodt [Baumeg. 1. c.], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 59], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 6], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 38. Alliaria Adans. fam. II, (17653) 418. 167. A. officinalis Andrz. in MB. Taur. Cauc. III. (1819) 445. — [Erysimum Alliaria L. e (ed. 1753) 660. — Sisymbrium Alliaria Scop; Daumg.* En. II. 256]. — Gyepükón, gyümölcsösök, ligetek, cserjések, erdők szélein az egész mezel tájon. 39. Erysimum L. gen. n. 814. 168. E. cheiranthoides L. spec. (ed. 1753) 661. — |E. cheiran- thoides Daumg.* En. II. 261]. — Parlag helyeken, községek szélein a dnd tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Nagy-Selyk [Fuss Trans. 59], Nagy-Szeben [Schur! En. 55], Baróth [Borb. ÖBZ. XXXV. 76], Alsó- Rákos, Hévíz, Osdola, Almás [Baumg. En. II. 2611, Brassó [Schur 15:6]; Tómósszorosa [Barth Exs. !], Ceikszékben [Andrae Dot. Zeit. XI. 414], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 59], Gledény | Porc. En. 6], Besztercze | Herzog Bistr. 11]. t 169. E. hieracifolium L. Amoen. IV. (1759) 279. — (E. strictum Flora de Wett. IL. (1800) 451. — E. virgatum Sehur*! Verh sieb. Ver. III. 96; En. 55. — E. hieracifolium var. robustum transsilvani- eum Sehur Phytogr. 86]. — Napos dombokon folyók partján a mezei tájon. — Nagy-Szeben mellett a Lazareth réten s a Sévíz pataknál Resinár felé, a Czibin partján Bongárdnál [Schur! En. 55], Vestény, Talmács [Schur herb. lemb. !], Szászcsanád [Schur VSV. III. 961. 170. E. Pannonicum Crantz Stirp. Fasc. I. (1762) : [E. odo- ratum Ehrh. Beitr. VII. (1792) 157. — E. Cheiranthus, et E. hieraci- folium Baumg.* herb. !, En. II. 261. — E. angustifolium Daumg. ! En. II. 262, — non Ehrh. — E. Carniolieun Schur! En. 57 pro majore parte. — E. Fussianum Schur! et E. elatum Schur! En. 58]. — Az egész terület mezei táján szikár napos helyeken. 170/5. E. Wahlenbergii Aschers. et Engl. Ost. bot. Zeit. XV. (1865) 278 pro var. E. stricti. — (E. odoratum Baumg.* herb.! En. II. 262; Reckert Verh. sieb. Ver. VI. 18. — E. Wittmanni Auct. Trans.!, non Zawadski, cujus planta. genuina in Plenninis indigena. — E. pu- milum Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 22; En. 56, — seu E. pumilum var. transsilvaniea truncata etc. Schur Verh. sieb. Ver. X. 143. — 'Transsilvanieum Schur !, et E. Czetzianum Schur ! En. (1866) 57, — E. Baumgartenianum Schur! En. 56. — E. Carniolicum Schur Verh. sieb. Ver. X. 143, ex ipso. — Cheiranthus alpinus (Borb.) Kózlem. 586 ERYSIMUM. XV. 172, — non L. Mant. (1753) 83]. — Mészsziklákon a havasi tá- jon, melyről havas vidékeken alább is száll. — Kerezesora havasai, Árpás havasai [Schur ! En. 57], Királykó, Buesecs [! Schur Il. c.], Ke- resztényhavas |! Baumg. 1. c.], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Rodna havasai |Baumg. ! I. c. ; Pore.! En. 6], Kóhavas, Csukás [!]. Havas vidékeinken az E. Pannonicu- In alpibus nostris pro E. Pannonico mot helyettesíti, a melytólfókép zöldes ^ Crantzii subtituitur a quo prsecipue és hosszúra nyúlt berzedt beezóivel siliquis elongatis patulis virentibusque, különbözik. melyek kéthasábü széles etstigmate lato bilobo terminatis differt. bibével végződnek. t E. silvaticum M. B. — Szék és Szt-Gotthard közt az erdőben [Janka OBZ. VIII. 367]. — Janka gyüjteményében nincs meg, sem Erdélyből, sem máshonnan. 171. E. repandum L. Amon. III. (1756) 415. — [E. repandum Daumg.* En. II. 260]. — Szántókon utak mentén a mezei tájon. — Kolozsvár [Andre Bot. Zeit. XI. 414], Torda [!], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Borbánd, Vajasd[!], Tövis, Alsó-Gáld [Fuss Trans. 60]. Alvinez, Urvég [Csató herb.!|, Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 60]. Székácsvölgy [Csató Székács 255], Nagy-Szeben [! Reissenb. VSV. V. 114], Nagy-Csür, Szt-Erzsébet, Szászujfalu [Fuss Trans. 60], Nagy- Selyk, Balázsfalva, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 27), Homoroód- Szt-Pál és Szt-Péter |Baumg. l. c.], Sóakna, Oroszfalu [Fuss Trans. 60], Besztercze (Herzog Bist. 11], Rodna [Schur VSV. X. 122] s az egész Naszód vidéke |Pore. En. 6]. 172. E. crepidifolium Reichb. Iconogr. I. (1523) f. 13. — (E. hic- racifolium Fro. Sehüssb. 19, — ex Fuss Trans 60. — E. pallens Wallr? Sched. (1822) 363. — E. erepidifolium Sehur* Em. 55]. — Napos dombokon és sziklás helyeken a mezei tájon. — Nagy-Szeben, Szt- Erzsébet, Talmács [Fuss Trans. 60], Segesvár |? Fro. 1. c.], Brassó, Keresztényhavas [Schur En. 55]. 173. E. diffusum Ehrh. Beitr. VII. (1792) 157. — [E. canescens Roth Catal. Bot. I. (1797) 76. — E. diffusum Baumg.* En. II. 262. — E. rhzeticum Schur ! En. 56]. — Napos dombokon és szántókon a me- zei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 3], Kolos és az egész Mezőség [Baumg. l. c.], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászvá- ros, Szászsebes [Fuss ap. Grisb. Iter n. 56], Borberek [Csató herb. !], Hosszüaszó [Barth herb.!]|, Szt-Exzsébet, Talmáes, Vizakna, Mundra, Árpás, Brassó [Schur! En. 56], Királykó [E. rhzticum Schur herb. lemb. !| Ocsém |Schur! OBZ. VIII. 22], Korongyis [Schur En. 56]. t 174. E. silvestre Crantz Stirp. Austr. Fasc. I. (1762) 48 sub Cheirantho. — [Cheiranthus erysimoides Jacq.; Benkő" Trans. 190. — E. lanceolatum Sehur! Verh. sieb. Ver. III. 84]. — Mészkő hava- sokon. — Lotrioravólgy a Czibinhavasokban |Fuss Trans. 61], Arpás havasai |Schur! VSV. III. 84], Buesecs és Kóhavas [Schur! En. 56), Korongyis [Fuss l. c.; sed sec. Porc. En. 6 ibidem haud crescit]. k E. Helveticeum DC. — Buesecs a Skitt la Jalomnieza felett, te- hát már Rumániában [Schur herb. lemb. !| ERYSIMUM. — CONRINGIA. — BRASSICA. 87 4 E. ochroleueum DC. — Piscu-Sirna, tehát már Rumániában (Sehur En. 56]. 175. E. cuspidatum MB. Casp. Meer. (1800); Taur. Cauc. Il. (1808) 120 sub Cheirantho. — [Syrenia euspidata heichb. Germ. Exc. III. (1839) 689; Schur* Sertum n. 246 ; En. 58]. — Gyümoólesósók- ben, cserjés erdős helyek szélén, gyepükón, a mezei tájon meszes és trahitos talajon. — Maros-Sólymos és Déva [!Janka Közlem. XII. 185], Dévával szemközt Harón s különösen annak Pankota nevű ré- szén [Simk. ap. Kern. Sched: II. 92]. Aranyi hegy Piskinél [Barth herb.!]|, Szászváros |Unver. ap. Schur En. 58]. k E. Perowskianum F. et M. — Nagy-Szeben, Brassó |Sehur Phytogr. 85, — sed solum eult. et subspon]. Tenyésztve és elvadulva, — SBehur szerint. t Syrenia. cana. Pill. et Mitterp. Iter (1783) 146 tab. XV. sub Cheirantho. — [S. angustifolia Reichb.] — Erdélyben eddig senki sem szedte, mert Erysimum angustifolium Baumg. herb.! ex loco na- tali indieato, nempe Alsó-Rákos — Erysimum Pannonicum Crantz. 40. Conringia Link. En. II. 172. 176. C. Orientalis L. spec. (ed. 1753) 666 sub Brassica. — |Ery- simum Austriaeum Baumg.* En. II. 263, — tam ex descriptione quam ex locis natalibus; item Auct. Trans. — E. perfoliatum Crantz. — E. planisiliquum Janka Linn. XXX. 556, non L.]. Szántókon, a mezei tájon. — Kolozsvár [! Andrae Bot. Zeit. XI. 414]. Kardos | Knapp Exs.!], Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 115], Szt-Gotthard [Janka Exs.!], Pujon [Janka Linn. XXX. 556], Kisfalud és Sárd felett a Bila- kon [!|, Gyulafehérvár [! Reckert ap. Fuss VSV. XV. 124], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 61], Oláh-Brettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Székáesvóolgy [Csató ! Székács 255], Szerdahely, Bongárd [Fuss Trans. 61], Szelindek [Baumg: l. c.], Nagy-Csür [Andree 1. c.] Nagy-Szeben [Schur En. 58], Kóhalom, Homoród, Kaeza, Da rócz, Városfalva, Homoród-Szt-Pál és Szt-Péter [Daumg. l. c.], Desz- tereze [Fuss Trans. 61 |. t Eruca sativa Lam. hinc-inde colitur. Helylyel-kózzel termesz- tik s ott el is vadul; így Dobra és Déva közt meg Nagy-Szebennél [Sehur OBZ. XVIII. 390]. 41. Brassica L. gen. n. $20. t B. oleracea L.; B. Rapa L., tenyészive. * B. Napus L. tenyésztve s helyenként elvadulva. 177. B. campestris L. spec. (ed. 1753) 666. — [B. campestris Baumg.* En. II. 259. — B. pracox Auct. Trans.j. — Szántókon, par- lagokon az egész mezei és hegyi tájon, 178. B. elongata Ehrh. Beitr. VII. (1792) 159. — [Eruca elon- S8 BRASSICA. — SINAPIS. gata Baumg." En. II. 264. — Erucastrum elongatum Reichb. — Sina- pis elongata Grisb. Iter n. 88. — Erucastrum obtusangulum Csató ! Magy. Nóv. Lap I. 59, — eui plantam Sehurius sic determinavit. — Napos szakadékos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda ha- sadéka [! Baumg. En. II. 265], Kolos (Schur VSV. X. 111], Boós, Ber- kenyes, Virágosvolgy [Freyn Közlem. XIII. 115], Koók, Czikud, Ge- rend, Gyéres a Mezőségen, Felsó-Szt-Mihályfalva az Aranyos mellé- kén, Nagy-Enyed |!], Csombordi szőlők [Csató l. c.], Zám [Schur En. 60]. Szászváros |Unver. ex Fuss Trans, 63], Medgyes, Szászivánfalva, Asszonyfalva, Arbegen, Nagy- és Kis-Selyk, Csiesóholdviláe, Szász- esanád, Tür, Dalázsfalva. Hosszüaszó, Mikeszásza, Kis- és Nagy-Eke- mező [Darth VSV. XVIII. 27), Bonyha, Nagykend, Gogány, Kund, Prodt, Segesvár, Keresd, Morgonda, Alezima |Daumg. En. II. 265], Nagy-Csür [Fuss Trans. 63], Szt-Erzsébet Nagy-Szebennél |Grisb. Iter n. 85]. 179. B. nigra L. spec. (ed. 1753) 668 sub Sinapide. — |[Sinapis nigra L.; Baumg. En. IL 9258. — Melanosinapis communis Schimp. et Spenn. Fl. Frib. III. (1829) 945]. — Vasutak mentén, szántókon, parlag helyeken. — TON (Baumg. l. c.], Szamosujvár 'Sehur VSV. X. 113], Alsó-Detrehem, a Mezőségen [!], Torda | Winkler OBZ. XVI. 48], Vajasd [Csató ap. Schur Phytogr. 57], Nagy-Enyed, Zdrapez és Doieza az Erezhegységben[!|, Zám |!Schur En. 59], s innen az egész Maros mentén Gyulafehérvárie [!], Kalán, Batiz a Sztrigy mellé- kén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szt-Erzsébet (Fuss Trans. 62], Nagy- Szeben, Ujegyház [Baumg. l. c.]. Hosszüaszó [Barth Exs.!], Segesvár, Kóhalom |Baumg. l. c.], Erked, Bene, Kocza, Homoród, Apácza, Diós, Földvár, Brassó |! Freyn Kózlem. XIII. 115], Ceikszereda [Daumg. l. c.], Petele, Besztercze [Fuss Trans. 62]. Rodna [Schur VSV. X. 122], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 12. Sinapis L. gen. n. 827. 180. S. arvensis L. spec. (ed. 1753) 668. — [S. arvensis Baumg*! En. II. 257. — S. campestris Schur En. 59, ex descriptione] ; et var. : S. Orientalis L. Amon. IV. (1759) 280. — (S. orienta- lis Baumg.* ! En. II. 258]. — Szántókon, vetések közt az egész terület mezel táján. 181. S. alba L. spec. (ed. 1753) 668. — (S. alba Baumg.* En. II. 258]. — Vetések közt a mezei tájon. — Nagy-Enyed [Baumg. l. c.], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 27], Szt-Erzsébet [Fuss Alt. Arch. II. 378], Nagy-Szeben, Segesvár [Baumg. 1. c.], Medgyes [Salzer VSV. NEISSSIE 181/b. S. dissecta Lag. ER Matrit. (1816) 20. — [S. Uera- nica Czern; Janka" Linn. XXX. 556. — S. alba var. glabrata Doll. El. Bad. 115,.(1862) 1295; Simk. Ron XVI. 95]. — Lenvetések közt a mezei tájon. — Mezőség [Janka 1. e.] ERUCASTRUM. — DIPLOTAXIS. — ALYSSUM, 89 43. Eirucastrum Presl. Fl. Sie. I. (1826) 92. t 182. E. Pollichii Schimp. et Spenn. Fl. Frib. IIT. (1829) 946. — [Eruea Erueastrum Gáürtn. ; Daumg.* En. II. 265, — sed in herbario ejus deest]. — Folyók partján, porondos helyeken; így DBaumgarten szerint az Olt folyónál, de gyüjteményében nincs meg. — Rakoviczá- nál az Olt folyó partján [Schur En. 60] ; Gyulafehérvár, Nagy-Enyed [Sigerus ap. Fuss Trans. 63]. t E. obtusangulum Haller in Schleich. Catal. Pl. Helv. (1800) 48 sub Sisymbrio. — [E. obtusangulum heichb.; Sehur* En. 60]. — Luezernás kaszálókon Szászsebesnél és N.-Szeben mellett [Schur Il. c.) 44. Diplotaxis DC. Syst. II. 628. 183. D. tenuifolia L. Amoen. IV. (1759) 279 sub Sisymbrio. — (S. tenuifolium Baumg. En. II. 252]. — Kófalakon, parlagokon, Baum- garten szerint közönséges volt; manap azonban ritka. — Tordán az Aranyos mentén |Wolff MNL. I. 56], Segesvár |Fro. Schüssb. 20], Nagy-Szeben [Fuss Trans. 63]. 184. D. muralis L. spec. (ed. 1763) 913 sub Sisymbrio. — [Si- symbrium murale Baumg.*! En. II. 253. — D. intermedia Schur ! En. 60 est solum forma glabrior. — D. tenuifolia Unver. ! ap. Fuss Trans. 63; Verh. sieb. Ver. XVIII. 260. — D. muralis var. Barthiana Sehur! Phytogr. 89]. — Szántókon, parlag helyeken a mezei tájon. — Ko- lozsvár, Kolos, Boós, Torda, Virágosvölgy [!Freyn Közlem. XIII. 115], Vidaj és Várfalva közt az Aranyos mentén, Toroezkótól Nagy- Enyedig[!, Nagy-Enyed, Gyulafehérvár [Fuss Trans. 63], Tótfalu az Ompoly mellékén, Csáklya és Benedek falvaknál, Déva, Maros- Sólymos és Maros-Németi [!], Csombord [Csató MNL. I. 39]. Szászvá- ros [Unver.! l. c.], Szászsebes [Csató Székács 255], Vizakna, Nagy- Szeben [Schur En. 60], Balázsfalva |Baumg. l. c.], Tür, Hosszúaszó, Mikeszásza, Kis-Kapus [Barth VSV. XVIII. 28], Brassó [Schur Phytoegr. 88]. t 185. D. viminea L. spec. (ed. 1763) 919 sub Sisymbrio. — |D. viminea DC.; Schur* Sertum n. 260]. — Kófalakon, parlagokon. — Kolos [Schur En. 60], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 27], Nagy-Sze- ben, Fogaras [Schur ! En. 60], Brassó [Schur Phytogr. 89]. 45. Alyssum L. gen. n. 805. 186. A. Gemonense L. Mant. (1767) 99. — [A. gemonense Daumg.* herb.! En. II. 236, — sed in herb. Kitaibel Fase. LIX. 36, specimina a Daumgartenio missa, et hoc nomine przdita, partim A. saxatile L., partim A. repentem Baumg. representant. — A. edentulum W. et. K. Icones I. tab. 92 (1802)]. — Tórmelékes mészkő talajon a mezei tá- jon. — Zalasd vizénél Vajda-Hunyad és Zalasd kózt, valamint Govas- 90 ALYSSUM. dia mészkő hegyein [!], Zoód völgyében Riuszaduluj felett [Schur En. 61], Cziblesz és Arszul belsó-szolnoki hegyeken [Daumg.! l. c.]. 187. A. saxatile L. spec. (ed. 1753) 650. — [A. saxatile Heuff.* Zool. bot. Ges. VIII. 57. — Aurinia media Schur ! En. 61. — Alys- sum saxatile b) subsinuatum Borb. Kózlem. XV. (1878) 178]. — Mészkő és trachit sziklákon a mezei tájon. — Koppánd, Torda |Fried- rich Góthe Exs.!]|, Osáklyaikó [Pávai ap. Fuss Trans. 64]. Alvincz, Zebernyik vára romjain [Herb. claudiopitanum|, Herepe felett Déva trachit-hegyesoportján [!], Ponories a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szuszény felett a Retyezát hegység tövén |Heuff. 1. c.], Zsijecz völgye a Pareng hegységben [! Borb. 1. c.], Falkenstein Riusza- dulujnál [Fuss Trans. 64], Kerezesora és Arpás havasai, Kóhavas Tómoós szorosánál, Csukás [Schur En. 61 |. 188. A. tortuosum W. et K. Icones I. tab. 91 (1802). — [A tor- tuosum Daumg.* En. II. 938]. — Szikár kóveeses vagy porondos ta- lajon a mezei tájon. — Déva Várhegyén, Ohaba-Ponor [Baumge. 1. c.], Szalárd völgye [Nagy ap. Ercsei Tord. 155]. 189. A. argenteum Vitman Summ. plaut. IV. (1790) 430. — [A. murale W. et K. Icones I. tab. 6 (1799); Baumg.* En. II. 237. — A. alpestre Baumg. ! En. II. 236 ; Eresei Tord. 155; Schur! En. 61]. — Mészkő és trahit sziklákon a mezei tájon. — Piatra-arsza | Fuss Trans. 64?, an errore, pro Hideg-Szamos|. Hideg-Szamos kózségnél | Landoz I. 4; Bielz VSV. III. 190], Torda hasadéka, Várfalvi erdő |! Baumg. Il. c.]. Mészkő |! Aranyos folyó szikla szegélyén Várfalva és Borrév között (Freyn Közlem. XIII. 115], Vidaj [Janka Exs.!] Toroczkó és Toroczkó- Szt-György hegyein [! Baumg. 1. c.], Enyedi hasadék [Schur VSV. X. 70], Keeskekó [Schur VSV. X. 66], Vulkánhegy Abrudbányánál [Daumg. Il. e.], Déva Várhegyén [! Baumg. 1. c.] s többi sziklás hegyein egész a Kozolyáig |!|, Kis-Munesel a Hunyadi-Erdóhátságon [Andre Bot. Zeit. XI. 415], Vajda-Hunyad [Bielz Landk. 79], Kőalja Oháha és Ponor a Sztrigy mellékén [! Heuff. ZBG. VIII. 57], Csopeja, Szászesór, Kápolna (Fuss! Trans. 64], Brassó mészkő havasain s az Ocsém he- gyen 5000' magasságig [Schur En. 61]. t A. arenarium Gmel. — Erdélyben nem honos, és a Schur En. 62—63.lapjain kózlótttermóhelyek közül a kolozsvári termőhely költött, vagy téves ; a másik kettő pedig az A. Transsilvanicum-ra vonatkozik. 190. A. Transsilvanicum Schur ! En. (1866) 63. — [A. montanum Baumg.*! En. II. 938, — et Auct. Trans., non L. eujus planta genuina in 'Transsilvania non crescit, ibique A. T'ranssilvanicum Schur pro se vica- rium habet. — A. rostratum Auct. 'l'rans., —non Stev. in Mem. Petersb. III. (1810) 295, tab. 15!; cujus stirps genuina tam ex icone! quam ex descriptione originali a stirpe transsilvanica pluribus in notis distat, e.-g.: «radiee annua» (nostre biennis) ; «caule solitario» (nostra cau- les plures, basi ramulos steriles, pro more procumbentes proferentes) ; «silieula elliptiea, turgida ... apice integerrina» (nostre silieulg or- bieulares aut suborbiculares, plano compressz, et apice truncata aut levissime emarginate). — A. arenarium. Schur En. 62 prop. — A. Wulfentanum Schur! En. 63. — A. Hochelii Schur 1. c. quod ad ALYSSUM. 91 plantam e monte Keeskekó. — A. repens Fuss Trans. 65 quoad plan- tam e monte Tópe. — A. Wierzbicku Freyn.! Kózlem. XIII. 115, — non Heuff. — A. alpestre Wolff! Magy. Nóv. Lap. I. 56. — non L.|. — Sziklás mészkóhegyeken a mezei tájtól az alhavasi tájig. — Torda hasadéka [Sehur En. 63], Tilalmas hegy Toroezkónál |! Wolff ap. Schur Il. e.; Wolff MNL. I. 56], Lunka falu felett Vidajtól nyugotra [Freyn I. c.], Padság alhavasain, így a Vulturészén és Skeriezán bőven (Freyn Il. e.; Simk. Album 182], Ordenkusa völgy Szkerisoránál |!], Keeskekó [Schur l. e.], Retyezát hegységben a Dreksán-Commandónál [Baumg. herb.!|, Tópe hegy Alsó-Rákosnál, Czenk hegy Brassónál [! Baumg. En. II. 238], Keresztényhavas és Kóhavas [Schur 1. c.], Tó- mós [Schur VSV. X. 207], Büdös, Kereszthegy. Oesém hegy |Schur En. l. e.], Magyaró (Nagy ap. Exrcsei l. e.[. 191. A. repens Baumg.*! En. II. (1816) 237. — (A. Wulfenianum Auct. Trans., excepto Schur in En. 63. — A. Rochelii Schur ! En. 63 pr. p.; Czetz! Erd. Muz. VI. 10]. — Mészkő havasaink sziklás he- lyein. — Dilma ku bráz a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV, 19]. Priszlop frecki havas [Fuss Trans. 65], Szurul, Butyán [Schur VSV. X. 143], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 84], Bráza havasai [Sehur En. 63], Keresztényhegység |!BDaumg. 1. c.], Királykó [!Schur En. 63]. Buesees [! Andre Bot. Zeit. XI. 415], Korongyis [Schur VSV. X. 143] s Rodna többi havasain [Czetz ! 1. c., Porc. En. 6]. Legközelebb állaz A. Transsilvani- eum Schur-hoz, melytől különbözik : havasi termőhelye, alacsonyabb ter- mete, nagyobb s meztelenebb termései és meztelenebb termésállása, valamint rendesen zöldebb szárával és leveleivel. Proximum A. Transsilvanici Schur, a guo differt: statione alpina, habitu humiliori, siliculis majoribus minus vestitis, inflorescentia etiam minus vestita, et caule foliisque plerumque magis viridibus. t A. campestre, A. hirsutum, A. Wierzbickit Schur herb. lemb.! sunt mystifieationes. Az A. campestre L. és A. hirsutum M. B. nóvé- nyeket Schur, az ő enumeratioja (p. 62) szerint Erdélyben sehol sem lelte, s mégis a Schur herb. lemb.-ben egy Alyssum darabhoz e vi- gnettet irá: «4. hirsutum MB. ... in mont. calcar. Ketskekó. Dr. Schur» ; más két darabhoz pedig ezt: «Psilonema hirsutum Schur. . . In campis arenosis. Anfang Juni. Déva Transsilvaniae. Dr. Schur». — Viszont A. Wierzbickii Heuff. növényt Schur En. 63. lapján csak Lerchenfeld nyomán veszi fel, s mégis herb. lemb.-jében egy valódi A. Wierzbickii példányhoz e vignettet irá: «4. Wierzbicküi . . . e loco saxoso calcareo pone Toroczkó. Juli. Dr. Schur». Hogy a Schur her- bariumának A. Wierzbickii-je a Bánságból ered, bizonyos azért, mert egy másik példánynál megjegyzi Schur, hogy azt Heuffeltól kapta. 192. A. calycinum L. spec. (ed. 1763) 908. — [Adyseton calyci- num Scop ; Baumg.* En. II. 239. — Alyssum campestre Daumg. En. II. 2938, ex loco natali indicato, nam in herbario ejus deest. — Psilo- nema hirsutum Scehur En. 62. — Nec Daumgarten A. campestre L. verum in Transsilvania legit; nec Schurius A. hirsutum M B. ] — Napos szikár dombokon a mezei tájon közönséges. 99 ALYSSUM. — BERTEROA. — LUNARIA. — PELTARIA, — PETROCALLIS, 4 193. A. minimum Willd. spec. TII. (1800) 464. — [A. minimum Schur* Sertum n. 274]. — Homokos mezókón Vizakna és a nagyszebeni Alternberg közt [Schur herb. ! En. 62]. 46. Berteroa DC. syst. II. 290. 194. B. incana L. spec. (ed. 1753) 350 sub Alysso. — [Alyssum ineanum L.; Baumg.* Em. II. 235]. Mezókón, parlagokon, kófalakon a mezei tájon közönséges. 47. Liunaria L. gen. n. 809. 195. L. rediviva L. spec. (ed. 1753) 653. — [L. rediviva Baumg. En. II. 249]. — Havas vidékek patakai mentén és erdeiben a hegyi s alha- vasi tájon, de leszáll a mezei tájg is. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Hideg-Szamos [Landoz I. 4; II. 27], Torda hasadéka [! Eresei ord. 72], Székelykó és Tilalmas Toroczkónál [! Baumg. I. c.], Csáklyaikó [!], Ponories a Sztrigy mellékén [| Csató Erd. Muz. VI. 15], Lepusnik völgye a Rhetyezáthegységben |!Csató Erd. Muz. IV. 79], Gótzenberg [Baumg. l. c.], Kotzgrood Kis-Disznódnál, Nagy-Disznód [Fuss ! Trans. 65], Arpás havasai [Schur VSV. III. 85], Krepatura ha- sadék a Királykó alatt |!], Keresztényhavas, Brassó, Kóhavas [Baumg. l- ej, Ocsém [Schur ODZ. VIII. 23], Fancsal a Górgényhegységben [Walz MNL. III. 66], Rodnahegysége [Baumg. l. c.; Porc. En. 6], Arszul . belsószolnoki havas |Baumg. 1. c.], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. ti L. annua. L. 'Tenyésztve és elvadulva [culta et subspontanea| Nagy-Szebennél [Schur En. 6]. 4S. Peltaria L. gen. n. 806. 196. P. alliacea Jacq. En. strip. vind. (1762) 117 ; 260. — [P. al- liacea L. spec. (ed. 1763) 910; Baumg.* En. 249]. — Havas vidékek sziklás völgyeiben a hegyi tájon. — hetyezát és Párenghegység [! Baumgz. 1l. c.] 49. Petrocallis Br. in Ait. hort. kew. IV. 93. 197. P. Pyreanica L. spec. (ed. 1753) 642 sub Draba. — |Draba Pyrenaica L.; Baumg.* En. II. 231]. — Havasok sziklás szakadékain. — Kepreriacze árpási havas gerinezén [Schur En. 64], Buesees [Baumg. ! I. c.) DRABA. 93 50. Draba L. gen. n. 800. 198. D. aizoon Wahlnb. Fl. carp. (1814) 193. — [D. aizoides var. aizoon Baumg.* En. II. 230. — D. ciliaris Daumg. l. c. pro p. — D. lasiocarpa Rochel! Ban. (1825) 1, 4, solum nomen. — D. lasiocarpa b ) Rocheliana Stur Ost, bot. Zeit. XI. 183. — D. aizoides Kotschy Zool. bot. Ges. III. 65, Schur En. 66 quod ad loca natalia. — D. Baumgar- tenii Sehur En. 65, ex descriptione, et ex loco natali: Schuler. — D. elongata ; D. Hoppeana ; D. affinis Schur Sertum n. 280]. — Mészkó sziklákon a mezei tájtól a havasi tájig. — Torda hasadéka [! Janka Linn. XXX. 557], Székelykő [! Winkler OBZ. XVI. 48], Déva, Maros- Németi, Ohába |Baumg. 1. c.], Szkorota-Száka és Jorgován köve a he- tyezáthegy ségben [Csató Erd. Muz.IV.79], Pareng, Piatra-Alba [Daumg. 1. c.], Árpás [Schur ap. Stur. ÖBZ. XI. 184], Királykő [Kotsehy ZBG. III. 65], Bucsecs [! Kotsehy ZBG. III. 132], Keresztényhavas, Kóha- vas [[Baumg. l. c.], Ocsém [Haynald ap. Stur OBZ. XI. 184]. var. decalvans Simk. [D. lasiocarpa var. glabrata Schott" ap. Stur Ost. bot. Zeit. XI. (1861) 183, — non D. glabrata Koch Syn. (1837) 63 pro var. D. Johannis ; — D. aizoides b) cuspidata Schur En. (1866) 66, — non Dr. euspidata MB]. Mészkő havasok magaslatain sziklás törmelékes helyeken. — Kepreriacze árpási havas gerinezén [!|, Királykó |! Kotschy ZBG. IIT. 66], — [A tipustól meztelen beczókéi- vel külónbózik. — A typo siliculis glabris recedit]. 198/D. D. compacta Schott Analect (1854) 50 ; icon in Stur Ost. bot. Zeit. XI. tab. I. — (D. ciliaris Baumg.* En. II. 230 pro p. — D. com- pacta 2) pseudoaizoides, et ( 8) Schottii Stur Ost. bot. Zeit. XI. 184].— Mészkó havasok sziklás tórmelékes helyein. — Királykó |Kotschy ZbG. ILE. 65], Buesecs! Kóhavas [Paumg. l. c.], Keresztényhavas [Fuss Trans. 67]. 199. D. Haynaldi Stur ! Ost. bot. Zeit. XI. (1861) 185. tab. II. — [D. Haynaldi a) orbata et F) ciliata Stur* I. c. 186]. — Mészkő sziklá- kon a havasi tájon, — Királykó a Pojana-Daesi felett [Kotschy ap. Stur 1. e.], és a Bucsecs következő helyein: Grohotis [Freyn Kózlem. XIII. 116], Plaju-Capuluj a Guezán őrház felett(!] Galbinare és Spintye-Katurje [Stur l. c.] ; Kóhavas |[!]. 200. D. Carnthiaca Hoppe ap. Koch in Flora VI. b) (1823) 437.— [D. Johannis Auct.; an etiam Host Fl. Aust. II. (1831) 240? — sed non Sturm d. fl.! — D. stellata Baumg."! En. II. 231 pr. p. — D. ni- valis Sehur Verh. sieb. Ver. III. 93. — D. frigida Schur l. c. X. 143. — D. andro sacea Schur l. c. X. 130; Reckert Verh. sieb. Ver. VI. 18. — D. aizoides, lapponiea, et muriacella Salzer Reiseb. 322, — nec aliorum. — Draba Dorneri Schur O. bot. Zeit. XI. 293 ex loco natali ].— Havasaink gránitos szikláin. — Czibinhavasokon a Frumószán [Grisb. Iter. n. 94], Butyán és Bulla kerezesori havasok [Fuss ap. Stur ODZ. XI. 193], Arpás havasai [! Sehur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. IL 177], Királykó [Scehur ap. Sturl. c. 193], Buesecs, Keresz- tényhavas, Kóhavas [Baumg. l. c.], Ünőkő (Andre Bot. Zeit. XI. 415], Korongyis [Reekert VSV. VI. 18], Gergeleu [Herbich ap. Stur I. c.]. 94 DRABA. var. Porcius? Stur Ost. bot. Zeit. XI. (1861) 192. — Korongyis [Pore. ap. Stur l. c.]. 200/D. D. glabrata Koch syn. (ed. 1837) 63 pro var. D. Johannis. — [D. Hoppeana *Stur Ost. bot. Zeit. XI. 191, et Auct. Trans., non Reichb. in Móssler Handb. d. Gew.(1828) 1132]. — Havasaink gránitos szikláin. — Arpás havasai[!], Királykó |Schur En. 65], Buesecs [! Stur l. e.], Korongyis |Schur VSV. X. 143 sub D. Carinthiaca ; ex Sehur ÓBZ. XI. 999]. : 201. D. Dorneri Heuff. Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 25 ; Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 59. — |D. stellata Daumg.* Bu. dL 931, quod ad plantam ex alpe Retyezát indicatam. — D. lactea var. stylosa Grisb. Iter n. 95]. — Granitos szirteken a havasi tájon. — Retyezát havas alatt a Valeriaszka felé húzódó bérez élén [! Baumg. I. c. ; Heuff. 1. e.]. 209. D. Fladnicensis Wulf. ap. Jacq. Misc. I. (1778) 147. tab. 17- — [D. Wahlenbereii Hartm. var. homotricha Andrae" Bot. Zeit. XI. (1853) 415; XIV. 947]. — Havasaink sziklás szakadékain. — Bucsees (Nagy Péter ap. Stur Ost. bot. Zeit. XI. 187), Unókó [Andre 1. c.) 203. D. Kotschy Stur Ost. bot. Zeit. IX. (1859) 33. — |D. andro- sacea, et D. hirta Daumg.* En. II. 234. — D. Wahlenbergii Schur Sertum n. 286, — non Ebro — D. tomentosa Sehur Verh. sieb. Ver. III. 85. — D. ciliata Schur En. 64]. — Mészkő és granitos ha- vasaink sziklás törmelékes szakadékain. — Bulla tava, Butyán | Fuss ap. Stur OBZ. XI. 191], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Uesa- mare [Baumg. ap. Stur ÓBZ. IX. 37], Commando de la Schmidt [Baumg. En. sub D. hirta], Királykó |! Kotsehy ap. Stur 1. c.] Bucsecs ! Piroska, Cziblesz | Daumg. En. II. 234], Korongyis [? Kotschy ap. Stur l. c.], Ünókó [Schur ÓBZ. XI. 291]. 204. D. muralis L. spec. (ed. 1753) 643. — [D. muralis Baumg.* En. II. 233]. — Cserjés füves dombokon. gyepükón a mezei tájon. — Segesvár, Kóhalom [Baumg. l. c.], Kóhavas [Schur ap. Stur OBZ. XI. 194], Szászrécen | Emerich ap. Fuss Trans. 69], Besztercze [Her- zog Distr. 11]. 205. D. nemorosa L. spec. (ed. 1753) 643. — |D. nemoralis Ehrh. Beitr. VII. (1792) 152; Baumg.* En. II. 233. D. muralis Lan- doz! I. 4; Cserni! Gyulaf. 297]. -— Szántókon, parlagokon, sziklás dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz l. c.], Csuesa, Kolos, Boós, Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 116]. Torda, Gyulafehérvár [Haynald ap. Stur OBZ. XI. 195], Feredó-Gyógy [Unver. ap. Stur l. e.], Székáesvolgy [Csató Székács 256], Kis-Disznód [Fuss Alt. Arch. TEC 261. Gótzenberg [Ormay Exs.!, Nagy-Szeben, Nagy-Csür, Reussen [Fuss ap. Stur l. e.], Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 28], Segesvár, Töpehegy Alsó- Rákosnál [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 661, Kóhavas [Fuss Trans. 69]. Besztercze [Herzog ap. Stur l. c.], Dombhát, Rodna mellett | Porc. ap. Stur l. c. ; Porc. En. 7]. var. D. lutea Gilib. Fl. Lith. IV. (1782) 46. — [D. contorta Schur En. 66; Pore En. 7, — non Ehrh. — D. nemorosa Salzer VSV. VII. 53. — D. nemorosa var. leiocarpa Janka Közlem. XII. 184]. — Nagy-Szeben [Sehur* ap. Stur OBZ. XI. 195], Brassó [!Schur EROPHILA. — COCHLEARIA, — KERNERA. 95 En. 66], Balánbánya [Janka l. e.], Borszék [Salzer I. c. ; Janka l. c.], Oláh-Szt-Gyórgy Rodna vidékén [Pore. En. 7]. 51. Erophila DC. syst. II. 556. 206. E. verna L. spec. (ed. 1753) 642 sub Draba. — [Draba verna L.; Baumg.* En. II. 233. — E. vulgaris DC. Syst. II. (1821) 356. — E. Krockeri Andrz. in Bess. En. (1822) 82. — D. praecox Schur Sertum n. 8; En. 67, ex citatis. — non Stev.| — Mezókón, parlagokon, ugarokon az egész terület mezei táján: 52. Cochlearia L. gen. 803. t C. officinalis L. spec. (ed. 1753) 647. — [C. officinalis Schur* Sertum n. 294]. — Nagy-Szeben mellett a Czibin folyónál elvadulva [Schur En. 67]. 207. C. Armoracia L. spec. (ed. 1753) 648. — [Armoracia rusti- cana Fl. de wett. II. 426 ; Baumg.* En. II. 239]. — Gyümolesósókben, kertekben, árteres vidékeken, folyók, árkok, tócsák mellett, — vadon és tenyésztve. — Kolozsvár [ Landoz I. 4], Vidra | Krern. OBZ. XVII. 363], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 70], Russ a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Arbegen, Nagy-Csür, Giresau [Fuss l. c.], Morgonda, Segesvár [Daumg. l. c.], Balázsfalva, Hosszüaszó, Medgyes [Darth VSV. XVIII. 28], Bocs [Fuss Trans. 70], Besztercze [Herzog Bistr. 11], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 7], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 208. C. macrocarpa W. et K. Icones II. tab. 184 (1304). — [Armo- racia macrocarpa Daumg.* En. II. 240]. — Nedves réteken a mezei tájon. — Nagy-Szeben, Talmáes |? Schur Phytogr. 94], Kis-Bun és Sárd a Nagy-Küküllő mentén, Szász-Dálya, Volkány, Kóhalom és Ho- moród [Baumg. 1. e.]. 553. Kernera Med. in Ust. Ann. VIII. 42. 209. K. saxatilis L. Syst. (ed. X. 1759) 1126 sub Myagro. — [Ca- melina saxatilis Pers.; Daumg.* En. II. 224]. — Mészkő havasok és elóhegyeik sziklafalain. — Skericza Padsáenál, Piatra-Strueu Vidránál a Biharhegységben, Vulkánhegy Abrudbányánál[!], Szurul, Kokeries, Domnavólgy [Fuss Trans. 71], Butyán [Schur En. 67]. Arpás havasai [!'Sehur VSV. III. 85], Királykó [!Schur En. 67], Buesecs, Keresz- tényhavas Kóhavas, Teszla [Baumg. 1. c.], Csukás [!], Oesém [Schur ODZ. VIII. 22], Kelemenhegység [Eresei Tord. 64], Rodna havasai, így: Stol, Galacz; Bel«6-Szolnok havasai: Arszul, Cziblesz [Baumg. loe: SIMONKAI : Erdély flórája. 10 96 CAMELINA. — THLASPI. 54. Camelina Crantz Stirp. I. 18. 210. C. microcarpa Andrz. in DC. Syst. II. (1821) 517. — (C. sil- vestris Wallr. Sched. (1822) 347 ; Fries Nov. II. (1828) 199; Salzer* Verh. sieb. Ver. VII. 92. — C. campestris Schur Phytogr. 92, — an etiam Spenn. — C. sativa $) pilosa Porc. En. 7]. — Vetések közt, parlag helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Simk. MNL. II. 147], Nagy-Enyed [!Schur Phytogr. 92], Várfalva, Bilak, Kisfalud és Sárd mellett, Déva, Szászváros, Vizakna [!], Nagy-Szeben [Schur En. 68], Medgyes [Salzer I. c.], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 7]. 211. C. sativa Fries Mant. III. (1843) 72. — [C. sativa Baumg.* En. II. 225 pro parte. — C. macrocarpa Sehur En. 67, — non Wierzb.] — Vetések közt, parlag helyeken, a mezei tájon. — Csucsa, Nagy- Bebes felett a Dragán vólgyében[!|, Kolozsvár [Landoz I. 4], Torda [Eresei Tord. 64], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Déva Fuss Trans. 71], Ohába a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szász- város [Unver. ap. Fuss l. c.], Székácsvölgy [Csató Székács 256], Kis- Csűr, Nagy-Csűr, Szt-Erzsébet, Giresau, Szászujfalu [Fuss l. c.] Nagy- Szeben [Schur En. sub C. macrocarpa], Medgyes |Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Sehüssb. 20], Brassó [Schur l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 11], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 212. C. dentata Willd. Phytoer. I. (1794) 9, sub Alysso. — [C. dentata Pers. syn. I. (1805) 191; Baumg.* En. II. 224. C. macrocarpa Wierzb. in Heichb. Icones II. (1837) tab. 24. — C. foetida Fries Mant. III. (1843) 70]. — Lenvetések közt magasabb fekvésű vidékek mezei és hegyi táján. — Kolozsvár [Landoz II. 27], Mezőség |Baumg. 1. c.], így Záhon |Eresei Tord. 64], a Biharhegységben Vidra, Nyegra és Szkerisoránál több helyen|!|, Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 27], Giresau (Fuss VSV. XX. 184], Kézdi-Vásárhelyt a Székelyföldön (Schur OBZ. VIII. 282], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 7]. — [Prazsmár mellől Schur nem közli, Fuss Trans. 71. lapján a Prazs- márról való közlés hibája onnan ered, hogy Schur az Ost. bot. Zeit. VII. 281. lapján Prazsmárról közöl nehány növényt s azután hirtelen fordulattal a 282. lapon már Kézdi- Vásárhelyről beszél, mit Fuss nem vett észre]. 55. Thlaspi L. gen. n. 802. 213. Th. arvense L. spec. (ed. 1753] 646. — | Th. arvense Daumg.* En. II. 242). — Szántókon, parlagokon utak mentén az egész terület mezei táján. 214. Th. alliaceum L. spec. (ed. 1753) 646. — (Th. alliaceum Baumg." En. II 243]. — Szántókon, parlagokon a mezei tájon helylyel- közzel és változó lelóhelyekkel. — Bánffy-Hunyad [Freyn Közlem. XIII. 116], Kolozsvár [Landoz I. 4], Déva [Barth herb. !], Zám [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 71], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 7]. THLASPI. 97 215. Th. perfoliatum L. spec. (ed. 1753) 646. — (Th. perfoliatum Baumg." En. II. 245. — Th. montanum, et Th. praecox Baumg. herb.! En. II. 244, et Auct. Trans. plurimorum, non L., nec Wulf]. Bzántókon, parlagokon, szőlők, gyümölcsösök közt a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 4], Kolos és Torda közt [Baumg. l. c.], Gyula- fehérvár |! Haynald ap. Borb. Közlem. XV. 202], Borbánd, Déva, Haró, Vajda-Hunyad, Zalasd, Govasdia [!], Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigy mel- lékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 11], Székáesvolgy [Csató Székács 256], Gótzenberg [Schur Em. 68], Szt- Erzsébet (Andrae Bot. Zeit. XI. 416], Nagy-Szeben, Dolmány, Giresau [Fuss Trans. 71], Ujegyház és Kórpód közt (Th. prsecox Baumg.!l. e.], Baromlaka, Monora, Hosszüasszó, Kisekemezó [Barth VSV, XVIII. ?8], Medgyes [Salzer VSV. VII. 93; VIII. 7], Segesvár (Th. montanum Baumg. ! ]. e.]. Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 71], Besztercze [Herzog Bistr. 11], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 7], Betlen [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 216. Th. Kovácsii Heuff.! in Flora 1853 p. 624. — (Th. alpinum Daumg.* ! En. II. 245. — non Jacq. — Th. alpinum Baumg. etiam ex locis natalibus indicatis hue pertinet. — Th. alpinum Sehur! VSV. X 143; En. 68. — Th. affine Schott !; in Kotschy Exs. (1850) solum no- men. — 'Th. longiracemosum Sehur Óst. bot. Zeit. VIII. (1858) 99. — Th. cochleariforme Janka in Linn. XXX. 557, — non DC. syst. II. (1821) 381, et DC. in De- To erus II. (1823) tab. 52! — Th. praecox Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 22, ex ipso. Verh. sieb. Ver. X. 166. — Th. montanum. et Th. Janka Schur Phytogr. 95. d ad plantas transsil- vanieas. — Th. Jankse Borb. Bot. Zeit. XXXVL. (1878) 305, — non Ker- ner Th. alpestre Porc. En. 7; Naseud. 170, — non L.]. — Széname- zókón és sziklás helyeken a magasabb fekvésü mezei tájtól a havasi tájig, meszes talajon. — Kolozsvár szénamezőin ! s a Virágos völgyben [Freyn. Kózlem. XIII. 116]; Kalyán Bárév, Palatka a Mezóségén [Janka Kózlem. XII. 185], Torda hasadéka [! Wolff ap. Janka Linn. XXX. 557], Székelykó [Barth! Arch. XV. 107], Govasdia, Szurul [Haynald ap. Borb. Közl. XV. 206], Czibin, Fogarasi és Dárezasági havasok [Baumg. 1. c.] így : Királykó, Keresztényhavas, Brassó he- gyei [! Schur En. 69], Bucsecs [! Sigerus ap. Fuss Trans. 72). Kóhavas, d CNN Teszla, Csukás, Piroska [!], Öcsém [Schur ! ÓBZ. VIII. 22], Korongyis [Schur VSV. X. 143; Czetz Erd. Muz. VI. 22], Craja rodnai havas |Porc. 1. o.]. Th. cochleariforme DC. a De-Lessert Th. cochlearifome DC. sec. iconem idézett rajza nyomán a mi növényünk- ^ De-Lesserti citatam differt a planta től különbözik : kétszer oly nagy ter- | nostra: siliculis floribusque duplo mései és virágai, ékforma, alapjuk felé ^ majoribus, silieula cuneata, versus megnyúlt, és nagy szárnynyal biróter- ^ basin attenuata, et alis magnis preedita, méseivel, valamint feltűnően fogazott ^ nec non foliis radicalibus evidenter tóleveleivel is, melyek ékformán kes- dentatis in petiolum euneatim attenua- kenyednek nyelükbe. Heuffel nóvényó- — tis. Th. alpinum Jacq. plante Heutte- hez legközelebb áll a Th. :lpinum liane proximum, sed stylo fructuum Jacg., melynél azonban a termések bi- ^ valde elongato, duplo quam in Uh: benyele, kétszer oly hosszú mint a Th. ^ Kováesii longiore, primo intuitu, diver- Kováesii Heuff.nél, sum. 10* 98 THLASPI, — TEESDALIA. — HUTCHINSIA. 217. Th. Dacicum Heuff. Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 26; Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 61. — (Th. alpestre Baumg.*! En. II. 245 ; Schur En. 68; Fuss Trans. 72. — Th. robustum Schott in Kotschy Exs! (1850), solum nomen. — Th. Korongianum Czetz ap. Janka Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 363, solum nomen. — Th. Korongiense Czetz ap. Janka Linn. XXX. (1859) 558. — Th. rotundifolium ő) corymbosum Salzer Reiseb. 392. — Th. Kováesu Hazsl. ! Közl. X. 17, 39. — Th. Banaticum Borb. Kózlem. XV. 204; Bot. Zeit. XXXVI.308, 307. —non Uechtr. — (2 Th. Dacicum $) rodnense Porc. En. (1373) 7. — Th Daciceum 5$) trans- silvanicum Porc. Naseud. (1881) 169]. — Havasok sziklás törmelékes helyein főkép granitos kózeten. — HRetyezáthavasokon: To zlatoj tónál (Heuff.! l. c.] s a Zenuga tó környékén, a Zsugyele pataknál, a Buku- rán és Pirgun [Simk. Kózlem. XV. 526|: Picsoru Burkului Poresesd- nél [Fuss Trans. 72], Szurul és Fogaras havasai [Kotschy ! ap. Borb. Közlem. XV. 207], Királykó |! Schur En. 69], Bucsecs, Keresztényha- vas, Kóhavas, Teczla, |Baumg. 1. c.] ; Csukás, Piroska [!], Rodna ha- vasain, így : Korongyis [Czetz! ap. Janka Linn. XXX. 557], Unókó [? Czetz ap. Salzer 1. c.], s hodna többi havasain (Porc. En. 7]. Porzói fehérlók s nem sárgák, a mi- Anthere sunt albidz nec lutez, qua- nőket Neilr. diagn. 17. lapján tulajdo- ^ les in Neil. diagn. 17, plante Heuff. ad- nít e növényeknek. scribuntur. F Th. rotundifolium Baumg. En. IH. 241: «in alpibus Darcensibus seil. Teszla, Piroska, Csukás», — deest in herbario Daumegartenii, me- que judice etiam ad Th. Dacicum Heutf. pertinet. — baumgarten gyüjteményében nincs meg, s minthogy Erdélyben biztosan senki sem találta, a termőhelyek alapján ezt is Th. Dacicum Heuft-nek vélem. Schur herb. lemb.-ban van valódi Th. rotundifolium Gaud. a « DBuesees»- ről, — de az ismét csak mystificatio. 56. 'll'eesdalia Br. in Ait. hort. kew. IV. 83. 218. T. nudicaulis L. spec. (ed. 1753) 650 sub Iberide. — |Iberis nudicaulis L. DBaumg.* ! En. II. 246]. — Szikár szántókon és homokos helyeken a mezei tájon. — Fogaras, Csik- Szereda | Daumg. l. c.]. t Iberis amara L., ap. Baumg.* En. II. 246, ad hortorum sepes indicata; Iberis saxatilis L. et I. umbellata L., ap. Salzer* Reiseb. 522, ex alpe Unókó indicate: in Transsilvania sponte non occurrunt, sed hine-inde coluntur. — Csak tenyésztve jónnek eló. 57. Hutchinsia Br. in Ait. hort. kew. IV. 82. 219. H. petraea L. spec. (ed. 1753) 644 sub Lepidio. — |Draba petrea Daumg.*! En. II. 235. — Hornungia potraea Fuss Trans. 73]. — Bzikár vagy kóvecses helyeken a mezei tájon; Kolozsvár [Andre Bot. Zeit. XI. 416], Déva Várhegyén [Bamg ! 1. c.]. 220. H. alpina L. Amoen. IV. (1759) 321 sub Lepidio. — |Draba HUTCHINSIA. — CAPSELLA, — AETHIONEMA. — LEPIDIUM. 99 alpina Baumg.* En. II. 251. — Noccea alpina Reichb. Germ. Exc. 663. — Hutchinsia caulifera Schur! En. 71]. — Havasok sziklás tór- melékes helyein. — Csorte, Albie, Domna és Bulla forrásvidéke | Fuss Trans. 75], Árpás havasai [Schur VSV. III. 85], Tericza (Schur En. 71], Buesees, Kóhavas [Baumg. l. c.j, Unókó [Schur VSV. X. 130], Gergeleu [Herbich Buc. p. V.], Arszul, Cziblesz [Baumg. 1. c.j. 220/b. H. brevicaulis Hoppe ap. Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 663 sub Noccea. — ([H. brevicaulis Hoppe; Andrae? Bot. Zeit. XI. (1853) 416]. — Havasok sziklás törmelékes helyein. — Dommna for- rásvidéke |Fro. VSV. VII. 127], Bulla forrásvidéke [Haynald herb. !], Arpás havasai, Királykó, Bucsecs [bóven! Andre I. c.]. 58. Capsella Vent. tabl. IIT. 110. 221. C. Bursa-pastoris L. spec. (ed. 1753) 647 sub Thlaspide. — [C. Bursa-pastoris Vent.; Baumg.* En. II. 247]. — Parlagokon, meg- munkált talajon, utak mentén kózónséges a mezei tájtól az alha- vasi tájig. 59. Aethionema Br. in Ait. hort. Kew. IV. 80. 222. Ae. saxatile L. spec. (ed. 1753) 646 sub Thlaspide. — [Thla- spisaxatile L.; Baumg."! En. IL 243]. — Belsó-Szolnok havasain, így : Cziblesz, Arszul [|Daumg. l. c.]. j t Ae. gracile DC. syst. II. (1821) 559. — Árpás és Fogaras ha- vasain [Schur* En. 72]. 60. Lepidium L. gen. n. 801. 223. L. Draba L. spec. (ed. 1753) 645. — [Draba ruderalis Baumg.* En. II. 232. — Cardaria Draba Dsv.]. — Utak mentén s parlagokon az egész mezei tájon közönséges. 224. L. campestre L. spec. (ed. 1753) 646 sub Thlaspide. — (Thlaspi campestre L.; Baumg.* En. 243]. — Mezőkön parlag helye- ken, ugarokon, a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Vidra és Szkerisora felett a Biharhegységben [!] Gyulafehérvár (! Cserni Gyulaf. 27], Tibor a Kecskekő felé, Haró, Déva, Vajda- Hunyad [!], Szt-György-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 74], Székácsvölgy [Csató Székács 256], Szer- dahely, Nagy-Csür, Talmács, Nagy-Szeben, Szt-Erzsébet, Dolmány, Szászujfalu [Fuss Trans. 74], Hosszúaszó [Darth ap. Schur Phytogr. 97], Segesvár [Fro. Schüssb. 20], Udvarhely [Szabó ap. Fuss l. c.], Brassó [Schur VSV. X. 205], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l.c .], Besztercze [| Herzog Bistr. 12], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. HL. lurtum L. spec. (ed. 1763) 901 sub Thlaspide. ('Thlaspi hir- tum Daumg.* En. II. 243. — Lepidium heterophyllum Nym. syll. 100 LEPIDIUM. — BISCUTELLA. — CORONOPUS. 207, — quod ad plantam transsilvanicam]. Planta hzc in herb. Baum- gartenii deest; est ceterum Gallia meridionalis et Corsice solum in- cola [Nym. consp. 65], qua de causa e flora nostra tollenda. — Linne Lepidium hirtumja nincs meg Baumgarten herbáriumában, s az Er- délyben nem is honos, mert valódi termóhelyeit csupán Dél-Franczia- ország és Corsica képezik. t L. sativum L., hine inde raro colitur. Tenyésztik némely vidéken. ... 325. LL. perfoliatum L. spec. (ed. 1753) 643. — [L. perfoliatum Daumg." En. II. 240]. — Napos szikár helyeken és mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos [Baumg. 1. c.], Torda [Janka ! OBZ. VI. 194; VSV. XIV. 206], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 74]. 226. L. ruderale L. spec. (ed. 1753) 645. — [L. ruderale; L. gra- minifolium ; et L. Iberis Baumg.*! En. 241. — L. centifolium Salzer Reiseb. 322]. — Parlag helyeken utak, kerítések mentén az egész me- zei tájon közönséges. t L. lattfotum L. spec. (ed. 1753) 644. — [L. latifolium Sige- rus" ap. Baumg. Mant. 63]. — Rothberg [Sigerus l. c.], Salzburg cin der Nàhe der Amtswohnungen, vielleicht nur Flüchtling aus Gár- ten» [Schur En. 71]. 61. Biscutella L. gen. n. 808. 227. B. laevigata L. Mant. (1771) 255. — [B. levigata Baumg.* En. II. 248. — B. alpestris W. et K. Icones III. 253. — D. ambigua Schur Verh. sieb. Ver. III. 85 ; X. 73, 166, et Auct. Trans., non DC.]. — Mészkő sziklákon a mezei tájtól a havasi tájig. — Torda hasadéka [! Eresei Tord. 119], Székelykó |! Wolff MNL. I. 57], Skericza Padság- nál [Freyn Kózlem. XIII. 116], Retyezát, Strázsa, Szurul [Daumg. 1. c.], Vurfu Tatarilor [Fuss Trans. 73], Árpás havasai [Schur VSV. III. 85], Királykó |! Andrae Dot. Zeit. XI. 416], Buesecs |! Daumg. l. c.], Csukás [| Kotschy ZBG. III. 140], Ocsém [Schur ODZ. VIII. 22], Korongyis [Reckert VSV. VI. 18] s Rodna többi havasain |Porc. Naseud. 170]. 227/b. B. lucida DC. Syst. IT. (1821) 414. — [B. laevigata P) glabra Gaud. Helv. IV. (1829) 235. — B. lIzvigata d ) glabrescens Schur* En. 70]. — Havasok sziklás törmelékes helyein. — Bucsecs|!] Unókó [Behr 1... ]. 227/e. B. saxatilis DC. Syn. (1806) 377. — [B. saxatilis Baumg.* En. II. 248]. — Havasaink szikláin. — Pareng, Arszul, Cziblesz [Baumg. l. c.], Korongyis [Schur VSV. X. 143; Czetz herb. !]. 62. Coronopus Haller hist. stirp. helv. (1768). 228, C. squamatus Forsk. Fl. :gypt. (1775) 117 sub Lepidio. — [Coronopus depressus Mónch (1794); Daumg.* En. II. 280. — Sene- biera Coronopus Poir encycl. VII. (1806) 76]. — Kutak közelében, EUCLIDIUM. — ISATIS. 101 mezőkön, mezei utakon. — Kolos körül és a Virágos völgyben |Freyn ! Közlem. XIII. 116], Szt-Gotthard és Feketelak közt [Janka Kózlem. XII. 185], Nagy-Szeben [Schur En. 72], Segesvár [Baumg. 1. c.], Na- szód [Pore. En. 8]. 63. Biuclidium Br. in Ait. hort Kew. IV. 74. 299. Eu. Syriacum L. spec. (ed. 1763) 895 sub Anastatica. — [Bunias svriaca Gürtn.; Daumg.* En. II. 227. — Myagrum rostratum Scop. ; Landoz I. 4]. — Sós vagy porondos helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz l. c.], Kolos és Torda közt bőven [Daumg. l. c.], Keménytelke [Fuss Trans. 76], Gerend. Záh, Toroczkó |Ercsei Tord. 149], Balázsfalva [|Barth! ap. Fuss VSV. XX. 183], Monora [Barth exs. '] Nagyekemezó [Darth VSV. XVIII. 28], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 76]. 64. Isatis L. gen. n. 824. 230. I. praecox Kit. in Tratt. Archiv II. (1814) 40. tab. 68; DC. Syst. Il. (1821) 568. — [I. tinctoria Daumg.* En. II. 229, et Auct. Trans. non L. — I. dasycarpa Ledeb. ind. h. dorp. (1824) 4. — I. campestris Schur En. 72, 73; Phytogr. 91]. — Napos mészkósziklákon és lószdombokon a mezei tájon. — Noszoly a Mezőségen [Janka Közl. XII. 185]. Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 73], Székelykó Toroczkó- nál |! Baumg. 1. c.], Nyirmezó és Gyertyános közt |Schur VSV. X. 70], Csáklyaikó [Pávai ap. Fuss Trans. 76], Padság hegyein |! Freyn Kózlem. XIII. 116], Vulkánhegy Abrudbányánál, Maros-Sólymos és Maros- Némethi! [Daumg. 1. c.], Boicza az Ercezhegységben[!] Hosszüaszó [Barth ap. Schur Phytogr. 91], Asszonyfalva, Mikeszásza, Kis és Nagy- Ekemezó (Barth VSV. XVIII. 28], Nagy-Selyk [Fuss! VSV. XV. 150], Nagy-Disznód [Schur Phytogr. 91], Tópehegy! és Urmós-Tópe Alsó- Rákosnál, Keresztényhavas Drassónál |Daumg. l. c.], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22], Szászrégen [|Emerich ap. Fuss Trans. 76]. Termései majd meztelenek, majd Variat siliculis nunc glabris, nunc többé-kevesbbé szórósódÓk. plus minusve pubescentibus. 230/b. I. Transsilvanica Simk. Term. Füz. X. (1886) 180. — (I. lasiocarpa Schur En. 73, ex loco natali indicato. — I. tinctoria Fuss Trans. 76, quod ad plantam e monte Királykó indicatam|. — Havas- vidékek mészkő hegyeinek szakadékaiban a hegyi tájon. — Királykő [! Fuss I. c.] nevezetesen a Krepatura szakadékban [!], Kóhavas |Schur Ives. 'Termetében és füles leveleiben mege- Habitu, foliis auriculatis, et silucu- gyezik az I. precox-szal! de külónbó- ^ larum forma I. prxecoci congruit; sed zik tőle kétszer nagyobb virágai és ab illa differt floribus duplo majori- emelkedett erű terméseivel. Terem a bus et silieulis elevato venosis. In Bánságban is. vieino Banatu etiam occurrit. 102 MYAGRUM. — NESLIA. — CALEPINA. — RAPISTRUM. 65. Myyagrum 'Tournf. inst. tab. 99. 231. M. perfoliatum L. spec. (ed. 1753) 640. [Cakile perfoliata Baumg.* En. II. 226]. — Vetések közt, ugarokon a mezei tájon. — Bánffy-Hunyad [Freyn Kózlem. XIII. 116), Kolozsvár (Landoz I. 4], Torda [Wolff MNL. I. 57], Nagy-Enyed, Gyulafehérvár [Baumg. l. c.], Mindszent, Benedek, Kisfalud, Sárd, Borbánd, Haró, Maros-Sólymos, Déva [!], Alsó-Nádasd a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Székáesvoley [Csató Székács 256], Nagy-Csür [Andre Dot. Zeit. XI. 416], Nagy-Szeben, Szt-Erzsébet | Fuss Trans. 76], Morgonda [Baumg. l. c.], Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Medgyes, Nagy-Selyk [Barth VSV. XVIII. 29], Segesvár, Nagy-Dun, Kóhalom Baumg. 1. e.]. 66. Neslia Desv. Journ. bot. III. 162. 232. N. paniculata L. spec. (1753) 641 sub Myagro. — |Bunias panieulata Baumg.* En. II. 227]. — Vetések közt parlagokon a me- zei s néhol a hegyi tájon is. — Tranyis a Vlegyásza hegységben |!], Kolozsvár |! Landoz I. 4]. Torda [Wolff MNL. I. 57], Padságnál a lunkai hegyeken; Csáklya a Csáklyaikó alatt; Tótfalu, Sárd, Kisfalud az Ompolynál, Alkenyér, Vidra felett az Aranyos melléki hegyeken (!], Szkerisora, Nyegra [Kern. OBZ. XVII. 384], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 76], Székáesvólgy [Csató Székács 256], Szászujfalu, Szt-Erzsé- bet [Fuss Trans. 76], Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 29], Segesvár [Fro. Schássb. 21], Székelyudvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 76], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 17]. 67. Calepina Adans. fam. II. (1763) 423. 233. C. Corvini All. pedem. (1785) n. 937 sub Crambe. — |Bau- nias cochlearioides W. et K. Icones IL t. 107 (1802). C. Corvini Schur* Sertum n. 330]. — Kaszálókon, szántókon a mezei tájon. — Segesvár [Baumg. ap. Fuss Trans. 76], Nagy-Enyed és Gyulafehérvár közt, Szászváros [Schur En. 73]. 68. Rapistrum Desv. Journ. bot. III. 160. 234. R. perenne L. spec. (ed 1753) 640 sub Myagro. — [Cakile perennis Baumg.* En. II. 225. — Bunias Erucago Landoz I. 27; Rapistrum Erucago Landoz II. 27. — Rapistrum costatum Schur! En. 74, — non DC. syst. II. (1891) 343, cujus planta genuina habet : «artieulum fruetus inferiorem obconieum», — nec ovatum quam planta Schurii !]. — Szántókon parlag helyeken a mezei tájon. — Ko- RAPISTRUM. — CRAMBE. — RAPHANUS, 103 lozsvár |! Landoz l. c.], Kolos, Boós, Csán, Berkenyes, Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 117], Torda (Winkler OBZ. XVI. 48], Szent- Mihályfalva az Aranyos mellékén, Sárd és Kisfalud az Ompoly mel- lékén|!], Bilak [Schur VSV. X. 63], Nagy-Enyed, Gyulafehérvár [Daumg. l. c.], Maros-Porto [Fuss Trans. 77], Déva, Maros-Némethi [Daumg. l. c.], Szt-Gyórgy a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15]. Székáesvolegy [Csató Székács 256], így Szászsebesnél [Fuss Trans. 71], Szt-Ervzsébet, Nagy-Csür, Vizakna (Schur En. 74], Balázsfalva, Darlócz [Daumg. l. e.|, Tür, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 29]. 235. R. rugosum L. spec. (ed. 1763) 893 sub Myagro. [Cakile ru- gosa Daumg.* En. II. 226, — sed in herbario ejus deest|. — Szántó- kon, porondos helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |Baumg. l. c.|, Kolos [Schur En. 74], Torda, Dános, Segesvár, Keresd, Marpod, Uj- egyháza [Baumg. I. c.]. 69. Crambe L. gen. n. 825. 236. C. Tataria Sebeók diss. inaug. de Tataria hungarica (1779) p. 7 eum tabula! Sebeók ap. Jacq. Misc. IL. (1781) 274. — IC. tata- riea Daumg.* En. 228 pro parte, nempe ex descriptione|. Napos füves dombokon Erdély déli részében, azonban eddig biztosan csupán : Nagy-Csűr hegyein [! Fuss Alt. Arch. II. 375], Szt-Erzsébet [Bielz VSV. III. 99 ; Schur En. 74]. Többi termőhelyei kétesek, s egyelőre az Erdélyben gyakoribb C. asperánál közlöm e kéteseket is. 236/b. C. aspera MB. Taur. Cauc. II. (1808) 90. — [Crambe orientalis Benkő" Trans. (1778) 124, — non L. spec. 937. — C. tata- riea Baumg. En. II. 228. pro p. ex locis natalibus. — C. biebersteinii Janka Term. Füz. VIII. (1884) 36: habet nam C. aspera MB. (ex de- seript.) eaulem foliaque hispida, et fructus rugosos, — quam planta transsilvanica; porro «siliculz articulus superior diam. 2 lineas latus» in C. aspera etiam (ex Doissier Fl. orient. I. 407) — quam in planta nostra vulgaril. — A Mezőség napos lősz dombjain bőven ; Erdély déli részei- ben bizonytalan. Kolozsvár, Kolos, Torda [! Daumg. l. c.], Boós és Vi- rágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 117], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 550], Mező-Örke, Mező-Csán, Záh, Tóhát, Pogácsa, Maros- Ludas [Eresei Tord. 154], Mészkő [! Wolff. MNL. I. 57], Gerendi függő, Harasztos, Felvincz [!], Bilakhegy [! Daumg. l. c.], — ? Szászvá- ros [Unver. ap. Fuss Trans. 77], Tür, Balázsfalva, Hosszüaszó, Kis- és Nagy-Ekemezó, Nagy-Selyk [Barth VSV. XVIII. 29], Morgonda, Da- rócz [Daumg. I. c.]. 70. Raphanus L. gen. n. 822. 337. R. Raphanistrum L. spec. (ed. 1753) 669. — [Raphanistrum segetum Baumg." En. 230. — Raphanus Landra Schur En. 75]. — 104 RAPHANUS. — BUNIAS. — RESEDA. Szántókon, parlagokon a mezei tájon. — Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 27], Szászváros [Unver. ap Fuss Trans. 77]. Székácsvölgy [Csató Székács 256], Nagy-Apold, Szászujfalu [Fuss I. c.], Nagy-Szeben Schur l. e.], Tür, Szászcsanád, Nagy-Selyk, Medgyes, Hosszüaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken bőven [Barth VSV. XVIII. 29], Segesvár |Fro. Schássb. 21], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 77], Besztercze | Herzog Bistr. 12]. HR. sativus L. colitur. Tenyésztik. 11. Bunias L. gen. n. 823. t 238. B. Erucago L. spec. (ed. 1753) 670. — [B. Erueago Schur* Sertum n. 331]. — Vetések közt. — Zám [Schur Phytogr. 91], Szelin- dek, Reussen [Schur En. 73]. 239. B. Orientalis L. spec. (ed. 1753) 670. (B. orientalis Baumg.* En. II. 227. — Leelia orientalis Desv.|. — Vetések közt, kaszálókon, temetőkben, gyümölcsösökben a mezei tájtól a hegyi tájig. — Dragán völgye a Vlegyásza hegységben[!|, Kolozsvár |! Daumg. 1. c.], Torda loroezkó |Eresei Tord. 149], Kolos, Virágosvóolgy, Skericza Padság- nál[Freyn Kózlem. XIII. 116], Csáklyaikó, Tótfalu az Ompoly vól- gyében, Valye-Doszuluj Zalatna és Abrudbánya közt[!], Nyegra, Vidra [! Kern OBZ. XVII. 385], Déva|!], Várhely Hunyadmegyében [!Hazsl. Kózlem. X. 16], Csopea és Váralja közt [!] valamint Szt- Gyórgynél a Sztrgy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 77], Székáesvólgy |Csató Székács 256], Nagy- Csür [! Andrae Bot. Zeit. XI. 416], Szent-Erzsébet, Szászujfalu. Roth- berg [Fuss Alt. Arch. II. 375], Nagy-Szeben, Vurpod, Alezina [Daumg. l. e.], Morgonda [Fuss Trans. 77], Tür, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mike- szásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 29], Medgyes, Prodt, Nagy- Sz010s, Dános, Segesvár, Keresd, Szász-Dálya, Brassó, Besztercze [Baumg. 1. c.], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. VII. Resedaceae DC. théor. élém. (ed. I. 214). 72. Reseda L. gen. n. 608. 240. R. lutea L. spec. (ed. 1753) 449. — [R. lutea Daumg.* En. II. 10]. — Utak, szántók szélein, parlag helyeken a mezei tájon. — Bánffy-Hunyad [Fuss Trans. 86], Kolozsvár [! Landoz I. 4], Torda [Er- csei Tord. 125], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 27], Sárd és Tótfalu az Ompoly mellékén [!], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros, Szászsebes és Péterfalva [Baumg. l. c.], Székácsvölgy [Csató Székács 256], Kis-Ludas, Szerdahely, Nagy- Szeben [Fuss Trans. 86], Brassó [Baumg. 1. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss 1. c.], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 8]. RESEDA. — HELIANTHEMUM. 105 241. R. luteola L. spec. (ed. 1753) 448. — [R. luteola Baumg." En. II. 9]. — Kózségekben és azok mellett parlagokon, kófalakon, a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Deés |Czetz herb.!], Virá- gosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 117], Kolos, Torda [Baumg. l. c.], Egerbegy, Gerend |Eresei Tord. 125], Orményes és Dombró Felvincz- nél, Padság patakánál s az Aranyos mentén a Lunkai bércz alatt([!!, Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 27], Zalatna [Fuss Trans. 86], Sárd, Maros-Sólymos, Haró|!] Déva [! Téglás "Tudósitv. I. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 86], Szászsebes, Kis-Ludas, Nagy- Csür [Fuss 1. e.], Balázsfalva, Monora, Kisekemezó [Darth VSV. XVIII. 30], Se- gesvár [Fro. Schüssb. 21], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 8], Gyórgyfalva [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. t R. odorata L. et R. alba L., — hine inde coluntur. Helyenként tenyésztik mindkettót. VIII. Cistaceae Jwss. gen. 994. 73. Helianthemum Tournt. inst. t. 128. 242. H. Fumana L. spec. (ed. 1753) sub Cisto. — |H. Fumana Daumg.* En. II. 84, — sed in herbario ejus deest. — Fumana vulga- ris Spach]. — Napos sziklás mészkó hegyeken és lószdombokon. — Kolos, Doós és Virágosvólgy M IKózlem. XIII. 117]. Tilalmas és Székelykó Toroczkónál [Baumg. l. c.], Gyulafehérvárt a szőlők felett [Cserni Gyulaf. 27]. 243. H. alpestre Jacq. En. (1762) 91, 248 sub Cisto. — [H. vi- neale Daumg.* i m 84, quod ad plantam alpestrem. — H. glabel- lum Schur! Em. — Rhodax oelandieus Fuss Trans. 78. — H. celandicum Auct. "rmn. pro majore p.]. — Havasaink sziklás he- lyein. — Szurul, Pliáse, Vurfu Foti, Strunga-draculuj, |Daumg. 1. c.], Dommna forrásvidéke [Fuss Trans. 78], Stiavu-verosz |Fro. V$SV. VII. 198], Keresztényhavas, Buesecs! Kóhavas, Piroska, Tejkóhavas [Baumg. 1. c.], Rodna havasain [Baumg. 1. c.], így : Korongyis | he- ckert VSV. VI. 19], s Rodna többi havasain [Czetz Erd. Muz. VI. 15; Porc. En. $8]. 243/b. H. rupifragum A. Kern. Ost. bot. Zeit. XVIII. (1868) 18. — [H. marifoum Baumg.* En. II. 85, — non Dunal. — H. oelandi- cum £) hirtum Andre Bot. Zeit. XI. 416. — H. alpestre Kotsehy ! Zool. bot. Ges. III. 65, 139; Schur! OBZ. VIII. 229; En. 75 cum varie- tatibus! — Rhodax alpestris Fuss Trans. 78. — H. ambiquum Sehur ! "Ver. sieb. Ver. IV. 66, — est forma fortuita. — H. celandieum Fro. Arch. 156. — H. penicillatum Simk. Term. Füz. V. 55, — non Thib]. — Magasabb vidékek s havasok mészkő szikláin. — Tilalmas tető Toroczkónál [Barth exs.!] Skericza és Vulturésze Padságnál |Simk. Album 182, 184], Biharheevségben Vidra felett a Piatra- -Strucu bér- czein [! Kern. l. c.], Retyezát [Sehur l. e.], Szurul, Priszlop [Fuss 106 HELIANTHEMUM. Trans. 78], Arpás havasai [Sechur VSV. III. 85], Brassó mellett a Czenkhegyen [Daumg. l. c.], Keresztényhavas [Simk. Term. Füz. V. 55], Királykó [!Kotschy! ZBG. III. 65], Buesees [! Schur I. c.], Kó- havas, Csukás, Piroska [!], Teszla [Kotschy ZDG. III. 139], Ocsém [|Fro. l. c.; Sehur OBZ. VIII. 22 et Exs.!], Korongyis [Schur VSV. X. 143]. var. H. Skericense Simk. — Sziklás, törmelékes mészkő magasla- tokon, a Skericza alhavason Padság felett |!]. A H. rupifragum-tól különbözik le- veleinek mezében, melyek úgy felső mint alsó lapjukon csomós fehér szó- röktől selymesen szürkék. A H. rupi- fragum Kern. levelei zöldelnek és nem- Differt a H. rupifrago Kern: foliis tam in pagina superiori, guam inferiori pilisalbis fasciculatis sericeo canescenti- bus. In H. rupifrago typico folia vires- cunt, suntgue nen solum in pagina csak felső lapjukon meztelenebbek, ha- nem alsó lapjukon fő erük kivételével egészen meztelenek. superiori sparse pilosa, sed in pagina inferiori costa, excepta, omnino glabra. 244. H. canum L. spec. (ed. 1753) 525 sub Cisto. — [H. canum Baumg.* En. II. 55. — H. vineale Pers. syn. II. 77. — H. oelandi- cum y) tomentosum Koch syn. — H. oelandicum Landoz. I. 4. — H. H. italieum Schur! En. 76, — non Pers.]. — Sziklás mészkóhegyeken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Kóbányánál |Landoz I. 4], Székelykó [!Baumg. l. c.] és Tilalmas Toroczkónál|!], Toroczkó-Szt-Gyórgy és Enyed közt (Schur En. 76], Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Kapruczahegy VajdaHunyadnál és Govasdia he- eyel[! Talmáes |Fuss.! Trans. 79], Czenkhegy Brassónál |! Baumg. 1. c.] s ugyanott az Obunujvólgy napos hegyoldalain [!]. Felsó-Tómós [Schur. VSV. X. 207]. 245. H. Chamaecistus Mill. dict. (ed. VIII. 1768] n. I. — [H. vul- gare Gürtn. de fruet. I. (1788) 371; Baumg.* En. IL 86. — Cistus Helianthemum L. spec. (ed. 1753) 528. — Cistus tomentosus 8m. Engl. bot. Tab. 9908. — H. serpyllifoium Baumg.! En. II. 87; Schur! En. 77; Fuss Trans. 79, — non Crantz. — H. macranthum Schur En. 76. — H. heterophyllum Schur! En. 77]. — Napos szikár hegyolialokon a mezei tájtól a havasi tájig. — Dragánvólgye a Vle- gyásza hegységben [!], Kolozsvár |Landoz I.4|, Kolos, Doós |Freyn Közlem. XIII. 117], Vajasd és Borbánd felett a Bilakon[!], Gyulafehér- vár [! Cserni Gyulaf. 27], Haró, Maros-Sólymos, Maros-Némethi, Déva, Vajda-Hunyad, Retyezát hegység, Kőalja-Ohába [!], Borbátviz (Csató Erd. Muz. IV. 79] és Nagy-Oklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Székácsvölgy [Csató Székács 256], Verestorony szorosa környékén |Baumg. l. c.], Talmacsel (Schust VSV. XXX. 26], Talmáes, Szurul [Schur En. 77], N.-Szeben (! Reissenb. VSV. V. 115], Freck, Rothberg, Nagy-Csür, [Fuss Trans. 79], Tür, Szászcsanád, Nagy-Selyk, Nagy-Ekemezó, Hosszüaszó, Balázsfalva és a köztük fekvő vidéken bőven [Barth VSV. XVIII. 29], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schüssb. 21], Brassó hegyein [! Lurez VSV. VII. 9] a Tómós szorosba dülő Keresztényhavasig és Kóhavasokig 1700 met. magasságig [!], Királykó [|!], Bucsecs [Fuss Trans. 79], Tejkóhavas, Teszla, Csukás, Piroska [Baumg. l. c.j, Udvarhely [Szabó ap. Fuss HELIANTHEMUM. — VIOLA. 107 Trans. 79], Ocsém, Berecztelke [Fuss 1. c.], Besztercze [Hezrog Distr. 12], Rodna [Czetz!l. c.] s az egész Naszód vidéken [Porc. En. 8], Gáncs [Czetz! Erd. Muz. VI. 15]. 245/b. H. obscurum Pers. Syn. II. (1807) 79. — [H. hirtum Baumg.*! En. II. 86. — H. vulgare $) hirsutum Koch syn. — H. grandiflorum Schur! OBZ. VIII. 24, Verh. sieb. Ver. X. 143 ; Schur En. 77; Fuss Trans. 80. — H. rupicolum Schur! En. 77. — H. vul- gare Czetz! Erd. Muz. VI. 15. — H. guttatum Cserni Gyulaf. 27, — non Mill.. — Napos hegyoldalokon a mezei tájtól a havasi tájig. — Piatra-arsza [Bielz VSV. III. 188], Toroezkó és Csáklya hegyei[!], Gyulafehérvár [!Csernil. c.], Szkerisora|!] és Vidra hegyein a Kis- Aranyos mellékén [!Kern. OBZ. XVIII. 18], Vulkánhegy|!] N.-Szeben|!|, Gótzenberg [Ormay exs.!|. Szt-Exzsébet, Talmáes, Szurul Butyán [Schur! 1. e.], Buesees [Baumg. l. c.], Csukás 1700 met. magasig (!], Szt-Domokos [Schur OBZ. VIII. 24], Rodna vidékén [Czetz ! l. c.], így a Korongyison [Schur VSV. X. 143], Gáncs [Czetz ! I. c.]. t H. serpyllifolium Kramer Elench. (1756) 151—3 sub Cisto. — [Cistus serpyllfolius Jaeq. En. (1762) 94. — H. lzvigatum Schur* ! En. 77]. — Buesees törmelékes hegylejtóin |Schur ! En. 77]. IX. Violaceae DC. Fl. fr. IV. 801. 74. Viola L. gen. n. 1007. 246. V. biflora L. spec. (ed. 1753) 936. — (V. biflora Baumg.* En. I. 184]. — Havasok nedves sziklás helyein. — Szkerisora, Nyegra és Vidra felett a Biharhegységben gyakori [! Kern OBZ. XVIII. 34], Stina de riu a Retyezáthegységben |Csató Erd. Muz. IV. 79], Pareng havasok|!], Présbe, Vurfu-Moasi, Budislav, Csorte [Fuss Trans. 80], Szurul, Vurfu-Farkasuluj Strunga-drakuluj, [Baumg. 1. c.], Bulla zu- hataga [Fuss l. c.], Arpás havasai [!Schur VSV. III. 85], Keresz- tényhavas, Buesees, Kóhavas, Hargitta [!Baumg. l. c.], Csukás (!], Görgényi üveghuta [Emerich ap. Fuss l. c.], Borszék [Walz MNL. III. 66], Korongyis [Baumg. l. c.], Unókó [Dielz ap. Schur VSV. I. 101], O-Rodna [Porc. En. 8]. ; t 947. V. palustris L. spec. (ed. 1753) 934. — [V. palustris Baumg. En. I. 181, — sed in herbario ejus deest). — Kóhalom ned- ves árnyas helyein, nevezetesen a Grossborlten nevű helyen | Bbaumg. l. e.], Bulla vízesése a kerezesori havasokon [Schur En. 78], Medgyes [Salzer VSV. VIII. 7]. t V. uliginosa Schrad. — Kevezesori havasok |Reissenberger ex Schur En. 78]. h 248. V. Joói Janka Ost. bot. Zeit. VIT. (1857) 198; Linn XXX.(1859) 558. — [V. seiaphila Schur*! Verh. sieb. Ver. V. 81, et Auct. Trans. non Koch. — V. prionantha Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 200, — non Bunge.— V. Transilvanica Schur! Ost. bot. Zeit. X. 184. — V. ambigua . Salzer 108 VIOLA. Verh. sieb. Ver. VII. 53; XV. 50]. — Mészkő hegyek árnyas vagy tór- melékes szakadékos helyein a mezei tájon. — Kolozsvárt a Kolosmo- nostori Kóbányánál, Torda hasadéka, Toroczkó hegyei [!Schur VSV. V. 81] Enyedi hasadék Nyirmezó és Gyertyános közt [!Schur VSV. X. 71], Osáklyaikó [!Pávaiap. Fuss Trans. 82], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 141], Vulturésze és Skerica Padságnál [Simk. Album 182, 184] s ugyanott Délaváránál [!], Doieza az Erezhegységben. Vajda-Hu- nyad és Govasdia hegyei, Tópehegy Alsó- Rákosnál, Zernyest a Propásta hasadék felé |!], Brassó hegyein: Piatra Corbul hasadéka s feljebb a Pojána féle; Salamonkó, Hangestein [!Schur ÖBZ. 184], s a Czenk hegyen [Barth XV. 107], Borszák [Salzer l. c ; Janka! ÖBZ. XVIII. 199]. 249. V. hirta L. spec. (ed 1753) 934. — (V. hirta Baumg.* Em. I. 181]. — Cserjés erdós helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 86], Kolos, Doós, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 117], Gyulafe- hérvár [Cserni Gyulaf. 28], Bilak hegy Dorbánd és Vajasd felett [!], Zdraholez [Téglás Tudósitv. II. 8], és Boicza az Erczhegységben [!], Zám [!], Déva [! Téglás 'Tudósitv. I. 17], Vajda-Hunyad, Govasdia [!], Batiz a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 81], Dalázsfalva, Hosszüaszó. Nagy-Selyk, Szásziván- falva, DBaromlaka, Kis- és Nagy-Ekemezó [Darth VSV. XVIII. 29], Medgyes [Salzer VSV. VII. duh Segesvár [Fro. Schüssb. 21], Nagy- Szeben [Reissenb. VSV. V. 114], Szent-Erzsébet [Fuss VSV. XIII. 150], Kis Disznód, Gótzenberg, Nagy-Csűr, Dolmány, Szászujfalu, Gi- resau [Fuss Trans. 81], Szelindek [Schur Phytogr. 104], Hargitta [Fro. VSV. VILI. 103], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 81], Besztercze [Herzog Distr. 12], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 8], Gánes [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 250. V. ambigua W. et K. Icones II. t. 190 (1804). — | V. ambigua Baumg."En.I.181.—V. campestris MB. taur. cauc. I.(1808)171; IIT. (1819) 162, — V. hebecarpa Schur En. 79 ex descript].— Erdős cserjés helyeken a mezei tájon. Kolozsvár [Andre Bot. Zeit. XI. 416], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 117], Csombord [Csató ap. Schur Phytogr. 106], Bzászsebes [Schur Phytogr. 106], Nagy-Szeben (Fuss in Daumg. Mant. 17], Szt-Erzsébet, Oláh-Andrásfalva |Daumg. En. I. 181], Nagy-Csür, Dolmány, Szászujfalu | Fuss Trans. 82], Talmáes (Schur En. 79], Szelin- dek (Schur Phytogr. 105), Monora [Barth ap. Schur Phytogr. 106], Hosszüaszó (Barth Arch. XV. 107], Segesvár [ Fro. Schüssb. 21], Czenk- hegy Brassónál!!|, Besztercze (Herzog Bistr. 12], Sajóvölgy Naszód vi- dékén |Porc. En. 8]. Termései gyengén szórósódók vagy Capsule ejus subpubescentes, vel meztelenek, mely utóbbi esetben : nude; si nud, tune est: var. V. gymnocarpa janka Linn. XXX. (1859) 559. — [V. Dry- meia Schur! En. 79. — V. sciaphila Schur! En. 80; Phytogr. 106. — V. collina Fuss exs. Verh. sieb. Ver. XVIII. 260, n. 485 !]. — Fekete- lak a Mezőségen [Janka l. c.], Kolozsvárt a szénamezón |Freyn Közl. XIII 117], Szerdahely (Csató exs.], Nagy Csür [Fuss ! I. c.], Nagy Sze- ben [Fuss Trans. 81 sub V. collina], Kis-Disznód és Nagy-Disznód közt, Doieza, Brassó |! Schur! En. 79, 80]. VIOLA. 109 351. V. collina Bess. En. (1822) 10. — (V. collina Andra7 Bot. Zeit. XI. 416]. — Mészkő hegyek napos törmelékes helyein a mezei tá- jon. — Kolozsvár [Andre l. c.], Tordán az akna kórül [Wolff MNL. I, 57], Govasdia hegyein [!], Kis-Disznód, Zoód [Schur VSV. IV. 107], Nagy-Szeben, Talmáes (Schur Phytogr. 106], Brassónál a Schu- leren [|Schur En. 80]. 252. V. permixta Jord. Obs. VII. (1849) 6. — (V. hybrida Schur ! En. (1866) 79, — non Val de Liévre Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 59. — V. odorata »« hirta Wiesb. Zool. bot. Ges. XXV. (1875) 821]. — Er- dós cserjés dombokon a mezei tájon. — Szt-Erzsébet [Schur! 1. c., Sia Csűr [Fuss exs.!], Brassó [Schur Phytogr. 108]. 253. V. odorata L. spec. (ed. 1753) 934. — [V. nigra Benkő Trans. 121? — V. odorata Baumg.* En. I. 182]. — Gyümolesósókben, seen cserjés helyeken az egész terület mezei táján. 254. V. Austriaca A. et J. Kerner in Ber. Naturw. Ver. Innsbruck III. (1872) 71. — [V. suavis Andrae" Bot. Zeit. XI. 416, et Auct. Trans. pl. — V. iewisass Schur! En. (1866) 82, — est variatio albi- flora]. — Kertekben, erdós, cserjés helyeken a mezei tájon. — Ko- lozsvár [Andre l. c.], Gyulafehérvár |Haynald herb.!]|, Hosszüaszó [Barth exs. !], Szt-Erzsébet |Schur 1. c.]. 255. V. alba Bess. Prim. Fl. Gal. I. (1809) 171. — [V. alba Bess.; Fuss* Bericht 26. — V. microceras Schur! En. (1866) 80, — non Rupr. in Beitr. zur Pflanzenk. II. (1845) 22, tab. I.! — V. pre- cox Fuss Trans. 81, — non Heuff.!] — Erdős, eserjes helyeken a mezei tájon. — Torda [Freyn Kozlem. XIII. 117], Zám[!], Déva (Téglás Tudósítv. I. 17], Kis-Disznód [Fuss Bericht 26], N.-Disznód, Szt-Erzsébet [Schur En. 81], Nagy-Szeben [Fuss Trans. 81], Nagy- Csür [Fuss exs.!], Medgyes, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 99], Hosszúaszó, Berethalom (Barth! Arch. XV. 107], Brassó (Barth. exs. !]. 956. V. obscura Schur*! En. (1866) 80; Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 107, solum nomen]. — [V. Badensis (alba »« hirta) Wiesbauer! Ost. bot. Zeit. XXIV. (1874) 225]. — Cserjés helyeken a mezei tájon. — Kis-Disznód, Nagy-Disznód és Zoód közt [Schur l. c.]. 357. V. multicaulis Jord. Pugill. (1852) 15. — (V. alba »« odorata Wiesb. Zool. bot. Ges. XXV. (1875) 819. — V. suavis Schur* herb. lemb.! En. 81. — V. pseudosuavis Sehur Phytogr. (1876) 103). — Szólók közt, a mezei tájon. — Nagy-Disznód, Kis-Disznód, Nagy- Szeben [Schur! l. c.]. 958. V. arenaria DC. Ft. fr. IV. (1805) 806. — (V. livida W. et K. ; Schur* Sertum n. 357]. — Porondos helyeken a mezei tájon. — Tal- mács és Zoód közt, Brassó [Schur! En. 89]. 259. V. silvestris Kit. in Schult. Ost. FI. (ed. 1814) I. 423. — [V. silvatiea Fries Fl. Hall. (1817) 64; Fries Nov. Mant. III. (1845) 191. — V. silvestris Lam Fl. Fr. II. 680 ex parte. — V. silvestris Fuss* in Baumg. Mant. 18]. — Erdókben a mezei tájtól a hegyi tájig. — Csuesa, Bányabükk, Berkenyes [!Freyn Kózlem. XIII. 117]. Ko- lozsvár [Landoz EA Csáklyaikó, Vidra [!], Szkerisoránál a jég bar- langnál [!] és az Ordenkusa völgyben [! Kern. ÓBZ. VIII. 21], Zám, 110 VIOLA. Nagyág, Déva |! Lepusnik völgye a hetyezát hegységben. (Csató Erd. Muz. IV. 79], Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigv mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 83]. Székácsvolgy [Csató Székács 256], Kis-Disznódnál a Gótzenberg felé, Szászujfalu [Fuss in Baumg. Mant. 15], Nagy-Szeben [Fuss Alt. Arch. III. 263], Nagy-Csűr, Szt- Erzsébet, Rothberg, Felsó-Sebes, Giresau [Fuss Trans. 83], Szászesanád, Hossüaszó, Kis- és Nagy-Ekemezó, Medgyes (| Darth VSV.XVIII. 29], Segesvár [ Fro. Schüssb.21], Kerezesora és Árpás hegyei, Brassó |Schur En. 82], Háromszékmegye hegyvidékei|!] Besztercze (Herzog Bistr. 12], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 82], Gáncs [Czetz Erd. Muz: Vb. 23]. 259/b. V. Riviniana Reichb. Iconogr. I. (1523) f. 202—203. — |V. canina Daumg.* En. I. 182. — V. Riviniana Fuss Bericht. 27]. — Er- dós eserjés dombokon a mezei tájon. — Présbe, Szt-Erzsébet |Schur En. 83], Nagy-Szeben [Fuss ! Trans. 53], Nagy-Csür [Fuss Bericht 27], Szászujfalu [Fuss in Baumg. Mant. 17], Segesvár | Daumg. l. c.], Med- gyes, Monora, Hosszüaszó, Kis- és Nagy -Ekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 29], Balázsfalva [Barth Arch. XV. 107], Brassó [Schur En. 83], Rod- na-Naszód vidéke |Pore. En. S]. 260. V. canina L. spec. (ed. 1753) 935. — | V. saxigena Schur! En. 84; Phytogr. 114. — V. lancifolia Schur! En. 84, — nec alor]. — Magasabb vidékek réteim. napos hegyoldalain, sziklás patakok partjain a mezei és hegyi tájon. — Plesuhegy Csucsánál |Feicht, Közlem. IX. 93]. s a Körös mellékén Csucsa és Nagy-Sebes közt [!], Kolozsvár | Landoz I. 4], Felek, Bányabükk |Freyn Közlem. XIII. 118], Padság hegyei, Vidra, Szkerisora és Nyegra hegyein a Diharhegységben, Verespatak hegyein, Zám, Háró és Nagyág közt az Erczhegységben |!|, Dorbátviz a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Váralja, Kóalja- Ohába |!] és Batiz a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Vajda- Hunyad, Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 83], Székácsvölgy |Csató Székács 256], igy Szerdahelynél | Fuss Trans. 83], Nagy-Szeben [Schur En. 83], Szászujfalu, Kis-Disznód, Gótzenberg [Fuss Trans. 53], Mumma, Présbe [Schur En. sub V. saxigena], Hosszüaszó, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 29], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár [Fro. Schássb. 21], Árpás patakánál és Zernyest felett a Propasta hasadék féle [!], Kóhavas és Kreutzberg Brassónál [Schur En. 84], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 83], Besztereze | Herzog Distr. 12], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 3], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 260/D. V. montana L. fl. suec. (ed. 1755) 305. [V. montana Daumg.!*En. 183. — V. stricta Horn. — V. canina b) lucorum Schur! En. 83; Porc. En. 8]. Erdókben s azok szélein a mezei és hegyi tájon. — Csucsa [Freyn Kózlem. XIII. 118], Dobra [Barth exs!], Szerdahely [Csató exs.!] Gótzenberg, Nagy-Szeben [Schur En. 85. 84], Segesvár, Kóhalom |Baumg. 1. c.], Rodna [Czetz Erd. muz. VI. 23). 261. V. pumila Chaix. in. Vill. dauph. II. (1757) 666. — | V. praten- sis M. et K. Deutsch. Fl. II. (1826) 267 ; Landoz* I. 4. — V. lactea Auct. Trans. plur. — V. uliginosa. Cserni ! Gyulaf. 23]. — Nedves ré- teken a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz 1. e.], Gyulafehérvár VIOLA. 111 (Cserni l. c.], Monora [Barth exs!] ; Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 84], Nagy-Szeben, Morgonda [Fuss l. c.]. Brassó [Schur En. 54], Besz- tereze | Fuss I. e.], Dodna-Naszód vidéke | Porc. En. 8]. 261/b. V. stagnina Kit. in Schult. Ostr. Fl. I. (ed. 1814) 426. — |V. persicifolia Roth Germ. II. a. (1789) 271 pro p.; Baumg.* En. I. 183. — V. Ruppii Fuss Alt. Arch. III. 260; Landoz I. 4; Barth Arch. XV. 107; Herzog Bistr. 12. — V. macrostipulata Schur! En. 84. — V. Sehultzii Auet. Trans.,, non Billot!|. — Nedves kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. c ; Landoz II. 27), Kolos, Boós |Frevn Kózlem. XIII. 118], Vajda-Hunyad szénamezói|!| Vízakna [Barth Arch. XV. 107], Kis-Csűr [Barth exs.!), Nagy-Szeben ! Szt- Erzsébet, Kis-Disznód [Fuss Alt. Arch. III. 260], Gótzenberg, Rothberg, Talmács [Fuss Trans. 83], Felsó-Sebes [Fuss Bericht 27], Ujegyház, Segesvár, Nagy-Bunn, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 83], Gór- gény vidékén a Magurán [Walz ! MNL. III. 66], Besztercze [Herzog 1. c.|. Rodna-Naszód vidékén [Pore. En. 8], Gáncs, Deés |Czetz Erd. Muz. XI. 93]. 262. V. elatior Fr. nov. (ed. 1828) 277. — [V. persicifolia Roth 1. c. pro p.; Czetz! Erd. Muz. VI. 23. — V. elatior Landoz.* I. 4]. — Termékeny kaszálókon s cserjés helyeken a mezei tájon. — Deés (Czetz! 1. c.], Kolozsvár szénamezőin |! Landoz 1. c.], Torda hasadéka [Wolff MNL. I. 5 T) Koppánd hasadéka, Magyar- Bénye [Barth exs !], Balázsfalva [Barth ! VSV. XVIII. 29], Nagy-Szeben [Schur En. 84], Besztercze [Herzog Bistr. 12], Rodna [Schur VSV. X. 122; sed sec. Porc. En. 8, ibidem recenter non inventa |. 263. V. mirabilis L. spec. (ed 1753) 936. | V. mirabilis Baumg.* En. I. 184]. — Erdókben a mezei tájon. — Sztána, Felek, Bányabükk, Ajton, Ród, Kolos, Berkenyes (Frevn Kózlem. XIII. 118], Kolozsvár [Joó ap. Schur VSV. II. 167]. Székelykó Toroczkánál, Déva [!], Nagy-Szeben (Schur VSV. II. 167], Nagy-Csür, Szt- Erzsébet, Szászujfalu, Rothberg [Fuss! VSV. XIV. 207], Giresau [Fuss Trans. 84], Hosszúaszó, Mike- szásza, Baromlaka [Barth VSV. XVIII. 30], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár, Kóhalom |Daumg. l. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 12], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 8| 264. V. alpina Jacq. En. (1762) 158 ; 261. — |V. alpina Daumg.* En. I. 182. — V, mierophylla Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. 394 (solum nomen); En. 87. — V. Baumgarteniana Schur! En, 87]. — Havasa- ink sziklás magaslatain. — Jorgován köve a Retyezát hegység- ben [Csató Erd. Muz. IV. 79], az egész Fogarasi hegység havasain (!Baumg. l. c.], Királykó [! Kotschy ZBG. IT 65], Keresztény hegy- ség |! Fuss Trans. 84], Bucsecs, Kóhavas |! Baumg. l. E Csukás |! Ko- tschy ZBG. III. 140]. Ocsém [Schur ÖBZ. VIII. 91], ) Nagy-Hagymás, Egyeskő [Janka OBZ. XVIII. 199], Kelemen havas csoportja | Ercsei Tord. 178], Unőkő [Andre Bot. Zeit. XI. 416], Arszul, Ciblesz |Baumg. Te] t V. ealcarata L. — Brassó havasai [Hornung ex Schur En. 87]. 265 V. tricolor L. spec. (ed. 1753) 935. — [ V. tricolor Baumg.* En. I. 184. — V. Banatica Schur! Verh. sieb. Ver. X. 166. — V. Bielziana SiMONEKAI: Erdély flórája. 11 112 VIOLA. Erd. Muz. VI. 23]. — Magasabb vidékek kaszálóin és sziklás füves helyein a mezei tájtól az alhavasi tá- jig. — Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz I. 4], Tordán s a Mezőségen |Eresei Tord. 179), Marosujvár [Schur En. 85], Toroczkó hegyein [! Csató ap. Schur Phytogr. 117], Vidra, Nyegra, Szkerisora hegyein bőven |!Kern. OBZ. XVIII. 35], Oláh- Brettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Tája szakadék Petrozsénynél [Barth exs.!], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 35], Székáesvolgy |Csató Székács 256], Gótzenberg [Ormay. exs.!], Nagy- Szeben, Szászujfalu [Fuss Trans. 85], Vizakna |Schur Phytogr. 117], Kis-Kapus, Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 30], Segesvár, Kóhalom, Udvarhely (|Baumg. l. c.], Árpás patakánál [!], Kercesora, Tóresvár | Fuss Trans. dd Királykó |! Schur En. 86 sub. V Bielziana], Öcsém [Schur VSV. X. 166], Remete, Ditró [Schur En. 86], Görgény vidékén a Magurán [Walz ! ! MNL. I. 66], Berectelke | Emerich ap. Fuss Trans. 85], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 23], Hétfalu hegy- vidéke, Dükkszád |! |. 265/b. V. Banatica Kit. in Roem. et Schult, syst. V. (1819) Sec Havasvidékeink sziklás füves helyein. — Kis-Sebes a Vlegyásza hegy- ségben [Freyn Kózlem. XIII. 118]. Retyezát hegység a Zenoga tó kórnyékén [Simk. Kózlem. XV. 529], Simon völgy "Törcsvárnál (Freyn 1. e.], Rodna vidéke [Porc. En. 8]. 265/c. V. saxatilis Schmidt. Boéàm (1793) 257. — (V. Zoysii Baumg.* En. I. 186, — ex locis natalibus, nam in herbario ejus deest. — VN. Zoysii Kotschy ! Zool. bot. Ges. III. 132. — V. tricolor var. alba Kotschy Zool. bot. Ges. III. 69. — V. Sudetiea Schur! Verh. sieb. Ver. pom sse takony 122 5 Czetz ! Erd. Muz. VI. 23. — V. lutea Landoz I. 4 ; Schur! En. 87. — V. deminuta, et V. Pseudolutea Schur! En. 87. — V. tricolor d) chrysantha Schur Öst. bot. Zeit. X. 953; En. 85. — V. tricolor /) luteola Schur En. 85]. — Mészkő sziklákon és füves helye- ken a mezei tájtól az alhavasi tájig. — Csuesa ur Kolozsvár | Landoz 1. e.], Torda hasadéka [Sehur VSV. X. 73], Vidra és Szkerisora a Bihar- hegységben, Verespatak Vulkán hegy és Boieza az Érezhegységben, Zám [!, Nagy-Szeben |Schur En. 85. sub f. ehrysantha], Présbe és Kercesora havasai | Barth ap. Schur Phytogr. 119], Királykó |! Kotsehy ZBG. III. 69], Czenkhegy Brassónál [Schur En. 85], Duesees, Keresz- tényhavas, Kóhavas |! Baumg. 1. c.], Kereszthegy | Walz! MNL. III. 66], Rodna [Schur VSV. X. 122]. 265/d. V. arvensis Murr. Prodr. Stirp. Gotting. (1770) 73. — [V. bicolor dea En. I. 185. — V. Kitaibeliana Schult. — V. tricolor Herzog Bistr. ; Cserni Gyulaf. 28. — V. segetalis Schur! En. 85]. — Szántókon cum kózónséges az egész terület mezei táján. 266. V. declinata W. et K. Icones III. (1812) t. 223. — (V. decli- nata Baumg.* En. I. 185. — V. heterophylla Dielz Landk. 79 : Janka Linn. XXX. 560 ; Schur! En. 86; Hazsl. Kózlem. X. 16. — V. Valde- ria Fuss Trans. 86; Schur! En. 87 (— V. cenisia Schur Sertum n. 372); Czetz! Erd. Muz. VI. 93. — V. grandiflora Lerchenf. Icones f. 84! — ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 7961. — Havasaink legelőin és POLYGALA. 113 sziklás helyein. — Bihar havasok: Biharhavastól a Cucurbetán át Nyegráig [! Kern ÖBZ. XVIII. 35], Munesel a hunyadi Erdóhátságon [Unver. ap. Fuss Trans. 85], Retyezát és Pareng hegység havasain [! Baumg. l. c.], a Cibinhegység összes havasain és alhavasain [! Fuss Alt. Arch. II. 358 ; Fuss Trans. 85], Szurul és a Domna völgye [Fuss Trans. 85], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 85), Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Királykó [!Kotschy ZbG. III. 64], Keresztényhegy- ség [!Fuss Trans. 85], Bucsecs! Piroska (Daumg. l. c.], Mitács Csik- székben és Gyergyó havasai [Fuss Trans. 85], Unókó [Fuss VSV. V. 98], Korongyis [Janka Linn. XXX. 560], s Rodna többi navasai | Porc. En. 8], Kóhavas, Teszla, Csukás |!]. X. Polygalaceae Juss. ann. mus. XIV. 386. 75. Polygala L. gen. n. 851 267. P. maior Jacq. Fl. Aust. V. (1778) t. 413. — [P. major Baumg.* En. Tiago Sp. neglecta A. Kern Ost. bot. Zeit. xviii. (1868) 37. — P. niemensis Sehur Sertum n. 284, ex ipso in Schur En. 89]. — Széna mezőkön, füves cserjés hegyoldalokon a mezei tá- jon. — Kolozsvár [! Landoz I. 4], Kolos, Boós, Berkenyes, Botorom és Virágosvölgy [Freyn. Közlem. XIII. 122], Torda [Ercsei Tord. 38], Mészkő, Székelykő, Padság hegyei, Nagy-Enyed, Gyulafahérvár, Bor- bánd, Vajasd, Tótfalu, Déva, Maros-Némethi (n, Kis Muncsel a hu- nyadi Erdóhátsáeon [Andre Dot. Zeit. XI. 417], Vajda-Hunyad, Za- lasd [!], Nagy-Oklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 88], Székácsvolgy [Csató Székács 256], Szászsebes, Nagy-Csür, Szászujfalu, Rothberg, Talmáes [Fuss! Trans. 88], Nagy-Szeben [Andre Bot. Zeit. XI. 417], Szt-Erzsébet [Reckert ! ap. Fuss VSV. XIV. 206], Szelindek, Resinár [Schur En. 89], Bzászivánfalva, Daromlaka, Arbegen, Nagyselyk, Kisselyk, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Kis- és Nagy- Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 30], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Baróth [Borb. OBZ. XXXV. 76], Riom- falva, Erzsébetváros [Fuss Trans. 88], Segesvár [Fro. Schüssb. 22], Udvarhely [Szabó ap. Fuss l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 12], Sajóvólgye Naszód vidékén |Porc. En. 9], Gáncs [Czetz ! Erd. muz. VI. 19]. 268. P. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 702. — (P. vulgaris Baumg.* En. IL. 317. — P. amblyptera Schur Verh. sieb. Ver. II. 197, — ex ipso in En. 90. — P. depressa Schur! Verh. sieb. Ver. X. 86 ; En. 89. — P. calearea Schur! Verh. sieb. Ver. X. 86; En. 90; Phytogr. 123; Czetz Erd. Muz. VI. 19, — non Schultz !, cujus planta genuina solum Europam occidentalem incolit. — P. amara Fuss exs.! Verh. sieb. Ver. XV. 123; Fuss Trans. 89 pro p.; Salzer Verh. sieb. Ver. VII. 91. — P. oxyptera Fuss Trans. 88. — P. austriaca Salzer Verh. sieb. Ver. VI. 95; Czetz! Erd. Muz. VI. 19]. l x füves cserjés hegyoldalain. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], 11* 114 POLYGALA. Csucsa, Bánffy-Hunyad, Sztána, Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 199], Kolosvár [! Landoz I. 4], Torda [Eresei Tord. 38], Benedek a, Csáklyaikó felé [!], Gyulafehérvár | Wolff ap. Schur En. 90 sub P. cal- carea|, Verespatak |! Schur l. c.], Szkerisora |!], Vidra! Nyegra! Kórós- bánya [Kern. ÖBZ. XVIII. 38], Haró és Nagyág közt |!|, Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 46], Galbin a Retyezáthegységben | Csató Erd. Muz. IV. 79], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. sub. P. amara], Dusi szo- ros, Frumósza, Talmáes [Fuss Trans. sub P. amara] Resinár |Schur En. 89], Nagy-BSzeben |Reissenb. VSV. V. 114], Poplaka, Szt Erzsébet, Gótzenberg [Fuss Trans. 88], Giresau [Fuss exs! VSV. XVIII. 186], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Nagy-Ekemezó, Hosszüaszó, Dalázsfalva, s az ezek közt fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 30], Medgyes [5al- zer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schássb. 22], Arpásfalu felett (! Schur! En.89, sub P. depressa], Brassó hegyein [Schur En. 89], Ud- varhely (Szabó ap. Fuss Trans. 88], Szászrégen | Emerich. ap. Fuss l. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 12], Korongyis |Schur En. 90], Naszód vidéke [Pore. En. 9], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 19], Teszla, Csukás, Zajzon |!]. 269. P. comosa Schkur. Handb. II. (1808) t. 294. — [P. comosa Landoz* I. 4. — P. angustata Schur! En. 89. — P. Podolica seu Transsilvanicea Schur! En. 90]. — Kaszálókon, füves cserjés hegyolda- lokon a mezei és hegyi tájon. — Csucsa (Freyn Kózlem. XIII. 122] Kolozsvár [! Landoz I. 4], Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 29]. Borbánd Vajasd a Bilak mentén, Háró, Déva [!], Vidra [Kern ÓBZ. XVIII. 38] Váralja a Sztrigy mellékén [!], Szászesanád [Barth VSV. XVIII. 30] Hosszüaszó [Barth Arch. XV. 107], Nagy-Szeben [Schur En. 89] Szt-Erzsébet|Fuss Alt. Arch. III. 246]. Poplaka [Andre Bot. Zeit. XI. 417], Szászujfalu Nagy-Csür [Fuss Bericht 25], Kis-Disznód [Fuss Trans. 88], Talmáes, Szehndek ([Schur En. 90], Árpás falu felett |!], Brassó, Keresziónyhavas, Királykó [!Schur En. 89], Borszék [Walz MNL. III. 66], Besztercze [Herzog Bistr. 12], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 9]. FIOR CN T t 270. P. amara L. Syst. (ed. X. 1759) 1154. — |P. amara Baumg.* En. II. 316, sed specimen ejus in Herb. Kitaibelii (LIX. 12) ad P. vulgarem pertinet]. — Magasabb mészkő helyeken a mezei tájtól az alhavasi tájig.— Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben |Dielz VSV. III. 188], Torda [Eresei Tord. 38], Tilalmas tető Toroczkónál [Barth ap. Schur Phytogr. 123], Csáklyaikó |Baumg. Il. c.], Gyulafehér- várt a Mamut és Bilak hegyeken [Cserni Gyulaf. 29], Brassó |Schur! En. 90], Ocsém teteje [Schur OBZ. VIII. 22 ; VSV. X. lIDO- 271. P. Austriaca Crantz Stirp. Aust. fase. V. (1769) 439, t. II ! — [P. Austriaca Baumg.* En. II. 316. — P. alpestris Andre Bot. Zeit. XI. 417 ; Schur En. 90; Freyn Kózlem. XIII. 122. — P. uliginosa Schur Sertum n. 389 ; Phytogr. 123, — ex ipso in En. 90. — P. amara Kotsehy Zool. bot. (Gio III. 64; Sehur VSV. X. 143; Reckert VSV. VI. 19; Fuss Trans. 89 pro p.; Czetz! Erd. Muz. VI. 19; Pore. En. 9. — P. amarella Pore. MNL. IX. 126, — non Crantz. — P. mierocarpa Borb. OBZ. XXXV. 76]. — Mészkó havasaink és elóhegyeik sziklás füves helyein. — PBiharhegységben Szkerisora felett a Dalacsánán és POLYGALA. — GYPSOPHILA, 115 Vidra mellett a Piatra-Strucun [!], Strázsa, Pareng [Baumg. l. c.], Tal- máes [Fuss Trans. 89], Királykó [! Andre I. c.], Brassó [Fuss Trans. 98], Keresztényhavas |Baumg. 1. c.], Buesees |! Freyn l. c.], Korongyis [Reekert I. c.], és Rodna többi havasain [Czetz! Erd. Muz. VI. 19; Pore. En. 9], Kóhavas, Teszla, Csukás |!]. 272. P. Sibirica L. spec. (ed. 1753) 702. — [P. DBarthiana Fuss Verh. sieb Ver. XIX. 210; XXI. 45]. — Szászesanád mellett a «Nagy- hezy» szikár homokos keleti lejtőjén 350—400 met. s. m. magasság- ban fedezte fol Barth József 1866 máj. 20. [Barth* ap. Fuss l. c. ; VSV. XXI. 45]; de azóta botanikus célokra majdnem egészen kiás- ták. — Polygala Sibirica Linne l. c. szerint: «Habitat in Sibiria D. Gmelin» ; ezért az a növény tekintendő a typikus P. Sibirica-nak melyet Gmelin sib. IV. p. 64. n. 54. alatt a Linne spec. II. p. 987-ből vett diagnosissal és idézettel támogat és müvében a XXXII. táblán le is rajzol. Gmelin eme rajzával a Szászcsanád mellett termő Polygala Sibirica teljesen megegyez! — Ledebour szerint e növény Dél-Orosz- országban is otthonos. t 273. P. Chamaebuxus L. spec. (ed. 1753) 704. — [P. Chamae- buxus Baumg.* ! En. IT. 318. — Chamaebuxus vulgaris Schur En. 90.) — Sziklás alhavasi erdőkben: Pareng, Teszla, Csukás |Baumg. l. c.]. XI. Silenaceae DC. prodr. I. 351. 16. Gypsophila L. gen. n. 563. 274. G. petraea Baumg. En. 1. (1316) 385 sub Panffya. — [Banffya petraea Baumg."! l. c. — Gypsophila transsilvaniea Spr. eur. post (1827) 179].— Mészkó sziklákon az alhavasi tájon. — Királykó |! Ko- tschy ZBG. III. 64], Ducsecs, ióhavas, Tejkóhavas Teszla, Csukás (! Baumg. 1. c.], Ocsém [! Bielz Landk. 79], Nagy-Hagymás, Egyeskó [Janka ! OBZ. XVIII. 200]. t 275. G. repens L.spec. (ed. 1753) 407. — [G. repens Daumg.* En. I. 384, — sed in herbario ejus deest, nec in locis ab eo indicatis re- centius inventa]. — Lapadna és Rotunda alhavasokon Rodna hegysé- gében |Daumg. l. c.], — de újabb időben ott nem lelték. 276. G. fastigiata L. spec. (ed. 1753) 407. — [G. arenaria W. et K.; Daumg.*! En. I. 384]. — Napos homokos dombokon s mezókón.— Kolos és Torda közt [Baumg. l. e.], Medgyes mellett a Czigányhegyen [Barth exs.! VSV. XVIII. 30]. 1 277. G. paniculata L. spec. (ed. 1753) 407. — [G. paniculata Sehur* Sertum n. 394]. — Szántókon s mezőkön: Zám, Dobra és Déva mellett [Schur En. 91]; magam azonban, bár e helyeken tóbb- ször megfordultam, nem láttam ott. 278. G. muralis L. spec. (ed. 1753) 408. — [G. prostrata Benkő" Trans. 124. — G. muralis Baumg. En. I. 384. — G. serotina Hayne in Willd. En. hort. Berol. I. 464]. — Szikár mezőkön, patakok esorvá- ján kiszikkadó poesolyáknál, romokon az egész terület mezei táján. 116 TUNICA. — DIANTHUS. 71. 'Tunica Scop. carn. (ed. 1772) I. 300. t 979. T. Saxifraga L. spec. (ed. 1753) 413 sub Diantho. — [Gypsophila Saxifraga L.; Baumg. En. I. 384. — Tunica scabra Schult. — "T. rigida Reichb. Germ. Exc. III. 3802, — non (L.)] — Baumgar- ten I. 384 szerint közönséges; ellenben Fuss Trans. 91 szerint üjab- ban Erdélyben senki sem szedte: magam sem láttam Erdélyben, de szedtem a Bánság több helyén. — Brassó [Schur OBZ. XIX. 16], Besztercze [? Scholtes Manuscript ap. Herzog Bistr. 13]. 78. Dianthus L. gen. n. 565. 980. D. prolifer L. spec. (ed. 1753) 410. — [D. prolifer Baumg.* En. I. 389. — D. diminutus Baumg. ! l. c.]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon. — Meleg-Szamos [Landoz I.4; II. 27], Záh, Mezőség [Eresei Tord. 143], Várfalvánál és Padságnál az Aranyos mellékén, Krakói völgy a Keeskekó felé, Szt-Mihálykove Tótfalunál |!|, Gyula- fehérvár [Cserni Gyulaf. 28]. Haró hegyei, Várhegy és Szárhegy Dévá- nál, Kaprueza hegy Vajda-Hunyadnál, a Sztrigy és mellék patakai mentén Piskitól Pujig bóven|!| Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 91], Vereshegy Szászsebesnél [Schur VSV. X. 60], Nagy-Szeben [Schur En. 99], Szt- Erzsébet, Szelindek (Fuss Trans. 91], Talmács, Ujegyháza [Baumg. 1. e.], Medgyes és Darlócz közt, Asszonyfalva, Kis- Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 30], Segesvár, Szászkézd, Kóhalom, Brassó [Daumg. 1. c.], Idecspataka |Emerich ap. Fuss l. c.], Görgény [Walz. MNL. III. 66]. 281. D. Armeria L. spec. (ed. 1753) 410. — [D. Armeria Baumg.* En. I. 388. — D. Pseudoarmeria Herzog Bistr. 19, et Auct. Trans., non MB. ! — D. corymbosus Borb. ! Kózlem. XII. 81, — non Sibth. et Sm. — D. Armeriastrum Wolfner Óst. bot. Zeit. VIII. (1858) 318]. — Erdős cserjés helyeken, szikár kaszálókon az egész terület nezi mm a hegyes vidékek hegyi tájáig. 282. D. compactus Kit. in Schult. Ost. FI. (ed. I I. 654. — ID. barbatus Baumgarten* En. I. 387. et Auct. Trans.! — D. ca- pitatus Baumgarten Mant. 38 ex descriptione et loco natah! — D. subbarbatus Schur ! Ost. bot. Zeit. XI. 91; Schur En. 92. — D. latifo- lius Czetz! Erd. Muz. VI. 14, — vix Willd.]. — Havasaink sziklás füves helyein, honnan leszáll a hegyi tájra is. — P1atra-arsza a Vle- gyásza hegységben |Dielz ap. Fuss Trans. 92], Hideg-Szamos |Landoz I. 4 ; II. 27], Gyulafehérvárt a Pappatakánál (Haynald exs. ! ap. Janka ÖBZ. VI. 315], La-pojen Alsó- Vidra felett és Valye-csepilor a Kukur- beta oldalán [!], Zajkányi havas a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Avrisel, Csorte, Damnavölgye, Bulla völgye [Fuss Trans. 92], Negoj, Butyán [Schur En. 92], Árpás havasai |! Fuss ap. Baumg. Mant. 39], Tericza [Baumg. Mant. 38], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Bárczaság havasai [Daumg. En. I. 387], így a Királykövön [! Fuss DIANTHUS, 117 Trans. 99], s a Buesecsen [!], Górgény-Kelemen hegyesoport | Ercsei Tord. 143], fry a Magurán Görgény mellett |Walz. MNL. III. 66], Muntyele Gropilor [Fuss Trans. 92), Belbor [Andre Bot. Zeit. XI. 436], O- és Uj-Rodna közt [Schur! VSV. V. 81], Unókó [Fuss VSV. V. 98] s Rodna többi hegyein [Pore. En. 9], Cziblesz |Bielz ap. Schur VSV. I. 101]. k D. barbatus L. colitur in hortis. — Virágos kerteimkben te- nyésztik. 283. D. Carthusianorum L. spec. (ed.1753) 409.—|D. Carthusianorum Baumg.* En. I. 387 proparte. — D. Carthusianorum var. latifolius Grisb. Iter (1852)n.57 tam ex descriptione, quam ex locis natalibus pluribus. — D. vaginatus Fuss Trans. 93, — nec. aliorum. — D. Carthusianorum a ) roridus, b) subfastigiatus, d) saxigenus Schur En. 92—93. — D. Carthusianorum a) biternatus Porc. Naseud. 174, — non Schur !]. — Hegyes dombos vidékek kaszálóin és sziklás helyein a mezei és hegyi tájon. — Csuesa, Nagy-Sebes, Dragánvolgy [!], Dánffy-Hunyad [Hay- nald herb.!], Kolozsvár |Landoz II. 27], Mezőség |Daumg. l. c.], Záh [Eresei Tord. 143], Toroczkó és Padság hegyei, Csáklyaikó [!], Kecs- kekó [!Csató ap. Schur Phytogr. 127], Felsó-Vidránál a Kukurbeta felé [!], Piski, Hátszeg, Retyezát [Grisb. Iter n. 57], Zeykfalva a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans: 99], Szászsebes [Csató ap. Schur Phytogr. 127], Székáesvólgy [Csató Székács 256], így Drassónál és Szerdahelynél |Csató exs. !], Talmáes [Baumg. l. c.], Szt-Erzsébet [Grisb. I. c.], Kis-Disznód, Nagy-Szeben, Nagy-Csür, Dolmány, Szászujfalu (Fuss Trans. 92], Tür, Szászcsanád, Nagy-Selyk, Nagy-Ekemezó, Hosszüaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 31]. Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár [Fro. Schàssb. 22], Brassó |! Lurtz VSV. V. 147], Száraz- Tómós [Schur VSV. X. 207], Elópatak [Barth exs.!], Szt-Anna tó, Büdös [Schur OBZ. VILI. 287, 293], Ocsém és Csik-Szt-Domokos [Schur OBZ. VIII. 24; VSV. X. 167], Borszék [Schur En. 93], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 233], Szászrégen |Emerich ap Fuss Trans. 92], Uvegzcsür mellett Görgény vidékén [Walz. MNL. III. 66], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 14]. o 983/b. D. tenuifolius Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. (1853) 22. — [D. atrorubens DBaumg.* herb.!; En. I. 388; Fuss Trans. 93, quod ad plantam herb. Baumg. — D. Carthusianorum $) ternatus Heuff.! Zool. bot. Zeit. VIII. (1858) 68. — D. gramineus Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 177; Schur Sertum n. 407, — solum nomina. — D. tenuis Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 153. — D. chlosphyllus Schur En. 95. — D. transsitvanieus Czetz! Erd. Muz. VI. 14, — non Schur. — D. vaginatus Heuff. exs. ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 247. — D. Carthusianorum e) parviflorus Schur En. 93, — ex loco natali !] — Hegyi és alhavasi tájak sziklás kóveeses helyein. — Valkó felett Kolozsmegyében [Baumg. l. c.], Szuszény felett a Retyezát hegység- ben |! Heuff. ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 247; Heuff. ZBG. VIII. 65], Dreksán Commandó (Baumg. herb.!], Zsijeez völgye Petrozsénynél 118 DIANTHUS. [Borb. Kózlem. XII. 84], Falkenstein [Fuss! ap. Andrae Bot. Zeit. XIV. 247], Szurul |Haynald herb.!|, Bulla. Butyán (Schur En. 95], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Ucsa havasai [Haynald herb. !], Bráza kószirte [Daumg. herb.! Andre Bot. Zeit. XIV. 247], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Királykó |! Schur En. 95] és Zernyest többi ma- gasabb hegyei [!], Buesees [! Andre Bot. Zeit. XIV. 248 sub D. Car- thusianorum|, Kóhavas! [Schur En. 92], Predeal a Tömös szorosnál [! Schur VSV. X. 207], Ocsém [Fro. Arch.TII. 156; Schur ; OBZ. VIII. 22], Borszék [Schur VSV. X. 153], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], s Rodna többi magasabb hegyein [Czetz! Erd. Muz. VI. 14; Porc.! Naseud. 175]. 283/c. D. subneglectus Schur En. (1866) 95. — (D. nitidus Daumg.* En. I. 390; Fuss exs.!, Trans. 95; Rómer Karpat. Ver. III. 145. — D. csesius Baumg. ! En. I. 392; Sehur En. 97, — non Smith. — D. neglectus Schur En. 96. — D. eramineus Czetz herb. !, Erd. Muz. VI. 14]. — Sziklás kóvecses helyeken a havasi tájon. — Retyezát, Páreng |! Baumg. l. c. sub D. nitido), Freck havasai [Haynald herb. !], Arpás havasai [Fuss Trans. 95 sub D. nitido|, Fogaras havasai [Schur ! En. 96], Királykó [!Schur En. 95], Bucsecs, Kóhavas [!Baumg. l. c. sub D. essio|, Piroska |Daumg. l. c. sub D. nitido], Rodna havasai [Czetz ! l. c.]. 384. D. Marisensis Simk. Term. Füz. IX. 37. (D. Charthusia- norum b) puberulus Simk. Kózlem. XV. (1878) 531. Simk. ap. A. Kerner Schede II. (1882) 63 pro specie, — non D. latifolius var. puberulus Borb. Ost. bot. Zeit. XXVIIL (1877) p. 379. — D. Carthusia- norum Daumg.* herb.! et En. I. 387 pro p.; Cserni! Gyulaf. 28; Téglás 'Tudósítv. I. 20. — D. Carthusianorum 2) campestris Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 68. — non D. campestris MD. — D. Carthusia- norum ) ) atrosanguineus saxigenus Schur Phytogr. 127. — D. atro- rubens Auct. Trans. — non All. — D. vaginatus Schur En. 93; Phytogr. 123, — non Reiehb. D. diutinus Schur En. 93 ; Blocki Ost. bot. Zeit. XXXI. 149, — non Kit.]. A D. Carthusianorum-tól állandón A D. Carthusianorum L. statim külónbózik szirmainak kisebb lemeze és kisebb durvább bórnemüebb gallér pikkelyeivel, melyek élükön alig vagy épen nem hártyásak. Gallérpikkelyeinek meze és színe vál- tozó, miért is főkép a következő va- rieta:okban jelenik meg: dignoscitur: lamina petalorum minori, squamisque calycinis minoribus durio- ribus magis coriaceis et margine vix aut anguste solum membranaceis. Indumentum et color squamarum ealycinarum variat, quare varietates sequentes precipue praebet: x) typicus. — [D. Carthusianorium 5) puberulus Simk. Kózlem. XV. 531]. Squamis calycinis et caule etiam aspero puberulis. 6) laevigatus. — Squamis calycinis cauleque glabriusculis lae- vigatis. 1) Ohabensis. Squamis calycinis albido stramineis, iis D. sabule- torum Heuff. similibus; caule vix spithameo. |D. sabuletorum Simk. Kózlem. XV. 531, — non Heuff.]. Varietas hec adhue solum in ari- dis collium inter pagos Csopea et Kóalja-Ohába lecta [Simk. 1. c.]. A mezei táj szikár dombjain és kaszálóin bőven. — Kolozsvár DIANTHUS. 119 (! Landoz I. 4], Berkenyes [Freyn exs.!], Torda hasadéka |! Barth ap. ed Phytogr. 127, 198], Toroczkó és Nagy-Enyed közt |! Schur En. 93], a Csáklyaikó és Kecskekó hegykórnyéke, Szt- Mihálykóve Tótfalu- nál, Bilak hegy Borbánd és Vajasd felett|!] Mamuthegy Gyulafehér- várnál [! Cserni l. c.], Verespatak, Bucsum, Doieza az érezhegység- ben [!] a Maros melléke hegyein Zámtól Gyulafehérvárig mindenfelé [Simk. ap. A. Kern l. c.], Vajda: Hunyad, Telek és Zalasd a Cserna vidékén, Petrozsénytől Piskiig a Sztrigy egész mellékén [!], így Hát- szegnél is [Schur En. sub D. vaginato|, Szászsebes (Csató Székács 256], Szerdahely [Fuss Trans. 93], Szt-Erzsébet [Schur En. sub D. vagi- nato], Vizakna, Nagy-Szeben, Giresau, Vestény (!], Sombor [Baumg. ! En. sub D. Carthusianorum], Hosszüaszó [Barth exs. !]. Büdös | Darth ap. Schur Phytogr. 128 sub D. vaginato], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 9; Naseud. 175 sub D. atrorubente|, Czenkhegy, Hétfalu hegv- vidéke, Málnás, Dükszád |!]. 285. D. giganteus D'Urv. Enum. (1522) 45. — [D. virgineus Lan- doz* I. 4. — D. glaucophyllus Reichb. [cones VI. (1844) f. 5015 c. non Hornemann. — D. banatieus Grisb. Iter (1852) n. 55, et Auct. Trans., — non Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. (1853) 68. Stirps Heuffelii in Transsilvania adhuc non est lecta, ibidemque vix provenit. — D. Bal- bisii Schur! En. 94; Fuss! Trans. 94; Wolff! MNL. I. 57 ; aliorumque Auct. Trans., — non Seringe in DC. prodr. I. (1824) 256. — D. con- sanguineus Sehur En. 93 ex descriptione et loco natali. — D. biter- natus Schur! Verh. sieb. Ver. V. (1854) 83, X. 117, 157, 195; px 94. — D. eapitatus Landoz I. 4: Sehur Verh. sieb. Ver. X. 73, non Baumg. — D. giganteus b) humilior Borb. Kózlem. XII. 85. D. atrorubens Barth Arch. XV. 108]. — Sziklás vagy fövenyes ime szleő és trabit hegyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 4; Andrae Bot. Zeit. XIV. 248], Apahida a Mezőségen [Schur VSV. X. 117; D. eonsanguineus Schur En. 93], Torda hasadéka [! Janka OBZ. VIII. 199, Sehur VSV. X. 73; Landoz II. 27], Várfalvánál az Aranyos men- tén|!|, Székelykó |!Borb. ÖBZ. XXVIII. 311], Nagy-Eny ed [! Barth Arch. XV. 108], Izenpataka [Haynald herb. !|, Szt Mihálykéve Tót- falunál [!, Déva (bőven! Barth ap. Borb. Közlem. XII. 83], Kozolya hegy, Haró hegyei [!], Aranyihegy Piskinél | Darth ! Arch. XV. 108], Váralja-Hátszeg (Barth exs.!|, a Retyezát hegy ség két völgye Malom- viz felett, Petrozsény [! Borb. Kózlem. XII. 83], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 93], Szászsebes [Csató ap. Borb. Il. c.], Nagy-Apold [Sehur VSV. X. 59], Szelindek [(Schur En. 94], Kis-Torony és Keresz- ténysziget közt [Schur! VSV. V. 83], az Olt folyó mellékén a Veres- torony szorosnál [Fuss ap. Grisb. Iter n. 58], így Talmácsnál és Boi- ezánál |Schur OBZ. XI. 90, En. 93, 94], Nagy- Szeben [Andrae Bot. Zeit. XIV. 948], Resinár | Fuss Trans. 93], Kóhalom [Barth Arch. XV. 108], Királykó Zernyest felett [Schur ÖBZ. XL. 20]. Brassó [Barth Arch. XV. 108], Büdös [Sehur ÖBZ. VIII. 987]. Öcsém és Csik-Szt-Domo- kos [Schur ÓBZ. VIII. 22, 24], Görgény [Schur VSV. X. 157]. Gáncs, Mazgyar-Nemegye |Czetz herb.! sub D. banatico|, Tópehezy Alsó- Rákosnál (bőven s más rokonfaj nélkül !|. 190 DIANTHUS. 286. D. collinus W. et K. Icones I. t. 38 (1800). — (D. collinus Baumg.* En. I. 387. — D. Seguieri Landoz I. 4. — D. asper, D. Se- guieri, D. Courtoisii Schur Sertum n. 411—413]. — Napos füves dom- bokon a mezei tájon ; ezért a Daumg.-tól alhavasi vidékeken jelzett D. collinus hihetőleg a D. trifasciculatushoz tartozik. — Kolozsvár [! Landoz I. 4], Ajton |Freyn! Közlem. XIII. 120], Magyar-Nemegye [Czetz! Erd. Muz. VI. 14], Brassó [Schur En. 96], Kóhavas, Csu- kás [? Baumg. l. c.]. 287. D. trifasciculatus Kit. in Schult. Oster. (ed. 1814) I. 654. — [D. trifasciculatus Fuss* ap. Maly En. 303. — D. heptaneurus Grisb.. ]ter (1852) n. 62. — D. transsilvanicus Schur Verh. sieb. Ver. V. (1854) 82; En. 95. — D. collinus $) glabriusculus Kit. in Linnza XXXII. (1863) 5 528]. — Erdős, cserjés dombokon s hegyeken a mezei tájtól az alhavasi tájig. gyakoribb az n — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 44], Kolozsvár |! Fuss Trans. 94]. &zt- Gothardnál a Kis-Kónis nevű erdőben és Czege felé [Janka OBZ. VI. 193], Magyar-Bagó [Csató ap. Borb. Kózlem. XIII. 206], Nagy-Enyed |! Csató MNL. j 38], Szerdahely [Fuss Alt. Arch. IH. 264], Resinár |! Grisb. l. c.], Talmáes, Guraró (Fuss Bericht 29], Zood [Fuss Trans. 94], Lotriora völgy [Fuss exs.!|, Verestorony szo- rosa [Andre Bot. Zeit. XI. 436], Gótzenberg [Ormay exs. !], Czibin- zuhataga, Nagy-Szeben, Arpás hegyei [Schur En. 95— 96]. 288. D. callizonus Schott et Kotschy* ! Dot. Zeit. IX. (1851) 192. — '[órmelékes gyepes lejtőkön a havasi és alhavasi tájon. — Királykó [! Fuss ap. Grisb. Iter n. 65; Kotschy ZBG. III. 65), így a Királykó- csúcsa felé a Vleduska felett s a Kr epatura szakadékban bőven |!]|. Bu- egecs [? Fuss Trans. 96]. 289. D. glacialis Haenke in Jacq. Coll. II. (1788) 84. — [D. gla- cialis, et D. alpinus Daumg.* En.1. 393, ex locis natalibus indic ucN — D. gelidus Schott ! Analect. (1854) 54. — D. callizonus Primies Kárpát.. VII. 376]. — Havasamk sziklás füves magaslatai /sorte [! Huss Trans. 95], Szurul |Baumg. l. c.], Negoj, Albie, Bulla (Fuss Trans. 95], Domna völgye Fro. VSV. VII. 1 26], Arpás havasai (bőven ! Schur VSV. III. 85], Tericza [! Fuss Trans. 95], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Vurfu-Luci | Baumg. Ines Királykó |? Fuss Trans. 95]. Bu- esecs Kóhavas 1! Baumg. l. c.], Kelemen havascsoport |Ercsei Tord. 145], Rodna havasai, így: Ünőkő [!Schur VSV. X. 131], Korongyis [Fuss Trans. 95] és Galacz [Porc. En. 9], Cziblesz [Baumg. 1. c.j. t 990. D. brachianthus Schur* Em. (1866) 96, — non Boiss. voy. (1837) 85. — |[Est. sec. Blocki Ost. bot. Zeit. XXXI. 150 planta hybrida, ex D. (EsnHusin ond et D. alpino orta; sed D. alpinus apud nos non provenit). — Királykó [Schur l. c.]. — Schur herbariu- mának Dianthusai dir évek óta Borbás Vinezénél hevernek, s azokat sem tóle sem a Lembergi Muzeumtól meg nem kaphattam. 291. D. deltoides L. spec. (ed. 1753) 411. — [D. deltoides Baumg.* En. I. 389. — D. silvestris Baumg. l. c. 390; Landoz II. 27. — D. al- pestris Daumg. ! Mant. 39. — D. monspessulanus Fuss Bericht. 29]. — Erdős, cserjés hegyvidékek nyilt tereim a mezei és hegyi tájon. — DIANTHUS. 19f Beleshegy Magyar-Valkónál [Baumg. Mant. 39], Kolozsvár [Landoz 1. c.] Nyegránál (Kern. ÓBZ. XVIII. 89] s onnan fel a Kukurbeta felé [!], Segesvár, Keresztény hegység, Ducsecs, Háromszék és Csikszék [Baumg. En. I. 390], Büdös [Schur En. 99]. t D. Caryophyllus: L. |D. virgineus Baumg. herb. ! En. I. 392], et D. monspessulanus L. coluntur solum, nec spontanez apud nos. — Virágos kerteinkben tenyésztik mindkettót; vadon nem teremnek Er- délyben. 292. R. Henteri Heuff.* in Grisb. Iter (1852) 303. — [D. Kayse- rianus Schur En. (1866) 97. — D. petraeus »« Carthusianorum, aut D. deltoides »« Carthusianum ex Blocki Ost. bot. Zeit. XXXI. 150]. — Alhavasi tájak sziklás helyein a Czibin hegységben. — Falkenstein a Zood patak mellékén [Fuss ! ap. Grisb. 1. c.], Frumósza, Guraró hegyei [Schur En. 97]. 293. D. serotinus W. et K. Icones II. (1804) t. 172. — [D. sero- tinus Baumg.* En. I. 391]. — Fóvenyes napos helyeken a mezei tá- jon; Schur szerint az alhavasi tájon is. Szászsebesnél a Veres- hegyen [!Bielz Landk. 79], Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó [Baumg. 1. c.], Bucsecs [? Schur En. 99], Tómós [Schur VSV. X. 207]. 294. D. integripetalus Schur! En. (1866) 98. — [D. petraus W. et K. Icones III. (1812] t. 222! — Baumg.* En. I. 392, — non MB. Taur. Cauc. I. (1808) 323]. — Mészkő sziklákon a mezei és hegyi tájon. — Torda hasadéka | Baumg. herb. !, Freyn Kózlem. XIII. 120], Runk és Lunka közt |Freyn Kózlem. XIII. 120], Székelykó ( Wolff! VSV. XVI. 37] és Tilalmas Toroezkónál|!], Vulturésze és Skericza Padságnál bőven [Simk. Album 182, 184], Csáklyaikó [Baumg. 1. c.|, Bucsecs [? Schur En. 98]. 294/b. D. spiculifolius Schur ! En. (1866)98, — excepto synonymo Fischeri. — [D. plumarius Baumg.* ! En. I. 390. et Auct. Trans., non L. — D. hungaricus Andre Bot. Zeit. XI. 436, — vix Pers. — p. rotinus Salzer Verh. sieb. Ver. XV. 50; Barth Verh. sieb. Ver. XIX, 144. — D. petraeus Kerner Ost. bot. Zeit. XVIII. 90; Janka Kózlem. XII. 187. — D. plum var. erythrocalyx Schott herb ! D. arenarius Cserni Gyulaf. 28? ]. — Mészkő sziklákon a mezei tájtól a havasi tá- jig. — Piatra-arsza a Vlegyásza Pcr [! Bielz VSV. III. 188], Torda hasadéka [Schur VSV. X. 73], Székelykó [Simk. Album 1767, Tilalmas Toroczkónál, CSAklyaihd [!]], Enyed és Toroezkó közt [Schur En. 98], Kecskekó |! Schur VSV. X. 67], Gyulafehérvár |? Cserni Gyu- laf. 28], Hallerhavasok | Eresei Tord. 141], Skericza Padságnál |! Freyn Kozlem. XIII. 120], Vidra mészkó bérezein a Biharhezgységben |! Ker- ner l. c.], Vulkánhegy Abrudbányánál [!], Fedelüse |? Sigarus ap. Fuss Trans. 97], Lotriora völgy (Fuss l. e. sub. D. petrao]. Királykó |! An- dra. l. c.] Zernyest és Brassó hegyein [! Fuss Alt. Arch. II. 566), Duesecs (! Fro. VSV. VI. 199], Keresztényhegység [! Fuss Trans. 97], Büdös [Sehur En. 98], Öcsém [Fro. Arch. III, 156], Nagy-Hagymás [Janka Kozlem. XII. 187], Borszék [Fuss Trans. 97 sub D. petraeo], hodna [Sehur VSV. X. 193], Tópehegy Alsó-Rákosnál |!]. 295. D. superbus L. Fl. suec. (ed. 1755) 146 : amoen. IV (1759) 272. 129 DIANTHUS. — SAPONARIA. — CUCUBALUS. — [D. superbus Baumg.* En. I. 391]. Erdős cserjés helyek nyilt terein a mezei és hegyi tájon. — Hosszüaszó, Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 31], Verd [Fuss Trans. 97], Segesvár, Keresd | Baumg. l. c.], Bucsum [Fuss Trans. 97], Agostonfalva [Freyn Kózlem. XIII. 120], Feketeha- lom, Brassó | Baumg. 1. c.], Buesecs [Salzer Reiseb. 165., Magyar- Her- mány, Paphomloka, Csereerdó (Fuss Trans 97], Lóvete | Baumg. l. c.], Hargitta [Fuss 1. e.], Felsó-Torja [Schur OBZ. VIII. 284; VSV. X. 186], Büdös [Schur! OBZ. VIII. 287], Szt-Anna tó [Andre Bot. Zeit. XI. 437], Borszék [!Baumg. 1. e.], Belbor [Salzer Reiseb. 217], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 233], Alukás, Ditró, Besztercze [Fuss Trans. 97], Górgény-Kelemen hegyesoport (Eresei Tord. 144], Strimbu hegy [Fuss VSV. V. 95]. Rodna |! Schur VSV. X. 123] és vi- dékén |Porc. En. 10]. 995/b. D. speciosus Reichenb. Germ. Exc. (1832) 808 pro var. D. superbi. — (D. Wimmeri Wiehura in Verh. schles. Ges. 1844 p. 75. — D. superbus a) grandiflorus Schur* Sertum 427]. — Alhavasi és havasi tájakon. — Büdös, Oesém |? Schur En. 99], Rodna havasain [Czetz herb. !, Pore. En. 10]. 79. Saponaria L. gen. n. 564. 296. S. officinalis L. spec. (ed. 1753) 408. — [S. officinalis Daumg.* En. I. 386]. — Utak, gyepük folyók mentén az egész terület mezei táján. 997. S. Vaccaria L. spec. (ed. 1753) 409. — ( Vaccaria pyramidata Fl. d. Wett. II. 88; Baumg.* En. I. 386]. — Szántókon, vetések közt a mezei tájon. — Kolozsvár (| Landoz I. 4|. Torda | Bielz ap. Fuss VSV. XV. 1297], Mezó-Csán, Vajasd (!]. Bilak [! Sehur VSV. X. 61]. Gyulafe- hérvár [!Reckert ap. Fuss VSV. XV. 127], Felsó-Váradja (Janka ap. Fuss I. e.], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 16], Székáesvólgy |Csató Székács 256], Balázsfalva, Monora, Nagy- Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 31], Kóhalom, Alsó-Rákos | Daumg. 1. €.], Szt-Péter Brassónál[Sechur ap. Fuss VSV. XV. 127], Sajó völgye [-»Pore. Em.-10/- 298. S. hellidifolia Smith Spic. Bot. (1791) 5. |Dianthus compac- tus Simk.* Album. (1882) 184, — non Kit.]. — Szedtem 1881 aug. 21. Padság felett a Skericza alhavas sziklás szakgatott verőfényes hátán [Simk. 1. c.], de terméses példányait a Dianthus compactus elsült monstrosus formájának tartottam, mígnem 1883-ban Wolff Gyula vi- rágos példányokban is szedte s így pontos meghatározását lehetővé tette. S0. Cucubalus Tournef. instit. t. 176. 399. C. baccifer L. spec. (ed. 1753) 414. — (C. baccifer Baumg.* En. L 394]. — Gyepük, cserjések ligetek mentén a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Torda. Gerend, Záh, |Ercsei Tord. 90], Bu- csesd a Vulkán hegynél, Boieza az Erezhegységben, Zám, Haró, Déva|!] HELIOSPERMA. — SILENE. 193. .Várhely [!Hazsl. Kózlem. X. 15], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 99], Székáesvólgy [Csató Székács 256], Cibinvólgye Gurarónál [(Ormay exs.!], Nagy- -Szeben, Szt-Erzsébet, Nagy-Csür. Giresau, Med- gyes [Fuss! Trans. 99], Arbegen, Kisselyk, Szászesanád, Monora, Ba- lázsfalva, Hosssüaszó, Kis- és "Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 31], Segesvár [Fro. Schüssb. 22], Szászrégen | Emerich ap. Fuss l. c.], Besz- tereze [Herzog Bistr. 13], Rodna-Naszód vidéke |Pore. En. 10], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 81. Heliosperma Reichb. repert. herb. 1841 p. 206. 300. H. quadrifida L. spec. (ed. 1753) 415 sub Cucubalo. — [Si- lene quadrifida L. syst. (ed. X. 1759) 1032. — Lychnis quadridentata L.; Baumg.* En. I. 420. — Silene pubibunda Hoffmannsegg in Reichb. Icones IX. 28. f. 1177. — S. alpestris Baumg. En. I 400, Schur En. 106, — exloeis natalibus indicatis, — non Jaeq. — 5. pusilla Schur Sertum n. 464, — non.W. et K.]. — Mészkóves talajon összes havasaink forrásos, esermelyes helyein ; s a havasi patakokkal leszáll e magas vi- dékeink mezei tájáig is. 82. Silene L. gen. n. 567. 301. S. acaulis L.spec. (ed. 1753) 415 sub Cucubalo. — [Silene acaulis L. spec. (ed. 1763) 603; Baumg.* En. I. 401. — 5. exscapa Auct. Trans., — non All.; nam in nostra forma exscapa capsule ob- longs sunt, nec subrotundz quam in stirpe All. Havasaink gyepes köves magaslatain. — Retyezát hegységben a Kuszturák tavánál | Csató Erd. Muz. IV. 79], Pareng, Burkács, Bulla völgye [Fuss Trans. 99], Árpás havasai [|Schur VSV. III. 85], Buesees, Kóhavas, Piroska I! Baumg. 1. c.], Unőkő [Bielz ap. Schur VSV. I. 101], Gergeleu [Her- bieh Buc. p. V.], Ciblesz [Fuss Trans. 99]. 302. S. Dinarica Spr. Syst. II (1325) 405. — |S. depressa Baumg.? En. I. 404, — non MB. abusi un Janka Linn. XXX.(185 59) 559; sed stylis tribus quam in Silenis typicis preedita, nec binis quam in Baponariis inveniuntur; habitu etiam ad Silenes pertinet). A déli határ lánezolat granitos havasainak sziklaréseiben ; Baumgarten téve- sen irja mészkóvón. — Szkerisora havas a Bánság határán [Heutt. ZBG. VILI. 70], Szurul [Fuss ap. Grisb. Iter n. 55], - Negoj [! Reissenb. ap. Fuss VSV. XIII. 151], Burkács, Arpáshavasai [! Fuss Alt. Arch. II. 367], Terieza [! Fuss Trans. 100], Bráza havasai |Schur VSV. II. 177], Szombatfalvi patak forrás vidéke [Kotschy l. c. 274], Barczasági havasok [? Baumg. En. I. 404]. 303. S. Pumilio L. Syst nat. (ed. XII. 1767) 309 ; Mant. (1767) 71 sub Cueubalo. — (S. Pumilió Wulf. in Jacq. Fl. Aust. V. (1778) app. 26, t. IL; Baumg.* . Mant. 41]. — Havasok sziklás helyein. — Tericza [? Fuss Trans. 901, Piszku- Szumnuluj | Baumg ! 1. e.], Buesees [Schur! En. 103]. 194 SILENE. 304. S. Zawadzkii Herbich in Zaw. En. gal. buc. (1835) 54, 191. — [Melandrium Zawadzkii A. Br. in Flora 1843 I. 387, — sed ob stylos tres, ad Silenem pertinet. — Lychnis nivalis Daumg.* Mant. (1846) 43, — non Kitaibel. — Silenanthe Zawadzkii Grisb. Iter (1852) n. 56. — Proxima S. auriculata Sibth. et Sm. ; et S. lanuginose Barth]. — Mészkő havasokon. — Schusterresidenz árpási havason [Schur VSV. X. 167; En. 103], Fogaras havasai [Kayser ap. Schur VSV. X. 167], Öcsém [Fuss ap. Grisb. Iter n. 56], Rodna havasai | Baumg. l. c.] igy : Ünőkő [Brassai ap. Fuss Bericht. 29], Korongyis [Schur VSV. X. 144], Galaez [Herbich Buc. p. V.], Mihajassa, Gergeleu, Obersia-Rebri | Pore. ! Naseud. 177]. 305. S. venosa Gilibert Fl. Lithuan V. (1781) 165; Exerc. Phy- tol. I. (17929) 303, sub Cueubalo. — [S. Cueubalus Wib. Werth. (1799) 241. — Cucubalus Behen L. spec. (ed. 1753) 414, — sed non Silene Be- hen L. spec. (ed. 1753) 418. — S. inflata Smith Fl. Brit. II. (1800) 467. — Viscago Dehen Baumg.* En. I. 395. — S. Csereii Schur! En. 104; Phytogr. 132; Salzer B 81, 233; Porc. En. 10, — non Baumg.! — B. saponarizfolia Rohrbach Ost. bot. Zeit. XXIX. 73, — non Schur En. 103]. — Kaszálókon, gyepűkön, mezőkön az egész terü- let mezei táján. Főkép széles levelű (a. latifolia Rel.) alakja gyakori ; Rodna mellett az Izvor völgyben nagy ritkán piroslók is virágai, s ez alak a S. Csereii Porc. En. 10, — non Baumg. 305/b. S. Antilopum Vest Bot. Zeit I. (1843) 148 sub Cucubalo. — (S. alpina Schur* ! Sertum n. 450; En 104, — non Lam. — 5. maritima Schur Sertum n. 450. — S. brachyantha Schur! Verh. sieb. Ver. 130. — Behenanthe inflata c) subalpina, 2) subtriflora Schur Phytogr. 131. — $8 inflata B) pubescens Simk. Kózlem. XV. 532]. — Havasaink sziklás magaslatain a S. Cucubalus-t helyettesiti, melytól nagyobb virágaival különbözik ; szára s levelei többé kevésbbé szórósódók s ér- desedók. — Valye- csepilor a Biharhegységben [|!], Retyezát havasok [Simk. 1. c.], Butyán, Kepreriace, Árpás, "Bucsecs !Schur En. 104], Királykó[!] Ünőkő (Schur! VSV. X. 130]. 305/e. S. alpina Lam. Dict. II. (1736) 220 sub Cueubalo. — Ha- vas vidékek mészkő tórmelékén. — Skericza és Vulturésze Padságnál [Simk. Album 182, 184], Dersán, Cibinjézer, Avrisel, Negoj, Domna- völgye, Bullavólgye, Árpás és Fogaras havasai, Királykó, Bucsecs [? Fuss Trans. 100], Rodna havasai (Porc. En. 10]. 306. S. Csereii Baumg.* ! En. III. (1816) 345. — [S. saponarieefolia Schott in Reichb. Germ.. Exs. III. (1832) 824; Reichb. Icones VI. f. 5191!, Schur! En. 103. — $. Schottiana Sehur En. 103]. — Lósz- dombokon s tórmelékes napos mészkó hegyeken a mezei tájon. — Maros-Sólymos szólóhegyein Maros-Némethi felé!, Kecskedaga Szt- Benedek |Baumg. l. c.], Govasdia hegyein Vajda-Hunyad mellett [!], Gótzenberg | Grisb. Iter n. 53], Bioezánal és Talmáesnál a Zood felé eső lejtőkön [Schur! En. 103]. 307. S. Lerchenfeldiana Baumg.* En. I. (1816) 398. — (S. rupes- tris Schur Sertum n. 455 ; En. 105 ; Hazsl.! Kózlem. X. 16, — non L., eujus stirps genuina apud nos non crescit. — Ut S. rupestris L.in alpibus SILENE. 125 4 Barcensibus crescat (Schur En. 105), — mystificatio est; talia mystifi- eata solum specimina vidisse potuit cl. Rohrbach (Rohrb. Sil. 147)). — Granitos havasaink szikla réseiben. — Retyezát hegységen a Zenuga tónál s a Piesoru-koleuluj hegygerinczen [! Hazel. l. c ; Simk. Kózlem. XV. 532], Pareng. [Baumg. 1. c.], Burkáes [Fuss Alt. Arch. II. 367], Sehusterresidenz Arpási havason [Schur En. 105], Vistea-mare felé [Baumg. 1. c.], Bráza kószirte [Andre Bot. Zeit. XI. 437 ; Kotschy ZBG. III. 279]. 308. S. Armeria L. spec. (ed. 1753) 420. — (S. Armeria Daumg.* En. I. 399. — S. eompacta Baumg. l. c. ex locis natalibus indicatis ; Schur ! Verh. sieb. Ver. X. 59; Barth! Arch. XV. 108]. — Napos szik- lás hegyoldalokon a mezei tájon ; sok helyt kertekben is tenyésztik. — Csuesa [!Freyn Kózlem. XIII. 120], Dragánvólgye Székelyó völgye a Vlegyásza hegységben |!]. Kolozsvár (Landoz I. 4], Déva [!] a Sztrigy mellékén Ganezágánál | Csató Erd. Muz. VI. 26], valamint Kóalja-Ohá- bánál [!], Székácsvolgye [Csató Székács 257], Nagy-Apold [|Schur VSV. X. 59], Kis-Disznód [Ormay exs. !|, Dersán, Zood, Vestény Verestorony- szorosa, Giresau, Hermány, Dolmány |!Fuss Trans. 105], Talmáes [Daumg. l. e.], Szt-Erzsébet (Schur En. 105], Nagy-Szeben [Andre Bot. Zeit. XI. 437], Asszonyfalva [Barth VSV. XVIII 31], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár, Homoród-Almás barlangja | Baumg. 1. c.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 105], Brassó |! Barth Arch. XV. 108], Tusnád [!Baumg. 1. c.], Borszék [Schur! VSV. X. 154], Ditró [Fuss Trans. 105], Déda a Felsó-Maros mellékén | Walz. MNL. HI. 66], Kózrészhavas [Salzer Reiseb. 64], Topehegy Alsó-Rákosnál, Dükszád, Malnás [!]. 4 309. S. petraea W. et K. Icones tab. 164 (1803). — (8. saxifraga Baumg.* En. I. 393, — sed specimina in herbario ejus desunt]. — Re- tyezát, Páreng |Baumg. l. c.]. t S. flavescens W. et K. Icones tab. 175 (1804). — [5. flavescens Sehur Sertum n. 459; En. 105, — sed ex locis indicatis in herbario ejus lembergiensi deest.) . — Zám [Schur En. 105], Hunyadmegye [Lerchenf. ex Schur l. c. ]. 1 S. linicola Gmel. [Remete: Schur En. 103]; S. pendula L. [Nagy-Szeben, Brassó: Schur Phytogr. 135]; S. vallesia L. [Kolozs- vár! Landoz I. 4]; sponte apud nos non crescunt. — Vadon nem te- remnek Erdélyben. 310. S. conica L. spec. (ed 1753) 418. — [S. conica Baumg.* En. I. 403. — S. conoidea Schur! Sertum n. 452 ; En. 105, — non L.]. Szikár dombokon, mezőkön s tóltéseken a mezei tájon. — Toroczkó [Eresei tord. 148], Zám, Dobra és Déva közt [Sechur En. 105], Maros- Némethi, Maros-Sólymos, Morgonda [Baumg, 1. c.], Reussen [Schur En. 104), Kőhalom [Baumg. 1. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 101]. 311. S. Gallica L. spec. (ed. 1753) 417. — [5. gallica Baumg.* En. I. 403. — S. anglica et S. silvestris Schur Sertum n. 432. — 8. silvestris SchurVerh. sieb. Ver. X. 123; En. 100; certe etiam Schott ap. heichb. Germ. Exs. 819. — 8. vespertina Landoz I. 4; II. 27]. — Szántók közt, 196 SILENE. parlagokon, magasabb vidékek mezei uem. — Drágánvólgye a Vlegyá- szahogyságben 1, Kolozsvár | Landoz I. £], Ajton (Freyn Közlem. XIII. 120], Csáklyaikő [Barth VSV. XIX.143], Padság patakánál[!], Nyegra és Vidra felett a Biharhegységben, Bucsumnál és a Detunata alatt [!], Várhely |! Hazsl. Kózlem. X. 16]. Lepusnik völgye a Retyezáthegység- ben[!], Resinár (Unver. ex Fuss VSV. X. 123], Nagyszeben [Schur En. 100], Talmáes Talmaesal, Doieza [Fuss Trans. 102], Bráza | Baumg. 1. c.], Tóresvár [!], Hosszúfalu és Brassó közt [Baumg 1l. c.], Elópatak [Barth exs.!], Rodna [Schur VSV. X. 123], Naszód [Schur! En. 100]. t S. dichotoma Ehrh. Beitr. VII. (1792) 144. — [S. dichotoma Daumg.* En.l. 402]. — Nagy-Enyednél s Borbánd felett a Bilakon (Daumg. l. c.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95]. 312. S. viscosa L. spec. (ed. 1753) 414 sub Cucubalo. — [S. vis- cosa Pers. syn. I. 497. — Viscago glutinosa Baumg,* En. I. 395. — S. tatarica Fuss Alt. Arch.III. 264 ex ipso, — et Auct. Trans.|. — Ka- szülókon, száraz réteken a mezei tájon. — Kolozsvár mellett a Sza- mosfalvi tónál [Landoz I. 4; II. 27], Mezőség | Eresei Tord. 91], Virá- gosvolgy [Freyn Kozlem. XIII. 120], Torda (Wolff MNL. I. 57], Baromlaka, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 31], Álbai erdó Szerdahelynél [Fuss l. c.; Csató Székács 256], Kerezesori üveghuta [Fuss Trans. 100], Medgyes ]Salzer VSV. VII. 91], Segesvár Lővete [Baumg. l. c.], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 100]. 313. S. multiflora Ehrh. Beitr VIT. (17929) 141 sub Cucubalo. — [Viscago. puts DETUR ! ! En. I. 396]. — Füves hegyoldalokon a ra [Baumg.! I. e.], — [Sehur En. 103 UN a iUd od ls ud ámde herbáriumában a vig- nette így szól: «auf der Mezőség Maros-Némethi». Mezőség alatt te- hát e helyen Schur Maros-Némethit értette |. 314. S. Otites L. spec. (ed. 1753) 415 sub Cucubalo. — [Viscago Otites Baumg.* En. 396. — S. Otites Smith Fl. brit. II. 469. — 5. Pseudootites Schur ! Sertum n. 445 ; En. 1085 , Flhytogr. dt — 5. Oti- ses ?) ovalifolia Schur Phytogr. 134]. bokon a mezei tájon. — Kolozsvár EUIS L 4], eM Pad [Freyn Kózlem. XIII. 120], Torda |Ercsei Tord. 92]. Bilak, Szt-Mihálykove Tótfalunál, Déva, Haró, Vajda-Hunyad [!], Oláh-Brettye |Csató Erd. Muz. VI. 16] s egyáltalán az egész Sztrigy melléke Pujtól Piskug |!], Szászváros |Unver. ap. Fuss. Trans. 101], Székáesvólgy [Csató Székács 257], Szerdahely, Vizakna, Nagy-Csür, Szt-Erzsébet, Dolmány [Fuss Trans. 101]. Medgyes Asszonyfalva, Kisselyk, MODE Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 31], Segesvár [Fro. Schàüssb. 92], Fogaras |Schur En. 103], Brassó |!Fuss Trans. 101], Szászrégen [Emerich ap. Fuss 1. e.], Keresztheey [Schur VSV. X. 159], Tópehegy Alsó-Rákosnál, Hétfalu |[!] 315. S. parviflora Ehrh. Beitr. VII. (1792) 143 sub Cueubalo. — [Viscago parviflora Daumg.* En. I. 397, — sed in herbario ejus speci- mina desunt]. — Napos szikár kaszálókon és legelókón a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Torda, Bonyha |Baumg. Il. c.]. 316. S. nemoralis W. et K. Icones III. (1812) tab. 249. — [S. nemo- SILENE. 127 ralis Baumg.* En. I. 402. — Viscago mollissima Daumg.! En. I. 396, — non W. et K. — S. pilosa Schur ! En. 100, —non Spr. — 8. Italica Auct. Trans.! — non Pers. eujus stirps genuina floram mediterraneam so- lum incolit]. — Napos eserjés dombokon a mezei tájon. — Meregyó [Bielz VSV. III. 174], Kolozsvár! [Landoz I. 4], Torda hasadéka [!Sechur VSV. X. 73], Székelykő [!], Rank és Padság völgyei [Freyn Kózlem. XIII. 120], Skerieza Padságnál [!], Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 144], Felsó-Gáld hegyei, Kecskekó |! Baumg. l. c.], Déva, Haró, Vajda-Hunyad [bóven!| Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 79], Hátszeg, Magyar-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 103], Székáesvólgy [Csató Székács 956], Hosszüaszó (Barth VSV. XVIII. 31], Talmáes [Fuss Trans. 103], Szurul, Kerezesora hegysége és Fogaras hegysége |Schur En. 100], Brassó! [Baumg. En. I. 402], Bucsecs, Kóhavas [Schur ! En. 100], Csikszék, Háromszék ! |Baumg. En. I. 402], Borszék [Sehrur VSV. X. 153], Tihueza [Fuss Arch. 390]. Alukás, Ditró, Besztercze [Fuss Trans. 103], Strimbu hágó [Salzer Reiseb. 270], Rodna [Baumg. En. I. 402], s egyáltalán Rodna-Naszód vidékén [Pore. En. 10], Tópe- hegy, Hétfalu |!]. 317. S. longiflora Ehrh. Beitr. VIT. (1792) 144. — [S. longiflora Baumg.* En. I. 398. — S. longiflora B) juncea Otth. in DC. Prodr. I. (1824) 382. — S. longiflora var.) hnearifolia Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 72. — S. pallida Sehur Sertum n. 444]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda, Toroezkó |! Baumg. 1. e.], Gerend, Záh [Ercsei Tord. 148], Várfalva az Aranyos mentén |], Vidaj [Freyn Kózlem. XIII. 120], Nagyenyed [Barth Arch. XV. 108], Déva és Kozolya hegsyei[!|, Csopea és Kóalja-Ohába közt a Sztrigy mellékén [Heuff. l. c.; Simk. Kózlem. XV. 533], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans, 103], Koncza [Csató Székács 256], Szászesór, Kakas- falva, Szt-Erzsébet, Dolmány, Szászujfalu [Fuss Trans. 103), Nagy- Szeben [Andrae Bot. Zeit. XI. 437], Szelindek, Talmács, Boieza [| baumg. 1. e.], Segesvár [Bielz Landk. 79], Keresd, Bessó ( Baumg. 1. c.], Brassó (Schur En. 102], Szászrégen [Ercsei Tord. 148]. 318. S. nutans L. spec. (ed. 1753) 417. — (S. nutans Baumg.* En. I. 401]. — Napos cserjés dombokon, erdők szélén a mezei tájon, de közlött termóhelyei nem biztosak mind, s legalább részben a S. dubia Herbich-re vonatkoznak. — Kolozsvár [Baumg. l. c.], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 29], Verespatak [Andre Bot. Zeit. XI. 457], Kov- rágy és Bajesd közt a Sztrigy mentén, de csak gyéren, Kóalja-Ohába, Brassó és Hétfalu vidéke, Tusnád[!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 104], Götzenberg, Nagy-Csür, Nagy-Szeben, Szt-Erzsébet, Bzászujfalu [? Fuss Trans. 104], Medgyes, Kiskapus, Daromlaka, Kis- selyk, Csiesóholdvilág, Hosszüaszó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 31], Segesvár, Nagy-Bunn, Kóhalom, Bonyha [Baumg. l. c.], Kereszt- hegy [Schur VSV. X. 159], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna [Schur VSV. X. 123], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 319. S. dubia Herbich Fl. Buc. (1859) 388. — (S. Transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. X. (1860) 181, — prius in Ost. bot. Zeit. VIII. SIMONKAI: Erdély flórája. 12 198 SILENE. er 22, 287, solum nomen publieatum. — 5. commutata Schur VSV. X. 66, 73, 144, 195, 208, — non Guss. — S. infracta Sehur ! En. 101 et herb. lemb.! Czetz Era. Muz. VI. 21; Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 47, — non W. et K. quorum stirps genuina! meridiem versus ad Carpatos septemtrionales descendit et prsecipue Germaniam sep- temtrionalem incolit usque ad insulam Oeland. — $. saxatilis Schur ! En. 101; Kerner Ost. bot. Zeit. XVIII. 147, — non Sims. — S. nu- tans Kerner Ost. bot. Zeit. XVIII. 147 quod ad plantam transsilvani- cam; Csató! Erd. Muz. IV. 79; Freyn Közl. XIII. 120. — S. nutans c ) parvitlora caleicola Sehur Phytogr. 135]. — Hegyvidékeink kaszá- lóin, füves köves és cserjés helyein igen elterjedt növény a mezei táj- tól az alhavasi tájig. — Tordahasadéka! |Sehur VSV. X. 73], Runk és Lunka a Tordai-hegységben [Freyn Kózlem. XIII. 120], Vulturésze és Skericza Padsáenál |Simk. Album 152, 184], Székelykó |!|, Enyed és. l'oroczkó közt [Schur En. 101]. Felsó-Gáld, Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 141, 144], Kecskekó [! Schur VSV. X. 73] a két Aranyos egész hegymellékén Topánfalvától és Szekaturától kezdve az alhavasi tájig |! et Kerner l. c.], Verespatak, Detunata, Bucsum, Vulkánhegy |!], Kóroósbánya [Kern. l. c.|, Vormága, Nagyág[!|, Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 104], Ponorics a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI 16]. Retyezáthegység [Csató l. c.; Simk. Kózlem. XV. 532], Nagy-Szeben|!| az egész Czibinhegység, s az egész Fogarasi-hegylán- ezolat [(ISchur VSV. VIE by o E S5 "Fuss Trans. 104], Zernyest |!|, Királykó, Bucsecs |!Schur ÖBZ. X. 182]. Tómós [Schur VSV. X. 208], Czenkhegy Brassónál |! Winkler OBZ. XVI. 47], Büdös |! Sehur ÖBZ. VIII. 287], Öcsém [Sehur ÖBZ. VIII. 92], Borszék, Gyergyó- Szt-Miklós [Schur VSV. X. 153], Ditró [Fuss Trans. 104], Kereszt- hegy [Schur VSV. X. 159], Üvegesür Görgény mellett (Walz. MNL. III. 66], Rodna, Korongyis (Schur VSV. X. 123, 144], s Rodna-Naszód egész hegyvidéken |Porc. En. 10], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21 sub S. infracta |. 320. S. viridiflora L. spec. (ed. 1763) 597. .— [8. livida Baumg.* En. I. 402; et Auct. Trans.! — non Willd. eujus stirps genuina aream mediterraneam solum incolit. — 5. latifolia Sechur Phytogr. 133, — an etiam Hornem ?]|. — Erdők csepóték szélein a mezei tájon. — Dragán völgye a Vlegvásza hegységben [!], Kolozsvár [Andre Bot. Zeit. Pr 4.37], Felsó-Gáld Barth. VSV. XIX. 14 42], Kecskekó [Schur VSV. X. 66], Borbánd [Schur En. 101], Boros-Boesárd völgye, Szt-Mihálykove Tótfalunál, Zám, Déva, Vajda-Hunyad[!|. Szászváros |! Unver. ap. Fuss Trans. 104], Szászcesór felett a Szászsebesi-völgyben [Téglás Tudósítv. II. 10]. Nagyapold, Kakasfalva |Schur En. 102], Avrisel [Fuss Trans. 104], Arpás havasai (Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Sehur VSV. IL. 177], Brassó [Sehur VSV. X. 204], Feketehalom [Barth Arch. XV. 108]. Segesvár [Baumg. l. e.], Medgyes, Hosszü- asszó [Barth Arch. 108]. Marosvásárhely | Kováes in Sternh. Sieb. 26], Rodna [Schur VSV. X. 123]. 321. S. cholorantha Ehrh. Beitr. VII. (1792) 146. — ([S. poly- phylla Daumg.* En. I. 397 (non MB.), — ex loco natali indicato et SILENE, — MELANDRIUM, 129 ex deseriptione, nam in herbario ejus deest. — S. subspathulata Schur! Sertum n. 441 ; En. 102]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon.— Kolozsvár [Schur VSV. X. 86], Szászsebes [Csató Székács 256], Tal- máes, Boieza! [Daumg. 1. c.], Nagyesür, Szt-Erzsébet | Fuss! et Kayser ap. Baumg. Mant. 41], Szászujfalu [Fuss Bericht 29], Vizakna, Szelin- dek [Schur En. 102], Nagyselyk [Fuss Trans. 105], Arbezen, Szász- esanád, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó, Medgyes |Barth! VSV. XVIIL 31]. 322. S. noctiflora L. spec. (ed. 1753] 419. — (S. noctiflora Daumg.* En. I. 403. — Melandrium noctiflorum Fries. — Elisanthe noctiflora Fuss Trans. 106]. — Gyepükón, erdők szélén, árnyas parlag helyeken a mezei tájon. — Torda hasadéka [Simk. Közl. XVI. 76], Mohács Felvineznél, Csáklya, Benedek a Csáklyaikő felé, Tilalmas Toroczkónál, Aranyos melléki hegyek Padságnál, Bucsesd, Vulkánhegy, Zám, Déva, . Haról!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 106], N.-Disznód, Nagycsűr, Nagyszeben, Dolmány, Szászujfalu, Giresau [! Fuss Trans. 106], Med- gyes, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 31], Segesvár [Fro. Schássb. 21], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 83. Melandrium Roehl. Deutsche Fl. (ed. 1796) 254. 323. M. album Mill. Dict. (ed. 1768) n. 4 sub Lychnide. — (M. pratense Roehl. I. e. 274. — Lyehnis arvensis Schkur Handb. I. (1803) 403, tab. 124; Baumg.* En. I. 420. — Lychnis vespertina Sibth. Fl. oxon (1794) 146. — L. dioiea var. 8) L. spec. (1753) 437]. — Utak, gyepük mentén, erdók szélén, parlag helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 324. M. dioicum L. a) spec. (ed. 1753) sub Lychnide. — [Lychnis dioica var. rubra Weigel Fl. pom-rug.(1769) 85. — L. silvestris Fl. dan. tab. 2197; Baumg.* En. I. 420. — L. diurna Sibth. Fl. oxon (1794) 145. — Melandrium silvestre Roehl. l. e. 274. M. silvestre $) palli- dum Porc. Naseud. 175]. — Erdós sziklás helyeken a hegyi és havas- alji tájon. — Csucsa [Freyn Kózlem. XIII. 120), Dragánvolgye a Vle- gyásza hegységben |!|, Kolozsvár [? Fuss Trans. 107], Dilak és Mamut- hegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 29], Vulkánhegy Abrudbányá- nál|!, Nagy-Disznód [Sehur En. 106], Czibinjézer, Dutyán |Fuss! Trans. 107], Arpás havasai! [Sehur VSV.IIL. 85], Krepatura szakadék a Királykóvón [!], Lóvete, Homoród, Hargitta | Baumg. l. c.], Csik és Gyergyó havasai [Fuss Trans. 107], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Dükkhavas Borszéknél [Salzer heiseb. 214], Kelemen havas [Fuss Trans. 107], Kereszthegy |Schur VSV. X. 159], Dunyásza és Külónezko Görgény vidékén | Walz. MNL. III. 66), Besztercze | Herzog Bistr. 13], BSztrimbu-hágó [Fuss VSV. V. 95], Rodna hegyvidéke | Baumg. Il. c.]. 325. M. nemorale Heuff. in Reich. Germ. Exc. III. (1832) 524 sub Lychnide. — [Lyehnis nemoralis Heuff.* ap. Maly En. (1848) 310]. — Hegyvidékek erdős árnyas helyein főkép a hegyi tájon, mely- ből feljebb is lejjebb is száll. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben 12* 130 MELANDRIUM. — LYCHNIS. s innen egész Csucsáig[!|, Hidegszamos [Knapp exs.!], Torda hasa- déka [Schur VSV. X. 73], Aranyos melléki hegyek Padságnál[!], Bzékelykó [Simk. Album 177], Enyed és Toroezkó közt [Schur En. 106], az egész Biharhegységben: így Vidra, Nyegra, Szkerisora, AI- bák, Szekatura és Topánfalvánál|!] Verespatak [Janka ÖBZ. XVIII. 266], Duesum-Cserbul Abrudbányánál, Vulkánhegy, Zám, Déva he- gyei, Zalasd vize Vajda-Hunyadnál|!| Retyezát és Pareng hegység (Simk. Kózlem. XV. 533], Kereszténysziget hegysége és Kerczesora hegysége [Schur En. 106], Freck havasai | Winkler OBZ. XVI. 45—46], Árpás havasai |!Sehur VSV. III. 85], Pojána a Keresztényhavas alatt [!], Garcsinvölgy [!]. 326. M. dubium Hampe ap. Garcke Fl. Deutsch. VI. (ed. 1863) - 66. — [M. album-rubrum Gártner. — M. intermedium Scehur* En. (1866), ex descriptione (ob petalis rubris) et ex Schur herb. lemb. ! pro p.. — Hegyvidékek erdeinek szélén. — Tusnád [Schur herb. lemb. ! et Schur VSV. X. 180], Kereszthegy |Schur VSV. X. 159]. 327. M. subnemorale (album -- nemorale) Simk. Term. Füz. X. (1886) 180. — — [M. intermedium Schur herb. lemb.! et Schur En. 106 pro p.]. — Hegyvidékek erdeinek szélén M. nemorale társasáeá- ban. — Hajtó hegy Nagyágnál, Csoka hegy a Lepusnik felett a Retye- zát hegységben [t], Gótzenberg, Árpás üveghutája [Schur herb. lemb. ! et Schur En. 106]. Különbözik a MM. dubiumtól fehér Dignoseitur a M. dubio petalis albis szirmai és szára s leveleinek egyenlete- ^ et indumento foliorum caulisque magis sebb mezével; a HM. albumtól rövid squali;a M. albo, fructu brevi, indu- termése, puhább ritkább és hosszabb ^ mento molliore sparsiore longioreque, meze, valamint szélesen tojásdad guam etiam foliis inferioribus late ova- alsóbb leveleivel; végül a M. rubrum- — tis;a M. rubro, et M. nemorali deni- tólés M. nemoraletól már termete, va- | que jam habitu et fructibus dimidio lamint felényivel nagyobb terméseivel. ^ majoribus. 84. Lyychnis L. gen. n. 584. 328. L. Floscuculi L. spec. (ed. 1753) 436. — ([L. Flos-Cueuli Baumg.* En. I. 419. — Coecyganthe Flos-Cuculi Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 825. — Coecyganthe pratensis Schur En. 107]. — Nedves réteken a mezei tájtól a "havasalji tájig. — Kolozsvár |! Lan- doz I. 4], Kukurbeta alatt a Biharhegységben |! Kern. ÓBZ. XVIII. 151], Vidra, Szkerisora, Verespatak [!], Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 29], Mindszent, Felsó-Gáld, Csáklyaikó, Haró, Maros-Sólymos |!], Déva [! Téglás Tudósítv. I. 19], Oláh-Brettye a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 107], Szász- sebes [Csató Székáes 257], Nagyszeben, Nagyesür, Giresau |Fuss Trans. 107], Medgyes, Baromlaka, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 47], Segesvár [Fro. Schássb. 23], Ud- varhely [Szabó ap. Fuss I. e.], Szászrégen |Emerich ap. Fuss l- c.], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz ! Erd. Muz. VIE 399. L. Coronaria L. spec. (ed. 1753) 436 sub Agrostemma. — (Agrostemma Coronaria L.; Baumg.* En. I. 418]. — Erdők s esepóték VISCARIA, — GITHAGO. — MALACHIUM. 131 szikár helyein a mezei tájon ; az Unókó havason, honnan Fuss (Trans. 108] kózli, nem terem [vide: Porc. En. 10]. — Sok helyen mint kerti virágot is tenyésztik. — Mezőség, Dobra, Roskány [BDaumg. l. c.), Ruszkabányánál bőven [Andrae Bot. Zeit. XI. 437], Kazányos, Vajda- Hunyad és Govasdia közt [!], Hátszeg, Limpert, Prehodistye, Lotriora- völgy [Fuss Trans. 108], Brassó [Schur Phytogr. 129]. t L. ehaleedonica L. Colitur. Kedvelt kerti virágunk. 85. Viscaria Róhl. Deutsch. Fl. (ed. 1812—13) 37. 330. V. vulgaris Róhl. 1. e. — [Lychnis Viscaria L.; Daumg.* En. I. 419. — Visearia purpurea Wimm.]. — Kaszálókon, gyümolesósók- ben. cserjés napos helyeken a mezei tájon. — Csuesa! [Freyn Kózlem. XIII. 120], Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár |Lan- doz I. 4]. Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 29], Nagyág és Haró közt, Déva, a Sztrigy mellékén Kóalja-Ohába, Dajesd és Fehérviznél |!|, to- vábbá Borbátviz [(Csató Erd. Muz. IV. 79], Hátszeg, Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 107], Szászsebes [Csató Székács 257], Dersán, Gótzenberg, Nagyszeben, Nagyesür, Talmáes [Fuss Trans. 107], Mirie Kerezesoránál [Fro. VSV. VII. 124], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 47], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schàássb. 22], Szász- régen [Emerich ap. Fuss l. c.], Bunyásza Górgény vidékén |Walz. MNL. III. 66]. Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. ui 331. V. nivalis Kit. in Sehultes Ostr. Fl. (ed. 1814; I. 698 sub Lyehnide. — [Sileúe Siegeri Baumg.* En. I. (1816) 400. — Lychnis Siegeriana Schur Verh. sieb. Ver. I. (1850) 103. — Viscaria Siegeri Grisb. Iter (1852) n. 51. — Polyschemone nivalis Schott Analect. (1854) 56]. — Rodna havasainak tetóin, így : Stol | Daumg. 1. c.], Ger- geleu [Herbieh Buc. p. V.], Unőkő [Bielz ap. Sehur VSV. I. 101], Galaez, Obirsia-Rebri [Porc.! En. 10]. 86 Githago Desf. Catal. 159. 332. G. segetum Desf. 1. c. (1804). — [Agrostemma Githago L. spec. (ed. 1753) 435; Baumg.* En. I. 481. — A. niesensis Schur Sertum n. 474. — A. Githago ?) anomala Porc. En. 10]. — Vetések kózt az egész területen kózónséges. XII. Alsinacéae DC. Fl. Fr. IV. 766. 87. Malachium Fries Fl. Holland. 77. 333. M. aquaticum L. spec. (ed. 1753) 439 sub Cerastio. — [Ce- rastium aquaticum L.; Baumg.* En. 424]. — Patakok, vizerek, ned- 139 CERASTIUM, ves árkok mentén a mezei s hegyi tájon. — Csuesa! |Freyn Kózlem. XIII. 119], Kolozsvár [Landoz I. 5], Padság pataka, Vidra a Bihar- hegységben. Gáldi-patak Mindszent és Gáld közt, Tótfalu az Ompoly mellékén, Zám, Déva, Vajda-Hunyad és Telek kózt a Cserna men- . tén [!], Sztrigy melléke Russ-nál [Csató Erd. Muz. VI. 16] s onnan Fehérvizig ||], Retyezát hegységben a Gálbinon [Csató Erd. Muz. IV. 80], Székáesvolgy |Csató Székács 257], Zood [Schur Phytogr. 142], Czibinfolyó Keresztényszigetnél, Árpás pataka [!Schur En. 115], Nagyszeben, Giresau [! Fuss Trans. 119], Tür, Szászesanád, Nagy- selyk, Medgyes, Hosszüaszó, Balázsfalva s a kóztük fekvó vidéken [Darth VSV. XVIII. 48], Segesvár [Fro. Schàüssb. 23], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 119], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. e.|, Besztercze [Herzog Bistr. 14], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 11], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 88. Cerastium L. gen. n. 585. 334. C. viscosum L. spec. (ed. 1753) 437. — (C. viscosum Baumg.*! En. I. 422. — C. glomeratum Thuill. Fl. Par. (1790) 226].— Hegyes, erdős vidékek patakai, árnyas utai és ósvényei mentén a me- zeli tájtól a hegyi tájig. —- Trányis mellett a Vlegyásza hegységben [!], Gyulafehérvárt a Holt-Marosnál [Cserni Gyulaf. 28], Zám [!], Nagy- Tóti a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 16], Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [!], Székáesvolgy ICsató Székács 257], Kis- Disznód, Freck, Arpás hegysége, Nagyszeben, Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 120], Hortobágyfalva, Segesvár |Baumg. l.c.], Medgyes, Mo- nora [Barth VSV XVIII. 48], Hosszúaszó [Barth ap. Schur Phytogr. 144], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 13] s egyáltalán Rodna-Naszód vi- dékén [Porc. En. 11]. 335. C. brachypetalum Desp. in Persoon Syn. I. (1805) 590. — (C. braehypetalum Schur* Sertum n. 529]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 5], Kolos, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 119], Déva hegyei [Téglás Tudósítv. I. 18], Nagy-Tóti a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Kütfalva, Szerdahely [Csató ! Szé- kács 257], Nagyszeben, Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 120], Kis-Disznód [Fuss Berieht 28], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 48, Segesvár [Fro. Behüssb. 23], Brassó [Schur En. 118]. var.) C. Tauricum Sprengel Syst. II. (1825) 419. — [C. brachy- petalum £) glandulosum Koch Syn. (ed. 1837) 120; Sehur Sertum n. 529]. — Napos, füves dombokon a mezei tájon. — Déva hegyein, így: a Szárhegyen és a Deczebalon, Piskinél az Aranyihegyen [!], Szt-Er- zsébet [Schur En. 118]. 336. C. semidecandrum L. spec. (ed. 1753) 438. — [C. semide- candrum Daumg.* En. I. 422. — C. holosteiforme Schur ! En. 119 et herb. lemb. — C. pallidum Sehur Phytogr. 146]. — Napos, tórmelé- kes dombokon és mezókón, fókép mészkótalajon, a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 28], Torda [Eresei Tord. 100], Vajda-Hunyad CERASTIUM. 133 mellett a Várhegyen s a Kapruazán[!], Medgyes [!Salzer VSV. VI. 94], Nagyszeben [Schur!l. c.], Szelindek [Fuss Trans. 120], Brassó (Schur Phytogr. 146 sub C. pallido], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 337. C. glutinosum Fries Nov. (ed. 1814) 51 ; Fl. Holland. (1817— 18) 51. — (C. pumilum Sehur* Sertum n. 526 et Auct. Trans. — C. murale Sehur! En. 119, — non MB. Taur. Cauc. III. (1519) 317, — nec Desp. — C. viseidum Schur! En. 118 et herb. lemb. — C. saxi- genum Schur Ost. bot. Zeit. XXI. (1871) 100. — C. glutinosum $) pal- lens Koch Syn. 133; Schur Phytogr. 145]. — Mezókón s napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur En. 113], Gyulafehér- vár [Cserni Gyulaf. 28], Aranyihegy Piskinél [Barth exs.!], Vajda- Hunyad, Várhegye|!], Szt-Erzsébet [Schur En. 118, 119], Nagy- szeben, Zood [Schur ap. Fuss Bericht 28], Freck [Fuss Trans. 120], Medgyes, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 48], Hosszüaszó [Barth ap. Sehur Phytogr. 145], Brassó [Schur En. 119), Rodna-Naszód vi- déke [Porc. En. 11]. 338. C. vulgatum L. spec. (ed. 1762) 627. — [C. vulgatum Baumg.* En. I. 491. — C. triviale Link. En. Hort. Ber. I. (1821) 433. — C. acherontia Téglás Tudósítv. I. 17. — C. glanduliferum b) luco- rum Schur Phytogr. 150]. — Kaszálókon, mezőkön, szántókon az egész terület mezei és hegyi táján. 338/b. C. fontanum Baumg."! En. I. (1816) 425. — [C. triviale var.) alpinum Koch syn. (ed. 1843) 134. — C. maerocarpum Schur ! Verh. sieb. Ver. II. (1851) 177 solum nomen; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 131 descript. — C. longirostre Wichura Verh. schles. Ges. 1854 p. 74. — C. triviale var.) trichotomum, et var.) subalpinum Schur ! En. 120].— A Biharhegység kivételével bizonyára összes havasaink havasi legelóin. — Retyezát havasok |Simk. Kózlem. XV. 555], Cibin- jézer [Csató Cibinj. 309], Szurul, Negoj, Bulla, Butyán [Schur! En. 120], Arpáshavasai [! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Bchur VSV. II. 177], Királykó, Keresztényhavas, Kóhavas, Teszla, Csukás |!), Bucsecs [! Sehur En. 120], Hargitta | Baumg. 1. c.], Unókó [Schur VSV. X. 1531], Rodna [Schur En. 120], s annak egész hegyvidéke |Porc. En. 11]. 339. C. silvaticum W. et K. Icones tab. 97 (1802). — [C. silvati- cum Baumg.*! En. I. 421]. — Erdős cserjés helyek nedves lejtőin s patakok és tócsák mentén a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz II. 98], Zám [!] Giresau, Segesvár [Baumg. ! ap. Fuss Trans. 121], Med- gyes [Barth VSV. XVIII. 48], Balázsfalva [Barth ! ap. Fuss VSV. XX. 169], Rákos, Fogaras, Brassó, [Baumg. 1. c.], Elópatak |Falek exs!], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 12], Gáncs [Czetz Erd Muz. 15]. t 340. C.latifolium L. spec. (ed. 1753) 439. — (C. latifolium Baumg.* En. I. 425. — C. pedunculatum et C. macranthum Schur Ser- tum 14. — C. peduneulatum Sehur En. 121 et herb. lemb. !] — Havasok törmelékes magaslataim. — Arágyes havas a Retyezát hegységben [? Csató Erd. Muz. VI. 39], Vurtop és Podriesel az Arpási hegységben [Schur En. 1291], Buesees [Baumg. l. c.], Górgény-Kelemen havasok [Eresei Tord. 100], Struniora beszterczei havas és Gemenea rodnai ba- vas [Baumg. l. es 134 CERASTIUM. Rodna havasain ujabban senki sem találta (Porc. en. 12; Porc. Naseud 180); a Bueseesen a legkózónségesebbnek mondja (Freyn Kózlem. VIII. 119), mely állítása azonban téves, mert én a Buese- csen gondo:an kerestem, de nyomát se láttam. In alpibus Rodnensibus recentius a nemine lectum (Porc. Naseud 180); vul- gatissimum esse in alpe Bucsecs Freyn (Közlem. VIII. 119), sed certe errore, nam ego stirpem hanc in alpe Bucsecs strenue qussivi, sed nullibi eam vidi. 341. C. alpinum L. spec. (ed. 1753) 438. — (C. alpinum Baumg.* ! En.1. 423. — C. Transsilvanicüm Schur ! in Grisb.Iter n. 76 ; Schur En. 121 et herb. lemb.!|. — Havasok sziklás füves legelóin helyenként bó- ven. — Szurul | Baumg. En. I. 424]. Burkáes, Negoj [Fuss Trans. 121], Árpás havasai [frequens! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai (Schur VSV. II. 177], Királykő, Keresztényhavas [!], Bucsecs |! Fro VSV. VI. 200], Kőhavas | Baumg. En. I. 424], Görgény- Kelemen havasok | Eresei Tord. 100], Rodna havasai, igy: Korongyis, Stol, Galacz, Gemenea [Baumg. 1. c.], Unőkő [Schur VSV. X. 131]. 341/b. C. glabrum Willd. spec. II. (1799) 815 pro var. C. alpini L. — [C. aeutifolium Schur! et C. petrosum Schur! En. 129. — C. alpi- num 6) glabratum Wahlenb. Fl. lapp. (1812) 136; Andrae" Bot. Zeit. XI. 438 ; Porc. En. 12]. — Havasok sziklás helyein. — Királykó [! An- dre 1. c.], Buesees [! Schur Il. c.], Keresztényhavas [!], Unókó [ Porec. I. e.]. Különbözik a C. alpimum L.-től : keskenyebb s lándzsás leveleivel, me- lyek legfeljebb éleiken gyengén pilál- sak különben meztelenek. 341/c. C. lanatum Lam. Encycl. Meth.T. (1789) 680. —[€C. villosum Baumg. !* En. I. 424. — C. laniferum, Schur! En. 123. — C. triviale y) alpigenum Schurin herb. Csató! Schur Phytogr. 149. — C. alpinum Csató Erd. Muz. IV. 80, — ex ipso in Erd. Muz. VI. 39]. — Havasok sziklás törmelékes helyein. — Piatra-arsze | Fuss Trans. 121], Retyezáthava- sok [Csató Erd. Muz.IV. 80; Simk. Kózlem. XV. 535], Pareng |! Csató ap. Schur Phytogr. 149; Simk. I. e.], Frumósza [Schur Phytogr. 149], Szurul, Arpás havasai |! Fuss Alt. Arch. II. 368], Albie. Domnavólgye [Fuss Trans. 121], Bráza havasai [Schur VS V.II. 177], Királykó [!'Kotschy ZBG. III. 65, 275]. Bucsees |! Baume. 1. c.], Keresztényhavas |!], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Rodna havasain [Fuss ap. Grisb. Iter. n. 74], igy az Unókón [Fuss Alt. Arch. II. 368], a Laala tónál |Salzer Reiseb. 318], a Gemeneán |Baumze. l. c.], s à Korongyison (Fuss Trans. 121]. 341/d. C. Soleirolii Ser. in Duby Bot. Gall. (1828) 87. — (C. squalidum Ramd. exs. Dill.2227 ; Fuss" ap. Grisb. Iter n. 74. — C. alpi- num 2) glutinosum Koch. — C. microphyllum Schur! En. 123 et herb. lemb.| — Havasaink sziklás törmelékes helyein. — Zenoga tónál a Retyezát havasokon [Simk. Kozlem. XV. 535], Podriesel |Schur l. e.], Fogaras havasai [Andrae Bot. Zeit. XI. 438], Királykó, Bucsecs, Kó- havas |!], Oesém [Fuss! ap. Grisb. Iter n. 74]. 342. C. Arvense L. spec. (ed 1753) 438. — (C. arvense c) Daumg.* En. I. 423. — C. arvense caleicolum Sehur! Phytogr. 153]. — Mezó- kón, sziklás helyeken, a mezei tájon. — Csucsa |Freyn Kózlem. XIII. 119], Kolozsvár [Landoz II. 28), Toroezkó [Csató! ap. Schur I. c. sub Dignoseitur a C. alpino L. foliis angustioribus, lanceolatis, summum ad marginem ciliolatis ceterum glabris. CERASTIUM. 135 C. ealeieolo], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 28], Nagyszeben, Szt-Er- zsébet [Schur ! En. 123), Nagyesür, Hermány, Talmáes [Fuss Trans. 122], Segesvár |Fro. Schássb. 23], Brassó [Sehur En. 123], Szászré- gen [Emerich ap. Fuss Trans. 122], Besztercze [Herzog Bistr. 14]. 343. C. ciliatum W. et K. Icones tab. 225 ! (1812). — (C. strietum Kotsehy* ! Zool. bot. Ges. III. 63 pro p. — C. larieifolium Andre Bot. Zeit. XI. 438. — C. laricifolium f. eglandulosa Simk. Term. Fűz. V. 55. — C. repens Heuff.! Zool. Bot. Ges. VIII. 77. pro p.; Sehur En. 124; Csató Erd. Muz. VI. 39. — C. arvense ?) alpicolum Fenzl in Led. Ross. I. 413 pro p]. — Havasaljak és havasok sziklás füves hegyein. — Bzékelykó [! Wolff VSV. XVI. 36]. Jorgovánkóve a Retyezáthegység- ben [Csató l. c.]. Dulla-zuhataga [Fuss Trans. 123), Arpáshavasai [!Sehur VSV. III. 85], Fogaras havasai [Scehur ap. Fuss Bericht 28], Királykó [!Kotschv l. e.; Andre I. c.], . Bucsecs [!] Kóhavas (C. transsilvanieum Reckert exs.! in herb. ZBG.], Korongyis |Schur VSV. X. 144], s egy általán Rodna havasai [Czetz Erd. Muz. VI. 13; Porc. En. 12], Bolnokhegy Hétfaluuál |!]. 343/b. C. Lerchenfeldianum Schur En. (1866) 122. — [C. repens Baumg.* Mant 44; Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 77 pro p., — non L. — €. Coronense Sehur Phytogr. 154 est solum forma C. Ler- chenfeldiani folis angistioribus pilosulisque praedita; typicum nam C. Lerehenfeldianum habet folia late-lanceolata, glabra, margine tantum ciliolata. — C. caespitosum Schur Verh. sieb. Ver. II. 177; Ost. bot. Zeit VIII. 22, — non Kit. — C. larieifolium et C. ciliatum Schur! En. 124 tam ex deseriptione, quam ex speciminibus in herb. lemb. — C. eiliatum Csató! Erd. Muz VI. 39. — C. petrosum Csató Erd. Muz. IV. 80. — C. strictum et C. suffruticosum Fuss Trans. 122. — C. strictum et C. arvense b ) alpinum Schur En. 123. — C. alpico- lum Sehur Verh. sieb. Ver. X. 167. — C. arvense 2) alpicolum Fenzl l. c. pro p. ; Sehur! Phytogr. 153. — C. arvense Freyn Kózlem. XIII. 119, — quod ad plantam alpinam. — C. arvense $) strictum Porc. En. 12. — C. laricifolium f) glandulosa Simk. Term. Füz. V. 55.— C. ovatum Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 47, — ex loco natali. — C. tomentosum Nyman Syll. 243, — quoad plantam transsilvanicam, nam Nyman C. repentem Baumg. Mant. 44, pro C. tomentoso sumebat.]. — Havas- aljak és havasok sziklás füves helyein gyakoribb mint a C. ciliatum W. et K., melytől csupán kocsánainak rövid és mirigyes szörökből álló mezé- vel különbözik. [C. ciliato W. et K. frequentius, et ab eo solum indu- mento pedunculorum, e pilis brevibus glandulosis formato, diserepat |. Székelykó |!], Jorgován köve a Retyezát hegységben [Csató 1. c.], Avrisel [Barth exs.! ap. Schur Phytogr. 153], Kercesora havasai, Árpás havasai [!Sehur En. 124], Bráza havasai |Schur VSV. II. 177 sub C. esspitoso], Zernyest [!, Királykó, Kóhavas |!Sehur En. 122, 124], Pojána a Keresztényhavas alatt [!Schur Phytogr. 154], Czenkhegy Brassónál [! Winkler OBZ. XVI. 47 sub C. ovato], Bucsecs, Keresz- tényhavas [!Bigerus in Daumg. Mant. 44 sub C. repente), Oesém [Sehur! OBZ. VIII. 92; VSV. X. 167], Rodna havasai [Schur herb. lemb. !, Porc. I. c.], Csukás, Csomádhegy Tusnádnál |!!. 136 CERASTIUM. — STELLARIA. FC. hybridum Schur! En. 195 negligendum, nam ex specimine unico est descriptum, et patria locusque natalis ignota. —F igyelembe nem vehetó, mert csak egyetlenegy példány nyomán van leirva, és nem tudni hová való növény. t Moenchia erecta, Fl. Wett. t. 219. — [M. erecta Baumg." En. I. 104, — sed in herbario ejus deest, nec ullus botanicorum hane in Trans- silvania legit]. — Kétes Erdély florájára, mert DBaumgarten gyüjtemé- nyében nincs meg és Baumgarten óta senki sem látta Erdélyben vadon. Közlött termóhelyei : Déva, Alsó-Szombatfalva Fogaras | Baumg. ]:*6.]; 89. Stellaria L. gen. n. 568. 344. S. cerastoides L. spec. (ed. 1753) 422. — [Cerastium trigy- num Vill. dauph. III. (1759) 645. — Dichodon cerastoides Reichb. Ico- nes V. tab. 221. — Cerastium alpinum $) angustifolium Baumg.* ! En. I. 423. — Cerastium manticum Baumg. ! Mant. 44, — non L. ; Pen- taple mantica Schur En. 118: Fuss Trans. 119. — Cerastium ovatum Sehur! Verh. sieb. Ver. II. 177 ; Sehur En. 121 ; Fuss Trans. 192, — non Hoppe). — Havasok nedves füves lejtőin. — Zenoga-tó felett a hetyezát havasokon |bóven! Hazsl. Kózlem. X. 12, 32], Sztina de riu [Csató Erd. Muz. IV. 80] és Serpuluj havas | Baumg. ! Mant. 44 sub C. maníico| ugyancsak a Retyezát hegységben ; Cibinjézer [Csató Cibinj. 309], Szurul, Csorte [Fuss Trans. 117], Negoj [Fuss! Trans. 122 sub C. ovato], Domnavólgye [Fro VSV. VII. 125], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 851, Terieza [!], Bráza Hue [Sechur VSV. II. 177], Ki- rálykó [!], Bucsees |! Baumg. En. I. 423), Unókó [Schur VSV. X. 161] és Gergeleu [Herbich Buc. p. V.], rodnai havasok. 345. S. anomala W. et K. Icones I. tab. 22 (1800) sub Cerastio. — (Stellaria viscida. MB. Taur Cauc. I. (1808) 342, — Cerastium anoma- lum W.. et K; Baumg.* ! I. 422]. — Nyirkos tócsás szántókon. — Ko- lozsvár |Landoz I. 4], Kolos, Boós, Botoromvolgy és Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 119], Zám [Barth exs.!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 117], Székácsvölgy [Csató Székács 257], Reussen, Nagy- Csür, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 117], Szászesanád, Monora, Hosszüaszó (Barth! VSV. XVIII. 48], Segesvár, Szászkézd, Szederjes [Daumg.! l. c.], Besztercze Fuss Trans. 117], Rodna-Naszód vidéke [ Porc. En. 11]. 346. S. nemorum L. spec. (ed. 1753) 421. — [S. nemorum Baumg.* En. I. 404. — 5. Bungeana Fuss ! Trans. 117, guoad plantam e Valye- Domni] — Hegyi tájak erdeiben s patakai és csermelyei mentén. — Csucsa [!], Kolozsvár [Landoz I. 4], a Kis és Nagy-Aranyos egész hegyvidéken a Biharhegységben [!Kern. ÖBZ. XVIII. 184], Detunata (!] Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 28], Déva [Téglás Tudósítv. I. 19], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 117], Kis-Disznód, Götzenberg, Zood, Présbe [Fuss ! Trans. 117], Domna-völgye [! Fro. VSV. VII. 126], Árpáshegysége [!Schur En. 117], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Ki- rálykó Keresztényhegység, Hétfalu hegyvidéke [!|, Hargitta (Fro. VSV. STELLARIA. 137 VIII. 103], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 117], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 11], Gáncs [Csetz Erd. Muz. VI. 21]. 346/b. S. Reichenbachii Wierzb. in Reichb. Icones V. (1841) 34, — sine icone. — |Cerastium tetragonum Baumg. En. I. 424 ex de- seriptione — ob caule glabro, — et ex loco natali, seeus rivulos alpe- stres, indicato; caeterum planta dubia, in herbario Daumgartenii defi- ciens. — S. Reichenbachii Schur*! Sertum n. 518. — 8. Bungeana Janka Linn. XXX. 561; Fuss Trans. 117 pro p.]. — Havasok nedves vólgykatlanaiban. — Rhetyezáthegységben a Zenoga tónál [Simk. Kóz- lem. XV. 535], Fossu-Drakuluj frecki havason [? Daumg. En. sub C. tetragono], Butyán [Fuss Trans. 118), Arpás havasai |Schur En. 117], igy bőven a Vurtop és Vurtopel közt levő völgykatlanban |!|, Fogaras havasai [Schur En. 117], Bucsecs [!]. 347. S. media L. spec. (ed. 1753) 272 sub Alsine.—[Alsine media L.; Baumg.* En. I. 266. — Alsine pallida Schur Phytogr. 139, — quoad plantam Transsilvanicam|. — Megmunkált és parlag helyeken az egész terület mezei táján s innen a havasalji tájig. 347/b. S. neglecta Weihe in Bluff et Fingerh. Comp, I. (ed 1825) 560. — [S. neglecta Schur* Sertum n. 522 var. c.]. — Árnyas nedves helyeken. — Nagyszeben [Schur ap. Fuss Bericht 28], Szt- Erzsébet [Schur En. 116], Talmács [Fuss Bericht 28]. 4 S. bulbosa Wulfen in Jacq. Collect. IIL (1739) 21. — [5. bulbosa Schur* Sertum n. 515; En. 117, — sed loca natalia Transsilvanica ig- nota. In herbario Schurii lembergiensi etiam solum specimen unicum, loco natali deficiente invenitur], — Erdélyben eddig senki sem lelte, mert Schur termőhely nélkül közli, és lembergi herbariumában is csak 1 termőhely nélküli példány található. 348. S. Holostea L. spec. (ed 1753) 422. — [S. Holostea Baumg.* En. I. 405]. — Ligetekben gyepük mentén, cserjés erdős helyeken az egész terület mezei táján s innen a havasalji tájig | Arpás havasai !]. t 349. S. palustris Ehrh. Beitr. V. (1790) 176. — [St. glauca Wither. arrang. II. (ed. III. 1776) 420; Baumg.* En. I. 406, — sed in herbario Baumgarteni deest]. — Moesaras erdei réteken a mezei tá- jon. — Gyulafehérvárt a Práter árkaiban [Cserni Gyulaf. 28], Nagy- szeben. Brassó [Schur! En. 117]. 349/b S. Laxmanni Fisch. in DC. prodr. I. (1824) 397. — [S. Lax- manni Schur*! En. 117]. — Mocsaras réteken a mezei tájon. — Pop- laka, Brassó [Schur I. c.]. 350. S. Frieseana Seringe in DC. prodr. I. (1824) 397. — (S. Frie- seana Schur*! En. 117]. — A hegyi táj erdei rétein. — Resinár felett a Frumósza felé és Boiczánál |Schur 1l. c.]; a Kukojszáson Pinus silves- tris fák árnyában gyéren |!]. 351. S. graminea L. c) spec. (ed. 1753) 422. — |Cerastium gra- mineum Benkő" Trans. 116. — Stellaria graminea Daumg. En. I. 405]. — Kaszálókon, legelőkön, gyepük, ösvények és mesgyék mentén az egész terület mezei táján az alhavasi tájig. 351/b. S. Barthiana Schur Phytogr. (1876) 142. — Kaszálókon a 138 STELLARIA. — HOLOSTEUM. — MOEHRINGIA. mezei tájon. — Berethalom [Barth exs !|, Oláhfalu a Hargitta hegy- ségben [Barth ! ap. Schur I. c.]. Termete és esészéje olyan mint a Habitu et structura calycis cum Stellaria gramineaé, melytől teljesen Stellaria graminea L. congruit, sed ab meztelen s pillátlan élü murvài és ea distinguitur: bracteis foliisque om- leveleivel különbözik. nino ecillatis, glabris. 352. S. uliginosa Murr. Prodr. Goett. (1770) 55. — [S. uliginosa Baumg.* En. I. 406. — S. fontana Wulf. in Jaeq. Coll.I.(1786) 397. — Larbrea bracteata Schur Sertum n. 514]. — Forrásos erdős hegylej- tókón a hegyi tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 23], Resinár [Schur En. 115], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Lóvete (|Baumg. ap. Fuss Trans. 119] és Oláhfalu [Barth exs.!] a Hargitta hegységben ; Kukoj- szás a Düdósnél és Rodna hegységén (Daumg. En. I. 406], Tömös [Borb. OBZ. XXXV. 76]. var.) Transsilvanica Porc." 11. — Hodna hegységének fövényes helyein [Porc. 1. c.]. 90. Holosteum L. gen. n. 104. 353. H. umbellatum L. spec. (ed. 1753) 88. — [H. umbellatum Baumg.* En. I. 65. — H. Heuffelii Wierzb. in Reiehb. Icones V. (1841) 34 fig. 4901. &!, item in Flora XXV. (1842) I. 264. — Vidi hu- jus specimen originale ad « Versecz» ab ipso Wierzbickio leetum, quod cum icone et dessriptione in Reichb. l. e. optime congruit, — sed nulla nota, ne varietate quidem a stirpe Linnaei differt. Linnaeus nam stirpem suam in Spec. ed. II. p. 130 «in Europae australis arvis» indi- cat, et ad eam jam in Spec. ed I. p. 58 iconem Morisonii «Lychnis gra- minea hirsuta umbellifera Moris. hist. 2 p. 546 f. 5 t. 22 f. 46!» citat, — in qua icone planta, nostre omnino similis glandolosoque pilosa de- lineaturl. — Megmunkált talajon, parlagokon s vert falakon a mezei tájon. — Kolozsvár Landoz I. 4]], Zám, Déva, Piski, Vajda-Hunyad|!], Bácsi a Sztriey mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Székáesvólgy [Csató Székács 257], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 117], Kisto- rony [Schur En. 114], Reussen, Nagyszeben, Szt-Erzsébet [!Fuss Trans. 117], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Hosszüaszó, Kis Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 47], Segesvár |Fro. Schüssb. 23], Sóakna (Fuss Trans. 117], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Sajóvólgye a Naszód vidékén [Porc. En. 11]. 91. Moehringia L. gen. n. 494. 354. M. muscosa L. spec. (ed. 1753) 350. — |M. muscosa Baumg.* En. I. 338]. — Heegyvidékeink sziklás törmelékes helyein a mezei táj- tól az alhavasi tájige. — Kolozsvár [Landoz I. 4], Tordahasadéka (!Sehur VSV. X. 74], Székelykő Toroczkónál s az Aranyos melléke Padságnál[!], a két Aranyos hegyvidéke a Biharhegységben |! Kern. OBZ. XVIII. 183], Vulkánhegy Abrudbányánál, Boicza az Erczhegy- MOEHRINGIA, — ARENARIA. 139 ségben|!], Zalathna, Gyulafehérvár, Osáklyaikó [Fuss Trans. 115], Felsó- Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Keeskekó |! Schur VSV. X. 67], Pono- rics a Sztrigy mentén [Osató Erd. Muz. VI. 16], Retyezáthegység [(!Csató Erd. Muz. IV. 80), Kercesori üveghuta (Fro. VSV. VII. 123], Töpe és Ürmóstópe Alsó-Rákosnál, Czenkhegy Brassónál [Baumg. 1. e.], Zernyest hegyei |!], Buesecs |Freyn Kózlem. XIII. 119], Tómóspa- taka [Schur VSV. X 108], Kóhavas [!], Büdös [Sehur ÖBZ. VIII. 187], Szt-Anna-tó [Schur VSV. X. 195], Öcsém [Schur ÓBZ. VIII. 22], Ditró [Fuss Trans. 115], Borszék |Salzer VSV. VII. 53], Curatiel alhavas Rodna vidékén |Porc. En. 11. 4 M. polygonoides Wulf. in Jacq. collect. I. (1786) t. 15 sub Are- naria. — |M. polygonoides Schur* Sertum n. 503, et herb. lemb.! ex alpe Királykó, — sed nec ego nec alii stirpem hane ibidem observare potuerunt]. — Havasok szikla réseiben. — Királykó, Bucsecs [Schur En. 113]. 355. M. pendula W. et K. Icones I. tab. 87 (1801) sub Arenaria. — [Arenaria pendula W. et K.; Baumg.* Mant. 42). — Délnyugati- Erdély erdős sziklás helyein a hegyi tájtól a havasaljitájig, trahit, granit és mészkő sziklákon. — Nagyág [Fuss Bericht 28], Retyezát hegységben a Lepusnik völgyében, a Zenoguezáu és Piesoru-Koleuluj gerinczen [Simk. Kózlem. XV. 534] s a Serpeluj havason a homán- Zsil felett |Daumg. Mant. 42], Tyema hegység Hunyadmegyében (Bternh. Sieb. 26], Présbe, Falckenstein Zood mellett |[Fuss! in Daumg. Mant. 42], Prehodistye a Verestorony szorosnál Fuss Trans. 115], Talmáes [Schur En. 113], Freck havasai ( Winkler OBZ. XVI. 46]. 356. M. trinervia L. spec. (ed. 1753) 423 sub Arenaria — [Are- naria trinervia L.; Daumg.*! En. I. 407. — Stellaria dichotoma Daumg.! En. I. 405, (non L.) est status fructiferus|. — Szólók közt, erdők utain és korhadó fatoórzsein a mezei és hegyi tájon. — Kolozs- vár |! Landoz I. 4], DBányabükk [Freyn Kózlem. XIII. 119), Torda [Eresei Tord. 75], Gyulafehérvár |!Cserni Gyulaf. 28], Tótfalu [!], a két Aranyos hegyvidéke a Biharhegységben [! Kern. 'OBZ. XVIII. 183], Retyezáthegység |!Hazsl. Kózlem. X. 16], Kis-Disznód, Gótzen- berg, Nagy-Csür, Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Talmáes [Fuss Trans. 115], Arpás hegysége |! Schur En. 113], Medgyes, Kis-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 47], Brassó, Lóvete [|Baumg. ! En. I. 405], Ocsém [Sehur OBZ. VIII. 24], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 115], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 11], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 11]. Teszla |!]. 92. Arenaria L. gen. n. 569. 357. A. serpyllifolia L. spec. (ed. 1753) 424. — [A. serpyllifolia Daumg.* En. I. 408. — A. Marschlinsii Sehur ! Sertum n. 507 ; En. 113, — non Koch. — A. sphaerocarpa Czetz! Erd. Muz. VI. 11. — A. viscida Schur Verh. sieb. Ver. X. 67. — A. leptoclados Borb. Ost. bot. Zeit. XXXV, 76, — vix Guss. Syn. II. 894]. Szántókon. parlago- kon, legelókón, a mezei tájtól az alhavasi tájig, az egész területen. 140 ARENARIA. 358. A. multicaulis L. Syst. (ed. X. 1759) 1034. — [A. multicau- lis BU En. I. 407. — A. ciliata Baumg. En. I. 408: Schur En. 113 pro p.; Fuss Trans. 116, — non L.. cujus stirps genuina in Eu- ropa orientali non nascitur]. — Havasaink füves kóvecses legelóin. — Duesees [Baumg. l. c.] így annak Csobotja nevű magaslatán és az Omu csucson bőven |!|, Rodna havasain : így a Stol, Galatz és Gemenea ha- vasokon [Daumg. l. c. — sed Porcius ibidem recenter non vidit: Porc. En. 11]. 359. A. biflora L. Mant. (1767) 71. — [A. biflora Baumg:* ! En. I. 407. — A. multicaulis Schur Verh. sieb. Ver. III. 85; Sehur En. 114, — ex herbario ejus! — A. ciliata Schur En. 114 pro p. — Alsi- nanthe biflora Schur Sertum n. 496, — non Fenzl|. Havasaink szaka- dékos kóves lejtóin. Plaju-ezeri a Frecki havasokon [Fuss! VSV. XX. 169], Frumosza Negován-mare, Burkáes [Fuss Trans. 116], Szurul, Vurfu-Koesilor és Vurfu-Farkasuluj [Baumg. l. c.], Negoj, Kerezesori havasok |! Fuss Trans. 116], Arpás havasai (bőven !, Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177]. 359/b. A. Transsilvanica Simk. Term. Füz. X. (1866) 180. — (A. rotundifoha Borb.* Math.-Term. Ertesító 1882 p. 1, — non MB.] Bőven a Királvkó napos sziklás keleti lejtőin főkép a Vleduska felett, továbbá a Csukáson és a Piroskán [!]. Habitu A. biflore L. similis, a qua differt: foliis latioribus et rotundate Termetére az A. biflora L-hez ha- sonló, a melytől különbözik szélesebb és kerekdeden elliptikus levelei, több- nyire 3—6 virágú bogernyóje, és hegye- sebb csésze-leveleivel. Az A. rotundifolia M. B. taur. cauc. I. 343 jellegei közül a mi növényünkre nem illenek rá a kóvetkezók : «folia perfecte orbiculata, glaberrima, vix basi ciliata. elliptieis, cymis plerumque 3— 6 floris, et sepalis aeutioribus. E notis diagnosticis A. rotundifolise M. B. taur. cauc. I. 343 in plan- tam nostram non quadrant se- quentes : Peduneuli.... sub prima bifurcatura pari foliorum caulinis consimili. Calyeina foliola subulata. .... Septembri florentem legi.» A mi nóvényünk levelei ugyanis leg- feljebb szélesen elliptikusoknak mond- hatók, és csúcsuk kis hirtelen kiemelke- désben végződik ; továbbá levelei sze- mölcsösek és tóvük felé bőven pillásak ; bogernyőjének két legalsó levelkéje keskeny lándzsás s így a szárlevelekhez nem hasonló; a csészelevelek nem árhegyűek, hanem csak lándzsás hegye- sek ; "végűl növényünk juliusban virit s augusztus végén már egészen érett termésű. : Folia nempe stirpis nostrze ad sum- mum late elliptici diei possunt, et apice subito apiculata sunt; deinde folia nostre sunt papillosa et basin versus abunde ciliata; folia infima cymam in voluerantia sunt anguste lanceolata, itaque foliorum caulinorum dissimilia ; sepala non sunt subulata,sed lancolate acuta; denique stirps nostra Julio flo- ret et mensis Augusti fine jam fructi- bus maturis gaudet. t A. grandiflora All. ped. II. 113. — [A. grandiflora Schur* Ser- tum n. 510]. — Arpás havasain a Kepreriaczén [Kladni ap. Sehur En. 114]. 360. A. graminifolia Sehrad. Hort. Gotting. I. (1809) 11, tab. 5. — |A. graminifolia Baumg. * En. I. 411. — Sabulina procera heichb. Germ. Exc. III. (1832) 787. — Eremogene procera heichb. Icones V. (1841) tab. 220 f. 4994]. — Szénauiezókón füves, nyilt helyeken a ALSINE. 141 mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin [! Landoz I. 4; II. 28]. Kolos [Sehur En. 112]. Boós, Virágosvóolgy [Freyn Kózlem. XIII. 119], Torda [!Janka OBZ. VI. 194; Linn. XXX. 561], a Páreng felé [Baumg. l. e.], Vulkán szorosa [|Bielz Landk. 80], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 116], Vizakna, Szelindek [Schur En. 112]. Szt- Erzsé- bet [Fuss! Alt. Arch. II. 367], Nagv-Csür [Andrae Bot. Zeit. XI. 438], Kis-Csür [Fuss Trans. 116], Medgyes, Szászesanád [Darth VSV. XVIII. 47]. 93. Alsine Wahlenb. Fl. lapp. 127, 129. 361. A. sedoides L. spec. (ed. 1753) 425 sub Cherleria. — | Cherle- ria sedoides L.; Baumg.* En. I. 412. — Alsine Cherleri Fenzl in Gr. et Godr. FI. fr. I. (1843) 255. — Siebera cherlerioides Schur! Sertum n. 483; En. 109, — non Sehrad.|. — Havasaink sziklás szakadékos ge- rinezein. — Árpás havasainak minden magasabb gerinezén |! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 177], Buesees [bőven ! Andre Bot. Zeit. XI. 438], Fekete- Besztercze |? Ercsei Tord. 15]. 362. A. striata L. Amoen. IV. (1759) 315 sub Arenaria. — |Are- naria striata Baumg. En. I. 410 ex descriptione, — nam in herbario ejus deest. — Arenaria laricifolia Jaeq. Fl. Aust. III. (1775) tab. 272; Baumg.* En. I. 410, — secundum specimen Baumgartenii in Kitaibel herb. LIX. n. 97! — non L. — Alsine laricifolia Crantz Inst. II. (1766) 407 ; Wahlenb. carp. (1814) 133, — et Auct. Trans. — Wierz- biekia maerocarpa hReiehb. Icones V. (1841) f. 4931. — Alsine Ki- taibelii Nym. eonsp. I. 116]. — Mészkő havasokon. — Serpuluj havas a Retyezáthegyséeben [Baumg. ap. Fuss Trans. 114], Szurul (Schur En. 112], Fogarasi, Barezasáei, Rodnai és Szolnoki havasok |Daumg. En. ]-'e3]: 363. A. fasciculata L. Syst. nat. (ed. XII. 1767) 733 sub Arena- ria. — [Arenaria fasciculata L.; Baumg.*! En. I. 411. — Alsine Jacquini Koch Syn. (ed. 1837) 115. — Minuartia Jaequini Schur Ser- tum n. 500. — Minuartia fastigiata et M. ramosissima Schur En. 112]. — Napos köves dombokon a mezei tájon. — Kecskekő [Schur En. 112], Déva, Dobra, Szászsebes (Baumg. ! l. c.], Szászrégen [Schur En. 112. — sed verisimiliter sphalmate, loco Szászsebes, scriptum |. 364. A. frutescens Kit. in Schult. Oestr. Fl. I. (1794) 667 sub Arenaria. — |Arenaria saxatilis Daumg.* En. I. 409, — non Huds. — Tryphane faleata Schur Sertum n. 495. — Sabulina faleata Schur ! En. 111, — non Alsine faleata Grisb. Spice. rum. I. (1843) 200. — Ba- bulina marginata Schur Sertum n. 489. — Sabulima rostrata Schur En. 111]. — Sziklás napos hegylejtókón a mezei tájtól az alhavasi tájig. — Déva mellett a Szárhegyen |Simk. ap. Kern. Schede II. 86], Kozolya hegyén | Baumg. En. I. 409], Kóalja-Ohába és Csopea a Sztrigy mellékén [!|, Retyezát hegység, Doieza [Baumg. herb.!|, Szurul, Alsó- Porumback, Brassó | Baumg. En. I. 409], Buesees |Schur En. 111]. 365. A. verna L. Mant. (1767) 72 sub Arenaria. — [Arenaria verna Baumg.* En. I. 409. — Arenaria esspitosa Ehrh. Beitr. V. 177. — 149 ALSINE. Arenaria tenuifolia Baumg.! l. c. — Alsine tenuifolia Auct. Trans.! — non Wahlenb. — Sabulina viscosa et mucronata Schur En. 109—110, — nec alior. — Sabulina tenella Schur Verh. sieb. Ver. X. 73; En. 111. — Tryphane verna Reichb. Icones V. tab. 207. — Alsine ramo- sissima Kern. Ost. bot. Zeit. XVIII. 183, — an etiam Arenaria ramo- sissima Willd. En. suppl. (1813) 24 (solum nomen)? — Alsine larici- fola Landoz! I. 5, — non Wahlenb. — Alsine viscosa Czetz ! Erd. Muz. VI. 10. — A. Villarsi Salzer Reiseb. 323. — ex locibus natali- bus. — Neumayera austriaca Fuss Trans. 114, — quoad plantam e Lóvete. — Arenaria saxatilis Czetz! Erd. Muz. VI. 11, — nec alior]. -— Sziklás helyeken a mezei tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár [Lan- doz I. 4; II. 98], Torda [Baumg. I. c.], Székelykó ('Winkler ÖBZ. XVI. A8] és Tilalmas Toroczkónál|!| Enyed és Toroczkó közt [Schur En. 111], Vulturésze Padságnál |!], Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 144], Sárd (Cserni Gyulaf. 98] és Szt-Mihálykóve Gyulafehévár vidékén [!], Nyegra |!Kern. 1. c.] és Felsó- s Alsó-Szkerisora a Biharhegységben |!], Boieza az Erezhegységben|!|, Borberek [Csató ap. Schur Phytogr. 137], Vajda-Hunyad hegyein |!Andrz Bot. Zeit. XI. 437; XIV. 499], Petrény a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 15], Burkáes, Foga- ras havasai, Rozsnyó (Fuss Trans. 113], Királykó, Buesecs [Schur En. 110 sub S. cesspitosa|, Keresztényhegység, Kóhavas, Tejkóhavas, Teszla [Baumg. 1. c.], Remete |Schur En. 109 sub 5. viseosa], Lóvete: (Fuss Trans. 114 sub N. anstriaca], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22 sub B. ceespitosa |, Struniora, Hajta | Baumg. l. c.], Unőkő, Korongyis [Schur- VSV. X. 131; 144] s Rodna egész hegységén |Porc. En. 11]. var.) carpatica Porc. En. 11. — Dignoscitur caule pedunculisque glaberrimis. — Rodna havasai | Porc. l. c.]. 365/b. A. Gerardi Willd. spec. II. (1799) 729 sub Arenaria. — [Arenaria Gerardi Baumg.* En. I. 412. — Alsine alpina Andre Verh.. sieb. Ver. VI. 50. — Sabulina Vil larsii Schur! Verh. sieb. Ver. III. 85. — Arenaria austriaca Baumg.! En. 411; Kotschy Zool. bot. Ges. III. 65 ; Sehur Ost. bot. Zeit. VIII. 22; En. 110]. — Havasaink szik- lás helyein. — Kuszturák a Retyezáthegységben |Csató Erd. Muz. IV. 79], Negoj [Schur En. 110], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 85]. a Dregus, Vist és Szombatlalva felett fekvő Fogarasi-hegység havasain [Baumg.! En. 411], Királykó (! Kotschy l. c.], Buesecs | Andre Bot. Zeit. XI. 437], Keresztényhegy ség [1], Kóhavas! [Sehur En. 110], Öcsém [Schur OBZ. VIII. 22], Struniora, Hajta és Pietrosz Beszter- ezei havasok [Baumg. En. 412], Csukás |!]. 365/e. M. nivalis Fenzl in Ledeb. Fl. ross. I. (1841) 348 pro var. x) Alsine verne. — [A. liniflora Jacq. Aust. V. tab. 445; Baumg.* En. I. 412, — non L. fil.]. — Havasok kóvecses tetóin. — A Buesees főcsúcsán és legmagasabb gerinczein|!], Csukás, Teszla [Baumg. 1. c.]. 366. A. recurva All. ped. (1785) n. 1713 tab. 89 sub Arenaria. — [Arenaria recurva Wulf. ap. Jacq. Collect. I. (1786) 244 tab. 6; Baumg.* En. I. 410, — Tryphane recurva Reichb.]. — Havasaink te- tóm. — Kuszturák a hRetyezáthegységen [Csató Erd. Muz. IV. 80]. ALSINE, —-SAGINA, 143 Szurul, Keresztényhavas, Tejkóhavas [Fuss Trans. 114], Bucsees! Piroska [Baumg. 1. c.]. 367. A. Banatica Heuff. in. Reichb. Germ. Exc. III. (1832) 787 sub Sabulia. — [Arenaria subulata Baumg.*! Mant. 42. — Alsine setacea Auct. Trans. !, — non M. et K.]. — Napos szakadékos mészkó- sziklákon a mezei tájtól az alhavasi tájig. — Torda-hasadéka [! Schur VSV. X. 73], Székelykö Toroczkónál [Simk. Album 177], Runk és Padság völgyeiben s a Skericzán Padságnál |Freyn Közlem. XIII. 119], Vulturésze Padságnál [Simk. Album 182], Enyed és Toroczkó közt [Schur En, 111], Dreksán-Commandó a Retyezáthegységben [Baume.! 1. c.], Porcsesd, Brassó, Keresztényhavas Tömösszorosa [Schur En. THp Királykő |! Kotsehy ZbG. III. 63], Bucsecs |! Andrae Bot. Zeit. XL 438]. Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 112], Öcsém [Schur ÓPZ. VIII. 22]. 34. Sagina L. gen. n. 176. 368. S. depressa Car. Fr. Schultz ! Prodr. Fl. starg. suppl. (1819) 10. — (S. diehotoma Heuff. Bot. Zeit. 1853 p. 626 ; Zool. P Ges. VIII. 74. — S. ciliata et S. apetala Sehur Sertum n. 475, 477 ; Verh. sieb. Ver.. X. 208; En. 108; Fuss Bericht 20; Fuss yid 11. — Stirps nostra differt a 5. apetala precipue sepalis acutioribus et fructi- feris erectis nec explanatis; item a S. ciliata Friesfoliüis solum ad va- giam ciliolatis]. — Aeyagos dombokon. erdők szélén, pocsolyák viz- árkok mentén a mezei tájon. — Mundra és Vizakna kózt Nagyszeben- né] Sehellenberg felé, Talmács Freck [Schur En. 105], Tómós folyó- nál [Schur VSV. X. 208], Temeu folyónál Moldva határán | Fuss Be- rieht 28], Szamos folyónál Uj-Rodnánál [Schur En. 108]. 369. S. procumbens L. spec. (1753) 128. — (S. procumbens Baumg.* En. I. 103. — S. bryoides Schur En. 108, — sed in herba- rio ejus lembergensi deest|. — Nyirkos füves helyeken a mezei tájtól a havasi tájig. Van sziromtalan alakja is — 8. procumbens 5$) apetala Porc. MNL. IV. 126. — Csucsa |! Freyn Kózlem. XIII. 118], Vlegyá- sza hegység |!], Kolozsvár |!Landoz I. 5], Padság és egész hegyvi- déke |!], Muntyele-mare |Freyn Kózlem. XIII. 118], Tibornál a Kecs- kekó felé, Mamuthegy Tótfalu felé [!], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 28], Verespatak, Felsó-Vidránál az Aranyos mentén (1), Körösbánya | Kern. ÖBZ. XVIII. 182], Retyezát és Pareng hegység itl Czibimhegy- ség [Baumg. l. c.], Nagyszeben, Dongárd, "Boicza, Porumbák [Fuss Trans. 107], Ujegyháza, Segesvár [Daumg. 1. c.], Medgyes, Kiskapus. Daromlaka. Nagyselyk. Csiesóholdvilág, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 47], Árpás havasai [(! Sehur VSV. III. 85], Kerezesora havasai [Sehur En. sub S. bryoide], Brassó |Freyn Közlem. XIII. 118], Keresztényhegység |!]. Dárezasági és hodnai hegységek | Daumg. 156.) 370. S. Linnaei Presl. rel. Henk. II. (1835) 14. — IS. saxati- lis Wimm. Fl. Scehles. (ed. 1840) 76. — Spergella maerocarpa Reichb. Ieones (1841) f. 40693. — Sagina macrocarpa Maly En. (1848) 295, €y SIMONKAI : Erdlély flórája. 13 144 SAGINA. — SPERGULA. 394; Sehur* Sertum n. 479. — Spergella glabra Schur Sertum n. 478 ; En. 105, — non Koch syn. — Spergella saginoides Schur Ser- tum n. 481, — et Auct. Trans.]. — Havasok kóvecses legelóin. — Retyezát havasok [!Hazsl. Kózlem. X. 16], Pareng havasok [1], Czi- binjezer [Fuss Trans. 110], Árpás havasai [Schur VSV. III. 85], Bu- tyán, Buesees, Keresztényhegység |! Schur En. 108], Ünókó [Andrae Bot. Zeit. XI. 437] s Rodna tóbbi havasai [Pore. En. 11], Csukás [!]. 370/b. S. Baumgarteni Simk. — Habitus et folia precedentis ; differt vero ab ea pedunculis duplo tenuioribus subglandulosisque, nec non floribus dimidio minoribus. — Kóhavason a Havasutján 1500 met. magasságban, elég |!]. t S. subulata Swartz in Act. Holm. 1739 p. 45 sub Spergula. — |Spergula subulata Baumg." En. I. 427, — sed in herbario ejus sub hoc nomine Spergula g glandulosa Bess invenitur !]. — Lápos helyeken a hegyi tájon. — Keresztényhavas, Bucsecs [Schur En. 109], Kukojszás a SztAnna tónál, Parajd [Baumg. 1. c.]. t S. glandulosa Bess. Prim FI. Gal.(1809) I. 298 sub Spergula. — (Bpergella glandulosa Schur* Sertum n. 482]. — Mezókón Bráza kó- szirte felé [Bchur En. 109]. 95. Spergula L. gen. n. 586. 311. S. arvensis L. spec. (ed. 1753) 440. — [S. arvensis Baumg."! En. I. 426. — S. pentandra, et S. nodosa Baume. ! En. I. 426 et Auct. - 'rans., — non L. — S. Morisoni Schur O. bot. Zeit. XI. 21, — non Dor. 8 gh. Fl. Monast. n. 568. — S. mu- ralis Salzer Reiseb. 322. — Spergularia sezetalis Cserni Gyulaf. 28]. — Szántók közt mint S. satira Bónnigh.; csorvás helyeken folyók, pata- kok mentén, mint S. vulgaris Bónnigh. — Csuesánál és Nagysebesnél a Körös mentén |!|, Kolozsvár [Landoz I. 5], Torda | Ercsei Tord. 39], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 28], Szkerisora, Nyegra, Vidra |! Kern. OBZ. XVIII. 188], Detunata alatt Bucsum felé (!], Várhely [Hazsl. Kózlem. X. 16], Petrozsény [!]. Vizakna, Nagyszeben [Schur En. 125], Kis- és Nagy-Apold, Kistorony, Omlás, Szt-Erzsébet [Baumg. Il. c.], Kis-Ludas [Fuss Trans. 111]; Arpás-pataka |!], Medgyes, Daromlaka [Barth VSV. XVIII. 47 7], Segesvár [Fro. Schássb. 23], Brassó, De- reste, Zajzon |!], Lóvete. Oláhfalu |Baumg. l. e.], Besztereze [Fuss Trans. 111], Rodna [Schur VSV. X. 123 sub S. pentandra| s az egész Naszód vidékén |Porc. En. 11 |. var.) S. maxima Weihe in Bónnigh. Fl. Monast. (1824) n. 568. — Lenvetések közt a Székelyföldön, — így Kézdi- Vásárhelynél |Schur ÓBZ. VIII. 2*2], Rodna-Naszód vidékén [Porc. Naseud. 183]. — [Prazsmár mellől Sehur nem közli, és Fuss Trans. 111. lapján a Prazs- már mellól való kózlés tévedése bizonyára onnan ered, hogy Schur az Ost. bot. Zeit. VIII. 281. lapján nehány Prazsmár mellett észlelt nóvényról szól s azután a 282-ik lapon hirtelen átesap a Kézdi- Vásár- hely mellett szedett növényekre. Fuss Trans. művében több helyen ismétlődik az ily tévedés]. SPERGULARIA, — CORRIGIOLA, 145 96. Spergularia Pers. syn. pl. I. (1805) 504 (solum nomen); Presl. Cech. (1819) 94. — [Lepigonum Fries Hall. (1818), — solum nomen; Wahl- berg Gothob. (1820) 45]. 372. S. rubra L. «) spec. (ed. 1753) 423 sub Arenaria. — [Arena- ria rubra L. ; Baumg.* En. I. 408. — Lepigonum rubrum Wahlberg l. e. — Alsine rubra Wahlenb. Fl. Ups. (1820) 151]. — Utak, tócsák s folyóvizek mentén a mezei tájon. — Csucsa [!], Kolozsvár [Landoz I. 5], Lupsa [Ercsei Tord. 74], Biharhegységben a két Aranyos mentén, Maros-Némethi, Déva [! Baumg. 1. c.], Kovrágy a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Lomán, Dusi-szoros, Guraró, Frumósza, Dersán, Nagyszeben, Verestorony-szoross, Poresesd [Fuss Trans. 111], Arpás falu felett |! Schur VSV. III. 85], Alsó Porumbach, Alsó- Szombatfalva és Fogaras vidéke | Daumg. l. c.], Kis-Kapus, Asszony- falva, Balázsfalva [Barth ! VSV. XVIII. 47j, Parajd [Fuss Trans. 111]. Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 11], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 373. S. salina Presl. Cech. (1819) 93. — [Arenaria marina Auct. plur.; Baumg.* En. I. 409. — Lepigonum medium Wahlb. Gothob. (1820) 45. — Lepigonum salinum Fries Nov. Mant. III. (1843) 54. — Arenaria halophila Bunge in Led. Fl. Alt. IT. (1330) 162, — est va- riatio elanduloso-pubescens|. — Szikes nedves kelyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 5], így a Tekintóvólgyben [! cum . forma glanduloso-pubescenti Simk. MNL. ILI. 51), Szamosfalva [!], Kolos, Torda [Baumg. l. c.], Botorom és Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 118], Déva [!], Koneza, Drassó [Csató Székács 257], Vestény[!]. Nagyszeben [Schur En. 126], Felsó-Bajom [Salzer Reiseb. 386], Viz- akna, Parajd, Kóhalom, Jánosfalva, Homoród-Szt-Pál és SBzt-Péter [Baumg. I. e.], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 11]. 374. S. marginata DC. Fl. Fr. IV. (1805) 793 sub Arenaria. — [Lepigonum marginatum Koch Deutsch. Fl. (1841) IL. 505 ; Schur* En. 196]. — Sós, nedves helyeken a mezei tájon. — Kolos [Freyn Közlem. XIII. 118], Szamosfalva, Torda, Maros-Ujvár [Schur l. e.], "Tür, Nagyselyk [Barth VSV. XVIII. 47]. XIII. Paronychiaceae St. Hil. mém. des paronych. (1816) 56. t Corrigiola littoralis L. spec. (1753) 271. — IC. littoralis Baumg." En. I. 266, — sed in herbario ejus deest; et quum recenter nec in Banatu nec in Transsilvania inventa sit, me judice e flora nostra tollenda]. — A Nagy-Küküllő és az Olt folyó partjain [Baumg. l. c.] ; de Baumgarten gyüjteményében nincs meg, és ujabban sem Er- délyben, sem a Bánságban senki sem találta. Véleményem szerint ha- zánkból tévesen közölték, s ezért flóránkból törlendő. 13* 146 HERNIARIA, — PARONYCHIA. — SCLERANTHUS. 97. Herniaria L. gen. n. 308. 315. H. glabra L. spec. (ed. 1753) 218. — [H. glabra Baumg.* En. I. 197]. — Folyók mentén, fóvenyes helyeken a mezei tájon. — Csuesa [! Freyn Kózlem. XIII. 118], Nagysebes, Sebesváralja, Széke- lyó völgye |!], Kolozsvár [Landoz I. 7], az Aranyos mentén Tordánál [Wolff MNL. I. 59], Disznájó [Ercsei Tord. 123], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 9: 25], Giresau, Talmáes [Fuss Trans. 295]. Kerczesora és Árpáspataka |!], Alsó-Szombatfalva |Baumg. 1. c.], Monosfalu és Maros-Oroszfalu közt a Felsó-Marosnál |Pore. En. 21]. — Az Ünókó havason hol Salzer Reiseb. 312. lapján fölveszi, nem terem, és hava- sokon eddig sehol sem találták. 376. H. incana Lam. Dict. III. (1789) 194. — (H. hirsuta Daumsg.* En. I. 198; Sehur Verh. sieb. Ver. X. 70, — ex ipso in Ost. bot. Zeit. X. 1835; Buss: "Trans. 995:-Schur En. 229, — noni] — SE Besser Fisch. im Horn. suppl. 127; Janka Linn. XXX. 568]. — Na- pos füves dombokon, kóves parlagokon, a mezel tájon. — Kolos [Sehur En. 222], Thuri hasadék (Landoz I. 7; II. 30], Torda [Wolff ap. Janka I. e.], Maros-Ujvár (Schur VSV. X. 10]. borbándnál az Om- poly mentén |!]|, Gyulafehérvár [Baumg.]l. c., Vereshegy Szászsebes- nél [| Lerchenf. ap. Sehur OBZ. X. 184 sub H. hirsuta]. 98. Paronychia Tournf. Inst. tab. 288. 311. P. cephalotes MB. Taur. Caue. III. (1819) 169 sub Ille- cebro. — [Illecebrum eapitatum Daumg.* ! En. I. 187, et Auct. Trans. — non L. — Paronychia argentea Reichb. Germ Exc. III. 564, quoad plantam Transsilvanieam, -— non Lam. — lIllecebrum verticillatum Sehur Sertum n. 1040, — non L. — Paronychia Hungarica Grisb. Bpiell. I. (1843) 215. — "Vide etiam: A. Kerner in Ost. bot. Zeit. XVII. 20]. — Mészkő sziklákon a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kop- pánd hasadéka [! Ercsei Tord. 46], Runk és Lunka mellett |Freyn Kózlem. XIII. 118], Skericza Padságnál [!], Torda-hasadéka és Brassó hegyei |! Baumg. 1. c.], Rozsnyó [Fuss ! ! Alt. Arch. II. 35$]. * Polycarpon tetraphyllum Li. spec. (ed. 1763) 131. — [P. tetra- phyllum Sehur* Sertum n. 1043]. — Kolos mellett [Lerchenf. ap. Schur En. 293]. 99. Scleranthus L. gen. n. 562. 378. S. uncinatus Schur* Verh. sieb. Ver.II.(1851) 10. — |S. unci- natus Schur Verh. sieb. Ver. I. (1850) 107 solum nomen.— $8. Haynaldi, 5. Jankei, S. Fussii, S. Czetzii Reichb. Ost. bot. Zeit. XXII. 115. -— 8. Radnanus Reichb. Ost. bot. Zeit. XXII. 461. — Etiam S. polycarpos Gren, — non L.; 8. Martini Gren. in Schultz Arch. Fl. fr. et All. p. 206; et S. hamosus Pouz. Fl. Gard. I. 206, — huc pertinent, teste cl. Janka SCLERANTHUS. 147 in Ost. bot. Zeit. IX. 295; Linn. XXX. 568 ; et Bonnet Hist. 12]. — Fókép havasi legelők elmállott eranitos talaján. — Cibinhegység : Nego- ván, Btirpu [Schur VSV. II. 10], Frumósza, Serbóta, Besinou | Fuss Trans. 226], Dealunegru [Fuss ap. Andre Dot. Zeit. XI. 439] ; Gru- data [Csató ap. Pantocsek ÖBZ. XXIV. 26], Fogarasi havasok |? Pri- mies Lárpát VII. 376], Buesecs [(! Andre Dot. Zeit. XI. 439], Csukás, Teszla [!], Kereszthegy (Sehur ! VSV. X. 1581, Ünókó [Bielz ap. Schur VSV. I. 107] és Rodna tóbbi havasai [Pore. En. 21]. — Area geo- eraphica: Pyrensi centrales et Cevenni in Gallia australi; Karpati 'austro-orientales; Pontus, Cappadocia, Cilicia, Persia borealis | Vide etiam Boiss. Fl. orient. I. 750]. 379. S. annuus L. spec. (ed 1753) 406. — [S. annuus Baumg." En. I. 293. — S. collinus Schur Verh. sieb. Ver. II. 11. ex ipso in Schur En. 294. — §. elegans Barth. Arch. XV. 109. — 5S. Borbory- gius Reichb. ap. Holuby in Ost. bot. Zeit. XXIV. 55, — ex loco na- tali]. — Szikár parlag helyeken és szántókon a mezei tájon ; a Foga- rasi-hegység havasi tájain, hol Primies 5. collinus Schur név alatt felveszi, nem terem, mert havasokon nem honos. — Csuesa |! Feicht. Kózlem. IX. 91], Kolozsvár [Landoz I. 7], Túr, Mikes, Koppánd |Er- esei Tord. 145], Bilak hegy Borbándnál, Csáklyaikó völgye Benedek és Csáklyánál, a Kis- és Nagy-Aranyos völgyei a Bihar hegységben, Verespatak. Buesum és Boieza az Erezhegvségben Nagyág, Haró, Déva|!], . Borberek (Holuby.e.]. Vaskapu Zajkány felett, Retyezáthegység [!Hazsl. Kózlem. X. 16], Pujtól Váraljáig a Sztrigy völgyében |!], Koncza [Csató Székács 262], Poresesd, Talmáes, Szt- Kirzsóbet |iochure VOV E DE Nagy-Disznód, Szelindek [Schur En. 223], Nagyszeben, Szászujfalu [Fuss Trans. 996], Ujegzyháza, Alczina [Daumg. 1. c.], Medgyes, Kiska- pus, Baromlaka, Kis-Selyk, Monora, Hosszüaszó [Darth VSV. XVIII. 12], Szásznemes [Fuss Trans, 226], Segesvár, Nagysink, Kóhalom [Baumg. I. c.], Alsó-Rákos[!], Ár paspatakánál [!, Kerszthegv [Schur VSV. X. 158], Besztercze [Herzog Bist. 22], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 380. S. verticillatus Tausch in Flora 1899 Ergünzbl. p. 50. — (8. vertieillatus Schur* En. 994]. — Napos dombokon a mezei tájon. — Kecskekó, Szt-Erzsébet, Brassó [Schur l. c.). 381. S. intermedius Kittel Linn. Taschenb. (1847) 193. — (S. in- termedius Schur* Sertum n. 1046. — S. annuus » perennis Lasch Linn. (1829), — sed stirps nostra rectius ex S. annuo et 5. dichotomo deri- venda]. — Fóvényes kóves helyeken, folyók mentén a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin [Schur En. 224], Vidra mellett az Aranyos ólgyében, Lepusnik és Riusor völgye a hetyezát hegységben [!|, Nagy- disznód, Talmács |Schur l. c.]. 389. S. dichotomus Schur! Verh. sieb. Ver. II. (1851) 10, 12; Sehur. En. 995. — (S. perennis Baumg.* En. I. 394 et Auct. Trans. — non L. — S. heterosanthus Reichb, et S. microdichodon Reichb. ap. "Tauscher Ost. bot. Zeit. XXIII. 393]. — Csorvás folyópartokon, sziklás és kóveeses dombokon a mezei tájon. — Csucsa [több helyen! Feicht. Közlem IX. 91], Kolozsvár [! Landoz. I. 7], Torda [!], Tur, Koppánd, 148 SCLERANTHUS, — PORTULACA. Mikes |Eresei Tord. 145], Vidaj [Freyn Kózlem. XIII. 118], Vidra a Diharhegységbeu |!Kern OBZ. XIX. 369], Csáklya felett a Csáklyaikó felé, Nagyág, Haró, Déva ósszes hegyei a Kozolyáig. Telek és Vajda- Hunyad közt |!, Várheiy |! Hazsl. Kózlem. X. 16], Lepusnik völgye (! Tauscher I. e.] Petrozsény,aSztrigy mentén Pujtól Piskug bóven |!] így Oláh-Drettyénél [Csató Erd. Muz. VI. 19], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 226], Székácsvölgy [Csató Székács 262], Guraró [Schur! VSV. II. 10], Kis-Disznód |Schur En. 225), Vizakna, Nagyszeben, Szászujfalu, Doieza, Talmáes, Giresau | Fuss Trans. 226], Resinár, Szt- Erzsébet | Ormay exs. !|, Kis-Kapus, Baromlaka, Kisselyk, Monora, Hosszüaszó, .Mike- szásza [Darth VSV. XVIII. 72], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Arpás hegyvidéke [!Schur En. 225], Póresvár [|Freyn Kózlem. XIII. 115], Rodnán a Szamosvólgyében s a Valie-vinuluj-ban [Sehur VSV. X. 133, — sed Porcius apud Rodnam nullibi vidit: Pore. En. 211. Linné Seleranthus perennisétól, mely nálunk nem terem, a mi nóvényünk kó- vetkezókben különbözik : gyökere nem évelő, hanem egy-két évi; virágzó szárai- hoz meddők vegyülnek s mindnyája felálló; szárizei hosszabbak mint a S. perennisnél ; levelei hosszabbak, ritkáb- ban állók, szálas árformák, hasonlóbbak a Polyenenum mint a $S. perennis leveleihez ; virágzata lazább terepélye- sebb, esészéielvirágzás után is tóbbé- kevésbbé nyitottak s nem cesukottak. Dignoscitur a S. perenni L. spec. (ed. 1753) 406, Suecieo, apud nos non nascenti : radice non perenni, sed annua aut bienni; caulibus floriferis sterilibus interjectis, omnibus erectis, nee decum- bentibus; internodiis'quam in S. perenni, longioribus ; foliis longis, sparsioribus et lineari-subulatis, iis X Polyenemii magis, quam S. perenni L. similibus, qui habet folia erassiuscula, breviora, densioraque; inflorescentia laxiore amplioreque; calycibus post anthesim etiam plus-minus apertis, nec clausis. 383 S. neglectus Rochl.! in Baumg. Em. III. (1816) 345. — [8. neglectus Baumg.*!]l. c. — S. marginatus Guss. Prodr. sic. (1827) 486]. — Havasaink granitos, törmelékes tetóim. — Plesu hegy Csuesánál [? Feicht. Kózlem. IX. 91], Retyezát [Kotsehy ap. Schur VSV. IL. 9], Sleveju-mare a Pareng hegységben bőven |Simk. Kózlem. XV. 536], Kerezesora havasai [Schur VSV. II. 9], Árpás havasai [Kayser ap. Àn- dra XI. 458], Buesecs [! Andr 1. c.]. XIV. Portwulaceae Juss. gen. 312. 100. Portulaca L. gen. n. 603. 384. P. oleracea L. spec (ed. 1753) 454. — [P. oleracea Daumg.* En. II. 6]. — Megmunkált talajon: igy kertekben, szólókben, utak mentén az egész terület mezei táján. HF P. sativa Haw. (P. grandiflora. Auct. Trans.) Colitur in hortis. — Kerteink egyik dísznóvénye. MONTIA. — MYRICARIA. — ELATINFE. 149 101. Montia L. gen. n. 101. t 385. M. fontana L. spec. (ed. 1753) 87. — |M. fontana Baumg. En. 65. — M. minor et M. rivularis Schur Sertum n. 1036 : En. 222]. — Tócsák s patakok mentén ; de ujabb időben senki sem lelte Erdélyben. — Arpás és Fogaras hegysége [? Schur En. 222], a Gemenea felé Rodna hegységén (Baumg. l. c.] s a Szamos folyónál Uj-Rodna mellett [Schur En. 292] ; de Porcius egyik helyen sem lelte | Porc. En. 21]. XV. Tamariscaceae Desv. ann. sc. nat. IV. 344 102. Myricaria Desv. l. c. 349. 386. M. Germanica L. spec. (ed. 1753) 271 sub Tamarice. — |Ta- marix germanica L. ; Lerchenf.* ap. Ziegler De re sylv. 30; Baumg. En. I. 265. — M. germanica £) patens Reichb. Germ. Exs. III. 587. — M.squa- mosa [heichb. l. e.], — Hegyi-patakok csorvás helyein. Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz I. 71, Szt- -Mihályfalva mellett az Aranyos mentén | Wolff MNL. I. 59, valamint Mészkó mel- lett |], Runk ét Lunka közt a Runki völgyben |Freyn Kózlem. XIII. 121], Tordánál és Padság patakánál[! Eresei Tord. 16], Mindszentnél a Gáldi-patak mentén. Tótfalunál a Szt- Mihálykóve felé [!], Hátszeg völgye (Andre Bot. Zeit XIV. 251], a Sztrigy mellékén Bajesd, Kóalja- Ohába, Váralja [!] valamint Oláh- -Brettye, Russ és Szt-Gyór ey mellett (Csató Erd. Muz. VI. 19], Piski és Szászváros közt a Maros mentén [!], Szászsebes folvóvizeinél | Csató Székács 261], Asszonyfalva, Balázsfalva (Barth. VSV. XVIII. 72] valamint Segesvár a Nagy-Küküllónél |Baumg. 1. e.], Nagyszeben [Reihenb. VSV. XXVI. 127). Sellemberk [Fuss Trans. 222], az Olt folyónál Talmács és Freck közt | Baumg. I. c.], Arpás- patakánál[!], Kereczesori és Arpási üveghuta, Brassó, Tóresvár [! Fuss Trans 222], Zernyest pataka [!], Ojtoz szorosa [Baumg. 1. c.], Maros- forrás-pataka [Schur VSV. X. 169], Csik-Szt-Domokos völgyében az Olt folyónál |Schur OBZ. VIII. 24], Tólgyes szorosa [Fuss Trans. 222], Rodna [Schur VSV. X. 124], Hétfalu patakainál, a Garesintól Zajzon patakáig elég bőven |!]. XVI. Elatinaceae Cambess. in Mém. du mus. XVIII. 225, 105. Elatine L. gen. n. 502. 387. E. Alsinastrum L. spec. (ed 1753) 368. — [E. Alsinastrum baumg.* En. I. 347. — Alsinastrum Galii folio Vail. Bot. Paris t. I. f. 6]. — Nedves árkokban tócsák szélén a mezei tájon. — Székely-Ko- esárd a Maros mentén és Dalomir a Sztrigy mentén [Csató herb. !], Gu- 150 ELATINE, — LINUM. raró, Nagyszeben [Fuss Trans. 123], Resinár [Schur En. 126], Vizakna [heckert! ap. Fuss VSV. XIV. 205], Asszonyfalva. Dalázsfalva, Hosz- szüaszó [Darth! VSV. XVIII. 43], Telek és Kézdi-Szt-Iván Három- székben | Baumg. 1. c.]. t 388. E. Hydropiper L. «) spec. (ed. 1753) 367. — [E. Hydropi- per Daumg.* En. I. 346,sed verisimiliter tam Baumgartenius quam Auct. Hung. sub hoc nomine £F, camylospermam Seub. monogr. elat. (1845) 17, comprehendere]. — Arkokban, árteres helyeken a mezei tájon. -— Büdös hegy alatt | Baumg. 1. c.]. 389. E. hexandra DC. Icones Gall. I. (1808) 14. tab. 43; Fl. fr. V. (1815) 609. — [E. triandra Baumg.* En. I. 717,— non Schkuhr, — eujug stirpem genuinam ex Hungaria adhue non vidi]. — Nedves helye- ken a mezei tájon. — Alsó- Szombatfalva, Fogaras [Baumge. 1. c.], Bráza [Schur En. 126]. XVII. Linaceae DC. Théor. élém. ed. I. 214. 104. Linum L. gen. n. 359. 390. L. flavum L. spec. (ed. 1753) 279. — (L. flavum Baumg.* En. I. 273. — Xantholinum flavum Reichb. Nat. pl. syst. 307. — L. Tlaurieum. Borb. MNL. IX. 59]. — Verőfényes dombokon a mezei tá- jon. — Kolozsvár |! Baumg. 1. c.|, Kolos, Boós, berkenyes, Dotorom- völgy és Virágosvólgy, [Torda Freyn Kozlem. XIII. 124], Felvinez, Dombró, Székelykó, Csáklyaikó völgye Benedek felett [!|, Bilak (!Schur VSV. 63], Gy na (Cserni Gyulaf. 30], Maros-Sólymos, Déva, Vajda-Hunyad (!], Nagyoklos a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros TUN ap. Fuss Trans. 194], Székáesvolgy [Csató Szé- káes 257], Szászujfalu, Rothberg, Nagyesür |! Fuss Alt. Arch. II. 362], Vizakna, Nagyszeben, Talmáes, Giresau [Fuss Trans. 124]. Szt-Erzsé- bet, Ujegyháza, Segesvár, Fejéregyháza |Baumg.l. c.), Medgyes, Szt- Ivánfalva, Baromlaka, Asszonvfalva, Nagyselyk, Csicsóholdvilág. Szász - csanád, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kis- és Nagy-Ekemezó [Darth VSV. XVIII. 48], Kóhalom, Brassó | Baumg. l. 5.], Galaez Fogarasnál [Fuss Trans. 124], Udvarhely [Szabó ap. Fuss l. c., Csik-Szt-Domokos [Schur I7. VIE A CN TISV 3 168], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 124], Besztercze (Herzog Bistr. 14], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 12], Gyórgyfalva [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 391. L. hirsutum L. spec. (ed. 1753) 277. — [L. hirsutum Baumg.* En. I. 271. — L. viscosum Lazdoz II. 28,—non L.]. — Napos dombo- kon, szőlők és gyümoólesósek közt a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 51, Kolos, Doós, Berkenyes, Torda, Botoromvólgy és Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 124], Csegez [Winkler ÖBZ. "XVL 48], Gerend, Felvinez, Keresesd, Dombró, Nagyenyed, Benedek, Csáklya, Gyula- fehérvár, Szt-Mihálykóve Tótfalunál [!], Déva [! Téglás Tudosítv. I. 20], Maros-Sólymos [!], Nagyoklos a Sztrigy mentén |Csató Erd. Muz. LINUM. 151 VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss. Trans. 124], Székácsvolgy [Csató Székács 257], Nagy-Csür, Szelindek [Fuss Trans. 1294], Szt- Erzsébet, Szászujfalu, Dolmány. Rothberg, Segesvár [Fuss Alt. Arch. II. 362], Medgyes, Szt-Ivánfalva, Baromlaka Asszonyfalva, Nagyselyk, Csiesóholdviláe, Szászesanád, Hosszüaszó, Mike szásza, Kis- és Nagy- Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 48], Brassó (Schur VSV. X. 2041, Szász- régen [Emerich ap. Fuss. Trans. 124], Besztercze [Herzog Bistr. 14], Sajóvolgye [Porc. En. 12], Záporez [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 392. L. nervosum W. et K. Icones II. tab. 105 (1802). — [L. nervo- sum Daumg.* En. I. 271. — L. narbonense Daumg.! En. I. 272, et Auct. Trans. — non L. — L. corymbosum Landoz I. 5]. — Napos cserjés dombokon s azok szénamezóin a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Torda. Mezőség, Elekes [! Baumg. 1. c.], Apahida [Barth Arch. XV. 108], Boós, Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 124], Gerend | Wolff MNL. I. 57], Felvinez [Fuss Trans. 125 sub L. narbonense|, Bilak [ISchur VSV. X. 63], Tür [Barth VSV. XVII. 49], Déva [Téglás Tudó- sítv. I. 20], Segesvár | Baumg. l. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 14. t L. usitatissimum | L. spec. (ed. 1753) 977. — [L. usitatissimum Baumg. En. I. 270. — L. humile Auct. Trans! — L. vulgare et L. crepi- tans Sehur Verh. sieb. Ver. X. 151]. — Colitur et hinc-inde subspon- taneum. — '"l'enyésztik a mezei tájtól a havasalji tájig s itt-ott elvadul. t L. angustifolium Huds. Fl. Angl. (1762) 134.— |L. angustifolium Schur* Sertum n. 564 cum ? — L. marginatum et L. cribrosum Schur herb. lemb.! et Schur En. 127]. — Napos dombokon : Kolos, Bilak, Déva |Schur En. 127]. — Minthogy Sehur kivitelével Erdélyből senki sem közli, s a Schurtól kózlótt termóhelyeken magam sem találtam ; továbbá minthogy nóvénygeografiai okokból is valószinütlen Erdély- ben való honossága : ezért a Schur herbáriumában levő példányok vé- leményem szerint nem Erdélyből valók. 393. L. extraaxillare Kit. Addit. (1864] 269. — [L. alpinum Baumg.* En. I. 273 et Auct. Trans. — non Jacq. ! En. (1762) 54. 229, nec. L. spec. (1763) 1672. — L. montanum Auct. Trans. ex locis alpinis indicatis, — nam L. montanum , Schleich in alpinis non nascitur|. — Havasaink RAUM sziklás lejtőin jx bóven. — Freck hava- sai [Daumg. l, e.; Winkler ÓBZ. XVI. 46], Domna-vólgye [Fuss Trang. 195], dide havasai [! Schur VSV. ELE 85]; Bráza havasai [Sehur VSV. II. 177], Barezaság havasai [Baumg. 1 c.], igy a Királykó- vón és EMO GOSOn [! Schur En. 498]. Csukás [bóven!|, Ocsém [Schur ÖBZ. VII. 2 2], Korongyis [! Reckert VSV. VI. 19], s Rodna többi hava- sain [Porc. En. 12], Szolnoki havasok |Baumg. I. c.]. 394. L. perenne L. spec. (ed. 1753) 277. — [L. perenne Baumg." En. I. 271. — L. austriacum var.) montana Schur Verh. sieb. Ver. X. 66: — L. alpinum Landoz II. 28, — non Jacq.]. — Hegyi Kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 5], Torda [Schur VSV. X. 78], Zalatna [Fuss Trans. 125], Bilak [Bet VSV. X. 63], Keeskekó [Schur VSV. X. 66], Zdraholez [Téglás Tudósítv. IL. 8], Nagyszeben [Fuss Trans. 125], Kakasfalva [Schur OBZ. X. 181], Hortobágyfalva [Baumg. Il. e.], Talmáes [Schur En. 128], Felsc-Bajom [Fuss Trans. 125]. a Bar- 152 LINUM. ezaság hegyi kaszálóin | Bbaumg. 1. c.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss l. c.], Ceiesóhagymás [Czetz herb.!], Corea [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 395. L. Austriacum L. spec. (ed. 1753) 278. — (L. austriaeum baumg.* En.I. 272.— L. perenne Barth! Arch. XV.108.— L. barbulatum Schur Verh. sieb. Ver. X. 64: Sehur herb. ! et Schur En. E — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [|!Landoz I. 5], Kolos, Doós, POHESUNeH Torda, Botoromvólgy és Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 124], Gerendi függő (Wolff MNL. I. 57], Csegez, Kisfalud [Hay- nald herb.!|, Aranyos melléke Padságnál [!|, Pilak (! Sehur VSV. 64 sub L. barbulato], Déva[!], a Sztrigy mentén Russ-nál [Csató Erd. Muz. VI. 16] s onnan Fehérvizig és Pujig [!], Várhely |! Hazsl. Kózlem. X. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 126], Székáesvólgye [Csató ! Székács 257], Nagyszeben [Schur OBZ. X. 181], Vizakna, Nagycsür, Szelindek, Talmáes [Fuss Trans. 126], Szászivánfalva, Arbegen, Kis- selyk, Szászesanád, Monora, Hosszuüaszó, Kis- és Nagy- Ekemezó | Darth VSV. XVIII. 49], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Morgonda, Segesvár, Bzászkézd, Kóhalom [Baumg. l. c.], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 126], Kilény Sepsi-Szt-Gyórgynél |!]. 395/b. L. squamulosum Rudolphi in Willd. En. (1809) 338. — [L. squamulosum Janka" in Linn. XXX. 561. —L. trinervium Freyn! in Ost. bot. Zeit. XXVI. (1876) 228]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Mezőség [Janka 1. e.], Kolozsvár [!|, Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy [Freyn l. c.], Csáklyaikő völgye Benedek felett, és a Bi- lak hegy [!], Hosszúaszó, Monora [Barth ap. Freyn l. c.], Nagyszeben (Fuss Trans. 126]. 396. L. tenuifolium L. spec. (ed. 1753) 278. — |L. tenuifolium bDaumg.* En. I. 272. — Cathartolinum tenuifolium Reichb. Nat. Pfl. Syst. 307]. — Verőfényes dombokon a mezei tájon. — Dánffy-Hunyad (Fuss Trans. 126], Kolozsvár [! Landoz I. 5], Kolos, Boós, Berkenyes. Ajton, Tordánál a Virágos, Botorom és Aranyos völgyekben |Freyn Kózlem XIII. 194], Tordahasadéka [Schur VSV. X. 73], Várfalva, Aranyos melléki hegyek Padságnál, Székelykó Toroczkónál, Dombró Felvineznél, Csáklyaikó völgye Benedek felett (!], Bilak |! Schur VSV. X. 64], Gyulafehérvár, Maros-Némethi, Déva, Govasdia |!], Nagy-Ok- los a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 126], Szászsebes [Fuss l. c.], Székáesvolgy |Csató! Székács 257], Nagyszeben [Andras Bot. Zeit. XI. 438], Szászujfalu (Fuss! VSV. XV. 127], Nagy-Csür [Fuss Trans. 126], Szelindek, Mor- gonda, Segesvár |Baumg. l. c.], Medgyes, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Szászcsanád, Hosszúaszó [Barth VSV. XVIII. 49], Csik-Szt-Domokos (Schur ÖBZ. VIII. 24; VSV. X. 168], Sajóvölgye [Porc. En. 12]. 397. L, catharticum L. spee. (ed. 1753) 981. — [L. catharticum Baumg.* En. I. 273. — Cathartolinum pratense Reichb. Nat. Pfl. Syst. 307]. — Kaszálókon, füves nedves helyeken az egész terület mezei tá- ján közönséges. RADIOLA. — MALVA. — ALTHAEKA. 153 105. Radiola Roth. Germ. I. (1788) 71; Gmel. Syst. II. a. (1791) 289. 398. R. linoides Roth. I. c; Gmel. l. e. — |R. linoides Baumg. En. I. 103. — R. Millegrana Smith Fl. Brit. (1800) 202]. — Fóvényes he- lyeken a mezei tájon. — Maros-Bogát | Eresei Tord. 21], Kóhalomnál Ugra felé [|Daumg. 1. e.], Kerezesora [Schur En. 128], Magyaró [Nagy ap. Ercsei l. e.]. XVIII. Malvaceae Juss. gen. 271. 106. Malva L. gen. n. 841. 399. M. silvestris L. spec. (ed. 1753) 689. — (M. silvestris Baumg.* En. II. 299. — M. Alcea Baumg. herb.! En. II. 300 et Acut. Trans. — M. italica Schur Sertum n. 575, — non Pollini. — M. fasti- giata Schur Sertum n. 575; En. 130, — non Cav. cujus stirps ge- nuina in Transsilvania non nasciturl. — Megmunkált talajon s par- lagokon az egész terület mezei táján közönséges. t M. moschata L.; M. Mauritiana L. ; M. erispa L. coluntur so- lum. — Csak tenyésztve fordulnak elő. 400. M. pusilla With. Arr. (1796) 619 ; Smith Eng. Bot. tab. 211. — [M. borealis Wallm. in Lilj. SB. Fl. (ed. III. 1816) 374; Fuss* ap. Baumg. Mant. 65. — M. rotundifolia L. pro p. — M. pseudoborealis Schur En. 130]. — Utak mentén, parlagokon a mezei tájon. — Ko- .lozsvár [Schur VSV. X. 86], Kolos [Schur VSV. X. 111], Torda [Schur En. 130], Nagyenyednél bőven, Haró, Déva|!], Russ a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 16], Székáesvolgy [Csató! Székács 257], Vizakna, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Szászujfalu [Fuss ap. Baumg. Mant. 65], Tür, Balázsfalva (Barth! VSV. XVIII. 49]. Hosszüaszó [Barth herb.!], Felsó-Dajom [Kayser ap. Daumg. Mant. 65], Arpás hegyvidéke [Fuss Trans. 128], Tóresvár [!], Maros-Vásárhely | Kov. ap. Sternh. Sieb. 27], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 121. 401. M. neglecta Wallr. Syllog. I. (1824) 140. — (M. vulgaris Fries Nov. (ed. II. 1828) 219. — M. rotundifoha L. pro p.; Paumg.* En. II. 299, — et Auct. Trans.]. — Utak mentén, parlagokon az egész terület mezei táján. 107. Althaea L. gen. n. 839. 409. A. officinalis L. spec. (ed. 1753) 686. — (A. officinalis Baumg.* En. II. 297]. — Folyók, tavak, árkok mentén a mezei tájon.— Kolozsvár [Landoz I. 5], Virágosvólgy [Freyn Közlem. XIII. 121], Torda [Eresei Tord. 168], Zdraholez [Téglás Tudósítv. II. 5], Maros melléke Zámtól Déváig[!], Déva [Fuss Trans. 128], Oláh-Brettye a 154 ALTHAEA. — LAVATERA. Sztrigy mentén |Csató Erd. Muz. VI. 16]. Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 123], Szászsebes és Szerdahely közt [Schur VSV. X. 60; Csató Székács 257], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 128], Medgyes, Nagyselvk, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 49], Segesvár, Keresd, Nagybun, Kóhalom [Baumg. l. c.], Bala- vására [Salzer heiseb. 48], Fületelke | Fuss Trans. 128], Szászrégen | Emerich ap. Fuss l. c.], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 12], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 10]. 403. A. cannabina L. spec. (ed. 1753) 686. — [A. cannabina Daumg.* En. IL. 2997]. — Napos dombokon, szőlők közt a mezei tá- jon. Kolozsvárt a szénamezókón [Baumg. l. c.), Kolos, Boós 'Freyn Koózlem. XIII. 121], Torda [Schur VSV. X. 78], Gerend [!], Gyula- fehérvár, Nagy-Csür, Szt-Erzsébet (Fuss! Trans. 198], Morgonda | Daumg. l. c.], Kisekemezó (bőven Barth VSV. XVIII. 49]. 404. A. hirsuta L. spec. (ed. 1753) 687. — [A. hirsuta Baumg.* En. II. 298). — Verőfényes dombokon s parlaeokon a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 5], Kolos, Nagy-Czég [Fuss Trans. 123], Boós, Virágosvólgy |Freyn «cnius XIII. 121], Torda Wolff! MNL. I. 57], Koók a Mezőségen (!], Bilak [Schur VSV. X. 63], Gyulafehérvár [Fuss l. c.]. Nagyenved, Déva [Baumg. l. e.], Gyalumare, Zdraholez [Téglás Tudósttv. IL. 7. 8], Vereshegy Szászsebesnél [Sehur VSV. X. 61], Szé- kácsvoley [Csató! Székács 257], Szerdahely [Fuss l. c.], Szászesanád, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 49]. 405. A. pallida W. et. K. Icones I. tab. 47 (1800). [A. pallida Baumg.* En. IT.298. — A. rosea Baumg.* l. c., — non Willd.] — Utak mentén, napos parlag helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |! Baumg. l. c.], Alsó- Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 121], Torda (! Schur VSV. X. 78], Deés [Schur VSV. X. 115], Aranyos melléke Padságnál, Dombró, Felenyed, Nagyenyed, Mindszent, Bilak, Haró, Marossólymos, Déva, Vajda-Hunyad [!I, Russ a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 16]. Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 128], Székácsvölgy [Csató Székács 957], Nagyapold [Sehur VSV. X. 59], Nagyesür, Dolmány Szászujfalu (Fuss Trans. 128], Szelindek Dit l. c.], Szt-Erzsébet, Hermány [Andre Bot. Zeit. XI. 439], Nagysze- ben, Talmáes |Schur En. 199], Medgyes, Asszonyfalva, Nazyselyk, MS Hosszüasszó [Barth VSV. XVIII. 49], Segesvár (Baumg. 1. Fro. Arch. 24], Héjasfalva, Szederjes, Zoltán, Kund, Bonyha bains. Ie Ürmós mellett az Olt folyónál [Freyn Kózlem. XIII. 12 ^is Csik-Szt-Domokos [Schur ÓBZ. VIII. 24]. Alcea rosea L.; A. ficifolia L. ; Malope malacoides L.; M. tri- fida UP ; Lavatera trimestris L., — hine inde coluntur. Kerti virágaink. 108. Liavatera L. gen. n. 842. 406. L. Thuringiaca L. spec. (ed. 1753) 691. — [L. thuringiaca Baumg.* En. IL 300. — Olbia thuringiaca Medic.|. — Füves cserjés helyeken, utak szélén, parlagokon, az egész terület mezei táján. ABUTILON. — HIBISCUS. — TILIA. 159 109. Abutilon G:rtn. Fruct. IT. (1791) 251, t. 135. 407. A. Avicennae Gzrtn. 1. e. — [A. Avicenna Schur* Sertum n. 581. — A. striata Czetz Erd. Muz. VI. 10]. — Kertekben és megmun- kált talajon a mezei tájon. — Kolozsvár, Szászváros, Nagyszeben [Sehur En. 131], Segesvár [Fro. Schàssb. 24]. 110. Hibiscus L. gen. n. 845. 408. H. ternatus Cavan diss. III. (1790) 172, tab. 64. — [H. Trio- num Baumg.* En. II. 301, et Auct. Trans., — non L.]. — Kertekben, szántóföldeken, főleg a kukoricza vetések közt az egész terület mezei táján. XIX. Tiliaceae Juss. gen. 299. 111. Tilia L. gen. n. 660. t 409. T. platyphyllos Scop. Carn. (ed. 1772) I. 373. — (T. gran- difolia Auct. Trans. — non Ehrh. Arb. n. 8 (1789) ; Beitr. V. (1790) 158 ; — T. eordifolia Schur Sertum n. 586. — T. obliqua Host; Schur Sertum n. 587; Fro. Schüssb. 94. — T. latebracteata Host Fl. Aust. IL. 60; Sehur En. 131. T. vitifola Host. Fl. Aust. 59 ; Sehur En. 151]. — Sponte nascentem solum in vicino Danatu et comitatu Ara- densi vidi. — Erdélyben csak ültetvényképen láttam ; ellenben mint vadon termót Aradmegyében s a Bánságban. Mint vadon termő a kó- vetkező termóhelyekról van közölve: Kecskekó [Schur VSV. X. 66], Ganezága a Bztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 16], Lepusnik völgye a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 80], Székáesvólgy [Csató Székács 257]. Segesvár | Fro. Schüssb. 241, Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Besztereze | Herzog Bistr. 14]. 410. T. vulgaris Hayne Arzn. III. (1813) tab. 47 ! eum descript. — (T. intermedia DC. Prodr. 1. (1824) 513. — 7. vulgaris Hayne, certe ex T. grandifolia Ehrh. et T. parvifolia Ehrh. hybrida ; quam nostra inter T. platyphyllos et T. ulmifoliam Scop. media sit, — quare po- tius T. sublanata m. nominanda|. — Ultetvényekben. — Nagyszeben, Brassó [Sehur En. 131], Csikszék |Schur* ODZ. VIII. 19]. Vadon a Csomád hegyen Tusnád felett [!]. I 411. T. ulmifolia Scop. Carn. (ed. 1772) I. 374. — (T. parvifolia Ehrh. Arb. n. 36 (1789) ; Beitr. V. (1790) 159; Baumg. En. II. 57. — T. europea L. pro p.; Lerchenf.* ap. Ziegler 26. — T. erandifolia Baumg.! En. II. 88. — T. microphylla Venten ; Schur Ost. bot Zeit. VIII. 19, — seu T. macrophylla Sehur Verh. sieb Ver. X. 178. — T. floribunda et T. parvifolia Fro. Schássb. 24. — 'T. polyantha Sehur En. 131. — T. acuminata Opiz Seznam éesk. — T. hollandica Bayer Zool. bot. Ges. XII. (1862) 30 quoad stirpem nostram. — T. parvifo- 156 TILIA. — HYPERICUM. lia 8) oligantha Reichb. Fl. D. tab. 311]. — Lombos erdeinkben az egész területen ; tenyésztik is széltiben. 419. T. tomentosa Mónch. Weissenst. (1785) 136. — (T. alba W. et K. Icones I. tab. 3 (1799); Lerchenf. ap. Ziegler De re Sylv. 27. — T. argentea Desf. in DC. Hort. Monsp. (1813) 150. — T. to- mentosa Daumg. En. II. 88. — Lindnera alba Reichb.|]. — Délnyu- gati Erdély lombos erdeiben. — "Tordamegye [Eresei Tord. 150], Kó- rósbánya [Kern. ÖBZ. XVIII.- 246], Boicza az Érezhegy ségben Ip Dobra, Déva (bőven ! Baumg. I. c.], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 131], Vajda-Hunyad, Talmáes, Boicza [Fuss l. e.], Zood [Fuss Alt. Arch. II. 369, — sed in Fuss Trans. 131 de hoc loco mentio non fa- citur|. Sok helyen tenyésztik is. Colitur etiam in locis multis. XX. Hypericaceae DC. Fl. fr. IV. (1805) 360. 112. Hypericum L. gen. n. 902. 413. H. humifusum L. spec. (ed. 1753) 785. — [H. humifusum Daumg.* En. II. 389]. — Kóveeses szántókon és füves szikár hegy- lejtőkön a mezei tájtóla hegyi tájig. — Vidra felett a Diharhavasra ve- zető ösvényen [!], Poresesd, Pojana-Nyamceuluj, Porumbachi és Ker- ezesori üveghuta [Fuss Trans. 132], Mirie (Fro. VSV. VII. 124], Ar- pásfalu felett |! Andre Bot. Zeit. 439], Bráza, Fogaras [Baumg. l. c.]. Felsó-Tómós [Schur VSV. X. 207], Rodna [Schur VSV. X. 123]. 414. H. perforatum L. spec. (ed. 1753) 785. — (H. perforatum baumg.* En. IL. 388. — H. veronense Auct. Trans.]. — Parlagokon, utak, ösvények mentén, cserjés füves helyeken az egész terület mezei táján. 415. H. commutatum Nolte Nov. Hols. (1826) 69. — (H. commu- tatum Simk.* Kózlem. XV. 536. — H. mixtum C. du Moulin Ost. bot. Zeit. XVII. (1867) 390. — H. perforato »« quadrangulum Auct.]. — Hegyes vidékek cserjés füves völgyeiben a mezei tájon. — Kolozs- vár mellett a Malomvólgyben, Torda mellett a Hasadéknál [Simk. MNL. II. 147], Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [Simk. Közlem. XV. 536], Talmáes |Schur herb. lemb. !]. 416. H. quadrangulum L. spec. (ed. 1753) 785. — |H. dubium Leers; Daumg.* En. II. 388. — H. commutatum Schur! Sertum n. 289; En. 132. — H. maculatum Crantz Stirp. II. 98). — Erdős hegy- muőkek völgyeiben s erdei tisztásain a mezei tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár [Landoz I. 5], így a Malomvólgyben |!], Torda hasadéka |!], Székelykó (Wolff MNL. I. 57], Skericza Padságnál [!], Biharhegység a két Arauyos mellékén (! Baumg. 1. c.], Detunata és Vulkán hegy Ab- rudbányánál, Tótfalu (!, Dumbrava hegy Gyulafehérvárnál [Cserni Gyulaf. 29], Ruszka havas [! Hazsl. Kózlem. X. 15], Retyezát hegy- ség [!Csató Erd. Muz. IV. 80], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 132], Czibinjézer, Présbe, Gótzenberg [! Fuss Trans. 132], Talmács HYPERICUM. 157 [Schuster VSV. XXX. 26]. Nagy-Csür, Burkács, Avrisel [Fuss l. c.], Lajta völgye [Barth ap. Sehur Phytogr. 139], Árpás havasai E VSV. III. 85), Bráza havasai [Schur VSV. IL. 176], Királykó, Buesees, Brassó |Sechur En. 132], Keresztényhegység |!|, Felsó- Tómós [Schur VSV. X. 207], Lóvete [Baumg. 1. c.], Oesém Schur VSV. X. 168[, Bor- szék [Salzer VSV. VII. 53], Rodna (Schur VSV. X. 123], Korongyis [Schur VSV. X. 144] s Rodna egész hegységén |Porc. En. 12], Guttin, Hudina, Arszu [Baumg. 1. e.], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 417. H. tetrapterum Fries Nov.(ed. 1814) 94. — (H. quadran- gulare Smith ; Baumg.* En. II. 387. — H. tetrapterum a) tetragonum Schur herb.! et Schur En. 132, — seu H. quadrangulo »« tetrapte- rum Schur Sertum n. 590. — H. rotundatum Schur Phytogr. 159]. — Nedves árkok, tócsák, források, patakok mellett a mezei tájon gyéren.— Kolozsvár [Landoz II. 28], Boicza az Erezhegységben, Haró, Kozolya hegy Dévánál, Kovrágytól Pujig a Sztrigy völgyében [!], Nagyesür, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 132], Vestény |! Nagyszeben [Reissenb. VSV. XXIV. 115], Czibin folyónál Kereszténysziget felé [Sehur En. 132], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 50], Segesvár, Kőha- lom, Brassó, Lóvete, Besztercze [Baumg. l. c.], Öcsém (Schur ÖBZ. VILI. 23], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 16 sub H. guadrangulare]. 418. H. elegans Steph. in Willd. Spec. III. (1800) 1469. — [H. Kohlianum Sprengel Fl. Hall. (ed. 1806) 214; Baumg.* En. II. 592.— H. pulchrum Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 50]. — Napos szikár dom- bokon a mezei tájon. — Kolozsvár |Schur VSV. X. 86], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 121], Torda-hasadéka [Sehur VSV. X. 74], Gerendi-fügeó és Koós a Mezőségen, Székelykó, Kecskekó, Maros- Sólymos szólóhegyei|!|, Vizakna, Nagyesttr. Szászujfalu | Fuss ! Trans. 134], Szt-Erzsébet [Reckert! ap. Fuss VSV. XIV. 207], Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XI. 439], Bonyha, Keresd, Oláh-Szt-László (| Bbaumg.! l. c.], Kisselyk, Nagyselyk, Tür, Dalázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza Kis- és Nagy -Ekemezó [Barth Vr. XVIII. 50]. t H. Rochelii Grisb. Iter. 299. — [H. Rochelii Schur En. 133.— sine loeo speciali]. — Schur lembergi herbáriumában valami tenyész- tett példány van e nóvényból, minden termőhely nélkül. 419. H. Transsilvanicum Cel. Öst. bot. Zeit. XXIV. (1874) 138.— [H. Rieheri Schur* En. 132, — non Vill. — H. maculatum Fuss Irma 193»-—. non. ATE Kern. Ost. bot. Zeit. XVIII. 945; Fuss! Verh. sieb. Ver. XX. 169. . — non Spach]. — Cserjés füves dombokon, erdők szélén a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda |Schur ! En. 132]. Nagyapold és Szecsel [Haynald herb.!], Nagyszeben, Ves- tény, Giresau |! Fuss Trans. 133]. Talmács, Brassó (Schur ! ! En. 132]. 490. H. alpinum Vill. Dauph. I. (1786) 294. — [H. androsse- mifolium Vill. Dauph. III. (1739) 502. — H. alpinum W. et K. Icones III. (1819) tab. 265; Baumg.* En. II. 390. — H. Richeri Auct. Trans. quoad plantam alpinam, — non Vill nec Baumg. En. II. 389. — H. Burseri Simk. Kózlem. XV. 537, — non Spach. — H. fimbriatum Schur Verh. sieb. Ver. III. 85, — non Lam. — H. Coris Salzer Reiseb. 523. — nee alior]. — Havasok kóves füves magaslatain. — A Vlegyeszától 158 HYPERICUM. kezdve az egész havas lánezolaton a Biharig és Kukurbetáig [!Kern. ÓPZ. XVIII. 24471, Szleveju-mare a Pareng hegységben [Simk. 1:2 Burkáes, Porumbaeh havasai. Negoj, Piesori-popi [Fuss ! Trans. 133], Domna völgye |Fro. VSV. VII. 126], Árpás havasal (bőven! Schur VSV. III. 85], Terieza [!Fuss Alt. Arch. IT. 381], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 176]. Királykó, Buesees [Schur En. 132]. Keresztény- havas [!], Oesém [Sehur! OBZ. VIII. 22] Unókó [Fuss VSV. V. 98], Korongvis |Sehur VSV. X. 144] és Rodna többi havasai | Porc. En. 12], Cziblesz [Bielz ap. Sehur VSV. I. 101]. 421. H. umbellatum A. Kern. Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 144 et 247. — [H. Richeri Baumg.*! En. II. 389, — non Vill.]. — Sziklás nyilt erdők szélein a hegyi tájon. — Piatra-Strveu hegy Vidránál a Biharhegységben [! Kern. 1. e.], Vulkánhegy Abrudbányánál |! Baumg. 1. e.], — mindkét helyen elég bőven. t H. Baumgartenianum Schur* En. (1866) 133. — Brassó mellett a Keresztényhavason |Baumg.* ex Schurl. c.]. — Videtur species propria, sed ex frustulo solitario manco in herbario Schurii lembergiensi, vix extrieanda. Habitu H. umbellati similmum, a quo verum differt; caule lineis duobus argute elevatis, e foliorum costa decurrentibus, per omnia internodia notato; foliis quoad formam iis H. umbellati congruentibus, sed guttis pellucidis dense punctatis; calycis laciniis oblongo-laneeolatis, dense cilatis, ciliis tenuibus duplo quam in H. unmbellato longioribus. In H. umbellato Kern. lacini: calycis anguste- lanceolate in aeumen sensim angustatz, eilia earum remote, breves Cxassmque sunt. 122. H. montanum L. Fl. Suee. (1755) 266. — |H. montanum [erm En. II. 390. — H. pulchrum Baumg. herb. ! et Daumg. En. 391, — non L. — H. pulehrum Cserni Gyulat. 29]. — Hegyvidékek lombos erdeiben és cserjés helyein a mezei tájon. — Dragán-völgye a Vlegyásza hegységben (!], Beles hegy [Baumg. 1. c.], Hidegszamos [Bielz VSV. III. 190], Kolozsvár [Landoz I. 5], Koppánd hasadéka és Torda hasadéka Wolff MNL. I. 57], Ajton, Bányabükk, Muntyele- mare hegység |Freyn Kózlem. XIII. 121]. Kecskekő [Schur VSV. X. 66]. Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 141], Tibor, Tótfalu |!], Mamuthegy Gyulafahérvárnál [! Cserni 1. c.], Vidra a Biharhegységben [Kern. OPBZ. XVIII. 244], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 134], Kisdisz- nód, Nagvdisznód, Gótzenberg, Talmáes [Fuss l. c.], ood [Fuss Alt. Arch. II. 381], Morgonda, Lesses, Segesvár |Baumg. 1. c.], Medgyes, Hosszüaszó, Kisekemezó | Barth VSV. XVIII. 50], Brassó, Keresztény- havas, Kóhavas [! Baumg. 1. c.], Oesém [Schur VSV. X. 164], Rodna- Naszód vidéke [Porc. En. 12], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 423. H. hirsutum L. spec. (ed. 1753) 786. — |H. hirsutum baumg.* En. II. 391]. — Erdős eserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 5], Kolos, Boós, Berkenyes [Freyn Közlem. XIII. 121], Torda-hasadéka, Aranyos melléki hegyek Padságnál, Szé- kelykő, Csáklyaikő völgye Benedek felett, Nagyenyed |!], Gyulafehér- vár [Cserni Gyulaf. 29] és Tótfalu annak közelében [!], Vidra és Szke- risora a Piharhegységben. Boieza az Érczhegységben, Zám, Vajda- GERANIUM. 159 Hunyad, Telek (!|, Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 134], Nagycstür, Szelindek, Reussen, Nagyszeben, Szászujfalu, Talmács, Kerczesori üveghuta, Vledény [Fuss l. c.], Segesvár |Fro. Schüssb. 24], Medgyes, Monora. Dalázsfalva [Barth VSV. XVIII. 50], Keresztényhegvség a Pojána alatt [!], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Besztercze [Herzog Bistr. 14], Móes [Fuss Trans. 134], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. XXI. Geraniaceae DOC. Fl. Fr. IV. 83. 113. Geranium L. gen. n. 832. 424. G. macrorhizum L. spec. (ed. 1753) 680. — [G. macrorhi- zum Baumg.* En. II. 289]. — Mészkő havasaink vidékeinek szakadé- kaiban, árnyas szirtein, — a hegyi és alhavasi tájon. — Szurduk Pe- trozsénynel |Barth exs. T], Királykó [Fuss Trans. 137], így bőven a Krepatura szakadékban [!], Keresztényhegység [! Fuss l. c.], Pojana- meruluj (Kotschy ZBG. III. 273], Korongyis, Gemenea [Baumg. 1. c. — sed recenter ibidem non inventum |. 125. G6. phaeum L. spec. (ed. 1753) 681. — |G. phieum Baumg.* En. II. 290]. — Arnyas ligetekben s erdókben, gyepük patakok mentén. à mezei tájon. — Dragánvóolgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozs- vár [! Landoz I. 5], Torda [! Eresei Tord. 62], Szkerisora [!] és Vidra a Biharhegységben! (Kern. ODZ. XVIIL.279), Verespatak, Zám, Déva, Vajda-Hunyad. Zalasd |!|, Hátszeg, Oláhbrettye |Csató Erd. Muz. VI. 17], Várhely [Hazsl. Kózlem. X. 14], Retyezát hegység |Csató Erd. Muz. IV. 80], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 157], Nagyszeben [Reissenb. VSV. XXVIII. 154], Kisdisznód. Gótzenberg, Nagydisznód, Nagyesttr, Giresau [Fuss!l. c.], Arpás és Kerezesora hegysége |Schur En. 135]. Kóhalom, Segesvár [Baumg. l. c.], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Baromlaka [Barth VSV. XVIII. 50], Brassó |! Fuss Trans. 137], Keresztényhegység [!], Királykó | Kotsehy ZBG. III. 64], Udvar- hely [Szabó ap. Fuss l. c.], Szászrégen |Emerich ap. Fuss 1. c.], Besz- tereze [Herzog Bistr. 15], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 13], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 15], Hétfalu hegyvidéke [!]. k G.silvaticum Wolff exs.! in herb. societatis Zoolog. bot. Vindobo- nensis. Stirps haec ad Claudiopolin lecta, ex specimine incompleto a me viso non est extricanda, forsan species nova? — Wolff e növénye, melyet Kolozsvár mellett szedett, abból a tókéletlen példányból, me- lyet én láttam, meg nem fejthetó, hihetóleg azonban uj faj. 496. G. alpestre Schur!* Verh. sieb. Ver. II. (1851) 176, — so- Ium nomen ; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 131. — [G. &ilvatieum Baumg." En. II. 291 et Auct. Trans. — quoad plantam subalpinam et alpinam. — G. pratense Csató Erd. Muz. IV. 80, — ex ipso in Erd. Muz VI. 59]. — Havasaink sziklás nedves helyein. — Piatra-arsa |Dielz. VSV. III. 188], Bihar és Cueurbeta havasok [!|, Retyezát havasok ! [Csató 1. c.], Parenghavasok [!], Dusi-szoros, Porkitzken Riuszadulujnál, Szurul, SrMONKAI: Erdély flórája. 14 160 GERANIUM. Priszlop, Bulla vizesése [Fuss Trans. 137], Domna-vólegye [Fro. VSV. VIL 126], Arpás havasai [bóven! Schur VSV. III. 85], Bráza ha- vasai [Schur VSV. II. 176], Királykó [! Andre Bot. Zeit. XI. 439], Duesees |!Schur En. 135], Keresztény havasok [!|, (Sehur ! VSV. X. 131], Korongyis |Schur VSV. X. 144], s Rodna többi havasai [Porc. En. 13], Kóhavas, Teszla, Csukás (!]. A G.silvaticumtól különbözik havasi termőhelye, valamint mezével, mely hátrafelé irányzott odafekvő merev, és mirigytelen szőrökből áll s szárát és le- vélnyeleit szürkéllőkké teszi. Linné a G. silvatieumot Éjszak-Európa erdeiból jelzi, s azon példányai, melyeket Nyman Stockholm mellett szedett s a melyek a FI. Dan. 124-ik! rajzával teljesen egyeznek, úgy levélalakjokkal mint mezókkel a mi növényünktől feltűnően elütnek : mert száruk, levél- nyeleik, kocsánaik és csészéik, mirigyes, berzedt s puha szőrökkel vannak meg- rakva. A typikus G. silvaticum L. sem a Kárpátokban, sem Ausztria havasaljain nem fordul elő; a Riesengebirge, a Tátra, a Bukovinai havasok, és az alsó ausztriai Schneebergen szedett G. silva- ticumok mind az erdélyi G. alpestre-vel egyeznek mezükben s termetükben. A G. silvatico L. differt tam statione alpina,quam indumento petiolorum cau- lisque canescente, e pilis rigidis, eglan- dulosis, reversis adpressis constante. G. silvatieum a Linnaeo (spec. a. I. p. 681) in «Europs borealis silvis» indi- eatur; et specimina a cl. Nyman apud Stockholm lecta, iconique in Fl. Dan. tab. 124! optime congrua, tam figura foliorum quam indumento tote plant a nostra stirpe discrepant: habent nam caulem, petiolos foliorum, pedunculos ealyeesque pilis glandulosis patulis mollibus breve hirsutos. Strips genuina G. silvatici L. nec in Carpatos nec in Austrie subalpi- nis provenit; specimina G. silvatici ex «Riesengebirge»! «Tátra»! «Buko- vina»! «Schneeberg in Austria infe- rori»! ommia, habitu indumentoque caulis et petiolorum cum G. alpestri transsilvanico congruunt. 491. G. pratense L. spec. (ed. 1753) 681. — [G. pratense Baumg.* En. II. 292. — G. silvaticum Baumg. En. II. 291 et Auct. Trans. pluri- morum quoad plantam campestrem. — G. valdepilosum Sehur En. 137]. — Gyümólesósókben, nedves kaszálókon, a mezei tájon. — Kolozsvár |Daumg. l. e.j, Torda-hasadéka. Szind gyümolesósei, Enyedi-hasadék, Nagyenyed, Mindszent, Padság, Abrudbánya, Kerpenyes, Topánfalva|!], Vidra a Biharhegységben|! Kern OBZ. XVIII. 279], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 30], Tótfalu |!|, Russ a Sztrigv mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 137], Székácsvólgy (Csató Székács 258], a Frumószára vezető uton [var.) subalpinum : Sehur En. 136], Kisdisznód [Schur En. 137], Nagyesür, Nagyszeben, Szászujfalu |! Fuss Trans. 137], Ladámos [!], Medgyes, Szászivánfalva, Monora, Tür, Mikeszásza (Barth VSV. XVIII. 50], Segesvár, Kőhalom, Brassó [Baumg. En. II. 291], Törcsvár völgyeiben |! Freyn Közlem. XIII. 123], Besztercze | Herzog Bistr. 15], Rodna-Naszód vidéke ( Porc. En. 13], Záh tavánál [! 1], Sepsi-Szt-György |!]. 498. G. palustre L. amoen. LV. (1759) 323. — [G. palustre Baumg.* En. II. 291. — G.umbrosum Czetz ! Erd. Muz. VI. 15. — G. silvaticum Czetz! Erd. Muz. VI. 15]. — Nedves árnyas helyeken a mezei tájon. — (QCsuesai völgy Nagysebesnél [!|, Kolozsvár [Landoz I. 5], Torda- hasadéka, a Csáklyaikó alatt, Benedek, Mindszent, hRiusor-volgy Ma- lomviz felett|!|, Nagyszeben Szászujfalu [Fuss Trans. 138], Giresau, Freck, Szkoré [!], Medgyes, Baromlaka, Nagyselyk, Csiesóholdvilág, GERANIUM. 161 Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 50], Segesvár [Fro. Sehüssb. 25], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 176], Brassó |! Freyn Kózlem. XIII. 123], Felsó-Tómós [Barth herb.!|, Hegyes a Tólgyes szorosnál [Sal- zer Reiseb. 233], Dorszék [Salzer VSV. VII. 53], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 138], Besztercze [Herzog Bistr. 15], Rodna vidéke [Czetz Erd. Müz. VI. 15]. Gáncs (Czetz ! I. c.]. t 429. G. collinum Steph. in Willd. Spec. III. (1800) 705. — [G. colinum Janka" Linn. XXX. 561]. — Puszta-Kamarás, Tohát, Záh [Janka 1. c., — sed specimina non vidi]. 430. G. coerulatum Schur! En. (1866) 136. — [G. aconitifolium Kotschy* ! Zool. bot. Ges. III. 64; Fuss Trans. 135, — non L' Herit]. — Köves füves havasi lejtőkön. — Királykó (bőven a Vleduska felett !, Kotsehy 1l. c. ; Schur 1. c.], Mittács hegy (? Fuss Trans. 138]. t G. Acknertanum Schur En. (1866) 136, — est planta culta, Transsilvanie non indigena. — Tenyésztett növény, mely Erdélyben nem honos. 431. G. sanguineum L. spec. (ed. 1753) 683. — [G. sanguineum baumg.* En. II. 289). — Erdős cserjés dombokon, gyümölcsösekben, — az egész terület mezei táján. t 432. G. Pyrenaicum L. Mant. (1767) 97 ; 257. — [G. umbrosum W. et K. Icones II. tab. 194 (1802) ; Baumg.* En. II. 290. — G. villo- sum Schur Sertum n. 611; En. 137]. — Hegyi réteken, gyümolcsósek- ben, erdók szélén, — a mezei tájon. — Kolozsvár, Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Brassó [Schur En. 137], Tarhavas környékén Moldva határa felé [Baumg. l. c.]. 433. G. pusillum L. syst. (ed. X. 1759) II. 1144. — [G. pusillum Baumg." En. II. 294. — G. molle Csató ! Erd Muz. VI. 17]. — Parla- gokon, megmunkált talajon, az egész terület mezei táján. 434. G. dissectum L. Amcen IV. (1759) 282. — [G. dissectum Baumg." En. II. 295. —G. malvzfolium Baumg. En. II. 294; et G. Baum- gartenianum Schur En. 138 ; Phytogr. 161, — ex deseriptionibus|. — Tarlókon, szántókon, utak mentén, a mezei tájon. Kolozsvár [! Landoz, I. 5], Verespatak, Bucsum, Boieza az Erezhegvységben, Zám, Guraszáda, Déva, Haró[!], Russ a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Székáesvolgy |Csató Székács 258], Nagyszeben, Giresau (Fuss Trans. 139], Vizakna [!|, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza [Darth VSV. XVIII. 51], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schássb. 95], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 13], Gáncs [Czetz Erd. Muz. MEsI5]. 435. G. columbinum L. spec. (ed. 1753) 682. — [G. columbinum Baumg.* En. 295]. — Szántókon, parlagokon gyepükón a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 5], Mindszent, Benedek, Szkerisoránál a Bi- harhegységben, Boieza az Erczhegységben, Zám, Déva, Haró, Vajda- Hunyad |!], Nagyoklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Székáesvolgy [(Csató Székács 258], Poplaka, Kisdisznód, Doieza, Nagy- csűr, Nagyszeben, Szászujfalu [Fuss Trans. 139], Medgyes, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 51], Segesvár [Fro. Schüssb. 25], Rodna-Naszód vidéke [Porc. Naseud. 157]. 14? 162 GERANIUM. — ERODIUM. 436. G. rotundifolium L. spec. (ed. 1753) 683. — [G. rotundifolium Baumng.* En. 294]. — Verőfényes köves dombokon, szólók mesgyéin és parlagain, — a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 5], Csáklyaiko, Kecskekó, Boicza az Erczhegységben, Déva, Haró, Aranyihegy, Vajda- Hunyad [!], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 171, Székácsvölgy [Csató Székács 258], Szt-Erzsébet | Fuss Trans. 139], Medgyes, Hosszüaszó Kisekemezó (Barth VSV. XVIII. 51], Se-gesvár [Fro. Schüssb. 25], Brassó [Bchur En. 138], Tópehegy A.-Rákosnál [!]. 431. G. divaricatum Ehrh. Beitr. VII. (1792) 164. — (G. Winteli Roth Catal. II. (1800) 78. — G. divarieatum Baumg.* En. II. 293. — G. bohemieum Daumg. herb.! En. II. 292; Fuss Trans. 139. — G. molle Baume. En. II. 293; Ercsei Tord. 63; Fro. Schássb. 25 ; Unver. ap. Fuss Trans. 139, — non L. — G. sibirieum Schur Phytogr. 161]. — Napos kóves dombokon, mesgyéken, szólók kózt, -— a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda, Déva, Szászsebes [! Daumg. 1. c. 293], Lepusnik vól- gye a hetyezáthegységben [!Fuss Trans. 140], Szászváros [Unver. 1. e., Nagyszeben [! Andre Bot. Zeit. XI. 439], Nagyesür [Fuss! VSV. XIII. 151], Giresau [Fuss Trans. 140], Segesvár [Fro. 1. c.], Kóhalom [Baumg. 1. c.]. 438. 6. lucidum L. spec. (ed. 1753) 682. — [G. lucidum Baumg.* En. II. 293]. — Sziklás vólgyszorosokban a mezei és hegyi tájon. — Torda-hasadéka (Wolff MNL. I. 58], Nagydisznód | Lerchenf. ap. Fuss Trans. 140], Kercesora hegysége [Schur En. 138], Zernyest felett a Pro- pásta felé (!], Lóvete, Hargitta | Bbaumg. l. c.] Oesém |Sehur En. 138]. 439. G. Robertianum L. spec. (1753) 681. — (G. robertianum Baumg.* En. II. 296. — G. purpureum Auct. Trans. (nec. Vill.), — est forma in saxosis apricis sat frequens nascens, arillo pubescente insig- nis]. — Árnyas erdős helyeken az egész terület mezei táján helyenként a hegyi tájig ; a sziklás s napos helyeken termő változatok szine vere- sedő, termete törpébb arilluszuk pedig szőrösödő. 114. Erodium L'Herit. in Ait. hort. Kew. II. (1789) 414; in DC. FI. fr. IV. (1805) 838. 440. E. cicutarium L. spec. (ed. 1753) 680 sub. Geranio. — |E. eieutarium, Daumg.* En. II. 287. — Geranium chazrophyllum Cavan. Diss. IV. (1785) 226. — Erodium pimpinellifolium Baumg. En. II. 288, et Auct. Trans. — E. moschatum Schur En. 139, non L Herit. — E. triviale Czetz Erd. Muz. VI. 14]. — Utak mentén, parlagokon, szántókon, — az egész terület mezei táján. i E. moschatum LHerit. colitur solum, aut casu introductum. — Esetleg behozhatták, vagy tenyészthették a veteményes kertekben Nyegra mellett a Biharhegységben [Kerner* ODZ. XVIII. 281], — manap ott már nem található sehol. 441. E. Ciconium L. Amon IV. (1759) 282 sub Geranio. — [E. Ciconium Willd. spec. III. (1800) 629; Schur* Sertum n. 623]. — Na- pos füves dombokon s árkok mentén a mezei tájon. — Tövis és Szt- ERODIUM. — IMPATIENS. — OXALIS. 163 Benedek mellett bőven [Darth! Arch XV. 108], Déva |Lerchenf. ap. Sehur En. 139]. t 442. E. serotinum Stev. in Mém. Acad. Petrop. III. (1810) 297 tab. 15 fig. 2! — [E. serotinum Janka Linn. XXX 561]. — Mezókón, Faragó felé a Mezőségen [Janka l. c.]. XXII. Balsaminaceae A. Rich. Dict. II. 173. 115. Impatiens L. gen. n. 1008. 443. 1. nolitangere L. spec. (ed. 1753) — 938. |I. nolitangere Daumg.* * En. I. 186]. — Erdős hegyvidékeink patakai mentén a mezei és hegyi tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben |!], Kolozs- is [Landoz I. 5], Torda (Wolff MNL. I. 58], Gerend [Ercsei Tord. 48], Padság-patakánál, Szkerisora és Vidránál a Biharhegységben [!], NES ra [Kern. OBZ. XVIII. 305], Buesesd a Vulkánkegynél, Lunkoj az Erczhegy ségben, Zám |!] Oláhbrettye a Sztrigy mellékén [(Csató Erd. Muz. "VI. 17], Retyezát hegység [! Hazsl. Kózlem. X. 14], Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 141], Szászsebes [Csató Székács 258], Orlat, Guraró, Kisdisznód, Présbe, Nagyszeben [! Fuss Trans. 141], Nagydisznód, Freck [Baumg. 1. c.], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 51], Segesvár, Kóhalom, Brassó [|Baumg. 1. c.], Malajesti völgy a Bncsecsen | Rómer Karpat.Ver. IIT. 142]. Parajd, Kózrészhavas [Balzer Reiseb. 60, 64], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Gyergyói havasok, Ditró, Görgény [Fuss Trans. 141]. Felsó-Fanesal, Kereszthegy (Walz. MNL. HE 60], Ideespataka [Ercsei Tord. 48], Besztercze s Rodna vidéke | Baumg. 1. c.]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 16], Garcsin völgye Hétfalunál, Tusnád, Büdös [!]. XXIII. Oxalidaceae DC. prodr. I. 689. 116. Oxalis L. gen. n. 582. 444. 0. Acetosella L. spec. (ed. 1753) 435. — (|O. Acetosella Baumg.* En. I. 417]. — Hegyvidékeiuk árnyas erdős helyein a mezei és hegyi tájon. — Csucsa [! Feieht. Közlem. IX. 93], Kolozsvár |! Lan- doz I. 5], Torda hasadéka (Wolff MNL. I. 58], Aranyos melléki he- gyek Padságnál, Tibor felett a Kecskekő felé, Detunata [!], Biharhegy- ség [! Kern. OBZ. XVIII. 306], Nagyág, Déva [!] Hátszeg, Lunkány a Sztrigy. mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Retyezáthegység [! Csató Erd. Muz. IV. 80], Götzenberg, Nagycsűr, Nagyszeben, Giresau, Felső- sebes [! Fuss Trans. 141], Baromlaka, Asszonyfalva, Arbegen, Csicsó holdvilág, Hosszúaszó, Mikeszásza, Kis- és Nagy-ekemezó [Barth VSV. XVIII. 51], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schüssb. 26], Arpáshegysége |!Schur En. 140], Görgényi üveghuta 164 OXALIS. — TRIBULUS, — RUTA. — HAPLOPHYLLUM. — DICTAMNUS. [Emerich ap. Fuss Il. e.], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Besztercze [Herzog Bistr. 15], Rodna vidéke, Deés [(Czetz Erd. Muz. VI. 18]. t 0. stricta L.; O. corniculata L.; 0. tetraphylla Cav. eoluntur hine-inde. — Helyenként tenyésztve. XXIV. Zygop/yliaceae R. Br. gen. rem. 13. 117. Tribulus L. gen. n. 532. 445. T. terrestris L. spec. (ed. 1753) 387. — [T. terrestris Baumg.* En. I. 562], — Hegyi szántókon, fövenyes helyeken a mezei tájon. — Dobra, Gyulafehérvár, Szászsebes (Baumg. I. c.], Szerdahely [Schur En. 140]. XXV. Hutaceae Juss. gen. 296. t Ruta gravoslens L. colitur. — Tenyésztik. 115. Haplophyllum Juss. Mém. Mus. XVI. 464. 446. H. Biebersteinii Spach in Ann. Scienc. Nat. 3 ser XI. (1849) 173. — [Haplophyllum Brassai" in Flora XXI. (1838) I. 305. — Ruta linifolia Maly En. 324 quoad plantam transsilvanicam. — H. Buxbau- mii Schur En. 140, — non (Poir)). — Verófényes agyagos dombokon, szőlők erdők szélein a mezei tájon. — Magyarbagó erdejénél és Csom- bord szólómél |Csató OBZ. XXVI. 279], Asszonynépe és Tordas kózt. (Brassai l. cj, Dalázsfalva [Lerchenf. ap. Schur En. 140, — sed recen- ter ibidem non est inventa]. — Maros-Ujvárnál és a Mezőségen nem nó [Lásd.; Csató OBZ. XXVI. 279]. 119. Dictamnmnus L. gen. n. 522. 447. D. albus L. spec. (ed. 1753) 383.—|[D.albus Baumg. *. En.I. 3561. — D. Fraxinella Pers. Syn. I. (1805) 464. — D. mierophyllus et D. obtu- siflorus Schur En. 141]. — Napos esalitos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 5], Kolos, Boós | Freyn Közl. XIII. 123), Torda,Ge- rend, Záh |! Eresei Tord. 46], Bilak Gyulafehérvárnál [! Cserni Gyulaf. 30], Boieza az Erczhegységben, Déva, Govasdia |!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 143], Vereshegy Szászsebesnél [Csató Székáes 258], Nagyesür, Szászujfalu, Rothberg, Nagyselyk, hiomfalva [Fuss Trans. 143]. Szelindek [Sechur En. 141], Szt-Erzsébet, Vurpod, Marpod, Mor- gonda, Prodt, Bonyha, Homoród-Szt-Iván [Baumg. 1. c.], Daromlaka, Szászesanád, Hosszüaszó, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. DICTAMNUS. — ACER. 165 51], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Segesvár |Fro. Schüssb. 26], Czenkhegy [!], Oesém [Sehur En. 141], Besztercze | Herzog Bistr. 16]. var.) D. qymnostylis Stev. Verz. Taur. (1857) 100. — Apahida és Kalyán közt |Janka* Linn. XXX. 562], Csáklyaikó [Pávai OBZ. XII. 215]. XXVI. Sapindaceae Benth. et Hook. gen. I. 389. 190. Acer L. gen. n. 1155. 448. A. Pseudoplatanus L.spec. (ed. 1753) 1054. — |A. Pseudopla- tanus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 27 ; Daumg. En. I. 356]. — Hegyvidékeink erdeiben a mezei tájtól a havasalji tájig ; ültetvények- ben is gyakori. — Csuesa [!Freyn Közlem. XIII. 122], Kolozsvár [! Landoz IL 28], Torda hasadéka [! Wolff MNL. I. 57]. Tordai alha- vasok [Ercsei Tord. 171], igy Padság hegyein (! sa Muntyele-mare hegységen |Freyn Kózlem. XIII. 122], Vidra és Szkerisora hegyein a Biharhegységben [!Kern. ÖBZ. XVIII. 282], Verespatak, Csáklyaikő, Krakkói völgy a Kecskekő felé, Déva hegyei, Govasdia [!], Lunkány a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 16], Paltyina a Retyezáthegy- ségben [Csató Erd. Muz. IV. 801, Dobring, Guraró, Nagy-Disznód, Nagyszeben [Fuss Trans. 135], Götzenberg, Szt- Erzsébet, Dolmány, Vurpod [Baumg. 1. c.], Mirie, Tunszu (Fro. VSV. VII. 125, 130], Ár- pás havasai [Fuss Trans. 135], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Perethalom |Salzer Reiseb. 18], Baromlaka Mikeszásza Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 50], Segesvár, Kóhalom Tópehegy Alsó-Rákosnál, Csikszék ! [Baumg. l. c.], Brassó ! [Lurtz VSV. V. 146], Lóvete, Górgé- nyi üveghuta [Fuss Trans. 135, Borszék (Salzer VSV. VII. 52], Besz- tereze [Herzog Bistr. 15], Rodna, Gáncs, Deés |Czetz Erd. Muz. ME:0]. 449. A. platanoides L. spec (ed. 1753) 1055. — |A. platanoides Lerchenf.* De Re Sylv. 97; Baumg. En. I. 336]. — Hegyvidékeink lombos erdeiben ; ültetvényekben is gyakori. —— Csuesa [Freyn Kózlem. XIII. 122], Kolozsvár [Landoz I. 5], Torda-hasadéka |!Salzer VSV. XV. 48]. Tilalmas Toroezkónál, Krakkói völgy a Kecskekő felé [!', Kecskekő [Schur VSV. X. 66]. Mamuthegy Gyulafehérvárnál | Cserni Gyulaf. 29], Tyej Zalatnától délre | Filtsch VSV. VIII. 153], Déva hegyei, Kozolya [!], Lunkány a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. MTOPO, Nagydisznód, Szt- Erzsébet [Fuss Trans. 135]. Nagyszeben, Segesvár [Daumg. l. e.], Medgyes [Salzer VSV. VIII. 7], Nagyselyk, Hosszüaszó. Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 50], Berethalom |Salzer Reiseb. 18], Kóhalom, Bareaság erdei [Baumg. 1. c.], Fog garas (Sehur VSV II. 176; Fuss Trans. 135], Felsó-Torja [Schur VSV. X. 186], Bü- us [Schur ÓBZ. VIII.987], Öcsém, Kereszthegy [Schur VSV. Jeg 157], Görgényi üveghuta |Emerich ap. Fuss 1. e]. Idecspatak ( Ercsei ord "172; Besztercze hegyvidéke [Daumg. 1. c.], Rodna, Gánes, Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 10]. 166 ACER. — STAPHYLLEA. 450. A campestre L. spec. (ed. 1753) 1055. — [A. campestre Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 27; Daumg. En. I. 336. — A. Aus- triacum Tratt. Arch. tab. 6. — A. molle Opiz]. — Erdős cserjés he- lyeken, gyepükón, az egész terület mezei táján; ültetvényekben is gyakori. — Változik szórósódó és meztelen terméssekkel; tóbbé- kevésbbé szórósódó6, és többé-kevésbbé kerekített karélyü levelekkel. 451. A. Tataricum L. spec. (ed. 1753) 1054. [A. tatarieum Ler- chenf." ap. Ziegler De Re Sylv. 27. — A. cordifolium Daumg. En. I. 331]. — Kózép- s Dél-Erdély gyepüin, cserjéseiben, lombos erdeiben, a mezei tájon bőven. — Kolozsvár [!Landoz. I. 5], Berkenyes [|Freyn Közl. XIII. 122], Tordán s az egész megyében [Eresei Tord. 173], Nagy- enyed, Bilak [bóven!!|, Gyulafehérvár [! Reckert ap. Fuss VSV. XV. 126], Déva |bóven! Téglás Tudósiítv. I. 19], Vajda-Hunyad, Telek, Govasdia [!], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 16], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 136], Szerdahelv [Csató Székács 257], Kis-Ludas, Vizakna [Fuss l. e.], Szászcsanád, Monora, Hosszüaszó, Mikeszásza, Csiesó- holdvilág, Kis- és Nagy-Ekemezó [Barth VSV. XVIII. 50], Medgyes [Balzer VSV. VI. 96], Segesvár, Bonyha [Baumg. l. c.] Berethalom (Salzer heiseb. 18], Mikefalva [Fuss]. c.], Brassó [Freyn Kózlem. XIII. 122], Hétfalu hegyvidéke |!]. t Acer Negundo L.; Aesculus Hippocastanum L.; Ae. rubicunda DC.; Pavia flava L.: coluntur. — A két elsót széltében, a két utóbbit pedig csak helyenként tenyésztik, ültetik. 121. Staphyllea L. gen. n. 270. 452. S. pinnata L. spec. (ed. 1753) 270. — [S. pinnata Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 265]. — Cserjésekben, er- dókben a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 5], Torda-hasadéka | Wolff MNL. I. 58], Záh, Mezó-Szengyel |Ercsei Tord. 72], Gyulafe- hérvárt à Mamuton [! Cserni Gyulaf. 32]. Déva hegyein a Kozolyáig [!]. Govasdia [! Bielz VSV. XX. 41], Ganezága, Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros |Unver. ap. Fuss 143], Szé- kácsvolgy |Csató Székács 2585]. Szt-Erzsébet | Lerchenf. 1. c.], Nagyestür, Talmáes (Fuss! Trans.143], Holzmány, Morgonda, Segesvár, Nagybun [Baumg. 1. c.]. Medgyes [Salzer VSV. VI. 95] Szászesanád [Fuss Trans. 143], Daromlaka, Csiesóholdviláe, Nagyekemező [Barth VSV. XVIII. 51], Berethalom [Salzer Reiseb. 15]. Brassó | Lurtz VSV. VII. 7], Ocsém [Sehur VSV. X. 178], Besztercze [Herzog Distr. 16], Gáncs [Czetz. Erd. Muz. VI. 21], Hétfalu hegyvidéke [!]. t Vitis vinifera L. spec. [ed. 1753) 202. — [V. Labrusca Auct. Trans. — non L. — V. silvestris Gmel Fl. Bad. I. 543]. — A maga- sabb hegyvidékeket kivéve egész Erdélyben nagyban tenyésztik, vala- mint a Vitis laciniosa L. spec. (1763) 293-t, vagyis a Petrezselyem szó- lót. Legjelesebbek a Gyulafehérvári [igy a hózsamáli| és a Kükülló- melléki borok. t Ampelopsis quinquefolia L. spec. (1753) 202 sub. Hedera. — Kedvelt felfutó disznóvényünk. COTINUS. — EVONYMUS. — RHAMNUS. 167 XXVII. Zherebinthaceae Juss. gen. (1774) 388. — |[Anacardiaces Lindl. Introd. Nat. Syst. (1830) 1 199. Cotinus Seop. fl. carn. (ed. 1772) I. 220. 453. C. coccygyra Scop. l. e. — [Rhus Cotinus L. spec. (ed. 1753) 267; Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 264]. — SzólÓk szélein, napos köves dombokon a mezei tájon.— Vajda-Hunyad [Lerehenfeld 1. c.; Baumg. l. c.], Boicza a Verestorony szorosnál, Brassó [Schur. En. 143]. var.) arenaria Wierzb. in Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1853) 84. — Verestorony szorosa [Schur 1. c.]. to Rhus typhina. L.; Ailanthus glandulosa Desf., — coluntur. — Mindkettót széltiben tenyésztik. XXVIII. Celastraceae RB. Br. in Flinders. Voy. II. (1814) 554. 123. Evonymus L. gen. n. 211. 454. E. Europaeus L. spec. (ed. 1753) 197. — |E. europsus Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 98. — E. vulgaris Scop. ; Daumg. En. I. 175]. — Gyeptükón, cserjés, erdős helyeken az egész terület mezei táján. 455. E. verrucosus Scop. Fl. carn. (ed. 1772) I. 166. — (E. verru- cosus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv.; Baumg. En. I. 176]. — Gyepükón, cserjés erdős helyeken az egész terület mezei táján. 456. E. latifolius Scop. Fl. Carn. (ed. 1772) I. 165. — (E. latifo- lius Baumg.* En. I. 175.] — Magasabb vidékek erdeiben és sziklás he- lyein főkép a hegyi tájon. Ritka. — Nyegra és a Cucurbeta közt a Biharhegységben [! Kern. OBZ: XVIII. 308], Kecskekó [! Schur VSV. X. 66. Marosnémethi, Déva, Brassó [Baumg. I. c.], Gótzenberg. [Schur En. 141], Ocsém [Schur VSV. X. 164]. XXIX. Rhanvnaceae R. Br. in Flinders. voy. II. 554. 124. Rhamnus L. gen. n. 265. 451. R. cathartica L. spec. (1753) 193. — [R. cathartica Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29 ; Baumg. En. 173. — R. infectoria Schur En. 142]. — Gyepűkön, cserjés erdős helyeken, sziklás dombokon, az egész terület mezei táján. 158. R. tinctoria W. et K. Icones III. (1812) tab. 255. — ÍR. saxa- 168 RHAMNUS. — LEGUMINOSAE. tilis Daumg.* En. I. 173, et Auct. Trans., — non Jacq. — R. eathartica var. Transsilvanica Sehur. exs.!, Schur Verh. sieb. Ver. X. 97. R. in- termerdius Nym. consp. 145, — quoad. stirpem Transsilvanicam, — non Steud. et Hochst. in. Flora 1827 p. 74]. — Gyeptükón, cserjés er- dós helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 5], Torda |! Er- csei Tord. 21], Székelykó |! Wolff MNL. I. 581, Vulturésze és Skerica Padságnál, Szerisora és Albák közt az Aranyos szikla-szorosában, Boi- cza az Erczhegységben, Nagyenyed, Dilak, Mamuthegy Gyulafehérvár- nál [!|, Keeskekó (Schur VSV. X. 66], Csáklyaikó, Déva |! Fuss Trans. 145], Kozolyahegy, Maros-Sólymos, Haró [!] Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 145], Szt-Erzsébet [Schur ap. Fuss Bericht 23], Nagy- esür, LN [Fuss Trans. 145], Segesvár [Baumg. l. e.], Brassó [!'Sehur En. 142], Öcsém [Schur VSV. X. 178]. Rodna erdeiben | PBaumg. 1. e.], Tópehegy Alsó-Rákosnál (11. t R. alpina L. — IR. alpina Baumg.* En. I. 173, — sed in herba- rio ejus solum eulta adest]. — Lapadna rodnai havason | Baumg. I. e.], de gyüteményében csak kerti példány van, s a Lapadnán ujabban senki sem találhatta. 459. R. Frangula L. spec. (ed. 1753) 193. — [R. Frangula Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 25; Daumg. En. I. 174. — R. rupes- iris Daumg. herb.! et Baumg. En. I. 174. — R. alpina Eresei Tord. 21]. — Gy c RÁKOT: nedves erdőkben és cserjésekben a mezei és hegyi tájon. — Csucsa [! Kolozsvár |Landoz I. 5], Kolos (Freyn Kózlem. J L ) XIII. 199], ' "usb [Eresei Tord. 21], Piatra-Strueu Vidránál, Szkeri- sora és Albák közt az Aranyos mentén |!], Nyegra [Kern OBZ. XVIII. 310], Verespatak|!|, a Sztrigy mentén Váralja és Kovrágy kózt[!], valamint Magyarbrettyénél [Csató Erd. Muz. VI. 17], Retyezát hegy- ség völgyei Malomviz felett [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 142 i5], Székácsvölgy |Csató Székács 958], Nagyszeben, Nagyesür, Szász- njfalu, Talmáes [Fuss Trans. 145], Giresau [!], Csicsóholdvilág, Monora, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 64], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Segesvár |Fro. Scehüssb. 26), Derethalom |Salzer Reiseb. 18], Kerce- sora hegysége [Behur En. 142], Brassó [Lurtz VSV. XI. 111], Büdós [Sehur OBZ. VIII. 2885], Felsó- SES [Schur OBZ. VIII. 284], Udvar- hely [Szabó ap. Fuss.l. e.], Kereszthegy [Schur VSV. X. 157], Besz- tereze [Herzog Bistr. 16], Ródna-Naszód vidéke |Pore. En. 14], Gáncs, Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 20], Tópehegy A.-hákosnál [!]. XXX. Leguminosae Juss. gen. 545. F Spartium junceum L. colitur hine inde. — "lenyésztik he- lyenként. F Sarothamnus scoparius L. spec. (ed. 1755) 709 sub Spartio. — Eddig Erdélyból nines kózólve, de határaihoz kózel tóbb helyen fordul elő, igy : Szilágymegyében Kraszna és Szilágysomlyó mellett [Baumg. En. II. 319], valamint Aradmegyében Soborsinnál |! Heuff. ZBG. VIII. 84]. Nyulak kedvéért tenyésztik, s könnyen meghonosodik. GENISTA. 169 25. Grenista L. gen. n. 859. 460. G. procumbens W. et K. Icones II. tab. 180 (1804). — [G. procumbens Baumg." En. II. 321. — G. diffusa Schur Bertum n. 634; En. 143 ex loeo natali !, — non G. diffusa Willd. spec. 942, — eujus stirps floram mediterraneam inhabitans cum Spartio deeumbente Host Syn. 388 est identica, et a nostra planta jam folis — excepto margine ciliato — leguminibusque glabris evidenter differt]. — Verőfényes köves dombokon a mezei tájon. — Karácsonyfalva, Homoród-Almás, Tópehegy Alsó- Rákosnál | Baumg. I. c.], Brassó hegyei |! Schur En. 1453 |. 461. G. pilosa L. spec. (ed. 1753) 710. — (G. pilosa Baumg.* En. II. 322]. Verőfényes köves dombokon a mezei tájon. — Gyulafehérvár [Osoni Gyulaf. 31], Karácsonyfalva [Baumg. herb. !], Morgonda, K6- hal n. 2 por [Baumg. En. II. 392]. t G. Bihariensis Kern! Ost. bot. Zeit. XVIII. (1868) 344. — A ion bihari oldalán a Tataroeán és a Piatra-munceluluion (Kern. I. c.]. 462. G. spathulata Spach. Revisio Gen. in Ann. Sciens. Nat. III. (1845) 128—129. — [G. triangularis Baumg.^ En. II. 320, — non Willd. — G. Transsilvaniea Sehur En. (1866) 144. — G. sericea Schur Sertum n. 641, En. 144 (non Wulf.), — ex loco natali. — G. Lydia Auct. Trans., — non Boiss|. — Verőfényes köves dombokon a mezei tájon. — Torda-hasadéka [! Wolff MNL. I. 58]. Csombordi szólók |Csató MNL. I. 39], Egerbegy, Gerend, Magyarbénye, Balázsfalva [Barth ! Arch. XV. 108], Dobra, Déva, Vajda-Hunyad, Hátszeg | Dbaumg. l. e.], Nagyapold, Talmáes [Fuss Trans. 149], Kisdisznód [Fuss ap. Grisb. Iter n. 1]. ... 463. 6. oligosperma* Andrae. Bot; Zeit», XL. (1853) 440 pro var. G. tinetoriae. — [G. tinctoria var. alpina hirsuta Schur* Verh. sieb. Ver. II. 176. G. rupestris, G. incubacea, et G. alpicola Schur! En. (1866) 145. — G. Bigeriana Fuss! Trans. (1866) 149. — Stirps nostra longe abest a G. depressa MB. Taur. Cauc. III. 460 (1dest G. tetragona Bess) — ramis floriferis multi-suleatis, et ovaris leguminibusque glabris. — Havasok sziklás füves helyein, honnan azok elóhegyeire is leszáll. — Hátszegi havasok [Baumg. exs.! in Fuss herb. et. Fuss Trans. 149], Pareng havasok [Barth exs!], Piatra-ré Porcsesdi havas, Szurul, Csorte [Fuss ! I. c.], Bráza kószirte [Andre l. c.], Árpás hava- sal, Fogaras havasai, Czenkhegy Prassónál! [Schur! En. 145], Csukás [1 1700 met. s. m.]. 464. G. tinctoria L. spec. (ed. 1753) 710. — [G, tinctoria Ler- chenf." ap. Ziegler De Re Sylv. 30; Baumg. En. II. 320. — G. eam- pestris Janka! Linn. XXX. (1859) 562. — G. Halleri Salzer Reiseb. 325, — nec alior.]. — Kaszálókon, mezókón, erdók szélén az egész te- rület mezei táján. ! Nota. Differt a G. tinctoria : lorendi tempore precociore; floribus evidenter majoribus ; caule lineis elevatis angulato, decumbente, ramulos erectos proferente ; inflorescentia foliosa ; bracteis decrescentibus, foliorum caulinorum similibus. 170 GENISTA. 464/b. G.elatior Koch. Syn. (ed. 1843—5) 441. — [G. elatior Schur* Sertum n. 639. — G. virgata Willd. Berl. Baumz. (ed. 1811) 159, — non Ait. hort. Kew. III. (1789) 11 sub Spartio]. — Folyók mellékein, erdók, cserjések szélein a mezei tájon. — Kolozsvár |! Schur VSV. X 97], Kolos Boós, Virágosvolgy [Freyn Kozlem. XIII. 127], Apahida [Darth Arch. XV. 109], Maros-Ujvár [Schur En. 144]. Nagyenyed [!], Bilak, Verespatak, Lunkoj és Boieza közt, Boicza az Érezhegységben, Zám s innen a Maros mentén Maros-Solymosig és Déváig, Vajda- Hunyad, Govasdia [!], Ujezyház, Tusnád [Schur. En. 144]. 465. G. ovata W. et K. Icones I. tab. 84 (1801). — [G. ovata Daumg." En. II. 521. — G. transsilvanica. Lerchenf. Icones f. 46 ! ap. Sehur Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 95, — non G. transsilvanica Sehur En. 144. — G. nervata Schur Verh. sieb. Ver. II. 176, — ex ipso in Schur En. 146]. -— Erdős cserjés hegyeken a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár |Landoz II. 28], Padság hegyei [!], Csegezi- tetó a Bzékelykó alatt (Winkler OBZ. XVI. 48; Wolff MNL, I. 58], Tilalmas Toroczkó- nál [Simk, Album 78], Felsó- Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Csáklyaikó- völgye Benedek felett, Krakkói-vólgy a Kecskekó felé [!], Déva, Ma- rosnémethi, Marossólymos, Csóra [! Baumg. l. c.], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 150], Kisdisznód [Fuss ap Grisb. Iter n. 3], Gótzen- berg [Ormay exs.!], Nagyszeben [Schur En. 146). Guraró, Poplaka, Resinár, Zood, Prehodistye a Verestorony szorosnál, Talmáes, Gire- sau [Fuss Trans. 150], Talmaesel [Schuster VSV. XXX. 26], Alsó- és Felsó-Porumbák, Kerezesora és Arpás hegyei [Daumg. l. c.], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 176], Brassó [Daumg. l. c.], Szászrégen Emerich ap. Fuss Trans. 150]. 465/b. G. Mayeri Janka Óst. bot. Zeit. IX. (1859] 4; XIII. 256. — [G. Mayeri Freyn* Kózlem. XIII. 127]. — Erdős cserjés hegyeken, vasutak tóltésein a mezei tájon. — Csuesánál a vasút tóltésén [!], Bztána, Egeres | Freyn l. c.], Nagyág, Vormága, Haró, Déva [!]. 466. G. Germanica L. spec. (ed. 1753) 710. — G. germanica Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg.* En. II. 399, — Ulex europreus Cserni Gy alat i31—— fn0H qj — Erdókben, cserjésekben, a mezei tájon, ritka. — Kolozsvár (Andrae Bot. Zeit. XI. 440], Bá- nyabükk (Wolff MNL. I. 581], Bilak és Mamuthegy Gyulafehérvárnál (Cserni l. c.], Nagyszeben [Lerchenf. 1. c.], Sellemberk, Kisdisznód, Giresau [Fuss Trans. 151], Segesvár [Fro. Schássb. 27], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI.: 15]. var.) inermis Koch. — Poplaka [Andre Bot. Zeit. XI. 440]. 467. G. sagittalis L. spec. (ed. 1753) 710. — (G. sagittalis Daumg.* En. IT. 320. — Salzwedelia sagittalis Fl. Wett. II. 498. — Cytisus sagittalis Koch Deutsch. Fl. 109]. — Erdős cserjés dombokon s hegy eken az egész terület mezei táján s innen a havasalji tájig, de Rodna-Naszód vidékéről Porcius nem közli. 468. G. radiata L. spec. (ed. 1753) sub Spartio. — [Spartium radiatum L.; Baumg.* En. IL. 319. — Asterocytisus radiatus Schur Sertum n. 656]. — Mészkő havasokon a hegyi és havasalji tájon. — Pareng havasok [Baumg. I. c.]. CYTISUS. 171 126. Cytisus L. gen. n. 877. 469. C. alpinus Mill. Diet. II. (1785) 752. — [C. Laburnum Baumg.* En. II. : nam specimen in herbario Baumgartenii deest. — 346, ex loco natali, et ex Reich. Germ. Exe. III. 525,— C. angustifolius Mónch|]. — Pareng hegység havasalji erdóài |Daumg. l. c.], Arpás ha- vasai [Schur En. 146]. F C. Laburnum L. frequens colitur. (ed. 1753 347. — C. nigricans var. 470. C. nigricans L. spec. Baumg.* Em. II. XIII. 127, — vix Kerner]. Közönséges az egész terület mezei táján. Szikár dombokon apróbb ter- metű és selymesebb mezü; e varietas nevei: C. nigricans 6) sericeus Roch- ban. (1828) 2, solum nomen ; Roch. ap. Andre Bot. Zeit. XI (1853) 440; vagyis C. atratus Schur ! En. (1866) 147 ! vagyis C. nigricans a) parvifolia Schur! ser- tum n. 647, solum nomen. — 'l'envésztik. ) 789. — IC. nigricans australis Freyn Kózlem. Vulgaris in tota regione campestri. In collibus siecis minor et indumento magis sericeo evadit, hse varietas nominatur: C. nigricans B) sericeus Roch.-ban (1828) 2 (solum nomen)! Roch. ap. Andre Bot. Zeit. XI (1855) 440, seu C. atratus Schur! En. (1866) 147, seu C. nigrieans a) parvifolia Sehur! sertum n. 647, (solum nomen). 471. C. albus Haequet Reis. I. (1790) 49. — (C. leucanthus W. et K. Icones II. tab. 132 (1803); Baumg.* En. II. 348. — C. mirophyl- lus Janka Linn. XXX. 563, — vix Boiss Diagn. Ser. n. II. 2, p. 5. — C. obvallatus Schur herb.! En. 1471. — Napos dombokon, utak mentén a mezei tájon bőven. — Kolozsvár [! Baumg. 1. e.]. Apahida [!]. Kolos Boós, Botorom és Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 128], Torda, Gerend [! Eresei Tord. 166], Nagyenyed [! Csató ap. Kern. Schede n. 805], Nagyenyed |!Csató ap. Kern. Schede III. 2], Felvinez, Mind- szent, Benedek, Tibor, Bilak, Déva, Maros-Sólymos, Zám |!|, Dobra [Baumg. l. e.], Haró mellett a pankotai hegyeken [Simk. ap. Kern. Schedz III. 2], Vajda-Hunyad, Telek [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 152], Alkenvér [!], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Nagycsür |!Grisb. Iter n. 5], Szászujfalu, Hermány, Giresau, Vestény [ Fuss! Trans. 152], Nagyselyk, Hosszüaszó, Monora, Medgyes [Barth ! VSV. XVIII. 65], Segesvár [Baumg. 1. c.], Baróth [Borb. ÓBZ. XXXV. 76], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 152], Brassó [Schur En. 147], Elópatak és Szemerja kózt[!], Csik-Szt-Domokos [Schur OBZ. VIII. 24], Maros- Vásárhely ! [Kovács ap. Reichb. Icones XXII. 12], Rodna-Naszód vi- déke [Porc. En. 14], Csiesó-Hagymás [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 471/b. C. pallidus Schrad. in DC. Prod. II. (1825) 155. — (C. austriaeus Lerchenf.* ap. Ziegler De he Sylv. 30; Baumg. herb.! et Baumg. En. II. 348; nee non Auct. Trans.! — C. Heuffelii Schur ! En. 147 ; Fuss Trans. 152, — non Wierzb. — C. banatieus Grisb. Iter (1852) 202 n. 4]. — Napos dombokon, utak mentén, a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 6], Torda | Eresei Tord. 166], Nagyoklos a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 17], Székácsvölgy |Csató Székács 258], Kelnek [Fuss l. c. sub C. Heuffelii], Szt- Erzsébet [! Ziegler 1. c.; Grisb. 1I CYTISUS. l. c.], Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XI. 440], Giresau, Nagvesür, Sze- lindek, Vizakna, Nagyselyk [Fuss! Trans. 159, 153], Medgyes [Salzer VSV. VIL 9j, Segesvár [Baumg. herb.!, Fro. Schüssb. 97], Brassó (Andre Dot. Zeit. XI. 440], Zajzon [Barth herb.!|, Besztercze (Herzog Bistr. 16], Csicsó-Hagymás [Czetz Erd. M. VI. 13], Kilény, Oltszem [!]. 412. C. Heuffelii Wierzb. in Grisb. Iter (1852) 292. [C. Heuffelii Barth"! ap. Kern. Sched:z III. 2]. — Napos cserjés dombokon a me- zei tájon. — Elópatak és Szepsi-Szt-Gyórgy közt! | Barth Il. c.]. 473. C. Rochelii Wierzb. in Grisb. Iter(1852) 293. — [C. Rochelii Grisb.* I. c. n. 7. — C. obseursus Schur VSV. X. 59. ex ipso in Schur En. 147. — C. ambiguus Schur! En. (1866) 147]. — Cserjés napos dombokon a mezei tájon. — Nagyapold |Schur! VSV. X. 59], Nagy- csűr [Grisb. l. c.], Szt-Erzsébet, Szelindek, Talmáes [Schur En. 147], Reussen, Vizakna és Mundra közt [Schur ! l. c. sub C. ambiguo !]. 414. C. aggregatusSchur En. (1866) 149.— [C. capitatus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 30; Baumg.* ! En. II. 347, et Auct. Trans., — non Scop. Carn. (ed. 1772) II. 70]. — Erdők és cserjések szélein s nyilt helyein, a mezei tájtól a hegyi tájie. — Kolozsvár |Landoz I. 6], Kolos, Boós [Freyn! Kózlem. XIII. 128], Torda-hasadéka |Eresei Tord. 166]. Dobra, Déva, Vajda-Hunyad [Baumg. 1. c.], Szt-Erzsébet [Lerehenf. 1. c.|, Gótzenberg. Nagyszeben, Szászujfalu |! Fuss Trans. 153], Mumma, Kakasfalva [Schur ! En. 1481, Szelindek [Schur Phytogr. 168], Kerezesori üveghuta [Schur En. 149], Segesvár | Fro. Scháüssb. 27], Szászrégen Emerich ap. Fuss Trans. 153], Besztercze [Herzog Bistr. 16]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. Legkózelebb àll C. supinus L. x) spec. (ed. 17553) 740 novényhez, melylyel synonymok Kerner Schedze III. 3—5 szerint a C. capitatus Seop. és C. prostra- tus Scop. Különbözik a C. supinus L. a)- tól : erőteljesebb termetével és szárával, szárának sűrű merevedő sárgáló meze, ágainak sárgálló s nem feketedő kérge, valamint hosszabb leveleivel, melyek különben visszás-tojásdadan hosszü- kásak. Hasonló a C. leucotrichus Schur- hoz is, a melytől azonban már végcso- mókban álló virágairól könnyen meg- különböztethető. Proximus C. supini L. a) spec. (ed. 1753) 740, cujus synonyma sunt ex A. Kerner Schede III. 3—5 : C. capitatus Seop. et C. prostatus Scop. Distinqui- tur a C. supino L. a): habitu cauleque robustiori, caule pilis rigidiusculis deni- que flavescentibus densissime obsito, cortice ramorum etiam flavescente, — nunquam nigrescente, nec non foliis longioribus, quoad formam obovato- oblongis. — Etiam C. leucotricho Schur similis, sed ab eo jam floribus capitatis facile distinguendus. 475. C. leucotrichus Schur! Ost. bot. Zeit. X. 179, — solum no- men, sed pro var. C. hirsuti in Verh. sieb. Ver. X. (1859) 60 deserip- tus, — [C. supinus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Syl. 30; Daumg. En. II. 349 ex descriptione et locis natalibus ; Auct. Trans. excepto Sehur En. 148. — C. hiusutus Auct. Trans.! — non L. — C. prostratus Schur Verh. sieb. Ver. X. 158; En. 149. — C. elongatus Reissenb. Verh. sieb. Ver. XVIII. 160; Lutsch Beitr. 22; Herzog Bistr. 16; Simk. Album 176, 184; Kern. Schedee III. 7, — non W. et K. Icones IL. tab. 183]. — Erdők és cserjések szélein s nyilt helyein elég bőven, a mezei tájtól a hegyi tájie. — Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Ko- CYTISUS. 173 lozsvár [Landoz I. 6], Torda [! Eresei Tord. 16], Egerbezy [Barabás herb.!| Padság hegyei és Székelykó [Simk. Album 184, 178], Tilal- mas Toroczkónál, Benedek, Csáklyaikó, Tibor, Krakkóivóley a Kecskekó felé, Gyulafehérvár, Szt-Mihálykóve Tótfalunál|!], Keeskekó |Csató ap. Schur Phytogr. 168 sub C. supino], Bilak |! Schur VSV. X. 64], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 154], Szászsebes |! Schur VSV. X. 60], Kelnek [Csató herb.], Szt-Erzsébet [! Lerchenf. 1. c.|, Nagydisznód [Andre Bot. Zeit. XI. 441], Kisdisznód [! Ormay exs.|, Nagycsűr, Tal- máes [Fuss Trans. 154], Szelindek [|Schur En. 149], Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 65], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Segesvár [! Fro. Sehüssb. 27], Brassó [!Schur En. 148], így a Czenk hegyen, Dereste és Hétfalu hegyein Dácsfalutól s a Tómósszorosától Tatrang, Zajzon és Pürkereczhegy völgyeig bőven. Csomádhegy Tusnádnál, Tópehegy Alsó-Rákosnál [!|, Borszék [Schur VSV X. 154], Szászrégen [Emerieh ap. Fuss Trans. 153], Kereszthegy [Schur VSV. X. 158], Besztercze | Herzog Distr. 16]. Több szerző s magam is előbb a C. elongatussal tévesztettük össze, a mely- től azonban eléggé különbözik. A Bánságban szedett typikus C. elon- gatusnál ugyanis az ágak nyúlánkok, hosszúak, s az ágak, levélnyelek és a csésze meze gyengén ráfekvő szőrökből áll; ellenben a nt leucotrichus ágai aránylag rövidek s vastagabbak ; szára, ágai levélnyelei söt levelei is elálló szó- röktől borzasak, csészéjének meze is hosszú elálló szórókból alakúl. Auctores plures egogue prius cum C. elongato W. K. confundimus, a quo verum satis abest. In C. elongato typico in Banatu lecto nempe rami graciles elongati sunt, et indumentum caulis, ramulorum, petio- lorum ealycumque,e pilis ereto adpres- sis constat ; contra in C. leucotricho rami breviores crassioresque sunt, indumentum caulis ramulorumque dense hispidum ; petioli, folia, calyces- que etiam pilis patulis satlongis sunt vestita. 416. C. polytrichus M. B. Taur. Cauc. III. (1819) 477. — [C. su- pinus Schur ! En. 148, ex descriptione et herbario ejus, — sed ex parte solum |. havas [!]. 416/b. C. alpestris Schur! En. (1866) 148. l. e. — C. leioearpus ; Borb. ! Ost. bot. Zeit. XXXV. 76, — Schur* Délkeleti Erdély havasalji erdeiben és havasain, főleg mészkövön. — Királykő |Schur l. c.], Keresztényhavas, Nagy-Kó- alt: alpestris non A. Kern.|. — Keleti és délkeleti Erdély mészkóhavasain a hava- sali és havasi tájon, a C. polytrichus MB. társaságában, melybe át- megy. — Kurmatura a Királykövön [!], Keresztényhavas [! Schur En. 148], Nagy-Kóhavas [!]. Törpe és féleserjés termetében a C. polytrichus-sal megegyez, s attól csak annyiban külóbózik, hogy míg a C. polytrichus termései egész iclületü- kon szőrösek, addig a C. alpestris-éi csak a magvas varratukon pillások külömben meztelenek. 416. C. Haynaldi Simk. — [C. supinus Schur" ! En. 148 pro p. — C. leiocarpus Janka OBZ. XVIII. 366, — non A. Kern. — C. ciliatus Simk. Kózlem. XV. 540 quoad stirpem transsilvanicam ]. — Délnyugati s keleti Erdély hegyvidékeinek sziklás füves helyein a mezei és hegyi Habitu humili et suffruticoso cum C. polytricho congruit, differtque ab eo solum leguminibus: legumina nam C. polytsichi toto superficie pilosa sunt, contra illa C. alpestri solum is sutura seminifera ciliata, ceterum glabra. 174 CYTISUS. tájon. [In Transsilvania austro-occidentali et orientali regione cam- pestri e£ montana]. — Váralja és Kovrágy hegyein bőven [!], Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [Simk. 1. c.], Össém teteje | Haynald herb. !], Nagy-Hagymás (Janka l. c. JE var.) perhirsutus Simk. legumine toto piloso. — Bukova felett a jXisztra völgyében [!], Kerezesora hegyein |Schur! 1. c.]. A tőalak termése csak magvas varra- tán pillás, a varietásé egész felületén. Legrokonabb a C. polytrichus-sal mely- től borzas és szürke hátú levelei, hosz- szú berzedt szőrökből álló meze, na- gyobb levelei s majdnem két hóval ko- rábbi virágzásával különbözik. Legumen typi solum in sutura semi- nifera ceiliatum, illud varietatis toto superficie. Proximus C. polytrichi a quo differt foliis majoribus dorso glaucis et patule hirsutis, indumento e pilis longis patentissimis formato et florendi tem- pore duobus fere mensibus preecociore. t 478. C. falcatus W. et K. Icones III. (1812) 264, tab. 238. — |C. ciliatus Wahlenb. carp. (1814) 219; Schur* En. 149]. — Maga- sabb hegyek sziklás helyein. — Keeskekó |Schur herb. 1. c.]. 419. C. leiocarpus Kern. Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 90. — (C. elon- gatus Daumg.* En. II. 348 pro p. ; Andrae! Bot. Zeit. XI. 441]. — Er- dók és cserjések szélein s nyilt helyein a mezei iod — (Csuesa Freyn Kózlem. XIII. Haró, Vormága, Govasdia |!], Ruszkabánya [Andre ! 1. c.], Dec? 128], Boieza az Erezhegységben, Zám, Déva, Váralja, voskány, Batrina, Marosnémethi [!Daumg. Kovrágy, Kóalja-Ohába [!], var.) C. subleiocarpus Simk. in Term. Füz. IX. (1885) 44. — A C. leiocarpus Kern. társaságában erdős cserjés dombok nyilt helyein, így Déva mellett a Deczebal hegyen |!]. Termetében és fő jellemző jegyeiben megegyez a C. leiocarpussal, s attól esu- pán abban különbözik, hogy termései a magvas varraton pillásak, söt néha lap- jukon is gyéren szőrösek. t 480. C. elongatus W. et K. Icones II. tab. 183 Habitu et notis precipuis characte- risticis cum C. leiocarpo congruit, et ab eo solum leguminibus in sutura semi- nifera ciliatis vel etiam in latere sparse pilosis distinguitur. (1804). — Erdók, cserjések szélein, de legfeljebb csak a Dánsággal határos részeken vehetők a reá vonatkozó adatok valószinűeknek. — Torda-hasadéka, Székelykő |? Wolff MNL. I. 58], Hátszeg, Petrény a Sztrigy mellékén [? Csató Erd. Muz. VI. 17], Szerdahelv |? Csató Székács 259), Ecselló, Szelin- dek, Reussen, Nagyszeben [? Fuss Trans. 154), Ocsém [? Schur OBZ. VIII. 23], Rodna-Naszód vidéke [? Porc. En. 14] Cs1esó-Hagymás (? Czetz Erd. Muz. VI. 14]. t 481. C. ratisbonensis Schz»ff. Bot. Exped. n 760] I. 78; II. 38. — [C. ratisbonensis Schur* Sertum n. 655. — . biflorus L/ Herit. Stirp. VI. (1785) 184; W. et K. Ieones II. 166]. — Erdós eserjés he- lyek szélein és tisztásain a mezei tájon. — Kisdisznód, Gótzenberg, Nagyszeben [Fuss Trans. 154], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Brassó [Schur Phytogr. 169]. Kereszthegy [Schur En. 149]. t Lupinus luteus L. ; L. albus L.; L. varius L.; L. hirsutus L.; L. angustifolius L.: hine inde coluntur. Helyenként tenyésztve. ONOSIS. — ANTHILLIS. 175 127. Ononis L. gen. n. 865. 482. 0. hircina Jacq. Hort. Vindob. I. (1770) tab. 93. — |O. mi- tis Benkő" Trans. 193. — O. hircina Baumg. En. II. 323. — 0. um- brosa Schur Phytogr. 169]. — Kaszálókon, cserjés füves helyeken, utak mentén a mezei tájon. — Sebesváralja [!], Kolozsvár | Baumg. I. e.], Kolos, Boós, Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 127], Torda [Er- csei Tord. 76], Padság, Bucsumnál a Detunata felé, Bucsesd a Vulkán hegy alatt[!, Körösbánya [Kern. ÖBZ. XVIII. 351], Nagyenyed, Csákó, Vajda-Hunyad, Váralja a Sztrigy mellékén |!], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 155], Székácsvölgy [Csató Székács 259], Nagyszeben [!], Szt-Erzsébet, Nagyesür, Zood, Giresau [! Fuss l. c.], Resinár [Schur Phytogr. 169 sub 0. umbrosa], Talmáes |Baumg.]l. c.], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Nagyekemezó, Hosszüaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken (Barth VSV. XVIII. 65], Medgyes [Salzer VSV. VII. 93], Segesvár, Nagy- bun, Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.], Arpás hegyei [Schur En. 150], Fogaras havasai [Fuss Trans. 155], Zernyest [!], Szászrégen | Emerich ap. Fuss I. c.], Besztercze (Herzog Bistr. 17], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 14], Gáncs, Deés fCzetz Erd. Muz. VI. 18], Czenkhegy. 482/b. 0. pseudohircina Schur! En. (1866) 150. — [0. spinosa Baumg." En. II. 323, ex descriptione; et Auct. Trans., — non L. — O. hircina b) spinescens Ledeb. Hoss. I. (1841) 513. — 0. repens Sehur Sertum n. 662, et Auct. Trans. — O. antiquorum Schur En. 149. — Tóvises Igliez Eresei Tord. 76]. — Szikár dombokon, mezó- kón, utak mentén, a mezei tájon gyakori. — Kolozsvár [!Schur VSV. X. 97], Torda [Ercsei Tord. 66], Mészkő az Aranyos mellékén, Bilak [!], Gyulafehérvár [Fuss Trans. 155], Zám, Haró, Déva, Vajda- Hunyad [!], Székács melléke Szerdahely és Szászsebes közt [Sehur! En. 149, 150], így Konczánál [Csató Székács 259], Kisekemező, Hosz- szúaszó, Tür [Barth VSV. XVIII. 65], Szászcsanád [Barth Arch. XV. 109], Fogaras, Brassó [Baumg. 1. c.)]. 483. 0. Columnae All. Pedem. I. (1785) 318. — [O. parvitlora Baumg.* En. II. 394, sed in herbario ejus deest]. — Toroezkó kó- sziklái [Eresei Tord. 76], Kozolya hegy Dévánál | Baumg. 1. c. |. 128. Anthyllis L. gen. n. 864. 484. A. Vulneraria L. spec. (ed. 1753) 719; A. Kern. Exs. Aust.- Hung. n. 430! — [A. Vulneraria «) supina Paumg.* En. II. 325 pro p. — A. Dillenii Fuss Trans. 155 pro p.; Freyn Kózlem. XIII. 198 ; Sehur Phytogr. 171. — A. sanguinea Schur Sertum n. 657. c. A polyphylla Schur En. 150, — ex locis natalibus]. — Napos fü- ves helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 6], Kolos, Boós [Freyn 1. c.], Gerend, Torda, Záh, Pogácsa |Ercsei Tord. 141], Székelykő és Felső-Gáld hegyei |! Baumg. 1. c.], Csáklyaikó, Szt-Mi- hályköve Tótfalunál [!], Bilak ! (Cserni Gyulaf. 31], Padság hegyei (!], SIMONKAI : Erdély fiórája. 15 176 ANTHYLLIS, — MEDICAGO. Vidra kószirtei a Biharhegységben |! Kern. OBZ. XVIII. 384] Vul- kánhegzy Abrudbányánál[!|, Déva (Téglás Tudósítv. I. 20], Govasdia, Váraljà a Sztrigy mellékén[!], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 155], Székácsvolgy [Csató Székács 259], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Nagyesür, Magare (Fuss Trans. 155], Kiskapus, Baromlaka, Asszonyfalva, Nagyselyk, Kisselyk, Szászesanád, Monora, Kisekemezó [Darth VSV. XVIII. 65], Hosszüaszó [Barth ap. Schur Phytogr. 171], Medgyes [Salzer VSV. VI, 95], Segesvár [Fro. Schüssb. 27], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 155], Brassó |! Schur En. 150], Borszék [Salzer VSV. VII. 53; Reiseb. 81], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 17], Rodna- Naszód vidéke |Porc. En. 14], DBolnokhegy Hétfalunál, Kóhavas, Teszla, Csukás [!]. 484/b. A. calcicola Schur Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 22, — so- lum nomen; Schur En. 150. — [A. vulneraria 2) supina Baumg." En. II. 325, — quoad plantam alpinam. — A. alpestris Schur VSV. X 144; Reckert Verh. sieb. Ver. VI. 18; Porc. En. 14. — A. polyphylla Fuss Trans. 155 ex locis natalibus, — non Kit. — A. rubriflora Salzer Reiseb. 323]. — Mészkő sziklákon a havasalji s havasi tájon. — Domna völgye [Fuss Trans. 155 sub A. polyphylla |, Királykó, Bucsees |!Sehur En. 150], Keresztényhavas [!], Öcsém (Schur OBZ. VIII. 22], Koron- gyis [Reckert VSV. VI. 18], Ünőkő [Salzer Reiseb. 323], Omu és Rotunda rodnai havasok |Baumg. 1. c.]. 484/c. A. polyphylla Kit. ap. Seringe in DC. Prodr. II. (1525) 170.— [A. polyphylla Freyn* Közl. XIII. 128]. — Verőfényes dombokon a me- zei tájon. — Sztána [Freyn Kózlem. XIII. 128], Kolozsvár, Déva [!], 485. A. montana L. spec. (ed. 1753) 719. —[A. montana Baumg.*! En. II. 325]. — Füves sziklás helyeken a havasalji tájon. — Buesees, Kóhavas |Baumg. 1. c.]. 129. Medicago L. gen. n. 899. 486. M. sativa L. spec. (ed. 1753) 778. — |M. sativa Daumg.* En. II. 331]. — Tenyésztve és elvadulva az egész terület mezei táján. 486/b. M. media Pers. Syn. II. (1807) 356. — [M. media Daumg.* En. II. 381. — M. Cibinensis Lerchenf. Icones f. 56! ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 95. — M. faleata » sativa Heichb. Germ. Exc. (1832) 504. — M. subfaleata Schur En. (1866) 151. — M. sativa A. c. varia Urb. Medieag. (1873) 56]. — Kaszálókon füves dombokon, utak szé- lein a mezei tájon. — Kolozsvár, Bilak [Schur En. 151], Nagyszeben [Lerchenf. 1. c.], Kisbun, Nagybun [Baumg. 1. c.]. Tópehegy Alsó- Rákosnál [Bielz ap. Schur I. c.], Fogarasi hegység [Fuss Trans. 156], Brassó [Schur En. 151]. 487. M. falcata L. spec. (ed. 1753) 779. — [M. faleata Baumg.* En. II. 381]. — Verőfényes dombokon, kaszálókon s mezőkön a mezei tájon, — Kolozsvár [Landoz I. 6], Kolos [Schur VSV. X. 111], Torda [Sehur VSV. X. 78], Mezőség [Ercsei Tord. 39], Koppánd, Záh, Csák- MEDICAGO 177 lya, Benedek, Bilak |!|, Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 32], Boicza az Erezhegységben, Haró, Déva (!], Oláh-Brettye a Sztrizy mentén |Csató Erd. Muz. VL 17], Székáesvolgy [Csató Székács 259], Talmáes, Boi- eza, Zood, Szurul [Sehur En. 151]. Árpás pataka|!|, Nagyszeben !, Szászujfalu, Giresau, Szt-Erzsébet, Nagycsür, Vizakna, iSzelindek (Fuss Trans. 156], Tür, Szászcsanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszú- aszó, Balázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 65], Segesvár [Fro. Schássb. 27], Udvarhely [Szabó ap. Fuss l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 17], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 14], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17], Brassó és Hétfalu hegyei (!]. var.) glandulosa Koch Syn. (ed. 1843—45) 176. — Nagyszeben [Schur En. 151]. 488. M. prostrata Jacq. Hort. Vindob. I. (1770) t. 89. — [M. prostrata Daumg.* En. IL. 382. — Etiam hsc variat glabra, pubescens, et glandulifera: ex Urban Medicag. p. 55—56]. — Verófény es kóves dombokon a mezei tájon. — Déva, Maros-Némethi [Baumg. 1. e.]. 489. M. lupulina L. spec. (ed. 1753) 779. — [M. lupulina Baumg.* En. II. 382. — M. Willdenowii Bónningh. Prod. Monast. 226]. — Réteken, mezőkön, parlagokon az egész terület mezei táján, úgy az egyszerűen szőrös, mint a mirigyesen szőrös termésű (M Willdenowii) változatokban. 490. M. rigidula Desr. in Lam. Enc. III. (1789) 634. — |M. Ge- rardi W. et. K. in Willd. spec. III. (1800) 1415. — M. villosula Baumg." En. II. 382. — M. Pseudo-Gerardi Schur Phytogr. 74]. — Verőfényes dombokon, legelőkön s utak mentén a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin [Baumge. l. c.], Torda | Eresei Tord. 40], Veres- hegy Szászsebesnél [Schur VSV. X. 60: Schur En. 152], Haró mellett annak Pankota nevü részén, Dévánál a Szárhegyen |!]. és a Várhegy alatt [Heuft. ZBG. VIII. 87], Segesvár, Kóhalom |Baumg. l. c.], Gór- gény várhegyén |Schur En. 152]. t M. arabica All. [M. oxalioides Schur Phytogr. 174]. — Erdély [Schur I. c.], — de legfeljebb csak Dr sét vagy tenyésztve. 491. M. minima Desr. in Lam. Enc. III. (1789) 636. — [M. mi- nima Daumg.* En. II. 383. — M. mollissima Spreng. Syst. Veg. III. 291. — M. graca Horn. Hort. Hafn. 728. — M. villosula Fuss Alt. Arch. II. 381. — Napos dombokon legelőkön szikár parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 6), Torda [! Freyn Közlem. XIII. 128], Bilak hegy Borbánd és Vajasd felett (!] Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 32], Borberek [Csató ap. Schur Phytogr. 173], Déva hegyei, Haró, Vajda- Hunyad [!], Petrény a Sztrigy mellékén [Csató Erd Muz. VI. 17], Nagydisznód [Fuss Alt. Arch. II. 381], Kisdisznód, Vizakna, : Nagycsür [Fuss Trans. 157], Nagyszeben [Schur Phytogr. 173], Kiseke- mező, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 65], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Kóhalom, Fogaras [Baumg. Il. c.], Brassó várhegyén [Barth Arch. XS 109], Torja [Schur Phytogr. 173], Górgény [Sehur VS Vs X. 157], Sajóv óleye Naszód vidékén | Pore. En. 14], Gánes [Czetz Erd. M. VI. 17]. var.) viscida Koch Syn. (ed. 1843—45) 180. — Verőfényes 15* 178 MELILOTUS. mészkő hegyeken a mezei tájon. — Torda-hasadéka |Schur VSV. X. 73], Boieza az Erczhegységben, Déva hegyei a Kozolyáig s a Sztrigy kavicsos mellékén Bajesd, Kóalja-Ohába és Csopéanál (!]. t Trigonella monspeliaca L. spec. (ed. 1753) 777, in Transsilva- nia adhue non est lecta. — Schur En. 152-dik lapján e növény fel van véve Erdélyből, de bizonyára csak úgy gondolomra, mert Erdély- ben e növényt senki sem szedte. t Trigonella Foenum-graecum L. spec. (ed, 1753) 777, — colitur solum. Csupán tenyésztve jő elő Erdélyben. 130. Melilotus Tourn. Inst. 406. 492. M. procumbens Besser En. (1892) 30. — [(M. ccerulea baumg.* En. II. 368 et Auct. Trans. quoad plantam spontaneam. — Trigonella Besseriana Ser. ap. DC. Prodr. II. (1825) 181. — M. cce- rulea 0) laxiflora Rochel Ban. (1828) 51, tab. 14, fig. 31]. — Réte- ken, patakok mentén, sós helyeken, szólók parlagain a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 6], Kolos, Torda |[Baumg. 1. c.], Szindi völgy [Wolff MNL. I. 58], Felvincz, Nagyenyed, Maros-Décse, Mindszent és Benedek [!], Bilak [Schur VSV. X. 63], Gyulafehérvár, Tövis [Baumg. 1. c.], Déva (!], Bácsi a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros (Unver.! ap. Fuss Trans. 158], Szászsebes, Szer- dahely [Schur VSV. X. 60, 61], Koncza [Csató Székács 259], Reus- sen [Fuss Bericht. 23 ; Andre Bot. Zeit. XI. 44], Szelindek (Schur En. 152], Nagyselyk [Barth VSV. XVIII. 66]. t M. coeruleus L. spec. (ed. 1753) 764, — colitur. Virágos ker- teink dísznövénye. 493. M. dentatus W. et K. Icones I. tab. 42 (1800) sub Trifolio. — [M. dentata Baumg." En. II. 369]. — Nedves réteken a mezei tá- jon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 97], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 157], Segesvár Kóhalom, Brassó | Baumg. 1. c.]. 494. M. macrorhizus W. et K. Icones I. tab. 26 (1800) sub Trifo- lio. — [M. maerorhiza Baumg.* Em. II. 369. — M. paluster W. et K. Icones III. (1312) tab. 266 sub Trifoliol. — Nedves réteken, patakok mentén a mezei tájon. — Torda [|Sehur VSV. X. 78 ; En. 153], Kolos, Marosujvár, Arpásfalu |Schur En. 153], Vizakna, Homoród-Szt-Pál és Homoród-Szt-Péter [Baumg. l. c. Rodna-Naszód vidéke [Porcius En. 14]. 495. M. officinalis L. «) spec. (1753) 765; Desr. in Lam. Encycl. IV.(1797) 63]. — [M. offieinalis Baumg.* En. II. 369. — M. Petitpier- riana Auct. Trans. — M. parviflora Schur ! Sertum n. 702; En. 153. — ? M. altissimus Borb. OBZ. XXXV. 76, — certe non Thuill. — Mezókón, kaszálókon, szántókon, parlagokon, utak s folyók mentén az egész terület mezei táján. 496. M. albus Desr. in Lam. Eneyel. IV. (1797) 63. — (M. alba Fuss" ap. Baumg. Mant. 68. — M. vulgaris Willd. En. Hort. Berol. II. 790]. — Hasonló helyeken mint az előbbi, de ritkább. — Csucsa [!], 'TRIFOLIUM. 179 Kolozsvár |Landoz II. 29]. Torda [Wolff MNL. I. 55], Gyulafehérvár, Buesesd a Vulkánhegy alatt [!]. Bácsi a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 157] Székácsvölgy [Csató Székács 259], Nagyapold [Sehur VSV. X. 59], Giresau [Fuss Trans, 157], Nagyszeben, Kóhalom [Fuss ap. Baumg. Mant. 68], Kis- kapus, Asszonyfalva, Kisselyk, Csicsóholdvilág, Hosszüaszó, Kiseke- mező [Barth VSV. XVIII. 65], Medgyes [Fuss Alt. Arch. III. 265], Segesvár |Fro. Sehüssb. 27], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 157], Besztercze [Herzog Bistr. 17], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 14]. 131. Trifolium L. gen. n. 896 pro p. 497. T. pallidum W. et K. Icones I. tab. 36 (1800). — |TT. palli- dum Baumg.* En. II. 374]. — Hegyi réteken a mezei tájon. — Mezó- ség [Schur En. 152], Maros-Némethi [!Baumg. l. c.], Guraszáda, Dobra, Roskány [bőven]. 498. T. pratense L. spec. (1753) 768. — [T. pratense Baumg," En. II. 372. — T. heterophyllum Herzog ap. Fuss Trans. 159]. — téteken, legelőkön, gyümólesósókben, az egész terület mezei és he- gyi táján. Nagyban tenyésztik takarmánynak is, — s ez a T'rif. sati- vum. Mill. ap. Reichb. Germ. Exc. (1832) 494. 498/b. T. frigidum Gaud. Helv. IV. (1829) 582 pro var. — [T. ni- vale Sieber; Schur* Verh. sieb. Ver. II. 176. — T. pratense b) strami- neum et c ) heterophyllum Schur En. 154. — T. heterophyllum Czetz Erd. Muz. VI. 29. — T. carpaticum Porc. Naseud. 205]. — Hava- saink legelóim s csermelyeik mentén. — Árpás havasai [bóven ! Schur VSV. III. 85j ], Bráza havasai [Schur. VSV. IL. 176], Királykó, Bucsees [!Schur En. 154], Korongyis [Schur! VSV. X. 144] s Rodna tóbbi havasán [Porc. En. 14, 15]. 498/c. T. expansum W. et K. Icones III. (1812) t. 257. — [T. diffusum Baumg.*! En. II. 372, — non Ehrh. — T. expansum Schur Sertum n. 666. — T. purpurascens Schur Sertum n. 675].— Nedves füves helyeken a mezei tájon. — Kolos |Daumg. l. c.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Nagyszeben [Schur En. 154], Segesvár [Baumg. herb. ! sub T. diffuso]. 499. T. medium L. Faun. Suec. (ed. II.) app. 558. — [T. medium Baumg.* En. II. 373. — T. transsilvanieum Porc. Naseud. 205]. — Gyümolesósókben, erdők s cserjések nyilt helyein a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozsvár [Landoz II. 99], Aranyküt, Berkenyes [Freyn Kózlem. XIII. 128], Torda-hasadéka [Wolff MNL. I. 58], "Ng lalmas Toroczkónál, a Csáklyaikó és hegykórnyéke [!|, Mamuthegy Gyulafehérvárnál (! Cserni Gyulaf. 32], Korósbánya [Kern. ÖBZ. XIX. 6], Vidra és Skerisora hegyei a Biharhegységben, Zám, Nagyág, Haró, Déva hegyei a Kozolyáig, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigy mellékén [!]; Oláhbrettye, Russ "[Csató Erd. Muz. VI. 17], Lepusnik voleye[!] és Dilma-ku-bráz a Hetyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 80], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Nagycsür, Zood, Prehodistye, Gi- resau [Fuss Trans. 159], Szelindek fSchur En. 1551], Tür, Szászcsanád, 180 TRIFOLIUM. Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó, Balázsfalva mellett s a köztük fekvő. vidéken [Barth VSV. XVIII. 66], Segesvár (Fro. Schüssb. 28], Brassó (Schur En. 1! 54], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 159], Beszter- eze [Herzog Bistr. 17], Korongyis [Schur VSV. X. 144], s Rodna egész hegyvidékén [Porc. En. 15], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 29]. 499/b. T. Sárosiense Hazsl. rjsz. Magy. (1864) 76. — (T. medium var. Banatieum Borb. MNL. 1886 p. 115, — vix. Heuff.] — Erdős he- gyeken a mezei táj felsőbb részein s a hegyi tájon. — Nagyág, Vor- mága, Haró és Déva hegyein, így utóbbi helyen a Decebal hegy tete- jén gyéren |!], Tusnád |Borb. 1. c.]. 500. T. alpestre L. spec. (ed. 1763) 1082. — | T. alpestre Baumg.* II. 373. — T. alpestre var. bicolor Reichb. Germ. Exc. 495. — T. bi- color Czetz Erd. Muz. VI. 22]. — Hezyvidékek füves lejtőin a mezei tájtól a havasalji tájig. — Vlegvásza hegységben Tranyisnál|! Ko- lozsvár [Landoz I. 6], Kolos, . Boós [Freyn Kózlem. XIII. 128], Ge- rendi függó [Wolff MNL. I. 58], Csáklyaikő hegykörnyéke, Bilak, Gyulafehérvár, Verespatak, oia az Érczhegységben, Nagyág, Vor- mága, Maros-Sólymos, : Déva, Vajda-Hunyad, Telek, Govasdia[!] a Sztrigy mellékén Hátszegnél, Oláh-Brettyénél (Csató Erd. Muz. VI. 17], valamint Kóalja-Ohábánál|!, Lepusnik völgye a Retyezáthegy- ségben |Csató Erd. Muz. IV. 80], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 159], Szászsebes [Csató Székács 259], Reussen, Nagyvcsür, Nagysze- ben, Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Rothbereg, Zood, Talmáes, Giresau [Fuss Trans. 159), Szelindek [Schur En. 155], Baromlaka, Arbegen, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Mikeszásza, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 66), Medgyes |Salzer VSV. VII. 92], Segesvár |Fro. Schüssb. 28], Udvarhely (Szabó ap. Fuss Trans. 159], Árpás havasai! [Schur En. 15! 59s Királykó [I], Vées a Maros mellett Walz MNL. III. 66], Ko- rongyis [Schur VSV. X. 144], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 22], Hétfalu hegyvidéke |!]. 501. T. rubens L. spec. (ed. 1753) 768. — |T. rubens Baumg.* En. II. 372]. — Kózepsó-Erdély szénamezóin, erdős cserjés helyein, a mezei tájon. — Kolozsvár, Elekes |Baumg. l. c.], Apahida [Schur MISI EKE 4175 "En 15950 Kolos (Freyn Tolem XIII. 128], Torda- hasadéka és Gerend 1! Wolff MNL. I. 58], Tilalmas Toroczkónál [!], Felvincz (Sigerus ap. Fuss Trans. 160], Seáserópon [Emerich ap. Fuss l. e.], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 92]. 509. T. Pannonicum Jacq. Obs. II. (1764—71) 21, tab. 42. — [T. pannonicum L. Mant. II. (1771) 276; Baumg.* En. II. 374. — T. Armenium Auct. Trans. — excepto Baumg. — cujus stirps ex de- scriptione calycis et foliorum ad sequentem speciem pertinet. T. Ar- menium Willd. En. (1809) 793 est teste Boiss. Fl. Orient. II. 118 cum T. elongato Willd. spec. III. (1800) 1369 identicum ; quod posterius in Transsilvania adhuc non est lectum, mihique solum ex descriptione Auctorum notum]. — Erdős cserjés helyek tisztásain a mezei és he- gyi tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [! Andre Bot. Zeit. XI. 441], Kolos, Boós, Botorom és Virágos-völgy ]Freyn Kózlem. XIII. 19$], Tordai elóhavasok |Ercsei Tord. 97], Szé- TRIFOLIUM. 181 kelykó [Winkler OBZ. XVI. 48], Tilalmas Toroczkónál, Czáklyaikó és Keeskekó erdős hegykórnyékeim, Vajda-Hunyad [!], Kovrágy és Vá- rálja közt a Sztrigy mellékén [!], Lepusnik völgye a Retyezát hegység- ben [! Csató Erd. Muz. IV. 80], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 160], Albai erdő Szerdahelynél [Csató Székács 259], Orlat, Resinár, Nagyesür, Szt-Erzsébet, Bzászujfalu, Vestény, 'Talmács, Porcsesd [Fuss Trans. 160], Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XI. 441], Kis-Disz- nód [Ormay exs.!] Árpás havasai [SBchur En. 155], Segesvár |Fro. Schüssb. 98], Feketehalom [Andrae I. c.], Czenkhegy Brassónál| Winkler OBZ. XVI. 47], Hegyes a Tólgyes szorosnál |Salzer Reiseb. 233], Besz- tereze [Herzog Bistr. 17], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 29], Deés [Schur VSV. X. 115 sub T. armenio], Hétfalu hegyvidéke (!]. 503. T. ochroleucum Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 283. — (T. ochroleueum L.'Syst. Nat. (ed. 1767) 3 : a app. 233; Daumg.* En. II. 375. — T. armenium Baumg. l. c. 374]. — Szikár dombokon, széna- mezőkön s hegyi kaszálókon a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozs- vár [!Landoz I. 6], Kolos, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 123], Kop- pánd [!], Csegezi tető a Székelykónél [Wolff MNL. I. 58], Padság, Mindszent, Benedek, Csáklyaikó alja, Bilak [!], Szkerisora és Nyegra a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XIX. 7], Zám, Maros-Sólymos, Kozo- lya-hegy, Vajda-Hunyad, Telek[!], Sztrigyplop, Magyarbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 17], Székácsvölgy [Csató Székács 259], Szt-Erzsébet [Andre Bot. Zeit. XI. 441], Nagydisznód [Schur En. 155], Kisdisznód, Gótzenberg, Zood, Nagyesür, Nagyszeben, Giresau (Fuss Trans. 160], Poresesd |Fuss! VSV. XIX. 209], Kisekemezó, Nagyekemezó, Hosz- szüaszó, Tür, Monora, Szászesanád, Nagyselyk, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 66], Segesvár [Fro. Schüssb. 28], Brassó [Schur Em. 155], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 160], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 15], Gánes [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Tópehegy, Hétfalu hegyvidéke |!]. t T. angustifolium L. et T. incarnatum L. in Transsilvania sponte non naseuntur, summum introducta. — Erdélyben egyikók sem otthonos; legfeljebb becsempészódtek ideiglenesen. T. angustifo- lium L. manap Alsó- és Felsó-Lunkojnál |Daumg. En. II. 375] már nem terem ; 7. incarnatum. L. közölve van : Bánffy-Hunyad, Zsobók, Sztána és Egeres vasuti tóltéseiról |Freyn Kózlem. XIII. 128]. 504. T. arvense L. spec. (ed. 1753) 769. — |T. arvense Baumg." En. II. 375]. Megmunkált és parlag talajon az egész terület mezei tá- ján közönséges ; de azon helyeken, hol a Tri. gracile Thuill. jön elő, csupán mint var.) Brittingeri Weitenweb. fordul elő. 505. T. gracile Thuill. FI. Par. (ed. II. 1799) 383. — A Sztrigy völ- gyének füves köves ármellékein és szikár köves dombjam Kovrágy- tól kezdve, Váralja, Csopea, Kóalja-Ohába Bajesd határain át Fehér- vizig bőven, s hihetőleg még egyéb helyeken is a Sztrigy és Lepusnik mentén (!]. 505/b. T. rubellum Jord. pugilus pl. nov. (1852) 57. — Az előbbi s a T. Brittingeri társaságában Kovrágytól kezdve Váralja, Csopea, Kóalja-Ohába, Pajesd s Fehérvizig bőven [!]. 182 TRIFOLIUM. 506. T. striatum L. spec. (ed. 1753) 770. — [T. striatum Baumg.* En. II. 376. — T. conicum Kit. in Horn. Hafn. II. 717]. — Szikár napos dombokon és mezőkön a mezei tájon. — Kolozsvár (Landoz I. 6], Szamosfalva [!], Torda [Fuss Trans. 161], Borbánd és Vajasd felett a Bilakon, Zám, Déva, Haró, Telek, Vajda-Hunyad [!], Kereszténysziget, Kistorony [Schur En. 156], Vizakna [Fuss ! Trans. 161], Kézdi- Vásárhely, Alsó-Torja [|Baumg. 1. c.]. b T. scabrum L. spec. (ed. 1753) 770. — Fogaras, Brassó [Daumg. En. IL 376, — sed specimen hujus nominis in herbario Daumgartenii loco natali caret, et ad 7* cinctum DC. Cat. hort. monsp. 152 pertinet]. — Az a példány, mely e néven a Baumgarten gyüjtemé- nyében látható, lelóhely nélküli s a T. cinctum DC.-hoz tartozik. 507. T. fragiferum IL. spec. (ed. 1753) 772. — ([T. fragiferum Daumg.* En. II. 377]. — Nedves réteken folyók s patakok árterein az egész terület mezei táján. HT. resupinatum L. spec. (ed. 1753) 771. — [T. resupinatum Daumg.* En. II. 377, — sed in herbario ejus deest]. — Mezőség [Baumg. 1. c.]. t T. alpimum L. spec. (ed. 1753) 767. — [T. alpinum Baumg.* En. II. 371, — sed in herbario ejus deest, nec in locis ab eo indicatis recentius inventum]. -— Buesees [?Sehur En. 156], Stol és Galaez rodnai havasok |Baumg. 1. c.]. — Baumgarten gyüjteményében nincs meg, s az általa jelzett lelóhelyeken ujabban meg nem találhatták. t 508. T. ambiguum MB. Taur. Cauc. IL. (1808) 208. — Faragó mellett a Mezőségen [Janka* Linn. XXX. 563]. 509. T. montanum L. spec (ed. 1755) 770. — [T. montanum baumg.* En. IL. 373]. — Hegyek kaszálóm s legelóm a mezei tájon. — Dragánvólgve a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz I. 6], Koppánd, Tilalmas Toroezkónál, Csáklyaikó völgye Benedek felett, Tótfalu [!], Bilak és Mamuthegy Gyulafehérvárt |! Cserni Gyulafeh. 32], Vidra a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XIX. 9], Nagyág, Vormága, Haró, Déva, Vajda-Hunyad [!, Nagy-Oklos a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 17], Székácsvölgy [Csató Székács 259], Nagycsür, Szt- Erzsébet, Szászujfalu, Giresau, Talmáes, Riomfalva |Fuss Trans, 162], Talmaesel [Schuster VSV. XXX. 26], Szelindek [Sehur En. 157], Gótzenberg [Ormay exs. !, Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Arbe- cen, Nagyselyk, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kis- ekemezó, Nagvekemezó [Barth VSV. XVIII. 66], Segesvár |Fro. BSchássb. 28], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 162], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 17], Rodna s Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Hétfalu hegyvidéke |! |. 510. T. parviflorum Ehrh. Beitr. VII. (1792) 165. — [T. strictum L. spec. (ed. 1763) 1079 pro p. — T. parviflorum Schur* Sertum n. 684]. — Napos dombokon és sóstavak körül. — Tordán a sósfürdó területén (Wofff MNL. I. 58], Vizakna [Schur et Fuss ap. Fuss Bericht 23]. 511. T. laevigatum Poir. Voy. En. Barb. II. (1789) 219. —[T. stric- tum L. spec. (ed. 1763) 1079 pro p.; W. et K. Icones I. tab. 37 TRIFOLIUM. 183 (1800); Daumg.* En. II. 370]. — Kissé nedves vagy sós legelőkön s réteken a mezei tájon. — Kolos [Baumg. l. c.], Mezőcsán, Torda [Er- csel Tord. 96]. 512. T. repens L. spec. (ed. 1753) 767. — [T. reflexum Benkő Trans. 119. — T. repens Baumg.* En. II. 371. — T. nigreceus Schur Sertum n. 688: En. 157, — non Viv]. — Mezókón, nedves réteken, gyümoólesósókben az egész terület mezei táján, s innen a havasalji tájig J o* 512/b. T. glareosum Schleich. Cat. (ed. 1891) 35. — (T. palles- cens Sehur* Verh. sieb. Ver. II. 176, et Auct. Trans. — T. Biasolet- tianum Sehur Sertum n. 686 b), non Bteud. et Hochst. — T. csespi- tosum Sehur En. 155, — non Reynier. — T. repens £) prostratum minimum Porc. En. 15. — T. glaciale Pore. Magy. N. Lap IX. (1855) 126]. — Sziklás kóves havastetókón. — A Bihar és Kukurbeta ha- vast összekötő hegygerinezen |! Kern. OBZ. XIX. 10], Kerezesora ha- vasai [Schur En. 157], Árpás havasai [!Schur VSV. IH. 85), Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó, Bucsecs [! Schur En. 157], Unók6ó [Porc. En. 15]. 513. T. hybridum L. spec. (ed. 1753) 766. — [T. hybridum DBaumg.* En. II. 371. — T. elegans Landoz I. 6, — non Savi|. — Nedves réteken, árkok s álló vizek mentén az egész terület mezei táján. 514. T. angulatum W. et K. Icones I. tab. 27 (1800). — [T. an- gulatum BDaumg.* En. II. 370]. — Szikes réteken a mezei tájon. — Kolos, Torda, Deésakna [Baumg. l. c., Mócs [Sigerus ap. Fuss Trans. 164]. 515. T. badium Sehreber in Sturm Deutsch. Fl. Heft 16. (1304).— [T. spadiceum Baumg.* En. II. 378. et Auct. Trans.,, — non L. — T. parvilorum Salzer Reiseb. 323, ex loco natali, — nec alior.]. — Havasaink esermelyei mentén s nedves füves helyein. — Porumbach havasai |S8chur En. 158], Stiavu- Verosz |Fuss! VSV. XV. 121], Domna tava [Fro. VSV. VII. 128], Árpás havasai [(! Schur VSV. III. 85], Fo- garas havasai [Schur En. 158], Korongyis [Fuss Trans. 164], s Rodna többi havasai [Porc.! En. 15]. 516. T. aureum Poll. Hist. Palat. II. (1777) 344. — (T. agra- rium Baumg.* En. II. 378, et Auct. Trans., — non L.]. — Erdők szé- lem és tisztásain a mezei tájtól a hegyi tájic. — Kolozsvárt a Bükkón [!Landoz I. 6), Csáklyaikó völgye Benedek felett, Nyegra és Szkeri- sora völgyei a Biharhegyséeben, a Detunata alatt Bucsum felé, Zám, a Sztrigy melléke Váralja és Kovrágy közt (!], Retyezát hegység | Hazsl. Kózlem. X. 13], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 164], Gótzenberg [Ormay exs.!| Guraró, hiuszaduluj, Nagyesür, Szt-Erzsébet, Szász- ufalu, Hermány, Giresau [Fuss Trans. 164], Nagyszeben, Arpás- pataka[!] Segesvár [Fro. Schüssb. 28], Udvarhely [Szabó ap. Fuss 1. e.], Szászrégen [Emerieh ap. Fussl. c.], Borszék (Salzer VSV. VII. 53], Besztercze [Herzog Bistr. 17], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 92]. 517. T. campestre Sehreber in Sturm Deutsch. Fl. Heft 16, 154 TRIFOLIUM. — DORYCNIUM. — LOTUS. (1804). — IT. campestre et T. procumbens Baumg." En. II. 379, Auctorumque Trans. — T. patens Schur En. 158, et Auct. Trans., — non Schreb. — T. agrarium. Barth! VSV XVIII. 66]. — Szántókon, legelőkön, füves helyeken, az egész terület mezei táján közönséges. 518. T. minus Relhan in $m. Brit. III. (1800—4) 1403. — [T. proeumbens L. pro p.; Poll. — T. filiforme Baumg.* En. II. 38, et Auct. Trans., — non L. — T. mieranthum Sehur Verh. sieb. Ver. III. 93 ex descriptione et loco natali in. Schur En. 159). — Patakok men- tén s kissé nedves kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz II. 29], Torda [Sehur VSV. X. 78], Bilak, Felsó-Vidra, Nyegra és Szkerisora a Biharhegységben, Verespatak, Déva- - Vajda- Hunyad, a. Sztrigy melléke Kőalja- Ohabától Várhelyig s Kovrágyig |!|, Guraró, Vizakna, Nagycsűr, Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Szászajtali Giresau [Fuss Trans. 165], Kerezesora [Schur En. 159], Arpáspataka [! Schur VSV. IIT. 93 sub T. micrantho|, Besztercze | Herzog Bistr. 17], Rodna- Naszód vidéke |Pore. En. 15]. 132. Dorycnium Tournef. Inst. tab. 211. 519. D. herbaceum Vill. Dauph. III. (1789) 416. — |D. herba- ceum Baumg." En. II. 352. — D. suffruticeosum Baumg.! l. c. ; et Auet. Trans., — non Vill. — D. diffusum Janka! Ost. bot. Zeit. XIII. 314. — D. pentaphyllum Auct. Trans. — Dorycnium plantagineum Czetz Erd. Muz. VI. 14, est nomen sphalmate ortum, loco Doronicum plantagineum]. — Szikár, cserjés füves dombokon szőlők közt az egész terület mezei táján. 133. Lotus L. gen. n. 879. 520. L. corniculatus L. spec. (ed. 1753) 775. — |L. corniculatus Baumg.* En. II. 349 cum varietatibus. — L. uliginosus Schur En. 160, — non Schkuhr, cujus stirps genuina apud nos deesse videtur]. — Mezókón, réteken, cserjés füves helyeken az egész terület mezei tá- ján, s innen a havasi tájig. 520/b. L. villosus Thuill. Fl. Par (ed. 1799) 387. — [L. tenuifo- lius Baumg.* ! En. IL. 350, — injuste ergo ad L. uliginosum Sehkunr trahitur. — L. corniculatus 2) ciliatus Auct. Trans. — L. valdepilo- sus Schur En. 160]. — Napos ME a mezei tájtól a havasalj tájg. — Torda [Sehur VSV. X. 78), Bilak Gyulafehérvár (!], Nagy- szeben [Schnr En. 159], Fogaras e [Sehur En. 160], Királykó [!], Pesztercze | Herzog ap. Fuss Trans. 166], Korongyis [Schur VSV. X. 144], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 15] s bizonynyal még több. helyen 1s. 521. L. tenuis Kit. in Willd. En. (1809) 797. — (L. tenuis Baumg.* En. II. 350. — L. tenuifolius Reichb. Germ. Exe. (1852) 506. — L. gracilis Sehur En. 160 ex deseriptione et loeis natalibus, — non W. et K. — L. maritimus Landoz II. 99 — non L.]. — Szikes TETRAGONOLOBUS. — GLYCYRRHIZA. — GALEGA. 185 nedves helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár, Szamosfalva |! Schur VSV. X. 97, 112], Torda [! Sehur VSV. X. 78], Záh[!], Boós [Freyn Közlem. XIII. 129], Kolos, Marosujvár, Vizakna [Schur En. 160], Koneza [Csató Székács 259], Reussen [Andrae Bot. Zeit. XI. 442], Tür [Darth VSV. XVIII. 66], Felsó-Bajom, Górgény-Sóakna [Schur VSV. X. 157], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 15]. 134. 'l'etragonolobus Seop. Carn. II. 57. 522. T. siliquosus L. Syst. Nat. (ed. X. 1759) 1178; L. spec. (ed. 1765) 1089, sub Loto. — ([Tetragonolobus prostratus Moench; baumg.* En. II. 353]. — Nedves füves helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 6], Kolos, Torda |! Baumg. l. c.], Boós, Berke- nyes, Botoromvölgy és Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 129], Kop- pánd, Gerend [Ercsei Tord. 82], Szászváros (Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 203], Vizakna [Baumg. 1. c.], Nagyesür [Fuss VSV. XIV. 203], Hosszüaszó, Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 66], Felsó- Bajom [Fro. ap. Fuss VSV. 203], Szászkézd [Fuss l. e.], Trappold, Szederjes | Baumg. 1. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 17]. t Tétragonolobus purpureus Moench ; Robinia Pseudoacacia L. : li. viscosa Vent. ; Caragana arborescens Lam.; Glycyrrhiza glabra L., — coluntur solum. — Erdélyben nem honosak, de tenyésztik őket, főkép a Robinia Pseudoacaciát. 135. Glycyrrhiza L. gen. n. 882. t G. glandulifera W. et K. Icones I. tab. 21 (1800). — Fü- ves dombokon Szászváros mellett (Unver.* ap. Fuss Trans. 167]. — Janka Term. Füz. VIII. 297 szerint a G. glandulifera W. et K. synonym a G. glabra L.vel; mi ha áll, akkor Unverricht idézett adata kultivált nóvényre vonatkozik. 593. G. echinata L. spec. (ed. 1753) 741. — [G. echinata Schur* Sertum n. 717]. — Folyók mentén, ártereken a mezei tájon. — Zám, Dobra [Schur En. 161], Csik |? Sehur ap. Fuss Trans. 167]. 136. Galega L. gen. n. 890. 524. G. officinalis L. spec. (ed. HS) Mee (G. officinalis Baumg.* En. II. 351]. — Elterjedt növény, folyók, nedves árkok, ré- tek és árterek mentén. — Kolozsvár [! Landoz I. 6], Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 129], Torda |Eresei jlond-o59. Nagy enyed, Tótfalu, Gyulafehérvár |!], Kórósbánya [ Kern. ÓBZ. XIX. 40] és Brád a Fehér-Körös mellékén |!], Zámtól Déváig és Pisküug a Maros RA s mnen Vajda-Hunyadig |!], Oláhbrettye, Russ a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. 186 COLUTEA. — OXYTROPIS. ap. Fuss VSV. XIV. 203], Székácsvoley |Csató Székács 259], Reussen [Unver. l. e.], Nagyesür, Nagyszeben, Szászujfalu, Giresau (Fuss VSV. XIV. 203], Nagyszebentől Brassóig (Andre Bot. Zeit. XI. 442], Csik- szék |Sehur ap. Fuss l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Il. e.], Besztercze [Herzog Bistr. 13], Rodna-Naszód vidéke |Pore. En. 15], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 157. Colutea L. gen. n. S80. 525. C. arborescens L. spec. (ed. 1753) 723. — [C. arborescens Daumg.* En. II. 345]. — Szólók gyepüin, cserjés dombokon a mezei tájon ; kertekben 1s tenyésztik. — Nagyenyednél és a Piatra-alba felé [Baumg. I. e.], Nagyszeben, Brassó (? Schur En. 161]. 1 C. eruenta Ait., és Amorpha fruticosa. L. díszkertemk kedvelt cserjéi. 198. Oxytropis DC. Astr. p. 6, 19. 526. 0. sericea DC. Prod. IT. (1825) 276 pro var. O. uralensis. — [O. uralensis Baumg.* En. II. 356, — ex deseript ; Schur En. 162. — 0. Halleri Auct. Trans, — non Bunge. — 0. velutina Schur En. 162). — Havasok sziklás törmelékes tetóin. — Retyezát, Pareng [? Baumg. l. e.], Buesees tetóin, így a Galbinarén [Fuss! VSV. XIX. 195] s az Omun |! Freyn Kózlem. XIII. 129], Piroska, Csukás [Baumg. ies: 527. 0. campestris L. spec. (ed. 1753) 761 sub Astragalo. — [Phaea alpina Baumg.*! En. II. 354, tam ex herbario ejus, quam ex loeis natalibus; Salzer Reiseb. 323. — O. sordida Schur En. 162? — 0. lapponica et O. cyanea Salzer Reiseb. 323, — nec alior. — O. cya- nea MB. vera, — non Koch, teste Bunge (Oxytropis 1874 p. 31) adhue solum ex Caucaso est nota]. — Sziklás füves helyeken a havas- alji és havasi tájon. — Fogaras havasai, a Ducsecsen!, Rodna ha- vasal közül a Korongyison |Baumg.!]l. c.], és Rodna többi havasán [Pore.! En. 15]. 528. 0. pilosa L. spec. (ed. 1753) 756 sub Astragalo. — [O. pi- losa DBaumg. En. II. 357. — O. campestris Baumg. 1. c., tam ex loco natali, quam ex descriptione; Schur En. 162]. — Napos agyagos dombokon és homok területeken a mezei tájon. — Kolozsvár [!Daumg. 1. c.], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 129], Torda [Ercsei Tord. 24], Gerendi függő! (Wolff MNL.I. 58], Koók a Mezőségen [(!], Szt-Gothard [Janka Közlem. XII. 187], Szerdahely, Nagycsűr, Szászujfalu, Talmács [Fuss Trans. 168], Szt-Erzsébet [Andrae Bot. Zeit. XI. 442], . Mor- gonda, Szelimdek |Baumg. l. c.], Csiecsóholdvilág, Mikeszásza , Kis- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 66]. 599. 0. carpatica Uchtr. Ost. bot. Zeit. XIV. (1864) 246, 218. — O. montana Baumg.* En. II. 356 et Auct. Trans.]. — Füves kóvecses helyeken a havasi tájon. — Bucsecs legelóim a Grochotyis és Cso- PHACA. — ASTRAGALUS. 187 botja tetóktól kezdve az Omuie bőven [! Baumg. l. c.], Keresztény- hegység, Kóhavas, Korongyis | Baumg. 1. c.], Unókó | Andre Dot. Zeit. XI. 442]. 139. Phaca L. gen. 891. . Ph. frigida L. Syst. Nat. (ed. X. 1759) 1173. — |Ph. frigida ee En. II. 354]. — Havasok szakadékos füves helyem. — Kó- havas, , Bucsecs [Baumg. 1. e.], így utóbbin a Gaura völgy felső részé- nek szakadékain |!]. 140. Astragalus L. gen. n. 592. 531. A. australis L. Mant. (1767) 103 sub Phaca. — |Phaca austra- lis L. ; Baumg." En. II. 354]. — Havasok köves füves magaslatain. — Domnavólgye [Fuss Trans. 168], Árpás havasai [Schur VSV. ILI. 93], Bucsecs |! Baumg. 1. e.] így az Omün és Galbinarén |!]. var.) Phaca glabra Clarion Bullet. Philom. n. 61. — Buesecs fó- csúcsa : Omú [!]. 532. A. alpinus L. spec. (ed. 1753) 760. — (Phaca astragalina DC. Astrag. (1802) 52; Baumg.* En. II. 355. — Oxytropis apponiea Schur En. 162, — nec alior]. — Havasok szakadékos kóvecses magas- latain. — Szurul |Baumg. l. c.], Arpás havasai |! Schur VSV. III. 85], Uesa-mare [Fuss Trans. 168], Fogaras havasain, de már Rumániában, Bucsecs, Kóhavas | Baumg. l. c.]. 533. A. linearifolius Pers. Syn. II. (1807) 336. — [A. arenarius et A. Hypoglottis Schur* Sertum n. 732, 734 ; En. 163, — non L. — A. Marusiensis Lerchenf. ap. Schur Sertum n. 134, — solum no- men. — A. aduncus Janka Linn. XXX. 564, — non MB. — A. daci- cus Heuff. Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 26 ; Zool. bot. Ges. VIII. (1855) 93. — A. Onobrychis a) albiflorus Schur! En. 163]. — Napos, kóve- eses vagy fövenyes helyeken a mezei tájon. — Gyulafehérvár [Janka l. c.], Zám [Schur En. 163], a Sztrigy mentén Oralja- Boldogfalva és Kóalja Ohába közt |! Heuff. I. c.] s innen egyrészt Kovrágyig, másrészt Bajesdig és Fehérvizig bőven |!|, Nagyesür [Fuss exs.!], Szelndek [Schur En. 163]. 534. A. Onobrychis IL. spec. (ed. 1753) 760. — [A. Onobrychis Baumg.* En. II. 359]. — Napos dombokon a mezei tájon, — de 6j- szaki s keleti Erdélyben hiányzik. — Kolozsvár |! Landoz I. 6], Boós, Vidaj, Padság [Freyn Kózlem. XIII. 129], Aranyos melléke Padság- nál, Mindszent, Benedek, DBilak, Maros-Sólymos|! Nagyoklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 169], Székácsvölgy [Csató Székács 259], Bokoj, Szász- csór, Nagyszeben, Nagycsűr, Vizakna, Szelindek, Reussen, Nagy- selyk [Fuss 1. c.], Szt-Erzsébet [Andre Bot. Zeit. XI. 449], 'T'ür; Bzászesanád, Hosszüaszó, Balázsfalva, Medgyes [Darth VSV. XVIII. 67], Segesvár [Fro. Sehüssb. 28], Brassó [!]. 188 ASTRAGALUS. 535. A. austriacus Jacq. En. (1762) 130, 263. — [A. austriaeus Baumg.* En. II. 358. — A. suleatus Schur Sertum n. 737 ; En. 163].— Szénamezókón, kaszálókon, a mezei tájon. — Gyalu [Baumg. l. e.], Kolozsvár [!Landoz I. 6), Torda-hasadéka kaszálóim (Wolff MNL. I. 58], Egerbegy, Záh|!]| Zám és Dobra közt |? Schur En. 163 sub. A. suleato|, Dujtur, Hesdád [Fuss Trans. 170], Batiz a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 17], Koneza [Csató Székács 259], Szelindek, Nagyesür, Szt.Erzsébet, Szászujfalu [Fuss! Trans. 170), Medgyes, Nagyselyk, Csiesóholdvilág, Szászesanád, PBalázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 67], Se- gesvár [Fro. Sehüssb. 28], Bogács, Gálfalva [Fuss Trans. 170], Szász- régen |Emerich ap. Fuss l. c.). 536. A. vesicarius L. spec. (ed. 1753) 760. — [A. albidus W. et K. Icones I. tab. 40 (1800) ; Ercsei Tord. 24]. — Szikár napos dombo- kon a mezei tájon. — Kolozsvár [!Joó ap. Schur VSV. II. 167], Torda Wolff MNL. I. 58], Gerendi-függó [! Ercseil. c.], Egerbegy [!], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 564], Csombord (Csató exs. !], Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 170], Szászsebes [Fuss Bericht. 93], Vizakna, Nagycsűr [Andre Bot. Zeit. XI. 442], Szelindek [Schur En. 163], Hosszüaszó, Szászcsanád (Barth! VSV. XVIII. 67], Bogács és Gálfalva közt | Fuss in Baumg. Mant. 67]. 537. A. Cicer L. spec. (ed. 1753) 757. — [A Cicer Baumg.* En. II. 360]. — Gyepükón, gyümólesósókben, cserjés füves helyeken a mezei tájon ; de Ejszak- Erdélyben a Gáncson és Naszódon át képzelt vonalttól kezdve hiányzik. Naszód mellett csak egyszer lelte Porcius, s azután hiába kereste ujból | Porc. En. 16]. 538. A. glycyphyllos L. spec. (ed. 1753) 758. — [A. glycyphyllos Baumg.* En. II. 359. — A. austriacus, A. argenteus et A. purpureus Salzer Reiseb. 323, — nec aliorum]. — Gyepűkön, cserjésekben, vá- eásokban, erdőkben, az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 539. A. asper Wulf. in Jacg. Miscell. II. (1781) 335. — [A. asper Baumg.* En. II. 361]. — Szénamezőkön a mezei tájon. — Kolozsvár ["Baumg. l.c.], Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 129], Torda [Er- csei Tord. 24], Egerbegy [Barabás herb.!], Lóna és Gerend [Wolff ! MNL. I. 58], Szt-Gothard [Janka Kózlem. XII. 187]. t A. galegiformis L. — Magasabb fekvésü kaszálókon : így Ve- respatak, Vulkánhegy és Vajda-Hunyad kaszálóin [Baumg. En. Il. 361—2] ; de ujabban a nevezett helyek egyikén sem volt lelhető, ma- gam is hasztalan kerestem. Baumgarten gyüjteményében egy darab igazi A. galegiformis is van, — de termőhely nélkül ; egy másik darab, mely A. galegiformisnak van nevezve — 4. glycyphyllos L. — [Im herbario Baumgartenii solum specimen, loco natali carens adest ; aliud specimen hujus nominis est A. glycyphyllos L. — A. galegiformis L. recenter in locis a DBaumgartenio laudatis nec a me nec ab aliis inve- niri potuisset]. 540. A. Monspessulanus L. spec. (ed. 1753) 761. [A. praecox Baumg.* En. IT. (1816) 362. — A. Wulfeni Grisb. Iter n. 12; Winkler O. bot. Zeit. XVI. 20, — non Koch]. — Napos dombokon a mezei tájon ASTRAGALUS. — CORONILLA. 189 gyakori, s a Tordai-hegységben felszáll a hegyi tájig. Hiányzik az Olt egész völgyében s az attól keletre eső területen, valamint éjszaki Er- délyben.— Kolozsvár |! Baumg. l. c.], Kolos, Boós, Berkenyes, Botorom- völgy és Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 129), Torda [Ercsei Tord. 94], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 564], Záh, Mezóesán, Gyéres, Szt- Mihályfalva, Vulturésze és Skericza Padságnál, Felvinez, Maros-Déese, Mohács, Csákó, Nagyenyed, Bilak, Sárd szólóhegyei [!], Gyulafehérvár, Déva [! Baumg. 1. c.], Maros-Sólymos [!], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 172], Szászsebes, Szerda- hely [Fuss Trans. 172], Székácsvölgy [Csató Székács 259], Szt-Erzsé- bet [Baumg. 1. c.], Nagycsűr [Fuss ap. Grisb. l. c.], Vizakna [Andrae Bot. Zeit. XI. 442], Szászujfalu, Rothberg, Dolmány [Fuss Alt. Arch. II. 380], Szelindek [Schur En. 1641, Tür, Szászcsanád, Nagyselyk, Nagyekemező, Hosszúaszó, Balázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken [Barth ! VSV. XVIII. 67], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Riomfalva, Kis-Szólós [Fuss "Trans. 172], Berethalom, Segesvár, Prodt, Keresd, Szászkézd, Kőhalom [Baumg. 1. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 18]. 541. A. transsilvanicus Barth! ap. Schur Phytogr. (1876) 184 ; Janka Term. Füz. VIII (1884) 307. — [A. excapus Baumg." En. II. 369; et Auct. Trans., — non L. Mant. (1771) 275. — A. pubiflorus Janka Linn. XXX. 564, non DC., — nam corolle partes in nostra stirpe glabra inveniuntur]. — Porondos dombokon a mezei tájon. — Egerbegy szólói felett [! Barth l. c.], Katona és Kisczég közt [Janka OBZ. XVIII. 2392], Kisfalud az Ompoly mellékén [Baumg. l. c.]. 542. A. dasyanthus Pallas Iter III. (1776) 749. — [A. eriocepha- lus W. et K. Icones I. tab. 46 (1800) ; Daumg.* En. II. 360. — A. Stolzenburgensis Lerchenf. Icones f. 16! ap. Schur VSV. IV. 94]. — Fóvenyes dombokon és szénamezókón a mezei tájon, helyenként bó- ven. — Kolozsvár [? Wolff ap. Sehur En. 164), Kolos és Torda közt Janka OBZ. XVIII. 267), Torda szénamezói [Wolff! ap. Janka Linn. XXX. 564], Gerendi függő [!Eresei Tord. 24], Mócs, Novály, Záh !, Csehtelke, Szt-Gothard [Janka! Kózlem. XII. 187], Koók, Gyéres, Gyulafehérvár (!], Marosporto [Schur En. 164], Alvinez [Csató exs. !], Szászsebes, Nagycsür [Fuss Alt. Arch. II. 380], Szelindek |Baumg. 1. c.], Bokoj [Fuss Trans. 171], Szt-Erzsébet [Schur En. 164j, Med- gyes, Csiesóholdvilág, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 67]. 141. Coronilla L. gen. n. 8583. t 543. C. Emerus L. spec. (ed. 1753) 742. — [C. Emerus Daumg.* En. II. 365, — sed in herbario ejus deest]. — Hegyi erdőkben a havas- alji tájig: Piatra-alba a Hunyadi hegységben [Daumg. l. c.], Keresz- tényszigeti-hezység, Keresztényhegység [Schur En. 164]. t 544. C. vaginalis Lam. Encycl. II. (1786) 121. — [C. minima Jaeq. Aust. III. tab. 2971; Baumg.* En. IL 366; Schur Sertum n. 748, En. 164, — non L.]. — Magasabb mészkóhegyek köves füves 190 CORONILLA. ORNITHOPUS. HIPPOCREPIS. HEDYSARUM. ONOBRYCHIS. helyein. — Verespataknál s a Vulkán hegy felé Abrudbányánál [Daumg. 1. c.; sed i herbario ejus deest]. t 545. C. coronata L. Syst. Nat. (ed. X. 1759) 1168. — [C. mon- tana Jacq. En. (1762) 134; Baumg.* En. II. 365]. — Sziklás füves mészkóhegyeken a mezei tájon. — Czenk hegy Brassónál [Baumg. l. e. sed in herbario ejus deest. |. . 546, C. varia L. spec. (ed. 1753) 743. — (C. varia Baumg.* Em. II. 366. — C. cretica Schur Verh. sieb. Ver. X. 73, — non L. — Hip- pocrepis comosa Téglás Tudósítv. I. 18, -— non L. — Vicia truncata Czetz! Erd. Muz. VI. 93, — est status Coronilse varie nondum flo- rens, solum alabastris preditus|. — Gyeptükón, parlagokon, szántó- kon, legelókón, gyümólesós és szólós kertekben az egész terület me- zei táján. 142. Ornithopus L. gen. n. 884. 547. 0. perpusillus L. spec. (ed. 1753) 743. — |O. perpusillus Baumg.* En. II. 367]. — Szikár fövenyes legelőkön és vasutak tólté- sein. — Sztána mellett a vasut tóltésem |Freyn Kozlem. XIII. 130], Kalinyásza Valkó felől, Kolozsvárt a szénamezókón, Kóhalom | Baumg. Ae 143. Hippocrepis L. gen. n. 385. 548. H. comosa L. spec. (ed. 1753) 744. — |H. comosa Baumg." En. II. 368; Baumg. exsice! in herb. Kit., — sed in herbario Baum- gartenii deest]. — Napos füves hegyeken: Gyalu Kolosmegyében, Tópehegy Alsó-Rákosnál, Bucsecs, Kóhavas, Arszul [Baumg. l. c.]. t H. unisiliquosa L. — Bilak, Déva [Daumg.* En. II. 367, — sed in herbario ejus deest, nec verisimile, stirpem hanc genuinam in Trans- silvania sponte crescere |. 144. Hedysarum L. gen. n. 587. 549. H. obscurum L. Syst. Nat. (ed. X. 1759) 1171. — [H. ob- securum Baumg.* En. II. 363]. — Havasaink sziklás szakadékos ma- gaslatain. — Árpás havasai [!Schur VSV. III. 85], Porumbach, Ker- czesora, Szombatfalva, Fogaras havasai [Schur En. 165], Bucsecs [!Baumg. 1. c.], Keresztényhegység [!], Korongyis [Baumg. l. e.], Ünókó [Herbich Bue. p. V.], Mihajásza és Rabla [Porc. En. 16], valamint Gergeleu és Galaez rodnai havasok |Pore. Naseud. 208]. 145. Onobrychis Tournef. Instit. tab. 211. 550. 0. arenaria Kit. in Willd. En. suppl. (1813) 51 sub Hedy- saro. — [O. sativa Baumg." En. II. 364; Schur Phytogr. 182 cum va- ONOBRYCHIS., 191 rletatibus quoad plantam transsilvanicam ; et Auct. Trans., — non Lam. — O. gracilis Janka Linn. XXX. 565, — an etiam Bess. ? — 0. Caput-Galli Schur Sertum n. 756, ex ipso, — non Lam. — O. car- patica Schur En. 165, ex locis indicatis. — Hedysarum Onobrychis Auct. Trans., — non L.]. — Napos szikár dombokon, legelőkön, szó- lők közt az egész terület mezei táján. — Erdélyben ez helyettesíti a Nyugat-Európában honos Onobrychis viciaefolha Scop. [1772], vagyis 0. sativa Lam. (1778) növényt. — Hétfalunál fehér virágu alakját 1s szedtem. var.) O. inermis Stev. Taur. 144, — est forma fructa inermi. — Her- zsahegyen N.-Enyednél[!], hol a tüskés termésü tóalakkal vegyestnó. 551. 0. Transsilvanica Simk. Term. Füz. X. (1886) 180. — (O. montana Baumg.*! En. II. 364, et Auct. Trans. — non Pers. sub Hedysaro; nec DC. Fl. Fr. IV. 611. — O. sativa Kotschy Zool. bot. Ges. III. 140]. — Havasaink alhavasi és havasi sziklás füves lej- tóin. — Domna völgye [Fuss Trans. 174], Stiavu-Verosz [Fro. VSV. VII. 198], Árpás havasai [Schur VSV. III. 85], Királykó [abunde !|, Buesecs! Piroska, Csukás [!Baumg. l. c., Unókó |? Salzer heiseb. 323, — sed ibidem recentius non est inventa |. Termeténél és termóhelyénél fogva legkózelebb àll az O. montana (Pers.)- hoz, a melytől kevésbbé szórósódó leve- lei, de főkép terméseivel különbözik. Az O. Tranmssilvanica termései ugyanis kis- sebbek, reczézetük is apróbb s a rajta levó tüskék igen aprók vagy elenyészók ; a termés tarajának tüskéi is aprók, többnyire egyenesek, és nem árhe- gyűek mint az 0. montana növénynél. Az 0. Transsilvanica közelről rokon az 0. viciefolia Scop. növénynyel is virágainak nagysága és rövid szárnyszir- mainál fogva, melyek félakkorák mint a csésze fogai ; de ettől különbözik alacso- nyabb termete, szárának leveleinek és terméseinek csekélyebb szőrösödése, valamint termései által, melyek oldalu- Fon elenyészön, tarajukon pedig rövi- den tüskések. Termései zöldellők, de azért rövid odasimuló szórózet van rajtuk, mely jegye, valamint rövid szárnyszírmai- val különbözik a Hedysarum carpati- cum W. et K.-től. Az Onobrychis scardica Grisb. spec. I. 65 a mi növényünktől apró s tojásdad- kerek vagy elliptikusan-hosszúkás level- kéi, rövid virágfürtjei, valamint a csé- szével egyenlő hosszú szárnyszirmaival különbözik ; végül Hedysarum confer- tum Willd. spec. III (1800) 1217, mely "Tunis homokos területein van otthon, egészen más termóhelye valamint dia- gnozisa által a mi nóvényünktól meró- ben eltéró. SIMONKAI : Erdély flórája, Stirps statione alpina et habitu O. montane (Pers.) proxima, a qua differt folis minus pubescentibus et praeci- pue leguminibus. Legumina nempe O. Tramssilvanicae minora sunt, etiam areole eorum minores et aculeis mini- mis aut evanidis predite ; aculei cris- te item parvi, plerumque recti, nec subulati quales in. O. montana typica sunt. O. Transsilvanie: florum magnitu- dine et alis brevibus, calycinis dentibus nempe dimidio brevioribus, — etiam O. viciefoli& Scop. valde affinis; sed ab hae statim dignoscitur statura humili- ori, pubescentia caulis, foliorum et le- guminum leviori, nec non leguminibus in disco evanide in crista breviter solum aculeatis. Legumina virescunt, tamen pilis bre- vibus adpressis pubescunt, qua nota simulque alis brevibus longe abest a Hedysaro earpatico W. K. in Willd. en. (1809) 779. Onobrychis seardiea Grisb. spec. I. 65. foliolis minutis, ovate-orbiculatis aut elliptice-oblongis, spicis abbreviatis, alis calycem szquantibus dignoscitur; denique Hedysarum confertum Willd. spec. III (1800) 1217, quod «in regno Tunetano locis arenosis» indicatur, tam statione sua valde aliena quam et diagnosi, a stirpe nostra longe abest. 16 192 VICIA. 146. Vicia L. gen. n. 873. 552. V. pisiformis L. spec. (ed. 1753) 734. — (V. pisiformis Baumg.* En. II. 340]. — Arnyas erdők szélein a mezei tájon. — Ko- lozsvár |Landoz I. 6], Ajton [Freyn Kózlem. XIII. 129], Egerbegy : Barabás herb.!], Szt.-Gyoórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 17], Szász- város |Unver. ap. Fuss Trans. 175], Szerdahely, Zood [Fuss Trans. 175], Nagyszeben [Schur En. 170], Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 67], Segesvár, Brassó, Lóvete [Baumg. 1. c.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 553. V. silvatica L. spec. (ed. 1753) 734. — | V. silvatica Baumg.* En. II. 337]. — Erdők patakai, árkai mentén a mezei tájtól a hegyi tá- jig. — Kolozsvár |! Landoz 1.6], Aranyküt, Berkenyes [Freyn Közlem. XIII. 129], Torda |Ercsei Tord. 18], Csáklyaikó völgye Benedek fe- lett, Krakkói-vólgy a Kecskekó felé, Bucsum-Cserbul Abrudbánvá- nál (!], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 17], Lepusnik völgye a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 175], Guraró, Gótzenbere, Zood, Nagyszeben, Szt-Erzsébet |Fuss Trans. 175], Medgyes, Barom- laka, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 67], Segesvár, Lóvete | Bbaumg. l. c.], Büdös [Borb. OBZ. XXXV. 76], Bélbor [Fuss l. c.], Bükkhavas Borszéknél [Walz! MNL. III. 67], Besztercze [Herzog Bistr. 18], Rodna [Baumg. 1. c.], Gáncs [(Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 554. V. cassubica L. spec. (ed. 1753) 735. — [V. Geradi Jacq. ; Baumg.*! En. II. 338 et Auct. Trans., — non DC. — V. polvphylla Czetz! Erd. Muz. VI. 23, — non Desf. — V. onobrychioides Landoz II. 29? — certe non L.]. — Füves cserjés napos dombokon a me- zeitájon. — Kolozsvár [Landoz II. 29], Kolos [Baumg. 1. c.], Torda szénamezói |Eresei Tord. 18], Brassó |Schur En. 170], Szászrégen Barth herb.!] Rodna [Czetz! l. c., Porc. En. 16], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 99]. 555. V. dumetorum L. spec. (ed. 1753) 734. — [V. dumetorum Baumg.* En. II. 341]. — Erdős cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz II. 29], Kolos, Berkenyes [Freyn Közlem. XIII. 129], Torda [Ercsei Tord. 17], Nagyenyed [!], Szt-György-Válya a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 18], Várhely Hunyadmegyében [Hazsl. Közlem. X. 12], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 176], Szt- Erzsébet, Nagycsűr, Szászujfalu, Talmács, Giresau, [Fuss ! VSV. 203], Medgyes, Baromlaka, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Monora, Balázs- falva Mikeszásza |Barth VSV. XVIII. 67], Segesvár |Fro. Schássb. 28], Besztercze [Herzog Bistr. 18], Rodna-Naszód videke |Porc. En. 16], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 556. V. Cracca L. spec. (ed. 1753) 735. — (V. Cracca Baumg.* En. II. 349. — V. polyphylla Baumg. 1. c. et herb.! — V. Gerardi Schur En. 166, quoad plantam DBaumgarteni citatam, -— non DC. cujus stirps genuina apud nos non nascitur. — V. rigida, et V. tenui- folia Czetz! Erd. Muz. VI. 23. — V. Kitaibeliana Schur Sertum n. VICIA: 193 767]. — Szántókon, cserjés helyeken, utak gyepük mentén az egész terület mezei táján, — a Biharhegységben a hegyi tájig. 557. V. tenuifolia Roth Tent. I. (1788) 309. LV. tenuifolia Baumg.*! En. 1L. 342]. — Erdós eserjés helyek szélein, hegyi réteken s szántó- kon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz & 6], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 176], Kelnek a Székács baloldalán |Csató Székács 259], Nagyszeben [Andrae Bot. Zeit. XI. 443], Nagycsűr, Szt-Erzsébet, Szászujfalu [Fuss ! Trans. 176], Ujegvháza, Kóhalom |Baumg. 1. c.], Medgyes, Monora, Kiseke- mező [Barth VSV. XVIII. 67], Besztercze [Herzog Bistr. 18], Rodna- Naszód vidékén |Porc. En. 16]. 558. V. villosa Roth Tent. II. (1789) 182. — [V. villosa Baumg.*! "En. IL 341]. — Vetések közt, parlag szántókon, szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár |!Landoz I. 6], Torda [Eresei Tord. 18], Mind- szent, Benedek, Boros-Bocsárd, Vajasd, Borbánd, Zám, a Sztrigy men- tén Váralja és Kovrágy közt [!], Russ, Magvarbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 177], Székácsvölgy |Csató Székács 259], Szászsebes, Kiscsűr, Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Nagydisznód, Giresau, Freck, Porumbák, Szkoré, Kercesora [Fuss Trans. 177], Tür, Szászcsanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszúaszó, Ba- lázsfalva mellett és a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 68], Segesvár Fro. Schüssb. 28], Udvarhely [Szabó ap. Fuss 1. c.], Szászré- gen [|Emerieh ap. Fuss 1. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 18], Rodna- Naszód vidéke [Porc. En. 16]. 559. V. glabrescens Koch Svn. (ed. I. 1837) pro var. V. villose. — [V. varia Auct., — non Host. Fl. aust. II. (1831) 232. — V. dasy- carpa Schur* Sertum n. 771 non Ten. — V. Pseudovillosa Schur ! En. 166]. — Vetések közt, árkok mentén a mezei tájon. — Déva, Haró |!], Szászsebes, Nagyszeben, Szt.Erzsébet, Szelindek |Schur! En. 166], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 16]. 560. V. sepium L. spec. (ed. 1753) 737. — |V. sepium Baumg.* En. II. 340. — V. vulgaris Czetz! Erd. Muz. VI. 23). — Erdős cser: jés helyeken, gyepükón az egész terület mezei táján. var. V. montana Fról. ap. Koch syn. (ed. 1837) 196, — [V. tri- color Schur* Sertum n. 773. — V. oxyphylla Schur* ! En. 167]. — Magasabb hegyek erdeiben. — Krakkói völgy a Kecskekó felé, Nagy- ág, Vormága, Haró |!|, Gótzenberg, Poplaka |Schur l. c.], Rodnán'|Czetz Erd. Muz. VI. 23], igy a Korongyis alján [Czetz herb. !]. 561. V. Pannonica Crantz Stirp. (1769) 393. — [V. Pannonica Jaeq. Fl. Aust. I. (1773) tab. 34; Baumg.* En. II. 339]. — Vetések és szőlők közt s egyéb megmunkált vagy parlag talajon a mezei tájon. — Kolozsvár |!Landoz I. 6], Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvölgy és Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 129], Torda [Ercsei Tord. 48], "Toroezkó, Vajasd, Borbánd, Maros-Sólymos, Haró, Déva, Vajda- Hunyad|!| Oláhbrettye a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 177], Bencezencz [Fuss l. c.], Székácsvólgy |Csató Székács 259], Nagycsür, Nagyszeben, Giresau [Fuss! 1. c.], Szt- Erzsébet [Fuss ap. Grisb. Iter n. 13], Vizakna [!], Ka- 16* 194 VICIA. kasfalva [Schur En. 167], Oláh-Ivánfalva, Mikefalva, Tövis | Fuss Trans. 177], Medgyes, Szászivánfalva, Baromlaka, Monora, Hosszüaszó, Kis- ekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 68], Segesvár | Fro. Schüssb. 25], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 177], Besztereze [Herzog Bistr. 18), Rodna-Naszód vidéke |Pore. Naseud. 209], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 562. V. striata MB. Taur. Cauc. II. (1808) 162. — | V. purpuras- cens D«. Hort. Monsp. (1813) 155; Schur* En. 167]. — Hasonló he- lyeken mint az előbbi, de sokkal ritkább. — Szászváros, Kakasfalva [Sehur 1. c.] t 565 V. hybrida L. spec. (ed. 1753) 737. — |V. hybrida Baumg.* En. II. 339, — sed in herbario ejus deest, nec in herbario Schurii lem- bergensi e Transsilvania invenitur]. — Szántókon a mezei tájon. — N.- Szeben, Nagycsür [Fuss Trans. 178], A.Rákos, Kóhalom [Baumg. l. c.]. 564. V. lutea L. spec. (ed. 1753) 736. — (V. Lerehenfeldiana Behur! En. 168). — Dombos vidékek kaszálóin a mezei tájon. — Ma- rosportó |Lerchenf.! ap. Schur En. 168], Szászsebes és Szerdahely közt a Székács mellékén [Schur l. c.]. 565. V. sordida W. et K. Icones II. tab. 134 (1803). — |V. lutea Baumg.* ! En. II. 338: Ercsei Tord. 18; Schur En. 168, .— non L. — V. grandiflora Auct. Trans., — non Scop. — V. Marosportensis Ler- chenf. Icones f. 82! ap. Schur VSV. IV. 96]. — Kaszálókon és szán- tók szélein a mezei tájon. — Magyar-Nádas |Freyn Kózlem. XIII. 129], Torda |Eresei l. c.], Mezőség, Gyulafehérvár [!Baumg. 1. c.]. Zám, Dobra |!Schur En. 168], Déva |!], Russ a Sztrigy melléken |Csató Erd. Muz. VI. 18], Várhely [Hazsl. Kózlem X. 12], Szászváros |Unver. ap. Fuss VSV. XV. 121], Benczencz [Fuss l. c.], Székácsvölgy [Csató Erd. Muz. VI. 259], Kistorony [|Schur En. 168], Asszonyfalva, Arbe- gen [Barth VSV. XVIII. 68]. 565/b. V. Biebersteinii Bess. En. (18929) 29. — [V. sordida Baumg.*! En. II. 340; Schur ! En. 168]. — Szántók közt utak men- tén a mezei tájon. — Mezőség |Baumg. 1. c.], Marosportó |Schur En. 168), Rodna-Naszód vidéke |? Porc. En. 16 ; sed in Porc. Naseud. 209 tacetur de hac planta |. 566. V. sativa L. spec. (ed. 1753) 736. — [V. sativa Baumg.* En. II. 343]. — Vetések közt s parlagokon az egész terület mezei táján ; gyakorta termesztik zabbal vegyest. 567. V. segetalis Thuill. Fl. Par. (1790) 367. — [V. segetalis Schur* Sertum n. 780. — V. ciliata Schur! Sertum n. 779 ; En. 168. — V. cordata Schur! En. 169, et verisimiliter aliorum etiam Auct. Trans. — V. peregrina Landoz! I. 6, — non Lj. — Vetések közt s par- lagokon az egész terület mezei táján. 567/b. V. flavida. Schur! En. (1866) 168. — [V. flavida Schur* Sertum n». 778, — solum nomen. Exceptis floribus flavidis, nulla nota alia a V. segetalis differt, videtur igitur solum varietas fortuita ille]. — Szántóföldek szélén Nagyszebennél [Schur! En. 168]. 567/e V. angustiíolia Reichard Moen. Fr. II. (1778) 44. — [V. angustifolia Roth Tent. I. (1788) 310; Baumg.* En. II. 343. — V. Bo- VICIA. — LATHYRUS. 195 bartii Forster in Transact. Linn. soc. XVI. 442. — V. stenophylla Schur! En. 169]. — Ugarokon vetések kózt s parlagokon az egész terület mezei táján. 568. V. lathyroides L. spec. (ed.1753) 736. — [V. lathyroides Baumg* En. II 338]. — Napos porondos dombokon a mezei tájon. — Dobra, Déva, Hortobágyfalva [Baumg. l. c.], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 179], Kis-Disznód Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Dolmány (Fuss Trans. 179). Medgyes [Barth VSV. XVIII. 68]. 569. V. serratifolia Jacq. Fl. Aust V. (1778) app. tab. 8. — [Faba serratifolia Fuss* in Baumg. Mant. 66]. — Szántókon, cserjés füves helyeken a mezei tájon. — Mezőség, Szászsebes, Szászváros [Schur En. 167], Dobra, Déva [Sigerus ap. Fuss Trans. 179], Szerdahely [Fuss in Baumg. Mant. 66]. 570. V. hirsuta L. spec. (ed. 1753) 738 sub Ervo. — [Ervum hir- sutum L.; Daumg.* En. II. 345]. — Szántókon, parlagokon, cserjés füves helyeken az egész terület mezei táján. 571. V. tetrasperma L. spec. (ed. 1753) 738 sub Ervo. — |V. te- trasperma Moench; Baumg.* En. II. 344. — Lathyrus monanthos Baumg. herb. En. II. 332. — Ervum monanthos Schur En. 171]. Megmunkált és parlag szántókon, cserjés füves helyeken az egész te- rület mezei táján. t V. Faba L. (spec. ed. 1753) 737 [Faba vulgaris Mönch]; V. Er- vilia L. spec. (ed 1753) 738 sub Ervo ; Lens esculenta Moench. Meth. (1794) 131 [Ervum Lens L: Lens uniflora Schur En. 171] ; et Cicer arietinum L. spec. (ed 1753) 738, — hinc inde coluntur. — Helyen- ként tenyésztve. t Pisum sativum L. spec. (ed. 1753) 727 ; et P. arvense L. Il. c., hinc inde coluntur. Tenyésztik mind kettőt s a P. arvense helyenként a vetések közé is elegyedik mint pl. Vidra, Verespatak, Bucsum, Vajasd, Hétfalu, Sepsi-Szt-Gyórgy és Zernyest mellett |!]. 147. Lathyrus L. gen. n. 872. 572. L. Aphaca L. spec. (ed. 1753) 729. — (L. Aphaca Baumg.* En. II. 330]. — Szántókon s parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 6], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 564], Toroczkó Mind- szent, Benedek, Bilak, Gyulafehérvár |!], Kórósbánya | Kern OBZ. XIX. 89], Déva, Haró, Vajda-Hunyad [!, Magyarbrettye, Russ a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 180], Benczencz (Fuss. l. c.], Székácsvólgy [Csató Székács 260], Szer- dahely, Nagycsür, Nagyszeben, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 180], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 68], Segesvár (Fro. Schüssb. 29], Bzászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 180], Sajó völgye |Porc. En. 16]. 573. L. Nissolia L. spec. (ed. 1753) 729. — [L. Nissolia Baumg.* En. II. 331. — L. sphzerieus Schur En. 174, — ex locis natalibus]. — Kaszálókon s parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár , Mezőség [Daumg. 196 LATHYRUS. l. e.j, Tordán az akna tavai körül | Wolff MNL. I. 58], Gyulafehérvár [Reckert ap. Fuss VSV. XV. 121], Haró (!], Déva [! Schur En. sub L.. sphserico|, Russ a Sztrgy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18), Szász- város [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 121], Székácsvölgy [Csató Székács 260], Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XI. 443], Nagycstür, Kisdisznód, Zood, Giresau [Fuss VSV. XV. 121], Ujegyháza, Fogaras, Siberg, Kó- halom |Baumg. 1. c.|, Dános |Freyn Kózlem. XIII. 129], Dalázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 68], Udvarhely [Szabó ap. Fuss VSV. XV. 121], Szászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XV. 121]. tL. sativus L.; és L. odoratus L., — coluntur solum. Csupán tenyésztve. 574. L. hirsutus L. spec. (ed. 1753) 739. — [L. hirsutus Baumg.* Zn. II 332. — L. hirsutus var. acirrhoza Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) tab. VI. f. 3! est forma fortuita]. — Vetések közt, parlagokon, kaszálók -szélein a mezei tájon. — Kolozsvár, Mezőség [Baumg. 1. c.],. Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 130], Kocsárd, Zám, Déva, Haró, Alpestes a Cserna mellékén, Vajda-Hunyad (!], Russ a Sztrigy mellékén [Osató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 181], Bzékácsvolgy |Csató Székács 260], Szerdahely, Nagyesür, Szt Erzsébet, Poresesd, Giresau | Fuss Trans. 181], Nagyszeben [Andra Bot. Zeit XI. 443], Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 65], Felsó-Bajom |Fuss Trans. st Ujegyháza, Segesvár, Nagybun, Kó- halom, Brassó |Baumg. 1. Szászrégen (Emerich ap. Fuss Trans. 181], Besztercze [Herzog Bistr. 15], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 16], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 575. L. tuberosus L. spec. (ed. 1753) 732. — ([L. tuberosus baumg.* En. IL 333]. — Szántókon, parlagokon, réteken az egész te- rület mezei táján. 516. L. pratensis L spec. (ed. 1753) 733. — |L. pratensis Baumg.* En. IL. 334. — L. pratensis 5) uliginosus Wierzb. in Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 97. — L. pratensis P) tenerrimus Porc. En. 16]. — Kaszá- lókon, cserjés füves helyeken az egész terület mezei táján. 577. L. Hallersteinii Baumg.* En. II. (1816) 333. [L. sepium Koch olim ; Landoz I. 6 ; Andrae "Bot; Zeit. XI. 443 ; Grisb. Iter n. 18, — non Scop. Fl. carn. II. 64. — L. pratensis b ) grandistipulus Roch. Dan. (1823) f. 35). — Erdókben, cserjés füves helyeken a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 6]. Ajton, Ród [Freyn Koózlem. XIII. 130], Torda [Wolff MNL. I. 58], Tilalmas Toroczkónál, Padság hegyei, Benedek és Csáklya felett a Csáklyaikó felé|!|, Csáklya1kó. [Barth VSV. XIX. 144], Mamuthegy Gyulafehérvárnál, Nagyág, Haró, Déva, Zám [!, Dobra [Barth herb!) Lepusnik völgye a hetyezát hegységben [!]|, Hátszeg |Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 181], Csóra [Baumg. l. c.!, Szt-Erzsébet [Fuss in Grisb. Iter n. 18], Poplaka, Gótzenberg, Nagyszeben! Giresau, Tal- mács [Fuss Trans. 181], Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 68]. . 578. L. silvester L. spec. (ed. 1753) 733. — |L. sylvestris Baumg.* En. IL. 335]. — Erdők s cserjések szélein a mezei tájon. Kolozsvár [Landoz I. 6], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 32], Zám [Barth exs. !], LATHYRUS. — OROBUS. 197 Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 182], Székácsvólgy [Csató Székács 260], Nagyszeben |Schur En. 175], Reussen, Nagyesür, Szászujfalu, Poplaka, Giresau [Fuss Trans. 182], Zood völgye [Sehur Phytoer. 194], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 68], Segesvár [Fro. Schássb. 29], Besztercze [Herzog Distr. 18], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 16], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 578/b. L. platyphyllus Retz. Prodr. Scand. (ed. II. 1795) 170 pro. var. L. silvestris. — [L. heterophyllus Baumg.*! En. II. 336, — et Anct. 'Trans.! non L. — L. intermedius Wallr. Sched. (1822) 386]. — Erdők s cserjések szélein a mezei tájon. — Kolos |Frevn Kózlem. XIII. 130], Koppándi hasadék, Hosszúaszó, Tatárlaka (Barth ap. Schur Phytogr. 194], Nagyenyed [!Csató ap. Schur Phytogr. 194], Déva [!] Nagyszeben |Reissenb. VSV. XXXI 100], Nagydisznód |Barth! ap. Fuss VSV, XIX. 210], Talmács és Zood közt, Giresau, Kercesori üveg- huta |Schur En. 175], Ujegyháza, Brassó [Schur En. 876], Segesvár, Kóhalom Lóvete |Baumg.! 1. c.], Borszék, Tusnád [Schur En. 876], Rodna s Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 579. L. latifolius L. spec. (ed. 1753) 733. — [L. latifolius Baumg.* En. II. 335. — L. rotundifolius Janka Linn. XXX. 565, — non Willd. — L. brachyphyllus Schur En. 176 ex descriptione]. — Cserjés helyeken, erdők szélein s erdők közt fekvő szántókon a mezei tájtól a hegyi tá- jig. — Hidegszamos [Bielz ap. Fuss Trans. 182], Kolozsvár, Mezőség !DBaumg. 1. c.], Szt-Gothard [Janka l. c.], Torda ( Wolff MNL. I. 58], Felvinez, Vidra a Biharhegységben |!|, Gyulafehérvár, Déva, Segesvár [Daumg. l. c.], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 182], Nagyszeben környéke [Schur En. 176], igy Szt- Erzsébet szőlői közt [Schur Phytogr. 193], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 68], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.]. 580. L. paluster L. spec. (ed. 1753) 733. — |L. palustris Baumg.* En. II. 336. — L. emarginatus Schur ap. Barth Arch. XV. 109, — solum nomen]. — Folyók mentén, nedves réteken a mezei tájon. — Hideg Szamos [Knapp herb.!], Egerszeg, Maros- Vásárhely | Barth Arch. XV. 109], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 32], Nagyszeben [Fuss Trans. 182]. Segesvár [Baumg. l. c.], Brassó [Schur En. 176]. 148. Orobus L. gen. n. 571. 581. 0. vernus L. spec. (ed. 1753) 728. — [O. vernus Baumg.* En. II. 327. — 0. tuberosus Baumg. En. II. 327, et Auct. Trans. ex lo- cis natalibus, — sed O. tuberosus herbarii Baumg. est status fructifer O. versicoloris!] — Az egész terület mezei és hegyi tájainak erdeiben. var.) medius Simk. Term. Füz. IX. (1885) 46. — [0. flaceidus Kern. OBZ. XIX. (1860) 126]. — Atmenetet képez az 0. vernus s O. flaecidus közt s az O. flacecidus termóhelyein jön elő. Legközelebb áll hozzá az O. vernus &) angustifolius Endl. Fl. Pos. (1330) 4 451 , a mely- től hosszúra kihegyzett s részben keskenyebb leveleivel különbözik. 198 OROBUS. 582. 0. flaccidus Radius in DC. Prodr. II. (1825) 377. — ([O. stipu- laceus Hook. Bot. Mag. series secunda III. (1829) tab. 2937 ! icon bona! — Q. gracilis Gaud. Fl. Helv. IV. (1829) 500; et in Comolli Fl. Com. V. (1847) 318. — O. flaecidus Kit. in Reichb. Germ. Exc. (1832) 536. — 0. alpestris Schur* Sertum n. 811; En. 173, — non W. et K]. — Ma- gasabb hegyek erdeiben a hegyi tájon. — Bráza kószirte, Kóhavas [Schur l. c.], Erdély nyugati határán tul Bihar s Arad megyében több helyen |!|. 583. 0. variegatus Ten. Prodr. Suppl. I. (1815) 62. — [O. sylvaticus Baumg. ! En. II. 329. — Vicia Orobus Auct. Trans. — non DC. — 0. eestivalis Schur Ost. bot. Z. X. 325 ; En. 173. — O. venetus Schur En. 172, — non Mill. dict.(ed. VIII. 17683) n. 8, — cujus stirps ex icone in. Mill. Fig. diet (1760.) tab. 193 fig. 2!, — ob flores magnos laxos coeru- leosque —, ad O. vernum L. pertinet]. — Arnyas erdókben a mezei tájtóla hegyi tájig. — Zám, Dobra, Déva [|!|, Baromlaka [Barth herb. !!, Poplaka [Fuss Bericht 25], Talmáes, Giresau |Fuss! Trans. 183], Orlath [Schur En. 173], Kercesora hegysége [Schur ÖBZ. X. 3251, Holzmány, Segesvár | Baumg. ! 1. c.. 1 O. Clusit Spr. (Vicia oroboides Wulf. — Orobus rupensis, et 0. Pseudo-Clusu Schur Phytogr. 193]. — Kóhalom |[Lerchenf. exs. ! ap. Schur En. 167; Schur Phytogr. 193], Brassó hegysége [Schur Phytogr. 193). Lerchenfeld példánya bizonnyal nem Erdélyből való ; Bchur adata pedig egészen megbizhatlan. 584. 0. versicolor Gmel. Syst. Veget. II. (1791) 1108. — [O. te- nuifohus Baumg*! En. II. 328. — 0. varius Solander in Bot. Magaz. tab. 675 (1803). — O. pannonicus Auct. Trans, — non Jacq. — O. albus Auct. Trans. — non L. fil. — O. Pannonieus $) macrorrhizus Neilr. Nied. Ostr. 968]. — Széna mezőkön, hegyi kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 6], Kolos, Boós, Virágosvölgy | Freyn Közlem. XIII. 130], Torda [Baumg. ap. Fuss VSV. XV. 121], Gerend, Nagyenyed, Tür [! Barth Arch. XV. 109]. Gyulafehérvár [ Reckert ! ap. Fuss VSV. XV. 1911, Bilak, Vajda-Hunyad [!], Batiz a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Retyezáthegység [Baumg. En. II. 328], Szászsebes [Usató Székács 260], Morgonda, Kóhalom, Lövete [Baumg. En. II. 328], Ragla mellett a Sajó völgyben |Porc. En. 16 ; Naseud. 211], Rodna hegy ségében az Omu, Rotunda és Lapadna felé [DBaumg. in. 11398]. — de Rodna hegységén Porcius nem találta s ott való- szinüleg nem is terem [Bore des 585. 0. pallescens MB. Taur. Cauc. II. (1808) 153 ; IL (1819) 463. — [O. pallescens Kovács* in Sternh. Sieb. 29. — O. canescens Auct. Trans., — non L. fil.]. — Szénamezókón, hegyek kaszálóin a mezei tájon. — Kolozsvár [! Kovács l. c.], Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 130], Záh [Janka exs.!]. — A Retyezát. havasi rétein honnan Schur En. 173—4 közli, bizonnyal nem terem, és Bielz a kire Schur I. c. hi- vatkozik sehol sem közli munkáiban a Retyezátról. 586. 0. niger L. spec. (ed. 1753) 729. — [O. niger ju" En. II. 328. — O. tristis Lang in Reichb. Germ. Exc. (1832) 53 — Er- dókben s cserjés helyeken ; az egész terület mezel táján. OROBUS. — AMYGDALUS. 199 587. 0. laevigatus W. et K. Icones IIT. (1812) tab. 243. — [O. lu- teus Baumg.* En. II. 327, et Auct. Trans., — non L. — O. ochroleu- cus Baumg. En. II. 330, — ob foliis 4-jugis et locis natalibus, non W. et K. — O. glaberrimus Sehur! Verh. sieb. Ver. X. (1859) 97 ; En. 174. — O. montanus Czetz Erd. Muz. VI. 18, — vix Scop.]. — Erdók- ben a mezei és hegyi tájón. Kolozsvár |! Landoz I. 6], Torda | Eresei "Ford. 93], Ruszkabánya [Andre Bot. Z. XI. 443], Déva |!], Lóvete, Bor- szék és Ditró közt [Baumg. En. sub O. ochroleuco; Salzer VSV. VII. 54], Besztercze [Kladni ap. Schur ÖBZ. X. 3924], Rodna hegységen [Czetz Erd. Muz. VI. 18; Porc. En. 17], Gáncs [Czetz l. c.]. 588. 0. Transsilvanicus Spreng, Syst. III. (1826) 260. — [O. laevi- gatus Baumg."! En. II. 329, — non W. et K.]. — Cserjés füves hegy- lejtőkön a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda |! Baumg. l. c.]. Barom- laka [Barth VSV. XVIII. 69], Morgonda, Segesvár!, Nagybun, Besz- tercze | Baumg. l. c.], Kóhalom [Kladni ap. Schur En. 174]. t Phaseolus vulgaris L.; Ph. nanus L.; et Ph. coccineus L. (Ph. multiflorus Auct) frequenter ; Dolichos Lablab L., — raro coluntur. — A három elsőt mindenfelé a Dolichost csak díszkertekben tenyésztik. 4 Gleditschia triacantha L.; et G. horrida L. coluntur. Utak sze- gélyeül s kertekben ültetve. XXXI. Rosaceae Juss. gen. 334. a) Amygdaleae Juss. gen. 340. 149. Amygdalus L. gen. n. 619. 589. A. nens. As (ed. 1753) 473. — [A. nana Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28 ; Baumg. En. II. 30. — A. Pallasiana Janka Linn. XXX. 566; Andre. p Zeit. XIV. 950, — non Schechtendal|. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — - Kolozsvár (! Baumg. 1. c.], Kara, Kolos, Boós, Berkenyes, Botorom és Virágosvólgy |Freyn Közl. XIII. 127], Torda [! Eresei Tord. 105], Mezőség |! Lerchenf. I. c.], Szt- Gothard [Janka l. c.], Koók, Gerend, Szt- Mihályfalva, Felvinez [!], Nagyenyed [! Csató ap. Kern. Schedze TI. 19], Bilak, Vajda-Hunyad (!], Déva [!Baumg. l. c.j, Szt-György-Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 185], Szászse- bes [Csató Székács 260], Szt-Erzsébet | Lerchenf. l. c.], Nagyesür [An- dre Bot. Zeit. XI. 456], Szászujfalu, Rothberg [Fuss Alt. Arch. II. 368], Verd, Morgonda, Segesvár, Kisbun, Nagybun, Bonyha [Baumg. 1. e.], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Szászivánfalva, Nagyselyk, Csiesó- holdvilág, Szászcesanád, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 69], Bene (Freyn Közlem. XIII. 197], Kacza [Fuss Alt. Arch. II. 368], Tópehegy Alsó-Rákosnál [!]. t Amygdalus communis L.; Persica vulgaris Mill.; Armeniaca vulgaris Lam. [Prunus Armeniaca L.; Armeniaca epirotica Baumg. 200 PRUNUS. — CERASUS. En. II. 51; A. dasycarpa Schur Sertum n. 837] ; et -rmeniaca Ama- rella | Reichb.] coluntur. — Tenyésztetnek. 150. Prunus L. gen. n. 620. 590. P. spinosa L. spec. (ed. 1753) 475. — [P. spinosa Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. II. 31. P. serotina et P. fruti- cans Schur Sertum n. 839—840 ; Schr En. 178]. — Gyepükón, utak mentén, cserjés dombokon az egész terület mezei táján ; verőfényes helyeken különösen a var.) dasyplylla Schur En. (1866) 178. |P. mon- tana Bchur! En. 179] gyakori. ; t Prunus insititia L.; P. domestica L.; P. cerasifera Ehrh. [P. rubieunda Lurtz VSV. V. 146], frequenter coluntur. Kedvelt eyü- molesfák. 151. Cerasus Juss. gen. 340. t C. austera, C. Juliana, C. Duracina, et C. Caproniana. L. spec. (ed. 1753) 474 pro var.) DC. Prodr. II. (1325) 536 (Prunus Ce- rasus L.) colitur. — "Tenyésztik. — Schur En. 179—180 szerint te- uyésztetnek a következők is: C. semperflorens Borkh.; C. ma- rasca Host. 591. C. avium L. Fl. Suec. (ed. 1755) 165 sub Pruno. — [Prunus Cerasus Lerchenf.* ap Ziegler De Re Sylv, 27 ; Schur OBZ. VIII. 288. — Cerasus dulcis Fl. Wett; Baumg. En. II. 34]. — Hegyi erdeinkben a mezei és hegyi tájon helyenként bőven. — Ajton és Bányabükk erdei- ben [Freyn Kózlem. ACTELE 974] pm E Kórósbánya s Ny 'egra hegyein [! Kern. ÖBZ. XIX 138], valamint Vidra hegyein i lis egész a havasalji tájig bőven |!|, Nagyenyed, Roskány és Déva hegyei |!], Szászvá- ros [Unver. ap. Fuss Trans. 186], Székácsvölgy [UCsató Székács 260], N.- Csür, Szt-Erzsébet, Rothbere, Talmács, Giresau [Fuss Trans. 186], Büdös [Schur OBZ. VIII. 288], Rodna-Naszód vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 13; Porc. En. 17], Gáncs vidéke [Czetz l. c.]. — Etiam colitur ubique. — "'enyésztik is mindenfelé. i 592. C. Chamaecerasus Jacq. coll. I. (1786) 133 sub Pruno. — | Prunus Cerasus pumila Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 30. — Cera- sus pumila Baumg. En. IL 35, — non L. Mant. 75. — C. humilis Host]. — Napos cserjés dombokon, szőlők gyepűin. s mesgyéin a mezei tájon. j [ . 6], Kolos, Boós |Frevn Kózlem. XIII. 127], Torda | Wolff MNL. I. 58], Nagyenyed, Bilak, Mamuthegy Gyu- lafehérvárott, Déva [!], Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy méllékén [Csató Erd. Muz. VI. 18), Szászváros |Unver. ap. Fuss VSV. XV. 124], Szász- sebes [Csató Székács 260], Szt-Erzsébet, Árpás hegysége [Andre Bot. Zeit. XI. 456], Nagycsűr, Szászujfalu, Rothberg [Fuss VSV. XV. 124], Tür, Monora [Barth VSV. XVIII. 69], Segesvár, Nagybun, Kóhalom (Baumg. 1. c.], Brassó [!], Besztercze Dicas Bistr. 19]. 593. C. Mahaleb L. spec. (ed. 1753) 474 sub Pruno. — [Cera- CERASUS. —. CRATAEGUS. 201 sus Mahaleb Baumg.* En. II. 33]. — Sziklás erdőkben : Vajda-Hunyad, Malomviz |Baumg. l. c.|, "Tóresvár, Tómós szorosa |Schur En. 180]. 594. C. Padus L. spec. (ed. 1753) 473 sub Pruno. — [Prunus Pa- dus L.; Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 26. — Padus Avium Mill; Daumg. En. IT. 33. — Prunus. petrzea Schur En. 181]. — Folyó mel- léki és hegyi erdőkben. — Kolozsvár [Landoz I. 6 ; igy a Bükkon !), Mikes, Szelistye, Torda, Vasas-Szt-Iván |Ercsei Tord. 168], Gyéres, Borrév |Freyn Kózlem. XIII. 127], Kisdisznód [Fuss VSV. XIII. 150], Giresau. [Lerchenf. I. c.], Nagyszeben [Fuss Trans. 187], Szt- Erzsébet, Holezmány Marpod, Alezina, Szászalamor [Baumg. l. c., Medgyes (Salzer VSV. VI. 95], Segesvár, Kóhalom [Daumg. l. c.], Brassó [Ler- chenf. I. e. ; Baumg. l. c.], Büdös [Schur OBZ. VIII. 288], Lóvete, Kásva [Fuss Trans. 187], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Rodna s Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. — Colitur etiam frequen- ter. — Gyakorta tenyésztik is, kertekben és sétatéreken. hj Pomeae Benth. et Hook. 152, Cratsegus L. gen. n. 622. 595. C. monogyna Jacq. Fl. Aust. IIT. (1775) tab. 292 f. 1, — non Koch. syn. — [C. monogyna Lerchenf. ap. Ziegler De Re Sylv. 29. — C. Oxyacantha Baumg. En. II. 35, et Auct. Trans., — non L. — C. intermedia Schur! En. 205; Fuss. Trans. 211]. — Napos, cserjés helyeken, erdőkben, gyepükón az egész terület mezei táján kózón- séges. var.) calycibus hirsutis: C. kyrtostyla Fingerhut in Linn. IV (1829) 372 tab. III. 1! — [C. monogyna Baumg.* En. II. 36, plu- rumque Auct. Trans. C. hirsuta Schur En. 206. — C. rossformis Janka! Ost. bot. Zeit. XX. (1870) 250; Kózlem. XII. 166. — C. caly- cima Borb. exs. ! an etiam Peterm.?/|. — A tóalak társaságában gyéren, de az egész terület mezei táján ! t C. nigra W. et K. Icones I. tab. 61 (1801). — Déva és Vajda- Hunyad magasabb fekvésű erdeiben |Baumg. En. II. 56, — sed in herbario ejus deest, et nec locus natalis quadrat, nec in locis indicatis recentius inventa est]. — Baumgarten gyüjteményéból hiányzik ; állí- tólagos termóhelyeim magam is, mások is hiába kerestük ; azonfelül pedig a Crategus nigra nem is terem sehol magasabb fekvésű erdók- ben, — hanem a Duna szigetein s azok kórnyékén. Schur En. 206 csak a Baumgartentól jelzett termóhelyet ismétli, azonban helytelenül Retyezátnak irja. t C. tanacetifolia Poir Encycl. IV. (1797) 440 sub Mespilo. — [C. Azarolus Schur Verh. sieb. Ver. X. 204; En. 206, — ex Schur Phytogr. 199]. — Culta. — Brassó város várfalán |Schur En. 276], — de bizonnyal csak mint kerti szökevény. 202 COTONEASTER. — PIRUS. — MALUS. 153. Cotoneaster Medicus Philos. Bot. I. (1789) 154. 596. C. integerrima Medicus Gesch. Bot. (1793) 84. — [C. vulga- ris Lindl. Trans. Linn. Soc. XIII. 101. — Mespilus Cotoneaster L.; Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg.! En. II. 39. — Mespilus pygmsea Baumg.! En. II. 40). — Napos sziklás hegyeken a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár ( Wolff ap. Schur VSV. X. 98], Torda sziklás hegyei |! Ercsei Tord. 110], Turi hasadék, Székelykó [! Wolff MNL. I. 59], Tilalmas Toroczkónál, Szkerica Padságnál [!], Csáklyaikó |! Baumg. 1. e., Kecskekő |!Schur VSV. X. 67], Detunata, Vulkánhegy, Boicza az Erezhegységben, Nagyág|[!, Déva [!Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 211], Maros-Némethi, Kozolyahegy Déva közelében! [Baumg. I. e.], Retyezáthegységben a Piesoru-Koleuluj bérezen [Simk. Kózlem. XV. 545], Szászsebes [Schur En. 206], Nagykapus [Bielz ap. Fuss Trans. XIV. 205], Tópehegy Alsó-Rákosnál! [Schur En. 206), Kóhalom. Ke- resztényhegység [Baumg. l. c.], Brassó hegyei |! Lerchenf. Il. c.], Tej- kóhavas, Teszla, Homoród-Almás barlangja |Baumg. l. c.], Ocsém [Sehur VSV. X. 168], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 19]. 596/D. C. nigra Wahlberg Fl. Gothob. (1820) 53. — [C. vulgaris B) melanocarpa Ledeb. Fl. Alt. II. (1830) 219. — C. orientalis Kerner! Ost. Bot. Zeit. XIX. 270. — C. tomentosa Auct. Trans. pro p., — non Lindl.. — Sziklás napos hegyeken a mezei tájon. — Mészkő szólói felett Torda közelében [!, Vidra hegyein [Kern. l. c.], Csáklyaikó I! Barth VSV. XIX. 144], Szt-Mihályköve Tótfalunál, Harónál a pan- kotai sziklákon, Vajda-Hunyad[!], Brassó [Schur En. 206], Tusnád, Ocsém [Schur VSV. X. 181, 168], Kőhavas, Csukás, Teszla (!]. t Mespilus Germanica L. spec. (ed. 1753) 478 ; Cydonia vulga- ris Pers. Syn. II. (1807) 40, — coluntur. Tenyésztve helyenként. 154. Pirus L. gen. n. 626. 597. P. communis L. spec. (ed. 1753) 479. — P. communis Baumg.* En. II. 47. — P. Achras Gürtn. de Fruct. (1791) tab. 87. fig. 2]. — Erdókben, napos dombokon az egész terület mezei táján. Onálló erdőt képez a Vaczkoroson Vajasd felett, mely azonban már pusztu- lóban van ; továbbá Szerdahely és Nagyszeben közt [Grisb. Iter n. 21]. var.) P. communis Y) sativa DC. Prodr. II. (1825) 633. — [P. Pollveria Schur Sertum n. 966 ; en 208, non Lej.| Colitur. Tenyésztett gyümolesfánk. H P. nivalis Jacq. Fl. Aust. II. 107, — colitur. Tenyésztve. 155. Malus Tournf. inst tab. 406. 598. M. silvester Mill. Dict. (1759) n. 1. — [Pyrus Malus L. spec. (ed. 1753) 479. Malus silvestris Baumg.* En. IL. 43. — M. acerba Merat Par. [1812] 187]. — Erdókben az egész terület mezei táján vadon. MALUS. — AMELANCHIER. — SORBUS, 903 t M. domestica Baumg. En. II. (1816) 43 [P. Malus var. mitis Wallr. Sched. (1822) 215]; et M. dasyphyllus Borkh. in Baumg. En. II. (1816) 43, coluntur. Tenyésztett gyümolcsfáimk. 156. Amelanchier Medic. Philos. Bot. I. (1789) 155. — |Aronia Pers. Syn. II. (1807) 391]. t 599. A. rotundifolia Lam. Dict. I. (1783) 83 sub Cratzgo. — [Pyrus Amelanchier L.; Baumg.* En. II 41. — Aronia rotundifolia Mónch. Meth. (1794) 689]. — ]Havasalji erdőkben. — Kecskekó [Schur VSV. X. 66], Csáklyaikó [? Pávai OBZ. XII. 215], Retyezát [Baumg. l. c.], Brassó [? Schur En. 206], Öcsém [Schur VSV. X. 168]. ' t A. Cretica Pers. Syn. II. (1807) 40 sub Aronia. Colitur hinc inde. — Kerti nóvény. 157. Sorbus L. gen. n. 633. 600. S. aucuparia L. spec. (ed. 1753) 477. — [S. aucuparia Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 26 ; Baumg. En. II. 38. — S. lanugi- nosa Kit. in Schult. II. 50]. — Hegyi erdőkben a mezei és hegyi tájon az egész területen ; tenyésztik is gyakorta. 1. S. domestica L. spec. (ed. 1753) 477, — colitur. Tenyésztik helylyel-kózzel. 601. S. torminalis L. spec. (ed. 1753) 476 sub Cratzgo. — [Cratae- gus torminalis L.; Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 27. — Pyrus torminalis Ehrh. ; Baumg. En. II. 42]. — Lombos erdőkben a mezei tá- jon. — Kolozsvár (! Landoz I. 7], Torda hasadéka [Salzer VSV. XV. 48], Enyedi-hasadék |Schur VSV. X. 71], Csáklyaikó [Fuss Trans. 213], Kecskekó |Schur VSV. X. 66], Kórósbánya [Kerner OBZ. XIX. 275], Zámtól Déváig s Dévától Nagyágig és Vajda-Hunyadig az egész hegy- vidéken [!], Limpert [Unver.! ap. Fuss VSV. XIII. 150], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 19], Kis- Ludas, Alsó-Bajom és Küküllóvár közt (Lerchenf. l. c.], Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 71], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár, Kisbun, Nagy- bun, Fejéregyháza, Ujegyháza, Alczina, Holezmány |Baumg. 1. c.], Talmács, Giresau [Fuss Trans. 213), Kóhalom, Brassó [Baumg. 1. c.], Oesém [Schur VSV. X. 168], Besztercze [Herzog Bistr. 21], Gáncs [Czetz. Erd. Muz. VI. 19], Roskány (!]. 602. S. meridionalis Guss. Fl. Sic. Syn. I. (1844) 2 in Suppl. ; 831 in Observ. sub. Piro. — [Pyrus Aria Ehrh.; Baumg.* En. II. 42. — Sor- bus Aria Auct. Trans.]. — Magasabb mészkóhegyek sziklás helyein a hegyi tájig. — Koppánd hasadéka |Eresei Tord. 59], Torda hasadéka, Enyed hasadéka, Kecskekó [!Schur VSV. 74, 71, 66], Csáklyaikó (!IFuss Trans. 215], Padság, Vidra a Biharhegységben|!], Dobra, Maros- Némethi, Brassó | Baumg. 1. c.], Ocsém [Schur V$SV. X. 168]. 603. S. intermedia Schult. Ost. Fl. II. (1814) 61, sub Piro. — (5. latifolia Nym.* syll. 266, — quoad plantam transsilvanicam ; et Auct. Trans., — non Pers. — S. semipinnata Borb. MTE. 1882 p. 5, — non Bechstein Forst. Bot. tabl. 8. — S. Aria »« aucuparia Borb. 204 SORBUS, — RUBUS. Ost. bot. Zeit. XXVIII. 311. — Aria intermedia Schur En. 907, — exclusis synonymis|. — Az előbbi társaságában s helyenként amannál bővebben. — Torda hasadéka, Kecskekó [!Simk. MNL. II. 147], Ti- lalmas Toroczkónál, Skerieza Padságnál |Simk. Album 178, 184], Lun- kai bérez Padság mellett, Csáklyaikó[!], Vidra bérezei (Kern. OBZ. XIX. 273), Limpert [Unver. ap. Fuss Trans. 2913], Tóresvár völgye, Kóhavas [Schur En. 207 |. 604. S. Chamaemespilus L. spec. (ed. 1753) 479 sub Mespilo. — [(Mespilus Chamsmespilus L. Baumg.* En. II. 39. — S. Chamseme- spilus £) minus Simk. Kózlem. XV. 546]. — Havasok sziklás füves he- lyein. — Bukura havas a HRetyezáthegvségben [Simk. Kózlem. XV. 546], Brassó vidékén a Kóhavas és Teszla havasokou | Baumge. l. c. |. c) Rubeae Benth. et Hook. gen. I. 603. 158. Rubus. L. gen. n. 632. 605. R. saxatils L. spec. (ed. 1753] 494. — [R. saxatilis Ler- chenf.* ap. Ziegler. De De Sylv. 29; Baumg. En. II. 57]. — Magasabb hegyek sziklás füves helyein a hegyi tájtól a havasi tájig. — de csak gyéren. — Haller havasok [Ercsei Tord.. 142], Skerica Padságnál és Toroczkó hegyei [Simk. Album 184], Arpás havasa |Schur En. 185], Keresztény hegységben (!], Bucsecs, Teszla, Csukás, Hargitta | Baumg. l. c.], a Büdös lápján [Bchur OBZ. VIII. 290], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Vereskó Tölgyesnél [Fuss Trans. 195), Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], s egyebütt 1s Rodna hegységén |Porc. En. 18]. t R. odoratus L. hinc-inde colitur. — Kerti növény. 606. R. Idaeus L. spec. (ed. 1753) 492. — [R. Idaeus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. IL. 54. — R. pseudoidaeus Simk. Kózlem. XV. (1878) 546, — non. P. J. Müller, nec Weihe Rub. Germ. t. 46. — R. acanthoclados Borb. Természet 1878 (dec. 1) 322]. — Havasalj erdóségeimnkben az egész területen bőven, honnan a dombvidékre 1s leszáll. 607. R. suberectus Andrs. in Linn. soc. IX. (1815) 218, tab. 16. [R. suberectus Schur* En. 185]. — Erdókben Nagyszeben mellett [Schur l. c.], Büdóshegy |Borb. OBZ. XXXV. 75], Elópatak [Richter ap. Borb. 1. e. 76]. 608. R. plicatus Weihe et Nees Rub. Germ. (1822) 15. — [R. fru- ticosus L. spec. (ed. 1753) 493; Fl. Suec. (ed. 1755) 172 pro p.]. — Szelindek szólóheeyei közt |Schur En. 186]. Zalatna | Richter ap. Borb. OBZ. XXV. 76]. 609. R, sulcatus Vest. in Tratt Ros. Monogr. III (1823) 42. — Hegyi erdőkben de közelebbi termőhely nélkül |Nym.* Consp. 215], Roskánynál a Dobra mellékein bőven s innen az Erdőhátságon Vajda- Hunyadig |!]. 610. R. nitidus Weihe et Nees l. c. 19. — [R. nitidus Schur* En. 185. — R. suberectüs Porc. En. 17, — ex Porc. Naseud. 200]. — Er- RUBUS. 205 dókben a hegyi tájon. — - Rodna- Naszód vidéke [Pore. En. 17; Na- seud. 2001]. 611. R. affinis Weihe et Ness l.c. 18. — Rodna-Naszód vidéke [Pore. Naseud. 200]. 612. R. rhamnifolius Weihe et Nees I. c. 29. — Ruszkieza | An- dra* Bot. Zeit. XI. 456]. 1 613. R. vulgaris Weihe et Nees l. c. 38. — [R. vulgaris Schur* Sertum n. 886, — an R, villieaulis Kochl.?]. — 'l'almáes szólóhegyei felett |Sehur En. 186]. : t.R. Schwarzeri Holuby Ost. bot. Zeit. XXIII. (1873) 376. — [R. discolor »« tomentosus Schwarzer ap. Holuby l. c.], Rodna és Sólymos mellett Aradmegyében |!|, de bizonynyal Erdély ben is előfor- dúl a Maros melléki hegyeken. 614. R. discolor Weihe et Nees l. c. 46. — (|R. fructicosus Lerchenf.* ap. Ziegler De he Sylv. 29; Baumg. En. II. 56 et Auct. Trans. — R. eandiceans Auct. Trans., — non Weihe in Rcehb. Germ. Exe. (1832) 601. — R. thyrsoideus Auct. Trans, — non Wimm. FI. Schles. (1840) 204]. — Gyeptükón, erdős cserjés helyek szélein az egész terület mezei táján közönséges. 615. R. tomentosus Willd. spec. II. (1799) 1083. — [R. tomento- sus Baumg." En. II. 54]. — Napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Tótfalu Gyulafehérvárnáll[!], Körösbánya |Kern. OBZ. XIX. 201], Zám, Kozolyahegy Dévánál|!| Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 193], Kisdisznód (Grisb. Iter. n. 32], Urmós-Tópe Alsó-Rákosnál, Ke- resztényhegység, Kóhavas | Baumg. l. c.]. Dobra, Roskány [!]. 616. R. Radula Weihe et Nees I. c. 89. — [R. apiculatus Nym.* Syll. 269 quoad plantam transsilvanicam. — R. species? Fuss! Verh. sieb. Ver. XXII. 43]. — Cserjés helyeken Giresau mellett | Fuss exs. n. 986! et l. c.]. 617. R. hirtus W. et K. Ieones II. tab. 114 (1802). — [R. hirtus Daumg.* En. II. 55. — R. glandulosus Auct. Trans. — non Bell. — R. Kcehleri Salzer Reiseb. 81, — non Weihe et Nees. — R. Bellardi Pore. En. 17, — Borb. OBZ. XXXV. 75, — non Weihe. R. thyrsiflo- rus Nym. Syll. 269, — quoad plantam transsilvanicam|. — Arnyas erdőkben magasabb hegyvidékeinken a havasalji tájig, helyenként bó- ven. — Plesu hegy Csuesánál |Feicht. Kózlem. IX. 94], Vlegyásza hegység a Dragán völgye mellékén [!|, Kolozsvárt a Bükkön [Simk. MNL.IIT. 51], Bányabükk (Freyn Kózlem. XIII. 125], Biharhegységben Szkerisóránál a jégbarlang környékén, Nyegra felett a Bihar tövén, és Vidránál a Piatra-Strucu hegyen, Zám erdeiben, Roskány, Ruszkahegy Hunyadmegyében [!], Gótzenberg, Présbe, Mumma [Schur En. 1585]. Nagyszeben (Fuss Trans. 195], Kerczesora és Arpás havasai |! Schur En. 185], Fogaras és Brassó hegysége [Baumg. l. c.], Büdös [Schur ÓBZ. VIII. 287. 290], Segesvár [Fuss Trans. 194], Oesém [Sehur VSV. X. 178], Borszék [Salzer 1. c.], Kereszthegy |Schur VSV. X. 157]. Rodna hegysége [Porc. En. 17], Oláhlápos [Baumg. 1. c.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 618. R. Dobrensis (corylifolius »« hirtus) Simk. — Ob stipulas 206 RUBUS. — ROSA. lanceolatas magnas, et ramulos tam hornotinos quam annotinos angu- latos, ad «Corylifolios typicos» pertinet; sed quum ramuli annotini etiam, nec non petioli prater aculeos tenues sparsos etiam pilis sim- plieibus glandulosisque vestiti sint, et viror foliorum late-ovatorum vel obovatorum illis R. hirti similet: stirps hiec ab omnibus mihi no- tis discrepat. — Dobra patakánál Rosxány megett (!]. 619. R. corylifolius Smith Engl. Bot. XI. (1800) t. 527. — (RR. co- ryfolius Baumg.* En. II. 57. — R. nemorosus Hayne Arzneigew. III. (1813) t. 10. — R. dumetorum Weihe in Bonningh. Prodr. Monast. (1824) 153. — R. polymorphus et R. heterophyllus Host. Fl. Aust. IL (1831) 29, 32). — Erdős cserjés helyeken a mezei tájon. — Ajton. Ród [Freyn Kózlem. XIII. 125], Nagyszeben [Schur En. 185], Freck [Fuss Trans. 194], Arpás havasai |Schur VSV. III. 85], Brassó mel- lett a Pojánán [Schur En. 186], és a Czenkhegyen |Freyn Kózlem. XIII. 125], Segesvár, Nagybun, Kóhalom, Csikszereda, Bálványos [Baumg. En. II. 55, 57], Besztercze [Herzog Bistr. 19]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 620. R. caesius »- discolor Gremli Beitr. Fl. Schweiz (1870) 25. — Napos agyagos domblejtókón a mezei tájon. — Kolozsvárt a Bükk felé, a Csáklyaikő alja, Déva mellett a Szárhegyen, Roskány, Dobra |!] s bizonynyal Erdély több más helyén is. 690/b. R. percaesius -- discolor Focke in Litt. — Hasonló he- lyeken mint az előbbi. — Bőven Zám dombjain |!]. . 621. R. caesius L. spec. (ed. 1753) 473. — [R. ezsius Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. II. 55. — R. campestris Lan- doz II. 29]. — Gyepükón, szántókon s azok mesgyéin, árkok mentén az egész terület mezei táján. 621/b. R. agrestis W. et K. Icones III. (1812) t. 268. — IR. agre- stis Baumg.* En. II. 56]. — Szántókon, parlagokon a mezei tájon. — Oláhbrettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Székáes- völgy [Csató Székács 260], Nagyszeben [Schur En. 185], Lóvete, Al- más [Baumg. Il. c.]. d) Roseae DC Prodr. II. 596. 159. Rosa L. gen. n. 651. & R. lutea Mill.; R. punicea. Mill. ; R. cinnamomea L. ; KH. tur- binata Ait.; R. sempervirens L.; RH. semperflorens Curt. ; R. subum- bellata Schur En. 203; R. centifolia L. (R. provincialis Ait.) ; R. da- mascena L.; R. alba L., — coluntur solum. — Csak tenyésztve for- dulnak eló Erdélyben. t R. rotundifolia Rau, mint kérdéses van említve Beszterczéról [Herzog Bistr. 20]. 1. Arvenses Crepin. 622, R. Baldensis A. Kerner ap. Déségl. Cat. Rais (1876) n. 20. — [R. repens Baumg.* En. II. 51, — non Scop. Carn. (ed. 1772) I. 355. — ROSA. 907 R. arvensis Auct. Trans. — non Huds. Fl. Ang. (1762) 192]. — Er- dók vágásain, cserjés napos dombokon. — Kolozsvár [Landoz I. 7], Torda [Eresei Tord. 130], Gyulafehérvárt a Dumbrava alján [Cserni Gyulaf. 31], Zám hegyein [!], Dobra, Déva [Baumg. En. II. 51]. Kis- disznód, Tópehegy |Fuss Trans. 207], Gótzenberg, Présbe, Arpási hegység bükk övében, Predeal Brassónál |Schur En. 203], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 207]. Besztercze [cum ? Herzog Bistr. 20], Gánes [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 2. Gallicanae DC. 623. R. hybrida Schleicher Catal. Pl. Helvet. II. (1807) 22. — (IR. pumilo-arvensis Reichb. Germ. Exe. (1832) 623. — R. hybrida Schur* En. 203]. — Mezókón Kis-Csürnél |Schur En. 203]. 624. R. Austriaca Crantz Stirp. Austr. II. (1769) 86. — |R. pu- mila Jacq. Aust. II. (1774) tab. 198; Lerchenf.* ap. Ziegler De re Sylv. 29; Baumg. En. II. 50. — R. galliea Auct. Trans. — non L. spec. (ed. 1753) 492. — R. galliea L. f) delanata Borb.! Kózlem. XVI. 358, 369, 370. — R. hybrida var. subcordata Borb.! Kózlem. XVI. 356, 361. — R. Axmanni f. coriacea Borb. Kózlem. XVI. 355, 364. — R. tomentosa Cserni Gyulaf. 31, — nec aliorum]. — Mesgyéken, erdők irtásain, cserjés dombos helyeken az egész terület mezei táján. 625. R. Jundzillii Bess. apud MB. Taur. Cauc. III. (1819) 347. — | R. Jundziliiana Bess. En. (1822) 67. — R. Jundzilliana var. perglan- dulosa Borb. Kózlem. XVI. 383]. — Boós hegyi rétein |Freyn* ex Borb. I. c.]. 3. Pimpinellifoliae DC. 626. R. spinosissima L. spec. (ed. 1753) 491. — |R. spinosissima Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. II. 49]. — Napos sziklás hegyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |!R. pimpinellifolia Landoz ! II. 30]; Tordánál a hasadék bérczein s Toroczkónál a Szé- kelykövön [! Ercsei Tord. 130]. Tilalmas Toroczkónál [!], Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 144], Kecskekő |! Schur VSV. X. 67], Boieza az Erczhegységben, Déva hegyei és Kozolya hegy [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 205], Grosscheuern [Fuss Trans. 205], Kóhalom vára, Tópehegy ! Alsó- Rákosnál, Háromszék alhavasi tájain így a Bálványos hegyen [Baumg. En. II. 49], Brassó !, Ocsém |Schur En. 199]. 626/b. R. pimpinellifolia L. Syst. Nat. ed. X. (1759) 1062; L. spec. (ed. 1763] 703. — [R. pimpinellifoha Baumg.* En. II. 49. — R. poterufolia Sehur En. 199, — ex descriptione]. — Napos sziklás hegyeken a mezei tájon. — Mezőség [Baumg. En. II. 49] így Záh bérczein | Ercsei Tord. 129], Torda hasadéka (Fuss Trans. 205], Nagy- szeben, Szt- Erzsébet, Szelindek [Schur En. 199, 200]. Nagycsür (Fuss Trans. 205], Kóhalom |[Bielz ap. Andre Bot. Zeit. XI. 458], Brassó [Andre 1. c.]. HR. gentilis Sternb., — ad Szt-Erzsébet et Nagycsür [Schur En. 200] indicata ; et A. reversa Kit. in saxosis calcareis Árpás |Schur SIMONEKAI: Erdély flórája. 17 208 ROSA. l. c.| indicata : ambo dubis. —— Mindkettő kétes, sőt a R. reversa. Kit. kellóen nem is volt ismeretes Schur enumeratiója (1866) idejében. 627. R. adenophora Kit.! in Schult. Ost. Fl. IT. (1814) 69; — Kit. in Linn. XXXII. (1863) 587. — [R. alpina. Lerchenf.* ap. Zieg- ler De Re Sylv. 29; Baumg. En. II. 51. — non L. spec. ed. 1763, p. 103. — R. Pyrenaica et R. monspeliaca Auct. Trans., — non Gouan.— R. alpina $) pubescens Koch Syn. (ed. 1837) 224. — R. balsamea seu recurva Kit. in Linn. XXXII. 590; Religu. Kit. (1863) 129; Kit. Herb. Fasc. XV. n. 27! — R. adenosepala Borb.! Kozlem. XVI. ! 591, 529. — R. stenodonta Borb.!]. c. 530. — R. alpina L. typica «habi- tat in alpibus Helvetie» habetque «folia glabra» (ex Willd. spec. II. 1076), quare ad synonyma ex pertinet R. alpina 7) atrichophylla Borb. Közlem. XVI. 527. — Folia stirpis Transssilvanicze semper plus- minus pubescentia inveniuntur, quare stirps Tran:silvanica ad R. «de- nophoram, foliis pubescentibus solum a Rh. alpina L. diversam, perti- net. Nec R. Pyrenaica Gouan lllust. p. 31, t. XIX. ! apud nos nasci- tur]. — Magasabb hegyvidékeken a havasalji tájg. — Királyhágó (Feichtinger exs.!], Cziványhavas |Landoz I. 7], Skericza Padságnál, Keeskekó, Csáklyaikó [!|, Bihar havasokon Skerisora jégbarlangjánál és Vidra bérczein [! Kern. OBZ. XIX. 233], valamint a Piatra Biherin és Verespatak hegyi utain |!|, Ponorics a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 18], Muncsel hegyei az Erdőhátságon |Unver. ap. Fuss Trans. 205], Zsijéez. patakánál a Pareng hegységben |!|, Gótzenberg. Bulla zuhataga [Schur En. 200], Arpás havasai |! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176] Keresztény itus Brassónál Ü Rh. "pendu- lima Schur En. 200], Bucsecs (Shur l. c.|, Homoród fürdő és Oláhfalu közt [Fro. VSV. VIII. 109 2]. Lóvete ásványvizénél, a Hargittán és a Szit-Anna-tó felé a Büdös hegyesoportján |Baumg. l. c.|, Borszék [Wolff exs.! Salzer VSV. VII. 53]. Kereszthegy [Schur VSV. X. 157], Strimbu hágó |Haynald herb.! et ap. Borb. l. c. 530], Rodna hava- sal, Czibleez |Czetz ! Erd. Muz. VI. 20], Kóhavas, Zajzonvólgy, Csukás, Csomád hegy [!]. 4. Montanae (repin. ! Fé ferruginea Vill. Prosp. (1779) 46. — IR. rubrifolia Vill. Hist. Dauph. III. (1789) 549; Schur* Verh. sieb. Ver. X. x — Szt- Srzsébet [Schur En. 201], Torda hasadéka [|Schur VSV. 4, — sed in Schur En. de hoc loco non memoratur |. 628. R. Gutensteinensis Jacq. Fil. in Cat. Hort. Vindob. (1821) 3. — IR. livida Host. Fl. Aust. (ed. 1831) 95; Baumg.* Mant. 46]. — Kóhalom |Baumg. Mant. 46], Kóhavas Brassónál [Schur En. 201]. 695b. R. asperifolia Borbás" Kózlem. XVI. 462, ex «unico sobim specimine», nec ex eo satis nota. — Törcsvár szorosában már Rumá- niában | Haynald ex Borb. l. c. |. 1 H. coriifolia Fries Novit (1814) 147. — Erdélyből eredő példányát látta a kolozsvári egyetem gyüjteményében Christ [Flora 1875 p. 296]; de H. Braun szerint Christ a R. incana Kit. növényt vette hazánkból a R. conifoliá-nak. ROSA. 209 5. Caninae nudae Desegl. 629. R. canina L. spec. (ed. 1753) 491. — |R. canina Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. II. 52. — E. nitens, glau- cescens, balsamica, sarmentacea, calycina Schur Sertum p. 23, — nec aliorum, ex ipso in Schur En. 201. — R. canina f) brevipes, f) euoxy- phylla, /) montivaga, et f) sphaerica Borb. Kózlem. 412, 414, 415. — R. canina a) opaca Porc. En. 19; Naseud. 202]. — Jelezték az egész terület mezel tájáról; gyüjteményemben Erdélyból esak Déva hegyei- ről, a Tópehegyról, Brassó és Hétfalu hegyeiről van meg. 630. R. Marisensis Simk. et Braun in Term. Füz. IX. (1885) 40. — Napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Zám, Maros-Sólymos és Brassó hegyein |!|, Nagyszeben |Schur herb. teste H. Braun], Hétfalu hegyei [!). 631. R. dumalis Bechst. Forstbot. (1310) 241, 939. — |R. biser- rata Merat Fl. Paris (1819) 190? — R. canina b) nitida Porc.* En. 19. — R. insignis Borb. Közlem. XVI. 421, — vix Gren|. — Cserjés hegyeken a mezei tájon. — Székelyó, Dánffy-Hunyad, Torda-hasadéka (Borb. Kózlem. XVI. 419, 421], Zám hegyei, Kapruca hegy Vajda- Hunyadnál, Kóalja-Ohába és Csopea közt a Bziriey mellékén |!], Czenkhegy Brassónál | Borb. Kózlem. XVI. 420], Rodna (Porc. En 19; -Naseud. 202]. 631/b. R. fissispina Wierzb. in Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 102. — Déva mellett a Rocsi hegyen erdők szélén |!|. 6. Caninae pubescentes Crepin. 632, R. uncinella Bess. in. MB. Taur. Cauc. III. (1819) 349; Bess. En. volh. (1822) 20, 63. — [R. ramealis et R. obscura Borb.! Kózlem. XVI. 429, — non Puget — R. semielabra Borb.! Kózlem. XVI. 451, vix Ripart. — R. uncinella f. ciliata Borb. l. c. 434 ; f. subglabra Borb. l. e. 435—436. — R. amblyphylla (vix Ripart) et R. subatrichostylis Borb. I. c. 436. — R. Vagiana Borb. l. c. 451—2 quod ad pl. transsil- vanicam, teste speciminis a Dorbásio citato ! — non Crép. — Speci- men hoc. a Borbásio citatum et a Falekio ad Brassoviam lectum in herbario Archiepisc. Haynald asservatur, et a B. Vagiana Crepin jam sepalis post anthesim deflexis toto coelo differt]. — Cserjés dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár széna mezóin |Borb. Il. c. 429], Torda ha- sadéka | Borb. 1. c. 431], Nagyenyed, Bánffv-Hunyad, Brassó |Dorb. 1. c. 434, 436, 459], Dobra ! [Haynald ap. Borb. I. e. 434], Bilak hegy Bor- bánd és Vajasd felett, Zám, Roskány, Maros-Sólymos, Maros-Némethi, Déva hegyei, Kóalja-Ohába [!]. 633. R. solstitialis Bess. Fl. Gal. I. (1809) 324 ; Bess. En. Mon 19. — [R. dumetorum Auct. Trans., non Thuill. Fl. Paris (1799) 25 eujus Vds genuina fructu globoso. foliis simpliciter fere serratis, ro- tundatis magisque viridibus a nostra differt. — R. corymbifera Baumg.*! En. IL 52, — an etiam Borkh.? — R. dumetorum brevipes Borbás Kózlem. XVI. 428). — Napos dombokon a mezei tájon. — Gáncs 177 910 ROSA. [Czetz Erd. Muz. VI. 20], Torda hasadéka [Borb. 1. e.], Csáklyaikó völgye Benedek felett, Berzsán erdő Dévánál Zalasd és Govasdia közt a Kecsenyás hegyen[!] Segesvár és Brassó [Baumg. I. e.]. Büdóshegy [Borb. 1. c.], Rodna [Pore. En. 19], Garesinvólgy [!]. 7. Camninae collinae Crepin. 634. R. tortuosa Wierzb. in Reichb. Exsic. n. 175 (1840) eum di- agnosi. — |R. collina Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29 ; Baumg. En. IL 53 et Auct. Trans., non Jacq. Fl. Aust. IT. (1774) 58 tab. 197, — eujus stirps genuina, apud nos non nascitur, sed pro se R. tortuo- sam vieariam habet. — R. dentieulata Borb.! Kózlem. XVI. (1880) 388. — R. eatarraetarum Borb. Il. c. 386]. — Napos dombokon. — Mezőség |Eresei Tord. 128], Déva|!|, Nagycsűr, Dolmány, Boicza, Giresau (Fuss Trans. 907], Segesvár. Szászkézd, Kóhalom, Brassó, Lóvete [Baumg. 1. c.], Rodna |Porc. Naseud. 202], Guraszáda, Dobra, Roskány |!]. 5. Camninae hispidae Déségl. 635. R. Transsilvanica Schur! En. (1866) 202. — [Descriptio hu- jus Rose optime quadrat eum specimine herbarii Sechuriano lember- giensi ad «Hahnbach» lecto, quare specimen illud Hahnbachense pro vera h. Transsilvanica adoptandum. Synonyma sunt: H. tortuosa Wierzb. in Borb. Kózlem. XVI. (1880) 400; 406. — R. Andegaven- sis Dorb. Ost. bot. Zeit. XXIX. (1879) 101, — seu R. Andegaven- sis b) vinealis Borb. (non Rip.) Kózlem. XVI. 406, — quoad plantam transsilvanicam. R. Andegavensis var.) Dihariensis Dorb. Kózlem. XVI. 399, 403, — tam ex loco natali quam ex descriptione: rami nam plus minus aculeati etiam inermes in eodem frutice inveniuntur! — R. An- degavensis var. squarrosidens Borb.! Kózlem. XVI. 401, 407]. — Na- pos cserjés dombokon a mezei tájon. — Nagyenyed |Borb. OBZ. XXIX. 101 sub. R. Andegavensi; Borb. Kózlem. XVI. 405 sub R. Kosinskiana ; Borb. Kózlem. XVI. 406 sub R. vineali|], Maros-Sólymos és Déva he- gyel[!], Kakasfalva [Schur! I. c.], Dobra, Roskány, Garesinvólgy [!]. var.) Schurii Simk. Term. Füz. IX. (1885) 42. Differt a typo pe- tiolis et foliolis glaberrimis preeditis, indumento harum partium, ha- bet nam petiolos et nervos foliolorum medios pilosulos. Mihi solum forma in dumetis vel umbrosis enata videtur. — Erdők s cserjések árnyas helyein. — Brassó hegyein így a Czenk hegyen, Salamon- kövön és Hangesteinon [Schur. ! l. c.]. Magam Aradmegyében Menny- háza hegyein, és BDiharmegyében Pecze-Szólósnél szedtem. 9. Scabratae Crepin. 636. R. Mészkóensis Simk. — Napos mészkő dombokon Mészkő község szólóinél Aranyos-Torda megyében. ROSA. * 211 Magas cserje nagy s mégis elég karcsu, sarlós és tövön elszélesedő tüskékkel. Levelkéi 7-en egy nyelen, elég nagyok, bórkemények, tojásdad elliptikusok, kétszeresen s mirigyesen fürészesek, szinükón fénylók, fonákukon homályo- sak és kOzéperükón elég bőven, oldal ereiken azonban elenyészően mirigye- sek különben egészben véve meztelenek. Pálhái mirigyesélüek, különben mezte- lenek; levélnyelei nyeles mirigyekkel ellátvák ; kocsánja a termésnél rövidebb vagy alig akkora, itt-ott apró tüskeszó- rókkel ellátott; termése hosszas, tóvén néha tüske-szórókkel; esészesallangjai letürottek, hátukon szőrösödők s élükön gyéren mirigyesek; diszkusza kúpos ; bibenyelei kevesek, gyéren szörösödők vagy meztelenek. Hosszúkás temésével, mely koesánjá- ' nál többé kevésbbé nagyobb, valameny- nyi «Seabratz»-tól különbözik. Nálunk a Rosa Scabrata Crep.-t helyettesíti, a melytől nemcsak hosszas termése, ha- nem majdnem meztelen bibenyelei és bőrkemény leveleiről is meg lehet kü- lönböztetni. — Arad megyében is gyüj- töttem 0-Dézna völgyében. Frutex elatus, aculeis falcatis basi dilatatis, magnis tamen sat gracilibus. Foliola septena, majuscula coriacea, ovato-elliptiea, glanduloso duplicato serrata, supra nitida, subtus opaca et in nervo medio sat dense in nervis pri- mariis obsolete glandulis aspersa cete- rum tota glabra. Stipule glandulose — eiliate ceterum glabre ; petioli glaudu- lis stipitatis adspersi; pedunculus fructu brevior, vel eum vix sequans, hine inde aciculis minutis preditus; fruetus oblongus, basi nonnunque aci- eulosus: ealycis lacinie deflexz, dorso puberule et margine sparse glandu- lose; discus conicus; styli pauci sub- glabri seu sparse pilosuli. Fruetu longiusculo, pedunculo suo plus — minus majorij ab omnibus e sectione «Seabratarum» mihi notis distat. Substituitur apud nos pro Rosa scabrata Crep. a qua non solum fructu oblongo, sed etiam stylis subglabris et foliis coriaceis facile distinguitur. — Legi etiam ad O-Dézna com. Ara- densis. 10. Sepiaceae Crepin. 637. R. Kluckii Bess. apud MB. Taur. Cauc. III. (1819) 346 ; Bess. En. (1822) 67. — Erdők szélén és cserjésekben. — Kakasfalva, Tal- mács [Schur* En. 202). 638. R. Zalana Wiesb. Ost. bot. Zeit. XXIX (1879) 142. — Napos cserjés dombokon Zám mellett |!]. 639. R. arvatica Puget! in Baker Reviend Broth. (1864) 33, — [R. sepium Sehur* En. 201, — non Thuill, — cujus strips genuina apud nos non nascitur|. — Napos dombokon. Déva hegyein elég bőven, így a Szárhegyen és Rocsi hegyen [!], Szelindek, Reussen, Kiscsür [Schur 1. c. teste H. Braun]. , 11. Rubiginosae verae. Déségl. 640. R. micrantha Smith Engl. botany XXXV. (1812) tab. 2490 f. 713! optima. — [R. nemorosa Libert in Lejeune Fl. spa. II. (1813) 311. — R. permixta Déségl. Monogr. in soc. acad. de M. et Loire X. (1861) 147; Cat. rais. 538. — Etiam R. rubiginosa Baumg.* Em. II. 519]. — Napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Zám dombjain bőven, Dévánál a Szárhegyen [!], Szt-Erzsébet, Szelindek [R. rubigi- nosa b) microphylla Schur En. 201], Dobra |!]. t R. rubiginosa. L. Mant. II. (1771) 564. — IR. rubiginosa Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29]. — Plesuhegy Csucsánál, |Feicht. Kózlem. IX. 94], Gáncs [Czetz Erd. Muz, VI. 20), Torda [Ercsei Tord. 212 ROSA. — SPIRAEA. 128), Mamuthegy Gyulafehérvárnál |!]|, Nagyszeben, Baumgarten | Fuss Trans. 207], Brassó [Schur En. 201], Rodna (Porc. En. 19; Naseud. ! 209. 640/b. R. Zámensis Simk. et Braun. in Term. Füz. IX (1885) 41. —- Napos cserjés dombokon Zám és a Zámi völgy koózt [!). 12. Tomentellae Crepin. 641. R. Obornyana Christ in Flora LX. (1877) 402, — pro var. R. tomentellae Lem. — |R. Gizellae Dorb.! Kózlem. XVI. (1880) 479]. — Cserjés erdős dombokon. Déva Várhezyén s a Magyarutezai patak men- tén a Szárhegy felé [!/. 13. Tomentosae Crepin. 642. R. Barcensis Simk. Stirps, e sectione «Tomentosarum Déséel.» folis argute duplicato serratis, subtus eelandulosis, stylis glabris, flo- ribus albidis parvis, petalis 15—16 mm. solum longis, fructu gracili, oblongo, glanduloso ; calyce reflexo (jul. 6.); foliis omnium «Tomento- sarum minoribus laneeolato — ellipticis. elliptiejsque, acutiuscu lis, subtus tomento flavide-virenti praeditis. Frutex e minoribus. Crescit in apricis ealearis montis Czenk ad Brassoviam. — Terem Brassó mellett a Czenkhegy napos sziklás lejtőin, hol 1886. jul. 6-án szedtem, a midőn még egy elkésett virág is volt rajta. A «'Tomentosák»- hoz tartozik, de valamennyi Tomentosáinktól feltünöen elüt kis virá- gai, karcsú hosszúkás termései, valamint aránylag kicsiny levelkéi által, melyek alant sárgás-zöld moholylval vannak fedve. A Rosa sub- globosa-tól, mely Brassó vidékén is honos és ott a Tomentosák kép- viselője, e Czenk-hegyi növény egész termetében különbözik. 643. R, subglobosa Smith. Engl. FI. (1824) IL. 384. — (R. villosa Baumg.*! En.IL 50. —- Rosa tomentosa Landoz Il. 30 ; Schur En. 202 et Auct. Trans. — hosa pomifera Schur En. 202 sec. citationem R. villosae Daumg. — R. tomentosa f. Dacica Borb. Kózlem. XVI. 509, 514. — R. oxyearpa Borb.! Kozlem. XVI. 507, 511]. — Erdős hegyvidékeken a mezei tájon. — Rogozselyv és a Székelyó közt a Vlegyá- sza hegységben |Dorb. Kózlem. XIV. 514], Kolozsvár | Landoz l. c.], PBiharhegységben Szkerisora felett az Ordenkusa hegyen s a Girda völgyben, |a bihari oldalon Rézbánya felett a Piatra-muncelulujon |, Dévánál a Szárhegyen [!], Brassó (Schur En. l. c. ; Falk exs.! in Hay- nald herb.!, Borb. Kózlem. XVI. 511], Ujsinka és Csikszék hegyen [Daumg.! En. II. 50], Rodna (Porc. En. 19; Naseud. 202], Kóhavason a Havasutján, Garesinvólgy, Zajzonvólgy |!]. vj Spiraeaceae Endl. gen. 1247. 160. Spiraea L. gen. n. 630. t S. salicifolia L. spec. (ed. 1753) 489. Culta et hinc-inde subspon- tanea. — Kerteink diszeserjéje, mely községek, folyók, s utak mentén SPIRAEA. 913 elvadülva is előfordul, igy : azOmpoly mentén Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 31], Ditró vidékén |Baumg.* En. II. 44], Csikszereda és Tóth- falu [Janka Kózlem. XII. 187]. 644. S. ulmifolia Scop. Carn. (ed. 1772) I. 349 t. 22. — (S. cha- m:edrifolia Jaeq. Hort. Vind. II. (1773) 66 t. 140; Baumg. En. II. 45 pro p.; Auct. Trans. ester. — 5. ulmifolia Baumg.* En. II. 45. — 8$. opulifolia Eresei Tord. 20; Schur Verh. sieb. Ver. X. 74, — non L. cujus stirps genuina hine inde in hortis colitur]. — Havasok és havas- aljak vidékein az egész területen bőven, s leszáll az elóhegyekre is. — Csucsa |! Freyn, Közlem. XIII. 127], Dragán völgy mellékei a Vlegyá- sza hegységben [!, Hidegszamos [Knapp herb. !], Kolozsvár mellett a Malomvölgyben [Simk. MNL. II. 147], Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 74], Koppánd hasadéka [Eresei l. c.|, Székelykő Toroczkónál |! Winkler OBZ. XVI, 48], Padság hegyei s innen az Aranyos mellékén a Biharhegy csoportig |!|, a két Aranyos hegyvidéke a Biharhegységben [(! Kern. ÖBZ. XIX. 140], s innen a Vulkánhegyig, Abrudbánya, Bucsum-Cserbul és Verespatakig|!], Csáklyaikó [|!Barth VSV. xix; 144], Kecskekó, Boicza az Erczhegvségben, Nagyág, Déva hegyei [! ), Kozolya hegy [! Baumg. 1. c.], Nagv-Kapus [Fuss Trans. 189). Pono- ries a. Sztrigy mellékén |Cató Erd. Muz. VI. 18], hetyezát hegység (! Heuff ZBG. VIII. 99], Gótzenberg Présbe, Mumma [Schur En. 1811, Guraró, Kisdisznód, Falkenstein, Cibinjézer, Avrisel, Csorte [Fuss Trans. 189], Szurul | Baumg. l. c.], Kerezesora, Árpás és Fogaras hegy- sége |! Schur En. 181], Barczaság hegységei, Cseretetó, Lóvete, Hargitta [Baumg.! l. c.]. Szt-Keresztbánya Oláhfalu mellett |Fro. VSV. VIII. 102], Ocsém |Schur VSV. x 168], Borszék [Salzer VSV. VII. 531]. Kereszthegy [Schur VSV. 157, 158], Górgényhegyei, Ilva [ Walz. MNL. III. 67], Sztrimbu e [Baumg. ap. Fuss Trans. 189), Rodna hegysége | Baumg. En. l. c.], Tópehegy Alsó-Rákosnál [!]. 645. S. media Schmidt. Alle. Baumz. (1792) t. 54. — (S. oblongi- folia W. et K. Icones III. t. 235 (1812) ; Schur* Sertum n. 859]. — Sziklás hegyeken a mezei tájon. — Boieza az Erezhegységben |!|, Kecskekó, Tópehegy. Brassó |Schur En. 182]. var. S. glabrescens [S. Pikowiensis Simk. MNL. III. 51, — non Bess. En. (1822) 46. — S. chameedrifolia Baumg.* En. II. 45 quoad plantam e montibus Tópe! — $8. obovata Landoz I. 6; Schur Ost. bot. Zeit. XL 364; Schur En. 181, — non Kit. — $. erenata Wolff MNL. I. 58]. — Napos sziklás hegyeken a mezei tájon. — Tür hasa- déka |Landoz l. c.], Torda hasadéka [Simk.. MNL. III. 51], Csáklyaikó, Déva mellett a Szárhegyen[!], Tópe! és Ürmós-Tópe Alsó-Rákosnál [Daumg. herb. ! En. II. 45]. 646. S. crenata L. spec. (ed. 1753) 489. — [S. erenata Daumg.* En. II. 45. — 8. hypericifolia Schur Verh. sieb. Ver. X. 206, — ex ipso]. — Sziklás mészkó hegyeken a mezei tájon. — Koppánd hasa- déka [!Eresei Tord. 20], Tópehegy Alsó-Rákosnál! [Baumg. l. c.], Czenkhegy Brassónál [Schur! VSV. X. 206 sub S. hypericifolia, — ex ipso in OBZ. XI. 364]. — Gyakorta tenyésztik is kerteinkben, pl.: Nagyszebenben, Medgyesen stb. 214 SPIRAEA. t S. hypericifolia L. spec. (ed. 1753) 489 ; S. opulifolia L., — coluntur in hortis. — Kerteink diszceserjéi. 647. S. Aruncus L. spec. (ed. 1753) 490. — [S. Aruncus Baumg.* En. II. 46]. — Magasabb hegyeink árnyas erdeiben, azok árkainál, patakainál a mezei tájtól a havasalji tájig. — Tusnád [Schur VSV. X. 181], Ilva a Marosnál [Barth herb.!|, Uvegesür szikláinál Görgény mellett [ Walz. MNL. III. 67], Besztercze (| Herzog Distr. 19], Sztrimbu hágó [Fuss VSV. V. 95], Rodna hegyvidéke [Baumg. 1. c.j, Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 648. S. ulmaria L. spec. (ed. 1753) 490. — (S. Ulmaria Baumg.* En. IL. 47. — S. glauca Schultz Starg. Suppl. 26]. — Hegyvidékek patakainál s nedves rétein. Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!!, Hideg-Szamos (Bielz VSV. III. 190], Kolozsvár | Landoz I. 6), Bánya- bükk, Felek, Ajton, Ród |Freyn Kozlem. XIII. 127], Torda |Eresei Tord. 20], Toroczkónál a Székelykó alatt [!], Gyulafehérvárt a Maros mellett (Cserni Gyulaf. 31], Oláhbrettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 13], Retyezát hegység völgyei Malomviz felett (!|, Nagysze- ben, Nagyesür, Rothberg [Fuss Trans. 190], Kisekemezó [Darth VSV. XVIII. 69], Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Segesvár és Szászkézd közt [ Fro. Schüssb. 30], Bottfalva, Földvár [Freyn Kózlem. XIII. 127], Prazsmár [Schur ÓBZ. VIII. 281], Büdös |Schur VSV. X. 195], Szt- Annató [Schur OBZ. VIII. 293], Homoród [Fuss Trans. 190). Maros- forrása [Schur ÓBZ. VIII. 25], Öcsém [Sehur VSV. X. 168], Ditró [Fuss l. e.], Borszék (Schur VSV. X. 154], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Il. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 19], Rodna |Schur VSV. X. 123] és hegyvidéke [Porc. En 17]. 648/b. S. denudata Presl. Fl. Cech. (1819) 101. — (S. quinqueloba Baumg.* En. II. (1816) 47, — nomen prioritati gaudens, sed solum formam fortuitam signat|. — Hegyvidékek patakainál s nedves ré- tein gyakran az előbbi társaságában. — Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár |!Schur En. 182], a két Aranyos forrás vi- dékén |bóven! Kern. OBZ. XIX. 142], Ponorics a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Malomviz felett a Retyezát hegységben |!, Zood pataka, Falkenstein, Porkitzken, Szászujfalu [Fuss ap. Baumg. Mant. 46], Mogurel [Fuss Trans. 190], Gótzenberg (Grisb. Iter n. 22], Nagyszeben |! Kayser ap. Baumg. Mant. 46], Kisbun, Nagybun, Parajd [Baumg. 1. c.], Prazsmár [Schur ÓBZ. VIII. 981], Büdös (Schur VSV. X. 195], Öcsém [Schur VSV. X. 168], Maros forrása ge ÓBZ. VIII. 25], Ditró [Fuss Trans. 190], Borszék [Schur VSV. X. 152, 154, Tihueza a Borgó szorosnál [Fuss C. Arch. 390], gazsi Görgény vi- dékén [Walz MNL. III. 67], Rodna [Schur VSV. X: 123] ui hegyvi- déke [Pore. En. 17], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 649. S. Filipendula L. spec. (ed. 1753) 490. — [S. Füipanduld Baumg.* En. II. 46]. — Kaszálókon, gyümólesósekben, füves dombo- kon az egész terület mezei táján. DRYAS. — GEUM. 215 f) Dryadeae Vent. tabl. III. 549. 161. Dryas L. gen. n. 637. 650. D. octopetala L. spec. (ed. 1753) 501. — |D. octopetala Baumg.* En. II. 72]. — Havasok sziklás tórmelékes magaslatain. — Skerica Padságnál [Simk. Album 184], Jogorván köve a hetyezát hegy- ségben [Csató Erd. Muz. IV. 80], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Dregus és Bráza havasai [Baumg. 1. c.], Királykó |! Andre Dot. Zeit. XI. 456], Keresztényhegység [! Fuss Trans. 190], Duesecs, Kóhavas, Piroska |! Baumg. I. c.], Csukás ! [Kotschy ZBG. III. 140], Öcsém (Fro. Arch. 156]. Nagy-Hagymás, Egyeskó [Janka ÖBZ. XVIII. 200], Sza- lárd patak forrásainál [Nagy ap. irl Tord. 102], Korongyis | Reckert VSV. VI. 19], Ünókó [Schur VSV. X. 139]. 162. Geum L. gen. n. 636. 651. G. urbanum L. spec. (ed. 1753) 501. — [G. urbanum Baumg.* En. II. 69. — G. robustum seu G. vicanum Schur herb. ! En. 183; G. strietum et G. intermedium Sehur herb.! En. 183, — nec aliorum. — G. montanum Cserni! Gyulaf. 31. — G. Pyrenaicum Landoz I. 6, — de quo in Enumeratione sua II. tacet Auctor.]. — Cserjés erdős helye- ken az egész terület mezei és hegyi táján kózónséges. 651/05. G. Teszlense (Aleppicum » urbanum) Simk. Szedtem a Bü- dós gerinezén és a Teszla tövén erdei utakon és erdei vágásokban marha- járó ösvények mentén 1500 met. magasságban, a G. Aleppicum Jacq. és G. urbanum L. társaságában, melyek kózépalakja. — 'l'ermetére nézve a G. urbanumhoz hasonló ; különbözik azonban attól már rövidebb és merevebb kocsánai, de főkép a G. Aleppicum-éhoz hasonló termésgömb- jeiben. A gömböket alkotó terméskének magrejtője ugyanis sűrű és haj- szálforma sertéktól borzas ; terméskéi csőrének felsőforgója pedig szin- tén zöldes egyenest felfelé álló mint a G. Aleppicumnál s hosszabb és szörösebb is mint a G. urbanum terméskéinek forgói. A G. Aleppicumtól könnyen megkülönböztethető gyöngébb termete s csak fél akkora vas- tagságú kocsánairól. — [Legi secus vias et calles ad radicem montis «Teszla» 1500 met. s. m. in silvis ezduis, et in monte Büdös sociis G. Aleppicum Jacq. et G. urbanum L.; quorum medium. Habitu G. urbano simile, sed distinguitur ab eo: pedunculis brevioribus et rigidioribus, neenon precipue fructuum capitulis illis G. Aleppici similibus. Peri- carpia nam setis densis filiformibus sunt hirsuta, etiam aristse biarticu- late articulus superior virescens erectusque quam in G. Aleppieo, et longior pilosiorque quam in G. urbamo. — A G. Aleppico facile dis- tingues : habitu debiliori et pedunculis dimidio tenuioribus. | 652. G. Aleppicum Jacq. Icones rar. I. (1786) t. 93. [G. strictum Ait Hort. Kew. II. (1789) 217. — G. intermedium Baumg.* ! En. II. 69; Csató Erd. Muz. IV. 80; Sehur VSV. X. 195, non Ehrh. — 216 GEUM. — WALDSTEINIA. G. inclinatum Schur herb.! Verh. sieb. Ver. X. 158 ; Sehur En. 184, non Sehleieh.]. — Havas vidékek patakainál s kavicsos gyepes he- lyein a havasalj tájig, fókép lakások közelében. — Felső- Vidránál az Aranyos mentén |Simk. Term. Füz. V. 53], s a La-grope völgyben a Balaesána alatt|!| Seréli havas a Rinero. hegységben [Csató I. e.]; Kercesora, DERI és Fogaras hegységei |Schur En. 184], Királykó alatt a Tontyes nevű telepen [!], Brassó! és Tusnád hegyei |Baumg. sali igy a Büdösen [!Schur ÖBZ. VIII. 287 ; Schur VSV. X. 195], Töpe és oe Tópe Alsó-Rákosnál, Segesvár, Lóvete, Hargitta [Baumg.! l. e.], Nagy-Hagymás | (Janka Kózlem. XII. 186], Borszék (Baumg. herb.! Fuss Trans. 191], Kereszthegy [Schur ! VSV. X. 158], Besztercze és Rodna hegyein | Baumg. En. II. 69], Zajzonvólgy, Teszla, Garcsinvólgy |! |. 653. G. rivale L. spec. (ed. 1753) 501. — [G. rivale Baumg.* En. II. 70. — G. hybridum Wulf. in Jacq. Miscell. II. 33; Baumg. I. e.]. — Havas vidékek patakai s csermelyei mentén a hegyi tájtól a ha- vasi tájig. — Kolozsvárt a Felek alatt levő völgyben [Landoz I. 6 ; II. 29], Padság hegyvidékén a Muntyele-mareig |! Freyn Közlem. XIII. 196], a két Arany os forrás vidékén a Biharhegy ségben (! Kern. ÓBZ. XIX. 205], Retyezát hegység |! Csató Erd. Muz. IV. 80], Pareng hava- sok (!], Ponorics a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 18], Folte pataka a Cibinhegységben |Ormay exs.!|, Muncsel havasai, Pojana- Nyamcezuluj, Domna völgye, Bulla vizesése | Fuss Trans. 191], Arpás ha- vasai |!Schur En. 183], Királykó |! Kotschy ZBG. III. 64], Buesees [Freyn l. c.. Keresztényhegység |!Fuss Trans. 191], Kereszthegy [SBchur VSV. X. 158], Korongyis |Reckert VSV. VI. 18], s Rodna többi hegyei | Pore. En. 17], Kóhavas, Teszla, Csukás, Piroska |!]. 654. G. reptans L. spec. (ed. 1753) 50 (G. reptans Baumg." En. II. 71. — Sieversia reptans Spr. Syst. II. 543]. — Havasok kóvecses törmelékes magaslatain. — Csorte [Fuss Trans. 191], Negoj [Barth herb.!|, Arpás havasai |Schur En. 184], Bucsecs (bőven! Daump. l. c.j, Unókó | Andre Bot. Zeit. XI. 456]. 655. 6G. montanum L. spec. (ed. 1753) 501. — [G. montanum Daumg.* En. II. 70. — Sieversia montana Spr. l. c. — G. reptans Csató Erd. Muz. IV. 80 ex ipso in Erd. Muz. VI. 39. — Havasaink füves lejtőin a havasi tájig — Muntyele-mare |Freyn Közlem. XIII. 126], pud havasok |!Csató Erd. Muz. IV. 80], az egész Cibin- hegységen |Grisb. Iter n. 23]. Szurul [Baumg. l. c.|, Vurfa-Tataru, A vrisel, Csorte, Negoi, Butyán [Fuss Trans. 191], Domna-volgye [Fro. VSV. VII. 126], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Vurfu-Luci (Baumg. 1. c.), Királykó [!], Bu- csecs !, Keresztényhegység !, Kóhavas, Csukás, Teszla, Piroska, Har- gitta, Rodna havasai [Baumg. l. c.], Bulla tava alatt [Ormay exs. !]. 163. Waldsteinia Willd. in Neue Sehrift. Naturf. Fr. II. (1799) 105. 656. W. geoides Willd. l. e. 106. — [W. geoides Daumg.* En. II. 37]. — Erdókben s azok tisztásain a mezei tájon. — Kolozsvár |! Lan- WALDSTEINIA. — FRAGARIA. 917 doz I. 6], Berkenyes [Freyn Kozlem. XIII. 126], Feketelak, Kisczég [Janka Linn. XXX. 566], Tordahasadéka. Székelykó [! Wolff. MNL. I. 58]. Nyirmezó [Csató exs.!] Csáklyaikó |Pávai ap. Fuss Trans. 192], Boicza az Erezhegységben |!|, Segesvár, Nagybun, Bonyha, Tópehegy Alsó-hákosnál |! Baumg. l. c.], Brassó (Fuss Alt. Arch. II. 369], Ocsém |Schur En. 184]. 657. W. trifolia Roch.* ap. Koch. Linn. XIII. (1838) 337. — (W. triloba Hornung in Baumg. Mant. (1846) 45. — W. Sibirica Auct. Trans. — non Tratt. Rosac. Monoegr. III. (1823) 108, — cujus stirps genuina est floribus albis przedita, et cum Dalibarda ternata Stephan in Mem. Soc. Mosc. I. (1806) 129 tab. 10 1dentica. Comaropsis sibirica Auct. Trans. — non DC. Prodr. II. (1825) 555]. — Délkeleti- Erdély magasabb hegyvidékein, erdós vólgyek mentén a mezei tájtól a havas- alji tájig. — Székelv-Udvarhely (Janka OBZ. XVIII. 299], Homoród- fürdő | Wolff ap. C. Fuss. VSV. Il. 175], Zajzon pataka |! Kotschy ZBG. III. 139], Ojtoz szorosa [Hornung* ap. Koch. Linn. XIII. 338], Bor- szék | Wolff ap. Janka Linn. XXX. 566], Kereszthegy [Janka l. c.]. 164. Fragaria L. gen. n. 633. 658. F.vesca L. spec. (ed. 1753) 494.-— |F. vesca Baumg.* En. II. 58. — F. efflagellis et F. semperflorens. Duchesne in Lam. Dict. II. 532]. — Erdős cserjés helyeken az egész terület mezei táján s innen az alhavasi tájig. 659. F. elatior Ehrh. Beitr. VII. (1792) 23. — [F. pratensis et F. moschata Duchesne Hist. des Frais. (1766). — F. elatior Kovács" ap. Sternh. Sieb. 28]. — Kaszálókon, füves cserjés dombokon a mezei tájon. — Nagyszeben (Fuss VSV. XIII. 149], Marosvásarhely [Kovács l. c.], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 18]. Kertekben is tenyésztik. 660. F. collina Ehrh. Beitr. VII. (1792) 26. — [F. collina Baumg.* En. II. 59. — F. viridis; F. nigra etc. Duchesne 1. c.]. — Napos dombokon a mezei tájon; Schur szerint a havasi tájig. — Kolozsvár [! Landoz I. 6], Kolos, Boós, Ajton, Berkenyes, Botorom és Virágosvólgy, Torda (Freyn Közlem. XIII. 125], Bilak, Déva, Vajda- Hunyad [!], Russ, Nagy-Oklos a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 18], Plostyina a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 80], Szász- város [Unver. ap. Fuss. Trans. 196], Székácsvölgy [Csató Székács 260], Nagyestr, Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Rothberg, Giresau [Fuss ! Trans, 196), Arpáshavasa [? Schur En. 186], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó, Balázsfalva mellett s a köztük fekvö vidéken [Barth VSV. XVIII. 69], Segesvár [Fro. Schássb. 30], Persány [|Schur VSV. X. 211], Brassó [(Schur En. 186], Besztereze | Herzog Bistr. 19], Rodna és Gáncs vidékén mindenfelé |Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 660/b. F. Hagenbachiana Lang. ap. Koch in Flora XXV. (1842) 532. — [F. Hagenbachiana Janka* Linn. XXX. 567]. — Magasabb erdőkben Kolozsvár mellett (Janka 1. c. |. i t F. grandiflora Ehrh.; F. chiloensis Ehrh.; F. virginiana Ehrh.,— hine-inde coluntur. — Kertekben tenyésztve helyenként. 218 COMARUM. — POTENTILLA. 165. Comarum L. gen. n. 635. 661. C. palustre L. spec. (ed. 1753) 502. — (C. palustre Baumg.* En. IL. 72). — Lápos tózeges réteken a mezei tájon. — Arpás falu felett |? Schur VSV. III. 85, Giresau, Ujegyháza, Szászkézd, Lóvete Oláhfalu, Kukojszás ! a Büdósnél | Baumg.! I. c.], és a Büdös többi láp- jain [Sehur OBZ. VIII. 291], Kosna a Rodnai-hegységben [Porc. En. 18]. 166. Potentilla L. gen. n. 634. 662. P. supina L. spec. (ed. 1753) 497. — |P. supina Baumg. En. II. 60. — P. lmmosa Sehur ! Sertum n. 878; Schur En. 189; Fuss! Trans. 197: est variatio caule erecto]. — Nedves árkokban árteres 1szapolt helyeken az egész terület mezei táján. t P. morvegica. Schur En. 189, — si-tit secundum specimen herbarii Sehuriani lembergensi, statum juvenilem Agrimonis, solum e folis radicalibus constantem ; specimen illud mancum folis imis pinnatis (nec ternatis) foliolisque magnis obovatis a P. norvegica L. longe abest. — Erdélyből eddig nem láttam ; de Mármárosból igen. Porcius Rodna mellett találta egyszer egy kertben, de később hiába kereste ott [Porc. En. 18], Landoz pedig Kolozsvár mellől közli |Lan- doz 117-29]; t P. tanacétifolia Schur En. 189 (P. pensilvaniea Schur Sertum n. 899| seeundum specimen herbarii Schuriani lembergensi plantam externam sistit. — Külföldi növény a Schur lembergi herbariumának példánya nyomán. t 663. P. rupestris L. spec. (ed. 1753) 496. — [P. rupestris Daumg.* En. II. 60, — sed in herbario ejus deest|. — Sziklás napos hegyeken a mezei tájon. — Déva |? Téglás Tudósitv. I. 19], Tópehegy Alsó-Rákosnál, Czenkhegy Brassónál |Daumg. l. c., Oesém [Schur OBZ. VIII. 22]. 664. P. anserina L. spec. (ed. 1753) 495. — [P. anserina Baumg.* En. II. 59]. — Legelókón, fövenyes réteken, utak mentén az egész te- rület mezei táján. 665. P. obscura Willd. spec. II. (1799) 1100 ; Koch Syn. Ed. II. 937. — [P. pilosa et P. recta Baumg.* ! En. IT. 61 ; Auct. Trans. aliorum etiam, — non L. nec Willd: carpella nam in stirpe nostra sempei carina angustissima cincta, e£ indumentum eglandulosum. — P. laci- niosa Czetz herb.! et Czetz Erd. Muz. VI. 19. — Napos és kóves vagy cserjés dombokon az egész terület mezei táján. 665/b. P. laciniosa Kit. in. Nestl. Potent. (1816) 45; Icon in Lehm. Pot. (1856) tab. VII. ! — [P. laciniosa Baumg.* Mant. 48). — Napos fövényes dombokon. — Apahida a Mezóségén |Schur herb. ! et Schur En. 189], Zám [Baumg. Il. c.]. 666. P. canescens Bess. Prim. Fl. Gall. I. (1809) 330. — [P. in- termedia Baumg.*! En. II. 62 et Auct. Trans. — non L. — P. in- POTENTILLA, 919 clinata Auct. Trans., — non Vill — P. eurvidens Scehur herb.! et Sehur En. 190. — P. Rodnensis Porc. Naseud. 198. — P. Sadleri Schur Verh. sieb. Ver. X. 63 ex descriptione, — non ex herbario ejus lembergiensi].— Szikár napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 7; II. 29], Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 74; Wolff MNL. I. 59], Székelykó (Winkler OBZ. XVI. 48 sub P. intermedia |, Felsó-Gáld [Barth Arch. XV. 109], Kecskekó [Schur En. 190], Bilak [Sehur VSV. X. 63 sub P. Sadleri], Kórósbánya |Kern. OBZ. XIX. 167], Zám, Déva |! Sehur En. 190 sub P. curvidente !|, Nagycesür | Fuss Trans. 198], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95 sub P. intermedia), Kóha- lom s Alsó-Rákos hegyei | Baumg.! l. c.], Brassó |Sechur En. 190], Bü- dós [Schur En. 190 sub P. curvidente|, Kereszthegy |Schur En. 190], Besztercze | Fuss Trans. 198], Rodna vidéke | Porc. En. 18]. 666/b. P. Baumgarteniana Schur*! En. (1866) 191. — [|P. cane- scens f) fallax Uehtr. Jahresb.Schles. Gesellsch. f. vaterl. Cultur XLIV. (1867) 81. P. canescens » obscura Mihi, seu P. inclinata »« obscura Porc. En. 18]. — Napos dombokon a mezei tájon. — Segesvár | Baumg .! ap. Schur l. e], Brassó Várhegye |Schur l. c.], s bizonnyal több más helyen is. Rodna vidéke | Porc. 1. c.], Csuesa, N.-Sebes, Bolnokhegy |!]. 667. P. argentea L. spec. (ed. 1753) 497. — [P. argentea Daumg.* En. II. 63. — P, Detommasii Schur ! En. 191, — non Ten.|. — Napos szikár helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 667/b. P. impolita Wahlenb. carp. (1814) 155. -— [P. neglecta Baumg.* ! En. IL (1816) 63, — Baumgartenius nam non solum citatio- nem P. impolitz» Wahlenb., sed etiam diagnosim illa ad suam stirpem descripsit. — P. albovillosa Schur! En. (1866) 191]. — Dombok fü- ves napos helyein a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 98], agyág és Déva hegyei [!], Szt-Erzsébet. Talmáes |Schur En. 191, 192], Segesvár |Baumg. herb. !]. Kóhalom, Héviz |Daumg. En. II. 65]. 668. P. microdons Schur* ! En. (1866) 199. — [P. Sileziaca Üchtr. in Jahrb. Schles. Ges. f. vaterl. Cultur XLIV. (1867) 82. — P. collina Sehur! En. 192 pro p.; Landoz II. 29]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvárt (a Hármasdomb felé ! ; Landoz II. 29], To- roczkó [Schur herb. lemb. !|, Mundra, Reussen |Schur! 1. e.]. 668/b. P. collina var. cano-viridis Schur Ost. bot. Zeit. XIX. (1869) 208. — [P. thyrsiflora Hülsen ap. Zimmeter in A. Kern. Schedze . I. (1882) 21. — P. Güntheri Baumg.* Mant. 47 ex descriptione et loeis natalibus ; Landoz II. 29; Freyn! Kózlem. XIII. 126. — P. col- lina Schur En. 192 pro majore parte; Fuss Trans. 199 ; Barth ! Arch. XV. 109 ; Porc. En. 18]. — Napos eserjés dombokon a mezei tájon. — Csuesa [Freyn! l. c.], Kolozsvár [Landoz l. c.j, Apahida [Barth 1. c.], Torda | Wolff in Schur herb. lemb. !j, Toroczkó és Enyed közt |Schur ! En. 192], a Maros mellékén Dobra és Déva hegyein, a Sztrigy mellé- kén Kovrágy, Váralja és Kóalja-Ohába mellett [!], Szelindek |Schur ÓBZ. XIX. 208], Talmáes [Schur herb. lemb.!] Kóhalom Málnás, Száldobos |Daumg. Mant. 47], Brassó [Schur En. 192], Rodna vidéke | Porc. 1. c.]. — Bizonnyal több más helyen is. t P. Wiemanniana Günther et Schummel ! (1813), idest P. Gün- 290 POTENTILLA. theri Pohl (1815), — apud nos non nascitur. — Nálunk nem honos, s ezért a P. Wiemanniana Borb. Közlem. XV. 372, (non Günther et Schummel), melyet Borbás a Retyezát hegység Klopotivai völgyéből jelez, valamely más Potentillára vonatkozik. : 669. P. arenaria Borkh. in Fl. der Welt. II. (1800) 248. — [P. incana Mónch. Meth. Suppl. (1802) 249; Baumoe.* En. II. 65. — non Lam. — P. einerea Koch Syn. ed. II. 241 ; et Auct. Trans., — non Chais. — P. verna Auct. Trans. plurium, — non L.]. — Napos füves dombokon és mezókón az egész terület mezei táján. variat.) folus ternatis: J^ trifoliata Koch Syn. (ed. II. 1843) 941 pro var. P. cinerese. — |P. Tommasiniana F. Schultz in Pollichia 1859 p. 7. — P. subacaulis Wulf, — non L. spec. (ed. 1762) 715]. — Az előbbi társaságában, így pl.: Csucsa | Feicht. Kózlem. IX. 94], Sze- lindek, Brassó |Schur En. 194], Sajóvölgye [Porc. En. 18]. 670. P. rubens Crantz Stirp. Austr. fasc. II. (1769) 75. — [P. opaca, et P. verna Baumg.*! En. II. 64, 65 et Auet. Trans., — non L. — P. ve rna b ) glutinosa Schur! En. 193. — P. Schurii Fuss exs. ! in A. Kerner Fl. exsicc. Austr.-Hung. nro 837 (1884) pro parte]. — Erdős cserjés dombok füves helyein a mezei tájon. — Kolozsvár |Bchur VSV. X. 98: Landoz II. 29]. Dobra [Barth herb. !], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 123], Székács völgy [Csató Székács 260 sub P. verna|, Hermány [Fuss exs.! in A. Kerner Fl. exs. Austr.- Hung. nro 837 pro parte], Nagyszeben |! Reissenb. VSV. V. 114], Nagycsür | An- dre Bot. Zeit. XI. 457], Szászujfalu, Rothberg, Dolmány, Szt-Evzsé- bet, Kisdisznód, Giresau | Fuss! VSV. XV. 123], Nagyselyk, BDalázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagvekemezó [Barth VSV. XVIII. 70], Med- gyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár, Kóhalom, Brassó | Baumg. l. c. |, Besztercze [Herzog Bistr. 20], Sajóvólgye [Pore. En. 18]. — Rodna mellett, hol Schur VSV. X. 131 szerint szintén előfordulna, Porcius En. 18 szerint ner» terem. — 671. P. patula W. et K. Icones II. t. 194 (1804). — [P. hirta Baumg.* herb.! et Baumg. En. II. 64, nec non Auct. Trans., — non L. — PF. ehrysoceraspeda Janka OBZ. IV. 188, P. pratensis Schur! VSV. X. 98! En 192, — non Herbich. — P. Schurii Fuss exs.! in A. Kerner Fl. exsicc. Austr.-Hung. nro 837 (1884) pro parte]. — Erdők cserjések szélein, dombok kaszálóim, a mezei tájon. — Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 19], Kolozsvár |! Andra Bot. Zeit. XI. 456, 457], Kolos, Boós [Frevn Közlem. XIII. 126], Szt- Gothard [Janka exs.! ap. Fuss VSV. XIX. 210]. Záh [Barth Arch. XV. 109], Tordán Mészkő felé | Wolff exs.! ap. Fuss VSV. XVIII. 186], Vajda-Hunyad szénamezői [!], Szász- város |Unver. ap. Fuss Trans. 199]. Nagyszeben |! Schur En. 192 sub P. pratensi], Hermány [Fuss exs.! in A. Kerner l. c.|, Nagvesür [Fuss exs.!| Mikeszásza [Barth ! ap. Fuss VSV. XX. 183], Hosszüaszó, Bzászesanád [Barth! Arch. XV. 109], Ujegvháza, Alezina, Segesvár, Kóhalom | Baumze. 1. c.]. 672. P. aurea L. Amoen. IV. (1759) 316. — [P. aurea Baumg.* En. 66]. — Havasok legelóin — Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 196], Szurul [Baumg. I. c.], Árpás havasai [Schur VSV. III. 85], Vurfu- POTENTILLA, 2391 Luci, Buesees, Kóhavas | Baumg. l. c.], Teszla | Kotsehy ZBG. IH. 139, Hargitta [Fuss Trans. 200], Rodna havasai (Janka Linn. XXX. 566 ; Porc. En. 18]. 672; b. P. chrysocraspeda Lehm. Index. semin. hort. Hamb. (1849); Lehm. in Walp. Ann. II. (1851—2) 506. — [P. grandiflora Daumg.* herb.! En. II. 68; et Auct Trans., — non L.— P. transsilvanica Sehur! Sert. n. 990; Verh. sieb. Ver. X. 131. — P. pseudofrigida Schur herb. ! En. 195. — P. aurea Auet. Trans. plurium. — P. ambigua Salzer Reiseb. 323, — non Gaud, eujus stirps genuina est: P. frigida »« mul- tifida Lehm. — Sibbaldia procumbens Salzer Reiseb. 323, -— non L. . — Osszes havasaink legelóim s többnyire böven; továbbá a Hargittán [Fro. VSV. VIII. 103] s a Fancsal tetőn Görgény vidékén [Walz MNL. TIT. 67]. t P. dubia Crantz Stirp. Aust. Fasc. IT. (1769) 81 sub Fragaria — [P. minima Haller Fil. in Scheicher exsic. Cent. I. nr. 59 (1794)]. — A Buesees havascesoportjában a Babelén |Kotschy ZbG. III. 154, — sed in herb. Schottiano deest]. tehát már Rumániában. — Schur té- ved midőn azt állitja. hogy Kotschy a Királykóról] 1s közli ; egyébiránt a Babelén is hihetőleg csak a P. chrysoeraspeda a) minima Schur En. 195 alakot tekinthette Kotschy P. minima gyanánt, miként azt Schur is sejti [Schur l. c.] és Nyman is véli (Nvm. Consp. 225]. 673. P. villosa Crantz Stirps Fasc. II. (1763) p. 15 sub Fragaria. — [P. maculata Pourr. Mem. acad. Toulouse III. (1783) 326. — P. alpe- stris Haller Fil. in Ser. Mus helv. I. (1818) 53; Baumg." Mant. 48 Salisburgensis Haenke in Jacq. Coll. II. (1788) 68). — Havas tetőkön. — Árpás havasai [Sechur VSV. III. 85; Andre Bot. Zeit. XI. 451], Fogaras havasai [Schur En. 195), Buesecs |! Schur En. 196], Királykó, Csukás |!]|, Korongyis [Baumg. l. c.]. Unókó [Schur VSV. X. 132]. 674. P. chrysantha Trev. Index semin. hort. Vratisl (1818) 5.— [P. adscendens Baumg.* herb.! En. II. 62. — P. heptaphylla Schur herb. lemb.!, En. 196; Andre Bot. Zeit. XI. 457 ; Csató Erd. Muz. VI. 18. — P. amphibola Sehur herb.!, En. 198. — P. aurea Salzer VSV. VI. 95. — P. 5 : ! inclinata Csató ! Erd. Muz. IV. 80, — non Vill. — P. heptaphvlla Csató Erd. Muz. VI. 15 ; Andre Bot. Zeit. XI. 457. — P. intermedia Schur OBZ. VILI. 293, — non L|. — Erdők szélein, füves köves helyeken a havasalji A — Csuesa |! Freyn Kózlem. XIII. 126], Kolozsvár [Sehur VSV. X. 98], Kolos, Boós [Freyn! Kózlem. XIII. 126, Torda [Janka Linn. XXX 567 ; Wolff MNL. I. 59], Szt-Gothard (Janka I. c.], Toroczkó és Enyed közt [Sehur En. 197]. Aranyos melléke Padságnál, Székelykő, Csák- lvaikó, Ordenkusa völgye Szkerisóránál a Biharhegy ségben, Doicza az Erczhegységben, Zám, Nagyág, Haró, Déva, [!]. Kitid a Sztrigy mel- lékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Retyezát hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 80], Petrozsény [!], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 2007, Nagy- szeben [Fuss ap. Grisb. Iter. n. 28], Kisdisznód, Zoód, Verestorony szorosa, Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Rothberg, Giresau [Fuss Trans. 200 ], Monora, Hosszúaszó [Barth VSV. XVIII. 70], Medgyes [5alzer l. c. ; Barth 1. c.], Segesvár [Fro. Schüssb. 31], Kisszólós, Lóvete [Fuss 299 POTENTILLA. Trans. 200], Tópe! és Urmós-Tópe Alsó-Rákosnál, Homoród-Almás barlangja [Baumg.! En. 62]. ,rpás havasai [Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó!, Brassó [! Andre 1. c.], Keresztényhavas! Buesecs, Büdös |Schur En. 197—8], Szt-Annató ! (Schur OBZ. VIII. 293 sub P. intermedia], Besztercze | Herzog Bistr. 20], Rodna-Naszód vidéke [Schur VSV. X. 131; Porc. En. 15]. Kóhavas [!]. 674/b. P. Thuringiaca Bernh. ! in Link. En. II. (1822) 64. — |P. thuringiaca Schur* ! Sertum n. 912; En. 197. — P. heptaphylla Janka exs.! Kózlem. XII. 186; Czetz Erd. Muz. VI. 19; Porc. exs.! Simk. Kózlem. XVI. 78, — non Mill., cujus stirps sec. Koch syn. ad P. inter- mediam pertinet. — P. chrysantha 1) concinna Heuff.! Zool. Bot. Ges. VIII. 101. — P. intermedia Schur Verh. sieb. Ver. X. 195, — ex ipso]. — Szénamezókón, nyilt füves dombokon. Kolozsvár |!Schur VSV. X. 98], Szt-Gothard és vidéke [Janka exs.!], Torda hasadéka (! Schur VSV. X. 74], Déva mellett a Decebal hegyen |!|, Szt- Erzsébet, Vizakna, Nagyesür, Kakasfalva, Kisdisznód, Gótzenberg, Présbe, Mumma |Schur En. 197], Giresau [Fuss exs. !]|, Büdös (Schur VSV. X. 195], Szt-Annató [Schur ÖBZ. VIII. 293], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22], Rodna-Naszód vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 19; Porc. ! En. 18]. 675. P. reptans L. spec. (ed. 1753) 499. — (P. reptans Baumg. En. II. 67. — P. procumbens Cserni! Gyulaf. 31]. — Nedves helyeken, mezókón az egész terület mezel táján. 10676: P: procumbens Sibth. Oxon. (1794) 162, — |'Tormentilla reptans L.; Schur* Sertum n. 926]. — Hegyi és havasalji erdőkben. — Kercesora üveghutájánál [Fuss Trans. 203; VSV. XIX. 196], Árpás havasa [Sehur En. 188], Medgyes [?Salzer VSV. VIII. 8], Borszék (? Salzer VSV. VII. 53]. 677. P. silvestris Necker Gallo-Belg. (1768) 222. — /Tormentilla erecta L. spec. (ed. 1753) 500; Baumg.* En. II. 58. — Potentilla Tor- mentilla Scop. Carn. (ed 1772) I. 260. — Tormentilla nodosa, et T. montana Schur herb. lemb.! En. 188]. — Erdős cserjés helyeken a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. 678. P. alba L. spec. (ed 1753) 498. — |P. alba DBaumg.* En. II. 66. — Fragariastrum album Sehur Sertum n. 925]. — Hagyek kaszá- lóin, erdők füves tisztásaim, cserjésekben, a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 7], Kolos, Boós [Freyn Közlem. XIII. 125], Csáklyaikő, Bilak, Nagyág, Vormága|!|, Déva [! Téglás Tudósítv. I. 19], Vajda- Hunyad [!], Russ a Strigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 18], Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 202], Albai erdő Szerdahelyt [Csató Székács 260], Nagycsür, Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Szászujfalu, Gire- sau [Fuss Trans. 2021, Monora, Hosszúaszó [Barth VSV. XVIII. 70], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár | Fro. Schüssb. 31], Szászré- gen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 20], Sajó völ- gye [Porc. En. 18], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 679. P. Haynaldiana Janka in Boiss Fl. orient. II. (1372) 704; Janka Ost. bot. Zeit. XXII. (1872) 176. — [P. nivalis Csató* ! Ost. bot. Zeit. XXIII. 100, etiam ex ipso in Ost. bot. Zeit. XXIV. 253]. — Pa- reng havas sziklás teteje alatt. [Csató! l. c]. POTENTILLA. — AGRIMONIA. — AREMONIA. 993 680. P. caulescens L. Amoen. IV. (1759) 317. — [P. caulescens Daumg.*! En. II. 67. — Fragariastrum petiolulatum Schur En. 18$]. — Szikla résekben a Buesecs tetején [Baumg. l. c.]. 681. P. Clusiana Jacq. Fl. Aust. II. (1774) tab. 116. — (P. Clusi- ana Daumg.! En. 67]. — Vist és Dregus havasainak szikla réseiben [Baumg. I. c.]. 682. P. micrantha Ramond in DC. Fl. Franc. IV (1805) 468. — [P. prostrata Daumg.*! En. II. 68, et Auct. Trans. — Fragariastrum sterile Schur Sertum n. 921; En. 187]. — Hegyvidékek erdeiben és cserjéseiben a mezei tájon. — Nagyág, Vormága, Haró |!], Dobra, Ma- ros-Némethi, Déva [Baumg.! 1. c.], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 203], Nagydisznód [Fuss. ap. Grisb. Iter n. 24], Bongárd, Gire- sau [Fuss Trans. 203], Freck Fro. Arch. III. 142], Talmáes [Schur En. 187]. 9) Sanguisorbeae Torr. et Gr. Fl. am. bor. 428. 167. Agrimonia L. gen. n. 607. 683. A. Eupatoria L. spec. (ed. 1753) 448. — (A. Eupatoria Daumg.* En. IL 8]. — Gyepükóon, cserjésekben, erdőkben az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 684. A. glandulosa Simk. Term. Füz. II. (1878) 33 pro var. A. odorata Mill. — [A. repens Baumg." ! En. II. 8, — non L. — A. odo- rata var. nacrocarpa Borbás Budapest és körny. (1879) 278, — ex ipso in l. c. — A. odorata Auct. Trans., — non Mill.]. — Magasabb hegy- vidékek erdeinek szélein a mezei és hegyi tájon. — Csucsa [Feicht. exs. !], Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 44], Székelykó [Borb. OBZ. XXVIII. 311], Gyulafehérvárt a 'Mamut- hegyen [Cserni Gyulaf. 31], Marosnémethi, Déva [Baumg.! I. c.], Le- pusnik völgye a Retyezáthegységben, Zsijecz völgye a Pareng hegy- ségben [Simk. Kózlem. XV. 547], Nagvszeben mellett a Trinkbach mentén [!], s a Bruckenthal-féle kertnél valamint Talmácsnál [Schur En. 199], Czenkhegy Brassónál | Winkler OBZ. XVI. 47]. 685. A. pilosa Led. ind. "sem. hort. Dorp. (1823) 1. — [A. pilosa Simk.* Term. Füz. V. 44, 53]. — A Vlegyásza hegység Dragán vól- gyének szélein ritkás erdókkel benőtt hegyoldalokon, a hegyi tájon [Simk. 1. c.]. 168. Aremonia Necker elem. (1791) n. 768. 686. A. agrimonoides L. spec. (ed. 1762) 642 sub Agrimonia. — [Agrimonia agrimonoides L.; Baumg.* En. II. 9]. — PBükkós erdők árnyas nedves talaján. — Zám [!, Maros-Némethi, Vajda-Hunyad [Baumg. l. e.], Nagyapold, Kisdisznód völgye a Gótzenberg felé s a Gótzenbergen [!Fuss Alt. Arch. II. 368], Zajzonvólgye Háromszékben [Schur En. 198]. SIMONKAI : Erdély flórája. 18 [XS] 19 ER ALCHEMILLA, — SANGUISORBA. 169. Alchemilla L. gen. n. 168. 687. A. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 193. — (A. vulgaris Baumg.* En. I. 95. — A. vulgaris f) pilosa Neilr. Nied. Ostr. 889]. — Hegyi havasalji és havasi legelőkön az egész területen. var.) pilosissima Schur En. 904. — Bucsecs [Schur 1. c.], Felsó- Tómoós, Garesinvólgy Hétfalunál [!]. var.) glabra DC. Fl. Frane. IV. (1805) 451. — [A. truncata Bchur Verh. sieb. Ver. X. 132 ex desriptione. — A. fissa Andrae Dot. Zeit. XI. 459; Kotschy exs. ! n. 503; Schur En. 204; Czetz! Erd. Muz. VI. 10. — non Sehummel. — A. alpestris Porc. En. 19]. — Az előbbi társaságában fókép havasokon az egész területen. 687/b. A. hybrida L. spec. (ed. 1753) 123 pro var. A. alpinae. — Es montana Willd. En. Hort. Berol. I. (1809) 170; Baumg. En. I. 95. —- A. pubescens. Auct. Trans., — non MB.!]. — Havasokon és ha- VEGA. legelőkön az A. vulgaris társaságában. — Hunyadi és Frecki havasok [Baumg. I. c.], Buty án (Schur En. 204], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Barczaság havasai [! Baumg. 1. c.], Rodna havasai [Porc. En. 19], Csukás, Kóhavas [!], 688. A. alpina L. spec. (ed. 1753) 193. — [A. alpina Baumg.* ! En. I. 96, — sed specimen herbarii ejus sine loco natali]. — Havaso- kon. — Bucsecs [|Daumg. I. c.] és Rumania határán a Zyrna völgyben [Kotschy ZBG. III. 276 — sed specimina in herb. Haynald deside- rantur]. 689. A. arvensis L. spec, (ed. 1753) 193 sub Aphanide. — [Al- chemilla Aphanes Leers; Daumg.* En. I. 96. — Aphanes arvensis L. l. c.]. — Szántókon a mezei tájon. Kolozsvár [Landoz II. 29], Szerda- hely, Szelindek, Nagycsür [Fuss Trans. 209], Kiskapus, Asszonyfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 70], Segesvár, Kóhalom, Marosvásár- hely [Baumg. 1. c.]. 170. Sanguisorba L. gen. n. 146. 690. S. officinalis L. spec. (ed. 1753) 116. — [S. officinalis Baumg.* En. I. 92. — S. auriculata Scop. : Bchur En. 205]. — Nedves réteken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 7], Bányabükk, Ajton, Ród, Muntyele-mare [Freyn Közlem. XIII. 126], Torda mellett a Po- lyani réteken [Wolff MNL. I. 59], Tordai-Erdóhát [Ercsei Tord. 175], Felvinez [Fuss Trans. 209], Marosporto [Cserni Gyulaf. 31], Váralja, Kovrágy [!] és Ganezága a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 19], Szászváros [onver. ap. Fuss Trans. 209], Szt-Erzsébet, Rothberg, Vestény, Giresau [Fuss ! Trans. 209], Nagyszeben ! Szt-Agotha, Lesses, Morgonda, Segesvár, Kóhalom [Baumg. l. c.], Medgyes, Szászivánfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 70], Brassó [Schur En. 205], Földvár [Freyn Kózlem. XIIL. 126], Szászrégen |Emerich ap. Fuss 1. c.], Besz- tereze [Herzog Bistr. 20], Naszód vidékén a Sajó és Marosvólgyében [Pore. En. 19], Záporcez [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. POTERIUM. — EPILOBIUM. 995 171. Poterium L. gen. n 1069. 691. P. Sanguisorba L. spec. (ed. 1753) 994. — [P. Sanguisorba Baumg." En. II. 92. — P. guestphalicum Bönningh. ap. Reichb. Germ. Exs. (1832) 610. — P. dictyocarpum Spach in Ann. sc. nat. 3: e ser. V. (1846) 34]. — Hagymás ([Czetz Erd. Muz. VI. 19], Mezőség [? Baumg. 1. e.], igy Záh, Pogáesa, Torda [Ercsei Tord. 36], Felsó-Gáld [Darth VSV. XIX. 141], Kecskekó [Schur VSV. X. 67], Apahida, Ma- rosvásárhely, Hosszüaszó ! [Barth ! Arch. XV. 109], Brassó [Schur En. 205]. 691/5 P. polygamum W. et K. Icones II. t. 198 (1804). — [P. polygamum Baumg.* En. II. 92. — P. muricatum Spach Il. c. (1846) 36. — P. Sanguisorba Cserni! Gyulaf. 31]. — Napos szikár helyeken az egész terület mezei táján elég bőven. XXXII. Onagraceae Juss. Ann. Mus. III. 315. 172. Epilobium L. gen. n. 471. 692. E. spicatum Lam. encycl. II. (1786) 373. — [E. angustifo- lium L. spec. (ed. 1753) 327 var. £). — E. angustifolium Baumg.* En. I. 324; et Auct. Trans. — Chamsnerion angustifolium Scop. Carn. I. (1772) 271]. — Vasuti tóltéseken, erdők irtásain a mezei tájtól a ha- vasalj tájig, s különösen minden magasabb hegyvidéken; alantabb vidékeken termőhelyei folyton változnak. 693. E. angustifolium L. a) spec. (ed. 1753) 347. — [Chamane- rion palustre Scop. Carn. I. (1772) 271, nomen ob E. palustre L. om- mittendum. — E. Dodonzai Vill. Prosp. (1779) 49 pro p. — E. angus- tissimum Ait. Hort. Kew. II. (1789) 5 ; Baumg.* En. I. 325]. — He- gyi patakok és folyók csorvás partjain s árterein a mezei és hegyi tá- jon. — Kolozsvár |Landoz I. 7], az Aranyos mentén Tordánál [Wolff MNE. I.. 59], a Bztrigy mentén Oláhbrettyénél [Csató Erd. Muz. VI. 19], s innen Bzajesdig és Fehérvizig |!|, Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [Simk. Kózlem. XV. 548], Zsilvölgye Petrozsénynél | Borb. Értekez. IX/XVI. 5], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 214], Szász- sebes [Csató Székács 261], Szászcsór, Nagyszeben [Fuss l. c.], Zood és Olt völgye Talmácsnál és Rakoviczánál [Baumg. l. c.], Kerczesora, Szombathfalva, Keresztényhegység [Fuss l. c.], Zajzon! völgye [Andrae Bot. Zeit. XI. 458], Ojtoz pataka [Baumg. l. e.], Csik-Szt-Domokos [Schur ÖBZ. VIII. 24], Tölgyes szorosa [Salzer Reiseb. 225], Rodna vidéke [Schur VSV. X. 194; Czetz Erd. Muz. VI. 13], Gánts [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. , t E. Fleischeri Hochst. in Flora 1896. p. 85. — Unókó [Schur En. 214, sed ibidem nec antea, nec recenter observatum]. Sem Schur előtt, sem utána senki sem látta e növényt az Unókovon. 18* 296 EPILOBIUM., 694. E. hirsutum L. a) spec. (ed. 1753) 347. — (E. grandiflorum All. Ped. I. (1785) 279; Baumg.* En. I. 326. — T'ypus habet caulem subvillosum et capsulas pubescentes; E. grandiflorum b) villosum Rochel ban. (1828) 41 f. 12 (— E. intermedium Sehur ! Sertum n. 95 En. 209. — E. hirsutum a) eriocarpum Borb. Ertekez. IX/XVI. 5) habet caulem capsulasque villosas; E. hirsutum $) subglabrum Koch syn. — habet caulem subglabram|. — Források, patakok, vizerek és vizárkok mentén az egész terület mezei táján. t E. hybridum Schur f. picnotricha Borb. Értekez. IX/XVI. 7 sed E. hybridum Schur! — E. parviflorum Schreb. — e Het lyeken Brassónál Keresztényfalva felé | Borb. 1. c.]. 695. E. parviflorum Schreb. Spicil. Fl. Lipa. (1771) 146. — [E. Benkóianum (ab amicis Denkói nominatum) in Benkő" Trans. I. (1778) 295, ex desriptione. — E. parviflorum Baumg. En. I. 326. — E. pu- bescens Roth Tent. I. (1789) 167. E. hybridum Schur! E. rivulare Schur! et Auct. Trans.; E. attenuatum Schur! et E. ternatum Sehur! En. (1866) 29, — quae omnia in herbario Schuriano lembergiensi exa- minavi.— E. limosum Schur ; stirps nec ex desriptione, nec ex frustulis duobus parvis herbarn lembergiensi recte extricanda, ideoque negli- genda; sed ab Zpilobio montano »« parvijfloro Neilr, quocum Schu- rius combinat, toto coelo aliena, vixque aliud quam E. parviflori forma macra minusque pilosa. — E. parviflorum x) alpigenum Borb. Erte- kez. IX/XVI. 7.]. — Nedves helyeken az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 4 HF E. Dacieum (subobscurum ? »« parviflorum) Borb. Ertekez. IXXIS. 9. — Árkokban Nagyenyed mellett, de Borbás az E. obscu- rumot Nagyenyed mellett sehol sem látta | orb. Il. c.]. 696. E. roseo-pubescens Lasch. Linn. VI. (1831) 493. — [E. roseo-parviflorum Neilr. Niedr.-Ostr. (1859) 874. — E. Knafi Cel. Prodr. Boh. (1875) 551 ; Borb." Ertekez. IX/XVI. 10. — E. opacum Peterm. — E. tetragoniforme Simk. Term. Füz. I. (1877) 105. — E. stenophyllum Borb. Ertekez. IX/XVI. (1879) 11]. — Forrásos he- lyeken s csermelyek mentén. — Girda vólgyében Szkerisora felett a Biharhegvségben |! Zernyest felett a Királykó hegyesoportjában [[Borb» ls esr 697. E. lanceolatum Seb. et Maur. Fl. Rom. Prodr. (1818) 138 f. 2. — |E. lanceolatum Sehur* ! Verh. sieb. Ver. III. 55]. — Arnyas er- dókben a mezei és hegyi tájon. — Árpás havasai [Schur! VSV. III. 85], Salamonkó Brassónál [Schur En. 212]. 698. E. montanum L. spec. (ed. 1753) 348. — [E. montanum Baumg.* En. I. 326]. — Magasabb hegyvidékek erdeiben az egész te- rületen s főkép a hegyi tájon. 698/b. E. collinum Gmel. Fl. Bad. IV. (1826) 265. — [E. colli- num Schur" Sertum n. 990. — E. perramosum Sehur! tam ex de- scriptione, quam ex exemplaribus herbarii ejus lembergiensi pluri- mis. — E. alpestre Czetz Erd. Muz. VI. 14 quoad plantam campestrem |]. — Erdós eserjés dombok és magasabb hegyvidékek szikárabb s napo- sabb helyein az egész területen. EPILOPIUM, 997 , 699. E. heterocaule (supermontanum -x tetragonum) Borbás" Ertekez. IX/XVI. (1879) 15. — (E. montano »« tetragonum Borbás in Budapest és Kórnyéke (1879) 270. — Sub E. tetragono apud Bor- bás E. roseum Sehreb. intelligendum]. — Erdókben a Vlegyásza csü- csa alatt Rogozsely felett | Borb. 1. c.]. 100. E. scaturiginum Wimm. in Schles. Ges. für vaterl. Cultur (1848) 125. — [E. nutans Kerner* Ost. bot. Zeit. XIX. 301, — non Schmidt nec Tausch. — E. Krausei (alsinefolium »« palustre 2) Uchtr. Ost. bot. Zeit. XXIV. 940. — E. Kerneri Borb. Ost. bot. Zeit. XXVI. 17. — Variat capsulis plus-minus canescentibus, itaque varieta- tes a] nigrescens et 8) canescens Simk. Kózlem. XV. 548 praebet[. -— Csermelyek s források mentén a havasi és havasalji tájon. — A Di- harhavasról és Kukurbetáról lefolyó csermelyek mentén [! Kern. 1. c.], Retyezát havasok [!Borb. 1. c.], Dusi szoros [Fuss ap. Kern. jOBZ. QGXSVT. 4:39]. Árpás havasai, Királykó, Ducsees [gyéren!], Rodna hegy- ségében a Rotundán [Porc. En. 20] s a Korongyison [Porc. Naseud. 191]. 701. E. palustre L. spec. (ed. 1753) 348. — [E. palustre Baumg.* En. I. 328. — E. nitidum Baumg. herb.! et Daumg. Mant. 56. — E. Schmidtianum Rostk. — E. hyssopifolium Sehur! En. 211 et Auct. Trans. — E. simplex Schur Verh. sieb. Ver. X. 154, 180, — non Schur herb. lemb. ubi sub hoe nomine E. parviflorum Schreb. asser- vatur. — E. palustre 8) pseudoscaturiginum Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 127]. — Nedves helyeken a mezei tájtól a havasalji tájig. — Dra- gán és Székelyó völgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár (| Landoz I. 7]. Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 30], Kis-Aranyos melléke Vidrá- nál|!, Nvegra és Szkerisora patakainál a Nagy-Aranyos vólgyvidékén (! Kern. ÖBZ. XIX. 300], Ruszka teteje, Malomviz felett a Retyezát hegységben, Szurduk Petrozsénynél, Kovrágy és Váralja közt a Sztrigy mentén [!]. Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 216], Czibinjézer, Bongárd [Fvss l. c.], Vizakna, Nagy-Szeben, [Schur! En. 210], Uj- egyháza. Szászsegesd [Daumg. En. I. 328], Árpás patakánál [! Sehur VSV. III. 86], Zernyest, Királykó[!], Prazsmár [Sehur En. 211], Felsó-Torja [Schur ÖBZ. VIII. 984], Szt-Annató [Schur ÖBZ. VIII. 293], Tusnád (!Schur VSV. X. 180], Homoród, Lóvete, Oláhfalu, Bor- szék [Daumg. Mant. 36], Uvegcsűr Görgény vidékén ( Walz MNL. III. 67],Kereszthegy [Sechur VSV. X. 158], Rodna hegyvidéke [Schur VS V. X. 124, Porc. En. 20], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Kukojszás [!]. var.) subvillosum Schur ! En. (1866) 210. — Szurduk Petrozsény- nél [Barth exs. !], Kereszténysziget hegyei [Schur Il. c.], Szára s levelei szórósebbek és ter- Pubeseentia eaulis foliorumque va- mete is többnyire magasabb mint a lidiori et statura plerumque elatiori typusnál. a typo differt. 702. E. obscurum Schreb. Spicil. Fl. Lips. (1771) 147. — [Stirps me judice sec. speciminibus in herb. norm. Schultz editis, descriptioni- que Sehreberi congruis, hybrida, ex E. adnato Grisb. et E. palustri L. orta. — E. obseurum Baumg.* En. I. 328, — ex descriptione, non ex 298 EPILOBIUM. herbario ejus. — E. virgatum Fries Fl. Hall. (1817) 66 ; Schur! Ost. bot. Zeit. 293, — non Lam. Dict. (1786). — E. chordorrhizon Fries.— E. fontanum Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. 293; Verh. sieb. Ver. X. 195. — E. phyllonema b) esarmentosum PBorb. Ertekez. IX/XVI. 22]. — Nedves helyeken a mezei és hegyi tájon, főkép E. palustre és E. adnatum társaságában. — Kistorony mellett a Cibin mentén, Nagyszeben, Arpás pataka, Prazsmár [Schur! En. 210], Felsó- és Alsó-Tómós [Borb. Értekez. IX/XVI. 21], Büdös [Schur! VSV. X. 154], Kereszthegy |Schur VSV. X. 158], a Szamos folyónál Uj-Rodna felé [Schur VSV. X. 124] s egyebütt is Rodna hegyvidékén [Porc. En. 20], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 103. E. adnatum Grisb. Bot. Zeit. X. (1852) 854. — [E. tetrago- num Baumg.* En. I. 327, et Auct. Trans. [excepto Borbás], — non L. — E. Lamyi Borb. Ertekez. IX/XVI. 20 quoad plantam ex Hosszü- aszó, — non P. Schultz ! in Flora 1844 p. 806]. — Nedves helyeken az egész terület mezei és hegyi táján. 704. E. roseum Schreb. Spicil. Fl. Lips. (1771) 147. — [E. ro- seum Daumg.* En. I. 327. — E. tetragonum Borb. Ertek. IX/XVI. 19, — non L. spec. (1753) 348, — Linnsus nam stirpis su: «folia lanceolato-linearia» adseripsit. — E. persicinum Schur! Sertum n. 995; En. 212. — E. radicans Schur! En. 213]. — Hegyvidékek ned- ves erdős helyein a mezei és hegyi tájon. — Dragánvólgye a Vlegyá- sza hegységben|!], Felek és Bányabükk közt, Torda hasadéka [Simk. MNL. II. 147], Tilalmas Toroezkónál, Padság patakánál, Nyegra fe- lett a Biharhegységhen, Boicza az Erczhegységben [!], Gyulafehérvárt az Ompoly mentén [Cserni Gyulaf. 30], Nagyenyed |Dorb. I. c.], Nagy- Szeben |!Schur En. 211], Zoodvólgye és Gótzenberg [Sehur! En. 212—215], Vurpod, Ujegyháza, az Olt és a Nagykükülló partjai [Daumg. l. e.], Árpás üveghutája [!], Brassó |Schur En. 212], Királykó, Püdös |Borb. 1. c.], Rodna vidéke [Porc. En. 20]. t E. montano-roseum Pore. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 127. — Leirás és lelőhely nélkül. [Sine descriptione et sime loco natali pubh- catum |. Hh t E. acidulum (subobseurum xx tetragonum) Borb. Ost. bot. Zeit. XXIX. (1879) 182; Borb. Ertekez. IX/XVI. (1879) 19. — A Büdös savanyú vizű forrásainál | Borb. 1. c.]. 105. E. alpestre Jaeq. En. Vind. (1762) 64, 239 pro var. E. mon- tani. — [E. trigonum Sehrank Baier. Fl. I. (1789) 644 ; Sehur* Ser- tum n. 994. E. alpestre var. c) brachyphyllum Borb. Ertek. IX/XVI. 19]. — Havasaink szakadékos burjános oldalain. — Biharhegységben a Pagyison Petrosz felett, de már Diharmegye területén |!] valószinü- leg azonban a Biharhegység erdélyi oldalán is elófordul; hetyezát ha- vasok |Simk. Kózlem. XV. 548], Cibinjézer, Domna völgye [Fuss Trans. 216], Arpás havasai [Schur En. 211], Királykó alatt a Krepatura szaka- dékban|!] Buesecs [Sehur En. 211], Sipot völgy a Csukás alatt [!],. Rodna havasai | Porc. En. 20]. 706. E. Biharicum (alsinefolium »« scaturigimum) Simk. Term. Füz. X. (1886) 181. — A Kukurbeta havas kóveeses csermelyei- EPILOBIUM. 299 nél a Biharhegységben az E. alsinefolium és E. scaturigimum társasá- gában. Termetében s levelei alakjában vala- mely kisebb — E. alsinefoliumhoz hasonló; de szára a virágzat alatt és koesánai sűrű szőröktől szürkék, mag- rejtői pedig elálló bunkós szöröktől szürkélnek. Emeze az E. scaturiginum- tól ered, a melytől azonban szintén kü- lönbözik: termete, tojásdad széles leve- lei, leveleinek valamint virágrészeinek sokkal gyengébb s gyérebb meze, vala- mint már fiatalon feketedő magrejtőivel. Habitu foliisgue E. alsinefolio cuidam minori simile; sed caule sub inflore- scentia pedunculisque pube densa canescentibus. germinibus etiam pilis clavatis patulis canescentibus ab illo differt. Indumentum hoc ab E. scatu- rigino oritur, a quo item distinquitur : habitu, foliis late ovatis, pube foliorum et partium floralium minore laxioreque, nee non germinibus jam junioribus nigrescentibus. 706/b. E. alsinefolium »« palustre Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 127, seu teste Pore. E. Haynaldianum Hausk. — Rodna vidékén a Cra- ciunel hegy pataka mentén. 707. E. alsinefolium Vill. Prosp. (1779) 45. — [E. origanifolium Lam. Encycl. II. (1786) 376. — E. alpestre Schmidt; Daumg.! En. I. 327 ; Schur Verh. sieb. Ver. II. 176 ; III. 85. — E. Sándorii Borb.! Értekez, IX/XVI. (1879) 26 — E. alsinefolium var. trichocarpum Kern.! Óst. bot. Zeit. XXVI. (1876) 109. — E. Brandzai et E. Stefa- nescui Pore. Magy. Nóv. Lap. IX. 127]. — Havasok esermelyei men- tén s nedves köves helyein, — és pedig főkép mint var.) trichocarpum Kern. — Biharhavasokon a Kukurbetán s a Diharon |!], Retyezát ha- vasok |!Schur En. 211], Sleveju-mare alatt a Pareng hegységben [Simk. Kózlem. XV. 547], Cibinhavasok [Fuss Trans. 217], Kercze- sora havasai [Schur En. 211], Bulla völgye [Schur OBZ. VIII. 394], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 85], Dráza havasain Bráza kószirte felé [Daumg. l. c.], Királykó [! Borb. Értekez. IX/XVI. 25], Buesecs [ISehur En. 211], Keresztény-havasok[!], Ünókó [Schur VSV. X. 132], s Rodna egyéb havasain [Pore. ! Naseud. 192]. 708. E. anagallidifolium Lam. Encyel. II. (1736) 376. — |E. alpi- num L. spec. (ed. 1753) 348 pro p. ; Baumg.* ! En. I. 328, et Auct. Trans. — E. anagallidifolium 8) carpaticum Porc. En. 20, — ex des- criptione|. — Havasok nedves helyein s esermelyei mentén. — hetye- zát havasok [Simk. Kózlem. XV. 547], Szurul |Baumg. 1. c.], Negoj, Bulla, Butyán [Fuss Trans. 217], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Fogaras havasai [S8chur En. 212], Buesecs [Baumg. l, c.], s Rodna ha- vasain, így : Galatz [Baumg. l. c.], Unőkő [Andrea Bot. Zeit. XI. 458] valamint Rodna egyéb havasain [Pore. En. 20]. 708/b. E. nutans Schmidt Fl. Boém. IV. (1795) 85; Tausch in Flora 1828 II. p. 460. — (E. nutans Schur* Verh. sieb. Ves II. 176..— E. Hornemanii Schur! En. 212]. — Havasok csermelyei mentén. — Biharhegységben a Piatra-arszán és Veresoján, de eddig csak a Bihari oldalon u Retyezát havasokon a Zsugyele pataknál! | Borb. Értekez. IX/XVI. 23], Czibinjézer [Csató Czibinj. 309], Arpás havasai [Schur ! VSV. ITT. .86], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Bucsecs [Sehur ! En. 212], Unókó [Schur ! VSV. X. 132]. 230 OENATHERA. — CIRCAEA. — TRAPaA. 173. Oenothera L. gen. n. 469. 709. Oe. biennis L. spec. (ed. 1753) 346. — [Oe. biennis Baumg.* En. I. 324. — Oe. muricata Schur En. 214, — non — L. Lilium bulbi- ferum Cserni! Gyulaf. 15, — non L.]. — Folyók mellékén s elparlago- sodott helyeken az egész terület mezei táján. — Eredeti hazája Virgi- nia, honnan Európába 1614-ben került s már a 18-dik században Európa-szerte közönségessé lett. 174. Circaea L. gen. n. 24. 710. C. lutetiana L. spec. (ed. 1753). 9. — [C. lutetiana Baumg.* En. I. 39]. — Nedves árnyas erdőkben az egész terület mezei és hegyi táján. 711. C. intermedia Ehrh. Beitr. IV. (1789) 42. — [C. intermedia Baumg." En. I. 40). — Nedves árnyas helyeken a hegyi és havasalji tájon. — Czibinjézer, Zoód, Porkiezken, Verestorony szorosa [Fuss Trans. 218], Árpás havasai [Schur VSV. III. 86; Andrae Bot. Zeit. XI. 458], Lóvete [Baumg.l. c.], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287], Bor- szék |Schur Reiseb. 81], Rodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 13; Porc. En. 920]. 112, C. alpina L. spec. (ed. 1753) 9. — [C. alpina Baumg.* En. I. 40]. — Arnyas sziklás helyeken és korhadó tuskókon a hegyi és ha- vasalji tájon. — Plesu hegy Csuesánál [Feicht. Kózlem. IX. 92], Mun- tyele-mare |Freyn Közlem. XIII. 124], a két Aranyos forrás vidéke a Diharhegységben [! Kern. OBZ. XIX. 302], Ducsum-Cserbul Abrud- bányánál|!], Pareng havasok [Borb. Ertekez. IX/XVI. 27], Munesel havasai [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 123], Présbe [Fuss VSV. XV. 123], Verestorony szorosa [Sigerus ap. Fuss l. c.), Szurul [Baumg. ap. Fuss l. c.], Plaju-Tataru, Butyán [Fuss l. c.], Árpás havasai |Schur VSV. III. 56], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Bucsecs [Freyn Il. c.], Keresztényhegység [! Baumg. ap. Fuss l. c.]. Büdös [Schur OBZ. VIII. 287], Tusnád [Schur VSV. X. 180], Lóvete, Hargitta [Daumg. En. I. 40], Oesém [Sehur OBZ. VIII. 23], Borszék [Salzer VSV. VII. 53]. Szalárd völgye [Nagy ap. Eresei Tord. 149], Uvegcsűr Görgény vidé- kén (Walz MNL. III. 67], Rodna hegysége [Baumg. En. I. 40]. 175. Trapa L. gen. n. 63. 713. T. natans L. spec. (ed. 1753) 190. — [T. natans Baumg.* En. I. 94]. — Morotvákban a mezei tájon. — Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 218], Nagyszeben, Giresau [Fuss! Trans. 218], Kóhalom [Daumg. 1. c.]. MYRIOPHYLLUM. — HIPPURIS. — CALLITRICHE. 132 XXXIII. ZHalorrhagidaceae R. Br. gen. rem. 17. 176. Myriophyllum L. gen. n..1066. 714. M. verticillatum L. spec. (ed. 1753) 992. — [M. vertieilla- tum Baumg.* En. II. 91]. — Álló vizekben a mezei tájon. — Kolozs- vár mellett a Szamosfalvi sóstóban [!Landoz I. 7; II. 30], Torda [Wolff MNL. I. 59], Balázsfalva, Hosszüaszó (Barth VSV. XVIII. 71]. Giresau, Freck, Skoré, Szombathfalva, Szt-Agotha, Kóhalom [Fuss Trans. 918], Segesvár [Fro. Schüssb. 32], Brassó [DBorb. Ertekez. IX/XVI. 29]. - 715. M. pectinatum DC. Fl. Fr. V. (1815) 529. — Álló vizekben az előbbivel Nagyszebennél [Schur* En. 215]. 716. M. spicatum L. spec. (ed. 1753) 992. — [M. spicatum Baumg.* En. IL 90]. — Alló vizekben a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 7], Oláhbrettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 19]. Székáesvolgy [Csató Székács 261], Nagyszeben, Giresau, Skoré [Fuss Trans. 219], Szt-Agotha, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 915], Segesvár [Fro. Schüssb. 32]. Hosszüaaszó, Dalázsfalva [Barth VSV. XVIII. 71], Szászrégen [Ercsei Tord. 157], Maros-Orosz- falu [Porc. En. 20]. 177. Hippuris L. gen. n. 11. 717. H. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 4. — [H. vulgaris Baumg.* En. I. 6]. — Allóvizek, morotvák szélein a mezei tájon. — Szt-Gott- hard és Czege kózt [Janka Kózlem. XII. 186), Nagyszeben [Schur En. 215], Szt-Agotha, Kóhalom [Baumg. l. c.]. - 178. Callitriche L. gen. n. 13. 718. C. verna Kütz. in Reich. Ieonogr. IX. (1831) f. 1179 —83. — (C. verna L. Fl. Suec. (1755) 2 pro p.; Baumg.* En. I. 6. — C. ver- nalis Koch Syn. (ed. II. 1843) 271. — C. intermedia et G. autumnalis Baumg. l. e. et Auct. Trans. — C. platycarpa Fuss exs.! in herb. norm. 696, — et Auct. Trans. — C. esspitosa Schultz; C. minima et C. stellata Hoppe; C. radicans Portenschl.: ex Hegelmaier Monogr. Call. 55. — C. fluitans et C. fontana Schur En. 216 pro var.]. — Viz- árkokban, tócsákban, tavakban az egész terület mezei táján egész a havasalji tájig. — Levelei alakjában s termetében a termőhelyek viz- bősége illetőleg vizszegénysége szerint szerfelett változik; ezért a bő vizben termő tavaszi növény, az ugyanazon helyen viz kiszáradtával szedettől, szerfelett eltérő termetű. 718/b. C. Transsilvanica Schur En. (1866) 216. — (C. alpina Schur* Verh. sieb. Ver. III. 93; Ost. bot. Zeit. VIII. 403, — solum 232 CALLITRICHE. — CERATOPHYLLUM. nomina. — C. wstivalis Sehur Ost. bot. Zeit. X. 395, — non Thuill.: ex Schur En. 216. — C. dioiea Sehur Verh. sieb. Ver. X. 98, — sed nomen hoc ineptum falsumque ipse Schurius in C. Transsilvanicam mu- tavit. — C. stagnalis Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 106 ; Schur! En. 216, et Auct. Trans. — C. pedunculata Schur En. 216, — non DC. eujus stirps genuina sec. Hegelmaier Monogr. Call. 57 solum in Europa occidentali australique oceurrit. — C. turfosa Schur En. (1866) 216. — non Bertero in Hegelmaier Monogr. Call. (1864) 59. — C. hamaluta. seu C. decussata Schur En. 217, — et Auct. Trans.]. — Hasonló he- lyeken mint az elóbbi a mezei tájtól a havasalji tájig, s a termóhelyek vizbósége szerint ép úgy változik levelei alakjában s termetében mint az előbbi. — C. vernalis Kütz következőleg van jellemezve Hegel- maier Monogr. Call. 55. lapján: «Die Art hat die kleinsten Früchten unter den europiüischen. ... Die Früchte variiren etwas in Deziehung auf das Verháültniss ihrer Lünge zur Breite, sind jedoch im Allgemei- nen mehr lànglich als die anderen Species; ebenso ist der Grad ihrer Zusammendrückung verschieden». — Az erdélyi Callitriehék mind igen apró termésűek s így Hegelmaier szerint a C. vernalis alakköré- hez tartoznak ; terméseikben azonban állandó különbséget mutatnak. Egy részüknek termése hosszabb mint széles, s így ezek Hegelmaier nyomán a C. vernalis Kütz typusát alkotják; másik csoportjuknál a terméskék majdnem kerekdedek s duzzadtak is, murváik pedig sarló- sak : ezek teszik a C. T'ranssilvanica Schur-t. — (C. Transsilvamica Sehur fructu parvo cum C. vernali Kütz. congruit, fructibus suborbi- eularibus turgidulisque et bracteis hamatis verum ab ea discrepat]. t C. hamulata Kütz. in Koch Syn. (ed. II. 1843) 271. — (Icon sec. Koch Syn. ed. IIL, in Reichb. Teonogr. IX. f£. 1200—1220, — ubi fructus magni delineantur|. — Dignoscitur ex Hezelmaier Monogr. Call. p. 56: «Fructus speciosi, suborbieulares vel paulo latiores quam longiores. Mericarpia dorso planiuscula, carina acuta fere rectangulari. Sulei lenissimi. Stigmata perlonga, reflexo adpressa, decidua. Pollen subglobosum. — Die Fruchtform dieser Pflanze ist im Reifezustand sehr ausgezeichnet, obgleich nicht leicht zu beschreiben. Die grossen, querbreiten, ungeflügelten und narbenlosen, am ehesten mit mehr oder weniger plattgedrückten Scheiben vergleichbaren Früchte lassen die Pflanze auf den ersten Blick erkennen». — Ily növényt hazánk egész területéről sehol sem láttam, s gyüjteményemben csak Németország- ból van meg. — (Talem stirpem ex Hungaria nullibi vidi, sed possi- deo eam in Germania lectam |. XXXIV. Ceratophyllaceae Gay Brit. II. 554 179. Ceratophyllum L. gen. n. 1055. 719. C. submersum L. spec. (ed. II. 1762) 1409. [C. submer- sum Dbaumg.* En. II. 90. — C. apiculatum Schur et lemb.!, En. CERATOPHYLLUM. — LYTHRUM. — PEPLIS. 933 217, — non Cham. — C. granulosum Schur herb. lemb.!, En. 218). — Allóvizekben morotvákban a mezei tájon. — Torda [Baumg. l. c.), Tóvis, Vizakna, Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 220], Nagyszeben [Schur En. 217—218], Segesvár [Fro. Schássb. 32], Kóhalom [Baumg. l. c.]. 720. C. demersum L. spec. (ed. 1762) 1409. — [C. demersum Baumg.* En. IL 89. — C. platyacanthum Schur herb. lemb. !, En. 218 est ipsissimum C. demersum L. — C. polyacanthum Scehur 1. c.]. — Hasonló helyeken mint az előbbi. — Záhi tó [!], Torda |Baumg. l. e.], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 105], Asszonyfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 72], Nagyszeben [! Kladni ap. Fuss VSV. XV. 105], Szt-Erzsébet [Sigerus ap. Fuss 1. c.], Giresau [Fuss l. e.]. Szakadát |Schur En. 218], Kóhalom [Baumg. l. c.]. XXXV. Lythraceae Juss. Dict. sc. nat. XXVII. 27; 453. 180. Liythrum L. gen. n. 604. 721. L. Salicaria L. spec. (ed. 1753) 446. — [L. Saliearia Baumg." En. II. 7. — L. tomentosum Schur Sertum n. 1017, — seu L. Coronense Schur En. 218]. — Arkok, állóvizek, folyók s patakok mentén az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 722. L. virgatum L. spec. (ed. 1753) 447. — [L. virgatum Baumg." En. II. 7]. — Hasonló helyeken mint az előbbi, de ritkább. — Kolozsvár [Landoz I. 7], Szamosujvár [Schur VSV. X. 113], Torda [Sechur VSV. X. 78], Kolos, Marosujvár [Schur En. 219], Nagyenyed [Borb. Ertekez. IX/XVI. 28], Bilak [Schur VSV. X. 64], Hátszeg [Daumg. l. c.], Russ a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 19], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 221], Szerdahely [Schur En. 219], Vizakna [Baumg. l. c.], Reussen, Kiscsűr, Nagyesür, Nagyszeben [Fuss Trans. 9291], Tür [Barth VSV. XVIII. 72], Segesvár [Fro. Schüssb. 33], Marosvásárhely, Dedrád [Baumg. l. c.|, Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 221], Borszék [Salzer Reiseb. 81]. 123. L. Hyssopifolia L. spec. (ed. 1753) 447. — [L. Hyssopifolia Baumg.* En. II. 7]. — Folyók, vizerek, tócsák mentén az egész terület mezel táján. 181. Peplis L. gen. n. 446. 194. P. Portula L. spec. (ed. 1753) 332. — [P. Portula Daumg.* En. I. 282. — P. alternifolia Janka Ost bot. Zeit. VI. (1856) 515, — non MD., — ex ipso Janka]. — Artereken s tócsáknál a mezei tájon. — Csuesa [Feicht. Kózlem. IX. 91], Dragán vólgye a Vlegyásza hegység- ben [!], Kolozsvár [Landoz ap. Janka OBZ. VI. 315 sub P. alternifolia], Bzt-Gothárd, Pujon [Janka Linn. XXX. 567], Torda [Baumg. l. c.], Vidra és Szkerisora a Biharhegységben [!], Várhely Hunyad megyében [Hazsl. Kozlem. X. 14], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 123], 234 SICYOS. — BRYONA. — RHODIOLA. Guraró, Nagyszeben [Fuss VSV. XV. 123], Kistorony [Schur En. 219], Vizakna, Freck, Barót, Lóvete [Baumg. l. c.], Árpás patakánál[!], Rodna és vidéke [(Czetz Erd. Muz. VI. 18; Porc. En. 20]. XXXVI. Cucurbitaceae Juss. gen. p. 393. 182. Sicyos L. gen. n. 1094. 725. S. angulatus L. spec. (ed. 1753) 1013. — [S. angulatus DBaumg.* Mant. 65]. — Városok és falvak sóvényein s gyepüin; hoz- zánk Éjszak-Amerikából származott. — Kolozsvárt a Kis-Szamosnál (Knapp ex verbis) Felsó-Szt-Mihályfalva, az Aranyos mellékén [!|, Szászváros [Barth exs!], Déva, Árpásfalva [Schur En. 220], Besztercze [Daumg. l. c.], Gyórgyfalva [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 183. Bryonia L. gen. n. 1093. 726. B. alba L. spec. (ed. 1753) 1012. — [B. alba et B. dioica Baumg.* En. II. 303. — B. aspera Stev. ex Cogniaux i in DC. Monogr, Phanerog. III. 476]. — Gyeptükón, sóvényeken az egész terület mezei táján. t B. dioica Jaeq. Fl. Aust. II. (1774) 59. — Torda [Eresei Tord. 65], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 28], Nagyszeben [Schur En. 221). t Ecballion Elateriwum Rich. Dict. Class. VI. 19. — Citrullus vul- garis Schrad. in Linn. XII. 412 (Cucurbita Citrullus L.]. — Cucumis sativus et C. Melo L. — Lagenaria vulgaris Ser. — Cueurbita Pepo L. [C. Melopepo L ; C. subverrucosa Willd] ; C. maxima Duch ; C. ver- rucosa L.; C. verrucoso »« Pepo Porc. En. 53, Porc. Naseud. 64 (solum nomina) ; C. aurantiaca Willd. — Omnes solum culte. — Mindannyian csak tenyésztve. XXXVII. Crassulaceae DC. Bull. Philom. (1801) n. 49. 184. Rhodiola L. gen. n. 1124. 727. R. Scopolii A. Kerner in herb. ! — [R. rosea Baumg." En. I. 347, et Auct Trans. et Hung, — non L. — Specimina R. roseae L. lapponicz in horto Vindobonensi a cl. A. Kerner culta, a p:anta nos- tra folliis crassioribus, late ovatis, evidenter discrepant]. — Havasok sziklás szakadékos magaslatain. — Valye-Csepilor a Biharhavasokon [!], Retyezát havasok, Sztrázsa, Pareng havasok [Daumg. Il. c.], Frumósza [Fro. VSV. VI. 193], Freck havasai [Daumg. I. c.], Bullató (Fuss VSV. XIV. 204], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Fogaras havasai, igy SEDUM. 935 a Vurfu-Luci [Baumg. l. c.], Királykó (! Fuss VSV. XIV. 204], Ducsees, Keresztényhegység, Kóhavas, Piroska és Rodna havasai [|Daumg. 1. c.]. 185. Sedum L. gen. n. 579. 728. S. maximum Suter Fl. Helv. I. (1802) 270. — [S. Telephium L. spec. var. 2) et e); Baumg.* En. I. 413 pro p. — Umbilicus veneris Benkő ? Trans. 119. — S. Anacampseros Ercsei Tord. 140; Salzer hei- geb. 323. — Anacampseros vulgaris Czetz! Erd. Muz. VI. 10. — S. album Cserni ! Gyulaf. 26. — 5. murale Reissenb. Verh. sieb. Ver. XVII. 136]. — Koófalakon, szőlők közt, köves erdőkben és cserjésekben az egész terület mezei és hegyi táján. 729. S. purpurascens Koch Syn. (ed. II. 1843) 284. — [S. Tele- phium L. spec. $); Baumg.* En. I. 413 pro p.]. — Hasonló helyeken mint az előbbi, de sokkal ritkább. — Csáklyaikó [Darth VSV. XIX. 144], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 226], Rodna hegysége [Porc. En. 921]. 730. S Carpaticum Reuss Kvet. slov. (1853) 162. — [S. Tele- phium $) purpureum Wahlenb. Carp. (1814) 154, — non L. — 5. purpureum Baumg.*! En. III. 346; Mant. 43. — 58. Fabaria Koch Syn. (ed. I. 1837) 258 exclusis synonymis ; ed. II. pro p. — S. purpu- rascens Fuss Trans. 227, — non Koch.] — Havasvidékek sziklás he- lyein a hegyi tájtól a havasi tájig. — Csepilor völgy a Biharhegység- ben [!Kern. ap. Fuss Trans. 998; ÓBZ. XX. 18], Retyezát havasok [!Schur En. 226], Kerezesora havasai [Sehur l. c.], Árpás havasai [! Scehur VSV. III. 86]. Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó [!], Buesecs [!Schur En. 226], Keresztény havasok (!], Hargitta, Arszul [Baumg. l. c.], Rodna havasai [! Bielz ap. Schur VSV. I. 101 ; Porc. En. 21]. 131. S. Cepaea L. spec. (ed. 1753) 431. — [S. spathulatum W. et K. Icones II. t. 104 (1802) ; Schur* Sertum n. 1056]. — Szikár dom- bok ritkás erdeiben és cserjéseiben a mezei tájon. — Toroczkó | Lerchenf. ap. Schur En. 226]; de bizonynyal Erdély több más helyén is föllel- hetó lesz. t 732. S. album L. spec. (ed. 1753) 432. — [S. album Baumg.* En. I. 415, — sed in hebario ejus deest; nec Fuss nec ego in Trans- silvania legimus, nec in ullo herbario e Transsilvania inveni. — 5. album Landoz! I. 7, Eresei Tord. 139, Sigerus et Emerich ap. Fuss Trans. 299, Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 22, — ad S. glaueum W. et. K. pertinent]. — Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.]. 733. S. glaucum W. et K. Icones II. t. 181 (1804). — [S. glau- cum Baumg.* En. I. 415. — S. hispanicum Auct. Trans, — non L.; eujus stirps genuina ex ipso Linnaeo perennis, hodieque aut ignota, aut in Hispania non provenit (Willkomm Prodr. Hisp. III 143): quare nomen hoe Linnaeanum omnino rejiciendem (Boiss. Fl. Orient. II. 789). — S. anglicum Schur Sertum n. 1063 ; En. 227, ex locis indicatis. — S. album Landoz! I. 7; Eresei Tord. 159; Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 92; Sigerus et Emerich. ap. Fuss Trans. 229; 236 SEDUM. Csató Erd. Muz. IV. 81, ex ipso. — S. dasyphyllum Csató Erd. Muz. IV. 81, — ex ipso in Csató Erd. Muz. VI. 39]. — Sziklás napos helye- ken az egész terület mezei táján a havasalji tájig tóbbnyire bóven. Csuesa [Feicht. Kózlem. IX. 91], Dragánvólgye és Székelyó völgy a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [(Landoz I. 7; II. 30], Kop- pánd hasadéka, Torda hasadéka |! Ercsei Tord. 139 ; Wolff MNL.I. 59], Tordától az Aranyos mellékén Padságig s a Muntyele maréig |! Freyn Kozlem. XIII. 110], Székelykó [! Winkler OBZ. XVI. 48], Enyedi ha- sadék [!], Csáklyaikó [! Darth VSV. XIX. 144], és az egész hegyvidékén Csáklváig s Benedekig|!], Kecskekó [Schur VSV. X. 67], Tótfalu az Ompolynál, Vulkánhegy, Detunata, Verespatak s innen az Aranyos mentén fel Skerisóráig (!], Nyegra és Vidra hegyvidéke ! a Biharhegy- ségben, Kórósbánya (Kern. ÖBZ. XX. 19], Zám, Nagyág, Haró [!], Déva hegyei |!Fuss Trans. 998], Vajda-Hunyad [!], Várhely [Hazsl. Közlem. X. 17], a Retyezáthegvség völgyei Malomviz felett, s a Galbin hegy (! Csató Erd. Muz. IV. 81], az egész Sztrigy mellékén Pujtól Piskug (|!], Verestorony szorosa [Fuss Alt. Arch. II. 368], Falkenstein Lotriora- völgy, Kercesora üveghutája [Fuss Trans. 228], Arpáspataka és hegy- vidéke |!Sehur VSV. III. 86], Zernyest pataka (!], Királykó, Törcs- vár, Brassó [!Fuss Trans. 298], Bucsecs [!Schur En. 227], Öcsém [Sehur ÓBZ. VILI. 92], Borszék [Walz. MNL. III. 67], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans, 229 sub S. albo], Unókó (Salzer Reiseb. 323] s Rodna egész hegyvidéke [Porc. En. 21], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21], Tömös szorosa, Bolnokhegy Hétfalunál |!]. var.) foliis glanduloso pubescentibus: S. glanduloso pubescens Feicht. Kózlem. IX. (1873) 91—929. — [S. dasyphyllum Baumg.* herb. ! En. I. 414; Salzer Reiseb, 80, — non L. — S. villosum Baume. En. I. 416, — ex loco indicato, nam in herbario ejus deest. — Crassula emspitosa Janka Linn. XXX. 569, ex loco indicato, — non Cay. — 5. glaucum $) glareosum Simk. Kózlem. XVI. (1879) 147. — 5. his- panicum Fuss! Verh. sieb. Ver. XVIII. 259]. — Folyók csorvás he- lyein s verófényes dombok sziklás helyein a mezei tájon bóven. — Csuesa [Feicht. l. c.], Nagysebes [Simk. Term. Füz. V. 53], Csák- lyaikó [!], Keeskekó [bőven ! Janka l. c.], Doicza hegyein az Erczhegy- ségben, és Déva hegyein a Kozolyáig|!], Riuszaduluj (Fuss exs. ! l. c.]. Brassónál a Czenkhegyen [|Baumg.! En. sub S. dasyphyllo], Büdös a Szt-Annatónál [Baumg. En. sub. S. villoso], Dorszék (Salzer I. c.]. Tö- pehegy Alsó-hákosnál |!/. 134. S. atratum L. spec. (ed. 1762) 1673. — (S. atratum Baumg.* En. I. 416. — Crassula rubens Sturm Heft 22. — Sedum rubens Czetz! Erd. Muz. VI. 21]. — Havasok sziklás nyilt terein. — Retyezát hava- sokon a Dilma-ku-bráznál [Csató Erd. Muz. IV. 81] és a Kuszturiczán (Sigerus ap. Fuss Trans, 228], Szurul (Baumg. 1. c.], Stiavu-verosz [Fro. VSV. VII. 1281, Negoj, Domnavólgye, Butyán [Fuss Trans. 2285], Árpás havasai [Sehur VSV. III. 86], Királykó; Keresztényhavas |!Fuss Trans. 228], Bucsees Csukás, Piroska [! Baumg. l. c.], Oesém (Schur ÖBZ. VIII. 22], Ünókó [Schur VSV. X. 132] és Rodna egyéb hava- sain [Porc.! En. 21], Kóhavas [!]. SEDUM. 937 135. S. alpestre Vill. prosp. (1779) 49 ; Dauph. III. (1789) 684. — (8. saxatile All. ped. II. (1735) 121, — non Wiggers. — 5. repens Schlei- cher in DC. Fl. Fr. Suppl. (1815) 525. — S. rupestre Hacq ; Daumg.*! En. I. 414, — non L. — S. pseudoatratum Schur En. 227 ex descrip- tione et locis indicatis. — S. Guettardi Czetz ! Erd. Muz. VI. 21]. — Nedves sziklás helyeken, havasokon s elóhegyeiken. — Székelykó (Winkler OBZ. XVI. 48], Kukurbeta a Biharhegységben |!;, Retyezát havasok |!Csató Erd. Muz. IV. 81], Pareng [Fuss Trans. 229], Cibin- jézer [Csató Cibinj. 309], Csorte [Fuss Trans. 229], Arpás havasai (! Schur VSV. III. 86], Kercesora havasai, Királykó, Duesecs [Schur En. 227], Czenkhegy tetői Brassónál [Daumg. l. c.], Unókó (! Schur VSV. X. 132] s Rodna többi havasai [Porc. En. 21], Kóhavas, Csukás, Piroska [!]. 136. S. annuum L. spec. (ed. 1753) 439. — [S. sasatile Wiggers Primit. (1780) 35; Baumg.* En. I. 414. — S. s&stivum All. Ped. II. (1785) 121]. — Sziklás helyeken, kófalakon a mezei tájtól a havasi tájig. — Csuesa [! Feicht Közlem. IX. 91], Kissebes, Muntyele-mare ([Freyn Kózlem. XIII. 110], Runk [Eresei Tord. 139], Kolozsvár [Landoz I. 7], Koppánd hasadéka (Wolff. MNL. I. 59], Torda hasadéka [Schur VSV. X. 74; Wolff l.c.], Vidra a Biharhegységben, Detunata [!], Re- tyezáthegység [!Csató Erd. Muz. IV. 81], a Sztrigy mellékén Kovrágy- tól Pujig [!], Petrozsény [Barth exs.!], Pareng, Negován-mare, Talmács [Fuss Trans. 229], Reusiora völgy Talmaeselnél [Schuster VSV. XXX. 29], Disztra-Gyarmat a Dusi szorosnál (Ormay exs.!], Kereszténysziget, Nagyszeben [Schur En. 227], Burkács, Kercesora üveghutája, Domna völgye [Fuss Trans. 229], Stiavu-verosz (Fro. VSV. VIII. 128], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó [! Schur En. 227], Buesecs [! Salzer Reiseb. 169], Keresztény- hegység [! Baumg. l. c.], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22], Borszék [Walz ! MNL. III.67], Rodna havasai |! Baumg. l. c.]. bolnokhegy Hétfalunál[!]. 131. S. Boloniense Lois notices (1810) 71. — (S. sexangulare Baumg. En. I. 416, et Auct. Trans. — non L.; Linnaeus nam stirpem suam «foliis subovatis adnato sessilibus gibbis» dignoscit, quum nostra planta folis teretibus linearibus praedita git. — 5. libanoticum Ercsei Tord. 140]. — Sziklás napos helyeken a mezei és hegyi tájon. — Csu- esa [!Feicht. Kozlem. IX. 91], Kolozsvár |! Landoz II. 30]. Kolos, Boós" ([Freyn Kózlem. XIII. 110], Torda hasadéka [! Ercsei l. c. ; Schur VSV. X. 74], Koppán4 hasadéka [Wolff MNL.I. 59]. Kecskekó, Dilak, Zám (!], Déva |! Fuss. Trans. 229], Váraljától Kovrágyig [!] és Oláhbrettyénél a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 19], Brassó, Lóvete [Daumg. l. e.], Szalárd völgye [Nagy ap. Eresei Tord. 140], Besztercze [Herzog Bistr. 22], Rodna hegyvidéke (Porc. En. 21], Gáncs [Czetz. Erd. Muz. NUESOM ]. 738. S. acre L. spec. (ed. 1753) 432. — [S. acre Daumg.* En. I. 415. — Varietas caule dense foliato, foliis sexfariam imbricatis, idest : S. sexangulare L. spec. (ed. 1753) 432, — apud nos frequentior !). — Napos szikár helyeken, fövényes vagy köves talajon az egész terü- let mezei táján, — de nem tömegesen. Bőven Dereste mellett [!]. 238 SEDUM. — SEMPERVIVUM. t 739. S. reflexum L. spec. (ed. 1753) 431. — (S. reflexum Baumg.* En. I. 414, — an rectius S. anopetalum DC.?]. — Mészkő sziklákon a mezei tájon. — Székelykó | Wolff MNL.I.59], Vizakna [Fuss Trans. 230], Segesvár, Tópehegy Alsó-Rákosnál [Baumg. 1. c.], Kereszt- hegy [Schur En. 228], Görgény [Schur VSV. X. 157]. t S. elegans Lej, idest S. pruinatum Link. in Brot. Lusit. H. 200, apud nos haud occurrit. — Erdélyben e nyugoteuropai nóvény alig nó, s ezért a S. elegans Schur En. 228, melyről Schur maga is azt vallja hogy «unsicher bestimmt», Erdély florájából mint bizonytalanül közlött törlendő. 186. Sempervivum L. gen. n. 612. 740. S. assimile Schott Ost. bot. Woch. (1853) 19. — (S. Tec- torum Daumg.* En. II. 21 et Auct. Trans. pro p.]. — Ultetve háztetó- kón, s nó vadon is kófalakon és sziklás hegyeken. — Kolozsvár [Andrae Bot. Zeit. XI. 471 sub S. Tectorum], Torda hasadéka [Janka OBZ. VIII. 199; Wolff ap. Salzer VSV. XV. 50], Koppánd és Toroczkó szik- lás hegyei [Wolff MNL. I. 59], Várfalva [Freyn Kózlem. XIII. 110], Kecskekő, Déva mellett a Szárhegyen és a Kozolyahegyen [!], Szerda- hely [Csató Székács, 265 sub S. Tectorum], Kereszténysziget [Fuss Trans. 231], Nagyszeben, Tóresvár [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 171], Brassó [! Andre Dot. Zeit. XL 471], Medgyes, Baromlaka, Kisselyk [Darth VSV. XVIII. 72], Valye-Izvoru és Valye- Draeului Rodna vidé- kén [Pore. En. 22], Unőkő [? Salzer Reiseb. 323 sub S. Tectorum]. 140/b. S. blandum Schott. ! Ost. bot. Woch. III. (1853) 29. — [S. Tectorum Baumg.* En. II. 291 pro p. ; Schur! En. 2998; Landoz I. 7. — $. rubicundum Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. (1858), 22, — solum nomen; Schur En. 229. — S. acuminatum Hinterócker Zool. bot. Ges. VIIL 336; Simk. MNL. III. 51. — Sedum montanum Landoz II. 30, — nomen sphalmate ortum]. — Fókép mészkó-sziklákon a me- zei tájtól a havasalji tájig. — Dragánvólgye trahit hegyein a Vlegyásza hegységben |Simk. Term. Füz. V. 44], Hidegszamos [Landoz I. 7], Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 74], Székelykó [! Winkler OBZ. XVI. 48] és Tilalmas 'Toroczkónál [Barth Arch. XV. 110], Enyedi hasadék [Schur VSV. X. 71], Felsó-Gáld és Csáklyaikó [!Barth VSV. XIX. 144; Arch. XV. 110], Kecskekó [! Hinterócker 1. c.; Schur VSV. X. 67], Vulkánhegy Abrudbányánál[!], Verestorony szorosa [Unver. ap. Fuss Trans. 232], Nagyszeben, Tópehegy ! Alsó-Rákosnál [Schur! En. 228 sub S. TTectorum], Fogarasi havasok [Primies Kárpát. VII. 376], Ki- rálykó havasalji tájai [!Kotsehy ZBG. III. 65—6], Brassó hegyei (! Schur VSV. X. 205], Kóhavas [Schur En. 229], Öcsém (Schur VSV. X. 169], Korongyis [Reckert ap. Fuss Trans. 232]. Azelőbbítől csupán abban különbözik, A precedente solum foliis rosularum hogy rózsát képező tólevelei mindkét ^ utrinque glabris nec puberulis distin- lapjukon meztelenek. quitur. 741. S. montanum L. spec. (ed. 1753) 465.—[S. montanum Baumg.* En. II. 23. — S. Funkii Schur Verh. sieb. Ver. III. 86 ; En. 998, et SEMPERVIVUM. 939 S. Braunii Schur En. 229, — nec. aliorum, ex locis indicatis. — S. arach- noideum Czetz in Salzer Reiseb. 323, — nam Czetz posterius in enu- meratione sua S. arachnoideum non enumerat, sed ex affinitate ejus S. montani mentionem facit; nec alius S. arachnoideum in alpibus Rodnensibus invenit]. — Havasok sziklás füves helyein. — Zenoga tó- nál a Retyezát havasokon |Simk. Kózlem. XV. 550]. Szurul [Fuss m 231], Árpás havasai || Andre Bot. Zeit. XI. 472; Schur VSV. III. 86], Tópe és Urmós-Tópe Alsó-Rákosnál |? Daumg. b c.]. Brassó, Pietrille-rosi Moldva határán [Fuss Trans. 231], Unőkő (Andre Dot. Zeit. XI. 472], Korongyis [Schur VSV. X. 145], Cisia, Putredul és Galaez rodnai havasok |Porc. En. 21]. t 742. S. arachnoideum L. spec. (ed. 1753) 465. — (S. arachnoi- deum Baumg.* En. II. 22, — sed in herbario ejus deest|. — Bucsecs és Teszla havasokon [Baumg. 1. c.]. 743. S. arenarium Koch Syn. (ed. 1837) 833. — (S. hirtellum Schott ap. Fuss Verh. sieb. Ver. VIII. (1857) 171 (solum nomen), — ex Neilr. Nachtr. zu Maly En. 210]. — Sziklás erdőkben mészkő ha- vasok havasalji és felsó-hegyi táján. — A Biharhegység bihari oldalán a Piatra-munceluluion [!], Korongyis mészkő falán |Kotschy* ap. Fuss 1362]. 744. S. soboliferum Sims. Bot. Mag. XXXV. (1812. april) tab. 1457! — [S. globiferum L. spec. (ed. 1753) 464; (ed. 1762) 665, — pro: p.; Baumg." ! En. II. 22. et Auct. Trans. — S. Wulfenii Auct. Trans, — qui 5. globiferum Baumg. cum S. Wulfenu Hopp. unum esse cogitaverunt. — 5. Heuffelii Schur herb. ! En. 229, — non Schott. -— S. hirtum Auct. Trans. excepto Daumg. ! En. II. 22, — non L. — S. Brassai Czetz! Erd. Muz. VI. 21. — S. hirtum var. transsilvani- cum Andrae Bot. Zeit. XI. 472 seu S. patens Andrae Dot. Zeit. XIV. 412, — ex locis indicatis]. — Sziklás mészkó hegyeken a mezei tájtól a havasalj tájig. — Vulturésze és Skerica Padságnál |!], Kecskekó (Schur En. 229], Riuszaduluj [Fuss Trans. 232], Szurul [Baumg. 1. c.], Barezaságl havasok : igy a Királykóvon |! Schur En. 229 et Schur exs. ! sub S. Heuffelii, Bucsecs, Kóhavas [! Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 299], Oesém [Fuss ap. Grisb. Iter. n. 119; Fuss exs.! et VSV. XX. 168], Hegyes a Tólgyes szorosnál |Schur Reiseb. 234], hodna havasai [Baumg. l. c. ; Porc. En. 22; vidi in herb. Czetz ! sub S. Brassaii]. t S. Ruthenicum Koch Syn. (ed. 1843—5) 989. — IS. Zelebori Schott! Óst. Bot. Woch. VII. (1857) 945. — S. globiferum L. pro p.] Besser Enum. Volh. Pod. 58-dik lapján a Baumgarten 5. globiferum- járólazt véli, hogy: «videtur omnino idem cum nostro, exclusis syno- nimis Jacq. et Wahlenb». Minthogy a Besser En. Volh. 57-ik lapján említett S. globiferum nem egyéb mint S. Ruthenieum Koch Syn. ed. II. 289; ezért Nyman, úgy az ő Syll. 258, mint Consp. 259 lapján, Erdélyből i 18 fölveszi a 5. Ruthenicumot. — Besser azonban nem jól vé- lekedett, mert a Baumgarten herbariumának S. globiferumja! — 5. soboliferum Sims. ; másrészt a S globiferum Baumg., a Baumgarten le- irása szerint sem tartozhatik a S. Ruthenicumhoz, mert Daumgarten az ó nóvényének leveleit csak pillás élüeknek vallja «foliis imbricatis ci- SIMONKAI: Erdély flórája. 19 240 SEMPERVIVUM. — DROSERA. liatis» míg a S. Ruthenicum levelei mirigyesen borzasok. A Baumgar- ten S. globiferumjának lelőhelyein is eddig csak a S. globiferum Sm. volt található, mig a S. Ruthenicum nem. (8. globiferum Baumg. apud Besser En. 58 ad Semper vivum globiferum Bess., idest S. Rutheni- cum Koch trahitur; sed stirps Baumgarteniana tam ex herbario ejus et locis indicatis, quam ex descriptione foliorum, quae solum «ciliata» dieuntur, — ad $. soboliferum Sims pertinet. — S. Ruthenieum Koch ex Hungaria mihi solum e rupibus rhyoliticis Treskovácz ad pagum Svinicza sitis, notum]. 145. S. Heuffelii Schott. in Ost. bot. Zeit. II. (1859 januario) 18. — [S. patens Grisb. Iter 315 (1852 december). — S. hirtum Paumg.*! En. II. 22. — 5. ciliatum Scehur! seu S. campaniforme Sehur! En. (1866) 929. — S. transsilvanieum Bak. in Nym, consp. 260]. — Magasabb hegyvidékek mészkő szikláin déli és keleti Erdélyben. — Lepusnik völgye a Retyezát hegységben (! Hazsl. Köz- lem. X. 33. 17], Kereszténysziget, Kisdisznód, Nagydisznód, Falken- stein Riuszaduluj megett [Schur! En. 230], Fogaras havasai [? Primics Kárpát VII. 376], Királykó [Kotschy ZBG. III. 63], fry annak Krepa- tura szakadékában [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 171], Csukás (Fuss Trans. 232], Tarhavas [Baumg.! 1. c.], Ocsém, Fekete-Hagymás Kur- matura Csikszeredánál (| Haynald herb. !]. XXXVIII. Droseraceae DC. Theor. Elem. ed. I. 214. 187. Drosera L. gen. n. 391. 146. D. rotundifolia L. spec. (ed. 1753) 981. — (D. rotundifolia Daumg.* En. I. 274. — Draba rotundifolia Czetz Erd. Muz. VI. 14, — nomen sphalmate ortum]. — Lápokon a mezei tájtól a havasi tájig. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 44, 55], Magyar-Valkó [Fuss Trans. 87], Beleshegy a Meleg-Szamos vidékén [Daumg. En. I. 274], Kolozsvárt a Feleki-erdóben |Landoz I. 4], Bi- harhegységben a Kalinyeászán [!], és Nyegrától a Kukurbetáig [! Kern. OBZ. XVIII. 37], Magyar-Dagó [Csató exs.!], Mluha-tó (Csató MNL. IX. 6], Szászsegesd [Daumg.l. c.], Kercesora [Fuss Trans. 87], Felsó- Árpás falu, és az Arpási havasok lápjai[!] Büdóshegy lápjain, igy a Kukojszáson! és a Sósmezón | Baumg. En. I. 274], Borszék [Andre Dot. Zeit. XI. 417, Szalárd völgye (Nagy ap. Ercsei Tord. 70], Sztrimbu hágón és Cosna falunál [Porc. En. 8], Rodna [Czetz ! I. c.]. t D. anglica Huds. Fl. Anel. (ed. II. 1778), I. 135. — Kukojszás lápján hihetőleg, mert ott a ID. rotundifolia »« anglica-t leltem. 141. D. rotundifolio-anglica Schiede Pl. Hybr. (1825) 69. — [D. obovata M. et K. Deutsch. Fl. II. (1826) 502. — D. longifolia L. pro p. ; Paumg.* ! En. I. 274 tam ex herbario ejus, quam przcipue ex loco natali; Sehur Verh. sieb. Ver. X. 193, 197 ; Schur En. 88. D. inter- media Schur En. 89; Nym. consp. 82 quoad stirpem Trans., — non Hayne in Schrad Journ. (1800) I. 37, — cujus stirps genuina jam in PARNASSIA. — RIBES. 241 Austria caret, et secundum cl. Neilreich, Europam magis septem- trionalem solum incolit. (Vide Neilr. Niederóst. 465).). — Állandó mohos lápokon. — Arpás hegy tóvénél [Schur En. 83 sub D. interme- dia], Tusnád mellett a Kukojszáson [! Baumg. 1. c.]. XXXIX. Sawifragaceae DC. Prodr. IV. 1. 188. Parnassia L. gen. n. 384. 148. P. palustris L. spec. (ed. 1753) 273. — [P. palustris Daumg.* En. 268. — P. alpina Czetz Erd. Muz. VI. 18, — solum nomen]. — Magasabb hegyvidékeink nedves lápos rétein a mezei tájtól a havasi tájig az egész területen gyakori. új Philadelphus coronarius L. ; colitur in hortis. — Kerteink disz- cserjéje. 189. Ribes L. gen. n. 281. 749. R. Grossularia L. spec. (ed. 1753) 201. — [R. Grossularia Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. I. 179. — R. hybridum Schur. En. 230. — R. aciculare Borb. OBZ. XXXVI. 247, — non Sm.] — Magasabb hegyek sziklás erdeiben főkép a hegyi tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!],'Koppánd hasadéka, Hesdát és Asszonyfalva hegysége [Ercséi Tord. 126], Torda hasadéka ["/WolffMNL. I. 59], Padság hegyvidéke [!] Kecskekő (Schur VSV. X. 66], Vidra és Szkerisora hegyei a Biharhegységben [! Kern OBZ. XX. 72], Nyegra he- gyein és a Vulkánhegyen Abrudbányánál [!], Szuszény felett a Retye- záthegységben [Heuff. ZBG. VIIL. 110], Bisztra völgye Buková- nál[!] Guraró [Fuss Trans. 233], a Barczaság előhavasain, Cseretetó Csikszeredánál [Baumg. l. c]. Almás, Lóvete (Fuss Trans. 233], Csik- Szt-Domokos hegyei [Schur OBZ. VIII. 24; VSV. X. 164, 168], Bor- szék [! Salzer VSV. VII. 53], Rodna hegysége (Porc. En. 22]. t R. Uvacrispa L. spec. (ed. 1753) 201. — [R. reclinatum Baumg. herb.! En. I. 179]. — RR. rubrum L. l. e. 200. — R. aureum Pursch. — Frequenter coluntur. — Kerteink kedvelt cserjéi. 750. R. alpinum L. spec. (ed. 1753) 900. — [R. alpinum Ler- chenf.* ap Ziegler De Re Sylv. 29; Baumg. En. I. 178). — Magasabb hegyvidékek sziklás szakadékos völgyeiben és hegyoldalain. — Toroczkó hegyei [Lerchenf. l. c.], Vidra, Valye-Ordenkusiei [! Kern. OBZ. XX. 72 és a Skerisorai jégbarlang felé a Diharhegységben [!], Brassó [Schur En. 230], Háromszék és Csikszék hegyein, Lóvete [Daumg. 1. e.], Oesém [Sehur VSV. X. 164, 168], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Górgény-Kelemen havasok [Ercsei Tord, 126], Rodna hegysége [Baumg. 1l. e.]. Bisztra völgyében Dukovánál Hunyadmegyében [!]. 751. R. nigrum L. spec. (ed. 1753) 201. — [R. nigrum Baumg.* En. I. 178). — Arnyékos erdókben a mezei és hegyi tájon. — Toroczkó magas hegyein [Eresei Tord. 126], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], 19* 249 RIBES. — SAXIFRAGA. Keeskekó |Schur VSV. X. 66], Kóhalom, Brassó [Daumg. l. c.], Ocsém [Schur VSV. X. 164, 168], Besztercze (? Müller in Herzog Bistr. 22]. 759. R. petraeum Wulf. in Jaeq. Miscell. II. (1781) 36. — [R. petraeum Baumg.* En. I. 177]. — Sziklás erdős helyeken a hegyi és havasalji tájon. — Torda havasai [Ercsei Tord. 125], Zsijecz és Mizsa patakok völgye a Szleveju-mare alatt a Pareng hegységben [Simk. Kózlem. XV. 550], Keresztényhegység, Kóhavas, Büdös és környéke [Baumg. 1l. c.], Podu-Haiti a Beszterezei hegységben (Fuss Trans. 234]. 190. Saxifraga L. gen. n. 764. 153. S. Aizoon Jacq. Aust. V. (1778) 18. — [S. Aizoon Baumg.* En. I. 371. — S. erustata Csató Erd. Muz. IV. 81. — S. Cotyledon Sigerus ap. Baumg. Mant. 38. — Stirps nostra foliis brevioribus vel longiori- bus, statura majori et minori permultum variat, quare synonymis in- nocuis abundat : 1. Formarum majorum folis oblongo linearibus preditarum synonyma sunt: S. longifolia et S. erustata Daumg. herb. ! En. I. 370, — non Lapeyr, nec Host ; 5. cultrata Schott ' Analect. 23; S. elatior Bchur En. 231, Fuss Trans. 235, — non M. et K. ; S. Hostii Neilr. et Janka in Neilr. Nachtr. 64, non Tausch ; S. recta Lap. ; Kern. Ost. bot. Zeit. XX. 70. 2. Forma major foliis brevioribus ideo latioribus magisque oblon- gis : S. robusta Schott ! Analecta 22. 3. Forms minores brevifolie : S. notata Schott! Analecta 22 ; S. lata Schott! Analecta 24; S. eochlearis Schott '! Analecta 25 ; S. ciliolata Schur En. 231. 4. Forma fortuita multicaulis: 5. globulifera Schur ! En. (1866) 232, — non Desf. Fl. Atl. I. 342; S. capitata Czetz herb.! Erd. Muz. VI. 20. Fere omnes he forma ad var: S. intacta Willd. Hort. Ber. I. (1809) 75, pertinent. Mészkő, gránit és trahit hegyek sziklás helyein a mezei tájtól a havasalji tájig, az Erdélyt környező összes havas hegyvidékeken ; csupán a Parengről nem ismerjük, s ritka a Retyezáton |! Csató Erd. Muz. IV. 81] és a Cibinhegységben (Fedeláse : Sigerus l. c.]. -— Elő- fordúl alacsonyabb hegyvidékeinken is, nevezetesen: Tur hasadéka [Landoz I. 8], Torda hasadéka [! Salzer VSV. XV. 50], Toroczkó he- gyei |! Winkler ÖBZ. XVI. 48], Felsó-Gáld és Csáklyaikó |! Barth VSV. XIX. 141, 144], Keeskekó (! Schur VSV. X. 67], Detunata, Nagyág Ed [I] Üvegesűr Görgényvidékén [Walz ! MNL. III. 67]. 54. S. demissa Schott et Kotschy ! Ost bot. Zeit. IX (1859) p. 8 (S. Ci Baumg.* En. I. 371 ; et Auct. Trans. omnium ; etiam Ins ler Sax. 249 quoad pl. transsilvanicam, — non L. — S. Transsilvanica Fuss! Trans. (1866) 236]. — A Bárezaság havasainak mészkószikláin a havasalji és havasi tájon. — Királykó |! Andre Bot. Zeit. XI. 472], Keresztényhavasok|!], Duesees, Kóhavas, Csukás, Piroska |!Baumg. l. c.]. 155. S. luteoviridis Schott et Kotsehy Bot. Zeit. IX. (1851) 65.— IS. luteopurpurea Baumg.* En. I. 372 et Auct. Trans.]. — Mészkő SAXIFRAGA. 243 sziklákon a havasi és havasalji tájon. — Felsó-Gáld kószirte és a Csáklyaikó [! Baumg. 1l. c.], Poresesd hegyei, Szurul és Prislop frecki- havasok, Podriesel árpási-havas [Fuss Arch. I. 104], Kepreriacze! Butyán, Domna völgye [Fuss Trans. 237], Vurfu-Luci [Baumg. 1. c.], Királykó [Sehur En. 233], Keresztény havasok [!], Bucsecs. Piroska (! Baumg. l. c.], Csukás [Kotsehy ZBG. III. 140], Unőkő [Andrae Bot. Zeit. XI. 474], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], s Rodna ósszes mészkó- havasain [Porc. En. 22], Arszul, Cziblesz [Baumg. 1. c.], Kóhavas [!]. tS. Burseriana L. spec. (ed. 1753) 400. — Dregus és Vist ha- vasal a Fogarasi hegységben [Baumg.* En. I. 374, — sed in herbario ejus deest], Bucsecs [Schur ap. Engler Sax. 271, — sed ibidem nemo alius invenisse potuit], Szarkó [Nagy Péter ap. Andre Bot. Zeit XI. 472, — sed montes plures in Transsilvania et confiniis hoc nomine salutantur, nunc qualis Barkó ?]. 756. S. Rocheliana Sternb. Saxifr. Suppl. (1822) 2; Sternb. in Host. Àust. I. (1827) 501. — [S. ez:sia. Baumg.? En. I. 374; Schur En. 233. — $8. pseudoessia Roch. Ban. (1828) t. 3; Kovács" in Sternh. Sieb. 24]. — Vólgyszorosok, szakadékok meredek mészkó- falain a hegyi és havasalj tájon. — Torda hasadéka ! [Kovács l. c.]. Székelykó [! Nagy Péter ap. Andre Dot. Zeit. XI. 472]. Padság he- gyein bóven! s a Muntyele-marén (! Freyn Kózlem. XIII. 110], Piatra- Strucu Vidránál és Ordenkusa hasadék Szkerisoránál a Biharhegység- ben [!], Buesees [Schur En. 233; Daumg. l. c. sub S. ezsia. — sed 5. csesia in herbario Daumgarteniano deest, nec stirps ille. genuina in alpe Bucsecs nascitur]. * S. squarrosa Sieb. — Vurtop árpás& havason [Schur En. 233]. 151. S. Baumgartenii Schott. in Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 196. — IS. retusa Baumg.* En. I. 382, — et Auct. Trans., — non Gouan. — 5. perporosa F Schur ! En. (1866) 234. — 5. retusa var.) 5—7 punctata Schur Sertum n. 1096]. — Havasok sziklás magaslatain. [Fuss Trans. 238], Árpás havasain bőven |! Schur VSV. III. 86; En. 234], Terieza [| Fuss Trans. 238], Dregus havasai [Baumg. l. c.], Bu- esecs [Fuss l. c.], Unókó [Andre Bot. Zeit. XI. 472]. 758. S. oppositifolia L. spec. (ed. 1753) 402. — (S. oppositifolia Baumg.* En. I. 381. — $8. biflora Schur Verh. sieb. Ver. III. 86; Schur "En. 934 ; Fuss Verh. sieb. Ver. V. 99, et Auct. Trans. — S. Ko- chii Salzer Reiseb. 323 ; Schur En. 234, — non Hornung, cujus stirps genuina ex Engler sax. 282 — 5. oppositifolia »« biflora. — S. Rudol- phiana Schur Verh. sieb.Ver. I. 101: IL. 176; IIl. 86; X. 145; Kladni ap. Fuss Trans. 238]. — Havasok sziklás magaslatain helyen- ként bóven. — Retyezát [? Schur En. 234], Czibinjézer, Csorte, Bul- lató [Fuss! Trans. 238], Negoj [Schur En. 234], Butyán [Kladni ap. Fuss Trans. 238 sub S. Rudolphiana], Arpás havasai (bőven! Schur VSV. III. 86 sub S. biflora et 8. hudolphiana], Terieza |! Fuss Trans. 238], Fogaras havasai [Winkler ap. Engler Saxifr. 277 ; Schur VSV. II. 176 sub S. Rudolphiana)], Bucsecs ! Piroska [Baumg. L c.], Csukás ! (Kotschy ZBG. III. 139], Unőkő [Fuss! VSV. V. 99 sub S. biflora ; Bielz ap. Schur VSV. I. 101 sub S. Rudolphiana], Korongyis [Schur 944 SAXIFRAGA VSV. X. 145 sub S. Rudolphiana] és Rodna többi havasain |Porc. En. 22], Kóhavas [!]. t 758/b. S. Rudolphiana Hornsch. in Koch Syn. (ed. 1837) 269. — Dulla [Schur exs. ap. Engler Saxifr. 278, — sed quum Schurius ex alpe Bulla S. Rudolphiana in publicationibus suis nullibi mentionem faciat, Fuss autem in alpe illa solum S. oppositifoliam legat, — exem- plar me citatum valde dubium apparet]. 159. S. bryoides L. spec. (ed. 1753) 400. — [S. bryoides Baumg.* En. L 375. — B. aspera Schur Sertum n. 1100 cum ? ; Schur En. 234. — $. tenella Schur En. 234]. — Havasok szakadékos sziklás helyein. hRetyezát, Pareng [! Daumg. I. c.), Csorte,, Albie, Bullató [Fuss Trans. 239], Domna tava [Fro. VSV. VII. 127], Arpás havasai [! Scehur VSV. III. 86], Dregus havasai [Fuss Trans. 239], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Buesecs! Piroska (Baumg. l. c.], Csukás ]Kotschy ZBG. III. 140]. Ünókó [Bielz ap. Schur VSV. I. 101], Korongyis [Sehur VSV. X. 145]. 760. S. autumnalis L. spec. (ed. 1753) 402. — (S. aizoides L. spec. (ed. 1753) 403; Baumg.* En. I. 379. — S. autumnalis Baumg. l. c. ; hiec forma foliis eciliatis aut vix ciliatis apud nos frequentior. — 5. atrorubens Bert. ; Schur! Sertum n. 1102]. — Havasok csermelyei mentén nedves köves helyein elég bőven. — Vurfu-Serpuluj [Baumg. ap. Fuss Trans. 239], Jorgován köve és a Kuszturák a Retyezáthegy- ségben [Csató Erd. Muz. IV. 31]; Pareng [Fuss Trans. 239], Fedelüse [Sigerus ap. Fuss l. c.], Picsoru- Burkuluj Poresesd felett, Csorte, Dommnavólgye, Butyán [Fuss Trans. 239], Árpás havasai [bóven! Sehur VSV. III. 86], Uesa-mare [Fuss Trans. 939], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó[!], Buesecs! Teszla [Baumg. l. c.], Csukás! [Kotschy ZBG. III. 140], Szalárd völgye [Nagy ap. Ercsei Tord. 90], Rodna havasai, Arszul, Cziblesz [BDaumg. l. c.], Kóhavas [!]. 161. S. steJlaris L. spec. (ed. 1753) 400. — [S stellaris Baumg. En. I. 573. — S. Clusii Schur Sertum n. 1104, et Auct. Hung. om- nium, — non Gouan, cujus planta genuina est (sec. Engler Saxifr. 133) synonymon 5. leucanthemifoliae Lap. Pyrenxzos et Sevennes so- lum incolentis. — S. leucanthemifolia Auct. Trans. — non Lap. — S. stellaris b) hispidula Roch. ban. (1828) f. 8, — non S. hispidula Don. (1822)]. — Csermelyek mentén összes valódi havasainkon, a Vlegyászát kivéve. — Biharhavasok [! Kern. ÖBZ. XX. 70], ml záttól a Bueseesig!, továbbá Rodna havasain [Daumg. l. c.; Fuss Trans. 240]. t S. Geum L. e flora nostra tollenda; nam in herbario Baumg. deest, porro in alpibus Rodnensibus, ubi eam Baumg. En. I. 376 indi- cat, non provenit; denique stirps Linnzana teste Engler Sax. 230, solum Pyrenzeos et Hiberniam incolit. 162. S. cuneifolia L. spec. (ed. 1762) 574. — ([S. cuneifolia Baumg.* En. I. 373]. — Fókép árnyas mészkósziklákon a hegvi és havasalji tájon. — Keeskekó[!), Vidra mészkő bérezei [!Kern. OBZ. XX. 70], Kukurbeta és Bihar havasalji tájai[!], Lunkány és Ponories a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 19], Uriki bükkóse a Retye- SAXIFRACA. 945 zát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 81], Munesel hegysége, Kis- disznód ! Zood, Présbe, Prehodistye, Szurul, Avrisel, Burkács, Csorte, Kerezesora üveghutája, Butyán [Fuss Trans. 240], Arpás hegysége [|ISehur VSV. III. 86], Terieza [Fuss Trans. 240], Bráza hegysége [Sehur VSV. II. 176], Zernyest|!] Királykó [Andre Dot. Zeit. XI. 413; Kotsehy ZBG. III. 63], Duesees, Keresztényhegység [! Fuss Trans. 240], Czenkhegy Brassónál [Schur VSV. X. 204], Büdös |Schur VSV. X. 195], Szalárd völgye [Nagy ap. Eresei Tord. 90], Unókó (Schur En. 235, — sed ibidem a nullo serutatori inventa], Kóhavas, Teszla, Csukás, Piroska [!]. 763. S. Pedemontana All. Fl. Ped. II. (1785) 73, tab. 21. (S. eymosa W. et K. Icones I. t. 88 (1801). — 8. Allionii Baumg." En. I. 378, et Auct. Trans. — $5. ajugafolia Schur Sertum n. 1107; En. 236, — non L. cujus stirps genuina sec. Engler Saxifr. 161, Pyre- nseos solum inhabitat]. — Havasok szakadékainak kófalain és tórme- lékein. — Retyezát havasok | Heuffel ZbG. VIII. 111], Pareng havasok [|Fuss Trans. 241], Frumósza [Grisb. Iter n. 123], Folte, Szurul, Vurfu-Moasi [Baumg. 1. c.], Csorte, Negoj, Lajta forrás vidéke, Bullató [Fuss Trans. 241], Domna tó [Fro. VSV. VII. 127], Arpás havasai (bőven ! Fuss Alt. Arch. II. 365], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Cordon de la Schmidt, Bucsecs, Rodna havasai [Daumg. l. c.]. 764. S. muscoides Wulf. in Jaeq. Miscell. II. (1781) 193! — (S. museoides All. Fl. Pedem. II. (1785) 70, non ad hanc, sed ad 5. tri- chodem Scop. pertinet: vide n. 766. — S. adscendens, czspitosa, mus- coides et moschata Baumg.* ! En.4I. 380—381 et Auct. Trans. — 8. cro- cea Salzer Reiseb. 323 ; Schur En. 237. — 8. atropurpurea Schur Sertum n. 1110; En. 237. — S. exarata Schur Sertum n. 1112, Schur En. 257, — non Vill, cujus stirps genuina apud nos non nascitur. — 5. grcen- landiea et S. Sternbergii Schur Sertum n. 1113. — S. hypnoides Baumg. En. I. 383; Schur Verh. sieb. Ver. III. 86, — non L. cujus stirps genuina Europam occidentalem solum inhabitat. — S. Hei Schott.! Analecta (1854) 30, est forma foliis margine sparse glanduloso ciliatis et apud nos frequentissima]. — Havasok törmelékes köves helyein. — Jorgován köve a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz.IV. 81], Pareng havasok |Reissenberger ap. Fuss VSV. XIV. 204]. Csorte havas, Bulla és Domna völgyek forrás vidékei [Fuss l. c.], Arpás ha- vasai [bőven ! Schur VSV. III. 86], Uesa-mare [Baumg. ap. Fuss lI. c.], Dregus havasai |Daumg. En. sub S. hypnoide], Vurfu-Luci [Baumg. En. sub S. adscendente], Királykó [! Hornung ap. Andre Dot. Zeit. XI. 473], Buesees [(! Baumg. l. c.], Kóhavas, Piroska [Baumg.! sub 5. adseendente], Csukás [Kotschy, ZDG. III. 140 sub S. czespitosaj], Oesém [Fro. Arch. III. 156], Unókó [Bielz ap. Schur VSV. I, 101], Gergeleu | Herbich Buc. p. V.]. t S. aphylla Sternb. Revis. Saxifr. (1810) 40. — [S. stenopetala Gaud. Syn. Saxifr. (1818) 70; Schur* En. 237]. — Buesecs |Schur I. c.]. 165. S. sedoides L. spec. (ed. 1753) 404. — [S. sedoides Baumg.* En. I. 375. — S. Hohenwartii Kotscehy Zool. bot. Ges. III. 65, — ex loco natali]. Mészkóhavasok szikla réseiben. — Királykó 246 SAXIFRAGA. [Kotschy! ZBG. III. 65], Buesees, Teszla [Baumg. l. c.], Istenszéke .[Eresei Tord. 90]. 166. S. trichodes Scop. Carn. (ed. 1772] 295, tab. 15! — [S. mus- coides All. Fl. Pedem. II. (1785) 70, tab. 61, fig. 2! ex ipso, et ex ci- tatione ejus Hall. Hist. n. 985. — S. planifolia Lap. Fl. Pyren. (1795— 1801) 31; Baumg.* En. I. 375, — sed in herbario ejus deest]. — Ha- vasok sziklás tetőin. — Fogaras havasai [Baumg. l. c.], a Buesecs Ba- bele nevű kupján tehát már Rumaniában [Kotschy ZBG. III. 134]. 767. S. androsacea L. spec. (ed. 1753) 399. — [S. androsacea Daumg.* En. I. 373. — 5. depressa Sternb.]. — Havasok szakadékos nyirkos szikláin. — Jorgován köve a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 81], Pareng, Prislop, Rakoviezán, Csorte [Fuss Trans. 243), Szurul [Baumg. 1. c.], Domna tava [Fro. VSV. VII. 127], Bulla forrás- vidéke, Butyán [Fuss Trans. 243], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 86], Királykó[!], Buesees! Kóhavas, Csukás [Baumg. l. c.], Öcsém [Sehur En. 238], Hodna havasain, ígv: Korongyis, Rotunda és La- padna [Baumg. 1l. c.], Unökő [(Sehur VSV. X. 133]. Gergeleu [Herbich Buc. p. V.]. 168. S. adscendens L. spec. (ed. 1753) 405. — [S. petreea et S. rupestris Baumg.*! En. I. 377—378; Sehur Verh. sieb. Ver. III. 86 ; X. 74, — nee aliorum. — S. Bellardi All.; Fuss Trans. 243. — S. controversa Sternb. Revis Saxifr. (1810) tab. 16]. — Sziklás helyeken a hegyi tájtól a havasi tájig. — Plara-arsze [Fuss Trans. 243], Torda hasadéka |Ercsei Tord. 90; Janka Linn. XXX. 569], Székelykó [|Sehur ap. Engler Saxifr. 85]. Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Keeskekó [Schur VSV. X. 67], Jorgovánkóve a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 81], Priszlop, Szurul, Domnavólgye, Bulla viz- esése, Dutyán [Fuss Trans. 243], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Piscu-szomnuluj [Baumg. ap. Fuss Trans. 243], Királykó, Bucsecs [! Andre Bot. Zeit. XI. 473; Kotsehy ZBG. III. 65, 137], Brassóhegyei, Keresztény-havas [!Schur En. 239]. Öcsém [Schur OBZ. VIII. 92], Borszék, Korongyis [Baumg. l. c.], Ünókó [Sehur VSV. X. 133], Hét- falu hegyei, Kóhavas, Teszla, Csukás [!]. var.) S. ramosissima Schur! En. (1866) 239. — [S. contro- versa $) multicaulis Reichb. in Heuff! Zool. Bot. Ges. VIII. 111, — solum nomen. — S. annua f) alpestris Rochel Ban. 7, — solum no- men]. — Havasok tetóim. — Bucsecs tetői [! Schur En. 239]. 169. S. tridactylites L. spec. (ed. 1753) 404. — [S. tridactylites Baumg.* En. I. 378]. — Napos sziklás hegyeken a mezei tájtól a ha- vasalji tájig. — Torda hasadéka [!Landoz I. 8; II. 30], Székelykó [Winkler OBZ. XVI. 48], Sárd és Gyulafehérvár közt [Cserni Gyulaf. 26], Vidra a Biharhegységben, Vajda-Hunyad és Govasdia hegyei |!], Nagyszeben, Talmáes, Szurul, Kerezesora havasai, Árpás, Királykó, Buesecs (Schur En. 238], Toplieza [Eresei Tord. 90], Hudie-Ismelor [Fuss Trans. 244]. — 110. S. bulbifera L. spec. (ed. 1753) 403. — (S. granulata Baumg.* En. I. 477., ex locis indicatis, nam in herbario ejus deest]. — Füves hegylejtókón a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda | Wolff ap. Schur En. SAXIFRAGA. 947 240], Bilak [Schur En. 240], Talmáes [Schur ap. Fuss Bericht 24], Kör halom, Brassó [Baumg. l. c.; Schur En. 240], Mesterháza hegyein a Kelemen hegységben (Ercsei Tord. 90]. t S. cernua L. spec. (ed. 1753) 403. — [S. cernua Baumg.* En. I. 382]. — Havasok lecsüngő sziklái alatt. — Obirsia és Domnele ha- vasok közt a Bueseesen. — tehát már Rumániában [Janka Közlem. XII. 184], Gemenea rodnai havason, — tehát már Máramarosban [Baumg. 1. c.! sed in herbario ejus deest, nec recentius in alpe Geme- nea inventa . 771. S. Carpatica Reichb. Germ. Exs. (1832) 552. — [S. rivularis Townson Travels in Hung. (1797) 487 ; Baumg.*! En. I. 383, — non L.. — Havasok nyirkos szakadékain és tórmelékein. — Dreksán- Commando a Retyezát hegységben |Baumg. herb.!|, Csorte, Negoj, Bullató [Fuss Trans. 245], Árpás havasai (bőven! Alt. Arch. II. 366], Terieza [Fuss Trans. 245], Uesa-mare [Baumg. herb. !], bráza havasai (Sehur VSV. II. 176], Rodna havasain, igy : Stol, Korongyis [Daumg. l. c.], Ünőkő [Bielz ap. Schur VSV. I. 101], valamint Galaez és Ober- sia- ncm [Porc. En. 23], Cziblesz [Fuss Trans. 245]. 72. S. heucherifolia Grisb. Iter. (1852) 317. — [S. rotundifolia "euin ! En. I. 376, — et Auct. Trans., quoad plantam alpestrem. — S. fonticola Kern. ! Ost. bot. Zeit. XII. (1869 ) 90]. — Havasok forrásai és sziklás csermelyei mentén többnyire bőven. — Retyiczel (Bielz VSV. III. 175], és Piatra-arsze a Vlegyásza hegységben [Wolff ap. pe VSV. VIII. 171], Csepilor-vólgy a Biharhegységben |! Kern. l. c.] é Bihar s Cucurbeta havasok egyéb esermelyei mentén |!]|, Retyezát ha vasok [! Csató Erd. Muz. IV. 81]. Cibinjézer [Csató Cibinj. 309], Szurul [Baumg, 1. c.]. Vurfa-Moasi [Fuss Trans. 245], Budislav, Csorte, Lajta völgye [Fuss VSV. VIII. 171], Negoj "Fuss Trans. 245], Domna- völgye [Fro. VSV. VII, 126—127], Árpás havasai (bőven! Sehur VSV. III. 86], Terieza [!], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Királykó [!], Buesecs [!Schur, En. 940], Keresztényhegység, Kóhavas, "Teszla [Baumg.!l.c.], Ünókó [Schur ap. Fuss VSV. VIII. 172 ; Czetz Erd. Muz. VI. 20], Bullató [Ormay exs. !]. 119/b. S. glandulosa Grisb. Spicil. I. (1843) 336 pro var. S. rotun- difolize. — (S. repanda Daumg.*! En. I. 376. —S. Heuffelii Schott! Ana- lecta 28; et. S. angulose Schott ! Analecta 29. — S. rotundifolia Auet. Trans. quoad plantam e region ecampestri. — Magasabb hegyvidé- kek árnyas völgyeiben a mezei tájon. — A Retyezáthegység két völ- gye Malomviz felett [! Kotschy ap. Fuss. VSV. VIII. 172], Ponories és Lunkány a Sztrigy mellékén [(Csató Erd. Muz. VI. 19], Muncsel hegysége [Unver. ap. Fuss VSV. VIII. 171, et Fuss Trans. 245], Ke- reszténysziget hegysége, Dutyán, Arpás |? Schur En. 240], a Bucsecs éjszaki szakadékai [Baumg. I. c.; Kotschy ! ap. Fuss VSV. VIII. 152), Kóalja-Ohába (!]. 113. S. racemosa Townson Travels in Hung. (1797) 488. tab. 15, — pro var. S. nivali. — (S. hieracifolia W. et K. ap. Willd. spec. II. (1799) 641. W. et K. Icones I. tab. 18 (1800) ; Baumg.* En. I. 372]. — Havasok törmelékes füves helyein gyéren. — Kerezesora havasai 248 CHRYSOSPLENIUM. — UMBELLIFERAE. — SANICULA. (Schur En. 240], Árpás havasai (!Schur VSV. III. 86], Tericza (! .Fuss Trans. 246), Unókó [Bielz ap. Schur VSV. I. 101], Korongyis [Fuss Trans. 246], Galacz [Herbich Buc. p. V]. 191. Chrysosplenium L. gen. n. 55$. 774. Ch. alternifolium L. spec. (ed. 1753) 398. — (Ch. alternifo- lium Baumg.* En. I. 337. — Hydrocotyle vulgaris Baumg.! herb. ex loco a Baumgartenio indicato (Daumg. En. I. 209), nempe «post pas- sum Ojtoz», — sistit statum sterilem Chrysosplenii alternifolii, e fo- liis radicalibus zstivalibus constantem. Ch. nivale Schur ! ÖBZ. VIII. 394 (solum nomen); Schur En. 241, est forma maera alpina, solum in vale «Bulla» (Schur ÓBZ. VIII. 394), et in alpibus Árpásensibus (Schur En. 241) indicata]. — Összes hegységeink nedves árnyas he- lyein s patakainál, melyek a bükkösök ovéig vagy azon túl is emel- kednek. 115. Ch. alpinum Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 133 descript ; Schur Verh. sieb. Ver. II. 176 solum nomen. — |Ch. oppositifohum Daumg.* En. I. 338, et Auct. Trans.,, — non L. cujus stirps genuina solum foliis majoribus et dorso magis glaucis a nostra stirpe xgre dif- ferre videtur. — Ch. Kamtscehaticum Janka Linn. XXX. 570, — non Sclechtd. — Ch. glaciale Fuss Trans. (1866) 247 ; Fuss Verh. sieb. Ver. X. (1859) 133 pro synonymo Ch. alpini Schur. — Ch. glaucum Salzer Reiseb. 320]. — Havasok nedves, porondos lejtóin a hómezók kózelé- ben s azok szélein. — Hetyezát |? Schur En. 241], Szurul [Baumg. 1. c.|, Vurfu-Moasi, Budislav, Burkáes, Albie [Fuss ! Trans. 247], Plaju- ezeri [Fuss! VSV. XIX. 210], Domnatava [Fro. VSV. VII. 127], Bul- lavólgy [Schur OBZ. VIII. 394], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Vurfu-Luci, Bucsecs, Kóhavas [Daumg. 1. c.], Szerecsentetó s a Kelemen hegyesoportja [Nagy ap. Eresei Tord. 177], Korongyis [Baumg. l. c.], Unókó [Schur VSV. X 1331, s Rodna többi hótartó havasán [Pore. En. 23]. XL. Umbelliferae Juss. gen. p. 218. t Hydrocotyle vulgaris Baumg.! En. I. 209, et Auct. Trans- — Chrysosplenium alternifolium L. 192. Sanicula L. gen. n. 326. 116. S. europaea L. spec. (ed. 1753) 235. — [S. europzea Baumg.* En. I. 210. — S. vulgaris Landoz II. 30, — lapsu calami]. — Hegy- vidékek erdeiben az egész terület mezei táján, s innen a hegyi tájig. HACQUETIa. — ASTRANTIA. — ERYNGIUM. 949: 193. Hacquetia Neck. Elem. n. 306, 777. H. Epipactis Scop. Carn. (1772) II. 185 tab. 6! sub Astran- tia. — [Astrantia Epipactis L. Fil. Suppl. (1781) 177 ; Baumg.* En. I. 211. — Haequetia Epipaetis DC. Prodr. IV. (1830) 85]. — Havas- alji erdőkben Bráza megett a Gaura de Lotri felé [Baumg. 1. c.], Brassó [Kladni ap. Fuss Trans. 253]. 194. Astrantia L. gen. n. 327. 778. A major L. spec. (ed. 1753) 235. — [A. major Baumg.* En. I. 211. — A. alpestris Fuss Trans. 253, quoad plantam Rodnensem, — non Kotsehy. — Multum variat statura majori et minorl, porro invo- lueri follis apice omnibus integris, aut partim integris, partim 1—2 denticulatis ; quare formas sequentes precipuas praebet: 1. forma statura majori et involucris integris est: A. major y) vulgaris Stur Sitz.- Ber. XL. 482 ; 2. forma statura minori et involucris integris est: A. major ő) montana Stur Sitz.-Ber. XL. (1860) 482 ; A. transsilvaniea et A. dondiz- folia Sehur En. (1866) 245, — seu A. gracilis Schur ! Ost. bot. Zeit. VIII. 22, — non Barth. ; A. Carnioliea Schur Verh. sieb. Ver. X. 145, — non Wulf; 3. forma involucri foliolis apice denticulis 1—2 pree- ditis est: A. major 2) tridentata Stur 1. c. 483; A. major tridentata Stephani Catal. hort. Gorensk. 1812 p. 47 ; A. intermedia MB. Taur. Cauc. III (1819) 194, Schur En. 245 ; A. involucrata Auct. Trans., — non Koch Syn. ed. II. 309]. — Mind a három alakban az egész terü- let havasalj és havasi vidékein honnan leszáll a hegyi táj köves nyilt erdeibe. 778/b. A. alpestris Kotschy exs. ! (1850) n. 297 ; et ap. Stur Sitz. - Ber. XL. (1860) 482. — [A. Carniolica Baumg." En. I. 212, et Auct. Trans, — non Wulf. — Astrantia? Kotschy Zool. bot. Ges. III. 140. — A. minor Schur Sertum n. 1133; Schur En. 246. — non L.]. — A déli határlánezolat havasainak füves sziklás helyein. — Domnavoólgye [Fuss Trans. 253; Haynald herb.!]. Királykó [! Fuss l. c.], Bucsecs [! Baumg. 1. c.], Csukás [Kotschy ZBG. III. 140, — ex Stur Sitz.- Ber. XL. 482]. — Nota: Ab hae stirpe Kotschyana est A. alpestris E. Ein- sele et F. Schultz in Arch de Fl. I. 220, — diversa, sistitque A. alpi- nae F. Schultz (A. Carniolica Koch, — non Wulf.) synonymon. 195. Eryngium L. gen. n. 324. 119. E. planum L. spec. (ed. 1753) 233. — [E. planum Baumg.* En. I. 210. — E. amethystinum Schur Sertum n. 1137; En. 246). — Mezókón, szántók és szőlők szélein, Kaszálókon, az egész terület mezei táján, különösen bőven a Maros mellékén Zámtól Gyulafehérvárig |!]. var.) E. armatum Csató. — Kaszálókon Pokafalva mellett [Csató exs. !]. 250 ERYNGIUM. — CICUTA. — TRINIA. Különbözik a typustól nagyobb virág- Differt a typo capitulis involucroque gombjei és virágzati gallérjával, továb- majori, porro praecipue bracteis flore bá murvaival, melyek kétszer akkorák suo duplo longioribus apicem versus mini virágai s csúcsuk felé 1—2 serte- ^ denticulis 1—2 setaceis diametrum forma, a murva szélességét meghaladó bractege superantibus munitis. foggal vannak ellátva. 780. E. campestre L. spec. (ed. 1753) 233. — [E. campestre DBaumg.* En. I. 209]. — Mezókón, utak mentén, szikár füves helyeken az egész terület mezei táján ; magasabb vidékek mezei táján azonban így pl. Rodnánál [Porc. En. 23], Vidránál és Szkerisoránál a Bihar- hegységben, — hiányzik. 196. Cicuta L. gen. n. 354. 781. €. virosa L. spec." (ed. 1753) 255. — [C. virosa Baumg. "En. I. 239. — C. angustifolia Kit. ap. Schult Óstr. Fl. I. 515]. — Állandó mocsarakban a mezei tájon. — Torda |Eresei Tord. 41], Gyulafehérvár a Holtmarosnál |Cserni Gyulaf. 25, — sed specimen ejus a me visum valde mancum], Hosszüaszó, Balázsfalva, Asszonyfalva, Kiskapus, Med- gyes [Barth VSV. XVIII. 73], Segesvár [Fro. Schàssb. 34], Nagysze- ben [Fuss Trans. 254], Kukojszás [Schur VSV. X. 193], Tusnád |Schur VSV. X. 180], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 254], Besztercze [Herzog Bistr. 23], Cosna a Rodnai hegységben [Porc. En. 24]. t Apium graveolens L. spec. (ed. 1753) 264. — Petroselimum sativum. Hoffm. Gen. Umbellif. I. 177. — Petroselimum erispum Mill. Dict. n. 2 sub Apio, — coluntur solum. — Csupán tenyésztve, s ennek folytán itt-ott elvadülva. 197. Trinia Hoffm. gen. Umbellif. ed. I. 92. 782. T. glauca L. spec. (ed. 1753) 264 sub Pimpinella. | T. dioica Hoffm. (1814); Landoz! I. 8; Landoz II 30. — T. vulgaris DC. Prodr. IV. (1830) 103]. — Napos kaszálokon a mezei tájon, és füves sziklás helyeken az alhavasi tájig. ár [Landoz l. c.], Eger- begy, Szászesanád [Barth Arch. XV. 110], a Krepatura és a Vleduska felett a Királykó havasalj tájain [!], Kóhavas [!], Tópe és Ürmóstópe Alsó-Rákosnál |! Baumg. En. I. 235 sub P. dioica]. 783. T. Kitaibelii MB, Taur. Cauc. III. (1819) 246. — [Pimpinella dioica Baumg." En. I. 235 pro p., — non Jacq. — P. glauca W. et K. Icones I. t. 72, et Auct. Trans., — non L. — Seseli pumilum Auct. pl., — non L. spec. (ed. 1762) 373, nam stirps Linn;ana ex Neilr. Nied. Os 609, et ex Nyman Consp. 308, ad speciem antecedentem pertinet. — Rumia leiogona Janka Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 362, — non C. A. Meyer]. — Napos füves dombokon, vetések szélén a mezei tájon. —- Ko- lozsvár szénamezői [! Kovács in Stern. Sieb. 23], Kolos, Boós, Virágos- völgy [Freyn Kózlem. XIII. 107], Torda [Janka ÖBZ. VI. 194], Kop- pánd [!], Gerendi függő |! Wolff MNL. I. 59], Bilakhegy Borbánd és HELOSCIADIUM. — DREPANOPHILLUM, — AEGOPODIUM,., — CARUM, 951 Vajasd felett, Boros-Bocsárd|!], Gyulafehérvár hegyei [! Janka OBZ. VI. 362], Haró, Vajda-Hunyad szénamezői [!], Székács völgye [Csató Székács 262], Tür, Monora [Barth! VSV. XVIII. 73], Hosszüaszó (Barth! Arch. XV. 110], Kereszténysziget [Fuss Trans. 255], Kisto- rony [Sehur En. 247), Nagyesür, Szelindek, Ujegyháza, Kóhalom, [Baumg. l. c], Brassó [Barth Arch. XV. 110]. 198. Helosciadium Kogh Umbellif. 195. t 784. H. nodiflorum L. spec. (ed. 1753) 251 sub Sio. — [Sium nodiflorum Baumg." En. I. 248, — sed in herbario ejus specimina de- sunt]. — Forrásos helyeken, és patakok csorvás mellékén a mezei tá- jon. — Vajda-Hunyad [Baumg. En. I. 427], Nagyszeben mellett a fia- tal erdóben levó Tolvajküt-nál [Schur En. 247]. t 785. H. repens Jacq. Aust. III. (1775), tab. 260! sub Sio. — [Sium repens L. Fil. Suppl. (1781) 181 ; Baumg.* En. I. 248]. — Ha- lastavak s vizerek mentén és ártereken. — Téglavetók Nagyszebennél [Schur En. 247], Csikszereda, Telek, Lóvete (Baumg. l. c. sed in her- bario ejus specimina desunt]. 199. Drepanophyllum Wib. Fl. Werth. (1799) 196. — [Critamus Bess. En. (1822) 93. — Falcaria Host. Fl. Aust. I. (1827) 381]. 786. D. Falcaria L. spec. (ed. 1753) 252 sub Sio. — [Sium Fal- caria L.; Daumg.* En. I. 248. — Drepanophyllum sioides Wib. Fl. Werth. (1799) 196. — Falcaria Rivini Host. Fl. Austr. I. (1827) 381]. — Utak, töltések mentén, szántókon, parlag helyeken az egész terület mezei táján. 200. Aegopodium L. gen. n. 368. 787. Ae. Podagraria L. spec. (ed. 1753) 265. — [Ae. Podagraria L.; Baumg.* En. I. 249). — Gyümoólesósek, ligetek, gyepük, erdők, nedves árnyas helyein a mezei tájon. — Csucsa[!] Kolozsvár Lan- doz I. 8], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 25], Vulkánhegy Abrudbányá- nál, Haró, Déva l[!], Retyezáthegység |! Borb. Kózlem. XV. 272], Med- gyes, Baromlaka, Kisselyk, Szászcsanád Monora, Hosszúaszó, Kiseke- mező, Nagyekemező, [Barth VSV. XVIII. 73], Nagyszeben, Kerczesori üveghuta [Fuss Trans. 255]. Segesvár [Fro. Schüssb. 34], Tóresvár [!], Bzászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 255], Besztercze [Herzog Bistr. 25], Rodna-Naszód vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 10; Porc. Em. 94], Gáncs [Czetz 1. c.]. 201. Carum L. gen. n. 365. 788. C. Carvi L. spec. (ed. 1753) 263. — (C. Carvi L. ; Baumg.* En. I. 246]. — Kaszálókon füves helyeken a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. 259 CARUM. — PIMPINELLA. t 789. C. Bulbocastanum L. spec. (ed. 1753) 243 sub Bunio. — [Bunium Bulbocastanum Daumg.* En. I. 249, — sed in herbario ejus specimina desunt. — Bulbocastanum Linnszi Schur En. (1866) 249]. — Szölők közt Déva és Maros-Némethi mellett [Baumg. I. c.], Kolozs- vár [? Schur En. 249]. t Sison Amomum L. spec. (ed. 1753) 252, et Ammi majus L. spec. (ed. 1753) 243, — in Transsilvania a Schurio indicate |Schur En. 248] ibidem sponte non occurrunt. 202. Pimpinella L. gen. n. 566. 190. P. magna L. Mant. (1771) 919. — [P. magna L.; Baumg.* En. I. 234. — P. saxifraga Y) major L. spec. (1753) 264]. — Erdők szélén, cserjés füves helyeken a mezei tájon. Ritkább mint a magasabb hegye- ken s havasalji vidékeken termő varietása, t. i. a Pimpinella rubra Hoppe. — Kolozsvár |! Landoz I. 8], Meégyes, Balázslalva [Barth VSV. XVIII. 73]. Nagycsür, Szt-Erszébet, Szászujfalu, Kisdisznód, Porcsesd, Giresau [Fuss Trans. 256], Segesvár [Fro. Schüssb. 34], Büdös |Schur ÖBZ. VIII. 287], Besztercze (Herzog Bistr: 23], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. var.) habitu minori, floribus roseis: P. rubra Hoppe ap. Koch Syn. (ed. II. 1843) 316. — (P. orientalis Baumg.* En. I. 234 et Auct. Trans, — non Gouan lll. 21. tab. 15. — P. magna A. Kern. Ost. bot. Zeit. XX. 106; Freyn Kózlem. XIII. 107]. — Magasabb hegyek és ha- vasalji vidékek sziklás füves helyein. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz I. 8], Székelykó |! Wolff MNL. I. 99], Muntyele-mare [Freyn l. c.], Szkerica Padságnál |Simk. Album 184], bóven a Biharhegységben: igy Skerisora, Ordenkusa völgye, Nyegra és Vidra hegyein [! Kerner 1l. c.], Detunata [!], Szt- Erzsébet, Brassó [Schur En. 250]. Persány [(Schur VSV. X. 211], Büdös [Schur VSV. X. 196], Szépviz felett a Széphavason és a Meleghavason [Baumg. l. c. sub P. orientali], Oesém (Schur OBZ. VIII. 92; VSV. X. 170], Borszék [Fuss Trans. 256], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 233], Rodna-Naszód vidéke (Czetz Erd. Muz. VI. 18; Porc. En. 94]. 791. P. Saxifraga L. a) spec. (ed. 1753) 963. — [P. Saxifraga Daumg.* En. I. 233. — P. poteriifolia Wallr. Sched. 123. — P. ma- jor Wallr. Sehed. 193, — non L. spec. (1753) 264 pro var.]. — Az egész terület mezei és hegyi táján, mezőkön, legelőkön, kaszálókon, gyepűkön, erdők szélén. à Variat: a) glabra Neilr. Nied. -Östr. ( 1859) 611. — Árnyas erdős helyeken a mezei tájon. — de csak gyéren. &) pubescens Neilr. Nieder-Öst. 611. — [P. nigra Baumg.* En. I. 233; Sehur Ost. bot. Zeit. VIII. 987, Schur En. 2949; Fuss Trans. 256. — non Willd. Prodr. Fl. Berol. 110: nam P. nigra Willd. est teste Koch Syn. (ed. IIL.) 247 stirps «pedunculis dense pubescentibus» PIMPINELLA. — BERULA. — SIUM. 958 et solum in Germania boreali certe proveniens]. — Napos füves he- lyeken az egész terület mezei és hegyi táján kózónséges. 2) rubriflora. — Dignoscitur caule foliisque pubescentibus, flon- bus roseis. — Sziklás erdős helyeken: Detunata[!] Büdös [Schur VSV. X. 196 sub P. nigre var. rubriflora]. s) P. hircina Leers. Fl. Herborn. (1775) 79. — [P. hircina Leers.; Baumg." En. I. 235. — P. dissecta Retz Observ. III (1779— 91) n. 46, tab. 2; Baumg. En. I. 235. — P. Saxifraga f) dissectifolia Koch Syn. ed. IL. 316]. — Hegyvidékek napos kaszálóin, gyéren. — Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 256], Nagyszeben [!Schur En. 250], Talmács [Schur En. 249 sub var. dissectifolia], Fogaras, Brassó [Baumg. 1. c.], Besztercze (Herzog ap. Fuss Trans. 256], Naszód (Porc. En. 24: Naseud. 140], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 191/b. P. alpestris Sprengel in R. et Sch. Syst. VI. (1820) 386 pro var. P. Saxifraga. — [P. alpina Host. Fl. Aust. I. (1827) 399. — P. heterophylla Baumg.* Mant. (1846) 29. — P. lucida Schur! En. (1866) 250]. — Sziklás szakadékos helyeken a havasi tájon. — Avri- sel frecki havason [Fuss VSV. XIV. 203), Kerczesora havasai [Schur En. 250], Arpás havasai [!Schur VSV. III. 86], Ucsa-mare [Baumg. l. e. sub P. heterophylla], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], így Bráza kószirtén [Schur En. 250]. Királvkó [Meschendórfer ap. Fuss VSV. XIV. 903], Buesecs ([Schur En. 250]. 1 P. Amisum L. spec. (ed. 1753) 264, — colitur hinc inde. — Kertekben tenyésztik helyenként. t P. peregrina. L. spec. (ed. 1762) 378, — ad oppidum Nagy- szeben indicata [Schur En. 250], sed ibidem sponte non nascitur. 203. Berula Koch in Deutsch. Fl. II. 433. 792. B. angustifolia L. spec. (ed. 1762) 1672 sub Sio. — [Sium angustifolium L. ; Baumg.* En. I. 247]. — Moesaras és forrásos helye- ken a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 8]. Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 19], Váralja és Kovrágy közt bőven [!], Hosszüaszó, Kisekemez6, Dalázsfalva, Asszonyfalva, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 13], Segesvár [Baumg. l. c.]. Vestény és Giresau kózt[!], Arpás falu felett |! Andrae Bot. Zeit, XI. 289], Fehéregyháza, Kóhalom, Brassó [Baumg. I. c.]. 204. Sium L. gen n. 348. 193. S. latifolium L. spec. (ed. 1753) 251. — [S. latifolhum L. ; Baumg.* En. I. 947. — Sisarum Germanorum Sehur herb. ! lemb. ; Sehur Sertum n. 1150; En. 248, — non Moris. — Sisarum macro- phyllum Schur herb.! lemb.; Schur En. 248]. — Moesarakban, víz- árkokban a mezei tájon. — Deés [Czetz! Erd. Muz. VI. 21], Kolozs- vár [! Landoz I. 8], Tordánál a keresztesi mezőn [Ercsei Tord. 26], Dévánál a Maros felé [!], Krisény a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. 254 SIUM. — BUPLEURUM. VI. 20], Álbai erdó Szerdahelyt [Csató Székács 262], Guraró, Szelin- dek, Nagyesür |! Schur En. 248], Vizakna (Fuss Trans. 257], Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Balázsfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 73], Segesvár [Fro. Schüssb. 34], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 257]. HS. Sisarum L. spec. (ed. 1753) 251, — est stirps Chine Japo- nie et Sibiriz incola, et colitur in usum culinarem ad Segesvár [Fro. Schüssb. 34]. 205. Bupleurum L. gen. n. 328. 194. B. tenuissimum L. spec. (ed. 1753) 238. — |B. junceum Baumg.* En. I. 244, — non L. — Trachypleurum tenuissimum Reiehb.]. — Napos szikes helyeken, tavak, vizerek környékén a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz II. 30], Boós, Berkenyes, Virágosvölgy (Freyn Közlem. XIII. 107]. Kolos, Torda |! Baumg. l. c.], Záh széna- mezői [!], Brassó a Székács mellékén [Csató Székács 262], Szerdahely [Fuss Trans. 257], Nagyszeben, Talmács [!Schur En. 251], Vizakna (Fuss! Alt. Arch. III. 260], Felső-Bajom [Kayser ap. Fuss Alt. Arch. III. 261], Tür [Barth VSV. XVIII. 74]. 195. B. affine Sadl. Fl. Comit. Pest. (ed. 1825) I. 204. — [B. Ge- rardi Baumg.* En. I. 243 ex loco natali]. — Napos szikár dombokon, szántókon, szőlők és cserjések szélein, a mezei tájon. Koók a Mezósé- gen[!, Koppánd hasadéka [Barth! ap. Fuss VSV. XIX. 209], Bor- bánd, Talmáes, Vizakna, Giresau hegye [Schur! En. 251]. Fogaras [Baumg. l. e.; Sehur En. 251], Alsó-Rákos (Fuss Trans. 257], Maros- Vásárhely [Kovács in Sternh. Sieb. 23]. t 796. B. junceum L. spec. (ed. 1762) 343. — [B. Gerardi Jaeq. Aust. III. (1775) 31, tab. 956!, — non Koch Syn. ed. II. 319; nec Schultz Herb. Norm. n. 65!; nee Gr. et Godr. Fl. Fr. I. 722. — Stirps illa Bupleuri quam Koch, Schultz, Gr. et Godr. aliique auctores pro B. Gerardi Jaeq. sumpserunt in Austria et Hungaria non nascitur, est nam Europe australi-oecidentali incola, et a cl. Jord. nomine DBupleuro australi salutata]. — Kolos, Bethlen [Schur* En. 251 ]. t B. aristatum Bartl. in Reichb. Iconogr. II. (1824) 70. — Szó- lők közt Rakova mellett [Schur En. 252]. 797. B. rotundifolium L. spec. (ed. 1753) 236. — [B. rotundifo- lium Baumg.* En. I. 241]. — Vetések közt, parlagokon a mezei tá- jon. — Kolozsvár [(! Landoz I. 8j, Kolos, Boós, Torda, Ajton, Berke- nyes, Virágosvólgy és Botoromvólgy [!Freyn Közlem. XIII. 107]. Mezőség [Eresei Tord, 149], Gerend, Toroczkó, Felvinez, Nagyenyed, Boros-Boesárd. Bilak[!], Gyulafehérvár [! Reckert ap. Fuss VSV. XV. 120], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros (Unver. ap. Fuss VSV. XV. 190], Szászsebes [Fuss l. c.], Nagyszeben, Ujegyház, Morgonda, Kóhalom, Nagysink, Segesvár [Baumg. l. c.], Medgyes, Szászivánfalva, Kiskapus, Nagyselyk, Kisselyk, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 74], Udvarhely [Szabó ap. Fuss VSV. XV. 120], Marosvásárhely, Besztercze [Baumg. 1. c.], Szász- BUPLEURUM. — OENANTHE. 955 régen |Emerich ap. Fuss VSV. XV. 120], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 24]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 798. B. aureum Fisch. ex Hoffm. Umbellif. (1814) 115. — [B. longifolium Baumg.* En. I. 941 et Auct. Trans., — non L. — Lin- neus stirpem B. longifoli in spec. Plant. (1753) 237 inter alia sic definit: «folia ovata, profunde amplexicaulia ... involucrum partiale quinquephyllum, longitudine floseulorum.» In stirpe nostra transsil- vanica folia sunt oblonga, evidenter quam in B. longifolio L. angu- stiora, et involuera partialia flosculos subduplo superantia. — B. colo- ratum Sehur! En. (1866) 254]. — Havasok sziklás füves helyein. — Muntyele-mare |Freyn Kózlem. XIII. 107 sub B. longifolio], Bucsecs Kóhavas, Keresztényhegység (Baumg.l. c.], Ocsém |! Schur VSV. X. 169], Kelemen hegyesoport |Ercsei Tord. 149], Korongyis, Omu, Ge- menea [! Baumg. l. c.] és Rodna többi havasain |Porc. Naseud. 141], 'Teszla, Csukás |!| 199. B. Baldense Host. Synops. (1797) 141. — [B. Baldense Baumg.*! En. 243. — B. ranuneuloides et D. graminifohum $Schur! Sertum. p. 29; Schur En. 252]. — Havasok sziklás helyein. —- Bu- esees [Baumg. ! I. c.]. 800. B. diversifolium Rochel Ban. (1898) 68, tab. 28, f. 57 !. — [B. carieifolium Baumg.*! En. I. 243 et Auct. Trans., — non Willd. Spec. II. 1373. -— B. Burserianum Schur Sertum n. 1164 a), — non Sehleieh. Cat. (1821). — B. baldense et B. exaltatum Schur Verh. sieb. Ver. X. 169, — nec aliorum. — B. subfaleatum Schur ! Ost. bot. Zeit. VIII. 22; Sehur En. 253. — B. earicinum Schur! Verh. sieb. Ver. II. 176; Schur En. 252. — B. transsilvanicum Schur! En. 253. — B. junceum et B. stellatum $Salzer Reiseb. 323, — nec aliorum]. — Havasok sziklás füves helyein. — Zenogueza |Simk. Kózlem. XV. 551] és Dragozán-Commando a Retyezát hegységben [Baumg. Mant. 30], Árpás havasai [!Sehur En. 252], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176 sub. B. earieino], Bráza kószirte [Kotschy ZbG. III. 272 sub B. cari- cino], Királykó [! Kotsehy ZBG. III. 64 sub B. earicifolio], Bucsecs [|Schur En. 252], Keresztényhegység, Kóhavas |Daumg. En. I. 243], Oesém [Schur! OBZ. VIII. 22 sub B. subfaleato], Nagy-Hagy- más [Janka exs.!] Rodna összes havasain [Baumg. En. I. 253; Mant. 30 ; Porc.! En. 24]. 801. B. falcatum L. spec. (ed. 1753) 237. — [B. faleatum Baumg.* En. I. 242. — B, faleatum var.) latifolium Schur En. 253]. — Füves napos dombokon, gyepűkön, eserjésekben az egész terület mezei táján. 906. Oenanthe L. gen. n. 352. 802. 0e. aquatica L. spec. (ed. 1753) 255 sub Phellandrio. — [Phellandrium aquatieum L.; Baumg.* En. I. 252. — Oenanthe Phel- landrium Lam. Fl. Fr. III. (1778) 432]. — Mocsarak morotvák, viz- árkok mentén az egész terület mezei táján közönséges. A nép ismeri mérges voltát s ezért gyakran tekintik Cicuta virosanak. 20 SIMONKAI : Erdély flórája, 956 OENANTHE. 803. Oe. fistulosa L. spec. (ed. 1753) 254. — ([Oe. fistulosa Daumg.* En. I. 239. — Oe. Tabernaemontani Gmel. Bad. I. 676]. — Nedves réteken, vizárkokban, mocsaras helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 8], Medgyes, Asszonyfalva, Balázsfalva, Hosszú- aszó, Nagyekemező [Barth VSV. XVIII. 74], Nagyszeben [Fuss Trans. 260; Schur En. 254]. Segesvár [Fro. Schüssb. 35], Szászrégen [Eme- rich ap. Fuss Trans. 260]. 804. Oe. silaifolia MB. Taur. Cauc. III. (1819) 232. — (Oe. peu- cedanifolia Baumg.* ! En. I. 240, — non Polhch, — Oe. media Grisb. Rumel. I. (1843) 352, — ex Grisb. Iter n. 130, ubi Auctor stirpem suam ab Oe. silaifolia solum: «folii segmentis duplo longioribus, omnibus linearibus» distinguere potest]. — Nedves kaszálókon, réteken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 30], Gyulafehérvár, Zám, Szászváros [Schur En. 254], Déva a Maros mellékén [!|, Nagyszeben [Fuss in Grisb. Iter n. 131), Resinár [Schur En. 254], Kóhalom, Parajd | Daumg. ! I. e.], Besztereze [Herzog Bistr. 23]. 805. Oe. Banafica Heuff. in Flora XXXVII. (1854) I. 291. — (Oe. pimpinelloides Baumg.*! En. I. 240, — non L. spec. (ed. 1753) 255. — Oe. peucedanifolia Landoz! I. 8, — non Pollich. — Oe. silai- folia Fuss! Bericht 23, — non MDB.]. — Nedves réteken főkép folyók mentén és erdók szélein a mezei tájon.— Dragánvólgye a Vlegvásza hegységben [!], Kolozsvárt, így a Malomvólgyben [Landoz 1. c.], Bánya- bükk, Ród, Ajton |Freyn Kózlem. XIII. 107]. Torda és Keresztes ber- kei | Wolff MNL. I. 59], Vidra és Szkerisora a Diharhegységben, Zám, Déva, Haró, Vormága[|!] Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 261], Nagyszeben [!Fuss Bericht 23 sub Oe. silaifolia], Segesvár, Brassó (Daumg.! I. c.], Marosvásárhely [Darth Arch. XV. 110]. 806. Oe. stenoloba Schur*! En. (1866) 255. — (Oe. Banatica Simk. Kózlem. XV. 551. — Oe. Banatica var. longifolia Borb. ! Közl. XV. 279]. — Dél-Erdély nedves rétein, havasok alatt fekvő alfoldein. Kolozsvár, Bilak [? Schur En. 255], Hátszeg völgyében Váralja és Kovrágy közt bőven |Simk. l. c.], Várhely és Bauczár közt [! Borbás 1. c.], Zsil völgye Petrozsénynél [Barth exs.!], Nagyszeben. Nagydisz- nód [Schur ! En. 255]. Megegyez az Oe. Banaticával termé- sei alkotásában, meg nem vastagodó termés kocsánaiban, "bőrdős szára és gumós gyökér rostjaiban ; de állandóan különbözik tőle csupán egyszerűen szár- nyaltés szálas sallangú leveleivel. Termő helyein az Oe. Banaticát helyettesíti. Közel áll az Oe. Lachenalii Gmel-hez is; ez utóbbi azonban kétszeresen szár- ny»slt leveiei, tómótteb szára, fonál- forma vagy megnyultan bunkós végü gyókérrostjai által, a mi nóvényünktól élesen különválik. Structura fructus, pedunculis fuctife- ris non incrassatis, caule valde fistuloso, fibris radiealibus incrassatis, cum Oe. Banatica Heuff. congruit, — sed.ab ea foliis simpliciter solum pinnatis, pin- nis linearibus longissimis statim di- versa. Locis indicatis pro Oe. Banatica substituitur Proxima etiam Oe. Lachena- lii Gmel, quie posterior a stirpe nostra egregie differt: foliis bipinnatis caule magis solido et fibris radicalibus fili- formibus aut elongato clavatis. AETHUSA. — SESELI. 957 907. Aethusa L. gen. n. 355. 807. Ae. Cynapium L. spec. (ed. 1753) 256. — [Ae. Cynapium Baumg.* En. I. 2931. — Ae. elata Friedlànd.; Schur En. 256. — Ae. eynapioides Porc. En. 94, — nam in Porc. Naseud. 141, nulla es mentio facitur]. — Kertekben, parlag helyeken az egész terület me- zei táján. var.) Ae. agrestis Wallr. Sehed. (1822) 119. — [Ae. segetalis Beenningh. Fl. Monast. (1824) 85]. — Szántókon. — "Toroczkó |!). i 808. Ae. cynapioides MB. Taur. Cauc. I. (1808) 227. — [Ae. cynapioides Schur Sertum n. 1174 c.]. — Gyepűkön, erdők szélén. — Nagyszeben, Brassó [Schur En. 256], Kolozsvár | Landoz II. 30], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 20]. t Foeniculum capillaceum Gilib. Fl. Lithuan. IV. (1782) 406. — [F. vulgare Gártn. de Fruct. et Sem. I. (1788) 105; Baumg.* En. I. 946. — F. offieinale All. Fl. Ped. II. (1795) 25]. — Colitur in usum culinarem. — Konyha-kertekben termesztik. 208. Seseli L. gen. n. 360. 809. S. Hippomarathrum L. spec. (ed. 1762) 374. — [Hippoma- rathrum pelviforme Fl. Wett. I. (1799) 413; Baumg.* ! En. I. (1816) 250]. — Szikár napos dombokon és sziklákon a mezei tájon. — Ko- los, Boós, Torda |Freyn Kózlem. XIII. 1083], Vizakna |[Sigerus ap. Fuss Trans. 262], Segesvár, Brassó [Baumg. I. c.]. 810. S. rigidum W. et K. Icones II. tab. 146 (1803). — (S. rigi- dum Baumg.* En. I. 238. — S. leucospermum Schur En. 257 ex loco natali, — non W. et K. Icones I. tab. 89 (1801)]. — Magasabb hegyek mészkő szikláin. — Runk felett a Muntyele-mare felé | Freyn Kózlem. XIII. 108], Skericza Padságnál [|Sumk. Album 184], Toroezkó hegyei [! Ercsei Tord. 66], Csáklyaikó! [|Baumg. En. I. 238], Kecskekó [! Schur En. 257 sub 5. leucospermo|, Ocsém [Schur En. 256]. 811. S. gracile W. et K. Icones II. tab. 117 (1802). — [S. gracile Baumg.* En. I. 238. — Peucedanum longifolium Reckert et Fuss ! in Fuss Verh. sieb. Ver. XV. 120, non W. et K.]. Napos szikár dom- bokon és sziklás hegyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 8], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 108], Torda hasadéka és Torda vá- ros erdeje [Daumg. l. c.], Tordán a Királyerdóben [Ercsei Tord. 66], Bzt-Gotthard a Mezőségen [Janka! in Kern. Schede I. 23], Kalyán a Mezőségen [Janka OBZ. VI. 195], Vulturésze és Skericza valamint az Aranyos melléki hegyek Padságnál|!], Enyedi-hasadék Nyirmezónél ! [Bielz Landk. 81], Nagyenyed [Barth Arch. XV. 110], Felsó-Gáld [Darth VSV. XIX. 141], Csáklyaikó. Szt-Mihálykove Téótfalunál|!], Kecskekő [!Schur VSV. X. 67], Gyulafehérvár [! Janka Linn. XXX. 973; Fuss VSV. XV. 120 sub P. longifolio], Szászsebes [Csató Szé- kács 262], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22]. 907 258 SESELI, 819. S. osseum Crantz Stirp. Aust. I. (ed. 1769) 207. — [S. glau- cum Jaeq. Austr. II. (1774) tab. 144, — non L. spec. (ed. 1753) 260. — S. glaucum Baumg.* En. I. 237 et Auct. Trans. — 5. Gouani Lan- doz I. 8; II. 31, — non Koch Syn. (ed. 1837) 294; stirps nam ge- nuina S. Gouani Koch, idest jS. elatum L., flore mediterranes est proprial. — Mészkóhegyveken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz l.c. sub S. Gouani; Landoz II. 31 sub S. glauco], Torda-hasadéka [Baumg. ap. Fuss Trans. 262; Winkler OBZ. XVI. 48], Kecskekő, Mamuthegy Gyulafehérvárnál, Boicza az Erczhegységben, Haró, Go- vasdia [!], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 262]. 819/D. S. heterophyllum Janka" in Linn. XXX. 572. — Magasabb. mészkóhegyeken a havasalj tájon. — Skerieza alhavas Padságnál (!], Kecskekó [Janka Il. c.)]. Különbözik a S. osseum Crantztól hosz- Differt a Seseli osseo Crantz, fructibus szabb, sárgás-zóld és majdnem egészen meztelen termései által. Az egész nó- vény színe sárgás-zóld. Ugylátszik a S. Pallasii Bess.-hez is igen közel áll, a melytől azonban hengeres levélnyelei által különbözik, mert a S. Pallasii levélnyelei Ledeb. Ross. II. 275 szerint longioribus, flavescenti viridibus glab- riuseulisque. Color tote plante flaves- centi virens. Proximum videtur etiam S. Pallasii Bess; sed petioli in nostra stirpe teretes, quum S. Pallasii in Led. Ross. II. 275 petioli «membranaceo marginati» adseribuntur. «hártyás szegélyüek». 813. S. varium Trev. in Catal. Sem. hort. Vratisl. (1818). — |S. varium Landoz* I. (1844) 8. — S. montanum Schur Sertum n. 1181; Schur En. 257, — non L. spec. (ed. 1753) 260. — S. montanum var.) banatieum Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 115. ex herb.! ejus]. — Füves napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 8], Kolos, Apahida |Schur En. 257], Boós, Berkenyes, Ajton, Virágosvölgy és Botoromvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 108), Torda |!Schur VSV. X. 78], Gerend, Tilalmas Toroezkónál, Nagyenyed |!], Kecskekó [Schur En. 257], Bilak (!Schur VSV. X. 64], Haró, Vajda-Hunyad széna- mezői [!], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 20]. Székáesvólgy (Csató Székács 262], Reussen, Nagyesür, Kakasfalva; Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Talmáes [Fuss! Trans. 262], Szelindek [Schur En. 257], Vizakna [Andre Bot. Zeit. XIII. 290], Hosszüaszó [Darth ! Arch. XV. 110], Medgyes, Monora, Tür, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 74], Segesvár [Fro. Sehàssb. 35]. Brassó [! Schur En. 257], Ocsém [Schur En. 257], Rákóczy vár Görgénynél [Walz! MNL. III. 67]. 814. S. annuum L. spec. (ed. 1753) 260. — (S. annuum Baumg.* En. I. 238. — S. bienne Crantz Stirp. Aust. I. (ed. 1769) 204. — 5. coloratum Ehrh. Beitr. V. (1790) 179. — S. carvifolium Janka. Linn. XXX. 573, ex verbis Auctoris, non Vill. Prosp. 24]. — Erdók szélén, kaszálókon, gyepükón, legelókón az egész terület mezei táján. LIBANOTIS. — CNIDIUM. 259 209. Liibanotis Crantz Stirp. Aust. I. (1769) 222. 815. L. leiocarpa Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1853) 115 pro var. L. montanze. — [L. Rivini Baumg.* En. I. 256, — non Scop. Carn. I. (1772) 193. — L. montana Auct. Trans., — non Crantz Stirp. Aust. I. (1769) 222, — nec All. Fl. Pedem II. (1785) tab. 62. — L. Sibirica Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 244, cujus stirps ex L. Mant. I. [1767) 56: «simillima Athamantze Cervarie cum qua in speciebus conjunxi, collatis ultimo utrisque video eos nonnihil differre et distin- etas esse». — L. athamantoides Auct. Trans. excepto Schur En. 255, — non DC. Prodr. II. 151]. — Szikár vagy kóves dombok nyilt füves helyein a mezei tájtól a magasabb erdő tájig. — Kolozsvár Ü Daum. l. e.], Torda [Wolff MNL. I. 60], Várfalva, Vidaj, Nagvoklos és Felsó- Padság az Aranyos mellékén |! Freyn d XIII. 108 sub A. mon- tana], Toroczkó hegyei [!Eresei Tord. 45], Nagyenyed, Csáklyalkó, Kecskekó [!|, Gyulafehérvár [Janka Lind. XXX. 573], Szkerisora és Vidra a Biharhegységben ! (Kern. OBZ. XX. 139], Vulkánhegy Abrud- bányánál|! Lepusnik völgye a Retyezáthesységben |!Csató Ird. Muz. IV. 81]. Szászesór, Falkenstein Riuszadulujnál, Talmács [Fuss ! Trans. 263], Verestorony szorosa (Andre Bot. Zeit. XIII. 290], Gire- sau [Fuss Trans. 263]. Tür, Mikeszásza [Barth VSV. XVIII. 74]. Se gesvár, Nagybun |Daumg. l. c.], Alsó-Rákos, Agostonfalva [Freyn Kozlem. XIII. 108 sub L. sibirica]. Brassó [Schur VSV. X. 2041, Ki- rálykó [ Fuss Trans. 264], Marosvásárhely [Darth Arch. XV. 110]. Ra- tosnya a Maros mellett [ Walz MNL. III. 67], Ocsém [Schur En. 258], Rodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 17; Porc. En. 24], Gáncs [Czetz 1. c.], Tópehegy Alsó-Rákosnál |!]. 816. L. humilis Séhur! Öst. bot. Zeit. VIII. (1858) 21 solum no- men; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 169 deseriptio. — |L. alpina vel Athamanta daucifolia Sehur* Sertum n. 1186 var. ;). — L. Hosteana et L. athamanthoides Sehur En. 258 ex locis natalibug]. — Mészkó sziklákon a havasi és havasalji tájon. — Negoj és Arpás havasai [|Sechur En. 258], Királykó [!], Buesees [! Freyn P ROM XIII. 108], Öcsém [Sehur ÖBZ. VIII. 99; Verh. sieb. Ver. X. 169]. t Athamanta cretensis Baumg.! En. I. 219 e fide speciminis anno 1813 lecto et in herbario Baumg. asservato: Mewm Mutel- lina (2-). — Athamanta cretensis a) mutellinoides Schur En. 259 (vel A. multieaulis Schur Sertum n. 1189 «.), — ex loco natali item ad Meum Mutellina numeranda. -— A. Matthioli Nym. Syll. 154, quoad plantam transsilvanicam, delenda; nam Nyman illam ipse in ejus Consp. Fl. Europ. p. 294 e Transsilvania jam non enumerat. 910. Cnidium Cuss. Mem. soc. med. par. (1782) 280. 817. C. silaifolium Jaeq. Aust. App. (1778) tab. 44! sub Laserpi- iio. — [Laserpitium silaifolium Jacq.; Baumg.* En. I. 226. — Ligu- 260 CNIDIUM. — MEUM. sticum apioides Lam. Dict. III. (1789) 577. C. apioides Spreng. Umb.. Prodr. (1813) 40. — Selinum Seguieri Baumg. herb.! Daumg. En. I. 224 ex una parte. — C. Monnieri Schur En. 261, — non Cuss.]. — Sziklás mészkóhegyek füves cserjés helyein a mezei tájon. — Hideg- szamos [Landoz I. 8], Torda hasadéka [! Sehur VSV. X. 74]. Várfalva [!IFreyn. Kózlem. XIII. 108], Borrév s innen az Aranyos melléke Pad- ságig[!]. Padság hegyei [! Freyn l. c.], Székelykó [! Winkler OBZ. XVI. 48], Enyedi hasadék [Schur VSV. X. 71], Nagyenyed, Felsó- Gáld, [Barth Arch. XV. 110], Csáklyaikó [!], Kecskekó [! Sehur VSV. X. 67], Tótfalu az Ompoly mellékén, Nagyág |!], Falkenstein a Zoód völgyében [Schur En. 260], Brassó, Rozsnyó [!Baumg. En. I. 994 sub Selhno Seguienj, Tömös |Baumg. En. I. 226 sub Laserpitio silai- folio ; Schur VSV. X. 208], Oesém [Sehur En. 260]. 817/b. C. Orientale Boiss. Ann. Soc. Nat. (1844) 299. — (Selinum Segueri Daumg. En. I. 224, ex alia parte, quoad plantam «in subal- pinis ubique» nascentem. — Selinum carvifolia Hazsl. Kózlem. X. 18 pro p. — C. Orientale Simk.* Kózlem. XV. 551]. — Havasalji vidékek szakadékaiban és sziklás patakai mentén. — Lepusnik völgye a Retye- záthegyséeben [Simk. 1. c.], Zernyest felett a Krepatura szakadékban s a Vleduska felett a Királykóvón, továbbá Törcsvárnál (!|, Teszla |!]. 818. C. venosum Hoffm. Deutschl. Fl. (1804) 144. sub. Seseli. — (Selinum turfosum Baumg.* En. I. 223]. — Nedves réteken. — Kis- csűr [Barth Arch XV. 110], Westény és Giresau közt [! Fro VSV. VII. 120], Kukojszás a Büdósón | Baumg. l. c.]. 211. Meum Tournef. Inst. 312 tab. 165. 819. M. athamanticum Jacq. Aust. IV. (1776) 2. tab. 303. — [Meum athamanticum Daumg.* En. I. 244]. — Havasok füves, sziklás vagy törmelékes helyein. — Domna völgye [Fro. VSV. VII. 127; Fuss Trans. 265], Árpás havasai [Schur En. 259], a Vista-mare felé a Brá- zai havasokon és Rozsnyó erdeiben |Daumg. l. c.; sed in herbario. ejus deest]. 820. M. Mutellina L. spec. (ed. 1753) 255 sub Phellandrio. — (M. Mutellina Gártn.; Baumg.* En. I. 245. — Athamanta cretensis Baumg.! En.I. 219, non L. — M. athamanticum Salzer Reiseb. 233, — non Jaeq.]. — Havasok legelóin bőven. — Muntyele-mare [Freyn. Kózlem. XIII. 108], Biharhava Bob [! Kern. ÓBZ. XX. 140], Retyezáthavasok [! Csató Eid. Muz. IV. 81], Cibinjézer [Fro. VSV. VI. 192], Folte [Daumg. En. 245], Negováni -mare és Galbina a Cibinhegységben [Fuss Trans. 266], Szurul, Varfu-Moasi, Sztrungu-Drakuluj [Baumg. Em. I. 245], Csorte, Negoj [Fuss Trans. 266], Árpás havasai [! Schur VSV.. III. 86], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Pojána-Meruluj [Kotschy ZB. 111^ 273]; Királykó [!], Buesecs, Kóhavas [Daumg. En. 245] Stru- niora és Pietroszul beszterezei havasok [Baumg. ! I. c. sub &thamantha ceretensi], Hegyes a Tölgyes szorosnál [M. athamanticum Salzer hei- seb. 235], Rodna összes havasai |Baumg. En. 245; Porc. En. 24], Csu- kás, Piroska |!]. NEOGAYA. — CONIOSELINUM. — SILAUS. 961 919. Neogaya Meisn. gen. (1836—43) 144 [Gaya Gaud. Fl. Helv. II. (1828) 389, non Kunth. — Pachypleurum Reichb. Germ. Exs. (1832) 471, — non Meyer in Ledeb. Fl. Alt. I. (1829) 296]. 821. N. simplex L. Mant. I. (1767) 56 sub Laserpitio. — |Laser- pitium simplex L. ; Baumg.* En. III. 343]. — Havasok törmelékes sza- kadékos füves helyein. — Királykó, Buesecs [in posteriori frequens !. Schur En. 259], Piroska [Baumg. l. e.]. Guttin, Hudina, Arszul. Cib- lesz [Baumg. l. c.; sed recentius ibidem non lecta. Vide: Porc. En. 24]. 913 Conioselinum Fischer in Hoffm. Umb. 185. 829. C. Fischeri Wimm. et Grab. Silez. I. (1827) 266! — [C. Fischeri Kovács" in Sternh. Sieb. 23]. — Sziklás árnyas vagy nedves helyeken a hegyi tájtól a havasi tájig. — Domnavölgye [Fuss Trans. 266], Királykő alatt a Krepatura hasadékban [! Janka Kózlem. XII. 183], Rodna havasai [Kovács l. c.; quis stirpem hane ibidem anno 1844 invenit]. 914. Silaus Bess. iv Róm. et Schult. Syst. VI. p. XXXVI. 893. S. Rochelii Heuff. in Roch Reise (1838) 78 sub Selino. — [Peucedanum arenarium Baumg.* herb.! En. I. 217 ; Eresei Tord. 85, — non W. et K. — Bunium virescens Sternh. Sieb. 25; Landoz II. 30, — non DC. Prodr. IV. 116: conferre etiam Janka in Ost. bot. Zeit. XXIX. 309—129. — Silaus virescens. Grisb. Spicil. Rum. I. (1845) 362 et Auct. Trans., — nec alior. — Silaus carvifolius Schur Verh. sieb. Ver. X. 64, 78, 99, 53, — non C. A. M. Ind. Cauc. 125. — Silaus peu- cedanoides Auct. Trans. — non (MB.)]. — Szénamezókón, hegyi ka- szálókon s sziklás napos hegytetőkön a mezei tájon. — Kolos, Boós [Freyn. Közlem. XIII. 108], Kolozsvár, Nagynyulas a Mezőségen [! Sternh. Sieb. 23], Kalyán, Szt-Gothard, Torda [! Janka Linn. XXX. 573], Toroezkó hegyei [! Ercsei Tord. 85 sub Peucedano arenario|, Bilak [!Sehur VSV. X. 64], Magyar-Bagó [Barth Arch. XV. 111], Déva [!Baumg. 1. e.], Vajda-Hunyad szénamezői (!], Szt- Erzsébet [Schur En. 260], Brassó [Baumg. 1. c.]. t S. selinoides Jaeq. En. (1762) 51 sub Seseli. — [Peucedanum Silaus L. spec. (1753) 246: Baumg.* En. I. 217., — sed in herbario Baumgarteniano specimina desiderantur. — Seseli pratense Crantz Stirp. III. (1767) tab. 6 fig. 1. — Silaus pratensis Bess. in Róm. et Sehult. Syst. VI. (1820) p. XXXVII. — Mezőség, Morgonda, Segesvár [Baumg. 1. c.]. 1 824. S. alpestris Spreng Umb. sp.(1818) 56 sub Peucedano. — IS. alpestris Bess. En. (1892) 43. — S. Besseri DC. Prodr. IV. (1830), 161; Sehur* En. 260]. — Magas vidékek rétein. — Frumósza, Pojána DBrassónál |Schur l. c.]. 269 SELINUM. — ANGELICA. t Levistieum paludapifolium Lam. Diet. I. (1783) 173 sub Ange- liea. — |Levisticum officinale Koch. Umb. 101. — Ligustieum Levi- sticum L. spec.(1753) 250; Baumg.* En. I. 227, — sed in herbario Baumgartenii specimen Angeliez silvestris, ad Oláhfalva lectae ! sub hoc nomine asservatur]. — Colitur in usum culinarem. Konyha ker- tekben termesztik. : 215. Selinum L. gen. n. 337 excl. spec. 825. S. Carvifolia L. spec. (ed. 1762) 350. — (S. Carvifolia Baumg.* En. I. 221]. — Nedves eserjés réteken s erdók vizereinél a me- zei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 8], Tordánál a Keresztes-mezón (Eresei Tord. 43], Buesesd a Vulkánhegy alatt, Zám |!], Várhely és Zajkány közt [! Hazsl. Kózlem. X. 18], Váralja és Kovrágy közt [I Bimk. Kózlem. XV. 559], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 266], Kisdisznód, Poplaka, Giresau Nagyszeben, Szászujfalu, Nagyesür [Fuss ! Trans. 266]. Medgyes, Hosszüaszó [Barth ! VSV. XVIII. 74]. Persány [Sehur VSV. X. 212]. Szászrégen [Emerieh ap. Fuss "Trans. 266], Rodna-Naszód vidéke |Pore. En. 94], Gáucs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 216. Angelica L. gen. n. 347. 826. A. silvestris L. spec. (ed. 1753) 251. — [Imperatoria silvestris DC. Fl. Fr. IV. 286; Baumg.* En. I. 220. — Angelica Archangeliea Baumg.! En. I. 295; Sehur Verh. sieb. Ver. II. 176 ; III. 86; Schur En. 263; Kotsehy ! Zool. bot. Ges. III. 275 ex herb. Haynald!; Nagy ap. Eresei Tord. 15, — non L. — Angelica pratensis Daumg. ! Mant. 23, — non MB. — Osterieum palustre Auct. Trans., — non Bess. ; nam Auct. Trans.stirpem Angelicee pratensis Daumg. pro vera specie MD., idest pro Osterico palustre Dess. sumpserunt, quod verum teste speciminis Daumgarteniani false fecerunt. — Angelica macrophylla Schur Verh. sieb. Ver. III. 56 solum nomen; Schur En. 262 — A. silvestris $) appendi- culata Heuff. Zool. bot. Ges. VIIL. (1858) 116 — A. silvestris var. sti- pularis Schur Verh. sieb. Ver. II. 176]. — Folyók, patakok mentén és nedves réteken a mezei és hegyi tájon. — Dragánvólgye a Vlegyá- sza hegységben [!] Csucsa [|!Freyn. Kózlem. XIII. 108], Kolozsvár [Landoz I. 8], Torda [Eresei Tord. 15], Mindszent [!|, Gyulafehérvár [Fuss Trans. 267], Vidra, Szkerisora és Albák a Diharhegységben, Déva [!], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 20], Retyezáthegység vol- gyei |!], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 267], Koneza |Csató Székács 262], Nagyszeben, Kisdisznód, Zoód, Freck [! Fuss Trans. 267], Gire- sau[!] Talmáes [Schur En. 262], Árpás havasai alatt [!Schur VSV. III. 36], Bráza bavasai alatt (Schur VSV. II. 176], Fogaras |Baumg. ! Mant. 28 sub Angelica pratensi]. Tómós szorosa [Schur En. 262], Po- jana-meruluj |Kotschy 1. e.], Segesvár, Ujegvháza, Kóhalom, Brassó, Besztercze [Baumg.! l. c. sub A. Archangelica], Büdös [Schur OBZ. ANGELICA. — ARCHANGELICA. — FERULA. — FERULAGO. 963 VIII. 291; VSV. X.195], Borszék [Sehur VSV. X. 154], Kereszthegy [Nagy ap. Eresei Tord. 15; Sehur VSV. V. 159], Görgényi üveghuta [ Emerich ap. Fuss Trans. 267 sub A. Archangelica] Szászrégen, [ Eme- rich ap. Fuss Trans. 267], Rodna |Baumg.! l. c. sub A. Archangelica ; Czetz ! Erd. Muz. VI. 11 ; Porz. En. 24]. 826/b A. montana Schleich. Cat. Pl. Helv. (1815) 6. — [A. Razou- li Baumg.*! Mant. 27, — non Gouan Ill. 13. — A. alpina Schur En. 262 ex descript.]. — Hegyvidékek patakainál a mezei tájtól a havasi tájg. — Szamosvólgye Kolozsvárt [!]. Szkerisora a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XX. 170], Klopotivai völgy [Borb. Kózlem. XV. 290] és Zenuga tó a Retyezát hegységben [|Simk. Kózlem. XV. 552], Kerczesora havasai [Sechur En. 262], Árpás havasai [!Schur VSV. III 86], Teri- eza [Fuss Trans. 267], Bráza havasai [Schur VSV. II. 176], Kurtia- Olzeli a Fogarasi havasokon [Daumg. l. c.], Rodna [Schur VSV. X. 124 ; Porc. En. 24]. 217. Archangelica Hoffm. gen. Umb. (ed. 1814) 161. 827. A. alpina Wahlnb. Carp. (1814) 83 pro var. Angelice Ar- changelieze. — [Archangelica officinalis Hoffm. l. c. pro parte; Fuss" Trans. 267. — Angelica pachyptera Simk. Kózlem. XV. 552, — non Laliem.). — Mészkő havasok sziklás szakadékos, vizeres helyein, — ritka. Retyezáthegységben a Lepusnik forrás patakainál [! Hazsl. Köz- lem. X. 18, 24], Avrisel [Fuss Trans. 267], Bucsecs szakadékain a Plaju-Capulujnál [!]. 218. F'erula L. gen. n. 343. 828. F. Sadleriana Led. Ross. II. (1844—46) 300 in not. — [Peu- cedanum Sibiricum W. et. K.; Baumg.* Mant. 23, — non Willd]. — Mészkó hegyek napos sziklás helyein, de eddig egyedül Tordahasadé- kánál [! Baumg. I. c.]. 219. F'erulago Koch. Umb. 97. 829. F. silvatica Bess. En. (1822) 44 sub. Ferula. — |Ferula no- diflora Baumg.*! En. I. 218; Czetz Erd. Muz. VI. 15. — F. galbani- fera Auct. Trans. — non Koch. — F. athamantifolia Schur Verh. sieb. Ver. IV. 95; Lerchenf. Icones f. 43—44! — F. silvatica Pp) com- mutata Andre Bot. Zeit. XIII. 291, — non Roch. ; eujus stirps genuina adhuc in Transsilvania non est lecta etsi eam ipse Auctor [Rochel Dan. 27] in Transsilvania etiam indicat. — Lophosciadium Darrelieri Grisb. Iter n. 135, — non Grisb. spic. rum.]. — Hegyvidékek kaszá- lóin s erdős cserjés helyein a mezei tájon. — Sebesváralja [!|, Kolozs- vár [! Landoz I. 8]. Bányabükki völgy [! Wolff. MNL. I. 60], Kolos, 264 PEUCEDANUM. Boós, Virágeosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 108], Szent-Gothard, Feke- telak |Janka! Kozlem. XII. 183], Nyulas [Kovács ex Reichb. Icones XXII. 55], Tur [Eresei Tord, 165], Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 74], Székelykó [! Wolff. MNL. I. 60], Tilalmas Toroczkónál |!], Nagy- enyed [! Borb. ÖBZ. XXVIII. 311], Felsó-Gáld, Bilak |! Barth Arch. XV. 111], Benedek, Csáklya, Csáklyaikó, Kecskekó, Szt-Mihálykóve Tótfaluná] Mamuthegy Gyulafehérvárnál, Boicza az "Érezhegységben, Maros-Sólvmos, Haró, Déva |!|, Szt-Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 268], Mzászsebes [Csató Székács 262], Szerdahely, Nagyszeben, Nagyesür (Fuss! ap. Baumg. Mant. 26], Szt-Erzsébet, Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. III. 261], Guraró, Vestény, Giresau, Nagykapus [! Fuss Trans. 268], Tatárlaka [Barth exs.! ap. Borb. Kózlem, XV. 292], Segesvár [Fro. Schássb. 35], Kóhalom [Barth Arch. XV. 111]. Brassó [Schur En. 263], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 268] Besztercze [| Herzog Bistr. 24], Záportz |Czetz Erd. Muz. VI. 15], Sajó völgye és Magyar-Nemegye |Porc. En. 25]. 220. Peucedanum L. ex parte; Koch. Umb. 92. 830. P. Rochelianum Heuff.! Ost. bot. Zeit. VIIL. (1858) 27. — (P. officinale Baumg.*! En. I. 216, et Auct. Trans., — non L. — P. ruthenicum Roch. Dan. f. 49! et Auct. Trans., — non MB. — P. cam- pestre Janka! Linn. XXX. (1859) 570. — P. longifolium et P. Mori- sonii Sehur En. 264, — nec alior]. — Napos cserjés dombokon, széna- mezőkön és kissé nyirkos rétek kaszálóim a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz II. 31], Kolos, Bóos, Csán, Botoromvólgy és Virágosvolgy |Freyn. Kózlem. XIII. 105]. Torda, Záh |! Ercsei Tord. 84], Kis-Czég | Ková ács ap. Sternh. Sieb. 23; Janka! l. c.], Koók, Gerend [!], Bilak |Schur En. 264], Zood (Fuss Trans. 268], Sellemberk és Vestény kozt|!] Nagyselyk, Mikeszásza, Kisekemezó Medgyes |Barth! VSV. XVIII. 74], Segesvár, Nagybun, Morgonda |Baumg. l. c.], Nagyselyk (Barth Arch. XV. 111], Szászrégzen [Emerich ap. Fus Trans 268]. 831. P. carvifolium Crantz. Stirp. III. (1767) p. 22, tab. 3, fig. 2. sub Selino. — (Selinum Chabrai Jacq. Fl. Aust. I. (1773) tab. 73. — Palimbia Chabrei DC. Prodr. IV. (1830) 176. — Peucedanum Cha- brei Koch; Daumg.* Mant. 24. — Palimbia decussata Schur Sertum n. 1911, solum nomen]. — Hegyvidékek kaszálóin, füves cserjés helyein az egész terület mezei táján. 832. P. latifolium MB. Taur. Cauc. I. (1808) 213 sub Selino. — (P. latifolium DC ; Kovács" in Sternh. Sieb. 23]. — A Mezőség nedves sós völgyeiben. — Kolozsvárt |! Kovács 1. c.], Szamosfalva [Janka Linn. XXX. 571], Apahida [Janka exs.!]. Virágosvolgy |Freyn! Kozlem. XIII. 109], Szék és Szamosujvár közt [Janka Kózlem. XII. 183], Záh |!]. 833. P. Cervaria L. spec. (ed. 1753) 1194 sub Selino. — [Cerva- ria Rivini Gártn. Fruct. I. (1788) 90. — C. nigra Baumg.* Em. I. (1816) 251]. — Erdős cserjés dombok füves helyein a mezei tájon. —— PEUCEDANUM. 265 Kolozsvár [Baumg. l. c.], Torda [Eresei Tord. 45], Kolos, Doós, Ajtón, Várfalva és Vidaj kóztaz Aranyos völgyében, Padság hegyei [! Freyn Kózlem. XIII. 108], Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva |!], Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 269], Nagyszeben, Nagyesür, Poplaka, Zood, Szászuj- falu, Giresau, [! Fuss Trans. 269], Freck, Kisdisznód, Nagy disznód, Szt- Erzsébet, Ujegyháza, Morgonda, Segesvár | Baumg. l. c.] , Medgyes, Nagyselyk, Szászesanád, Monora, Hosszúaszó, Mikeszásza (Barth VSV. XVIII. 74], Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.], Besztereze | Herzog Distr. 24], Naszód [Pore. En. 25], Záporez |Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 834. P. Oreoselinum L. spec. (ed. 1753) 244 sub Athamanta. — [Selinum Oreoselinum Crantz Stirp. HIT. (1767) 169: Baumg.* En. I. 222. — Oreoselinum legitimum MB. Taur. Cauc. III. (1819) 210. — Pteroselinum legitimum Csató Erd. Muz. VI. 20]. — Erdók szélem, száraz hegyi kaszálókon a mezei tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza- hegységben [!], Kolozsvár [Baumg. 1. c.], Kolos, Boós, Berkenyes, Aj- ton, Botorom és Virágosvölgy [Freyn. Közlem. XIII. 108], Torda [Baumg. 1. c.], Tilalmas Toroezkónál[!], Nagyenyed |!Borb. OBZ. XXVIII. 311], Bilak, Tótfalu, Gyulafehérvár [!]. Déva |! Baumg. 1l. c.], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 20], Kovrágy és Váralja közt. [!], Szászvá- ros [Unver. ap. Fuss Trans. 270], Székácsvölgy |Csató Siékáes 262], Nagyszeben [Schur En. 266], Poplaka, Kisdisznód, Nagycsür, Szt-Er- zsébet, Szászujfalu, Giresau [!Fuss Trans. 270], Kercesora és Arpás a. fogarasi sikon [!], Medgyes, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 74], Segesvár, Nagybun. Kóhalom, Brassó |Baumg. l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 270], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 25], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 835. P. Alsaticum L. spec. (ed. 1762) 354. — [P. alsaticum L. ; Daumg.* Em. I. 217. — Cervaria alsatica Gaud. — Xanthoselinum al- saticum Schur En. 264]. — Gyepükón, erdők szélén füves cserjés dom- bokon a mezei tájon. — Kolos | Baumg. 1. c.], Torda hasadéka |! Lan- doz II. 31], Nagyenyed [!], Gyulafehérvár [Reckert ap. Fuss VSV. XV. 120], Zám |Schur En. 264], Déva, Szászváros, Vujda-Hunyad [!], Russ .[Csató Erd. Muz. VI. 20], Seréli havas a Retyezáthegységben |Csató Erd. Muz. IV. 81], Kereszténysziget (Schur l. c.], Segesvár, Kóhalom [Baumg. I. c.]. 836. P. intermedium Schur En. (1866) 265 sub Petroselino. — [Selinum Austriacum Baumg.* En. I. 222 et Auct. Trans. — non Jaeq. — Peucedanum montanum Baumg. ! Mant. 25, et Auct. Trans., — non Koch Umb. 94. — BU austriaeum Auct. Trans., — non heichb. — Pteroselinum transsilvanicum Schur herb. ex ipso in Sehur En.l. c.]. — Magasabb mészkóhegyek sziklás lejtőin a mezei és hegyi tájon. — Torda-hasadéka [! Baume. Mant. 25], Székelykó |! Borb. OBZ. XXVIII.311], Skerieza Padsáenál [Simk. Album 184] s az Aranyos melléki hegyeken Padság és Borrév közt, Vidra a Biharhegységben, Boicza az Erezhegységben [!], Segesvár, Lövete, Hargitta | Baumg. En. I. 222], Brassó hegyei [! Schur I. e], Királykó a Vleduska felett [!|. 837. P. palustre L. spec. (ed. 1753) 944 sub Selino. [Selinum pa- 266 PASTINACA. — HERACLEUM. lustre L.; Baumg.* En. I. 223, — Selinum silvestre Jacq. Fl. Aust. I. (1773) tab. 152; Baumg. En. I. 223, — non L. spec. (1753) 244. — 'Thysselinum palustre Hoffm. Umb. (1814) 134. — Thysselinum angus- tifolium et Th. silvestre Reichb. Germ. Exc. (1832) 453]. — Lápos, moesaras helyeken a mezei tájon. Gyéres, Záh [Ercsei Tord. 43], Resinár [Schur En. 266], Arpásfalu lápján |! Schur VSV. III. 86], Se- gesvár [Baumg. l. c.], Büdös |Schur ODZ. VIII. 291], Rodna-Naszód vidékén |Pore. En. 25], Kukojszás [bőven !]. t Anethum graveolens L. spec. (ed. 1753) 263. — [A. graveolens Baumg.* En. I. 221]. — Colitur in usum culinarem. Konyha kertek- ben termesztik. 221. Pastinaca L. gen. n. 362. 838. P. silvestris Mill. Dict. (ed. 1768) n. 1. — [P. sativa L. spec. (1753) 262, excepta var. G). — P. silvestris Baumg." En. I. 213. — P. opaea Auct. Trans. — non Bernh.|. — Mezókoón, kaszálókon, te- metókón, szántókon, az egész terület mezei táján közönséges. ti P. sativa Mill. Dict. (ed. 1768) n. 2. — Colitur in usum culina- rem, et differt a P. silvestri nostra spontanea : statura robustiore. fo- lisque penitus glabris, nitentibus. — Konyhakertekben termesztik, s a vadon termő P. silvestris-tól eltér úgy termete:ebb nóvése mint egé- szen meztelen s fénylő levelei által. 292. Heracleum L. gen. n. 345. 839. H. Sphondylium L. spec. (ed. 1753) 249. — |H. Sphondy- lium Baumg.* En. I. 213. — H. Austriacum Baumg. ! En. I. 214, et Auct. Trans. — non L. spec. 249. — H. elegans Daumg. En. I. 215, Auct. Trans.]. — Hegyes vidékek erdeinél, gyepüinél, kaszálóin a me- zeli és hegyi tájon az egész területen. 839/b. H. Sibiricum L. spec. (ed. 1753) 249. — [H. flavescens Baumg.* ! En. I. 214, — non Willd. — H. angustifolium L. Fl. Suec. ; . Baumg. En. I. 214. — H. pratense Czetz ! Erd. Muz. VI. 15, — non Jord.|.— Hegyi réteken és erdők szélein a hegyi tájon. — Segesvár, Sósmező Ojtoz szorosánál [Baumg. ! I. c.], Rodna, Gáncs |Czetz l. c.]. 840. H. palmatum Baumg.* En. I. (1816) 215. — [H. asperum Sternh. Sieb. 23, et Auct. Trans., — non MB. — DBaumgartenius stir- pem suam typiceam fructibus verrueoso hispidis descripsit; sed ego solum varietatem fructibus glabris preeditam e Transsilvania vidi, quae est: H. simplieifolium Herb. Buc. (1859) 302, — seu H. Transsilvani- eum Schur En. (1866) 267]. — Sziklás helyeken, havasok vizereinél. — Retyezát havasok |! Heuff. ap. Grisb. Iter n. 136], Páreng havasok [|Baumg. l. e.] Frumósza [Fro. VSV. Vl. 192], Falkenstein [Fuss Trans. 272]. Szurul, Vurfu-Moasi |Baumg. l. c.], Kerezesora havasai [C. Fuss in Osterr. Blütter f. Liter. ete. IV. 871]. Negoj, Arpás havasai [! Fuss Alt. Arch. II. 360], Bráza havasai (Schur VSV. II. 176], Bu- HERACLEUM. — TORDYLIUM. — SÍLER. 967 esecs [!Freyn Kozlem. XIII. 109], Keresztényhegység, Kóhavas [Baumg. 1. c.]. Pojána-meruluj [Kotsehy ZBG. III. 270]. Unók6 [Nagy ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 291] s egyáltalán Rodna havasai [Czetz ! ap. Janka Linn. XXX. 572]. 841. H. Carpaticum Porc. ! En. (1878) 25; Porc. Naseud. (1881) 144. — [H. alpinum Baumg.! En. I. 215, et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 250. — H. Pollinianum Nym. consp. 289, — quoad stirpem Transsilvanicam, — non Bert.]. — Havasok mezóin. — Tö- mós szorosa felett és Rodna összes havasain [Baumg.! I. c. ; Porc. 1. c.]. A «Helvetia havasain» otthonos typi- kus H. alpinum L. à mi nóvényünktól feltűnően különbözik hatalmasabb ter- mete, nagy és 20—22 sugárú ernyői, va- lamint leveleivel, melyek csupán főerei- ken aprón pelyhesedők, és alsóbbjaik kerekitetten karélyosak. A mi H. Carpa- ticumunk alig arasznyi magas; ernyői kicsinyek, 5—10 sugarüak, mintegy hüvelyknyi hosszú sugarakkal; végül levelei fonákukon borzasak, s vala- menyi levele vagy kihegyzetten karé- lyos, vagy tenyeresen háromosztatu s durván hegyesen csipkésen fűrészes. Novényünkhóz közel állónak látszik a H. Orphamidis Boiss. Fl. Orient. (1872) 1041; azonban ez is világosan különbözik a mi nóvényünktól «borzas H. alpinum L. typicum «in alpibus Helvetie» indieatum a nostra stirpe evidenter differt, statura multo robus- tiore, umbella 20—22 radiata magna- que, nec non foliis solum ad nervos primarios minute puberulis, inferiori- bus obtuse lobatis. H. Carpaticum nostrum est vix spithameum ; umbelle parve e radiis 5b—10 subpollicaribus constructz; denique folia dorso hirsuta, omnia aut acuminate lobata, aut pal- mato tripartita et grosse acuteque cre- nato-serrata. Nostre stirpis proximum videtur H. Orphanidis Boiss. Fl. Orient. (1872) 1041; sed illud etiam manifeste a no- stra discrepat «radiis hirsutis» nec non «ovario hirsuto». sugarai» és «borzas magrejtói» által. t H. sufolium Reichb. Germ. Exc. (1832) 456. — Zirna völgy Rumániában [Schur! En. 268, — sed exemplar in herbario Schuriano lemb. solum florens reperitur, quare dicere non potest utrum ad. H. sii- folium aut ad typum H. Austriaci pertineat]. 223. Tordylium L, gen. n. 330. 842. T. maximum L. spec. (ed. 1753) 240. — [Caucalis maxima Dauh.; Baumg.* En. I. 255]. — Szólóhegyeken, cserjés napos dom- bokon, utak mentén és parlag helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár | An- drze Bot. Zeit. XIII. 291], Nagyenyed [! Borb. OBZ. XXVIII. 311], Bilak [Schur En. 268], Gyulafehérvár, Maros-Sólymos, Déva [!1, Oláhbrettye (Csató Erd. Muz. VI. 20]. Székácsvölgye [Csató Székács 969], Szt- Erzsébet [Andre Il. c.], Vizakna, Szelindek, Nagycsűr, Szászujfalu, Dol- mány, Giresau [Fuss Trans. 2731, Hosszúaszó [Barth ap. Fuss VSV. XIX. 209], Kisekemező, Medgyes (Barth VSV. XVIII. 75], Segesvár, Ujegyháza [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 268], O-Rodna (Porc. En. 95]. 294, Siler Scop. Carn. I. 217. 843. S. trilobum Jacq. En. (1762) 48 sub Laserpitio. — [Siler aquilegifolium Gáàrtn. de Fruct. I. (1788) 92 ; Baumg.* En. I 228]. — 268 LASERPITIUM. Hegyvidékek erdős cserjés helyein. — Nagyszeben, Nagydisznód [Schur En. 268], Segesvár |Fro. Schüssb. 36], Bráza kószirte [Kotschy ap. Fuss Trans. 273], Szászrégen (Emerich ap. Fuss l. c.]. 925. Laserpitium L. gen. n. 344. 844. L. latifolium L. spec. (ed. 1753) 2 — [L. latifolium Daumg.* En. I. 225. — L. glabrum Crantz Sir TII. (1767) 181. — L. asperum Crantz Stirp. III. 179. — L. Pseudosiler Schur ! Sertum n. 1934. c.; Schur En. 269. — L. gracile Schur ! Sertum n. 1234 e. ; Sehur En. 269. — L. vertieillatum £chur Sertum n. 1941 ; En. 270, — non W. et K:]. — Hegyvidékek erdei kaszálóin és buja noóvény- zetü sziklás helyein a mezei és hegyi tájon. — Dragán volgye a Vle- zyászahegységben [!], Kolozsvár |[Landoz I. 8], Kolos, Boós, Ajton, Aranyos völgye Várfalván felül, Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII, 109], Padság hegyei, Székelykó, Csáklyaikó. Ordenkusa völgye Szkeri- soránál a Biharhegysógben, "Vulkánhegy Abrudbányánál, Déva |!], Re- tyezáthegysée völgyei |! Csató Erd. Muz. IV. 81], Ganczága a Sztrigy mellékén [Csató Ed. Muz. VI. 20], Talmáes, Sellemberk, Nagyszeben [Sehur En. 269], Szelindek, Nagyesür, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 273], Butyán, Árpás havasai [Schur En. 269], Medgyes, Monora [Barth VSV. XVIII. 75], Segesvár [Baumg. Il. c.], Királykó [Kotsehy ZbG. III. 64], Buesees, Keresztényhegysée, Brassó, Kóhavas [Daumg. 1. c.], Besztereze [Herzog Bistr. 241, Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Exd. "Muz. VI. 16]. 845. L. alpinum W. et K. Icones III. (1812) 981, tab 253. — [La- ser trilobum Baumg.! En." I.228 et Auct. Trans. — Siler alpinum Baumg.! En. 1. 92 99. — Laserpitium marginatum Grisb. Iter n. 137 ; Andree Bot. Zeit. XIII. 991. et Auct. Trans., non W. et K. Icones n. tab. 192. — L. ambiguum Sehur Sertum n. 1237]. — Havas vidékek sziklás kaszálóim és Mughus-mezóin a havasi és vo tájon. — Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben [Baumg. En. I. 229], Vlegyászá- tól a havasokon végig egész a Biharhegység Geina havasáig |! Kern. ÓBZ. XX. 905], Retyezát havasok |! Heuff. ÖBZ. VIII. 118], Szurul [Baumg. I. c.], Piesoru- Burkuluj, Butyán [Fuss Trans. 274], Árpás ha- vasal [!Schur VSV. III. 86], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 176], Dráza kószirte [Andrae l. c. Bucsecs Keresztényhegység [Daumg. 1. c.], Henyul Borgónál [Fuss Trans. 274]. Lapadna Rodnai havason [Daumg. 1. c.], Guttin [Baumg. 1. c.], Cziblesz [Bielz ap. Schur VSV. 16 t L. Siler L. spec. (ed. 1753) 249. — [Siler montanum Crantz ; Daumg.* En. I. 229, sed in herbario ejus specimina desunt, nec alius in Transsilvania stirpem hane legit]. — Bucsecs, Keresztényhegység, Kóhavas [Baumg. 1. c.]. 846. L. prutenicum TL. spec. (ed. 1753) 948. — (|L. selinoides Crantz Stirp. III. (1767) 182; Baumg.* En. I. 226. — L. hirsutum Salzer Reiseb. 323, — non Lam]. — Utak s árkok mentén hegyvidé- LASERPITIUM. — ORLAYA. — DAUCUS. 269 kek erdeiben és sűrű ecserjéseiben a mezei és hegyi tájon. — Sebesvár- alja, Dragán völgye, Tranyis [!], Kolozsvár |! Baumg. 1. c.], Bányabükki völgy [Wolff. MNL. I. 60], Ajton [Freyn Kózlem. XIII, 109], Körös- bánya [Kern. OBZ. XX. 205], Déva, Váralja és Kovrágy közt [!], Gan- ezága [Csató Erd.Muz. VI. 20], Retyezáthegység völgyei Malomviz, felett [Simk. Kózlem. XV. 554]. Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Nagydisznód, Zood, Verestorony szorosa, Giresau [Fuss Trans. 974], Asszonyfalva, Szászesanád, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII, 75], Se- gesvár, Kóhalom, Brassó | Baumg. 1. c.], Persány [Schur VSV. X. 211], Feketehalom [Schur En. 270], Felsó-Torja és Büdös |Schur OBZ. VIII. 284, 287], Borszék [Schur VSV. X. 154], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 25]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. var.) L. glabratum Roch. Ban. (1828) 66. f. 54. — | Laserpitium peu- cedanoides Baumg.* En. I. 226, et Auct. Trans. — non L. spec. (ed. 1762) 358. Imperatoria angustifolia Salzer Reiseb. 329, — non Bell.]. — Magasabb hegyvidékek erdeinek szélein és erdei kaszálóin. — Szelistye |Landoz I. 8 ; II. 31], Retyezáthegység völgyei Malomviz fe- lett [Simk. Közlem. XV. 554], Pareng hegység völgyei Petrozsény felett [! Borb. Közlem. XV. 300], Bucsecs és Bűdös |Schur En. 270], Kóhavas [Baumg. 1. c.], Rodna-Naszód vidéke (Porc. Naseud. 145]. — 847. L. Archangelica Wulf. in Jacq. Coll. I. (1786) 214. — |Im- peratoria Ostruthium Baumg.*! En. I. 219 et Auct. Trans. non L. spec. (1753) 259]. — Magasabb hegyek s havasalji vidékek erdeinek szélein, — ritka. — Dragozán-Commando a Retyezát hegységben [Daumg. herb.! et in Fuss Trans. 271], Cibinjézer a Cibin-havasokon [Sigerus ap. Fuss l. c.], Cordon de la Schmidt a Dezsáni-havasokon, Lapadna és Rotunda Rodnaihavasok [Daumg. l. c.]. — Gaure de Lotri [Daumg. 1. c.], már Rumániában fekszik. 226. Orlaya Hoffm. gen. Umb. ed. I. 58. 848. 0. grandiflora L. spec. (ed. 1753) 940 sub Caucalide. — [Caucalis grandiflora L. ; Daumg.* En. I. 253]. — Mészkő hegyek na- pos helyein és szántókon. — Kolozsvár [Schur, En. 270], Torda | Ercsei' Tord. 28], Mezőség [Baumg. l. c.], Boieza az Erczhegységben |!], Déva [|Fuss Trans. 275], Háró, Vajda-Hunyad, Govasdia [!], Szt-Gyórgy- Válya a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 275], Vereshegy Szászsebesnél |Csató Székács 262], Bzt- Erzsébet |Schur En. 270], Szelindek, Vizakna | Baumg, 1. e.], Kalán, Almás [Fuss Trans. 275], Segesvár [Fro. Schüssb. 36], Petele [Fuss Trans. 275]. 297. Daucus L. gen. n. 333. 849. D. Carota L. spec. (ed. 1753) 242. — [D. Carota Baumg.* En. I. 252]. — Mezókón, szántókon, parlagokon az egész terület me- zei táján közönséges. 19 -1 o CAUCALIS., — TURGENIA. — TORILIS, 298. Caucalis L. gen. n. 331. 850. C. daucoides L. Syst. (ed. XII. 1767) 205, — non L. spec. (ed. 1753) 241. — (C. echinophora Benkó* Trans. 116. — C. daucoi- des Baumg. En I. 253. — C. leptophylla Baumg.! En. III. 344; Baumg. Mant. 31, et Auct. Trans. — C. nodosa Ercsei Tord. 28]. — Bzántókon, parlagokon és szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 8], Torda |! Ercsei l. c.], Aranyos melléke Padságnál |!], Csegez [Winkler OBZ. XVI. 48], Körösbánya |Kern. OBZ. XX. 239], Mindszent, Benedek, Sárd, Borbánd, Vajasd, Gyulafehérvár, Alke- nyér[!], Déva [! Fuss VSV. XIV. 202], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 202], Szerdahely, Nagy- csűr, Szt- Erzsébet [Fuss 1. c.], Nagyszeben [Schur En. 271], Szelindek, Alezina [Baumg. 1. c.], Medgyes, Csicsóholdvilág, Szászcsanád, Monora, Palázsfalva, in Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó | Barth VSV. XVIII. 15], Segesvár, Kóhalom, Garad, Ugra [Baumg. l. e.], Lóvete, Oláhfalu [Baumg. En. III. 344], Petele [Fuss VSV. XIV. 202], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 25], Hagymás [Czetz Erd. Muz. Me poa. 851. C. muricata Bisch. in Lit. Ber. zur. Linnza 1840 p. 131. (C. murieata Schur* Sertum n. 1247]. — Hasonló helyeken uiua az előbbi. — Csegez (bőven Winkler ÖBZ. XVI. 48], Szt-Erzsébet, Sze- lindek, Vizakna [Schur En. 271]. 299. Turgenia Hoffm. gen. Umb. ed. I. 59. 8592. T. latifolia L. spec. (ed. 1753) 240 sub Tordylio. — (Cauca- lis latifolia L. ; Daumg.* En. I. 254]. — Szántókon, vetések közt, a me- zei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 8], Torda | !Ercsei Tord. 28), Me- zósée | Baumg. l. c.], Piski, Szászváros [Fuss Trans. 276], Szt-Erzsébet [Schur En. 271], Darócz [Baumg. l. e.]. 230. T'orilis Adans. Famill. II. 99. 853. T. Anthriscus L. spec. (ed. 1753) 240 sub Tordylio. — (Cau- calis Anthriseus Crantz ; Baumg.* En. I. 254]. — Szántók szélén, gye- pükón, szőlők közt, erdök cserjések parlagain az egész terület mezei tá- ján közönséges. 854. T. arvensis Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 98 sub Caucalide.— | Cau- calis arvensis Huds. ; Baumg.* En. I. 254. — Scandix infesta L. Syst. ed. XII. (1767) 732. — Caucalis helvetica Jacq. Hort. Vind. III. (1776) tab. 16. — 'Torilis helvetica Gmel. Bad. I. (1805) 617. — T. neglecta Spreng. in Roem. et Sehult. Syst. VI. (1820) 484]. — Szántók szélén, ligetekben, erdós cserjés helyeken, did közt a cim tájon. — Csucsa (! Feicht. Közlem. IX. 941, Kolozsvár [Landoz I. 8], Kolos, Torda- ANTHRISCUS. 971 hasadéka [! Schur En. 271], Gerend [!], Várfalva|Freyn Kózlem. XIII. 109], Boicza az Erczhegységben [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 276], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Talmács, Brassó [Schur En. 271]. 4 T. nodosa L. spec. (ed. 1753) 240 sub Tordylio. — (Caucalis nodosa Scop.; Baumg.* En. I. 255, — sed specimina in herbario ejus desiderantur, nec alius recentiorum stirpem hanc in Transeilvania le- git|.— Parlag helyeken, gyepükón. — Szászváros [Schur En. 272], Déva, Vajda-Hunyad, Torda [Baumg. Il. e.]. t Scandix Pecten- Veneris L. spec. (ed. 1753) 256. — [S. Pecten- Veneris Baumg.* En. I. 251, — sed in herbario ejus specimina de- sunt]. — Vetések közt: Nagyszeben, Brassó [Schur En. 273], Kó- halom, Alsó-Rákos, Kézdi-Vásárhely. Csikszereda |Baumg.l. c.]. — Kultiválva: Sztrigyvólgyi községekben [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szé- kácsvolgy |Csató Székács 262]. 231. Anthriscus Hoffm. gen. Umb. ed. I. 38. 855. A. silvestris L. spec. (ed. 1753) 258 sub Chserophyllo. — (Chzerophyllum silvestre L.; Baumg.* En. I. 260. — Charophyllum nitidum Schur Verh. sieb. Ver. X. 74, ex loco natali, —non Wahlnb. — Anthriscus nitida Simk. MNL. III. 51, — non (Wahlnb.)]. — Patakok mentén, ritkás erdőkben s azok szélein, nedves árnyas helyeken, az egész terület mezei és hegyi táján ; a Csukáson a havasi tájig. 856. A. nitida Wahlnb. Carp. (1814) 85 sub Chaéerophyllo. — [An- thriseus torquata Schur^ Sertum n. 1955; Schur En. 273; et Auct. Trans., — vix Duby. — A. alpestris W. et Grab. Sil. I. (1827) 289. — A. heterosantha Schur! En. (1866) 273). — Havasalji vidékek árnyas helyein patakok vagy vólgyszorosok mentén. — Vidra felett a Kis- Aranyos völgyében, Vulkánhegy Abrudbányánál [!], Csoka-porumbelu- luj a Retyezát hegységben [Simk. Kózlem. XV. 556], Pareng havasok és Csetatyeboli Petrozsénynél (Barth exs.!]. Présbe, Mumma |Sehur En. 273], Riuszaduluj felett [Fuss Trans. 278], Bulla völgye a Kercze- sori hegységben [Schur En. 273], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 86], Bráza kószirte, Királykő, Bucsecs, Brassó |Schur! En. 273], Ke- reszthegy [Schur En. 275], Rodna havasai [Schur VSV. X. 124; Porc. En. 25]. 857. A. nemorosa MB. Taur. Cauc. I. (1808) 232 sub Chsero- phyllo. — [A. nemorosa Spreng. Umb. Prodr. (1813) 27 ; Schur* En. 272]. — Magasabb hegyvidékek árnyas erdeiben Erdély déli részén. — Götzenberg és Présbe hegyek alján |Schur l. c.]. 858. A. trichosperma Schult. Ost. Fl. (ed. 1814) I. 504 sub Chae- rophyllo. — (Chaerophyllm sativum Baumg.* En. I. 259, et Auct. Trans., — non Lam. Fl. Fr. III. 438. — A. Cerefolium Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 257 sub Seandice. — Seandix Pecten Czetz! Erd. Muz. VI. 20, — non L.]. — Parlag helyeken, kertekben, kerítések mentén, az egész terület mezei táján közönséges. 859. A. Scandix Scop. Carn. (1772) I. 191 sub Caucalide. — [A. vulgaris Pers. Syn. I. (1805) 320. — Torilis Anthriscus Baumg.* SIMONKAI : Erdély flórája. 21 972 CHAEROPHYLLUM. En. I. 257, — non (L.)] — Parlag helyeken, kertek és kerítések mentén a mezei tájon. — Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 25], Szt- Erzsébet, Nagycsűr, Giresau [Fuss Trans. 277]. 232. Chaerophyllum L. gen. n. 358. 860. Ch. temulum L. spec. (ed. 1753) 258. — [Ch. temulum Baumg.* En. I. 258]. — Erdókben, ligetekben, árnyas gyepük mentén a mezei tájon, — Torda-hasadéka, Székelykó és Tilalmas 'Toroezkónál, Aranyos melléke Várfalvától Padságig, Csáklyaikó, Haró, Déva [!]. Lunkány a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Burlea a Re- tyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 81]. Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 278], Kis-Ludas, Nagyszeben, Nagyestütr, Szászujfalu, Gire- sau | Fuss Trans. 278], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Medgyes. Hosszü- aszó és Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő területen (Barth VSV. XVIII. 75), Segesvár [Fro. Schüssb. 36], Besztercze [Herzog Distr. 24]. 861. Ch. bulbosum L. spec. (ed. 1753) 258. — |[Ch. bulbosum Daumg.* En. I. 258]. — Gyeptükón, kertek mentén, ligetekben, az egész terület mezei táján. 862. Ch. maculatum Willd. En. Suppl. (1813) 15. — (Ch. aureum Baumg." En. I. 259. et Auct. Trans. — non L. — Myrrhis aurea Czetz Ferd. Muz. VI. 17, — non Spreng. — Myrrhis odorata Baumg. ! En. I. 251, non Scop.]. — Magasabb hegyek sziklás vagy cserjés he- lyein, mészkő talajon. — Tilalmas Toroczkónál |Simk. Album 178], Czáklyaikő [!], Pareng [Baumg. l. c.], Guraró előhavasai [Fuss Trans. 278], Berethalom |Daumg. En. sub Myrrhide odorata| Bucsecs (Bc Ss En. 274], Keresztényhegység, Kóhavas | Bbaumg.! l. c.], Ocsém (Schur OBZ. VIII. 22], Besztercze havasalji vidékén |Baumg. En. sub M. odorata], Rodna (Czetz l. c.]. 863. Ch. Cicutaria Vill. Dauph. II. (1757) 644. — [Ch. hirsutum Baumg.! En. I. 257, et Auct. Trans., — non L. spec. (1753) 258. — Ch. Villarsi Sehur Sertum n. 1264, et Auct. Trans., — non Koch Syn. (ed. 1837) 317. — Ch. elegans Salzer Reiseb. 323; Schur En. 274, — non Gaud. Helv. II. 364]. — Patakok mentén, forrásos helyeken a hegyi tájtól a havasalji tájig. — 'Trányis a Vlegyásza hegységben [!], Kolozs- várt a Bükkön |! Landoz I. 8], Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 109], Padság hegyei, Krakói völgy a Kecskekó felé [!], Biharhegység- ben a Két-Aranyos hegyvidékén [! Kern. ÖBZ. XX. 233], Ponories a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 20], Retyezát hegység [! Hazsl. Közlem. X. 18], Pareng havasok [!], Muncseli havasok [Unver. ap. Fuss Trans. 279], Cibinjézer, Götzenberg, Présbe, Porkitzken, Avrisel, Szu- rul, Negoj, Kerczesori üveghuta. Butyán [Fuss Trans. 279], Picsoru Burkuluj lass VSV. XX. 189], Domna völgye [Fro. VSV. VII. 196], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Segesvár [Fro. Schàssb. 36], Királykó [!Kotsehy ZBG. III. 64], Keresztényhegység [!Schur En. 974], Oesém [Schur ÖBZ. VIII. 23], Kereszthegy [Sechur VSV. X. 158], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 279], hodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 13; Porc. En. 25], Kóhavas, Teszla, Csukás [!). CHAEROPHYLLUM, CONIUM. PLEUROSPERMUM. BIFORA, HEDERA, 273 864. Ch. aromaticum L. spec. (ed. 1753) 259. — [Ch. aromati- cum Baumg." En. I. 259]. — Gyümoólcsósókben erdőkben, a mezei és hegyi tájon. — Dragánvolgye[!], Kolozsvár |Landoz I. 8], Toroczkó, Padság, Nagyenyed, Csáklyaikó, Mindszent, Bilak, Tótfalu, Veres- patak, Szkerisora[!], Vidra és Ordenkusa völgye a Biharhegységben (! Kern. OBZ. XX. 234], Déva |!], Várhely a Hátszeg völgyében [! Hazal. Kózlem. X. 18]. Koneza, Szerdahely |Csató Székács 262], Frumósza, Nagyesür, Szászujfalu, Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Giresau, Kerczesori üveghuta |! Fuss Trans. 279], Arpási üveghuta|[!], Ujegyháza, Beret- halom, Segesvár, Nagybun, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Besztercze [Her- zog Bistr. 24], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 13], Hétfalu hegy- vidéke |!]. 233. Conium L. gen. n. 336. 865. C. maculatum L. spec. (ed. 1753) 243. — (C. maculatum Baumg.* En. I. 230. — C. eroaticum Schur Sertum n. 1967]. — Par- lag helyeken, gyepűkön, kertekben, gyümólesósókben az egész terület mezei táján közönséges. 234. Pleurospermum Hoffm. gen. Umb. ed. I. p. VIII. 866. P. Austriacum L. spec. [ed. 1753) 250 sub Ligustico. — [Li- gustieum Austriaceum L.; Daumg.* En.I. 227]. — Magasabb hegyek erdeinek szélén, a hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükkön |! Landoz I. 8], Lepusnik völgye a Retyezáthegységben [! Hazsl. Közlem. X. 18], Ar- pás havasai [Schur VSV. III. 86], Bulla [Schur En. 275], Lóvete, He- nyul Borgónál |Fuss Trans. 280], Korongyis |Nagy ap. Andre XIII. 292] és Delul-Corni Rodnánál |Porec. En. 26] ; Treszla (!]. t Smyrnium perfoliatum Mill. Dict. (17683) n. 3. — Kolozsvár [? Schur En. 275]. & Coriandrum sativum L. spec. (1753) 256. — Colitur hinc inde. Helyenként kertekben termesztik. 235. Bifora Hoffm. gen. Umbell. ed. II. 192. 867. B. radians MB. Taur. Cauc. III. (1819) 233. — (Corian- drum testiculatum Baumg.*! En. I. 212, — non L. spec. (ed. 1753) 256]. — Vetések közt az egész terület mezei táján. XLI. .Araliaceae Juss. in Diet. Sciens. Nat. IT. 348. 236. Hedera L. gen. n. 283. 868. H. Helix L. spec. (ed. 1753) 202. — (H. Helix Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 29; Daumg. En. I. 180]. — Minden nagyobb er- dóben az egész terület mezei táján. 217 19 -] E CORNUS. — VISCUM. — LORANTHUS. XLII. Cornaceae DC. Prodr. IV. 271. 237. Cornus L. gen. n. 142. 869. C. mas L. spec. (ed. 1753) 117. — (C. mas Lerchenf.* ap. Ziegler de Re Sylv. 28: Baumg. En. I. 93]. — Erdókben, ligetekben, csepótékben az egész terület mezei táján. 870. C. sanguinea L. spec. (ed. 1753) 117. — (C. sanguinea Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 93]. — Gyepü- kón erdők szélén, csepótékben az egész terület mezei táján közönséges. 1 C. alba L. Mant. I. (1767) 40. Colitur. — Díszcserjének ültetik. 4 C. herbacea Lerchenf. Icones f. 33! et Lerchenf. ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. (1853) 95, — est planta nec descripta. nec Trans- silvaniz incola. — Sem leirva nincs, sem Erdélyben nem otthonos. XLIII. Loranthaceae Don. Prodr. Fl. Nepal. 149. 238. Viscum L. gen. n. 1105. 871. V. album L. spec. (ed. 1753) 1023. — [V. album Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Syl. 30; Baumg. En. I. 98]. — Erdókben s gyümólesó- sókben a mezei tájon. — Elóskódik: Piruson, Maluson, Salixon, Faguson Aceren, Quereuson [Baumg. Il. c.], Pinuson és Crateguson [(Schur En. 942], Prunus spinosán [Freyn Kózlem. XIII. 110]. Juglanson [Fro. Schüssb. 37, Porc. Naseud. 138], Populuson és Tilia albán (!], Loran- thuson, mely Quercus Austriacán nőtt |Kanitz MNL. VI. 48]. — Ko- lozsvár [! Landoz I. 8; Loranthuson: Kanitz l. c,], Déva [! Tilia al- bán], Nagycsür, Kakasfalva, Szászujfalu (Fuss Trans. 281], Tür, Szász- esanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó és Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 75], Segesvár [Fro. Schüssb. 37], Ludvég [Emerich ap. Fussl. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 25], a Sajó és a Maros völgye mentén Rodna-Naszód vidékén [Porc. Naseud. 138]. Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 939. Loranthus L. gen. n. 445. 872. L. Europaeus Jacq. En. (1762) 55. — (L. europzus L. spec. (ed. 1762—3) 1672; Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 30; Baumg. En. I. 282]. — Tólgyes erdőkben mindenféle Quercus fajon. — Ko- lozsvár |! Landoz I. 8], Kolos, Berkenyes (Freyn Kózlem. XIII. 110], Czege [Janka Linn. XXX. 574]. Vajda-Hunyad és Govasdia kózt a Kaprueza és Keezenyás hegyeken bőven [(!], Datiz a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 282], Szerdahely [Fuss I. c.] s az egész Székácsvölgy mentén [Csató Székács. ADOXA. — SAMBUCUS. 975 263], Nagyszeben [! Lerchenf. l. c., Medgyes, Baromlaka, Nagyselvk, Csiesóholdviláe, Szászesanád, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth! VSV. XVIII. 75], Volkány [Fro. Schássb. 37], Segesvár, héten, Alsó-Rákos |Baumg. 1. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 282], Besztercze [Herzog Bistr. 25], Gáncs, Deés |Czetz Erd. Muz. VI. 17]. b) Gamopetalae Endl. XLIV. Caprifoliaceae Juss. gen. 110. 240. Adoxa L. gen. n. 501. 873. A. Moschatellina L. spec. (ed. 1753) 367. — [A. Moschatel- lina Baumg.* En. I. 345]. — Hegyi erdőkben a mezei tájtól a havas- alji tájig ; barlangokban, szikla üregekben a havasi tájig. — Kolozsvárt a Kis-Szamos partján [Landoz I. 8; II. 31], Bányabükk |Eresei Tord. 83], Tordánál az Aranyosfolyó ligeteiben |Wolff ap. Freyn Kózlem. XIII. 109], Laposnya [Nagy ap. Eresei Tord. 83], Bihar havas alatt a Kreminyisu hegyen[!], Szkerisóra jégbarlangja, Vidra [! Kern. OBZ. XX.9306], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 282], Nagyszeben |! Fuss VSV. XIII. 148], Kisdisznód, Goótzenberg, Présbe [Fuss Trans. 282], Nagydisznód [Baumg. l. c.; Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Dalázs- falva, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 75], Segesvár, Szederjes, Alsó- Rákos, Hargitta |Baumg. l. e.], Kurmatura a Királykóvon [!], Czenk- hegy Brassónál [Schur. VSV. X. 205], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Kelemen-Cserbuk [C. Fuss Arch. 394], Besztercze (Herzog Bistr. 25], Rodna s Gáncs vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 10]. 941. Sambuocus L. gen. n. 372. 874. S. Ebulus L. spec. (ed. 1753) 269. — [S. Ebulus Baumg.* En. I. 262]. — Gyeptükón, kertekben, gyümoóolesósókben, parlag helye- ken, szántókon, folyók, patakok s erdők szélein az egész terület mezei táján közönséges. 875. S. nigra L. spec. (ed. 1753) 269. — [5. nigra Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 262]. — Vadon és ültetve az egész terület mezei táján. var.) S. laciniata L. spec. (ed. 1753) 270. — Colitur in hortis. — Díszeserje kerteinkben. 876. S. racemosa L. spec. (ed. 1753) 270. — ([S. racemosa Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 263). — Maga- sabb hegyek s főkép havasaljü vidékek erdeinek szélein. — Dragán- völgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvárt a Bükkön |! Landoz I. 8], Torda havasai [Eresei Tord. 26], így Beles patakánál | Baumg. ap. 276 VIBURNUM. — LONICERA. Fuss Trans. 283], Vidra, Nyegra és Szkerisora felett az egész Bihar- hegységben [! Kern. OBZ. XX. 238], Verespatak [!], Kecskekő |Schur- VSV. X. 66], Mamuthegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 21]. Re- tyezát havasok |!Csató Erd. Muz. IV. 81], Pareng havasok (!], O-Se- beshely (Unver. ap. Fuss Trans. 283], Götzenberg, Mumma, Présbe [Schur En. 244], Nagydisznód, Durkáes, Kerczesori üveghuta [Fuss Trans. 283], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 86], Bráza havasai (Sehur VSV. IL 176], Töpe és Urmös-Töpe Alsó-Rákosnál, Háromszék és Csikszék erdei [Baumg. 1. c.], Brassó [Lurtz VSV. VI. 32], Keresz- tényhegység [!], Felső-Torja [Sehur OBZ. VIII. 284], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287], Ocsém [Schur VSV. X. 164, 178]. Borszék [Salzer VSV. VH. 53], Görgény-ilvai hegység |Ercsei Tord. 26], Kereszthegy [Schur VSV. X. 157], Rodna havasai [Czetz ! Erd. Muz. VI. 20; Porc. En. 26), Gáncs [Czetz l. c.) 1 Symphoricarpus racemosus Michx. — Colitur in hortis et cce- meteriis. — Díszkertekben s temetókben. 249. Viburnum L. gen. n. 370. 877. V. Lantana L. spec. (ed. 1753) 268. — [V. Lantana Baumg.* En. I. 261]. — Gyepükón, csepótékben, erdők szélén az egész terület mezei táján. 878. V. Opulus L. spec. (ed. 1753) 268. — (V. Opulus Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28. — Opulus glandulosa Daumg. En. I. 261]. — Gyepükón ecsepótékben, erdők szélén az egész terület mezei táján. var.) roseum L. spec. (ed. 1753) 268. — Colitur in hortis sub no- mine «Labda-rózsa». — Labda-rózsa név alatt kerteink díszcserjéje. 243. Lionicera L. gen. n. 233. t L. Caprifolium L. spec. (ed. 1753) 173; Baumg. En. I. 159. — [Caprifolium pallidum Sehur! En. 243. — non (Host.)]. — Frequens colitur, et hinc inde subspontanea; sed sponte nullibi provenit. — Kerteink kedvelt liánja s itt-ott el is vadul pl. Keeskekó |Schur VSV. X. 66]. Déva Várhegyén!, Ujegyháza stb.; de vadon Erdélyben elő nem jón. t L. Periclymenum L. spec. (ed. 1753) 173; Baumg. Em. I. 159. Colitur, — sed raro. Némely kertekben tenyésztve. t L. sempervirens L. spec. (ed. 1753) 173; et L. Tatarica L. 1. c., — coluntur solum, — Kerteink díszeserjéi. 879. L. Xylosteum L. spec. (ed. 1753) 174. [L. Xylosteum Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 160]. — Hegy- vidékek erdeiben, gyepűin az egész terület mezei táján ; a hegyi tájon átmegy a L. leiophylla Kern. növénybe. 879/b. L. leiophylla A. Kern. Ost. bot. Zeit. XX. (1870) 322. — [L. alpigena Baumg.* En. I. 160, et Auct. Trans. — non L. — L. LONICERA. — SHERARDIA. — ASPERULA. 977 earpatiea Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 127]. — Havasalji vidé- kek erdeiben a hegyi tájon. — Ordenkusa völgye és Szkerisora jég- barlangja |! Kern. 1. c.]. valamint Nyegra és Vidra hegyein a Bihar- hegységben [!], Vulkánhegy Abrudbányánál és Verespatak, Retyezát- hegység völgyei Malomviz felett. Czenkhegy Drassónál|!|, Kóhavas [Schur En. 243 sub L. alpigena], Ojtoz-szorosa, Cseretető és Udvarhely- szék alhavasi tájai [Baumg.! En. sub L. alpigena), O-Rodna hegyi tájain [Porc. l. e.]. 880. L. nigra L. spec. (ed. 1753) 173. — [L. nigra Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 28; Baumg. En. I. 160]. — Havasalj vidékek er- deiben sziklás patakok mentén a hegyi és havasalji tájon. — A. két Aranyos egész hegyvidékén a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XX. 323], Retyezát hegység [!Csató Erd. Muz. IV. 81]. Pareng hegy- ség [Simk. Közl. XV. 556], Lóvete [Baumg. l. c.], Büdös |Schur OBZ. VILI. 288], Borszék (Salzer VSV. VII. 53], Bükk havas Borszéknél, Bunyásza Górgénynél (Walz MNL. III. 68], Rodna havasai [Baumg. ! l. c.], Garesin és Zajzon völgyek Hétfalunál, Csomád-hegy Tusnádnál |!]. S81. L. coerulea L. spec. (ed. 1753) 174. — Mészkő havasok sziklás szakadékos helyein. — Plaju-Capuluj egyik hasadékában a Bu- csecsen |!], Borszék [? Schur En. 243]. — Láttam Heuffel L. eoeruleá- jának példányát is a Hunyadmegyével határos «Dranu» havasról [Heuff. ! ZBG. VIII. 122]. XLV. Awbiaceae Juss. gen. 196. 244. Sherardia L. gen. n. 190. 882. S. arvensis L. spec. (ed. 1753) 102. — [S. arvensis Daumg. En. I. 78]. — Szántókon, kertek mellett, szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár mellett a feleki határon [Landoz IL. 31], Gyulafehérvár [!Cserni Gyulaf. 21], Nagyszeben [Schur En. 276], Segesvár [Fro. Sehüssb. 37], Szt-Agotha, Szásznádas, Nagykend, Kóhalom |Baumg. l. e.], Brassó (Sehur En. 276]. Tóresvár (!], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 21], Derestye és Hétfalu a 'Tómósszorosnál [!]. 245. Asperula L. gen. n. 121. 883. A. arvensis L. spec. (ed. 1753) 103. — [A. arvensis Baumg.* En. I. 79]. — Szántókon a mezei tájon. — Kolozsvárt |! Landoz I. 8], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 96], Benedek, Csáklya|!]|, Bokaj [Unver. ap. Fuss Trans. 285]. Nagyszeben, Nagycsűr, Szászujfalu [Fuss 1. e.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96], Szászivánfalva, Baromlaka, Hosszü- aszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 76], Segesvár, Ujegyháza, Nagy- bun, Udvarhely, Kóhalom |Baumg.l. c.], Besztereze [Herzog Distr. 25], Sajóvolgye Naszód vidékén |Porc. En. 26], Rodna, Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 11]. 19 -1 00 ASPERULA. S84. A. taurina L. spec. (ed. 1753) 103. — [A taurina Baumg. ! En. I. 79, — ex specimine in herb. Kit. Fasc. 59 n. 141]. — Bucsecs [Baumg. l. c.; sed ex descriptione et statione alpina, stirps Baumgar- teniana ad Galium valantioides MB. pertinere videtur]. 885. A. tinctoria L. spec. (ed. 1753) 104. — [A. tinetoria Baumg.* En. I. 79). — Szénamezókón, erdők kaszálóin a mezei tájon. — Plesu hegy Csuesánál |Feicht. Kózlem. IX. 93], Kolozsvár [Landoz I. 8], így a Malomvólgyben (Simk. MNL. III. 51], Szt-Iván [Janka ! in Fuss VSV. XIX. 206], Kolos, Boós, Aranyos völgye Várfalvánál |Freyn Kózlem. XIII. 96], Tordahasadéka [Fuss Trans. 285], Bilak [!], Gyulafehérvár szőlői felett (Cserni Gyulaf. 21], Talmáes és Boicza kózt (Baumg. 1. c.], Hosszüaszó, Monora [Barth. Arch. XV. 111], Brassó [Schur En. 2771]. var.) intermedia Simk. MNL. III. (1879) 51. — [A. tinctoria var. subeiliata Borb. MNL. 1886 p. 116]. — Kolozsvár mellett az Elóvólgy- ben [Simk. I. c.]. Torda Monora [Borb. l. c.]. Habitu braetearumque forma A. tinctori2e similis, sed ab ea bracteis ciliatis diserepat, itaque media quasi apparet inter A. tinetoriam L. et A. ciliatam Roch. 886. A. cynanchica L. spec. (ed. 1753) 104. — (A. cynanchica SX * En I. 79. — A cynanchiea var. pyrenaiea Schur! OBZ. VIII. 22, — tam ex herbario Sehuriano lembereiensi, quam ex Schur En. 277, ubi stirps illa eadem sub A. cynanchies varietate subalpina enumeratur| — Napos dombok legelőin, kaszálóim, sziklás helyein, mesgyéin az egész terület mezei táján közönséges. 886/b. A. montana Kit. in Willd. En. I. (1809) 151. — [A. montana 5chur* Sertum n. 1296 ; VSV. X. 205]. — Napos dombokon. — Torda hasadéka |Daumg. ap. Fuss Trans. 286], Szelindek [Schur En. 277], Brassó [Bchur VSV. X. 205], Tómós-szorosa, Hétfalu hegyei [:]. t A. longiflora W. et K. Icones tab. 150 (1803). — [A. longiflora Nym.* Syll. 69, — sed in Nym. Consp. 334 jam non enumeratur|. — Kóhavas [Schur ! En. 276]. , : 887. A. capitata Kit. in Schult. Ostr. I. (1814) : (A. Allioni Baumg.* En. I. (1816) 80]. — Havasalji vidékek, sziklás helyein az alhavasi és havasi tájon. — Vulturésze és Skerica Padságnál [Simk. Album 182, 184], Székelykó és Tilalmas Toroczkónál [Simk Album 176, 178], Csáklyaikó |Pávai OBZ. XII. 913], Piatra-Strucu Vidránál a Biharhegységben [! Kern. ÓBZ. XX. 324], Vurfu-Mosiulace, Bucsecs. Kóhavas |! Baumg. 1. c.], Királykó [! Fuss ap. Grisb. Iter n. 192], Ke- resztényhegység [! Fuss Trans. 286], Teszla ! [Baumg. ap. Fuss Trans. 286], Öcsém [Bchur ÓBZ. VIII. 2]. Ünókó [Nagy ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 292, — sed Porcius eam ibidem non invenit|, Csukás |!]. SNR. A. odorata I, L. spec. (ed. 1753) 103. — [A. odorata Baumg.* En. I. 78]. — Árnyas erdőkben a mezei tájon. — Csucsa |Frevn Közl. XIII. 96], Kolozsvár [! Landoz I. 8], Torda (Wolff MNL. I. 60], Tilalmas Toroczkónál, Kecskekő. Zalatna és Abrudbánya közt, Detu- nata[!, a két Aranyos hegyvidékén a Biharhegységben |! Kerner ÖBZ. XX. 324], Nagyág [!], Déva [! Teglás Tudósítv. I. 19], Hátszeg, Ponories a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 20], Retyezát hegy- ség [!Csató Erd. Muz. IV. 81], Parenghegysée [!], Szászváros, Feredó- ASPERULA. — GALIUM. 279 gyógy [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 196], Szerdahely [Csató Székács 263], Nagyapold, Kakasfalva, Rothberg, Nagyszeben, Gótzenberg, Tal- máes, Giresau [Fuss VSV. XIV. 196], Freck [Fuss Trans. 286], Szt- Erzsébet, Vurpod, Morgonda, Lesses [Baumg. l. c.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Szászivánfalva, Nagyselyk, Szászcesanád, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII 76], Segesvár, Nagy- bun, Brassó! [Baumg. 1. c.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss VSV. XIV. 196], Hargitta [Fro. VSV. VIII. 103], Szászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XIV. 196], Besztercze | Herzog Bistr. 25], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz ! Erd. Muz. VI. 11]. 889. A. Aparine MB. Taur. Cauc. I. (1808) 102. — |A. Aparine Schott ap. Bess. Fl. Galic. I. (1809) 114; Schur* Sertum n. 1301. — A. rivalis Sibth. et Sm. Fl. Graec. II. (1813) 15. tab. 117. — Galium rivale Grisb. Spicil. Rum. II. (1844) 156 ; Grisb. Iter 194]. — Folyók, patakok, bozótos berkek mellékein a mezei tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben[!|, Kolozsvárt a Felek alatt bőven |! Landoz II. 31], Torda, Padság, Nagyenyed, a két Aranyos mentén Vidrától és Szkerisorától Albákig és Szekaturáig, Bucsum-Cserbul Abrudbányánál, Zám, Váralja, Hátszeg |!], Várhely a Hátszeg völgyében |! Hazsl. Kóz- lem. X. 21], Kistorony (Grisb. Iter n. 194], Nagyszeben [Fuss Bericht 18], Szt-Erzsébet [Andre Bot. Zeit. XIII. 292], Talmáes, Brassó [Bchur En. 278], Prazsmár [Schur OBZ. VIII. 281], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 286], Csik-Szt-Domokos [Schur En. 278). Rodna |Schur VSV. X. 124], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 11]. 890. A. glauca L. spec. (ed. 1753) 107 sub Galio. — |Galium glau- eum L.; Baumg.* En. I. 84. — Asperula galioides MB. Taur. Cauc. I. (1808) 101]. — A magasabb hegyvidékek kivételével az egész terület mezei táján közönséges, — napos dombokon, kaszálókon, csalitokban. var.) A. hirsuta Wallr. Sched. (1822) 60.—[A. tyriaca variet? Bess. En. (1899) 42. — A. strictissima Schur* ! En. 277]. Kolozsvár széna- mezóin a Tekintóvolgyben |Simk. MNL. VIII. 111], Brassó mellett a Postaréten [Schur En. 277]. 246. Galium L. gen. n. 125. , 891. G. glabrum L. spec. (ed. 1763) 1491 sub Valantia | Vaillantia glabra L.; Baumg.* En. I. 87. — G. vernum Scop. Carn. I.( 1772) 99.— G. Bauhini R. et Sch. Syst. III. (1818) 218. — Valantia glabra b ) ra- mosa Roch. Ban. Rar. (1828) fig. 23!]. — Füves cserjés helyeken, er- dők szélén, a mezei tájtól a havasi tájig az egész területen közönséges. 891/5. G. alpinum Schur! En. (1866) 288. — [Vaillantia alpina Schur" Verh. sieb. Ver. III. (1852) 86, — solum nomen. — G. ver- num B) rotundifolium Heuff! Zool. bot. Ges. VIII. (1858), — deserip- tum; sed nomen hoc ob G. rotundifolio L. ommittendum|. — Déli határ havasaink sziklás helyein, de ritkán. — Dommnavólgye a Kerce- sori-havasokon [Fuss Trans. 987], Árpás havasai [Schur! VSV. III. 86], Királykó [Kotschy exs.! in herb. Haynald|, Buesecs [Andre Dot. Zeit. XIII. 292 sub G. verno]. 280 GALIUM. Eltéra G. glabrum-tól : Dignoscitur a G. glabro «foliis infimis orbieulatis, superioribus subrotundo-elliptieis» Schur En. 288. 892. G. Cruciata L. spec. (ed. 1753) 1052 sub. Valantia. — [G. Cruciata Scop. Carn. I. (1772) 100. —— G. Vaillantia Daumg.* En. I. 81]. — Füves cserjés helyeken, ritkás erdőkben, az egész terület me- zei és hegyi táján. 893. G. retrorsum DC. Prodr. IV. (1830) 605. — [Vaillantia pede- montana Daumg.* En. I. 57, — non Bellardi. — G. pedemontanum Auct. Trans., —non All. Auct. 2). — Napos szikár hegyoldalakon, me- zókón és kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz II. 31], Torda [Janka Linn. XXX. 574], Vidránál a Diharhegységben, Déva mellett a Szárhegyen és Decebalon (Simk. MNL. VIII. 115], Ruszkabánya [An- dre Bot. Zeit. XIII. 292], Nagyszeben [Schur En. 288], Talmáes [Schur ap. Fuss. Trans. 288]. t. G. saceharatum All. FI. e E da 35) 39. — Vetésekben Sel- lenberg és Vestény közt |Schur* 79]: Nálunk nem honos, legfeljebb be- Sponte apud nos non crescit, sum- csempészték. mum introductum. 894. G. tricorne With. Arr. ed. II. tom. I. (1787) 153. — [G. spu- rium Hhoth Tent. I. (1788). 66; Baumg.* En. I. 85, — non L. spec. (ed. 1753) 106]. — Vetések közt s parlagokon a mezei tájon. — Ko- lozsvár |! Landoz I. 9], Virágosvölgy (Freyn Kózlem. XIII. 96], Torda, - Mészkő, Benedek, Csáklya és Boros- Bocsárd [Simk. MNL. VIII. 115], Gyulafehérvár |Reckert! ap. Fuss VSV. XV. 107], Déva [(Simk. MNL. VIII. 115], Tür, Balázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIIII. 76], Nagyesür [Andre Bot. Zeit. XIII. 292], Kiscsür, Nagysze- ben, Szelindek [Fuss VSV. XV. 107], Segesvár | Fro. Schássb. 38]. 895. G. Aparine L. spec. (ed. 1753) 108. — [G. Aparine Baumg.* En. I. 170]. — Gyeptükón, cserjés helyeken, vetések közt, az egész te- rület mezei táján, még a magasabb hegyvidékeken is, így pl. Szkeri- sora mellett a Biharhegységben [Simk. MNL. VIII. 115]. 895/b. G. Vaillantii DC. Fl. Franc. IV. (1805) 263. — [G. infestum W. et K. Icones III. (1312) tab. 202; Baumg.* En. I. 86. — G. Apa- rime $) rivalis Porc. En. 27 (non Sibth.), ex Porc. Naseud. 136]. — Hasonló, de szikárabb vagy naposabb helyeken mint az elóbbi. — A Bilak alatt Vajasdnál. Déva Várhegyén (Simk. MNL. VIII. 115), Nagy- szeben [Schur En. 273]. Segesvár, Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.], xodna-Naszód vidéke [Porc. 1. c.], Tómós-szorosa, Hétfalu vidéke [!]. 895/c. 6. spurium L. spec. (ed. 1753) 106. — [G. spurium Sehur* Bertum n. 1311. — G. hispidum Roth Tent. II. (1739) 184]. — Ha- sonló helyeken mint az elóbbi, de ritka. — Nagyszeben |Schur En. 279], Bzászujfalu!, Nagycsür [Fuss Trans. 288], Rodna-Naszód vidéke |Porc. Naseud. 136]. 896. G. tenuissimum MB. Taur. Cauc. I. (1808) 104. — [G. parisiense Schur* Sertum n. 1313 ; En. 279 ex locis natalibus, non ex herbario ejus lembergiensi. — ? G. parisiense Landoz II. 31]. — Szikár napos GALIUM. 981 hegylejtókón a mezei tájon. — Kolozsvár [? Landoz I. c. sub G. pari- siensi), Bilak |? Schur En. 279], Zám [Schur 1. c.]. Schur lembergi herbariumában erdé- lyi termóhelyekkel a typieus G. Pari- siense L. van, melynek viráezata hát- rahajló apró bugákból áll s terméses koesánai berzedten szétállók. Az a va- lódi G. Parisiense L. azonban Nyugot- Europa nóvénye, mely sem Erdélyben, sem egyáltalàn az egész hazában nem terem. Erdély nyugoti határán, így a Ma- ros folyó s a hármas Körös volgyei- nek hegymellékein a G. Parisiense-t két hozzá hasonló Galium helyettesíti nà- ]unk, u. m : a G. tenuissimum M. B. és a G. divaricatum Lam., melyek mindket- In herbario Schuriano lembergiensi stirps G. Parisiensis L. typica floribus panieulatis paniculis reflexis, peduncu- lisque fructiferis divaricatis praedita invenitur, ezeeque loca natalia Transsil- vaniea adseribuntur. Sed stirps illa ge- nuina G. Parisiensis L. Europam oeci- dentalem incolit, nec in Transsilvania— nec tota in Hungaria nascitur. In confinibus 'Transsilvanise occi- dentem versus, sie in ditione fluvii Marisi et omnium Crisiorum, duo stirpes affines G. pro Parisiense L. apud nos substituuntur, nempe : G. tenuissi- mum MB. et G. divaricatum Lam. quz ambo inflorescentia cymosa a G. Pa- risiense dignoseuntur. 897. G. divaricatum Lam. Dict. II. (1786) 580. — Zám napos dombjain a Rosa Zamensis termőhelyén |!|. 898. G. purpureum L. spec. (ed. 1753) 107. — (G. rubrum Daumg.* En. I. 84, et Auct. Trans. non L. — In herbario Schuriano lembergiensi adest specimen GG. rubri L. typicum, secundum schedula Sehuri ad oppidum Abrudbánya lectum; sed quum Schu- rius nunquam ad oppidum Abrudbánya plantas ipse collegerit, ibi- que vice G. rubr L. tam cl. Janka, quam ego solum G. purpu- reum L.legerimus: specimen istud G. rubri L. in herb. Schuriano lembergiensi, quoad locum natalem, mystificatum est]. — Napos sziklás helyeken, fókép mészkóvón a mezei tájon. — Lupsa az Ara- nyos mellékén [Eresei Tord. 59 sub G. rubro]. Verespatak, Abrud- bánya [! Baumg. 1l. e., Vulkánhegy Abrudbányánál, Dévánál a Várhe- gyen és a Harói hegyeken |Simk. MNL. VIII. 117], Piski mellett az Aranyihegyen (Barth exs.! ap. Simk. MNL. VIII. 117], Mamuthegy Gyulafehérvárnál, Szt- Mihálykóve Tótfalunál |Simk. MNL. VIII. 11 ils Csáklyaikó [!Barth VSV. XIX. 144 sub G. rubro], Enyedi hasadék [Pávai ap. Fuss Trans. 290], Medgyes [Salzer VSV. VI. 96 sub G. rubro), Verestorony szorosa [Lerchenf. ap. Schur En. 282], Ocsém [Sehur ! En. 282]. 899. G. Marisense Simk. — [G. flaveseens Borb. Közl. XI. (1874) 266, — non Wierzb. in Heuff. ZBG. VIII. (1858) 124. — [G. ochro- leueum Kit. in Schult. Ost. Fl. (1814) 305, non Wolf in Schweig. et Körte Fl. Erlang. (1811) 36. — G. nitidum Schur* ! Sertum n. 1322 ; Schur En. 282, — non Willd. — G. aristatum Wolff ap. Fuss Trans. 290. — ex ipso in MNL. I. 60. — G. rigidum Freyn Kózlem. XIII. 96, ex loco natali — non Vill. — G. asparagifolium A. Kerner Ost. bot. Zeit. XX. (1870). — non Bois. Diagn. Ser. IL. 6 (1859) 91]. — S pos sziklás Beppe a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 99], Torda hasadéka [! Wolff ap. Fuss Trans. 290 sub G. aristato j , Déva összes sziklás hegyein, valamint a Haró falutól éjszakra eső Pankotai sziklákon (Simk. MNL. VIII. 117], Talmács és Giresau közt tejénél pegernyés a virágzat. 982 GALIUM. a Verestorony szorosánál |Schur En. 281—282], Ocsém [Schur OBZ. NTEIS92 SEVISINGOXS ATO] 900. G. verum L. spec. (ed. 1753) 107. — [(G verum Baumg.* En. I. 83. — G. verum 2) asparagifolium, b ) spiculifolium, etc.) canescens Schur! En. 281 represeniant formas typicas; G. verum e) pallidi- florum Schur! l. c. formam floribus pallidis, sulfureis praesditam, apud nos mque frequentem: G. verum d) albiflorum, et /) Wulfenianum, Schur l. c. autem, fide speciminibus originalibus 1n herbario lembergi- ensi asservatis, — G. ochroleueum Wolf. (G. Mollugo - verum)|. — Kaszálókon s egyéb füves helyeken az egész terület mezei táján. 901. G. eminens (suberectum — verum) Gren. et Godr. Fl. Frane. IL. (1850) 19. — [G, verum £) ochroleueum Fuss" Trans. 290. et exs. ! non Wolf. — Vide etiam A. Kerner Ost. bot. Zeit. XX. (1870) 328]. — Napos füves helyeken a mezei tájon. — Nagyszeben Nagycsür. | Fuss lehren] 909. G. ochroleucum Wolf in Schweig. et Körte Fl. Erlang. (1811) 36. — [G. Mollugo - verum Schiede de plantis hybridis (1825) 64. — G. verum d) albiflorum et f) Wulfenianum Schur* ! En. 281]. — Ka- szálókon, napos füves helyeken a G. Mollugo és G. verum társaságában. — Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó [Schur ! I. c.]. 903. G. erectum Huds. Fl. Angl. (1762) 68. — [G. lueidum Schur*! Verh. sieb. Ver. IL. 176; Sehur En. 284 cum varietatibus omnibus! Fuss Bericht 18 ; Fuss Trans. 291, et Auct. Trans. non All. — G. pubescens Schur! Sertum n. 1330. — G. Tyrolense Schur Ser- tum n. 1321 var. 9); Schur Verh. sieb. Ver. X. 75; Porc. En. 27, — an etiam Willd. — G. silvestre Schur Verh. sieb. Ver. X. 67, 75 ; Landoz! II. 31 ; Barth ! Verh. sieb. Ver. XIX. 141, 144; Wolff Magy. Nóv. Lap. I. 60; Pore.! En. 27; Cserni Gyulaf. 21, — non Poll. — G. petrosum Sehur! En. 284. — G. Mollugo e) alpicolum et /) rupiceolum Schur! En. 285. — G. aristatum Landoz! I. 9; Schur ap. Fuss Bericht 18 ; Behur Ost. bot. Zeit. VIII. 92; Verh. sieb. Ver. X. 170; Sehur! En. 283; Fuss Trans. 290, — non L. — G. nitidum Fuss Alt. Arch. ILI. 258, nam serius in Fuss Bericht 18 vice ejus G. lucidum enumeratur. — G. montanum Schur Verh .sieb. Ver. X. 75; Czetz Erd. Muz. VI. 15, — non Vill. — G. glabrum Czetz ! Erd. Muz. VI. 15, — non Koch]. — Napos sziklás helyeken, főkép mészkóvón a G. Mollugo-t helyette- síti, s azzal kózépalakok kötik össze. — Nagyon változó termetü nó- vény s terem a mezei tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár [Landoz I. 9 sub G. aristato; Landoz II. 31 sub G. silvestri!], Tordahasadéka [!'Schur VSV. X. 75 sub G. Tyrolensi et G. montano], Székelvkó To- roezkónál [! Wolff MNL. I. 60 sub G. silvestri; Simk. Album 177], Vulturésze és Skericza Padságnál [Simk. Album 182, 184], Felsó- Gáld. Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 141, 144 sub G. silvestri], Kecs- kekó |!Schur VSV. X. 67 sub G. silvestri], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 21 sub G. silvestri], Vidra hegyein a Biharhegységben |! Kern. OBZ. XX. 327], Vulkánhegy, Detunata és Boicza az Erezhegységben, Haró mészkóhegyei s Kozolyahegy, Dévánál, a Sztriey melléke Váral- jánál |Simk. MNL. VIII. 118], O-Sebeshely [Unver. ap. Fuss Trans. GALIUM. 983 291], a Szászsebesi vizmentén [Fuss! VSV. XVIII. 182], Szászesór [Fuss Trans. 290 sub G. aristato], Stirpu [Schur En. 285 sub G. Mol- luginis f. rupicola!|, Orlath [Schur En. 284], Verestorony szorosa (Schur ap. Fuss Bericht 18 sub G. aristato !]; Szelindek [Schur VSV. X. 170], Piesoru-Burkului Poresesdnél[Fuss Alt. Arch. III. 258 sub G. lueido et G. nitido], Kercesora havasai [Schur En. 285 sub G. Mol- luginis e) alpicola!|, Árpás havasai [5chur VSV. III. 86], Bráza hava- sai [Schur VSV. II. 176], Bráza kószirte [Kotschy! ZBG. III. 272], Királykó |! Schur En. 284], Bucsecs |! Fuss Trans. 291], Keresztényhavas Simk. MNL. VIII. 119]. Brassó hegyei [! Schur En. 284], Tómós-szorosa [Schur En. 283 sub G. aristato!], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22 sub G. aristato; Fro. Arch. fIL 156 sub G. lucido], Rodna és Gánes vidéke [Czetz 1. c.]. var.) G. Transsilvanicum Schur! Sertum (1853) n. 1329, solum no- men; Schur En. 283 deseript. — [G. levigatum Andrae Bot. Zeit. XIII. 293, ad «Stina-Zirna» jam in Romania jacenti indicatum, Schu- rius nam (En. 283) in valle ista «Zirna» dicta G. Transsilvanicum suum indicat]. — Sziklás helyeken a havasalji és havasi tájon, főkép mész- kövön. — Pietra-Strucu Vidránál és Ordenkusa Szkerisoránál a Dihar- hegységben |Simk. MNL. VIII.119], Arpás havasai több helyén [! Schur En. 283], Bráza havasai [Schur l. c.]. A Schur lembergi herbáriumában levő példány, valamint Schur diagno- Stirps hec a Galio erecto nostro fide diagnosis, et speciminum in herbario sisa alapján e növény ami Galium erec- tumunktól, csupán hosszabb és több- nyire keskenyebb fényes leveleiről kü- lönböztethető meg. Schuriano lembergiensi asservatorum, solum foliis longioribus, et guod pluri- mum angustioribus, nitidisgue dignosci potest. var.) G. Bielzii Schur ! En. (1866) 285. — [G. petreum a) ramo- sissimum Schur l. c. — G. lucidum var. depressum Borb. exs. ! (1874) in alpe Arsána Banatus lectum]. — Mészkóvón, magasabb hegyek s alhavasok sziklás törmelékes helyein. — Vajda-Hunyad Várhegyén és Govasdia völgyének szakadékos hegyoldalain |Simk. MNL. VIII. 119], Cziblesz | Bielz ap. Schur En. 285]. A. G. erectum-tól csupán rövid, sü- rün álló és igen keskeny, szállas levelei- ről különböztethető meg. A. G. erecto solum foliis brevibus, erebre sitis, linearibus, valde angustis dignosci potest. var.) G. Pseudocinereum Schur! En. 285. [G. petreum b) vestitum Schur Il. c.]. — Hegyvidékek napos sziklás helyein s patakok kavicsos ármellékén. — Váralja mellett a Sztrigy kavicsos partmellékén [Simk. MNL. VIII. 119], Brassó hegyein, igy különösen a Pojana felé (! Scehur En. 285], Buesecs, Ocsém [Schur l. c. sub G. petrao], Tópe- hegy Alsó Rákosnál, — Bolnokhegy Hétfalunál |!]. Levelei alakra nézve hasonlók a G. erectumehoz, de sokkal kisebbek s oly rövidek mint a G. Bielzii-nél. Foliorum forma iis G. erecti similis, sed folia multo minora, nec longiora quam in G, Bielzii Schur. 904. G. Mollugo L. spec. (ed. 1753) 107. — [G. Mollugo L.; Daumg.* En. I. 83. — G. Bocconi Schur! En. 286, et teste Schur l. c. 284 GALIUM. etiam Baumg. En. I. 82 nil nisi forma pubescens G. Molluginis|. — Gyepűkön, füves cserjés helyeken az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 905. G. Sudeticum Tausch in Flora XVIII. (1835) 347. — [G. pusil- lum Baumg.* ! En. I. 83 et Auct. 'Trans. ! non L. spec. (ed. 1753) 106, cujus stirps genuina in Transsilvania non nascitur. — G. pumilum Auct. Trans. non Lam. Dict. II. 586. — G. supinum Auct. Trans. non Lam. Fl. Frane. III. (1773) 379 : stirps nam G. supini Lam. ex diag- nosi ejus, ab omnibus G. speciebus Transsilvanis diversa, et fide Gren. et Godr. Fl. Franc. II. 33 dubia, forsan in G. commutato Jord. quze- renda. — G. alpestre Schur Verh. sieb. Ver. III. 86, et Auct. Trans. — non Gaud. — G. multicaule Sehur Sertum n. 1331 e) solum nomen. — G. saxatile Schur Sertum n. 1333; Schur En. 287 pro parte, — non L. spec. (ed. 1753) 106 ; Linnaeus nam stirpem suam «foliis senis obo- vatis, obtusis, caule ramosissimo procumbente» dignoscit, et «in His- panie maritimis lapidosis» indicat. — G. silvestre Andra Dot. Zeit. XIII. 295; Freyn Kózlem. XIII. 96, — non Poll. — G. scabrum Schur Verh. sieb. Ver. X. 145, non Jaeq. — G. silvestre 6) carpaticum Porc. En. (1878) 27; Pore. Naseud. (1881) 137]. — Havasok s alhavasok gyepes vagy sziklás helyein. — Jogorván köve a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 81], Pareng [Reissenberger ap. Fuss Verh. sieb. Ver. XIV. 196], Cibinhavasok [Baumg. En. I. 83], igy a Fedeláse ha- vason [Sigerus ap. Fuss VSV. XIV. 196], az egész Fogarasi hegylán- czolat havasain! a Szurultól kezdve (Fuss! VSV. XIV. 196], Fogaras havasaig [Daumg. 1. c.], a Barcaság havasain [Baumg. l. c.], — igy a Bucsecsen [! Fro. VSV. VI. 199], a Királykövön, Keresztényhavason, Kóhavason [!Schur En. 286—287 sub G. pumilo et G. pusillo], — Ocsém [Sehur OBZ. VIII. 22 sub G. supino ; Fro. Arch. III. 156 sub G. pumilo|, Rodna összes havasain [Daumg. l. c.; Porc. En. 27 sub G. carpatico |. A Sudeteken szedett Galium Sudeti- Stirps nostra Beskidorum et Carpato- cum 'Tausch nóvénynyel tökéletesen rum 'Transsilvanie cum Galio Sudetico megegyez a mi Beszkideink és Erdélyi Kárpátaink Galiuma. Termetére nézve e Galium legkoze- lebb áll a G.alpestre Gaud.-hez, melylyel össze is tévesztették ; csakhogy a Gau- din faja a mi nóvényünktól meróben elüt bórforma igen vékony levelei által. Minthogy e noóvényünket többen a G. silvestre-vel is Osszetéveszték; állja- nak itte két faj különbségei, miként azokat már Tausch igen helyesen kifejté : G. Sudeticum "Tausch l. c. «foliis... inferioribus obovatis retrorsum ciliatis, superioribus obverse lanceolatis breve mucronatis, membranaceis, laevibus.» Tausch in Sudetis lecto exacte congruit. Galium hoc habitu proxime ad G. al- pestre Gaud. accedit, quocum Auctores nostri nonnulli confunderunt; sed stirps Gaudini foliis subcoriaceis, val- de nitentibus gaudet, quibus notis a nostra longe abest. Quum planta hec nostra a pluribus Auctoribus etiam cum G. silvestri con- fusa sit, refero hoc loco notas diagno- sticas harum specierum duarum jam a cl. Tausch optime explicatas : G. silvestre Poll; Tausch]. c. «foliis obverse lanceolatis linearibusve acumiünato-longeque | mucronatis, mar- gine ciliato scabris, nitidis, subcoria- CeAS.» GALIUM. 985 906. G. Austriacum Jacq. Fl. Austr. I. (1773) 51. tab. 80. —[G. Au- striacum Baumg.* En. I. 82. —G. hypnoides Landoz I. 9, fide speciminis originalis in herbario Mus. Trans. Claudiop., non Vill. — G. silve- stre b) scabricaule Schur! En. 286 ex herbario ejus lembergiensi. — G. silvestre var. subalpina vel G. opacum Schur! Verh. sieb. Ver. III. 93, — solum nomen. — G. silvestre var. obscura, vel G. obseurum Schur! Verh. sieb. Ver. II. 86]. — Magasabb hegyvidékek sziklás kó- ves helyein. — Kolozsvár |Landoz I. 9 sub G. hypnoide !], Talmács, Boieza, Brassó [Schur En. 286 sub G. silvestri b) scabricaule], Árpás havasai [Schur VSV. III. 86 sub G. obscuro], Bráza havasai [Schur VSV. III. 93 sub G. opaco|, Pietroszul Beszterezei havason [Baumg. 1. €.], Korongyis [Schur VSV. X. 145, sed denuo ibidem non inventum]. 906/b. 6. scabrum Jaeq. Fl. Austr. V. (1778) 10 tab. 422. — (G. scabrum Baumg.* En. I. 83]. — Hasonló helyeken mint az előbbi. — Bzt-Agotha, Nagysink, Keresd |Baumg. Il. c.]. 907. G. Schultesii in Flora VI. (1891) 530. — (G. silvaticum Baumg.* En. I. 84 et Auct. Trans.! omnium, — non L. — G. silvati- cum var. saxatile Porc. En. 27, — ex Porc. Naseud. 136, ubi stirps illa eadem sub nomine G. intermedii enumeratur. — (G. intermedium Auct. Trans., — non Schultes Observ. Bot. (1809) 92, — ex A. Ker- ner Ost. bot. Zeit. XXVI. 115]. — Ligetekben, esalitokban, erdókben a mezei tájtól a hegyi tájig az egész területen közönséges. 908. G. Kitaibelianum Schultes Mant. IIT. (1827) 163. — [G. ni- tidum Willd. in Reichb. Germ. Exs. I. (1830) 209. — G. capillipes Reichb. Germ. Exs. III. (1832) 847! Fuss* ap. Grisb. Iter. 339]. — Sziklás cserjés helyeken, magas hegységek völgyei mentén. — O-Sebeshely |Unver. ap. Fuss Trans. 290], Lepusnik völgye a Retyezát- hegységben [! Hazsl. Közlem. X. 22], Götzenberg [Ormay ! ap. Simk. MNL. VIII. 122], Verestorony szorosa [Fuss ap. Grisb. Iter 332], Tal- mács [Fuss Bericht 18], s innen Zoodig és Boiczáig [Schur ! En. 2827, Giresau [Fuss Trans. 290]. 909. G. pseudoaristatum Schur* ! En. (1866) 282, — [G. Heuffe- lii Borb.! Kózlem. XII. (1875) 88. — G. papillosum Heuff.! ex herbario ejus pro p., non Lap.]. — Száraz s erdős vagy cserjés hegyoldalakon a mezei tájon. — Zood pataka mentén Talmácsnál [Schur! I. c.]. var.) G. oligotrichum Borb. in Budapest és környéke I. (1879) 215 pro. var. G. Hungarici — [G. papillosum Heuff. in Flora XL. (1857) II. 563 ex descriptione, et pro p. ex herb. ejus in herb. Hay- nald asservato. — G. Bocconii Czetz? ! Erd. Muz. VI. 15, fide exem- plaris in herb. Mus. Trans. Cladiop. asservati,—— non Willd. — G. Hun- garieum var. oligotrichum Borb. exs. ! — G. asperiflorum Borb. exs.! et G. asperuliflorum Borb.! in M. Orvosok és Természetv. XXIII. (1886) 70, solum nomen]. — Erdók szélein s cserjés helyeken a me- zei tájon. — Gáncs [Czetz .1 c., Nagyenyed (Borb. exs. !]. G. oligotrichum (Bo:b.) a G. pseudo- G. oligotriehum (Borb.) a G. pseudoa- aristatum Schur-tó| csupán rövidebb ristato Schur solum floribus brevius koesánü virágaival különbözik. A peduneulatis distinquitur. In Banatu Bánságban azonban e Galium-nak — verum forme Galii hujus, floribus plus- többé-kevésbbé hosszú koesánokkal ^ minus longe pedunculatis predite 986 GALIUM. biró formái vegyest nőnek: ezért a G. ^ uno eodemque loco occurrunt, qua de oligotrichum (Borb.)-t alig lehet tóbb- ^ causa G. oligotriehum (Borb.) meram nek tekintenünk, mint a G. pseudoaris- ^ solum varietatem G. pseudoaristati esse tatum Schur egyik varietásának. censeo. 910. G. uliginosum L. spec. (ed. 1753) 106. — [G. uliginosum Dbaumg.* En. I. 82]. — Nedves süppedékes réteken, vizerek s tavak mentén a mezei tájon. — Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Vár- helynél a Zajkányi patak mentén, Váraljánál a Sztrigy mentén Kov- rágyig [Bimk. MNL. VIII. 123], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 258], Medgyes, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 76], Segesvár [Fro. Schüssb. 38], Frumósza, Nagy- szeben |Schur En. 280], Giresau [! Fuss Trans. 288], Arpásfalunál [Simk. MNL. VIII. 123], Brassó (Schur En. 280], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Veresborszék [Andre Bot. Zeit. XIII. 293], Rodna-Naszód vidéke (Porc. En. 27]. 911. G. palustre L. spec. (ed. 1753) 105. — [G. palustre Baumg.* En. I. 81. — G. montanum Daumg. l. c. ex. descriptione, — non Vill. nec L. — G. saxatile Schur herb. ; et Schur En. 287 pro p.]. — Ned- ves réteken az egész terület mezel táján a havasalji tájig. 912. G. rotundifolium TL. spec. (ed. 1753) 108. — [G. rotundifo- lium Baumg.* En. I. 85]. — Magasabb hegyvidékek erdeiben, küló- nósen fenyvesekben. — Freck mellett a Burkáes hegyen [Sigerus et wveckert! ap. Fuss VSV. XIV. 196], Spatie-Tatarului a Szurul alatt (Fuss ! I. e.], Czenkhegy Brassó mellett és Lázárfalva [Baumg. 1. c.]. t G. valantioides MB. Taur. Cauc. I. (1808) 109. | Asperula rubioi- des Sehur! En. (1866) 276. — Galium Bailloni Brandzsa Anal. Acad. Rom. ser. II. tom. IL (1881) 538 tab. II. — Confer. etiam Simk. MNL. VIII. 110—114]. — Sziklás havasalji erdőkben a Verestorony- szoros vidékén, de eddig csak Romániában | Brandza Prodr. Fl. Rom. 249], Baumgarten Asperula taurinája, melyet a Bucsecsről jelez, — a. leírás nyomán ide tartozik. 913. G. rubioides L. spec. (ed. 1753) 105. — [G. rubioides Daumg.* En. I. 81. — G. hyssopifolium Auct. Trans. vix Hoffm. — G. boreale Auct. Trans. nonnullorum, — non L.). — Füves cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 9], Kolos, Boós, Torda, Berkenyes, Botoromvölgy és Virágosvölgy (Freyn Kózlem. XIII. 96], Felvinez, Maros-Décse, Nagyenyed, Boros-Bocsárd, Borbánd [Simk. MNL. VIII. 123], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 21 sub G. boreali !], Vajda-Hunyad szénamezóin [Simk. MNL. VIII. 123], Szászváros |Un- ver. ap. Fuss Trans. 289], Kiskapus, Monora, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 76], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Szászujfalu (Fuss Alt. Arch. II. 3592], Szelindek. Nagyesür, Kakasfalva [Fuss Trans. 289], Giresau (Simk. MNL. VIII. 123], Brassó, Besztercze [Baumg. 1. c.], Rodna- Naszód vidéke |Porc. En. 27 sub G. boreali]. var.) «fructibus setuloso seabris» — G. pseudorubioides Schur! En. (1866) 280 pro var. — [G. boreale Baumg.* En. I. 85! Fuss Trans. 289 ex diagnosibus|. — Hasonló, de melegebb, szikárabb he- lyeken mint a tórzsfaj. — Kolozsvárt a szénamezókón, a Bükkón s a RUBIA. — VALERIANA. 287 Malomvólevben. Tordahasadékánál, Nagyenyednél a Herzsahegyen [Simk. MNL. VIII. 124], Székelykó [! Winkler OBZ. XVI. 48 sub G. boreali], Vizakna, Nagyszeben [Fuss! Trans. sub G. boreali], Nagycsűr, Giresau [Fuss! Trans. 289 sub G. pseudorubioide], Talmáes, Ujegvház, Segesvár [Baumg. l. c.], Medgyes, Nagyselvk. Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 76], Kóhalom, Brassó [Baumg. 1. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 289], Rodna- Naszód vidéke | Porc. En. 17]. Linné a Galium rubioides-tl. e. így jellegzi : «fructibus glabris. . Lingus Galium rubioidem, 1. c. sic dignoscit : . Faeies Galii borealis, sed folia duplo latiora nervis subtus scabra, Caulis firmus erectus. . . . Habitat in Europa australi». Noha a levelek nagysága és szélessége a mi nóvényünkón nagyban változik, mégis egészen reáillik Linné eme diag- nozisa. A typikus G. boreale-t Linné «fructibus hispidis» jellegzi, s ez a jel- leges G. boreale az Ejszak-Europában szedett példányok alapján a mi nóvé- nyeinktól valóban elis tér ügy borzas termései mint gyengébb szára, kisebb s keskenyebb szárlevelei, valamint kes- keny-lándzsás virágzati levelei által. A mi nóvényeink szára mindig hatal- masabb, szárleveleik nagyobbak és szélesebbek mint a G. boreale-nàl, a virágok közt álló leveleik tojásdadok vagy tojásdad-hosszúkások, végüi terméseik majd meztelenek, majd sertéktől érde- sek, de soha sem borzasok. A meztelen termésüek a typikus G. rubioides-nek ; a sertéstermésüek a G. pseudorubioides- nek képviselői. Licet foliorum magnitudo latitudogue in. stirpe nostra multum variat, diag- nosis hec Linnzana tamen cum stirpe nostra optime congruit.Stirpem G.borea- lis typieam Linnseus «fructibus hispidis» dignoscit, et tirps illa typica, compara- tis speciminibus in Europa boreali lectis re vera a nostris speciminibus diserepat tam fructu hispido quam eaule debiliori, foliis calinis minoribus et angustioribus quam et foliis floralibus anguste lanceo- latis. Caulis nostrarum speciminum sem- per robustior, folia caulina eorum ma- jora et latiora quam in G. boreali, folia eorum floralia ovata aut ovato-oblonga, denique fruetus eorum nune glabri, nune setuloso scabri, sed nunquam hispidi. Illa, fructibus glabris G rubi- oidem typieum ; illa fructibus setulosis przdita ; G. pseudorubioidem reprzsen- tant. 247. Rubia L. gen. 127. 914. R. tinctorum L. spec. (ed. 1753) 109. [R. tinctorum Baumg.* En. I. 86. — R. peregrina Sehur Sertum n. 1303; En. 278, — non L.]. Kertek kerítésein, evepttkón, a mezei táján. — Kolozsvár [Landoz I. 8], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 21], Gurény falu Malomviz felett |!], Nagy-Rapold, Bokaj [Unver ap. Fuss Trans. 286], Roszesür [Schur En. 278 sub R. peregrina], Asszonyfalva, Csiesóholdvilág, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 76], Segesvár, Brassó [Daumg. 1. c.], Hagymás [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. XLVI. Valerianaceae DC. Fl. Fr. IV. 937. 248. Valeriana L. gen. n. 44. 915. V. sambucifolia Mik. in Pohl. Bohem. I. (1810) 41. — | V. sambucifolia Baumg.* Mant. 4. — V. sciaphila Schur! En. (1866) 259]. SIMONKAI : Erdély flórája. 22 988 VALERIANA., Havasalji vidékek patakainál s nedves erdeiben a hegyi tájtól a havasi tájig. — Zenuga tó a Retyezát hegységen [Simk. Közl. XV. 558], Ker- ezesora havasai [Schur En. 289], Arpás havasai |! Schur VSV. III. 86], Brassó hegyei |! Schur En. 239 sub V. sciaphila], Lóvete [Baumg. Mant. 4], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 23], Borszék [! Salzer Reiseb. 51], Bunyá- sza és Külónczkó Górgényvidékén | Walz MNL. III. 68], Rodna hava- sal [Schur En. 289], Csukás [!]. 916. V. exaltata Mik. in Pohl Bohem. I. (1810) 41. — [V. exaltata Baumg.* Em. I. 56. — V. multiceps Wallr. in Linn. XIV. (1840) 539]. — Folyók mentén és erdókben, nedves réteken a mezei és hegyi tá- jon. — Kolozsvárt a Szamos mellékén [Simk. MNL. III. 51), Felsó- Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Nagyszeben [Schur En. 288], Lóvete, Oláhfalu [Baumg. 1. c.], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287, 291], Beszter- eze | Herzog ap. Fuss Trans. 293]. 917. V. officinalis L. spec. (ed. 1753) 31. — | V. officinalis Baumg.* En. I. 56. — V. procurrens Wallr. Linn. XIV. (1840) 540. — V. diva- ricata Hinterócker! in Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 333]. — Nedves réteken s erdókben a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 9], Torda [Ercsei Tord. 67], Toroczkó és hegyei, Csáklyaikó |!|, Kecskekó [! Hin- terócker l. c.], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 18], Vidra és Szkerisora a Biharhegységben [!], Déva |! Téglás Tudósttv. I. 19], Lepusnikvó!gye a hetyezáthegységben | Csató Erd. Muz. IV. 81], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 293], Székáesvólgye |Csató Székács 263], Kisdisznód, Gót- zenberg, Giresau [Fuss Trans. 293], Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Ujegy- háza [Baumg. I. e.]. Medgyes [Salzer VSV. VII. 92], Baromlaka, Hosz- szüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 77], Segesvár, Fehéregyháza, Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó !Baumg. l. e.], Arpás havasai [Schur VSV. III. 86], Zernyest|!], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 293], Borszék [Salzer Reiseb. 81], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 293], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Hétfalu hegy- vidéke |!]. 918. V. collina Wallr. in Linn. XIV. (1840) 537. — [V. an- gustifolha Tausch. in Host. Fl. Aust. I. (1827) 36; Baumg.* Mant. 3, — non Cavan Icones IV. (1797) tab. 353! — V. alternifolia Sehur! En. 288; Fuss Verh. sieb. Ver. XVIII. 182. — Sca- biosa collina Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 237]. — Szénamezókón, sziklás vagy száraz dombok cserjés erdős helyein a mezei tájon. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár |! Baumg. 1. c.!, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 85], Székelykő Toroczkónál, Csáklyai és Felső-Gáldi völgy a Csáklyaikó alatt, Bilak, Gyulafehérvár [!], Orden- kusa Szkerisoránál (Kern. OBZ. XX. 358], és Szkerisora többi he- gvel[!, Nagyág és Déva hegyei, Vajda- Hunyad, Govasdia [!], Hátszeg, Magyar-Brettye a Sztrigy völgyében [Csató Erd. Muz. VI. 20], Feredő- gyógy [Unver. ap. Fuss Trans. 294], Szerdahely, Szt- Erzsébet [Fuss Alt. Arch. III. 257], Nagycsűr, Szelindek, Zood, Talmács, Porcsesd [Schur En. 288], Giresau [Fuss Trans. 294], Nagyszeben [!], Töpehegy Alsó- Rákosnál! [Baumg. Mant. 3], Brassó |! Schur En. 288], Büdös |Schur OBZ. VIII. 287], Oesém [Schur VSV. X. 170], Besztercze [Herzog VALERIANA. 289 Bistr. 26], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 27], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. t V. Phu L. spec. (ed. 1753) 32. — Colitur hine inde. Helyen- ként tenyésztik. 919. V. simplicifolia Reichb. Iconogr. I. (1825) f. 120 pro var. V. dioieae; Kabath Fl. von Gleiw. (1846). — [V. dioica Daumg.* En. I. 55, et Auct. Trans., —non L. spec. (1753) 31. — V. elongata Baumg. En. I. 58, — non L. spec. (1763) 1664. — V. polygama Bess. in DC. Prodr. IV. (1830) 637]. — Lápos réteken a mezei tájtól a havasalji tájig. — Csuesa, Bányabükk |Freyn Kózlem. XIII. 85], Gyulafehérvárt a Tol- vajkút felé [Cserni Gyulaf. 18] Biharhegységben La-grope és Kalinye- ásza [!], Ponories a Szt;iigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 20], Gótzen- berg Resinár felett a Frumósza felé, Nagydisznód, Pojána a Keresz- . tényhavas alatt, Pojana-moruluj a Zajzonvólgyében [Schur En. 289, 290], Hargitta | Baumg. I. c.], Korongyis |Baumg. En. sub V. elongata], Cosna mellett Rodna hegységében |Porc. En. 27]. t V. saxatilis Baumg.* En. I. 58; Schur En. 291, — non L. — [Verisimiliter etiam ad V. simplicifoliam (Reichb.) pertinet]. — Hi- hetóleg szintén a V. simplicifolia (Reichb.)-hoz tartozik. — Bucsecs [Baumg. 1. ec.]; sed specimina in herb. ejus desunt], Arpás és Fogaras havasai [Schur l. c.]. 990. V. tripteris L. spec. (ed. 1753) 32. — [V. tripteris Baumg.* En. I. 56]. — Magasabb hegyek árnyas sziklás erdeiben, forrásos he- lyein, szikla hasadékaiban, a mezei tájtól a havasi tájig. — Torda- hasadéka [Wolff MNL. I. 60], Tilalmas Toroczkónál, Csáklyaikó és Keeskekó, Padság hegveil[!], Vidra, Szkerisora jégbarlangja a Bihar- hegységben [! Kern. OBZ. XX. 358], Biharhavas, Kukurbeta, Valye- csepilor, Ordenkusa völgye Szkerisóránál, Vulkánhegy Abrudbányá- nál[!], Limpert a Hunyadi-Erdőhátságon |Unver. ap. Fuss Trans. 294, Ruszkieza | Andre Bot. Zeit. XIII. 2931, Retyezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 81], Cibinjézer a Frumószán [Fuss Trans. 294], Szurul [Baumg. l. e.], Butyán, Árpás havasai [Fuss Trans. 294], Bráza hava- sai [Schur VSV. II. 176], Királykó |! Kotschy ZBG. III. 63], Bucsecs [Freyn Kóozlem.. XIII. 85], Keresztényhegység, Kóhava:, Hargitta [! Baumg. 1. e.], Szt-Gyórgy [Fuss Trans. 294], Öcsém [Schur OBZ. VIII. 99], Borszék [Salzer VSV. VII. 54], Istenszéke [Eresei Tord. 67], Külónezkó Górgényvidékén [Walz MNL. III. 65), Rodna havasai [Baumg. l. c.; Porc. En. 27], Cziblesz [Bielz. ap. Schur VSV. I. 101]. var.) V. bijuga Simk. Kózlem. XV. (1878) 558, — [V. tripteris €) heterophylla Baumg.* ! En. I. (1816) 57, — non V. heterophylla Lois. Fl. Gall. I. (1806) 21. — V. sisymbriifolia Schur En. 290; Porc. Na- seud. 135, — non Desf. choix des pl. (1808) 53. — V. dacica Porc. M. Nóv. Lap. IX. (1885) 197]. — Magasabb hegyek árnyas és sziklás vagy forrásos helyein a hegyi tájtól a havasi tájig. — Csáklyaikó | Barth VSV. XIX. 145], Pietra-Strueu Vidránál, Bihar és Kukurbeta havasok több helyén [Simk. Term. Füz. V. 53], Zenuga tó a Retyezáthegyséz- ben [Simk. Kózlem. XV. 558], Árpás havasai[!Fuss Alt. Arch. II. 351], Királykó [!], Lóvete, Hargitta | Baumg. l. c.], Oesém [(Schur VSV 9290 VALERIANA. — VALERIANELLA. X. 170], Borszék (Sechur VSV. X. 154), Rodna havasai [Czetz Erd. Muz. VI. 22; Porc. Naseud. 135]. var.) V. intermedia Vahl En. II. (15806) 9. — A Biharhegység ár- nyas sziklás helvein Vidra felett a Piatra-Strucun [Simk.* Term. Füz. "58h 991. V. montana L. spec. (ed. 1753) 32. — |V. montana Baumg.* En. I. 57]. — Sziklás füves lejtókón a hegyi és havasalji tájon. — Szu- rul [Baumg. l. e], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 86], Zernyest (!], Királykó [! Andre Bot. Zeit. XIII. 295], Bucsecs, Keresztényhegység. Teszla [!Baumg. 1. c.], Brassó hegyei [! Andre Il. c), Oesém [Scehur OBZ. VIII. 22], Borszék [Schur VSV. X. 154], Rodna havasai [?Baumg. 1. e., Schur VSV. X. 145, — sed nec Czetz, nec Porcius ibidem inve- niisse potuerunt]. 929, V. ternata Schur* En. (1866) 291 pro var. Valerianze monta- nee. — [V. montano-tripteris Schur l. e.]. — Arpás havasai |Schur I. c.]. 249. Valerianella Poll. palat. I. 29. 923. V. olitoria L. «) spec. (ed. 1753) 33 sub Valeriana Locusta. — [Fedia olitoria Vahl En. (1806)! Baumg.* En. I. 59]. — Szántó- kon, parlag helyeken, a mezei tájon. — Borbánd mellett az Ompoly mentén [!], Mamuthegy Gyulafehérvárnál [Cserni Gyulaf. 18], Decebal- hegyalján Dévánál[!|. Nagyoklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Szerdahely [Fuss Trans. 295], Székáesvolgye [Csató Székács 265], Nagyszeben [! Baumg. 1. c.], Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 295], 'Tür, Bzászesanád Nagyselyk, Naeyekemezó, Hosszüaszó. Balázsfalva [Barth VSV. XVIII. 77], Medgyes, Ujegzyháza, Nagysink, Berethalom, Seges- vár, Kóhalom. Brassó [Baumsg.l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 295], Besztercze [Herzog Bistr. 26], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI..-92]. 924. V. carinata Lois. Not. (1310) 149. — (V. carinata Kovács" in Sternh. Sieb. 17]. — Napos legelőkön, parlagokon, kertekben, szó- lők közt. — Kolozsvár [Kovács l. c.], Gyulafehérvár, Déva [!], Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 295], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Nagy- disznód [! Fuss Bericht 17], Brassó [Schur En. 291], Besztereze [Herzog Bistr. 26], Rodna [Czetz! Erd. Muz. VI. 22]. 925. V. Morisonii Spreng. Pug. I. (1813) 4 sub Fedia, — ex Icone citato: «Moris. hist. sect. VII. tab. 16 fig. 35»! — [Fedia dentata Baumg.* En. I. 59. — V. dentata Poll. pro p. et Auct. Trans, — non L. 9) spec. (1753) 34 sub Valeriana Locusta, nec Vahl, nec DC. Prodr. IV. 627. — Valeriana mixta L. spec. (1753) 34, secundum ci- tationem ex Moris umb., — sed non sec. diagnosim, nam Linnaeus stir- pis sue tam in prima, quam in secunda tertiaque editione Specierum «semini pappum plumosum» adseripsit — V. eriocarpa Schur En. 291, — non Desv. — Valerianella? Fuss! VSV. XX. 180]. — Variat fructu levi et hispido. — Termései majd meztelenek majd borzasok ;. szántókon s parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. VALERIANELLA. — DISPACUS, 291 926. V. dentata L. 2) spec. (1753) 34 sub Valeriana Locusta, — ex Icone citato: «Locusta major Riv. mon. 6»! — (V. rimosa Bastard in Desvaux Journ. Bot. I. (1814) 20. — V. Auricula DC. Fl. Fr. V. (1815) 492; Schur* Sertum n. 1338. — V. dentata Poll. pro p. teste Krok Val. 42. V. tridentata Reichb. Germ. Exs. (1830) 198; Kladni ! ap. Fuss Trans. 296]. — Variat fructu levi et hispido. — Termései majd meztelenek majd borzasok. Szólók közt, szántókon, parlagokon, a mezei tájon elég közönséges. — Kolozsvár [Simk. MNL. II. 148], Szt-Gothard [Janka! ap. Fuss VSV. XXII. 48], Bilak, Gyulafehérvár, Déva[!], Maros-Sólymos [!Janka Kozlem. XII. 176], Nagyszeben (Schur En. 291), Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 27]. V. coronata L. y) spec. (1753) 34 sub Valeriana Locusta. — (V. coronata DC. Fl. Fr. IV. (1805) 941; Sehur* Sertum n. 1339]. — Nagyszeben konyhakerteiben |Schur En. 291]. & Centranthus ruber DC.; C. angustifolius DC. coluntur. — Virá- gos kerteinkben tenyésztve. XLVII. Dipsacaceae DC. Fl. Fr. IV. (1805) 221. 250. Dipsacus L. gen. n. 114. 997. D. fullonum L. «) spec. (ed. 1753) 97. — [D. fullonum Ba- log* spec. 11. —- D. silvestris Huds. Fl. Anel. (ed. 1762) 49: Mill. Gard. Dict. (ed. 1768) n. 1; Baumg. En. I. 71]. — Utak mentén, szán- tók szélein és mesgyéin, parlag helyeken az egész terület mezei táján. var.)D. £) sativus L. spec. (ed. 1763) Append. 1677. — |[D. Fullonum Auct, — non L. spec. a]. — Olim culta; hodie nec culta nec spotanea apud nos proveniunt. Régebben tenyésztettek ; manap azon- ban már nem tenyésztik nálunk, vadon pedig nem csak nálunk, de egyáltalán sehol sem fordül elő. var.) D. pseudosilvestris Schur! En. (1866) 293. — Est forma D. sativi (L.) ad typum ejus spontaneum, id est ad D. fullonum L. a) re- trograda. — A tenyésztett D. sativus (L.) formája, mely a vadon nóvó D. fullonum (L.)-be hajlik vissza. 998. D. fallax (fullonum -- laciniatus) Simk. in Term. Füz. II. (1878) 150. — Kerfítéseken, mesgyéken. a mezei tájon. — Csuesa és Nagysebes közt, Haró falu Dévánál [!). 929. D. laciniatus L. spec. (ed. 1753) 97. — [D. laciniatus Baumg.* En. I. 72]. — Utak mentén szántók szélein, parlagokon, az egész terület mezei táján közönséges. 930. D. pilosus L. spec. (ed. 1753) 97. — [D. pilosus Baumg." En. I. 72. — Cephalaria appendiculata Schrad, Cat. Sem. (1814)]. — Erdók nedves burjános helyein a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár (Landoz I. 9], Torda (Wolff. MNL. I. 60], Muntyele-mare |Freyn Kóz- lem. XIII. 86], Tilalmas Toroezkónál |!], Gyulafehérvár (Cserni Gyu- laf. 181, Kórósbánya [Kern. OBZ. XX. 359], Zám[!], Nagyág [Fuss 299 CEPHALARIA. Trans. 297], Lepusnik völgye a Retyezáthegységben |! Csató Erd. Muz. IV. 81], Nagyszeben [Schur En. 293], Szászujfalu, Kisdisznód, Kerce- sora és Arpás üveghutái, Bogács [Fuss Trans. 297], Medgyes, Barom- laka, Nagyselyk, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 77], Bonyha, Segesvár, Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó, Ojtoz-szorosa | Baumg. 1oxesls Büdós [Schur OBZ. VIII. 287], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22], Borgó-Prund jBaumg. l. c.], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 28], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 251. Cephalaria Schrad. Cat. Sem. Gotting. (1814). 931. C. Transsilvanica L. spec. (ed. 1753) 98 sub Seabiosa. — [Seabiosa transsilvanica Linnzsus*]. c.; Daumg. En. I. 73]. — Na- pos dombokon, szőlők és kertek közt a mezei tájon. — Mezőség [Baumg. 1. c.], Torda [Ercsei Tord. 135], Szt-Miklós, Gyulafehérvár (Fuss Trans. 297], Vajasd [! Barth VSV. XIX. 141], Zám, Dobra, Déva, Szászváros, Szászsebes, Szerdahely [!Schur En. 293], Koncza [Csató Székács 263], Szelindek [Fuss Trans. 297], Balázsfalva [Barth VSV. XVIII. 77], Töpehegy Aisó-Rákosnál ! [Baumg. 1l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 297]. 939. C. radiata Grisb. Iter (1852) 351. — |[Scabiosa leucantha Baumg,* Em. I. 73 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 98. — Succisa Fussiana Heuff. Mansc., ex Fro. Schüssb. 38 et ex Schur Óst. bot. Zeit. X. 396]. — Napos szikár dombok agyagos vagy sziklás lej- tőin a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 9], Kolos [Freyn Kóz- lem. XIII. 86], Szt-Gothard, Palatka, Királyfalva [Janka Linn. XXX. 574], Torda [!Schur En. 293], Várfalva, Borrév, Padság hegyei, Szé- kelykó Toroczkónál, Záh, Felvincz, Orményes, Dombró, Nyirmező, Nagyenyed [!], Medgyes, Szászivánfalva, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Szászcsanád, DBalázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 77], Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. II. 351], Szt- Erzsébet, Nagyesür, Szelindek | Baumg. Il. c.], Talmáes [Schur ÖBZ. X. 326], Dolmány, Giresau, Marpod [Fuss Trans. 297], Csiken- dál, Segesvár [Baumg. l. c.], Werd [Fuss Trans. 297], Bene |Freyn Kózlem. XIII. 86], Szászkézd [Barth Arch. XV. 111], Kóhalom, Tópe- hegy [Baumg. 1. c.], Naszód [Pore. En. 28]. 933. C. Uralensis Murr. Comm. Gott. II. (1786) 13, tab. 4 sub Seabiosa. — [Scabiosa corniculata W. et K. Icones I. tab. 13 (1800) ; Baumg.* En. I. 76. — C. eentauroides Schur Sertum n. 1357, et Auct. Trans, — non R. et S. in Coult. Dips (1823) 25. — Succisa uralensis Reichb. Germ. Exs. (1831) 196. — Scabiosa laevigata Schur Sertum n. 1357, non W. et K. Icones III. tab. 230 (1812). — C. lze- vigata Auct. Trans., non (W. K.) — C. eretacea Schur Sertum n. 1356; En. 294, — non R. et S. Syst. Veg. III. 51]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon helyenként bóven. — Kolozsvár |! Landoz I. 9], Apahida, Kolos [Schur En. 294], Boós, Csán, Aranyküt, Berkenyes, Virágosvólgy, Botoromvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 86], Torda [! Janka KNAUTIA. 293 OBZ. VIII. 199], Szt-Gothard [Janka ! OBZ. VIII. 366], Koók, Gerend, Dombró [bőven !], Dobra, Déva [! Heuff. ZBG. VIII. 126], Marossóly- mos, Haró, Vajda-Hunyad és Govasdia közt a Kazányos hegyen |!|, Máesó a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 20], Drassó |Csató Székács 263], Szászujfalu, Rothberg [Fuss Alt. Arch. II. 352], Szt- Erzsébet | Grisb. Iter n. 272], Dolmány (Fuss ap. Grisb. Iter 272], Nagy- apold, Nagyszeben, Vizakna, Szelindek [Schur En. 294], Nagycsür, Kakasfalva, Talmáes, Nagyselyk |Fuss! VSV. XV. 106], Hosszüaszó Dalázsfalva [! Barth Arch. XV. 111], Felsó-Dajom [Kayser ap. Fuss Bericht 17], Kóhalom, Homoród, Alsó-hákos [Baumg. l. c.], Brassó [Sehur VSV. X. 204—5]. 259. Knautia Coult. Dips. 28. 934. K. longifolia W. et K. Icones I. tab. 5 (1799) sub Seabiosa. — [Seabiosa longifolia W. et K. Baumg." En. I. 74. — K. Craciune- lensis Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 128]. — Havasok sziklás fü- ves helyein. — Kolozsvár [? Landoz II. 31], hetyezáthavasok [!Csató Erd. Muz. IV. 81; Simk. Kózlem. XV. 559]. Duduruk havas |Fuss Alt. Arch. II. 352], Cibinjézer [Fuss Trans. 298], Besinou [Fro. VSV. VI. 195], Szurul |Baumg. l. e,], Avrisel, Burkáes, Csorte, Negoj, Domnavólgye [Fuss Trans. 298], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 86], Fogaras havasai [Andre Bot. Zeit. XIII. 294], Királykó [! Kotschy ZBG. III. 64], Buesecs, Keresztényhegység [! Baumg. l. c.], Oesém |Schur OBZ. VIII. 22], Rodna havasai! Arszul, Cziblesz | Bbaumz. 1. c.], Teszla, Csukás [!.. 935. K. silvatica L. spec. (ed. 1762) 142 sub Seabiosa. — [Sca- biosa silvatica L. ; Baumg.* En. I. 75. — K. dipsaeifolia Host. Fl. Aust. I. 191. — K. ciliata Andre Bot. Zeit. XIII. 294 ; Fuss! Trans. 299, non Spreng. — K. Drymeia Schur! En. 296, —non Heuff. !|. — Hegy- vidékek erdeiben a hegyi és havasalji tájon. — Dragánvólgye |!|, Kolozs- vár [! Baumg. l. c.], Padság hegyei[!], Mamuthegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 19], Szkerisora, Nyegra, Vidra hegyei a Biharhegység- ben [! Kern. OBZ. XX. 360], Topánfalva |Baumg. Il. c.], Lunkány a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 20], Retyezáthegységben Klo- potiva és Malomviz felett [!Hazsl. Kózlem. X. 24], Puj felett | Csató Erd. Muz. IV. 81], Pareng hegység |!], Gótzenberg, Présbe, Spatie Ta- taruluj Frecknél, Arpás havasai [Fuss Trans. 299], Orlath [Andre Bot. Zeit, XIII. 294 sub K. ciliata], Nagyszeben Medgyes ?, Segesvár, Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó [Baumg. 1. c,], Buesees, Kóhavas [Schur En. 296 sub K. Drymeia], Marosvásárhely | Baumg. 1. c.], Besztercze (Herzog Bistr. 26], Rodna vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 16]. var. capitulis non radiatis — K. Brandzai Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 128. — Havasalji erdők szélein Rodna vidékén |Porc. Il. c. |. var. K. lancifolia Heuff. Zool. bot. Ges. XIII (1858) 127. — |K. dipsacifolia Schur.*! VSV. III. 86, — non Host. — K. transsilvanica Schur! En. (1866) 296]. — Havasalji erdókben egész a havasi tájig. — 294. KNAUTIA. Vidra Nyegra és Szkerisora felett a Bihar és Kukurbeta havasokig |!|, Retyezát havasok |[Simk. Kózlem. XV. 559], Parenghegység [!], O-Sebeshely [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 195], Orlath és Resinár ha- vasaljaj, Présbe [Fuss VSV. XIV. 195], Guraró felett az Intre-Cibie felé [Ormay exs.! |, Arpás havasai [! Schur VSV. III. 56 sub K. dip- sacifolia], Fogaras havasai [Primies Kárpát. VII. 376], Királykó | Kot- schy ZBG. III. 64], Ocsém [Fro. Arch. III. 156], Kelemenhavas | Fuss Bericht 17|,Borszék (Wolff exs.!], Rodna havasai [Fuss Bericht 17]. 936. ... arvensis L. spec. (ed. 1753) 99 sub Scabiosa. — [Scabiosa arvensis L.; Baumg.* En. I. 75. — Seabiosa diversifolia Baumg. herb. !, et Baumg. En. I. 75. — K. exaltata Schur herb. lemb. !, Schur En. (1866) 296. — K. homophyllaSchur En. 295 pro var. ; Barth Arch. XV. 111. — K. bohemica Schur! Sertum n. 1362]. — Kaszálókon, szán- tók mesgyéin, mezőkön, erdők csepőték szélein, az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. var.) floribus albis: K. Carpatica Heuff. in Flora XXXIX. (1856) 50. — [K. alpigena Schur herb. lemb.!, Schur En. (1866) 297, est specimen K. Carpatiez a pecoribus depastum, ideoque mutilatum |]. — Buesees [Schur 1l. e.]. var.) eoroll s non radiantibus: Scabiosa campestris Dess. En. (1822) 7. — | K. arvensis var. microcephala Schur ! En. 296]. — Szikár napos dombokon. — Csopea és Kóalja Ohába közt [(!], Présbe |Schur En. 296], Elópatak, Torjai völgy, Bálványos [!], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 28]. var. foliis integris: K. arvensis 2) rosea Baumg. En. I. (1816) 75. — K. hybrida Schur! Sertum n. 1363. — K. integrifolia Schur! En. (1866) 295, — non L. spec. (1753) 99 sub Scabiosa. — K. arvensis 6) inteerifolia Heutff. ZBG. VIII. 127]. — Szántókon, napos dombokon, er- dók és csepóték szélén az egész terület mezei táján közönséges, a tóalak- kal vegyest. var.) lucida, subglabra et integrifolia: K. dumetorum Heuff. ! in Flora XXXIX. (1856) 51. — [Scabiosa arvensis var. drymeia Porc. En. 28, — non Heuff.|. — Napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Boi- cza az Erczheeységben |!], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 28]. 937. K. cupularis Janka herb.! Habitu congruit cum Anautia ar- vensi typica vel varietatibus ille &) rosea Baumg. et A. dwmetorum Heuff. : sed ab omnibus calyce interiore eximie diver-a. Calyx nam in- terior parvus vix tertiam partem fructus squamns, e paleis oblongo lan- ceolatis (nec setacels), ad medium usque eupuliformi coalitis construe- tus est. — "l'ermetére nézve hasonló a Knautia arvensishez, vagy an- nak varietásaihoz; eltér ezek valamenyiétól termésének belső esészéje által, mely rövid, hosszukás-lándzsás és mintegy közepükig kehelyfor- mára összenőtt polyvákból áll. — Napos füves dombokon a mezei tá- jon. — Mezőség [Janka herb. !]. Roesi hegy Dévánál [!]. SUCCISA, — SCABIOSA. 295 253. Succisa M. et K. Deutsch. Fl. I. 743. 938. S. pratensis Moench. Meth. (1794) 489. — [Seabiosa Succisa L. a) spec. (1753) 98 ; Baumg.* En. I. 74. — Succisa glabrata Schott ap. R. et Sch. Syst. III. (1818) 61. — S. altissima Schur En. (1866) 297, — Linnaeus nam l. c. ad typum Seabiosz Succisze sus cSuccisam glabram Bauh. pin. 269» citat. — Hegyvidékek nedves rétein s cserjés kaszálóim a mezei tájon. — Dragánvólgye a Vlegvásza hegységben |!], Kolozsvár [!Landoz I. 9], Dányabükk, Ajton, Ród |Freyn Kózlem. XIII. 86], Torda, Keresztes, Záh [! Eresei Tord. 135], Padság hegyei, Csáklyaikó völgye Csáklya és Benedek fölött, Vidra és Szkerisora vól- gyei a Biharhegységben [!|, Kórósbánya |Kern. OBZ. XX. 363], Retye- záthegység [!Csató Erd. Muz. VI. 81] Ganezága a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 20], Déva, Váralja és Kovrágy közt [!], Nagvesttr, Nagyszeben, Kisdisznód, Zoód, Giresau |! Fuss VSV. XIV. 1961, Tal- mács, Resinár, Arpás havasai Schur En. 297], Medgyes, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 77], Segesvár [Baumg. l. c.], Királykó, Buesecs [!], Osikszék [Schur ap. Fuss VSV. 196], Bor- szék [Salzer VSV. VII. 53], Szászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XIV. 196], Rodna |Sehur VSV. X. 125], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. — var.) S. hirsuta Reichb. Icones XII. (1850) fig. 1386. — [Scabiosa Succisa L. P) spec. (1753) 98; Baumg.* En. I. 74]. — Hasonló helye- ken mint a tóalak, de ritkább. — Gyulafehérvárt a Mamuthegy alján, Retyezát hegységben a Lepusnik mentén és Várhely mellett [!], Parajd Rodna havasalja | Bbaumg. 1. c.]. 939. Succisa australis Wulf. in Rcem. Arch. III. (1805) 316 sub Seabiosa. — [Seabiosa repens Brign. Foroj. (1810) 19. — Seabiosa australis Nym.* Syll. 59]. — Arkok, utak, folyók füzesei mentén a me- zei tájon. — Zám [|Schur En. 298], Szászváros [Unver. ap. Schur l. e.]. 954. Secabiosa Tournf. Inst. tab. €63. 940. S. ochroleuca L. spec. (1753) 101. — [S. tenuifolia Baumg.* ! En. I. 77. — Asterocephalus montanus Schur! En. 299] ; et var.) S. polymorpha Baumg.* En. I. (1816) 76 sub Scabiosa Co- lumbaria. — [5. flavescens Grisb. Iter (1852) 350. — S. Scopolii Grisb. Iter350, et Auct. Trans. — Asterocephalus exaltatus Barth Arch 119]. — Ugy a typus mint a varietas utak mentén mesgyéken, kaszálókon. mezó- kón, hegyi legelőkön, sziklás lejtőkön az egész terület mezei táján kozón- séges. A. var.) polymorpha Baumg. a tőalaktól egyszeresen szárnyalt s szélesebben szabdalt levelei által tér el; de a tőalakba lépten nyomon átmegy. — |Var. polymorpha Baumg. differt a typo foliis simpliciter et latius sectis ; sed ubique in typum transit]. 941. S. Banatica W. et K. Icones tab. 19 (1800). — [S. Columba- ria Baumg. En." I. 76, et Auct. Trans., non L. spec. (1753) 99, — sed stirps Linneana szgre solum a nostra differt: floribus minoribus et 996 SCABIOSA. folis angustiussectis. — S. tenuifolia 5) carneo-rubra Baumg. En. I. 11. — B. agrestis Schur ! Sertum n. 1367 ; En. 298. — Asterocephalus ucranicus Schur ! En. 298, non (L.). — A. pseudobanatieus Schur! En. 300. — S. Hladnikiana Schur Sertum 1371; Schur Verh. sieb. Ver. X. 171, non Host Aust. I. (1827) 195. — S. lucida Freyn Kózlem. XIII. 86 ex parte: Kern. ÖBZ. XX. 369, minimum ex parte, — non Vill.]. — Magasabb hegyvidékek kaszálóin, sziklás füves helyein, honnan a folyók s patakok mentén alábbra is leszáll. — Dragánvölgye, Csucsa és Nagysebes a Vlegyásza hegységben [!], Magyarókereke Bánffy-Hunyad- nál [Andrae Bot. Zeit. XIII. "294, Kolozsvár szénamezői, Zentelke [Baumg. Mant. 7], Tordahasadéka [! Salzer VSV. XV. 50], Székelykó [! Winkler ÖBZ. XVI. 218], Nagyoklos, Runk |Freyn Közlem. PD. 86 sub S8. lucida], Skerica Padságnál |Simk. Album 184], Padság egyéb helyein és a vele szomszédos Aranyos mellékén, Csáklyaikő, Kecs- kekő |!, a Biharhegységben Vidránál és Szkerisoránál helyenként egész a havasalji tájig |! Kern. OBZ. XX. 362 sub S. lucida], Vulkán- hegy Detunata, Verespatak, Nagyág [!], Zám, Déva [Schur En. 298], Verestoronyszorosa [Fuss Trans. 3011, Medgyes [Salzer VSV. VIII. 92]. Segesvár, Erked, Katza [Baume. Mant. 7], Kóhalom, Tópehegy, Brassó [Baumg. En. I. 76], Zernyest[!|, Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 95], Szt-Domokos és Balán [Schur VSV. X. 171], Ocsém [Scehur En. 300 sub A. pseudobanatico|, Borszék [Daumg. herb. !|, Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 301], Gáncs [Czetz Erd. Muz, VI. 90]. 942. S. lucida Vill. Dauph. II. (1787) 293. — (5. norica Vest. Bot. Zeit. (1805) n. 3; Baumg.* En. III. 341. — S. stricta W. et K. Ico- nes tab. 138 (1803). — 5S. lucida $) longeinvoluerata Porc. Naseud. 133]. — Havasok legelóim és csermelyeinek sziklás mellékein. — Re- tvitzel a Vlegyásza hegységben [? Bielz VSV. III. 174], Kolozsvár [? Landoz I. 9], Torda hasadéka |? Baumg. En. III. 341], Retyezátha- vasok [!Csató Erd. Muz. IV. 81], Szurul, Piesoru-Burkuluj, Csorte, Lajta völgye, Domnavölgye [Fuss Trans. 301], Arpás havasai [! Fuss Alt. Arch. IT. 352], Fogaras havasai, Királykó [! Andrae Bot. Zeit. XIII. 294], Buesees [bóven! Fro. VSV. VI. 197], Keresztényhegység [!], Czenkhegy. DBrassónál | Baumg. En. III. 341], Felsó-Tómós (Schur VSV. X. 209], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 99], Korongyis [Schur VSV. X. 145] s Rodna többi havasai [Pore. En. 28]. t 943. S. canescens W. et K. Icones tab. 53 (1801). — [S. sua- veolens Desf. Tabl. Bot. (1304) 110. — S. canescens Baumg.* I. 77, — sed in herbario ejus stirps vera deest. — 5. silenifolia Landoz II. 31; ? Cserni Gyulaf. 19, — non W. et K.]. — Kolozsvárt a Békáspataknál [Landoz 5 c.], Gyulafehérvárt a szőlők közt (Cserni 1. c.], Szt-Erzsébet. Talmács [Sigerus ap. Fuss Trans. 302], Urmös-Töpe Alsó-Rákosnál [Baumg. l. c.], Ocsém [? Schur En. 301]. t S. atropurpurea L. spec. (1753) 100. Colitur frequenter in hor- tis. — Virágos kerteink közönséges kultivált növénye. EUPATORIUM. — ADENOSTYLES. 997 XLVIII. Compositae Adans. Fam. II. (1763) 102. 955. Biupatorium L. gen. n. 935. 944. Eu. cannabinum L. spec. (1753) 838. — [Eu. cannabinum Baumg.* En. III. 84]. — Folyók, patakok, vizárkok mentén s nedves esalitos helyeken az egész terület mezei és hegyi táján. 956. Adenostyles Cass. Bull. Phil. An. 1816. 198. 945. A. Kerneri Simk. — [A. alpina Baumg." En. III. 83 pro p. ; Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 128, et Auct. Trans., — non L. 2) spec. (1753) 836. — A. albifrons Baumg.! En. III. 83 et Auct. Trans., — non L. Fil. suppl. (1781) 353. — Cacalia Alliari:e Kern. Ost. bot. Zeit. XXI. 12, — non Gouan Illust. (1773) 65. — A. hybrida Czetz ! Erd. Muz. VI. 10]. — Havasalji erdőkben s azokon felül a havasi tájig, esermelyek, patakok mentén. — Valye-Csepilor a Kukurbeta alatt [! Kern. OBZ. XXI. 12], Pojana-Ruszka [! Vuchetich ap. Heuff. ZBG. VII. 198], Ruszkabánya [Andre Bot. Zeit. XIII. 305], Retyezáthava- sok [!Fuss Trans. 309], Cibinjézer, Lotriora völgy, Burkács [Fuss Trans. 309], Szurul | Baumg. 1. c.], Ocsém [Sehur OBZ. VIII. 23], Gór- gényi hegység [Eresei Tord. 77], Gyergyó havasai, Kelemen havas [Fuss Trans. 309], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], Unókó [Schur VSV. X. 138) s Rodna többi havasai [Porc. En. 28], Teszla, Csukás |!]. Már A. Kerner észrevette, hogy e nóvényünk a Caealia Alliari& Gouan, vagyis Cacalia alpina L.a-t01 5—6 virágú fészkeivel állandón! különbözik. Megfi- gyeléseim szerint nem csak tóbbvirágü fészkei, hanem fészek pikkelyei által is eltér a C. alpina L. a)-tól; mert a nyu- gati növény fészekpikkelye? csúcsukon kiszélesedók és majdnem hártyàások, míg az erdélyi növény fészekpikkelyei csúcsukon alig hártyások és közepüktől csúcsukig keskenyednek. Monente jam cl. A. Kerner stirps hec nostra anthodiis constanter 5—6 floris a Cacalia Alliarie Gouan idest Cacalia alpina L. a) discrepat. Me observante non solum anthodiis pluri- floris, sed etiam phyllis anthodii a C. alpina L. a) distincta est; phylla nam plantz occidentalis apice dilatata et submembranaeea sunt, quum phylla stirpis transsilvanieze apice non sunt adeo membranacea, et à medio versus apicem angustata apparent. 946. A. orientalis Boiss. Fl. Orient. III. (1875) 155. — [A. alpina Baumg. En. III. 83 pro p. — A. hybrida Schur Verh. sieb. Ver. Il. 171; HII. 86: Kotsehy Zool. bot. Ges. III. 136, et Auct. Trans., — non DC.]. — Havasok esermelyei mentén és sziklá s helyein. — Arpás havasai [!Schur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Királykó |! Kotsechy ap. Schur En. 301], Buesecs.|! Baumg. l. c. ; Ko- tschy ZBG. III. 136], Kóhavas [Baumg. l. c.], Keresztényhavas [! Schur En. 301 sub A. alpina]. Az előbbitől 12 virágú s nagyobb fészkeivel különbözik. A preecedente anthodiis 12 floris ma joribusque distinquitur. 298 HOMOGYNE. — TUSSILAGO. — PETASITES. 257. Homogyne Cass. in Dict. Seiens Nat. XXI. 412. 947. H. alpina L.spec. (ed. 1753) 865 sub Tussilagine. — |(Petasites alpinus Scop.; Baumg." En. III. 92. — Petasites discolor Baumg. 1. €.]. — Osszes havasaink legelóin és sziklás helyein, honnan a fenyve- sekbe is leszáll. t H. sylvestris Scop. Carn. II. (1772) 156 sub Tussilagine. — Fogaras havasai [5chur En. 302]. 258. Tussilago L. gen. n..952. 948. T. Farfara L. spec. (ed. 1753) 865. — [T. Farfara Baumg." En. HL 118]. — Folyók, patakok, árkok, források mentén agyagos talajon az egész terület mezei táján közönséges. 259. Petasites Tournef. Inst. t. 258. 949. F. officinalis Mcench. Meth. (1794) 568. — [Tussilago Peta- sites L. spec. (1753) 866. — T. hybrida L. spec. (1753) 866; Daumg.* En. III. 93. — P. maerophyllus Sehur En. (1866) 302. — P. gigan- teus Fuss Trans. 310. — P. spurius Schur En. 303, — non heichb. — Nardosmia fragrans Anonymus in Fuss Trans. 310]. — Minden maga- sabb hegyvidék forrásos helyein és patakai mentén közönséges. 950. P. albus L. spec. (ed. 1753) 866 sub Tussilagine. — [P. al- bus Gártn.; Daumg.* En. III. 93. — Tussilago ramosa Hoppe Taschenb. (1803) 35; Baumg. En. HI. 94]. — Magasabb hegyvidékek árnyas nedves lejtóin, patakok s vizárkok mentén a hegyi és havasalji tájon.— Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben |!], Kolozsvárt a Bükkón |! Lan- doz I. 9], Piatra-Strucu Vidránál, Rocsihegy Dévánál és a Maros- Némethi szőlők felett|!|, Baromlaka, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 78], Medgyes [Salzer VSV. VIL 90]. Segesvár [Fro. Bchüssb. 39], Gótzenberg [Baumg. En. III. 94], Talmács (Fuss exs. !], Szt-Erzsébet, Nagydisznód, Felsó-Sebes [Fuss Trans. 310], Dulla- völgye, Arpás pataka [! Schur En. 302], Királyk6, Keresztényhavas |!], Ocsém [|Schur OBZ. VIII. 23], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 310], Rodna hegységén |Porc. En. 28], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18], Garesin és Zajzon völgyek |!]. 951. P. Kablikianus Tausch. in Reichb. Icones XVI. (1853—54) 4. — [P. officinalis — albus vel. Prodr. (1872) 944]. — Rodna hegy- vidékén |Porc.* Naseud. 132]. 952. P. niveus Vill. Mém. Soc. Nat. Par. I. (1792) 73 sub Tussila- gine. — [Tussilago nivea Hoppe Taschenb. (1803) 48. — P. niveus Baumg.* En. III. (1816) 94, — P. paradoxus Baumg. I. c.]. — A. he- gyi és havasalji táj forrásos esermelyes helyein, — de ritkán. — Segesvár, Keresztényhegység [Baumg.l. c.], Büdös [Schur En. 303] Ocsém [Schur OBZ. VILI. 23]. LYNOSYRIS. — ASTER. 999 960. Linosyris DC. Prodr. V. 351. 953. L. vulgaris Cass. in Less. Syn. (1832) 195. — |Chrysocoma Linosyris L. spec. (1753) 841; Baumg.* En. III. 84]. — A Deéstól [Czetz Erd. Muz. VI. 13] és a Sajó völgyétől [Porc. En. 28] éjszakra eső területet kivéve, az egész terület mezei tájának napos cserjés dombjain bőven. 954. L. villosa L. spec. (ed. 1753) 841 sub Chrysocoma. — [L. villosa DC.; Brassai" in Flora XXI. (1838) I. 326]. — Napos dombo- kon a mezei tájon. — Kis-Küküllő melléke |Brassail. c. ; in Fuss Alt. Arch. IIL., et Fuss Trans. 311 false «Klausenburg» seribitur, loco Kokelburg idest Küküllóvár|, továbbá a Nagy-Kükülló s a Viza mellé- kein, így : Mikeszásza, Kisekemezó, Nagvekemezó [Barth! VSV. XVII. 78]. Nagyselyk [Barth Arch. XV. 112], Nagyesür [! Fuss VSV. I. 134], Reussen, Szelindek |Schur En. 303]. 261. Aster L. gen. n. 954. 955. A. alpinus L. spec. (ed. 1753) 872. — [A. alpiuus Baumg.* En. III. 126. — A. hirsutus Sehur! Sertum 1479, — non Host. Aust. Il. 485. — Globularia nudicaulis Salzer Reiseb. 323, — nec alior]. — Magasabb hegyek mészkő szikláin a havasi tájig. — Tordahasadéka |! Fuss Trans. 311], Szegásd és Runk [Eresei Tord. 61], Skericza Pad- ságnál [!], Tilalmas Toroczkónál |! Baumg. 1. c.], Székelykő [!], Piatra- Strucu Vidránál [! Kern. OBZ. XXI. 14], Stiavu- Verosz [Fro. VSV. VII. 128], Domnavölgye [Fuss Trans. 311], Arpás havasai [Schur VSV. III. 87], Vurfu- Luci [Baumg. l. c.], Királykó [! Fuss Trans. 311], Bucsecs, Keresztényhegység, Kóhavas! (Baumg. 1. c.], Ocsém [Schur OBZ. VILI. 22], Galacz [Herbich Bue. p. V.], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19], Unőkő [Schur VSV. X. 137]. Mihajásza, Gergeleu | Porc. En. 28]. Guttin, Arszul, Cziblesz (| Baumg. 1. c.]. 956. A. tinctorius Wallr. in Linn. XV. (1840) 641. — (Confer. etiam Grisb. Iter n. 206]. — (A. Amellus L. spec. (1753) 873 pro p. ; Daumg.* En. III. 127, et Auct. Trans. — A. amelloides Schur VSV. X. 208, — non Reichb. Germ. Exc. (1830) 246. — A. Bessarabicus BSchur! En. 305, — non Bernh. ap. Reichb. I. e. — A. pseudoamellus Fuss Trans. 311, — non DC. Fl. Fr. Suppl. (1815) 469]. — Napos sziklás dombokon, szőlők közt a mezei tájon, s felszáll a hegyi tájig. — Kolozsvár [! Landoz I. 9], Torda (Ercsei Tord. 61], Szt-Gothard [Janka OBZ. VIII. 366], Padság hegyei, Kecskekő [!], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 19], Boicza az Erezhegységben, Déva, Vajda-Hunyad, Petro- zsény [!], Váralja Hátszegnél [Feicht. Közlem. X. 77], Magyar -Brettye, Ponorics [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szá zváros (Unver. ap. Fuss VSV. XV. 108], Székácsvölgye [Csató Székács 263], Szt- Erzsébet | Andree Bot. Zeit. XIII. 305], Nagyszeben (! Sigerus ap. Fuss VSV. XV. 108], Nagy- csűr, Vizakna, Szászujfalu, Rothberg [! Fuss VSV. XV. 108], Talmács 300 ASTER. [| Unver. ap. Fuss l. c.], Giresau, Falkenstein Riuszadulujnál [Fuss Trans. 311] ], Mundra, Szelindek [Schur En. 305], Tür, Szászesanád, - Nagyselyk, Medgyes, Hosszuaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvó területen [Barth VSV. XVIII. 78], Segesvár [Fro. Schássb. 39], Zer- nyest felett a Királykó felé |! Koisehor ZbG. III. 63], Brassó hegyei |! Sehur VSV. X. 204], Felsó-Tómós [Schur VSV. X. 208], Szászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XV. 108], Besztereze [Herzog Bistr. 27], Sajóvóolgye (Porc. En. 929]. Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 11]. — Hiányzik tehát Deéstól és a Sajóvölgyétől éjszak-keletnek. t A. ehinensis L. spec. (ed. 1753) 877; porro A. salicifolius Scholler Fl. Barb. (1737) 328 eum 1cone | A. salignus Willd. spec. III. (1800) 2040, ex ipso ; A. angustus Schur En. 306] : nee non 4. laevi- gatus Willd. spec. III. 2046. (A. levis Porc. Naseud. 131, — non L. spec. (1753) 876], — frequenter coluntur in hortis, imo nonnunque subspontanea. — Kerteink közönséges dísznóvényel, s néha el is va- dulnak. — A. brumalis Nees ab Es. Aster. 70; A. Novi- Belgii L. spec. (1753) 877; ? A. Lerchenfeldiamus Schur En. (1866) 306, — rarius coluntur. 957. A. Tripolium L. spec. (1753) 872. — [A. Tripolium Baumg.* En. III. 128. — A. pannonicus Jacq. Hort. Vindob. I. tab. 18. — 'Tri- polium vulgare Nees ab Es. Aster. (1818) 2 50]. — Szikes területeken a mezei tájon. — Szamosfalva, Kolozsvár |! Landoz I. 9: T1792 9 b097 Világosvoley, Botoromvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 86], Záhi tó és Záh szikesei [!], Désakna, Kolos, Torda, Déva [Baumg. 1. c.], Marosujvár, Szerdahely [Sehur En. 304], Koneza [Csató Székács 263], Felsó-Bajom [Salzer Reiseb. 386], Vizakna, Kóhalom, Homoród-Szt-Pál, Szt-Péter és Szt-Márton, Parajd [Baumg. l. c.], Persány [Schur VSV. X. 211], Vées, Alsóidecs, Sóakna, Görgény |Emerich ap. Fuss Trans. 312], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 958. A. punctatus W. et K. Icones tab. 109 (1802). — [A. punc- tatus Daumg.* En. III. 197. — A. acris Landoz I. 9; Schur Sertum n. 1485, — non L. spec. (1762) 1228. — A. exaltatus Barth! Arch. XV. (18579) 112]. — Vakszikes kaszálókon és szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvárt a szénamezón s a Szamosfalvi sóstavaknál |! Landoz I. 9], Doós, Virágosvólgy u Freyn Kózlem. XIII. 86], Kolos, Torda | baumg. l. c.], Záh szénamezói[!], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. Szászváros, Eds [Janka Linn. XXX. 576], Homoród-Szt-Pál, Szt- Péter, Szt- Márton, Udvarhely [Baumg. l. c.j, Vées |Emerieh ap. Fuss Trans. 312]. Alsóidees, Görgény |Ercsei Tord. 61]. var.) A. canescens Simk. Magy. N. Lap. VI. (1882) 20. — [A. ca- nus Baumg.* En. III. 127 ; Salzer Reiseb. 18, — non W. et K. Icones tab. 30 ( 1800). — Berethalom [Salzer l. c.], Buzd, Riomfalva |Baumg. IE (esl t Dellidiastrum Michelii Cass. in Dict, des Siens. Nat. Suppl. IV. 70. — |Arniea Bellidiastrum Vill.; Daumg.* En. III. 136). — Retye- zát [? Schur En. 307], Kelemenhavas [? Ercsei Tord. 79], Gemenea [? Baumg. l. c. sed specimen in herhario ejus deest. BELLIS. — ERIGERON. 301 269. Bellis L. gen. n. 962. 959. B. perennis L. spec. (1753) 886. — [B. perennis Baumg.* En. III. 104]. — Kaszálókon s legelőkön a mezei tájon, de több he- lyen hihetőleg csak elvadulva. — Mezőség [? Eresei Tord. 143], Gyórgyfalva [Landoz I. 9; Landoz ap. Janka Linn. XXX. 577], Gyula- fehérvár [Cserni Gyulaf. 19], Szászujfalu [Fuss VSV. XVIII. 257], Dolmány, Nagyszeben, hesimár, Zood, Verestorony szorosa, Felső sebes, Pojana-Nyamezuluj, Spatye-Tataruluj Frecknél [Fuss Trans. 313], Holzmány, Segesvár [Daumg. l. T Medgyes [(Salzer VSV. VI. 95], Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 78], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 287]. t B. silvestris Cyrill. — Erdők szélén Dobra és Déva közt egy nehány példányt talált Janka [Janka Linn. XXX. 577], — de azóta senki sem lelte Erdélyben. t Stenactis annua L. spec. (1753) 875 sub Astere. — [St. bellidi- flora A. Br. ; Sehur Sertum n. 1487; En. 306]. — Zám, Szászváros, Csik-Szt- Domokos [? Schur En. 3061. 263. Eirigeron L. gen. n. 951. 960. E. Canadense L. spec. (ed. 1753) 863. — [E. Canadense Baumg." En. III. 119]. — Folyók mentén, parlagokon, az egész terü- let mezei táján seregesen. t E. erispum Pourr. in Act. Tolos III. (1783) 518. — [Conyza ambigua DC. Fl. Fr. Suppl. (1815) 468. — Exigeron transsilvanicus Behur herb. lemb. !, Schur En. (1866) 307]. — Stirps hec in Transsil- vania non nascitur, itaque provenientia ez: ad. «Zám et Dobra» in Sehur En. 307, solum ficta est. — Erdélyben nem honos; Zám és Dobra mellett való elójóvetele pedig Schur En. 307. lapján csak költött. 961. E. acre L. spec. (ed. 1753) 863. —[E. acre Baumg.* En. III. 119. — E. serotinus Weihe, — ex Nym. Consp. 389. LO angulosus Sehur! Óst. bot. Zeit. X. 327. — E. pseudoacris Schur herb. lemb.!, Schur En. (1866) 308. — E. droebachensis Schur! En. 308 ex parte, — non Mill. — E. corymbosus Schur! Verh. sieb. Ver. X. 115]. — Par- lag helyeken, utak mentén, hegyi kaszálókon, a mezei tájtól a havas- alji tájig az egész területen közönséges. 962. E. racemosum Baumg."! En. ILI. (1816) 119 pro var. E. acris. — [E. Podolicus Bess. En. (1822) 76. — E. angulosus Schur ! Verh. sieb. Ver. X. 103, . droebachensis Wolff ap. Fuss Trans. 314; Schur En. 308, quoad plantam Claudiopolitanam, -— non Mill. — E. macrophyllus Herb.! Stirp. (1853) n. 310, ex speci- mine originali in herbario Haynald asservato !|. — Magasabb hegyek napos sziklás helyem. — Gyurkueza a Meleg-Szamos felsóbb dies [Baumg. ! 1. c.], Kolozsvárt a Feleken (Wolff ap. Schur VSV. X. 103, 309 ERIGERON, — SOLIDAGO. — TELEKIA. sub E. anguloso|. Detunata és Vulkán Abrudbányánál([!|, Verestorony szorosa |Schur En. 307], Omu Rodnai havas | Baume. 1. c.]. 1. E. droebachense Müll. in Fl. Dan tab. 874. — Rodna vidékén «Intre aniesie» [Porc. En. 22 ; Naseud. 131] ; de véleményem szerint Erdélvben az £F. droebachense-t az E. racemosum (Baumg.) helyette- síti. [Mea judice in Transsilvania, loco E. droebachense Müll. stirps E. racemosi Baumg. nascitur |. 963. E. Carpaticum Grisb. Iter (1852) 336. — (E. Villarsi Baumg." En. III. 119, et Auct. Trans., — non Bell.]J. — Havasokon és havasalji tájakon. — Duesecs | Baumg.! 1. e.], Királvkó [Schur! En. 309], Unőkő [Czetz! ap. Salzer heiseb. 328], Korongyis [Fuss Trans. 314], Mihajasza, Gergeleu, Craciunel | Porc. ! Naseud. 131]. 964. E. neglectum A. Kerner in Ber. Naturw. Vereins Innsbruck III. (1872) 71. — [E. alpinum Baumg.* En. III. 120, et Auct. Trans. — E. glabratum Schur ! Verh. sieb. Ver. X. 146; En. 309, — non Hoppe. — E. rupestris Salzer Reiseb. 173, — non Hoppe]. — Havasok tór- melékes sziklás lejtőin. — Domnavólgye [Fuss Trans. 314]. Bulla vól- gye [Fuss! VSV. XVIII. 192], Butyán [Schur En. 309], Árpás hava- sai |! Andre Bot. Zeit. XIII. 306], Királykő |!], Bucsecs! és Rodna ha- vasai, így : Unókó. Korongyis, Omu [Baumg. ! l. c.], Stol, Galaez [Fuss Trans. 314], Gergeleu | Herbich Buc. p. V.]. 965. E. uniflorum L. spec. (ed. 1753) 864. —— [E. uniflorum Baumg.* En. III. 120. — E. nanus Schur herb. lemb.! ; Sehur En. (1866) 309]. — Havasok tórmelékes sziklás lejtóin. — Bullató [Fuss Trans. 314], Arpás havasai (!Schur VSV. III. 87], Tericza [Baumg. ! ap. Fuss Trans. 314], Királykó |Schur En. 309], Bucsees [! Baumg. En. III. 120]. Unókó [Fuss VSV. V. 92], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19]. 264. Solidago L. gen. n. 955. 966. S. Virgaurea L. spec. (ed. 1753) 880. — (3. Virgaurea Baumg.* En. III. 121. — S. vulgaris Lam. ; Czetz Erd. Muz. VI. 21].— Erdó6kben, eserjésekben, vágásokban, sziklás bokros helyeken az egész terület mezei táján, s innen a havasalj tájig. var.) S. alpestris W. et K. Icones III. tab. 208 (1812). — [S. al- pestris Baumg.* En. III. 121. — S. eambrica Schur Sertum n. 1500; Schur En. 310, et Auct. Trans. — non Ait. Kew. III. 218]. — Osszes havasvidékeink havasi és havasalji tájain. t 5. Canadensis L. spec. (1753) 878. — Frequens colitur, et hine inde subspontanea. — Kerteink elterjedt dísznóvénye, s mint ilyen helylyel-kózzel el is vadul. 265. T'elekia Baumg. En III. (1816) 149. 967. T. speciosa Schreb. Icones Pl. Minus Cogn. I. (1766) 11, tab. VI. sub Buphthalmo ! — (T. speciosa Baumg.* 1. c. — Buphthal- mum eordifolium W. et K. Icones tab. 113 (1802). — B. grandiflorum JINULA. 303 Daumg. En. III. 149; Eresei Tord. 119, — non L. spec. (1753) 904. — B. salieifolium Eresei Tord. 118; Cserni Gyulaf. 19]. — Erdős hegy- vidékek patakainál, forrásos helyein és nedves árnyas lejtóin, ügy szólván az egész területen a mezei tájtól a havasalji tájig. — Vlegyá- sza hegység, s innen a Muntyele-mare, Biharhegység Vulkán és Detu- nata mellékein át Zámig; Zámtól Nagyágon és Zalatnán át Gyula- fehérváng ; innen a Csáklyaikó s Keeskekó mellékein át Toroczkóig s Tordáig|!], Kolozsvárt a Bükkön |!Landoz I. 9], Ruszka hegység (! Andrae Bot. Zeit. XIII, 306], Retyezáthegység [! Csató Erd. Muz. IV. 82], "Parenghegység [!], Oláh-Brettye " [Csató. Erd. Muz. VI. 21], O-Sebeshely [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 197], Medgyes, Hosszúaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 79], Segesvár [Fro. Schüssb. 40], Szederjes a Szászkézdi pataknál |Freyn Közlem. XIII. 87]. Beret- halom [Salzer Reiseb. 19], Nagycsűr (Fuss VSV. XIV. 197], Szászcsór (Téglás Tudósítv. II. 10], az egész Czibinhegység és Fogarasi hegylán- ezolat [! Fuss Alt. Arch. II. 389], Zernyest [!]. Malajesti völgy a Bu- csecsen [Römer Karpat-Ver. III. 142], Tömös szorosa [Schur VSV. X. 209], Felső-Torja [Sehur ÖBZ. VIII. 287], Büdös, Tusnád [Schur En. 311], Maros forrása [Schur ÖBZ. VIII. 25], Öcsém [Schur VSV. X. 174], Kereszthegy [Schur VSV. X. 157], Szováta a Kiskükülló felső mellékén [Feicht. Kózlem. X. 78). Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer heiseb. 233], Borszék [Schur VSV. X. 155], AU [Schur ap. Fuss VSV. XIV. 197], Görgény (Schur VSV. X. 157 ; Walz MNL. III. 68], Besztercze [Herzog Distr. 27]. Sztrimbahágó, Borgó [Fuss Alt. Arch. II. 389), Rodna hegysége [Daumg. En. III. 149 sub B. grandifloro ; Porc. En. 29], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Garcsinvólay, Zajzon- völgy [!]. t Buphthalmum salicifolium Baumg. En. III. 149, — non L. spec. (ed. 1753) 904, — est verisimiliter Inula cordata Boiss., sed specimen in herbario Daumgartenii desideratur. — Kóhavas Drassó- nál [Baumg. 1. c.]. t Dahlia variabilis Desf. (Georgina mutabilis Willd.), frequens colitur. — Kertemk kedvelt dísznóvénye. 266. Inula L. gen. n. 956. 968. I. Helenium L. spec. (ed. 1753) 881. — [Inula Helenium Baumg.* En. III. 129. — Corvisartia Helenium Mérat Nouv. Flor. Pa- ris (ed. 1812) 828]. — Szólók és gyümölcsös kertek közt, hegyi kaszá- lókon, berkekben a mezei tájon vadon; helyenként orvosszerül is tenyésztik. — Kolozsvár |!Landoz I. 9], Torda [Eresei Tord. 134], Mészkő, Nagyenyed [!], Felsó-Gáld |Feicht. Kózlem. X. 78], Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 19], Kórósbánya |Kern. OBZ. m 58], Gu- raszáda [!], Zám, Branyieska, Illye | [Feicht. Kózlem. X. 78], Lunkoj, Maros-Némethi, Déva, Kozolya |!], Sztrigy melléke [Csató Erd. Muz. VI. 91], Piski [Fuss Trans. 316], Székáesvolgy [Csató Székács 264], Nagyesür, Szászujfalu, Szt-Ervzsébet, Poplaka, Nagydisznód, Talmáes, SIMONKAI : Erdély flórája. 23 304 INULA, Giresau [! Fuss Trans. 316], Ujegyháza [Schur En. 311], Árpás hegy- sége [Schur VSV. III. 57]. Medgyes, Nagyselyk, Monora, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 79], Segesvár [Fro. Schüssb. 40], Prazsmár [Schur VSV. X. 182], Oroszfalu, Sóakna [Emerich ap. Fuss Trans. 316], Oroszideces, Idecspataka |Eresei Tord. 134], Besztercze [Herzog Bistr. 27]. 969. 1. Germanica L. spec. (ed. 1753) 883. — (I. germanica Baumg.* En. III. 130]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon ; de éjszakkeleti Erdélyben, így Rodna vidékén |Porc. En. 29] hiányzik. — Kolozsvár |! UAR I. 9], Kolos, Botoromvólgy, Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 87], Torda [! Baumg. l. c.], Gerendi függő [!], Nagy- enyed |! Csató MNL. VII. 25], Bilak T!Schur VSV. X. 64], Gyulafehér- vár [Cserni Gyulaf. 19], Berve, Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. II. 388], Nagyesür [! Fuss Trans. 316], pue Csiesóholdvilág, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 79], Segesvár [Fro. Schüssb. 40], Bethlen, Szt-Domokos |Schur En. 311|. Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 316]. Rodna [? Schur VSV. X. 125]. 970. I. media MB. Taur. Cauc. III. (1819) suppl. 576. — [I. me- dia Winkler" ÓBZ. XVI. 48. — I. m pu germanica mihi]. — Napos szikár dombokon és szénamezókón az I. cordata és I. Germa- nica társaságában; — ritka. — Kolozsvár szénamezőin [Simk. MNL. II. 148], Torda [Winkler ÖBZ. XVI. 48]. 971. l. hybrida Baumg.* ! En. III. (1816) 132. — [I. media Schur Sertum n. 1505; Verh. sieb. Ver. X. 64; 102, — nam Auctor ipse eam ad suam I. transsilvanieam eitat. — I. transsilvaniea Schur herb.!, Sehur En. (1866) 312. — I. Vaaliensis Tauscher exsicc.! (1871). — I. hybrida Auct. Vindob. habitu characteribusque nonnullis lz:vibus a stirpe transsilvanica diversa quidem videtur, sed speciminibus inter- mediis in herbario G. Beck a me visis, cum nostra conjungitur]. — Napos szikár dombokon I. ensifolia, I. cordata, és I. germanica társa- sácában, helyenként bőven. — Kolozsvár szénamezóin |! Schur VSV. X. 102]. Torda [Winkler OBZ. XVI. 43], Nagyenyed [Csató ap. Beck Inulze 313], Magyarigen [Borb. ap. Beck l. c.], Bilak [!Schur VSV. X. 64 sub I. media], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 317], Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. II. 388], Nagyesür [Fuss Trans. 317], Segesvár [Daumg. 1. c.]. Hosszüaszó [Barth Arch. XV. 112]. var.) 1. villosiuscula Schur En. 319. — (I. ensifolia »« supergerma- nica Simk. Magy. Nóv. Lap. II. (1878) 148. — I. hybrida var.) Csatói Borb.! in Beck Inula (1881) 33]. — Herzsahegy Nagyenyednél |! Csató exs. ap. Simk. Il. c.]. 972. I. ensifolia L. spec. (ed. 1753) 883. — [I. ensifolia Baumg.* En. III. 132]. — Szikár vagy sziklás hegyek napos lejtőin az egész terület mezei táján a hegyi tájig, kivéve Erdély éjszakkeleti szögletét ; mert Rodna-Naszód vidékén [Porc. En. 29] és Gáncs vidékén [Czetz Erd. Muz. VI. 16] hiányzik. 973. I. Vrabélyiana (cordata - ensifolia) A. Kerner in Ost. bot. Zeit. XVIII. (1863) 297 ; XXL. 59. — [I. Vrabélyiana Freyn* Kozlem. XIII. 87]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon, az I. cordata INULA. 305 Boiss. és I. ensifolia L. társaságában. — Kolozsvár szénamezóin (Simk. MNL. II. 148], Kolos [Freyn Il. c.], Hosszüaszó (Barth exs. !]. var.) folis latioribus: |. Barthiana Schur Ost. bot. Zeit. XXI. (1871) 103. — |I. supersquarrosa »« ensifolia Simk. Magy. Nóv. Lap. II. 148]. — Kolozsvár szénamezóin [Simk. l. c.], Nagyenyed, Hosszü- aszó [Barth*! Arch. XV. 112]. 974. I. cordata Boiss. Diagn. I. ser. 4 fasc. (1844) 3. — |I. sali- cina Baumg.*! En. IIL 131, et Auct. Trans. plurimorum, — non L. spec. (1753) 882. — I. squarrosa Daumg. Mant. 76 ; Grisb. Iter (1852) 337, et Auct. Trans., — non Koch, nec L. — I. coriacea Schur ! Ser- tum (1853) n. 1510. — I. aurieulata Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 68, 75, 101, 196. — I. Pseudo-Bubonium Schur herb. lemb.! En. (1866) 313. — I. Bubonium Schur En. 314 (non Jacq.), excepta va- rietate a). — I. aspera Poir in Lam. Encyel. Suppl. III. (1813) 154, teste Beck Inule 303, — sed mihi incredibile videtur stirpem I. cor- data Boiss. omnino orientalem, in Gallia provenisse|]. — Bokros szi- kár dombokon, szólók kózt, az egész terület mezei táján. var.) foliis angustioribus: I. pseudosalicina Simk. Term. Füz. II. (1878) 151. — [L. salieina Schur herb.!, En. 318, — non L.]. — Ko- lozsvár [!], Nagyszeben és Resinar közt [Schur ! En. 313]. 975. I. hispida Schur! En. (1866) 314. — [I. semihirta Borb. Kózlem. XV. (1878) 372. — I. subeordata »« hirta Borb. Ertek. IX/XV. (1879) 4. — I. semieordata (supercordata »- hirta) Borb. Ertek. IX/XV. 4, 5. — I. rigida Borb. MNL. X. 117. — non Doll.]. — Oserjés szikár napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár széna- mezóin |!et J. Knapp exs.!], Magyarigen [Borb. Közlem. XV. 372], Kereszténysziget szólói közt [Schur herb.!|, Büdóshegy a Bálványos váránál [Borb. Ertek. l. c.]. 976. I. hirta L. spec. (ed. 1753) 883. — [I. hirta Baumg.* En. III, 131. — I. montana Baumg.! En. III. 132, — non L. spec. (1753) 884. — Specimen. montana in Baumg. herb. est ipsissima I. hirta, qua de re opinio cl. Beck Inule 43, «Baumgartenium verisimiliter I. Haus- mannii sub I. montana intelexisse» labefactum est]. — Napos cserjés dombokon, szőlők közt, erdők szélén az egész terület mezei táján kó- zönséges. t I. Oculus-Christi L. spec. (1753) 881. — [I. Oculus-Christi Baumg.* En. III. 129]. — Szikár dombokon: Déva, Marosnémethi [Baumg. 1. c. ; sed hodie ibidem non nascitur]. 977. I. Britannica L. spec. (1753) 882. — |I. Britannica Daumg.* En. III. 129. — I. Oetteliana Reichb. Germ. Exc. (1831) 237. — I. Vaillantii Sehur Verh. sieb. Ver. X. 68, — ex Schur En. 315, — non Vill. — I. Britanniea var. rupestris Grisb. Iter. 212]. — Arkok mentén, nedves helyeken, mezókón az egész terület mezei tájon kó- zónséges. 978. l. vulgaris Lam. Fl. Fr. II. (1778) 73 sub Conyza. — [Co- nyza squarrosa L. spec. (1753; 861; Baumg. En. III. 101. — Conyza asteroides Benkő" Trans. 120, — non L. spec. 861. — Inula Conyza DC. Prodr. V. (1836) 464]. — Cserjés sziklás helyeken a mezei tá- 237 306 INULA. — PULICARIA, — BIDENS, jon. — Kolozsvár, Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 87], Torda hasadéka és erdeje [! Baumg, l. e.], Ordenkusa völgye a Biharhegységben, Doi- cza az Erczhegységben, Zám, Déva [!], Vojszlovától Várhelyig | Feicht. Kózlem. X. 78], Hosszüaszó, Kisekemezó | Barth VSV. XVIII. 79], Se- gesvár, Guttin [Daumg. l. c.], Brassó [Sehur En. 315], Zernyest he- ei [!]. 3 979. I. bifrons L. 2) spec. (ed. 1753) 861 sub Conyza.— [Conyza alata Baumg.* En. III. (1816) 102. — Inula glabra Bess. Cat. Hort. Crem. (1816), — non Gilib. Fl. Lithuan. III. (1782) 208. — Confer etiam. Beck Inule 332—353]. — Szikár napos lejtőkön, szőlők parla- gain a mezei tájon. —- Kolozsvár |! Landoz I. 9], Torda szólóhegyei [Freyn Kózlem. XIII. 87], Tordahasadéka és várfalvi erdő |! Baumg. l. c.], Harasztos, Gerendi függő, Felvincz, Maros-Décse, Herzsa hegy N.-Enyednél, Csáklyaikő (1, Székelykő [! Winkler ÖBZ. XIV. 48], Bilak (Schur VSV. X. 64], Gyulafehérvárt [! Feicht. Kózlem. X. 78]. Szász- sebes, Szt-Erzsébet (Fuss Alt. Arch. II. 387], Szászujfalu, Bese, Beth- len, Szt- Miklós (Fuss in Baumg. Mant. 73], Reussen [Fuss Trans. 318], Medgyes, Kisselyk, Monora. PDalázsfalva, MHosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Darth VSV. XVIII. 79]. 267. Pulicaria Gürtn. de Fruct. II. 461. 980. P. vulgaris Gártn., de Fruct. II. (1791) 461. — [P. vulgaris Baumg.* En. III. 133]. — Arkok, folyók, tavak mentén, ártereken, az egész terület mezei táján közönséges. 981. P. dysenterica L. spec, (ed. 1753) 882 sub Inula. — |Inula dysenterica L.; Daumg.* En. III. 130]. — Folyók és tavak árterein a mezel tájon elterjedt növény. — Kolozsvárt |Landoz II. 32]. Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 19], Sárd az Ompoly mellékén, Zámtól Dé- váig a Maros mellékén, Pujtól Kovrágyig a Sztrigy mentén |!], Oláh- brettye [Csató Erd. Muz. VI. 21] Feredógyógy |Unver, ap. Fuss Trans. 320], Bzékáesvolgy [Csató Székács 264], Vizakna [Fuss Trans. 320], Bzkoré a Fogarasi sikon [Schur En. 315], Medgyes, Asszonyfalva, Kis- selyk, Csiesóholdvilág, Szászesanád, Monora, Balázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 79], Segesvár [Fro. Sehássb. 40], Persány [Sehur VSV. X. 211], Prazsmár ([Schur OBZ. VIII. 981], Felsó-Torja (Schur ÖBZ. VIII. 983]. t 982. P. Steveni Nym. Syll. (1854—55) 191. — [P. uliginosa Btev. in DC. Prodr. V. (1836) 478; Janka" in Linn. XXX. 581, — non Hoffms. et Link. Port. II. (1820) 294]. — Nedves réteken a me- zei tájon. — Szt-Gotthard [Janka l. c. |. 268. Bidens L. gen. n. 932. 983. B. tripartita L. spec. [ed. 1753) 831. — (B. tripartita Baumg.* En. III. 81). — Nedves árkokban, tavak, patakok, folyók mentén az egész terület mezei táján. BIDENS, — RUDBECKIA. — CARPESIUM. — FILAGO, 307 984. B. cernua L. spec. (ed. 1753) 832. — [B. cernua Baumg." En. III. 82. — Coreopsis Bidens L. spec. (ed. 1753) 908. — B. mi- nima L. spec. (1763) 1165; Baumg. En. III. 82]. — Nedves árkokban, tavak, patakok, folyók mentén az egész terület mezei táján. t Galinsoga parviflora Cav. Icones III. tab. 281, p. 41. — Peru- ból ered, s helyenként kertek és szőlők mentén elvadul, így pl. : Nagyszeben, Brassó (Schur En. 316]. t Cacalia sonchifolia L.; Calliopsis bicolor Reichb.; Tagetes pa- tula L. et T. erecta L. spec. (1753) 887 ; Zinnia elegans Jacq. Ic. Rar. III. tab. 589; Samvitalia villosa Cavan Ie. IV. tab. 351 (S. procum- bens Willd. spec. III. 2190), — coluntur in hortis. — Kerteink dísz- nóvényel. t Helianthus annuus L. spec. (1753) 904 ; H. tuberosus L. spec. (1753) 905, — frequenter coluntur. — Sok helyen tenyésztett nóvé- nyeink. 269. Rudbeckia L. gen. (ed. Schreb.) n. 1324. 985. R. laciniata L. spec. (ed. 1753) 906. — [R. laciniata Schur* Sertum n. 1520. — R. amplexifolia Schur En. 316, — non Jacq. ; ex ipso Schur in Ost. bot. Zeit. XXII. 90. — R. heterophylla Schur Zool. bot. Ges. VIII. 118; Verh. sieb. Ver. X. 209, — non Torr. et Gray]. — Nedves réteken. — Frecktól az Olt folyóig bőven [! Fro. VSV. VII. 121], hova a Bruckenthal-féle kertből szabaaült ki s aztán meghono- sodott; Gyergyó-Szt-Miklósnál a Maros mentén, Parejd [Fro. Arch. III. 157]. — Virginia és Canada folyói s tavai mentén otthonos, hon- nan a 17-ik század második tizedében hozatta meg Robin az ő párisi kertjébe. Innen terjedt el Európa kerteibe, azokból pedig kiszabadulva helyenként meghonosodott. [Lásd: A. Kern. Ost. bot. Zeit. XXI. 339]. 970. Carpesium L. gen. n. 948. 986. C. cernuum L. spec. (ed. 1753) 859. — [C. cernuum Baumg.* En. III. 102]. — Arnyas erdők szélein vár és ház romoknál a mezei tájon. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 12], Dalázsfalva, Kisselyk, Medgyes [Barth VSV. XVIII. 80], Nagybun, Tópehegy Alsó-Rákosnál, Héviz [Baumg. 1. c.]. 271. F'ilago L. gen. n. 995. 987. F. canescens Jord. Obs. Fragm. III. (1846) tab. 7. A. — [(Gnaphalium germanicum Baumg.* En. III. 98, — non L. spec. (1753) 857. — F. Germanica Auct. Trans. pro p. — F. germanica f) pyramidata Fuss Trans. 321 ; Schur En. 317; Porc. En. 29, — non F. pyramidata L. spec. (1753) 1109, eujus stirps genuina est verisimili- ter cum. F. spathulata Preslidentica, nec apud nos nascitur]. — So- vány mezőkön, szikár legelőkön, köves hegyoldalakon, az egész terü- let mezei táján. 308 FILAGO. — GNAPHALIUM, 988. F. lutescens Jord. Obs. Fragm. III. (1846) tab. 7. B. — [Gnaphalium gallicum Baumg.* En. III. 100 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 857. — Filago germanica L. spec. (ed. 1763) 1311 ex sensu Auct. plurimorum. — F. apiculata G. E. Smith (1846)]. — Rütkább az előbbinél, s biztosabb lelóhelyei eddig a kóvethezók : Torda [Daumg. l. c.], Apahida, Szamosfalva [Schur En. 318 sub F. gallica], Gáncs [Czetz | Erd. Muz. VI. 15], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 29]. 989. F. arvensis L. spec. (ed. 1753) 856 sub Gnaphalio. — (Gna- phalium arvense L; Baumg.* En. III. 99]. — Sovány mezőkön s lege- lókón, kóves parlag hegyoldalakon az egész terület mezei táján. 990. F. montana L. spec. (ed. 1753) 857 sub Gnaphalio. — [Fi- lago montana L. spec. (ed. 1753) add. post indicem n. 4. — Gnapha- lium montanum L.; Baumg." En. III. 99. — F. minima Fries Nov. (ed. 1814) 99]. — Napos szikár hegyoldalak parlagain. — Csucsa [!Feicht. Kózlem. IX. 91], Tibor a Keeskekó felé[!], Gyulafehérvár [Schur En. 318], Zám |!], Maros-Sólymos, Alkenyér |! Baumg. 1. c.], Várhely, Váralja [! Feicht. Kózlem. X. 80], s a Sztrigy egész melléke Kóalja-Ohábától Kovráeyig |!], Medgyes, Segesvár, Berethalom | Baumg. l c., Nagyszeben, Brassó [Sehur En. 318], Rodna-Naszód vidéke [Porc.! En. 29], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 272. Gnaphalium L. gen. n. 946. 991. G. silvaticum L. spec. (ed. 1753) 856. — (G. rectum Smith E. B. tab. 124; Baumg.* En. III. 97]. — Hegyvidékek erdeiben a me- zel tájtól a hav asalji tájig közönséges. 992. G. Norvegicum Gunner FI. Norv. I. (1 166) 105. [G. silvati- cum Smith Fl. Brit. II. (1800—4) 869; Baumg.* En. III. 96, — non L.]. — Havasok sziklás füves lejtóin s tórmelékein. —— Magyar- - Valkó felett [Baumg. ap. Fuss Trans. 322], a Muntyele-mare Szegásdi völ- gye [Freyn Közlem. XIII. 89], Bihar, Cucurbeta [! Kern. OBZ. XXI. 100], Ruszka havas (Feicht. Közlem. D 80], Retyezát, Pareng, Szurul, I! Baumg. 1. c.], Negoj, Domnavólgye [Fuss Trans. 322], Arpás hava- sai [Schur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Ki- rálykó [Schur En. 319], Buesecs, Keresztényhegység, Kóhavas, Teszla, Rodna havasai, Arszul, Cziblesz, Hudina, Guttin |Baumg. l. c.j. 993. G. supinum L. syst. Nat. Ed. XII. 3 (1768) 324. — [G. supi- num Daumg.* En. III. 97. — G. fuscum Scop. Carn. II. (1772) tab 57. — G. pusillum Hznke Riesengeb. (1791) 93; Baumg. l. c. — G. Hop- peanum Schur Sertum n. 1532; Sehur En. 319; Fuss Bericht 18, et Auct. Trans., — non Koch Syn. ed. II. (1843—5) 399]. — Havasok le- gelóm s tórmelékes helyein. — Kukurbeta és Csepilor-volgy a Bihar- hegységben [!], Retyezát havasok |! Hazsl. Kozlem. X. 24], Pareng ha- vasok [!), Stirpu a Cibinhegységben, Fuss Trans. 323], Frumósza [Fuss Bericht 18 sub G. Hoppeano !] igy a Cibinjézeren |Csató Cibinj. 310], Szurul [Baumg. 1l. c.], Csorte, Domna völgye, Bulla völgye [Fuss Trans. 323]. Mirie [Fro. VSV. VII. 125], Árpás havasai [! Schur VSV. III. GNAPHALIUM. 309 87), Bráza havasai [Sehur VSV. II. 171], Keresztényhegység [!], Bu- esecs, Rodna havasai [Baumg. 1. c.]. 994. G. uliginosum L. spec, (ed. 1753) 856. — [G. uliginosum Baumg.* En. III. 98. — G. pilulare Schur Sertum n. 1535; En. 318, — non Wahlb. Fl. Lapp. 205. tab. 13]. — Folyók, tavak, mocsarak ár- terein a mezei tájon. — Csuesa (Feicht. Kózlem. IX. 91], Kolozsvár (! Landoz I. 9], Bányabükk, Ajton, Ród [Freyn Kózlem. XIII. 89], Bu- esum a Vulkánhegy alatt[!] Déva, Várhely [Feicht. Kózlem. X. 80], Magyarbrettye a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szászvá- ros [Unver. ap. Fuss Trans. 322], Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagysze- ben, Kisdisznód, Giresau [! Fuss Trans. 392], Vestény, Arpás pataka, Zernyest pataka [!], Kiskapus, Asszonyfalva, Kisselyk, Mikeszásza, Kis- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 80], Besztercze [Herzog Bistr. 28], Rodna-Naszód vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 15; Porc. En. 29]. 994/b. G. nudum Hoffm. Deutsch Fl. II. (1791) 158. — [G. nu- dum Schur* Sertum n. 1536. — G. lzvissimum Schur ! En. 319]. — Homokos szántókon a Fogarasiisikon. — Arpásfalunál |Kladni ap. Fuss Trans. 323], Bráza, Fogaras [Schur ! En. 319]. 995. G. luteoalbum L. spec. (ed. 1753) 851. — [G. luteoalbum Daumg.* En. III. 96]. — Nyirkos agyagos réteken, fövényes szántó- kon. — Lázárfalva, Tusnád |Baumg. 1. c.]. 996. G. Leontopodium L. spec. (ed. 1753) 855. — (G. Leontopodium Daumg.* En. III. 98. — Leontopodium alpinum Cass. in Dict. Sciens. Nat. XXV. 474]. — Mészkó havasok havasalji és havasi tájainak szik- lás szakadékos helyein. — Felsó-Gáld kószirte [Baumg. En. I. p. XIII ; En. III. 98], Piatra-Strueu Vidránál a Biharhegységben [(! Filtsch VSV. VIII. 150], Szurul [Baumg. En. III. 98], Stiavu-verosz (Fro. VSV. VII. 128], Domna völgye [Fuss Trans. 323], Kepreriaeze, Vur- top [Schur En. 320], Királykó [Kotschy ZBG. III. 65], honnan leszáll a Propásta hasadékig [!], Bucsecs, Keresztényhegység, Kóhavas, Teszla, Csukás [Baumg. En. III. 98), Ocsém [Sehur OBZ. VIII. 22], Rodna havasai [Baumg. ! En. III. 98]. 997. G. dioicum L. spec. (ed. 1753) 850. — [Antennaria dioica Gàrtn, de Fruet. II. (1791) 410 ; Baumg.* En. III. 100. — Gnapha- lium margaritaceum Cserni Gyulaf. 19, — non L. spec. (1753) 850. — Antennaria alpina Czetz! Erd. Muz. VI. 11, -— non (L.)]. — Az egész terület hegyvidékein a mezei tájtól a havasi tájig bóven! t G. alpimum L. spec. (ed. 1753) 856. — ([Antennaria alpina Gürtn.; Baumg.* En. III. 101, sed in herbario Baumg. specimina de- sunt, nec descriptio Baumg. in G. alpinum L. quadrat|. — Buesecs [Baumg. 1. c.]. t OG. margaritaceum L. spec. (ed. 1753) 850, est stirps Americae septemtrionalis et Kamtschatke indigena, quae in Transsilvania solum colitur. — Ejszak-Amerikában és Kamtschatkában otthonos növény, mely Erdélyben csupán tenyésztve jön elő; ezért az «Istenszéke he- gyen is [Nagy áp. Ercsei Tord. 67], legfeljebb tenyésztve, vagy elva- dulva jöhetett egykor elő. 998. G. arenarium L. spec. (ed. 1753) 854. — (G. arenarium 310 ARTEMISIA. Daumg.* ! En. III. 95]. — Homokos helyeken a mezei tájon. — Torda, Dobra, Déva, Szászsebes, Bolgács, Sitve puszta Küküllő megyében [Baumg. 1. e.]. t Elichrysum fulgidum (L.) Willd. spec. ITI. 1904 ; Eliehrysum bracteatum Willd., ete. coluntur in hortis. — Kerti virágaink hervad- hatlan fészkekkel. 273. Artemisia L. gen. n. 945. 999. A. Absinthium L. spec. (ed. 1753) 848. — [Absinthium vulgare Lam.; baumg.* En. III. 59]. — Utak mentén, parlagokon, temetőkben, szőlők közt, falvak szélein, az egész terület mezei táján. 1000. A. eriantha Ten. viagg. in Abruzz. (1830) 91. — [A. Baum- gartenii E Abr. (1832) n. 59. — A. Villarsii Gren. et Godr. FI. Fr. II. (1850) 130. — A. tanacetifolia Baumg.* En. III. 88, — non L. spec. (ed. 1753) 848. — Absinthium glacial Baumg. En. III. 39 et Auct. Trans, — non L. spec. (1763) 1187 sub Artemisia. — Absin- thium petrosum et À. spicatum Baumg. En. III. 90, et Auct. Trans., — nee aliorum. — A. nana Salzer Reiseb. 323, — non Gaud. — A. Mu- tellina Schur Sertum n. 1545 ; Schur En. 321, non Villj. — Havasok sziklás szakadékos lejtóin. — Pareng, Szurul (Baumg. 1. c. sub A. tana- cetifolia]. Stiayu-verosz [Fro. VSV. VII. 128], Domnavölgye [Fuss Trans. 325], Árpás havasai [! Fuss Alt. Arch. II. 386 sub A. spicata]. Propásta hasadék a Királykő alatt|!], Bucsecs, Kőhavas |! Daumg. l. c. sub A. tanacetifolia etc.], Unőkö |! Baumg. I. c. sub A. glaciale], Ge- menea, Galatz, Stol [Baumg. Il. c. sub A. tanacetifolia], Gergeleu |Her- bich Buc. p. V. sub A. glaciali], Korongyis | ? Schur VSV. X. 141]. 1001. A. camphorata Vill. Dauph. III. (1789) 242. — [A. campho- rata Schur*! Ost. bot. Zeit. VIII. 22; Verh. sieb. Ver. X. 171]. — Mészkósziklákon. — Oecsém [Schur ! 1. e.]. t A. Abrotanum L. spec. (ed. 1753) 845 ; A. Dracunculus L. spec. (ed. 1753) 849; A. annua L. spec. (1753) 847 ; A. laciniata Willd. spec. III. 1843, — coluntur solum. — Kerti nóvényeink. 1002. A. Pontica L, spec. (ed. 1753) 847. — [A. pontica Baumg.* En. III. 87]. — Szikár dombokon szikes területeken, s utak szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 10], Ajton, Boós, Berkenyes, Kara, Botoromvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 88], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 11], Szamosujvár és Szék közt [Janka OBZ. VI. 363], Szamosfalva, Czikud[!], Kolos, Torda [Baumg. 1. c.], Órményes, Felvinez (!], Nagy- enyed |Schur En. 323], Bilak, Sárd, Dévavárhegye [!], Koneza [Csató Székács 264], Monora, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kiseke- mező, Nagyekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 80], Segesvár, Nagybun, Morgonda |Daumg. l. c.], Vizakna, Nagyszeben, Szt-Erzsébet [! Fuss Trans. 326], Brassó [Schur En. 323], Csik-Szt-Domokos [Schur ÓBZ. VILL. 24], Ocsém [Schur VSV. X. 171]. 1003. A. Austriaca Jacq. Aust. I. (ed. 1773) tab. 100. — [A. aus- iriaca Daumg.* En. III. 87. — A. nivea Redow. ap. Willd ; Schur Ser- tum n. 1551. — A. Pseudopontica (Austriaco-pontica Schur Sertum n. ARTEMISIA. 311 1551) Sehur! En. 323], — Napos kóves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár (Landoz II. 32), Zám, Dobra és Déva közt, Szászsebes és Szerdahely közt [Schur En. 323], Homorod [Baumeg. 1l. c.]. 1004. A. campestris L. spec. (ed. 1753) 846. — [A. campestris" J. Kl. in Siebenb. Quartalschrift. III. (1793) 104; Baumg. En. III. 86. — A. collina Schur! Sertum n. 1553. — A. insipida Schur ! En. 322]. — Napos dombokon szikár mezőkön, utak mentén, a mezei tá- jon, de éjszakkeleti Erdélyben hiányzik. —- Kolozsvár [Landoz I. 10], Mészkő az Aranyos mellékén, Sárd szólói az Ompoly mellékén [!], Déva [! Fuss Trans. 327], Kóalja-Ohába [!], Piski [Csató Erd. Muz. VI. 21], Mzászsebes [Osató Székács 264], Vizakna, Nagyesür, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Talmács, Giresau [! Fuss Trans. 327]. Tür, Szászcsanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó, Balázsfalva (Barth VSV. XVIII. 80], Segesvár [Fro. Schüssb. 41], Brassó [!Schur En. 322], Keresztényhegység [J. Kl. l. c.], Csik-Szt- Domokos [Sehur OBZ. VIII. 24], Ocsém [Schur VSV. X. 171], Besztercze [Herzog Bistr. 28], Tórpehegy Alsó-Rákosnál |!]. var.) A. sericea Fries. Nov. (éd. 1828) 266. — Arany1 hegy Piski- nél[!], Vizakna [Schur En. 322], Brassó hegyei [!;. var.) A. alpina Koch Syn. (ed. 1857) 316. — [A. lednicensis Schur Sertum n. 1553. — A. campesiris var. subalpina Schur En. 322]. Arpás havasai [Sehur En. 322]. 1005. A. scoparia W. et K. Icones tab. 65 (1801). — [A. scopa- ria Baumg.* En. III. 85]. — Kófalakon, sziklás dombokon. homokos területeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 32], Apahida [Sehur. En. 323], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 11], Kolos, Torda [Baumg. 1l. c.], Borszék [? Salzer VSV. VII. 54]. 1006. A. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 848. — [A. vulgaris Baumg. En. III. 88]. — Megmunkált talajon, parlagokon, utak mentén az egész terület mezei táján. 1007. A. salina Willd. spec. III. (1800) 1834. — [A. monogyna Baumg.* En. III. 86, et Auct. Trans, — non W. et K. Icones tab. 75 (1801), — qus anthodiis ovalirotundatis solum ab A. salina nos- tra, anthodiis cvlindrieo oblongis praedita discrepat. — A. Valesiaea Sehur!. Sertum n. 1557; OBZ. X. 298; En. 324, — non All. — A. maritima Schur! Sertum n. 1557. Ost. bot. Zeit. X. 228—229 ; En. 324, — non L. spec. 846. — A. fragans Sehur! En. 324, — non Willd. spec. III. 1835]. — Szikes területeken a mezei tájon. — Szamosfalva Kolozsvár mellett |! Landoz I. 10], Apahida [Schur En. sub A. mono- gyna] Kolos, Torda |! Schur En. 324 sub A. fragrante|, Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 11], Gerend, Egerbegy [!], Maros-Ujvár [Schur! OBZ. X. 999 sub A. maritima], Vizakna [Grisb. Iter. n. 225 sub A. mo- nogyna], Homoród-Szt-Pál és Szt-Péter [Baumg. 1. c.], Parajd [Baumg. ap. Schur En. 324 sub A. maritima). var.) A. pendula Schur Sertum (1853) 39 n. 1557. — [A. salina Baumg.* En. III. 87. — A. nutans Grisb. Iter n. 225, et Auct. Trans., non Willd. spee. III. 1831, eujus stirps genuina est: «albido canescens, squamis (anthodi) exterioribus incanis», quum stirps nostra squa- 319 TANACETUM. mis anthodi «lucidis praedita est. — A. maritima var.) deserticola Janka in Linn. XXX. (1859) 578. — A. gallica Landoz II. 32; Schur Sertum n. 1557, — non Willd. spec. IIT. 1834]. — Az elóbbi társaságá- ban. — Szamosfalva Kolozsvár mellett |! Wolff ap. Andrz Bot. Zeit. XIII. 307 sub A. nutante]. Deésakna, Kolos, Torda [! Baumg. 1. c.], Szamosujvár és Szék közt [Janka Linn. XXX. 578 sub A. deserticola |, Apahida, Kara, Boós, Botoromvólgy. Virágosvolgy [Freyn Közlem. XIII. 89 sub A. nutante|, Marosujvár [Schur En. 323], Koneza [Csató Székács 264 sub A. nutante], Vizakna [!Baumg. l. c.], Tür [Barth VSV. XVIII. 80 sub A. nutante|. 274, Tl'anacetum L. gen, n. 944 emend. — [Pyrethrum Gürtn. Fruct. 430]. 1008. T. vulgare L. spec. (ed. 1753) 844. — [T. vulgare Baumg.* En. III. 91]. — Patakok, esatornák, árkok, tavak, mocsarak, nedves erdőszélek mentén, mesgyéken, az egész terület mezei táján. t T. vulgare &) crispum L. spec. (ed. 1753) 845 ; T. Balsamita L. spec. 845 [Balsamita vulgaris Willd, Spec. III. 1802] ; Matricaria Parthenium L. spec. (1753) 890; Chrysanthemum segetum L. spec. (1753) 889; Daumg. En. III. 107 ; Ch. coronarvwm L. spec. 890. | Pi- nardia coronaria Less.]; Ch. indicum L. spec. 889; Santolina Cha- maecyparissus L. spec. (1753) 842 ; Anacyclus officinalis Hayn : om- nes coluntur solum. — Csin kertekben tenyésztve. 1009. T. macrophyllum W. et K. Icones tab. 94 (1802) sub Chry- santhemo. — [Pyrethrum macrophyllum Baumg.* En. IH. 109. — Gymnoclyne macrophylla Bluff. et Fingerh. Comp. (ed. II. 1836—8) 399]. — Magasabb hegyvidékek erdeinek szélein. — Felsó-Gáld, To- pánfalva, Abrudbánya, Zalatna, Vajda-Hunyad, Malomviz, Klopotiva, Várhely [Baumge.! 1. c.], Porkiezken Riuszadulujnál [Fuss Trans. 340], Gótzenberg, Kerczesora, Árpás és Fogaras hegysége [Schur En. 331]. 1010. T. corymbosum L. spec. (ed. 1753) 890. sub Ohrysanthemo. — [Pyrethrum corymbosum Baumg.* En. III. 110. — P. Clusii Fisch. in heichb. Germ. Exs.(1830) 231, tam ex descriptione quam ex cita- tione! — P. heterophyllum Baumg. ! Mant. 74]. — Erdős cserjés he- lyeken, hegyi kaszálókon az egész terület mezei táján közönséges. var.) T. subcorymbosum Schur in Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 22 sólum nomen; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 146 sub Chrysanthemo. — [Pyrethrum corymbosum var. alpestre Schur Verh. sieb. Ver. III. 87. - — Chrysanthemum Halleri Schur Verh. sieb. Ver. ILI. 93. — T. Clu- sii Kerner! Ost. bot. Zeit. XXI. 159 ; Borbás Ost. bot. Zeit. XXVIII. 211, non Fisch. — Pyrethrum Achille» Czetz ! Erd. Muz. VI. 19, — non L. syst. 642 sub Chrysanthemo]. — Magasabb hegyvidékek hegyi és havasalji tájain. — Torda hasadéka (Schur VSV. X. 754 ex Schur ÓBZ. X. 9926), Árpás havasai [!Sehur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. III. 93 sub Ch. Halleri], Királykó, Bucsecs, Keresztény- hegység, Kóhavas [! Schur En. 337], Büdös [Borb. ÖBZ. XXVIII. 311], Öcsém [Schur ÓBZ. VIII. 22), Korongyis [Schur VSV. X. 146] s Rodna egyéb havasai [Porc. Naseud. 126]. TANACETUM, 313 1011. T. alpinum L. spec. (ed. 1753) 889 sub Chrysanthemo. — [Pyrethrum Halleri Baumg.* ! En. HI. 103, — non Sut. Helv. II. 193 sub Chrysanthemo. — P. minimum Baumg.*! En. III. 104, — et Auct. Trans. vix etiam Vill. Delph. III. 202 sub Chrysanthemo. — P. eoronopifolium Fuss Trans. 339 ! Schur En. 339; Csató! Erd. Muz. IV. 82]. — Havasok kövecses lejtőin. — Retyezát havasok, Pareng havasok [! Baumg. En. sub. P. Halleri], Piatra albe [Baumg. 1. c.], Szurul [Baumg. ! En. sub P. minimo], Rakoviezán [Fuss ! Trans. 339], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171]. Piszku-szomnuluj | Baumg. ap. Fuss VSV. XV. 107], Buesecs, Kóhavas [Baumg. En. sub P. minimo]. t 1012. T. serotinum L. spec. (ed. 1753) 888 sub Chrysanthemo. — [Pyrethrum uliginosum W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 2152; Sehur* En. 337]. — Sásos nádas berkekben a mezei tájon. -— Zám [Schur 1. c.]. 1013. T. Leucanthemum L. spec. (ed. 1753) 888 sub Chrysan- themo.— | Chrysanthemum Leucanthemum [L. ; Baumg.* En. III. 106. — Leucanthemum vulgare Lam. Fl. Fr. II. 137. — Ch. leucanthemum f£) carpaticum Roch. ap. Bess. En. (1822) 34. — Ch. heterophyllum Baumg. En. III. 106 ; et Auct. Trans., — vix Willd. spec. III. 2142]. — Kaszálókon, legelókón, erdók, csepóték szélén, erdei vágásokban az egész terület mezei táján s innen a havasalji tájig. var.) T. auriculatum, affine, et coronulatum Peterm. Deutsch. FI. (1849) 301. — [Ch. montanum Baumg.* En. III. 107, — et Auct. Trans. — non L. spec. (ed. 1753) 888. — Ch. saxicola Czetz ! Erd. Muz. VI. 13]. — A. tóalakkal vegyest a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. var.) T. subalpinum Schur Verh.sieb. Ver. X. (1859) 137. — Squa- mis anthodii nigro cinctis; acheniis coronulatis. — (Ch. atratum Baumg.* En. III. 105, et Auct. Trans.; — non L. — Ch. monta- num a) adustum Porc. Naseud. (1881) 137]. — Havasok legelóin. — Tordai havasok [Eresei Tord. 16], Biharhavasok [!], Arpás, Bulla, Kó- havas [Schur En. 338 sub L. atrato], Rodna havasai |! Daumg. En. sub Ch. atrato |. 1014. T. rotundifolium W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 2144 sub Chrysanthemo. — [Chrysanthemum rotundifolium Baumg.* En. III. 107. — T. Waldsteinii Sehultz Bip. Tanacet. (1844) 35. — Tanacetnm rotundifolium DC. Prodr. VI. (1837) 133, est stirps a nostra longe diversa, qua de re alio nomine salutanda. — Chrys. montanum Csató Erd. Muz. IV. 82, ex ipso in: Erd. Muz. VI. 39]. — Havasok eserme- lyeinél s nedves kóveeses helyein. — Szegásdi völgy a Muntyele-mare hegységben [Freyn. Kózlem. XIII. 88], La-patrucest Nyegránál, Valye- esepilor, Cuceurbeta, Piatra-Biheri, a Diharhavasokon |!], Retyezátha- vasok [!Csató Erd. Muz. IV. 82 sub Ch. montano], Pareng havasok (Simk. Kózlem. XV. 561], Cibinjézer, Ivan, Besinou [Fuss VSV. XIV. 197], Présbe, Duduruk [Fuss Alt. Arch. II. 387], Szurul [Baumg. 1. c.] Piesoru-Burkuluj, Negoj, Kerezesora üveghutája [Fuss. VSV. XIV. 197], Csorte, Avrisel [Fuss Trans. 338], Domna völgye [Fro. VSV. VIL 125], Árpás havasai [!Fuss Alt. Arch. II. 387], Bráza havasai 314 MATRICARIA. — ANTHEMIS. [Sehur VSV. II. 171], Királykó [!Kotschy ZBG. III. 64], Keresz- tényhegység|[!], Tómós [Schur VSV. X. 209], Kóhavas! [Baumg. Il. c. Csukás! [Kotschy ZBG. III. 140], Kéruly [Fuss Trans. 338], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Unókó [Fuss VSV. V. 98] s Rodna egyéb havasain (Porc. En. 31], Arszul, Cziblesz | Baumg. 1. c.]. 975. Matricaria L. gen. n. 967. 1015. M. inodora L. Fl. Suec. (ed. 1755) 297. — [Pyrethrum inodorum Baumg.* En. III. 111. — Anthemis nobilis Daumg. herb. !, En. III. 145, — non L. — Tripleurospermum bienne Knaf ; Janka i in Ost. bot. Zeit. VI. 363. — Tripleurospermum inodorum Schultz tana- cet. 39]. — Megmunkált talajon s parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. t M. tenuifolia Kitaibel in Schultes Ost. II. (1814) 498 sub Chry- santhemo. — [Chrysanthemum tenuifolium Kit. ; Janka" ! ap. A. Ker- ner Schede I. (1881) 89]. — «Inter segetes et in pomariis prope pa- gum Szt-Gothard» [Janka l. c.], sed ex verbis Auctoris ibidem solum e seminibus ab eo insitis propagatur. — Janka szavai szerint e nó- vény SS mellett csak az általa elszórt magvakból vadult el. 1016. M. Chamomilla L. spec. (ed. 1753) 891. — [M. Chamomilla Daumg.* En. III. 105. — M. suaveolens L. Fl. Suec. (ed. 1755) 297 est teste Wahlnb. Fl. Suec. 979, nil nisi forma eracilescens M. Chamo- mille ; eontra M. suaveolens Koch Syn. ed. II. 416 est ex ipso Kochio: Anthemis Lithuaniea Besser (Conf. Vis. Fl. Dalm. II. 84], quz veri- similiter ad Anthemidem Cotulam L. pertinet. M. salina Schur! En. 336]. — Városok falvak szélein, parlagokon, szántókon az egész terü- let mezei táján. 276. Anthemis L. gen. n. 790. 1017. A. Cotula L. spec. (ed. 1753) 894. — [Chamaemelum foeti- dum Baumg.* En. III. 144. — Maruta Cotula DC. Prodr. VI. 13. — Maruta foetida Cassini Diet. 99 p. 174]. — Városok falvak szélein, parlagokon, szántókon az egész terület mezei táján. 1018. A. arvensis L. spec. (ed. 1753) 894.—[A. arvensis Baumg." En. III. 146). — Szántókon, parlagokon utak mentén az egész terület mezei táján; úgy látszik azonban hogy az egész Maros mellékén s a Mezőségen csupán a következő varietás terem : var.) albido lanato-pubescens: A. Haynaldi Janka! in Öst. bot. Zeit. VI. (1856) 1. — [A. auriculata Grisb. Iter 339; Sehur VSV. X. 18, En. 332, — non Boiss Diagn. Ser. I. 4 p. 5. — A. multicaulis Janka Ost. bot. Zeit. VI. 363 solum nomen. — A. agrestis Czetz! Erd. Muz. VI. 11, — an etiam Wallr. Sched. 484]. — Szántókon, par- . lagokon, utak mentén. — Gáncs [Czetz l. c.], Szt-Gothard [Janka! ÓBZ. VI. 1], Pujon [Janka ! Linn. XXX. 578 sub A. arvensi], Mezó- Bőő [!), Hosszüaszó [Barth exs.!], Torda [Schur VSV. X. 78], Vajasd, ANTHEMIS. 315 Gyulafehérvár, Maros-Némethi, Maros-Sólymos [!], Zám, Dobra, Déva, Szászváros [! Schur En. 332], Székelyföld, Háromszék (? Sehur En. 332]. 1019. A. Ruthenica MB. Taur. Cauc. II. (1808) 330. — [A. Aus- iriaca Baumg.* En. III. 146, et Auct. Trans., — non Jacq. Aust. V. tab. 444. — A. Neilreichii Ortm. in Zool. bot. Ges. , I. (1852). IT. 55]. -—— Szikár homokos mezőkön és szántókon a mezei tájon. — Kolozs- vár [Schur ap. Ortm. ÓBZ. VI. 154], Torda, Mezőség, Gyulafehérvár, Zám, Déva, Szászváros, Nagyszeben (Schur En. 332], Segesvár ( Baumg. ap. Fuss Trans. 336], Brassó [Schur ap. Ortm. OBZ. VI. 154]. 1090. A. tinctoria L. spec. (ed. 1753) 896. — (A. tinetoria Baumg.* En. III. 147 excepta varietate «)]. — Napos dombokon, he- gyi kaszálókon, szőlők közt az egész terület mezei táján. . . var.) A. Fussii Grisb. Iter(1852) 338 n. 216. — [A. aurantiaca Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 22, solum nomen. — A. chrysantha Schur En. (1866) 331]. — Magasabb hegyvidékeken. — Kecskekó |? Schur En. 331], Lotriora völgy [Fuss Trans. 334], Királykó [!Fuss ap. Grisb. 1. c., Buesees, Kóhavas [Schur En. 331), Tómós [Schur VSV. X. 209], Öcsém [Sehur ÓBZ. VIII. 92], Hargitta [Fuss Trans. 334], Rodna havasai [Porc. En. 30]. 1021. A. Triumfetti All. Ped. I. (ed. 1785) 187 sub Chamsemelo. — (A. Triumfetti DC: Fl. Fr. V. (1815) 483; Barth Arch. XV. 112]. — Vasuti tóltéseken, szikár kóvecses helyeken a mezei tájon, — ritka. — Csucsa és Nagysebes közt |! Darth l. c., Simk. Term. Füz. V. 50], Tranyis és Sebesváralja közt [!], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145]. 1022. A. macrantha Heuff. in Flora XVI. (1833) I. 362. — [A. tinetoria var.) « Baumg.* En. III. 147. — A. Triumfetti Schur En. 331; Fuss Trans. 334, — non (All.) — A. rigescens Kern. OBZ. XXI. 160, — non Willd. — A. hemisphzrica Herb. Rar. Buc. (1853) 59]. — Maga- sabb hegyvidékek erdeinek s patakainak mentén főkép a hegyi és havas- alji tájon. — Plesu hegy Csucsánál (Feicht. Közlem. IX. 92], Dragánvöl- gye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 50], Torda hasa- déka és Váralji erdő |! Baumg l. c.|, Székelykó Toróczkónál |Simk. Album 177], Lunka és Padsáe völgyei s a Szkerica alhavas a Muntyele- mare hegységben [! Freyn Kózlem. XIII. 88], Ordenkusa völgye Szke- risoránál és Vidra környéke |! Kern. l. c.] s egyáltalán a két Aranyos hegymelléke egész Topánfalváig és Verespatakig bőven [!], Vulkánhegy [! Baumg. 1. e.], Zám |!], Nagyág [Unver. ap. Fuss Trans. 334], hetye- zát hegység [! Heuff. ZBG. VIII. 135], Poresesd [Schur ap. Grisb. Iter 338], Piesoru.Burkuluj [Fuss Trans. 334], Szurul [Fuss Bericht. 18], Bulla [Sehur En. 331—2], Királykó |Kotsehy ZBG. III. 64], Alukáes Tihuezánál [Fuss Bericht 18], Unókó [Fuss VSV. V. 100], s általán Rodna hegységén |Pore. En. 30]. t A. nobilis Baumg. En. III. 145, (non L.) — Matricaria inodora. — A. nobilis L. spec. (1753) 894 «ad oppidum Torda» solum culta indieatur [Eresei Tord. 106]. Torda mellett Ercsei csupán «kertekben» irja az A. nobilis-t. 1023. A. montana L. spec. (ed 1763) 1261. — [A. saxatilis Willd. 316 ANTHEMIS, — ACHILLEA. En. 910; Baumg.* En. III. 145. — A. graveolens Schur Sertum n. 1585 (solum nomen) ex Schur En. 334. A. Baumgarteniana Schur En. (1866) 334]. — Szikár, napos kóvecses dombokon a Sztrigy völgyében. — Csopea és Kóalja-Ohába közt |! Stur ap. Fuss Trans. 335], Ohába- Ponor [Baumg. l. c.]. 1024. A. Carpatica W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 2179. — [Pyrethrum alpinum Baumg.*! En. III. 103, — non Willd. spec. III. 2153. — A. montana Bielz ap. Schur Verh. sieb. Ver. I. 104, non L. — A. Kitaibehi DC. ; Schur Sertum n. 1585, — non Sprengel. — A. py- rethriformis Schur En. 335, quoad plantam ex alpibus «Retyezát» et «Arpás». — A. Carpatica 6) sericea Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 136]. — Havasok sziklás tetóin. Hunyadi havasok [Baumg. En. l. c.]: igy a Szkerisora a hármas határon [Heuff. l. c.], s Retyezát [Schur En. sub A. pyrethriformi|: Pareng havasok |Simk. Kózlem. XV. 563], Bzurul, Csorte [Fuss ! Trans. 335], Negoj (Fuss ap. Grisb. Iter n. 220], Domna völgye [! Fro. VSV. VII. 126], Albote, Fundu-Bulli [Fuss Trans. 335], Bullató |!|, Arpás havasai [!Sechur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 171], Ucsa-mare [Baumg. ap. Fuss Trans. 335], Buesees |Daumg. ap. Grisb. l. c.], Rodna havasai [Baumg. En. III. 105], így az Unókón [Fuss VSV. V. 99], Szolnoki havasok [|Baumg. Ene 1024/D. A. pyrethriformis Schur! En. (1866) 335. — [A. Carpatica var. abbreviata Schott ap. Kotschy exs! nro 154). — A Bucsecs «Omu» nevü fókupján [! Schur l. c. |. Termetében az A. Carpaticatól külón- Planta laciniis foliorum valde abbre- bózik igen megrövidült és erősen borzas ^ viatis et eminenter villosis habitum levélsallangjai által. proprium ab A. Carpatica diversum exhibet. 277. Achillea L. gen. n. 971. 1025. A. Schurii Schultz-Bip. in Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 300. — [Anthemis alpina Daumg.*! En. III. 145 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1763) 1261. — Achillea atrata Baumg. En. III. 141, et Auct. Trans. non L. spec. (1753) 899. — Anthemis tenuifolia Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 171 solum nomen ; seu Ptarmica tenuifolia Schur En. (1866) 327, — non Achillea tenuifolia Lam. — Ptarmica Thomasiana Salzer Reiseb. 323, — non DC. Prodr. VI. 21. — A. csespi- tosa Herbich! in Haynald herb.; Herbich in Flora 1357 p. 509]. — Havasok sziklás szakadékos helyein. — hetyezát [? Schur En. 327], Tomnatik Resinár felett, Csorte | Fuss Trans. 335], Avrisel [Fuss exs !], Szurul, Sztrunga Drakuluj |Daumg.! En. sub A. alpina], Negoj [Fuss Trans. 335], Domna völgye [Fro. VSV. VIL. 126], Lajta völgye [Barth exs.!], Bulla völgye, Butyán [Schur En. 327], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 87], Ucsa-mare [Baumg. herb. !], Bráza havasai [Schur VSV. IL 171], Királykó (! Fuss ap. Grisb. Iter n. 222], Ducsecs, Keresztény- hegység Kóhavas [!Baumg. En sub A. alpina|, Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22], Egyeskó | Haynald herb !], Tihu megett a Kelemenhegység- ACHILLEA, 317 ben [Ercsei Tord. 106], Rodna havasai |! Baumg. En. sub A. atrata ; Pore. En. 30], Arszul, Ciblesz [Baumg. En. sub A. alpina], Csukás, Piroska, Teszla (bőven !]. 1026. A. Dacica Simk. Term. Füz. X. (1886) 181. — [A. alpina Simk. Közlem. XV. 563 Simk. ap. Heimerl Ptarmica p. 121 ; TRI Havasok sziklás füves lejtóin. — Retyezát hegységben a Piesoru- koleu- luj hegygerinezen a Valeriaszka felett [Simk, Kózlem. XV. 563], Pa- reng [Simk. ap. Heimerl Ptarmica 137]. Legközelebb áll az A. mucronulata (Bert.) A. Schurii Schultz Bip.és A. ozy- loba DC. növényekhez, a melyek mind- nyájátólazonban eltérleveleinek szabása által ; mert levelei egyszerüen szárnyal- tak aprón s fésüsen fűrészelt lándzsás cimpákkal. Közép alak ezért az A. oxy- loba és A. Schurii között. Ábrázatára nézve az Anthemis genushoz tartoznék, de összenyomott acheniumai az Achil- lea genushoz sorozzák. t A. moschata Wulfen in Jacq. — [A. moschata Baumg.* En. III. Proxima A. mucronulatze (Bert.), A Schurii Sehultz-Bip. et A. oxylobe DC. sed ab omnibus his differt foliorum inci- sura; folia nam sunt A. Dacicc simplici- ter pinnata, pinnis lanceolatis, minute pectinato-serratis. — Media itaque inter A. orylobam et A. Sehurii. Facie ad genus Anthemidis accedit, tamen ob acheniis compressis ad genus Achillez pertinet. Fl. Austr. App. V. (1778) tab. 33. 141, — sed in herbario ejus speci- mina transsilvanica desunt]. — Pareng havasok ([Baumg. 1. c.]. t 1097. A. Clusiana Tausch in Flora IV. (1891) 551. — [A. Clu- siana Herbich* Buc. p. V.; Heimerl Ptarmiea 1291]. — Havasok szik- lás szakadékos helyein. — Bucsecs [Sechur En. 326], Unőkő [Herbich Lsesh 1028. A. Clavennae L. spec. (ed. 1753) 898. — [A. Clavennse Baumg.*! En. III. 140]. — Havasok sziklás szakadékos helyein. — Bucsecs | Baumg.! I. c.], Korongyis, Gemenea [Baumg. l. c. ; sed recen- ter ibidem non inventa |. 1029. A. lingulata W. et K. Icones tab. 2 (1799) ; Willd. spec. III. (1800) 2190. — [A. lingulata Baumg.* En. III. 139. — A. alpina Ler- chenf. Icones fig. 1.! et ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 94 ; Schur Sertum n. 1563 ; En. 326.non L. spec. (1753) 899. — De Achillea alpima Linnzei conferendum est in Heimerl Ptarmica 179, 187, ubi stirps Linnzgi dubia, illa Auctorum verum partim A. macrophylla »« Ptarmica, partim A. Ptarmica »- impatiens esse declaratur]. — Hava- sok sziklás füves helyein. — Skerisora a hármas határon [Heuff. ! ZBG. VIII. 133], Retyezát havasok a Zenugánál [!Hazsl. Kózlem. X. 24], Otrázsa, Szurul [Baumg. l. c.], Árpás havasai [Schur En. 326], Ki- rálykó |! Kotschy ZBG. III. 64], Buesecs, Piroska, Rodna havasai, Ar- szul, Cziblesz [! Baumg. 1. c.]. 1030. A. Ptarmica L. spec. (ed. 1753) 898. — [A. Ptarmica Baumg.* En. III. 140. — A. ircutiana Janka in Ost. bot. Zeit. V. 229. — A. eartilaginea Schur En. 325, — non Ledeb.]. — Vizenyós cser- jés réteken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Malomvólgyben [Janka 1. c.], Zám [? Sehur En. sub A. cartilaginea], Váralja és Kovrágy közt a Bztrigy jobb oldalán levő süppedékes fennsikon csoportosan [!], Ves- tény és Talmács [Baumg. l. c.], Poplaka [Sigerus ap. Fuss Alt. Arch. 318 ACHILLEA. IL. 388), Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XIII. 307], Zood, Kistorony. Szi-Erzsébet, Szkoré [Fuss! VSV. XIV. 196], Magyar- Hermány [Fuss Alt. Arch II. 388], Brassó (Schur En. 326], Udvarhely (Szabó ap. Fuss VSV. XIV. 1967, Oláhfalu [Fro. ap. Fuss VSV. XIV..196], Hargitta [Fuss VSV. XIV. 196], Besztercze | Reckert ap. Fuss VSV. XIV. 196], Rodna [Czetz.! Erd Muz. VI. 10]. t 1031. A. impatiens L. spec. (ed. 1753) 898. — (A. Claudiopoli- tana Janka Ost. bot. Zeit. IV. (1854) 403, — solum nomen. — A. Wolffii Schur ap. Janka Ost. bot. Zeit. V. 930. — A. spinosa Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 103]. — Kolozsvárt a Malomvólgy cserjés kaszálóin [! Landoz, Joó et Wolff in Verh. sieb. Ver. VIII. 21]. E sziberiai növényt a nevezett helyen Stirps hec loco laudato a cl. Landoz, 1852-ban fedezték fel Landoz, Joó és — Joó et Wolff, anno 1853 inventa est; Wolff; de véleményem szerint az ott ^ sed me judice ibidem solum inquilina esak meghonosodott, és pedig vagy facta, primo aut ex hortis refuga, aut mint kerti szökevény, vagy mint — eseminibus allatis insita. szándékos elvetés eredménye. 1032. A. sericea Janka Linn. XXX. (1859) 579. — [A. compacta Sigerus* ap. Fuss Bericht 18; Andre Bot. Zeit XIII. 307 et Auct. Hung., — non Willd. spec. ILI. (1800) 2206]. — Napos köves dombo- kon a Bánság határán [Sigerus l. c.], igy Ruszkabányánál [ Andre I. c.]. 1033. A. Millefolium L. spec. (ed. 1753) 899. — (A. Millefolium Baumg.* En. III. 143. — A. magna Landoz ! I. 9]. — Folyók melléke rétein, gyepükón, g gyümólesósekben, hegyi kaszálókon és hegyi erdók- ben a mezei tájtól a hegyi tájig az egész területen ; de typikus alakjá- ban esak a magasabb hegyvidékeken gyakori. var.) A. collina Becker in Reichb. Germ. Exs. III. (1832) 850. — IA. setacea px * En. III. 143 et Auet. Trans. plurimorum, non W. et K.]. — Napos dombokon, szikár kaszálókon, szikes helye- ken az egész terület mezel táján közönséges. — E növényt Erdély botanikusai eddig részint az A. setacea, részint a typikus A. Millefo- lium L. neve alatt közlötték. — [A. collina Becker in regione cam- pestri Transsilvanig vulgaris est, sed ab Auctoribus Transsilvanicis adhue partim sub nomine A. setacee W. K., partim sub illo A. Mille- folii L. publieata |. | var.) A. maxima Heuff. Zool. b. Ges. VIII. (1853) 134. — [Varietas haee insignis Transsilvanie Danatusque propria videtur]. —- Vidra mellett az Aranyos mentén [!]. var.) A. Sudetica Opiz in Andre Hesperus [1812). — [A. Han- keana Tausch in Flora IV. (1821) 567]. Havasokon. — Bulla, Árpás havasai [Schur ! En. 328], Buesecs [Freyn Kózlem. XIII. 88). var.) A. tenuis Schur! En. (1866) 329. — (A. scabra Schur* Sertum n. 1567 g — non Host. — A. erustata Schur herb. lemb.!, Schur En. 399, — non Roch. — Achille: setaces var.) rubriflora Schur Verh. sieb. Ver. X. 60]. — Patakok és tavak kórül elterüló kaszálókon a me- zei tájon. Kolozsvár|!|, Szerdahely és Szászsebes közt [Schur! V SV. X, 60; En. 329], Negyszeben, Brassó [!Schur En. 329 sub A. eru- stata], Arpás havasai [Schur herb. lemb. !/. ACHILLEA. 319 Leveleit tekintve mintegy kózépalak Quoad folia, media quasi inter A. az A. Millefolium és A. erustata Roch. ^ Millefolium L. et A. crustata Roch (— A. asplenifolia Ventenat) közt. Virá- ^ (idest A, asplenifolia Ventenat). Flores gai rendszerint pirosak, néha azonban . pro more rubri, sed non nunquam etiam fehérek. albi inveniuntur. 1034. A. setacea W. et K. Icones tab. 80 p. 82 (anno 1801 ?), sed in Willd. spec. III. (1800) 2212 citata jam tabula et pagina W. et K. Icones, invenitur. — [A. setacea var. salina Schur! En. 328. — A to- mentosa Landoz*!I. 9]. — Homokos és laza talajú szikes helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz! I. 9; II. 32], Botoromvölgy, Vi- rágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 88], Kolos, Torda, Maros-Ujvár [Schur En. 328], Vizakna [!Schur En. 328]. — Többi lelőhelyei kétesek. | Loca cetera ab Auctoribus indicata valde dubia et verisimili- ter ad Achilleam collinam Becker pertinent. — W. et K. loco citato A. setaceam «ramis pedunculisque corymbi dense villosis et incanis» digno- seunt, quibus notis illa ab A. collina Becker facile distinquenda est). t 1035. A. Pannonica Scheele in Linn. XVIII. (1844) 471. — [A. lanata Koch Syn. ed. II. (1843) 410, — non Spreng. Ind. Plant. Hort. Hal. (1807) 10. — A. Millefolium var. villosa Schur! En. 328. — Quid sit A. lanata Auct. Trans. plur. ignoro, sic: A. lanata Landoz II. 32 (Ko- lozsvár), et Freyn Közl. XIII. S8(Kolos, Boós, Torda, Ajton, Berkenyes, Botoromvólgy és Virágosvólgy)]. — Napos dombokon a mezei tájon. — Brassó hegyein |Schur!l. c.], Rodna vidékén [Porc. MNL. IX. 128]. 1036. A. stricta Schleicher Catal. Pl. Helv. IV. (1821) 5, — so- lum nomen; in Koch Syn. (ed. 1837) 374 descript. — [A. magna Daumg.* ! En. III. 142, et Auct. Trans. pro parte. — A. magna f) alpina. Roch. Ban. (1898) f. 69 p. 73. — A. nivalis Pore. MNL. IX., 198 est forma floribus purpureis]. — Magasabb hegyvidékeken, de fó- kép havasaljikon és havasokon. — Torda [Freyn ap. Kerner Scheda III. 120], Fogaras havasai [Baumg. herb.!], Rodna havasai | Baumg. l. e. ; Czetz herb. !]. 1036/5. A. tanacetifolia All. Ped. I. (1755) 183. — [A. magna Daumg.* ! En. III. 142 pro parte. — A. Janka Schultz Bip. in Ost. bot. Zeit. VI. 300, — ex Janka in Linn. XXX. 580; sed ex verbis cl. Janka stirps illa solum ex specimine unico, recenter in herbario Cos- son asservato extricari potest. — A. lanata, A. magna, A. distans Sehur ! VSV. II. 171 ; III. 87. — A. dentifera Schur herb.! En. 329. — A. lanuginosa et A. purpurea Czetz ! Erd. Muz. VI. 10. — A Hazenkeana Simk. Kózlem. XV. 562, — non Tausch|. — Havasok és havasaljak legelóin sziklás füves hely em. — Vidrától a Cucurbetáig a Biharhegy- ségben |!], Kukurbeta, Bihar [! Kerner ÓBZ. XXI. 156], huszkahavas [Hazsl. Kózlem. X. 24], Retyezát havasok |Simk. l. c.], Szurul [Sehur En. sub A. dentifera| Avrisel, Kerezesori üveghuta, Domna völgye, Butyán [Fuss Trans. 332], Árpás havasai |! Bchur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Bráza kószirte (Schur En. sub A. denti- fera], Öcsém [Behur ÓBZ. VIII. 22, 24 sub A. dentifera], Rodna hava- sai [Baumg. ! I. c. ; Czetz ! 1. c.], Arszul [Baumg. herb !], Csukás |!]. 1036/c. A. distans W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 2207. — SIMONKAI : Erdély flórája. 94 390 ACHILLEA. [A. distans Baumg.* En. III. 142. — A. dentifera DC. FI. Fr. V. (1815) 485. — A. tanacetifolia Schur ! Verh. sieb. Ver. II. 171 ; III. 87; Sehur! En. 330; Landoz I. 9; Csató! Erd. Muz. IV. 32, — non All. — A. magna Schur ! En. 329, — non Willd. — A. sordida Czeiz ! Erd. Muz. VI. 10. — A. lanata Schur Verh. sieb. Ver. X. 171]. — Magasabb hegyvidékek sziklás völgyeiben s erdeinek szélén, honnan felszáll a havasi tájig. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [!], Be- les [Baumg. herb. !], Kolozsvár |Landoz I. c.], Székelykő, Padság he- gyel, Így a Szkericza [!], Szkerisora és Nyegra hegyvidéke a DBiharhegy- ségben [! Kerner ODZ. XXI. 156], Vidra hegyvidéke a Piatra-Struceu- tól a Plaju-Diheriig, Verespatak, Detunata, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigv mellékén |!|, Lepusnik völgye a Retyezáthegy:égben |! Csató l. e.], Ruszkabánya [Andrae Bot. Zeit. XIII. 307], Nagyszeben [Sehur ! En. 329 sub A. magna), Verestorony szorosa [Andre l. c.], O-Sebeshely, Frumósza, Guraró, Kisdisznód, Zood, Falkenstein, Talmáes, Reussen, Nagyesür, Szászujfalu [Fuss Trans. 332], Domna völgye [Fro. VSV. VII. 125], Bulla [Schur En. sub A. tanacetifolia], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 87], Brázahavasai [Schur VSV. II. 171], Királykó [! Fuss Bericht 18], Bucsecs |! Schur En. sub A. tanacetifolia |, Brassó (! Schur VSV. X. 904 sub A magna], Keresztényhegyséeg [!], Tömös [Schur VSV. X. 909 sub A. magna], Persány [Schur VSV. X. 911 sub A. magna], F'elsó- -Torja [Schur -ÖBZ. VIII. 283], Büdös [Schur ! ÓBZ. VIII. 987], Öcsém és Szt-Domokos [Schur ÖBZ. VIII. 283], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 233], Ünókó [Fuss VSV. V. 98], e egyáltalán Rodna havasai [Baumg. herb. !, Czetz ! 1. c.], Arszul, Cziblesz [Baumg. En. III. 142], Gáncs [Czetz. Erd. Muz. VI. 10]. Bolnokhegy és Gar- esinvólgy Hétfalunál, Teszla |!]. 1037. A. Neilreichii Kerner Ost. bot. Zeit. XXI. [1871] 141. — [A. punctata Ten. Fl. Nap. II. (1820) 253, non Mcench. Meth. (1794) 603. — A. nobilis Daumg.* ! En. III. 142 pro parte, nam in herbario ejus sub hoe nomine etiam A. crithmifolia invenitur. — A. odorata Landoz I. 9; II. 32; Sehur Sertum n. 1568, non L. — A. crithmifolia Barth! Arch. XV. 11 2]. — Napos dombokon a mezei tájon. — Ko- lozsvár [Landoz l. e. sub A. odorata], Mezőség [Baumg. 1. c.], Záh, Tohát | Eresei Tord. 32 sub A. nobili], Morgonda | Baumg. 1. c.], Brassó hegyei |! Barth Arch. XV. 112 sub A. crithmifolia |. 1038. A. crithmifolia W. et K. Icones tab. 66. p. 68 [anno ? 1801, sed in Willd. spec. III. (1800) 2207, citata jam tabula 66 et pagina 68 ico- num W.et K. invenitur]. — [A. nobilis Baumg.* herb.! et Baumg. En. III. 142 quoad plantam e monte Kozolya. — A. erithmifolia var. pseu- donobilis Schur En. 330 ; Fuss! VSV. XXII. 48. — A. pectinata Téglás Tudósftv. I. 20, — non Willd.]. — Napos dombokon a mezei tájon. — Zám [!Schur En. 330] s innen a Maros melléke hegyein Dévágg |!], Déva (! Fuss Bericht 18], Kozolya hegy (! Baumg. 1. c.], Boieza hegyei, Nagyág, Kóalja-Ohába[!|, Váralja-Hátszeg [!Feicht. Kózlem. X. 79]. Szászváros, Nagvapold [Schur En. 330], Öcsém (Schur ÓBZ. VIII. 297. t A. pectinata Willd. spec. III. (1800) 2197 : Baumg.* En. III. 141. — Mezóség [Baumg. l. c.], Záh. Tohát |Eresei Tord. 33]. DORONICUM. 391 278. Doronicum L. gen. n. 959. 1039. D. Pardalianches L. 2) spec. (ed. 1753) 885. — [D. parda- lanches Baumg.* En. III. 136 et Auct. Trans. — D. seorpioides Baumg.! En. III. 137, et Auct. Trans., non Willd. spec. III. 2114. — D. Austriacum Jaeq. Fl. Aust. II. (1774) tab. 130]. — Hegyi és havas- alji erdőkben, havasok sziklás füves helyein. — Csuesa (Freyn Kózlem. XIII. 89], Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!], Gyurkucza felett a Beles pataknál |Baumg. herb.! et Daumg. En. sub D. scorpioide], Melegszamos [Landoz I. 9], Tordahasadéka |Eresei Tord. 152], Lupsai hegyek [Eresei Tord. 152], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 143], Bihar- hegység tetóitól Szkerisoráig és Vidráig |! Kern. OBZ. XXI. 211], Vul- kán-hegy, Abrudbánya. Verespatak, Buesum-Cserbul|!, Runk [Fuss Trans. 941], Ruszka [!Hazsl Kózlem. X. 23], Ruszkabánya [Andrae Bot. Zeit. XIII. 309], Retyezát hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 89], Ponorics a Strigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 21], Pareng, Cibin- jézer Krisztest, Porkitzken, Gótzenberg [Fuss Trans. 341], Riu-Folte a Cibinhegységben [|Ormay exs.!|, Kisdisznód [Andre Bot. Zeit. XIII. 309], Avrisel, Kerezesora üveghutája, Mirie [Fuss Trans. 341], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Brassó hegyei |!Schur VSV. X. 206], Pojana-Meruluj [ Kotschy Zool. bot. Ges. III. 273], Segesvár, Lóvete, Oláhfalu, Hargitta (Baume. 1. e.]. Bunyásza, Felsó-Fanesal |Walz MNL. III. 68], Rodna hegysége ]! Baumg. 1. e.], Gáncs [Czetz Erd Muz. VI. 14], Garesinvólgy, Teszla, Csukás |!]. 1040. D. Hungaricum Reichb. f. Icones XVI. (1853—4) 34. — [D. plantagineum Baumg.* En. III. 137 ; Eresei Tord. 159; Schur En. 240, — non L. spec. (1755) 855. — Doryenium plantaeineum Czetz Erd. Muz. VI. 14, — ex sphalmate calami. — D. longifolium Janka in Linn. XXX. 577, — non Reichb.]. — Erdők tisztásain, cserjés sziklás dombokon a mezei tájon. — Deés [Czetz l. c.], Feketelak [Janka 1. c.], Záh [Wolff ap. Schur En. 340], Hallerhavasok [Eresei Tord. 152], Bilak |Schur I. c.], Dalázsfalva [Barth Arch. XV. 112], Kozolya hegy felé [Daumg. l. c.j, Nagy-Tóti a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szászváros [Unver. ap. Schur En. 340], Szerdahely [Csató Székács 264]. Bonyha, Szt-László |Baumg. l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 342]. 1041. D. cordatum Wulf. in Róm. Arch. IIT. (1803—5) 408 sub Arniea. — (D. Columnz Ten. Prodr. (1811) 49. — D. eordifolium Sternb. Denkschr. (1818) 147. — D. scorpioides Eresei* Tord. 159, ex loco indicato, — non Willd. — D. Caucasicum Schur En. 340 pro p., non MB.). — Sziklás vólgyszorosokban s magasabb hegyvidékek szik- lás hegyein a mezei tájtól a havasalji tájig ; de lelóhelyei csak Erdély nyugati hegzyvidékeim bizonyosak. — Kolozsvár [Kovács ap. Sternh. Bieb. 19], Torda hasadéka |!Freyn Közlem. XIII. 89], Toroczkó he- gyei, Felső-Gáld [! Barth Arch. XV. 112], Kecskekő, Csáklyaikő, Pad- ság hegyei [!], Haller havasok [Ercsei l. c.], Ordenkusa völgye és Szke- 24 399 DORONICUM. — ARONICUM. risora jégbarlangja [! Kern. OBZ. XXI. 201], Csepilor-volgy és Vidra hegyei a Piatra-Strucutól a Cucurbetáig, Vulkán, Detunata, Boicza az Ereczhegységben |!], Limpert [Unver. ap. Fuss Trans. 341], Ruszka ha- vas |!], Ponorics a Sztrigy mellékén (Csató Erd. Muz. VI. 21], Retyezát hegység |!Csató Erd. Muz. IV. 82], Cibinjézer (Csató Cibinj. 310], Vurfu-Tataru [Fuss ap. Grisb. Iter. n. 229], Prehodistye a Veresto- ronyszorosnál, Piesoru-Durkuluj, fFelsó-Sebes, Bulla völgyek[? Fuss Trans. 341], Domnavólgye [? Fro. VSV. VII. 196], Nagy-Árpás havas [? Fuss Trans. 341], Bráza havasai |! Schur VSV. IL. 171]. 1641/b. D. pilosum Simk. Kózlem. XV. (1873) 563 pro var. D. cordati.— Retyezát havasok sziklás havasi tájain [Simk. l. e.], Szurul|!]. E nóvény termetében az Aronieum Carpatiecum-mal, termései alkotásában pedig a Doronicum cordatum-mal ezyez, és így e kettő között közepes. Szélső virágainak maghonai bóbitát- lanok s meztelenek ; az azokból fejlődő acheniumokis teljesen meztelenek és bó- bitátlanok, csúcsukon porczos gyűrűvel beszegvék, barázdások, 10 kiváló bordá- val; szára a fészek alatt mirigy szörös ; fészekpikkelyei röviden sertés mezüek ; végül minden levele kétoldalt. sertés mezű. Eddig csupán a Szarkó, Szurul és Re- tyezát havasokról láttam, a hol a kele- tibb hegységek Aronicum Carpaticumját hely ettesíti. D. pilosum-omtól az Aro- nicum Carpaticum bóbitás és szőrös Stirps hec habitu cum Aronico Car- pático; struetura acheniorum autem eum Doronico eordato congrua, ítaque amborum fere intermedia. Germina flosculorum radiantium glabra, epapposa; achenia ex illis orta etiam penitus glabra et epapposa, apice annulo eartilagineo instructa, sulcata, costis 10 elevatis; caulis sub anthodio glandulifer; phylla authodii breviter setuloso pilosa; denique folia omnin utrinque setuloso pilosa. Adhue solumex alpibus Szarko, Szurul et Retyezát vidi, ubi Aronici Carpatici, magis Orientem versus nascenti, vica- rium. Aronicum Carpaticum Grisb. a D. piloso meo, acheniis marginalibus etiam pilosis et papposis facile dignos- cendum. szélső magrejtói által könnyen meg- különböztethető. 979. Aronicum Necker Elem. I. 27. 1042. A. Barcense Simk. — Habitu Doronici pilosi Simk.. a quo differt acheniis marginalibus pilosulis et pappo brevissimo incompleto coronatis. Inter A. Carpaticum Grisb. et D. pilosum Simk. fere me- dium pappo brevissimo ab omnibus Aronici speciebus distinguen- dum. — Kózépalak az A4. Carpatieum és a D. pilosum között. Terem bőven a Kóhavason az úgynevezett Csürkó területén |!]. 1042/b. A. Carpaticum Grisb. Iter (1852) 342 pro var. A. scorpioi- dis. — [A. scorpioides Baumg.*! En. IIT. 133 et Auct. Trans. — A. latifolium Schur Verh. sieb. Ver. II. 171, — non Reichb. — Doronieum Onentale Kotsehy Zool. bot. Ges. 65, 140; Fro. Verh. sieb. Ver. VII. 126, — non Hoffm. in Willd. En. II. 892. — D. cordifolium Fuss! Trans. quoad plantas e: Korongyis, Predeal, Keresztényhavas, Királykó ; item et Rómer Karpát Ver. III. 142. — D. Columns Fuss! Verh. sieb. Ver. XIX. 193; Fuss Bericht. 18 ex parte. — D. cordatum var. asperum Borb. Ost. bot. Zeit. XXVIII. 311]. — Havasi és havasalji vidékeken Dél és Kelet-Erdélyben bóven, hol úgylátszik a Doronieum cordatum ( Wulf.)-t helyettesít. — Pareng. [Fuss Trans. 342), Szurul, Sztrunga- Draeuluj [|Baumg. Il. c.], Csorte [Fuss! Trans. 342], Negoj, Bulla, Bu- ARONICUM. — ARNICA. — SENECIO. 393 tyán [!Schur En. 341], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 87 sub. D. scorpioide], Tericza [!], Bráza havasai [SBchur VSV. II. 171 sub D. lati- folio et D. secorpioide|, Királykó [! Kotschy ZBG. III. 65 sub D. orientali |, Buesees, Kóhavas [! Baumg. l. c.], Brassó hegyei [Schur En. 341], Ke- resztényhegység, Predeal [! Fuss Trans. sub D. cordifolio], Csukás ! [Kotschy ZBG. III. 140], Unőkő |Bielz ap. Schur VSV. I. 104 ; "Andrae Bot. Zeit. XIII. 309], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19 sub D. scor- pioide], Gergeleu [Herbich Buc. p. V. sub D. scorpioide], Arszul, Czib- lesz [Baumg. 1. c.], Teszla, Piroska [!]. . — 1043. A. Clusii All. Misc. Taur. V. (1759) 70 sub Arnica. — [Ar- niea Doronieum Jaeq. Aust. I. (1773) tab. 92; Baumg.* En. III. 135). — Havasok sziklás szakadékos helyein. — Retyezáthavason [Feicht. Kózlem. X. 80], Domna-tava [Fro. VSV. VII. 127], Unókó |! Bielz ap. Sehur VSV. I. 104; Andre Bot. Zeit. XIII. 309], Korongyis, Omu, Gemenea, Arszul | Baume. ! l. c.]. 1044. A. glaciale Wulf. in Jacq. Coll. I. (1786) 232 sub Arnica. — [Arniea glacialis Baumg.* En. Ill. 135]. — Havasok sziklás helyein. — Retyezát [Bielz ap. Schur En. 341], Bucsecs, Gemenea [Baumg. 1. c.], Unókó [Fuss VSV. V. 99]. 280. Arnica L. gen. n. 958. 1045. A. montana L. spec. (ed. 1753) 884. — [A. montana Baumg.* En. III. 134 cum varietate a) alpina Baumg. — A. alpina Schur! -En. 349; Czetz. Erd. Muz. VI. 11, et Auct. Trans. — non L. spec. (1753) 884 pro var. B) A. montanse. — A. petiolata Schur ! En. 349. — Arnica Doronicum Eresei Tord. 79]. — Magasabb vidékek hegyi kaszálóin főkép Orchis globosa társaságában a havasalji tájig. — A. Vlegvásza Valkói járásában [Baumg. 1. c.], igy Retyiczel- nél |Bielz VSV. III. 175], Hidegszamos, Malomvólgy Kolozsvárnál [!ILandoz I. 9], Kisbánya felett a Jereze (manap : Jára)- pataknál [Er- esei Tord. 78, 79], Szkerieza Padságnál [!Freyn Kózlem. XIII. 89], Padság pataka mentén [!], Felsó-Gáld felett, Dregueza völgye mentén Vidra felett |! Baumg. 1. c.], La-pojen és Plaju-Biheri Vidra felett bó- ven [!], a Kukurbeta és a Bihar alatt fekvő hegyeken Nyegra és Szke- risora felé bőven [Kern. OBZ. XXL 201], Goótzenberg, Szurul [! Baumg. l. e.], Poresesd havasalja, Butyán [Fuss Trans. 343], Arpás havasa |Schur En. 342]. Öcsém [Schur VSV. X. 164], Borszék [Sal- zer VSV. VII. 53], Bükkhavas [Salzer Reiseb. 214], Belbor [Balzer Reiseb. 217]; Rodna havasai, így : Unókó [! Fuss VSV. V. 98), Ko- rongyis, Omu, Galaez, Gemenea |Daumg. l. c.]; Szolnok havasai : így Hudina, Arszul, Cziblesz [Daumg. l. c., Garesinvólgy a Kóhavas alatt |!]. 981. Senecio Less. in Linn. 1831 p. 259. 1046. S. crispus Jacq. Aust. II. (1774. tab. 178 sub Cineraria. — [Cimeraria crispa Jacq.; Baumg.* En. III. 125]. — Havasok nedves . 324 SENECIO. füves helyein. — Arpás havasai [Schur VSV. III. 87], Bucsecs, Geme- nea [Baumg. 1. c.], Korongyis [Reckert VSV. VI. 19]. var.) S. rivularis W. et K. Icones tab. 239 (1812). — Ruszkabánya [Andrze* Bot. Zeit. XIII. 309], Stirpu [Schur En. 347]. 1047. S. papposus Reichb. Iconogr. II. (1824) 13 fig. 238! sub Cineraria. — [Senecio papposus Less. in Linn. 1831 p. 244. — Teph- roseris Fussii Grisb.* Iter (1852) 342. — Cineraria Clusiana Heuff. ! Zool. bot. Ges. 137, — non Host. Aust. II. (1831) 482, cujus stirps ex icone citato «Jacobz:a pannonica secunda Clus. Hist. p. XXII» vel ad C. campestrem hetz., vel ad C. pratensem Hoppe pertinet. — Senecio alpester A. Kerner Ost. bot. Zeit. XXI. 202, — non Cineraria al- pestris Hoppe, cujus stirps genuina a nostra differt: ovariis pu- bescentibus et pappo ovario evidenter breviore. — "Tephroseris transsilvanica Schur! Sertum n. 1611; Ost. bot. Zeit. VIII. 394 ; En. 345. — Cineraria erispa Csató Erd. Muz. IV. 82, — ex ipso in Erd. Muz. VI. 39]. — Erdős hegyvidékek erdei tisztásain a mezei tájtól a havasaljü tájig. — Csáklyaikó völgye Benedek felett, Tibor, Kecskekó, Zám, Maros-Némethi szólói, Szárhegy Dévánál [!], Ruszka bánya [An- dre Bot. Zeit. XIII. 310], Lepusnik völgye Malomviz felett |Csató Erd. Muz. IV. 82 sub Cineraria crispa], Ponories a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 197], Nagyapold | Haynald herb. !), Kisdisznód (Fuss Trans. 543], Gót- zenberg |Fuss! ap. Grisb. Iter n. 235], Prehodistye hegylánez [Reckert! ap. Fuss VSV. XIV. 197], Lotriora szakadék a Verestorony- nál [Schur En. 345], Besztercze [Herzog Bistr. 28]. Különbözik valamennyi rokonától: Pappo longo, germina acheniague hosszú bóbitája által, mely a meztelen maghonnál és acheniumnál jóval hosz- szabb; továbbá nagyoeska és hosszü koesánu fészkei által ; végül számos és glabra longe superante ; porro anthodiis majusculis longe pedunculatis; denique lieulis numerosis elongatis, ab omni- bus affinibus diversum. hosszú félszerei által. A tipusos növény félszerei sárgák, levelei szélesen hosszukások csorbásan fogasok, s tóbbéke vésbbé gyapjasok vagy meztelenedók. var. S. rupicolus Schur En. (1866) 345 sub Cineraria. [Te- phroseris transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 394, — non Schur En. 345. — T. Baumgarteniana Schur! Ost. bot. Zeit. XI. 293, — solum nomen. — T. spathulafolia $) leiocarpa Andrae? Bot. Zeit. XIII. 310]. Osupán naranes-veres félszerei és havasi termőhelye által különbözik a tipustól. Stirps genuina habet ligulas flavas, et folia lato-oblonga repando dentata plus-minus lanata vel glabrescentia. Ligulis aurantiacis solum et statione alpina a stirpe typica differt. A Fogarasi hegylánez havasainak sziklás helyein. — Dullavólgye [Schur OBZ. VIII. 394 sub T. transsilvanica), Negoj, Butyán [Schur! En. 345], Arpás havasai [! Kayser ap. Andrz 1. c.]. r var.) S. angustatus Schur Sertum n. 1610 sub Cineraria; Ost. bot. Zeit. XI. (1861) 993 sub 'Tephroseride. — (Cineraria integrifolia Baumg.* En. III. 124, — non Jacq. — C. sulphurea Czetz ! Erd. Muz. SENECIO. 395 VI. 13. — Tephroseris pratensis Grisb. Iter n. 231 ; Andre Bot. Zeit. XIII. 309 ; Fuss Trans. 344 ; Schur En. 345, ex ipso in Ost. bot. Zeit. XI. 293, — non Cineraria pratensis Hoppe]. A tipus-tól csupán keskenyebb szár- Differt à typo, solum foliis caulinis levelei és havasi termőhelye által tér el. — angustioribus etstatione semper alpina. Havasok sziklás füves helyein. — Retyezát küpja alatt[!), Fru- mósza [Grisb. l. e.], Gótzenberg [Fuss ap. Grisb. l. c.], Stirpu [Schur En. sub T. pratensi, Szurul [Baumg. 1. c.], Kerezesora havasai [Fuss Trans. 344], Arpás havasai [Andre Il. c.; Schur En. sub T. Clusiana], Uesa-mare |BDaumg.! ap. Fuss Trans. sub T. pratensi|, Királykó, Du- csecs [! Schur En. sub T. Clusiana], Kis- és Nagy-Hangestein [Barth Arch. 112 sub T. Clusiana|, Keresztényhegység [!], Omu hodnai hava- son [Baumg. l. e.; Czetz! l. c.], Korongyis [Fuss Traxis. 344 sub T. pratensi|. : var.) S. stenophyllus Schur Ost. bot. Zeit. X. (1860) sub Tephro- seride. — Cineraria pratensis Landoz* I. 9; II. 31, — non Hoppe. — T. angustifoha Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 102, — non Cinera- ria angustifolia Kunth. — T. longifolia Darth Arch. XV. 112, — nec alior]. A tipustól csupán vékonyabb és kes- Differt a typo solum foliis tenuiori- kenyebb leveleivel különbözik. Terem ^ bus angustioribusque. Statio in umbro- a hegyi táj nedves vagy árnyas helyein. — sis vel humidis montanis. Magasabb hegyek erdeinek szélein, tisztásain. — Kolozsvárt a Feleki hegyen |! Wolff ap. Schur VSV. X. 162], Tilalmas Toroczkónál (! Wolff ap. Schur En. 346], Székelykó [(Simk. Album 177], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 1047/b. S. Wolffli Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 102 sub Te- phroseride. — |'Tephroseris angustanea Schur l. c. — T. Fussii Csató! Magy. Nóv. Lap. I. 38, — non Grisb.]. Csupán borzas magrejtói által külon- Ovariis hispidis ! tantum a Cineraria bózik a Cineraria papposa Reichb.-tól. ^ papposa.Reichb. differt. Kaszálókon és gyómólesósókben a mezei tájon. — Kolozsvárt a Feleki hegyen |! Wolff ap. Schur VSV. X. 102], s a Malomvólgyben [!], Tilalmas Toroczkónál|!|, Nagyenyed |Csató ! l. c.]. 1048. S. sulphureus Daumg.*! En. III. (1816) 195 pro var. Cine- rari longifoli;s. — |Cineraria longifolia Baumg. En. III. 125, — non Jacq. est forma ligulis aurantiacis. — Tephroseris pratensis Schur Verh. sieb. Ver. X. 147. — T. mierorrhiza Schur! En. (1866) 346. — T. alpestris et T. longifolia Schur! En. 344; Fuss Trans. 344. — Ci- neraria longifolia et C. pratensis Czetz! Erd. Muz. VI. 13. — T. lon- gifolia Reckert VSV. VI. 19]. Csupán rövid, a maghon hosszával Pappo brevi, longitudine ovarii a egyenlő pappus-a által külónbózik a S. ^ S. papposo (Reichb.) solum dignoscitur. papposus-tól.A magrejtó ennél is mez- — Ovarium hujus etiam zlabrum (nec pu- telen (s nem szőrös mint a C.longifolia ^ bescens ut in C.longitolia Jacq.); ligulze Jacq.-nál); félszereihosszük fészkei na- ^ elongate; anthodia majusceula. gyocskák. 326 SENECIO. Havasok sziklás helyein. — Frumósza, Szurul, Királykó (Schur En. sub T. alpestri] Bucsecs [!Schur En. sub T. alpestri|, Keresz- tényhegység, Piroska, Csukás [! Baumg. 1. c.], Korongyis, Omu, Geme- nea [Daumg. l. c., Porcius exs.!| s Rodna többi havasain |Pore. En. 31 ; Naseud. 121]. 1049. S. integrifolius L. spec. (ed. 1753) 925 sub Othonna. — [Cineraria campestris Retz Obs. I. (1779) 30; Baumg.* En. III. 123. — Cineraria spathulefolia | Fuss! Bericht 18. — Tephroseris spathulsfolia Sehur En. 344; Fuss Trans. 344; Wolff! Magy. Nóv. Lap. I. 61]. — Hegyvidékek kaszálóim a mezei tájon. — Zsombok, Sztána, Egeres, Magyar-Nádas, Kolos, Kara, Boós, Berkenyes, Egerbegy, Ajton, Virá- gosvólgy, Botoromvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 89], Kolozsvár |! Schur VSV. X. 102], Torda [Ercsei Tord. 44], Székelykó |! Winkler OBZ. XVI. 48], a Bilakon Borbánd, Vajasd és Boros-Bocsárd felett bőven |!), Szász- sebes, Nagyszeben, Rothberg |Fuss! Trans. 345], Nagycsür, Kisdisznód [Fuss Bericht sub C. spathulzfolia], Resinár (Schur En. 345], Piatra- albe a keresztényszigeti hegységben [Schur En. sub T. spathulazfolia], Morgonda, Nagybun, Lóvete [Baumg. l. c.|, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 81], Szászrégen |Eme- rich ap. Fuss Trans. 345], Királykó [? Fuss Trans. 345 sub T. spathu- lzfolia], Besztercze | Herzog Bistr. 28]. 1050. S. capitatus Wahlenb. Carp. (1814) 271 sub Cineraria. — Havasok sziklás helyein. Bucsecs [Schur En. 343], Unókó [Nagy ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 310], Korongyis [Schur! VSV. X. 147]. var.) S. radiata Reichib. Inconogr. II. (1824) fig. 243! — |Cinera- ria lanata Koch Syn. (ed. 1837) 385. — Cineraria aurantiaca Daumg.* En. III. 124 et Auet. Trans., — non Hoppe]. — Havasok sziklás, fü- ves helyein. — Tordai havasok [Eresei Tord. 44], Stiavu- Verosz [Fro. VSV. VII. 128], Domna völgye, Podriesel, Kurtie-Olzelui [Fuss Trans. 345], Buesees, Piroska |! Baumg. 1. e.], Stol, Galacz [? Fuss Trans. 345]. 1051. S. paluster L. spec. (ed. 1753) 924 sub Othonna. — (Cine- raria palustris L. spec. (1763) 1243 ; Baumg.* En. III. 123 ; Sehur! En. 341. — 'Tephroseris palustris Reichb.]. Arteres erdőkben és árnyas mocsaras helyeken a mezei tájon. — Zernyest, Törcsvár, Dotfalva [Baumg. 1. c.], Prazsmár [Schur OBZ. VIII. 281], Büdös |Schur En. 347], Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 25]. 1052. S. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 867. — (S. vulgaris Baumg." En. III. 111]. — Szántókon, parlagokon, kófalakon az egész terület mezei táján közönséges. var.) S. scabra Schleich. — Retyezát havasokon a Zenuga tónál [Borb. Kózlem. XII. 87]. 1053. S. viscosus L. spec. (ed. 1753) 868. — (S. viscosus Baumg.* En. III. 119]. — Patakok kóveeses mellékén. falvak kerfté- seinél, kóvecses napos erdőkben a mezei tájon. — Plesuhegy Csucsá- nál (Feicht. Kózlem. IX. 93], Nagysebes kerítéseinél [Simk. Term. Füz. V. 51), Kolozsvár |! Landoz I. 9], Tordahasadéka (| Wolff MNL. I. 61], Várfalva, Borrév, Padság pataka, Gyertyános és Felenyed közt, Szkerisora a DBiharhegységben. Szárhegy Dévánál|!, Medgyes, Ba- SENECIO. 397 romlaka, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 81], Seges- vár, Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 287], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 32]. var.) fructibus glaberrimis : S. glutinosus Schur En. (1866) 547. — Falkenstein [Schur 1. c.]. 1054. S. subnebrodensis (nebrodensi »« viscosus) Simk. Term. Füz. V. (1881) 51. — Nagysebes kerítéseinél S. Nebrodensis és 5. vis- cosus társaságában |Simk. l. c.]. 1055. S. silvaticus L. spec. (ed. 1753) 868. IS. silvatieus Baumg.* En. III. 112. — S, lividus Schur Verh. sieb. i rer. III. 87, — non L., ex Schur En. 348]. — Erdők szélein és vágásain a mezei tá- jon. — Dragánvólgye Nagysebes felett (!], Plesuhegy Csucsánál T Feicht. Kózlem. IX. 93], Tordai alhavasok |Ercsei Tord. 163), Nyegra a Biharhegységben [Kern. ÖBZ. XXI. 268], Déva Szárhegyén, Szur- duk Petrozsénynél (!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 347], Szász- csór felett a Szászsebesi viznél (Téglás Tudósítv. II. 10], Falkenstein, Fedelüse [Fuss Trans. 347], Kerezesora havasai [Schur En. 348], Ár- pás havasai [Schur VSV. III. 87 sub S. livido], Medgyes, Hosszüaszó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 81], Segesvár, Nagybun, Bonyha [Baumg. 1. c.], Büdös [Schur OBZ. VIII. 237], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 32]. 1056. S. vernalis W. et K. Icones tab. 24 (1800). — [S. vernalis Baumg.* En. III. 113. — S. squalidus Schur Sertum En. 1624; En. 348, — non L. spec. (1753) 869]. — Szántókon, parlag dombokon, a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 31], Zámtól Maros-Bólymosig és Déváig a Maros mellékén bóven, Haró, Nagyág, Vajda- Hunyad [n, Nagyszeben [Andrae Bot. Zeit. XIII. 310], Segesvár, Marosvásárhely [Baumg. 1. c.], Rotunda Rodnai-havason egyszer lelte [Porc. En. 32]. 1057. S. Nebrodensis L. spec. (ed. 1763 ) 1917. — [S. rupestris W. et K. Icones tab. 198 (1802); Baumg.* En. III. 113. — 5. squali- dus Landoz! I. 9; IL. 31. — S. lyratifolius Landoz II. 31, — non Reichb. — S. nebrodensis var. alpestris Andre Bot. Zeit. XIII. 310, — an etiam Vis. — S. saxatilis Salzer Reiseb. 165]. — Szakadékos szik- lás hegyoldalakon a mezei tájtól a havasalji tájig. — Csucsa [! Darth Arch. XV. 112], Nagysebes [Simk. Term. Füz. V. 51], Retyiczel [Bielz VSV. III. 175], Kolozsvár [!Landoz 1. e.], Tordahasadéka |! Schur VSV. X. 75], Várfalva, Borrév [!]. Lunka, Padság hegyei a Skericzától az Aranyosig [! Freyn Kózlem. XIII. 897, Runk és pe hegyei [|Eresei Tord. 164], Enyedi hasadék |! Sehur VSV. X. 70], Nagy- enyed, Felsó-Gáld [! Barth Arch. XV. My Mindszenti Csáklya, Csáklyaikó [!], Keeskekó [!Schur VSV. X. 681, Szkerisora hegyei, Pietra-Strucu Vidránál, Geinahavas, Zám(!], Nagyág! [Unver. ap. Fuss Trans. 348], Ruszka havas [!Hazsl. Kózlem. X. 23], Retyezát hegység [!Csató Erd. Muz, IV. 82], Szurul [Fuss Trans. 348], Ár- pás havasai [! Fuss Alt. Arch. II. 387], Bráza havasai [Schur VSV. IL 171], Királykó |! Kotschy ZBG. III. 63], Zernyest pataka, Keresz- tényhegység |!|, Bucsecs |! 'Salzer Reiseb. 165 sub S. saxatili], Brassó hegyei [!Schur VSV. X. 904], Tómós szorosa [Schur VSV. X. 209], 398 SENECIO. Oesém [Schur VSV. X. 1721, Ditro (Fuss Trans. 348], Borszék [Schur VSV. X. 172], Kozrészhavas [Salzer Reiseb. 64], Felsó- Fancsal Gór- gény mellett [Walz MNL. III. 68], Ilva [Barth exs.!] Korongyis [Schur VSV. X. 146], s Rodna vidékének egyéb hegyein [Porc. En. 32], hetteg, Deés [Schur En. 349], Csomád és Büdös hegyek (!]. 1058. S. Carpaticus Herbich Addit. ad Fl. Gal. (1831) 44. — [S. abrotanifohus Baumg.* En. III. 114; Schur En. 349, — non L. spec. (1753) 869. S. monocephalus Sehur Verh. sieb. Ver. I. (1850) 107 ; II. 171 ; III. 87 ; X. 137 (solum nomina); Schur En. (1866) 349 descriptio). — Havasok sziklás törmelékes tetóim. — Retyezát |! Baumg. l. e.], Pareng [Fuss Trans. 348], Frumósza (Grisb. Iter n. 240], Cibin- jézer [Fro. VSV. VI. 192], Szurul [Baumg. l. c.], Burkáes, Csorte, Negoj, Albote, Bulla völgye [Fuss Trans. 348], Domna tava [Fro. VSV. VII. 127], Árpás havasai ['Sehur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV, II. 171], Bucsecs, Kóhavas |! Daumg. 1. c.], Unókó [Bielz ap. Schur VSV. L 104. 1059. S. tenuifolius Jacq. Aust. III. (1775) tab. 278! — [S. tenuifo- lius Baumg.* En. III. 114. — S. erucifolius Auct. Trans., non L. spec. (1753) 869]. — Szántók mesgyéin, utak szélein, szőlők közt, cserjés dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 9], Deésakna (Czetz Erd. Muz. VI. 21], Felvincz, Felső-Gáld, Gyulafehérvár, Boi- cza az Érczhegységben [lI], Zám, Szászváros [! Schur En, 349], Piski, Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Giresau [! Fuss Trans. 348], Szászujfalu [Andra Bot. Zeit. XIII. 30], Szelindek, Kisesür [Sehur En. 349]. Medgyes, Csicsóholdviláe, Szászesanád, Monora, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 81], Segesvár |Fro. Scehüssb. 42], Brassó [Baumg. l. c.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 349]. 1060. S. Jacobaea L. spec. (ed. 1753) 870. — [S. Jacobsa Daumg.* En. III. 115. — S. pratensis Schur! Verh. sieb. Ver. X. (1859) 61. — 5S. auronitens Schur Sertum n. 1633]. — Legelókón, szántók mesgyéin, kaszálókon, erdők váeásain az egész terület me- zc táján. 1060/5. S. barbareaefolius Krocker Fl. Silez. II. (1790) 421. — [S. barbarezfolius DBaumg.* En. III. 115. — S. erratieus Bertoloni Amoen. (1819). 92, 214. — S. aquatieus Auct. Trans. — non Huds. Angl. 317. — S. Jacobsa var.) lyratus Grisb. Iter n. 236]. — Nedves árnyas helyeken fókép erdókben az egész terület mezei táján. 1061. S. subalpinus Koch in Flora XVII. (1834) 613. — [ue raria cordifolia Baumg.*! En. III. 125, Czetz! Erd. Muz. VI. 13, non Jacq. — C. alpina Willd. spec. III. 2084, — non L. var. 2). — 5. cordatus Auct. Trans. non Koch. — 8. lyratifolius Schur Sertum n. 1635 ; En. 351. — Cineraria alpina Willd. spec. III. (1800) 2084; Landoz I. 9, — non L. spec. 2)]. — Ugylátszik az egész terület ha- vasi és havasalji tájain. — Kolozsvár [Landoz I. 9 ; II. 31]. Kukur- beta, Csepilor-vólgy a Biharhegységben [!], Retyezát "havasok (! Csató Erd. Muz. IV. 82; Hazsl. Közlem. X. 23], Parenghavasai [!], Cibin- havasok [! Fuss Trans. 350], Szurul [Baumg. ! En. sub C. cordifolia], Poresesd és Freck havasai [Fuss Trans. 350], Kerczesora havasai SENECIO. 399 [Schur En. 351], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 87), Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Bucsecs, Keresztényhegység, Kóhavas [! Baumg. l. e.], Csukás! [Fuss Trans. 350], Tihu az llvai-hegységben [Ercsei Tord. 44], Rodna és Szolnok havasai egész a Guttinig | Baumg. 1. c.]. 1062. S. Carniolicus Willd. spec. III. (1800) 1993. — |S. incanus Baumg.* En. III. 113; et Auct. Trans., — non L. spec. (1753) 869]. — Havasok sziklás tetóin. — Retyezát és Pareng havasok [! Baumg. 1. c.], Brassó havasai [|Schur En. 351], Pietroszul Beszterczei-havas ; Koron- gyis, Stol és Galaez hRodnai havasok ; Arszul Szolnoki havas | Baumg. Ixo. 1063. S. glaberrimus Roch. Ban. (1828) tab. 24 pro var. 5. Doro- nici. — [S. Doronicum Baumg.* En. III. 117 ; et Auct. Trans., non L. spec. (1753) 880 sub Solidagine. — 5. Transsilvanicus Boiss. Diagn. Series. II. 3. (1856) p. 34, non Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 171; III. 87 (solum nomina); X. (1859) 208 deseript. — 5. Pseudo-Doro- nieum Schur En. (1866) 351. — $8. Rochelianus Fuss Trans. (1866) 353]. — Havasok sziklás törmelékes tetóin. — hetyezát és Parengha- vasok, Szurul |!Daumg. 1. c.], Csorte, Negoj, Fundu-Lajti | Fuss Trans. 353], Árpás havasai [|!Schur VSV. III. 87], Drezus havasai | baumg. ap. Fuss "Trans. 353], Bráza havasai |Bchur VSV. II. 171], Kelemen havas hegyesoportja |Eresei Tord. 165], Unőkő (Fuss VSV. V. 100], Korongyis [Bchur VSV. X. 146], Arszul, Cziblesz [Daumg. En. ILI. LAIT 1064. S. Biebersteinii Lindemann! Prodr. Fl. Chers. (1872) 113 pro var. 5. Dorize. — (8. Doria Baumg.* En. III. 117, et Auct. Trans., non L. Syst. Nat. (ed. X. 1759) 1215. — S. macrophyllus Auct. Trans., non MB. Taur. Cauc. II. (1808) 308. — 8. umbrosus Auct. plur., — non W. et K.]. — Kaszálókon, szántók mesgyéin, vizerek, nedves rétek tóltésein a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 9], Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy [Freyn.! Kózlem. XIII. 90 sub S. umbrosoj, Tordai Erdó- hát (Ercsei Tord. 164]. Torda szénamezói | Wolff MNL. I. 61]. Gerendi függő, Záh szénamezói [!], Bilak |! Schur En. 352], Maros-Sólymos |!), Zdraholez [Téglás Tudósitv. II. 8], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 352 sub S. umbroso], Koneza [Csató Székács 264], Szt- Erzsébet, Szász- ujfalu [Fuss! Alt. Arch. III. 258 sub S. umbroso), Nagycsür [Fuss ! Bencht 18 sub $. umbroso| Nagyselyk, Dalázsfalva, Hosszüaszó (Barth! VSV. X VILI. 82 sub S. umbroso|, Segesvár, Fehéregyháza, Mor- gonda [Daumg. l. c.], Borszék [Salzer Reiseb. 81], Besztercze [ Andree Bot. Zeit. XIII. 311 sub S: umbroso|, Korongyis [? Schur VSV. X. 146], Rodna. [Czetz Erd. Muz. VI. 21], Radnót [Fuss Trans. 353 sub 8. umbroso |. Meztelen szára és levelei a S. Doria L.-hez teszik leghasonlóbbá, a melytól erősebb termete, nagyobb levelei és fészkei valamint 6—8 félszerű fészkei által különbözik. A S. umbrosus-sal sem azonosítható, mert a S. umbrosus fészek- kocsánai és fészkei vaskosabbak, szára és levelei pedig többé-kevésbbé szóró- sek s érdesek, Foliis caulegue glabris cum S. Doria L. congruit, sed habitu robustiori, foliis et precipue authodiis majoribus, ligulis plerumque 6—8 ab eo discrepat. Nec cum S. wmbroso W. et K. jungendu.s nam peduculi anthodiaque S. wmbrosi sunt erassiora, ceulis autem et folia plus-minus villosa asperaque. 330 SENECIO. 1065. S. umbrosus W. et K. Icones III. tab. 210 (1812). — (S. umbrosus Schur*! Verh. sieb. Ver. X. 208]. — Magasabb hegyvidé- kek erdeinek szélein. — Szt-Gothard és Feketelak közt |? Janka Köz- lem. XIII. 177], Tömös-szorosnál a Száraz-Tömös völgyében [Schur ! 1. e.], Zajzon völgye [Barth. herb. !], Békás szorosnál [Janka 1. c.]. 1066. S. nemorensis L. spec. (ed. 1753) 870. — [S. nemorensis Daumg.* En. III 116. — S. ovatus Baumg. En. III. 116 et Auct. Trans. ! excepto Schur En. 352. — S. Jaequinianus et S. octoelossus Auct. 'Trans.]. — Az egész terület erdős hegyvidékein a mezei tájtól a havasi tájig. 1067. S. sarracenicus L. spec. (ed. 1753) 871. — [S. sarracenicus Baumg.*! En. III. 117; et Auct. Trans. plurim. — $8. Fuchsii Gmel. Bad. IIT. (1808), 444. — S. transsilvanicus Schur olim ; Fro. Arch. 156. — S. alpestris Czetz! Erd. Muz. VI. 21]. — Havasalji vidékeken az egész területen. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben |!], Pad- ság patakánál |! Freyn Kózlem. XIII. 90], Biharhavasok |! Kern. ÓBZ. XX1.265], Vulkánhegy Abrudbányánál, Nagyág, Kecskekó |!], Retyezát- havasok |! Feicht. Kózlem. X. 81], Parenghavasok (!], Cibinhavasok | Fuss Trans. sub 8$. sarracenico |, Szurul [Baumg. 1. c.], Kerezesora havasai [Sehur En. 353 sub S. ovato], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. IL 171 sub S. transsilv.] Királykó [!], Bu- csecs |! Daumg. l e] cue szorosa [|Schur VSV. X. 209], Felsó-Torja [Sehur ÖBZ. VIII. 283], Öcsém [Schur OBZ. VIII. 23] Maros forrása [Schur ÖBZ. VIII. 95]. Borszék [Schur VSV. X. 155], Kereszthegy (Schur VSV. X. 158], Görgény vidékén a Magurán, Uvegcsűr szikláin és Fancsalon (Walz! MNL. III. 68], Rodnahegységén (Schur VSV. X. 125 ; Czetz ! l. c.]. 1068. S. fluviatilis Wallr. in Linn. XIV. (1840) 646. — (S. sali- cetorum Godr. Fl. Lor. II. (1843) 11. — S. sarracenicus Koch Syn. ! Landoz* I. 9; Schur En. 353 ; Czetz! Erd. Muz. VI. 21; Freyn Köz- lem. XIII. 90. — $. transsilvanieus Schur! Ost. bot. Zeit. XI. 364 ! En. 353, — non Schur Verh. sieb. Ver. II. 171 ; III. 87 ; X. 162. — 5. saracenoides Schur OBZ. XI. 364, solum nomen. — 5. grandissimus Schur En. (1866) 354]. — Folyók mellékein, berkekben a mezei tájon. — Deésakna [Czetz ! l. c.], Kolozsvárt a Felek alatti völgyben | Landoz I. 9; IL. 31], Tordánál az Aranyos folyó berkeiben |Freyn Kózlem. XIII. 90], Kisfalud [Haynald herb. !]. Zám |Schur En. 353]. Nagysze- ben, Freck, Giresau |Schur! VSV. X. 209], Medgyes, Kisselyk, Balázs- falva, Hosszüaszó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 82], Földvár és Bottfalu közt [Freyn Kózlem. XIII. 90], Prazsmár [Schur OBZ. VIII. 281], Dáreza rétje Brassónál, Tómósszorosa [Schur VSV. X. 208—9], Csik-Szt- Domokos [Schur OBZ. VIII. 24 sub S. sarracenico ; Schur En. 359.] 1069. S. tomentosus Host. Aust. IT. (1531) 476. — (S. auratus DC. Prodr. VI. (1837) 348. — S. Sadleri Lang in Sadler Fl. Com. Pest. (ed. 1840) 403; Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 281 ; Verh. sieb. Ver. X. 208. — 8S. aureus Georgi Beschr. des russ. Reichs III 4 p. 1243, — non L. spec. (1753) 870]. — Folyók árterein s berkeiben a mezei tá- SENECIO. — SENECILLIS. — ECHINOPS. 331 jon. — Barcza rétje Brassónál [Schur VSV. X. 208], Prazsmár [Schur ODZ. VIII. 281]. 1070. S. paludosus L. a) spec. (ed. 1753) 870. — (S. paludosus Baumg.* En. III. 116. — S. bohemicus Tausch Syll. II. 253. — S. palu- stris Landoz II. 31 sphalmate typographico]. — Mocsaras helyeken a mezei tájon; Daumgarten szerint közönséges volt, manap azonban ritka. Jár [Landoz l. c.], Záh [Eresei Tord. 164], Nagysze- ben [Fuss Trans. 353], Freck [Schur En. 354], Bessenbák a Fogarasi sikon [Fuss ! Trans. 353], Bárcza rétje Drassónál [Schur VSV. X. 208; En. 354], Prazsmár [Schur VSV. X. 182], Oláhfalu [Fuss Trans. 353]. Csik-Szt-Domokos |Schur OBZ. VIII. 24.]. 982. Senecillis Gártn. de Fruct. II. (1791) 453. — [Ligularia Cass. in Bull. Phil. (anno 1816) 198]. 1071. S. Sibirica L. spec. (ed. 1753) 994 sub Othonna. — |Cinera- ria Sibiriea L. spec. (1763) 1942; Baumg.* En. III. 122. — Ligularia Pibirica Cass. in Dict. sciens. Nat. XXVI. 401]. — Ingoványos réte- ken a hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükkön |! Landoz I. 9], Prazsmár, [Fuss Trans. 346], Tusnád [Schur VSV. X. 180], Felsó-Torja |Schur OBZ. VIII. 284], Lóvete, Oláhfalu | Baumg. 1. c.], Maros forrása |Schur ÓBZ. VIII. 25], Borszék (! Fuss C. Arch. 396], Feketepatak Belbor fe- lett a Dragojászánál [Fuss C. Arch. 395], Gódrós [Fuss Trans. 3461, Rodna vidéke |Schur VSV. X. 125, Czetz! Erd. Muz. VI. 17]. 1072. S. glauca L. spec. (ed. 1763) 1942 sub Cineraria. — (S. glauca Baumg.* Mant. 75. — S. Carpathica Schott Analect. (1854) 5] — Havasalj vidékek sziklás füves helyein. —- Hidasy-Gesztes To- roczkó felett | Wolff VSV. XVI. 37, — sed recentius ibidem non lecta |, Hegyes a Tólgyes szorosnál [Salzer Reiseb. 233], Korongyis | Baumg. ! 136.7. t Calendula arvensis L.; Calendula officinalis L.; Calendula stel- lata Cav.: coluntur solum. C: supán kerti nóvények a honnan el is vadulhatnak. 283. Eichinops L. gen. n. 999. 1073. E. paniculatus Jacq. Fil. Eclos. I. (1811) 72 tab. 49! — (E. panieulatus Baumg.* En. III. 80. — E. viscosus Wierzb, exs! in Grisb. Iter (1852) 345, non — DC. Prodr. VI. (1837) 525. — E. sphe- rocephalus Auct. Trans. excepto Baumg., non L. spec. (1753) 814, quis stirpem suam «foliis spinosis supra nudis» dignoscit]|. — Szólók, erdők, esepóték szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 10], Kolos, Boós, Ajton. Berkenyes [Freyn Kózlem. XIII. 90], Torda [! Wolff MNL. I. 61], Koppánd hasadéka, Záh |Eresei Tord. 92], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 582], Maros-Déese, Gyertyános és Felenyed közt, Tótfalu az Ompoly mellékén [!], Kecskekó |Hinterrócker ZBG. VIII. 336], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 19], Déva [! Fuss Trans. 354], 339 ECHINOPS. Szántóhalma és Keresztur közt a Cserna mellékén [!|, Piski [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szászsebes [! Schur VSV. X. 61], Kisdisznód [Grisb. Iter n. 242], Nagydisznód, Zoód, Nagyszeben, Szt-Erzsébet [!Schur En. 246], Medgyes, Nagyselyk, Monora, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mi- keszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 82], Segesvár, Nagybun [Daumg.! l. c.], Apácza, Urmós, Mogyorós [Freyn Kózlem. XIII. 90], Száraz-Tómós [Schur VSV. X. 208), Remetehegy [Haynald herb. !], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 354], 1074. E. commutatus Juratzka Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 17. — (E. sphaerocephalus Baumg.* ! En. III. 80. — E. exaltatus Auct. Trans., non Schrader Hort. Gótt. Fasc. II. (1811) tab. IX. — E. globifer Janka ! Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 341; Linn. XXX. (1859) 581. — E. mollis Schur ! Sertum n. 1376 (solum nomen) ; Sechur En. (1866) 496]. jések szélein, patakok mentén főkép magasabb hegyvi- dékeken. — Csucsa és Sebesváralja kózt|!] Kolozsvár, Szt-Gothard [!Janka Linn. XXX. 582], Torda Székelykó | Winkler OBZ. XVI. 48], Várfalva. Borrév [Freyn Kózlem XIII. 90], Nagyenyed [!], Gyulafehér- várt a Pappatakánál |! Janka ÖBZ. VI. 3151, Kórósbánya |Kern. OBZ. XXI. 269], Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [! Feicht. Kózlem. X. 91], Koneza [Csató Székács 264], Szt-Erzsébet [Grisb. Iter n. 241], Nagyszeben [! Bielz Landk. 81], Szászujfalu [Fuss Trans. 354], Viz- akna, Kereszténysziget, Kisdisznód, Talmáes [Schur En. sub E. exal- tato Ken E. molli], Giresau, Morgonda, Segesvár, Kisbun |Daumg.! l. c.], Mihálezfalva az Egyesült- Küküllónél- [Barth VSV. XIX. 140], ps dens Nagyselyk, Monora, Balázsfalva, Hosszüaszó [Barth ! VSV. XVIII. 32], Felsó-Dajom [Fuss Trans. 354], Brassó [Schur En. 426], Száraz-Tómós [Schur VSV. X. 208], Besztercze (Herzog Bistr. 29], Rodna, Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 14], Zajzonvólgye, Garesinvóleye (!], 1075. E. setaceofimbriatus Andrea? Bot. Zeit. XIII. (1855) 311 pro var. E. exaltati. — Napos dombokon s erdők széleim a mezei tájon. — Mamuthegy Gyulafehérvárt[!], Délbor és Dragojasze közt Borszék közelében | Andrz l. c.]. Proximus E.commutato Juraczko, a Legközelebb áll az E. commutatus- quo egregie differt phyllis involucri. hoz, a melytól kitünóen eltér fészek- pikkelyei által. Legalsó fészekpikkelyei ugyanis hosszü pelyhes rojtokra vannak hasadva; a feljebb következők hátukon a csúcsuk felé bibiresósan szórósódnek, és függelékük hosszabb mint széles; a közepsők csúcsukon legalább részben mirigyesen pillásak. Az E. commutatus Jur. legalsó fészekpikkely einek függe- léke rhombo :, és szélesebb mint hosszú; továbbá hátukon valamennyien mezte- lenek, csúcsukon pedig mirigytelenül pillásak. Phylla nempe involucri infima in fim- brias longas plumosas fissa ; horum se- quentia dorso, versus cuspidem, papil- loso pubescunt, appendiceque longiori quam lata predita sunt; phylla media apice pro parte saltem glanduloso-cilia- ta. In. E. commutato Jur. phylla infima appendice — rhomboideo, latiorique quam longo preedita sunt ; porro omnia dorso glabra et apice eglanduloso-ciliata apparent. t 1076. E. Banaticus Roch. in Schrad. Blumenb. (1827) 48. — (E. humilis Herzog* Bistr. 29 (ex Fuss Trans. 355), non MB.). — Dombok, szólóhegyek napos szikár helyein. — Vereshegy Szászsebes- ECHINOPS. — XERANTHEMUM. — CIRSIUM. 333 nél, Szelindek (?Schur En. 427], Nagyapold [Schur ÖBZ. X. 180] Felső- Bajom [Kayser ap. Schur OBZ. X. 180], Besztercze | Herzog I. c.] 1077. E. Ruthenicus MB. Taur. Cauc. III. (1819) 597. — [E. Ritro Ercse1* Tord. 92, et Auct. Trans., non L. spec. (1753) 815. — E. Roche- hanus Sehur VSV. X. 61, non Grisb. Rum. II. 229. — E. tenuifolius Schur VSV. 61, — ex ipso]. — Napos dombokon, szőlők közt a mezei tájon. — Torda [Eresei l. c., Kecskekó [Schur OBZ. X. 180], Déva Várhegyén [!Lerchenf. ap. Schur Em. 427], Szászváros [Unver. ap. Schur En. 427], Vereshegy Szászsebesnél |Schur VSV. X. 61 sub E. tenuifolio|. Szászváros és Szerdahely közt, Reussen |Schur En. 427], Nagyselyk | Kayser ap. Daumg. Mant. 72). 984. Xeranthemum L. gen. n. 947. o 1078. X. annuum L. 2) spec. (ed. 1753) 857. — [X. annuum Baumeg.* En. III. 103. — X. radiatum Lam.|. — Szikár napos dombo- kon a mezei tájon. — Sárd az Ompoly mellékén |!], Gyulafehérvár [! Fuss Alt. Arch. II. 387], Dobra, Marosnémethi, Déva [! Baumg. 1. c.], Szt- Gyórgy-Válya a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászvá- ros, Szászesór [Fuss! Alt. Arch. II. 387], Gergelyfája [Fuss Trans. 378], Berve, Szászsebes [Baumg. l. c.], Székáesvólgye [Csató Székács 265], Resinár (Fuss Trans. 375], Saárd a Nagy-Küküllő mellékén [Baumg. l. e.], Brassó [Andrae Bot. Zeit. XIII. 324], Bethlen-Szt- Miklós [Fuss Trans. 378], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 378]. 1079. X. cylindraceum Smith Prodr. II. (1813) 172. — [X. cylindra- ceum Baumg.* Mant. 73. — X. inapertum W. et K. Icones I. p. XXX ; Schur En. 425, — non L. spec. (1753) 858 pro var. X. annui]. — Na- pos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Wolff. ap. Schur VSV. X. 104], Boros-Boesárd, Benedek, Csáklya |!], Feredógyógy [Fuss Trans. 378], Zám a Magurán |! Baumg. l. c.], Hátszeg völgye | baumg. l. e.], Szászujfalu [Fuss ap. Baumg. 1. c.], Sellemberk, Szt-Erzsébet, Szelindek és Nagycsür közt [Schur En. 425]. 985. Cirsium Tournf. Inst. tab. 255. 1080. C. lanceolatum L. spec. (ed. 1753) 821 sub Carduo. — [Cineus lanceolatus Roth ; Baumg.* En. III. 60]. — Legelókón, parla- gokon, utak mentén az egész terület mezei táján közönséges. var.) C. nemorale Reichb. Germ. Exs. (1830) 286. — C. nemorale Landoz* I. 10, — C. leucophanum Schur ! En. 418 et herb. lemb. !]. — Árnyas erdős helyeken. — Kolozsvár | Landoz l. c.], Nagybun |Baumg. ap. Schur En. 418], Brassó [Schur En. 418]. Rodna-vidéke [Pore. En. 32]. & 1081. C. eriophorum L. spec. (ed. 1753) 823 sub Carduo. — [Cnieus eriophorus Baumg.* En. III. 61 pro p.). — Hegyvidékek erdei- nek szélén. — Kolozsvár | Landoz I. 10], Poplaka, Mittács | Fuss Trans. 334 CIRSIUM., 355], Szurul, Brassó mellett a Keresztényhegység felé | BDaumg. 1. e.], Oesém [Fuss ap. Schur VSV. X. 163]. 1082. C. decussatum Janka Linn. XXX. (1859) 589. — [C. erio- phorum Baumg.* En. III, 61 quoad plantam Rodnensem]. — Erdők szélein és tisztásain a hegyi és havasalj tájon. — Rodna havasain, így: a hotundán [Baumg. Il. c.], a Korongyison [Janka Il. c.], a Bene- sián [Porc. En. 32], és az Unókóvón [Schur VSV. X. 134 sub C. erio- phoro |. 1083. C. furiens Grisb. Iter (1852) 348. — (C. ferox Baumg.* En. III. 61; Landoz I. 10, — non DC. Fl. Franc. IV. (1805) 120. — C. desertorum Janka! Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 204. — C. Boujart Neilr. Diagn. 73; A. Kern. Sched:e III. 108 et Auct. 'Trans., — non Pil- ler et Mitterp. Iter (1783) 143 tab. 13! quorum stirps typica, ad Quinque- eclesias indicata ibidemque etiam a melecta, habet authodia lanata etiam ab Auctoribus in descriptione sie laudata. Ad Quinqueeclesias C. furiens Grisb. non nascitur, est nam stirps apud nos solum in di- tione Transtibiscah et Transsilvanico proveniens. — C. transsilvanicum Schur! Sertum n. 1433; En. 419, ex ipso Sehurio etiam in Ost. bot. Zeit. VI. 291. —— C. ciliatum Kovács in Maly En. 128 ; Sehur En. 419; Simk. Közlem. XV. 564, — non MB. — C. fimbriatum Schur herb. lemb. ! En. 419, — non DC. — C. spinosissimum Landoz II. 32, non Scop. — Carduus transsilvanicus Schur VSV. X. 59 sphalmate typ.. — Legelókón, mezőkön, utak mentén a mezei tájon. — Csuesa, Nagysebes [!], Valkó |Baumg. 1. c.], Kolozsvár |! Landoz I. 10], Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy és Botoromvölgy [!Freyn. Közlem. XIII. 91], Mészkő, Szind, Koppánd [! Wolff MNL. I. 61[, Torda (Wolff ap. Salzer VSV. XV. 50], Szt-Gothard [Janka OBZ. VI. 204], Záh [!], Nyulas [ Kovács l. c.|, Maros-Décse, Gyertyános és Felenyed közt, Pad- ság hegyei [!], Borrév, Gyulafehérvár | Haynald herb. !], Boicza az Ercz- hegységben [!], Déva, Várhely |! Fuss Trans. 356], Paucsinesd [Simk. Közlem. XV. 564], Váralja | Feicht. Közlem. X. 83], és Oláh-Brettye | a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 21], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 356], Szászsebes és Nagyapold közt [Schur VSV. X. 59— 60], Drassó |Csató exs.!| Nagyapold, Kereszténysziget |Grisb. Iter. 348]. Duschi szoros [Fuss Alt. Arch. II. 384], Nagyszeben, Hermány [Andre Bot. Zeit. XIII. 312], Nagyesür Szászujfaluy Dolmány, Szt- Erzsébet, Fogaras [Fuss Trans. 356], Bráza havasai |Schur VSV. II. 171], Vizakna, Kisbun, Saárd [Baumg. 1. c.], Medgyes [Fuss exs. !], Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 82], Ladámos, bene [Freyn Kózlem. XIII. 91], Tómós, Zaizon [|Schur VSV. X. 210]. 1084. C. palustre L. spec. (ed. 1753) 822 sub Carduo. — [Cnicus palustris Willd; Daumg.* En. III. 59. — C. brachycephalum Darth ! Arch. XV. 113, non Juratzka|. — Hegyvvidékek patakai mentén s ned- ves ingoványos rétein a havasalji tájig. — Csuesa, Nagysebes |! Barth l. c.], Kolozsvár [Landoz II. 32], Felek, Bányabükk, Ród |Freyn Köz- lem. XIII. 91], Torda megyében |Ercsei Tord 20], La patruezest a Bihar havas alatt, Szkerisora |!| és Nyegra a DBiharhegységben [Kern. OBZ. XXI. 271], Zajkányi havas [Csató Erd. Muz. IV. 82], Váralja és CIRSIUM. 335 Kovrágy közt a Sztrigy mellékén |!]|, Porkitzken Riuszadulujnál [Fuss Trans. 357], Arpáspatakánál [!], Büdös [Schur VSV. X. 197], Kukojszás [Fuss Trans. 357], Rodna vidéke [Czetz ! Erd. Muz. VI. 13], Kirlibaba [Porc. En. 32]. 1085. C. brachycephalum Juratzka in Zool. bot. Ges. VII. (1857) 91, tab. 1. — [C. pseudopalustre Sehur! En. 420 et herb. lemb. — C. arvensi »« palustre Porc. Naseud. 113]. — Nedves réteken. — Resinár (Sehur En. 420, — sed ex hoc loco deest in herbario ejus], Rodna [Pore: 1.:6;]. 1086. C. Pannonicum L. Fil. Suppl. (1781) 348 sub Carduo. — [Carduus pannonieus Baumg.* En. III. 58 ; Serratula nudicaulis Lan- doz! I. 10 non DC.]. — Szénamezókón, hegyi kaszálókon a mezei tá- jon. — Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben, Kalinyásza a Biharhegy- ségben [Baumg. En. 58], Kolozsvár [!Landoz l. c.; Schur VSV. X. 99], Kolos, Boós, Berkenyes, Dotoromvólgy és Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 91], Torda és hasadéka |!Schur VSV. X. 75], Torda megye | Ercsei Tord. 20]. Toroczkónál |!Schur En. 421], igy a Tilalma- son [!], Nagyenyed, Kecskekó, Mamuthegy Gyulafehérvárnál |!], Dilak [! Sehur VSV. X. 64], Vajda-Hunyad szénamezói[!] Koneza |Csató Székács 264], O-Sebeshely, Nagyesür [Fuss Trans. 357], Nagyszeben [Andre Bot. Zeit. XIII. 312], Szt-Erzsébet [Schur En. 421], Medgyes, Monora, Kisekemezó [Darth VSV. XVIII. 82], Segesvár [Fro. Schàássb. 42], Kóhalom, Tópehegy, Besztercze [Fuss Trans. 357], Brassó |Schur En, 421]. Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 357]. 1087. C. canum L. Mant. I. (1767) 108 sub Carduo. — (Cnicus canus Roth; Baumg.* En. III. 60. — Cnicus serratuloides Daumg. ! En. III. 63, tam ex herbario et locis natalibus, quam ex descriptione. — C. cano-pannonicum et C. pannonico -- canum Schur Sertum n. 1438, et 1436. — C. pseudopannonicum Schur En. 420 et herb. lemb. ! — C. pseudoeanum Schur En. 421 et herb. lemb.! — C. bulbosum Fuss! Trans. 358; Verh. sieb. Ver. XX. 181; Schur Verh. sieb. Ver. X. 197, et Sehur En. 422; Landoz II. 32]. — Patakok mentén, nedves réte- ken az egész terület mezei táján, honnan felhat helyenkint a havasalji tájig. t Cnicus tuberosus Baumg. En. III. 65. — In herbario Baum- garteniano deest, ego autem dubito ut ad Cirsium bulbosum DC. perti- neat. — Lóvete, Oláhfalu, Csikszereda | Baumg. 1. c.]. 1088. C. pungens (cano -« ciliatum) Schur ! En. (1866) 420. — (Cirsium cano - furiens Mihi]. — Réteken a mezei tájon. — N.-Szeben és Bongárd közt az Ujegyházára vezető uton a Sichbügl tóvén ; a Bar- cza rétjén Brassónál [Schur! Il. c.]. 1089. C. rivulare Jacq. Aust. I. (1773) tab. 91. — (Cnicus rivula- ris Willd; Baumg.*! En. III. 63. — Cnicus montanus Baumg. ! En. III. 64, — non W. et K. — Cnieus salisburgensis Willd ; Schur Ser- tum n. 1443. — C. heterophyllum Landoz I. 10]. — Hegyvidékek vizerei mentén a mezei tájtól a havasalj tájig. — Tranyis a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvárt a Malomvólgyben s annak környékén [! Landoz I. 10], Bánffy-Hunyad, Malomszeg, Egeres, Magyar-Nádas, SIMONKAI : Erdély flórája. 25 336 CIRSIUM, Ród, Muntyele-mare völgye (Freyn Kózlem. XIII. 91), Torda me- gyében [Ercsei Tord. 20], Várhely a Hátszeg völgyében [!], Nagysze- ben, Zoód [Fuss Trans. 358], Orlath, Resinár, Présbe, Butyán [Schur En. 422], Daróez [Baumg. En. sub C. montano], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 358]. Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 13], Kirlibaba [Porc. En. 32], Garesinvólgy és Zajzonvólgye Hétfalunál |!]. 1090. C. palustri-rivulare Schiede Pl. Hybr. (1825) 54. — [C. palus- iri-rivulare Porc." En. 32. — C. subalpinum Gaud. Fl. Helv. V. (1829) 182]. — Nedves hegyi réteken. — Székelyó falunál a Vlegyásza hegy- ségben [Borb. Ertek. IX/XV. 4], Kirlibaba a Rodnai hegységben |Porc. 15:6] 1091. C. heterophyllum L. spec. (ed. 1753) 824 sub Carduo. — [Cnicus heterophyllus Willd ; Daumg.* ! En. III. 62]. — Erdők szélein és tisztásain a hegyi és havasalji tájon ritka. — Beles és Fulszurate a Meleg-Szamos forrás vidékein [Daumg.! 1. c.), Ruszka havas |! Hazsl. Kózlem. X. 23], Lóvete [Baumg. l. c.], Borszék [Baumg. ap. Fuss Trans. 358]; Rodna vidéke |Czetz! Erd. Muz. VI..13] így Cosna mel- lett [Porc. Naseud. 113]. 1092. C. pauciflorum W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 1677 sub Cnico ; W. et K. Icones tab. 161 (1803) sub Cnico. — Cnieus hele- noides Baumg.* En. III. 62, — non L. spec. (1753) 825 sub Carduo. — Cirsium pauciflorum Spreng. Syst. IIT. (1826) 375]. — Havasalji tájak sziklás nedves helyein és patakainál. — Zsijecz és Mizsa völgye a Pa- reng hegységben [Simk. Kózlem. XV. 564], Cibinjézer [Grisb. Iter n. 258], Avrisel, Kercesori üveghuta [Fuss Trans. 360), Domna völgye [Fro. VSV. VII. 126], Árpás havasai [Schur VSV. III. 87], Fogaras havasai [Kladni ap. Fuss Alt. Arch. III. 258], a Királykó szakadékai- ban [!]. Buesees [!Freyn. Kózlem. XIII. 91], Borszék [Baumg. ap. Fuss Trans. 359], Szt-Domokos hegységén [Bielz Landk. 81], igy az Ocsém hegyen [Sehur OBZ. VIII. 23], Rodna havasain [Schur En. 499 ; Czetz ! Erd. Muz. VI. 13]. 1093. C. acaule L. spec. (ed. 1763) 1156 sub Carduo. — [Cnicus acaulis Hoffm.; Baumg.* En. III. 66. — Cnieus dubius Schur Sertum n. 1447 ; En. 424, — non Willd]. — Hegyi és havasalji tájak legelóin. — Hunyadi havasok [Baumg. ap. Schur En. 424], Segesvár, Kóhalom [Daumg. En. III. 66]. 1094. C. Erisithales Jacq. En. (1762) 146; 279 sub Carduo. — [Cnieus Enisithales L. spec. (ed. 1763) 1157 ; Baumg.* En. III. 64. — Cnieus ochroleucus Czetz! Erd. Muz. VI. 13, — non DC.]. — Maga- sabb hegyvidékek patakainál és nedves rétein az alhavasi tájig az egész területen. 1095. C. oleraceum L. spec. (ed. 1753) 826 sub Cnico. — [Cni- cus oleraceus L.; Baumg.* En. III. 64]. -— Heeyvidékek patakainál s nedves rétein az egész terület mezei és hegyi táján. 1096. C. Tataricum L. spec. (ed. 1753) 825 sub Cnico. — (C. ta- taricum Schur* Verh. sieb. Ver. X. 162, 173 etc. — C. cano-olera- ceum heichb. Germ. Exc. (1830) 287. — C. pseudo-oleraceum Schur ! En. (1866) 423]. — Nedves réteken patakok mentén a C. oleraceum CIRSIUM, — CARDUUS. 337 társaságában. — Nagyszeben mellett a Narcisrét . felé, Giresau [!| Nagyesür és Szelindek közt [Schur! En. 423], Persány [Schur VSV. X. 212], Brassó (C. pseudooleraceum Sehur En. 423 et herb. lemb.!], Büdös, Borszék (Schur En. sub. C. pseudooleraceo], Szt-Domokos és Balán közt [Schur VSV. X. 173], Öcsém [Schur VSV. X. 173], Maros- forrása [Schur ÖBZ. VIII. 25]. . 1097. C. erucagineum DC. Fl. Franc. IV. (1805) 115. — [C. pro- morsum Michl in Flora III. (1820) 317. — Cnieus oleraceo-rivularis Sehiede Pl. Hybr. (1825) 58. — Cirsium oleraceo-rivulare DC. VI. (1837) 647]. — Nedves réteken a C. oleraceum társaságában. — he- sinár felett, Árpás havasa alatt, Maros forrásánál Szt-Domokos felé ági ! En. 423]. 1098. C. hybridum Koch in DC. Fl. Fr. V. (1815) 463. — [Cnicus palustri-oleraceus Schiede Pl. Hybr. (1825) 53; Porc." En. 32]. — Nedves réteken a C. oleraceum és C. palustre társaságában. — Kirli- baba [Porc. l. c.]. - 1099. C. Candolleanum Neegeli Cirs. der Schweiz (1841) p. 98. — (C. Erisithali-oleraceum Nzgeli in Koch Syn. (1845) 1012]. — Hegy- vidékek mocsaras helyein. — Szt-Domokos és Balán közt |Schur. ASE 173]. FC. spinosissimum Scop. Carn. II. 129. — Retyezát [Lerchenf. ap. Schur En. 424]. 1100. C. arvense L. spec. (ed. 1753) 890 sub Serratula. — |Cnicus arvensis Hoffm.; Baumg.* En. III. 65. — Cirsium setosum MB. Taur. Cauc. III. 561. — C. incanum Fisch., seu C. argenteum Vest.]. — Ve- tések kózt, parlagokon, elhagyott szólókben az egész terület mezei táján kózónséges. I Cynara Seolymus L. spec. (1753) 827 ; Silybum marianum L. spec. (1753) 823 sub Carduo: coluntur solum in hortis. — Csupán kerti növények. 986. Carduus L. gen. n. 925. 1101. C. acanthoides L. spec. (ed. 1753) 521. — |C. acanthoides Baumg.* En. III. 55]. — Legelókón, utak és szántók szélén az egész terület mezei táján közönséges. var.) C. albiflorus Schur En. (1866) 415. Helyenként bőven, pl. Arpás falunál[!|, Nagyszeben, Brassó [Schur En. 415]. Giresau [Fuss VSV. XX. 166]. 1102. C. Kerneri Simk. Term. Füz. X. (1886) 181. — [C. nigr- escens Baumg.* En. III. 56 et Auct. Trans. — non Vill. Prosp. (1779) 30. — C. arctioides Daumg.* Mant. 71; Sternh. Sieb. 19, et Auct. Trans., — non Willd. spec. III. (1800) 1656. — C. alpe- stris Schur! SZELET n. 1460 et Auct. Trans. non W. et K. in Willd. spec. III. 1656. — C. hamulosus Czetz Erd. Muz. VI. 12. — C. Fussii Kerner in herb.! — C. monocephalus Schur Verh. sieb. Ver. III. 87 solum nomen]. — Havasok sziklás legelóin és szikla hasadé- kain. — Dragozán-Commando a Retyezáthegységben [Baumg. Mant. 257 338 CARDUUS, 11; Sternh. Sieb. 19], Csorte, Domna völgye, Bulla völgye [Fuss Trans. 364], Arpás havasai [Schur VSV. III. 87], Fogaras hava- sai [Schur En. 415]; Bárczaság havasai |Daumg. En. III. 56], így a Királykovon [! Fuss ap. Grisb. Iter n. 255], a Bucsecsen |! Fuss Trans. 364 sub C. alpestri| és a Keresztényhegységen a Kóhavason s a Tesz- lán (!|; Csukás ! [Andre B ot. Zeit. XIII. 312 sub C. alpestri]; Rodna havasain |! Baumg. En. III. 56], így a Vinuluj-vólgyben [Schur VSV. X. 126], az Unókóvón (Fuss VSV. V. 98], a Korongyison [Fuss Trans. 364] s Rodna többi havasán [Pore. En. 33] ; Cziblesz [Bielz ap. Schur VSV. I. 101 sub C. alpestri, — Diagnozisa a kóvetkezó: Proximus C. hamuloso Ehrh. quocum folus decurrentibus, pinnatifidis, pinnis ovatis, ramis in pedunculum submudwm abeuntibus congruit; valde affinis etiam. C. arctioidi Willd. et C. alpestri W. et K., quibus sta- tione alpina habituque convenit. Distinctus tamen ab omnibus, etqui- dem: 1. a C. hamuloso, reziones campestres incolente, phyllis antho- dii infimis elongatis, a basi linearibus, apice citius contractis, non sensim in spinam attenuatis nec recurvatis, totis ut plurimum herba- ceis, — porro caule contigue latiusque alato alis foliisque minus spino- sis glabrescentibus nitide viridibus, — denique statione alpina; 2. a C. arctioide Willd. (1dest Arctio Cardueli L.), foliis latioribus et pin- nis lato-ovatis utrinque grosse dentatis, — nec lanceolatis ; 3. a C. al- pestri W. et K. phyllis anthodii linearibus, foliorum incisura, nec non pedunculis brevioribus, subalatis virentibusque. 1103. C. hamulosus Ehrh. Beitr. VII. (1792) 166. — (C. hamu- losus Baumg.* En. III. 56. — C. pseudohamulosus (hamuloso »« acan- thoides) Schur! Ost. bot. Zeit. XIII. 83. — C. nigricans Schur! En. 416, — nec alior. — C. nigrescens Janka Kózlem. XII. 180, — non Vill.]. — Napos dombokon és kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 10]. Kolos [Schur En. 415], Apahida, Boós, Berkenyes, Virágosvólgy, Botoromvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 91], Torda [Daumg. 1. e.], Szt-Gothard [Janka l. c.], Gerendi függő [! Wolff MNL. I. 61], Bilak |! Sehur VSV. X. 64], Vulkánhegy Abrudbányánál [Baumg. Il. c.]. Vajda-Hunyad szénamezói|! Vereshegy Szászsebesnél [Schur VSV. X. 61], Tür [Barth VSV. XVIII. 82], Szelindek [Fuss Trans. 363], Szt- Erzsébet !, Morgonda, Segesvár, Darócz |Baumg. Il. c.]. 1104. C. viridis A. Kerner Sehedz I. (1881) 74. — [C. carlinzfo- lius Sehur* ! Verh. sieb. Ver. III. 87 ; En. 416. — non Lam. — C. de- floratus et C. transalpinus Czetz ! Erd. Muz. VI. 12, — nec aliorum]. — Havasok sziklás helyein. — Árpás havasai [Schur! VSV. III. 87, sub C. carlinzfolio], Szurul, Bucsecs (Schux ! En. 416], Rodna havasai [Czetz ! 1. c.]. t C. defloratus L. Syst. Nat. (ed. 1759) 1200. — Királykó [Kot- schy ZBbG. III. 63], Borszék [Salzer Reiseb. 81]. 1105. C. glaucus Baumg.* En. III. (1816) 58. — (C. defloratus Sehur! Sertum n. 1457 ; Schur En. 416, — non L.]. — Hegyvidékek sziklás mészkő hegyein a hegyi tájtól a havasalji tájig. — Toroczkó Szt-Gyórgynél a Bedelló hegyen [Baumg.l. c.], Skericza Padságnál, Ordenkusahegy Szkerisoránál[!], Piatra-Strucu Vidránál a Biharhegy- CARDUUS. 339 ségben [! Kern. OBZ. XXI. 303], Hunyadi hegység [Schur En. sub C. deflorato], Szurul [! Baumg. 1. c.]. Fogarasi havasok |? Primies Kárpát VII. 375], Háromszék. Csikszék, Lövete [Baumg. Il. c.], Ocsém [Fuss in Grisb. Iter n. 256], Mihajasa, Korongyis és Craciunel Rodnai hava- sokon [Porc. En. 33]. 1106. C. candicans W. et K. Icones I. tab. 83 (1801). — [C. can- dicans Baumg.* En. III. 56. — C. collinus Auct. Trans., non W. et K. Icones III. tab. 239. — C. cinereus Janka Linn. XXX. 583, — non MB., eujus stirps genuina ad Carduum pycnocephalum (L.) pertinet]. — Napos kóves dombokon a mezei tájon, helyenként bóven. — Ko- lozsvár [Sehur En. 416], Torda városerdeje [Eresei Tord. 23], Torda- hasadéka és Várfalvi erdő [Baumg. 1. c.], Székelykó [! Winkler ÖBZ. XVI. 48], Toroczkótól Enyedig [Schur VSV. X. 71], Keeskekó |! Schur VSV. X. 68]. Csáklyaikó, Szt-Mihálykove Tótfalunál, Boicza az Ércz- hegységben, Nagyág, Maros-Sólymos[!] Maros Némethi |! Baumg. 1. c., Déva! [Fuss Bericht 19], Kozolya hegy, Govasdia felett a Kece- nyás hegyen[!|, Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 21], Brassó [! Schur VSV. X. 904], Ócsém [Schur OBZ. VIII. 22], Szt-Iván, Darócz [Baumg. Les: 1107. C. umbrosus Simk. Magy. Nóv. Lap. III. (1879) 52 pro var. C. collni W. K. — (C. candicans »« crispus Mihi; crescit nam in so- cietate stirpium illarum, et medium inter eas tenet.]. — Tordahasa- déka árnyas sziklás keleti homlokzatán [Simk. l. c.]. BE d crispus L. spec. (ed. 1753) 821. — (C. erispus Baumg.* En. ILI. — C. polyanthemos Schur! Sertum n. 1452, — non Shield - — n brachycephalus (crispo-candieans| Schur! Verh. sieb. Ver. X. 68; Schur En. 417, est mera variatio Cardui erispi, sed nul- lomodo hybriditas. C. erispi cum C. candicante. — ? C. tenuiflorus Landoz I. 10, — non Curt.]. — Burjános nedves helyeken, erdók szé- lén, kerítések mentén, folyók partjain, az egész terület mezei táján. 1109. C. Personata L. spec. (ed. 1753) sub Arctio. — (C. Perso- nata Jacq.; Baumg.* En. III. 57. — C. personato- collinus Schur Ser- tum n. 1456]. — Patakok mentén és sziklás árnyas helyeken a havas- ali és havasi tájon, honnan leszáll a hegyi tájra is. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [!]. Csucsa (Freyn Kózlem. XIII. 91], Tordán a Nagyberekben [Wolff MNL. I. 61]; a Biharhegységben: Nyegra mellett [! Kern. ÖBZSEKEXTÉ 302], valamint Vidránál Szkerisoránál, az Ordenkusán és a Szkerisorai jégbarlangnál, a Kukurbetán, s a Vul- kán hegyen (!] ; a Retyezát hegységben : Stina de riu [Csató Erd. Muz. IV. 82], s a Dobruna patakánál és a Zenogánál |!]| ; O-Sebeshely, Cibin- jézer, Dersán, Falkenstein, Picsoru-Burkuluj Porcsesdnél [Fuss Trans. 363], Kerczesora havasai [Schur En. 417], Arpás havasai |! Schur VSV. IIL87], Bráza havasai (Bchur VSV. II. 171], Simonvólgy Tóresvár felett [Freyn Kózlem. XIII. 91], Buesecs [Schur En. 417], Tömös völgye [Sehur VSV. X. 908], Oesém [Schur OBZ. VIII. 23], Borszék [Salzer Reiseb. 81], Rodna hegysége |Schur VSV. X. 126; Porc. En. 33], Zajzonvólgy [!]. var.) C. pseudocrispus Schur En. (1866) 417. — Dignoscitur: «Peri 340 CARDUUS. — -.ÜNOPORDON. — LAPPA. anthodii foliolis erecto-patulis» minoribusque, porro «capitulis dimidio minoribus» quam in stirpe typica. — Hegyvidékek alantabb eső vól- gyelben mint a typusos növény. — Riu-mare völgy a Retyezáthegy- ségben [!], Kóhavas, Keresztényhavas [Schur En. 417]. 1110. C. nutans L. spec. (ed. 1753) 821. — (C. nutans Baumg.* IIT. 55, — C. orthocephalus Schur herb. lemb. !, et Schur En. 416, — non Wallr. in Linn. XIV. 86]. — Napos szikár legelőkön a mezei táj- tól a havasaljü tájig igen szórványosan. — Kolozsvár [Schur En. sub C. orthocephalo], Torda | Eresei Tord. 24], Gyulafehérvár (Cserni Gyu- laf. 20], a Biharhavasokon a Kalineászán [Baumg. En. III. 55] és Bzkerisora jégbarlangjánál|!|, Déva [! Téglás Tudósitv. I. 20], Hátszeg [Feicht. Kózlem. X. 82], Nagyszeben, Doieza, Remete [Schur En. 416]. ^ 4 C. litoralis (candicans »« nutans) Borb. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 59. — Székelykó |Borb. 1. c.]. 287. Onopordon L. gen. n. 927. 1111. 0. Acanthium L. spec. (ed. 1753) 827. — [O. Acanthium Baumg.* En. III. 49. — 0. Schultesii Britting. ap. Schur Sertum n. 1498; Schur En. 414], — Parlagokon, utak szélén, legelókón az egész terület mezei táján. 288. Liappa Tournf. Inst. tab. 256. 1112.L. officinalis All. Fl. Pedem. I. (1785) 145.— [L. major Gártn. De Fruct. II. (1791) 379; Baumg.* En. III. 50. — Arctium majus Sehkuhr Handb. III. (1808) 49. — L. communis Coss. et Germ. Fl. Par. II. 389 pro parte]. — Parlagokon, utak mentén az egész terület mezei táján. 1113. L. subracemosa Simk. — [L. major »« minor Nitschke. — L. intermedia Schur* Sertum n. 1426 ; Schur En. 414, — non Reichb. Fil. Icones XV. (1852— 3) tab. 81, eujus stirps cum L. macrosperma. Wallr. identica]. — Parlagokon, utak szélén, a L. major és L. minor társaságában. — Déval[!], Nagyszeben, s innen Bongárd felé [Schur En. 414]. Eltér a L. officinalis-tól tömöttebben, s részben fürtösen álló kisebb fészkei által; a L. minor-tól az által, hogy fészkei nemcsak nagyobbak hanem a végállók hosszúkocsánuak is: végül a L. macrosperma Wallr. vagyis L. inter- media Reichb.-tól nemcsak kisebb fész- kei, de jóval kisebb magvai által is. Differt a L. ofjicinali anthodiis mino- ribus, densius et partim racemose si- tis; a L. minori anthodiis non solum majoribus, sed terminalibus etiam lon- ge pedunculatis ; denique a L. macros- perma Wallrv. idest L. intermedia Reichb. fil, non solum anth.diis, sed etiam seminibus evidenter minoribus, 1114. L. minor Sehkuhr Handb. III. (1808) 49 sub Aretio. — (L. minor Landoz.* I. 10. — L. conglomerata Schur Verh. sieb. Ver. X. 19 est status juvenilis vix florere incipiens]. — Parlagokon, utak men- tén, a mezei tájon, de csak szórványosan. — Kolozsvár [! Landoz I. 10], Kolos |Sehur En. 414], Torda [Schur VSV. X. 79], Toroczkó LAPPA, — CARLINA, 3441 [Schur En. 415 sub L. conglomerata], Czikud, Szkerieza a Biharhegy- ségben, Buesum-OCserbul, Haró [!], Déva |! Téglás Tudósitv. I. 20], Hát- szeg [Feicht. Kózlem. X. 83], Nagyszeben [Schur VSV. X. 79], Szt- Erzsébet [Schur En. 415 sub L. conglomerata], Nagyesür [!], Brassó [Schur En. 414], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 33]. 1115. L. ambigua (major »- tomentosa) Cel. Prodr. Boh. (1872) 249. — L. intermedia Porc." En. 33, ex ipso in Porc. Naseud. 113]. — Szórványosan a szülő növények közt. — Szkerisora a Dihar- hegységben [!], Rodna vidéken |Porc. 1. c.]. 1115/5. L. mixta Simk. Term. Füz. II. (1878) 145. — [L. minor » tomentosa Porc." Naseud. 112]. — Szórványosan a szülő növények közt. — Czikud a Mezőségen [!], O-Rodna [Porc. l. c.j. 1116. L. tomentosa Lam Fl. Franc. II. (1778) 37. — |L. tomen- tosa Baumg.* En. IIT. 51. — Arctium Bardana Willd. spec. III. (1800) 1632]. — Parlagzokon utak mentén az egész terület mezei táján. 289. Carlina L. gen. n. 929. 1117. C. acaulis L. spec. (ed. 1753) 828. — (C. acaulis Daumg.* En. III 67. — C. grandiflora Feicht. Kozlem. X. 81, — non Móneh]. — Hegyvidékek kaszálóin a mezei és hegyi tájon. — Dragánvólgye a Vle- gyásza hegységben[!|. Kolozsvár |Landoz I. 10], Kolos, Boós, Berke- nyes, Ajton |Freyn Kózlem. XIII. 90]. Tordahasadéka tetóin | Wolff MNL. I. 61], Runk [Ercsei Tord. 87], Padság hegyei, Székelvkó, Mo- háes, Csáklyaikó völgyei[!], Kecskekó [!Cserni Gyulaf. 20), Vidra |! Kern. OBZ. XXI. 304], Nyegra és Szkerisora hegyei, igy az Orden- kusa[!|, Ruszka havas [!Feicht. l. c.], Retyezát hegység |! Csató Erd. Muz. IV. 82], Ponories a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 21], Dusi szoros, Gótzenberg, Présbe, Porcsesd, | Fuss Trans. 366], Morgonda, Csikendál, Szász-Keresztür, Segesvár |Baumg. l. c.], Csicsóholdvilág [Balzer heiseb. 205], Medgyes, Szászivánfalva [Barth VSV. XVIII. 83], Árpás havasai [Schur VSV. III. 87], Bráza kószirte | Andre Dot. Zeit. XIII. 312], Brassó hegyei [! Schur En. 412], Büdös [Schur OBZ. VIII. 287], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Hegyes a Tólgyes szorosnál [Sal- zer heiseb. 233], Görgény |Emerich ap. Fuss Trans. 366], Besztercze [Fuss Trans. 366], Rodna hegyvidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 12; Porc. En. 33], Bolnokhegy, Kóhavas, Garesinvólgy, Zajzonvólgy, Teszla, Csukás |!]. var.) C. alpina Jaeq. Enum. (1762) 274. -- (C. caulescens Lam. Fl. Franc. II. (1778) 7. — C. grandiflora Mónch Method. (1794) 559. — C. aggregata Schur En. 413; Fuss Trans. 366, — non W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 1694. — C. simplex Auct. Trans.. et W. K. Ico- nes II. p. 164 pro parte. — C. acaulis var. caulifera Baumg.* Em. III. 67]. — Havasalj vidékek völgyeiben, de néha alantabb vidékeken is. — Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolos, Boós [Freyn Közlem. XIII. 90], Rákos, Székelykő, Vidra, Nyegra [!], Retyezát hegy- ség völgyei Malomviz felett (!|, Godján, Domnavölgye, Kerezesori hava- 342 CARLINA. — SAUSSUREA, sok [Fuss Trans. 366], Árpás havasai [Schur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Bráza kószirte [Schur En. 413], Brassó hegyei [!Schur VSV. X. 204], Oesém [Schur OBZ. VIII. 23], Rodna hegysége [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12 ; Porc. En. 33]. t C. acanthifolia. All. Ped. I. (1785) 156. — Bráza kószirte [Kot- schy* Zool. bot. Ges. III. 272, — sed in herbario Haynald specimina Kotschyana desiderantur|, Arpás havasai [Schur En. 412]. 1118. C. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 898. — (C. vulgaris Baumg.* III. 68. — C. vulgaris var.) subcorymbosa Schur En. 413]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon, — de csak szórványosan. — Kolozs- vár [Landoz I. 10], Torda |Ercsei Tord. 88], Kecskekő, Tibor, Gyula- fehérvár, Albák, Detunata, Bucsum, Déva, Kóalja-Ohába [!], Borbátviz [Csató Erd. Muz. IV. 82 ; VI. 39], Váralja Hátszegnél [Feicht. Kózlem. X. 82], Aranyihegy [Barth herb. !], Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 367], Drassó [Csató Székács 265]. Hermány [Andre Dot. Zeit. XIII. 313], Rothberg, Szászujfalu, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 367], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Segesvár [Fro. Schüssb. 43], Ton- tves legelői Zernyest felett|!|, Brassó [Schur En. 413], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 367], Besztercze [Herzog Bistr. 29], Rodna- Naszód vidéke [Pore. En. 33], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 1119. C. brevibracteata Andrae Bot. Zeit. XIII. (1855) 313, pro var. C. longifolis. — (C. longifolia Fuss" in Baumg. Mant. 72, — non Reichb. Ieones VIII. (1830) 25 fig. 1008. — C. nebrodensis Auct. Trans, — non Guss in DC. Prodr. VI. (1837) 546. — C. intermedia Schur! En. (1866) 413. — C. vulgaris Barth ! Verh. sieb. Ver. XVIII. 83]. — Erdók és esepóték szélein a mezei és hegyi tájon elég bóven. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 99], Deés [Schur VSV. X. 115], Nagyenyed [! Borb. OBZ. XXVIII. 311], Tibor, Csáklyaik6, Bilak, Gyulafehérvár, Bzkerisora és Albák közt böven, Bucsesd és Mihalyen közt, Boieza az Erczhegységyben. Zám, Déva, Vajda-Hunyad és Govasdia közt, Kóalja- Ohába, Petrozsény, Nagyesür|!, Nagyszeben [Fuss et Kladni in Daumg. Mant. 72], Zood, Giresau [Fuss Trans. 367], Szt-Erzsébet, Ar- páshegysége, Brassó [!Sehur En. 413], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő területen (Barth! ]. s. c.], Büdös [Schur OBZ. VILI. 287], Unőkő [Czetz in Sal- zer Reiseb. 323], Ilva [Barth herb. !]. 290. Saussurea DC. in An. du Mus. XVI. 197. 1120. S. alpina L. a) spec. (ed. 1753) 816 sub Serratulá. —- 8. alpina DC.; Baumg.* En. III. 53]. — Havasok sziklás tetóin. Bu- csecs [!], Kelemen havasok [Eresei Tord. 170], Korongyis, Stol, Geme- nea hodnai havasok | Baumg. I. e. ; sed recentius solum in alpe Koron- gyls inventa |. 1121. S. lapatifolia TL. spec. (ed. 1753) 817 pro var. y) Ser- ratule alpinge. — [S. diseolor DC. Ann. Mus. XVI. 199; Baumg.* En. III. 54]. — Dragozán Commando [Baumg. ap. Fuss Trans. 367], Bu- esecs [Daumg. En. III. 54]. SAUSSUREA. — SERRATULA. 348 1129.? S. serrata DC. Ann. Mus. XVI. 199; DC. Prodr. VI. (1837) 534. — [S. parviflora Janka Linn. XXX. 585, — non DC. — S. alata Porcius et Czetz in Porc. Naseud. 118]. — A Korongyis erdó- óvén felül a «Porta» alatt egy keskeny területen. Czetz herbáriumának vignetteje szerint e növényt a nevezett helyen egy «Muray» nevű an- gol szedte először 1815-ben ; ujonnan aztán ugyanazon helyen csak 1856-ban szedték Czetz és Porcius. Hogy a marhák e növényt tönkre ne tegyék, termő helyének Haynald érsek meghagyásából be kellett volna keríttetnie. Irodalmilag először Janka Viktor tette közze jS. serrata név alatt 1858-ban [Janka in Ost. bot. Zeit. VIII. 200]. — Saussurea serratá-nk nagyban megegyez azon nóvénynyel, melyet Ledebour Ic. Alt. L p. 18, tab. 72-ön tárgyalva lerajzol, és 5. serrata 8) corymbo 'coarctato névvel illet; azonban a Ledebour eme idézett rajzán a ko- csánok vékonyabbak mint a mi növényünkön, a fészekpikkelyek pe- dig pillaszörösek és zöldek, — holott a mi S. serratánk fészekpikke- lyei egész lapjukon szöszösek és vereses barnák. 291. Serratula L. gen. n. 924. 1123. S. tinctoria L. spec. (ed. 1753) 816. — [5. tinctoria Baumg." En. III. 51. — S. tinctoria a) integrifolia Wallr. — S. integrifolia Krock ; Czetz! Erd. Muz. VI. 21. — S. tinctoria a) simplicifolia Sehur En. 411]. — Erdők szélein s nyilt helyein, cserjés füves helyeken az egész terület mezei táján. 1124. S. Wolffii Andrae Bot. Zeit. XIII. (1855) 321. — [Centau- rea ruthenica Baumg.*! En. III. 70; Eresei Tord. 42, — non La- marck En. cycl. I. 663, — Centaurea Centaurium Host. Aust. II. 514; Schur Verh. sieb. Ver. X. 100, — non Willd. spec. III. 22851. — Serra- tula coronata L. spec. (ed. 1763) 1144 pro parte). — Szénamezókón a mezei tájon s Kolozsvárt és Segesváron a festók nagyban használják festésre. — Kolozsvár szénamezóin [! Baumg. 1. c.], Torda, Záh | Eresei Tord. 42], Kalyán és Palatka közt [Janka OBZ. VI. 195], Boós [Wolff MNL. I. 61], Kolos, Àgostonfalva, Apácza [Freyn Kózlem. XIII. 92], Segesvár | Fro. Scháüssb. 43]. 1195. S. radiata W. et K. Icones I. tab. 11 (1800) sub Carduo. — [S. ecentauroides Baumg. ! En. III. 52, — non L. spec. (ed. 1753) 820. — S. radiata MB. Taur. Cauc. III. (1819) 545]. — Napos cserjés dom- bokon, szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár, "Tordahasadéka [! Baumg. 1. c.], Kolos, Boós [Freyn! Közlem. XIII. 92], Gerendifüggő [Wolff MNL. I. 62], Bilak, [Schur VSV. X. 64], Magyar-Bagó, Nagy- selyk [Barth Arch. XV. 113], Medgyes, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 83], Székáesvólgy [Csató Székács 265], Vereshegy Szászse- besnél [Schur VSV. X. 61], Maros-Némethi és Maros-Sólymos közt [! Baumg. l. e.], Szászujfalu [Fuss Trans. 368], Vizakna, Szelindek [Sehur En. 411], Segesvár (Fro. Schássb. 43], Tópehegy Alsó-Rákos- nál! [Baumg. 1. c.], Korongyis [Janka Linn. XXX. 585, — sed recen- tius ibidem non lecta]. 344 SERRATULA. — JURINEA. 1196. S. nitida W. et K. Icones I. tab. 52 (1800) sub Carduo. — IS. heterophylla Landoz* I. 10; Baumg. Mant. 70; ct Auct. Trans. — non Desfont tabl. (1804) 93, cujus stirps genuina est cum Carduo lycopifolio Vill. Delph. III. (17859) 23 identica,habetque folia «subtus ineana». — Serratula mitida Fisch in Spreng. Syst. Veg. III. (1826) 390, aliam sistit stirpem, quare nomen ille mutandum |. — Szénamezó- kón. — Kolozsvár szénamezején [!Landoz l. c.], Gerendi függóolda- lak [!], Kolos, Boós, Virágzosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 92], Toroczkó, Bilak [Schur En. 411]. t S. glauca Led. (non L. spec. ed. 1753 p. 818). — Kolozsvár mellett a Hideg-Szamos völgyében [Janka* Linn. XXX. 585, — sed stirps S. glaucae Led. apud nos certe non nascitur]. 299, Jurinea Cass. in Bull. Philom. 1821 p. 140. 1127. J. Transsilvanica Spreng. Syst. Veg. III. (1826) 388 sub Serratula. — ([Serratula simplex Baumg.* En. III. 52. non DC. — Jurinea mollis Auct. Trans.. — non (L.). — J. Ledebourii Janka Linn. XXX. 585, — non Bunge. — J. cyanoides Schur Sertum n. 1417 ; Sehur Verh. sieb. Ver. X. 64. — J. Pollicehn. Winkler Ost; bot. Zeit. XVI. 47, — non Koch Syn. 349). — Napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda és hasadéka |! Baumg. l. c.], Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvólgy és Virágosvólgy [Freyn Közl. XIII. 92], Gerendi függő, Sárd az Ompoly mellékén, Boieza az Erczhegységben [!], Bilak [! Sehur VSV. X. 64 sub J. cyanoidej, Felsó- Váradja Gyulafehérvárnál [Janka l.c.], Maros-Sólymos és Maros-Némethi közt, Déva mellett a Szárhegyen, Govasdianál a Keczenyás hegyen, Vajda-Hunyadnál a Valye-Száka szé- namezóin |!], Vajda-Hunyadnál a Muncsel felé [Andre Bot. Zeit. XIII. 329], Russ, Nagyoklos [Csató Erd. Muz. VI. 21], Algyógy [Unver. ap. Fuss Trans. 368], Szászsebes, Szerdahely (Fuss Trans. 368], Koneza [Csató Székács 265], Szászujfalu, Nagyesür |Andre Bot. Zeit. XIII. 329]. Szt- Erzsébet, Morgonda [Daumgg. l.c.], Szelindek, Vizakna [Schur En. 411], Talmáes (Unver. ap. Bielz VSV. VIII. 89 sub J. Le- debourii, Rothberg, Riomfalva (Fuss Trans. 368], Medgyes, Nagy- selyk, Kisselyk, Csicsóholdvilág, Szászesanád, Tür, Hosszüaszó, Mike- szásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII 83], Segesvár, Nagybun, Ujlak | Baumg. l. c.]. Arpás hegysége, Brassó (Schur En. 411], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 368]. Ez erdélyi növény nyugatibb rokoná- Stirps hec transsilvanica a typo tól a Jurinea molis (L.)-tól csupán kes- kenyebb, aránylag megnyültabb és meztelenebb fészekpikkelyeivel külón- bózik. A Maros-Sólymosnál szedett pél- dányok pókhálosabb fészküek mint a többi erdélyi példányok, s ezért mint- egy átmenetet képeznek a J. mollis (L..)- nez. occidentali Jurinre mollis (L.) solum phyllis anthodii angustioribus ideoque magis elongatis, et glabrescentibus differt. Exemplaria ad Maros-Sólymos lecta anthodiis magis arachnoideis gaudent quam cetera transsilvaniea, quare transitum quasi prebent ad J. mollem (L.). CARTHAMUS. — CENTAUREA. 345 293. Carthamus L. gen. n. 951. 1128. C. lanatus L. spec. (ed. 1753) 830. — [C. lanatus Baumg.* En. III. 68. — Kentrophyllum lanatum Duby Bot. Gall. I. 293]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda |! Baumg. l. c.], Kara, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy, Botoromvölgy |Freyn Kózlem. XIII. 91], Kolos (Schur VSV. X. 111], Mezóesán, Maros- Déese, Felenyed, Bilak (!]. Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva [! Baumg. l e., Dévától Vajda-Hunyadig és Govasdiáig|!], Alsó-Orbó [Fuss Trans. 369]. Szászsebes [Schur VSV. X. 61], Székáesvolgye [Csató Székács 265], Szerdahely, Kisludas, Nagycsür, Szt-Erzsébet [Fuss ! Trans. 369], Szelindek, Vizakna, Mundra |Schur En. 401], Medgyes, Palázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 83], Segesvár [Freyn Kózlem. XIII. 91], Kisbun, Saárd [Baumg. l. c.], Vasas-Szt-Iván, Nagvfalu a Sajó völgyében [Pore. En. 33], Gyórgy- falva [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 1 Carthamus tinctorius L. spec. (ed. 1753) 830. Cnicus benedic- tus L. 1. c. 826 ; et Centaurea moschata L.1. e. 909, — coluntur solum. Csupán kerti vagy tenyésztett nóvényeink. 294. Centaurea L. gen. n. 984. 1129. C. Ruthenica Lam. Dict. (1733) 663. — C. Sehwarzenber- giana Sehur* Verh. sieb. Ver. VI. (1855) 4. — C. ruthenica Daumg. En. III. 70; Janka Ost. bot. Zeit. VI. 15; Wolff. Verh. sieb. Ver. II. 175, VIII. 21, — non ad stirpem Lamarckianam, sed ad Serratulam Wolffa Andre pertinent]. — Napos füves lösz dombokon Kolos, Korpad, Apa- hida és Kara közt |! Schur l. c. |. t 1130. C. amara L. spec. (ed. 1763) 1292. — (C. Jacea var. cu- euligera Schur* Verh. sieb. Ver. X. 115]. Homokkó hegyeken Deés mellett [Schur l. e. ; et Schur! En. 401], Brassó |Schur! En. 402]. 1131. C. vulgaris Koch Syn. (ed 1843) 468 pro var. C. Jaceze. — [Gyanus Jaceus Baumg.*! En. III. 71. — Centaurea Jacea Czetz ! Erd. Muz. VI. 12, — non L. spec. (ed. 1753) 914, cujus stirps genuina in Transsilvania non nascitur!|. — Szórványosan a mezei tájon. — AI- kenyér [Baumg.! 1. c.], Rodna-Naszód vidéke [Pore. En. 33], Gáncs [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12]. 1131/5. C. lacera Koch. 1. c. pro var. C. Jacez. — [C. Jacea Auct. Trans. plur, non L. — C. decipiens Auct. Trans. et Hung., non Thuill. par. ed II. p. 445, nec Reichb. Iconogr. X. f. 1312]. — Kaszá- lókon, erdős cserjés helyek szélein az egész terület mezei táján. a hegyi tájig közönséges. 1132. C. indurata Janka in Flora 1858 p. 444; in Linn. XXX. (1859) 584. — [0. nigra Daumg.*! En. TU. 70; Landoz IL 32, Andre Bot. Zeit. XIII. 323; Salzer Reiseb. 214, — non L. spec. (1753) 911, cujus stirps genuina in Transsilvania non nascitur. — C. nigrescens Czetz ! Erd. Muz. VI. 12; Landoz! I. 10, — 346 CENTAUREA. non Willd. — C. pratensis Auct. Trans., — non Thuill. par. ed. II. p. 441. — C. microptilon Grisb. Iter 347 et Auct. Trans., — non Gr. et Godr. Fl. Fr. II. (1850) 249. — C. commutata, C. dubia, C. austriaea, C. cirrhata Pore.! En. 33—4, Porc. Naseud. 116—7. — C. decipiens var. sublacera, et C. nigrescens var. vochinensis Schur! En. 402, nec alior. — C. spuria A. Kerner! OBZ. XXII. (1872) 51. — C. macropti- lon Borb. exs.!] — Átmenetet képez a C. lacera Koch-tól a C. Austri- aca Willd.-hoz s ügy látszik az egész terület mezei és hegyi táján el van terjedve. — Szt-Gothard [Janka l. c.], Kolozsvár [! Landoz l. c.], Csu- csa, Malomvólgy a Felek alatt, Nagyenyed, Magyarigen|!)|, Bilak [!Schur En. 402 sub C. sublacera|, Zám, Déva, Vestény és Giresau közt [!], Kisdisznód, Vizakna [Grisb. l. c.]. Nagyszeben |!Schur En. sub C. pratensi|, Arpás falunál |Schur En. 403 sub C. microptilone], Brassó, Hosszüaszó |!|, Segesvár, Ujegyháza | Baumg. 1. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 29 sub C. microptilone Rodna hegyvidéke |Pore. ! l. €.], Gáncs [Czetz ! I. c.], Borszék és Bélbor közt [Andre Il. c.], Bükk- havas [Salzer 1. c.]. t C. austriaco-nigrescens Porc.* En. 33; Porc. Naseud. (1881) 116. — [C. nigrescens-austriaca Porc. Naseud. 116]. Cserjés helyeken Rodna vidékén [Porc. En. 33; Naseud. 116]. t C. migrescens var.) megalolepis Borb. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 59. — Nagyenyed (Borb. 1. c.]. 1133. C. nigrescens Willd. spec. III. (1800) 2288. — (C. nigres- cens Host." Aust. II. 516. — C. transalpina Schur Sertum n. 1596, — non Sehleich. — C. transalpina et C. vochinensis Porc. En. 35; Porc. Naseud. 116, —- nec aliorum]. — Hegyvidékek kaszálóin, erdós cser- jés helyein. — Nagyesür [Fuss exs.!], Vizakna, hesinár, Keresztény- sziget hegysége, Kerezesora és Árpás hegysége [Schur! En. 409], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 171], Rodna vidéke [Porc. En. 33]. 1134. C. salicifolia MD. in Willd. spec. III. (1800) 2283. — (C. salicifolia MB. Taur. Cauc. II. (1808) 343; Janka" in Ost. bot. Zeit. VIII. 200 ; in. Linn. XXX. 584. — C. flosculosa. Czetz ! Erd. Muz. VI. 12, — non Baumg.). — Hegyvidékek kaszálóin. — Kolozsvár [Janka 1. €.|, Kolos, Boós, Ajton, Segesvár [Freyn Kózlem. XIII. 90], Vidra [Kern. OBZ. XXII. 44]. Vojszlova és Alsó-Bauezár közt, Gurény felett a Lepusnik völgyében |Simk. Kózlem. XV. 567], Bukova, Nagyesür |!], Rodna hegyvidéke |Czetz ! l. c. ; Porc. En. 34]. 1135. C. Austriaca Willd. spec. III. (1800) 2283. — C. phrygia L. spec. (1753) 910 ex parte; et Auct. Trans. — Cyanus phrygius Daumg.* En. III. 72 eum var.) a) pumila. — C. nigra et C. rhaetica Schur! En. 403. — c. nigra Feicht. Kózlem. X. 82; Schur Verh. sieb. Ver. X. 196. — C. pseudophrygia et C. conglomerata Porc. En. 34, — nec. aliorum. — C. nervosa Landoz II. 32]. — Hegyvidékek kaszálóin a mezei és hegyi tájon. — A Dragánvólgye mentén a Vlegyásza hegy- ségben [!], Kolozsvárt főkép a Bükkón |! Landoz I. 10], Skerieza Pad- ságnál, Felvinez, Mohács, Nagyenyed, Szt- Mihálykóve Tótfalunál, Zalatna Verespatak, Vidra a Biharhegységben [!|, Nyegra és Szkerisora |! Kern. OBZ. XXII. 41], Hátszeg, Váralja [! Feicht. 1. c.], Bauezár[!], hetye- CENTAUREA. 347 zát hegység völgyei Klopotivánál és DBorbátviznél[Csató Erd. Muz. IV. 82], Retyezát, Pareng [Baumg. 1. c.], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 21], Székácsvölgy [Csató Székács 265], Dersán Hhesinár mellett, Nagyszeben, Szászujfalu, Nagycstür, Kisdisznód, Gótzenberg, Porcsesd, Fedelése, Giresau [Fuss Trans. 371 sub C. austriaea et C. phrygia], Verestoronyszorosa [Andre Dot. Zeit. XIII. 323], Nagydisznód, Keresz- ténysziget hegyei, Kerezesora és Arpás hegysége [Schur En. 403], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 171], Terieza [Fuss Trans. 371], Zer- nyest felett a Királykó felé, Pojána a Keresztényhavason [!], Bucsecs, Brassó [Sehur En. 403], Predeal (Schur VSV. X. 208]. Beresztelke [Fuss Trans. 372], Bottfalva, Földvár [Freyn Kózlem. XIII. 90], Se- gesvár [Fro. Schüssb. 43], Csiesóholdvilág, Tür, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 83], Ocsém [Fuss Trans. 371], Vasláb Gyergyóban [Hay- nald herb.!], Rodna [Schur VSV. X. 126] és hegysége [Porc. 1. c.], Cziblesz [Baumg. l. e.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 12], Elópatak [Barth ap. Borb. MNL. X. 117]. 1136. C. stenolepis A. Kern. in Óst. bot. Zeit. XXII. (1872) 45.— [C. phrygia Landoz* ! I. 10; Czetz! Erd. Muz. VI. 12, — non L. — C. eirrhata Reichb. Fil. Ieones XV. (1852—3) tab. 31, et Auct. Trans., — non Reichb. Iconogr. X. (1832) fig. 1295, nec Reichb. Germ. Exs. (1831) 214]. — Erdők, cserjések, szőlők nyilt helyein és szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. c.], Nagyenyed |! Borb. OBZ. XXVIII. 311], Körösbánya [Kern. l. c. 48], Boicza az Erczhegységben, Déva hegyei, Kozolya, Vajda-Hunyad szénamezói|! Szuszény falunál a Retyezát- hegységben [Simk. Kózlem. XV. 566], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 371]. Vizakna, Nagyszeben, Cibinhegység [Grisb. Iter n. 249], Frumósza, Kisdisznód, Nagyesür. Szászujfalu, Giresau |! Fuss Trans. 371], Vestény [!], Segesvár [Fro. Schüssb. 43], Brassó [Schur En. 403], Persány [Schur VSV. X. 211], Tómós [Schur VSV. X. 208], Prazsmár [Sehur ÖBZ. VIII. 281], Öcsém [Schur OBZ. VIII. 23], Borszék [Schur VSV. X. 155], Górgény-Sóakna [Fuss Trans. 371], Görgényi völgy [Schur VSV. X. 157], Besztereze [Herzog Bistr. 29]. Rodna hegysége [Scehur VSV. X. 196; Czetz Erd. Muz. 12], Gánesvidéke [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12 sub C. phrygia]. 1137. C. flosculosa Balbis in Willd. spec. III. (1800) 2285. — [C. floseulosa Baumg.* ! En. III. 73], — Havasalji vidékeken.— Strázsa és Vulkány hegyek Hunyad megyében [Daumg.! 1. c.], Székelykó [? ? Fuss Trans. 372]. 1138. C. plumosa Lam. FI. Fr. II. (1793) 51. — [Cyanus austria- eus Baumg.*! En. III. 72. — Centaurea nervosa Willd. En. (1809) 925. — (Q. pseudo-uniflora Schur! Sertum n. 1400; Schur En. (1866) 404. — C. uniflora Schur Sertum n. 1401; Behr En. 404. quoad loea natalia. — C. ambigua et C. Ferdinandi Schur Sertum n. 1400; Sehur En. 404]. — Havasok sziklás füves helyein. — hetyezát és Pareng havasok [!Baumg. l. c.], Frumósza [Grisb. Iter n. 250], Gihan, Tommnatik, Dirsan, Piesoru-Burkuluj, Avrisel, Negoj, Domna- völgye, Bullavólgye [Fuss Trans. 372], Stiavu-verosz [Fro. VSV. VII. 198], Árpás havasai [!Sechur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur 348 CENTAURZGA. VSV. II. 171], Buesees, Csukás [Schur En. 404], Bükkhavas Borszék- nél [Salzer Reiseb. 214], Rodna havasai |? Schur En. 404, — nam ex Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 128, in alpibus Rodnensibus stirps C. plumo- sm cenuina non crescit, ibidemque vice ea C. carpatica Porc. substituitur]. var. caule ramoso 1—6 cephalo: C. carpatica Porc. En. (1878) 34 et Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 128. — Rodna havasai [Pore. l. c.]. 1139. C. Cyanus L. ze (ed. 1753) 911. — [Cyanus segetum Fl. Wett; Baumg.* En. III. — OC. Gyanus var. atropurpurea Schur! En. 405]. — "Vetések hú az egész terület mezei táján s a hegyi tájon is a meddig csak a gabonák tenyésztése tart. i 1140. C. trinervia Steph. in Willd. Spec. III. (1800) 2301. — [Cya- nus roseus Baumg.* ! En. III. (1816) 75. — Cyanus Chrysocola Eresei lord, 31.:— Odontolophus Janka ! Ost. bot. Zeit. XXXII. 980., nam filamenta sterilia! (Borsten: Janka l. c.) in tubo corollarum radian- tium provenientia, et pro more 5, in polymorpho genere Centauresm summum ad sectionem separandam sufficiunt). — Szénamezókón a mezei tájon. — Kolozsvár. szénamezején bőven |! Baumg. l. c.], Strá- zsamare hegy Kolosnál |Freyn! Kózlem. XIII. 90], Egerbegy [Wolff MNL. I. 62], Gerendi függő, Mikes mezői | Eresei Tord. 31], Záh széna- mezői [!], Kalyán [Janka Linn. XXX. 584], Katona [Janka ! ap Fuss VSV. XX. 181], Kisezég [Janka Közlem. XII. 180], Balázsfalva és Ma- rosujvár közt (Fuss Alt. Arch. 385], Morgonda [Baumg. 1l. c.]. 1141. C. axillaris Willd. spec. IIT. (1800) 2290 exlusis synonymis. — [Gyanus variegatus Baumg.* En. III. 74 cum var) a) et f), — non (Lam). — Centaurea pinnatifida Schur! Sertum n. 1406: Schur En. 405. C. earniolica Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 22; Verh. sieb. Ver. X 174. — C. seuseana Sehur ! Sertum n. 1405 ; Schur Verh. sieb. Ver. X. 174; Schur En. 405, et Auct. Trans., non Vill. Delph. III. 52. -— C. rupestris (Baumg.) Czetz! Erd. Muz. VI. 12, non L. — C. Fischeri Schur Sertum n. 1404]. — Hegyi réteken és sziklás hegyeken a mezei tájtól az alhavasi tájig. — Kolozsvár |! Baumg. 1. c.], Kara, Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvólgy, Virágosvólgy, Torda |Freyn Kózlem. XIII. 90], Tordai erdóhát | Eresei Tord. 30], Skericza Padsáegnál[!|, Székelykó (! Wolff VSV. XVI. 37], Gerendi függő (Wolff MNL. I. 62], Felsó- Gáld felett Gáld kószirtén [Baumg. l. c.|, Csáklvaikó [! Barth VSV. XIX. 144], Kecskekó |Schur En. 405] COSS Kóalja-Ohába [!], 'Tür [Barth VSY. XVIII 83], Segesvár | Fro. Schüssb. 44], Vestény, Fedeláse [Fuss Trans. 373]. Szurul Poresesd mellett, Királykó |! Schur En. 405], Duesecs | Kotsehy ZBG. III. 132], Czenkhegy Brassónál, Teszla! | Bbaumg. JE! SIR Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22], Rodna hegysége [! Baumg. 1. c., Porc. En. 34], Kóhavas, Csukás [!]. var.) C. stricta W. et K. Icones II. tab. 178 (1504). — [Cyanus varlegzatus y) mollis Baumg.*! En. III. 74 ; Fuss Trans. 373; Schur En. 405]. — Szénamezókoón. — Kolozsvár [!Schur VSV. X. 99], Kolos, Torda |Barth Arch. XV. 113], Bilak [! Baumg. 1. c.]. Brassó [Schur En. 406]. 1142. C. mollis W. et K. Icones III. tab. 219 (1812). — |Cyanus montanus Baumg. * En. III. 73. — Centaurea montana Auct. Trans., — CENTAUREA., 349 non L. spec. (ed. 1753) 911]. — Magasabb hegyvidékek sziklás füves helyein. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben (!, Gyalu felett a Meleg-Szamos mellékén, Így a Szirbi hegyen?) (! Baumg. 1. c.], Kolozs- vár [Landoz I. 10], Torda hasadéka, domi, Lunka [Freyn Kózlem. XIII. 90], Székelykó, Tilalmas [Wolff MNL. I. 62], Dumbráva Gyula- fehérvárnál (Cserni Gyulaf. 20], Limpert | Unver. ap. Fuss Trans. 372], Szurul [Baumg. l. c.] Stiavu-verosz [Fro. VSV. VIL. 128], Tópe és Urmós-tópe Alsó-hákosnál, Bucsecs, Keresztényheeység, Kóhavas [Daumg. 1. c.j, Ocsém |[Fro. Arch. III. 156], Rodna hegységén igy a Galaczhegyen [Baumg. l. c.], a Korongyis hegyen [!Schur VSV. X. 148] s egyáltalán az egész Rodnai hegységen [Porc. En. 34]. 1143. C. spinulosa Rochel Ban. (1828) 76 fig. 76. — [Cyanus eo- riaceus, C. scabiosus, C. badensis Baumg.* ! En. "IE 176—717 et Auct. Trans. nec alior. — Centaurea Scabiosa Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 913. — C. stereophylla Grisb. Iter n. 246 et Auct. Trans. !, non Bess. En. 35]. — Szántók, szőlők szélein, burjános helyeken az egész terület mezel táján. : 1144. C. Csatói (atropurpurea - spinulosa) Borb. Ertekez. IX/XVI. (1879] 26 deseript; Borb. Ost. bot. Zeit. XXVIII. (1878) 311 solum nomen. — Napos szikár hegyeken a Centaurea spinulosa Roch. és C. atropurpurea W. et K. társaságában. — Toroczkó-Szt-Gyórgy felől a Székelykoóvón |! Borb. ÓBZ. XXVIII. 311], Déva mellett a Rocsi hegyen [!]. t C. stereophylla Bess. En. (1822) 35. — A cl. Janka apud pagum Bzt-Gothard subspontanea facta. — Janka elvetette magvait Szt-Gothard mellett, s most ott el van vadulva [Janka Kózlem. XII. 179]. 1145. C. atropurpurea W. et K. Icones II. tab. 116 (? anno 1802); W. et K. in Willd. spec. III. (? 1800) citata jam tabula et pagina Ico- num W. et K. — [(Cyanus atropurpureus Baumg.* En. III. 77 pro p. — C. ealocephala Willd. En. (1809) 928, et Auct. Trans.]. — Napos szikár dombokon a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozsvár, Tordaha- sadéka és Torda-Várfalvi erdó |! Baumg. 1. c.], Koppánd hasadéka [Er- csei Tord. 30], Bzékelykó (! Winkler OBZ. XVI. 43], Tilalmas Toroez- kónál[!, Vulturésze és Skericza Padsáenál |Simk. Album 182, 184], Csáklyaikó [!Barth VSV. XIX. 145], Bilak [Baumg: 1. c.], Boieza az. Érczhegységben, Haró, Déva, Govasdia, Kóalja-Ohába [!|, Aranyihegy Piskinél [! Barth ap. Borb. Értekez. IX/XVI. 3], Kis-Muncsel, Vajda- Hunyad [Andre Bot. Zeit. XIII. 323], Aleyógy [Unver. ap. Fuss Trans. 315]. Szászsebes, Szerdahely, Nagycstür [Fuss ! Trans. 375), Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. II. 386], Szent-Erzsébet [Andre Bot. Zeit. XIII. 323], Vizakna, Bráza kószirte [Schur En. 407], Tür (Barth exs. !). 1146. C. Kotschyana Heuff. in Flora 1835. I. p. 245, — non Koch Syn. (ed. 1843) 473. — [Cyanus atropurpureus Baumg.* En. III. 77, quoad plantam alpestrem. — C. Heuffeliana Reichb. Icones XV. (1852) 27. tab. 70. — C. Kotschyana a) ochrocephala Schur Sertum n. 1410 ; Schur! En. 407 sistit specimen frigore ustum). — Havasok sziklás he- 1) Szirbi hegy valószinüleg « Silha» hegy, Felsó-Gyurkuezától délre. 350 CENTAUREA. lyein. — Retyezát [(Kotschy ap. Heuff. in Flora 1835 p. 247], Stiavu- verosz [Fro. VSV. VII. 128], Domnavólgye, Butyán [Fuss Trans. 374], Arpás havasai |!Schur VSV. III. 87], Királykó [! Schur En. 407], Kő- havas, Piroska, Teszla [! Baumg. 1. c.], Ocsém [Bielz Landk. 81 ; Schur OBZ. VIII. 22], Rodnahavasain; így : Korongyis, Galacz [! Baumg. 1. c.], Rodna többi havasán |Porc. En. 34]. 1147. C. Orientalis L. spec. (ed. 1753) 913. — [Cyanus orientalis baumg.*! En. III. 78]. — Szántók szélén és fövényes hegyi kaszáló- kon Kóhalom mellett | Baume, l. c.]. t C. collina Schur ! Sertum n. 1415 (non L.) — C. pseudocollina Schur! En. (1866) 408 — Centaurea Salonitana Vis. in Flora XII. (1829) Erg. Bl. I. 23: stirps flor; Transsilvanice aliena. — Erdély- ben nem honos. 1148. C. Biebersteinii DC. Prodr. VI. (1837) 583. — [Cyanus pa- nieulatus Baumg." En. III. 76, — non (L.). — Centaurea panieculata Auct. 'Trans., — non L. spec. (ed. 1753)912. — C. maculosa Auct. 'Trans., — non Lam. Dict. I. 669. — C. rhenana Freyn. Kózlem. XIII. 91, — non Boreau Fl. Centr. 555]. — Utak szántók mentén, legelőkön, napos dombokon parlagokon, az egész terület mezei táján. var.) C. epapposa (C. Reichenbachii Schur ! En. 408, —non DC. — C. Reichenbachioides Schur En. 409]. — Sziklás napos mészkő hegye- ken. — Székelykó |!|, Nyirmezónél a hasadékban, Keeskekó |Csató ! MNL. I. 38], Tordahasadéka, Brassó [Schur En. 409]. 1149. C. tenuiflora DC. Prodr. VI. (1837) 584. — TC. Besseriana Janka in Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 363, — non DC., ex ipso Janka Közlem. XII. 179]. — Napos dombokon Szék és Szt-Gothard közt (Janka OBZ. VI. 363], Szék és Szamosujvár közt [Janka Kózlem. XII. 179]. 1150. C. triniaefolia var.) wmbrosa Simk.* Magy. Nóv. Lap. III. (1879) 52. — Mészkóheegyek szikláin a mezei tájon. — Tordahasadéka keleti homlokzatán |Simk. l. c.], Gyulafehérvár [Haynald herb. !]. t 1151. C. Herbichii Janka in Flora 1858. II. 441. — [C. maeuloso »« Beabiosa Neilr. Malv-Nachtr. 122]. — A Mezőségen [Janka 1l. c.]. 1152. C. solstitialis L. spec. (ed. 1753) 917. — [Cyanus solstitia- lis Baumg.* En. III. 79. — Calcitrapa solstitialis Schur Sertum n. 1389. — Caleitrapa Adami Schur! En. 409]. — Parlag dombokon, utak, árkok és szántók szélein a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Torda [! Baumg. l. c.], Kara, Boós, Berkenyes, Virágosvölgy, Botoromvölgy [Freyn Közlem. XIII. 91], Egerbegy, Záh [! Ercsei Tord. 32], Bor- bánd |!|, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Szászsebes, Déva, Dobra |! Baumg. 1. e.], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 22], Székácsvólgy [Csató Szé- kács 265], Nagyszeben, Vizakna [Andrae Bot. Zeit. XIII. 323], Szer- dahely, Kisludas, Nagyapold, Nagycsür, Szelindek (Fuss Trans. 376], Kiscsűr, Reussdörfel (Schur En. 409], Felső-Bajom [Kayser ap. Fuss Trans. 3761, Balázsfalva Hosszúaszó, Mikeszásza (Barth VSV. XVIII. 83], Segesvár | Freyn Kózlem. XIII. 91]. 1153. C. Calcitrapa L. spec. (ed. 1753) 917. — [Calcitrapa Hip- popheestum Gártn.; Daumg.* En. III. 69]. — Legelőkön, szikár dom- CENTAUREA. — CRUPINA. — LAPSANA. — APOSERIS. — ARNOSERIS. 351 bokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Gyalu, Gyulafehérvár, Déva [Baumg. Il. c. 1154. C. Iberica Trev. in Spreng. Syst. III. (1826) 406. — (C. ibe- riea Janka* Ost. bot. Zeit. VI. 363]. — Legelókón Szék és Szamosuj- vár közt [Janka l. c.], Szt Gothard |Walz. exs. !]. 295. Crupina Cass. in Dict. Scienc. Nat. XLIV. 39. 1155. C. vulgaris Cass. I. c. — (C. vulgaris Janka" Linn. XXX. 585]. — Szikár napos dombokon a mezei ur — Szt-Gothard [Janka ! l. c.], Szászsebes, Szászváros, Dobra, Zám [Schur En. 410]. 2396. Liapsana L. gen. n. 919. 1156. L. communis L. spec. (ed. 1753) 811. — |L. communis Baumg.* En. III. 46]. — Erdei vágüsokon, eyümolesósekben, utak, ke- rítések mentén az egész terület mezei táján közönséges. var.) L. glanduloso-pilosa Schur En. (1866) Scu [L. commu- nis 6) eglandulosa Simk. Kózlem. XV. (1873) 569]. — Napos szólódom- bokon Szt-Erzsébet mellett [Schur l. c, |. 297. Aposeris Neck. elem. I. 57. 1157. A. foeiida L. spec. (ed. 1753) 808 sub Hyoseride. — |Lap- sana foetida Scop.; Daumg.* En. III. 45. — Hegyvidékek árnyas ned- ves erdeiben a mezei tájtól a havasalji tájig, fókép a bükkoósekben. — Csuesa |Freyn Kózlem. XIII. 92], Kolozsvá ár '!Landoz I. 10], Bánya- bükk, Ajton, Ród [Freyn Kózlem. XIII. 92], Torda hasadéka és erdeje [Wolff MNL. I. 62]. Tilalmas Toroez körnél, Krakkóivölgy a Kecskekő felé, Mamuthegy Gyulafehérvárnál, Csepilor-völgy a Biharhegység- ben[!] Vidra, "Kórósbánya (Kern. ÓBZ. XXII. 1507. Nagyág. Déva, Haró, y ajda- Huny: ad [!], Rety ezát hegység |! Csató Erd. Muz. IV. 83], Hátszeg, Kitid, Petrény |Csató Erd. Muz. VI. 22], Feredógyógy, Nagy- apold [Fuss Trans. 378], Nagydisznód, Szt-Erzsébet |Daumg.! Il. c.], Nagyestür, Szászujfalu, Talmács, Giresau | Fuss l. c.], Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 841], Segesvár, Nagybun, Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó, Rozsnyó [Baumg. l. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 30), Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 34]. Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 11], hoskány, Hét- falu hegyvidéke |! . 298. Arnoseris Gáürtn. de Fruct. II. 355 tab. 157 f. 3 1158. A. minima L. spec. (ed. 1753) 809 sub Hyoseride. — [A. pusilla Gártn. ; Baumg.* ! En. LII. 45]. — Napos fóvenyes szántókon. — Fogaras, Garad, Brassó, Kezdi- Vásárhely, Almás, Osdola [ Baumg. 1. c.]. SIMONKAI : Erdély flórája. 26 e Ot [Es CICHORIUM. — LEONTODON. 299. Cichorium L. gen. n. 991. 1159. C. Intybus L. spec. (ed. 1753) 813. — (C. Intybus Baumg.* En. III. 48. — C. divaricatum Janka Linn. XXX. 586, ex verbis ipsius Janka, — non Schousb.. — Szántókon, mezőkön, legelőkön, parlag helyeken az egész terület mezei táján. FC. Endivia L. l. c. colitur in hortis. Helyenként termesztik. t Thrincia hirta Baumg. ! En. HI. 15, et Auct. Trans.; Th. his- pida Schur En. 356, — non Roth: ad Leontodon hispidum L. per- tinent. 300. Leontodon L. gen. n. 912. 1160. L. autumnalis L. spec. (ed. 1753) 798. — [Apargia autum- nalis Hoffm.; Baumg.* En. III. 19. — Oporina autumnalis Don.]. — Legelókón, mezőkön, kaszálókon az egész területen közönséges a me- zei tájtól a havasalji tájig. var. L. Taraxaci L. spec. (ed. 1763) 1125 sub Hieracio. — [A par- già Taraxaei Willd. spec. III. 1550; Baumg.* ! En. III. 19; et Auct. Trans., — non Leontodon Taraxaci Loisel. ; nee Koch Syn. 480. — L. autummnalis a) alpigenus, b) nigrohirsutus, g) pratensis Schur! En. 356. — L. pratensis Reichb. Germ. Exc. 253. — L. oligocephalus Schur! En. 357. — L. autumnalis var. hirsuta Schur Verh. sieb. Ver. X. 126]. — Osszes havasi legelóinken, honnan az elóhegységekre is leszáll. — Biharhavasok |! Kerner OBZ. XXII. 150] Retyezáthava- sok [!|, Kerezesora, Arpás és Bráza havasai |! Schur En. 356—7 |, Keresz- tényhegység |!|, Buesees, Csukás |Baumg.! l. e.], Vizakna, Kolos, Deés [Behur En. 356], Rodna (Schur VSV. X. 126] és havasai |!]. Büdös, Csomád |!]. 1161. L. croceus H:enke in Jaeq. coll. II. (1788) 16. — [Apargia aurantiaea W. et K. in Willd. spec. IH. (1800) 1547 ; Daumg.* En. ILI. 16. — Leontodon pyrenaicus Auct. Trans. — non Gouan Illust. 55, quis stirpem suam floribus flavis przditam «foliis-ovata lanceolatis» dignoseit. — Leontodon alpimum Schur Verh. sieb. Ver. X. 164; Pcehur En. 357, — non Apargia alpina Host. Syn. 423, nec Willd. spec. III. 1547. — L. squamosum Schur En. 357, — non Lam. — Apargia Gouani Schur Sertum n. 1661; Schur En. 358, — non Schleich. — Pieris saxatilis Auct. Trans., — non All.)J. — Havasok köves legelóin. — Kolozsvár |? Landoz II. 33], Muntyele-mare |Freyn Kózlem. XIII. 92], Bihar, Kukurbeta, Gejna | Kern. OBZ. XXII. 151], Retyezát, Strá- zsa |Baumg. 1. c.], Cibinjézer [Csató Cibinjézer 310], Szurul, Csorte, Negoj, Domnavolgye |Fuss! Trans. 380], Arpashavasai (bőven ! Schur VSV. III. 87], Terieza [!], Ucsa-mare [Fuss 1. c.], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Bucsees Kóhavas [Baumg. 1. c.], Ocsém [Schur VSV. X. 164 sub L. alpino), Rodna havasai |! Baumg. 1. c.], Arszul és Cziblesz Szolnoki havasok | Baumg. 1. e.]. 1161/5. L. medius Host. Fl. Aust. II. (1831) 404 sub Apargia. — [Apargia aurea Baumg." En. III. 16, — non Leontodon aureum L. LEONTODON. 35 Syst. ed. X. 1193. — Geracium aureum Schur En. 377 ; Fuss Trans. 394, Czetz Erd. Muz. VI. 15, — non Reichb. — Apargia crocea Willd. spec. III. 1548, — non L. croceum Hznke. — L. pyrenaicus y) pin- natifidus Koch Syn. ed. II. 481. — L. Pseudotaraxaei Schur! En. 351]. — Havasok sziklás legelóin igen szórványosan. — Csorte, Podri- csel [Fuss Trans. 380], Ciganest völgye felett a Bucsecs tetóm [! Schur En. sub L. Pseudotraxaci|, Szimbaslafa, Szeieson, Preláz Beszterczei havasok és Korongyis, Unókó Rodnai havasok | Baumg. l. c.|, Mihajassa (Porc. En. 34], Gergeleu [Porc. Naseud. 112]. 1162. L. hispidus L. spec. (ed. 1753) 799. —- | Apargia hispida Baumg.* En. III. 18. — Apargia incana Baumg. En. III. 17, non Scop. — L. ineanus Auct. Trans., non Schrank. — In herbario Schu- riano lembergiensi «e lapidosis Kronstadt» sub nomine Leontodoms incami stirps Leontodonis Derinii Bartling invenitur, sed stirps illa certe non in Transsilvania lecta est. — L. asperrimus Schur! En. 358, — non Willd. spec. IIT. 1507 sub Scorzonera. — L. hyoserioides c.) sca- ber Schur! En. 359. — Thrinica hirta Baumg. ! En. III. 15, et Auct. Trans, — non Roth. — Th. hispida Schur En. 356, non Roth]. — Kaszálókon, legelőkön, erdők tisztásai az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 1162/b. L. Caucasicus MB. Taur. Cauc. II. (1808) 247 sub Apar- gia. — [Apargia alpina Daumg.* En. III. 17, — an etiam Host. L. hastilis v) banaticus Heuff. Zool. bot. Ges. VII 145. — L. Villar- si Schur Sertum n. 1661. — L. repens Schur Verh. sieb. Ver. X. 148]. — Havasok sziklás füves lejtőin. — Retyezát havasok [!], Szurul [PBaumg. l. e.], Kerczesora havasai |Bchur En. 359], Árpás havasai [!Sehur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur VSV II. 171], Bucsecs |Baumg. l. c.], Keresztényhegység [!], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 99], Rodna havasai [Baumg. l. c.; Porc. En. 34], Preláz, Cziblesz, Arszul [Baumg. l. c.]. 1162/c. L. danubialis Jacq. En. (1769) p. 139 et 270. — [L. has- tile L. spec. (ed. 1763) 1123. — Apargia hastilis Daumg.* En. III. 18. — L. longifolius Schur! En. 358. — L. hyoserioides Schur ! Sertum n. 1664; Schur En. 359]. — Hegyvidékek kaszálóin. — Csucsa [!], Ko- lozsvár | Landoz II. 33], Vidra és Szkerisora a Biharhegységben, Zám |!], Valeriaszka|!], és Plostyina a Retyezát hegységben. (Csató Erd. Muz. IV. 82], Székácsvölgy [Csató Székács 265], Nagyszeben (!], Kisdisznód, Götzenberg, Porcsesd [Fuss Trans. 380], Arpás és Fogaras havasai 'BSchur En. 358 sub L. longifolio], Brassó [!], Kereszthegy [Janka Linn. XXX. 587]. Besztercze | Herzog Bistr. 30], Görgény vidékén a Különcz- kövön [Walz. MNL. III. 68], Rodna vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 11; Porc. En. 34], Gáncs [Czetz I. c.]. 1163. L. asper W. et K. Icones II. 114 tab. 110 [? 1802) ; W. et K. in Willd. spec. III. (? 1800) 1553 citata jam pagina et tabula 1co- num W. et K., — sub Apargia. — |Apargia aspera Baumg." En. III. 18. — L. crispus Janka Linn. XXX. 586; Landoz II. 33; "Schur En. 360, " — Freyn Közlem. XIII. 92, — non Vill. — L. tenuiflorus Landoz II. 33. non DC. — Apargia ter gestina Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 366, — 967" 354 PICRIS, — HELMINTHIA. — TRAGOPOGON. non Hoppe;.. — Köves vagy agyagos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Baumg. 1. c.], Kolos, Boós |Freyn Közlem. XIII. 92], Tordahasadéka [!Schur VSV. X. 75], Szt-Gothard [Janka OBZ. VIII. 366], Dombró, Záh, Aranyos melléke Borrév és Padság közt |!|. Szke- rica Padságnál, Székelykó 'Toroczkónál [Simk. Album 184, 176]. Nagy- nyed, Gyulaféhérvár |! Baumg. 1. c.|, Benedek, Csáklya, Szt-Mihálykóve Tótfalunál[!, Déva |Baumg. 1. c.], Kaprucza hegy Vajda-Hunyadnál, Keczenyás hegy Govasdiánál|!, Szászsebes, Rothberg, Szt-Erzsébet, Talmáes (Fuss! Trans. 381], Nagycsür [Andre Bot. Zeit. XIII. 324], Medgyes, Szászivánfalva, Nagyselyk, Szászesanád, Dalázsfalva, Mike- szásza, Kisekemezó, Naeyekemezó [Barth VSV. XVIII. 84], Kóhalom | Baume. I. c.], Brassó |! Schur En. 360], Ocsém |Schur OBZ. VIII. 22], Szt- Domokos [Fuss Trans. 381], Desztereze | Herzog Bistr. 30], hodna, Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 11], Tópehegy Alsó-Rákosnál |!]. 301. PPicris L. gen. n. 907. 1164. P. hieracioides L. spec. (ed. 1753) 792. — | P. hieracioides Baumg.* En. III. 13. — P. ruderalis Schmidt, et P. paleacea Vest, apud Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 129). — Kertek, erdók cserjések szé- lein, parlagokon, az egész terület mezei táján. 1164/5. P. crepoides Sauter in Flora XIII. b) (1830) 409. — |P. pyrenaica Landoz^ I. 10, — non L. — P. hispidissama Landoz II. 33, — non Bartl. P. prenanthoides Schur! En. 360. — P. oligoce- phala Schur! En. 361. — Erdők cserjések szélein a hegyi és havasalji tájon, hol a P. Mieracioidest helyettesíti. — Kolozsvárt a Bükkön és a Malomvólgyben |! Landoz Il. c.; Simk. MNL. II. 148], Albák és Szke- risora közt a Nagy-Aranyos völgyében, Szkerisoránál a jégbarlang felé, Vulkánhegy |!|, Lepusnik völgye a Retyezáthegységben |! Borb. Kózlem. XII.76], Szelindek |Schur En. 360], Giresau és Vestény közt a Kuhbergen, Arpáspatakánál |!,, Czenkhegv Drassónál, Kóhavas, Tö- mósszorosa |Sehur! En. 361]. Predeál[!. Rodna hegysége |Porc. Naseud. 111], Garcsinvölgy és Zajzonvólgy Hétfalunál |! |. 302. Helminthia Juss. gen. 170. 1165. H. echioides L. spec. (ed. 1753) 792 sub Picride. — |H. echioides Landoz* I. 10; II. 33]. — Kolozsvár mellett a Koporsóknál [Landoz 1. c.]. t Tolpis barbata (L.) ad oppidum Nagyszeben indicata |Schur En. 373], et Hedypnois cretica (L.) ad oppidum Kolozsvár indicata, — in flora nostra locum non habent. — Nálunk egyikök sem honos. 303. Tragopogon L. gen. n. 905. 1166. T. orientalis L. spec. (ed. 1753) 759. — IT. pratensis Baumg.* En. IIT. 7 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 789. — [2v Qt Qt TRAGOPOGON. — SCORZONERA. T. undulatus Baumg. En. III. 8, et Auct. Trans. — non Jaeq. — T. porrifolius Schur ! Sertum n. 1674; Schur En. 361; Schur Verh. sieb. Ver. VI. 96, — non L. spec. 789. — 'T. transsilvanieus Schur! En. 361]. — Kaszálókon, mesgyéken, utak mentén az egész terület mezei jani kózónséges. 167. Y: campestris Bess. En. 11822) 84. — | T. major Baumg.* En. Hr S, et Auct. Trans., — non Jacq... — Szikár napos dombokon, kaszálókon, szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 10], Kolos (Janka ÖBZ. XVIII. 266], Boós, Berkenyes, Virágosvölgy "(Freyn Kózlem. XIII. 99]. Torda [Ercsei Tord. 80], Szt-Gotthard [Janka! ap. Fuss VSV. XIX. 207], Csombord [Csató MNL. I. 38], Dombró, Borbánd, Gyulafehérvár, Szt-Mikálykóve Tótfalunál, Déva, Vajda- Hunyad [!], Szt-Gyórgy- Válya | Csató E rd. Muz. VI. 29], Veres- patak [Janka ÖBZ. XVIII. 266], Magyar-Bagó (Barth Arch. XV. 113], Nagyselyk, Csiesóholdvilág, Szászesanád, Hosszüaszó. Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó (Barth VSV. XVIII. 84], Medgyes |Salzer VSV. VI. 96], Segesvár [Fro. Schüssb. 44], Szt- Erzsébet, Nagycsűr, Szerdahely [Fuss n rans. 2 Koneza |Csató Székács 265], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 383 t T. floccosus W. et K. — Kolozsvár [Landoz II. 33. 304. Scorzonera L. gen. n. 906. 1168. S. Austriaca Willd. spec. III. (1800) 1498. — (S. austriaca baumg.* En. III. 8. — 5. angustifolia heichb. Germ. Exc. 275, — non ip — Napos sziklás dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 10], Tordahasadéka | Wolff MNL. I. 62], Vereshegy Szász- sebesnél |Csató Székács 265], Szerdahely, Talmács (Fuss Trans 383], Szelindek, Szt-Erzsébet |Schur En. 362], Nagycsűr [Andrae Bot. Zeit. XIII. 324], Medgyes [Balzer VSV. VII. 91], Brassó [Schur En. 3627, Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 383]. 1169. S. humilis L. spec. (ed. 1753) 790. — [S. humilis Baumg.* En. III. 9. — S. lanata Schrank, et Auct. Trans.|. — Kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin |!Landoz I. 10], bánffy- Hunyad, Szt-László, Torda (Fuss Trans. 384], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 20], Nagyszeben, Arpásfalu [Schur En. 362], Lóvete, Oláh- falu | Baumg. 1. c.]), Homoródfürdő és Ujfalu közt |Fro VSV. VIII 102]. 1170. S. parviflora Jacq. Fl. Aust. IV. (1776) t. 305. — (S. parvi- flora Baumg.* En. IIT. 10].-—Szikes réteken a mezei tájon. — Kolozs- vár |!Landoz I. 101, Szamosfalva|!|, Kara, Boós, Botoromvólgy és Virágosvóley |Freyn Kózlem. XIII. 92), Kolos, Torda, Deésakna [! Baumg. 1. c.], Záh [!], Koncza [Csató Székács 265], Tür [Barth VSV. XVIII. 84], Felsó-Bajom |Salzer Reiseb. 586], 1 arája [Baumg. 1. c.]. 1171. S. Hispanica L. spec. (ed. 1753) 791. [S. hispanica Baumg.* En. III. 10. — 5. lanuginosa Daumg.* ! En. TIL 9]. — Napos dombok kaszálóim és szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár [! Lan- doz I. 10], Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvölgy és Virágosvölgy 306 SCORZONERA. — PODOSPERMUM. [Freyn Kózlem. XIII. 92], Torda [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 197], Gerendi függő |! Wolff MNL. I. 62], Székelyk6, Dilak |! Baumg. 1. c.|, Nagyenyed, Sárd szólói, Vajda-Hunyad szénamezói | bőven !|, Kecskekó [Schur En. 363], Szászsebes, Kisludas [Fuss VSV. XIV. 197], Nagy- csűr |! Andre Dot. Zeit. XIII. 324], Szászivánfalva, Nagyselyk, Szász- csanád, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyeke- mező [Barth VSV. XVIII. 84], Keresztényhavas, Ocsém |Schur En. 363], Bonyha, Lóvete, Oláhfalu, Elekes, Mezőség |Daumg. l. c.!, Bzászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XIV. 197]. 1172. S. stricta Horn. H. Havn. II. (1815) 750. — [S. taurica Janka" Linn. XXX. 587, — non MB. ex ipso Janka Kózlem, XII. 180]. — Napos szikár kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár széna- mezóin |! Wolff" ap. Janka Linn. XXX. 587], Szt-Gotthard, Katona és Kis-Czég közt, Záh [Janka Közlem. XII. 180]. 1173. S. purpurea L. spec. (ed. 1753) 791. — [S. purpurea Daumg.* En. III. 11]. — Napos dombok kaszálóim a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 10], Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvólgy és Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 92], Gereudi függő [Wolff MNL. I. 62], Torda, Nagycsűr, Rothberg |Fuss Trans. 384], Szt-Erzsébet (Fuss! Alt. Arch. II. 382], Medgyes, Kiskapus, Baromlaka, Hosszú- asszó [Barth VSV. XVIII. 84], Segesvár, Keresd, Prodt [Baumg. 1. c.). Bolnokhegy, Garcsinvölgy Hétfalunál[!], Brassó, Szászrégen [Fuss Trans. 384], Rodna hegyvidéke ( [Porc. En. 35]. 1173/b. S. rosea. W. et i dis Willd. spec. III. (1800) 1502. — (5. rosea Baumg.* En. III. 10]. — Hegyvidékek kaszálóim a me- zel tájtól a havasi tájg. — Torda, Gerend [Eresei Tord. 123], Bilak, Verespatak, Vidra hegyei (!], Biharhavasok (|! Kern. ÖBZ. XXII. 192], Retyezáthavasok [!Csató Erd. Muz. IV. 82], Pareng havasok [!], Gótzenberg [Ormay exs.!], Csindrel, Dersán, Negován- mare, Présbe, Vurfu-negru, Czibinhavasok [Fuss Alt. Arch. II. 3821, Szurul, Burkáes, Avrisel, Csorte, Dutyán [Fuss Trans. 384], Mirie [Fro. VSV. VII. 125], Negoj, Arpás havasai [! Fuss Alt. Arch. II. 382], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Vurfu-Luci, Pojána Moru- luj [Baumg, l. e.], Királykó [!Schur En. 363], Bucsecs, Kóhavas, Ke- resztényhegység, Szászesávás, Donyha |! Baumg.l. c.], Ocsém |Schur ODZ. VIII. 23], Kelemenhavas, Pietrille-Askuzite [Fuss Alt. Arch. II. 382], Hegyes a Tolgvesszorosnál |Salzer Reiseb. 233], Rodna havasai, Arszul, Cziblesz, Guttin [Baumg. I. c.]. 305. Podospermum DC. Fl. Franc. IV. 61. 1174. P. canum C. A. Meyer Verz. Cauc. (1851) 62. — |Seorzo- nera octangularis Baurng."! En. III. 12, — non Willd. spec. III. (1800) 1506. — Podospermum Jacquinianum Koch Syn. (ed. 1837) 426, — nam uno eodemque loco specimina tam fascieulis sterilibus praedita, quam fasciculis talibus destituta conmiscue nascuntur. P. heterophyllum Schur! Verh. sieb. Ver. X, (1859) 61 ; Schur En. 364, non C. Koch in Linn. XXII. (1849) 275. — P. caleitrapifolium T1 PODOSPERMUM, — HYPOCHAERIS. 351 Schur En. 364. — non DC.]. yeken, szikes réteken a mezei tájon, — de Ejszak-Erdélyben hiányzik. — Kolozsvár |! Lan- doz II. 33], Szamosfalva|!], Apahida, Kara, Boós, Dotoromvólgy és Virágosvolgy |Freyn Kózlem. XIII. 93], Kolos [Schur VSV. X. 111], Torda [Schur VSV. X. 78], Szék [Janka Linn. XXX. 587], Záh, Czi- kud, Mezőcsán, Maros- Décse, Boros-Bocsárd, Borbánd és Vajasd felett a Bilakon [!], Gyulafehérvár [Janka l. c.], Déva, Vajda-Hunyad széna- Eier ri^ Nádasd [Csató Erd. Muz. VI. 99], Szászsebes (Schur VSV. X. 61], Kutfalva [Csató Székács 265], Kiscsür, cuero [Fuss Du 38 5], Reussen, Kakasfalva ([Schur En. 364], Segesvár | Baumg. l. e.), Brassó [Schur En. 363]. var.) foliis omnibus integris linearibusque : P. integrifolium Schur En. (1866) 364. — |Scorzonera angustifolia Baumg.* En. III. 11, non L. — Galasia villosa Auct. Trans. — non Cass. — ER macrorrhiza Landoz ! I. 10, — non Schleich]. — Napos füves dombo- kon. — Kolozsvárt a Hója hegyen [Landoz herb.! sub Scorzonera macrorrhiza|, Bilak |!Schur En. 364], Déva! Marosnémethi, Tópe- hegy [|Baumg. l. c.]. 1175. P. laciniatum L. spec. Cd 1753) 791 sub Beorzonera. -— [Scorzonera laciniata L.; Daumg.* gustissimum Schur Sertum n. 1683. — Scorzonera iE caR ENS Miscell. Bot. II. (1806) 25]. — Szántók közt s azok közelében napos füves helyeken. — Kolozsvár [!Landoz I. 10], Torda [Fuss Trans. 385], Kolos, Marosujvár |Sehur En. 364], Gyulafehérvár és Borbánd közt gyérenl[!], Koncza [Csató Székács 265], Bokoly, Szerdahely. Vizakna, Reussen, Szelindek, Szt- Erzsébet [Fuss Trans. 385], Balázs- falva, Hosszúaszó, Mikeszásza. Kisekemező [Barth VSV. XVIII. 84], Segesvár | Fro. Schássb. 44], Parajd [Salzer Reiseb. 55]. var.) P. integrifolium Doll. Rhein. Fl. (1843) 539. — Kolozsvárt a Melegvólgyben |!|. 306. Hypocheris L. gen. n. 918. 1176. H. radicata L. spec. (ed. 1753) 811. — (H. radicata Baumg.* En. III. 48. — H. glabra Baumg,! En. III. 47, et Auct. Trans., est forma minor, foliis integrioribus — H. subalpina Schur En. 365. — H. Balbisii Sehur Sertum n. 1686, — non Lois]. — Mezókón, legeló- kón a mezei és hegyi tájon. — Csucsa |! Feicht. Kózlem. IX. 99], Ko- lozsvár | Landoz I. 10], Beles patakánál [|Baumg. herb. ! sub H. glabra], Torda [Wolff MNL. I. 62], Tibor a Csáklyaikó vidékén, Buesum, Ve- respatak, Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyein a Biharhegységben, Nagyág, Váralja és Kovrágy közt [!], Kovrágy, Jó- Valcsel [Csató Erd. Muz. VI. 22], Váralja, Lepusnik völgye [Feicht. Közlem. X. 83]. Nagyszeben, Kisdisznód, Zood, Présbe, Verestorony szorosa, Giresau [Fuss Trans. 386], Arpás hegysége |Schur En. 365], Segesvár [Fro. Schüssb. 45], Medgyes, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyeke- mező [Barth VSV. XVIII. 84], Rodna hegységén [Czetz ! Erd. Muz. VI. 16], Bolnokhegy, Kóhavas |!.. 358 HYPOCHAERIS. — TARAXACUM. H. maculata L. spec. (ed. 1753) 810. — |H. maeulata. Dbaumg.* En. III. 47. — Achyrophorus maculatus Scop.]. — Hegyi kaszálókon a mezei tájtól a havasalji tájig. — Dragánvóleye a Vlegvá- sza hegységben |!|, Kolozsvár |!Landoz I. 10], Kolos, Boós, Felek, Bányabükk, Torda |Freyn Közlem. XIII. 921, Bilak, Tótfalu, Veres- patak, Bucsum, Vidra a Biharhegységben. Nagyág, Vajda-Hunyad szénamezői [!], Ruszka |!Hazsl. Közlem. X. 253], Retyezáthegység |! Csató Erd. Muz. IV. 82], Hátszeg |Csató Erd. Muz. VI. 22], Szász- város, Vizakna, Nagycsűr, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Gi- resau [Fuss Trans. 386], Arpás hegysége, Brassó hegyei |! Schur En. 365], Segesvár | Fro. Schüssb. 44], Medgyes, Baromlaka, Monora, Tür, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 85], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 386], Unókó |Sehur VSV. X. 138], Rodna hegysége, Gáncs (Czetz! Erd. Muz. VI. 16], a Bolnokhegyen bőven s egyáltalán Hét- falu hegyvidékén a havasokig |! |. var.) gracilis, minor. foliis immaculatis : Achyr ophorus apargioi- des Schur Verh. sieb. Ver. X. (1859) 148. — | Ach. microcephalus Schur ap. Czetz Erd. Muz. VI. 10]. — Magasabb hegyvidékek szikár hegyein. — Padság hegyein |!|, Korongyis "Schur l. e.]. 1178. H. Helvetica Jaeq. Fl. Aust. IT. (1774) tab. 165. — |(H. uni- flora Vill. Prosp. (1779) 37; Daumg.* En. III. 46. — Achyrophorus- helveticus Schur En. 365]. — Havasok sziklás mezőin. — Retyezát- havasok, Czibinhavasok |! Daumg. l. c.|, az egész Fogarasi hegylánezo- lat havasain |! Baumg. l. c.|, Királykó |!]|, Bárczaság havasai így a Bu- esees |! Baume. l. c.], Csukás [Fuss Trans. 386], Har eitta, Széphavas | Baumg. l. c.], Henyul Borgónál (Fuss Trans. 386], Rodna havasai, Szolnok havasai |Baumg. l. c.] így a Czibleszen |Bielz ap. Schur VSV. It I: 307. Taraxacum Hall. Hist. Stirp. Helv. I. 23.. 1179. T. serotinum W. et. K. Ieones II. tab. 119 (? 1802) sub Leontodonte ; W. et K. in Willd spec. III. (? 1800) 1545 citata jam ta- bula et pagina iconum W. et K. — |Leontodon serotinus W. et K.; Baumg.* En. HI. 14|. — Szikár napos dombokon főkép mészkóvón. — Déva [Baumg.! 1. e.|, Nagyszeben |? Schur En. 366]. — In alpe Ko- rongyis ubi apud Fuss Trans. 357 indicatur, non nascitur. 1180. T. officinale Wiec. Primit. Fl. Holsat. (1780) 56. — (T. offi- cinale Baumg.* En. III. 14. — Leontodon Taraxacum L. spec. (ed. 1753) 798 excl. var. £). — T. purpurascens Schur En. 366]. — Kaszá- lókon legelókón s egyébb füves helyeken az egész terület mezei és hegyi táján kózónséges. 1180,2. T. nigricans Kit. in Schult. Ostr. Fl. II. (1814) 405 sub Leontod. — | Leontodon alpinum Hoppe in Sturm Heft. 41 (1816 ?). — T. alpinum Sehur* VSV. I. 105. — T. levigatum Auct. Trans., non Leontodon levigatus Willd. spec. III. 1546. — T. ERO DENT Grisb. Iter. 349. — T. caucasieum Sehur Sertum n. 1694; En. 367, — non Leontodon caucasicus Stev. in Mem. Soc. Mosc. IV. 60. — T. Ste- TARAXACUM. — CHONDRILLA. 359 veni Fuss Trans. 388, an etiam DC. Prodr. VII. 149. — Leontodon glaucescens Salzer heiseb. 318, — non MB.]. — Osszes havasaink le- gelóin közönséges |!|. 1180/c. T. corniculatum Kitaibel in Schultes Ost. Fl. (ed. 1814) II. 406 sub Leontod. — |Leontodon glaucescens MB. Taur. Ud HI. (1819) 530; Schur Sertum n. 1695. — T. erythrospermum Andree. 1. — Napos füves helyeken a mezei tájon ; az Unókó havason csak az előbbi terem. — Csucsa [Freyn Közlem. XIII. 93], Kolozsvár, Déva, Vajda- Hnnyad várhegye, Keczenyás hegy Govasdiánál|!|. Vereshegy Szász- sebesnél [Csató Székács 265], Nagy szeben, Brassó |Schur ! En. 367], Monora, Hosszáaszó [Barth ! Arch. XV. 114], Rodnavidéke |Porc. En. 35], Szt-Gothard [Janka Kózlem. XII. 150 |. 1180/d. T. paludosum Scop. Carn. (ed. 1772) II. 100 sub Hedyp- noide. — |Apargia livida Baumg." En. III. 15 ex citationibus. — Leontodon palustre Huds. Fl. Ang. (ed. 1778] 339; Smith Fl. Brit. II. (1799) 823. — Leontodon lividus W..et K. im Willd. spec. III. (? 1800) 1545 citata jam tabula et pagina 1conum W. et K.|. — Ned- ves mocsaras réteken a mezei tájon. — Kolozsvár, Valkó |Daumg. 1. e.], Nagyszeben [Schur En. 367], Szászesanád [Fuss Trans. 388], Medgyes, Baromlaka, Asszonyfalva, Csicsóholdvilág, Monora, Balázs- falva [Barth VSV. XVIII. 85], Segesvár, Nagybun, Brassó, Lóvete, Besztercze [Baumg. l. c.], Rodna vidéke |Pore. En. 35], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 1180/e. T. leptocephalum Reichb. Germ. Exe. (1831) 270. — (T. mierocephalum Schur ! En. (1866) 367]. — Szikes nedves réteken. — Bzászsebes és Szerdahely o a Székács mentén |Bchur l. c. |. 308. Chondrilla L. gen. n. 910. 1181. Ch. juncea L. spec. (ed. 1753) 796. — |Ch. juncea Daumg.* En. III. 42). — Homokos vagy kóvecses szikár helyeken, így külónó- sen szőlők közt; de HEjszakkeleti-Erdélyben hiányzik. Kolozsvár (Landoz I. 10], Mohács, Várfalva. Borrév, Padság |!], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 20], Tótfalu, Déva, Piskitől Pujig az egész Sztrigy völgye mentén [!]. Szt-Gyórgy-Válya |Csató Erd. Muz. VI. 23], Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 388], Székácsvóolgy |Csató Székács 265], Vizakna, Reussen, Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Talmács, QUOC (Fuss Trans. 388], Medgyes, Nagyselyk, Kisselyk, Monora, Tür, Balázsfalva, Hosszü- aszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó (Barth VSV. XVIII. 85] var.) foliis latioribus et setaceo ciliatis: Ch. acanthophylla Borkh. ap. Becker Fl. Frankf. (1828) 311; item ap. heichb. Germ. Exc. (1831) 271. — [Ch. latifolia Koch. Syn. (ed. 1843) 493; Schur* Ser- tum n. 1696; Schur En. 366, — non MB.]. — A tóalak társaságá- ban szórványosan. — Déva szólói kózt[!], Szászváros [Unver. VSV. VII. 33], Szt- Erzsébet, Mezőség |Schur En. 566]. 4 Ch. prenanthoides Scop. Carn. (1772) II. 100 t. 49 sub Lactuca. — [Ch. prenanthoides Vill. Voy. Bot. (1812) 16; Schur* Sertum n. 1697]. — Mészkóhavasok tórmelékein. — Bucsecs (Schur En. 366]. 360 PRENANTHES. — LACTUCA. 309. Prenanthes L. gen. n. 911. 1182. P. purpurea L. spec. (ed. 1753) 797. — [P. purpurea DBaumg.* En. III. 43. — P. Wolffiana Schur En. 369]. — A hegyi és havasalj táj árnyas sziklás erdeiben. — Kolozsvárt a Bükkón |! Lan- doz I. 10], Dányabükk, Muntyele-mare |Freyn Kózlem. XIII. 93], Torda város-erdeje | Wolff MNL. I. 62], Mamuthegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 20], Vidra a Biharhegyséeben |!|, s innen a Bihar felé [Daumg. l. c.], Ruszka |! Feicht. Kózlem. X. 84|, Retyezáthegységben a Nyegrun [Csató Erd. Muz. IV. 32], és a Dobruna pataknál (!]|, Vul- kány | Baumg. l. c.), Felsó-Sebeshely, Guraró, Gótzenberg [Fuss Trans. 389], Szurul | Bbaumg. l. c.|, Arpás hegysége|!| Brassó hegyei [Schur En. 368], Keresztényhegység, Kóhavas, Predeal, Bucsecs, Rodna hegy- sége |! Baumg. l. c.], Garcesinvólgy, Zajzonvólgy |! |. 310. Lactuca Tournf. Inst. t. 967. 1153. L. muralis L. spec. (ed. 1753) 797 sub Prenanthe. — | Chon- drilla muralis Baumg.* En. 43. — Mycelis muralis Reichb. Germ. Exe. (1851) 272. — Cicerbita muralis Wallr. Sched. 436. — Phoenixopus muralis Koch Syn. (1837) 430]. — Parlagokon s erdőkben az egész te- rület mezel és hegyl táján. 1184. L. viminea L. spec. (ed. 1753) 797 sub Prenanthe. — |Pre- nanthes viminea L.; Baumg.* En. III. 44. — Phoenixopus vimineus Reichb. Germ. Exc. 2731. — Szikár napos dombokon, szólók közt, utak mentén a mezei tájon. — Torda |!Freyn Kózlem. XIII. 93], Várfalva, Vidaj[!|, Borrév, Runk és Padság völgyei [! Freyn. l. c.], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 20], Vidra a Biharhegységben, Déva, Govasdia. Aranyihegy Piskinél|!], Lóvete, Harcitta |Baumg. l. e.]. 1185. L. saligna L. spec. (ed. 1753) 796. — L. saligna Baumg.* En. III. 42]. — Szántók, utak, szőlők szélein az egész terület mezei táján közönséges. 1186. L. Scariola L. spec. (ed. 1763) 1119. — [L. silvestris Lam.; Baumg.* En. III. 40. — L. virosa Baumg. ! En. III. 41, et Auct. Trans. non L. spec. (ed. 1753) 795. — L. augustana All. Pedem. I. 224, est solum forma in umbrosis enata et folis integris prmdita|. — Utak mentén parlagokon, mesgyéken az egész terület mezei táján kó- zónséges. t L. sativa L. spec. (ed. 1753) 795. — Colitur ubique. Széltében termesztik. 1187. L. Chaixii Vill. Prosp. (1779) 33. — [L. sagittata W. et. K. Icones tab. 1. (1799); Baumg.* En. III. 41. — L. angustata Lerchenf. Icones f. 54! et ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 95]. — Szálás nyilt erdőkben és cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 10], Kolos (Freyn Kózlem. XIII. 93], Tordahasadéka s a Tordai-Nagy- berek [! Wolff MNL. I. 62], Koók erdejében, Herzsahegy Nagyenyed- LACTUCA. — SONCHUS. 361 nél, Vulkán hegy Abrudbányánál|!| Szt-Erzsébet [Andre Dot. Zeit. XIII. 394], Nagyesür, Szászujfalu [Fuss! VSV. XV. 117], Szelindek, Nagyszeben, Kistorony, Kereszténysziget |Schur En. 370]. Medgyes, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 85], Se- cesvár, Nagybun, Brassó | Baumg. l. c.]. 1188. L. quercina L. spec. (ed. 1753) 795. — [L. quercina Baumg.* En. III. 40. — L. stricta W. et K. Icones tab. 48 (1800)]. — Nyilt erőkben és cserjés burjános helyeken a mezei tájon. — Kolozs- vár [Landoz I. 10], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 390], Kiseke- mező [Barth. VSV. XVIII. 85], Felső-Bajom, Nagycsűr [Fuss ap. Baumg. Mant. 69], Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. III. 256], Szt- Erzsébet [Fuss Bericht 19], Talmáes, Brassó [Schur En. 370], Morgonda, Segesvár | Baumg. l. c.], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 390]. t 1189. L. perennis L. spec. (ed. 1753) 796. — [L. perennis Er- esel* Tord. 131. — Cyanoseris perennis Schur Sertum n. 1706 ; Schur En. 369]. — Napos sziklás hegyeken a mezei tájon. — Kisbányai hegy- ség |Ercsei Tord. 131], Nagydisznód [? Schur En. 369], Brassó |Sehur VSV. X. 205], Gyulafehérvár |? Cserni Gyulaf. 20]. 311. Sonchus L. gen. n. 908. 1190. S. laevis TL. spec. (ed. 1753) 794 pro var. S. oleracei. — IS. oleraceus a) levis L.; Baumg.* En. III. 38. — 5. tenerrimus Schur Sertum n. 1710, — non L. spec. 794. — 5. oleraceus Auct. Trans. — S. integrifolius Wallr. Sched. 432. — $. lacerus Willd. spec. III. 1513]. — Megmunkált talajon, igy szántókon mesgyéken kertek- ben az egész terület mezei táján. 1191. S. asper L. spec. (ed. 1753) 794 pro var. S. oleracei. — [5. oleraceus B) rigidus Baumg.* En. III. 39], — Megmunkált talajon s parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. 1192. S. arvensis L. spec. (ed. 1753) 793. — [S. arvensis. Baumg." En. III. 38]. — Szántókon mesgyéken, árkok s folyók mentén a me- zei tájon szórványosan .— Kolozsvár |! Landoz I. 10], Tranyis a Vlegyá- sza hegységben, Felvincz, Maros-Déese, Déva |!|, Gyulafehérvár ( Cserni Gyulaf. 20], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 22], Székácsvölgy |Csató Szé- kács 265], Nagyszeben [Schur En. 371], Szt-Erzsébet, Nagycsűr, Szász - ujfalu, Giresau [Fuss Trans. 391], Segesvár [Fro. Schássb. 45], Besz- tereze [Herzog Bistr. 30], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. var.) S. uliginosus MB. Taur. Cauc. II. (1808) 238. — [5. uligino- sus Grisb.* Iter n. 262. — S. intermedius Trevir. in Rep. Soc. Nat. Cur. Ber. (1813)]. — Szántók mesgyéin, vizárkok s folyók mentén az egész terület mezel táján kózónséges. 1193. S. palustris L. spec. (ed. 1753) 793. — (S. palustris Baumg.* En. III. 38]. — Vizárkoknál s berkekben. — Kolozsvár | Landoz I. 10], Tordánál az Aranyos füzeseiben [Wolff MNL. I. 62], Nagycsür és Szelindek közt (Fuss VSV. I. 135], Segesvár | Fro. Schüssb. 45], Maros- forrása [Schur OBZ. VILI. 25], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 392]. 2369 MULGEDIUM. — CREPIS, 312. Mulgedium Cass. in Diet. Sciens. Nat. XXXIII. 296. 1194. M. alpinum L. spec. (ed. 1753) 794 sub Soncho. — [Son- chus alpinus L.; Baumg.* En. III. 39]. — Havasok és elóhegyeik erdeiben a hegyi és havasalj tájon. — Dragánvólgye a Vlegyvásza hegységben [!], Kolozsvárt a Dukkón [Landoz I. 10], Meregyó | Bielz MENU 174], Skerica Padságnál (Freyn Közlem. XIII. 95], Biharha- vasok le egész Vidráig és Szkerisoráig [! Kerner OBZ. XXII. 217], Ruszka havas [! Hazsl. Kózlem. X. 22], " Retvezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 52; Hazsl. Kózlem. X. 22]. Czibinhavasok s elóhegyeik [! Fuss Trans. 392], Freck és Kerezesora havasai [Fuss l. c.], Arpás havasai [!Schur VSV. IIL 87], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Dorszék [Salzer Reiseb. 81], Kere:zthegyv (Schur VSV. X. 158], Bunyá- sza, Felsó-Fancsal Görgény vidékén |Walz. MNL. III. 68], Tihuceza [Fuss Trans. 392], Rodna havasai (Schur VSV. X. 138; Porc. En. 35], Garesinvólgy és Zajzonvólgy, a Kóhavas és a Csukás alján |! |. 313. Crepis Gürtn. de Fruet. II. t C. alpina. L. spec. (ed. 1753) 806. — (C. alpina Baumg.* En. III. 33, — sed specimina in herbario desunt, nec stirps C. alpina: ge- nuina ab ullo scrutatori in Transsilvania inventa|. — hetyezát, Pa- reng, Bucsecs, Kóhavas, Rotunda, Lapadna, Szolnok havasai [Baumg. 1:16-]- 1195. C. rhoeadifolia MB. Taur. Cauc. II. (1808) 259, — (C. fce- tida Baumg.* En. III. 34, et Auct. Trans., — non L. spec. i 753) 807]. — Szántókon, parlagokon utak mentén az egész terület mezei táján. 1196. C. setosa Hall. Fil. in Rcem. Arch. (1797) I. pars. 2. p. 1. — (C. hispida W. et. K. Icones I. tab. 43 (1800); Baumg." En. III. 35]. — Utakon vetések közt az egész terület mezei táján közönséges. var.) C. glabrata Porc. En. (1878) 35: pedunculis glabris. — [Bark- hausia taraxacifolia Landoz* I. 10; Schur En. 372, — non DC. |. — Szór- ványosan a szántókon. — Kolozsvár |Landoz l. c.|, Nagyszeben |Schur l. e.], Rodna vidéke [Porc. 1. c.]. 1197. C. pulchra L. spec. (ed. 1753) 806. — | Prenanthes viscosa baumg.* En. III. 44. — Phsecasium pulchrum heichb. — Phaecasium lapsanoides Cass. — Sclerophyllum pulehrum Gaud.|. — Szólók par- lagain, napos füves dombokon. — Kolozsvár [Landoz I. 10], Gerendi függő [Wolff MNL. I. 62]. Bilak (Schur VSV. X. 64], Gyulafehérvár [! Baumg. 1l. c.], Sárd [Schur En. 373]. 1198. C. praemorsa L. spec. (ed. 1753) 801 sub Hieracio. — | Hie- racium przemorsum L.; Baumg.* En. III. 24. — Geracium glabrum Czetz! Erd. Muz. VI. 15, est varietas glabrescens in locis umbrosis enata. — Geracium praemorsum heichb. Germ. Exc. 259]. — Hegyi kaszálókon és cserjés füves helyeken a mezei tájon. — Ples-hegy Csu- csánál |Feicht. Kózlem. IX. 94], Zsobók, Sztána [Freyn Kózlem. XIII. 93], Kolozsvár [! Landoz I. 10], Kolos, Torda |Freyn. 1. e.], Mészkő CREPIS. ^ 363 | Wolff MNL. I. 62], Csáklyaikó völgye Csáklya felett, Dilak |!|, Bra- nylcska | Feicht. Kizárt Xi abb , Maros- Némethi, Déva (! Baumg. Ves, Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 1987, Álbai erdő CHE [Csató Székács 265], Nagyszeben [ Reissenb. "VSV. V. 114 4|, Talmács, Kisdisznód, Nagydisznód |Schur En. 377], Nagyesür, Szászujfalu, Rothberg, Szt Erzsébet, Erzsébet- ros [Fuss ! VSV. XIV. 198], Szelindek, Morgonda, Segesvár | Baumg. és Medgye es, Nagyselyk, Monora, Hosszüaszó. Kisekernezó, Nagv- ekemezó (Barth VSV. XVIII. 85], Brassó [Schur En. 377], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze (Herzog Bistr. 31]. Naszód [Porc. Naseud. 108 , Gáncs |Czetz ! ap. Fuss 1. c... Bolnokhegy Hétfalunál |! |. 1199. €. chondrilloides L. spec. (ed. E 53) 801 sub Hieracio. — (| Hieracium chondrilloides Dung * En. III. 25. — Geracium chondril- loides Reichb. uns BixcJ8259 Crepis Jacquini Tausch in Flora 1828 I. Erg. Bl. p. 79] DACH: sziklás »zakadékos helyein. Bucsecs | Baumg. j^ c. Királvkó |Schur En. 376], Öcsém [Schur ÖBZ. MIEITE 27]. XN Ic [Eresei Tord. 74, Mihajásza, Korongyis [Pore. En. 35; Naseud. 108, Galaez, Arszul, Cuiblesz [Baumg. l. c.]. L.C. Terglouensis Haequet Alp. Carn. (1782) 11. tab. 2. fig. 5 sub po eR — [|Soyeria hyoseridifolia Koch; Schur* Sertum n. 1735; Schur En. 377]. — Piscu-Zirna Romániában (Sehur En. 377, — sed in herbario Schuriano lembergiensi solum specimen loco na- tali carens, et e herbario Lerchenfeld ortum invenitur cum adnota- tione sequente: «In summis alpibus Lerchenfeld. Ohne Namen vorge- funden» |. 1200. C. paludosa L. spec. (ed. 1753) 803 sub Hieracio. — |C. paludosa Meench; Baumg.* En. III. 35. — Geracinm paludosum Reichb. Germ. Exe. 260. — PORTAGE iuupuecccme Fro. Verh. sieb. Ver. VII. 124, — non L.|. — Havasalji s magas hegyvidékek patakai- nál s nedves vizenyős rétein. — Drag: ánvólgye a Vlegvásza hegysésg- ben |!. Kolozsvárt a Bükkón bőven j! Landoz I. 10]. Skericza Padság felett és Muntyele-mare |! Freyn Koózlem. XIII. 941, Vidra, Nyegra és Szkerisora-falvaktól a havasokig az egész Biharhegyséeben (! Kern. ODA. XXII. : 9256], letyezáthegvség /! Csató Erd. Muz. IV. 82]. Fenes patakánál Zalatna közelében [Csató exs.!|, Poplaka | Andre Bot. Zeit. XIII. 325], Mumma, Gótzenberg (Schur! T En. 377], Kisdisznód, Por- kitzken, Avrisel, Kerczesora üveghutája, Domnavólgye [Fuss, Trans. 394], Mirie [Fro. l. c.], Negoj, Bulla [Schur En. 377], Árpás havasai (Schur VSV. III. 87], Bráza havasai (Schur VSV. II. 171], Bucsecs [Schur En. 377], Keresztényhegység |!|, Ocsém [Schur VSV. Xi 113), hodna hegysége |Czetz ! Erd. Muz. VI. 16], Csomád és Büdös hegyek |! |. 1901. C. viscidula Fról. in DC. Prodr. VII. (1838) 166. — [Hie- racium foliosum Baumg.* En. III. 32, — et Auct. Trans., — non W. et K. — Hieracium amplexicaule Baumg.! En. III. 547 ; Kotschy Zool. Bot. Ges. III. 140; Sehur Eu. 396. — Hieracium pulmonarioides Sehur En. 396 ex citatione Baumg. herb.|. — Havasok sziklás füves lejtőin. — Biharhegységben a Csepilor völgyben s a Dohodjeu havason bőven |!|, Retyezát havasokon a Zenoga tónál [I Hazsl. Kózlem. X. 22; 364 . CREPIS. Simk. Kózlem. XV. 572], Árpáshavasai, Keresztényhegység |!|, Bu- csecs, Kóhavas |Schur l. c.], Teszla [Baumg. ! En. sub H. amplexicauli], Csukás |Kotschy l. c.|, Besztercze havasai, Tóleyes havasai és Rodna havasai |Daumg. En. sub H. folioso|. 1202. C. Sibirica L. spec. (ed. 1753) 807. — [C. sibirica Schur* Sertum n. 1729]. — Havasaljak és magasabb hegyvidékek kaszálóin. — Kolozsvárt a Malomvólgyben | ! Bogdani ap. Schur En. 374], Teszla Baumg. ap. Fuss Trans. 396], Bráza-kószirte, Bucsecs, Ünókó, Ko- rongyis [Schur En. 374], Craciunel rodnai havason (Joó ap. Janka lann. XXX. 587 ; Porc. En. 35]. 1203. C. conyzaefolia Gouan Ill. (1773) 59 sub Hieracio. — |Hie- racium grandiflorum All. Ped. (1785) 917; Baumg.* En. IIT. 32, — Crepis grandiflora Tausch. — Hieracium montanum Baumg.! En. III. 27, 1dest Soyera montana Schur En. 377; Fuss Trans. 397, — nec aliorum. — Hieracium blattarioides DBaumg.! En. III. 29. idest. Crepis blattarioides Schur En. 374 ; Fuss Trans. 396. — nec aliorum. — C. Jacguini Csató Erd. Muz. IV. 82, — ex Csató in Erd. Muz. VI. 30]. — Retyezát havasok |!Csató l. c.|, Vurfu-serpuluj [Daumg. ap. Fuss Trans. 396], Strázsa, Pareng |Daumg. En. sub H. blattarioide], Hesinár hegyein |Fro. VSV. VI. 190] így a Dersán hegyen [Fuss Trans. 396], Kercze sora havasai (Schur En. 374 4], Árpás havasai | [Schur VSV. HI. 57] , Bráza havasai 'Schur VSV. II. 171], Királykó, Öcsém (Schur- En. 374]. Keresztényhegység |!], Bnesecs. Kóhavas [Baumg.! En. sub H. um Piroska, Rodna havasai, Arszul, Cziblesz (Daumg. En. TE 99:391]: 1204. C. pannonica Jacq. Collect. V. (1796) 148 sub Hieracio. — (C. rigida W. et K. Icones I. tab. 19 (1800); Baumg.* ! En. III. 34. — Brachydera rigida Bess; Schur En. 373]. — Szikár napos dombokon, szőlők közt a mezei tájon. — Boós |Freyn Kózlem. XIII. 93], Boto- rom tető (Wolff MNL. I. 62], Katona és Kisczég közt [Janka ÖBZ. XVIII. 233], Szt-Gothard és Feketelak közt, Korpád, Kolos, Torda [Janka Kózlem. XII. 180], Dobra, Déva, Szászváros |? Schur En. 575], Segesvár [Fro. Schássb. 45]. 1205. C. biennis L. spec. (ed. 1753) 807. — (C. biennis Baumg." En. III. 36. — C. lodomeriensis Bess. Fl. Galic. II. 150. — C. transsil- vaniea Schnr! En. 375. — C. biennis var. banatica Rochel Ban. fig. 61]. — Kaszálókon, szántók közt, gyümölcsösökben az egész terület mezei táján közönséges. 1206. C. nicaeensis Balb. in Pers. Syn. II. (1807), 376. — |C. ni- cieensis Schur* Sertum n. 1727]. — Hegyi kaszálókon és szántók közt szórványosan. — Kolos, Viráeosvólev | Freyn Kózlem. XIII. 93), Nagy- szeben |Schur En. 375], Vizakna, Giresau [Fuss Trans. 395]. 1207. C. tectorum L. spec. (ed. 1753) 807. [C. tectorum Baumg.* En. III. 36 cum var. a). — C. Dioscoridis EE En. III. 37 ex descriptione et locis indicatis, — nam specimina in herbario ejus desunt. — Gatyona Dioscoridis Auct. Trans., — non Reichb. — C. La- chenalii Gochn., non Gmel. — C. campestris Schur! En. 576]. — Par- lagokon, keritéseknél, szántókon, legelőkön az egész terület mezei táján. CREPIS. — HIERACIUM. 365 t 1208. C. virens L. spec. (ed. 1763) 1134. — |C. virens Baumg.* En. III. 37. — C. agrestis Baumg. En. III. 36; Schur ! En. 376]. — Kóhalom [Baumg. I. c.], Nagyszeben, Brassó |Schur En. 276 |. 314. Hieracium L. gen. n. 913. 1209. H. Pilosella L. spec. (ed. 1753) 800. — [H. Pilosella Baumg.* En. III. 21. — H. Peleterianum Schur ! En. 9579 ; Porc. En. 35; Peter Monogr. Pilosell. 128, — non Merat. — H. leucophyllum Schur En. 379. — H. subvirescens 1. pilosum Peter l. c. 160. — H. inal- pestre 1, latisquamum et baltieum Peter Il. c. 164. — H. pachylodes 1. obtusifolium Peter l. c. 180. — H. Albulze $) polioides Peter I. c, 152. — H. angustius 3, epilosum ; H. stenophyllum ; H. tomentisquamum Peter l. e. 158—159. — H. pilosella-bifurcum Pore. ! Naseud. 102; Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 129, — est forma H. piloselli sto- lonibus florigeris predita, jam a Kochio in synopsi sua laudata. — H. pillosellaforme Neilr. Hierac. 13 quoad plantam transsilvanicam — forma major H. Piloselle — H. Pilosella y) grandiflorum «DC: EL. Fr. IV. (1805) 23. Ad hanc formam grandiflorum pertinent: H. Hop- peanum grex c Macranthum subsp. osmanicum Peter Monogr. Pilosell. 1250 atque «subsp. atrichum, et subsp. multisetum Peter 1. c. 126», nam nec H. Hoppeanum Schultes, nec H. macranthum Ten. ! typieum in Transsilvania nascitur]. Legelókón, kaszálókon, erdók nyilt he- lyein az egész területen közönséges, a mezei tájtól a navasalji tájig. 1910. H. auriculaeforme (Auricula »- Pilosella) Fries Nov. (1819) ; ed. II. (1828) 948. — [H. Sehultesii F. Schultz Arch. I. (1842) 35; Schur* En. 381. — H. fureatum Schur Il. c. ; Neilr. Hierac. 24 quoad pl. trans — non Hoppe. — H. sphaerocephalum Schur Ser- tum n. 1745, — non Fróhl.]. — Legelókón a mezei tájtól a havasalji tájg. — Butyán, Árpás [Schur En. 381]. 1211. H. Hungaricum (Bauhini » Pilosella) Simk. — |H. coll num DBaumg.* En. III. 29; Bess. Prim. Fl. Gal. II. (1809) 148 ex de- seriptione, — non Gochn. Cichor. (1808) 17 tab 1. — H. brachiatum Auct. Trans, — non Bert. in DC. Fl. Fr. V. 442, cujus stirps est teste Peter Jahrb. V. 279 ex H. florentino et H. Pilosella hybridum. — H. bifureum Auct. Trans. excepto Schur En. 381, — non MB. — H. fur- catum, angustifolium, et stoloniferum Landoz ! II. 33, — nec aliorum. — H. Villarsii var.) calvescens Peter Monogr. Pilosell. 616, quoad stirpem transsilvanicam ; H. pieniakense var.) calvescens, et H. flagel- liflorum Peter l. e. 627, 630. — H. stoloniflorum Fro. Schàssb. 46 ; Feieht. Kózlem. X. 85; Barth Verh. sieb. Ver. XVIII. 86; Fuss Trans. 398, — non W. et K. — H. floribundum Csató ! Erd. Muz. VI. 22. — H. Raeskei Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 129, — non Vukotinovies, cu- jus stirps genuina ex 4H. florentino apud nos carente, et ex H: pilo- sella est hybrida. — Stirps haec apud nos vulgaris et certe ex H. Dau- hini et H. Pilossela hybrida. Besser eam bene sub H. collino suo descripsit, et «foliis obovato-lanceolatis subtus subtomentosis, stolo- 366 HIERACIUM. nibusque repentibus» dignovit. Color tot: plants, precipue pagin:e foliorum superioris glaucus; qua nota, nec non foliis obovato-lanceo- latis, subtus non hispidis, longe abest a Hieracio bifureo MB. Taur. Cauc. II. 251]. — Legelókón, kaszálókon, erdők nyilt helyein az egész területen, főkép a mezei tájon. 1211/b. H. polycladum Schur*! En. (1866) 381. — [H. subpilo- sella »« prealtum — Bauhini Rehman Óst. bot. Zeit. XXIII. (1873). — H. Bauhini » subpilosella mihi. — H. leptophyton (magyaricum — pilosella) Peter Monosgr. Pilosell. (1885) 643—458. — H. euchszeticum (magyaricum-setigerum) Peter Monogr. Pilosell. 766 quoad stirpem Transslvanicam, — nam H. setigerum in Transsilvania caret. — Face ad H. Bauhini proximum, a quo anthodiis majoribus, pauciori- busque et vestimento omnium partium leviter floccoso dienoscitur|. — Hieracium Bauhini társaságában a mezei tájon. — Nagyszeben |Schur ! JE Co HF H. pseudobifurcum Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 129 sine deseriptione et sine loco natali publicatum quare negligendum. — Lelóhely és leirás nélkül van csak közölve s ezért mit se számit. 1212. H. hifurcum MB. Taur. Cauc. II. (1808) 251. — [H. echioi- des »« Pilosella Peter Jahrb. V. 1884) 974]. — Napos X einaske a mezei tájon. Hosszuaszó | Barth exs. ! . 1213. H. Moritzianum Hegetschw. et Heer Fl. d. Schweiz (1840) 181. — |H.stoloniflorum Baumg.* :! En. III. 21; Sehur! En. 379; Porc. En. 36; Hazsl. Kózlem. X. 99 : Grisb. Hierac. 6 et Peter Monoegr. Pilosell., quoad plantam transsilv..-— non W. et K. — H. versicolor Fries in Vet. Ac. Fórh. XIII. (1856) 149; Epier. 15. H. Sauteri Sehultz Dip. Augsb. Verh. (1857) 49. — H. Hausmanni R Reb Icones XIX. (1860) tab. 128. — H. aurantiacum -- pilosella! Kern. ÖBZ. XXII. (1879) 980. — H. Hornungianum Schur exs. ! — H. aurantiaco »« pratense Sehur Sertum n. 1750. — H. oligocephalum Peter Il. c. 325; H. lvidisquamum et H. Schurianum Peter l. c. 326 ; H. eury- phyllum et H. stenophyllum Peter 1. c. 327 ; H. meringophorum Pe- ter l. c. 3287. — Hegyvidékek füves erdós helyein a hegyi és havasalji tájon. — Csepilor-vólgy [Kern. l. e.| továbbá Valye- Skrofi és Aries a Bilbo st oboh (!, Ruszkahavas |! Hazsl. 1. e.; Simk. Kózlem. XV. 042], Retyezát havasok a Zenuega tónál |Feicht. Kózlem. X. 85], Bu- csecs (1, Keresztényhavas, Kóhavas [!Sechur ap. Fries Epier. 15], Piesoru-Burkuluj Poresesd felett Fuss exs.! in herb. Kerner|, Zajzon hegvvidékén a Dobromiron, a Sipot völgyben a Teszlán, a Csukáson (! bőven], Piroska [! Baumg. ! I. c.], Rodna hegysége [Porc. 1. c.). 1914. H. Auricula L. spec. (ed. 1753) 800. — [H. dubium Baumg.*! En. III. 23 et Auct. Trans. — non L. spec. 800. — H. Auricula var.) a. alpiaa Schur Sertum n. 1746. — H. breviscapum Sehur En. 381, — non Gaud. — H. radiocaule Schur Sertum n. 1746, — non Tausch. — Hegyvidékek erdeinek szélein s lezelóin a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. 1215. H. Naszodense (Aurieula — pratense) Simk. — |H. Auri- cula» pratense Schultz Arch. 1854 p. 9; Porc.* ! En. 36. — H. pra- HIERACIUM. 367 tense a Auricula Porc. Naseud. 1041. — Hegyvidékek legelóin szór- /'ányosan. — Naszód [Porc. exs. ! et 1. c.]. 1216. H. Czetzianum (Aurieula -— Bauhini) Simk. — |H. acuti- folium Grisb.* Hierac. 6, quoad plantam transsilvanicam, — non Vill. — H. sulphureum (Aurieula — prealtum) Neilr. Maly Nachtr. 137; Neilr. Hierac. 27! Schur En. 385; Porc. Naseud. 103, — non Doll. Rhein. Fl. (1843) 521. — H. glaudescons BSchur Ost. bot. Zeit. XIII. 84; En. 383. — non Bess. — A H. sulphureo Doll. I. c. stirps nostra differt : stolonibus brevibus, quee in H. sulphureo desunt ; foliis dorso pilis stellulatis penitus carentibus, scapoque levigato pilis longis ca- rente. — H. praealto- Auricula et H. Auricula »- praealtum Lasch in Linn. V. (1830) 449 mihi ignota|. — Legelókón s kaszálókon a mezei tájon. — Brassó [H. glaucescens Schur OBZ. XIII. 85], Faragó és Nagynyulas közt [Janka exs.!, Rodna hegysége |Czetz! ap. Neilr. Maly Nachtr. 137]. t H. Aurieula »« piloselloides Porc.* Naseud. 103. — Uj-Rodna liPose. 1-6]: WU EE PUMA » fallax Pore.* Naseud. 104. LANDS. vidéke ET. ]. e.] 19197. "m praealto-pratense. F. Schultz Arch. 1854 p. 11. — |H. pratense prialtum Porc. En. 36]. — Hegyvidékek erdeinek tisztá- sain és kaszálóm. — Rodna vidéke |Porc. l. c. . 1918. H. pratense Tausch. in Flora XI. (1828) Erg. Bl. 56. — |H. cymosum Baumg.*! En. III. 23, tam ex herbario ejus quam ex de- scriptione, — non L.|. — Erdők nyilt, füves helyein a mezei és hegyi tájon szórványosan. — Kolozsvár |Landoz I. 10], Russ |Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászváros, Szelindek, N.-Szeben, Kisdisznód (Fuss Trans. 399], Medgyes, Szászivánfalva, Csicsóholdvilág, Husszúaszó, Mikeszá- sza, Kisekemező, Nagyekemező [Barth VSV. XVIII. 86], Segesvár "Fro. Schássb. 46], Kerczesora havasai, Brassó havasai és Brassó kör- nyéke |Schur En. 384], Kóhalom, Lövete | Baumg. 1. c.], Ocsém |Schur ÓBZ. VIII. 23]. Borszók [ |Schur VSV. X. 155), Besztercze | Herzog Distr. 531], Kereszthegy [Walz MNL. III. 68], Rodna [Schur VSV. X. 196], Gáncs |Czetz herb. !|. 1219. H. subfuscum Schur! En. (1866] 386. — |H. aurantiacum var. a) Baumg.* En. III. 25. — H. aurantiacum var. fuseum Sehur Verh. sieb. Ver. II. 171; III. 84 — H. fuseum Fuss Trans. 399, — non Vill. cujus stirps genuina est ex Peter Jahrb. V. 265 H. auran- tiacum »« Auricula - glaciale. — H. Auricula »« Aurantiacum / Nà- geli Zeitsch. f. w. Bot. (1845) 117. — H. Hinterhuber Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 23, — vix Schultz. — H. pyrrhanthoides Peter Bot. Jahr. V. (1884) 264. — H. detonaticum et H. lzvisquamum Peter Mo- nogr. Pilosell. 334]. — Havasok s elóhegyeik legelóin s erdei tisztá- sain a hegyi tájtól a havasi tájig. — V idrától az Ariesig g, a Kukurbetáig s Biharhav asig több helyen |!|, Detonata | Peter Monoer. Pilosell. 334 |, Ruszka havas [Feicht. Kózlem. X. 85], Strázsa, Vulkány, Pareng [Baumg. l. c.]. Arpás havasai (! Schur VSV. III. 87], Bráza havasai [Schur "VSV. II. 171], Buesees [Baumg. 1. c.]. Szt- Anmato, Kukojszás, SIMONKAI: Erdély flórája. 27 368 HIERACIUM. Kóhavas, Teszla, Csukás [!], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 23], Kereszt- hegy (Walz. MNL. III. 68], Rodna havasai [Schur En. 386]. var.) floribus luteis : H. subauratum Schur En. (1566) 386. — [H- aurantiaeum 6) flavum Sehur* Verh. sieb. Ver. X. 172; seu H. auran- tiacum 6) luteum Porc. Naseud. 104, — non Koch Syn. (ed. II.) 516, Kochius nam stirpem suam capitulis magnis dignovit. — H. pratense -« aurantiacum Schur Sertum n. 1750]. -— Az elóbbi társaságában. — qe völgy, Bihar havas |!! dötzenbere, Kerezesora havasai, Pojana, a Keresztényhavason "Schur En. 386], uesém |Schur VSV. X. 1 72) 1odna hegysége [Porc. 1. e.]. 1290. H. aurantiacum L[. spec. (ed. 1753) 801. — | H. aurantiaeum Baumg.* En. III. 24. — H. austriaeum Landoz II. 39 uS sphalmate tvpographico |. Havasvidékeimken s azok elóhegyein az egész terü- leten a hegyi tájtól a havasi tájig, igy a Vlegyásza hegységben is [!], továbbá alantabb fekvésü vidékeink közül a következő helyeken : Ko- lozsvár |! Landoz I. 10], Bányabükk [!], Ajton, Rőd (Freyn Közlem. XIII. 94]. Székelykő Winkler ÖBZ. XVI. 48], Csákly aikő | Barth VSV. XIX. 143], Benedek felett a Csáklvaikő felé, Verespatak, Deto- nata |!], Donc: [Csató Erd. Muz. VI. 92], Nagyszeben, Nagycsűr Fuss "Trans. 1400], Kereszténysziget hegyei [Schur En. 386], Siberg [Baumg. l. c.], a Szt-Annató környékén s a Kukojszásnál [!], BIS Salzer VSV. VIL 54], Kereszthegy, Fancsal (Walz MNL. III. 68], Szászrégen RR ap. Fuss Trans. 400], Brassó, Hétfalu [t 1991. H. Pavichii Heuff.!in Flora 1853. II. 618. — [H. pilosel- loides Grisb." Hierac. 12; Schur Sertum n. 1752, et ve Trans., — — non Vill. — H. florentinum Auct. Trans. (excepto Daumg.), — non All. — H. Fussianum [Schur ! Sertum (1853) 45 solum nomen ; Schur En. (1866) descriptio |. — Hegyvidékek sziklás szorosaiban és erdei- ben a mezei és m-t tájon. — Csucsa [Barth Arch. XV. 114], Kolozs- vár | Landoz Tue SN és Lunka közt | |Freyn Közlem. XIII. 94], Vulturésze és me Padságnál |Simk. Album 182, 184]. Nagyapold |Haynald herb.!], Gótzenberg [Andrae Bot. Zeit. XIII. 39: 5|, Resinár (Grisb. Ix: Nagyszeben, Kistorony, takovieza, Talmáes, Zoód [|Schur En. 384] "T'almaesel (Schust. VSV. XXX. 96], Verestoronyszoros, Saászenór [Fuss! VSV. XV. 117], Guraró, Kisdisznód [! Fuss Bericht. 19], Borszék [Salzer Reiseb. 81], Rodna vidéke [Porc. En. 36]. 1 H. piloselloidi »- praealtum Pore. Naseud. [1881) 103. — (An. H. Een » prealtum ?]. — Rodna vidékének szikár köves he- lyein [Porc. l. c 1999*H: aeu Vill. in Gochn. Cich. (1808) 17; Vill. Voy. Med) € 2, tab. 2. f. 1. — (Stirps apud nos perrara, et plerumque cum H. ati Schult. confusa, quare synonyma incerta|. — Szikár füves dombokon igen szórványosan. Többnyire a H. Dauhini Schultes lett a Villars nóvényének neve alatt kózólve; ezért synonymjai bizonytala- nok. Magam a következő helyeken szedtem : Maros-Sólymos szólódomb- jain, Maros-Némethi, Déva, Csáklyaikő völgye Benedek felett [!]. 1229/5. H. Bauhini Schult. Obs. Bot. (1809) 164. — [H. Aurieula Baumg." En. IIT. 23, — non L. — H. przaltum Auct. Trans. plurimo- HIERACIUM. 369 rum, — non Vill. — H. Pseudo-aurieula Schur! En. 382, seu H. flo- rbundum Schur Sertum n. 1747, et Auct. Trans., — non Wimm. et Grab. — H. magyarieum Peter! Bot. Jahr. V. (1884) 985, — ex her- bario societatis Zool. bot. Vindob. — H. megalomastix Peter Monoer. Pilosell. 573 ; H. decolor Peter l. e. 574; H. heothinum Peter I. c. 575; H. filiferum Peter Il. c. 576. — H. praaltum var. umbelliferum Sehur En. 383. — H. fallax Schur Verh. sieb. Ver. X. 196, — non Willd.]. — Kaszálókon, legelőkön, szőlők és gyümölcsösek közt, az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. var.) H. stellulatum Simk. : a H. Bauhini solum pube stellulosa sto- lonum, pagine foliorum inferioris et caulis differt. — H. fallax Fuss Trans. 401, — non Willd. En. Hort. Ber. (1809) 822, eujus stirps est ex Peter Bot. Jahrb.V. 275 — H. cymosum -« echioides|. — A tóalakkal együtt helyenként az egész területen. ti H. rodnense et H. hunyadinum Peter Monogr. Pilosell. 585, Peter l. c. szerint a H. Baulim egyik subspeciesét képezik ; ellenben Porcius, a ki a H. rodnensét Peternek küldé, a Magy. Nóv. Lap. IX. 129. lapján a H. poliotrichwm-hoz állítja a H. rodnensét és a H. polio- trichum-tól csupán «inflorescentia valde glandulosa» különbözteti. — Ily ellentmondásban csak az eredeti példányok dónthetnek. 1223. H. banaticum Heuft. ! Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 151 pro var. H. prsealti. — |H. asperifolium Sehur* En. (1866) 383, — non Fries Symb. (1845) 122. — H. Bauhini »- cymosum mihi. — H. um- belliferum (magyaricum-cymosum) Peter Monogr. Pilosell. 730]. — Sziklás napos hegyoldalakon a mezei tájon. — Boieza felett a Veres- torony szorosnál [Schur l. c.|. t H. spathophyllum subsp. Csatói Peter Monogr. Pilosell. 393, — verisimiliter ad H. banaticum Heuff. pertinet. — Szerdahely [Peter iare 1324. H. cymosum L. spec. (ed. 1763) 1126. — [H. florentinum Daumg.*! En. IIT. 24 tam ex descriptione quam ex herbario. — H. Nest- leri Vill. Voy. (1812) 62 tab. 4, seu H. Nestleri b) brevisetum Koch syn. ed. II. 514, est stirps nostra vulgaris. — H. poliotrichum Wimm. Fl. Schles. (1841) 443 est forma hirsutior, sed in priorem multoties transiens, — H. sabinum Grisb. Hierac. 17 quoad stirpem transsilvani- cam; Fuss Bericht 19 ; Schur En. 385. — H. collinum subsp. brevipi- lum Peter l. c. 312, et subsp. Porcii Peter l. c. 313, — nam H. colli- num in Transsilvania caret. — H. glomeratum Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 129, — non Fról. — H. cymosum, grex ceymigerum, subspecies cymigerum B) reptans Peter Monogr. Pilosell. 415. — H. cymigerum Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 129]. — Cserjés füves helyeken, erdók szé- lén a mezei tájon, helyenként a hegyi tájie. — Kolozsvár |! Landoz II. 33], Kolos, Boós [Freyn Közlem. XIII. 94]. Tilalmas Toroczkó- nál[!, Nagyenyed [! Csató MNL. I. 38], Csáklyaikó, Keeskekó, Bene- dek, Bilak, Detunata, Maros-Sólymos, Déva [!], Verestoronyszorosa Talmáesnál [Fuss! Bericht 19 sub H. sabino], Kakasfalva, Kisdisznód [Fuss Bericht 19], Szerdahely, Nagycsür, Nagyszeben, Gótzenberg (Fuss! Trans. 401], Hosszüaszó [Barth exs. !], Brassó [Schur En. 385], 977 310 HIERACIUM. Csomád és Büdóshegyek Tusnádnál|!|, Rodna hegysége, Gáncs |Czetz ! Erd. Muz. VI. 16], Kóhalom, Tópehegy! Arszul [Baumg. I. c.]. var.) H. Vaillantii Tausch. in Flora XI. (1828) Erg. Bl. 57. — E. Vailantii Schur* Sertum n. 1749]. — Napos szikár dombokon. Maros-Sólymos, Kecskekő, Nagyszeben [!], Resinár, Talmács, Gud [Fuss Trans. 401], Rodna vidéke [Pore. Naseud. 104], Borszék [Schur MSIVSNSOMIDSS t H. eruentum (cymosum-aurantiacum) subsp. rubrisabinum Naeg. in Peter Monogr. Pilosell. 460, — absque loco natali e Trans- silvania publicatur. — Erdélyi lelőhely nélkül van közölve. 1225. H. echioides Lumn. FI Poson. (1791) 348. — [H. echioides W. et K. Icones tab. 85 (1801); Baumg.* En. III. 31. — H. setigerum Sehur En. 385, — non Tausch. — H. albocinereum 1, minoriceps et 2, majoriceps Peter Monogr. Pilosell. 486]. — $Szólók szikár parla- gain, folyók kavicsos árterein, napos dombokon a mezei tájon. — Vle- gyásza hegység alján [Baumg. l. c.], Kolozsvár | Landoz I. 10], B Kolos |Schur En. 385], Sárd szólóhegyein |!|, Dobra | Baumg. 1. c,]. a egész Sztrigy mellékén Pujtól Kovrágyig [!l, 5Szt- Erzsébet, Nagyesür, Szászujfalu [Fuss Trans. 401], Nagyszeben, Szelindek, V izakna, Mundra, Szászsebes [Schur En. 385]. 4j H. pannomnicum (magyaricum-echioides) subsp. asperrimwum Peter l. c. 752. — Nagyszeben, Verestony |Peter 1l. c.]. Hk H. pannomcum subsp. wumbellosum Peter l.c. 755. — Alsó- Fehérmegye |Peter l. c. |. 1226. H. alpinum L. spec. (ed. 1753) 800. — |H. alpinum Baumg.* En. III. 21. — H. Sehraden Schur Sertum n. 1759 ; En. 388 ; Fuss Bericht 19, — non Schleich. — H. piliferum Fuss Trans. 402, — non Hoppe. — H. punulum Auct. Trans. excepto Czetz! Erd. Muz. VI. 16). — Havasok sziklás füves helyein. — Retyezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 83], Cibinhavasok s az egész Fogarasi hegylánezolat [! Fuss Trans. 407], Királykó |!|, Buesecs |! Fuss Trans. 407], Kóhavas |!], Csu- kás |! Kotschy ZBG TEE 1401, Kelemenhavas ( Fuss Trans. 407 |, Unőkő, Cziblesz |Bielz ap. Schur VSV. 101], Székelykó [? Wolff VSV. XVI. 36]. 1926/5. M. Csereianum Baumg.* En. III. (1816) 20. — |H. deci- piens Tausch in Flora XI. (1825) Erg. Bl. 66. — H. alpestre Daumg. En. III. 20; Ercsei Tord. 73 tam ex descriptione quam ex loco natali, — non Jacq. — Crepis alpestris Schur En. 375; Fuss Trans. 394, — non Tausch. — H. carpaticum Schur En. 397, vix Besser, cujus stirps penitus dubia et sine speciminibus originalibus — quz desunt — nun- quam extrieanda. — H. cydonizfolium Fuss Trans. 407 ; Schur En. 397, — non Vill. — H. sudeticum Auct. Trans. omnium, — non Sternb., nee Wimm. — H. subnigrescens Simk. Term. Füz. V. (1381) 52, — non Fries. — Havasok sziklás legelóin. — Szegásd völgye felett [ Ercsei l. c.], Pietra-Grejtore körül a Bihar havason [Simk. Term. Füz. V. 59], Csepilor völgy a Kukurbeta alatt, Pareng havasok |!|. Vurfu-nyegru Zoód mellett, Árpás havasai n Fuss Alt. Arch. II. 383], Kercesztény- havas [!], Piroska [! Baumg. l. c.], Korongyis [Schur VSV. X. 148 sub HIERACIUM. 311 H. sudetico], Unókó [Haynald herb. !]. Cziblesz, Arszul |Baumg. 1. c. ; Czetz herb. !]. 1227. H. nigrescens Willd. spec. III. (1800) 1574. — [H. nigre- scens Daumg.* En. III. 26. — H. eriophyllum Schur En. 385, — non Schur En. 394, nec Willd. in Reichb. Germ. Exe. (1831) 266. — H. alatum, et H. Lachenalii Czetz! Erd. Muz. VI. 16, — nec aliorum. — H. murorum b) simplex Rochel Ban. (1823) fig. 58! — H. pumilum Czetz! Erd. Muz. VI. 16]. — Havasok sziklás köves legelóim. Piatra- arsze a Vlegyásza hegységben [|Baumg. 1. c.], Kukurbeta, La-jocu nye- reg ! Kern. ÓBZ. XXII. 359], Bihar havas, Osepilor völgy (!], Dra- gozán-Commando |Baumg. ap. Fuss Trans. 407] és Zenogató a Re- tyezáthegysógben [Simk. Kózlem. XV, 574], Pareng havasok | (^, Árpás havasai és Fogaras havasai [Schur En. 397], Kóhavas [Sehur En. 388 sub H. eriophyllo]. Rodna havasai |Czetz ! 1. e: ]. 1227/5. M. peliophyllum Schur! En. (1866) 387. — | Pedunculis floecosis et anthodiis paucis, cum H. nigrescente W. convenit, sed dis- tinquitur ab eo, anthodiis aliquantum minoribus pedunculis antho- diisque eglandulosis, solum hirsutis, magisque canescentibus. — H. Halleri Baumg.* En. IIT. 26 et Auct. Trans., — non Vill. — H. pseudo- bifidum Schur ! En. 392. — H. petrosum Schur ap. Fries Epier. (1862) 96, — non Hoppe in Flora 1831. I. 184. — H. lasiophyllum et H. eriophyllum Czetz! Erd. Muz. VI. 16, — nec aliorum. — H. senile Kerner exs.! — H. Trachselianum Freyn ? Közl. XIII. 94, non Chris- tener]. — Havasaink sziklás legelóin gyakran a H. nigrescens W. társaságában, melybe, valamint a H. atratiformébe átmeey. — Bihar havas, SEO couUtivnsokon a Zenuga tónál|!|. Dragozán- Commando [Baumg. ap. Fuss Trans. 407], Árpás havasai [!Schur En. 387], Fogaras havasai [Schur En. 396 sub H. Halleri|, Czenkhegy Brassó- nál (Schur I. e. sub H. pseudobifido], Keresztényhavas, Kóhavas [!], Bucsecs |Freyn Kózlem. XIII. 94], Piroska, Csukás [! Baumg. 1. e.], Rodna havasai |Czetz ! l. c.| 1927/c.- H. atratiforme Simk. — [Transitum quasi przebet a H. nmigrescenti ad H. silvatieum (L.). A H. nigrescenti W. differt pedun- eulis solum pilis elandulosis brevibus vestitis nec hirsutis, porro an- thodiis ut plurimum minoribus ; a H. atrato Fries cui etiam proximum, caule pedunculisque floccosis facile distinquitur. — An. H. muro- rum £) alpestre Grisb. Hierac. (1852) 37. — nonem ceterum ob H. alpestre Jacq. rejiciendum]|. — Havasok sziklás legelóim kózvetetlenül az erdők öve felett, feljebb eső helyeken az elóbbiekbe megy át. Csepilor völgy a Kukurbeta alatt, és V. Dimbutyisi a Bihar "IE Retyezát havasokon a Zenuga tónál. — |Szedtem a H. peliophyllum- mal együtt a Bánságban is a Szarkó havason s nevezetesen a Gropa- Prisztriben |. , 1228. H. Bihariense A. Kern. in Ost. bot. Zeitsch. XIII. (1863) 246. — [H. aurantiaeum -- nigrescens Kern. Ost. bot. Zeit. XXII. 392]. — Bihar havasokon a Kukurbeta havasnak a Csepilor vólgy felé hajló lejtőin (Kern. l. c.J. Magam a nevezett helyen hasztalan keres- tem; Kerner herbariumából pedig elveszett s igy ott sem láthattam. 319 HIERACIUM. 1229. H. porphyriticum A. Kern.! Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 247. — [H. saxatile Baumg.*! En. III. 97 et Auct. Trans, — non Jacq. — H. Tatra Grisb. Hierac. 73, ex specimine Daumg. citato, in herbario Fuss! asservato. — H. bupleuroides Schur ap. Grisb. Hierac. 69, — non Gmel. — H. glaucnm Auct. Trans., — non All. — H. por- rifolium Schur ap. Grisb. Hierac. 75 ; Schur En. 387, — non L. — H. Willdenowii Schur ap. Grisb. Hierac. 74, non Monn. Ess. 11 5]. — Sziklás füves helyeken a havasi és havasalji tájon. — Kolozsvár |? H. glaucum Landoz II. 33). Zenuga tó környékén a hetyezáthegyséeben [Simk. Kózlem. XV. 518], Vulkány, Strázsa | Baumg.! l. c.], Fogaras havasai, Duesecs, Kóhavas, Brassó [Schur En. 387], Csukás (Kotschy ZbG. IH. 140 sub H. saxatile|, Teszla, Pietroszul | Baumg. 1. e.], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22 sub H. glauco]. t H. staticefolium. Vill. Prosp. (1779) 35. — |(H. staticefolium 5chur* ap. Grisb. Hier. 75]. — Árpás, Brassó [Schur l. c. ; sed in Schur En. 387 de his locis mentio non facitur, qua de re provenientia illa solum ficta videtur, Jalomnieza völgyben a Bucsecs alatt tehát már Romániában |? Schur En. 387]. ! H. Baumgartenianum Schur En. (1866) 387. — |H. Ieiocepha- lum Schur Sertum n. 1757, — non Bartl.|. — Lelóhelye nem ósmere- tes, és Daumgarten gyüjteménvében sincs meg. 1230. H. villosum Jacq. En. (1762) 149, 271. — [H. villosum puta * En. III. 30. — H. simplex Schur VSV. II. 176 ; III. 86. — H. floceosum Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. 92, solum nomen. — H. plumosunm et H. flexuosum Schur Verh. sieb. Ver. X. 172, et Auct. Trans. — H. longifoliuum Schur En. 389. — H. Baumgartenianum Schur Sertum n. 1760; Czetz ! Erd. Muz. VI. 16. — H. valdepilosum Schur Verh. sieb. Ver. X. 172; Schur En. 389, — non Vill. — H. lana- tum Bielzg. Landk. 82, — non Vill, nec W. et K. — H. villosum 5) involueratum Rochel Ban. f. 60. — Huc pertinet etiam H. lanatum Schur Verh. sieb. Ver. III. 87, nam in Schur En. 396 H. lanatum ex alpibus Arpasensibus non enumeratur|. — Havasok és havasaljak szik- lás, árnyas helyein. — Vlegyásza hegység |Bielz l. c.|, Székelyk6, Or- denkusa Szkerisoránál a Biharhegys égben, Vulkány [!|, Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 145], Drecksán- 'Commandó a Retyezáthegységben [Baumg. herb.!]. Stiavu-verosz [Fro. VSV. VII. 198], Domnavólgye [Fuss Trans. 4027 , Árpás havasai (Schur VSV. III. 86], Bráza havasai [Schur VSV. IL 171], Királykő [! Kotscehy ZBG. III. 65], Buesees [! Kotsehy ZBG. III. 137], Keresztényhavas (!], Csukás |Kotschy d a 140]. Öcsém [! Fro. Arch. III. 156], Korongyis [Schur VSV. 148], Mihajasa, Gemenea, Gergeleu (Porc. ! En. 36], Kóhavas [!]. t H. lanatum Baume." En. III. 30 «in alpibus Hunyadensibus et Rodnensibus frequentissime» indicatum aut ad H. villosum Jaeq ; aut M H. dentatum Hoppe pertinet. 231. H. dentatum Hoppe in Sturm. Heft. 39 (1815). — |H. villo- sum 5 simplex Baumg.*! En. III. (1816) 30. — ? H. glabratum Kot- schy Zool. bot. Ges. III. 140]. — Havasaljak és elóhegyelk szikár sziklás tetóin. — Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben [Baumg.! 1. c.], HIERACIUM. ST Skerica Padsáenál [Freyn Kozlem. XIII. 94; Simk. Album 184, Bzarkó hegy Nagyi áenál|! Királykő, Bucsecs (Schur En. 388], Csukás [ Kotschy L sk Borszék [Salzer Reiseb. 81], Kolozsvár |? Landoz II. 33]. HF H. Sehmidtii Tausch in Flora XI. (1828) Erg. Bl. 65. — In 'Transsilvania vix nascitur. Auctores nostri sub hoc nomine partim formam villosam H. silvatici (L.), partim H. subcaesiwm Fries, partim H. transsilvamcum Heuff. intellexere. — Resinár [Schur* ap. Grisb. Hierac. 57, — sed Schurius ipse in enum. jam tacet de hoc loco natali. 1232. H. silvaticum L. spec. (ed. 1753) 803, pro var. $) Hieracii murori.— [H. murorum Baumg.* En. IIT. 28 et Auct. Trans. — H. rotundatum Kitaibel herbar.!| XXVI. 335 est forma obtusifolia, in horto enata ad H. leptocephalum Vuk. vergens. — H. Schmuüdtii Freyn! Kózlem. XIII. 94, — non Tausch. — TE pallidum Kayser ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 326, non Fries, nec Biv.. — Hegyvidékek erdeiben az egész területen; a Mezőségen ritka s Janka csak Mohaj mellett látta [Janka Linn. XXX. 588]. Tr. USING Sehur En. (1866) 393. — Árpás havasai, Bucsecs pa red) 1933. H. pseudoschmidtii Sehur* En. (1866) 393. — [H. ciso murorum Porc.! En. 36! Porc. Naseud. 105. — H. subezsio »« silvatieum Mihi. — Medium tenet inter H. subessium Fries, et H. silvatieum (LD), quibuseum consocie nascitur. Dignoscitur a H. silvatieo foliis radicalibus elaucescentibus, iis H. subcsesii simili- bus; contra a H. subcezesio pedunculis, phyllisque anthodii sparse glan- dulosis]. Hegvvidékek sziklás erdős helyein bizonnyal mindenütt, hol a. H. EU (L.) és a H. subezsium Fries előfordulnak. — Tordahasadékában, Vidra hegyein a Diharhegységben |!|, Keresztény- sziget [Schur l. c.|, Királykó, Bucsecs, Keresztényhavas|!|, Rodna hegysége | Porc. l. c. . 1934. H. subcaesium Fries Epicr. (1862) 92. — |H. incisum Koch Syn. 523! Schur*! Sertum n. 1773, et Auct. Trans., non Hoppe. — H. emsium Schur En. 393 ; Kern. ! Óst. bot. Zeit. XXII. 353, et Auct. Trans., — non Fries. — H. Sehmidtii Schur En. 395, — non Tausch. — H. subdolum Jord. ex Fries l. c.; Freyn! Kózlem. XIII. 94]. — Hegyvidékek sziklás erdős helyein az egész területen. — Tordahasa- déka [!]. Kecskekő (Schur En. sub H. Sehmidtii], Vidra hegyei [! Kern. I5 Tots E oral az Ordenkusa völgyben, Vulkánhegy |!]|, hetyezát- hegység (Simk. Kózlem. XV. 574. Parenghegység [!| |, Kerezesora hegy- sége (Schur En. sub H. inciso], Árpás havasai (Schur VSV. III. 87], Bráza havasai |Sehur VSV. II. 87 sub H. Schmidtii], Királykó, Brassó hegyei [|Schur En. sub H. cwsio|, Buesecs[!], Kóhavas |Schur En. sub H. ineiso], Borszék |Schur VSV. X. 155 sub H. Schmidtii], Rodnahegy- sége | Porc. ! En. 36 sub H. inciso |. 1235. H. bifidum Kit! in Hornem Hort. Hafn. II. (1815) 761. — [H. humile Baumg.*! En. III. 25, — non Jacq. — H. Jacquini Auct. 'T'rans., — non Vill. — H. umbrosum Sehur Sertum n. 1776. — H. ru- pieolum Simk. Magy. Nóv. Lap. III. 52, — non Fries]. — Magasabb e ms] M- HIERACIUM. mészkóhegyek szakadékos sziklás oldalain a havasalji tájig. — Torda ha- sadéka [Simk. 1. c. |, Székelykó |!], Kecskekó |Schur En. 392], Vidránál a Piatra-Strueun bőven [!], Butyán [Schur VSV. X. 172], Arpás hava- sai [Schur VSV. III. 92], Brassó hegyei, Keresztényhavas, Kóhavas ISchur En. 392], Teszla | Baumg. 1. c.], Ocsém [Schur! ÖBZ. VIII. 297], Kereszthegy |Schur En. 392], Stol, Galatz, Arszul |Baumg. 1. c.], Rodna egész hegységén | Porc. Naseud. 105]. 1236. H. Tómüsense (silvatieum L. » Transsilvanieum) Simk. — Terem a H. murorum 6) silvaticeum L. és a H. Transsilvamicum Heuff. társaságában Balkos erdők szélein és tisztásaim. Brassó mellett az Obunuj patax felsőbb sziklás részein. Havasutján a Kőhavas alatt 800—900 mét. magasságban bóven|!| Bizonynyal még sok más he- lyen is. Különbözik a H. Transsilvanicum-tól : alján kidomborodó ezért tojásdad fész- kei ; esillagszórós s ezért szürkés fészek pikkelyei ; valamint ritka s hosszú szó- rókkel ellátott, de nem gyapjas tólevelei által. Viszont a H. silvaticum L.-től különbözik: tóleveleinek tetemesebb szörözete által; továbbá főkép fészek kocsánainak és fészekpikkelyeinek egé- szen gyér csillagszörözete által; végül kevésbbé kidomborodó fészkeivel. Differt a H. Transsilvanieo Heutt.; anthodiis basi ventricosis ideoque ova- libus; phyllis anthodii stelato-pilosis ideoque eanescentibus ; denique indu- mento foliorum basalium non lanato, solum e pilis raris elongatis constructo. Invicem a H. silvatico L. differt: indu- mento copiosiori foliorum basalium; porro precipue anthodiis pedunculis- que stellato r vipilis; denique anthodiis minus ventricosis. 1237. H. Transsilvanicum Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. (1853) 151; Schur ap. Fries Epier. (1862) 97. |H. molle Baumg.* ! En. IH. 27, et Geraeium croaticum Auct. lu a Hieracio molli Jaeq. denvatum, —- non du nec heichb. — H. rotundatum A. Kern. Ost. bot. Zeit. XXIL 359, — non Kit. herb.! nec Schult. Ost. Flora II. 439. — Crepis Fuss Kovács exs.! ap. Janka in Linn. XXX. (1859) 587. — H. arcticum Schur Óst bot. Zeit. VIII. 22 (nomen) Verh. sieb. Ver. X. (1859) 126; 172. — H. lasiophyllum Fro. Arch. III. 156; BSchur ! Verh. sieb. Ver. X. 148; Schur En. 393, — non Koch. — H. pseudomurorum Schur Verh. sieb. Ver. X. 209. — H. pseudolasiophyl- lum Sehur Sertum n. 1771. — H. murorum var. ovalifolium Andrae 3ot. Zeit. XIII. 326, — non Gr. et Godr. Fl. Fr. II. 373. — H. pallidum p erimigerum Thümen Ost. bot. Zeit. VIII. 152, — non Fries. Symb. — H. oblongifolium Sehur Ost. bot. Zeit. XI. 92. — H. pleiophyl- pn Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 171; III. 57 (solum nomina) ; En. 394. — H. eriocaule Schur Sertum n. 1777 (solum nomen); En. 395]. — Magas hegyvidékek sziklás árnyas erdeiben főkép a hegyi és havasalji tájon bőven. — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységbén (!], Vidra, Csepilor völgy (! Kern. OBZ. XXII. 352] s az egész Biharhegy- ségben [!], Ponorics [C sató Erd. Muz. VI. 22 2], a Retyezáthegységtól a NR és a Kóhavasig az egész hegyvidéken |!Schur l. c. ; Fuss "Trans. 397], Öcsém |! Fro. Arch. IIT. 156 sub H. croatico ot H. lasiophyllo], Borszék (Schur VSV. X. 155], Kereszthegy [Janka Linn. XXX. 588], Rodna és havasai |!Schur VSV. X. 126 sub H. arctico ; 148 sub H.lasiophyllol, Kerpenyesnél Verespatak felé | Csató exs.!)], Donghavas, Csomád, Büdös |!|. - HIERACIUM. 315. 238. H. pallescens W. et K. Icones tab. 217 (1812). — |H. elut Christener! in Fries Hier. Eur. 83. — H. oxydon Fries Epier. (1862) 90 pro parte, teste A. Kerner in herb. ejus! — H. pallescens Schur* Sertum n. 1769, si determinatio ejus recta est. |. Mészkő havasok árnyas sziklás helyein a havasalji tájon ; de magam csak a Biharhegység nyugati oldalán a Piatra Bogin(!] szedtem, hol bőven terem. — Kolozsvár |? Landoz II. 33], Királykó [? SN En. 393]. bees Drassónál, Tóresvár [? Freyn Kózlem. XIII. 94 239. H. Kotschyanum Heuff.* ! in Flora 1853 p. 618; Aa bot. (xes. AL (1858) 152. — Havasalji bérezeken a Retyezát havas felé a Valereuaszka felett |! Heuff. in Flora l. c.]. — |H. Kotschyanum Heuff. sistit speciem propriam a H. Dacico toto ccelo diversam, nec cum H. Gothieo conferendam, sed H. Silesiaci Krause, et H. porphyritici affinem. Pertinet ad sectionem /T. Silesiaci, a quo verum distinguitur : phyllis anthodii solum atro viridibus, nec nigricantibus, flores junio- res evidenter superantibus, porro phvllis angustioribus, ideoque apice non obtusis. sed aeutiuscule angustatis; dentibus ligulae dimidio quam in H. Silesiaco angustioribus : "pedunculis stellato- - pubescentibus non nigricantibus ; canle foliisque levibus non asperulis; caule peduncu- lisque pilis nigris destitutis ; canle in parte inferiori foliisque inferiori- bus (basilaribus) margine costaque pilis albidis elongatis, diametro caulis longioribus vestitis; foliis caulinis in parte tertia supra basin non angustatis, sed rotundato abrupteque in basin constrictis. — A H. porphyritico Kern. cui etiam valde accedit, differt: colore tote plante palhdo, folis inferioribus anguste elongato IRE uum supe- rioribus pluribus rigidioribusque. dorso stellato denseque pubescenti- bus; phyllis anthodii majoribus; inflorescentia ob peduneulos breves contracta racemiformi |. 1240. H. vulgatum Fries Nov. (ed. 1819) 76. — |H. silvaticeum Baumg." ! En. III. 28, — non L. — H. ramosum Baumg. Il. c., et Auct. Trans. — non W.et K. — H. Lachenali et H. aupusutelund Gmel. Fl. Bad. III. 322 et 323, — ex Neilr. Hierac. 49. — H. Kladnianum et H. pseudoramosum Schur! En. 390, et 391. — H. gothicum Porc. ! En. 36; Naseud. 105, — non Fries. — H. silvestre Fuss in Daumg. Mant. 69; Fuss Alt. Arch. III. 257, — non Tausch|. — Erdős hegvvi- dékeken az egész terület mezei és heeyi táján. tH. intybaceum Wulf. n Jacq. Fl. Aust. V. (1778) app. tab. 43.— |H. albidum Vill. Prosp. (1779) 36). — Gaure de Lotri havason Rumá- niában [? Baumg. 1. c. |. 1241. H. prenanthoides Vill. Fl. Delph. (1785) 85; dauph. III. (1789) 108. — |H. prenanthoides Baumg.* En. III. 31. — H. juranum var. stenanthum, et H. elatum var. Hunyadense Borb. Természet. 1875 p. 26]. — Hegyvidékek erdeinek szélén a hegyi és havasalji tájon szór- ványosan. — Retyezát hegységben a Gurazlatye közelében |Simk. Kóz- lem. XV. 574], Brassónál a Czenkhegyen [Schur En. 397], Pojána a Keresztényhavas alján |!|. Rodna idv [Ozetz ! Erd. Muz. VI. 16], Stol, Galaez, Hotunda, Lapadna, Arszul, Cziblesz. Hudina [Daumg. 1e 3716 HIERACIUM. 1241/b. M. strictissimum Froel. in DC. Prodr. VII. (1838) 211. — |H. ripheum Uchtr. ! Ost. bot. Zeit. XXII. (1872) 41 ; Simk.* Kózlem. XV. 574. — H. spicatum Pore.! Naseud. 106, -— vix All.]. — Sziklás füves helyeken az alhavasi és havasi tájon. — Piesoru-Kolezuluj a vetyezát hegységben |Simk.]. c.j, Keresztényhavas[!], Rodna havasai |Poresilodes 1241/c. H. perfoliatum Fro. in DC. Prodr. VII. 211. — [H. per- foliatum Porc.* Naseud. 106]. — Sziklás füves helyeken a havasalji és magasabb hegyi tájon szórványosan és szálonként. — Picsoru-Kolezu- luj bérezén a "Retyezát hegy ségben ( [!]. Rodna havasai [Porc. l. c.]. 1242. H. Dacicum Üchtr. ! Óst. bot. Zeit. XXV. (1875) 914. — [H. Dacieum Borbás" ap. Üchtr.l. c.]. — Sziklás füves helyeken a havasaliü és havasi tájon. — Zanoga tó körül a Rety ezáthegységben | Borb. ! I. e.], Piesoru-Kolezuluj bérez a Retyezát alatt / (!] 1243. H. tridentatum Fries Nov. Mant. II. (1839) 48; Epicr. 1106. — [H. rigidum Schur* Sertum n. 1782, ex Schur En. 398. — H. rigi- dum Porc. En. 37, ex Porc. Naseud. 107. — H. Seridis Fries! ap. Fuss Verb. sieb. Ver. XIX. (1868) 207 ex speciminibus herbarii Fuss |. — Hegyi erdőkben és cserjés helyeken. — Resinár [Fuss l. c.], Tal- máes, Kerezesora hegysége, Arpás és Fogaras hegysége [Schur En. 398), hodna hegysége | Porc. En. 37]. var.) H. glanduliferum Schur En. 398. — [Schurius l. c. et Porc. Naseud. 107, H. lanceolatum Vill. ad hane varietatem citant; sed ge- nuina stirps Vill. idest H. strictum Fries, apud nos non nascitur|. — Pojána a Kereszténvhavas alatt |Schurl. c.], Rodna hegysége | Porc. l. e.; e& MNL. IX. 130]. 1244. H. racemosum W. et K. in Willd. spec. III. (1800) 1588 ; leones tab. 193 (1804). — | H. racemosum Schur* ap. Grisb. Hierac. 53]. — Cserjés erdős dombokon a mezei tájon. — Bilak. Bráza kó- ET (Sehur En. 398], a Frumósza felé |Schur ap. Grisb. 1. c.]. 1245. H. tenuifolium Host. Fl. Aust. II. (1831) 411. — [H. sabau- dum Czetz! Erd. Muz. VI. 16, — non L.]. — Erdők szélén a mezei tájon. — Gáncs mellett a malom kóbányánál | Czetz 1. c., et herb. !]. 1246. H. boreale Fries pus (ed. 1814—23) 77 ; Epicr. 130. — |H. sabaudum Balogh" spec. 15 ; Baumg.! En. III. 31 et Auct. Trans. (excepto Czetz), — non L. — H. brevifolium et H. nemorosum Czetz ! Erd. Muz. VI. 16. — H. stenophyllum, lueorum, et hirsutum Schur ! En. 399]. — Az egész terület erdős hegyvidékein és cserjés dombjain. var.) H. chlorocephalum Üchtr. in Fieck. Schles. 283. — [H. bo- reale 2) lactucaceum Grisb. Hierac. (1852) 54, — vix H. laetucaceum Frodl. in DC. Prodr. VII. (1838) 222. — H. virescens et H. laetuca- ceum Schur ! En. 398, 399]. — Az előbbivel az egész területen. 1247. H. umbellatum L. spec. (ed. 1753) 804. — (H. umbellatum Baumg.* En. III. 33. — H. subumbellatum Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 176. — solum nomen. — H. silvestri-umbellatum Schur Sertum n. 1734, et Schur En. 401. — H. coronopifolium Czetz Erd. Muz. VI. 16). — Szólók közt, cserjés dombokon, erdők szélén az egész terület mezei és hegyi táján. XANTHIUM. — JASIONE. — PHYTEUMA. 311 XLIX. .4mbrosiaceae Link. Handb. I. 816. 315. Xanthium L. gen. n. 1056. 1245. X. strumarium L. spec. (ed. 1753) 987. — [X. strumarium Landoz* I.(1844) 9; Fuss in Baumg. Mant. (184 46) 32]. — Parlago- kon, utak s keritések "mentén az egész terület mezei táján nom 1249. X. spinosum L. spec. (ed. 1753] 987. — [X. spinosum Landoz* I.9; Fuss in Baumg. Mant. 32]. — Manap utak mentén, sovány mezőkön, parlagokon az egész terület mezei táján el van ter- jedve, holott Baumgarten idejében még nem létezett Erdélyben. Fuss Mihály meg volt lepetve, midőn 1841-ben Tihuczánál a Borgó szoros mentén véletlenségből reáakadt; azóta azonban rohamosan elter- jedt egész Erdélyben, Segesvárott 1848-ban találták először |Fro. Sehüssb. 46]. . L. Campanulaceae Juss. gen. n. 163. 316. Jasione L. gen. n. 1005. 1250. J. montana L. spec. (ed. 1753) 928. — |J. montana Baumg.* En. 1. 187]. — Szikár dombokon, fövenyes szántókon a me- zei tájon. — Bongárd [Fuss Trans, 412], Brassó [Schur En. 4281, Tusnád, Lázárfalva [B jaumg. 1. c.]. 317. Phyteuma L. gen. n. 220. 251. Ph. confusum A. Kern. Nov. Pl. spec. I. (1870) 1. — [Ph. Eon et Ph. hemispharica Baumg.* En. I. 156, 157 et Auct. Trans.!. — non L. — Ph. nanum Sehur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 171 ; LII. 88; IV. 95 solum nomina; Schur En. (1866) descript; sed quum BSehurius etiam in enumeratione sub nominibus 8 hanc stirpem enu- meret c Ph. nanum» nec ei clara fuit. — Ph. globulariefolium Fuss ! Alt. Arch. III. 258, et Auct. Trans., — non Hoppe. — Ph. transsilva- nicum Schur! Sertum n. 1790 ; En. 429. — Ph. graminifolium Sehur Sertum n. 1790 ; En. 429]. — Havasok sziklás füves helyein bőven. — Rhetyezáthavasok |! Schur En. 429 sub Ph. hemispherica |, Parenghava- sok [!], Czibinhavasok |Fuss! Trans. 4129 sub Ph. hemispherica|, az egész Fogarasi hegylánczolaton a Bzurultól kezdve |Baumg. l. c.| a Királykóig |! Kotschy ZbG. HI. 66; Keresztényhegy ség |Fuss Alt. Arch. II. 357], Buesecs, Teszla, Csukás [Baumg. I. c.]. Kelemenhavas, Pietrille-Rosie és Pietrille-Askuczite | Fuss Alt. Arch. III. 255 sub Ph. globularizfolium], Ünókó |? Schur VSV. X. 139 sub Ph. hemisphe- ricum |. fo PHYTEUMA. 1252. Ph. orbiculare L. spec. (ed. 1753) 170. — (Ph. orbicularis Baumg.! En. I. 157. — Ph. Scheuchzeri Daumg. ! En. I. 156, et Auct. Trans., — non All. — Ph. fistulosum Schur! Verh. sieb. Ver. III. 88, et Auct. Trans., — non Reichb.|. — Sziklás hegyeken a mezei tájtól a havasaln tájig. — Piatra-Arsza a Vlegvásza hegységben |Bielz VSV. HI. 188], Torda hasadéka |!Ercsei Tord. 24], Runk és Lunka közt, Skericza Padságnál 1! Frevn Közlem. XIII. 95], Székelykó |! Winkler ÓBZ. XVI. 48], Csáklyaikó | '! Barth VSV. XIX. 144]. Keeskekó (!Schur En. 499], V ulkánhegy (! , Vidra hegy ei és Ordenkusa vólgye Szkeriso- ránál |! Kern. OBZ. XXIL 384]. Kuszturák a Hetyezáthavasokon Csató Erd. Muz. IV. 83], Szurul |Fro. Arch. 145]. Stiavu-Verosz [Fro. VSV. VII. 198], Dom völgye [Fuss Trans. 413], Arpáshavasai [! Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Királykó !Kotschy ZBG. III. 65]. Buesees [! Kotsehy ZBG. III. 137], Keresz- tényhegység [! Fuss Trans. . 413], Keresd, Segesvár, Alsó. Gezés, Ujegy- háza, Vurpod [Baumg. l. c. , Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 413], Öcsém |Sehur ÖBZ. VIII. 99). lodna havasai [! Baumg. Il. c.], Czib- lesz | Bielz ap. Schur VSV. I. 1011. var.) caule robustiore, evidenter fistuloso: Ph. fistulosum Reichb. Germ. Exe. (1831) 297. — Termékeny kaszálókon Kolozsvár mellett- a Malomvoólgyben |! |. var.) alpina, pyemrea. foliis basilaribus breve petiolatis: Ph. Austriacum Beck in Zool. bot. Ges. XXXII. (1882) 179. — | Ph. hu- mile et Ph. Sieberi Schur! Sertum 47; Schur* En. 429, — nec alio-- rum]. — Havasok sziklás helyein. — Arpás havasai, Fogaras havasai !Schur En. 429 sub Ph. humile], Királykó, Buesees, Keresztény- hegység |!]. 1253. Ph. Vágneri A. Kern. in Vágner Máramarosmegye Nóv. Ism. (1875) 199. — [Ph. nigra et Ph. ovata Baumg.* ! En. I. 157, 158 et Auct. Trans., — non Schmidt. — Ph. Halleri Auct. Trans., — non All. — Ph. betoniez folium Baumg.! Mant. 16 et Auct. Trans., — non Vill. — Ph. Michelii Sternh. Sieb. 20; Schur Verh. sieb. Ver. X. 139 ; Salzer heiseb. 314. — Ph. atropurpureum Schur! Verh. sieb. Ver. III. (1852) 88 solum nomen; Sehur En. (1866) 439, — non Hoppe Bot. Taschenb. (1802) 27. — Ph. comosum Sigerus in Baumg. Mant. 16; Schur En. 431, — non L.). — Havasok és havasaljak szik- lás füves helyein. — Retyezát havasok |!Csató Erd. Muz. IV. 53 sub Ph. nigro], Álbote, Domna völgye [Fuss Trans. 414 sub Ph. nigro, Árpás-havasai [! Schur VSV. III. 88 sub Ph. atropurpureo |, Ucsa-mare "Baumg. herb.!|, Hargitta tetején [!Sigerus l. c.], Pietrosz, Rodna ha- vasai |! Baume. 1. c.], Cziblesz [Kotschy ! ap. Reichb. Icones XIX. 107 sub Ph. nigro]. var.) Ph. pallida Porc. En. (1873) 37. — Korongyis |Porc. l. c. ; sed in Porc. Naseud. 101 loco Korongyis ex alpe Cziblesz publieatur |. HF Ph. Michelii All. Fl. Ped. I. 115. — (Ph. scorzonerifolium Schur*! Öst. bot. Zeit. VIII. 22]. — Dealu negru (Schur Em. 430], Öcsém [Schur herb. lemb. ! et Schur ÖBZ. VIII. 99], 1254. Ph. tetramerum Schur Verh. sieb. Ner. III. (1852) 88 so- PHYTEUMA. — PODANTHUM. — EDRAIANTHUS, 379 ]um nomen; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 105 descript. — | Ph. spicata Baumg.* En.I. 158; Czetz! Erd. Muz. VI. 18, — non L. — Ph. spi- cata et Ph. Micheli Landoz I. 11]. — Erdők nyilt helyein, kaszáló- kon a mezei tájtól a havasalj DE — Dragánvölgye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 44], Tranyis a Székelyó völgye felé |!|, Kolozsvár, Hidegszamos | Wie l c,] Szék [Janka Linn. XXX. 5988 sub Ph. spicato |, Sztána [Barth exs. !], Verespatak | !] a Bi- harhegységben csak a nyugati oldalon a Bohodjeu alatt|!| Szt-Erzsé- bet, Nagyesür, Nagyszeben. Nagydisznód, Kisdisznód, Talmáes, Gire- sau [Fuss! Trans. 414], Gótzenberg [Ormay exs.!), Árpás hegysége (Schur VSV. III. 88], Pojána a Keresztényhavas alatt |Schur En. 430 )], Segesvár, Lóvete, Oláhfalva,: Lázárfalva, Tusnád, Szt-Anna-tó | Bbaumg. 1. c.], Oesém |Schur OBZ. VIII. 23]. Besztereze [Herzog Bistr. 31], Unőkő |Schur VSV. X. 139] s egyáltalán Rodna hegységén (Porc. En. 37], Oláh-Láposbánya [Haynald herb. ! ;. f 1255. Ph. spicatum L. spec. (ed. 1753) 171. — Ugy látszik csak -éjszaknyugati Erdélyben jön elő. Sztrimbuly mellett Oláh-Láposbánya közelében | Haynald herb.! . 318. Podanthum Don. Gen. Syst. III. 748. 1256. P. canescens W. et K. Icones tab. 14 (1800) sub Phy- teuma. — [Ph. canescens W. et K.; Baumg.* En. I. 158. — Ph. folio- sum Kit. Add. 122. — Asyneuma canescens Grisb. Iter (1552) 335. — 'Trachanthelium caneseens Schur Sertum n. 1802 ; En. 431. — Tra- chanthelium canescens a) transsilvanicum. Schur En. 451). — Napos szikár dombokon, kaszálókon s legelőkön a mezei tájon. — Kolozsvár [! Baumg. l. c.], Kolos, Boós (Freyn Közlem. XIII. 95], Torda, Maros- Ludas, Záh [Ercsei Tord. 124], Szt-Gotthard. Szt-Egged [Janka Linn. XXX. 589], Gerendi függő [! Wolff MNL. I. 62], Felvinez, Tilalmas Toroczkónál |!|, Székelykó |! Borb. OBZ. XXVIII. 311), Déva |DBaumg. l. e.], Drassó [Csató Székács 266], Szászujfalu (Fuss Alt. Arch. II. .357], Nagyszeben [Schur En. 431], Nagycsúr (Fuss ! VSV. XIV. 198], Hosszuüaszó |! Sigerus ap. Fuss VSV. XIV. 198], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 86], Szelindek, Ujegyháza, Marpod, Morgonda, Segesvár, Nagy- bun, Kóhalom |BDaumg. l. c. |. 319. Edraianthus A. DC. in DC. Prodr. VII. 448. 1257. E. Kitaibelii A. DC. in DC. Prodr. VIL (1839) 449. — [(Campanula eraminifolia W. et K. Icones II. tab. 154; baumg." En. I. 155, — non L. spec. (ed. 1753) 166. — Edraianthus tenuifolius Schur Sertum n. 1839; En. 431, — non DC. I. c.]. — Mészkő hava- sok sziklás szakadékos elóhegyein a hegyi tájon. — Piatra-Arsza a Vlegyásza hegységben [! Baumg. l. c.], Piatra-Strucu Vidránál a Bi- harhegységben [! Kern. OBZ. XXIL'389], Ordenkusavólgy Szkerisorá- 380 SYMPHYANDRA. — ADENOPHORA. — CAMPANULA. nál [! I, Dragozán-Commando [Baumg. ap. Fuss Trans. 424] és dor vánkóve a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 83]. 320. Symphyandra DC. Fil. Mon. Camp. 365. 1258. S. Wanneri Roch. Ban. (15825) f. 12 p. 41 sub Campanula. — [Campanula heterophylla Daumg.* En. III. 342, — non L. spec. (ed. 1762) 240]. Sziklarésekben a havasalji és havasi tájon szórványo- san. — Vurfu-Kreminyisu a Bihar havastól éjszaknak [Simk. Term. Füz. V, 50], Valye-heuaszkánál a Retyezát alatt |!Heuff, ZBG. VIII. 156] és Durlea, Galbin a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 83], Dragozán-Commando |Daumg. ap. Fuss Trans. 424], Pareng |! Ccató OBZ. XXIV. 253], Szurul |Baumg. En. III. 542], Falkenstein Árpáshavasai [! Fuss Alt. Arch. II. 356], Butyán [Fuss Trans. 424], Bráza kószirte | Kotschy ZBG. HI. 272]. t Specularia. Speculum. L. spec. (1753) 165 sub Campanula, et Sp. hybrida L. 1. c. sub Campanula; coluntur solum. Csupán kertiek. 21. Adenophora Fisch. in Mem. Mosq. VI. 165. 1259. A.infundibuliformis DC. Monogr. Camp. (1830) 359 pro var. A. lilizefoli;e. — |Campanula liliifolia Baume.* En. I. 148 et Auct. Trans. — non L. spec. (1753) 165: stirps nam Linnszana ex DC. I. c. tab. I. habet corollam exacte campanulatam, quum vero semper infundibu- liformem. — Adenophora stylosa Schur En. 432, — non Lam., cujus stirps genuina habet folia caulina cordato- ibi petiolo tereti longo instructa — A. suaveolens Auct. Trans.|. — Erdők szélén, cserjés füves helyeken, kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Torda I! Baumg. l. c.], Boós, Ajton |Freyn Közlem. XIII. 96], Poplaka [Fuss Alt. Arch. II. 356], Kisdisznód, Nagyszeben. Nagycsűr |! Fuss Trans. 494], Morgonda | 'Daumg. 1. e.|, Magyar-Nemegye |Porc. En. 38]. var.) A. edentula Simk.: laciniis calyeinis integerrimis, edentulis. — |A. Lamarckii Janka Linn. XXX. 590, — non Fisch., cujus stirps zenuina ex DC. Monoegr. Camp. 357 «stilo longitudine corolla» prz- dita est, quum nostra habaet stylum exsertum. — A. stylosa Simk. Magy. Nóv. Lap. III. 52, — non Lam.]. — Ugyanazon helyeken mint az előbbi, különösen: Malomvólgy Kolozsvárnál [!Janka 1. c.], s a bükkón ugyanott |!|, Homoródfürdó [Barth exs. !]. t Campamwula verticillata Pall apud Brassó indicata |Lurtz Verh. sieb. Ver. V. 147] colitur solum; non admittenda. — Kerti nóvény. 322. Campanula L. gen. n. 218. 1260. C. alpina Jaeq. En. (1762) 36 ; 210. — (C. alpina L. spec. (ed. 1763) 1669; Baumg.* En. I. 153. — C. barbata Baumg.! En. I. CAMPANULA. 381 153 et Auct. Trans., — non L.]. — Havasok sziklás füves helyein. — Retyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 83], Dialu-Stirpu [Fuss VSV. XV. 117], a Szurultól kezdve az egész Fogarasi hegylánczolat hava- sam [! Baumg. l. c.], Buesecs, Keresztényhegység, Kóhavas, Teszla, Piroska, Rodna havasai |! Baumg. l. c.|, Cziblesz ( Bielz ap. Schur VSV. I-101). 1261. C. Sibirica L. spec. (ed. 1753) 167. — |C. sibiriea Baumg.* En. I. 154. — C. spathulata Fuss Alt. Arch. II. 356, — non W. et K. — C. divergens Simk. Magy. Nóv. Lap. II. 148, — non Willd.). — Napos szikár dombokon a mezei tájon egész Kozép- és Dél-Erdélyben. Hiányzik a Biharhegységben, de meg van az Aranyos völgyében és Padság hegyein [!]. — Ejszak- Erdélyből nem ismeretes és éjszak felé a következő helyek teszik terjedésének határát: Kolozsvár |! Landoz I. 11], Kolos, Boós, Vir Pup ólgy [Freyn Kózlem. XIII. 95], Torda hasadéka [! Schur VSV. X. 22], Székelykó (Winkler ÓBZ. XVI. 48], Öcsém [Sehur OBZ. VIII. 391. — Déván fehér viráegal is láttam. 1261/b. C. divergens Willd. p (1809) 212. — [C. spathulata W: et K. Icones III. (1812) tab. 258; Baumg.* En. I. 154]. — Maga- sabb hegyvidékek, főkép Patet sziklás hegyein. — Kecskekó [Sehur VSV. X. 76], Királykó ]Andre Bot. Zeit. XIII. 329] így Zer- nyest felett a Propasta felé|!| Piroska, Tejkóhavas |Baumg. l. c.|, Ocsém [Schur ! OBZ. VIII. 23]. t C. Medium L. spec. (1753) 167 : colitur. — Kerti. t C. lingulata W. et K. — E flora Transslvaniae tollenda, nam in hepbario Schuriano lembergiensi mystificatione modo «ad Maros- pus lecta» asservatur. 1262. C. Grossekii Heuff. in Flora XVI. (1833) 353. — (C. Gros- sekii Schur* En. 434]. — Szikár napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Gyulafehérvár, Szászsebes, Zám |Schur l. c.], Kozolya hegy [!Janka Kózlem. XII. 180], bőven Déva hegyein, így a Várhegyen, Szárhegyen és Deczebalon; Haró hegyei; Vajda-Hunyad Várhe- gyén [!]. 1263. C. Transsilvanica Schur! Sertum (1853) n. 1824 (solum nomen); Schur ap. Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1855) 155 (deserip- tio). — [C. thyrsoidea Baumg.* En. I. 152, — non L. spec. (1753) 167. — C. capitata Schur ! Verh. sieb. Ver. III. 88, — non Bims.]. — Havasok sziklás füves helyein. — Szkerisora a hármas- határon, a Re- tvezát alatt a To-zlatoi tónál [Heuff.! ZBG. VIII. 155], Albote [Fro. VSV. VIL 198], Árpás havasai (! Schur VSV. IIT. 88], Buesecs, Csn- kás [Baumg. 1. c.]. 1264. C. macrostachya Kit. in Willd. Enum. (1809) I. 213. — [C. multiflora W. et K. Icones III. (1812) tab. 263; Schur* Sertum n. 1821]. — Szikár parlag helyeken, főkép szőlők közt. — Ko- los, Boós, Virágzosvólgy |? Freyn Kózlem. XIII. 95], Doieza felett a Verestoronyszorosnál [Schur En. 436, — sed in herbario ejus poen. 1265. C. Cervicaria L. spec. (ed. 1753) 167. — (€. Cerviearia Baumg.* En. I. 152. — C. longifolia Schloss. et Vuk. Ost. bot. Zeit. 382 CAMPANULA. IV. (1854) 146]. — Hegyek kaszálóin s cserjés füves helyein az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 1266. C. glomerata L. spec. (ed. 1753) 166. — [C. glomerata Baumg.* En. I. 151. — C. desertorum Janka ! Linn. XXX. 589. C. agree, C. congesta, C. elliptica, et C. speciosa Czetz ! Erd. Muz; VI. 12, et Auct. Trans. — Hegyek kaszálóin s cserjés füves helyein az egész terület mezei táján a havasalji tájig. 1267. C. latifolia L. spec. (ed. 1753) 165. — |C. latifolia Baumg.* En. I. 149). — Magasabb hegyvidékek erdeinek szélein a hegyi tájon. — Hidegszamos |Landoz II. 33], Torda városerdeje | Wolff MNL. I. 62], Gyulafehérvárt a Sajgó hegy nyilásában (Cserni Gyulaf. 20], Le- pusnik völgye a Retyezát hegy ségben !Hazsl. Kózlem. X. 22], Szász- város, Enlkenstein, Lotriora völgy, Kisdisznód [Fuss Trans. 419], Ker- czesori üveghuta, Pojána a Keresztényhavas alatt |Behur En. 436], Czenkhegy IBrassonál [Winkler ÖBZ. XV. 47]. Rozsnyó, Bálványos, Büdös, Lövete, Rodna hegysége | Baumg. lie ], Szászrégen | | Emerich ap. Fuss Trans. 419], Garcsinv ölgy és Zajzonvölgy Hétfalunál [!]. 1268. C. Trachelium L. spec. (ed. 1753) 166. — (C. Trachelium bDaumg.* En. I. 151. — C. urtiezefolia Schmidt Boém. IL. 75 ) ; Baumg. En. I. 149. — C. oligosantha Schur! En. 436]. — Hegyvidékek erdei- nek és cserjéseimek nyilt helyein és szélein a mezei és hegyi tájon. — Csucsa [Feicht. Kózlem. IX. 93], Dragánvölgye a Vlegyásza hegység- ben (!], Kolozsvár |! Landoz I. 11]; Kolos, Berkenyes. Szkericza Padság- nál i! Freyn Kózlem. XIII. 95], Torda [!Ercsei Tord. 37], Tilalmas Toroczkónál, Szkerisora jégbarlanejánál, Vidránál az Aranyos men- tén, Verespatak, Abrudbánya, Csernyieza, Déva |!|, Lepusnik "völgye a Retyezáthegységben [Simk. Közlem. XV. 580], Szt-György-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 29], Székácsvölgy [Csató Székács 266], Nagy- csűr, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagy szeben, Götzenberg, Giresau [Fuss Trans. 418], Bulla, Árpás (Schur En. 4377], Brassó |! Schur VSV X. 205], Medgy es, Baromlaka, Nagyselyk, Sodszchanddi Hosszuüaszó [Barth! VSV. XVIII. 86], Segesvár [Baumg. l. c.], Udvarhely. Ditro [Fuss Trans. 418], Borszék | 'Salzer VSV. VIL. 53], Besztercze | Herzog Bistr. 31], Rodna heevsége |! Daumg. Il. c.], Gáncs |Czetz Erd. Muz. A aló 1269. C. rapunculoides L. spec. (ed. 1753) 165. — |C. rapuncu- loides Baumg.* En. I. 150. — C. trachelioides Sechur Sertum n. 1825; En. 4371. — Erdők cserjések nyilt füves helyein a mezei és hegyi tájon az egész területen. 1270. C. bononiensis L. spec. (ed. 1753) 165. — |C. bononiensis Daumg.* En. I. 150. — C. tenuiflora Schur! En. (1866) 438, — nam folia in stirpibusSchurianis «subtus scabra» qualia Linnaeus stirpis suce B —- nec tomentoso-cana. — C. Tauscheri A. Kern. OBZ. XZI1. (1871) 47. -— C. ruthenica Schur Sertum n. 1829, Cauc. n 151]. — §Szikár dombokon, fpnxookon/B szőlők közt, erdők Pa cserjések szélein a mezei tájon. Csucsa [!], Kolozsvár, Mezőség [! Baumg. 1. c.], Kolos, Boós, Pon es, Virigosvólgy és Botoromvó ley [Freyn Kózlem. XIII. 95], Torda (Eresei Tord. 37]. Gerendi függó [t], CAMPANULA, 383 Gyulafehérvár |!Cserni Gyulaf. 20], Kozolya hegy Déva vidékén [!], Déva, Feredógyógy, Szászcsór [Fuss Trans. 418], Szt-Gyórgy- Válya [(Csató Erd. Muz. VI. 22], Koneza [Csató Székács 266], Nagycsür, Kakasfalva, Dolmány, Szászujfalu [Fuss Trans. 418), Kistorony, Sze- lindek, Szt-Erzsébet, Porcsesd felett a Szurul alján |Schur En. 437—8], Medgyes, Tür [Barth VSV. XVIII. 86], Hosszüaszó | Barth ap. Fuss VSV. XIX. 208], Segesvár [Baumg. l. c.], Brassó [! Schur En. 437], Borszék [Salzer heiseb. 81 |. var.) C. cana Simk.: foliis subtus velutino molliter pubescentibus canescentibusque. — |C. bononiensis Koch Syn. p. 538]. — Erdélyből nincs gyüjteményemben, de meg van a Maros mellékéről hodna he- diga 1271. C. persicitfolia L. spec. (ed. 1753) 164. — (C. persicifolia Baumg." En. I. 148, eum var. P) ( ] sycarpa Kit. ap. Schultes Öst. FI. I. (1814) 404. — C. persifolia 6) hispida Fuss Trans. 420]. — Erdős cserjés helyeken az egész terület mezei és he- gyi táján közönséges. 1972. C. Rapunculus L. spec. (ed. 1753) 164. — (C. Rapunculus Daumg.* I. 143]. — Erdők és cserjések napos nyilt helyein a mezei tájon szórványosan. — Borrév |Wolff MNL. I. 62], Kolozsvár, Szász- város, Nagyszeben, Brassó |Schur En. 439], Poplaka [Fuss Trans. 490], Medgyes, Tür, Hosszúaszó (Barth VSV. XVIIL 87], Segesvár [Fro. Schássb. 46]. 1273. C. patula L. spec. (ed. 1753) 163. — (C. patula Baumg.* En. I. 147. — C. neglecta Schur Sertum n. 1815. — C. Welandi Schur! En. 439; Feicht. Kózlem. IX. 92, — non Heuff. — C. carpa- tica Téglás Tudósítv. I . 20; II. 10, — non Jacq.]. — Hegyvidékek ka- szálóin, erdők és cserjések nyilt füves helyein az egész terület mezei és hegyi táján. 1273/b. C. abietina Grisb. Iter (1852] 333. — (C. Steveni Fuss" in Baumg. Mant. 14, et Auct. Trans., non MB. — ( patula b) pauci- flora Roch. Ban.(1828) 42 tab. 6, — non C. pauciflora Desf. Choix de pl. Cor. (1808). — C. Rochelii Schur! Sertum n. 1817 (1853) solum no- men. — C. Raineri Salzer Reiseb. 323, nec alior]. s hava- saink havasalji tájain. — Vlegyásza|!|, Diharhavasok |!Kern. OBZ. XXII. 387], a Retyezát havasoktól a Bucsecsig bőven [!], Keresztény- havasok [!], Fanesal-tetó, Kereszthegzy | Walz MNL. TIT. 68]. Rodna havasai [! Schur VSV. x 138], Kóhavas, Garesinvólgy, Tatrangvólgy, Zajzonvólgy, Teszla. Csukás |!!. 1274. C. Carpatica Jacq. Hort. Vind. I. (1770) tab. 57. — |C. carpatiea Daumg.* En. I. 147. — C. reniformis Schur! En. 441. Edrajanthus Kitaibelii et Wahlenbergia hederacea Salzer Reiseb. 323, — nec aliorum|. — Magas hegyvidékek sziklás helyein a mezei tájtól a havasalji tájig. — Fogarasi havasok [? Primics Kárpát VII. 375], Zernyest |!Fuss Trans. 420], Királykó [! Kotsehy ZBG. III. 63], Brassó [! Andrae Bot. Zeit. XIII. 328], Keresztényhavas |! Fuss Alt. Arch. II. 356], Tórcsvár, Kóhavas! [Schur En. 440], Tömös |Schur VSV. X. 209], Rozsnyó, Buesecs, Tejkóhavas, Piroska, Teszla |! Daumg. l. c.], SIMONKAI : Erdély flórája. 28 384 CAMPANULA. Csukás[!], Büdös, Öcsém [Schur ÖBZ. VIIL. 987 ; 22], Belbor [Fuss Alt. Arch. II. 356], Borszék, Rodna hegysége |! Baumg. I. c.]. — Indieatur etiam ad: Torda, Enyed, Keeskekó (Schur En. 4407 sed locis his non nascitur. — Ez utóbbi helyekről tévesen van közölve. 1274/b.. C. turbinata Schott Analect. (1854) 14. — [C. carpatica var. tomentosa Kotschy* Zool. bot. Ges. III. 140]. — Mészkóhavasok sziklás havasalji lejtőin. — Királykó a Vleduska felett|!|, Keresztény- hegység [!Sigerus ap. Fuss VSV. VIII. 171], Csukás ! [Kotschy I. c.], Büdös, Szt- Annató (Schur ÖBZ. VIII. 287, 293], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22], Piroska, Kóhavas [!]. 1275. C. pusilla Haénke in Jacq. Collect. II. (1788) 79. — [C. pu- silla Daumg.^ ! En. I. 146, — non Koch syn. eujus stirps ex diagnosi ad C. tyrolensem Schott! analect. 129 pertinet. — C. redux Schott! analect. 9; et C. modesta Schott! analect. 13. — C. Zoysii Schur En. 441, — non Wulf, cujus stirps genuina apud nos non nascitur. — C. ciespitosa Schur En. 443, — nam stirps C. eczespitose genuina, in her- bario Schuriano lembergiensi mystificatione modo solum ex alpibus Buesees et Királykó asservatur. — C. reflexa Schur! Verh. sieb. Ver. II. (1851) 171; Schur En. 441. — C. minutissima Schur Sertum n. 1808, — seu C. venusta Schur! En. 442]. — Havasok sziklás vagy törmelékes tetóimn. — Ordenkusa völgye és Vidra hegyei a Biharhegy- ségben |? Kern. ÖBZ. XXII. 385], Retyezát hegységben a Kuszturákon [Csató Erd. Muz. IV. 83], s a Zanogánál [Hazsl. Kózlem. X. 22], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171 sub C. reflexa], Királvkó |! Fuss Trans. 416], Bucsecs [! Fro. VSV. VI. 199], Keresztényhavas [!], Teszla, Sztruniora, Haita, Pietroszul | Daumg. 1l. c.], Rodna havasai [Czetz Erd. Muz. VI. 12], így a Korongyison [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 170 sub C. redux]. — Baumg. En. I. 146. lapján Talmács mellett is jelzi, ott azonban nem terem [Fuss Trans. 416 |. 1276. C. lanceolata Lap. Hist. Abr. (1813) 105. — (C. pulla Baumg.*! En. I. 146, et Auct. Trans., — non L. — C. pseudopulla Schur En. 441, ex loco natali, non ex herbario ejus lembergiensi, ubi sub hoc nomine vera C. pulla L. asservatur, quz? verum apud nos non nascitur. — C. linifolia Baumg. ! En. I. 147 quoad plantam subalpinam. — C. Baumgarteni Schur! Verh sieb. Ver. III. 88 ; En. 444 , Fuss Trans. 416. — C. Hostii Czetz! Erd. Muz. VI. 12 ; Schur! En. 445 ; Porc.! En. 37, — non Baumg. — C. rotundifolia y) multiflora Porc. ! En. 37. — C. hirta et C. multiflora Czetz! Erd. Muz. VI. 19; — nee aliorum. — C. laneifolia Scehur "Verh sieb. Ver. Il. 171; Grisb. Iter n. 197 ; Andre Bot. Zeit. VIII. 397, — non Koch. — C. napuligera Schur! En. 444]. — Havasalji vidékek erdeinek nyilt helyein s kaszálóin helyenként a havasi tájig bőven. — Dragánvóleye a Vlegyásza hegységben [Simk. Term. Füz. V. 50], Tranyis Sebesvár- alja (!), a Biharhavas csúcsa alatt [! Kern. ÖBZ. XXII. 385] és Vidra felett a Kukurbeta felé [!], Retyezát havasok [Simk. Kózlem. XV. 579], Pareng [Barth herb.], Dusi szoros [Ormay exs. !|, Resinár | Fuss! Trans. 417 sub C. Hostii|, Gótzenberg [Baumg. En. sub C. linifolia], Présbe [Sehur En. sub C. Hostii], Fedeláse [Sigerus ap. Fuss Trans. 415 sub CAMPANULA. 385 €. pulla], Szurul [Baumg I. c.], Kerezesora havasai [! Schur En. sub C. Hosti]|. Árpás havasai [! Schur VSV. III. 88 sub C. Baumgartenii|, Uesa-mare [Baumg. herb.!|, Bráza havasai [Schur VSV. II. 171 sub C. Hostii|, Királykó, |! Schur En. sub C. napuligera|, Keresztényhegy- ség, Kóhavas, Rodna havasai [! Baumg. I. c.], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 23 sub C. Baumgartenii|, Buesecs, Bolnokhegy Hétfalunál, Zajzon- vólgy[!]. 1276/5. C. Hornungiana Schur* ! En. (1866) 442. — Diegnoscitur a preczdente folis caulinis «ovato ellipticis petiolatis». — Szálonként az előbbi társaságában. — La patruczest a Bihar alatt [!], Királykó [! Schur l. e.], Obunujvólgy Brassónál és a Pojána a Keresztényhavas alatt [!]. 1976/c. C. arcuata Schur*! Verh. sieb, Ver. X. (1859) 138 ; En. 4425. — (C. rhomboidalis seu C. Dielzii Schur Sertum n. 1812, — solum nomen. — C. lanceolata var.) pubescens Simk. Term. Füz. V. 50, — non C. pubescens Schmidt Dohem. n. 167]. — Arnyas sziklás helyeken a hegyi tájon. — Arpás havasai [Schur En. 445], Obunuj völgy Bras- sónál szálonként [Simk. l. c.|, Ocsém [Fuss Trans. 418], Ünókó [Schur VSV. X. 138], Cziblesz [Schur En. 445]. 1277. C. Scheuchzeri Vill. Prosp. (1779) 22. — [C. Scheuchzeri Fuss* ap. Baumg. Mant. 12. — C. valdensis, C. uniflora et C. monantha Schur Sertum n. 1810 ; En. 445; Fuss Trans. 417]. — Havasok szik- lás füves helyein. — PBiharhavas |Kern. OBZ. XXII. 3851, Retyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV. 83], Frumósza, Szurul [Fuss Bericht 20], Vurfu-Moasi, Csorte, Avrisel, Negoj [Fuss Trans. 417], Árpás ha- vasai [Fuss in Baumg. Mant. 12]. Bráza havasai ([Bchur VSV. II. 171], Buesees |! Fuss Trans. 417], Pietrille rosie és Pietrille askuczite | Fuss in Baumg. Mant. 12], Rodna havasai [! Schur VSV. X. 138, 148], Cziblesz [Bielz ap. Schur VSV. I. 101]. 1278. C. consanguinea Schott! Analect. (1854) 8. — [C. carnica Schur* VSV. II. 171, et ap. Grisb. Iter n. 199, et Auct. Trans, — non Schiede. — C. linifolhia Daumg. En. I. 147 pro p. ; et Auct. Trans., — non Wild. spec. I. 893. — C. Baumgartenii Czetz! Erd. Muz. VI. 12. — CQ. Scheuchzeri f£) dacica Porc.! En. (1878) 37. — C. excisa Salzer Reiseb. 323; Schur En. 441, — ex locis natalibus, nam stirps typica Schleicheriana apud nos non nascitur. — C. Scheuchzeri d ) steno- phylla, et e) Kladniana Schur ! En. 443. — C. rotundifolia a ) alpina, et b ) angustissima Schur! En. 444]. — Havasok és elóhegyeik szikla rései- ben, főkép a havasalj tájon. — Biharhegységben az Ordenkusa vólgy- ben, a Csepilor völgyben, Subt-pietra-biheri, Piatra-Struczu Vidránál. Vulkán hegy, Retyezát havasok [!], Csorte (Fuss Trans. sub C. carnica], Kerezesora havasai így a Bulla vizesésénél (Schur En. 442 sub C. Car- nica |, Árpás havasai [!Schur VSV. IIL 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171] igy Bráza kószirtén [Andre Dot. Zeit. XIII. 327 sub C. linifolia], Bucsecs [! Schur En. 442], Persány [Schur VSV. X. 211 sub C. tenuifolia], Morgonda |? Baumg. 1. c. sub C. linifoliaj, Homorod- Almás barlangja [Fuss Trans. 417 sub C. carnica], Rodna hegysége [Czetz ! 1. c. ; Pore.! 1. c.]. 9g 386 CAMPANULA. — VACCINIUM. 1279. €. rotundifolia L. a) spec. (ed. 1753) 163. — [C. rotundi- folia Baumg.* En. I. 146. — C. pseudo-valdensis Schur Sertum n. 1811 ; En. AM, — C. tenuifolia Fuss ! Verh. sieb. Ver. XIX. 193 ; Schur En. AAA], — Kaszálókon és sziklákon a mezei tájon. — Csucsa | Feicht. Közlem. IX. 93], Dánffy- Hunyad |Bielz ap. Schur En. 444 sub C. pseu- dovaldensi|, Kolozsvár |? Landoz I. 11], Bányabükki völgy |! Wolff MNL. I. 62], Kolos, Boós, Berkenyes, Torda, Virágosvolgy, Dotorom- vólgy, Muntyele-mare hegység völgyei | Freyn Közl. XIII. 95], Székelykó [Wolff MNL. I. 62], Tilalmas 'Toroezkónál, Padság hegyei [!], Gyu- lafehérvár (Cserni Gyulaf. 20] Lunkány a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 22], Retvezát hegység |? Csató Erd. Muz. IV. 33], Szászváros, Czibinjézer, Tomnatik, Dirsan Resinár felett, Szelindek, Nagvcstür. Rothbereg, Vestény | Fuss Trans. 416], Giresau mellett a Kuhbergen |!], Nagyszeben (!Schur En. 444], Medgyes, Kiskapus, Kisselyk, Hosszü- aszó, Ne ekémézőői (Barth VSV. XVIII. 86]. Segesvár, Bene, Törcs- vár, |Freyn Közlem. XIII. 95], Brassó |Schur En. 444], Borszék [5al- zer VSV. VII. 53], Rodna hegyvidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 12 ; Porc. En. 37]. — Indicatur porro in locis sequentibus alpinis : Negoj, Csorte, Domna völgye [Fuss Trans. 416], Mirie |Fro. VSV. VII. 125], Teszla, Csukás | Kotschy ZBG. III. 139, 140], Pietrille aszkuczite | Fuss Trans. 416]; sed in alpinis nostris pro C. vibra L. 2), C. consanguinea Schott substituitur. — Havasainkon a C. consanguinea helyettesíti a C. rotundifoliat, ezért havasi lelóhelyei nem valószintüek. var.) €. dentata Schur En. (1866) 444. (C. Hostii Baumg. En. III. (1816) 342 ex locis natalibus, — non ex herbario ejus. — C. ro- tundifolia var. lancifolia Koch Syn. pro p. — C. Hostii Freyn! Kózlem. XIII. 95]. — Kaszálókon cserjés füves helyeken a mezei tájon. Kolozs- Eo a Malomvólgyben |!|. Csólthegy Ajtonnál [Freyn Kózlem. XIII. Maros-Némethi, Déva [Baumg. l. c.], Vizakna [Schur I. c.], Nagy- at Du var.) C. velutina DC. Fl. Fr. V. 432; Koch Syn. ed. III. 406. — Kolozsvárt a Malomvólgyben |!!. t C. crassipes Heuff. Ost. bot. Zeit. VIII. 27. — Plesuhegy Csu- csánál |? Feicht. Kózlem. IX. 93], Magyar-Nemegye |? Porc. En. 38]. LI. Vacciniaceae DC. Theor. Elem. I. 216. 323. Vaccinium L. gen. n. 483. 1280. V. Myrtillus L. spec. (ed. 1753) 349. — |V. Myrtillus Ler- chenf." ap. Ziegler de Re Sylv. 30; Baumg. En. I. 329]. — Hegyi és havasalji erdőkben. — Kolozsvár |Landoz I. 11], Tordahasadéka (Wolff MNL. I. 62], Padság hegyei, Muntyele-mare |! Freyn Kózlem. XIII. 106], Hallerhavasok [ Eresei Tord. 14], Bihar, Kukurbeta, Gejna, Szkerisora jégbarlangja, Vidra |! Kern. OBZ. XXIII. 16], Kalinyeasza (!], Detunata [! Filtsch. VSV. VIII. 151], Mluha-tó [Csató MNL. IX. 6], VACCINIUM, 387 Tibor felett a Kecskekó felé[!], Ruszka havas [!Hazsl. Kózlem. X. 18], Retyezát hegység |!Csató Erd. Muz- IV. 83], Ponories a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászcsór felett a Szászsebesi viz- nél [Téglás Tudósítv. II. 10], Szászváros, Desinou, Kisdisznód, Gótzen- berg, Présbe, Tunszu Skoré felett | Fuss Trans. 425], Szurul [ Baumg. 1. c.], Árpás havasai [Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. TE 1717 ], Királykó [Schur En. 446], Éheskó Brassónál [Freyn. Kózlem. XIII. 106], Buesecs, Keresztényhegység, Teszla, Büdös, Bálványos, Szt-Anna-tó [Baumg. l. c.], Hargitta [Fro. VSV. VILI. 103], Görgényi üveghuta [Fuss Trans. 426]. Dükkhavas Borszéknél | Walz. MNL. III. 69], Haita, Sztruniora Pietroszul, | Baumg. l. c:], Rodna havasai [Schur OBZ. XI. 45], Kóhavas, Csukás |!|, bőségesen a Kukojszáson |!|. 1981. V. uliginosum L. spec. (ed. 1753) 350. — [V. uliginosum Baumg.* En. I. 330]. — Havasok és elóhegyeik legelóin. — Csepilor völgy a Biharhegységben [! Kern. ÖBZ. XXIII. 16], Biharhavas, Ku- kurbeta; R ety ezát havasokon igy a Zenugánál s a Bukurán bőven [!], Strázsa, Vulkány Eum. l. ce., Frumósza, Besinou, Présbe, Dialu- Stirpu [Fuss Trans. 426], Folte Vurfu-Moasi, Szurul |Baumg. 1. c.j. Csorte [Fuss l. c.], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 88], Bráza hava- sal [Schur VSV. II. 171], Bucsecs [!Schur En. 446], Büdös, Ocsém [Schur OBZ. VIII. 287; 21]. Hargitta, Rodna havasai [Baumg. l. c.], Cziblesz | Bielz ap. Schur VSV. I. 101], Kóhavas, Csukás [!]. 1282. V. Vitisidaea L. spec. (ed. 1753) 351. — [V. Vitis-Idza Lerchenf." ap. Ziegler de re sylv. 30; Baumg. En. I. 330]. — Maga- sabb hegyeken elóhavasokon és havasokon. — Kolozsvár [Landoz II. 33], Hallerhavasok [| Ercsei Tord. 13], Padság hegyei |!|, Mluha tó [Csató MNL. IX. 6], az egész Biharhegységben a havastetókig s innen az elóhegvekig [! Kern. OBZ. XXIII. 17], Detunata |!|, Ruszka havas (! Hazsl. Kózlem. X. 18], hetyezát hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 83], Rood [Fuss Trans. 426], Czibinhavasok | Baumg. l. c.], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Barezaság havasai [! Baumg. l. c.], igy a Bucsecsen [! Kotschy ZBG. III. 136] sa Királykóvon (! Andre Bot. Zeit. XIII. 701], Csukás! [Kotschy ZBG. III. 140], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 287], Szt-Anna-tó, Hargitta, Ló- vete |Baumg. l. c.], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 21], Görgényi üveghuta [Fuss Trans. 426], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Rodna havasai [! Reone. 1. c.], Kóhavas [!], bőven a Kukojszáson jn. 983. V. Üxycoccos L. spec. (ed. 1753) 351. — [Sebollera palu- dosa végi * En. I. 330. — Oxycoccos palustris Pers. Syn. I. 419]. — Havasok s magasabb hegyek lápjain. — Mluha tó [Csató MNL. IX. 6], Valye- isbucu (Kern. ÓBZ. XXIII. 1 7], tovább La-grope és Kalinye- ásza a Biharhegységben [!], Magyar- Valkó (Fuss Trans. 426], Lóvete, Oláhfalu, Kukojszás! | Baumg. 1. e.], Büdös |Sehur ÖBZ. VIII. 287, 291], Borszék [Fuss C. Arch. 396]. Veres Borszék [Andrew Dot. Zeit. XIII. 701], Rodna hegysége (Czetz Erd. Muz. VI. 18], igy Cosna mellett [Porc. En. 39]. Q5 [0 0 ) ono ANDROMEDA. — CALLUNA. — BRUCKENTHALIA. LII. Éricaceae Desv. Journ. Bot. 1813 p. 28. 324. Andromeda L. gen. n. 549. 1284. A. polifolia L. spec. (ed. 1753) 393. — [A polifolia Baumg.* En. I. 367]. — Magas hegyek lápjain. — Valye-isbucu [Kern. OBZ. XXIII. 17] valamint La grope és Kalinyeásza a Biharhegységben |!], Lóvete, Oláhfalu, Kukojszás ! |Daumg. l. c., Büdös |Schur OBZ. VIII. 29], Rodna hegységén [Czetz Erd. Muz. VI. 10] igy Cosnánál | Porc. En. 39]. 4 Ledum palustre L. Keresztényhegység |J. Kl. in Sieb. Quartal- schrift III. (1793) 104]. — Talán Andromeda polifoliát látott az illetó «J. Kl.», mely a Ledumra sokban emlékeztet és a Keresztényhegység- től nem nagy távolra eső Büdös hegységen előfordul. t Arctostaphylos alpina (L.). — Bucsecs, Csukás [Baumg." En. I. 368, — sed in herbario ejus e locis transsilvanicis desideratur, nec re- centius ab ullo serutatori in Transsilvania lecta |. F Arctostaphylos Uva- Ursi (L.). — Czibinhavasok | Bock ap. Fuss. Trans. 427], Buesecs, Teszla, Csukás | Baumg.* En. I. 368, — sed in herbario ejus e locis transsilvanicis desideratur |. 395. Calluna Salisb. in Transaect. Linn. VI. 317. 1985. C. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 352 sub Erica. — [Erica vulgaris L.; Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 30; Baumg. Em. I. 331. — Erica cinerea Schur En. 4 447, — nec alior]. — Hegylaposokon és csorvás szikár helyeken a mezei tájtól a havasalji tájig. — Tranyis és Bebesváralja közt a Vleeyásza hegységben |!]|, Valkó [Baumg. 1. e.], Meregyo |Bielz VSV. III. 174], Piatra-arsza [Fuss Trans. 428], Kolozs- vár [Landoz I. 11], Gergeló, Buhujasza és Timpane Asszonyfalvi ha- vasok |Ercsei Tord. 69], Padság pataka, Kalinyeásza és La-grope a Biharhegységben !|, Verespatak |Lerchenf. |l. c,|, Abrudbánya, Za- lathna [Fuss Trans. 428], Déva [Téglás Tudósítv. I. 20], Verestorony szorosa mentén |!Lerchenf. l. c.|, Bucsees, Büdös [Schur En. 447], Nagy-hakottya, Szócs-Pál, Csernika-patak [Baumg. l. c.], Borszék [Fuss Trans. 428]. t E. Tetraliv L. spec. (ed. 1753) 353. — Tusnád mellett a Ku- kojszáson [Baumg.* En. I. 332, — sed in herbario ejus deest |. ji P. carnea, L. spec. (ed 1753) 355. — Bráza kószirte | Baumg.* En. I. 332 sub E. herbacea L, — sed in herhario ejus deest. 326. Bruckenthalia Reichb. Germ. Exc. (1831) 413. 1286. B. spiculifolia Salisb. in Transact. Linn. soc. (1802) 324- sub Erica. — |Menziesia Bruckenthali Daumg.* En. I. 333. — Men- htm. § AZALEA. — RHODODENDRON. 389 ziesia spicata Eresei Tord. 105. — Gombos-Hanga Ercsei Tord. 69. — Erica carnea Landoz! I. 11, seu Erica herbacea Landoz II. 33]. — Magasabb hegyek füves vagy cserjés oldalain s tetóin a hegyi tájtól a havasalji tájig. — Kolozsvár |Landoz l. c.], Gergeló, Buhujasze és Timpanye havasokon Asszonyfalva felett | Eresei 1. c.), Muntyele-mare, Szkerica Padsáenál |Freyn Kózlem. XIII. 106], Ruszka havas |! Heuff. ZbG. VIII. 157], Retyezát havasok s az egész Czibinhegységben bőven (! Baumg. 1. c.; Fuss Trans. 428], Poltinei a Szászsebesi völgyben [Fuss Trans. 428], Poresesd [Andrea Bot. Zeit. XIII. 702], Freck [Fro. Arch. 149], a Szurultól [Baumg. 1. c.], a Mirie havasig [Fro. VSV. VII. 125], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 88] az Ucsa-mareig [!], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Vurfa-Luci, Buesees, Kóhavas |! Baumg. l. c.], Királykó Keresztényhegység |! Fuss Trans. 4281], Brassó hegyei (Schur En. 447], Volkány [Andre Bot. Zeit. XIII. 702], Oesém [Schur En. 447], Unókó [Schur VSV. X. 139, — sed ibidem recentius non inventa |. 397. Azalea L. gen. n. 919. 1287. A. procumbens L. spec. (ed 1753) 151. — |À. procumbens Baumg.* En. I. 143]. — Hawasok tetói és gerinczein. — hetyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV, 83], Besinou [Fuss! VSV. XIV. 201], Folte, Vurfu-Moasi, Szurul |Baumg. l. c.]. Csorte [Fuss Trans. 429], Árpás havasain bőven [! Schur VSV. III. 88]. Dregus havasain a Szom- bati völgy felett |Kotschy ZBG. III. 274]. Bráza havasai |Schur VSV. II. 170], Cordon de la Schmidt, Vurfu-Luci, Ducsecs! Kóhavas [ Baumg. l. e.], Keresztényhegység [Fuss Trans. 429], Szerecsentetó az llvai hegységben [Nagy ap. Ercsei Tord. 17], Ocsém |Schur ODZ. VIII. 21], Rodna havasai |! Baumg. 1. c.]. 328. Rhododendron L. gen. n. 548. 1288. Rh. Kotschyi Simk. — (Rh. alpinum Lerchenf.* ap. Zieg- ler de Re Sylv. 30, solum nomen, et certe ex Ledo alpino Bauh. deri- vatum. — Rh. ferrugineum Baumg. En. 366 et Auct. Trans., — non L. — Rh. myrtifolium Schott et Kotschy in Bot. Zeit. IX. (1851) 17, — non Lodd. Bot. Cab. tab. 908 (1818—24), eujus stirps Hispaniam incolit, et suadente Lodd. hybridum inter Rh. hirsutum et Rh. punc- tatum]. — Havasaink sziklás lejtőin és tetóin bőven. — Hhetyezát ha- vasok |! Fuss Arch. I. 102] Pareng havasok |!]|, Frumósza, Dialu-Stirpu (Fuss Arch. I. 102], Besinou, Présbe | Fuss Trans. 429], Szurul, Sztrunga- Draculuj [Baumg. l. c.], Vurfu-Moasi, Negoj [Fuss Arch. I. 102], Csorte, Plaju-Czeri, Puha, Albote, Lajta forrás vidéke, Domna völgye, Bulla völgye, Butyán [Fuss Trans. 429], Árpás havasai (bőven! Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 171], Vurfu-Luci, Bucsecs, Kóhavas [! Baumg. 1. c.], Szombati völgy Dregus havasain, Királykó [! Kotscehy ZBG. III. 274; 65], Keresztényhegység [! Fuss Trans. 429], Hargitta, Rodna havasai | Baumg. 1. c.], Csukás (!]. 390 RHODODENDRON. — PYROLA. t Rh. hirsutum L. spec. (ed. 1753) 3929. — Bucsees | Baumg.* En. I. 366, — sed in herbario ejus deest |. t Rh. Chamaecistus L. l. c. — Dregus és Alsó-Vist havasain [Baumg." En. I. 366, sed in herbario ejus deest |. LIII. Znypopityaeeae Klotzsch. 329. Pyrola L. gen. n. 554. 1289. P. chlorantha Swartz in Vet. Acad. Handl.; 1810 p. 190. t. 5. — Hegyvidékek sziklás erdeiben, így a Csomád hegyen Tusnád felett 1000 met. magasságban |!|. 1290. P. rotundifolia L. spec. (ed. 1753) 396. — [P. media Daumg.*! En. I. 363, — tam ex locis natalibus quam ex herbario ejus et descriptione; etiam aliorum Auct. 'Trans., non Sw, — P. chlo- rantha Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 291, — non Sw.]. — Arnyas hegyi erdőkben főkép bükkósekben. — Kolozsvárt a Bükkön [! Landoz I. 11], Rosia a Retyezátheeységben [Csató Erd. Muz. IV. 85], Szt- Erzsébet, Kisdisznód, Gótzenberg, Giresau, Kornetzel (Fuss Trans. 450], Arpás havasai [Schur VSV, III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Medgyes (Barth VSV. XVIII. 87], Segesvár, Udvarhely, Lóvete, Szép- viz, Hargitta, Brassó [Baumg. 1. c.], Teszla [Fuss Trans. 430], Szt- Anna-tó a Büdös alján [Schur OBZ. 291 ; 293], Balán és Szt-Domokos közt, Maros forrása [Schur En. 449], Borszék [Salzer Reiseb. 81], Laposnya (Nagy ap. Eresei Tord. 90], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 430], Besztercze [Herzog Bistr. 31], Korongyis [Schur VSV. X. 148] s egyáltalán Rodna hegysége |Porc. En. 39], Sátor hegy podeis Erd. Muz. VI. 19], Garcsinvólgy, Zajzonvólgy [bóven !]. 1291. P. minor L. spec. (ed. 1753) 396. — [P, minor Baumg.* ! En. I. 364. — P. rosea E. B. ; et Auct. Trans.]. — Arnyas erdókben a hegyi és havasalji tájon. — Kolozsvárt a Bükkön (! Landoz TD Piaíra- Strueu Vidránál |! Kern. OBZ. XXIII. 18], Gótzenberg [(Ormay exs.!], Mumma, ? Tagyszeben (Schur En. 450], Medgyes, Baromlaka, Csiesóholdvilág, Szászcsanád, Hosszúaszó, Mikeszásza, Kisekemező, Nagyekemező, | Barth VSV. X VIII. 87], Segesvár, Keresd | Baumg. I. c.], Hortobágyfalva (Fuss Trans. 431], Árpás havasai (Schur VSV. III. 88], Bráza havasai (Schur VSV. II. 170], Keresztényhegység |!|, Kukojszás [Behur VSV. X. 191]; Szt-Anna-tó (Schur OBZ VIII. 293], Górgény- vidékén Uvegcsürnél s a Maegurán |Walz MNL. III. 69], Laposnya [Nagy ap. Frcsei Tord. 90]. Rodna hegysége, Gáncs |Czetz! Erd. Muz. VI. 19], Csomádhegy Tusnádnál |!). 1292. P. secunda L. spec. (ed. 1753) 396. — [P. secunda Baumg.*! En. I. 364]. — Arnyas erdőkben a hegyi tájon. — Skericza Padságnál Vulkán hegy, Ordenkusa hegy Szkerisorá- mal. erste jégbarlangja, Vidra hegyei |! Kern. ÓBZ. XNXLhE 18], Retyezát hegység [Hazsl Kózlem. X. 18], Medgyes, Barom- PYROLA. — MONOTROPA. 391 laka, Csiesóholdvilág, Szászcsanád, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kis- ekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 87], Gótzenberg [Schur En. 450], Czibinjézer, Kisdisznód, Szt-Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 431], Szurul [Baumg. I. c], Árpás havasai [Schur VSV. III S8], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 170], Buesees [Kotschy ZBG. III. 138], Ke- resziényhegység [!], Lóvete [Baumg. l. c.], Büdös [Schur VSV. X. 197], Borszék [Salzer VSV. VIL 53], Görgény vidékén a Magurán [Walz MNL. III. 69], Rodna hegységen [Porc. En. 39], Kóhavas, Doneghavas, Csomádhegy |! |. 1293. P. uniflora L. spec. (ed. 1753) 397. — [P. uniflora Baumg.* En. I. 565. — Moneses grandiflora Salisb. — Pyrola verticillata Schur Verh. sieb. Ver. III. 88]. — Moneses brevicaulis Schur Sertum n. 1865]. — Hegyi erdőkben a hegyi és havasalji tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 11], Skericza Padságnál, Piatra-Biheri a Biharhegységben ur La-zsok nyereg a Kukurbetán [ Kern. ÓBZ. XXIII. 18], Rety ezáthegy ség [! Csató Erd. Muz. IV. 83], Parenghavasok, Poltinei, Guraró, Dirsan, Présbe Plaju-Iván, Priszlop, Szurul, Plaju-Czeri [Fuss Trans. 431], Mirie [Fro. VSV. VII. 125], Árpás hegysége [! Schur VSV. III. 881, Bráza kószirte [Andre Bot. Zeit. XIII. 702], Bucsecs, Brassó [Schur En. 450], Bor- szék [Salzer VSV. VIL. 53], Görgény vidékén a Fancsal tetőn (Walz MNL. III. 69], Ünókó [Schur MOV 139] s egyáltalán Rodna hegy- sége [Porc. En. 39], Kóhavas, Teszla, Csukás [!]. t P. wmbellata L. spec. 396. — (Chimaphila umbellata Nutt). — Büdös hegyen a Szt- Anna-tó felé | Baumg.* En. I. 365]. 330. Monotropa L. gen. n. 536. 1294. M. Hypopitys L. spec. (ed 1753) 387. — (M. Hypopitys Baumg.*! En. I. 369. — Hypopitys multiflora Scop. Carn. I. 285. — M. Hypopitys &) hirsuta Roth. Tent. II. 462). — Arnyas erdőkben fókép a hegyi tájon, hol Carpinus, Quercus pedunculata, Fagus silvatica és Abies-ek gyökerein élősködik. — Kolozsvárt a Pükkón (! Landoz I. 111. Plesu hegy Csuesánál [Feicht. Kózlem. IX. 941, Tilalmas Toróez- kónál|!|. Szászváros, Hermány, Gótzenberg, Spatje-Tataruluj Freck- nél [Fuss Trans. 431], Mirie [Fro. VSV. VII. 124], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 87], Segesvár, Lóvete, Oláhfalu [Baumg. l. c.], Brassó Predeal (Fuss Trans. 431], Simonvólgy Tóresvárnál [Freyn Kózlem. XUI. 107], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 431], Besztercze [Herzog Bistr. 31], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 1294/5. M. Hypophegea Wallr. Sched. (1822) 191. — [M. Hypo- phegea Scehur* Sertum n. pus — M. glabra Bernh. in Reichb. Germ. Exc. (1831) 411 ; DC. Prodr. II. (1839) 180]. — Hegyi erdőkben. — Mumma Zood felett (Schur "M 451]. LIGUSTRUM. — SYRINGA. — FRAXINUS. E HS LIV. Oleaceae Lindl. Key to Syst. Bot. 67. 351. Ligustrum L. gen. n. 18. 1295. L. vulgare L. spec. (ed. 1753) 7. — [L. vulgare Lerchenf.* ap. Ziegler de Re Sylv. 25; Baumg. En. I. 15]. — Erdókben, cserjések- ben, gyeptikón az egész terület mezei táján közönséges. 332. Syringa L. gen. n. 22. 1296. S. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 9. — |S. vulgaris Lerchenf* ap. Ziegler. de re sylv. 28; Baumg. En. I. 16). — Széltében tenyész- tik, de vadon is terem a következő helyeken : Csáklyaikó |Pávai ap. Fuss Trans. 432], Alsó- és Felsó-Grohót közt Körösbányától éjszakra | Bielz ap. Fuss VSV. XIV.202], Vajda-Hunvadtól Runkig az egész hegy- vidéken bőven |! Lerchenfeld I. c.|, mészsziklákon Ponorics-nál | Bielz ap. Fuss Trans. 432; Csató Erd. Muz. VI. 221, Csetatye-boli és Thaja szakadék Petrozsény mellett |Fro. Karp. 135]. Medgyes [Balzer VSV. VI. 95, et ex verbis incolarum Medgyesiensium |, Csikszék [Schur OBZ. VIII. 19], igy Oesém [Schur VSV. X. 178]. 1297. S. Josikaea Jaca. Fil. in Reichb. Iconogr. VIII. (1830) 32 tab. 780 f. 1049! — ([S. Josikaea Jacq. Fil. in Versamml. deutscher Naturf. und Aerzte den 20. Sept. 1850 zu Hamburg; in flora XIV. (1831) I. 67, 399; im Reichb. Germ. Exe. II. (1831) 432. S. pru nifolia Kit. Msc. in Borb. Term. Füz. VIII. (1884) 75]. — Csáky Rozalia grófnő férjezett Jósika" báróné küldte e növényt Nagysebes vidékén levő birtokairól BáRó JAcours-nak, ki azt Jósika báróné tiszte- letére nevezte el. — Terem magas hegyvidékek folyói s patakai men- tén sziklás nedves helyeken. — Csucsa [Simk. Term. Füz. V. 44], Nagysebes [Comes Josika" ap. Jacg. Fil. 1. e.], Nagysebes és Székelyó közt |Baumg. Mant. 2], Melegszamos |Landoz I. 11], bőven a Bihar- hegységben az Aranyos mentén Albáktól Felsó-Szkerisoráig, vagyis Felsó-Girdáig [!], Bujfunu [Janka Term. Füz. VIII. 313]. 333. Fraxinus L. gen. n. 1160. 1298. F. Ornus L. spec. (ed. 1753) 1057. [F. Ornus Baumg.* En. I. 42. — Ornus europ:a Pers. Syn. I. 9]. — Sziklás meleg hegyeken a mezei tájon, helyenként egész erdő részleteket alkot, igy Déva, Vajda-Hunyad és Govasdia környékén. — Turi hasadék |Landoz I. I1; II. 33], Koppánd hasadéka |Eresei Tord. 89], Torda hasadéka |! Baumg. ap. Fuss VSV. XV. 120], Gyulafehérvárt a Mamuton |! Rek- kert ap. Fuss VSV. XV. 120], Szt-Mihályköve Tótfalunál|!|, Tyéj Zalat- nától délre |Filtsch. VSV. VIII. 153], Boieza és Nagyág az Erczhegy- ségben bőven, Haró felett a Pankotai hegyeken szintén böven [!], Maros-Sólymos, Maros-Némethi és Déva összes hegyei a Kozolyáig FRAXINUS. — VINCETOXICUM. — VINCA. 393 [! Baumg. l. c.]. Vajda-Hunyad |!], Govasdia [!Bielz VSV. XX. 41], Limpert [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 120], Hátszeg, Russ [Csató Erd. Muz. VI. 22], Lepusnik vólgynyilása a Retyezát hegységben [! Csató Erd. Muz. IV. 83], Verestoronyszorosa mentén Boiezatól a Lotriora völgy mellékeig (Fuss VSV. XV. 120], Czenkhegy Prassónál! |Freyn Kózlem. XIII. 97], Tópehegy Alsó-Rákosnál |!] 1299. F. excelsior L. spec. (ed. 1753) 1057. —|F. excelsior Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. I. 41]. — Hegyi er- dókben, és kultiválva, — az egész területen. var.) F. aurea Willd. En. (1809) 1059; et F. simplicifolia Willd. spec. IV. (1805) 1098: sistunt varietates hortenses F. excelsioris L. [Confer.: Wenzig Bot. Jahr. IV. 175]. — Mindkettő kerti fajta. 1999/5. F. oxyacarpa Willd. spec. IV. (1805) 1105. — [F. oxyphylla MB. Taur. Cauc. II. (1808) 450; III. 645 ; Schur* Sertum n. 1871. — F. excelsior $) montana Pore. En. 39]. — Ultetvényekben és elvadulva az egész területen. LV. .dsclepiaceae R. Brown. in Wern. Soc. I. 12. 334. Vincetoxicum Mönch. Method. 317. 1300. V. laxum Bartling in Koch. Taschenb. (1844) 350 sub Cy- nancho. — (|Asclepias Vincetoxicum Daumg.* En. I. 569 et Auct. Trans. — non L. spec. (ed. 1753) 216, cujus stirps. genuina 1l. c. «fo- liis ovatis basi barbatis . . . racemis conglomeratis» dignota, in Trans- silvania non nascitur. — Vincetoxicum officinale et Cynanchum Vince- toxieum Auct. Trans.|. — Erdők szélén, cserjés helyeken, kaszálókon, sziklákon az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. t Asclepias Syriaca L. spec, (ed. 1753) 214. — Hinc inde coli- tur. — Helyenként tenyésztik ELVI. ./pocynaceae R. Brown. in Wern. Soc. I. 59. 335. Vinca L. gen. n. 295. 1301. V. herbacea W. et K. Icones tab. 9 (1799). — IV. herba- cea Baumg." ! En. I. 172]. — Szikár napos füves dombokon, és szolók közt a mezei tájon. — Kolozsvár |! Baumg. l. c.], Magyar-Nádas, Kara, Kolos, Boós, Berkenyes, Botoromvólgy és Virágosvólgy |Freyn Közl. XIII. 97], Torda |! Ercsei Tord. 104], Szt-Gotthard [Janka Linn. XXX. 590], Déva [! Téglás Tudósítv. I. 17], Szt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 434], Székáes- völgy [Csató Székács 266], Szerdahely, Szt-Erzsébet. Szászujfalu, Rothberg |Fuss! Alt. Arch. II. 357], Nagycsűr, Szelindek, Dolmány, Szászvessződ, Erzsébetváros [Fuss Trans. 434], Tür, Szászcsanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszúaszó, Dalázsfalva mellett s a köztük fekvő 394 VINCA. — MENYANTHES. vidéken [Barth VSV. XVIII. 87], Segesvár |Daumg. l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 32]. 1302. V. minor L. spec. (ed. 1753) 209. — (V. minor Baumg.* En.l. 171. — V. major Baumg.! En. I. 172 et Auct. Trans. quoad stirpem. spontaneam, — non LE — Arnyas erdókben fókép a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 11], Szt-László [Eresei Tord. 104], a Bilakon, Vajasd és Sárd közt egész erdő részeket von be tómótten |!], Ordenkusa hegy a Biharhegységben (!, Körösbánya |Kern. ÖBZ. XXIII. 20], Déva [Téglás Tudósítv. I. 17], Szt- György- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. : 4341, Székács- völgy [Csató Székács 266], Szerdahelv, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 4341], Kisdisznód völgye |Schur En. 453], Szt-Erzsébet, Dol- mány, Vurpod, Berethalom, Medgyes, Segesvár [Baumg.l. c.], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Medgyes, Hosszüaszó, Balázsfalva mellett s a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 87], Brassó [Lurtz VSV. VII. 6], Szászrégen [ Emerich ap. Fuss Trans. 434], Besztereze | Herzog Distr. 32], Rodna hegysége | Porc. En. 39]. LVII. Gentianaceae Juss. gen. 141. 336. Menyanthes L. gen. n. 202. 1303. M. trifoliata L. spec. (ed. 1753) 145. — |M. trifoliata Baumg.* En. I. 139]. — Vizenyós Po laposokon s -hogyoldelolg a mezei és hegyi tájon. [Landoz ! I. li; TI 9jorda Tur pbesl: eed és Mood közt | Eresei Tord. A4], An -polyáni réten [Wolff MNL. I. 62], Mluha tó [Csató MNL. IX. 6], Felsó- és Alsó- Vidra közt, Nvegránál a Zmi- gyil völgyben, SOR EUT a Nagy- Aranrosvól eyében. [!], Zalathna [Baumg. l. c.], Szászváros |Unver. ap. Fuss 2 "Zravs. 435], Talmács, Gi- resau, Freck [Fuss Trans. 435], Vesténv [fess VSV. XVIII. 258], Nagyszeben. Ujegvháza, Segesd | Baumg. 1. e.]. Csiesóholdvilág |Salzer Reiseb. 205], Zernyest [Borb. ÓBZ. XXXV. 76], Besztereze [Herzog Jistr. 39], Maros- Oroszfalu, Sztrimbu hegy, O- és Uj-Rodna, Cosna [Pore. En. 39], Kukojszás [!]. íj Limnanthemum nymphoides L. spec. (ed. 1753) 145 sub Me- nyanthe. — |Villarsia nymphoides Vent.; Sigerus ap. Baumg. Mant. 12]. — Állandó tavakban és ártéri vizerekben. — Nagyszeben [Bige- rus*]. c. ; sed teste Fuss Trans. 435 recenter ibidem non nascitur|, Mezőség, Kóhalom |? Schur En. 453]. 1 Chlora perfoliata L. spec. (ed. 1753) 232 sub Gentiana. — Uj- Rodna, Kirlibaba |Baumg.* En. I. 328, — sed in herbario ejus deest, nec ab ullo scrutatori recentius inventa |. t Chlora. serotina. Koch ap. Reichenb. Iconogr. III. f. 351. — Szászváros [? Schur* En. 454, — sed Schurius nunquam ad Szászvá- ros ipse plantas collegit |. SWERTIA. — PLEUROGYNE. — GENTIANA. 395 337. Swertia L. gen. n. 321. 1304. S. perennis L. spec. (ed. 1753) 226. — [S. perennis Baumg.* Mant. 19, — non Baumg. En. I. 190). — Lápos kaszálókon a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvárt a Malomvolgyben |!Schur VSV, X. 105], Dorszék [! Baumg. Mant. 19;, Dragoiasze [? Fuss Trans. 435, sed ibidem Porcius frustra guzesivit: Porc. En. 40], Büdös, Tus- nád |? Schur En. 455]. 1304/b. S. alpestris Baumg. Mant. (1846| 19. — (S. perennis Daumg.* En. I. 190. — $. intermedia Schur Verh. sieb. Ver. X. 149. — &. obtusa Janka Óst. bot. Zeit. XIX. 14; Kózlem. XII. 149, — non Ledeb.|. asok lápos füves helyein. — Bucsecs [?Schur En. 456]; Rodna havasai, így Stol, Galatz, Gemenea [Baumg. ! En. I. 190], Górgeló [Baumg. Mant. 19], Korongyis | Reckert VSV. VI. 19; Schur VSV. X. 149], Mihsajasa [Porc. En. 40]. 1305. S. punctata Baumg.* En. I. (1816) 190. — Havasok sziklás füves helyein. — Kukurbeta és Csepilor völgy [! Kern. OBZ. XXIII. 54], Retyezát [Schur En. 456], Szleveju-mare a Pareng heg gységben [(Simk. Kózlem. XV. 581], Frumósza [Grisb. Iter n. 191], Lajta és Bulla forrás vidéke [Fuss Trans. 436], Arpás havasai |!Schur VSV. III. 456], Dregus havasai [Baumg. l. c.], Dráza havasai [Schur VSV. IL, 170], Pojana-meruluj [Kotschy ZBG. III. 273], Rodna havasain a Gemenea felé [? Baumg. l. c., — sed Porcius illam nullibi in alpibus Rodnensibus observare potuit|, Górgeló |? Herbich Duc. p. V.], Ko- rongyis [? Schur VSV. X. 149]. 338. Pleurogyne Eschsch. ap. Cham. Schlecht. in Linn. I. (1826) 600. — [Lomatogonium A. Br. in Flora 1830 p. 221]. 1306. P. Carinthiaca Wulf. in Jacq. Mise. IT. (1781) 53 sub Swer- tia. — [Lomatogonium carinthiacum A. Br.; Baumg.* Mant. 20]. — Havasok köves törmelékes legelóim. — Podricsel árpási- havas |Schur En. 455], Bucsecs [! Baumg.1. c.], még pedig a következő helyeken ; La- Sztrunga, Grohotis, Plaju-Capuluj, Gaura völgye, Malajest völgye és Klinesa völgye felső részein |!]. 339. Gentiana L. gen. n. 322. 1307. G. lutea L. spec. (ed. 1753) 227. — [G. lutea J. KI." Sieb. Quartalschrift. III. 104; Baumg. En. I. 191]. — Havasok szikláin, szakadékain. — Hátszeg havasai, Lotriora völgy (Fuss Trans. 436], Királykó [! Andrae Bot. Zeit. XIIL.702], Keresztényhavas |! J. KI. 1. c.], Buesees, Kóhavas, Piroska, Teszla! [Baumg. l. c.], Öcsém |Schur! ÖBZ. VIII. 22], Nagyhagymás [Janka Kózlem. XII. 187], Rodna havasai, így : Omu, Korongyis, Gemenea |Baumg. l. c.], Unókó, Cisia, Putre- dul, Galatz, Mihajasa, Obersia- Rebri | Pore. En. 40]. — [A Gótzenber- gen (Bock Diss. p. 16) nem terem : lásd Fuss Trans. 436]. 396 GENTIANA. MG. purpurea L. spec. 297. — Frumosza [? Fro. VSV. VI. 193 «verblüht» |. 1 G. pannomca Scop. Carn. I. 182. — Czibinjézer [Sigerus ap. Fuss Alt. Arch. II. 359], Fedeláse, Folte, Vurfu-Moasi, Szurul | Baumg.* Tuin eT T3 1308. G. punctata L. spec. (ed. 1753) 927. — [G. punctata Baumg.* En. I. 192, — G. purpurea Baumg. En. I. 191, — ex loco natali. — G. Gaudiniana Salzer Reiseb. 323, — non Thom.]. — Havasok sziklás helyein. — Kukurbeta havason a Csepilor völgy felől [!], Retyezát havasok |! Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 202], Pareng havasok |!Reissenberger ap. Fuss VSV. XIV. 202], Domna völgye [Fro. VSV. VII. 127), Árpás havasai [Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Kelemenhavas csoportja [Ercsei Tord. 153], Haita, Struniora, Galaez, Korongyis, Gemenea [BDaumg. Il. c.], Górgeló |Herbich Buc. p. V.] s egyáltalán Rodna havasai [Pore. En. 40], Csukás [! Baumg. l. c. sub G. purpurea |. 1309. G. cruciata T. spec. (ed. 1753) 931. — IG. eruciata Baumg.* En. I. 193]. — Hegy vidékek kaszálói és cserjés füves he- lyein az egész terület mezei és hegyi táján, de rendesen csak szá- lonként ; a Csukáson a havasi tájig. 1310. G. phlogifolia Schott et Ky." Bot. Zeit. IX. (1851) 151. — [G. depressa Schur! Sertum nm. 1886 ; En. 457, — non G. Pneumo- nanthe var. depressa Boiss. Voy. Bot. [1845] 415 t. 121 A !]. — Ha- vasok sziklás helyein fókép a havasalji tájon. — Kerezesora havasain a Bulla tó felett [Schur! ÖBZ. XI. 361; En. 457], Árpás havasai [Schur ap. Fuss Bericht 22], a Királykó több helyén [! Kotschy ZBG. III. 64], Keresztényhegység|!], Ocsém [Fuss Bericht 22], Egyeskő, . Nagyhagymás [Janka OBZ. XVIII. 199], Bucsoju gerinez a Buesecsen [R tömer in Litt. |. 1311. G. asclepiadea L. spec. (ed. 1753) 227. — (G. asclepiadea Daumg.* En. I. 192]. — Hegyi erdők szélein és kaszálóin a hegyi és havasalji tájon. — Vlegyásza hegység így különösen a Draganvol- gye [!], Kolozsvárt a Bükkön s a Malomvölgyben [! Landoz I. 11], Torda erdeje s a Székelykő [Wolff MNL. I. 63], Tilalmas Toroczkó- nál, Padság hegyvidéke|!| Tordai havasaljon |Ercsei Tord. 155]. Csáklyaikő völgye, Vulkánhegy, Kukurbeta, Csepilor völgy s innen le Albákig [!], Vidra, Ordenkusa völgye [! Kern. OBZ. XXIII. 55], Re- tyezát hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 83], Lunkány a Sztrigy mellé- kén [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 438], az egész Czibinhegység le egész Nagyesürig |! Fuss Trans 438], az egész Fogarasi hegység Giresautól [! Fuss Il. c Bráza havasaig (! Schur VSV. II. 170]. Keresztény hegység [!|, Brassó és a Székelyföld [Andre Bot. Zeit. XIII. 103], Felsó- "Torja. [Schur ÓBZ. VIII. 283), Segesvár [ Fro. Schüssb. 47], Öcsém [Schur ÓBZ. VIII. 23], Görgényi üveghuta [Fuss Trans. 438], Besztereze (| Herzog Bistr. 32], Unókó [Schur VSV. X. 139]. Rodna és Gánes vidéke [Czetz ! Erd. Muz. VI. 15], Gar- esinvóley, Zajzonvólgy, Büdös, Csomád |!]. 1312. 6G. Pneumonanthe L. spec. (ed. 1753) 228. — |G. pneumo- GENTIANA. 397 nanthe Daumg.* En. I. 193. — G. serotina Schur Verh. sieb. Ver. ILI. 96. — G. pneumonanthoides Schur ! En. 457 est forma latifolia, apud nos frequentior, idest G. Pneumonanthe var.) elliptica Kl. et Fücht ; Andrae Bot. Zeit. XIII. 703]. — Erdők tisztásain, cserjés füves helyeken, kissé nedves kaszálókon az egész terület mezei és hegyi táján. 1313. G. frigida Hàünke in Jaeq. Collect. II. (1788) 13. — [G. fri- gida Baumg.* Mant. 21). — Havasok köves tetóin. — Negoj | Reissen- ber cer ap. Fuss Bericht. 22]. Bulla [Fuss Trans. 438], Árpás havasai [Schur VSV. III. 80], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Uesa-mare, Terieza [Baumg.! Mant. 21], Bucsecs |! Kotschy ap. Fuss Bericht 22], Unőkő [Kovács in Sternh. Sieb. 21 |. 1314. G. acaulis L. spec. (ed. 1753) 228 var. «). — [G. acaulis Daumg.* ! En. I. 194. — G. excisa Presl. in Flora XI (1828) 268. — G. alpina Schur Sertum n. 1894 ; En. 458, — non Vill... — Havasok köves tetóin. — Retyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV. 83], Parenghava- sok [Fuss Trans. 439], Czibinhavasok |Daumg.! 1:56.52: B'uss? lrans: 439], Szurul [Baumg. l. e.], UE czeri, Durkács [F uss Trans. 439], Dosna- tava [Fro. VSV. VII. 198], Bulla, Butyán [Fuss Trans. 439], Árpás havasai [Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 170], Királykó [Kotsechy ZBG. III. 65], Keresztényhegység [! Fuss Trans. 439], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 23], Rodna összes havasai, Ar- szul, Cziblesz | Baumg. ! 1. c.]. 1314/5. G. Clussii Perr. et Song. Indicat de quelque. pl. (1555) 33. — [G. acaulis a) firma Neilr. Nied.-Ostr. (1859) 476 ; Simk.* Album 184: — ? G. acaulis Freyn Kózlem. XIII. 97, ex loco natali] ]. — Szaka- dékos mészkő hegyeken a hegyi és havasalji tájon. Skericza Padságnál [Simk. 1. e.], Ordenkusa völgye Szkerisoránál a Diharhegységben [. 1315. G. orbicularis Schur ! En. (1866) 458 descript ; in Verh. sieb. Ver. III. (1852) 88, et in Ost. bot. Zeit. VILI. (1358) 394 solum nomina. — [G. bavarica Baumg." ! En. I. 195, et Auct. Trans. — G. rotundifo- ha $) calcarea Porta et Rigo ! exs. n. 3 itineris italici II. (1785). — G. brachyphylla et G. imbricata Schur En. 458, 459, — nec aliorum]. — Havasok köves tetőin a déli határ- hegylánezolaton. — Bulla völgy [Schur ÖBZ. VIII. 394], Árpás havasai [Schur VSV. ILI. 88], Ki- rálykó [Fuss Trans. 439], Bucsecs, Keresztényhegység |! Baumg. l. c.], Uesa-mare [Baumg. ! herb. )]. 1316. G, aestiva Schmidt. Boh. (1793) n. 119, et apud Rom. Arch. I. (1796) tab. 3 f. 8 sub Hippione. — [G. angulosa MB. Taur. Cauc. I. 1808) 197. — G. sestiva Roem. et Schult. Syst. VI. (1320) 156. — (G. verna Baumg.*! En. I. 194 cum var. 1) elongata Baumg., et Auct. Trans., — non L., nec G. elongata Hzenke. — G. verna $) alata Grisb. Gent. 963. — G. gelida Reissenb. Verh. sieb. Ver. XV. 201, — non MB. — G. bavarica Fuss Trans. 439, quoad plantam alpis Koron, — ex Porc. En. 40]. — Havasok sziklás törmelékes helyein fokép mészkóvón. — Retyezát havasok mészkóves részein |Csató Erd. Muz. IV. 83], Pareng havasok, Czibinjézer [Fuss Trans. 440], Kokerics [Fuss Bericht 99], Szurul [Baumg. 1. c.], Csorte, Domna völgye, Bulla völgye [Fuss Trans. 440], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 88], Foga- 398 GENTIANA. ras havasai, Duesecs, Kóhavas |! Baumg. l. c.], Királykó [Andrae Bot. Zeit. XIII. 703], Oesém [Sehur OBZ. VILI. 21], Zajzonvólgy [Schur En. 459], Unókó |Schur VSV. X. 139], Korongyis [Reekert VSV. VI. 181, Górgeló [Herbieh Buc. p. V.], s egyáltalán Rodna havasai [Porc. En. 40], Teszla, Csukás, Piroska 1. 1 G. pumila Jacq. "En. (1762) 41, et 215. — [G. pumila Baumg." herb. ! sine loco natali ; En. I. 195]. — Mészkő havasok köves törmelé- kes helyein Baumg. herbariuma szerint mindenütt előfordul ; de ujab- ban sehol sem lelték Erdélyben. — Szurul |Sigerus ap. Fuss Trans. 440], Keresztényhegység, Kóhavas | Baume. n e.]. 1317. G. utriculosa L. spec. (ed. 1753) 229. (G. utriculosa Baumg." ! En. I. 195]. — Magasabb hegyvidékek kaszálóin a hegyi és havasalji tájon. — Szurul [Baumg. 1. c.], Podricsel | Kladni exs. ! in herbario Schuriano Vindob.) Királykó [Andrae Bot. Zeit. XIII. 703], Pojána a Keresztényhavas alatt [Schur! En. 460]. Bucsecs, Teszla [Baumg. l. e.], Öcsem. (Schur VSV. X. 175 ) ; Haynald herb. !!, Garcsin- völgy, Zajzonvölgy |!!. 1318. G. nivalis L.spec. (ed. 1753) 229. — [G. nivalis Baumg.* ! En. 1.195. — G. prostrata Schur En. 459, ex locis natalibus, — non Hxenke |. — Havasok köves szakadékos ormain. — Szurul | Baumg. Il. c.], Bulla völgye [Sehur OBZ. VIII. 394], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 88], Mogura Zernyestnél] |Baumg. herb.! ap. Fuss Trans. 440], Bucsecs, Teszla |! Baumg. En. I. 195], Unókó [Schur En. 459] valamint Cisia, Galaez, Putredul és Gemenea Rodnai havasok | Porc. En. 40]. 1319. G. tenella Rottb. in. Act. Hafn. X. (1770) 436. — (G. Kce- nigii Gunn. Norw. (1772) 102. — G. glacialis A. Thomas ap. Vill. Dauph. II. (1787) 532. — G. nana Schur Sertum n. 1908 ; En. 460 ex locis natalibus, — non Wulf. — G. tenella Schur* Sertum n. 1909.]. — Havasok sziklás törmelékes ormóin. — Árpás havasai [Schur En. 460], Duesees, Teszla |!Baumg. ap. Fuss Trans. 441], Korongyis |[Schur VSV. X. 149], Unőkő |Porc. Naseud. 94], Galaez [Nagy ap. Andre 3ot. Zeit. XIII. 704]. 1320. G. campestris L. spec. (ed. 1753) 231. — |G. campestris bBaumg.* En. L 196]. — Magasabb hegyvidékek s havasaljak kaszá- lóim. — Kolozsvár szénamezóin [Janka Linn. XXX. 591, nam cl. Auctor recenter etiam confirmat provenientiam hane indicatam |, Vurfn- Grujul és Hajta Beszterezei havasok | baumg. 1. c. |. 1321. G. Caucasica MB. Taur. Cauec. I. (1808) 198. — [G. germa- nica et G. Amarella Baumg." En. I. 196, et Auct. Trans. — non "Willd. nee L. G. obtusifolia Auct. Trans.. — non Schmidt Fl. Boém. II. (1793) 27 sub Hippione. — G. Moved Sehur! Ost. bot. Zeit. VIII. 293; Verh. sieb. Ver. X. 175; En. 461, non N. ab. E. — G. uli- ginosa et G. flava Schur ! ver 5. 1905 et 1906 ; Schur En. 461, et Auct. Trans]. — A hegyi és havasalji táj kaszálóim s legelóin az egész területen |!]. 1322. G.ciliata L. spec. (ed. 1753) 931. — (G. ciliata Baumg.* En. I. 197]. — Hegyvidékek kaszálóin s erdei tisztásain. — Kolozsvár (!Landoz I. 11], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 97], Tordahasadéka ERYTHRAEA, 399 [Wolff MNL. I. 63], Vidra | Kern. OBZ. XXIII. 58]. Déva szólóhegyei- nek parlag ormóin szálonként [!], Csaka a Retyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 83j, Magyar-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 22], Szász- ivánfalva [Barth. VSV. XVIII. 88], Szászujfalu, Dolmány, Szt- Erzsébet, Kisesür, Poplaka, Sellemberk, Talmáes, Picsoru-Burkuluj, Szász-dálya Fuss Trans. 442], Medgyes [Salzer VSV. VIII. 9], Segesvár, Nagybun, Brassónál a Czenkhegyen és Keresztényhavason (Baumg. I. c.], Zajzon, Besztercze [Andre Bot. Zeit. XIII. 704], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. t Eracum filiforme L. spec. (ed. 1753) 231 sub Gentiana. — Exacum fiüliforme Willd. spec. I. 638; Baumg.* En. I. 88, — sed in herbario ejus deest]. — Haller havasok (Ercsei Tord. 29], lápos he- lyeken s tavaknál a Telek és Kézdi-Szt-Iván mellett | Baumg. I. CHE 340. Erythraea henealmi Specimen 77, tab. 76. 1393. E. Centaurium L. a) spec. (ed. 1753) 229 sub Gentiana. — FOGANT minus Benkő" Trans. 120. — Erythrza Centaurium Baumg. En. I. 170. — E. capitata Roem. et Schult. Syst. Veg. IV. 163]. — Ka- szálókon, erdők tisztásaim az egész terület mezei és hegyi táján. 1324. E. linariaefolia Lam. Encycl. II. (1736) 641 sub Gentiana. — |E. linarizfolia Schur* Sertum n. 1913]. — Arteres nedves réteken a mezei tájon. — Kolozsvárt Szamosfalva felé | Landoz II. 34], Torda, sóshelyein | Winkler OBZ. XVI. 49], Marosujvár, Vizakna, Nagyszeben, Prazsmár [Schur ! En. 454]. 1395. E. pulchella Sw. in Act. Holm. 1783 p. 84 sub Gentiana. — [Gentiana ramosissima Vill. Delph. 1735) 23, seu Erythrza ramo- sissima Pers. Syn. I. 253. — Chironia Gerardi Schmidt Doém I. (1795) n. 131, seu E. Gerardi Baumg.* En. I. 171. — Chironia inaperta Willd. spec. I. (1797) 1069 : Baumg. I. c. sub Erythrza. — E. emarginata. W. et K. Icones III. (1812) 275. — E. variabilis et E. sparsiflora Schur! Sertum n. 1914: En. 454, 455]. — Folyók, tavak, vízerek, patakok ár- terein s nedves kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz II. 34], Kolos [Schur VSV. X. 112]. Boós, Botorom és Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 98], Torda |!Baumg. l. e.], Szt-Mihályfalva | Wolff MNL. I. 63], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 5901, Czikud. Keresed, Toroczkó. Sárd, Ompolyicza, Buesesd és Vulkán hegy [!], Kó- rósbánya [Kern. ÓBZ, XXIII. 58], Déva|!|, Koneza |Csató Székács 266], Kistorony, Szt-Erzsébet, Vizakna |Schur Em. 455], Szerdahely, Nagycsűr, Nagyszeben, Bongárd, Felsó-Dajom [Fuss Trans. 443], Mor- gonda, (Baumg. T0578 Nagy- Küküllő partmelléke Medgyestól Balázs- falváig | Baumg. l. e. ; Barth VSV. XVIII. 88], Kerczesora [Fuss Trans. 443]. Arpáspataka|!|. Persány, Udvarhely [Fuss Trans. 443], Beszter- cze | Herzog Bistr. 33], Sztrimbn hegy [Fuss VSV. V. 95], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. SIMONKAI: Erdély flórája. 400 POLEMONIUM. — CONVOLVULUS. — CUSCUTA. LVIII. Polemvoniaceae Vent. tabl. II. 398. 341. Polemonium L. gen. n. 217. 1326. P. coeruleum L. spec. (ed. 1753) 169. — [P. ceeruleum Baumg.* En. I. 145]. — Tavak, patakok s folyók mellékeinek nedves kaszálóin s erdők tisztásain a mezei tájon a havasalj tájig. — Nagyszeben [Fuss Trans. 445]. Lóvete, Büdóshegyen a Szt-Anna tó felé, Tusnád, Borszék I! Baumg. l. c., Kereszthegy |Schur VSV. X. 158], Toplieza a felső Marosnál | Eresei Tord. 73], Besztercze | Fuss Trans. 443), Rodnahegy- ségén a mezei tájtól a havasalj tájig | Baumg. l. c. ; Porc. En. 40]. Jegyz. : Tordahasadékában, honnan Borbás (Ost. bot. Zeit. XXXV. 76) közli, nem terem, és Borbás e téves adata helyett határozottan a Büdöshegy Polemoniumját kell értenünk, mert erdélyi utja alkalmá- val Borbás csupán a Büdösről közli e növényt. Lásd : Ost. bot. Zeit. XXVIII. 511. — A Büdös fóbérczén s a Csomádon magam is szedtem [!]. LIX. Convolvulaceae Vent. tabl. II. 394. 342. Convolvulus L. gen. n. 215. 1327. C. sepium L. spec. (ed. 1753) 153. — [C. sepium Baumg.* En. I. 144. — Calystegia sepium R. Br.|]. — Gyepükoón, ligetekben, ber- kekben, erdők szélén az egész terület mezei táján közönséges. t C. silvaticus W. et K. Icones III. (1812) tab. 261. — Hunyad- megye ligeteiben s erdeiben | Baumg.* En. I. 145, sed in herbario ejus deest. 1328. C. arvensis L. spec. (ed. 1753) 153. — [C. arvensis Baumg.* En. I. 144. — C. villosus Fuss Trans. 444 an etiam Lej.]. — Szántókon, parlagokon az egész terület mezei táján. t C. Camntabrica L. spec. (ed. 1753) 158. — Zám, Déva |? Schur En. 462, — sed ibidem frustra quizesivi]. 349. Cuscuta L. gen. n. 170. 1329. C. Europaea L. spec. (ed. 1753) 194 var a). — [C. europea Baumg.* En. I. 99. C. Schkuhriana Pfeiff.|. — Az egész terület mezei táján. — Elóskódik fókép Csalánon és Komlón, azonkívül Lyciumon, Onobryehis arenarián, Parietarián stb. 1330. C. Epithymum L. spec. (ed. 1753) 124 pro var. — (C. Epi- thymum Baumg.* En. I. 99. — G. planiflora Schur! Verh. sieb. Ver. X. 112, — non Ten. C. epilinum Cserni! Gyulaf. 23, — non Weihe]. — Az egész terület mezei táján. Elóskodik fókép az Ajakosakon (Labiatee). . 1330/b. C. Trifolii Bab. in The Phytol. XXI. 467 ; Neilr. Nied.- Ostr. 539, — [C. Trifolii Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. 148]. — Bozótos helyeken Tordahadakénak elófalán Ballota nigra-n élóskódve |Simk. JE CUSCUTA. — HELIOTROPIUM. — ASPERUGO, — ECHINOSPERMUM. 401 1331. C. Epilinum Weihe in Arch. d. Apothek. Ver. VIII. 51. — [C. Epilinum Sehur* Sertum n. 1930]. — Len vetéseken és Cameli- nán. — Mezócsán, Órményes, Szkerisora a Biharhegységben [!], Alsó- Nádasd [Csató Erd. Muz. VI. 23], Drassó [Csató Székács 266], Holz- mány, Giresau [Fuss Trans. 445], Brassó [Schur En. 463], Rodna vi- déke [ Porc. En. 41]. 1332. C. lupuliformis Krock. Fl. Sil. I. (1787) 261. — [C. mo- nogyna Fuss" Trans. 445 ; Schur En. 463]. — Élóskódik fűzfa és nyárfa eserjéken, s különösen folyók berkes mellékein jón eló. — Keresztény- sziget, Nagyszeben [Schur 1. c.], Szt-Erzsébet, Kerczesori üveshuta [Fuss l. c.]. LX. Boraginaceae Desv. Juss. gen. n. 195. 344. Heliotropium L. gen. n. 179. 1333. H. Europaeum L. spec. (ed. 1753) 130. — [H. europsum Jaeq. Aust. III. t. 207; Baumg.* En. I. 115. — H. europzeum var. eymnocarpum Borb. Kózlem. XIV. (1876) 405, — sed species Linne- ana est ex citationibus et locis natalibus indicatis, quam ex Auctorum sensu planta nostra gymnocarpa|. -— Utak mentén, parlagokon, szán- tók és szőlők közt a mezei tájon. — Apahida, Mezőség | Landoz II. 34], Bzt-Gothard [Janka Linn. XXX. 591], Aranyos-Lóna (Wolff MNL. I. 63], Gyulafehérvár [! Barth ap. Fuss VSV. XVIII. 258], Déva, Dobra [Baumg. l. c.], Szt- ED Válya |Csató Erd. Muz. VI. 23], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 447], Székácsvoley |Csató Székács 266], Szász- sebes | Baume. l. c.], Tür, Balázátalva, Hosszúaszó [ Barth. VSV. XVIII. 88], Segesvár, Fejéregyháza, Héjasfalva, Szederjes, Nagysólymos, Ma- " gyaros, Andrásfalva, Bonyha, Kund, Gogányváralja | Baung. 1. c.], Ba- lavására [Salzer Reiseb. 48], Maros-Vásárhely [Fuss VSV. V. 94], Fü- letelke, ? Besinou-falu [Fuss Trans. 447], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 41], Deés, Gyórgyfalva [Czetz Erd. Muz. VI. 15], Nagyenyed [Borb. ÓBZ. XXXVI. 175]. 245. Asperugo L. gen. n. 189. 1334. A. procumbens L. spec. (ed. 1753) 138. — [A. procumbens Daumg.* En. I. 123]. — Kövér parlagokon, falvak s kertek kerítései- nél a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 11], Torda, Gerend, Záh. Vées, Vasas-Szt-Ivány | Eresei Tord. 101], Borbánd, Déva [!], Székáes- völgy |Csató Székács 266], Bokoly. Szerdahely, N.-Szeben [Fuss Trans. 447], Medgyes, Kiskapus, Baromlaka, Balázsfalva, Hosszúaszó [Barth VSV. XVIII. 88], Darócz, Alsó-Rákos [Baumg. Il. c.], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 41]. 346. Echinosperraum Sw. in Lehm asperif. 113. 1335. E. Lappula L. spec. (ed. 1753) 131 sub Myosotide. — [Myo- sotis Lappula L.; Baumg.* En. I. 118. — Myosotis squarrosa Retz ; 39* 409 ECHINOSPERMU M. — CYNOGLOSSUM, — OMPHALODES. — ANCHUSA. Fuss in Daumg. Mant. 10 et Auct. Trans. — Echinospermum deflexum Czetz! Erd. Muz. VI. 14, et ap. Salzer Reiseb. 323, — non Lehm. — Lappula heteracantha Borbás Magy. Nóv. Lap. IX. 38, — non Echi- nospermum heteracanthum Led. Ross. III. 157]. — Szántók közt s parlagokon az egész terület mezei táján közönséges, sőt ragadós s könnyen elszállítható magvainál fogva a havasalji tájon levő karámok- hoz is feljut. 1336. E. deflexum Wahlnb. Fl. Lapp. (1812) 55 sub Myosotide. — [Myosotis deflexa Wahlnb.; Baumg.* En. III. 341, — sed in herbario ejus deest. — Echinospermum deflexum Lehm. asperif. (1818) 1201. Sziklás törmelékes mészkő hegyeken a havasalji tájon a Retyezát és Pareng felé | Baumg. l. c.], Kirlibaba az Aranyos-Besztercze völgyében [Pore. En. 41]; Kolozsvár |Landoz II. 34]. 347. Cynoglossum L. gen. n. 185. 1337. C. officinale L. spec. (ed. 1753) 134. — TC. officinale bDaumg.* En. I. 122]. — Utak mentén, tóltéseken, legelőkön, parlago- kon az egész terület mezei táján. 1338. €. Germanicum Jaeq. Obs. II. (1767) 31. — |C. montanum Lam. Fl. Fr. lI. (1778) 277; Dict. II. (1786) 237. — C. eilvaticum Hànke in Jacq. collect. II. (1788) 77 ; Baumg.* En. I. 122]. — Hegyi erdőkben főkép a hegyi tájon. — Tordai erdóhát |Ercsei Tord. 16], Morgonda, Daróez |Baumg. 1. c.], Rodna hegysége (Czetz Erd. Muz. MEG 348. Omphalodes Tournf. Instit. tab. 58. 1339. 0. scorpioides Hönke in Jaeq. Collect. II. (1788) 3 sub Cy- " noglosso. — |O. scorpioides Schur* Sertum n. 1938]. — Árnyas erdős helyeken. — Balázsfalva (Barth"! VSV. XIII. 897. t O. verna Mönch ; Baumg.* En. I. 123. — Erdélyben nem ottho- nos, és Resinár megett Daumg. csupán elvadulva láthatta. t 0. linifolia (L.); Sehur* En. 46£, — colitur solum. Csupán kerti virág. t Borago officinalis L. — Szintén csak kerti virág. 349. Anchusa L. gen. n. 182. 1340. A. officinalis L. spec. (ed. 1753) 133. — [A. officinalis Baumg." En. I. 120. — A. angustifolia Baumg. ! En. I. 121, et Auct. Trans. — A. arvalis Schur ; En. 465. — A. leptophylla Auct. Trans. ! A. ochroleuca |Schur! En. 466; Fro. Schüssb. 43; Barth VSV. XVIII. 89]. — Utak mentén, mesgyéken, parlagokon, folyók mentén az egész terület mezei táján közönséges. 1340/D. A. pustulata Schur! En. (1866) 465. — [A. Baumgartenii Nym. Consp. (1881) 510. — A. ochroleuca Baumg." En. I. 120, — non MB.|. — Napos szikár helyeken az A. officinalis társaságában, melytől ANCHUSA. — NONEA. — SYMPHYTUM. 403 kerekített és meztelenedó esészesallangjaival különbözik főkép. Déva Várhegyén [!], Szerdahely [Sehur! l. c.], Ojtoz szorosa [Baumg. 1. c.]. t A. Italica Retz Observ. I. 12. — Torda mellett az Aranyos men- tén [Schur* En. 466, sed a nullo alio scrutatori nec antea nec poste- rius ibidem inventa |. 1341. A. Barrelieri All. Fl. Pedem. (1785) n. 184 sub Buglosso. — [A. Barrelieri DC. Fl. Fr. III. (1805) 632; Baumg.* En. I. 121]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 11], Egeres, Magyar-Nádas, Kolos, Boós, Botoromvölgy, Virágosvolgy [Freyn Kózlem. XIII. 101], Torda hasadéka, Gerendi függő ! "Wolff MNL.I. 63], Toroczkó hegyein, így a Székelykövön ! [ Wolff I. c.] s a Ti- lalmason [!], Padság hegyein az Aranyos mellékén, Kecskekő [!|, Enyed [Schur En. 466], Csákly aikó [! Barth. VSV. XIX. 145], Gyulafehérvár, Maros-Sólymos Maros-Némethi[!], Déva [! Baumg. 1. c.], Tür [Barth VSV. XVIII. 89], Bogács, Gálfalva | Fuss Trans. 449], Nagybun, Keresd, Daróez, Töpehegy ! Brassó ! [Baumg. 1l. c.], Udvarhely, Szászrégen [Fuss Trans. 449]. Ocsém |Schur En. 466]. 1342. A. arvensis L. spec. (ed. 1753], 139 sub Lycopsis [Lycop- sis arvensis L; Baumg.* En. I. 120]. — Szántókon vetések közt a me- zei tájon. — Kolozsvár [? Landoz I. 11]. Gyulafehérvár (Cserni Gyu- laf. 25], Segesvár mellett Segesd, Dános, Nagyszőlős és Fehéregyháza felé | Fro. Schássb. 48], Háromszék és Csikszék szántóin [Baumg. l. c.]. 350. Nonea Medic. Phil. bot. I. 31. 1343. N. pulla L. Syst. ed. X. (1750) 916 sub Lyeopside. — |[Ly- copsis pulla L.; Baumg.! En. I. 129. — Lycopsis vesicaria Daumg. En. I. 129, — non L. — Nonea nigriscans Auct. Trans, — non DC.]. — Szántókon, vetések kózt az egész terület mezei táján. 351. Symphytum L. gen. n. 185. 1344. S. officinale L. spec. (ed 1753) 136. — (S. officinale Baumg.* En. I. 125. — $. bohemicum Baumg. l. c.; et Auct. Trans. — S. par tens Fuss! Bericht 21 ; Trans. 450 ; Schur En. 467]. — Nedves réteken, folyók, árkok, tavak mentén az egész terület mezei táján. 1345. S. tuberosum L.. spec. (ed. 1753) 136. — [S. tuberosum Baumg.* En. I. 126. — $. nodosum Sehur! En. (1866) 468. — S. bulbosum Sehur Sertum n. 1951, — non Schimp.|. — Hegyi erdőkben s ligetekben az egész terület mezei és hegyi táján bóven ; a Csukáson 1650 met. magasságig ! 1346. S. cordatum W. et K. Icones tab. 7. (1799); et ap. Willd. Neue Sehrift. d. berl. Naturf. II. (1799) 1291. — (S. eordifolium Baumg.* En. I. 126]. — Patakok mentén nedves erdős hegylejtókón a hegyi tájtól a havasalji tájig. — Csucsa [! Freyn Kózlem. XIII. 102], Dragán- völgye a Vlegyásza hegységben[!|, Kolozsvár [? Landoz I. 11], Torda [! Wolff ap. Janka Linn. XXX. 5927 ], Székelykó [Fuss Trans. 450], Or- 404 ONOSMA. kusa völgy és Szkerisora jégbarlangja |! Kern. OBZ. XXIII. 119], va- lamint Vidra hegyei, Csepilor völgy és Valye skrofi a DBiharhegységben, bőven Zám patakánál[!|, Zalathna | Fuss Alt. Arch. II. 354], Uriki ha- vas a hetyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 53], Muncsel havasai [Fuss Trans. 450], Uj-Gredistye | Unver. VSV. IX. 165], Resinár hegyein | Baumg. I. c. |, Gótzenberg | Fuss Alt. Arch. II. 354], Kisdisznód, Présbe, Plaju-dregenyáüszi, Felsó-Sebes, Freck, Burkács, Plaju-ezeri | Fuss Trans. 450], Keresd, Ujsinka, Vurfu-Luci felé [Daumg. l. c.], Árpás patakánál|!| Buesecs [Kotschy ZBG. III. 136], Keresztényhegység |! Fusss Trans. 450]. Zajzonvólgy |Schur En. 468], Lóvete, Hargitta [Baumg. l.c.], Nagyhagymás Balánbánya felett [Janka OBZ. XVIII. 199], Fancsal tető Görgény vidékén | Walz. MNL. III. 69), Rodna hegy- sége | Daumg. l. c.], Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 21], Bolnokhegy Hét- falunál, Teszla |!]. 352. Onosma L. gen. n. 187. 1347. 0. arenarium W. et K. Ieones III. (1812) tab. 279. — [Stirps Kitaibeliana habet tam ex icone citato, quam ex herbario ejus calyces patulo setosos et indumentum ceterum partium etiam patulo et horrido setosum. — 0. echioides Baumg." En. I. 127 et Auct. 'Trans., non L. — O. pseudoarenarium Schur ! Verh. sieb. Ver. X. 76, 105, 1 18; En. 469. — O. transsilvanicum et O. intermedium Schur En. 469. — O. stellulatum Sternh. Sieb. 21; Landoz II. 34; Andrae Bot. Zeit. XIII. 704]. — Napos szikár dombokon, szőlők közt a mezei tá- jon. — Kolozsvár |Landoz I. 11 sub O. echioide|, Apahida, Kolos (Schur En. 469], Boós |[Freyn Kózlem. XIII. 101], Torda hasadéka [ [Schur VSV. X. 16], Torda szénamezói | Wolff MNL. I. 63], Gerendi függó ( Erese1 Tord. 176], Keresed szólóhegyei |!], Déva [Baumg. ! l. c.], Maros-Sólymos és Maros-Némethi, Govasdia |!, Koncza |Csató Szé- kács 266], Szerdahely, Nagyesir, Kakasfalva. Szászujfalu, Rothberg [Fuss Trans. 459], Nagy Szeben [ (Fuss in Grisb. Iter n. 168], Talmáes, Szt- Erzsébet, Szelindek. Olezima, Morgonda, Segesvár | Baumg, l. c.], Nagyselyk, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 59], Ujegyháza | Bielz Landk. 85], Szász- régen |Emerich ap. Fuss Trans. 451]. var.) setis calycinis mineribus adpressis, totoque plants indu- mento sparsiori breviori minus patulo et minus horrido 0. pustulatum Schur! Ost. bot. Zeit. X. (1860) 226. — (0. tuberculata Kit. ! in Roch. Ban. 26 solum nomen; in Linn. XXXII. (1863) 436 etiam non de- scripta. — O. montanum Schur En. 468 ; Borbás Kózlem. XIII. 27, — non 5. et 8m. — O. arenarium var. parviflora Janka Linn. XXX. 592 solum nomen. — 0. angustifolium Schur Sertum n. 1954, — non Lehm.|. — Hasonló szikár agyagos dombokon mint az előbbi. — Ko- lozsvárt a Hóján |! Wolff ap. Schur ÖBZ. X. 226]. Felső-Gáld, Nagy- enyed [! Janka 1. c.], Tordahasadéka, TOoroczkó, Kecskekó, Ocsém (Schur En. 469], Koncza [Csató exs. !]. 1348. 0. Tauricum Pall. in Nov. Act. Acad. Petrop. X. (1797) CERINTHE. — ECHIUM. A405 306. — [O. stellulatum Baumg.* Mant. 10; Fuss! Trans. 452; Schur En. 468, — non W. et K. Icones tab. 173 (1804), cujus stirps genuina pedunculis calycem szequantibus aut eo longioribus, et corolla glabra a nostra stirpe distinguitur. Planta nostra canescens aut virescens [O. Taurieum var. viride Borb. Kózlem. XIV. (1876) 409], habetque pe- duneulos ealyce duplo triplove breviores et corollam pubescentem |. — Napos szikár dombokon a mezei tájon szórványosan. — 'Tordahasa- déka! [Schur VSV. X. 76], Várfalva [Freyn Kózlem. XIII. 101], Szé- kelykó|!] Keeskekó [Schur VSV. X. 69], Enyedi hasadék |Schur VSV. X. 71], Gyulafehérvár [Fuss Trans, 452], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 142], Déva hegyein [! Fuss Trans. 452], Kozolyahegy, Maros-Sólymos és Maros-Némethi kózt|!|, Vereshegy Szászsebesnél [! Sehur VSV. X. 61], Ohába [Baumg. l. c.], Talmáes [Fuss in Daumg. Mant. 10], Szt-Erzsébet | Fuss Trans. 452]. 353. Cerinthe L. gen. n. 186. 1349. C. minor L. spec. (ed. 1753) 137 ; ed. II. 196. — [C. minor Baumg.* En. I. 127. — C. minor f£) aspera [Baumg. ! herb., et Baumg. En. I. 197. — C. aspera Auct. Trans, — non Roth. — C. maculata L. spec. 137]. — Szántókon, utak szélén, : cserjés helyeken az egész terület mezei táján kózónséges. r 1350. C. alpina Kit. ap. Schultes Ost. Fl. (ed. 1814) I. 353. — [C. quinquemaculata Wahlenb. Carp. (1814) 50 exceptis synonymis. — Q. glabra Gaud. Helv. 29; DC. Fl. Fr. III. (1805) 619, — non Mill. Dicet. n. 3. — C. alpina Schur* Sertum n. 1955]. — Havasok szakadékos törmelékes helyein. — Arpás havasai, Ducsecs |Schur En. 470], Fogarasi havasok [? Schur ap. Fuss Bericht 20], Királykó a Vle- duska felett[!|, Teszla, Korongyis [Fuss Trans. 453] s egyáltalán Rodna mészkóhavasai |Porc. En. 41]. 354. Eichium L. gen. n. 191. 1351. E. vulgare L. spec. (ed. 1753) 139. — |E. vulgare, et E. violaceum Baumg.* En. I. 131 et Auct. Trans. — E. Wierzbickii Schur Sertum n. 1958; En. 470, — non Haberle. — E. pustulatum Landoz II. 34, — non Sibth. et Sm.]. — Utak mentén, mezőkön, szán- tókon az egész terület mezei táján közönséges. t E. Schifferi Lang. Syll. II. (1828) 218 tab. I.! — [E. Wierz- bickii Haberle in Reichb. Germ. Exc. (1830) 336]. — Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14 eum ?]. 1359. E. altissimum Jacq. Fl. Aust. V. (1778) App. t. 16. — [E. italieam Baumg.* En. I. 131 et Auct. Trans., — non L.]. — Szántók szélén, szikár füves helyeken a mezei tájon. — Dobra, Maros-Némethi, Szászsebes [Baumg. l. e.], Várhely [Hazsl. Kózlem. X. 20], Remete [? Schur VSV. X. 159]. 406 ECHIUM. — PULMONARIA. 1353. E. rubrum Jacq. Fl. Aust. V. (1778) App. t. 3. — [E. rub- rum Daumg.* En. I. 130]. — Napos dombokon, szikár kaszálókon a mezei mm —- Kolozsvár |!Landoz I. 11], Kolos, Apahida [Schur En. 471], Boós, Virágosvóolgy [Frevn. Kózlem. XIII. 101], Kérő Sza- mosujvár mellett [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Torda |! Eresei Tord. 82], Gerendi függő |Wolff MNL. I. 63]. Alsó- Szt- Mihályfalva [!], bőven a Bilakon |! Schur En. 471], bőven Dévánál a Bezsán erdőnél és Vajda- Hunyad szénamezóin |!|, Nagy-Oklos [Csató Erd. Muz. VI. 23], Szász- város |Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 199]. Székáesvolgy [Csató Székács 2606], Szászsebes (Schur VSV. X. 61], Szerdahely, Kisludas, Szász- ujfalu [Fuss Alt. Arch, II. 355], Vizakna, Szt- Erzsébet | Andree Bot. Zeit. XIII. 704], Nagycsűr, Dolmány [Fuss "SV. XIV. 199], Segesvár [Fro. Schüssb. 49]. Medgyes, Monora, Tür [Barth VSV. XVIII. 89], Nagybun, Kóhalom |Baumg. 1. c.], Szászrégen | Emeríeh ap. Fuss VSV. XIV. 199]. 355. Pulmonaria L. gen. n. 184. 1354. P. officinalis L. spec. (ed. 1753) 135. — [P. officinalis Baumg.* En. I. 124. — P. angustifolia Daumg.! et Auct. Trans. pluri- morum. — P. saceharata Fuss! Trans. 454; Schur En. 471. — P. ob- secura Du Mort. in Bull. Bot. Bele. IV. 341]. — Erdókben és ligetek- ben az egész terület mezei táján. 1355. P. rubra Schott. et Ky." in Bot. Zeit. IX. (1851) 395. — | P. transsilvanica Schur ! Verh. sieb. Ver. III. (1852) 88; En. 471], — Nedves árnyas erdőkben a hegyi és havasalji tájon. — Plesuhegy Csu- csánál [Feicht. Kózlem. IX. 93], Kecskekó. Piatra-Strucu Vidráná!, Ordenkusa völgye és a Jéebarlang Szkerisoránál, Vulkán hegy |!|. Re- tyezáthegvség |!Csató Erd. Muz. IV. 85; VI. 39], Munesel havasai [Unver. ap. Fuss VSV. VIII. 173], Gótzenberg, Présbe, Riuszaduluj, Felsó-Sebes (Fuss! Alt. Arch. III. 117], Kisdisznód, Zood [Fuss Be- richt 20], Schanta [Ormay exs.!], Plaju-Iván [Fuss Trans. 454], Mumma |Sehur En. 472], Picsoru-Durkuluj Frecknél [Fuss Trans. 454], Avrisel | Winkler ÓPZ. XVI. 45], Arpás hegysége |! Schur VSV. IH. 88], Kerczesora és Fogaras hegy sége [? Schur En. 472], Krepatura Zernyest felett |! Borb. ÓBZ. XXXV. 76], Bucsecs [Kotschy ZBG. III. 136], Salamonkó Brassónál [Schur En. 472]. Keresztényhegység [Fuss Trans. 454]. Piroska [Baumg. herb.!], Hargitta [Fro. VSV. DALA 1031." Büdós [Schur OBZ. VIII. 287]. Felsó- Torja, Ocsém, Unókó [Schur ap. Fuss VSV. VILI. 173], Borszék [Janka OBZ. XVIII. 199], Korongyis |Reckert VSV. VI. 18] s Rodna egész hegyvidékén |Porc. En. 41], Bisztra völgye Bukova felett a Vurvu- Petri felé bőven |!]. 1356. P. Dacica Simk. Közlem. XV. (1878) 583 pro var, P. rubra. — |P. media Czetz*! Erd. Muz. VI. 19, — non Host. -— Habitu characteribusgue inter P. mollissimam et P. rubram quasi media. Calyees inflorescentiaque pilis artieulatis mollibus subglandulosis ve- stitj, qua nota facile distinguitur a P. media Host. idest P. oblongata Sehrad, ut etiam a P. styriaca Kern, et P. tuberosa Schrank, in qui- PULMONARIA,. — LITHOSPERMUM. 407 bus omnibus calyx inflorescentiaque pilis rigidis non articulatis ve- stiuntur. Caule foliisque pilis sparsis teneribus setulosis a P. mollis- sima Kern. ; indumento tot: plant; autem e pilis brevibus formato a P. rubra Schott et Ky. est aliena]. — Havasok sziklás füves helyein. — Retyezát havasokon a Zenoga tónál [Simk. l. c.|, Rodna havasain a Korongyison [Czetz l. c., et ap. Simk. Kózlem. XV. 585]. 1357. P. mollissima A. Kern.! Monogr. Pulm. (1878) 47. — [P. mollis Baumg.* En. I. 125 et Auct 'Trans., — non Wolff. |P. angusti- folia Czetz Erd. Muz. VI. 19; Porc. En. 41; Porc. Naseud. 91 cum var.) oblongata; Téglás Tudósítv. I. 19. — P. azurea Barth Verh. sieb. Ver. XVIII. 59, — non Bess. — P. parviflora Schur En. 472. — P. azurea Fuss! Trans. 455 quoad plantam e Giresau. — P. dacica Pore. exs. !]. — Erdős cserjés helveken az egész terület mezei táján. t P. angustifolia L. spec. (ed. 1753) 135 ;; Fl Suec. (ed. 1755) 58. — TP. azurea Bess. Prim, Fl. Gal. I. (1809) 150. — P. Clusn Baumg.* En. I. 123]. — Erdők nyilt füves helyein. — Segesvár, Kó- halom | Baumg. l. c.]. 356. Lithospermum L. gen. n. 181. 1358. L. officinale L. spec. (ed. 1753) 132. — [L. offieinale Baumg. En. I. 118]. — Szántók szélein, cserjés füves helyeken a me- zei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 11], Boós, Virágosvólgy, Ordóngós- völgy [Freyn Kózlem. XIII. 101], Torda [! Eresei Tord. 85], Gyula- fehérvár [Cserni Gyulaf. 23], Nagyenyed, Tilalmas Toroczkónál, Lunkai hegyek Padságnál, Abrudbánya, Bucsum-Cserbul, Boieza az Érczhegységben (!], Kórüsbánya (Kern. ÖBZ. XXIII. 181], Nagyáeg, Marossólymos, Vajda-Hunyad, Govasdia [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 455], Székácsvölgy |Csató Székács 267], Nagyesür, Szász- ujfalu, Szt-Erzsébet |Fuss Trans. 455], Nagyselyk, Monora, Hosszü- aszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 89], Medgyes [Salzer VSV. IX. 96], Segesvár | Fro. Schüssb. 49], Sajó völgye [Porc. En. 41]; Gáncs. Deés (Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 1359. L. arvense L. spec. (ed. 1753) 132. — [L. arvense DBaumg.* En. I. 119. — Rhytispermum arvense Link. Handb. zur Erk. d. Gew. I. 579]. — Szántókon, parlagokon, az egész terület mezei táján kó- zónséges. 1360. L. purpureocoeruleum I. spec. (ed. 1753) 152]. — [L. pur- pureo-eceruleum Baume.* I. 119. — Margarospermum — purpureo- ccereleum Reichb. Germ. Exe. II. 337]. — Erdők szélein, cserjés helye- ken a mezei tájon. — Kolozsvár |!Landoz I. 11], Kolos |Freyn Kózlem. XII. 101]. Torda [Ercsei Tord. 86], Gerendi fügeó |W olff MNL. I. 63], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 23], Kórósbánya [kern. OÓBZ. XXIII. 182], Boieza az Érczhegységben, Déva |!], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 23], Szászváros |Unver. ap. Fuss VSV. XV. 1191, Szerda- hely [Fuss VSV. XV. 119], Nagyszeben [Reissenb. VSV. XVII. 136], Nagyesür [Fuss! VSV. XV. 119], Szt- Erzsébet, Nagydisznód, Olczina, Morgonda, Lesses, Berethalom, Segesvár [Baumg. l c. Medgyes 408 ERITRICHIUM. — MYOSOTIS. [Salzer VSV. VI. 95], Tür, Szászesanád, Nagyselyk, Nagyekemezó, Dalázsfalva, Hosszüaszó mellett és a köztük fekvő vidéken [Barth VSV. XVIII. 89], Szászrégen [Emerich ap. Fuss VSV..XV. 119], Besztercze | Herzog Bistr. 34], Deés |Czetz Erd. Muz. VI. 17], Szamos- ujvár [Fuss VSV. XV. 119]. 357. Eritrichium Schrad Asperif. Gótt. (1520) 16. 1361. E. Terglouense Hacq. Plant. Alp. Carn. (1782) 21 tab. 2 sub Myosotide. — [Myosotis nana All. Fl. Pedem. I. (1785) 54; Vill. Dauph. II. (1787) 459; Baumg.* En. I. 116. — EHEritrichium Hae quetii Koch Syn. (ed. 1827) 507, — nam nuces leves et aculeolata ab eodem e:espite producuntur. — E. villosum Brandza Prodr. hom. 379, quoad stirpem ex alpe Ducsecs! E. villosum Pore.? MNL. IX. 130, non Bunge|. — Mészkóhavasok szakadékos sziklás helyein. — Burkács [? Fuss Alt. Arch. II. 353, — sed in Fuss Trans. 458 de hoe loco natali mentio non facitur|, Cordon de la — Schmidt, Bu- csecs, Keresztényhegyséc, Kóhavas |! Baumg. I. c.), Királykó |! Kotsehy ZbG.III. 65], Csukás! | Kotschy ZBG.IIT. 139], Unőkő [? Nagy ap. Andrae Bot. Zeit. XIII. 705], Mihajasza, Korongyis | Porc. En. 42], Piroska [!]. 1361/5. E. Jankae Simk. — |E. nanum Janka* ! Ost. Bot. Zeit. XVIII. 199, — non (All.). — E. villosum Janka ap. Nym. Consp. 523, — non Bunge. Stirps Bungeana habet secundum specimina Songorica a Dr. Schenk lecta et in herbario Haynald asservata, — calycem seri- ceum et duplo quam in nostra minorem. — E. Jankae Simk. habet calycem lanatum et proxime ad E. T'erglowense (Hacq.) accedit, di- stinguitur tamen ab eo: calyce majori inflorescentia et prsecipue fo- liis dense albo-lanatis]. — Mészkő havasok sziklás tetóin. — Nagy- hagymás [Janka OBZ. XVIII. 199], Oesém [Janka exs. !]. 358. Myosotis L. gen. n. 180. 1362. M. palustris L. spec. (ed. 1753) 131 pro var. M. scorpioides ; Roth Tent. I. (1738) 87. var.) M. scabra Simk. : foliis scrabis vel evidenter strigulosis. — Stirps Linnz;ana glabra apud nos non nascitur. (M. palustris Baumg.* En. I. 117, et Auct. Trans. — M. scorpioides Landoz I. 11. — M. re- pens, M. strigulosa et M. laxiflora Act. Trans. M. nemorosa Schur En. A14 vix Bess.]. Berkekben, nedves réteken, vizereknél az egész te- rület mezei táján a havasalg tájig. 1362/5. M. caespitosa K. F. Schultz Fl. Starg. Supp. (1819) 11. — TM, lingulata K. F. Schultz ap. Lehm. Asperif (1818) 110 solum nomen ; Schur* Sertum n. 1978]. — Arnyas nedves helyeken a me- zei tájon. — Osuesa[!], Kolozsvár [Landoz II. 34], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 23], Padság patakánál[!], Nagyszeben [Bchur ap. Fuss Berieht 20], Kisdisznód, Vizakna, Kistorony, heussen |Schur En. 414], Rodna vidéke |Porc. En. 42]. 1363. M. alpestris Schmidt Boh. III. (1793) 26. — |M. suaveo- MYOSOTIS. 409 lens Kit.! in Enum. Hort. Ber. (1809) 176 ; Schur* Sertum n. 1980. — M. pygmaxa Fuss exs.!]. — Havasok sziklás törmelékes lejtőin. — Retyezát havasok [Schur En. 475 ; Csató Erd. Muz. IV. 85]. Czibinjé- zer, Csorte, Albote, Fundubulli (Fuss VSV. XIV. 199], Szurul [Fro. Arch. 146], Negoj [Reissenb. ap. Fuss l. c.], Domna tavának völgye [Fro. VSV. VIL 127], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királyk6, Bucsecs |! Kotsehy ZBG. III. 64 et 137], Kóhavas! Keresztényhavas, Öcsém [Schur En. 475], Ünókó [Sehur En. 475], Un6kó [Schur VSV. X. 139], Korongyis |Schur VSV. X. 149], Csukás [!]. 1363/b. M. montana Bess. Prim. Fl. Gal. I. (1809) 142. — |M. silvatica Baumg.* En. I. 117 et Auct. Trans., — non Hoffm. Deutschl. Fl.I.61,— eujus stirps genuina in Transsilvania non nascitur et floribus calyceque fructifero minoribus, pedunculis porrectis rigidioribusque, nec non calyce magis piloso a M.montana nostra statim discrepat. Caly- ces nostra stirpis fructiferi majusculi et virentes ; inflorescentia laxa, elongata pedunculis patulis sat longis. — M. variabilis Schur En. 475 ; ; Porc. En. 42, Kerner Schedz IV. (1886) 60, — vix Angelis! — cujus stirps ceterum nostra proxima. — M. lactea Schur En. 475; Porc. Naseud. 91. M. transsilvaniea Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 130]. — Magasabb hegyvidékek nyilt füves helyein s erdeinek szélein főkép a hegyiés havasalji tájon. Virágai majd tiszta kékek, majd egészen fehérek, majd csövükön fehérek s ereszükön kékek. Kolozsvár [Landoz II. 34], Kolos, Boós, Botoromvölgy, Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 102], Csáklyaikő, Szászcsanád, Monora, Balázs- falva [Barth VSV, XVIII. 89], Szkerisora jégbarlangja [! Kern. OBZ. XXIII. 206], Csepilor völgy a Kukurbeta alatt, Zám, Nagyág he- gyei [!], Déva [Téglás Tudósítv. I. 17], Szászváros, Götzenberg, Présbe, Dregenyasze Riuszaduluj felett, Talmács, Nagyszeben, Nagycsűr, Rothberg, Spatie-Tataruluj Frecknél (Fuss Trans. 456], Ujegyháza, Segesvár, Lövete [Baumg. l. c.], Kerczesora havasai |Schur En. 475], Árpás havasai (Sehur VSV. TIT. 88] 8], Bráza havasai |Schur VSV. II, 170], Buesees, Bisztra völgye Bukovánál |!], Keresztényhegység |!Schur En. 475 sub M. variabili, Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 4561, Besztercze [Herzog Bistr. 34], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Érd. Muz. XI. 17]. 1363/c. M. adpressa Simk. — Száraz dombok kaszálóim Nagycstür mellett [Fuss exs.!|, s a Kóhavason[!]. — Proxima M. silvaticae Hoffm. Deutsch. Fl. I. 61, — a qua calycinis setis rectis discrepat. Me- dia inter M. alpestrem et M. montamam ; ab illa pedunculis calycem fere triplo superantibus; a posteriore indumento pedunculorum et calycum denso adpresso, cano diversa. 1364. M. arvensis L. spec. (ed. 1753) 131. pro var. — | M. scorpioi- des L. pr. p.; Benkő" Trans. 190. — M. arvensis Baumg. En. I. 116. — M. intermedia Link. En. Hort. Ber. I. 164. — M. aspera Schur! Bertum n. 1983; En. 476. — M- pseudosilvatica Schur! En. 475]. — Szántókon, parlagokon, erdős cserjés helyek szélein az egész terület mezei táján közönséges. 410 MYOSOTIS. — SOLANUM. 1365. M. collina Hoffm. Deutschl. Fl. (ed. 1791) 61. — |M. col- lina Fuss" in. Baumg. Mant. 9. — M. hispida MU E Pat. in Berl. Mag. VIII. (1817) 230]. — Napos füves dombokon s parlagokon az egész terület mezei táján. 1366. M. stricta Link. Enum. I. (1821) 164. — [M. strieta Schur* Sertum n. 1985]. — Napos füves dombokon s parlagokon az egész terület mezei táján. 1367. M. versicolor Pers. Syn. I. (1805) 156 pro var. M. arven- sis. —[M. versicolor Schlecht. Pat. in Berl. Mag. VIII. (1817) 230; Landoz* I. 11. — M. variabilis Fuss! Trans. 456, — nec alior]. — Erdők szélén, napos füves dc agyszeben [Fuss! Trans. 457 ; Schur En. 476], Talmács (Fuss! I. e. sub M. varia- bili], Kolozsvár [Landoz I. e. ]; Giresau | Fuss exs. !|, Bnesum és Kov- rágy közt bőven |!]. 1368. M. sparsiflora Mikan in Hoppe Taschenb. 1807 p. 74. — (M. sparsflora Daumg.* En. I. 117). — Erdők szélén, árnyas cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 34], Csuesa, Kis- Sebes [Freyn Kózlem. XIII. 102], Álbai erdő Szerdahelyt | Csató Szé- kács 267], Szászváros, Kisdisznód, Nagydisznód, Nagyszeben, Nagyesür, Szt-Erzsébet, Giresau, Freck (Fuss! Trans. 357], Szászujfalu [Fuss Alt. Arch. II. 353]. Medgyes, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 90], Segesvár, Kóhalom |Baumg. l. c.], Czenkhegy Brassónál | Winkler OBZ. ÀT|, Besztercze | | Herzog Dist. 34], Rodna vidéke [Porc. En. 42]. LXI. Solamnaceae Juss. gen. 194. 359. Solanum L. gen. n. 251. 1369. S. vulgare L. spec. (ed. 1753) 186 pro var. 5. nigri. (S. vul- gatum Willd. spec. I. 1035: Baumg.* En. I. 169. — S. nigrum L. Il. c. pro parte; Auct. Trans. — 5. pterocaulon Auct. Trans., non Dunal. — S. humile Schur! En. 477; Fuss Trans. 459; et Auct. Trans. — 8$. chlorocarpum Schur! En. 475; Fuss Trans. 459]. — Kerítések men- tén, parlagokon, az egész terület mezei táján közönséges. 1369/b. S. miniatum Bernh. in Willd. En. (1809) I. 236. — (S. miniatum Sehur* Sertum n. 1991. — S. pseudovillosum Schur! et 5. flavum Schur ! En. 477]. — Hasonló helyeken mint az előbbi sőt tóbb- nyire annak társaságában. — Nagyszeben, Brassó [Schur! En. 477], Gyulafehérvár [Cserna Gyulaf. 24]. — Adn : Dignoscitur a precedente non solum baccis miniatis sed etiam caule magis alato muricatoque, et petiolis, inflorescentia cauleque crispulo pubescentibus. Pubescen- tiam in 5. vulgari L. evanidam adressamque invenies. 1369/c. S. flavum Kit. in Schult. Ostr. Fl. (ed 1814) I. 394. — [S. villosum Baumg.* En.(1816) 170 et Auct. Trans. — non L. spec. et pro var.. — Szólók közt, napos parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 105], Torda, Déva, Segesvár [Baumg. 1. c.], Kisekemező [Barth VSV. XVIII. 90], Zám [Schur En. 477], Nagy- SOLANUM. — PHYSALIS. — ATROPA. 411 szeben [Grisb. Iter. n. 166], Szt-Erzsébet (Fuss Trans. 459], Kisfalud és Borbánd közt [Cserni Gyulaf. 24]. — Adm: Caulis inflorescentia et petioli pilis rectis pubescunt, lamina foliorum asperula : quibus no- tis tam a preecedentibus, quam a 5. villoso (L.) recedit. 1370. S. Dulcamara L. spec. (ed. 1753) 185. — (S. Duleamara Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 29; Baumg. En. I. 169]. — Folyók s patakok mentén, berkekben, gyepűkön, ligetekben, az egész terület mezei táján közönséges. t Solanum tuberosum L.. ; et S. Lycopersicum L. spec. (ed. 1753) 155 ( Lycopersicum eseulentum Mill.), coluntur solum. Csupán tenyész- tett növényeink. t Lycium vulgare Dun in DC. Prodr. XIII. (1852) 509. — [L. barbarum et L. europeum, Auct. Trans., — non L.]. — Colitur ubique in regione campestri. — Az egész terület mezei táján tenyésztik, fó- kép gyepűnek. 360. Physalis L. gen. n. 250. 1371. Ph. Alkekengi L. spec. (ed. 1853) 183. — [Ph. Alkekengi baumg.* En. I. 165]. — Szólók közt, erdők szélén, cserjés helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 12], Torda [Eresei Tord. 120], Alsó-Szt-Mihályfalva, Maros-Déese |!|, Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 24], Vidra a Biharhegységben, Boieza az Érezhegységben, Zám, Maros- Bólymos szőlő hegyei [!], Mácsó a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 23], Drassó [Csató Székács 267], Szászváros, Nagycsür, Szászuj- falu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben |! Fuss Trans. 460], Giresau, Morgonda, Lesses Segesvár, Nagybun |Daumg. l. c.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Baromlaka, Kisselyk, Monora, Balázsfalva, Hosszúaszó, Nagyeke- mező [Barth VSV. XVIII. 90], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 469], Besztercze [Herzog ap. Fuss Trans. 460], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 361. Atropa L. gen. n. 249. 1372. A. Beiladonna L. spec. (ed. 1753) 131. — [A. Belladonna baumg.* En. I. 168]. — Hegyvidékek erdeiben s azok vágásain a me- zei és hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükkön |Landoz I. 12; II. 34], Kisbánya |Eresei Tord. 109], Hátszeg völgye, Kakasfalva, Gótzenberg, Porumbaeh [Fuss! Trans. 460], Kerezesora havasai |Schur En. 479], Medgyes, DBaromlaka, Nagyselyk. Csicsóholdvilág, Hosszüaszó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 90], Berethalom, Segesvár. Tópe és Ur- mós-Tópe Alsó-Rákosnál, Thurzon puszta Kóhalom vidékén, Brassó, Baróth, Homoród, Lóvete, Hargitta | Baumg. l. c.], Parajd [Salzer Rei- seb. 60], Kásna, Görgény [Fuss Trans. 460], Felsó-Fanesal |Walz. MNL. lir 69], "Besztercze Herzog Bistr. 34], Rodna és Gáncs vidéke (Czetz Erd. Muz. VI. 11], Kóhavas [!]. t Mandragora officinarum L. spec. (ed. 1753) 181. — Olim culta. — USO tenyésztették, manap tenyészteni se láttam. 412 SCOPOLIA. — HYOSCYAMUS. — DATURA. — VERBASCUM. 369. Scopolia Jacq. Obs. I. (1764) 39. 1373. S. Carniolica Jacq. Obs. I. (1764) 32. — [Hyoscyamus $co- polia L. Mant. (1767) 46; Baumg.7 En. I. 166. — Scopolina atropioi- des Sehult. Ost. Fl. (ed. 1814) 383]. — Arnyas erdőkben a hegyi és havasaljü tájon. — Kolozsvár [Landoz Il. 34], Gyulafehérvárt a Ma- muton, Déva mellett a Deczebal hegyen bóven|!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 460], Ujgredistye [Unver. VSV. IX. 165], Nagyszeben (! Fuss Trans. 460], Kereszténysziget |Schur En. 479], Segesvár [Daumg. l. c., Rákóczy-vár Görgény vidékén [Walz MNL. IIT. 69], Rodna vidéke |Porc. En. 42], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 21]. 363. Hyoscyamus L. gen. n. 247. 1374. H. niger L. spec. (ed. 1753) 179. — (H. niger Baumg.* En. I. 166. — H. agrestis Kit. ap. Schult. Ostr. Fl. (ed. 1814) I. 383.]. — Parlagokon, utakon, mesgyéken az egész terület mezei táján kózón- séges. 1374/b. H. pallidus Kit. in Willd. En. (1809) I. 227. [H. albus Baumg." En. I. 166, et Auct. Trans, — non L. spec. (ed. 1753) 180]. — Szántók, kertek szélein, parlagokon a mezei tájon. — Felvinez [Sigerus ap. Fuss Trans. 461], Szt- Erzsébet, Szászujfalu | Fuss Bericht. 21], Nagyszeben [Schur En. 480], Tusnád |Baumg. l. c.], Szepsi-Szt- György, Szemerja [!). 364. Datura L. gen. n. 246. 1375. D. Stramonium L. spec. (ed. 1753) 179. — |D. Stramonium Daumg.* En. I. 165]. — Parlagokon emberi lakások környékén az egész terület mezei táján. Amerikából ered, de már tóbb mint 200 éve nálunk is egész otthonosan viselkedik. 1 Nicotiana rustica L.: N. Tabacum L. ; és N. latissima Mill. — Capsicum. annuum. L. — Nicandra physaloides Gaertn. — Coluntur, vel hinc-inde ex hortis refugiunt. — Tenyésztett növények, néha azom- ban mint szókevények is találhatók. LXII. Personatae L. 365. Verbascum L. gen. n. 245. 1376. V. Thapsus L. suec. (1755) 69; (spec. ed. 1753 p. 177 so- lum pro parte). — (V. Thapsus Baumg.* En. I. 161, et Auct. Trans. ; certe solum pro parte. — V. Sehraderi Mey. Chlor. Hannov. (1896) 326. — V. subalpinum Schur! En. 481 etiam ex descript. et loco na- tali]. — Magasabb hegyvidékek völgyeiben, erdeinek szélén, patakai VERBASCUM. 413 mentén. — Draeán völgye a Vlegyásza hegységben [!], Csuesa, Dánfty- Hunyad, Egeres, Kolozsvár, Torda [? Freyn Kózlem. XIII. 105], Kolos [? Sehur. En. 481], Bilak, Mamuthegy Gyulafehérvárnál |? Cserni Gyu- laf. 24], Retyezáthegység patakainál [Simk. Közlem. XV. 583], Tája szakadék Petrozsénynél (Barth herb.!|, Nagyszeben, Kistorony |Schur En. 481], Arpás patakánál [!Schur En. 481 sub V. subalpino |, Beret- halom |? Salzer Reiseb. 33], Medgyes |? Salzer VSV. VIII. 9], Asszony- falva, Kisselyk, Csiesóholdvilág, Monora, Dalázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó |? Darth VSV. XVIII. 90], Segesvár [? Fro. Schüssb. 50], Agostonfalva és Földvár közt |? Freyn Kózlem. XIII. 103], Csik-Szt-Domokos [Schur OBZ. VIII. 24], Borszék [Wolff. MNL. I. 63]. Szászrégen |? Emmerich ap. Fuss Trans. 462], Besztercze [? Herzog Bistr. 34], Brassó [Schur ap. Borb. Term. Füz. IV. 275], Büdös, Tohán |Borb. Il. c. |. 1377. V. thapsiforme Schrad. Monogr. Verb. I. (1813) 21. — |V. euspidatum Schrad 1. c. 23 ; Baumg.* En. I. 162). — Alantabb vidékek erdeinek szélén s patakai mentén. — Kolozsvár |! Schur VSV. X. 105], Torda |Wolff MNL. I. 63], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 24], Padság pataka, Déva hegyein, Szántóhalma és Keresztur közt a Cserna mellé- kén [!], Talmáes [Schur En. 481], Rozsnyó |Baumg. Il. c.], O-Rodna, Uj-Rodna, Aranyos-Besztercze | Porc. En. 42], Gáncs (Czetz Erd. Muz. I VE 297. ; 1378. V. phlomoides L. spec. (ed. 1753) 1194. — | V. phlomoides Baumg.* En. I. 162. — V. calvescens Schur En. 431. — V. Bohemicum Borb. Term. Füz. IX. (1885) 276.]. — Utak mentén, mesgyéken, lege- lókón, parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. var.) folis breviter seu semidecurrentibus: V. australe Schrad. 1. e. 28. — [V. nemorosum, et V. montanum Baumg.* I. 162, 165, — et Auct. Trans.]. — A tóalakkal vegyest, de csak szórványosan. — Padság patakánál[!|, Alsófehér-megyében és Hunyad-megyében, Hos- kány [Baumg. l.c.], Árpás hegyvidéke |Schur VSV. III. 88], Beret- halom, [Salzer Reiseb. 33]. 1379. V. Danubiale (austriaco »« phlomoides) Simk. Term. Füz. II. (1878) 36. — [V. erenatum var.) macrocalycinum Borb. Ertekez. XI. (1881) 80]. — Hátszeg dombjain (Borb. Term. Füz. IX. 278). 1380. V. Reissekii (Lychnitis »- phlomoides) Kerner Ost. bot. Zeit. XXIII. (1873) 247. — Napos dombok parlagain s legelóin. — Kolozsvár [Borb.* OBZ. XXVIII. 279], Aranyihegy Piskinél |!). t V. spurium Koch. Syn. (ed. 1837) 511; (ed. 1857) 444. — Ko- lozsvár [Landoz* IL 34, — sed V. Thapsus L. ex quo V. spurium hybriditatis modo oritur, ad Claudiopolin vix nascitur |. t V. collinum Schrad. Monogr. Verb. I. (1813) 35. — IV. thapso-nigrum Schiede plant. hybr. 39, — sed stirps apud nos indica- ta potius ad V. thapsiforme-nigrum Schiede 1. c. 36, idest ad V. adul- terimum Koch Syn. (ed. 1837) 512 pertinet]. — Kolozsvár [Landoz* II. 34], Büdös [Borb. OBZ. XXVIII. 311]. 1381. V. speciosum Schrad. Hort. Gótt. IL. (1811) 22. tab. 16. — [V. speciosum Schur* Sertum n. 2022]. — Napos szikár dombokon és 414 VERBASCUM, legelőkön. — Doicza az Érczhegységben |!], bőven Déva hegyein : igy a Várhegyen, Szárhegyen és Deczebalon |!Schur En. 482], Koneza [Csató Székács 267], Szászsebes- [Schur ap. Borb. Term. Füz. IX. 274], Szer- dahely és Nagvapold közt, továbbá Hermánynál és a Hortobágy pata- kánál (Schur VSV. X. 59], Szászváros. Freck i Behr En. 489], Csik- Szt- Doe (Schur ÖBZ. VIII. 94]. 382. V. Schottianum Schrad. Monogr. Verh, II. (1893) 158 tab. ás. 2. — [V. orientale-speciosum Neilr. Niedr. Ost. (1859) 541, vel rectius V. austriaco »- speciosum Mihi. — V. Neilreichii Schur* ! En. (1866) 434]. — Szálanként a V. speciosum és V. austriacum Schrad. társaságában, szikár napos dombokon s legelőkön. — Déva mellett a Szárhegven |!|, Vereshegy Szászsebesnél |Schur e 484]. 1383. V. Kanitzianum Simk.* et Walz. Magy. Nóv. Lap. II. (1878) 148. — [V. pulverulentum Porc. En. 42; Naseud. 50, — non Vil. Hegyvidékek erdeinek szélein, és sziklás völgyeiben. — Kolozsvárt a Gorbó pgs mentén a Szt- duod kút körül |Simk. 1. c.], Oláh-Toph- [ Walz. I. e.], Ilva [Barth exs. !], Rodna vidéke [Pore; Ica 1384. V. Lychnitis L. spec. (ed. 1753) 177. — (V. Lychnitis et V. album Baumg.* ! En. I. 163, 164, et Auct Trans. — V. pulverulen- tum Czetz.! Erd. Muz. VI. 92]. — V. Lychnitis var.) oliganthum Jorb. Term. Füz. IX. 279). Napos szikár dombokon, legelőkön s par- lagokon az egész terület mezei táján. 1385. V. pseudo eme Sehur* En. (1866) 483. — |V. Haus- manni Cel. Prodr. (1872) 317. — V. austriaco »« Lychnitis Mihi). Szikár dombokon és szőlők közt a mezei tájon. -— Váralja dombjain a. Hátszegi völgyben |!|, Nagyszeben, Szt-Ervzsébet [Schur l. e.], Kolozs- várt a szénamezókón ;Borb. Term. Füz. IX. 276], Zernyest [Borb. ]1.:02:279 1: it. V. banatieum Sehrad. Monogr. Verb. II. (1823) 28. — Gyula- fehérvár és Szászsebes közt, Déva (Schur En. 482]. 1386. V. Austriacum Schott. in Róm. et Sehult. Syst. IV. (1819) 441; Sehrad. Monogr. Verh. II. (1823) 22. — (V. eres Daumg.*! En. I. 163, idest V. floceosum Fuss Trans. 463; Schur En. 483. — V. orientale Auct. Trans., — non MB. — V. sinuatum Schur Sertum n. 2020 ex Schur En. 482. — V. nigro-Lychnitis Czetz ! Erd. Muz. VI. 22; Landoz II. 34. — non Schiede.]. — Napos füves helye- ken, utak mentén, erdők szélén az egész terület mezei táján kozón- séges. 1387. V. nigrum L. spec. (ed. 1753) 178. — (V. nigrum Baumg." En. I. 164.]. — Folyók s patakok mentén erdők szélein, különösen magasabb hegyvidékek mezei táján. — Csucsa, Nagysebes [!], Kolozs- vár [Landoz I. 12], Boós Virágosvólgy. [Freyn Kózlem. XIII. 103], Bilak, Zalatnától Abrudbányáig az egész hegyvidéken, Verespatak, Vidra és Szkerisora a Biharhegységben, Váralà és Kovrágy közt a a Sztrigy mentén [!], Magyar-Brettye (Csató Erd. Muz. VI. 331. Szász- város [Unver. ap. Fuss Trans. 463], Szászsebes [Schur VSV. X. 61], Székácsvölgy [Csató Székács 267], Lepusnikvölgye a Retyezáthegység- ben |! Borb. Verh. Ver. Brandenb. a. 1875], Petrozsény [!], Nagyszeben VERBASCUM. 415 [Schur ap. Borb. Term. Füz. IX. 275], Vizakna, Nagyesür, Szászujfalu, Dolmány, Vestény, Freck, Kerezesora üveghutája [Fuss Trans. 463]. Giresau |Fro. VSV. VII. 120], Medgyes, Monora, Hosszüaszó, Mikeszá- sza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 90], Segesvár [Fro. Schüssb. 50], Brassó, Tohán [Schur ap. Borb. Term. Füz. IX. 275], Bükkszád |Borb. ÓBZ. XXIX. 399], Borszék [Salzer Reiseb. 51 |, Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 463] |, Besztereze | Herzog Bistr. 25]; Rodna vidéke |Czetz! Erd. Muz. VI. 22; Porc. En. 42], Csomád és Büdös hegyek [!]. 1387/b. V. comosum Simk. Term. Füz. II. (1878) 36. — Erdők szélén cserjés helyeken a mezei tájon. Bucsesd mellett a Vulkán hegy alatt |!]. 1387/c. V. thyrsoideum Host. Fl. Aust. I. (1827) 289. — (V. thyr- soideum Schur* Sertum n. 2024. — V. abietinum Borb.! Verh. Ver. Brandenb. Anno 1875. — V. Barthii Sehur! ap. Barth Arch. XV. (1879). 114 seu. V. sublyratum Borb. Term. Füz. IX. (1885) 278. — V. nigro »« phlomoides Schur!; Porc. En. 42; Porc. Naseud. 80; Borb. Term. Füz. I. c.]. — Erdók szélén, cserjés füves helyeken a me- zeitájtól a havasalji tájig szórványosan. — Egerszeg, Marosvásárhely [Barth! l| c.], Padság patakánál[!], Retyezát hegység |! Borb.l. c.], Bzászsebes [Bchur VSV. X. 61], Nagyszeben, Zernyest, Czenkhegy, Tusnád | Borb. Term. Füz. IX. 278], Felső- Tömös, Zaizon [Barth exs. !], Csik-Szt-Domokos (Schur OBZ. VIII. 24], Oesém [Schur VSV. X. 175], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Szt-Gyórgy fürdő |Porc. l. c.]. 1388. V. Hinkei Friv. in Magy. Tud. Társaság Evkónyvei III. (1834—36) tab. 11, etiam in Flora XIX. (1836) 440. — [V. lanatum BSchur* Sertum n. 9095, — et Auct. Trans., non Schrad. — V. Wierz- bikii Heuff.! in Rochel reise (1838) 86]. — Erdők nyilt helyein a he- gyi és havasalji tájon, hol a V. nigrumot helyettesíti. — Dragánvólgye a Vlezyásza hegységben |!], Csuesa, Nagysebes [Barth Arch. XV. 114], Dánffy-Hunyad és Sztána közt |Freyn. Kózlem. XIII. 103], Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyei, Abrudbánya és Zalatna közt, Detunata, Vulkán hegy, Zám, Nagyág, Pareng hegység [!], Seráli havas a Retye- záthegységben |Csató Erd. Muz. IV. 53], Nagyszeben, Brassó, Ocsém [Schur En. 482], Bükkhavas Dorszéknél | Walz MNL. III. 691. Besz- tereze [? Herzog Bistr. 35]; Szurul, Negoj, Kerezesora havasai, Rogo- zsely [|Schur ap. Borb. Term. Füz. IX. 274]. 1389. V. glabratum Friv.! in Flora XIX. (1836) 44. — |V. leio- stachyon Grisb. Rum II. (1844) 43 ; Schur* Sertum n. 2026. — 'V. leio- caulon Heuff. Ost. bot. Zeit. VILI. (1853) 28. — V. erythrocaule Schur! En. (1866) 483 seu V. decalvans (nigrum -- glabratum Borb. Term. Füz. IX. (1855) 278.]. — Erdők szélén és nyilt helyein à me- zei és hegyi tájon. — Csáklyaikó, Krakkó völgy a Kecskekó alatt, Vul- kán hegy, Detunata, Abrudbánya, Bucsum, Verespatak |!]|, Csetatye- boli és Tája völgye Petrozsénynél [Barth exs.!], Götzenberg |Ormay exs. !], Présbe, Kerczesora hegysége |Schur En. 483]. 1390. V. rubiginosum W. et K. Icones tab. 197 (1804), | V. rubi- ginosum Schur* Sertum n. 2033. — V. austriaco »« phoeniceum Mihi. — , , A: 3 SIMONKAI : Erdély flórája. 20 . 416 VERBASCUM. — SCROFULARIA. V. orientale-pheeniceum Winkler OBZ. XVI. 44]. — Napos dombokon és mezőkön a mezei tájon. — Tordai sósfürdók | Wolff MNL. I. 63], Torda hasadéka [Haynald herb.!|, Szt-Erzsébet, Pojana-nyamezuluj [Fuss Trans. 465], Kerezesori üveghuta |Fro. VSV. VIL. 123], Avrisel (Winkler l. c.]. 1391. V. Schmidlii (Lychnitidi - phoeniceum) A. Kern. ! Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 196. — [V. rubiginosum Landoz* I. 54. — V. Clau- diopolitanum Simk. Magy. Nóv. Lap. II. (1873) 150]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvártt főkép a szénamezókón és Szamosfalva határain |! Landoz l. c. Kolos, Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 103]. 1392. V. phoeniceum L. spec. (ed. 1753) 178. — | V. pheeniceum Baumg.* En. I.164. — V. nigrum Cserni! Gyulaf. 24, — non L.]. — Mezókón, kaszálókon, utak mentén az egész terület mezei táján. 1393. V. Blattaria L. spec. (ed. 1753) 178. — (V. Blattaria Baumg.* En. I. 165. — V. blattariforme Grisb. Iter (1852) 321]. — Szántókon, utak szélén az egész terület mezei táján közönséges. t V. Gaudini Doll. [V. Lychnitidi- Blattaria Koch Syn. ed. II. p. 599. — V. Pseudoblattaria Schur* En. 484, — non Schleich.]. Brassó [Schur. l. c.]. 1394. V. ramosissimum DC. Fl. Fr. V. (1815) 416. — [V. Bas- tardi R. et Sch. Syst. IV. (1819) 335. — V. pilosum (thapsiforme »« Blattaria) Dóll in Flora 1849 II. 465]. — Patakok csorvás mellékén. — Szántóhalma és Keresztur közt a Cserna völgyében a V. thapsiforme Schrad. társaságában [!]. 266. Scrofularia L. gen. n. 576. 1395. S. nodosa L. spec. (ed. 1753) 619. — [S. nodosa Baumg.* En. II. 209. — S. ternata Schur ! En. 484. — S. peregrina Schur ! En. 486; Fuss Trans. 467, — non L.|. — Erdők szélén, cserjés bozótos helyeken, patakok mentén, szántókon, parlagokon az egész terület me- zei táján kózónséges. 1396. S. alata Gilib. Fl. Lithuam (1781) 127. — [S. aquatica Baumg.* ! En. II. 210 et Auct. Trans., — non L. — 5. Ehrharti Stevens in Ann. Nat. Hist. V. (1840) 3 t. 1. — 5. Balbisii et S. Neesii Auct. Trans. !, nec aliorum). — Vizerek, folyók s tavak mentén egész Kozép- és Dél-Erdélyben, a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz II. 34], Torda | Wolff MNL. I. 63], Tilalmas Toroczkónál, Toróczkótól Toróeczkó-Szt- Gyórgyig, Nagyág, Vajda-Hunyad, Govasdia, Kóalja-Ohába [!]|, Malom- viz [! Baumg. l. c.]. Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 23], Nagycsür, Szászujfalu, Giresau | Fuss! Trans. 466], Szelindek, hesinár |Schur En. 485], Medgyes, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 91], Ágostonfalva, Földvár |Freyn. Kózlem. E STE Brassó (! Schur VSV. X. 205], Prazsmár [Schur ÖBZ. VIII. 281], Tusnád [Sehur VSV. X. 181], Büdös alján [Schur En. 485], Malis n [Schur ÖBZ. VIII. 25], Ojtoz szorosa [Baumg. 1. c]. 1397. S. Scopolii Hoppe in Pers. Syn. II. (1807) 160. — [S. glan- SCROFULARIA. — GRATIOLA, — DIGITALIS. 417 dulosa W. et K. Icones tab. 214 (1812); Baumg." En. II. 210]. — Utak s kerítések mentén, parlagokon, erdók s ligetek szélein az egész terü- let mezei táján, s innen a havasalji tájig. 1398. S. lasiocaulis Schur En. (1866) 486. — [S. pulverulenta Janka! Term. Füz. IV. (1880) 310, — non Boiss. et Noé in Boiss. Diagn. ser. II. 3 (1856) p. 155 et Boiss. Fl. Orient. IV. (1879) 407. — 8. ]a- ciniata Baumg.* En. II. 211 et Auct. Trans. — 5. laciniata var. hir- suta Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 29 solum nomen. — 5. olympica Janka Linn. — XXX. 592 et Auct. Trans. — non Boiss. — S. rupestris Sehur! En. 486, — non MB. — $. canina Nyman Syll. 117 quoad plantam transsilvanieam. — S. Janka Borb.! OBZ. (1886) 104|. — Mészkó hegységek szakadékain és szorosaiban a mezei és hegyi tájon. — Szindi völgy [Ercsei Tord. 151], Torda hasadéka, Tilalmas és Székelykó Toroeczkónál, Felsó-Gald bérezei, Kecskekó! | Baumg. 1l. c.|, Ceáklyaikó, Enyedi hasadék |!|, Runk és Lunka közt |Freyn Kózlem. XIII. 103], Skericza Padságnál s egyáltalán Padság hegyvidéke |!Simk. Album 184], Vulkán hegy [! Janka in Neilr. Ung. Nacht. 54], Boieza az Érez- hegységben [!|, Ponorics a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 23], Rhetyezát és Pareng hegység [Daumg.l. c.], Stiavuverosz a Domna vol- gyében [Fro. VSV. VII. 128], Arpás havasai [Schur VSV. III. 85], Buesecs, Kóhavas | Baumg. l. c.], Ocsém |Schur OBZ. VIII. 22]. var.) &) S. alpina Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 167. — Ma- gasabb hegyvidékeken, így Padság hegyein s a Vulkánhegyen Abrud- bányánál [!]. 1399. S. vernalis L. spec. (ed. 1753) 620. — [S. vernalis Baumg.* En. II. 211]. — Árnyas Mes — Prassó, Csikszereda [Baumg. n c.], Besztercze [ Herzog Bistr. 35]. 367. Gratiola L. gen. n. 29. 1400. G. officinalis L. spec. (ed. 1753) 17. — [G. officinalis Baumg.* En. I. 31]. — Folyók patakok s vizerek árteres területein. — Torda [Eresei Tord. 40], Kórósbánya (Kern. OBZ. XXIII. 301], a Marosvól- gye Zámtól Nagyenyedig |! Baumg. 1. c.], a Hátszegi völgy Várhelytól Piskug [! Baumg. l. c.], Székácsvólgy [Csató Székács 267], Talmáes, Talhmaesel |Baumg. l. c.], Szakadát [Schur En. 486], Nagyszeben : Reissenb. VSV. XIX. 121], Nagydisznód, Kisesür, Dongárd, Vestény [Fuss Trans. 468], Besztercze [Herzog Bistr. 35], Deés [Czetz Erd. Nu VIE T5]. 368. Digitalis L. gen. n. 758. 1401. D. ambigua Murr. Prodr. Gotting. (1770) 62. — [D. lutea Benkó* Trans. 116; Baumg. En. II. 212 et Auct. Trans. — D. ambi- gua Baumg. En. IL. 212. — D. ochroleuca Jacq. Fl. Austr. I. (1773) 36. .— D. grandiflora Lam. Fl. Fr. II. (1778) 332. — D. levigata Schur Sertum n..2048; En. 488, — non W. et K. — D. purpurascens Czetz Erd. Muz. VI. 14]. — Hegyvidékek erdeinek nyilt helyein és bozótjain az egész területen a mezei tájtól a havasalji tájig. 30* ^ 418 DIGITALIS. — ANTIRRHINUM.. — LINARIA. 1402. D. ferruginea L. spec. (ed. 1753) 622. — |D. ferruginea baumg.* En. II. 212, — sed in herbario ejus deest.|. — Szikár napos dombokon a mezei tájon. — Mikes, Felsó-Függed, Koppánd hasadéka | Eresei Tord. 63], Mezőség, Dobra, Illye |Baumg. 1. c.j. 1403. D. lanata Ehrh. Beitr. VII. (1792) 153. — (D. lanata baumg." En. IL. 213]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon. — Maros-Némethi, Déva, Csóra, Felsó-Rákos, Barót, Száldobos | Baumg. 1. c.], sed in herbario ejus deest |. t D. purpurea L. spec. (ed. 1753) 621 ; et Antirrhinum majus L. 1. e. 617, coluntur. — Kerti virágaink. 369. Antirrhinum L. gen. n. 750. 1404. A. Orontium L. spec. (ed. 1753) 617. — [A. Orontium Daumg.* En. II. 207]. — Szántókon s parlagokon a mezei tájon ritka.. — Várhely a Hátszeg völgyében |! Hazsl. Kózlem. X. 19]. 370. Lünaria Tournf. Inst. tab. 76. 1405.L. Elatine L. spec. (ed. 1753) 612 sub Antirrhino. — | Cymba- laria Elatine Baumg.* En. II. 208. — C. commutata Schur (non Brnh.) seu C. pseudo-elatine Schur! En. 488]. — Ugarokon, tarlókon az egész terület mezei táján közönséges. 1406. L. spuria L. spec. (ed. 1753) 613 sub Antirrhino. —- [Cym- balaria spuria Daumg.* En. II. 209. — C. dentata Schur! En. 488]. — Tarlókon, ugarakon az egész terület mezei táján. 1407. L. Cymbalaria L. spec. (ed. 1753) 612 sub Antirrhino. — [Cymbalaria muralis F. Wett; Daumg.* En. II. 208). — Kófalakon, sziklákon a mezei tájon. — Brassónál a Czenkhegyen [baumg. l. c.), Sajó völgye [Porc. En. 43]. — Porcius l. e. szerint Rodnánál, hol Baumgarten jelzi, nem terem. 1408. L. minor L. spec. (ed. 1753) 617 sub Antirrhino. — [L. mi- nor DBaumg.* En. II. 205]. — Szántókon s parlagokon. — Gyulafehér- vár (Cserni Gyulaf. 24]. t L. arvensis L. 1. 614 sub Antirrhino. — Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 24], Medgyes, Segesvár, Brassó, Udvarhely [Daumg.* En. IL. : 204], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 470], Kolozsvár |Landoz DI 5 t L. alpina L.1. e. 615 sub Antirrhino. — Bucsecs Keresztéuy- hegység, Teszla, Korongyis, Gemenea |Daumg.* En. II. 205, — sed in herbario ejus deest, nec recentius ab ullo scrutatori inventa |. tL. speciosa Jacq. Fil. L. striata DC. ; coluntur solum, sponte apud nos non nascuntur. — Legfeljebb kerti virágok, mert vadon ná- ]unk nem teremnek. 1409. L. Dalmatica L. spec. (ed. 1753) 616 sub Antirrhino. — (L. dalmatica Daumg.* En. II. 205. — L. chlorzfolia Andre Dot. Zeit. XIII. 739, — non Reichb. L. lancifolia Schur ap. Fuss C. Verh. sieb. LINARIA. 419 Ver. II. 197. — L. transsilvanica Schur! Sertum n. 2056 ; En. 490]. Délkeleti Erdély sziklás napos hegyein a mezei tájon. — F eketehalom (Fuss Trans. 471], Zernyest felett a Királykő hegységén [! Andre ap. BSehur VSV. II. 197], Rosnyó, Brassónál a Czenkhegyen |! Baumg. I. €.| s az Obonuj völgyben a Pojána felé [!], Tómós szorosa a Predeal alatt eR En. 4901, Tópehegy Alsó-Rákosnál |!|. 110; E genistifolia L. spec. (ed. 1753) 616 sub Antirrhino. — [L. ipie. Daumg,* En. II. 206). — Napos dombokon, folyók CSOTVÁS fövenyes mellékein a mezei tájon. — Kolozsvár | Landoz I. 12], Kolos, Boós, Muntyele-mare hegység (Freyn Kózlem XIII. 103], Torda, Gyulafehérvár [!Baumg. il esL Nagyenyed, Szászvárostól Dé- váig a Maros mellékein |!|, Szászsebes [Csató Székács 267], Oláh- brettye |Csató Erd. Muz. VI. 23], Szt-Erzsébet, Rothberg [Fuss Ait. Arch. IL. 374], Nagyszeben [Fuss ap. Grisb. Iter n. 154], Nagycsűr, Szászujfalu, Dolmány, Hermány [Fuss Trans, 471], Freck (Fuss exs. ! sub L. italica], Talmáes, Segesvár |Daumg. l. c.], Predeal |Schur En. 490]. var.) L. chloraefolia Reichb. Iconogr. V. (1897) f. 697. — [L. nervosa um * Mant. 62. — L. pcmcia SEU Bertum n. 2055, tájon. — Sem ! Vitae: ÓBZ. XVL 48], Nagy Pu Szt- Mihályköve -Tótfalunál, Sárd szőlői, Déva |!|, Gyulafehérvár, Branyicska [! Baumg. l. e.], Szászváros, Resinár [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 200], Veres- hegy Szászsebesnél | Csató Székács 267 ], Szt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 23], Szászesór, Talmács Poresesd [Fuss VSV. XIV. 20], Gi- resau [Fuss Trans. 471], Nagycsür, Szt-Erzsébet [Fuss Bericht. 21], Szelindek, Brassó |Schur En. 490], Nagyselyk, Balázsfalva, Hosszü- aszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó | Barth VSV. XVIII. 91]. var.) angustifolia, gracilis, calycis laciniis capsula brevioribus: L. concolor Grisb. PU II. (1844) 21. — |L. genistifolia x) angustifo- lia Sehur*! En. (1866) 490. — L. salsa (italiea »« genistifolia) Borb. Ertek. IX/XV. (1879) 4. 64 ex specimine incompleto solum descripta. — L. genistifolia $) angustata Wierzb. ap. Heuff. Zool. bot. Ges. VILL. (1858) 163. — L. linifolia Grisb. Iter n. 153 p. 322, et Auct. plur., non Antirrhinum linifolium L. spec. (1763) 858, quz est, suadente Boiss. Fl. Orient. IV. 375, Limaria vulgaris. — L. Syspirensis C. Koch Linn. XXIII. (1850) 717, — ex Boiss. I. c.. — Napos szikár dombo- kon, és fövenyes helyeken a mezei tájon. — Torda | Borb. 1. c.], Tal- mács, Kakasfalva, Bongárd |Schur! En. 490]. 1411. L. Italica Trev. in Act. Acad. Leop. Car. XIII. 188. — (DL. italiea Schur* Sertum n. 2058. — L. angustifolia Rchb.]. — Napos dombokon, szántókon, parlagzokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 105], Tordahasadéka |Schur VSV. X. 76], Székelykó Torocz- kónál [Winkler OBZ. XVI. 48], Bilak [(!Schur VSV. X. 64], Szász- város [! Unver. ap. Fuss Trans. 471], Gyulafehérvártól Zámig a Maros mellékein s fókép Déva kórnyékén, Piskitól Váraljáig a Sztrigy mellé- kén, Vajda-Hunyad szénamezóin |!]. Nagyapold [Fuss Trans. 471]. 1412. L. Küsensis Simk. Term. Füz. II. (1878) 143. — [L. Bie- 490 LINARIA, — VERONICA. bersteinu Janka" exs.! Simk. Magy. Nóv. Lap. II. 150. — L. rudis Janka! Term. Füz. IV. (1880) 305. — Stirps intermedia quasi inter L. vulgarem et L. Italieam, — sed ob foliis suis firmis et sat latis vix ilarum hybrida progenies. A L. vulgari dignoscitur: foliis latioribus et durioribus, caule totaque planta glaberrima, floribus flavicantibus (nec albicantibus| et labio inferiore angustiore. A L. Biebersteini Bess. En. 25, quse est stirps littoralis caule hirto praedita, jam glabri- tie recedit] — Napos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezőin [Simk. MNL. II. 150], Szt-Gothard, Czege, Feketelak [Janka l. e.]. 1413. L. hybrida Schur"! En. (1866) 491. — (Stirps inter L. ge- nistifoliam et L. intermediam Schur media guarum verisimiliter hyb- rida progenies. Proxima etiam L. Kósensis Simk., sed ab hac inflore- scentia elongata et praecipue seminum structura discrepat. Habet nam semina nigra, quam in L. Kósensis crassiora radiatim reticulatoque elevato rugosa vix alata. Folia firma, sat lata, illorum L. Kósensis breviora].— Folyók s patakok csorvás mellékein a mezei tájon. — Talmáes, Tómóspataka Brassónál, Maros forráspatakánál |Schur! En. 491]. : 1414. L. intermedia Schur in Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 278 solum nomen; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 175 descripta. — | Linaria vulgaris Paumg.* * ! En. II. 206, et Auct. Trans., non Mill. — Aug num Linaria Czetz ! Erd. Muz. VI. 11, — non L. — Cymbalaria Là- naria Ercsei Tord. 36. — L. glauca Sehur ÖBZ. XI. (1861) 362, ex ipso Schur in l. c., etiam ex descriptione|. — Ugarokon, szántókon, parlagokon, utak s folyók mentén az egész terület mezei táján kó- zönséges. t Utrum Linarta vulgaris Mill. typica |L. glaucophylla Schur ! En. 491 non (B rot.)| inflorescentia glandulosa praedita in Transsilva- nia et quibus in locis nascitur, denuo investigandum. Ego tam in her- bariis quam in natura, solum stirpem pedunculis rachique glabris praeditam inveni. — Hogy Erdélyben terem-e és hol az igazi L. vul- garis Mill.; ujabb kutatások által derítendó ki. Részemről Erdélyben mindenütt csak a L. intermediát láttam, s a gyüjteményekben is L. vulgaris alatt Erdélyből csak a L. intermedia található. Janka V. arról értesít levelében, hogy a Mezőségen a L. vulgaris Mill. tőalakja is terem. 371. Veronica L. gen. n. 25. 1415. V. scutellata T. spec. (ed. 1753) 12. — [V. scutellata. Baumg.* En I. 23]. — Moesaras nedves réteken, vizárkokban a mezei tájon. — Csucsa |! Feicht. cd IX. 91]. Nagysebes, Dragán vól- gye|!], Kolozsvár Tutte I. 12], Torda- Kéeresztesi mocsarak | Wolff MNL. I. 63], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 24], Nyegra a Biharhegy- ségben |! Kern. OBZ. XXIII. 304], Vidra és Szkerisora völgyei men- tén, Kovrágytól a Sztrigy mentén Pujig |!], Székáesvólgy [Csató Szé- kács 267], Medgyes, Dalázsfalva, Kiskapus, Asszonyfalva [Barth VSV. VERONICA. 421 XVIII. 91], Segesvár, Szászsegesd, Alsó-Gezés, Ujegyháza, Talmács [Baumg. 1. e.], Vizakna [Barth ! ap. Fuss VSV. XX. 167], Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 472], Arpás patakánál |!|, Deszter- cze [Herzog Bistr. 35], Rodna vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 22]. 1416. V. anagalloides Guss. Pl. Rar. (1826) 5, tab. 3. — (V. ana- galloides Schur* Sertum n. 2070. — V. Anagallis c c) glandulosa Schur En. 492; et V. salina Schur! En. 492]. — Folyók tavak s mocsarak árterein. — Záhi tó ; Nagyenyednél, Dévánál és Zámnál a Maros mel- lékein |!|, Nagyszeben, Kerezesora és Árpás patakánál |! Schur En. 499]. 1417. V. Anagallis L. spec. (ed. 1753) 19. — (V. Anagallis Daumg.* En. I. 23. — Ammannia caspia Janka Óst. bot. Zeit. VI. 315 ex ipso in Öst. bot. Zeit. XIX. 160, — non MB.]. — Források, pata- kok vizerek mentén az egész terület mezei táján. 1418. V. Beccabunga L. spec. (ed. 1753) 12. — |V. Beccabunga Baumg." En. I. 22 cum var. 2) minor. — V. limosa Schur Sertum n. 2069; Fuss Trans. 473]. — Források, patakok, vizerek mentén a me- zei tájon. — Csucsa [!Feicht. Kózlem. IX. 91]. Nagysebes, Dragán- völgye |!], Kolozsvár |Landoz I. 12], Torda [Wolff MNE. I. 63], Csák- lyaikó völgye, Vidra a Biharhegységben, Haró, Déva [!], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 23], Szászváros [Unver ap. Fuss Trans. 473], Székáesvolgy |Csató Székács 267|, Nagyesür, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Giresau, Freck |! Fuss Trans. 473], Baromlaka, Kisselyk, Szászesanád, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 91], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Segesvár [Fro. Schássb. 51], Szászsegesd |Daumg. l. c.]. SBzászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 413]. Besztercze [Herzog Bistr. 35], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Garcsinvólgy Hétfalunál. 1419. V. latifolia L. spec. (ed. 1753) 13. — V. urticifolia Jacq. Fl. Austr. I. (1773) 37, tab. 59; Baumg.* En. I. 26]. — Magasabb hegyvidékek sziklás árnyas helyein. — Plesu hegy Csucsánál | Feicht. Kózlem. IX. 92], Dragánvólgye a Vlegvásza hegységben |!|, Kolozsvár (! Landoz I. 12], Tordahasadéka (Wolff MNL. I. 63], Skericza Padságnál |! Freyn Kózlem. XIII. 104] s egyáltalán Padsáe hegyvidéke, Sd kelykó, Tibor, Csáklyai völgy (!], Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 145], Vidra, Nyegra és Szkerisora ue [! Kern. OBZ. XXIII. 367], Detu- nata, Vajda-Hunyad |!], Retyezát hegység |! Csató Erd. Muz. IV. 84], Hátszeg, Ponorics [Csató. Erd. Muz. VI. 23], O-Sebeshely, Kisdisznód, Gótzenberg, Présbe, Prehodistye, Talmáes, Verestorony-szorosa, Gire- sau, Plaju-Tataru, Avrisel [Fuss Trans. 473]. Szurul [Baumg. 1. c.], Kerezesora üv eghutája [Fro. VSV. VII. 123], Árpás patakánál [!Schur VSV. III. 89], Fogaras hegysége [Schur En. 495], Segesvár, Brassó hegyei, Keresztényhegység, Bucsecs, Kőhavas !, Zalán (Baumg. Ie: Oesém |Schur OBZ. VIII. 23), Ditró, Borszék, Rodna hegysége [Baumg. l. c.]. Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 1420. V. Chamaedrys L. spec. (ed. 1753) 15. — [V. Chamedrys et V. pilosa Daumg.*! En. I. 25, et Auct. Trans. — V. lamnfolia Sehur En. 494]. — Kaszálókon, erdős cserjés helyek szélein, ligetek- 499 VERONICA, ben és gyümoólesósókben az egész terület mezei táján, s innen a feny- ons 1421. V. montana L. Amcen. IV. (1759) 963. — [V. montana Dbaumg.* En. I. 25]. — Heegyvidékek erdeiben a hegyi és havasalji tájon. — Kolozsvár [Baumg. l. c.], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 94, Gejna és Valye-Dregiczi a Biharhegységben [!], Szurul, Rakoviczán, Duttyán [Fuss Trans. 474], Arpás hegysége [!Schur VSV. III. 39], Medgyes, Segesvár, Brassó |Baumg. l. c.], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 24]. Besztercze | Daumg. Il. c.], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Donghavas Zajzon felett |! |. 1499. V. officinalis L. spec. (ed. 1753) 11. — [V. officinalis baumg.* En. I. 19. — V. dryadis Schur Sertum n. 2074 seu V. pe- duneularis Schur ! En. 495. — non MB. — V. aphylla Landoz II. 34, — non L.| — Heegyvidékek legelóin, erdeinek, cserjéseinek szélein, s patakai mentén a mezei tájtól a havasalji tá]ig az egész területen. 1423. V. aphylla L. spec. (ed. 1753) 11. — [V. aphylla Baumg.* En. I. 21. — V. depauperata W. et K. Icones III. (1812) tab. 245; UE 1i sel — , Mészkőhavasok sziklás törmelékes )l | , Királykó. |! EU ZBG. LI. 65]: Dp csees !, EROR repu donee | Daumg. l. c. 1424. V. Baumgartenii R. et S. Syst. I. (1817) 100. — [V. petrzea Baumg.* En. (1816) I, 21, — non Stev. in Mem. Soc. de Mosc. III. (1812) 950]. — Hawasok szikláin. — Retyezát havasok [!Schur En. 499], Pareng, Frumósza [Fuss Trans. 475], Folte, Szurul, Vurfu-Moasi [Baumg. I. c.], Budislav, Csorte, Albote [Fuss Trans. 475], Negoj [Fuss ap, Grisb. Iter n. 160], Domna völgye [Fro. VSV. VII. 196], Arpás havasai [! Fuss Alt. Arch. II. 350], Bráza havasai (Schur VSV. II. 170], Buesees, Teszla, Pietroszul [Baumg. l. c.], Unőkő [Bielz ap. Schur VSV.I. 101], Laalató |Salzer Reiseb. 318], Kis-Unókó, Obersia-Rebri [Pore. En. 43], Galaez [Porc. exs.!], Korongyis [Schur VSV. X. 149], Piatra-arsze | Fuss Trans. 475]. 1425. V. prostrata L. spec. (ed. 1762) 17. — IV. prostrata Baumg.* En. I. 24]. — V. maerodonta Borb. Ost. bot. Zeit. XXXIV. 73, ob fructu glabro|. — Legelókón napos füves dombokon az egész terület mezei táján. 1425/b. V. pubicarpa Simk. — Inflorescentia gracili, magnitudine calyeum, fructuum et pedicellorum cum V. prostrata congruit; sed fructibus, oblongis, evidenter longioribus quam latis acute emargina- tis tenuiterque puberulis ab ea diversa: fructus nam in V. prostrata obovati, ferre truncati egue lati ac longi et glaberrimi inveniuntur. — Napos füves helyeken a mezei tájon. — Szászesanád [Barth exs.!|, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigy mellékén |!], Tópehegy, Czenkhegy, Hétfalu hegyei [!|. 1426. V. Austriaca L. spec. (ed. 1762) 18. — [V. dentata Schmidt Boém. I. (1793) 20; Baumg.*! En. I. 23. — V. orientalis et V. hys- sopifolia Schur! En. 493]. — Napos füves helyeken a mezei és hegyi tájon; de lelóhelyei nagyrészt bizonytalanok. — Kolozsvár [Andrae Bot. Zeit. XIII. 740], Csáklyaikő (Barth VSV. XIX. 144], Hosszúaszó, VERONICA. 493 Szászesanád [Barth Arch. XV. 114], Dilak, Királykó, Brassó |Schur En. 493], Öcsém [Schur VSV. X. 175], Rodna vidéke [Baumg. l. c.; Porc. En. 43]. 1427. V. Jacquini Baumg.* En. I. (1816) 26. — [V. Jacquini Schott in R. et S. I. (1817) 108. Icon a Baumg. citata in Jacq. Austr. IV. tab. 329! optima. — V. multifida Kern. et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 13, eujus stirps genuina ex citato «Buxb. Cent. I. p. 24 tab. 38! est stirps alia. tam ob «foliis partim lato laciniatis partim an- eustis» quam ob «capsulis depressis». — V. Austriaca Jacq. l. c.; et Auct. Trans. — non L. — V. pinnatida Andre Bot. Zeit. XIII. 140]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz II. 34], Kolos [Sehur En. 494], Zalatna |Baumg. 1. c.], Maros-Némethi, Maros- Sólymos, Haró, Déva, Vajda-Hunyad [!|, Nagyoklos (Csató Erd. Muz. VI. 23], Hátszeg |! Barth ap. Kern. Schedze III. 92], Szászsebes [Csató Székács 267], "Szászváros, Szerdahely, Nagyesür, Szászujfalu, Dolmány, Rothbereg, Szt-Erzsébet, Talmács, Giresau | Fuss Trans., 475], Nagyszeben [Fuss in Grisb. Iter n. 159], Kisesür [Barth Arch. XV. 114], Gótzenberg. |Schur En. 493], Moh, Ujegyháza, Segesvár [ Baumg. l. e.], Hosszüaszó [Barth exs. !|, Morgonda, Berethalom |baumg. herb.!|, Szászkézd, Kóhalom, Brassó |Baumg. En. 26], Királykó [Schur En. 493]. var.) foliis latius sectis: V. Bihariensis A Kern. Ost. bot. Zeit. XXIII. (1873) 371. — Cum forma typica iisdem in locis. — A tóalak- kal vegyest ugyanazon lelóhelyeken. 1428. V. Teucrium L. spec. (ed. 1762) 16 ; Syst. Veget. 57. — [V. rear. Baumg.* En. I. 23; an etiam aliorum Auct. Trans.? — V. Austriaca Auct. Trans! pro parte. — V. latifola minor Schrad. Germ. I. 35; Koch Syn. ed. III. 456]. — Napos füves dombokon, erdők és cserjések szélein a mezei tájon, — de eddig Erdély botapikusai több- nyire más Veronikákkal tévesztették össze. Kolozsvár, Csáklyaikő, Borosboesárd, Vajasd, Bilak, Hosszúaszó |!. Torda, Szászváros, Kis- disznód, Gótzenberg, Medgyes [? Fuss Trans. 476], Segesvár [Fro. Sehüssb. 51], Besztercze (Herzog Bistr. 35], Czenkhegy Brassónál [!]. 1428/b. V. Pseudo-Chamaedrys Jacq. Fl. Aust. I. (1773) 38 tab. 60. — [V. latifolia Baumg.* ! En. I. 24 et Auct. Trans. plur. ; non L. — V. latifolia major Schrad. Germ. I. 35 ; Koch Syn. ed. III. 456. — V. Teucrium A Kern. exs.! et Schedz III. 91, — non L.|. — Termé- keny kaszálókon, gyümólcsósókben, erdők s cserjések szélein a mezei tájon s innen a havasalji tájig, — de termóhelyei ujra megállapítandók. — Kolozsvár [! Landoz II. 34], Kolos Boós [Freyn. Közlem. XIII. 104], Torda [Wolff MNL. I. 63], Székelykő, Kecskekő, Krakkói völgy, Kis- falud, Gyulafehérvár, Csáklyai völgy [!], Csáklyaikő [ Barth VSV. XIX. 1431], Felső-Gáld [Barth ap. Fuss VSV. XIX. 209], Körösbánya | Kern. ÖBZ. XXIII. 371], Haró |!|, Déva (Téglás Tudósítv. I. 16], Oláhbrettye, Szt-György-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 23], Koncza |Csató Székács 267], Szászváros, Szerdahely, Kisdisznód, Nagydisznód, Talmács, Nagy- csűr, Szászujfalu, Szt-Ezsébet [Fuss Trans. 475], Nagyszeben | heissenb. VSV. XVII. 136], Asszonyfalva, Monora, Mikeszásza, Kisekemező, Nagy- 494 VERONICA. ekemezó | Barth VSV. XVIII. 92]. Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Erzsé- betváros [Fuss Trans. 475], Segesvár |Fro. Schássb. 51], Brassónál a Czenkhegyen ! [Andre Bot. Zeit. XIII. 740], Árpás havasán a Mughus- regióban (? Schur En. 494], Szurul, Zalány, Lóvete, Hargitta | Baumg. l. e.], Besztercze | Herzog Bistr. 35], Sajó völgye (Porc. En. 43], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22], Dolnokhegy Hétfalunál |!]. 1429. V. crinita Kitaibel in Schult. Ostr. Fl. I. (1794) 27 ; ed. II. (1814) 26. — [V. crinita Schur* En. 494; Simk. ap. Kerner Schede III. 91]. — Napos dombok cserjés köves helyein, erdeinek szélén a mezei tájon. — Déva hegyein [5imk. l. c.], igy aSzárhegyen, Várhegyen, Deczebalon és Kozolyán, Boicza és Nagyág az Erczhegységben, Maros- Sólymos Vajda- Hunyadtól a Cserna mentén Telekig s innen Govas- diáig [!]. Resinár felett (Schurv 1. c.|, Tája szakadék Petrozsénynál [Barth ap. Borb. ÖBZ. XXXVI. 214]. 1430.V. Bachofeni Heuff. in Flora. XVIII. (1835) 253. — | V. media Baumg.*! En. I. 17, — non Schrad.). — Magasabb hegyvidékek szik- lás patakai és folyói mentén a mezei és hegyi tájon. — Ruszkabánya | Wierzb. ap. Grisb. Iter n. 158], Szuszény és Klopotiva felett a Retye- záthegvségben |! Heuff. 1. c.; et ZBG. XIII. 1701, Guraró, Falkenstein uuszadulujnál, Verestoronyszorosa [Fuss Alt. Arch. III. 260], Laza- reth-rét Nagvszebennél, Arpás hegysége |? Schur En. 497], Kóhalom. | Daumg. 1. c.|, Feketehalom, (Fuss Trans. 476]. Adn : Stirps haec etiam in Oriente nascitur, vidi nempe specimina cum Transsilvanicis ex acte congrua in herbario Haynald a cl. Kotschy in itinire ejus cili- cico-kurdico «in provinc. Musch. in distrietu Warto ad lacum Geste- mert 5200'» lecta. 1431. V. elatior Willd. En. h. Berol I. (1809) 17. — |V. loneifolia Daumg.* ! En. I. 17 et Auct. Trans., — non L. spec. (1753) 10. — V. spuria Daumg.! En. I. 16; Sehur! En. 498; Fuss Trans. 476 ; Herzog Bistr. 35. — V. maritima Auct. Trans., — non L. — V. arguta Schur Verh. sieb. Ver. X. 113, — non Sehrad. — V. glabra Schur! En. 498. — V. transsilvanica Sehur! En. 498 est forma angustifolia. — V. media Herzog Bistr. 35]. — Folyók patakok, s mocsarak mentén a mezei tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben |!|, Kolozsvár (Andrae bot. Zeit. XIII. 740], Szamosujvár (Schur VSV. xt 113], Kó- rósbánya (Kern. ÓBZ. XXIV. 21], Déva|!], Nagyszeben [Schur En. 198], Apáeza, Földvár, Bene Freyn Közlem. XIII. 104], Feketeha- lom. Brassó, Tómós |Baumg.l. c.]. Marosvásárhely [Barth Arch. XV. 114], Öcsém [? Fuss Trans. 476], imus De [Emerich ap. Fuss l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 35], Nagyfalu és Monok a Sajó völgyében, Um n [! Pore. En. 43]. V. foliosa W. et K. ieu tab. 102 (1802). — [V. foliosa uias 7) Fn. I. 17. — V. brevifolia Schur Verh. sieb. Ver. X. 64, — an etlam MB.]. — Szénamezőkön, kaszálókon a mezei tájon, Kolozs- vár |!Baumg. 1. c.], Kolos, Virágosvölgy (Freyn Kózlem. XIII. 104], Torda szénamezói (Wolff MNL. I. 6:3], Tövis [Barth Arch. XV. 114], Magyarigen |Csató herb.!|, Bilak [! Baumg. 1. c.], Zdraholez |? Téglás Tudósítv. II. 8], Vajda-Hunyad szénamezói |!], Nagyapold [Fuss Trans. ERONICA. 425 416], PojánaBrassónál [Schur En. 498], Rodna mellett a Lapadna felé [? Baumg. l. c. ; vide etiam Porc. En. 43], Magyar-Nemegye | Porc.l . c.]. 1433. V. spicata L. spec. (ed. 1753) 10. — (V. spicata Daumg.* En. I. 18]. — V. Clusu Schur Verh. sieb. Ver. X. 76, — ex Schur En. 496]. — Kaszálókon s legelőkön a mezei tájon szórványosan. — Kolozsvár [Landoz I. 12], Koppánd, Mészkő, Maros-Décse, Kecskekó, Vajasd, Nagyenyed [!], Dilak [(!Schur VSV. X. 64], Székelykó | Wink- ler OBZ. XVI. 48], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 24] Déva, Vajda- Hunyad, Kóalja-Ohába [!], Szászsebes | Csató Székács 267], Szászváros, Szászujfalu [Fuss Trans. 477], Freck [Fuss VSV. XIX. 208], Nagyesür, Kisesür, Szelindek, Vizakna [Schur En. 496], Szt- Erzsébet, Kóhalom, Segesvár [Baumg.]l. c.], Balázsfalva és Medgyes közt az egész vidéken [Barth VSV. XVIII. 92], Brassó.! Udvarhely, Szászrégen [Fuss Trans. 411], Besztereze [Herzog Bistr. 35] Gáncs, [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. var.) V. subcanescens Schur En. (1866) 496. — |V. neglecta Baumg.*! En. I. 18 et Auct. Trans., — non Vahl. — V. 1ncana Sehur! En. 497 et Auct. Trans. — non L.). — Napos dombokon a mezei tájon. — Kecskekó |Schur En. 497]. Bilak |! Baumg. l. c.], Aranyihegy, Czakelsberg Nagvesürnél|!|, Czenkhegy Brassónál [Schur VSV. X. 204], Tóresvár, Kóhavas [Schur En. 497], Oesém [Schur VSV. X. 175]. var.) V. lancifolia Koch Syn. 457. — (V. stachyoides Schur herb. lemb.! et Schur En. 497]. — Szikár dombokon. — Gerendi függő [!], Nagyszeben, Szt-Erzsébet |Schur! 1. c.). 1434. V. orchidea Crantz stirp. IV. (1769) 333. — (V. orchidea DBaumg.* Hn. I. 18. V. hybrida Baumg.! En. I. 19, — et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 11. — V. crassifolia Schur ! Ost. bot. Zeit. VIII. 287; En. 496, — non Wierzb.|. — Füves dombokon, kaszáló- kon, erdők szélén az egész terület mezei táján s innen a hegyi tájig. — 1435. V. bellidioides L. spec. (ed. 1753) 11. — | V. bellidioides Daumg.* Hn. I. 22]. — Havasok sziklás legelóin. — Hhetyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV. 84], Pareng havasok |Simk. Kózlem. XV. 587], Czibinjézer [Fuss Trans. 478], Szurul, Vurfu-Moasi | Baumg. l. c.]. Bu- dislav, Durkács, Csorte, Negoj, Fundu-Bulli | Fuss Trans. 478], Arpás havasai [Sehur VSV. III. 89], Bráza havasai |Bchur VSV. II. 170] igy Bráza kószirtén [Andrae Bot. Zeit. XIII. 741], Bucsees, Kóhavas,! Har- gitta | Baumg. l. e.], Rodna havasai (Baumg. l. c. ; Porc. En. 43]. 1436. V. alpina L. spec. (ed. 1753) 11. — | V. alpina Baumg.* En. I. 21. — V. integrifolia Schrank Salisb. n. 10. — V. pumila All. Pe- dem. tab. 22. f. 5.]. — Havasok sziklás legelóin. — hetyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV. 84], Pareng havasok |! Fuss Trans. 479], Czi- binjézer, Szurul. Burkáes, Csorte, Negoj, Butyán [Fuss Trans. 479], Domna völgye |Fro. VSV. VII. 126], Arpás havasai |! Schur VSV. III. 88], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királykó [Schur En. 499], Duesees, Keresztényhegység [! Baumg. l. e., Rodnahavasai [BDaurug. ! Ives 1437. V. fruticans Jacq. En. (1762) 2 et 200. — (V. saxatilis Scop. Carn. I. (1772) 11; Baumg.* En. I. 20. — V. fructieulosa Daumg. ! 496 VERONICA. l e. et Auct. Trans., — non Wulf. — Havasok sziklás szakadékos helyein. — Szurul, Buesecs |Baumg. I. c.], Hargitta, Henyul Borgónál [Fuss Trans. 478], Kelemen-Cserbuk [Fuss C. Arch. 394], Pietroszul, Korongyis [Baumg. 1. c.|, Cziblesz |Porc. En. 45]. 1438. V. serpyllifolia L. spec. (ed. 1753) 12. — |V. serpyllifolia Baumg.* En. I. 19. — V. neglecta Fuss Trans. 479 et Auct. Trans. — V. Wolffiana Schur Sertum n. 2094; En. 500]. — Nedves kaszálókon, legelőkön és nedves erdőkben az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. var.) V. major Baumg. En. I. 20. — (V. lucida Schur Verh. sieb. Ver. III. 88; et V. alpestris Schur Verh. sieb. Ver. II. 170, — solum nomina. — V. nivalis Sehur! Verh. sieb. Ver. X. (1859) 139. descript. — VW. Bungabecca Janka, — et verbis ipsius Auctoris.]. — Osszes ha- vasaink nedves tórmelékes lejtóin. 1439. V. acinifolia L. spec. (1762) 19. — [V. acinifolia Daumg.* En. I. 29]. — Szántókon s parlagokon a mezei tájon. — Zám szántóin bőven [!|, Sellemberk |Schur En. 500], Segesvár [ Baumg. l. c.], Ragla [Pore. En. 44]. 1440. V. arvensis L. spec. (ed. 1753) 13. — [V. arvensis Baumg.* En. I. 27. — V. romana Baumg. ! En. I. 29, et Auct. Trans., —non L.— V.peregrina Baumg. En. I. 30; Fuss! Trans. 480, — non L. — V. mic- rantha Schur! En. 501]. — Szántókon, legelőkön, kaszálókon, utak toltésein s árkain, erdők szélein az egész terület mezei táján közönséges. 1441. V. verna L. spec. (ed. 1753) 14. — [V. verna Baumg.* En. I. 99. — V. sueculenta Auct. Trans. — an etiam All.|. — Mezókón, parlakokon, napos dombokon a mezei tájon szórványosan. — Kolozs- vár [Landoz I. 12], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 104], Gyula- fehérvár [Cserni Gyulaf. 24], Haró [!], Déva [! Téglás Tudósítv. I. 16], Kistorony [Schur En. 501]. Poplaka, Kisdisznód, Vizakna, Nagysze- ben, Nagyesür, Giresau, [Fuss Trans. 480], Segesvár [Fro. Scháüssb. 51], Brassó [Barth ! Arch. XV. 114]. 1442. V. triphyllos L. spec. (ed. 1753) 14. — ([V. triphyllos Baumg.* En. I. 28]. — Szántókon, kertekben, napos parlagokon à mezei tájon szórványosan. — Kolozsvártt a tó felé |Landoz II. 34]. Torda szőlőkertei közt (Wolff MNL. I. 63], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 24], Déva hegyein igen szórványosan [(!], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 241, Székácsvölgy [Csató Székács 267], Nagyszeben | Reissenb. VSV. V. 113], Nagyestür [!], Szászváros, Kisdisznód, Szt- Erzsébet, Holz- mány [Fuss Trans. 480], Hosszúaszó [Barth ap. Fuss VSV. XX. 182], Kiskapus, Asszonyfalva. Arbegen, Kisekemező [Barth VSV. XVIII. 92], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Segesvár | Fro. Schüssb. 51], Szász- régen | Emerich ap. Fuss Trans. 480]. 1443. V. praecox All. Auct. (1789) 5. tab. 1, f. 1. — [V. praecox Baumg.* En. I. 27]. — Napos dombokon és szántók parlagain szór- ványosan. — Kolozsvár |Landoz IL 34], Borbánd mellett az Ompoly mentén, Vajda-Hunyad Várhegyén s a Kapruezán[!|, Szászváros [Un- ver. ap. Fuss Trans. 481], Szerdahelv, Kisdisznód, Szelindek [Fuss "Trans. 481], Nagyszeben [Reissenb. VSV. V. 113], Csiesóholdvilág, VERONICA. — LINDERNIA. — LIMOSELLA. 497 Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 92], Medgyes (Salzer VSV. VI. 94], Segesvár | Fro. Schássb. 51]. 1444. V. polita Fries Nov. (ed. 1814) 63. — | V. agrestis Daumg."* ! En. 27, et Auct. Trans.! — non L. — V. opaca Schur! En. 502, non Fries]. — Szántókon, parlagokon, kertekben, az egész terület mezei táján közönséges. 1445. V. Persica Poir. Enc. VIII. (1808) 542. [V. filiformis , Baumg.* En. I. 28; Czetz Erd. Muz. VI. 22, — non Smith. — V. Tour- nefortii Gmel. Fl. Bad. I. (1806) 33, — non Vill. — V. Buxbaumii Ten. Fl. Neap. I. (1811) 7 tab. 1. — V. opaca Landoz! II. 35]. — Szántókon, kertek közt, parlagokon az egész terület mezei táján. 1446. V. hederaefolia L. spec. (ed. 1753) 13. — | V. hedereefolia Baumg.* En. I. 23 cum var.) cymbalarizfolia. — V. Cymbalaria Baumg. Mant. 3 et Auct. Trans., — non Bodard. — V. triloba Opiz hesper. (1815), — est forma foliis trilobis apud. nos vulgaris]. — Megmunkált talajon Erdély északi részét kivéve az egész területen kózónséges. Er- dély északi részében csak a Sajó völgyéig terjed (Porc. Naseud. 77], és Gáncs vidékein is hiányzik már (Czetz Erd. Muz. VI. 22]. & Paederota Bonarofa L. spec. (ed. 1753) 11 sub Veronica. — [Pzderota eoerulea Baumg.* En. I. 30, — sed in herbario ejus speci- mina desunt. — P. Ageria Nym. Syll. 126, — quoad stirpem transsil- vanicam]. — A Bucsecs füves ormain |Baumg. Il. c.]. 372. Lündernia All. Misc. Taur. III. (1759) 178; — L. Mant. II. (1771) 252. [Vandellia L. Mant. (1767) 89]. 1447. L. pyxidaria All. l. e. — [L. pyxidaria Baumg.* En. II. 213. — Anagalloides procumbens Krock. Sil. IL. (1790] n. 1001 tab. 26]. — Arteres iszapos helyeken a mezei tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben[!|. Bongárd felé Nagyszebennél |Schur En. 486], Sellemberk [Fuss Trans. 452]. Freck, Alsó-Porumbák, Szkoré, Kerz [Baumg. 1. c.]. Kézdivásárhely [SBchur OBZ. VIII. 2821]. 373. Limosella L. gen. n. 776. 1448. L. aquatica L. spec. (ed. 1753) 631. (L. aquatica Baumg.* En. II. 214. — Gymnandra altaica Lessing in Linn. IX. quoad stirpem, transsilvanieam, — non W. Litorella lacustris Nym. Syll. 141 quoad stirpem transsilvanicam]. — Folyók s tavak mentén, árteres helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár (Landoz II. 35], Torda mellett a Keresz- tesi mezőn [Ercsei Tord. 77] s a Nagy-berekben [Wolff NNL. I. 64], Malomviz felett a Lepusnik mentén [Simk. Közlem. XV. 588], Bon- gárd [Schur En. 487], Guraró, Vizakna, Nagyszeben, Kerz [Fuss Trans. 483], Kőhalom, Telek, Szt-Iván [Baumg. l. c.], Rodna vidéke [Porc. En. 44]. 498 TOZZIA, — MELAMPYRUM,. 374. ''ozzia L. gen. n. 745. 1449. T. alpina L. spec. (ed. 1753) 607. — |T. alpina Baumg.* En. II. 200]. — Havasok nedves sziklás helyein. — Retyezát havasokon a Zenoga tó környékén [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Frumósza |Fro. VSV. VI. 193], Rakoviezán, Kerczesora havasai (Fuss Trans. 487], Arpás havasai |!Schur VSV. III. 89], Keresztényhegység [Fuss l. c,], Bucsees, Kóhavas, Ebtetó, Tarhavas, Rodna havasai | Baumg. l. c.]. 315. Melampyrum L. gen. n. 742. 1450. M. cristatum L. spec. (ed. 1753) 605. — [M. cristatum Daumg.* En. IL. 196). — Erdők szélén s tisztásain, dombok kaszá- lóim a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz II. 34], Gerendi függő [Wolff MNL. I. 64], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Csáklyaikó völgye Csáklya felett, az egész Bilakon Vajasd, Boros-Bocsárd és Bor- bánd felett, Déva, Vajda-Hunyad, Telek, Váralja és Kovrágy közt [!], Bzt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 24], Mamuthegy Gyulafehérvár- nál [Cserni Gyulaf. 24], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 488], Szász- sebes |Csató Székács 268], Szelindek |Baumg. I. c.], Vizakna, Nagy- csűr, Nagyszeben [Fuss! Trans. 488], Monora, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 92], Segesvár [Fro. Schüssb. 52], Oesém [Sehur OBZ. VILI. 23], Szászrégzen |Emerich ap. Fuss Trans. 483], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz VI. 17]. 1451. M. arvense L. spec. (ed. 1753) 605. — [M. arvense Daumg.* En. II. 197. — M. pseudobarbatum Schur! Ost. bot. Zeit. X. 180 solum nomen; Schur En. 506. M. albicans Pore.! Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 130. — M. barbatum Schur Verh. sieb. Ver. X. 61, — ex ipso]. — Szántókon, parlagokon, az egész terület mezei táján ko- zónséges. 1452. M. barbatum W. et K. Icones tab. 86 (1801). — [M. bar- batum Baumg.* En. II. 197]. — Szántókon, kaszálókon, a mezei tá- jon. — Valkó, Kolozsvár, Segesvár, Brassó, Lóvete, Oláhfalu [ Baumg. l. c.], Talmáes, Szászrégen [Fuss Trans. 488]. 1453. M. Bihariense A. Kern. Schedz I. (1881) 35. — [M. nemo- rosum Baumg.*! En. II. 198 et Auct. Trans. ! non L. — M. subalpi- num A. Kern. Ost. bot. Zeit. XIII. 363, — non Juratzka Zool. bot. Ges. VIL (1857) 507. — M. nemorosum $) montanum Porc.! En. (1878) 44, — non M. montanum Johnst.]. — Hegyvidékek erdeiben a mezei és hegyi tájon az egész területen közönséges. Erdélyben ez he- lyettesíti a M. nemorosum L.-t. 1454. M. commutatum Tausch ; Ott Cat. Pl. Bóhm. (1851) 37. — [M. pratense Daumg.* En. II. 198 et Auet. Trans., — non L.]. — Hegyvidékek cserjés erdős helyein a mezei és hegyi tájon. — Kolozs- vártt a Bükkón s a Malomvölgyben [! Landoz I. 12], Dányabükk, Ajton [Freyn Kózlem. XIII. 105], Csáklyaikó völgye Benedek felett, Krak- MELAMPYRUM. — PEDICULARIS. 420 kói völgy a Kecskekó felé [!], Nagyenyed [Barth ap. Fuss VSV. XX. 181], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 24], Kereszténysziget |Schur Em. 506), Gótzenberg [! Fuss VSV. XIX. 194], Kisdisznód, Nagydisznód, Nagyszeben, Vestény, Giresau [Fuss! Trans. 489], Kisselyk, Nagy- selyk, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 93], Segesvár | Fro. Schüssb. 52], Keresztényhegység Brassónál [! Schur En. 506], Besztercze | Her- zog Bistr. 36]. 1455. M. silvaticum L. spec. (ed. 1753) 605. — |M. silvaticum Baumg."! En. II. 198. —— M. saxosum Baumg.! En. II. 199. — M. alpestre Schur Sertum n. 2129; Czetz! Erd. Muz. VI. 17]. — Sziklás füves helyeken a havasaljü és havasi tájon az egész területen. — [Gyulafehérvártt, hol Cserni Gyulaf. 25 szerint teremne, bizonynyal nem nő]. Előfordul a Kukojszáson is (! Sehur ÖBZ. VIII. 2877. 376. Pedicularis L. gen. n. 746. 1456. P. Spectrum-Carolinum L. spec. (ed. 1753) 608. — [P. Scep- trum Baumg.* Mant. 60]. — Hegyvidékek ingoványos lápjain szórványo- san. — Keresztényhegység [Sigerus ap. Baumg. l. c.). Dorszék |! Baumg. c.], Oláhtfalu, Homoród, Kéruly | Fuss Trans. 495]. 1457. P. verticillata L. spec. (ed. 1753) 608. — [P. verticillata Baumg.* En. II. 204. — P. silvatica et P. recutita Baumg.! En. II. 201, 203 et Auct. Trans. — nec aliorum. — P. Barrelieri Salzer Rheiseb. 323, — non Reichb.]. — Havasok és elóhegyeik sziklás fü- ves helyein a havasi és havasalji tájon. — Ordenkusa Szkerisóránál a Diharhegységben [!|, Retyezáthavasok [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Fru- mósza, Gihan, Présbe, Stirpu, Galbina, Panté, Duduruk, Bucsáücse. D Piesoru-Durkuluj, Priszlop, Csorte, Negoj [Fuss Trans. 495], Szurul [Fro. Arch. 145], Domnavólgye [Fro. VSV. VII. 126], Bullavölgye [!], Butyán [Fuss Trans. 495], Árpás havasai |!Schur VSV. Ill. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királykó |! Fuss Trans. 495], Bucsees [! Kotschy ZBG. III. 138], Keresztényhesgység, ! Alsó-Rákos, Osdola, Lázárfalva, Tusnád |Baumg. En. sub P. silvatica], Büdös (Schur ÖBZ. VIII. 287 sub P. silvatica], Borszék (Schur VSV. X. 155 sub P. silvatica], Rodna havasai [! Baumg.! En. sub P. re- "eh 458. P. limnogena A. Kern." Ost. bot. Zeitschr. XIII. (1863) 362. — Havasok és havasaljak csermelyei mentén s lápos rétein. — Muntyele-mare hegység éjszaki lejtője |Freyn Kózlem. XIII. 105], La- grope völgye a Biharhegyséeben |! Kern. l. c.)]. 1459. P. versicolor Wahlnb. Helv. (1813) 118. — [P. asplenifo- lia Baumg.* En. II. 202 et Auct. Trans. non Flórke. — P. rosea Sehur En. 509, — non Wulf. — P. acaulis Salzer Reiseb. 393, — non Scop. — P. atrorubens Salzer Reiseb. 323, — non Schleich.]. — Ha- vasok sziklás füves helyein. — Domna völgye [Fuss Trans. 4941, Bulla völgye (Schur OBZ. VIII. 394], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 89], Terieza, Ucsa-mare |Daumg.! Mant. 61], Bucsecs, Kóhavas, 430 PEDICULARIS, Stol, Galaez CHUNG A II. 202], Unókó |Daumg. Mant. 61], Ko- rongyis [Schur VSV. X. 149], Pietrosz [Fuss Trans. 494]. 1460. P. exaltata Bess in Flora XV. (1832) II. Beibl. p. 19. — [P. foliosa Landoz I. 12, Czetz Erd. Muz. VI. 18, — non L. — P. exaltata Janka Linn. XXX. 593]. — Erdók szélein s füves helyein a mezei tájon. — Kolozsvártt a Dükkón | Landoz Il. c. ; Janka Il. c.], Felsó- Gáld felett a Osáklyaikóvón |Haynald ! ap. Janka l. c.], Gáncs |Czetz ap. Janka 1l. c.], Vasas-Szt-Iván [Janka : Kózlem. XII. 182], Tordahasa- déka, Enyed és Toroczkó közt |? Schur En. 5091]. var.) P. Carpatica Andra Bot. Zeit. XIII. (1555) 806, sub Pedi- eulari foliosa. — Differt a tvpo foliis inflorescentiaque pubescentibus. — [P. foliosa Baumg.* En. II. 202, et Auct. Trans. plur. — non L. — P. exaltata Schur En. 509 pro p. — P. Haequetii Auct. Trans., — non Graf in Flora XVII. (1832) I. p. 42. — P. transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. XI. 361. — P. exaltata P) carpatiea Porc.! Naseud. 74. — P. eomosa Sehur Verh. sieb. Ver. X. 149, — non L.]. — Havasok és havasaljak sziklás füves helyein. — Retyezát havasok (! Heuff. ZBG. VIII. 173], Stina intreriu az Avrisel völgyében |Sigerus ap. Fuss Alt. Arch. II. 373], Domma völgye [Fuss Trans. 492], Arpás havasai [! Andre I. c.], Stiavu- Verosz [Fuss VSV. XVIII. 184], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Pojána-Meruluj | Kotschy ZBG. III. 273], Dár- czaság havasai |Daumg. 1. c.], így a Királykovón |! Kotschy ZBG. III. 64], s a Bucsecsen [|Schur En. 509], Brassó [Fuss Trans. 492], Lóvete, Oláhfalu |Baumg. 1. c.], Ocsém [Sehur OBZ. VIII. 22], Borszék [Sal- zer VSV. VIL. 54], Bükkhavas |Salzer Reiseb. 31; 214], Szolnok és Rodna havasai | Baumg. l. ec.) 1461. P. campestris Grisb. Iter (1852) 324. — |P. comosa Baumg.* En. II. 202, et Auct. Trans. plur., — non L. — P. pseudo- comosa Schur Verh. sieb. Ver. X. 68. — P. pratensis Schur ! En. 508. — P. dilochorrhiza Reichb. Icones XX. (1862) 71]. — Hegyi kaszáló- kon, erdők szélén a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 12], Boós, Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 105], Torda, Gerendi függő [Er- csei Tord. 80], Skericza Padságnál [! Freyn l. c. sub P. comosa| s egy- általán Padság hegyei |!], Székelykó | Winkler OBZ. XVI. 43], Tilalmas Toroezkónál, Felsó-Gáld [! Barth Arch. XV. 114], OCsáklyaikó [!], "Keeskekó [!Schur VSV. X. 68], Zalathna és Verespatak |! Fuss Alt. Arch. II. 374], Vulkánhegy Abrudbányánál [!|, Nagyszeben [! Fuss ap. Grisb. Iter 324], Szt- Erzsébet (Fuss Trans. 499], Morgonda, Szászha- lom, Héviz, Lövete [Baumg. l. c.], Homoród fürdő és Ujfalu közt [Fro. VSV. VIII. 102], Gyimeslak (Haynald ! ap. Janka Linn. XXX. 599], Görgény vidékén Uvegesür felett | Walz MNL. III. 69], Zajzon felett a Donghavas körül [!]. var.) minor, caule inflorescentiaque villosulis: P. coronensis Schur! Ost. bot. Zeit. X. (1860) 183. — P. comosa Fuss" ap. Grisb. Iter n. 161 et Auct. Trans. plur., — non L.]. — Magasabb hegyvidé- kek sziklás füves helyein a havasi tájig. — Pareng [F'uss Trans. 491], Prislop. Kokeries [Fuss Bericht. 91], Szurul [Fuss ap. Grisb. 1. c.], Árpás havasai [Schur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. PEDICULARIS. — RHINANTHUS. 431 170], Királykó [!], Buesecs [Fuss Trans. 491], Czenkhegy ! és Keresz- tényhegység Brassónál [!Schur ÖBZ. X. 183], Hangestein Brassónál [Barth exs. !], Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22]. t P. sudetica Willd. spec. III. (1800) 209. — Kereszténysziget bavasainak rétein [Schur En. 507]. 1462. P. palustris L. spec. (ed. 1753) 607. — [P. palustris Baumg.* En. II. 201]. — Lápos réteken a mezei tájon. — Kolozsvár "! Landoz I. 19], Bányabükk, Ród, Ajton [! Freyn Kozlem. XIII. 105], Torda mellett a Keresztesmezón [Eresei Tord. 79] s az Arauyos- polyáni réten [Wolff MNL. I. 64], Toroezkó és Toroczkó-Szt-Gyórgy kózt[!], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 25], Szászváros. Vizakna, Nagycsűr [Fuss ! Trans. 491]. Medgyes [Barth VSV. XVIII. 93], Ke- resd, Jakabfalva, Brassó mellett Hosszúfalunál [Baumg. l. c.], Prazs- már [Schur ÖBZ. XIII. 281], Büdös [Schur VSV. X. 129], Szt-Annató [Sehur OBZ. VIII. 293], Csik-Szt-Domokos |Schur VSV. X. 176], Bor- szék [Salzer VSV. VII. 53]. t. 1463. P. rostrata L. spec. (ed. 1753) 607. — IP. rostrata Baumg.* En. II. 204. — P. incarnata Baumg. En. II. 203 teste Janka Kózlem. XII. 183. — P. Jacquini Koch, teste A. Kerner Schede I. 37]. — Havasok sziklás füves helyein. — Bráza havasai |Schur VSV. II. 170], Buesees, Keresztényhegység [Baumg. En. sub P. incarnata|, Ga- laez [Baumg. En. II. 204] és Górgeló rodnai havasok | Herbich Buc. p. 1464. P. Baumgarteni Simk. Term. Füz. X. (1886) 182. — E sec- tione flaviflorarum et longirostrium ideoque P. tuberose L. et P. ad- scendentis Gaud. proxima: differt verum ab utrisque, dentibus ealyci- nis latis brevibus intégerrimisque non foliaceis, porro calyce longe villoso et bractearum laciniis denticulatis. Habitu magis ad P. adscen- dentem Gaud. accedit. — [P. tuberosa Baumg.*! Mant. 61, — non L.]. — Havasok sziklás füves helyein. — Dragozán-Commando a he- tyezátheeységben, Uesa-mare, Keresztényhegység [Baumg. l. c.]. t P. tuberosa L. spec. (ed. 1753) 610. — Torda [? Sternh. Sieb. 22], Buesecs [Fuss Trans. 490; Schur En. 507]. 77. Rhinanthus L. gen. n. 740. 1465. Rh. minor Ehrh. Beitr. VI. (1791) 144. — |Rh. minor Baumg.* En. II. 193. — Alectrolophus parviflorus Wallr. Sched. (1822) 318. — Rh. fallax Sehur Sertum n. 2146 ; Schur En. 511. — Rh. Cristagalh L. spec. 603 pro p.]. — Hegyvidékek kaszálóin az egész terület mezei és hegyi táján. 1466. Rh. alpinus Baumg.* ! En. (1816) II. 169. — (Rh. angusti- folius Schur Verh. sieb. Ver. X. 176 et Auct. Trans. plur. — non Gmel. — Rh. gracilis Schur 1l. c. et Óst. bot. Zeit. VIII. 22]. — Hava- sok és havasaljak sziklás füves helyein, — Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Muntyele-mare [Freyn Kozlem. XIII. 105j,. Skerieza és Vulturésze Padsásgnál, Csepilor völgy a Biharhegységben|!|, Bihar csúcsa (Kern. ÓBZ. XXIV. 90], Retyezát havasok, Pareng havasok [!], SIMONKAI : Erdély flórája. 31 432 RHINANTHUS. — BARTSIA. — EUPHRASIA. Czibinjézer, Picsoru-Burkuluj, Szurul[Fuss Trans. 496], Keresztény- sziget havasai [Schur En. 512], Guraró felett [Ormay exs. !], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királykó |!], Buesecs [! Freyn Kózlem. XIII. 105], Brassó [Fuss Trans. 496], Tómoósszorosa |Schur VSV. X. 209], Büdös [Sehur OBZ. VIII. 287], Ocsém |Schur OBZ. VIII. 22), Muntyele-Gropilor Moldva hatá- rán [Fuss Trans. 496], Rodna havasai, Arszul, Cziblesz, Gutin [Baumg. 15e 1467. Rh. major Ehrh. Beitr. VI. (1791) 144. var.) glandulosus Bimk.: calyce glanduloso piloso. — [Rh. glaber Baumg.* En. II. 193. — Rh. hirsutus Baumg. Il. c. et Auct. Trans., — non All. Fl. Ped. I. (1785) 58 sub Alectrolopho. — Rh. Alectrolophus Auct. 'l'rans., — non Poll, cujus stirps genuina apud nos non nascitur, et a nostra stirpe ealyce pilis longis artieulatis eglandulosis viloso facile distingui- tur]. — Kaszálókon, erdők szélén, füves mesgyéken az egész terület mezei és hegyi táján. var.) eglandulosus Simk.: calyce eglanduloso glabrescente. — Hétfalu kaszálóin s egyéb füves helyein, így különösen Türkösnél és Zajzonnál [!]. 378. Bartsia L. gen. n. 739. 1468. B. alpina L. spec. (ed. 1753) 602. — [B. alpina Baumg.* En. IL. 192]. — Havasok sziklás törmelékes hegyhátaimn. — Muntyele- mare [Freyn Kózlem. XIII. 105], Retyezáthavasok [Simk. Közlem. XV. 590], Pareng havasok |! Daumg. 1. c.], Czibinjézer, Rakoviezán, Budis- lav, Csorte | Fuss Trans. 496], Szurul | Baumg. I. c.], Stiavu-verosz [Fuss VSV. XIX. 194], Domna völgye [Fuss Trans, 496], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királykó (! Kotsehy ZBG. III. 65], Buesees, Kóhavas, Piroska, Rodna havasai, Arszul, Cziblesz [Baumg. l. c.], Csukás [!]. 379. Biuphrasia L. gen. n. 741. 1469. E. Rostkoviana Hayne Arzneig. IX. (1823) tab. 7.— |E. offi- einalis et E. rubra Baumg.* ! En. II. 195, et Auct. Trans. — E. praten- sis Fries Nov. (1828) 198. — E. speciosa et E. montana Simk. Magy. Nóv. Lap. III. 53 et Auct. Trans. — E. campestris Jord. — E. latifo- lia Schur En. 510). — Hecgyvidékek kaszálóin s erdős cserjés helyein a mezel és hegyi tájon az egész területen. 1470. E. stricta Host. Fl. Austr. II. (1831) 185. — [E. rubra Baumg.* En. II. 195 pro p. — E. nemorosa Auct. Trans. — E. micrantha Schur! En. 510. — E. cuprea Czetz Erd. Muz. VI. 14]. — Kaszálókon, mezőkön az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 1470/b. E. pubibunda Simk. — Proxima Eu. strict? Host et E. pectinate? Ten., a quibus differt: calyce, fructu, folis bracteisque pube rigidula vestitis. Calyx fruetifer capsulam superat et evidenter minor quam in E. pectinata Ten. — Napos szikár helyeken a mezei EUPHRASIA. — ODONTITES. 433 tájtól a havasalji tájig. — Rhetyezáthegységben a Valeriaszka felett /7. salisburgensis társaságában; Nagyszeben és Nagycsür közt az Alter- bergen |!]. — Szedtem a Bánságban is Ulma és Mramorak között. 1471. E. minima Jacq. in Schleich. Catal. 1800 p. 22. — [E. mi- nima Schur* Sertum n. 2157. — E. mierantha Fuss Trans. 497 et Auct. Trans. quoad plantam alpinam. — E. ccerulea Porc. Naseud. 76, — non Tausch]. — Havasok és havasalji vidékek mezóin s kaszálóin. — Csepilor völgy a Biharhegységben, Retyezát és Pareng havasok [!], Avrisel, Csorte, Domnavólgye [Fuss VSV. XV. 119], Butyán [Schur En. 509], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Királykó, Bucsecs [! Schur En. 509], Keresztény hava- sok[!], Büdös [Sehur VSV. X. 197], Borszék [Salzer VSV. VII. 54]. Rodna havasai |Porc. En. 45], Cziblesz [Bielz ap. Schur VSV. I. 101]. 1472. E. Salisburgensis Funk in Hoppe Taschenb. (1794) 184; 190. — [E. alpina Baumg.* En. II. 195 et Auct. Trans.]. — Sziklás hegyeken fókép a havasalji és havasi tájon. — 'Toroczkó hegyei, Vul- turésze és Skericza Padságnál [Simk. Album 178, 182, 184], Felsó- Gáld szirtje |Daumg. l. c.], Piatra-Strueu Vidránál [! Kern. OBZ. XXIV. 115], Vulkánhegy |!], Retyezáthavasok [!Csató Erd. Muz. IV. 84.], Parenghavasok |!], Czibinhavasok |Schur En. 509], az egész Fo- garasi hegylánezolat, Királykó |! Fuss Trans. 497], Bucsecs, Kóhavas, Czenkhegy Brassónál |! Baumg. l. c.]. Tómós szorosa [Schur VSV. X. 210], Kelemen hegycesoportja | Eresei Tord. 140], Rodne havasai |Schur VSV. X. 149, En. 509], Gutin, Piatra-arsze a Vlegyásza hegységben [Baumg. l. e.], Bolnokhegy Hétfalunál már 700 met. magasban [!]. 380. Odontites Hall. Helv. 304. 1473. 0. serotina Lam. Fl. Fr. (ed. 1793) HI. 350 sub Euphrasia,— non Koch. Syn. — [O. rubra Baumg.* En. III. 194 et Auct. Trans., — non Pers. — O. verna Auct Trans, — non Pers. — Euphrasia Odon- tites L. spec. 604 pro p. ; et Auct. Trans.], — Kaszálókon, szőlők közt, napos füves helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 1474. 0. lutea L. spec. (ed. 1753) 604 sub Euphrasia. — [Eu- phrasia lutea L.; Baumg.* En. II. 196]. — Napos szikár dombokon a mezei tájon; de néhol felszáll a havasalji táj parlagaira is. — Kolozs- vár [(!Landoz I. 12], Kolos, Boós, Berkenyes, Torda |Freyn Kózlem. XIII. 105], Záh, Ludas, Mezószengyel, Mezókapus |Ercsei Tord. 140], Padság hegyei a Vulturészeig [!], Mamuthegy Gyulafehérvárnál |! Cserni Gyulaf. 25], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 24], Szerdahely [Csató Székács 968], Szászváros, Vizakna, Nagycsür, Szászujfalu, Roth- berg |!Fuss Trans. 498], Szt-Erzsébet, Nagyszeben [Schur En. 511], Glimboka, Csikendál, Segesvár [Baumg. l. c., Medgyes, Szásziván- falva, Nagyselyk, Hosszüaszó, Nagyekemezó [Darth VSV. XVIII. 93], Duesees [Schur En. 511], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 498], Sajóvolgye, Besztereze [Pore. En. 45], Hagymás [Czeiz Erd. Muz. VI. 14]. 31* 434 OROBANCHE. 381. Orobanche L. gen. n. 779. 1475. 0. purpurea Jacq. En. (1762) 108. — [O. coerulea Vill. Dauph. II. (1787) 406 ; Landoz* I. 12. — Phelipea ccerulea C. A. Mey. En. Pl. Cauc. 104]. — Napos dombok s hegyek legelóin, szőlők par- lagain a mezei tájon. Elóskódik: Achillea Millefoliumon s annak rokon fajain; Artemisia vulgarison és A. Absinthiumon ; Schur szerint az Ocsémen Adenostyles-en. — Kolozsvár [Landoz l. c.|, Aranyos-Gvéres [Eresei Tord. 175], Kolos |Freyn exs.!|, Székelykó [Winkler OBZ. XVI. 48], Keeskekó, Sárd szólóhegyei, Déva hegyei, Várhegy Vajda- Hunyadnál[!] Nagycesür, Szt-Erzsébet | Fuss Trans. 486], Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 92], Brassó hegyein [! Fuss Trans. 486], Ocsém |Sehur OBZ. VIII. 23 ; En. 503], Beszter- cze [Herzog Bistr. 36], Rodna vidéke [Porc. En. 44]. 1476. 0. arenaria Borkh. Beitr. in Róm. Neu. Magaz. Bot. I. (1797) 6. — JO. ccerulea Baumg.*! En. II. 216: Fro. Schüssb. 52, — non Vill.— Phelipea arenaria Walp. Repert. III. 459]. — Szikár napos dom- bokon, fókép Artemisia campestris gyökerein. — Gyéres | Kovács in Sternh. Sieb. 22], Szt-Erzsébet, Szelindek, Brassó |Schur En. 503], Segesvár, Kóhalom |Baumg. ! l. c.]. 1477. 0. ramosa L. spec. (ed. 1753) 633. — [O. ramosa Baumg.* En. II. 217. — Phelipea ramosa C. A. Mey. En. Pl. Cauc. 104]. — Cannabis sativán (Kenderen), Nicotiánán (Dohányon) és Schur szerint Zea Mayson (Kukoriezán). — Kolozsvár [Landoz I. 12], Torda |! Wolff MNL. I. 64], Orményes Felvinez mellett[!|, Bilak, Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 25], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 24], Székáesvóolgy [Csató Székács 268], Nagyesür, Szászujfalu, hothbereg Szt-Erzsébet, Giresau, Talmáes (Fuss Trans. 457], Dalázsfalva és Medgyes közt az egész vidéken [Darth VSV. XVIII. 92], Segesvár [Fro. Schássb. 52]. Gáncs [Erd. Muz. VI. 18]. t O. eoerulescens Steph. in Willd. spec. III. (1800) 349. — Arte- misián Szt-Erzsébet mellett [Schur En. 504 ; Reissenb. VSV. XX. 112]. 1478. 0. lutea Baumg.* En. II. (1816) 215. — (O. rubens Wallr. Sched. I. (1822) 307. — 0. Medicaginis Duby Bot. Gall. I. (1828) 349. — O. Buekiana Koch Syn. 619]. — Medicagón és Trifoliumon fó- kép Közép- Erdélyben. — Kolos |Freyn. Kózlem. XIII. 105], Kolozsvár [SBehur En. 504], Bilak, Vajasd, Borbánd, Gyulafehérvár, Déva he- gyei [!], Szászváros, Nagyesür, Szent-Erzsébet [Fuss! Trans. 485], Nagyszeben [Schur En. 505], Medgyes és Balázsfalva közt az egész vidéken [Barth VSV. XVIII. 92], Segesvár [Fro. Schássb. 52], Brassó [Sehur l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 485], Besztercze (Herzog Bistr. 36], Topehegy Alsó-Rákosnál |!]. 1479. 0. caryophyllacea Smith. in Transact of Linn. Soc. IV. (1797) 169. — (O. earyophyllacea Baumg.* En. II. 216. — O. vulga- ris Lam. Diet. IV. (1797) 621. — O. Galii Duby Bot. Gall. I. (1828) 349. — O. laxiflora Reichb. Iconogr. VII. 39. fig. 908—910. — O. lueorum Landoz I. 12, — nec alior. — O. sparsiflora Czetz Erd. Muz. OT OROBANCHE, 43 VI. 18, — non Wallr. — 0. Rapum Fuss Trans. 483, — non Thuill.]. — Élősködik Galium fajokon főkép Galium Mollugón, az egész terület mezei táján. 1480. 0. Teucrii Holandre Exsicc. 1824, et Flore de la Moselle (1829) 322. — [O. Teuerii Landoz* I. 12]. — Elóskódik Teucriumon és Thymusokon. — Kolozsvár [Landoz l. c. Kolos [|Freyn Koózlem. XIII. 105], Déva [!]. 1481. 0. major L. Fl. Suec. (ed. 1755) 219. — [O. eliator Sutt. in Transaet of Linn. Soc. IV. (1797) 178 t. 17. fig. 4: Daumg.* En. II. 215. — O. stigmatodes Wimm. Fl. Siles. (1840) 280. — 0. Echinopis Panéié Ost. bot. Zeitsch. XVIII. (1863) 80. — O. Kochii F. Schultz in Flora 1847, I. p. 66 t. IL f. 1j. — Elóskódik Centaureákon. — Deés (Czetz Erd. Muz. VI. 18], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 105]. Gyulafe- hérvár|!], Koneza [Csató Székács 268], Szt-Erzsébet, Vizakna [Schur En. 505]. 1482. 0. flava Martius in F. W. Schultz Deutsch. Orob. (1829) 9 f. — [O. flava Schur* Verh. sieb. Ver. X. 1297. — O. Tussilaginis Mu- tel Fl. Fr. II. 349. — O. Petasitis Borb. Ost. bot. Zeit. XXXV. 76, — solum nomen]. —- Hegyvidékek árnyas nedves helyein Petasitesek gyökerein. — Kolozsvárt a Bükkön. Ordenkusa völgye Szkerisoránál, Ruszkabánya felett a Ruszkán|!| Királykó [Schur En. 505]. Büdös [Borb. l. e.], Vinuluj völgy hodnánál [Schur VSV. X. 127], Malajest völgye [Csató exs. !], Garcsin és Zajzon völgyek |!]. 1483. 0. gracilis Smith in Transact. Linn Soc. IV. (1797) 172. — [O. eruenta Bert. Rar. Pl. Ital. dec. III. (1810) 56; Herzog" Bistr. 36]. — Elősködik hüvelyes növények gyökerein igy Lotuson Trifo- liumon, Genistán. — Déva [! Téglás Tudósitv. I. 18], Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 24], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 504], Besz- tercze | Herzog l. c.], Kolos, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 105]. 1484. 0. Epithymum DC. FI. Fr. III. (1815) 490. — [O. Epithy- mum et 0. pruinosa Landoz* I. 12. — O. lz vis Czetz Erd. Muz. VI. 18, — non L. spec. (1753) 632. — 0. epithymoides Heuff! Zool. bot. Ges. VIII. 172. — 0. transsilvanica Porc! Naseud. (1881) 73. — O. alba Beck ap. Haláesy et Braun Nachtrüge 133, — non Stephan in Willd. spec. III. (1800) 350: loco nam citato O. albae Steph. «corolla cylindracea ... alba; calyx bifidus lacimiis oblongis acutis indivisis ; füamenta glabra ... inferne ad marginem pilis aliquot raris glanduli- feris obsita» adscribuntur ; quum O. Epithymum DC. inter alia, caly- cis laciniis lanceolatis subulato acuminatis, et filamentis apice abunde glanduloso-pilosis dignoscitur]. — Elóskódik főkép Thymus fajokon, de más ajakos viráguakon is. Az egész terület mezei és hegyi tájain a havasalji tájig ez a legközönségesebb Orobanchénk. 1485. 0. alba Steph. in Willd. spec. III. (1800) 350. — [O. pallidi- flora Wimm. et Grab. Fl. Sil. IL. (1829) 233 ; descriptio nam O. albze penitus cum ea quadrat. — 0. pallidiflora Landoz* I. 19. — O. pro- cera Koch Deutsch. Fl. IV. (1833) 438. — O. Cirsii Fries Mant. III. (1842) 58. — 0. sambucina Janka Term. Füz. VIII. (1884) 29 ex descriptione; ceterum ulterius observandum anne in Sambuco Ebulo 436 OROBANCHE. — LATHRAEA. — MENTHA. parasiticaJ. — Elóskódik külömböző Cirsiumokon és Carduusokon a. mezei es hegyi tájon. — Kolozsvárt a Szénamezón s a Dükkon [! Lan- doz l. c.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18], Kalyán mellett a Kalyán tó felé [Janka 1. c.], Dédács [Unver. ap. Fuss Trans. 484], Nagysze- ben [Schur En. 504]. 1485/b. 0. Scabiosae Koch Deutsch. Fl. IV. (1833) 440. — [O. Scabiose Landoz* I. 19.]. — Elősködik Scabiosán és Carduusokon. — Kolozsvár [Landoz l. c.], Vidra a Biharhegységben |!], Galbin a Retyezáthegyséeben [Csató Erd. Muz. IV. 84], Nagyszeben, Resinár [Schur En. 504], Királykó [ Andre Dot. Zeit. XIII. 806], Duesecs! [Fuss Trans. 484]. 1486. 0. loricata Reichb. Iconogr. VII. (1829) 41 f. 917. — [O. minor Landoz.* I. 19 et Auct. Trans., — non Smith. — O. Picridis Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 50; me judice etiam F. W. Schultz]. Élóskódik Artemisia campestrisen és Picrisen. — Kolozsvár széname- zóin |!Landoz 1. c.], Nagyszeben [? Schur En. 504], Uj-Rodna |? Porc. Naseud. 73 sub O. minore]. 382. Liathraea L. gen. n. 743. 1487. L. Squamaria L. spec. (ed. 1753) 606. — |L. Squamaria Baumg.* En. II. 199]. — Heegyvidékek bükkös erdeiben. — Kolozs- várt a Bükkón [!Landoz I. 12], Torda [Ercsei Tord. 180], Zám (!], Déva! [Téglás Tudósítv. I. 18], Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Gótzenberg, Felsó-Sebes, Giresau, Martinsberg [Fuss Trans. 457], Medgyes |Salzer VSV. VI. 94], Nagyselyk, Kisselyk, Csiesóholdvilág, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 92], Segesvár |Fro. Schássb. 52], Gór- gény [Fuss Trans. 487]. Besztercze [Herzog Bistr. 36], Rodna vidéke, Deés (Czetz Erd. Muz. VI. 16], Kőhavas [!]. — (Flores heterostyli idest gynodynamici et androdynamici; hec forma postorior androdynamica est: L. staminea Janka Magy. Nóv. Lap. X. 148]. LXIII. Labiatae Juss. gen. n. 110. 383. Mentha L. gen. n. 715. 1488. M. silvestris L. spec. (ed. 1763) 804. — | M. canescens Roth Cat. III. 46; Koch Syn. 476]. — Typusos alakjában Erdélyből nem láttam. — (Typicam e Transsilvania non vidi]. var. pubescens Koch Syn. 476. — Hosszüaszó [Barth exs.!]; Segesvár, Bzászdálya, Nagybun, Kóhalom, Alsó-Rákos, Brassó, hozs- 2 [Daumg.! En. IL. 159 sub M. nemorosa],' Torda [Schur VSV. 20791. 1488/b. M. candicans Crantz Stirp. Aust. IV. (1769) 330. — [M. gratissima Daumg.*! En. II. 160 et Auct. Trans., non Lej. — M. syl- vestris var.) tomentosa Grisb. Iter n. 174. — M. pratensis Landoz I. 19]. — Árkok, patakok mocsaras helyek mentén a mezei tájon. — Kolos és Hunyad megyében [Baumg. l. c.], Gyulafehérvár, Bukova MENTHA. 437 Hunyadmegyében [Haynald herb. !|, Talmáes [Baumg. l. c., Kisdisznód (Grisb. 1. e.], Vestény, Sellemberk [Sehur En. 515], Szkoré és Freck közt az ország ut mentén, Zernyest patakánál|!|, Zaizon [Andre Bot. Zeit. XIII. 520 sub M. gratissima]. 1488/c. M. Marisensis Simk. Term. Füz. IX. (1885). 24. — Folyók s patakok mentén bőven. — Zámtól Szászvárosig és Gyulafehérvárig a Maros mentén ; Arpás patakánál |!]. 1488/d. M. Wierzbickiana Opiz ap. Heuffel Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 173 pro var. — Árkok s patakok mentén helyenként bőven, igy Dévánál, Harónál, Zámnál. Gyulafehérvárnál, Vajda-Hunyadnál, Váralja-Hátszegnél[!]. — M. silvestris Auct. Trans. jó részben ehhez és a M. Marisensishez tartozik. t M. parvifolia Schur En. 514. — Kolos, Marosujvár [Schur Iso t M. rotundifolia L.; M. undulata Willd. ; M. balsamea Willd. ; M. laciniosa Sehur En. 515; M. crispata Schrad. ; M. piperita L. ; M. erispa L.: M. Langiüi Steud. ; M. viridis L.; sponte apud nos non naseuntur. — Vadon nem jónnek eló. 1489. M. aquatica L. spec. (ed. 1753) 576. — (M. rotundifolia Daumg.! En. II. 161.; Barth VSV. XVIII. 93. — M. aquatiea Baumg.* En. II. 162. — M. brachystachya Borb. ! in Magy. Orv. Evk. XX. (1880) 319. — M. Hungarica Borb. exs.! an etiam Borb. in Magy. Orv. Evk. XX. 3183. — M. , odorata Herzog Bistr. 36, — non Sole. — M. citrata Czetz Erd. Muz. VI. 17 vix Ehrh.]. — Vizárkok mentén, tavaknál, mocsaras vidékeken eléggé el van terjedve, de Rodna-Naszód vidékén hiányzik [Porc. En. 45; Naseud. 82]. — Kolozsvár [Landoz I. 12], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17], Szt-Gothard [Janka OBZ. VIII. 366], Záh, Felvinez, Mohács, Gyulafehérvár, Déva [!], Krisény |Csató Erd. Muz. VI. 24], Székácsvölgy [Csató Székács 268], Nagyszeben [Schur En. 517], Vizakna, Nagyesür, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 502], Dalázsfalva és Medgyes közt az egész vidéken [Barth ! I. c.], Segesvár, Szászdálya, Segesd, Nagybun, Kóhalom, Rákos, Brassó, Osdola | Baumg. ! En. sub M. rotundifolia], Görgény [Fuss Trans. 502], Besztercze | Her- zog Distr. 56]. 1489/b. M. hirsuta L. Mant. [1767) 81. — (M. hirsuta Baumg.* En. II. 161. — M. nepetoides Schur En. 516. — M. Pannonica Borb.!]. — Moesaras helyeken gyéren. — Gyulafehérvár [Haynald herb.!, Nagyszeben |Schur En. sub M. nepetoide], Vizakna [Fuss Trans. 503], Szt-Agotha, Szászsezesd [Baumg. Il. c.]. 1 M. atrata Schur En. 516. — Brassó [Schur I. e.]. 1490. M. reversa Roch. Linn. XII. (1838) 588 tab. XIX—XXII. (M. sativa et M. gentilis Daumg.* En. 162, et Auct. Trans., — non L. — M. verticillata Daumg. En. II. 163 et Auct. Trans., — non Hoffm. — M. palustris Schur Sertum n. 2184; Borb. exs. !, — non Mill. Diet. 81. — M. rubra et M. aeutifolia Sehur En. 517, 518, — non Smith. — M. dentata Fuss Trans. 503. — M. Bihariensis, M. frondosa et M. Haynaldiana Borb. exs.!|. — Mocsaras helyeken, folyók s vizárkok mentén a mezei tájon. — Csucsa, Trányis a Vlegyásza hegységben |!], 438 MENTHA. Valkó, Nagyalmás Kolozsvár, Déva [!Baumg. l. c.], Tordahasadéka, Nagyenyed, Haró, Marossólvmos, Váralja-Hátszeg |!|, Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 24 sub M. sativa], Szászváros [Fuss Trans. 503 sub M. gentili). Székáesvolgy [Csató Székács 268 sub, M. sativa]. Nagy- szeben, Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 503], Présbe, Arpás hegyvidéke (Schur En. 518 sub M. acutifolia], Szkoré és Freck közt az országut mentén [!], Ujegyháza, Segesvár, Valdhid, Bonyha, (und, Nagybun, Kóhalom, Brassó, Besztercze, Marosvásárhely [Daumg. l. c.|, Rodna [Pore. Naseud. 83 sub M. sativa et Porc. MNL. IX. 130 sub M. rubra]. Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 17 sub M. gentili). var.) M. nitida Host ex Roch. I. c. — (M. abruptiflora Borb. exs.!j, — Minus pilosa et magis nitens quam stirps genuina. — Petrozsény mellett a Zsijeez mentén |!]. 1491. M. arvensi-reversa Simk. — Occurit sparse in societate M. arvensis, aut M. reverse quarum intermedia. Leviter dignoscitur ab utrisque et alius confinibus calycis configuratione et indumento ; habet nam in pedicellis leviusculis rubellis calycos turbinatos, idest e basi cylindrico superne ampliatos, breves semissim fere longiores quam ad aperturam latos, porro tota superficie dense setulosos, et dentibus late triangularibus acutis vel abrupte breviter acuminatis instructos. Calyx M. reverse cylindrieus est, angustus bis terque longior quam latus hirsutus, dentibus lanceolatis sensim acuminatis instructus, et pedicelli reverse hispidi; invicem calyx M. arvensis breviter campanu- latus fere sque longus ae latus. dentibus, depressis latioribus ac lon- gis preditus. Charaeteribus supra datis affinis M. sativae Smith Engl. Bot. VII. fig 448! (M. arvensi-aquatica Wirtg.), sed ab ea non solum statura sed etiam calycibus corollisque fere duplo minoribus primo intuitu distinguenda. — Due sunt forme distinguends : a) M. subarvensis (M. reversa »« super arvensis) Simk. — |M. arvensis »« multiflora Simk. Magy. Nóv. Lap. III. (1879) 53]. Habitu magis ad M. arvensem accedit ob foliis ovatis, haud acute serratis ; sed tota strietior, pillosior et foliis versus apicem ramorum vel caulis magis decrescentibus. Crescit in agris paludosis atque in humidis secus vias. — Kolozsvárt a Bükk alján (Simk. MNL. III. 53]. — Szedtem Budapest mellett is Pilis-Szánthó forrásos hegyoldalain. b) M. subreversa (arvensis » super reversa) Simk. — Habitu M. revers:e Rochel, sed ab illa differt foliis verticillastra fulerantibus majori- bus. A. M. subarvensi distinguitur foliis in petiolum attenuatis et longio- ribus, oblongo ovatis, nec non serraturis argutis et dentibus acutis sub patulis. — Eddig csak Nagyváradon a Fáezános ligeteiben szedtem [(!]. 1492. M. arvensis L. spec. (ed. 1753) 577. [M. arvensis Baumg.* En. II. 163. — M. agrestis Sole Menth. 33 tab. 14. — M. subinodora Schur En. 518. — M. carniolica Schur Sertum n. 2188 ex Schur en. 519]. — Szántókon az egész terület mezei táján. 1493. M. Austriaca Jaeq. Aust. V. (1778) 14 tab. 430. — [M. austriaca Baumg.* En. II. 164. — M. approximata Borbás exs.!]. — Folyók árterein, morotvák mentén nedves erdókben. — Nagyszeben, Talmáes [Schur En. 518], Segesvár | Fro. Schássb. 53]. MENTHAa. — LYCOPUS. — SALVIA. 439 1494. M. Pulegium L. spec. (ed. 1753) 577. — [M. Pulegium Baumg.* En. IL 164. — Pulegium vulgare Mill. Diet. n. 1]. — Tó- esás nedves legelókón, árkok, tavak, patakok mentén az egész terület mezei táján. 384. Irycopus L. gen. n. 33. 1495. L. europaeus L. spec. (1753) 21. — [L. europeus Baumg." En. I. 32]. — Moesaras helyeken, folyók s vizárkok mentén, berkek- ben az egész terület mezei táján. 1496. L. exaltatus L. Fil. Suppl. (1781) 87. — (L. exaltatus Baumg.* En. I. 33. — L. pinnatifidus Landoz I. 12]. — Hasonló he- lyeken mint az előbbi. — Kolozsvár |Landoz I. 12; II. 55], Torda [Wolff MNL. I. 64], Zám, Szászváros |Schur En. 519], Piski, Szász- ujfalu [Fuss Trans. 504], Nagyszeben [Schurl. c.]J. Monora [Barth VSV. XVIII. 94], Segesvár [Baumg. l. c.], Brassó, Prazsmár, Büdös [Schur l. e.], Besztereze [Herzog Bistr. 36), Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 45]. 385. Salvia L. gen. n. 39. 1497. S. glutinosa L. spec. (ed. 1753) 26. — 15. glutinosa Baumg.* En. I. 37]. — Hegyvidékek árnyas nyirkos erdeiben az egész területen. t S. officinalis L.; S. Aethiopis L.; 5S. Sclarea L. coluntur so- lum. — Csupán kerti nóvények. 1498. S. Austriaca Jacq. Aust. II. (1774) tab. 112. — (5. austriaca Baumg.* Em. I. 35]. 3 füves dombokon és mezőkön. — Ko- lozsvár [! Landoz I. 13], Apahida, Boós, Kolos, Torda, Berkenyes, Vi- rágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 98], Mezőség [Baumg. l. c.], Mezó- csán, Koppánd, Borbánd, Gyulafehérvár, Ear: Déva|!], Zdraholz (Téglás Tudósftv. IT. 8], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 24], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 505], Szászsebes [Schur VSV. X. 62], Székáesvólgy [Csató Székács 268], Nagyszeben, Szászujfalu, Rothberg, Kirchberg, Szerdahely, Szt-Erzsébet [Fuss Alt. Arch. II. 350], Szelindek, Nagyesür [Baumg. l.c.], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Baromlaka, Nagyselyk, Kisselyk, Szászcsanád, Hosszüaszó, Kis- ekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 94], Kórped, Kóhalom, Homoród, Alsó-Rákos | Baumg. 1. c.]. 1499. S. pratensis L. spec. (ed. 1753) 25. — (B8. pratensis Baumg.* En. I. 34. — S. verbenaca Baumg. ! En. I. 36, seu S. clande- stina Auct. Trans. — non L. — S. variegata W. et K. in Willd. En. I. 36. — 5. dumetorum Auct. Trans. an etiam Andrz. — S. Sibthor pii Schur En. 591, — non Smith]. — Kaszálókon s legelőkön az egész terület mezei táján. Elófordul kék, fehér, pirosló és tarka virágokkal. 1500. S. Transsilvanica Schur in Grisb. Iter (1852) 328 pro var. ; Schur Sertum (1853) n. 9197. — [S. nemorosa Baumg.* ! En. 34, — non L. — S. Baumgartenii Heuff. ap. Grisb. I, c. — S. betoniesmfolia 440 SALVIA. Janka Ost. bot. Zeit. V. 230; Landoz II. 35. Fuss Alt. Arch. II. 351, — non Etling|.— Napos agyagos dombokon a mezei tájon. — Ko- lozsvár [! Janka ÖBZ. VI. 362], Torda (Winkler ÖBZ. XVI. 48], Szt- Gothard [Janka ÖBZ. VIII. 366], Mezőség [Janka OBZ. VI. 363; Linn. XXX. 594], Kolos, Boós, Botoromvölgy |Freyn Közlem. XIII. 98], Egerbegy, Gerend, Mohács, Kercsed, Felvinez, Kocsárd, Herzsa- hegy Nagyenyednél, Marossólymos és Marosnémethi kózt|!| Várhely (? Borb. Kózlem. XII. 37], Vereshegy Szászsebesnél [! Fuss ap. Grisb. l.e.], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 506], Vizakna [Andrae Bot. Zeit. XIII. 820], Szt-Erzsébet |Grisb. l. e.], Nagyesür, Szászujfalu [Fuss Trans. 506], Medgyes, Nagyselyk, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. X VIII. 94], OI- czina, Segesvár, Szt- Dernát | Daumg. Il. c.), Kóhalom |Fuss Trans. 506]. 1501. S. silvestris L. spec. (ed. 1753) 24; ed. II. 34. — [S. ne- morosa » pratensis A. Kerner! Schede n. 949]. — Kóvér kaszáló- kon a mezei tájon. Eddig csak Hosszüaszó mellett [Darth exs. !]. 1502. S. nemorosa L. spec. (ed. 1762) 35, — ex citationibus. — [S. nemorosa A. Kerner! Schede n. 948; Czetz Erd. Muz. VI. 20; Schur En. 522. — 8. silvestris Dbaumg.* En. I. 33 et Auct. Trans., non L. — $S.faprica Schur En. 522]. — Utak szántók szélein, kaszáló kon, legelőkön az egész terület mezei táján. FS. hybrida (transsilvaniea »« silvestris) Sehur En. (1866) 522. — Szt- Erzsébet (Sehur Il. e. |. 1503. S. betonicaefolia Etling. Comm. de Salvia (1777) n. 49. — [S betoniezfolia Baumg.* En. I.38. — S. pendula Auet. Trans., — non Vahl. En. I. (1805) 281, quis stirpem suam «racemo nutante ... brevi, solitario» et «foliis ... subtus villosis» dignoseit, ergo plantam a 8. betoniesfolia diversam, mihique penitus ignotam in sua 5. pendula nominavit. — S. silvestri-nutans Janka Ost. bot. Zeit. VI. 363; Linn. XXX. 596]. — Salvia nutans tarsaságában napos füves dombo- kon. — Kolozsvárt s az egész Mea OREESR [Janka OBZ. VI. 363], Ko- los, Boós [Freyn Kozlem. XIII. 98], Torda [Janka ÖBZ. VI. 194], Hosszúaszó I Barth exs. !], Segesvár Ta iSXERTE 1503/b. S. Kanitziana (nutanti »« supersilvestris) Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. (1878) 151. — (S. nutanti-supernemorosa Simk. — S. betoniezfolia A. Kerner Schedze mn. 947, saltem exsiecata a me visa, — non Etling. — S. Kanitziana dignoscitur a 5. betoniceefolia Etling. habitu ad Salviam nemorosam accedentem, racemis elongatis, apice tantum leviter cernuis; Etlimger nam Il. c. S. betonicsfoliam suam sic definit: «racemis eernuis...folia ut videtur S. nutantis, cum ea convenit Aabitu caule ad radicem et inferne tantum folioso, superne aphyllo»]. — S. nemorosa és S. nutans társaságában. — Ko- lozsvár szénamezóin a Koporsóknál s a Melegvolgyben [Simk. 1. c.], Torda | Wolff exs.! ap. Kerner Flora Aust.-Hung. n. 947]. 1504. S. nutans L. spec. (ed. 1753) 27. — [S. nutans Baumg.* En. I. 38). — Napos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda, (! Baume. 1. e.], Kolos [Schur En. 523], Boós, Botoromvólgy, Egeres [Freyn Kózlem. XIII. 98], Szt-Gothard [Janka OBZ. VIII. 366], Záh, SALVIA. — ORIGANUM. — THYMUS. 441 Gerendi függő [! Ercsei Tord. 169]. Szászsebes |Csató Székács 268], Nagycsűr. Szászujfalu, Rothberg, Szt-Erzsébet [Fuss Alt. Arch. II. 350], Szelindek, Olezima, Segesvár, Alsó-Gezés, Bonyha, Morgonda, Kóhalom |Baumg.]l.c.], Medgyes, Szászivánfalva, Nagyselyk, Balázs- falva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 94]. 1505. S. verticillata L. spec. (ed. 1753) 26. — (S. verticillata Baumg.* En. I. 36]. — Szólók, gyümölcsösök cserjés helyek s utak és kaszálók szélein az egész terület mezei táján. t S. verticilla »« Baumgarteni Er Ost. bot. Zeit. XXIX. 170 solum nomen. — Szt-Gothard [Janka 1. e.) t Rozmarinus officinalis L. ; Lavendula Spica L.; Ocymwun Ba- salicum L.; Origanum Majorana L. (Majorana hortensis Mónch) ; Satureja hortensis L.; Hyssopus officinalis L.: coluntur. Csupán kerti nóvények. 386. Origanum L. gen. n. 726. 1506. 0. vulgare L. spec. (ed. 1753) 590. — [O. vulgare Baumg.* En. II. 180. — O. megastachyum, heracleoticum et thymiflorum Schur Sertum n. 2206 et Schur En. 524]. — Erdők nyilt helyein, cser- jés helyeken az egész terület mezei táján a hegyi Siue. var.) 0. virens Hoffmsg. et Link. Fl. Lond . 9. — [O. vul- gare a) albiflorum Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. 287; En. 524]. — Hegyvidékek patakainál árnyás helyeken. —— Zan Hi ], «essei vas, Kóhavas [Schur En. 594], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 287]. 1507. 0. Barcense Simk. Term. Füz. X. (1886) 182. — [O. hirtum Schur* En. 524, — non Link. — Proximum O. rulgari L. a quo transitum quasi probet ad Origanum hirtum Link. Flores purpuras- centes magnitudine O. vulgaris, sed ab eo dignoscitur bracteis minori- bus ealyceque evidenter pubescentibus glandulosisque. — Mészkő he- gyek sziklás szakadékos helyein a mezei tájtól a havasalji tájig. — Zernyest felett a Királykó és Magura lábánál [!], Brassó, Ocsém |Schur l. c.], Czenkhegy, Teszla [!]. 387. Thymus L. gen. n. 727. 1. sect. Foliis non marginatis; caule cireumpubescente tereti. t Th. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 591. — Colitur — Kerti nóvény. 1508. Th. collinus MB. Taur. Caue. III. (1519) 401. — |'Th. Ser- pyllum L. spec. (ed. 1753) 590 pro p.; Baumg.* En. II. 181, et Auct. Trans. — Th. pannonicus Reichb. Germ. Exe. II. 319 exclusa var. 8) et Auct. Trans. — non All. Fl. Ped. I. (1755) 20. — Th. hu- mifusus Bernh. ap. Reichb. Germ. Exec. II. (1831) 312 pro majori p. ; et Auct. Trans. — Th. Marschallianus A. Kerner Veget. Verh. n. 1308, et Auct. Hung., non Willd. spec. III. (1300) 141. — Th. angu- stifolius Auct. Trans. ; me judice etiam Pers. Syn. II. 130. — Th. aci- 449 THYMUS. cularis Schur! En. 527, — non W. et K. Icones IL. tab. 147 (1803).— Th. arvensis Landoz II. 35]. — Legelókón, napos füves dombokon erdók nyilt helyein az egész terület mezei és hegvi táján. 1509. Th. Austriacus Bernh. ap. Reichb. Germ. Exc. II. (1831) 312. — [Th. lanuginosus Baumg.* En. II. 181, et Auct. Trans. non Mill. Dict. n. 8, nec. Schkuhr Handb. II. 164 tab. 164. — Th. hirsu- tus Sehur Sertum n. 2215, — non MB. Taur. Cauc. II. (1808) 59. — Th. pannonicus var. elegans Kotschv Zool. bot. Ges. III. 65. — Th. pannonieus All.?|. — Napos szikár dombokon, sziklás hegyoldalakon főkép a mezei tájon. — Kolozsvár [(Simk. MNL. II. 150], Torda hasa- déka [Simk. MNL. III. 53], Bilak hegy Vajasd és Borbánd felett, Nagyág, Haró, Kozolyahegy Dévánál ['], Déva hegyei |! Fuss Trans. OE Kaprucza hegy Vajdahunyadnál [! Baumg. 1. e.], Nagycstir, Zood, Keresd [Fuss Trans. 510], Nagyszeben, Vizakna, Mundra [Schur En. 527], Medgyes, Nagyselyk (Barth VSV. XVIII. 94], Királykó, [ Kotschy l. c.], Brassó [! Baumg. l. c.], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 22 ; Porc. Naseud. 84]. 3 sect. Foliis non marginatis, caule bifariam pubescente. 1510. Th. Dalmaticus- Freyn! Zool. bot. Ges. XXVIII. (1878) 400. — (Th. acieularis Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 176, — non W. et K.]. — Szikár agyagos vagy köves dombokon a mezei tájon. — Kóalja-Ohába, Brassónál az Obunuj völgy mentén |!!. 1511. Th. Chamaedrys Fries Nov. (ed. 1814) 35. — (Th. Serpyl- lum a) citriodorus Daumg.^ En. II. 181. — Th. alpestris Tausch, ex Cel. in Flora 1883 p. 120. — Th. alpicolus Sehur ! En. 525. — Th. Serpyllum 2) rigidus et e) pinifolius Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 175]. — Hegyvidékek füves vagy köves lejtőin a mezei tájtól a havasi tájs. — Vidra, Nyegra és Szkerisora mellett az egész DBiharhegység- ben a havasokig, Zám, Marossólymos, Déva|!| Retyezát hegység [! Hazsl. Kózlem. X. 21). Nagyszeben [!], Kisdisznód, Nagydisznód, Re- sinár, Zood völgye [Schur En. 527], Árpás hegysége |!Schur VSV. III. 89], Fogaras hegysége, Királykó [! Andre bot. Zeit. XIII. 821], Bucsecs [!], Brassó [Baumg. l. c.), Kereszthegy. hodna [Scehur En. 527], Bolnokhegy Hétfalunál, Teszla, Csukás [!!. 1511/5. T. pulcherrimus Schur! Verh. sieb. Ver. II. (1851) 170. et III. 89 solum nomina; Verh. sieb. Ver. X. (1859) 140 deseript. — (T. rotundifolius Schur Verh. sieb. Ver. I. (1350 108 descript, — non Poir. Diet. VII. (1806) 654, cujus stirps genuina ex DC. Prodr. XII. 300 ad Th. Piperelam L. pertinet. — Th. Serpyllum y) humifusus Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 175; et Th. montanus y) Chamseledon Heuff. ! 1. e. 176. — Th. Carpatieus Cel. in Flora 1382 n. 36, ex ipso in Flora 1883 p. 193. — Th. Serpyllum Grisb. Iter n. 182. — Th. Serpyllum var. alpinus Fuss ap, Fro. Arch. 145; Salzer Reiseb. 512. — "Th. pulegioides Pore. Naseud. 84, — non L. spec. (1753) 592]. — A havasalji és a havasi táj patakai mentén s sziklás füves helyein. — Podille-Mike a Szászsebesi völgyben, Frumósza [Fuss Trans. 509], Besinou [Fro. VSV. VI. 195], Szurul [Fro. Arch. 145], Csorte [Fuss Trans. 509], Domna tava |[Fro. VSV. VII. 127]. Bulla völgye [Fuss THYMUS. 443 Trans. 509], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 89], Bráza havasai (Sehur VSV. II. 170], Bucsecs ! [Fuss Trans. 509], Unőkő, Korongyis [ Sehur VSV. X. 140, 149]. 1511/ce. Th. montanus W. et K. Icones I. tab. 71 (1801). — (Th. montanus Daumg.* En. II. 183. — Th. clandestinus Schur! Verh. sieb. Ver. X. (1859) 127 — Th. montanus &) micranthus Wierzb.! ap. Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 176 — sexus polygamo-femi- neus Th. montani W. et K. — Th. inodorus et Th. vulgaris Czetz ! Erd. Muz. VI. 22. — Hegyvidékek erdős cserjés nyilt helyein s pata- kainál a mezei tájon; magasabb vidékeken nem láttam. — Kecskekó ([Schur VSV. X. 69], Zám hegyein bőven Petrozsénynél és Felsó- Arpás patakánál|[!]|, Szehndek, Szt- Erzsébet [Schur En. 526 sub Th. clande- stino], Kerezesora, Arpás és Fogaras hegysége, Királykó, Brassó [Sehur En. 528], Tómós szorosa (Schur VSV. X. 210]. Buesecs, Ke- resztényhegység, Keresd, Rodna hegysége | Baumg. l. c.], Kereszthegy [Schur VSV. X. 158], Nyégerfalva, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 22]. 3. sect. Folus nervo marginatis; caule angulato bifariam pu- bescente. » 1512. Th. marginatus A. Kern.! Ost. bot. Zeit. XXIV. (1874) p. 184. (Th. marginatus Simk.* Term. Füz. V. 48]. — Sziklás mészkő hegyeken a hegyi tájtól a havasi tájig. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [Simk. l. c.]. Piatra-Strucu Vidránál, Girda és Ordenkusa völgyek Szkerisoránál s innen Albakig bőven, Királykó, Bucsecs |! |, Keresztényhegység (Simk. 1. c.], Kóhavas, Csukás [!]. 4. sect. Folus nervo marginatis ; caule cireumpubescente tereti. 1513. Th. nummularius MB. Taur. Caue. II. (1808) 58, — ex descript. et ex icone in Botanical Magaz. n. 2666! — (Th. transsilva- nieus Schur* ! ap. C. Fuss Verh. sieb. Ver. II. 197 : III. 59 solum no- mina; X. (1859] 106 desceript; Schur En, 528. — Th. comosus Heuff. in Grisb. Iter (1852) 328 quoad stirpem transsilvanicam, et Auct. Trans., — non Th. comosus Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858), 176, quem clariss. Cel. in Flora 1883 p. 147 nomine Th. Jankae salutavit. — Th. pulchellus Janka Ost. bot. Zeit. VII. 198; VIII. 200, vix C. A. M. — Th. pulegioides Lang; Simk. Kózlem. XIV, 77, — non L. spec. 592]. — Hegyvidékek szikár agyagos lejtőin és mészkóves szakadékain a mezei tájtól a havasalj tájg. — Kolozsvár [! Janka 1. c.; Linn. XXX. 593]. Koppánd hasadéka [Wolff MNL. I. 64]. Tordahasadéka [!Salzer VSV. XV. 50], Székelykó |! Wolff VSV. XVI. 37], Vulturésze és Bkerieza Padságnál [Simk Album 182, 184], Csáklyaikó, Kecskekó, Detunata|!], Biharhegység tetői (Kern. OBZ. XXIV. 183], Vulkán- hegy, Boicza az Erczhegységben, Maros-Sólvmos, Maros-Némethi, Haró és Vormága közt, Déva hegyei, Vajda-Hunyvad Várhegvén, Go- vasdia felett a Kazányoson, Váralja és Kovráey közt |!], Szkoku-Drék- sanuluj a hetyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 84], Ponories a Szirigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 24], Pareng [Barth herb. !], Fe- redógyógy [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 118), Szászesór, Orlat, Guraró, Resinár, Zood, Talmües. Verestorony szorosa, Poresesd [Fuss l.e.], Kisdisznód |Grisb. l. e.]. Reusiora völgy Talmaeselnél [Schuster VSV. AAA MELISSA. XXX. 26], Giresau [Fro. ap. Fuss Il. c.], Freck, Vestény [! Fuss Trans. 510], Nagyszeben |!Schur En. 528], Segesvár [Freyn Kózlem. XIII. 99], Arpás havasai [Schur VSV. III. 89], Zernyest, Kurmatura és Vleduska a Királykóvón [!], Tóresvár, Kóhavas |! Schur En. 528], Ke- resztényhavas |! Brassó hegyein bőven [!Schur VSV. X. 205], Tó- mós szorosa [Schur VSV. X. 910], Öcsém teteje [Schur En. 528], Unókó [Schur VSV. X. 140], Tópehegy [!], Petrozsény |Feicht. Kózlem. DX 3439] 388. Melissa Tournf. Instit. t. 91. 1514. M. Acinos L. spec. (ed. 1753) 591 sub Thymo. — ['Thy- mus Acinos L.; baumg.* En. II. 152. — Acinos thymoides Móneh. Meth. 407. — Acinos vulgaris Pers. Syn. IL. 131. — Acinos villosus Schur En. 529, — non Pers. — Acinos purpurascens Czetz Erd. Muz. VI. 10). — Szántók szélein, ugarokon, napos köves dombok legelóin és esalitjaiban, szőlők közt az egész terület mezei táján közönséges. 1515. M. Patavina Jacg. Obs. IV. 7 (1771) tab. 87 sub Thymo. — (Thymus graveolens Baumg." En. II. 182 ex citatione Th. patavini Jacq. — Acinos patavinus Pers. Syn. II. (1807) 131]. — Napos sziklás dombokon a mezei tájon gyéren. — Tordahasadéka [! Wolff MNL. I. 64], Székelykó [Winkler ÖBZ. XVI. 48], Keeskekó [Schur ap. Fuss Trans. 512], Tópehegy Alsó-Rákosnál |Bielz ap. Schur En. 529], Kó- havas, Öcsém [? Schur En. 599], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 10]. 1515/). M. Hungarica Simk. Term. Füz. X. (1886) 182. — [Cala- mintha rotundifolia Benth. ap. DC. Prodr. XII. 232, et Auct. Trans., — non Thymus rotundifolius Pers. Syn. IL. (1807) 131, cujus stirps genuina ex Willkomm Prodr. Hisp. II. 415 corollis parvis et foliis mucronato dentatis gaudet. — Thymus graveolens Daumg*! En. II. 182 ex descript. et locis indicatis; et Auct. Trans., — non | MB. Taur. Cauc. II. 60. — Calamintha patavina $) rotundifolia Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 177. — Acinos alpinus Schur VSV. X. 69; Barth VSV. XIX. 141, 144]. — Stirps hec jam a Cl. Heuffell.c. a C. patavina jure distincta, et ab ea non solum foliis rotundioribus et evidentius ser- ratis diversa, sed etiam tota foliorum structura molliori, nervis folio- rum minus crassis, e£ indumento tote plants validiori. Corolla calyce duplo major, qua nota a Thymo graveolente MB. evidenter recedit. Caulis dense pubescens villosusve]. — Napos köves dombokon a me- zei tájon helyenként bőven. — Kolozsvár |Baumg.l. c.], Tordahasa- déka, Székelykó |! Wolff MNL. I. 647, Skerieza, Vulturésze és az Ara- nyos melléki hegyek dd (!], Csáklyaikó, Felsógáld |! Barth I. c.], Kecskekó [! Schur VSV. X , 69], V ulkánhegy, Maros- Némethi, Maros- Sólymos [! Baumg. 1. c.], Boicza az Érczhegységben, bőven Déva he- gyein a Kozoly áig, Vajdahunyad hegyei [", Poresesd havasai |? Fuss Trans. 512], Árpás, Kerezesora és Brassó havasai [? Schur En. 529], eed és Urmós-Tópe Alsó-Rákosnál [! Baumg. 1. c.], Ocsém Schur En. c 29]. t M. Jahmiana (Acinos-Hungarica) Simk. Term. Füz. IX. (1885) MELISSA. 445 25. — Eddig csak Aradmegyéből ismeretes de bizonnyal Erdélyben is föltalálható. — [Adhuc solum in vicino comitatu Aradensi lecta, sed certe etiam in Transsilvania invenitur]. 1516. M. Bolnokensis (Acinos - Baumgarteni) Simk. — Terem Hétfalunál a Tómósszoros mellékén, napos mészkő talajon, 680—700 méter t. f. magasságban, a Bolnokhegyen, jelzett szülői társaságában. — A Melissa Baumgarteni-nál a párta szabad részé másfélszer akkora mint a csésze, a szárlevelek kerekdedek vagy kerekded tojásdadok elmosódott gyenge s tompán fürészes éllel ; a szár finom s puha szó- röktől elállóan borzas: ellenben a M. Bolnokensis-nél a párta szabad része csészéjénél valamivel rövidebb vagy legfeljebb annak hosszával felérő ; a szárlevelek nyujtottabbak, hegyesebbek és élükön élesen füré- szesek, a szár és csésze merev hajlott sértéktől borzas. A Melissa Aci- nos (L.)-től már nagy pártája és széles levelei által feltünően elüt e korcsfaj. Rokon a Calamintha mixta (Acinos »« alpina) Ausserd. nö- vénnyel is, de attól erősen borzas szára és széles tojásdad levélzete által, szinte egész termetében elüt. — [Legi ad Hétfalu juxta passum Tómósiensem in monte Bolnok, solo caleario 680—700 met. s. m., in societate parentum indicatorum. Differt a M. Baumgarteni corolla ealycem squante vel eo breviore, foliis proportione longioribus acu- tioribus et argute serratis, caule calyceque pilis rigidis reversis vestito. A M. Acinos jam corolla magna et foliis latis evidenter abest. Affinis etiam Calaminthae mixtae (Acinos » alpina) Ausserd., sed ab ea jam habitu — ob caule valde hirsuto et foliis late-ovatis — diversa. 1517. M. Baumgarteni Simk. Term. Füz. X. (1886) 182. — ['Thy- mus alpinus Baumg.* En. II. 183, et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 591. — Acinos alpinus Auct. Trans. — non Mónch. — Thymus patavinus Baumg.! Mant. 55, — non Jacq. — Acinos rotun- difolius Csató Erd. Muz. IV. 84, — ex OCsató Erd. Muz. VI. 39. — Thymus grandiflora Salzer Reiseb. 323 ; Calamintha grandiflora Schur En. 530, — nec aliorum|. — Stirps Thymi alpini L. l. c. proxima, quocum habitu et florum magnitudine, ut plurimum etiam foliorum forma congruit; sed distinguitur a 7A. alpino |Calamintha alpina Lam.|: caulibus petiolis et pagina foliorum inferiore, patule hirsutis, porro ealyeis dentibus fere :equalibus, omnibus porrectis. superioribus tribus lanceolato-subulatis, idest basi evidenter angustioribus quam in Th. alpino L.]. — Havasok sziklás füves helyein rendesen csak 1400— 1900 méter magasságban ; de a Bolnokhegy éjszaki lejtőjén 720—700 méterig száll alá s ott a M. Acinos-sal érintkezik. — Szkorota- Száka a Retyezáthegységben [Csató 1. c... Dragozán-Commandó [Baumg.! Mant. 58 sub Th. patavino|, Piesoru-Durkuluj, Fedelöse, Szurul, Csorte [Fuss Trans. 512], Domna völgye [Fro. VSV. VII. 126], Árpás havasai |!Schur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. II. 170], Bolnok hegy Hétfalunál, Keresztényhavas, Kóhavas, Teszla, Csukás, Piroska (bőven!], Királykő, Bucsecs, Korongyis [! Baumg. Mant. 58], Unőkő [Fuss VSV. V. 98] s egyáltalán hRodna havasai [Porc. En. 46]. 1 Acinos acutifolius Schur En. 530, — ex descriptione ad M. 446 MELISSA. — CLINOPODIUM. — NEPETA. Patavina (Jacq.) pertinet, et ex loco natali extricanda. — Bucsecs [Schur I. e.]. 1518, M. intermedia Baumg.*! En. II. (1816) 184. — |Calamin- tha officinalis et C. Nepeta Auct. Trans., — nec aliorum. — C. silva- tica Bromf. in Engl. Bot. Suppl. IV. (1849) t. 2897. — C. umbrosa Sehur En. 530, — non MB. — Melissa Calamintha L. spec. (ed. 1753) 593 pro p.]. — Napos cserjés helyeken, ritkás erdőkben a mezet tájon bőven. — Kolozsvár |Landoz I. 12], Datinásza és Galinásza he- gyek a Valkói kerületben [Baumg. En. II. 185 sub C. Nepeta|, Kórós- bánya |Kern. OBZ. XXIV. 211], Buesesd, Mihalyen és Boieza az Erezhegységben, Zámtól Déváig a Maros melléki hegyeken bőven, Kozolya hegy[!| Déva, Vajda-Hunyad [Baumg. En. 184], Ganezága [Csató Erd. Muz. VI. 24], Szászváros, Nagyapold [Schur En. 530], Verestoronyszorosa, hiuszaduluj [Fuss Trans. 513], Segesvár, Nagy- bun, Bonyha, Keresd, Bese, Morgonda | Baume. l. c.], Kisselyk, Csiesó- holdvilág, Szászesanád, Monora. Hosszüaszó, Kisekemezó | Barth VSV. XVIII. 94], Gánes [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. 1519. M. Pulegium Roch. Ban. (1828) 62, f. 48. — [Satureja ru- pestris Baumg.* En. II. 155 ex loco natali, — non Wulf. — Microme- ria Pulegium Benth. Lab. 382. — Cuspidocarpus rupestris Fuss Trans. 513, — non N. a. E.]. — A Pareng hegység sziklás szakadékos helyein [Daumg. l. c.] igy a Tája-szakadékban Petrozsény felett [Barth exs. !]. 1520. M. officinalis L. spec. (ed. 1753) 592. — (M. officinalis Baumg.* En. II. 134]. — Sok helyen termesztik, s a méhkasok belse- jét dórzsólik be vele, mert szagát a rajzó méhek annyira kedvelik, hogy a vele bedórzsólt kasba azonnal belerajzanak. Azonban vadon is terem, igy külónósen várromokon és sziklás eserjés dombokon. — Ko- lozsvár, Torda, Medgyes, Segesvár [Baumg. l. c.], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 513], Brassó [Schur En. 532], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. ' 389. Olinopodium L. gen. n. 725. 1521. C. vulgare L. spec. (ed. 1753) 587. — [C. vulgare Baumg.* En. II. 179]. — Szőlők közt cserjés napos dombokon, ritkás erdőkben, gyepűkön az egész terület mezei táján. 390. Nepeta L. gen. n. 710. 1522. N. Cataria L. spec. (ed. 1753) 570. — [N. Cataria Baumg." En. II. 156]. — Parlagokon, házaknál, gyepűkön az egész hegyvidéken. 1523. N. Pannonica L. spec. (ed. 1753) 570; Jaeq. Aust. IL. t. 129. — [N. pannonica Baumg." En. II. 156. — N. nuda Auct. Trans., non L. spec. 570 n. 5. — N. violacea Auet. Trans., — non Vill.]. — Utak mentén, gyepűkön, erdők szélén, kaszálókon az egész terület mezei táján. — Változik kisebb és nagyobb virágokkal. NEPETA. — GLECHOMA. — DRACOCEPHALUM. — MELITTIS. — LAMIUM. 441 1594. N. Ucranica L. spec. (ed. 1753) 570. — (N. sibirica Lan- doz*! I. 13, et Auct. Trans., — non MB. — N. parviflora Andrae Dot. Zeit. XIII. 522, — non MB.|. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvárt a Tekintó dombon [! Landoz 1. c.], Egerbegy, Tohát [Janka Linn. XXX. 597]. 391. Glechoma L. gen. n. 714. 1525. G. hederacea L. spec. (ed. 1753) 578. — (G. hederacea bDaumg.* En. II. 165.]. — Mezókon, kaszálókon, gyümölesösekben er- dós cserjés helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 1526. G. hirsuta W. et K. Icones II. tab. 119 (1802). — (G. hede- racea var. rigida Roch exs. nr. 93 (1803) teste A. Kerner in Ost. bot. Zeit. XXIV. 215. — G. hederacea var. Pf) hirsuta Daumg.* Em. II. 165. — G. heterophylla Schur Sertum n. 2236; Schur En. 533 [seu G. intermedia Schur l. c.]; Fuss Trans. 515, — non Opitz in Reichb. Germ. Exc. (1831) 316: pro stirpe nam Opitzii genuina «calycum den- tibus tubo plus duplo brevioribus, lanceolato-cuspidatis» praedita apud nos G. hirsuta substituitur, in qua ealycum «lacini; seu dentes sulbulati» a basi angusta sensim in setam terminalem angustati sunt. — G. la- miifolia Schur! Sertum n. 2257; En. 533 est forma silvarum umbro- sarum major]. — Erdős cserjés helyeken az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 392. Dracocephalum L. gen. n. 729. 1527. D. Austriacum L. spec. (ed. 1753) 595. — [D. austriacum Baumg.* En. IL 136]. — Mészkó hegyek sziklás napos helyein. — Tordahasadéka jobboldali ormain (Wolff! MNL. I. 64]. Torda város erdeje [Eresei Tord. 122], Székelykó és Tilalmas Toroczkónál | Baumg.! I. e.], Kis-Hangestein Brassónál | Rómer exs. !]. t D. Moldavica et D. Ruyschiana L. spec. 1. c. sponte non oc- curunt, sed hine inde coluntur. — Nálunk nem honosak legfeljebb kerti virágok. 393. Melittis L. gen. n. 731. 1528. M. melissophyllum L. spec. (ed. 1753) 597. — [M. melis- sophyllum Baumg.* En. II. 187. — M. grandiflora Auct. Trans., et seudente Auctorum etiam Smith|. — Hegyvidékek erdeiben az egész területen. 394. Lamium L. gen. n. 716. 1529. L. amplexicaule L. spec. (ed. 1753) 579. — [L. amplexi- caule Baumg.* En. II. 167. — L. incisum Landoz II. 35; Schur En. 535; Fuss Trans. 516, — non Willd. — L. intermedium Sehur En. SIMONKAI : Erdély flórája. 39 448 LAMIUM. — GALEOPSIS. 535, — non Fries. — L. clandestinum Porc. Naseud. 87]. Legelókón, parlagokon, szántókon az egész terület mezei táján, de a havas vidé- kek völgyeiben hiányzik. 1530. L. purpureum L. spec. (ed. 1753) 579. — [L. purpureum Baumg.* En. II. 167. — L. rubrum Landoz I. 12; IL. 35. — Stirps apud nos szpe variat floribus albis). — Legelókón parlagokon, szántó- kon az egész terület mezei táján közönséges. 1531. L. maculatum L. spec. (ed. 1763) 809. — [L. maculatum Baumg.* II. En. 166. — G. lavigatum Daumg. Il. c., et Auct. 'Trans., non L. — L. Orv p p ! En. II. 166, — non Tus est varietas d. sior]. erdós, cserjék helyek szélein az egész terület mezei táján. var.) alpina, hirta, floribus eupreis : L. cupreum Schott! Analect. (1854) 14. — [L. maculatum var.) hirtum Schur* Verh. sieb. Ver. II. (1851) 170 solum nomen. — L. maculatum var.) alpina immaculata Schur Verh. sieb. Ver. III. 89. — L. hirsutum Schur En. 535. — L. dilatatum Schur En. 535]. — Havas vidékek sziklás árnyas helyein a havasi és havasalji tájon. — $Skericza Padságnál (Simk. Album 184], Retyezát havasok [Simk. Kózlem. XV. 591], Rakoviczán [Kotschy ap. Fuss VSV. VIII. 171], Csorte, Porumbach havasai [Fuss Trans. 517], Kerezesora havasai [Schur En. 535]. Arpás havasai [! Schur VSV. III. 89], Bráza havasai [Bchur VSV. II. 170], Királykó [Kotschy ZBG. III. 65], Bucsecs, Rodna havasai [Schur. En. 535], Kóhavas, Donghavas, Teszla, Csukás [!]. 1532. L. album L. spec. (ed. 1753) 579. — [L. album Baumg.* En. Hu 167]. — Gyepükón, gyümólesósek és erdős cserjés helyek szé- én az egész terület mezei táján. 1533. L. Galeobdolon L. spec. (ed. 1753) 580 sub Galeopside. — [Galeobdolon luteum Huds. Fl. Angel. ed. II. 1. p. 258; Daumg.* En. IL 171]. — Hegyvidékek erdeiben és cserjés helyein a mezei tájtól a havasalj tájig az egész területen. ssal 395. Galeopsis L. gen. n. 71 1534. G. canescens Schult. Observ. (1809) 108. — [G. angustifo- lia Baumg.* En. II. 168, et Auct. Trans., — non Ehrh. herb. 137. — G. cannabina Landoz II. 35]. 1 à , igy szántó- kon, köves hegyek legelőin, folyók s patakok csorvás mellekén az egész terület mezei táján. 1535. G. Ladanum L. spec. (ed. 1753) 579 excl. syn. — |G. Ladanum Baumg.* Em. II. 168. — G. latifolia Schur Sertum n. 2248 pro var.]. — Bzántókon, erdők parlagain. a mezei és hegyi tájon az egész terü- leten. 1536. G. Tetrahit L. spec. (ed. 1753) 579. [G. Tetrahit Baumg." En. IL. 169. — G. parvitlora Baumg. ! D II. 168, et G. grandiflora Baumg.! 1. c. 169. — G. bifida et G. acuminata Auct. Trans.] — Patakok mentén, gyepükón, erdók szélén, szántókon fal- vak kórül az egész terület hegyvidékein a havasalji tájig. GALEOPSIS. — STACHYS. 449 1537. G6 speciosa Mill. Diet. (1768) n. 3. — [G. versicolor Curt. Fl. Lond. VI. (1777) tab. 38; Baumg.* En. II. 170. — G. ochrolenea Auct. Trans. — non Lam.|. — Mocsaras helyeken, nyirkos erdőkben, s à magasabb hegyvidékek patakainál az egész területen var.) corola unicolori: G. sulphurea Jord. (1848). — [G. versi- color var. subalpina Schur En. 537. — G. versicolor f$) unicolor Porc. Naseud. 88]. — A tóalak közt az egész területen szálonként. 1538. G. pubescens Bess. Prim. Fl. Gallic. II. (1809), 27. — (G. pubescens Landoz* I. 13. — G. cannabina Czetz! Erd. Muz. VI. 15, — non hoth. — G. Walteriana Schlecht.). — Erdők szélén s hegyvi- dékek patakainál a mezei tájon. — Csucsa |Freyn Kózlem. XIII. 100], Dragán völgye a Vlegyásza hegységben [!|, Kolozsvár [Landoz l. e.|, Vidra a Bibarhegységben, Buesesd a Vulkán hegy alatt [!], Oláhbrettye [Csató Erd. Muz. VI. 24], Székácsvölgy [Csató Székács 268], Kisdisz- nód, Nagyesür, Szászujfalu. Szt-Erzsébet, Nagyszeben [! Fuss Trans. 519], Reussen, Szászsebes, Brassó, Törcsvár |Schur En. 537], Segesvár [Fuss Trans. 519], Tómós szorosa [Schur VSV. X. 210], Görgény [Schur VSV. X. 157]. Besztercze [Herzog Bistr. 38], Rodna-Naszód vidéke [Porec. En. 47 cum var.) albiflora), Gáncs |Czetz ! I. c.], Székely- udvarhely [Gönczi exs. !]. 396. Stachys L. gen. n. 719. 1539. S. germanica L. spec. (ed. 1753) 581. — [S. germanica Baumg.* En. Il. 173. — S. lanata Czetz Erd. Muz. VI. 21, — non Jaeq. — S. pseudolanata Schur En. 538. — 5. italiea Landoz II. 35. — Marrubium creticum Czetz! Erd. Muz. VI. 17]. — Utak mentén, szi- kár parlag helyeken az egész terület mezei táján. 1540. S. alpina L. spec. (ed. 1753) 581. — [S. alpina Baumg.* En. 173]. — Hegyi erdőkben a havasalj tájig. — hetyiezel | Dielz VSV. III. 175], Kolozsvár [? Landoz II. 35]. Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 143], Kecskekó |Schur VSV. X. 69], Ordenkusa völgye Szkeri- soránál [! Kern. OBZ. XXIV. 307], Szkerisora hegyei a jégbarlang felé, Piatra-Strucu Vidránál, Vulkán hegy Abrudbányánál|!]| Retye- záthegység |!Csató Erd. Muz. IV. 34], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 24|, Munesel havasai, Porkitzken, Zood elóhavasai, Gótzenberg, Fede- làse, Lajta völgye [Fuss Trans. 519], Arpás havasai [! Sehur VSV. III. 59], Bucsecs ! | Freyn Kózlem. XIII. 100], Segesvár, Kóhalom, Ló- vete, Oláhfalu [Baumg. 1. c.], Büdös [Fuss Trans. 519], Ocsém [Schur ÖBZ. VIII. 23], Bükkhavas Borszéknél [Salzer Reiseb. 914], Unókó [Fuss VSV. V. 94], s egy általán Rodna havasai | Porc. En. 47], Gáncs [? Czetz Erd. Muz. VI. 21], Donghavas, Zajzonvólgy [!]. 1541. S. silvatica L. spec. (ed. 1753) 580. — [S. silvatica Baumg.* En. II. 172. — 58. setifera Schur En. 538]. — Hegyvidékek erdeiben főkép bükkósekben az egész területen. 1542. S. palustris L. spec. (ed. 1753) 580. — [S. palustris Baumg." En. II. 172. — S. segetum Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 283, — S. am- bigua Landoz! II. 35, — non S8m.]. — Nedves szántókon, vizárkok, 32 450 STACHYS. — BETONICA. — SIDERITIS. folyók és mocsaras helyek mentén az egész terület mezei táján kózón- séges. 1543. S. annua L. spec. (ed. 1753) 537 sub Betonica. — [S. annua Baumg.* En. II. 174. — S arvensis Baumg. l. c. 175 et Auct. Trans., — non L.]|.| — Szantókon, tarlókon, szőlők közt az egész terület mezei táján közönséges. 1544. S. recta L. Mant. (1767) 82. — [S. recta Baumg.* II. 174. — B. transsilvanica Schur En. 539 ex dignosi. — S. decumbens Schur En. 538, — non Willd. in Reichb. Germ. Exc. (1831) 318. — S. recta var.) angustata Borb. MNL. X. 117 solum nomen]. — Napos füves dombokon, csalitokban, erdők szélén gyeptükón az egész terület mezei táján. var.) S. glabrata Simk. — Praecedenti habitu et foliorum struc- tura formague similis, sed distinguitur ab ea inflorescentia graciliori glabriuscula, verticillastris remotiusculis, et praecipue calycibus subpi- losis (glabratis) nitentibusque. — |S. ramosissima Schur En. 539, — non Roch! ap. Grisb. Iter 330, et Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. 180]. — Zám |!Schur l. c., Maros-Sólymos, Maros-Némethi, Déva, Boicza az Erezhegységben, Csáklyaikó, Tópehegy |!|. — Terem szikár vagy szik- lás dombokon és vólgyszorosokban a mezei tájon. 397. Betonica L. gen. n. 718. 1545. B. officinalis L. spec. (ed. 1753) 573. — (|B. officinalis Baumg.* En. IL. 171. — B. hirta et B. stricta Reichb. Iconogr. VIII. f. 953—4, et Auct. Trans. — B. hirsuta Salzer Reiseb. 214, — non L. — B. Alopecurus Salzer Reiseb. 323, — non L. — B. serotina et B. alpigena Schur En. 540. — B. Danica Borb. l. e. 117]. — Hegyi kaszálókon, szőlők közt, erdők és csalitok nyilt helyein az egész terü- let mezei és hegyi táján közönséges. 1546. B. hirsuta L. Mant. 248 (1771). — (B. Alopecurus Baumg." ! En. II. 172; Scehur En. 540, — non L.]. — Havasok sziklás szakadékos helyein. — Fogaras havasai |? Schur I. c.], Bucsecs, Kóhavas, Piroska [Baumg. ! 1. e.]. 398. Sideritis L. gen. n. 712. 1547. S. montana L. spec. (ed. 1753). 575. — [S. montana Baumg.* En. II. 158. — Hesiodia montana Dumort. Flor. Belg. 44].— Szántókon s napos dombok parlagain a mezei tájon. — Kolozsvár [! Baumg. l. c.], Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvólgy, Gyéres |Freyn Kózlem. XIII. 100], Tordahasadékán és a Martalji-oldalakon |! Wolff MNL. I. 64], Mezőség, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Szászsehes | Dbaumg. l. e.], Vajda-Hunyad Várhegyén s a Kapruezán[!), Kisludas [Fuss Trans. 521], Koneza [Csató Székács 269], Szelindek és Nagyesür közt [Sehur En. 540], Balázsfalva, Monora, Mikeszásza [Darth VSV. XVIII. 96]. MARRUBIUM. — BALLOTA, — LEONURUS. 451 399. Marrubium L. gen. n. 721. 1548. M. vulgare L. spec. (ed. 1753) 583. — |M. vulgare Baumg.* i En. IL. 176). — Parlagokon városok és falvak körül, legelókón a me- zei tájon. Észak-Erdélyben hiányzik. — Kolozsvár [! Landoz I. 13], Kolos, Boós, Berkenyes, Virágosvólgy, Gyéres [Freyn Kózlem. x«t. 100]. Torda |! Ercsei Tord. 1211, Koppánd [Wolff MNL. I. 64], Várfalva, Dombró, Borbánd |!|, Gyulafehérvár |! Cserni Gyulaf. 22], Haró, Déva [!|, Szt-Gyórgy- Válya [Osató Erd. Muz. VI. 25], Székácsvólgy [Csató Szé- káes 269], Szászváros, Nagyesür, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagysze- ben, Giresau [Fuss Trans. 522], Medgyes és Balázsfalve közt az egész vidéken [Barth VSV. XVIII. 96]. Segesvár (Fro. Schàssb. 55]. 1549. M. remotum Kir. in Schult. Ost. Fl. (1814) IL 161. — (M. ceretieum Daumg.* En. II. 176 ex descriptione, et partim ex lucis na- talibus. — M. pannonieum Reichb. Germ. Exc. (1831) 325 ; Fuss Trans. 522; Verh. sieb. Ver. XX. 166. — M. peregrino-vulgare Reichardt Zool. bot. Ges. XI. (1861) 342]. — Parlagokon, M. vulgare és M. peregrinum L. A ugar. — Kolos, Mezőség, Gyulafehérvár, Szászsebes | Baumg. l. c., Borbándnál bőven [!], Vajasd [Barth ap. Fuss VSV. XX. 166], Var: "Dobra, Déva [Schur En. 541. 1550. M. peregrinum L. spec. (ed. 1753) 532. — |M. peregrinum Landoz* I. 13]. — Parlagokon, legelőkön, utak mentén a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz 1. c.], Kolos [Schur VSV. X. 112], Apahida (Schur En. 541], Berkenyes, Torda (Freyn Kózlem. XIII. 100], Gyéres (Wolff MNL. I. 64], Mészkő és pond bőven [!|, Nagyapold és Szerdahely közt [Schur VSV. X. 5 1551. M. praecox Janka Óst. jn Zeit. XXV. (1875) 63. — [? M. candidissmmum Landoz* I. 13; II. 35). — Napos füves dombokon s mezőkön. —. Kajántói út Kolozsvárnál [Landoz Il. c.], Kolos, Berke- nyes, Mezócsán |!Freyn Kózlem. XIII. 100], Csehtelke, Fráta, Záh [Janka! Kózlem. XII. 181], Tohát [Barth Arch. XV. 115], Gerend mellett az Egerbegyi függő végén | Wolff MNL. I. 64]. 400. Ballota L. gen. n. 720. 1552. B. nigra L. spec. (ed. 1753) 582. — [B. nigra Baumg.* En. II. 175. —- B. foetida Schur En. 541 et Auct. Trans., — non Lam. — B. ruderalis Fries. Fl. Hal. 101. — Teurcium Scorodonia Daumg. En. II. 153, et Auct. Trans., — non L.). — Gyepükón, parlagokon, váro- sok és falvak mentén az egész terület mezei táján közönséges. 401. Leonurus L. gen. n. 722. 1553. L. Cardiaca L. spec. (ed. 1753) 584. — ([L. Cardiaca Baumg.* En. II. 177. — L. Cardiaca var.) villosus Sehur En. 541]. — Parlagokon, gyepükón, utak mentén az egész terület mezei táján kö- zönséges. 452 CHAITURUS. — PHLOMIS. — SCUTELLARIA. 402. Chaiturus Ehrh. Hannov. Magaz. 1781 p. 421. 554. Ch. Marrubiastrum L. spec. (ed. 1753) 584 sub Leonuro. — [Ch. Leonuroides Ehrh. l. c.; Baumg.* En.I. 178j. — Parlagokon, utak mentén, szántók közt az egész terület mezei táján. 403. Phlomis L. gen. n. 723. 1555. Ph. tuberosa L. spec. (ed. 1753) 586. — [Ph. tuberosa Baumg.* En. II. 178]. ylré ;el tájon. — Kolozsvár, Torda, Mezőség |! Baumg. 1. c.]. Kolos, Boós |Freyn Kóz- lem. XIII. 100], Gerendi függő, Ludas, Tohát, Záh [! Ercsei Tord. 28], Bilak [Schur VSV. X. 64], Gyulafehérvár [Fuss Trans. 523], Veres- hegy Szászsebesnél [UCsató Székács 269], Szt-Erzsébet, Nagycsűr, Viz- akna [Andre Bot. Zeit. XIII. 822], Morgonda, Segesvár, Bonyha, Kó- halom [Baumg. 1. c.], Tür, Mikeszásza, Kisekemezó [Darth VSV. XVIII. 96], Rodna |? Schur VSV. X. 127], Czenkhegy Brassónál [!]. 404. Scutellaria L. gen. n. 734. 1556. S. supina L. spec. (ed. 1753) 598. — [S. alpina Landoz* II. (1862) 55, — non L. l. c. 599. — S. lupulina Pávai Ost. bot. Zeitsch. XII. 216, et Auct. Trans., nam Auctores omnes loeo S. supina. errore 5. lupulinam L. seribunt|. — Szikár füves dombokon, erdők és cser- jések szélén a mezei tájon. Turi hasadék (Landoz l. c.], Magyar- Dagó szólóiél Csombord felől a Haplophyllum udbenssmua társasá gában [Csató OBZ. XXVI. 280; MNL. I. 2 : Schur En. 542, Lerchenfeld nyomán PBalázsfalva mellől dodi) de Barth ismételten hiába kereste e növényt Balázsfalvánál [Barth VSV. XVIII. 96]; a Behurtól idézett másik két lelőhely t. i. Marosujvár és Marosvásár- hely is csak a Magyarbagói lelethelyre látszik vonatkozni. Hasonlón a Fuss Trans. 523-ban említett Nagyenyedi lelőhely a Pávaira való hi- vatkozással a Nagyenyed kózelében levó Magyarbagói elei jelenti. 1557. S. altissima L. spec. (ed. 1753) 600. (S. lateriflora Benkő" Trans. 120, — non L. spec. 598. — S. peregrina Daumg. ! En. Il. 189 et Auct. Trans. — non L. spec. 599. — S. commutata Auct. Trans.| — Sziklás, cserjés, napos hegyoldalakon a mezei tájon Kolozs- vár [Landoz I. 13]. Koppánd hasadéka [Eresei Tord. 41], Gerend- Kereszturi erdő | Wolff MNL. I. 64], Tordahasadéka, Székelykő, Bedellő [Baumg. 1. c.], Tilalmas Toroczkónál[!], Enyedi hasadék [Schur VSV. X. 70], Csáklyaikó, Gyulafehérvár, Boicza az Erczhegységben, Déva hegyein főkép a Szárhegyen, Govasdiánál a Kazányoson [!], Mo- nora, Hosszúaszó, Kisekemezó [Barth. VSV. XVIII. 96], Balázsfalva [Darth ap. Fuss VSV. XX. 167]. 1558. S. galericulata L. spec. (ed. 1753) 599. — [S. galerieulata SCUTELLARIA. — PRUNELLA. — AJUGA. 453 Benkő" Trans. 120; Baumg. En. IL. 188]. — Nedves árkok, folyók s patakok mentén, tavak és mocsarak szélein az egész terület mezei táján. 1559. S. hastifolia L. spec. (ed. 1753) 599. — (S. hastifolia et S. minor Baumg.* En. II. 188, et Auct. Trans. ]. — Nedves szántókon, erdőkben, réteken, vizárkoknál az egész terület mezei táján. 405. Prunella L. gen. n. 735 1560. P. vulgaris L. «) spec. (ed. 1753) 600. — [P. vulgaris Baumg." En. II. 189. — P. pratensis Schur En. 543. — P. parviflora Schur "Sertum n. 9978. — P. vulgaris var.) pinnatifida Herzog Distr. 38; Czetz Erd. Muz. VI. 19. — P. purpurea Czetz l. c. — P. alpina Schur Verh. sieb. Ver. II. 170; Sehur En. 543]. Kaszálókon, gyepű- kon, erdókben az egész terület mezei táján a havasalji tájig. 1561. P. laciniata L. spec. (ed. 1753) 600 pro var. P. vulgaris. — [P. laciniafa var. y), 2), :) Daumg.* En. II. 191. — P. intermedia Bro- tero, ex Cel. Óst. bot. Zeitschr. XX. 13. — P. laeiniata Pp) ecerulea Cel. 1, c.]. — Cserjés füves helyeken a mezei tájon. — Kazányos hegy Govasdiánál ur Szt-Erzsébet (Andre Bot. Zeit. XIII. 822], Szászujfalu [Fuss Trans. 525], Nagyszeben |Schur En. 543], Segesvár, Fogaras, Kolos, [Baumg, 1. e.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 19]. Rodna vidéke [Pore. En. 47], Csáklyaikó-volgye [!]. 1561/5. P. alba Pall. ap. MB. Taur. Cauc. II. (1808) 67. — [P. la- einiata var.) «) et ?) Baumg.* En. II. 191]. — Cserjés füves helye- ken, legelőkön az egész terulet mezei táján. 1562. P. grandiflora L. spec. (ed. 1753) 600 pro var. P. vulgaris. — [P. grandiflora Baumg.* En. II. 190]. — Cserjés füves helyeken az egész terület hegyvidékein, de tóbbnyire esak szálonként. 406. Ajuga L. gen. n. 705. 1563. A. reptans L. spec. (ed. 1753) 561. — [A. reptans Baumg.* En. II. 150. — A. repens Host. Fl. Austr. II. 119. — A. astolonosa ; 2M pseudopyramidalis et A. pumila Sehur En. 545. — A. alpina Vill. et Koch Syn. 497. — A. latifolia Sehur Sertum n. 2282]. — Kaszálókon, gyümoólesósókben, gyepűkön, erdők szélén az egész területen közönsé- ges a havasalji tájig. 1564. A. Genevensis L. spec. (ed. 1753) 561. — |AÀ. genevensis Baumg.* En. II. 150. — A. pyramidalis Baumg.* ! En. I. 149 et Auct. Trans. — non L. — A.foliosa Schur Sertum n. 2284. — A. mon- tana Landoz I. 13; Czetz Erd. Muz. VI. 10]. — Erdők szélein, gyü- mólesósókben, gyepűkön, kaszálókon az egész terület mezei táján. 11565. A. salicifolia L. Mant. 90 (1767) sub Teuerio. — [Ajuga salieifolia Schreb ; Janka" Linn, XXX. 598]. — Mezókón Faragó felé [Janka 1. c.]. s Qt - AJUGA. — TEUCRIUM. 1566. A. Laxmanni L. Syst. Veg. (ed. XIII. 1794) 439 sub Teu- erio. — [Teucrium Laxmanni L.; Baumg." En. II. 152. — Phleboan- the Laxmanni Tausch in Flora 1828 I, p. 323]. — Cserjés füves dom- bokon, szőlők felett a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 13], Ko- los és Torda közt, Torda hasadéka, Mezőség [Baumg. l. c.], Boós, Ber- kenyes, Botoromvólgy és Virágosvólgy |Frevn Kózlem. XIII. 101], Mezókoók [!|. Gerend. Záh, Tohát, Pogáesa |! Eresei Tord. 154], Felsó- Szi-Mihálvfalva. Bilak hegy Vajasd és Borbánd felett[!], Kecskekó [Schur VSV. X. 69], Gyulafehérvár |Baumg. l. c.], Déva mellett a BSzárhegyen|!], Kis-Munesel, Vajdahunyad [Andrae Bot. Zeit. XIII. 823], Szászváros, Bokoj, (Fuss Trans. 526], Szászsebes [Schur VSV. X. 62], Koncza |Csató Székács 269], Szerdahely, Berve, Kóhalom [Fuss Alt. Arch. II. 371], Tür [Barth VSV. XVIIT. 97], Daróez [Baumg. ]esl: 1567. A. Chamaepitys L. spec. (ed. 1753) 562 sub Teucrio. — |Ajuga Cham:epitys Schreb ; Baumg.* En. II. 151. — Chamiepitys ar- vensis Link. Handb. I. 453]. — Száutókon Kózép- és Dél-Erdélyben közönséges ; ellenben Éjszak- Erdélyből nincs közölve. 407. 'ITeucrium L. gen. n. 706. 1565. T. Botrys L. spec. (ed. 1753) 562. — [T. Botrys Baumg." En. II. 152). — Napos kóveeses dombokon és mezókón a mezei tá- jon. — Szt-László |Eresei Tord. 154], Mamuthegy, Bilak, Dumbráva és Kerékdomb Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 23], Jánosfalva [Baumg. 1. c.]. 1569. T. Scordium L. spec. (ed. 1753) 565. — (T. Scordium Daumg.* En. II. 153]. — Moesaras lápos helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 13], Apahida [Barth Arch. XV. 115], Szász- dálya, Bottfalva |Baumgag. ! 1. c.]. 1570. T. Chamaedrys L. spec. (ed. 1753) 565. — (T. Chamsdrys Baumg.* En. IL 154. — Phleboanthe Laxmanni Fuss Trans. 526 quoad. plantam e monte «Kuhhorn s]. — Napos szikár dombokon, gye- pűkön, cserjés füves helyeken az egész terület mezei táján a hegyi tájig. var.) sublucidum Simk. Magy. Növ. Lap. III. (1879) 53. — ee AN Un keleti homlokzatán [Simk. l. c.]. 1571. T. montanum L. spec. (ed. 1753) 565. — [T. pumillum Benkő" Trans. 118. — T. supinum L. spec. 566; Auct. Trans. pro p. — 'T. montanum Baumg. l. c. pro parte]. — Szikár vagy köves dom- bok s hegyeken a mezei tájtól a hegyi tájig. — Kolozsvár. Kolos, Torda [! Baume. 1. c.], Boós, Berkenyes, Sinfalva és Vidaj közt, Nagy- oklos, Runk, Lunka, Padság |Freyn Kózlem. XIII. 100], Mezócsán [Eresei Tord. 154], Székelykó és Tilalmas Toroezkónál, Piatra-Strucu Vidránál, Vulkányhegy Abrudbányánál[!], Segesvár |Fro. Schássb. 55], Bene [Freyn Kózlem. XIII. 100], Zernyest völgyben [!], Tómós szorosa [Schur VSV. X. 210]. 1571/5. T. prostratum Schur Sertum (1853) 60. — ['T- supinum VERBENA. — ACANTHUS. — PINGUICULA. 455 Baumg.* En. IL 154 ex locis natalibus, — non L. — T. montanum Auct. Trans. pro p. — T. montanum var.) villosum Auerswald ap. An- dre Bot. Zeit. XIII. (1855) 823, — non T. villosum Willd. spec. III. (1800) 23. — T. montanum a) incanum Schur En. (1866) 547 ex locis natalibus. — T. pannonieum A. Kern.! Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 384]. — Napos szikár vagy köves dombokon a mezei tájon. — Kecskekő, Vulturésze Padságnál[!], Gyulafehérvárt a Mamuthegyen |! Reckert ap. Fuss VSV. XV. 118], Haró, Maros-Sólymos, Maros- Némethi, Kaprucza Vajda-Hunyadnál, Telek, Kazányos Govasdiánál (!], Kis-Munesel [Andre 1. c.], Dobra, Déva, Talmáes [! Baumg. I. c.], Szász- város [!Unver. ap. Fuss VSV. XV. 118], Vereshegy Szászsebesnél [Schur VSV. 62 sub T. supino], Szászcesór, Nagyselyk, Rothberg, Nagyesür [Fuss VSV. XV. 118], Medgyes, Szászivánfalva, Kisselyk Szászesanád, Balázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó, Nagy- ekemezó [Barth VSV. XVIII. 97], Tópehegy, Brassó hegyei [! Baumg. l. e.], Székelyudvarhely [Gönczi exs. !]. LXIV. Verbenaceae Juss. in Ann. du Mus. VII. 63. 408. Verbena L. gen. n. 32. 1572. V. officinalis L. spec. (ed. 1753) 20. — [V. officinalis Daumg.* En. IL. 157]. — Parlagokon, gyepükón. utak mentén az egész terület mezei táján. LXV. Acanthaceae Juss. gen. 102. 409. Acanthus L. gen. n. 793. t 1573. A. longifolius Host. Aust. II. (1831) 217. — [A. mollis Eresei* Tord. 14 et Auct. Trans. — non L. — A. spinosus Schur Sertum n. 2294 ex ipso in Schur En. 512, et Auct. Trans.]. — Mezó- ség [Eresei l. c.], Poklos Gyulafehérvárnál [Bock in Fuss Alt. Arch. III. 259], Kisfalud Gyulafehérvárnál (Platz in Schur En. 512]. LXVI. Lentibwulauriaceae Rich. Fl. Par. I. 25 410. Pinguicula L. gen. n. 30. 1574. P. alpina L. spec. (ed. 1753) 17. — [P. flavescens Flórke in Schrad. Fl. Germ. 53; Baumg.* En. I. 31. — P. gelida Sehur En. 548]. — Havasok nyirkos törmelékes helyein. — Skericza Padságnál [Simk. Album 184], Avrisel völgy, Bulla zuhataga [Fuss Trans. 529], 656 PINGUICULA. — UTRICULARIA. — LYSIMACHIA. Árpás havasai [!Schur VSV. III. 92], Fogaras havasai [Schur En. 548], Királykó [Andre Bot. Zeit. XIII. 861], Csukás | Kotschy ZBG. III. 140], Bucsecs, Keresztényhegység !.Kóhavas, Teszla, Rodna hava- sai [Baumg. l. c.]. Stirps nostra in alpibus Barcensibus nascens flori- bus constanter minoribus a typo Linsano differt, quare 2) DBarcensis nominanda. 1575. P. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 17. — |P. vulgaris et P. al- pina DBaumg.* En. I. 31. — P. leptoceras Auct. Trans. — P. gypso- phila Wallroth Linn. XIV. 533; Andre Bot. Zeit. XIII. 861]. — Ma- gas hegyvidékek lápos helyein sziklás patakai mentén a havasalji tájig. — Vurfu-Moasi, Priszlop, Lajtavólgve, Bullavölgye, Butyán (Fuss Trans, 529], Szurul [Baumg. 1. c.], Domnavölgye [Fro. VSV. VII. 128], Árpás havasai |!Schur VSV. III. 93], Árpás falu felett [Schur En. 548], Királykó [Andre Bot. Zeit. XIII. 861], Buesecs, Kóhavas, Teszla, Rodna havasai |! Daumg. 1. c.], Szalárd völgye [Nagy ap. Ercsei Tord. 73], Csukás [!]. 411. Utricularia L. gen. n. 31. 1576. U. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 18. — [U. vulgaris Baumg.*! En. I. 32. — U. intermedia Sehur En. 548 et Auct. Trans., — non Hayne|l — Morotvákban, mocsarakban, tavakban a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 35], Szamosfalva | Andre Bot. Zeit. XIII. 861], Hidegszamos |Bielz VSV. III. 190], Székelykoesárd |Csató herb. !], Dalázsfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 97], Szt-Erzsébet, Gire- sau [Fuss Trans. 529], Reussen, Vizakna |Schur En. 548], Ujegyháza, Szent- Ágotha, Szászsegesd [Baumg. l. c.]. Földvár |Freyn Közlem. XIII. 106], Kukojszás ([Schur VSV. X. 198], Szt-Annató [Schur ÖBZ. VILI. 293], Vasas-Szt-Ivány [Nagy ap. Ercsei Tord. 125], Maros-Orosz- falu ur En. 48]. 1577. U. Bremii Heer Flora der Schweiz (1840) 984. — [U. minor Sehur* Verh. sieb. Ver. X. 198 ; En. 548, Landoz II. 35, — non L;.]. — Állandó mocsarakban és lápok kátyuin. — Kolozsvár | Landoz 1l. c.], Felsó-Árpás falu lápján ! |[Schur En. 548], Kukojszás [Schur VSV. X. T LXVII. Primwwlaceae Went. tabl. II. 985 t T'rientalis europaea L. spec. (ed. 1753) 344. — Stirps florze nostr:? dubia. — Erdélyből bizonyt alan alapokon van felvéve: Nagy- disznód [Ettinger in Baumg. Mant. 35], Büdös, Borszék [Schur En. 549]. 412. Lysimachia L. gen. n. 205. 1578. L. thyrsiflora L. spec. [ed. 1753) 147. — [L. thyrsiflora Benkő Trans. 121?, Baumg.* En. I. 141]. — Állandó lápos mocsarak- LYSIMACHIA. — ANAGALLIS. — CETUNCULUS, 457 ban a mezei és hegyi tájon. — Kukojszás lápjának nyugati szélein elég bőven, s julius 15-én (1866) még viritva[!], Szt-Annató [? nur Plátter: Schur OBZ. VIII. 293], Csik-Szereda | Baumg. 1. c.]. 1579. L. vulgaris L. spec. (ed. 1753) 146. — (L. thyrsiflora Benkő" Trans. 121; Baumg. En. I. 141, et Auct. Trans., — non L. — L. paludosa Baumg.l. c.]. — Nedves réteken, árkoknál, mocsaraknál az egész terület mezei táján közönséges. 1580. L. punctata L. spec. (ed. 1753) 147. — [L. quadrifolia Benkő" Trans. 121, — non L. spec. 1. c. — L. punctata Baume. En. I. 141. — L. verticillata Auct. Trans. — L. punctata b ) villosa Roch. Ban. 4. — L. maeulata Landoz II. 35). — Nedves berkekben, árnyas erdők szélein, mocsarak s árkok mentén az egész terület mezei táján. 1581, L. Nummularia L. spec. (ed. 1753) 148. — [L. Nummularia Baumg.* En. I. 142. — L. rotundifolia Salzer Verh. sieb. Ver. VI. 96. — L. nemorum Cserni! Gyulaf. 25]. — Berkekben, ligetekben, gyü- mólesósókben, árnyas nedves réteken és erdókben az egész terület me- zei táján közönséges. 1582. L. nemorum L. spec. (ed. 1753) 148. — [L. nemorum Baumg.*! En. I. 142. — Ephemerum nemorosum Schur En. 549]. — Bükkös erdőkben, s innen a fenyvesekig. — Muntyele-mare fenyvesei- ben |Freyn Kózlem. XIII. 106], Arpás havasai, Rodna havasai [? Schur En. 549], Brassó, Besztercze [| Baumg. 1l. c.]. 415. Anagallis L. gen. n. 206. 1583. A. arvensis L. spec. (ed. 1753) 148. — [A. phoenicea Scop. Carn. I. 139 ; Baumg.* En. I. 143. — A. carnea Schrank Bayer. FI. I. 461]. — Szántókon, megmunkált talajon, az egész területen kózón- séges. 1584. A. coerulea Schreb. Spicil. Lips. (1771) 5. — A. ccerulea Baumg.* En. I. 145. — A Monelli Auct. an etiam L.]. — Szántókon, megmunkált talajon az egész terület mezei táján. 414. Cetunculus L. gen. n. 145. 1585. C. minimus L. spec. (ed. 1753) 116. [C. minimus Baumg.* En. I. 92]. — Hegyvidékek erdeinek füves ütszélein, kaszálóin és me- zókón a mezei és hegyi tájon. — Nagy-Sebes felett a Dragánvólgye mentén [!], Kolozsvárt a Bükkón |Simk. MNL. II. 152], Gyulafehervár (Cserni Gyulaf. 25], Alsó-Vidrától a Plaju-Biheriig bőven és Szkeri- sora hegyein a Biharhegységben, Padság hegyein, Zám, Váralja és Kovrágy közt, Petrozsény |!], Nuksorai patak a Retyezáthegység alján [Simk. Kózlem. XV. 593], Kórósbánya (Kern. OBZ. XXV. 13], Ker- ezesora [Schur En. 128. 159], Arpásfalu és üveghutája közt [!Schur En. 550], Telek |Baumg. l. c.j. Szt-Keresztbánya [Darth ap. Fuss VSV. XXII. 50]. DS ANDROSACE, — PRIMULA. 415. Androsace L. gen. n. 196. 1586. A. arachnoidea Schott Analect. (1854) 17. — [A. villosa Baumg.* En. I. 133 et Auct. Trans., non L. spec. ed. I. 142: stirps nam nostra pedunculis involucro evidenter longioribus statim ab A. villosa L. dignoscitur. — A. articulata Schur! En. 551]. — Mészkő havasok sziklás gerinezein. — Jogorván kóve a hetyezáthegységben (Csató Erd. Muz. IV. 84]. Királykó [! Kotschy ZBG. III. 65; VSV. VIII. 171], Szombatfalva havasaj, Buesees!, Kóhavas [Baumg. I. e.], Öcsém [Sehur ÖBZ. VIII. 227, Nagy- -Hagymás [Janka OBZ. 18]. 1587. A. Chamaejasme. Host. Syn. (1797) 95. — [A. Chamz- jasme Baumg.* En. I. 133). — Havasok sziklás gerinezein. — Vurtop, Bucsecs !, Öcsém [Schur En. 550], Királykó (Fuss Trans. 533], Rodna havasai [? Baumg. l. c.; Nagy ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 861]. 1585. A. obtusifolia All. Fl. Ped. I. (1785) 90 t. 46. f. 1. — [A. obtusifolia Baumg.* En. I. 133]. — Havasok sziklás gerinezein. — Vurfu-Moasi, Szurul, Buesecs, Kóhavas [Baumg. 1. e.|, Ünókó [? Nagy ap. Andrae Bot. Zeit. XIII. 861], — [Hunyad, Arpás és Fogaras hava- sairól Schur En. 551, csak találomra közli, de ott soha sem látta |. 1589. A. lactea L. spec. (ed. 1753) 142. — (A. lactea Baumg.* En. I. 133. — A. longiseta Schur Sertum n. 2313]. — Havasok sziklás törmelékes gerinezein. — Szurul [Fuss Trans. 533]. Dárezaság havasai [Baumg. 1. e.], így Kirlykó ij! Andre Bot. Zeit. XIII. 861], Duesees |! Kotschy ZBG. ILL, 137], Keresztényhegység |!], Kóhavas! [Fuss Trans. 533]. Kerezesora-Árpás és Fogaras mes Öcsém, Rodna havasai [? Schur En. 551], Szolnok havasai [Baumg. 1. c.], Teszla, Csukás |!]. 1590. A. elongata L. spec. (ed. 1763) 1668. — (A. elongata Baumg.* En. I. 132. — A. maxima Landoz! I. 13. — non L.]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz 1. c.], Kolos, Torda [Baumg. l. c.], Záh ([Eresei Tord. 108], Szászváros ox ! ap. Fuss VSV. XIV. 201]. A septemtrionalis L. spec. 142; Baumg." En. I. 132. — Ujab- ban ie sem lelte Erdélyben, és a Baumgarten nóvénye is tévedésen alapul. — [Sponte in Transsilvania non nascitur]. t A. maxima L. spec. (ed. 1753) 141. — Déva, Szászsebes [Baumg.* En. I. 132], Brassó [? Schur En. 551]. 416. Primula L. gen. n. 197. 1591. P. farinosa L. spec. (ed. 1753) 143. — (P. farinosa Daumg.! En. I. 135]. — Magasabb hegyvidékek nyirkos rétein. — Resinár |? Schur En. 552], Szurul [Baumg. l. c.], Honigberg [ Rómer exs. !]. 1599. P. longiflora All. Fl. Ped. I. (1785) 92. t. 39. — [P. longi- flora Baume.* En. I. 135]. — Havasok sziklás füves helyein. — Arpás havasai [! Schur VSV. III. 89], Kerezesora havasai [Schur En. 552], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 170]. Királykó [! Kotschy ZBG. III. PRIMULA, 459 64], Bucesees, Keresztényhegység [!], Predeal [Fuss Trans. 534], Ocsém [Sehur En. 552], Korongyis |Daumg. l. c.], Gergeleu | Herbich Duc. p. V.), Mihajasa, Obersia-Rebri [Pore. En. 48]. 1593. P. acaulis L. spec. (ed. 1753) 143 pro var. — (P. acaulis Baumg.* En. I. 134. — P. vulgaris Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 70. — P. grandiflora Lam. Fl. Franc. II. (1778) 248. — P. aurieula Téglás Tudósítv. I. 16; Staub Phznol. II. 21]. — Hegyvidékek erdeiben a mezei és hegyi tájon Nyugat-Erdélyben bőven. — Csuesa |!Freyn Kózlem. XIII. 106], Kórósbánya |Kern. OBZ. XXV. 14], Zalathma, Bzékelykó, Szászváros [Fuss Trans. 534], Valye-Doszuluj Zalatna és Abrudbánya közt, Boicza az Erczhegységben, Zámtól Déváig az egész Marosmelléki hegységen, Nagyág hegyei [!], Maros-Némethi, Déva (!Baumg. 1. e.], Vaskapu Zajkány felett (Csató Erd. Muz. IV. 84], Brassó [Schur En. 552], Besztercze [Herzog Distr. 39], Gáncs, Deés (Czetz Erd. Muz. VI. 19]: ri t P. digenea (acaulis »« elatior) Kern. Ost. bot. Zeit. XXV. (1875) 19. — (?P. acaulis a) caulescens, seu P. pseudo-aeaulis Schur Em. 552]. — Czenkhegy Brassónál |Schur l. c.]. 1594. P. Carpatica Grisb. Iter (1852) 89. — |P. elatior Jacq. Misc. I. (1778) 158 ex icone! citato ; Baumg.*^ En. I. 134 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 143 pro var. — P. subarctiea Schur Sertum (1853) n. 2321 solum nomen; Schur Ost. bot. Zeit. XI. 359 deseript. — P. montana Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 295 solum no- men; Schur En. 553. — P. alpestris Schur Verh. sieb. Ver. III. 59 solum nomen. — P. erenata Salzer Reiseb. 323, — non Lam. — P. intrieata Janka Linn. XXX. 590, — non Gr. et Godr. — P. Pallasi Nym. Syll. 137 quoad stirpem transsilvanicam. — P. elatior $) trans- silvaniea Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 46]. — Hegyvidékek erdeiben és sziklás füves helyein a hegyi és havasalji tájon. — Kolozsvárt a Bükkón |!Andre bot. Zeit. XIII. 361], Székelykó |!, Abrudbánya [Fuss Trans. 534], Verespatak, Vidra hegyein s innen a Csepilor vól- gyig, Kalinyeásza |!], Retyezát hegység [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Pa- reng hegység [Fuss Trans. 534], az egész Fogarasi hegylánczolaton [Fuss Trans. 534; Sehur VSV. II. 170, IIT. 89], Királykó |! Andrae l.c.]. Buesees, Kereszténvhegység [! Fuss Trans. 534], Büdös [Schur VSV. X. 199], Szt-Annató [(Sehur OBZ. VIII. 293], Brassó hegyei [|Schur En. 553, Segesvár [Baumg. 1. c.]. Korongyis [Reckert VSV. VI. 18] s egyáltalán Rodna havasai [Porc. En. 48], Kóhavas, Csukás, Teszla [!]. 1595. P. officinalis L. spec. (ed. 1753) 142 pro var. — [P. offici- nalis Baumg.* En. I. 134. — P. veris L. spec. 142 var. «) Landoz I. 13 et Auct. Trans. — P. macrocalyx Schur En. 554 et Auct. Trans. — non Bunge. — P. inflata Auct. Trans, — non Lehm. — P. elatior Téglás! Tudósítv. I. 17, — nec aliorum. — P. Pannonica A. Kern.! Sched. IV. 46]. — Hegyvidékek kaszálóin, gyümoólesóseiben, cserjés helyein az egész terület mezei táján. 1596. P. suaveolens Bert. in Desv. Journ. Bot. IV. (1813) 76. — [P. suaveolens Janka" Linn, XXX. 590. — P. Columne Ten. Syll. 460 PRIMULA. — HOTTONIA. — CORTUSA. (1831), — non Ten. Fl. Neap. I. (1811) 54, tab. 13. — P. Columns Auct. Trans.].— Magasabb mészkóhegyek sziklás füves helyein a ha- vasali tájig. — Torda hasadéka [! Janka l. c., Padság hegyei és a Lunkai bérez Padságnál, Székelykó és Tilalmas 'Toroczkónál, Kees- kekó [!], Csáklyaikó |! Barth VSV. XIX. 144], Igenpataka |Csató exs. 1], Piatra-Struczu Vidránál |! Kern. ÖBZ. XXV. 14], Ordenkusa hegy és völgye Szkerisóránál, Vulkánhegy Abrudbányánál, Boicza az Érczhegy- ségben |!], Árpás havasa, Királvkó, Bucsecs, Kóhavas, Öcsém [Schur En. 551], Czenkhegy Brassónál ! [Winkler OBZ. XVI. 47], Bolnok- hegy, Donghavas, 'Teszla, Csukás |!]. 1597. P. oblongifolia (longiflora »« suaveolens) Schur ! En. (1866) 595. — Mészkóhavasok sziklás havasalj tájain. — Királykó [Schur ! EGYE t P. Auricula L. spec. (ed. 1753) 143. —Gaure de Lotri a Fogarasi hegység Romániai oldalán, Pietroszul Beszterezei havas, Nyegrulilassa Rodnai havas [? Baumg.* En. I. 135], Borszék [? Schur VSV. X. 153]. 1598. P. Clusiana Tausch in Flora IV. (1821) I. 364. — [P. inte- grifolia Jacq. ; Baumg.! En. I. 136, — non L. — P. spectabilis Schur Sertum n. 2324, non Tratt.]J. — Havasok sziklás törmelékes lejtőin. — Dregus és Alsó-Vist havasain [Baumg.!]l. c.], Királykó |Sigerus ap. Fuss Trans. 536], Bucsecs [Schur En. 555]. 1599. P. minima L. spec. (ed. 1753) 143. — [|P. minima Baumg.* En. I. 135. — P. Sauteri Schultz ; Sehur Verh. sieb. Ver. I. 101. — P. truncata Lemh.; Schur Verh. sieb. Ver. I. 101]. — Havasok köves gyepes helyein, s Kárpátjaimknak már Grisb. Iter n. 144 szerint jel- lemzó növénye. — Hhetyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Pá- reng havasok |!Fuss Trans. 536], Frumósza [Grisb. Iter n. 144], Be- sinon [Fro. VSV. VI. 191], Lotriora völgy [Fuss Trans. 536], az egész Fogarasi hegylánezolat havasain |! Baumg. l. c. ; Fuss Trans. 536], Ki- rÁlykó |! Schur En. 555], Buesees, Kóhavas, Rodna havasai |! Baumg. Tess 417. Hottonia L. gen. n. 203. 1600. H. palustris L. spec. (ed. 1753) 145. — [H. palustris Baumg." En. I. 140]. — Moesarakban, álló vizekben a mezei tájon. — Szászváros, Segesvár, Kóhalom [Baumg. 1. c.], Nagyszeben, Szászrégen [Fuss Trans. 537]. 418. Cortusa L. gen. n, 198. 1601. C. Matthioli L. spec. (ed. 1753) 144. — (C. Matthioli Daumg.* En. I. 136 pr. p. — C. Matthioli b) villoso-hirsuta et d) grandissima Schur En. 556]. — Dél-Erdély havasainak szakadékos hegyoldalain s gerinczem csupán ez terem ; míg a Diharhegységben csupán a C. pubens Schott található. — Budislaw, deos eun Csorte, Domna és Bulla völgye [Fuss VSV. VIII. 171], "Avrisel [Fuss Trans. 537], Vurfu-Foti, Szurul [Baumg. l. c.], Stiavu- Verosz [Fro. VSV. CORTUSA. — SOLDANELLA. — CYCLAMEN. 461 VBE5128], Árpás havasai [|!Sehur VSV. III. 89], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 170], Vist havasai [Fuss Trans. 537], Királykó |! Ko- tschy ZBG. III. 65], Bucsecs, Kóhavas [! Baumg. l. s Keresztény- havas [!Sehur En. 556], Öcsém [? Fro. Arch. III. 156], Uj- -Rodna [Pore. MNL. IX. (1885) 131], Teszla, Csukás [!]. 1601/5. C. pubens Schott! Analect (1854) 17. — [C. Matthioli Daumg.* En. I. 136 pro p. — C. Matthiohn c) glabrescens Schur En. 556]. — Havasvidékek szakadékos hegyein a hegyi és havasalji tájon. — Dombu hegy Zalathnánál |? Baumg. l. c.], Detunata [Fuss Trans. 537], Ordenkusa völgye és Girda völgye Szkerisoránál a Biharhegysée- ben [!], Lupsai havasok |[Eresei Tord. 112], Rodna havasai [Baumg. l. e. ; Porc. En. 48]. 419. Soldanella L. gen. n. 199. 1602. S. montana Willd. En. Berol. I. (1809) 192. — [S. mon- tana Baumg." En. I. 137]. — Gyepes sziklás helyeken a havasalji és havasi tájon. — La-Zsok nyereg alatt a BDiharhavasokon [Kern. OBZ. XXV. 18], Retvezáthegység [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Munesel elóhavasai, Présbe [Fuss Trans. 537]. Gótzenberg, Szurul |! Baumg. 1. c.], Plaju-Czeri, Burkáes, Avrisel, Kerczesora elóhavasai, Domna- völgye, Bulla, Butyán [Fuss Trans. 537], Mirie (Fro. VSV. VII. 125], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 89], Uj-Sinka havasai [Baumg. Il. e.]. Királykó, Bucsecs [Andrae Dot. Zeit. XIII. 863], Kóhavas [!|, a Bodzai vesztegzár felett |Gutenbrunner VSV. XVI. 18], Szalárd völgye [Nagy ap. Ercsei Tord. 70], Fancsal tető Górgénynél [Walz MNL. III. 70], Korongyis | Reckert VSV. VI. 18]. 1603. S. Hungarica Simk. Dignoscitur a S. montama, pedicellis glandulis stipitatis rigidulis seabriusculis; item a S. alpina floribus semissim fere minoribus. — (S. alpina* J. Kl. Sieb. Quartalschrift III. 104. — 8. Clusii Baumg. En. I. 137]. — Osszes havasaink nedves köves gyepmezóin |! Baumg. l. c.]. 1604. S. pusilla Daumg.* En. I. (1816) 138. — Havasok kóvecses hófekvó lejtőin és medenczéiben. — Hallerhavasok |Ercsei Tord. 70], Retyezát havasok [! Csató Erd. Muz. IV. 84], Frumósza [Fro. VSV. VI. 195], Dialu-Stirpu [Fuss Alt. Arch. II. 355], az egész Fogarasi hegy- lánezolat havasain bőven |! Baumg.l. c.; Fuss Trans. 533], Bucsecs, Piroska |! Baumg. l. c.], Unőkő |? Andre Bot. Zeit. XIII. 863], Laalató [? Salzer Reiseb. 319], Arszul |? Baumg. Il. c.]. 490. Cyclamen L. gen. n. 201. 1605. C. Europaeum L. spec. (ed. 1753) 145. — (C. europseum Baumg.* En. I. 138. — C. coum Sehur Sertum n. 2332 ; Schur En. 2091, — non Mill.J. — Hegyvidékek árnyas erdeiben. — Torda város- erdeje [? Eresei Tord. 161], Lázárfalva, Ojtozszorosa [Baumg. l. c.]. 462 GLAUX. — GLOBULARIA. — ARMERIA. — STATICE. 491. Glaux L. gen. n. 291. 1606. G. maritima L. spec. (ed. 1753) 207. — [G. maritima baumg.* En. I. 188, — sed in herbario ejus specimina desunt.]. — Nedves szikes talajon. — Homoród-Szt-Pál, Szt-Péter és Szt-Márton [Baumg. 1. c.]. t Samolus Valerandi L. spec. (ed. 1753) 171. — Marosujvár [? Lerchenf. ap. Schur En. 557]. LXVIII. Giobulariaceae DC. Fl. Frane. III. 497. 429. Globularia L. gen. n. 112. 1607. G. Willkommii Nym. Syll. (1854) 140. — [G. vulgaris et G. cordifolia Schur* Sertum n. 2334—5, et Auct. Trans. — G. rotundifo- lia Barth! Arch. XV. 115, — non L.]. — Napos kóves dombok pá- zsitos helyein a mezei tájon. — Magyar-Bagó [Csató! ÖBZ. XXVL 280], Mamuthegy Gyulafehérvárnál [Cserni Gyulaf. 23], Retyezát, orassó [? ? Schur En. 557]. LXIX. Plumbaginaceae Nent. Tabl. II. 276. 253. Armeria Willd. En. Ber. I. (1809) 333. E. 1608. A. alpina Willd. En. Berol. I. (1809) 333, var.) pumila Fuss! Verh. sieb. Ver. XIV. (1863) p. 201. — [A. alpina Baumg.* En. I. 269]. — A Buesecs hegytómegének összes kóvecses csúcsain és cermcezein bőven |! Daumg. Il. c.]; egyebütt sehonnan sem ósmeretes a Kárpátokból. t A. vulgaris Willd. l. c. — [A. vulgaris Baumg.* En. I. 268. — A. purpurea Koch. Bot. Zeit. VI. 2. p. 710]. Brassó [Andrae Bot. Zeit. XIII. 897], Prazsmár [Schur OBZ. VIII. 281], Lázárfalva, Tusnád [Daumg. 1. c.]. Borszék [Salzer VSV. VII. 53]. — Mind e helyeken bi- zonnyal esak tenyésztve és elvadulva. — [Apud nos certe non spon- tanea |. 424. Statice L. gen. n. 388. 1609. S. Gmelini Willd. spec. I. (1797) 1524. — [S. speciosa Benkő" Trans. 124. — 8. Limonium Baumg. En. I. 269 et Auct. Trans. — 5. seoparia Pallas ap. Willd. spec. l. c. — 5. pseudolimonium Schur Sertum n. 2338. — Goniolinum speciosum Janka Ost. bot. Zeit. VI. 202, — non Boiss.). — Vakszikes mezőkön, nedves sós helyek kó- STATICE. — PLANTAGO. 463 zelében a mezei tájon. — Kolozsvár |!Landoz I. 13], Szamosfalva ('Sehur VSV. X. 112], Apahida, Kara, Boós, Dotoromvólgy, Virágos- völgy [Freyn Kózlem. XIII. 85], Kolos, Deésakna. Torda, Vizakna [Baumg. l. c.], Marosujvár |Schur En. 559], Dobra és Déva közt, Szász- város, Gyulafehérvár és Szerdahely közt [? Schur En. 555], Szászsebes és Szerdahely közt [Sehur VSV. X. 60], Koneza [Csató ! Székács 269], Nyárádtó [Fuss Trans. 540], Tür (Barth VSV. XVIII. 97], Homoród- Szt-Pál, Homoród-Szt-Péter és Szt-Márton |Daumg. l. c.), Vécs, Alsó- idees, Górgényvólgy [Eresei Tord. 94]. 1610. S. Tatarica L. spec. (ed. 1753) 275. — (S. tatariea Gyar- mathi* ap. Baumg. En. I. 269. — Goniolimon serbicum Janka in Nym. Consp. 613, — vix Vis. et Panc.]. — Szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvárt a Melegvólgvben |! Landoz I. 13], Torda |! Schur VSV. X. 79], Záh szénamezói |!], Tohát (Gyarmathi l. c.], Szt-Gothard, Pu- jon [Janka Közlem. XII. 176], Gyulafehérvár, Vizakna [Fuss Alt. Arch. II. 362], Vereshegy Szászsebesnél |! Schur VSV. X. 62], Szerda- hely [Fuss! Trans. 540]. LXX. Plantaginaceae Nent. tabl. II. 269. 495. Plantago L. gen. n. 142. 1611. P. tenuiflora W. et. K. Icones tab. 39 (1800). — Szikes po- csolyás mezőkön s legelőkön. — Hargitta |Nagy* ap. Andrae Bot. Zeit. XIII. 899], Mezőség |? Janka ap. Sehur En. 562]. 1612. P. major L. spec. (ed. 1753) 119. — |P. bulbosa et P. aqua- tica Benkő" Trans. 116, 124. — P. major Baumg. En. I. 88. — P. arc- tiea Schur! Ost. bot. Zeit. X. 249 solum nomen ; Schur En. 560. — P. limosa Feicht ! Kózlem. IX. 91. — P. paludosa Barth Ost. bot. Zeit. XXII. 270]. — Utak szélén, szántókon legelőkön a mezei tájtól a ha- vasalj tájig az egész területen közönséges. 1613. P. Cornuti Gouan Ill. (1773) 6. — (P. Tabernemontani Baumg.*! En. I. (1816) 89. — P. asiatica Schur Ost. bot. Zeit. X. 248].— P. Cornuti Jacq. Misc. II. (1731) 351; Ic. Rar. I. tab. 27, nec prioritate gaudet, nec a P. Coronopo L. spec.(1753)115 diversa]. — Szikes nedves lapályokon. — Kolozsvár |!Landoz I. 15], Kolos, Szamosujvár [Janka Linn. XXX. 598]. Szamosfalva, Boós, Virágosvólgv, Berkenyes, |! Freyn Kózlem. XIII. 85], Torda [! Baumg.l. c.], Tür [Barth! VSV. XVIII. 98], Koneza |Csató ! Székács 269], Vizakna |Schur En. 560]. 1614. P. Schwarzenbergiana Schur* Verh. sieb. Ver. VI. (1855 3. — [P. sibirica Janka Ost. bot. Zeit. X. 185 ex Auct. Trans., — non Poir. Enc. Suppl. IV. (1816) 433, eujus stirps et icone «Gmel. Sibir. IV. tab. 57»! alam sistit speciem). — Vakszikes és sósszikes laposo- kon. — Torda [! Schur I. c.], Kolozsvár (! Brassai ap. Janka ÖBZ. VI. 195], Deésakna, Szamosujvár"és Deés közt [Janka OBZ. VI. 194]. 1615. P. gentianoides Smith in Rees Cycl. V. 27 ; Sibth et Sm. SIMONKAI : Erdély flórája. 35 A64 PLANTAGO. Fl. Gr. I. (1806) 101. — [P. uliginosa Baumg.* En. I. (1816) 89. — P. brutia Janka Linn. XXX. 598, — non Ten.]. — Havasok legelóin s patakai. mentén. — Retyezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 84], Pá- reng havasok |!], Cibinjézer [Grisb. Iter n. 277], Stirpu (Fuss Alt. Arch. II. 353], BUDHON. Galbima |Fuss Trans. 542], az egész Fogarasi hegy- lánezolaton [(!Baumg. 1. c.]; Sehur VSV. II. 170; III. 89], Bucsecs [! Fro. VSV. VE 2001, Unókó [? Schur VSV. X. 140], Gemenea [? Baumg. 1. c.]. 1616. P. maxima Juss. Hort. Paris.in Jacq. Collect. I. (1786) 82. — (P. eueullata Lam. ; Sehur* Sertum n. 2341]. — Mocsaras réteken. — Kisesür [Schur! ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 899]. 1617. P. media L. spec. (ed. Lo 113. — [P. media Baumg.* En. I. 89. — P. plicata Schott Analect. 4. — P. transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. X. 949 solum nomen ; Bohur En. 562. — P. oblongifo- lia Schur Ost. bot. Zeit. X. 949. — P. gentianoides Reissenb. Verh. sieb. Ver. XXVIII. 154]. — Mezókón. utak mentén, gyümölcsösekben az egész területen kózónséges a havasalji tájig. 1618. P. lanceolata L. spec. (ed. 1753) 113. — [P. lanceolata Baumg.* En. I. 89. — P. elata Schur! Sertum n. 2347 ; Schur En. 563. — P. crassipes Borb. Ost. bot. Zeit. XXVIII. (1878) 392]. — Mezókón, legelőkön, kaszálókon, utak mentén az egész terület mezei táján közönséges. var.) P. eriophora Hoffmg. et Link. Fl. Port. I. (1809) 423. — [P. Hungarica W. et K. Icones tab. 903 (1819), — Schur* Óst. bot. Zeit. X. 249. — P. montana Landoz II. 36]. — Napos szikár dombo- kon, fóvenyes helyeken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Tekintódombon s a Malomvólgyben. [! Landoz 1. c.], Torda [Schur OBZ. X. 249], Záh, Székelykó, Déva [!], Kolos, Marosujvár, Mundra, Vizakna, Nagycesür, Szelindek, Szt-Erzsébet, Kerezesora üveghutája, Királykó |Schur En. 564]. 1618/5. P. altissima L. spec. (ed. 1762) 164, — non Jacq. — [P. altissima Sehur* Sertum n. 2346]. — Arkoknál nedves kaszálókon a mezei tájon gyéren. — Hosszüaszó [Barth exs.!], Nagyszeben [Schur En. 563]. 1619. P. argentea Chaix in Vill. Dauph. I. (1786) 376. — [P. se- ricea W. et K. Ieones tab. 151 (1803); Baumg.* En. I. 90]. — Agya- gos vagy kóves szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár (bőven !, ! Andre Bot. Zeit. XIII. 899], Kolos [Schur En. 564], Apahida, Korpad, Boós, Botoromvolgy, Virágosvólgy, Torda [! Freyn Kózlem. XIII. 85], Gerend [!], Vereshegy Szászsebesnél [Schur VSV. X. 62], Kozo- lyahegy Baumg. l. c.], Reussen, Rothberg, Brassó, Ideespataka [Fuss Trans. 543]. 1620. P. montana Lam. Ill. I. (1791) 341. — [P. alpina Baumg.* En. I. 91. — non L.| — Havasok köves legelóin. — hetyezát havasok (! Sehur En. 564; Simk. Kózlem. XV. 594], Pietroszul beszterezei ha- vas, Korongyis és Gemenea rodnai havasok [Baumg. l. c.]. 1620/b. P. saxatilis MB. Taur. Cauc. I. (1803) 109. — P. mon- tana Kotsehy! ap. Reichb. Icones XVIL. (1855) 58. — P. fuscescens PLANTAGO. — AMARANTUS. 465 Janka Ost. bot. Zeit. X. 185, — non Jord. — P. montana et P. alpina Schur En. 564, quoad stirpem ex alpibus Barcensibus|. — Délkeleti havasaink fövenyes szikár gerinezein. — Bucsecs |! Kotschy I. c], Ki- rálykó |Schur En. 564]. 1621. P. recurvata L. Mant. 198 (1771). — [P. Wulfeni Baumg.* En. I. 90; Schur En. 564 — non Willd. En. Berol. I. 161]. — P. cari- nata Schrad. Cat. Sem. H. Gótt. — P. subulata et P. serpentina Schur Sertum 62, — nec aliorum|. — A Sztrigy völgyének szikár kóvecses dombjain elég bőven. — Csopeja és Kóalja-Ohába [!], Ohába-Ponor és Petrosz |! Baumg. 1. c.]. i 1622. P. maritima L. spec. (ed. 1753) 114. — ([P. maritima Baumg.* En. I.90. — P. Wulfeni Willd. En. Berol. I. 161]. — Szikes réteken a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 13], Szamosfalva [!Sehur VSV. X. 112 — Szamosujvár: Schur En. 565]. Puszta-Szt- Miklós [Freyn Kózlem. XIII. 85], Apahida |Haynald herb. !], Kolos, Torda [Baumg. 1. c.], Tür [Barth VSV. XVIII. 98], Koneza [Csató Szé- káes 269]. Vizakna és Nagyszeben közt [Schur En. 565], Reussen [Fuss! VSV. XX. 167], Persány, Nyáradtoó, Udvarhely [Fuss Trans. 544], Homoród-Szt-Pál, Szt-Péter és Szt-Márton, Parajd, Sósmezó a Büdös alatt (| Baumg. l. c.], Górgényvólgy (Ercesei Tord. 162]. 1623. P. arenaria W. et K. Icones tab. 51 (1801). — [P. Psyl- lium ; P. arenaria, et P. pumila Baumg.* ! En. I. 91 et Auct. Trans.]. — Homokos mezőkön és szántókon. — Kolos, Torda, Szt-Iván [Baumg. 1. c.], Asszonyfalva [Barth ! VSV. XVIII. 98], Vestény, Talmács [Fuss Trans. 545], Nagyszeben, Szt-Erzsébet [? Schur En. 565]. 4 P. Cynops L. spec. (ed. 1753) 116. in Transsilvania non nasci- tur. — Erdélyben, noha Schur En. 565 lapján Marosportóról van je- lezve, nem honos. c) Apetalae Endl. LXXI. Atriplicaceae Juss. 496. Amarantus L. gen. n. 1060. 1624. A. retroflexus L. spec. (ed. 1753) 991. — (A. viridis Baumg.* En. I. 267 et Auet. Trans., — non L. — A. silvestris Landoz I. 13 et Auct. Trans. — non Desf.]. — Szántókon, szőlők közt, kertekben utak mentén az egész területen kózónséges. 1625. A. commutatus A. Kern. Ost. bot. Zeit. XXV. (1875) 194. — [A. Blitum Baumg.* En. I. 267 et Auct. Trans., — non L. — Albersia prostrata Fuss Trans. 547, — non Amarantus prostratus Balb.]. — Par- lagokon, munkált talajon, házak körül az egész terület mezei táján közönséges. t A. oleraceus L. spec. (1763) 1403, colitur ad usum culinarem e. g. ad paeum Gyertyános comitatus Albe; et ad Vidra. — A Románok tenyésztik és lepénybe sütik pl. Gyertyánoson és Vidrán. 383* 466 POLYCNEMUM. — SUAEDA. — SALSOLA. — PETROSIMONIA. t A. paniculatus L. spec. 1406; A. caudatus L. spec. 990 ; A. hypochondriacus L. spec. 991. — coluntur. Kerteink disznóvényei. 497. Polycnemum L. gen. n. 53. 1626. P. arvense L. spec. (ed. 1753) 35. — |P. arvense Daumg.* En. I. 59. — P. majus et P. verrucosum Schur En. 567 ; Ost. bot. Zeit. XIX. 147, 148 et Auct. Trans.]. — Szikár füves dombokon, mezőkön és szántók szélein a mezei tájon. — Torda [Freyn Kózlem. XIII. 83], Balázsfalva Barth VSV. XVIII. 98], Zám, Kozolya hegy [!], Déva, Tal- mács, Boicza [Bchur OBZ. XIX. 147, 148], Koncza |Csató Székács 970], Vizakna (Fuss! Trans. 550], Bráza Fogaras, Lázárfalva, Tusnád [Baumg. 1. e.], Torja [Schur En. 567]. 428, Suaeda Forsk. Fl. Aegypt. Arab. 69. 1627. S. salinaria Schur Sertum (1853) 62 ; En. 568. — |Cheno- podium maritimum PBaumg.* ! En. I. 202 et Auct. Trans., -— non L. — Schoberia salsa Schur Sertum n. 2367, seu Suszda salsa Janka Linn. "XXX. 599, et Auct. Trans, — non Chenopodium salsum L. spec. (1753) 211. — Suszda maritima var. angustifolia Andre Bot. Zeit. XII. 899]. — Szikes tavaknál s vizereknél. Kolozsvárt a Szamosfalvi határon |!Landoz I. 13], Kolos, Torda, Deésakna |! Daumg. 1. c.]. Sza- mosujvár [Janka l. e.]. Apahida, Puszta Szt-Miklás, Kara, Doós, Boto- rom- és Viráeosvóley |Freyn Kózlem. XIII. 83], Záh|!], Marosujvár [Schur En. 568], Szerdahely, Fuss Trans. 548], Vizakna |! Daumg. Il. c.], Drassó |Csató Székács 269], Felsó-Bajom [Salzer Reiseb. 386]. 21 499. Salsola L. gen. n. 311. 1628. S. Kali L. spec. (ed. 1753) 222. — !S. Kali Baumg.* En. I. 203. — S. Tragus, et S. Soda Schur Sertum n. 2371, 2572; Schur En. 568, — nec aliorum|. — Homokos szántókon és szikes helyeken a me- zei tájon. — Torda |Eresei Tord. 135], Kolos | Bbaumg. Il. e.], Asszony- falva, Csiesóholdvilág, Monora, Dalázsfalva, Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 98], Nagyselyk, Nagyestütr, Szelindek, Nagyszeben [Fuss Trans. 548], Mundra |Schur En. 568]. 430. Petrosimonia Bge. Anab. 52. 1629. P. triandra Pall. It. I. (1771) app. 483 tab. D. fig. 2; tab. E. fig. 1. sub Polycnemo. — (Salsola lanata Daumg.* En. I. 203 et Auet. Trans., — non Pall. — Salicornia lanata Wolff ap. Fuss C. VSV. II. 175. — Halimocnemis Volvox C. A. Meyer in Ledeb. Fl. Alt. I. (1829) SALICORNIA, — CORISPERMUM. — KOCHIA, 467 383. — Polycnemum Volvox Pall. Ill. 60. tab. 50 (1803) — Polycne- mum sibirieum Landoz I. 13; II. 36, — non Pall.]. — Nedves szikes tereken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Melegvolgyben |! Landoz 1. c.], Kolos, Torda [! Baumg. l. c.], Szék és Szamosujvár közt [Janka OBZ. VI. 363], Vées, Alsó-Idees, Górgényvólgy [Ercsei Tord. 133]. 431. Salicornia L. gen. n. 10. 1630. S. herbacea L. spec. (ed. 1753) 3 pro var. — (5. herbacea Baumg.* En. I. 5. — Salsola rosacea Téglás Tudósitv. I. 20]. — Ned- ves szikes tereken. — Kolozsvárt Szamosfalvánál (!Landoz I. 13], Apahida, Kara, Boós, Botoromvólgy és Virágosvolgy [|Freyn Kózlem. XIII. 83], Szamosujvár [Janka Linn. XXX. 599]. Deés (Czetz Erd. Muz. VI. 20], Kolos, Torda [Baumg. 1. c.], Maros-Ujvár |Schur En. 569], Déva [! Téglás Tudósitv. I. 20], Drassó [Csató Székács 269]. Tür (Barth VSV. XVIII. 98], Felső-Bajom [Salzer Reiseb. 386], Vizakna, Kóhalom, Homoród-Szt-Pál, Szt-Péter és Szt-Márton, Parajd [Baumg. 1.-e.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 549], Persány [Fuss l. c.], Vées, Magyaró, Alsó-Idees, Górgényvóleye [Ercsei Tord. 133], Rodna- Naszód vidéke | Porc. En. 49]. 432. Corispermum I. gen. n. 12. t €. Marschalii Stev. Mem. Moscou V. (1817) 336. — [C. hys- sopifolium Janka" Linn. XXX. 599 et Fuss Trans. 549, me ex ea so- lum causa consentiente, quod C. hyssopifolium L. spec. (1753) 4 in Hungaria non nascitur; stirps nam Hungarica pro C. hyssopifolio ab Auctoribus sumpta ad C. Marschallii pertinet. — C. canescens Auct. Trans.; Nym. Consp. 626 quoad stirpem transsilvanicam|. — Kertek keritéseinél Szt-Gothard mellett 1854-ben látta Janka (Janka Il. c.]. t C. nitidum Kit. — Zám, Szászváros |? Sehur En. 569]. 433. Kochia Roth in Schrad. Journ. (1800) 307. 1631. K. prostrata L. spec. (ed. 1753) 922 sub Salsola. —- [Salsola prostrata L. ; Daumg.* En. I. 202.]. — Szikes napos dombok lejtőin. — Kolozsvárt a Melegvólgyben [Janka Kózlem. XII. 176], Maros-Ludas (! Wolff MNL.I. 65], Deésakna, Torda, Vizakna [Baumg. l. c.], Veres- hegy Szászsebesnél |! Schur VSV. X. 69]. t 1632. K. arenaria Flora der Wetterau I. (1799) 356 sub Che- nopodio. — [Salsola arenaria W. K. ; Sigerus* ap. Baumg. Mant. 22]. — Homokos helyeken. — Zám, Dobra, Déva. Szászváros [? Sehur En. 570], Vizakna [Sigerus l. c.]. t K. Scoparia L. spec. (1753) 991 sub Chenopodio. — [Campho- rosma ovata Schur En. 570, — nec alior. — Susda cinerea Schur 468 - COHENOPODIUM, Sertum n. 2378, seu Echinoptilon sedoides Schur En. 570, — ne alio- rum|. — Colitur solum et hinc inde efferatur. — Konyha-kertekben s azok kórnyékén. t Beta vulgaris L.; B. Cicla L.; B. trigyna W. et K. ; Blitum capitatum L., et bl. virgatum L.; Spinacia inermis Mónch, et S. spi- nosa Mónch: coluntur solum. Kultivált nóvényeink. 34. Chenopodium L. gen. n. 309. TS 1633. Ch. hybridum L. spec. (ed. 1753) 219. — [Ch. hybridum Baumg." En. I. 200). — Parlagokon, kertek közt, szántókon egyálta- lán megmunkált talajon az egész területen kózónséges. 1634. Ch. urbicum L. spec. (ed. 1753) 918. — [Ch. urbieum Baumg." En. I. 199. — Ch. intermedium M. et K. — Ch. melanospermum Wallr. — Ch. rombifolium Mühlenb. ap. Willd. En. Berol. I. 288). — Városok és falvak parlagain, utak keritések mentén az egész területen. 1635. Ch. murale L. spec. (ed. 1753) 219. — (Ch. murale Baumg.* En. I. 199]. — Házak mellett, keritéseknél. — Kolozsvár |! Landoz I. 13], Nagyszeben [Fuss Trans. 551], Besztercze [Herzog PBistr. 40], Rodna-Naszód vidéke | Porc. En. 49]. 1636. Ch. album L. spec. (ed. 1753) 219. — [Ch. album et Ch. viride Baumg.* En. I. 199, 200. — Ch. viride L. spec. 1753) 219, ex diagnosi, non ex citationibus. — Ch. glomerulosum Reichb.; Schur En. 573]. — Parlagokon, kertek kózt, szántókon s mindenféle meg- munkált talajon az egész területen közönséges. 1637. Ch. opulifolium Schrad. in Koch et Ziz. Cat. Pl. Palat. (1814) 6. — Ch. viride L. spec. (1753) 219 ex parte, nempe ex cita- tione «Chenopodium sylvestre opuli folio Vaill. Paris. 36 t. 7. f. 1.» — Ch. opulifolium Landoz* I. 13. — Ch. fieifolium Schur! En. 573; Fuss! Trans. 551, et Auct. Trans., — non Sm.]. — Parlagokon, keri- tések mentén, s egyéb megmunkált talajon. — Kolozsvár |! Landoz l e., Déva[!], Giresau [Fuss! Trans. 551], Nagyszeben, Brassó [! Schur En. 573], Besztercze (Herzog Bistr. 40], Rodna-Naszód vidéke: [Pore. En. 49]. t Ch. ambrosioides L. spec. 219. — In plateis pagorum. Falvak ker- teiben és utezám helyenként, s ezért legfeljebb elvadultnak tekinthető nálunk ez Amerikából eredő növény. — Zalatna, Asszonyfalva [Sige- rus* ap. Baumg. Mant. 22], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 551], Freck | Andre Bot. Zeit. XIII. 899], Árpás, Besimbák, Szombat, Foga- ras [Fuss Trans. 551], Aranyos porondja Tordától Vajdaszegig |? Er- esei Tord. 95]. 1638. Ch. polispermum L. spec. (ed. 1753) 290. — [Ch. polysper- mum PBaumg.* En. I. 201. — Ch. aeutifolium Kit. ap. Sehult. Oestr. I. 458. — Ch. oleraceum Schur! En. 573. — Ch. polyspermo-Botrys Schur Sertum n. 2389]. — Konyhakertekben, szántókon az egész te- rületen. 1639. Ch. Vulvaria L. spec. (ed. 1753) 990. — (Ch. olidum Curt ; CHENOPODIUM, — ATRIPLEX. 469 Baumg.*.En.I. 901]. — Parlagokon, városok és falvak utczáin, kerí- tései mentén az egész területen közönséges. 1640. Ch. Botrys L. spec. (ed. 1753) 219. — (Ch. Botrys Baumg." En. I. 200. — Roubieva Botrys Fuss Trans. 552]. — Folyók, patakok, vizárkok csorvás helyein, parlagokon, szőlők közt. — Várfalva |! Freyn Közlem. XIII. 83] s innen Padságig az Aranyos és patakai mentén. Mindszent, Déva [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 552], Koneza [Csató Székács 270], Nagyszeben, Szombath [Fuss Alt. Arch. II. 359], Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 552], Medgyes, Asszony- falva, Dalázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 99], Segesvár, Osáhfalu [Fuss Trans. 552]. Besztereze [Herzog Distr. 40], (Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 17]. 1641. Ch. Bonus-Henricus L. spec. (ed. 1753) 218. — (Ch. Bonus- Henrieus Baumg.* En. I. 198. — Agathophyton Donus-Henricus Moqu. Tand. Ann, Soc. Nat. 2. ser. I. 291. — Orthospermum Bonus- Henrieus Schur. Sertum 2392; Schur En. 571, 8761. — Parlagokon, utak, házak mellett az egész terület hegyvidékein, így bőven a Dragán- völgyétől Nagyágig, s az egész Fogarasi sikságon [(!]. 1642. Ch. botryoides Smith Comp. Fl. Brit. (ed. 1816) 41. — [Ch. crassifolium Röm. et Sehult. Syst, VI. (1820) 262. — Ch. rubrum baumg.* En. I. 199 et Auct. Trans., — non L. — Orthospermum aeu- minatum Schur En. 571]. — Arteres szikes kiszikkadó helyeken a me- zei tájon. — Kolozsvár | Landoz II. 36], Kolos, Torda, Vizakna | Baumg. 1. e.], Nagyszeben. Bongárd, Brassó [Schur En. 571]. 1643. Ch. glaucum L. spec. (ed. 1753) 220. — (Ch. glaucum baumg.* En. I. 201]. — Falvak s városok mentén, parlagokon, szántó- kon az egész terület mezei táján. 1644. Ch. Wolffii Simk. Term. Füz. III. (1879) 164. — Torda mellett a posta rétjén és kertekben (Wolff* ap. Simk. 1. c.]. 435. Atriplex L. gen. n. 1153. 1645. A. nitens Schk. Handb. III. (1803) 541 tab. 348. — [A. ni- tens Baumg.* En. I. 205. — A. acuminata W. et K. Icones tab. 105 (1802? vel 1804?). — A. pseudonitens Schur En. 574]. — Nedves árkoknál, moecsaraknál, szőlők gyepűin parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 14], Torda [Schur VSV. X. 80], Harasztos, Keresed, Kocsárd, Déva[!| Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 25], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 553], Székáesvolgy |Csató Székács 270], Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 555]. Talmáes, Brassó [Schur En. 574], Szászivánfalva, Nagyselyk, Hosszü- aszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 99]. Medgyes [Salzer VSV. VIII. 9], Segesvár [Baumg. 1. c.], O-Rodna semel lecta : (Porc. En. 49]. t A. hortensis L. spec. (ed. 1753) 1053. — Colitur hine inde. Angol-paréj név alatt helyenként veteményezik. 1646. A. oblongifolia W. et K. Icones III. (1812) 278, tab. 221. — 470 ATRIPLEX. (A. tartarica Daumg,* En. I. 206 et Auct. Trans.,, — non L.]. — Par- lagokon, mezókón a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 14], Szé- kácsvolgy [Csató Székács 270], Szelindek, Nagyszeben [Fuss Trans. 254], Brassó [|Schur En. 575], Rodna-Naszód vidéke [Porc. En. 49]. 1647. A. patula L. spec. (ed. 1753) 1053. — (A. patula Baumg.* En. I. 204. — A. erecta Huds. Fl. Angl. ed. I. 376. — A. angustifolia 5m. Fl. Brit. III. 1092. — A. nemorensis et A. agrestis Schur En. 575. — A. limosa Schur En. 576. — A. subopposita Schur Sertum n. 9408, ex ipso in Ost. bot. Zeit. XI. 90. — Halimus portulacoides Schur Sertum n. 2404, seu H. pedunculatus Schur En. 578, — nec aliorjJ. — Parlagokon, szántók szélein, mezőkön az egész terület mezei táján közönséges. 1648. A. microsperma W. et K. ap. Willd. spec. IV. (1805) 964 ; W.et K. Icones III. (1812) tab. 250. — [A. hastata Baumg.* En. I. 204 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 1053; Linnaeus nam stirpem suam 1. c. «valvulis femineis magnis deltoidibus simuatis» de- finit. — A. mucronata Baumg. l. e. 205. — A. latifolia Wahlenb.? Fl. Suec. IL. (1833) 660. — A. triangularis Act. Trans., — non Willd. spec. IV. 963. — A. calotheca Auct. Trans., — non Fries. — A. lati- folia y) salina Koch Svn. ed. II. 702. — A. tranessilvaniea Schur Ser- tum n. 9412). — Szikes parlagokon, árkok, tócsák, tavak mentén a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 14], Szamosfalva [!]. Deésakna, Kolos, Torda [! Baumg. l. c.], Keresed |!), Marosujvár, Déva |! Sehur En, 577], Gyulafehérvár [(Cserni Gyulaf, 17], Koncza, Drassó |Csató Székács 554], Nagyszeben, Nagycesür, Giresau, Freck [Fuss Trans. 254], Reussen, Brassó [Schur En. 576], Vizakna, Segesvár, Maros- vásárhely |! Baumg. l. c.|, Medgyes. Baromlaka, Szászesanád, Tür, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 99], Parajd [Fro. Arch. 157], Rodna- Naszód vidéke [Pore. En. 49]. 1649. A. littoralis L. spec. (ed. 1753) 1054. — [A littoralis Baumg.* En. I. 206. — A. marina Schur! En. 576]. — Szikes helye- ken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Melegvólgyben [! Andre Bot. Zeit. XIII. 899], Szamosfalva [!Sehur VSV. X. 112], Deésakna. Kolos, Torda |! Baumg. I. c.]. Szamosujvár és Szék közt [Janka OBZ. VI. 363], Vizakna (Schur En. 576], Górgényvólgy |Eresei Tord. 101], Sófalva Beszterezénél [Fuss Trans. 555]. 1650. A. Tatarica L. spec. (ed. 1753) 1053. — [A. laciniata Baumg.* En. I. 205 et Auct. Trans.. — non L.]. — Városok és falvak parlagain, kerítéseknél, utak mentén, mocsaraknál, vizárkoknál az egész területen kózónséges. 1651. A. rosea L. spec. (ed. 1763) 1493. — [A. rosea. Daumg.* En. I. 204. — A. albieans Schur Sertum n. 2414]. — Hasonló helye- ken mint az előbbi, az egész területen, s hol bővebben hol gyérebben mint az. Bőven pl. Nagyenyeden és vidékén. t Phytolacca decandra Li. spec. (1762) 631. — Colitur hinc-inde. Helyenként veteményezik. RUMEX. &11 LXXII. Polygonaceae Juss. gen. 82. 436. Rumex L. gen. n. 451. 1652, R. maritimus L. spec. (ed. 1753) 335. — [R. maritimus Baumg.* En. I. 310]. — Allóvizeknél, tavaknál, szikes helyeken. — Záhitó [!], Kolos [Schur VSV. X. 112], Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 84], Torda [Schur En. 578], Haró, Déva [!], Vizakna [Fuss Trans. 556], Kiskapus, Asszonyfalva, Balázsfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVIII. 99], Homoród-Szt-Pál és Szt-Péter [Baumg. l. c.]. 1653. R. limosus Thuill. Par. (1799) 182. — |R. palustris Smith Fl. Britt. I. (1800) 394; Schur* Sertum n. 2417. — R. Steinii Herzog Distr. 40, — non Beck]. — Nedves mocsaras helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 36], Kolos (Schur VSV. X. 112], Tordahasa- déka, Nagyenyed, Vajasd [!], Gyulafehérvár és Kisfalud közt [Cserni Gyulaf. 17], Haró, Déva |!]|, Reussen (Fuss Bericht 24], Giresau | Fuss Trans. 556], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 578], Besztercze (Herzog Bistr. 40], Görgény rétei (Walz MNL. III. 70]. 1654. R. conglomeratus Murr. Prod. Stirp. Gott. (1770) 52. — (R. Nemolapathum Ehrh. Beitr. I. (1787) 181: Baumg.* En. I. 310]. — Nedves helyeken, állóvizeknél, árkok, folyók és patakok mentén az egész területen közönséges. 1655. R. inundatus (conglomeratus — lingulatus) Simk.* Term. Füz. X. (1886) 183. — R.e sectione «Lapathum Tournf.», radice perenni, caule herbaceo sulcato elato, valvis perizonii coriaceo membranaceis, omnibus callosis, margine integris aut subrepandis. Caulis ramosus in paniculam erectam longam angustam abit ; folia caulina a basi attenuata anguste ob- longolanceolata sunt, repanda subundulata acutiuseula ; verticillastra in- feriora sunt remotiuseula folio fulta, superiora approximata nuda: pedi- celli tenues infra medium articulati perigonio circiter duplo longiores ; perigonia fructifera sat parva coriaeeo-membranacea reticulata, val- vis anterioribus majoribus grossius calliferis, 3—4 mill.-met. longis, 2—9:5 mm, latis, duobus posticis plerumque minoribus, omnibus calliferis ovatis, apicem obtusam versus plus-minus protractis ; ache- nia trigona, stylis deflexis liberis coronata. — Habitat in valle Hát- szegiensi ad pagum Víáralja locis udis inundatis, ubi a. 1854 juli 27 in veni et collegi. Crescit in societate Fi. lingulati Schur et R. conglome- rati Murr. inter quos quasi medius. Habitu proximus KR. lingulati a quo verticillastris et perigoniis fructiferis duplo minoribus, valvis pro- portione angustioribus et apicein versus protractis, nec non omnibus calliferis, callo valva anterioris grosso, facile distinguitur, A. R. con- glomerato longis abest ramificatione non divarieato, valvis ovatis 1.ajoribus, et pedicellis tenuioribus perigonium suum longe superanti- bus. — A Sztrigy melléke árterein Váraljánál bőven (!)]. 1656. R. crispus L. spec. (ed. 1753) 335. — |R. erispus Baumg.* En. I. 309. — R. domestieus Sehur En. 580 et Auct. Trans. — non Hartm.] — Utak, árkok, szántók szélén az egész területen. 472 RUMEX. 1656/5. R. lingulatus Schur" En. (1866) 580. — Recedit a R. erispo L. typico valvis minoribus, angustioribus et unica solum calli- fera ; proximus igitur R. elongati Guss. vel AR. T'urcici Boiss, qus stir- pes mihi solum ex descriptione nota. — Arteres vagy nedves parlag helyeken. — Váralja Hátszegnél |!], Nagyszeben [Schur 1. c.). 1656/c. R. biformis Menyh. Kalocsa Nóv. (1877) 161. — [R. cri- spus var. dentatus Schur* En. (1866) 580, — non R. dentatus L., nec Murr., nec Campd. Vide DC. Prodr. XIV. a. 56]. — Folyók árterein s. állóvizeknél. — Gerendnél az Aranyos mentén, Déva mellett a Maros árterein [!], Nagyszeben |Schur Il. c.]. . 1657. R. stenophylloides (R. maritimo » biformis) Simk.* Term. Füz. I. (1877) 238. — Ártereken Rumex biformis, R. maritimus és R. limosus társaságában. Dévánál a Maros felé |!]. 1658. R. acutus L. spec. (ed. 1753) 32 IR. acutus [Baumg.* En. I. 310. — R. pratensis M. et Koch Deutsch. Flor. II. 609]. — Szántók s rétek szélem, árkoknál : 1 táj Y ' [! Lan- doz II. 36], Szamosfalva. Vajasd[!], Prazsmár [Schur VSV. X. 182], Szt-Annató [Schur OBZ. VIII. 293], Kereszthegy [|Sehur VSV. X. 158], Segesd [Fro. Scháüssb. 58], Reussen (Fuss Bericht 24]. 1658/b. R. Bihariensis (crispo » silvester) Simk.* Term. Füz. I. (1877) 240. — Szántók s utak szélén, ártereken, mezókón. — Vajasd, Váralja, Hátszeg, Zernyest, Brassó |!]. 1659. R. confusus (R. crispo xx Patientia) Simk. Term. Füz. I. (1877) 238. (R. confusus Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. 152]. — Utak árkok pocsolyák szélein. — Kolozsvár, Felek |Simk. l. c.], Vajasd, Maros-Némethi |! |. 1660. R. SUERTE L. spec. (ed. 1753) 333. — IR. aquaticus Baumg.*! En. I. 311 et Auct. Trans. excepto Czetz, — non L.]. — T szántók, kerítések szélein a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 14], Felek (Simk. MNL. II. 152], Torda [Winkler OBZ. XVI. 48], Koppánd, Szind, Koók, Kercsed, Felvincz, Nagyenyed, Vajasd, Bor- bánd (!], Gyulafehérvár (! Sigerus ap. Baumg. Mant. 35], Déva[!], Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 558], Vizakna, Brassó [Schur En. 581], Segesvár |Fro. Schüssb. 581, Bucsumi Nagyhegy [Csató exs. !]. 1661. R. erubescens (Patientia - silvester) Simk." Term. Füz. I. (1877) 239. — [R. erubescens Simk.* Magy. Nóv. Lap. II. 152]. — Utak szélein árkoknál, kerítéseknél. — Kolozsvár mellett a Feleki hágón (Simk. 1. c.]. 1662. R. silvester Wallr. Sched. (1822) 161. — |R. obtusifolius Baumg.* En. I. 311 et Auct. Trans., — non L. — Hh. aquaticus Czetz ! Erd. Muz. VI. 20. — R. gracilis Schur En. 579]. — Ártereken, utak árkok szélein az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 1662/b. R. suba pinus Schur* En. (1866) 579 pro var. — Distin- quitur a R. silvestri Wallr.: valvis angustioribus et proportione longio- ribus, unica solum eallifera, callis obsoletis, ramis floriferis brevibus. in apice caulis crebre sitis. — Dükkós vagy fenyves erdőkben, hegy- vidékek patakainál.-— Bulla, Arpás, Kereszthegy |Schur Enm.. 579], Arpás pataka [!]. RUMEX. — OXYRIA. 473 1663. R. viridis Smith Fl. Brit. I. (1800) 390 pro var. R. sanqui- nei. — [R. sanquineus Baumg.* En. I. 309. et Auct. Trans., — non L. spec. (1753) 334. — R. ceondylodes MB. Taur. Caue. I. (1808) 288. — R. nemorosus Schrad. ap. Willd. En. (1809) 397. — R. alpinus Landoz? I. 36]. — Árkoknál, nedves árnyas erdókben a mezei tájon. — Csuesa |! Feieht. Kózlem. IX. 92], Kolozsvárt a Feleken és Bükkón, Nagyenyed, Felsó-Gáld erdei, Haró, Déva, Hosszüaszó, Árpáspataka [!], Nagyszeben, Kistorony, Kereszténysziget [Schur En. 579], Büdós, Szt- Annató [Sechur VSV. X. 131]. Kereszthegy [Schur VSV. X. 158], Rodna es Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 90]. 1664. R. pulcher L. spec. (ed. 1753) 336. — |R. puleher Baumg.* En. I. 311. — R. divaricatus L. spec. (ed 1762) 478]. — Legelókón, parlagos mezőkön. — Déva, Vajda-Hunyad |!| Reussen, [Barth ap. Fuss. VSV..XX. 183], Nagyszeben, Vizakna, [Fuss Bericht 24], Sze- lindek, Szamosfalva [Schur En. 579], Segesvár, Besztercze [Baumg. Ie: 1665. R. Hydrolapathum Huds. Fl. Angl. (ed. 1775) I. 154. — [R. Hydrolapathum Baumg.* En. I. 309. — R. maximus Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 281; Sehur En. 581 et Auct. Trans, — non Schreb.]. — Folyók mellékein, állóvizekben. — Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 18], Apahida Szakadát, Fogaras, Brassó |Schur En. 581], Felsó-Bajom [Kayser ap. Fuss Bericht 24], Kóhalom, Alsó-Rákos |Daumg. l. c.], Prazsmár |Schur ÓBZ. VIII. 281], Szászrégzen Emerich ap. Fuss Trans. 558]. Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI.,90]. 1666. R. alpinus L. spec. (ed. 1753) 334. — [R. alpinus Daumg.* En. I. 312. — R. pratensis Schur En. 580 ; Verh. sieb. Ver. II. 170, III. 89 quoad stirpem alpinum|. — Havasalj és havasi tájak parlagain, karamai mentén az egész területen kózónséges. Schur VSV. X. 153 à Kereszthegyról is közli, azonban ezen termőhelye kérdéses. 1667. R. scutatus L. spec. (ed. 1753) 337. — Havasok törmelékes szakadékain. — Királykó szakadékai a Vleduska felett [!]. 1668. R. arifolius All. Misc. V. II. (1759) 94. — [R. arifolius Schur* Sertum n. 2436. — R. montanus Desf. tabl. (ed. (1815) 48. — Quid sit R. arifolius L. Fil. Suppl. (1751) 212 dubium est, nec patria ejus nota; quare nomen illud dubium et frustraneum, negligendum |. — Az egész terület havasalji és havasi tájain. 1669. R. Acetosa L. spec. (ed. 1753) 337 var. a). — |R. Acetosa Baumg.* En.I. 319]. — Kaszálókon, füves cserjés helyeken, gyümoól- csósekben az egész terület mezei táján közönséges. 1670. R. Acetosella L. spec. (ed. 1753) 338. — [R. Acetosella Daumg.* En. I. 313. — R. scutatus Sigerus ap. Eza E Mant. 35; Fuss Alt. Arch. III. 256, — ex Fuss Trans. 559]. füves cserjés helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 437. Oxyria Hill. Veg. Syst. X. (1765) 24. 1671. 0. digyna L. spec. (ed. 1753) 337 sub Rumice. — [Oxyria re- niformis Hook Scot. (1821) 111. — Rumex digynus L.; Daumg.* En. I. ATA POLYGONUM. 312]. — Havasok sziklás törmelékes helyein. — Csorte | Fuss Trans. 559] s innen az egész Fogarasi hegylánezolaton, a Királykóvón és Buesecsen, s Rodna havasain [! Baume. l. c.). 438. Polygonum L. gen. n. 495. 1672. P. Bistorta L. spec. (ed. 1753) 360. — |P. Bistorta Baumg.* En. I. 339. — P. laxiflorum Sehur! VSV. III. 89, 93, — non Weihe. — P. alpestre Schur! Ost. bot. Zeit. XI. 990; Sehur En. 583, — non Walüeh. — P. Sehuri Fuss Trans. 560]. — Nedves füves helyeken, lápokou a mezei tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár |Landoz I. 14], Tordánál a Keresztes-Aranyos-Polyáni réteken |Ercsei Tord. 35, Wolff MNL. I. 65]. Ajton, Ród |Freyn Kózlem. XIII. 83], La-grope a Bihar- hegységben |!|, Retyezát havasok a Zenog tó körül [Hazsl. Kózlem. X. 25]. Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 560], Nagykapus (Haynald herb.! Kisekemezó [Barth VSV XVIII. 99], Munesel havasai, Besi- non, Stirpu, Duduruk, Présbe, Talmáes, Giresau | Fuss Trans. 260], Czi- binjézer [Csató Czibinj. 310], Nagyszeben, Keresd, Segesvár, Kóhalom, Udvarhely [Daumg. 1. c.], Fogaras [Andrz Bot. Zeit. XIII. 899], az egész Fogarasi hegylánezolaton |! Fuss Trans. 560], Királvkó, Bucsecs, Keresztényhavas|[!|. Csukás! |Kotsehy ZBG. III. 140], Csikszereda [(Haynald herb.!|, Hegyes a Tólgyes szorosnál |Salzer Reiseber. 234], Bzászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 560], Besztercze | Herzog Bistr. 40], Unókó [Schur! VSV. X. 140], s egyáltalán Rodna hegysége | Porc. En. 50], Hargitta [Gönczi exs.!|, Bedelló [Csató exs.!], Kóhavas, Teszla, Piroska |! |. 1673. P. viviparum L. spec. (ed. 1753) 360. — [P. viviparum Daumg.* En. I. 340]. — Havasok köves füves helyein. — Muntyele- mare [Freyn Kózlem. XIII. 84], Retyezáthavasok |! Hazsl. Kózlem. X. 25], Parenghavasok|!|, az egész Fogarasi hegylánezolaton [! Baumg. Il. c. ; Fuss Trans. 560], Királykó |! Kotschy ZBG. III. 64], Buesecs, Ke- resztényhavas, Kóhavas, Csukás, Teszla, Hargitta, Sztrionora, Pietro- szul, Rodna havasai | Baumg. ! 1. c.], Oesém [Fro. Arch. III. 156]. 1674. P. amphibium L. spec. (ed. 1753) 361. — [P. amphibium Baumg." En. I. 340. — P. Bistorta Cserni! Gyulaf. 18]. — Allóvizek- ben, mocsarakban az egész terület mezei táján. 1675. P. lapathifolium L. spec. (ed. 1753) 360. — [P. incanum Schmidt; Baumg." En. I. 342. — P. nodosum Pers.; Auct. Trans. — P. pseudolapathum et P. Baumegartenianum Sehur En. 584]. — Utak, árkok mentén. szántók közt, kertekben, kerítéseknél az egész területen közönséges. 1676. P. Persicaria L. spec. (ed. 1753) 361. — [P. Persicaria Daumg.* En. I. 341. — P. Persicaria-Hydropiper Schur Sertum n. 2445]. — Hasonló helyeken mint az elóbbi az egész területen. 1677. P. mite Schrank Baier. Fl. I. (1787) 668. — [P. laxiflorum Weihe in Flora 1826 II. p. 746; Schur Sertum n. 2445. — P. mite Landoz* I. 14). — Városok parlazain, árkok mentén szórványosan. — POLYGONUM. 415 Kolozsvár | Landoz l. c.], Petrozsény, Szurduk, Nagyszeben szélein |!], Reissbaeh Nagyszebennél, Reussen [Schur En. 555], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 50]. 1678. P. Hydropiper L. spec. (ed. 1753) 361. — |P. Hydropiper Daumg.* En. I. 341. — P. oleraceum, et P. obtusifolium Schur En. 585. — P. laxifloro-Hydropiper Schur Sertum n. 2444). — Arkoknál, patakoknál, nedves helyeken az egész terület mezei táján közönséges. 1679. P. minus Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 148. — |P. angustifo- lium Roth Tent. I. 453; Baumg.* En. I. 342. — P. Persicaria f$) an- gustifolium L. spec. (ed. 1762) 518]. — Erdők utain, árnyas nedves helyein a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz II. 36], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 18]. Magyar-Brettye |Csató Erd. Muz. VI. 25], Szász- sebes [Csató Székács 270]. Nagyszeben, Arpás üveghutája, Fogaras, Udvarhely [Fuss Trans. 561], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 171], Telek, Kézdi-Szt-Iván, Marosvásárhelv. Besztercze [Baumg. l. c.], Szt-Annató [Fuss Trans. 561], Segesvár, Földvár |Freyn Közlem. XIII. 84], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 50]. t P. Orientale L. spec. (1753) 362; Fagopyrum esculentum Móneh. [P. Fagopyrum L. spec. 364); Fagopyrum Tataricum L. spec. 364 sub Polygono. — Coluntur solum. — A Pulyka-taréjt (P. Orientale) virágos kerteinkben kedvelik; a Pohánkát és Tatárkát he- lyenként termesztik s ott el is vadulnak. Termesztik a Pohánkát maga- sabb hegyvidékeken pl. a Fogarasi alsikon, a Székáesvólgyben, Rodna vidékén stb. 1680. P. alpinum All. Fl. Ped. II. (1755) 206. — |P. alpinum Baumg.* En. I. 343]. — Havasok sziklás szakadékos helyein. — $ke- risóra a hármas határon |Heuff, ZBG. VIII. 190], Czibinjézer |Schur OBZ. VIII. 399]. Bulsu-Kelderi Arpási havason (!]. — A Korongyison, honnan Schur En. 586. lapján közli, nem terem | Vide Porc. En. 50). 1681. P. patulum MB. Taur. Cauc. I. (1808) 304. — |P. arena- rium Baumg.* En. I. 343 et Auct. Trans., — non W. et K. — P. Ki- taibelianum Salzer Pest. I. (ed. 1825) 287. — P. Bellardi Auct. Trans. — non All. — P. ramiflorum Janka Linn. XXX. 599, ex ipso in Janka Kózlem. XII. 176. — P. maritimum Wolff ap. C. Fuss Verh. sieb. Ver. II. 175, — non L. — P. virgatum [Schur ! Ost. bot. Zeit. X. 353]. — Szénamezókón, szikes vagy homokos mezőkön a mezei tájon. —- Kolozsvár [! Wolff l. c.; Landoz II. 36], Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 84], Kolos, Torda [! Baumg. 1. c.], Mezőcsán, Záh, Pogácsa [! Ercsei Tord. 35], Feketelak [Janka Közlem. XII. 176], Szt-Gothard [Janka ap. Fuss VSV. XX. 168], Gyulafehérvár [Janka Linn. XXX. 599, 600], Reussen, Szt- Erzsébet, Nagyszeben |Schur En. 587], Székely-Udvarhely [Gönczi exs. !]. 1682. P. aviculare L. spec. (ed. 1753) 362. — |P. avieulare Baumg.* En. I. 342. — P. erectum Roth. — P. graminifolium . Schur Sertum n. 2448. — P. arenarium Scehur En. 587 quoad loca natalia. — Utakon, utezákon, mezőkön, legelőkön az egész területen igen kózón- séges. 1683. P. Convolvulus L. spec. (ed. 1753) 364. — |P. Convolvulus 4176 PELYGONUM. — LYGIA. — DAPHNE, Baumg." En. I. 344]. — Szántókon, vasutak töltésein, megmunkált par- lag helyeken az egész terület mezei táján. 1684. P. dumetorum L. spec. (ed. 1762) 592. — |P. dumetorum Daumg.* En. I. 344]. — Gyeptükón, cserjés helyeken, erdők szélein az egész terület mezei táján. LXXIII. Thymelaeaceae Juss. gen. 76. 439. Irygia Fasan in Act. Ac. Neap. 1787 p. 235. 1685. L.Passerina L. spec. (ed. 1753) 559 sub Stellera. — ([Stel- lera Passerina L.; Baumg.* En. I. 335. — Passerina annua Wickstr. in Vet. Acad. Handl. 1820 p. 320]. — Sovány vagy homokos szántó- kon a mezei tájon. — Kórósbánya | Kern. OBZ. XXV. 356], Kolozsvár (! Landoz I. 14], Berkenyes [Freyn Kózlem. XIII. 84], Kolos, Torda Daumg. l. c.], Mészkő (Wolff MNL. I. 65], Felsó-Szt- Mihályfalva, Ti- lalmas Toroczkónál, Czikud|!|, Gyulafehérvár |Cserni Gyulaf. 18], Felsó-Váradja [Janka Linn. XXX. 622], Benedek, Csáklya, Haró, Déva [!], Tompa [Csató Erd. Muz. VI. 25 Dédács, [Fuss Trans. 565], Székácsvölgy [Csató Székács 270], Szelindek (Fuss VSV. XIII. 144], Szt- Erzsébet, Nagycsür, Segesvár |! Daumg. 1. c., Medgyes, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVIII. 100], Felsó-Torja |Schur OBZ. VIII. 283], Rodna-Naszód vidéke | Pore. En. 50]. 440. Daphne L. gen. n. 485. 1636. D. Mezereum L. spec. (ed. 1753) 356. — [D. Mezereum Ler- chenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 30; Baumg. En. I. 333. — D. alpina Daumg. En. I. 334 et Auct. Trans., — non L. — D. Lerchenfeldiana Bchur En. 588 ex loco et citatione Lerdenfeld]. — Hegyvidékek erdei- ben fókép bükkósekben az egész területen. 1687. D. Laureola L. spec. (ed. 1753) 357. — [D. Laureola Ler- chenf." ap. Ziegler De Re Sylv. 30; Baumg. En. I. 334]. — Hegyi erdőkben a havasalji tájig. — Brassó havasai [Lerchenf. l. c.], így Czenk- hegy Brassónál, Keresztényhegység. Kóhavas [Baumg. l. c.)]. 1688. D. Cneorum L. spec. (ed. 1753). 357. — [Daphne Cneorum Lerchenf.* ap. Ziegler De Re Sylv. 30. — Thymelaca Cneorum Baumg. En. I. 355. — Hegyi erdők nyilt pázsitos helyein. — Kolozsvárt a Mo- nostori erdőben |Andre Bot. Zeit. XIII. 900], Tordahasadéka balol- dali tetóin. [Wolff MNL. I. 65], Rothberg (Fuss VSV. XIII. 144], Si- berg [| Lerchenf. I. c.], Bene |! Fro. Karp. 133], Medgyes [Barth VSV. XVIII. 100), Morgonda, Erked, Lebnek, Ders, Musna [Baumg. 1. c. |, Szt-Domokos [Fuss Trans. 564], Honigberg [Rómer in Litt.], 1689. D. Blagayana Frey. in Koch Syn. (ed. 1844) 715. — ID. alpina Baumg.* En. I. 334 ex parte. — D. Lerchenfeldiana THESIUM. ATI Sehur En. (1866) 588, — ex loco natali et ex descriptione csete- rum mala]. — Havas vidékek magasabb erdeiben és havasalji tájain 1500—1600 méter magasságig a tenger szine felett. — Vidra felett a Bihar felé gyéren [!], Kóhavason Brassó vidékén elég bőven 1600 mé- ter magasságig [! Baumg. l. c.], Keresztényhavas! Bucsecs [Baumg. er LXXIV. Santalaceae R. Br. Prodr. Nov. Holland, 350. 441. Thesium L. gen. n. 292. 1690. Th. montanum Ehrh. Beitr. V. (1790) 175. — |'Th. monta- num Herzog" Bistr. 41]. — Köves gyepes hegyoldalakon a mezei tá- jon. — Kolozsvár | Landoz II. 36], Székelykó és Tilalmas Toroczkónál, Padság hegyei, Kecskekő |!|, Poresesd, Talmáes, Brassó [Schur Em. 588], Besztercze (Herzog 1. c. |. 1691. Th. Linophyllum L. spec. (ed. 1753) 207. — | Th. Linophyl- lum Baumg.* En. I. 185. — Th. intermedium Schrad. Spicil. Fl. Germ. 297. — Th ebracteatum Salzer Verh. sieb. Ver. IV. 96, — non Hayne. — Th. tran:silvanieum, Th. humifusum et Th. humile Schur En. 589]. — Kaszálókon, füves hegyoldalakon Közép- és Dél- Erdélyben ; ellenben Gáncs, Rodna és Naszód vidékén Czetz és Porcius szerint hiányzik. — Kolozsvár [! Landoz I. 14], Sztána, Egeres, Boós, Ajton, Berkenyes, Virágosvölgy, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 84], Koppánd szénamezeje, Szindivölgy | Ercsei Tord. 29], Kolos [Schur En. 589], Székelykő | Winkler OBZ. XVI. 48], Gyulafehérvár [! Cserni Gyulaf. 18], Felvinez, Csáklya, Bilak, Verespatak, Kozolyahegy Dévánál, Vajda-Hunyad szénamezói, Kóalja-Ohába [!], Szt-György- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 25], Szászvá- ros, Talmács [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 106], Szászsebes, Poplaka, Nagyszeben, Nagyesür, Szászujfalu, Dolmány, Szt- Erzsébet, Nagyselyk [Fuss VSV. XV. 106], Medgyes [Salzer 1. c.], Medgyestól Dalázsfalváig az egész vidéken [Barth VSV. XVIII. 100], Segesvár, Morgonda [Baumg. 1. c.], Bene |Freyn Kózlem. XIII. 84], Szelindek, Brassó [Schur En. 589]. Szászrégen (Emerich. ap. Fuss VSV. XV. 106], Besz- tereze [Herzog Bistr. 41]. 1699. Th. ramosum Hayne in Schrad. Journ. 1800. I. 50 tab. 7. —- (Th. ramosum Baumg.* En. I. 189]. — Füves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 36], Kolos, Boós, Berkenyes, Botorom és Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 84], Szt-Ezsébet |heckert ap. Fuss VSV. XIV. 194], Köhalom, Oláhfalu [Baumg. 1. c.], Sajóvölgye [Porc. En. 50], Brassó [Schur En. 589], Hosszúaszó [Barth exs. !]. 1693. Th. diffusum Andrzj in DC. Prodr. XIV. (1857) 644. — (Th. diffusum Janka" in Linn. XXX. 600. — Th. humile Auct. Trans. ! excepto Schur En. 589, — non Vahl. — Th. rostratum Reckert exs.! ap. Fuss Trans. 567. — Th. alpinum Barth! Verh. sieb. Ver. XVIII. 100: Sehur X. 107; Landoz II. 36]. — Füves napos dombokon. — Kolozsvárt a Békásnál, Feketelak |Janka! l. c.], Kolozsvárt a széna- 478 THESIUM. mezőkön [Andras Bot. Zeit. XIII. 900], Felek |Schur VSV. X. 107], Torda (Wolff. exs.! Fuss Trans. 566], Gyulafehervárt a Mamuton (Haynald herb.!, Reckert l.c:], Hosszüaszó |Darth! l. c.], Szárhegy Dévánál|!| Rakovicza [Fuss Trans. 566, Nagyesür [Fuss Bericht. 16], Rodna [Czetz. Erd. Muz. VI. 22]. t Th. pratense Ehrh. — Kolozsvár |Landoz II. 36, — verosimi- liter ad praeecedenten pertinet|, Kóhavas |Schur En. 589]. 1 Th. ebracteatum Hayne. — Fogaras Baumg.* En. I. 189, — sed in herbario ejus sub hoc nomine Th. alpinum et Th. Linopyllum asservantur|, Ragla [Porc. En. 50]. 1694. Th. Kernerianum Simk. Term. Füz. (13886) 183. — Euthesium A. DC., perizonio campanulato, usque ad ovarium quinquefido, laciniis lanceolatis, acutis 1 mm. aliquid longioribus ; floribus fructuque tribra- cteatis bracteis lateralibus flore bis fructu fere ter brevioribus, interme- dia lateralibus multoties longiore florem fructumque circiter bis supe- rante. Fructus magni ellipsoidei sessiles, 4—5 mm. longi aut longiores, 3 mm. lati, et non solum limbo perigonii incurvo, — sed etiam gibbis 5 cornuformibus, circa limbum sitis eoque bis terque brevioribus sed ele- eanter prominentibus, coronati. Nux solum simpliciter longitudinaliter nervosa nequaquam retieulata. — Characteribus his, radiceque perenni descendente pluricauli ad gregem Th. Linophylh L. pertinet a cujus conspeciebus habitu peculiari et fructuum magnorum structura memo- rabili primo intuitu discrepat. — Caudiculi quam in Th. alpino simpli- ces, primum stoloniforme repentes, dein erecti, foliosi 5—13 dm. alti. Folia illis Th. alpini similia, erecto-patula. uninervia, lanceolata, acuta et tota cum planta penitus glabra leviaque, infima minora, me- dia usque 16 mm longa et 1:5—2 mm. lata. Caulis teres apice floribus racemosus ; racemus simplex dimidium caulis aut tertiam ejus partem oceupans ; peduneuli erecto-patuli teretes non inerassati fructum evolu- tum squant aut eo breviores; bracteze margine leves. — Proximum mihi videtur Th. Parnassi DC., a quo omnibus in partibus duplo trip- loque robustius et durius, prsecipue verum fructu divergit. — Nomi- navi in honorem viri doctissimi Proffessoris Dr. Anton. Kerner Equi- tis de Marilaun; quis ad extricandam et cognoscendam flore Hunga- rice quoad. plurimum contulit. Habitat in saxosis preeruptis alpium Bucsecs et Királykó. — Terem a Királykó csúcsa felé a Királykóvon és a Gaura völgy szakadékaim a Bucsecsen, szakadékos sziklás helye- ken, elég bóven. 1695. Th. alpinum L. spec. (ed. 1753) 207. — |Th. alpinum Baumg.* En. I. 189. — Th. tenuifolium Sehur! Sertum n. 2462; Sehur En. 589 et Auct. Trans. — Th. rostratum Schur En. 590, — nec alior].-— Havasok és elóhegyeik sziklás füves helyein a havasi táj- tól a hegyi tájig. — A Biharhegységben Vidra felett több helyen [! Kern. OBZ. XXV. 393], Retyezát havasokon a Zenuga körül |! Hazsl. Kózlem. X. 25], Vurfu-Serpuluj, Resinár havasai, Piesoru-Burkuluj, Csorte [Fuss Trans. 567], Szurul | Baume. l. c.], Árpás havasai |! Schur En.589], Bráza kószirte [Andrae Bot. Zeit. XIII. 900], Királykó, így küló- nósen a Kurmaturánál, Keresztényhavas, Csukás [!], Ducsecs, Kóhavas THESIUM, — ARISTOLOCHIA, — ASARUM, — EMPETRUM. 479 [Daumg. 1. c.], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Henyul Borgónál [Fuss Trans. 566], Korongyis | Baumg. l. c.], Unókó [Schur VSV. X. 141]. 1696. Th. elegans Roch. in Reichb. Ic. Bot. Exot. I. (1827) 14. — Napos füves helyeken a mezei tájon. — Hagymás |Czetz." Erd. Muz. VIC 99]. I Elaeagnus angustifolia I.. — (Olea europaa Cserni! Gyulaf. 21]. —- Frequenter cohtur. Kerteink disz cserjefája. t Hippophaé rhamnoides L. Raro culta. Ritka helyt tenyésztik. LXXV. Aristolochiaceae Juss. gen. 72. 442. Aristolochia L. gen. n. 1022. 1697. A. pallida Willd. spec. IV. (1805) 162. — |A. rotunda Benkő" Trans. 121; Daumg. En. III. 180, et Auct. Trans., — non L. a) spec. (1753) 962]. — Napos sziklás vagy eserjés hegyoldalakon. — Ko- los, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 55], Székelykó | Winkler OBZ. XVI. 48], Hidasi-Geszteg (| Wolff MNL. I. 65], Csáklyaikó [!], Felsó-Gáld, Bi- lak [|Baumg. l. c... Kórósbánya |Kern. OBZ. XXV. 394], Szarkóhegy Nagyágnál[!] Ruszkabánya |Pancie ap. Heuff. ZBG. VIII. 191], Szt- Erzsébet, Szászujfalu [Fuss Trans. 568], Nagyestütr, Szelindek, Brassó |Schur En. 590], Hosszüaszó [Barth ! Arch. XV. 115], Medgyes, Beret- halom, Rádós, Kóhalom |Baumyg. 1. c.], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 568]. 1698. A. Clematitis L. spec. (ed. 1753) 962. — [A, longa Benkó* Trans. 121 et Auct. Trans, — non L. — A Clematitis Baumg. En. III. 180]. — Szántók és szőlők közt, folyók partjain és árterein, gyü- mólesósekben, az egész terület mezei táján közönséges. 445. Asarum L. gen. n. 559. 1699. A. Europaeum L. spec. (ed. 1753) 442. — [A. officinale Mónch ; Baumg.* En. II. 5]. — Hegyvidékek árnyas nyirkos erdeiben, fókép bükkósekben az egész területen a havasalji tájig. LXXVI. Emvpetraceae Lindl. Nat. Syst. 117. 444. Bimpetrum L. gen. n. 1106. 1700. E. nigrum L. spec. (ed. 1753) 1022. — [E. nigrum |Baumg.* En. I. 66]. — Havasi és havasalji lápokon. Mluható [Csató ! MNL. IX. 6], Kalinyeasza a Biharhegységben |!], Szombat völgy [Kotschy ZBG. III. 274], Cordon de la Schmidt, Bucsecs, Csukás, Kukojszás, Pietro- szul, Arszul, Cziblesz, Hudina, Guttin |! Baumg. 1. c.], Unókó [Salzer Reiseb. 323], s egyáltalán Rodna havasai [Porc. En. 50]. 34 SiMONEKAI: Erdély flórája. 480 EUPHORBIA, LXXVII. Euphorbiaceae Juss. gen. 384. 445. Biuphorbia L. gen. n. 609. t E. Chamaesyce L. spec. (ed. 1753) 455. — Fogaras és Bráza közt szántókon [Daumg.* En. I. 11], Szelindek |Schur En. 591 |. 1701. E. helioscopia L. spec. (ed. 1753) 459. — [E. helioscopia Baumg.* En. II. 16. — E. Peplus Baumg. En. II. 11 et Auct. Trans., — non L. — E. Pepls Fro. Scháüssb. 59, — non L.]. — Utak szélein, ugarokon, parlagokon, szőlők közt az egész terület mezei táján. 1702. E. platyphyllos L. spec. (ed. 1753) 460. — [E. platyphyllos Daumg.* En. II. 16. — E. literata Jacq.|. — Parlagokon, tarlókon az egész terület mezei táján kózónséges. 1702/b. E. stricta L. Syst. (ed. 1759) 1049. — (E. serrulata Schur Verh. sieb. Ver. III. 121 et Auct. Trans. — E. stricta Grisb.* Iter n. 37. — E. striata Schur OBZ. VIII. 23. — E. micrantha Sehur En. 592, — non Steph.|. — Utak szélein, városok és falvak parlagain, ki- szikkadt poesolyáknál az egész terület mezei táján. 1703. E. angulata Jacg. Coll. II. (1788) 309. — [E. angulata Baumg.* En. II. 14. — E. dulcis Baumg. ! En. II. 14 et Auct. Trans., — non L.|. Kaszálókon, cserjés helyek s erdők szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 14], Bányabükki völgy (!], Kolos | Freyn Koz- lem. XIII. 123], bőven a Bilakon Vajasdtól Boros-Bocsárdig (!], Ma- muthegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 29], Maros-Némethi, Déva, Vajda-Hunyad [Baumg. 1l. c.], Szászváros, Nagyapold, Nagycsűr, Roth- berg, Talmács, Giresau [Fuss Trans. 570], Szt-Erzsébet [Schur ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 913], Szerdahely [Csató Székács 270], Medgyes, Kisekemező, Nagyekemező, Hosszúaszó, Nagyselyk [Barth VSV. XVIII. 101], Segesvár (Fro. Schássb. 59], Berethalom. Erzsébetváros [Fuss Trans. 570], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 570], Besztercze (Herzog Bistr. 41], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 1704. E. Carniolica Jacq. Fl. Aust. App. 34 (1778) t. 14. — [E. Carnioliea Baumg.* En. II. 14. — E. ambigua W. et K. Icones tab. 135 (1803). — E. expansa Janka Linn. XXX. 600. — E. carinthiaca Schur ap. Czetz Erd. Muz. VI. 14]. — Patakok mentén, árnyas tele- vény talajban a hegyi és havasalji táj erdeinek szélein. — Csucsa Freyn Közlem. XIII. 123], Dragánvölgye, Trányis, a Vlegyásza hegy- ségben, Nyegra a Diharhegységben [!|, Szkerisora hegyein a jégbar- lang felé |! Kern. OBZ. XXV. 395], Detunata, Zám hegyei, Lepusnik völgye a Retyezát hegységben [!], Ponories (Csató Erd. Muz. VI. 26], Resinár havasai, Gótzenberg [Daumg. l. c, Mumma. Présbe, Szt- Erzsébet |Schur En. 592], Porkitzken Riuszadulujnál, Talmáes, Gire- sau, Kerezesori üveghuta Fuss Trans. 571], Királykó [!], Keresztény- havas, Brassó, Ocsém (Schur En. 592], Hargitta |Baumg. l. c.], Besz- tereze [Herzog Bistr. 41], Rodna és Gáncs hegyvidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Garcsinvólgy, Kóhavas, Csukás |!]. EUPHORBIA, 451 1705. E. polychroma Kern. Ost. bot. Zeit. XXV. (1875) 395. — [E. epithymoides Baumg.* En. II. 13 et Auct. Trans. — non L. — E. verrucosa Daumg. En. II. 17 et Auct. Trans., — non Jaeq. — E. fragifera Schur En. 599, — non Jan. — E. lingulata Auct. Trans., — non Heuff.!|. — Cserjés füves dombokon, erdők szélein az egész terü- let mezei táján. 1706. E. palustris L. spec. (ed. 1753) 469, — [E. palustris Baumg.* En. II. 19.]. — Folyók s mocsarak szélein a mezei tájon. — Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 29], Kiscsür, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 572], Kisekemezó, Hosszüaszó [Barth. VSV. XVIII. 101], Segesvár [Fro. Sehássb. 59]. 1707. E. villosa W. et K. Icones tab. 93 (1802). — [E. villosa Baumg.* Em. II. 13. — E. procera MB. Taur. Cauc. I. (1808) 378. — E. multiformis Schur Sertum n. 2487. — E. distiquenda Schur Verh. sieb. Ver. III. 122. — E. pilosa Auct. Trans., — non L.]. — Nedves kaszálókon, cserjés füves helyeken a mezei tájon. — Kolozsvárt a szé- namezókón és a Malomvólgyben |! Landoz I. 14], Borbánd és Vajasd felett a Bilakon. Guraszáda, Vajda-Hunyad szénamezói|!], Mazyar- Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 26], Nagyszeben [Schur ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 914], Kisdisznód, Nagycsűr, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Ves- tény. Giresau [Fuss Trans. 572], Kisesür, Vizakna, Szelindek, Seges- vár, Brassó |Schur En. 594], Besztercze [Herzog Bistr. 41], Rodna vi- déke |Porc. En. 51], Honigberg | Rómer exs. !]. 1708. E. Gerardiana Jacq. Fl. Aust. V. (1778) t. 436. — [E. Ge- rardiana Baumg.* En. II. 18]. — Napos szikár dombokon a mezei tá- t jon. — "Torda, Gerendi függő (| Wolff MNL. I. 65], Bilak hegy Borbánd és Vajasd között, Mamuthegy, Gyulafehérvárnál [!], Küküllóvár, Ba- lázsfalva [Baumg. l. c.! , Kisselyk, Monora Tür, Hosszúaszó, Mikeszá- sza, Kisekemező QR YSY. AOV IE TOT], Bolkáes, Nagyselyk, Szt- Erzsébet (Fuss Trans. 573], Borbátviz [Csató Erd. Muz. IV. 34], Bácsi (Csató Erd. Muz. VI. 96]. 1709. E. glareosa MB. Taur. Cauc. I. (1803) 373. — [E. Panno- niea Host. Fl. Aust. II. (1831) 566 ; Andras" Bot. Zeit. XIII. 914. — E. niezensis Barth Arch. XV. 115, — nec alior. — E. myrsinitis Nym. Syll. 320 quoad stirpem transsilvanicam, — non L.]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon. — Felvinez és Dombró között (! Barth 1. c.], Talmács [Andree 1. c.], Kolozsvárt a Felek alatt | Landoz II. 36]. 1710. E. agraria MB. Taur. Cauc. I. (1808) 375. — (E. niceen- sis Daumg.*! En. II. 20. — E. thyrsiflora Grisb. Spicil. Rum. I. 143; Grisb. Iter n. 43. -— E. transsilvanica Schur! Verh. sieb. Ver. III. (1852) 124]. — Napos szikár dombokon, szőlők szélein. — Koneza [Csató exs.!], Aleina és Alsó-Gezés közt [Baumg. l. c.], Szt- Erzsébet [Sehur! in Fuss Alt. Arch. III. 264], Nagyselyk [Fuss! Bericht. 28], Kisekemezó [Barth VSV. XVIII. 101], Kisselyk, Hosszüaszó, Balázs- falva |Barth.! Arch. XV. 115], Mezőség [? Janka ÖBZ. V. 230], Kolozs- vár, Segesvár [? Schur En. 598]. var.) Csatói Simk. Dignoscitur a stirpe typica habitu graciliori, et 34* 489 EUPHORBIA. foliis evidenter minoribus, in pagina inferiore plerumgue pubescenti- bus. — Koneza mellett szikár dombok legelőin |Csató exs. !]. t E. saxatilis Jacq. Austr. IV. (1776) tab 345. — Bráza kószirte, Gaure de Lotri | Baumg.* En. II. 15]. 1711. E. amygdaloides L. spec. (ed. 1753) 463. — (E. amygdaloi- des Daursg.* En. IT. 90. — E. silvatiea Jacq.; Baumg. II. 17 et Auct. Trans.]. — Erdókben cserjés helyeken az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 1712, E. Funds ins L. spec. (ed. 1753) 461. — |E. Cyparissias Baumg." Em. II. — E. pinifolia Schur En. 595, — non L. — E. pseudoesula har cene n. 2500; Schur En. 595]. — Szikár mezó- kón, legelóin az egész terület mezei táján közönséges. 1713. E. Esula L. spec. (ed. 1753) 461. — [E. Esula Baumg.* En.. II. 17. — E. racemosa et E. tristis Scehur Sertum n. 2497]. — Szántók közt, árkok mentén, utak szélein a mezei tájon. — Kolozsvár, Kolos, Boós, Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 1231], Torda (| Wolff MNL. I. 65], Magyar-Brettye |Csató Erd. Muz. VI. 26], Szászváros, Nagysze- ben, Bongárd, Szászujfalu, Talmács [Fuss Trans. 574], ) Medgyes [Sal- zer VSV. VI. 94], Hosszüaszó, Mikeszásza, [Barth VSV. XVIII. 101], BC UE | Fro. Schüssb. 59], Brassó Schur En. 596], Csik-Szt-Domokos [Schur OBZ. VIII. 24], Sajó völgye [Porc. En. 51]. var.) E. riparia Sehur* En. (1866) 596. — (E. Esula 2) latifolia Led. ross. III. 576, — non E. latifolia C. A. M.|. — Szántókon, utak s folyók szélein. — Brád és Boicza közt az Erezhegységben, Déva és Haró kózt [!], Talmács [Sehur! I. c.]. 1713/5. E. paradoxa Schur* ! En. (1866) 596. — | E. Esula b) vil- losa Roch. Ban. 2, 27. — E. Esula var. hirsuta Schur* Verh. sieb.. Ver. X. 60 solum nomen. — E. Esula var. pubescens Grisb. Iter. 297, — non E. pubescens Vahl. Symb. II. (1791) 55]. — Vetések közt, folyók mentének kaszálóim s legelóin a mezei tájon. — Kolozsvár |Sehur En. 596], Gyulafehérvártól Zámieg az egész Maros mellékén [Simk. ap. Kern. Schedzx II. 49], Szerdahely és Szászsebes közt [Schur En. 596]. 1714. E. salicifolia Host. Syn. (1797) 267. — [E. salieifolia Baumg." En. II. 20. — E. incana Schur Verh. sieb. Ver. III. (1852) 127. — E. collina Schur Verh. sieb. Ver. IV. 95 ; Lerchenfeld Icones f. —39 ! — E. Seguieri Lerchf. I. c. seu E. Sigeri Schur I. c.]. — Szán- tók szélén, toltéseken, árkoknál napos dombokon az egész terület me- zei táján. 1715. E. Schurii (salicifolia »« er vel salieifolia » Esula) Bimk. — (E. obtusifolia Schur* En. (1866) 599, — non E. platyphylla b) obtusifolia Roch. Ban. (1828) fig. 17]. — Proxima E. salicifolize Host., a qua differt foliis minus pubescentibus, nonnulhs ramorum lateralium glabris, nec non foliorum forma elongata, ut plurimum ovato vel oblongo lanceolata apice rotundato-obtusa — Sürps hec mihi in Hungarica centrali etiam pluribus in locis obvia fuit, sic : in monte Nagy-Kopasz ad Tokaj ; porro ad pagos Orás, Csepelujfalu et Adony. — EUPHORBIA. 483 Napos köves hegyoldalakon, folyók árterein a mezei tájon. — Nagy- szeben, Kistorony |Schur En. 597]. 1716. E. pseudolucida Schur* Verh. sieb. Ver. III. (1852) 124. — (E. virgato-lucida Schur ! En. 598. — E. Esulo-lucida Andre Dot. Zeit. XIII. 914, — nec aliorum]. — Folyók fövenyes, árteres partján. — Talmáes mellett az Olt folyónál (Schur VSV. III. 124. 1717. E. lucida W. et K. Icones tab. 54 (1801). — [E. lucida Daumg.* En. II. 19]. — Folyók árterein s mocsarakban. — Dévánál a Maros árterein |!|, Kóhalom mellet az Olt folyónál, Magura Beszter- ezénél [Baumg. 1l. c.], Bilak |? Schur En. 599]. 1718. E. virgata W. et K. Icones tab. 162 (1803). — [E. virgata Baumg.* En. II. 15. — E. segetalis | Daumg. ! l. c. et Auct. Trans., — non L. — E. Tommasiana Schur Sertum n. 2496, — non Bert]. — Szántókon, szőlők közt, utak mentén napos parlag helyeken Kózép- és Dél-Erdélyben bőven. — Deés [Fuss Trans. 5741, Kolozsvár [! Landoz II. 36], Kolos, Boós Berkenyes, Ajton, Botorom és Virágosvölgy [Freyn Kózlem. XIII. 123], Torda, Magyarigen, Vajasd, Bilak, Bor- bánd, Kisfalud, Felsó-Váralja. Gyulafehérvár, Haró, Marosnémethi, Vajda-Hunyad és Felek közt [!], Déva |! Téglás Tudósítv. I. 17], Nagy- oklos [Csató Erd. Muz. VI. 26], Székáesvólgy [Csató Székács 271], Szászváros, Szerdahely. Szelimdek, Nagyesir, Szászujfalu, Dolmány, Szt- Erzsébet, Boneárd, Giresau [Fuss Trans. 574], Nagyszeben [Schur ap. Andre Bot. Zeit. XIII. 915], Talmács (Schur En. 598], Vizakna (!], Kisludas [Fuss Trans. 576 sub E. segetali], Morgonda |Baumg. l. c.], Monora, Tür, Hosszüaszó, Kisekemezó, Medgyes (Barth VSV. XVIII. 101], Segesvár [Fro. Schüssb. 59], Brassó |Schur En. 598]. 1719. E. falcata L. spec. (ed. 1753) 456. — [E. faleata Baumg.* En. II. 11). — Szántók tarlóin, sugarain, szőlők közt az egész terület mezei táján közönséges. 1719/b. E. acuminata Lam. Dict. II. (1786) 426. [E. obscura Lois. Fl. Gall. (ed. 1828) I. 339; Schur* Sertum n. 2491. — E. ery- throsperma Borb. Ost. bot. Zeit. XXXV. 76, — an etiam A. Kerner|. — "Szántók tarlóin az E. faleata L. és E. exigua L. társaságában. — Ko- lozsvár, Mezósée, Nagyszeben [!Schur En. 599], Torda |Bimk. MNL. IL. 1521, Benedek, Hossüaszó |!], Szt- Erzsébet | Andrea Bot. Zeit. XIII. 915], Nagyesür |! Fuss Bericht. 28], Felvincz-Torja |Schur OBZ. VIII. 983]. 1720. E. exigua L. spec. (ed 1753) 456. — [E. exigua, et E. dif- fusa Baumg.* En. II. 12, 13. — E. retusa L. spec. l. c. ; Baumg. En. II. 12). — Szántók tarlóin az egész terület mezei táján. KE. Lathyris L. spec. 457. — Colitur solum, apud nos non spon- tanea. — Vadon nem terem nálunk. * Burus sempervirens L. et B. arborescens Lam. ; Ficinus com- munis L. simihter coluntur. — Hasonlókép csak tenvésztett nóvé- nyeink. m 9o m MERCURIALIS. — CANNABIS. — HUMULUS, — URTICA, 446. Mercurialis L. gen. n. 1125. 1721. M. perennis L. spec. (ed. 1753) 1035. — M. perennis Daumg.* En. 353. — M silvatica Hoppe exs. — M. alpina Schur En. 600]. — Hegyvidékek sziklás árnyas erdeiben főkép a hegyi táj kez- detén az egész területen közönséges. 1792. M. ovata Sternb. et Hoppe in Denkschr. Regensb. bot. Ges. I. (1815) 170 tab. 4. — |M. livida Portenschl. ap. Daumg.* En. III. (1816) 344]. — Dombos szénamezókón, napos füves dombok eserjés helyein a mezei tájon. — Kolozsvár |!Baumg. l. c.], Kolos, Doós, Botoromvölgy és Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 123], Mészkő (Wolff MNL. I. 65], Torda hasadéka, Székelykő, Kecskekő, Bilak, Vajda-Hunyad szénamezői [!], Vereshegy Szászsebesnél [Csató Székács 271], Tür [Barth VSV. XVIII. 102], Szelindeknél a Czakelsbergen (Schur En. 600], Bonyha, Keresd [Baumg. l. c.], Brassó [Andrae Bot. Zeit. XIII. 915]. 1733. M. annua L. spec. (ed. 1753) 1035. — [M. annua Baumg.* En. I. 353]. — Parlagokon, utak szélein. — Kolozsvár [Schur VSV. X. 107], Nagyszeben [Schur En. 600], Segesvár [Freyn Kózlem. XIII. 123]. LXXVIII. Cannabacedae Endl. gen. 286. 447. Cannabis L. gen. n. 1115. 1794. C. sativa L. spec. (ed. 1753) 1027. — (C. sativa Baumg.* En. I. 207]. — Termesztve s elvadulva az egész terület mezei táján. 448. Humulus L. gen. n. 1116. 1725. H. Lupulus L. spec. (ed. 1753) 1028. — [H. Lupulus Baumg.* En. I. 208]. — Gyeptükón sóvényeken, erdők szélein, berkekben, eser- jés helyeken az egész terület mezei táján. LXXIX. UÜrticaceae Endl. gen. 282. 449. Urtica L. gen. n. 1054. 1726. U. urens L. spec. (ed. 1753) 984. [U. urens Baumg.* En. I. 97]. — Megmunkált talajon, parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. : t U. pilulfera L. spec. 983; et U. Dodartii Reichb. Germ. Exc. I. 181 (non L.), — apud nos sponte non nascuntur. Vadon nálunk nem teremnek, legfeljebb egyes virágos kertekben fordúlhatnak elő. URTICA. — PARIETARIA. — ULMUS. 485 1727. U. dioica L. spec. (ed. 1753) 984. — (U. dioica Baumg." En. I. 98]. — Utak szélein, parlagokon, erdőkben a havasalji tájig kó- zónséges az egész területen. HF U. Kioviensis Rogov in Bull. Soc. Mose. XVI. (18453) 324. — [U. radieans Bolla in Verh. Vereins zu Pressburg I. (1856) 6, — non U. radieans Sw. in Act. Holm. 1785 p. 29, eujus stirps ceterum ad ge- nus Pilea pertinet. — U. Bolle Kanitz in Flora 1872 p. 16]. Arnyas mocsarakban. — Zood, völgyében a Mumma alján, Bullavólgye, Bü- dós [? Schur En. 601]. 450. Parietaria L. gen. n. 1152. 1728. P. erecta M. et K. Deutschl. Fl. I. (1823) 825. — |[P. offi- einalis L. spec. (ed. 1753) 1052 pro p. ; Baumg.* En. I. 95. — P. lusi- tanica Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 200. ; Linn. XXX. 601, — non L. — P. diffusa Schur Sertum n. 2516 ; Schur En. 602, — non M. et K.]. — Várromoknál, szakadékokban, vólgyszorosokban erdók árnyas szélein a mezei tájon. — Thuri hasadék |Landoz I. 14; II. 36], Koppándi hasa- dék, Torda |Eresei Tord. 48], Tordahasadéka |! Janka Il. c.], Padság pataka, Székelykó és Tilalmas Toroczkónál, Osaklyaikó, Sárd, Vulkán- hegy és Boieza az Erczhegységben, Déva várhegye|!]|, Malomviz [Baumg. 1. c.], Püsteritze [Fuss Trans. 579], Kereszténysziget [Schur En. 602 sub P. diffusa], Brassó, Rozsnyó | baumg. 1l. c.). t Morus alba L. spec. (ed. 1753) 986. — (M. rubra Daumg. En. I. 102 et Auct. Trans., — non L.] frequenter colitur. — Morus nigra L.1. c.; M.mauritiana Jacq. ; M. tatarica L. 1. c. ; Picus Carica L. ; Celtis australis L.: hine inde coluntur. — Tenyésztett nóvényeink. LXXX. Ulmaceae Mirbel Elém II. 905. 451. Ulmus L. gen. n. 316. 1729. U. campestris L. spec. (ed. 1753) 225 ex herb. ejus. — [U. campestris Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 27. — U. nuda Ehrh; Baumg. En. I. 206. — U. montana With. Arr. II. (1776) 275 ; Smith Engl. bot. tab. 1887 (1808). — U. major Auct. Trans. — U. leuco- sperma Schur Sertum n. 2530, seu U. leucocarpa Schur En. 605. — U. minor Schur Verh. sieb. Ver. II. 170. — U. suberosa Ehrh. pro p. ; Auct. Trans, — U. tetrandra Auct. Trans. — U. silvestris Landoz II. 36]. — Erdők, ligetekben vadon, s utak és házak mentén ültetve az egész területen. 1730. U. glabra Mill. Dict. (1768) nr. 4. — [U. campestris £9) glabra Porc.* En. 51]. — Erdókben és utak s házak mentén ültetve. — Kolozsvár [Simk. MNL. III. 53], Koók erdeje, Gyulafehérvárt ültetve s a Mamuton, Buesesd, Déva, Nagyesür|! Rodna vidéke [Porc. En. 51], Elópatak és Szemerja közt [!|. 486 ULMUS. — FAGUS. — CASTANEA. — QUERCUS. 1731. U. pedunculata Foug. Mem. Acad. de Paris (1782) tab. 2. — [U. effusa Willd. Flor. Berol. Prodr. (1787) 94; Baumg.* En. I. 207]. — Folyók mellékén fekvó erdókben s berkekben. — Kolozsvárt a Sza- mos mentén [Freyn Kózlem. XIII. 82], Torda [! Ercsei Tord. 147], Malomviz felett a Lepusnik mentén |Csató Erd. Muz. IV. 84], Seges- vár [Baumg. 1. c.1. 4 Platamus occidentalis L. et I. acerifolia W.; Juglans regia L. spec. (ed. 1753) 997 : coluntur; posterior hinc inde subspontanea. — Tenyésztett nóvényeink ; a Juglans regia L. (Diófa) azonban he- lyenként félvadon is előfordul. igy pl. Tótfalunál a Szt-Mihálykóvón, valamint Roskány hegyein. LXXXI. Cupuliferae Rich. Analys. du Fruit (1808) p. 32 et 92. 452. Fagus L. gen. n. 1072. 1732. F. silvatica L. spec. (ed."1753) 998. — [F. silvatiea Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. II. 141]. — Az egész terület magasabb hegyeinek erdeiben, fókép azonban havashegységek lánczolatain, hol szakadatlan bükkös övet képez. A bükkösek általá- ban véve £30 métertől, 1270 méter magasságig terjednek, helyenként azonban mint pl. a Parengen 1400 méter magasságig 1s emelkednek. 453. Castanea Tournef. Instit. t. 352. 1733. C. sativa Mill. Gard. Dict. (1768) n. 1. — (C. vesca Gürtn. de Fruct. I. (1788) ; Baumg.* En. II. 141. — C. vulgaris Lam. Diet. I. (1783) 708]. — Vadon vagv legalább elvadülva csak a következő he- lyeken: Malomviz [Csató Erd. Muz. IV. 84], Szuszény felett a Kolozs- várnál |! Heuff. ZBG. VIII. 195], Enyed mellett egész erdők [Stern. Bieb. 10], Keresd [Baumg. I. c.]. 454. Quercus L. gen. n. 1070. 1734. Qu. sessiliflora Salisb. Prodr. (1796) 399. — [Qu. sessiliflora smith Fl. Brit. III. (1804) 1026. — Qu. Robur Baumg.* II. 138, et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 996. — Qu. aurea Wierzb. in Reichb Icones XII. (1850) 8 tab. 645. — Qu. Robur B) nitens Baumg. Mant. (1846) 57, — non Qu. nitens Martens et Gal. in Bul. de Belg. X. (1843) n. 19. — Qu. sessilis Ehrh. Árb. n. 87. — Qu. decipiens Bechst. in Sylvan Jahrbueh (1814) p. 65. — Qu. sublobata Kit. in Schult. I. (1814) 619. — Qu. Tomasii et Qu. apennina Schur Verh. seb. Ver. II. 170. — Qu. axillaris, Qu. petiolata et Qu. iberica Schur Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 18, 90. — Qu. subvelutina, Qu. polycarpa, Qu. longipetiolata et Qu. Coronensis Schur! En. 606—607. — Qu. sessiliflora d ) bullata Borb. MNL. X. 135, —an etiam DC. Prodr. XVI. b. p. 8]. — Erdóket képez részint magában, részint a Qu. Roburral vegyesen, az egész terület mezei tájának dombos hegyes vidékein. QUERCUS, 487 var.) Qu. Welandii Heuff. in Wachtel Zeitschr. I. (1850) 97. — (Qu. spieata Kit. herb. pro p. — Qu. conglomerata Schur* Verh. sieb. Ver. II. 170; Schur Sertum n. 2539, — non Pers. — Qu. condensata Schur Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 18; Schur En. 606]. — A tóalak tár- saságában helyenként. — Benedek és Csáklya felett a Csáklyaikó felé, Boros-Boesárd felett a Kecskekó felé |!|, Bilak |!S8chur En. 606], Nagy- szeben, Bongárd, Hermány [Schur OBZ. VII. 18], Nagyesür [Fuss Trans. 584], Kakasfalva, Poplaka [Schur En. 606], Fogaras vidéke [Schur VSV. II. 170]. t Qu. Feketei (Robur »« sessiliflora) Simk. Erd. Lap. XXVI. (1887) 31. — Eddig csak a Herkules fürdök környékéről ósmeretes ; de hihetőleg Erdélyben is terem. — [Adhuc solum in Thermas Hercu- lis, in Banatu lecta sed verisimiliter etiam in Transsilvania occurrit]. 1735. Qu. Robur L. spec. (ed. 1753) 996. — (Qu. pedunculata Ehrh. Arb. n. 77 ; Baumg,* En. II. 139. Qu. pedunculata var.) tricus- pidata Janka Linn. XXX. 600. — Qu. pedunculata var.) microbalana, megabalana, macrobalana, brachibalana, spheerobalana, opaca. glaber- rima, multilobata, elobulata, densiflora, et viminalis Schur Ost. bot. Zeit. VII. p. 3, 4. — Qu. malacophylla Sehur ! Ost. bot. Zeit. VII. 4; X. 181. — Qu. Robur b) obconicifera, c) patellulata, d ) pubipes, e ) longiloba Borb. et Csató ! in MNL. X. 130]. — Tólgyesekben az egész terület mezei táján. var.) Qu. brevipes Heuff. in Wachtel Zeitschr. I. (1850) 99 pro var. — [Qu. pedunculata var.) pseudosessilis Schur* Ost. bot. Zeit. VII. 9. — Qu. brevipes Simk. Magy. Nóv. Lap. VII. 71. — Qu. brevipes 5) tri- chopoda Borb. et Csató in MNL. X. 131]. — Tólgyesekben, hol a. Qu. conferta társaságát szereti, és hatalmas terebélyes fákat alkot. — Nagy- Enyed [! Borb. et Csató l.c.], Déva mellett a Bezsán erdőben számos fa [!, Nagyszeben [Schur En. 608], Szt-Erzsébet. Hermány, Fogaras [Schur OBZ. VII. 9), Töpehegy Alsó-Rákosnál, Elópatak és Seps1-Szt- György között (!]. var.) Qu. australis Heuff. in Wachtel Zeitschr. I. (1850) 99 pro var. — (Qu. extensa Schur* Verh. sieb. Ver. II. 1851) 174 ; Ost. bot. Zeit. VII. 3; Schur En. 609. — Qu. pedunculata var. longifolia Schur Ost. bot. Zeit. VII. 3, — ex ipso. — Qu. hiemalis Borb. et Csató MNL. X. 131, — non Stev. in Bull. soc: Mose. 1857 p. 385]. — Töl- gyesek ben szálonként. — Nagyszeben [(Schur ODZ. VII. 3], Nagy- Enyed [Csató 1. c.]. 1736. Qu. pilosa Schur* Ost. bot. Zeitsch. VII. (1857) 4; En. (1866) 610. pro var. — [Qu. Robur »« sublanuginosa Simk. — Qu. di- latata A. Kern! Ost. bot. Zeitseh. XXVI. (1876) 188, — non Lindl. ; confer. etiam Simk. in MNL. VII. 69, 71. — Qu. arenaria Borb. Ter- mészet 1878 p. 399. — Qu. hiemalis b ) microtricha Borb. et Csató ! MNL. X. (1886) 131. — Qu. malacophylla var. astrotricha Borb. et Csató! 1. c. 139.]. — Szálonként a Qu. Robur és Qu. lanuginosa társa- ságában. — Nagy-Enyed Bükkós nevü erdejében |Csató! 1. c.], Dilak, Nagyszeben [Schur OBZ. VII. 4], Gótzenberg, Nagydisznód [? Schur En. 610]. 488 QUERCUS. var.)ramuliset fructuum pedunculis pubescentibus: Qu. Monorensis (Robur -« lanuginosa) 8 gyéből Monor er- deiből ismerem, de hihetőleg Erdélyben is otthonos. 1736/b. Qu. Csatói Borb.* Magy. Nóv. Lap. X. (1886) 133. — (Qu. Streimii »« subsessiliflora Simk. JI: Nagy- Enyeden a Bükkós nevü erdó- ben [Csató ! ap. Borb. I. c.] 1797201: Haynaldiana Simk.* Magy. Nóv. Lap. VII. (1883) 63 cum icone. — (Qu. conferta »« sub brevipes Mihi. — Qu. apennina Borb: Term. . Közlöny XVIII. (1886) p. 353; Borb. Erd. Lap. XXV. (1886) nr. X, — non Lamarck Encycl. I. (1733) 795, nec DC. Fl. Fr. VI. 359, — nee Grenier et Godron Fl. France III. 117, — nec Auctorum aliorum|. — Szálonként a Qu. conferta Kit. és a Qu. brevipes (Heuff.) társaságában, melyek között a kózép- fajt, mégpedig a Confertához közelebb állót mutatja be. — Eddig csak Déva mellett a Bezsán nevű erdőben figyelték meg [5imk. l. c. ; Fekete exs.!], hol több alakját gyüj jtóttem. nevezetesen egy olyat, mely a tipustól meztelenebb jovelei és szélesebb kupacspikkelyei által különbözik. — ([Stirps haee, — adhue Transsilvanis endemica et certe inter Qu. confertam et Qu. brevipedem hybrida cum Qu. apen- nina Lam confunderi nequit, nam Qu. apennina Lam., ex specimini- bus gallicis, deseriptionum Auctorum optime respondentibus, ad va- rietatem (Ju. lamuginosae Lam. pedunculatam pertinet. Tales varieta- tes etiam apud nos occurrunt, et nostram (Ju. pendulinam Kit. demon- strant|. * Qu. Heuffelii (Robur » subconferta) Simk. l. c. ; porro Qu. Ta- bajdiana (conferta » supersessiliflora) Simk. Erd. Lap. XXV. (1886) 568; nec non (Ju. T'ufae (conferta - subsessiliflora) Simk. l. c. pag. l | 'anssilvania nascuntur, ibidemque inquirendz. — E három koresfaj kétségtelenül Erdélyben is terem s ezért kutatni kell ott utánok. Ju. Tabajdianát ép most kaptam Déváról Fekete úrtól. 1738. Qu. conferta Kit. in Schult Ostr. Fl. I. (1814) 619. — (Qu. Farnetto Tenore Cat. Hort. Neapol. (anno 1819). — Qu. Esculus Ler- chenf.* ap. Schur Óst. bot. Zeit. VII. 20, et "n Trans., — non L. — Qu. hungarica Hubeny apud Wierzbicki in Flora XXV. (1842) 268, so- lum nomen, — ex ipso. — Qu. Eseulus var.) velutina Grisb. Iter. (1852) p. 253... — Délnyugati Erdély meleg égalju hegyein, igy a Maros leg- délibb szakasza s az abból kiágazó Hátszegi völgy mentén részint tiszta álladéku részint kevert erdőket alkot. — Branyicska, Maros-Sólymos ! Janka Kózlem. XII. 176], Maros-Némethi, Háró, Arany, Déva, Ko- zolyahegy, s innen Vajda-Hunyadig [!], Hátszeg | Lerchenf. 1. c.]. 1739. Qu. lanuginosa Lam. Encycl. I. (1783) 709 pro var. Qu. Ro- buris: Thuill. Par. I. (1798) 502. — Qu. pubescens. Willd. spec. IV. (1805) 450; Baumg.* En. II. 139. — Qu. Tommasinii Borb. MNL. X. 135,— non Kotschy ined. ap. Visiani Fl. Dalm. suppl. (1872) 45. — Qu. crispata Stev., — vel saltem Auct. Trans. — Qu. erythrolepis Borb. MNL. X. 135. — Qu. lanuginosa var.) acutiloba Borb. et var.) unda- bunda Borb. et Csató in MNL. X. 135.]. — Fókép Déli-Erdély meleg hegyvidékein a mezei tájon. — Kórósbánya (Kern. ÖBZ. XXVI. 930], QUERCUS. 489 Kolozsvár [Landoz I. 14], Bilak [(! Schur OBZ. VII. 19], Borberek, Kecskekő, Csombord (Csató ! l. c.], Gyulafehér vár hegyei [! Cserni Gyulaf. 16], Dobra, Roskány, Haró [!], Déva és Vajda- Hunyad hegyei (bőven! Baumg. l. c.], Vajda- Hunyadtól Govasdiáig bőven |!|, Hátezeg [Csató Erd. Muz. VI. 261, Vereshegy Szászsebesnél |Csató Székács 271], Nagyszeben |Schur OBZ. VII. 19], Riomfalva [Fuss Trans. 583], Segesvár [Fro. Schüssb. 60], Brassó |Schur En. 607], Felsó-Torja (Sehur ÓBZ. VIII. 283], Öcsém [Schur VSV. X. 178]. var.) Qu. Budensis Borb. Természet 1878 p. 392; Simk. Magy. Nóv. Lap. VII. 71. — A tóalaktól csupán meztelenedó hajtásaival kü- lónbózik. — Mészkóhegyek tolgyeseiben, igy Dévánál, s innen a Vajda- Hunyadig és Govasdiáig huzódó hegyhátakon |!]. var.), fructibus in pedunculo 2— 3 pollicari spicatis : Qu. apennina Lam. Encycl. I. (1783) 725. — [Qu. pendulina Kit. ! in Schult. Fl. Aust. I. (1814) 620. — Qu. Budayana Haberle in Hueff. ! ap. Wacht. Zeitschr. (1850) I. 98. — Qu. Tommasinii Kotschby Ined. ap. Visiani Fl. Dalm. Buppl. (1872) 45, — ex diagnosi.]. — Déva mellett a Bezsán erdőben ; a hol ugyanazon jól megjegyzett fán, 1832 szeptember havában oly terméseket gyüjtöttem, melyek 6—7 centim. hosszú csumán ültek ; ellenben 1883 okt. havában már csak csupa csumátlan terméseket ta- láltam rajta 1740. Qu. Streimii (pubescens - sessiliflora) Heuff.! in Wachtel Zeitschr. I. (1850) 97; Simk. Magy. Nóv. Lap. VII. 71. — (Qu. lanu- ginosa »- sub sessiliflora Mihi]. — A hol a Qu. lanuginosa és Qu. ses- siliflora elegyesen fordul elő, ott majd mindig e korcsfajuk is fóllelhetó. — Dévánál a Bezsán erdőben; Vajda-Hunyadnál a Kaprucza hegyen elég bőven ; Govasdiánál a Kazányos hegyen |!]. var.) ramulis et petiolis glabrescentibus: Qu. Tiszae Simk. et Fe- kete in Erd. Lap. XXVI. (1887) 39. — Dévánál a Bezsánuerdóben; Govasdiánál a Kazányos hegy verőfényes lejtőin |!]. 1740/b. Qu. Bedői Simk. et Fekete in Erd. Lap. XXVI. (1887) 38. — A precedente differt: foliorum margine leviter sinuato, obtusissime lobulato, nec non fructuum pedunculo 4—42 millim. longo. — Az előbbitől aprón óblózótt és apró karélyu levelei, valamint csumás ter- méseivel különbözik, melyek csumája néha 42 millim. hosszú. Hajtá- sal majd meztelenedők, majd sürűn pelyhesek. Terem Dévánál a Be- zsánhegy csúcsán [Fekete exs.!] és Vajda-Hunyadnál a Kaprucza hegyen [(!]. 1741. Qu. Kerneri Simk. Magy. Nóv. Lap. VII. (1883) 69, 70. — (Qu. sessiliflora » sublanuginosa Mihi. — Qu. glabrescens A. Kerner Ost. bot. Zeitschr. XXVI. (1876) 230, — non Benth. pl. Hartw. (1839—57) p. 55 et 348. — Conferendum etiam Simk. l. c.]. — A Qu. sessiliflorák és Qu. lanuginosa társaságában, napos hegyoldala- kon. Dévánál a Bezsán erdóben, valamint Vajda-Hunyad mellett a Kaprueza hegyen szálonként [!]. var.) ramulis hornotinis elabriusculis: Qu. Streimii £) pseudocon- ferta Freyn! (Qu. tridactyla Borb. Term. Közlöny XVIII. (1886) p. 299. — Qu. pubescens £) glabrata Heuff.! in Wacht. Zeitschr. I. 490 QUERCUS. — CORYLUS. — CABRPINUS. (1850) 98, — non Qu. Ilex c) glabrata G uss.Fl. Sic. Syn. II. (1844) 603. — Qu. pallida Heuff. Ost. bot. Zeitschr. VIII. (1855) 28, — non Blume Bijdragen (1825— 6) p. 5294. — Qu. pallida Neilr.* Nachtr. zu Maly 77; Sehur En. 608]. — Napos dombok tölgyes erdeiben. — Dobra, Déva !! Schur En. 608]: így különösen a Rocsi hegyen Dévá- nál és a Kapruczán Vajda- Hunyadnál. 1742. Qu. Austriaca Willd. spec. IV. (1805) 454. — [Qu. Cerris Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. II. 140, et Auct. Trans., — non L. spec. (1753) 997, quis stirpem suam genuinam in Hispania solum indicat|.— Hegyvidékek erdeiben, főkép délnyugati Erdélyben bőven. -— Mohaj a Mezőségen [Janka Linn. XXX. 6011, Kolozsvár (Schur OBZ. VII. 22], Kis-Fenes, Szt-László, Oláh- Rákos, Oláh- és Magyar-Léta, Toroczkó |Ercsei Tord. 160], Kecskekő [Schur VSV. X. 66], Csáklyaikő [Fuss Trans. 584], Bilak [Schur OBZ. VII. 23], Nagv-Enyed, Szabaderdó, Dorberek |Csató MNL. X. 135], Kórós- bánya, Karacs és Vácza trahitjain [Kern. OBZ. XXVI. 187], a Maros hegyvmellékeim mindkét felől Zámtól Piskiig, s e vonaltól északnak Nagyág és Boiezáig, délnek pedig Dévától Dobráig, Roskányig, Vajda- Hunyad és Govasdiág s Hátszegig |!|, Batiz, Bujtos [Fro. Karp. 130], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 584], Vereshegy Szászsebesnél [Csató Székács 971], Kisludas |Lerchenf. 1. c.|, Segesvár [rara : Fro. Schüssb. 60], Brassó [Schur OBZ. VII. 22]. 455. Corylus L. gen. n. 1074. 1743. C. Avellana L. spec. (ed. 1753) 998. — (C. avellana Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 98; Baumg. En. II. 143. — C. Avel- lana 6) glandulosa Schuttlw.|. — Erdókben. cserjésekben, gyeptüikón az egész terület mezei táján közönséges. t. C. tubulosa Willd. spec. IV. 470; et C. Colurna L. spec. 999,— coluntur solum. — Csupán tenyésztve fordalnak elő Erdélyben. 456. Carpinus L. gen. n. 1073. 1744. C. Betulus L. spec. (ed. 1753) 998. — (C. Betulus Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 97; Baumg. En. IL. 142. — O subcordifolia Schur En. 611. — C. duinensis Sehur Sertum n. 2554; Schur En. 611, — nec alior. — Lombos erdőkben az egész területen a mezei tájtól a hegyi tájig. var.) C. edentuius Kit. in Roch. Ban. (1828) 26. — (C. Carpinizza Host. Aust. II. (1831) 696; Schur* Verh. sieb. Ver. II. 170. — C. in: termedia Wierzb. ap. Reichb. Ieones XII. (1850) f. 1297]. — A tóalak- kal vegvest az egész területen. sót helyenként pl. a Kozolya hegyen Dévánál bővebben mint a tóalak. [Cum typo in tota ditione |. 4 Ostrya carpinifolia Scop. colitur solum raro. — Csupán na- gyobb díszkertekben. BETULA. — ALNUS. 491 LXXXII. Betulaceae Bartl. Ord. Nat. 99. 457. Betula L. gen. n. 1052. 45. B. verrucosa Ehrh. Beitr. VI. (1791) 98. — [B. alba L. spec. (ed. 1753) 982 pro p.; Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26 ; Baumg. En. I. 100 et Auct. Trans. — Betula pendula Roth Germ. I. 405 ; II. 476 : Sehkuhr Hand. III. tab. 288. — D. aurea Borkh. Forstb. T. A98. — B. oyeowiensis Bess. Prim. Fl. Galic. II. 289, — non Reichb. Icones XII. f. 1281, teste Regel Betul. 19. — D. transsilvanica Schur ap. C. Fuss Verh. sieb. Ver. II. 174; Schur En. 613. — B. turfosa Sehur Sertum n. 2556; Schur En. 613]. — Minden magasabb hegy- vidéken főkép havasaink szikár agyagos elóhegyein közönséges. 1746. B. pubescens Ehrh. Beitr. VI. (1791) 98. — |B. odorata Bechst.; Ercsei Tord.* 117. — Alnus Poe d Sehur Óst. bot. Zeit. VIII. 282]. — Hegyvidékek erdeiben és lápjai körül. — Kolozsvárt a Bükkón Szelistye felé |!Landoz II. 57], Tordai Erdóhát és Déda [Eresei Tard. 117), Nagyszeben |Schur ap. Fuss Alt. Arch. III. 256], Poplaka (Fuss Bericht (m Árpásfalu lápján [Schur ap. C. Fuss VSV. II. 174], Kisdisznód völgyében a Gótzenberg alján [Schur En. 614], Kézdi-Vásárhely |Schur OBZ. VIIL 289], a Büdös lápjain! [Schur OBZ. VIII. 290; VSV. X. 193, 199], E Gm [Salzer VSV. VII. 52], Hajta, Ilva-mare, Cosna |Porc. En. 52]. 1746/b. B. Carpatica Willd. spec. IV. (1805) 464. — (B. verrucosa » subpubescens M.|. — Telivér szülői közt a Kukojszáson |!], Bráza havasai [Shur VSV. iis 169]. 1746/c. B. Pseudocarpatica (pubescens »« subverrueosa) Simk. — Differt a B. Carpatica, cui habitu similis, — ramulis hornotinis pube- rulis, nec non amentorum Baume pilosioribus. — A Büdös barlang- jánál [!]. 1747. B. humilis Schrank Bair. Flora I. (1789) 421. — (B. inter- media Schur* Sertum n. 2555, — non Koch Syn. — D. uS Auct. Europ., — non Pallas Reise IIT. (1776) 758. — B. nana Salzer Verh. seb. Ver. VII. 53]. — Hegyvidékek lápjain. — Arpásfalu lápján [Sechur ap. C. Fuss VSV. II. 174], Büdös lápjai, Szt-Annató [Schur OBZ. VIII. 291, 293], Borszék lápján |! Andre Bot. Zeit. XI. 414 ; Salzer l. c.]. 58. Alnus Tournef. Inst. t. 359. 1748. A. vm L. spec. (ed. 1753) 983 pro var. x) Betula Alni. — [Alnus glutinosa Daumg.* En. I. 101]. — Hegyvidékek pata- kainál, folyók mentén, ligetekben, nedves erdókben, az egész terület mezel táján. 1749. A. incana L. spec. (ed. 1753) 983 pro var. $) Betulae Alni. — |A.ineana Daumg.* En. I. 101]. — Magasabb hegyvidékek pata- kainál az egész területen, s a folyókkal lejón alantabb vidékekre is. — 492 ALNUS. — SALIX, Vlegyásza hegység már Csucsától kezdve [!], Kolozsvár [Landoz Il. 31], Torda [Eresei Tord. 44], Szt-Mihályfalva, Mészkő, s innen az Ara- nyos és mellék patakai mentén a Muntyele- mareig s a Biharhavasokig, Verespatak, Zám, Déva[!], Retyezáthegység [!Csató Erd. Muz. IV. 85], Pareng hegység [! Fuss Trans. 599], Czibinhegység, | Fuss Trans. 599], Kerezesora üveghutája |Fro. VSV. NBI: 129] Árpás pataka [/ISchur VSV. III. 89], Fogaras hegysége, a Bárczaság patakai és fo- lyóinál, Háromszék és Csikszék, Alsó-Rákos, Udvarhelyszék [! Baumg. 1. c.], Rodna hegyvidéke (Czetz Erd. Muz. VI. 10]. var.) glabrescens Simk.* Term. Füz. V. (1881) 48. — [A. hy- brida Schur* Verh. sieb. Ver. II. 169. — non A. Br. — A. pubescens Auct. Trans. — non Tausch|. — Magasabb hegyvidékek patakainál az Alnus incana társaságában. — Vidra mellett a Biharhegvséeben [Simk. Term. Füz. V. 48], Verespatak[!]. Ár pás hegysége (Sehur VSV. III. 89], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 169]. 1750. A. viridis Chaix ap. Vill. Dauph. III. (1789) 789 sub Be- tula. — [Betula ovata Schrank Baier. Fl. I. (1739) 419. — Alnus 1n- cana $) Baume.* En. I. 101 ex locis natalibus. — Alnobetula viridis Schur Sertum n. 2563. — Alnobetula viridis var. acutifolha Sehur ap. C. Fuss Verh. sieb. Ver. IT. 173]. — Osszes havasainkon, főkép a déli havas hegylánezolaton, hol a Pinus Pumilió-t helyettesíti helyen- ként és törpe csepótéket alkot: ízy Arpás havasain és a Keresztény- havason [!]. — Kolozsvár [? Landoz II. 37]. LXXXIII. Szlicaceae Rich. Elém. de Bot. IV. 560. 459. Salix L. gen. n. 1098. 1 1751. S. pentandra L. spec. (ed. 1753) 1016. — |S. pentandra DBaume.* En. I. 44 ex descriptione). — Hegyvidékek folyóinak part- ján. — Kolozsvár [Landoz I. 37], Segesvár | Fro. Schássb. 60], Felsó- Torja, Kokojszás [Schur ÓBZ. VIII. "984, 290], Tusnád [Schur VSV. X. 181], Borszék [Sehur VSV. 155], Szászrégen, Dragojásze [Fuss Trans. 586], Cosna | Pore. En. 51], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 1752. S. fragilis L. spec. (ed. 1753) 1017. (S. fragilis Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Daumg. En. : 3. — $8. decipiens Hoffm. Hist. Salic. IL. tab. 31; Baumg. En. I. 45. — S. Meyeriana Behur Sertum n. 2599, — non Rostkov apud Willd. — S. euspidata Andre Bot. Zeit. XIV. 15 et Auct. Trans. — non Schultz. — 5. Rus- seliana Sm. Brit. III. 1045. — ex Koch Dendr. II. a. 514]. — Folyók partján, gyepűkön, utakon az egész terület mezei táján közönséges. 1753. S. rubens Schrank Bayer. Fl. I. (1789) 226. — (S. fragilis- alba Wimm. Denkschr. schles. Ges. f. vaterl. Kultur 1853 p. 156; Sehur* En. 616. — S. ehloroearpa Schur En. 616. — $. fragili-Rus- seliana, et S. alba-Russeliana Porc. En. 52. — S. excelsior et S. pa- lustris Host.]. — Városok és falvaknál, füzesekben. — Kolozsvár, SALIX. 493 Déva [!], Nagyszeben, Talmács (Schur En. 616], Naszód | Porc. En. 521, Udvarhely, [Gönczi exs. !) 1754. S. alba L. spec. (ed. 1753) 1021. — (S. alba Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 96; Baumg. En. I. 50. — S. vitellina L. spec. (1753) 1016; Lerchentf. I. c. ; Baumg. I. 43. — S. ccrulea Sm. Engl. bot. tab. 2451]. — Városoknál, falvaknál, folyók mentén füzesekben az egósz terület mezei táján kózónséges. 1755. S. alopecuroides Tausch. Ind. Pl. Hort. Canal. (1821). — (S. speciosa Host. Sal. (1828) tab. 17. — S. subtriandra (amygdalina » fragilis) Kern. Ost. bot. Zeit. XIV. (1864) 10. — 5. triandra -« fra- gilis Wimm. Flora I. (1848) 333 ; Schur* En. 617. — S. fragili-amygda- lina Porc. Naseud. 61]. — Folyók partján füzesekben. — Nagyszeben, Kereszténysziget, Kistorony, Giresau, Talmáes |Schur En. 617], Na- szód [Porc. En. 59]. 1756. S. undulata Ehrh. Beitr. VI. (1791) 101. — (S. triandra- alba Wimm. Fl. v. Sehles. 208; Schur* En. 617]. — Folyók mentén s ártereiken a berkekben. — A Maros mentén Zámtól Piskiig bőven, és a Sztrigy mentén Piskitól Váraljáig [!|, Talmáes |Schur En. 617]. 1757. S. triandra L. spec. (ed. 1753) 1016 n. 2. — [Salis folis elliptico-lanceolatis ... Gmelin Sib. I. tab. 34, fig. 3!, — icon hec a Linngo l. c. citata, omnino nostram exhibet stirpem. — 5. triandra Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. I. 43.— 5. amygda- lisa L. spec. 1016 n. 6; Baumg. En. I. 44. — 8. Hoppeana Willd. spec. IV. 654. — S. semperflorens Host. Sal. tab. 5. — 5. radieans Schur Sertum n. 2594. — S. serotina Schur En. 617]. — Folyók mentén s azok árterein a berkek fő alkotó része az egész terület mezei táján. FS. mollissima Ehrh. Beitr. VI. (1791) 101. — (S. hippophaéfolia Schur En. 617, — non Thuill. Fl. Par. (1799) 514]. — Zám (Schur En. 617], Büdös lápja [Schur* OBZ. VIII. 290], Naszód |Porc. En. 521]. t S. daphnoides Vill. Prosp. 51; Nym.* Syll. 343. — Verestorony szorosánál [Schur En. 618]. 1758. S. purpurea L. spec. (ed. 1753) 1017 n. 10. — (S. purpurea Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26. — S. monandra Hoffm.; Baumg. En. I. 43. — 5. Helix L. spec. 1017 n. 11; Baumg. En. I. 45. — 5. Lambertiana Sm. Fl. Brit. III. 1039,1041. — S. mirabilis Host. Salic. tab. 46]. — Folyók s patakok mentén és azok árterein az egész terület mezei táján bőven, sőt a hegyvidékekbe is benyomúl, így pl. a Bihar- hegység vólgyeibe ! 1759. S. rubra Huds. Fl. Angl. (1762) 423. — (S. rubra Herzog" Bistr. 42. — S. purpureo — viminalis Wimm. Grab. Silez. III. 367. — 8. mollissima Wahlenb. Carp. (1814) 317 ex C. Koch Dendr. II. 531]. — Folyók partján. — Talmáes, Vestény |Schur En. 618], Besztercze (Herzog I. c.], Mititei és Makód közt a Szamos mentén ( Porc. En. 52]. 1760. S. viminalis L. spec. (ed. 1753) 1021. — (S. viminalis Lercehenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. Em. I. 49]. — Folyók mentén vadon és ültetve a vasutak töltései. mentén. — Kolozsvár (! Landoz II. 37]. az Aranyos mentén Tordánál és Gyéresnél |! Freyn Közlem. XIII. 82], továbbá Mészkő, Szt.-Mihályfalva, Egerbegy és 494 SALIX. Aranyos-Lónánál, a Mezőségen Mezó-Csán mellett [!]. Gyulafehérvár, Dorbánd [! Cserni Gyulaf. 17], Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 26]. Pzékáesvólgy |Csató Székács 271], Nagyszeben |Reissenb. VSV. V. 114], Talmáes, Poresesd, Alsó-Sebes, Giresau, Volkány, Tohán [Fuss Trans. 589], Dalázsfalva és Mikeszásza közt a Kis-Küküllő mellékén (Barth VSV. XVIII. 102], Segesvár |Fro. Seháüssb. G0], Alsó- Rákostól Foldvárig az Olt folyónál [Freyn Kózlem. XIII. 82], Büdös [Schur VSV. X. 199], Besztercze [Herzog Bistr. 42], O-Rodna, Naszód, Makód | Pore. En. 52], Mititei | Porc. Naseud. 60]. ToS: stipularis Smith Engl. Bot. XVII. (1803) tab. 1214. — Zood Deae és Árpás falu felett [Schur* En. 619]. t S. Elaeagnos Scop. Fl. Carn. II. (ed. 1772) 257. — [S. incana Schrank Bayer. Fl. I. (1759) 230; Kotschy* Zool. bot. Ges. III. 139. — S. affinis Schur Ost. bot. Zeit. XIII. 80 ex ipso in Schur En. 619. — S. riparia Willd. spec. IV. (1805) 698]. Kolozsvár [Landoz II. 37], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. Talmáes, Szt- Domokos [Schur En. 619], Zajzon forráspataka (Kotsehy. I. c.|. L.S. Seringeana Gaud. Helv. (1830) 251. — (8. ineana » caprza Wim. Sehles. Ges. (1853) 159. — 8. holosericea Schur* Sertum n. 2584, — non Willd, ex Sehur En. 619. — S. salviefolia Landoz ? II. 37, — non Link. |. ár |Landoz l. c.], Fogaras hegysége alatt [? Schur En. 619]. 1761. S. cinerea L. spec. (ed. 1753) 1021. — [S. cinerea Ler- chenf." ap. Ziegler de re Sylv. 26 ; Baumg. En. I. 47. — S. limosa et S. acuminata Baumg.! En. I. 47, 48 et Auct. Trans. — 8. aquatica Smith Brit. 1065]. — Nedves réteken folyók s patakok mentén az egész terület mezei táján a hegyi tájig közönséges. 1762. S. Reichardti A. Kern. Zool. bot. Ges. X. (1860) 249. — [S. Caprea » cinerea Wimm. Flora 1849. I. 43; Porc.* En. 52]. — Patakok mentén hegyvidékeken. — Ó-Rodna, Feldra [Porc. 1. o.]. 1763. S. Silesiaca Willd. spec. IV. (1805) 660. — [S. depressa baumg.* En. I. 49 et Auct. Trans., — non L. — 5. nigricans Herzog Bistr. 42 ; Landoz II. 37 ; Sehur En. 621 ; Pore. En. 52, — non Sm. — 5. livida, cinerascens et villosissima Schur Sertum n. 2574]. — Hegy- vidékek völgyei mentén, erdős kaszálói szélén. — Dragánvolgye, Gyi- ság a Vlegyásza hegységben, Padság hegyei a Skericáig [!], Kolozsvár [Landoz 1. c.], Fenesnél a ZU [Csató exs.!|, Vidra és Szkeri- sora Hezyaéke [! Kern. ÖBZ. XXVI. 333], Götzenberg, Kerczesora hegysége |Schur En. 621], Árpáshegyvidéke |! Schur VSV. III. 89, 92], Keresztényhavas [I], Tömösszorosa [Schur VSV. X. 210]. Pojána- Meruluj, Zajzonvólgy ! [Schur En. 620], Felsó-Torja [Schur ÖBZ. VIII. 284], Kukojszás! | Baumg. 1. e.], Borszék [Schur VSV. X. 155], Ünókó |Schur VSV. X. 141], s egyáltalán Rodna hegysége |! Porc. En. 591. Besztercze [Herzog I. c.], Kóhavas, Teszla, Csukás |!]. 1764. S. fagifolia W. et K. in Willd. spec. IV. (1805) 704. — (5. fagifolia Porc.* En. 52. — S. Caprea »« silesiaca Wimm. ; Porc. Naseud. 60]. — Magasabb hegyvidékek bükkös és fenyves erdeinek szélén a m és havasalji tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben, a SALIX. 495 Kukurbeta oldalsó ágain a Biharhegységben |! Rodna havasaljain [Porc. En. 52], Teles [Porc. Naseud. 60]. 1765. S. Siegerti Anders. in DC. Prodr. XVI. b. (1868) 313. — (S. Pontederana Schleich. ? Cat. An. 1809 ; Schur* En. 619 ; Auct. plur. — S. silesiaca-purpurea Wimm. Sal. Europ. 167]. — Hegyvidékek vól- eyeiben. — Kisdisznód völgye a Goótzenberg felé, Árpás patakának völgye [Schur I. e.]. 1766. S. appendiculata Vill. Dauph. III. (1789) 175. — (S. gran- difolia Ser. Saul. de la Suisse (1815) 20; Schur* Sertum n. 2579]. — Erdők szélein a havasalj tájon. — Lepusnik völgye a hetyezáthegy- ségben [Csató Erd. Muz. IV. 85], Csorte, Picsoru- Popi a Lajta-vólgy- ben [Fuss Trans. 591], Arpás havasai [Schur VSV. III. 89], Fogaras havasai [Schur En. 621], Királykó |!], Unókó [Schur VSV. X. 141]. 1767. S. Caprea L. 2) spec. (ed. 1753) 1020. — [S. Caprea Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. I. 49]. — Hegyvidé- kek patakainál s erdeinek szélén az egész terület mezei táján. 1768. S. aurita L. spec. (ed. 1753) 1019. — [S. aurita Landoz* I. 14]. — Hegyvidékek nedves, erdós helyein. — Kolozsvár | Landoz l c.], Bilak, Nagyszeben, Brassó [Schur En. 620], Porkitzken Riusza- dulujnál [Fuss Trans. 591], Kukojszás a Büdösön [Schur ÖBZ. VIII. 290], Rodna vidéke ( Porc. Naseud. 60]. 1769. S. multinervis Döll. Fl. Bad. II. (1359) 516. — (8. lutescens Kerner Zool. bot. Ges. X. (1860) 253. — S. aurito-cinerea Wimm. Schles. Ges. 1847 p. 125; Pore.* Naseud. 60). — Nedves helyeken Feldra mellett | Porc. 1. c.]. 1770. S. hastata L. spec. (ed. 1753) 1017. — (|S. arbuscula Baumg.* En. I. 45 et Auct. Trans.! — non L. spec. 1018. — S. arbu- scula 8) dubia Porc. ! En. 52. — S. phylicifolia Schur Sertum n. 2575: Schur En. 620. — S: glabra Schur Sertum n. 2575; Behur En. 621, — non Scop. — S. Lapponum Schur Verh. sieb. Ver. III. 89. et Auct. Trans. non L. — $. heterophylla Schur Verh. sieb. Ver. X. 141, — non Host. — S. denudata Schur Verh. sieb. Ver. II. 169, — non Tausch. — S. ovata Nym. Syll. 345 quoad stirpem transsilvanicam |. — Havasok sziklás füves gerinczein. — Kolozsvár |? Landoz I. 14], Re- tyezát |? Schur En. sub. 5. phylieifolia], Szurul [Baumg. 1. c.], Csorte [Fuss Trans. 593 sub S. arbusc.), Árpás havasai [! Schur. VSV. III. 89 sub S. Vappouum] Tunszu a Lajta völgyben [Fro. VSV. VII. 130 sub 8. Lapponum|, Fogaras havasai [Schur En. 621 sub. S. arbu- scula], Keresztényhegység | Fuss Il. c.], Bucsecs!, Kóhavas, Rodna hava- sal [! Baumg. 1. c.]. 1771. S. incubacea L. spec. (ed. 1753) 1020 n. 22. — |8. incu- bacea Baumg.* En. I. 48. — S. anzustifolia Wulff. in Jaeq. Collect. II. (1789) 48. — S. repens Sehur Ost. bot. Zeit. VIII. 290; Verh. sieb. Ver. X. 162, 192; Schur En. 621. — S. ambigua Fuss Trans. 5292, — non Ehrh.]. — Kissé nedves hegyi kaszálókon s réteken. — Tranyis felett a Vlegvásza hegységben bőven |!|, Malomszeg és Dánffy- Hunyad közt [Freyn Kózlem. XIII. 82], Nagyszeben, hesinár, Pop- laka, Orlath, Brassó [Schur En. 621], Nagydisznód [Fuss. Trans. sub SIMONKAI : Erdély flórája. 35 496 SALIX. 5. ambigua], Ujegyház, Segesvár, Fejéregyháza [Baumg. l. c.], Maros- forrás pataka |Schur VSV. X. 162], Büdös lápja [Schur OBZ. VIII. 290], Borszék (Andrae Bot. Zeit. XIV. 51], Rodna [Sehur VSV. X. 127]. 1771/b. S. rosmarinifolia L. spec. (ed. 1753) 1020 n. 25. — [$. rosmarinifolia Lerchenf." ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg. En. I. 48.]. — Lápos réteken a mezei tájon. — Kolozsvár (Janka OBZ. IV. 189], Nagycsűr, Nagyszeben, Zood, Vestény [Fuss Trans. 593], Veres- torony szorosa felé az Olt folyónál [Baumg. 1. c. Arpás hegysége [Schur VSV. III. 89], Alsó-Rákos, Oláhfalu [Baumg. l. c.], Büdös [Schur OBZ. VILI. 290], Marosforrás pataka [|Schur VSV. X. 162], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Belbor [Salzer Reiseb. 217], Cosna [Porc. En. 52]. 1772. S. arenaria L. spec. (ed. 1753) 1019. — (S. limosa Baumg.* En. I. 47 ex citatione S. arenarie L. et ex deseript.]. — Folyók men- tén fóvenyes réteken. — Talmáes, Giresau, [Schur En. 621], a Maros és Hortobágy mentén |Baumg. 1. c.]. LIIS Jacquini Host. Syn. (1797) 529. — (5. Jaequiniana Willd. spec. IV. (1805) 699. — S. Myrsinites Baumg.* En. I. 45 et Auct. Trans. — non L. — 5. fusca Jacq.; Baumg. En. I. 47, non L.]. — Nedves árnyas reteken a havasi és havasalji tájon.— Bullató, Arpás hava- sainak tavainál |Schur En. 622], Buesecs, Rodna havasai |! Baumg. 1. c.]. 1774. S. reticulata L. spec. (ed. 17: 53) 1018. — (S. reticulata Baumg.* En. I. 16]. — Havasok sziklás füves helyein. — Szurul, Folte [Baumg. l. c.], Csorte, Fundu-bulli (Fuss VSV. XV. 106], Árpás havasai [(!Schur VSV. IIL 89], Uesa-mare [Baumg. ap. Fuss VSV. XV. 106, Fogaras havasain a Gaure-de-Lotri felé, Commando la Schmidt, Buesecs, Kóhavas |! Baumz. En. I. 46], Királykó |Schur En. 622], Keresztényhavas [!], Ünőkő [Andrae Bot. Zeit. XIV. 51], Koron- gyis [Schur VSV. X. 149]. Csukás |!]. 1775. S. retusa L. syst. (ed. X. 1759) 1237. — (S. retusa Baumg.* En. I. 45. — S. Kitaibeliana Willd. spec. IV. (1805) 685. — S. serpyl- lifolia Scop. Carn. II. (1772) 255, tab. 61. — S. retusa f) serrulata Roch. Ban. f. 80. — S. ovata Czetz Erd. Muz. VI. 20, — non Sev.]. — Havasok köves törmelékes tetóin és lejtőin. — Fundu-Bulli (Fuss Trans. 595], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 89], Cordon la Smidt, Fogaras havasai, Bucsees, Kóhavas [! Daumg. 1. c.]. Királykó |! Kotsehy ZBG. IIL 6: 3l: Keresztényhavas IN, Rodna havasai [! Schur En. 623], Csukás [!]. 1776. S. herbacea L. spec. (ed. 1753) 1018. — S. herbacea Baumg." En. I. 46. — S. nivalis Schur Sertum n. 2566]. -— Havasok köves füves gerinezein. — Retyezát havasok |! Hazsl. Kózlem. X. 26], Parenghavasok [Simk. Kózlem. XV. 599), Negoj [|Schur En. 623], Arpás havasai [!Sehur VSV. III. 89], Dregus havasai [Fuss Trans. 595], Fogaras havasai igy Bráza kószirtén és Y. Mosiulaeze, Bucsecs !, Kóhavas, Piroska |Baumg. l. c.], Ünőkő [Schur VSV. X. 150, ubi false ex alpe Koron enumeratur: vide Porc. Naseud. 591. t S. Babylonica L. spec. 1017 frequenter; S. acutifolia Willd. spec. IV. (1805) 668 raro plantatur. — Az elsót gyakran, a másodikat ritka helyt tenyésztik. POPULUS. — ORCHIS. 497 460. Populus L. gen. n. 1123 1777. P. alba L. spec. (ed. 1753) 1034. — |P. alba Lerchenf.* ap. Ziegler de re Sylv. 26; Daumg. En. I. 343]. — Folyók mentén, berkek- ben, nedves erdókben ; SUE is városok és falvak mentén. — Kolozs- vár [Landoz I. 14], Szamosfalva, Apahida, Torda, Gyéres |Freyn Kóz- lem. XIII. 82], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 17], az egész Maros és Küküllő mellékein |! Lerchenf. 1. c.], Dédáes, Szelindek, Giresau, Hé- viz [Fuss Trans. 596], Brassó [Lurtz VSV. V. 146], Besztercze [Her- zog Bistr. 42], Mititei (Porc. En. 52], Kófarka [Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 1778. P. canescens Ait. Hort. Kew. III. (1789) 405 pro var. P. albae. — |P. canescens. Smith. Fl. Brit. III. (1804) 1080; Baumg.* En. I. 348. — P. hybrida Reichb.; Schur En. 623]. — Nedves erdók- ben, folyók mentén ; gyakran ültetik is. — Kolozsvár |! Landoz I. 14], Nagyszeben |Schur En. 624], Giresau [!Fuss Trans. 596], Segesvár Baumg. I. c.], Naszód [Porc. En. 52]. 1779. P. tremula L. spec. (ed. 1753) 1034. — [P. tremula Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Daumg. En. I. 348. — P. pseudo- tremula Sehur En. 624]. — Hegyvidékek erdeiben és cserjés helyein az egész terület mezei és hegyi táján ; gyakran ültetik is. 1780. P. nigra L. spec. (ed. 1753) 1034. — [P. nigra Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26; Baumg En. I. 349. — P. repanda Baumg. l. c.]. — Lagetekben, erdők szélein és ültetvényekben az egész terület mezel táján. * P. italica Mónch. Weissenst. 79 (1735). — |P. pyramidalis Rozier (1790). — P. pannonica Kit. in Bess. En. 38, solum nomen ; seu P. croatica W. et K. ap. Bess. Flora 1832 Beibl. 2 p. 14] frequenter ; P. monilifera Ait.; P. candicans Ait. [P. canadensis Mónch|; et P. bal- samifera L. raro plantantur. — Ultetvényekben. . B) Monocotylodonez. — Egysziküek. LXXXIV. Orchidaceae L. Philos. Bot. 1751 p. 27. 461. Orchis L. gen. n. 1009. 1781. 0. purpurea Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 334. — [O. fusca Jaeq. Fl. Austr. IV. (1776) tab. 307 ; Baumg.* En. III. 162. — 0. mo- ravica Jacq. et O. hybrida Schur En. 638]. — Erdős, cserjés dombok tisztásain. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Gyulafehérvár |Haynald herb.!], Szt-Erzsébet, Szászujfalu, Rothberg [Fuss Trans. 618], Nagy- csűr, Szelindek [Schur En. 638]. Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 45], Segesvár, Kóhalom [Baumeg. l. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 44], Deés, (Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 37]. 35* 498 ORCHIS. 1782. 0. militaris L. x) spec. (ed. 1753) 941. — [O. militaris Baumg." En. III. 162]. — Hegyvidékek erdeinek tisztásain, kaszálóim hegyi "tájig. — Malomszeg, Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 791, Kolozs- vár |! Baumg. l. c.], Várfalva az Aranyosnál (|Haynald herb. !|, Nagy- duod, Csáklyaikő, Kecskekő, Mészkő (Wolff MNL. I. 65], Bilak, Déva[! Mamuthegy Gyulafehérvárnál (Cserni Gyulaf. 16], Klopoti- val és Malomvizi völgyek a hetyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 85], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 26], Szászváros, Szerdahely, Nagy- csűr, Szászujfalu, Rothberg, Szt-Erzsébet. Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 618], Szelindek |Sechur En. 638], Baromlaka, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 44]. Medgyes [Salzer VSV. VIII. 7], Berethalom [Fuss Trans. 618), Ujegyháza, Segesvár, Nagvbun, Kó- halom, Brassó, Lóvete |Daumg. l. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 44], Bodza szorosa | Haynald herb. !, Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 54]. 1783. 0. tridentata Scop. Fl. Carn. II. (1772) 190. — O. variegata 2k E Ped. LE (1755) 147 ; Baumg.* En. III. 161]. — Hegyvidékek 4 [Baumg. It f Gyulafehérvár [!], Szt-Gyórgy- Válya (Ceató Erd. Muz. VI. 27], Szerdahely [Fuss Alt. Arch. II. 389], Szászváros, Feredógyógy, Nagyesür, Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Riom- falva (Fuss Trans. 618], Daromlaka, Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 44], Segesvár, Zoltán, Köhalom [Baumg. 1. c.], Királykó |!], Brassó [Schur En. 639], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 23]. 1784. 0. us'ulata L. spec. (ed. 1753) 941. — [O. ustulata Daumg.* En. III. 161]. — Hegyvidékek kaszálóm. — Kolozsvár (!Landoz I. 15]. Bánvabükki volgy[!|, Kolos (Freyn Kózlem. XIII. 19]. Szt-Mihályfalva (Wolff MNL. I. 65]. Csályai1kó, Tótfalu [!], Gyula- fehérvár (Cserni Gyulaf. 16], Vidra a Biharhegységben, Boicza az Érezhegységben, Zám [!], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 27] Koneza [Csató Székács 272], Szászváros, Feredógyógy, Nagycsür Nagyszeben, Kisdisznód, Zoód, Talmács. Giresau [Fuss Trans. 618] Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 45], Ujegyháza, Segesvár, Kóhalom, Brassó, Lóvete, Oláhfalva, Besztercze | Baumeg. l. c.], Szászrégen, Zapling [Fuss 1. c.], Rodna vidéke [Porc. En. 54], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 1785. 0. coriophora L. spec. (ed. 1753) 940. — |[O. coriophora Daumg.* En. III. 159]. — Kissé nedves kaszálókon. — Kolozsvár (Baumg. 1. c.], Kolos, Boós, Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 79], Bzt-Mihályfalva (Wolff MNL. I. 66], Piatra-Strucu Vidránál, Zám, Vajda-Hunyad, Telek [!], Szt-Gyórgy- Válya |Csató Erd. Muz. VI. 27], Koneza [Csató Székács 272], Feredógyógy, Nagycsűr, Nagyszeben, Kis- disznód, Prehodistye a Verestoronyszorosnál, AUR Szakadát | Fuss Trans. 619], Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Marpod, Ujezyháza, Morgonda, Segesvár, Nagybun, Radót, Kóhalom, Alsó-hákos, Brassó [Daumg. l. e.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 619], Besztereze (Herzog Bistr. 44], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 18], Garcsinvólgy |!]. 1786. 0. globosa L. syst. ed. (1759) 1249. — (O. globosa Baumg.* En. III. 158. — Nigritella ES Reichb. Germ. Exe. 121.— O. sphzrica MB. Taur. Cauc. III. (1819) 579]. — Hegyvidékek ka- de gnl sem ORCHIS. 499 szálóin a havasalji tájig. — Retyitzel [Bielz VSV. III. 175], Kolozsvár [! Landoz I. 15), Trányis a . Vlegyásza hegységben bőven (!], Rogozsely [Borb. ÓBZ. XXXV. 76). Csák lyaikő (bőven! Barth VSV. XIX. 144], Vidra hegyein a Piatra-Strucu felett Arnica montanával és a Bihar felé bőven [!, Ordenkusa völgye [! Kern. ÖBZ. XXVII. 163], Vulkán hegy [!], Abrudbánya, Verespatak (! Fuss Trans. 619], Zajkányi és Se- réli havasok a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 85 2], Pareng hegység [!]. Valye-Dobri Resinár, Pliüse, Nagyszeben Fuss Trans. 619], Szt-Erzsébet, Talmács, Kerezesora és Árpáshegy sége [Schur En. 639]. Butván [Fuss Trans. 619]. Kisekemezó, Nagyekemezó Barth VSV. XVII. 45], Segesvár, Lóvete [Daumg. 1. c.], Keresztényhegység Brassónál |!Fuss Trans. 619]. Oláhfalu, Vasláb [Haynald herb. !|, Öcsém öt ÓBZ. VIII. 23], Besztercze [Herzog Bistr. 44], Rodna (Czetz Erd. Muz. VI. 18], Garcsinvölgy, Zajzonvölgy (! !]. 1787. 0. Morio L. spec. (ed. 1753) 940. — [O. Morio Baumg.* En. III. 159]. — Hegyvidékek kaszálóin. — Kolozsvár ( Landoz I. 15], Csuesa, Malomszeg, Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 79], Mészkó [Wolff MNL. I. 66], Mezőség [Janka Linn. XXX. 608], Bilak, Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 16], Haró, Vajda-Hunvyad szénamezói [!], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 277 ], Szászváros, Szerdahelv, Kereszténysziget, Nagycsűr, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Giresau (Fuss Trans. 619], Re- sinár. Arpás havacal. Brassó [Schur En. 640], Kisekemezó, Nagy- ekemezó. Baromlaka, Szászivánfalva (bőven: Barth VSV. XVII. 45], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár (Fro. Schüssb. 62], Szász- régen [Emerich ap. Fuss Trans. 619], Besztercze [Herzog Bistr. 44], Rodna vidéke [Pore. En. 54], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18], Udvar- hely [Gönczi exs.!]. 1788. 0. pallens L. Mant. II. (1771) 299. — [0. pallens Baumg.* En. III. 162]. — Hegyvidékek kaszálóin. — Kolozsvár | Landoz II. 37], Brassó [Schur En. 6401, Lóvete. Hargitta | Baumg. 1. c]. 1789. 0. sveciosa Host. Fl. Aust. II. (1831) 527. — [O. mascula Baumg.* En. III. 160 et Auct. Trans.. — non L.]. — Hegyvidékek nas szélén és tisztásain a havasalji tájig. Y [ I. 15], Gyulafehérvár, Bilak (Cserni Gyulaf. 16], Csáklyaikó, Zim, Déva[! Retyezát hegvség vólgy ei Malomviz felett [Csató Erd. Muz. IV. 85], Ponorics [Csató Erd. Muz. VI. 277 ], Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Gótzenberg Nagydisznód, Prehodistye a Verestoronyszorosnál [Fuss Trans. 620], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Királykó [Kotschy ZBG. III. 64), Brassó Schur En. 640], Besztercze (| Herzog Bistr. 44], Rodna hegysége [Baumg. l. c.|, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18], Bedelló [Csató exs. I], Udvarhely [Gönczi exs.!], Garcsinvölgy, Zajzonvölgy (!]. 1790. 0. elegans Heuff. in Flora. 1835 I. p. 250. — (O. palustris Baumg.* En. III. 160 et Auct. Trans., — non Jacq. — O. laxiflora, et O. Tabernzgmontani Auct. Trans., — nec aliorum. — O. rubra Ler- chenf, Icones f. 58! et ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 95]. — Nedves réteken folyók s patakok mellékein. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Ko- los, Boós, Virágosvölgy |Freyn Kózlem. XIII. 79], Keresztesi mocsa- rak Tordánál | Wolff MNL. I. 66], Nagyenyed [Fuss Trans. 621], Zám, 500 ORCHIS. Alsó-Vidránál a Kis-Aranyos völgyében |!|, Kalán [Csató Erd. Muz. VI. 27], Koneza, Szászsebes |Csató Székács 272], Drassó [Csató ap. Borbás in Centralblatt 1882 n. 50], Váralja és Kovrágy közt(!], Vajda-Hunyad, Szilvás, Vizakna, Vestény (Fuss Trans. 621], Nagy- szeben, Nagycsűr, Szászujfalu. Giresau [Fuss Bericht 16], Nagyselyk, Kisekemezó, Medgyes [Darth VSV. XVII. 45], Monora [Barth ! Arch. 116], Segesvár (Fro. Schüssb. 62], Agyagfalva (Fro. VSV. VIII. 102], Oláhfalu, Szászrégen |! Fuss Trans. 621], Besztercze | Herzog Bistr. 44], Rodna-Naszód vidéke |Porc. En. 55]. Gáncs Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 1791. 0. sambucina L. Fl. Suec. (1755) 319. — [O. sambucina Baumg.* En. IIT. 164. — 0. incarnata Willd. spec. IV. (1805) 30; Baumg. En. III. 165; Fuss Trans. 621 ; Barth Arch. XV. 116, — non L. — O. salina Fro. Verh. sieb. Ver. VIII. 102, — non Turez. — O. purpurea (Koch. var.), non Huds.|. — Hegvvidékek rétein s erdeinek tisztásain, kaszálóm. — Kolozsvár |! Landoz 1. 15], Felek |!|. Dánya- bükki nyiresek | Wolff MNL. I. 66], Csáklyaikő, Déva |!], Uriki havas. a hetyezát hegységben |Csató Erd. Muz. IV. 85], Hátszeg, Lunkány [Csató Erd. Muz. VI. 27], Runk [Fuss Trans. 621], Szerdahelyt az Albai erdőben |Csató Székács 272], Présbe, Mumma |Schur En. 641], Gótzenberg |!Baumg. l. e.], Nagycsír, Nagvszeben, Nagydisznód, Gi- resau, Felsó-Sebes, Pojána-ny amezuluj, Plaju- czeri, Kerczesorai üveg- huta, Keresztényhegvség (Fuss! Trans. 621] ) Rozsnyó |Baumgoe. 1. c.], Brassó [Schur En. 641], Agyagfalva [Fro. I. c. |, Oláhfalu (Barth ! herb.], Medgyes Hosszúaszó (Barth! Arch. XV. 116], Rods vidéke | Porc. En. 55], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 1 O. papilionacea L. — Brassó (Schur En. 640]. 1792. 0. maculata L. spec. (ed. 1753) 949. — |O. maculata Baumg.* En. III. 165. — O. transsilvanica Schur ! Sertum n. 2699 ; Schur En. 643]. — Magasabb hegyvidékek kaszálóin és rétein az egész területen közönséges. 1792/b. 0. saccifera Brogn. in Bory Exped. de Morée (1832) 259; icon in Atlas zu Bory Morée tab. XXX. f. 1.! — [O. lancibracteata ie Koch Linn. XXIL (1849) 284. — O. tetragona Heuff. in Flora 833 I. p. 363. — 0. comosa et O. obtusifolia Sehnr* Sertum n. 2699]. — - Fókép Dél-Erdély magasabb hegyvidékeinek erdei tisztásain s pa- takai mentén a havasalji tájig. —- Vlegyásza |? Borb. Bot. Monatschr. I. 67], Retyezát hegység völgyei Malomviz felett (! Borb. 1. «.], Nagy- szeben, Kisdisznód |! Fuss Trans. 622), Gótzenberg, Guraró hegyei [(Ormay exs. !], Szt- Erzsébet, Nagycsür, Kerczesora és Arpás hegysége [Schur En. 643], Királykő |! Borb. 1. c.1, Rodna hegysége |Czetz Erd. Muz. VI. 18; Porc; En; 55] Keresztényhavas, Garcsinvólgy, Büdös |!]. . 1793. 0. ambigua (incarnata »- maculata) A. Kern. Zool. bot. Ges. XV. (1865) 205 tab. II. var.) Claudiopolitana Simk. — Plura hujus specimina vidi inter 0. incarnatam, et O. maculate varietatem alpinam Schur nascentia, sexque illorum exemplaria in herbario asservo. — Omnia foliis anguste lanceolatis sunt instructa, et folium supremum lineare basin spice attin- git; quibus notis nostra ab Orchide ambigua A. Kern. divergit. Certe ORCHIS. — ANACAMPTIS. 501 media inter O. incarnatam et O. maculatam nostram, distinguiturque ab O. maculata: bracteis latis sanguineis, flores superantibus, iis O. in- carnatse similibus, porro caule subfistuloso, et foliis erectis anguste lanceolatis linearibusve ; invicem ab O. incarnata: caule, solidiore, spiea laxa et floribus evidenter majoribus, illis O. maculatee similibus. — Habitat in pratis fertilibus vallis «Malomvoólgy» ad Claudiopolin.— Kolozsvár mellett a Malomvólgyben [!]. 1794. 0. cordigera Fries Nov. Mant. II. (1843) 103. — (O. angu- stifolia Fuss" im Baumg. Mant. 78; Fuss Alt. Arch. III. 355. —- non Reichb. — O. latifolia Schur Verh. sieb. Ver. X. 141; Kerner OBZ. XXVII. 199, et Auct. Trans., — quoad stirpem alpinam et subalpinam. O. rivularis Heuff. ; seu O. latifolia var, Rochelii Grisb. Iter (1852) n 286. — O. eruenta Roch. Ban. (1828) 34 tab. 1, — non O. F. Müll. et Retz. — O majalis Hazsl. Kózlem. X. 27, — non Reichb. — O. fo- losa Schur En. 642]. — Havas hegységek forrásos nedves rétein a havasi és havasalji tájon — honnan leszáll a hegyi tájra 1s. — Dragán- völgye és Tranyis a Vlegyásza hegységben, Padság patakának felsóbb részein, Alsó-Vidrától a Csepilor vólgyig |!|, La-zsok nyereg s innen Nyegráigg [Kern. l. c.], Aries, és a Bihar havas alatt [!]|, Retyezát ha- vasok a Zenoga tó kórül |!Csató Erd. Muz. IV. 85], Pareng |Fuss Trans. 623], Tommnatik [Fuss in Daumg. Mant. 78], Resinár havasai [Grisb. 1. e.], Frumósza |Sechur En. 642], Guraró havasai, Ávrisel, Domna-vólgye [Fuss Trans. 623], Árpás havasai (Schur VSV. III. 92], Bráza havasai |Behur VSV. II. 169), Királykó | Kotschy ZBG. III. 63], Buesees [Fuss Trans. 623], Unőkő [Schur VSV. X. 141], s egyáltalán Rodna havasaim |Porc. En. 55], Tórcsvár |!], Keresztényhegység [Ró- mer exs. !]. 1795. 0. incarnata L. Fl. suec. (1755) 312. — (O. latifolia Baumg." En. III. 163; et Auct. Trans. quoad stirpem regionum infe- riorum. — 0. Traunsteineri Schur En. 641, ex descriptione et Auct. Trans. — non Saut. — O. angustifolia Landoz II. 37, — vix Reichb. — O. haematodes Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 131. — O. ochroleuca Schur En. 641]. — Hegyvidékek patakainál, forrásos nedves kaszálóin. — Ko- lozsvár |Landoz I. 15], Bányabükki völgy [!], Keresztes és Szt- Mihály- falva [Wolff MNL. I. 66], Déva, Váralja és Kovrágy közt a Strigy mel- lékén [!], Drassó [Csató Székács 272], Nagyszeben, Nagyestür, Vestény [Fuss Trans. 622 sub O. latifolia], Frumósza, Gótzenberg, Présbe, Fo- garas, Brassó |Schur En. 641], Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Ujegy- háza, Segesvár, Fejéregyháza, Kóhalom, Büdös a Szt- LANES felé [Baumg. l. e.], Udvarhely, Szászrégen [Fuss Trans. 629], Besztercze [Herzog Bistr. 44], Rodna hegyvidéke |Porc. En. 55], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 18], Honigberg vizenyős rétein iBátuck exs. !]. 469. Anacamptis hich. Orch. Adn. 19, 25. 1796. A. pyramidalis L. spec. (ed. 1753) 940 sub Orchide. — |O. pyramidalis L. Baumg.* En. III. 158]. — Napos füves dombokon és kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 15], Egerbegyi és 502 GYMNADENIA. — HIMANTOGLOSSUM. Gerendi függő [Wolff MNL. I. 66], Bilak, Mamuthegv Gyulafehérvárt (Cserni Gyulaf. 16], Feredógyógy [! Unver. ap. Fuss VSV. XIII. 144], Kisludas, Nagydisznód [Fuss Alt. Arch. IT. 389], Nagycesür [Fuss Trans. 6241, Szelindek, Talmács [Schur En. 644). Daromlaka, Medgyes | Barth VSV. XVII. 45], Segesvár, Nagvbun. Kóhalom, Brassó, Lóvete, Har- gitta | Baumg. l. c.], Szászrégen | Emerich ap. Fuss Trans. 624]. 463. Gymnadenia Rh. Br. Hort. Kew. V. 191. 1797. G. conopsea L. spec. (ed. 1753) 942 sub Orchide. — [Or- chis conopsea L. Baumg.* En. III. 166. — Orchis Ornithis Jacq. FI. Austr. II. tab. 138. — G. comigera Reichb. Germ. Exc. 191. — G. or- nethia Schur Verh. sieb. Ver. II. 644. — G. transzlvanica Schur En. 644. — Serapias rubra Cserni Gyulaf 16, — nec alior. — Hegyvidé- kek kaszálói, erdei tisztásain a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. 1798. G. odoratissima L. var.) Carpatica Simk. — A typo L. ommibus in partibus major, spicaque ampliore et densiore differt. — [Orchis odoratissima Baumg." En. III. 166). — Hegvvidékek dombos kaszálóin gyéren. — Hidegszamos [Landoz I. 15], Kolozsvár, Marpod, Ujegyháza, Kóhalom | Baumg. l. c.], Nagycsűr, Rothberg, Szt- Erzsébet [Fuss Trans. 624], Talmács |Schur En. 644], Baromlaka, Kisekemezó, Nagyekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Segesvár | Fro. Schássb. 62], Szászrégen (Fuss Trans. 624], Nagyenyed |Csató exs. !]. 1792. G. albida L. spec. (ed. 1753) 944 sub Satyrio. — [Orchis albida Scop.; Daumg.* En. III. 168. — Habenaria albida R. Br. — Leucorchis albida E. iu er. — Peristylus albidus Lindl. — Gymnade- nia Frivaldszkiana Schur Sertum n. 2703 ; Heuff. ! Zool. bot. Ges. VIII. 203; Borb. Kózlem. XV. 362 ; Simk. Kózlem. XV. 601, — non Hampe in Grisb. Rum. II. 363. — G. densiflora Schur EE 645. — G. lucida Sehur Ost. bot. Zeit. VIII. 22 ; Verh. sieb. Ver. X. 177]. — Havasaink kóves legelóin. — Piatra-arsza a Vlegvásza hegy sógben [Daumg. I. c.], Muntyele- -mare |Freyn Közlem. XIII. 79], Biharhavasok gerinczei s lejtői [! Kern. ÓBZ. XXVII. 201], Retyezát havasok [! Hazsl. Kózlem. X. 27], Pareng havasok [!|, Czibinhavasok, Szurul, Domnavólgye |Fuss! Trans. 624], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Királykő [! Fuss Trans. 6241, Bucsecs [! Kotschy ZbG. III. 138], Keresztényhavas, Kóhavas [!Schur En. 644], Ocsém [Schur OBZ. VILI. 22], Lóvete, Hargitta, Rodna havasai |Baumg. l. e.), Csukás [!]. 464. Himantoglossum Spreng, Syst. III. 694. 1799. H. hircinum L. spec. (ed. 1753) 944 sub Satyrio. — [Orchis hireina. Baumg.* En. III. 163. — H. cuprinum Sehur ap. C. Fuss Verh. sieb. Ver. II. 197, — etiam Spr.]. — Hegyvidékek napos füves lejtőin. — Hermány [Pfarrer Roth ap. Fuss VSV. II. 197], Segesvár, Keresd | Baume. 1. c.]. CEOLOGLOSSUM. — PLATANTHERA. — NIGRITELLA. — OPHRYS. 503 . * Aeeras anthropophora R. Br. — Toroczkó sziklatorkai |? Pávai Ost. bot. Zeit. XII. 213]. 465. Coeloglossum Hartm. Handb. (ed. 1820) 329. 1800. C. viride L. spec. (ed. 1753) 944 sub Satyrio. — [Orchis viridis Schwartz; Baumg.* En. III. 167. — Habenaria viridis R. Br. Hort. Kew. V. 192. — Peristylus viridis Lindl. Orch. Gen. 299. — C. alpinum Schur Verh. sieb. Ver. IL. 169; Schur Sertum n. 27006. C. purpureum Schur Sertum n. 2706; Schur En. 646 — Gymnadenia vi- ridis var. bracteata Reichb.]. — Osszes havasaink hegyi és havasalji ka- szálóin, továbbá : Kolozsvár | LiandozI. 15), Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. $80], Bilak[!], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 27], Segesvár, Nagybun, Kóhalom. Brassó, Lóvete, Hargitta [Baumg. l. c. . 466. Platanthera Rich. Orch. Adn. p. 20; 26. 1801. P. bifolia L. spec. (ed. 1753) 939 sub. Orchide. — [Orchis bifolia L.; Baumg.* En. III. 157. — 0. bifolia £) brachyglossa Wallr. Sehed. 486 — P. chlorantha et P. montana Auct. Trans., — non Cus- tor, nec Reichb. — P. Schuriana Fuss! Verh. sieb. Ver. XIX. 206, — seu P. bifolia a ) obtusifolia Schur En. 646, est forma minor montana, perigonii phyllis virentibus, latioribus obtusioribusque, sed in formam vulerarem transiens). — Erdókben s hegyi kaszálókon az egész terület mezei és hegyi táján. 467. Nigritella Rich. Orch. Adn. p. 19; 26. 1802. N. nigra L. spec. (ed. 1753) 944 sub Satyrio. — [Orchis nigra Seop.; Baumg.* En. III. 167. — Nigritella angustifolia Rich. 1l. c. 34. — N. suaveolens Schur En. 647, — non Koch]. Havasok és ha- vasaljak nedves rétein. — DBucsecs, Keresztény hegység |Baumg. 1. c.], Királykó, Kóhavas ! [Fuss Trans. 626], Garesinvólgy |!]. 468. Ophrys L. gen. n. 1011. 1803. 0. myodes L. spec. (ed. 1753) 948 pro var. O. insectiferz. — [Arachnites musciflora Hoffm. ; Baumg.* En. III. 169). — Napos dombok kaszálóin. — Nagyenyed, Bilak | Baumg. 1. c.]. 1804. 0. aranifera Huds. Fl. Angl. (ed. 1778) II. 392. — | Arachnites fuciflora Baumg.* En. III. 170, — ex citatione E. B. t. 65. — [O. Arach- nites Auct. Trans. — non Murr.| — Szikár kaszálókon. — Kolozs- vár, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Abrudbánya, Dobra, Déva [Baumg. l. e.], Orlath és Guraró közt, Brassó [Schur En. 647]. Magyaró [Nagy ap. Ercsei Tord. 25]. t O. apifera Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 340. — Poplaka [Schur En. 647]. 504 CHAMORCHIS. HERMINIUM. EPIPOGIUM. LIMODORUM. CEPHALANTHERA. 469. Chamorchis Rich. Orch. Adn. p. 20 ; 27. 1804. Ch. alpina L. spec. (ed. 1753) 948 sub Ophryde. — |Arach- nites alpina Hoffm. ; Baumg." En. III. 627]. — Havasok füves szaka- dékos lejtőin. — Királykó [!], Buesecs, Teszla |! Baumg. 1. c.]. 470. Herminium Rh. Br. Hort. Kew. V. 191. 1805. H. Monorchis L. spec. (ed. 1753) 947 sub Ophryde. — [Arachnites Monorchis Hoffm. ; Baumg." En. III. 168). — Hegyvidé- kek kaszálóm a havasali tájig. — Trányis a Vlegyásza hegyesoport- ban [!], Kolozsvárt a Feleken s a Malomvólgyben |! Landoz I. 15], Padság felett a Skeriezán (Freyn Kózlem. XIII. 80], Aranyos völgye Vidránál [!], Verespatak [Janka Közlem. XII. 175], Bussoraluj völgye a Retyezát hegységben |Simk. Közlem. XV. 601], Felsó-Gáld | Barth VSV. XIX. 145], Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Talmáes, Brassó (Schur En. 647], Guraró és Resinár havasaljai Gótzenberg, Présbe, Nagyesür, Szászujfalu, Szt-Erzsébet |! Fuss Trans. 627], Keresd, Ló- vete, Oláhfalva, Hargitta |Baumg. l. c., Rodna vidéke |Reckert ap. Schur VSV. X. 198 ; Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 471. Eipipogium Gmel. Fl. Sib. I. 11. 1807. E. aphyllum Sw. Summa Veg. Scand. (1814) 32. — | Limo- dorum aphylum Baumg.* En. III. (1816) 178. — E. Gmelini Rich. Orch. Adn. (1817) 36]. — Arnyas nedves sűrű erdőkben. — Héviz mellett a Nagy-Barabos tetején |Baumg. l. c.], Lóvete | Dbaumg. herb. ! et ap. Fuss Trans. 627), Kóhavas [|Schur En. 048]. Oesém [Schur OPZ. VIII. 24], Kolozsvárt a Felsóbükkón | Landoz II. 37]. 472. Limodorum Tourn. Inst. t. 250. 1808. L. abortivum L. spec. (ed. 1753) 943 sub Orchide. — [L. abortivum Fro.* Schüssb. 63]. — Erdők szélein a mezei tájon. — Se- gesvár |Fro. I. c.], Brassó, Borszék |? Schur En. 648]. 413. Cephalanthera Rich. Orch. Adn. p. 21; 29. 1809. C. alba Crantz Stirp. (ed. 1769) 460 sub Epipactide. — [Serapias grandiflora Seop. Fl. Carn. II. (1772) 205, — non L. Syst. ed. XII. (1767) 594. — Epipaetis pallida Swartz in Vet. Acad. Holm. 1800 p. 232. — E. pallens Willd. spec. IV. (1805) 85: Baumg.* En. III. 173. — E. ochroleuea Baumg. En. III. (1816) 174. — Cephalan- CEPHALANTHERA. — EPIPACTES. 505 thera pallens Rich. Oreh. Adn. (1817) 38]. — Hegyi erdőkben s azok tisztásain. — Valkó |Baumg.]l. e.|, Kolozsvár |Landoz I. 15]. Decze- bal hegy Dévánál[!], Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Nagyszeben (Schur En. 648], Szászujfalu, Talmáes, Giresau. Brassó [Fuss Alt. Arch. IL 389, Trans. 698], Kóhavas, Teszla, Segesvár [Baumg. l. c.], Öcsém 'Sehur ÓBZ. VIII. 24], Besztercze [Herzog Bistr. 441, Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 628], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 14], Udvarhely [Gönczi exs. !]. 1810. C. angustifolia Crantz Stirp. (1769) 460 pro var. Epipacti- dis alba. — (Epipactis ensifolia Schmidt in Meyer Fysik Aufs. 1791 p. 251; Baumg.* En. III. 174. — Serapias Xiphophyllum Ehrh. in I mb Suppl. (1781) 404. — C. ensifolia Rich. Orch. Adn. (1817) 38]. — Hegyi d ddkben s azok tisztásain. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Zára [!], Runk [Unver. ap. Funss VSV. XIV. 194], Nagyesür, Szász- ujfalu, Gótzenberg, Giresau [Fuss VSV. XIV. 194], Nagyszeben [Fuss Trans. 628], Segesvár [Fro. Sehássb. 63]. |Persány [Sigerus ap. Fuss VSV. XIV. 194], Brassó [Schur En. 648], Borszék |Salzer Reiseb. 51, Besztercze [Herzog Bistr. 44], Rodna vidéke |Porc. En. 55], Gáncs (Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 1811. C. rubra L, Syst. (ed. XII. 1767) 594 sub Serapiade. — [Epipactis rubra AI. Pedem. II. 153; Baumg.* En. III. 175. — Dory- cheile rubra Reichb.]. — Hegyvidékek erdeiben s azok tisztásain. — Kolozsvár [!Landoz I. 15], Csegez, Székelykő (Winkler ÖBZ. XVI. 48], Vidra hegyein a Biharhegységben (!], Ponories |Csató Erd. Muz. VI. 27], Segesvár [Fro. Schüssb. 63], Bucsecs [Kotschy ZBG. III. 138], Porumbák elóhavasai, Brassó, Kőhavas, Magyar-Hermány, Udvarhely, Oesém [Fuss Trans. 628], Besztercze (Herzog Bistr. 441, Vasas Szt- Iván [Nagy ap. Eresei Tord. 26], Görgény vidékén a Magurán, Borszék [Walz MNL. III. 70], Rodna [Sehur VSV. X. 128, — sed. Porc. ibi- dem non vidis]. Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 12], Zajzonvólgy |!|. 474. Bipipactes Rich. Orch. Adn. p. 21; 29. 1812. E. latifolia L. spec. (ed. 1753) 949 pro var. 2) sub Serapias Helleborine. — [Serapias Helleborine L. l. c. pro p. ; Benkő" Trans. 116. — Epipactis latifolia All.; Baumg. En. III. 172. — E. viridiflora et E. purpurata Schur Sertum n. 2724 ; 2725 ; Schur En. 649; Heuff.! Zool, bot. Ges. VIII. 205. — E. violacea Bor.; Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 131]. — Szálas erdőkben, szőlők és gyümölcsösök közt. — Kolozs- vár [Landoz I. 15], Tilalmas Toroczkónál[!|, Igenpataka |Haynald herb. !], Szkerisora hegyein |! Kerner ÓBZ. XXVIL. 202] Vidra hegyei és Vulkán a Biharhegységben, Zám [!|, Sebesel, Kakasfalva, Szászujfalu, Nagydisznód, Talmács (Fuss Trans. 628], Nagyszeben, Bráza kószirte alatt [Sehur En. 649], Giresau, Segesvár | Baumg. 1. c.|, Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 45]. Királykő |!], Brassó [Schur VSV. X. 205], Büdös! [Schur En. 649], Lóvete, Oláhfalva, Hargitta | Baumg. 1. e.], Besztereze [Herzog Bistr. 44], Rodna vidéke [Schur VSV. X.127; Pore. En. 55], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Kóhavas, Csomád [!]. 506 EPIPACTES. — LISTERA. 1813. E. rubiginosa Crantz Stirp. (ed. 1769) pro var. 2) Epipactis Helleborine. — |E. atrorubens Sehult. Ost. Fl. (ed. 1814) 58; Daumg.* En. HI. 172]. — Meszes hegyek sziklás füves helyein a mezei tájtól a hegyi tájig. — Piatra-arsza a Vlegyvásza hegységben |[Baumg. I. c.], Kolozsvár |Landoz I. 17), Torda [Schur En. 6491, Székelykó és Tilal- mas Toroczkónál|!| Kecskekó [Baumg. 1. c.]. Skerieza Padsáenál (!Freyn Kózlem. XIII. 80]. Vidra és Szkerisora hegyei a Biharhegy- ségben [!Kern. OBZ. XXVII. 202], Vulkánhegy Abrudbányánál (!], Runk, Mittáes [Fuss Trans. 629], Brassó (! Schur En. 649], Bárezaság elónavasai, Lóvete, Hargitta [Baumg. 1l. c.|, Öcsém [Schur ÖBZ. VIII. 22], Besztercze (Herzog Bistr. 44], Rodna hegyvidéke [Baumg. 1. c.)], Borszék (Walz MNL. III. 701. 1814. E. microphylla Ehrh. Beitr. VI. (1791) 42 sub Serapiade.— (E. microphylla Kovács" in Sternh. Sieb. 16. — E. intermedia Schur EU n. 2726]. — Köves hegyi erdőkben. — Kolozsvár [Kovács 1. c.!, Tibor Gyulafehérvárnál, Govasdia Vajda-Hunyadnál (!], Kercze- sora havasai (Sehur En. 649], Árpá is havasai (Schur VSV. III. 90], Rodna |Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 1815. E. palustris L. spec. (ed. 1753) 950 pro var. Serapiadis Helleborine. — (E. palustris Crantz ; Baumg.* En. III. 173]. — Viz- eres lápos réteken. — Tránvis a Vlegyásza hegységben |!]|, Székelyó |Borb. OBZ. XXXV. 76], Kolozsvár | Baumg. l. c.|, Bányabükki völgy, Zah [Eresei Tord. 261, Vidra és Szkerisora völgyeiben a Biharhegység- ben, Váralji és Kovrágy kózt[!], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 27], Szászváros, Nagvesür, Nagyszeben, Vestény, Giresau [Fuss Trans. 629], Vizakna |Schur En. 650], Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII, 45]. Arpásfalu felett |! Andr: Bot. Zeit. XIII. 66), Morgonda, Segesvár, Kóhalom, Brassó, Lóvete [Baumg. l. c.|, Borszék [Andrae 1. c.], Besztercze [Herzog Bistr. 44], Rodna vidéke |Schur VSV. X. 128], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. 475. Lustera R. Br. Hort. Kew. V. 201. 1816. L. ovata L. spec. (ed. 1753) 946 sub Ophryde. — |Epi- paetis ovata Crantz; Baumg.* En. III. 176). — Árnyas hegyi erdók- ben, erdei kaszálók, cserjés nedves helyeken. — Dragánvólgye a Vle- gyásza hegységbe [!], Kolozsvár [Landoz I. 15), Bányabükki völgy (!], Torda és Keresztes (Wolff MNL. I. 66], Padság hegyei, Bilakhegy Borbánd és Vajasd felett, Piatra-Strucu Vidránál és Ordenkusa Skeri- sóránál bőven (!], Szkerisóra jégbarlangja táján |! Kern, ÖBZ. XXVII. 204], Szászváros, Szerdahely, Nagyesür, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Götzenberg, Talmács, Giresau, Freck [Fuss Trans. 629], Medgyes [Salzer VSV. VII. 921, Nagyselyk, Baromlaka, Kisekemező, Nagyekemező [Barth VSV. XVII. 4 45]. Segesvár [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 650], Vasas-Szt-Iván (Nagy ap. Eresei Tord. 25], Rodna vidéke |Porc. En. 55], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17], Hétfalu hegy- vidéke |!]. 1817. L. cordata L. spec. (ed. 1753) 946 sub Ophryde. — ([Epi- NEOTTIA. GOODYERA. SPIRANTHES. CORALLORRHIZZA. STURMIA. 507 pactis cordata All.; Baumg." Em. III. 176]. — Hegyvidékek s havas- aljak nedves mohos erdeiben. —— Kolozsvár |Landoz I. 15], Présbe, Bucsecs [Fuss Trans. 630], Szt-Annató a Büdósón, Hargitta Baumg. 1.6. ]. 476. Neottia Rich. Orch. Adn. p. 20; 29. 1818. N. Nidus-avis L. spec. (ed. 1753) 945 sub Ophryde. — [Epipaetis Nidus-avis Crantz ; Daumg.* En. III. 175]. — Lombos er- dókben s ligetekben az egész területen. 411. Goodyera HR. Br. Hort. Kew. V. 197. 1819. G. repens L. spec. (ed. 1753) 945 sub Satyrio. — [Neottia repens Sw.; Baumg.* En. III. 171]. — Hegyi és havasalj erdők ár- nyas, mohos helyein. — Vidra felett a Piatra-Strucu hegyen |! Kern. ÓBZ. XXVII. 204], PUEQHSOHMI az Ordenkusa vólgye mentén bó- ven [!], Talmács [Fuss Trans. 630], Szt-Annató felé a Büdösön, Lapadna és Rotunda havasok Rodnánál [Baumg. l. c.], Borszék [Wolff exs. !]. 478. Spiranthes Rich. Orch. Adm. p. 20; 27. 1820. S. spiralis L, «) spec. (ed. 1753) 945 sub Ophryde. | Neottia spiralis Sw. ; Daumg.* En. III. 170. — Spiranthes autumnalis Rich. I. e. (1817) 37]. — Hegyi erdők szélein és kaszálóim. — Losád, Mogura, Présbe [Fuss Trans, 630], Arpáshegysége |Schur En. 650]. Pojána-Nyamezluj [Fuss VSV. XX. 165], Kereszténvhegység, Buesees, Almás [Baumg. 1. c.]. 479. Corallorrhizza Hall. Hist. Stirp. Helv. II. 159. 1821. C. innata R. Br. Hort. Kew. V. (1813) 509. — [Cymbidium Corallorrhizza Sw.; Baumg.* En. III. 175]. — Hegyi és havasalji er- dókben mohok közt, vén fák tóveinél. — Fenyvesekben a Bihar havas alatt[!], Présbe, Tommnatik, Duesecs [Fuss Trans. 631], Fogaras és Brassó liavasaljai [Baumg. l. c.], Büdös [Schur En. 650]. Dorszék [Walz MNL. III. 71], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 480. Sturmia heichb. Iconogr. IV. 59. 1822. S. Loeselii L. spec. (ed. 1753) 947 sub Ophryde. — |Mala- xis Loeselii Sw.; Baumg. En. IIl. 177. — Ophrys paludosa Fl. Dan. t. 877, — seu Malaxis paludosa Kovács in Sternh. Sieb. 16; Schur ÓPZ. VIII. 291, — non Sw.]. — Lápos patakos réteken a mezei tá- jon. — Kolozsvárt a Malomvolgyben [! Wolff ap. Schur VSV. X. 107], 508 MALAXIS. — CYPRIPEDIUM, —- STRATIOTES. — HYDROCHARIS. Váralà és Kovrágy közt a Sztrigy mellékén|!| Vizakna, Nagyesür [Fuss! Trans. 631], Arpás falu lápján [|Sehur En. 651], Büdös a Szt- Annató felé [Baumg. 1. c.j, O-Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 21]. 481. Malaxis Sw. in. Vet. Acad. Holm. 1800 p. 233. 1823. M. monophyllos L. spec. (ed. 1753) 947 sub Ophryde. — (M. monophyllos Sw.; Baumg.* En. III. 177]. — Árnyas, mohos he- lveken a hegyi és havasalüi tájon. — Bedelló hegy Toroczkónál [Daumg. 1. c.]. Vidra felett a Piatra-Strueunál |! Kern. OBZ. XXVII. 204!, Gótzenberg, Resinár elóhavasai [Fuss Trans. 631], Kukojszás a Büdósón [Schur OBZ. VIII. 291]. 482. Cypripedium L. gen. n. 1015. 1824. C. Calceolus L. spec. (ed. 1753) 951. — [C. Caleeolus Baumg.* En. III. 179]. — Sziklás hegyek árnyas erdős vagy cserjés helyein. — Kolozsvár |Landoz I. 15], Mészkő [Wolff MNL. I. 66], Csáklyaikő [Pávai ap. Fuss Trans. 683], Piatra-Strucu Vidránál |! Kern. OBZ. XXVII. 204]. Ordenkusa Szkerisoránál a Biharhegység- ben [!], Nagyszeben, Kisdisznód |Schur En. 651]. Nagycsűr, Szász- ujfalu, Holczmány [Fuss Trans. 631]. Berethalom [Salzer Reiseb. 19], Arbegen, Kisekemező, Medgyes [Barth VSV. XVII. 45], Segesvár, Nagybun, Szt- Erzsébet, Vurpod, Kőhalom, Alsó-Rákos, Héviz | Baumg. l. c.], Brassó [Schur En. 651], Szászrégen [Eresei Tord. 36], Beszter- eze [Herzog Bistr. 44], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. LXXXV. Hydrocharitaceae DC. Fl. Franc. III. 265. 483. Stratiotes L. gen; n. 687. 1825. S. aloides L, spec. (ed. 1753) 535. — (S. aloides Baumg.* En. IT. 144). — Allandó mocsarakban. — Deés, Giresau | Fuss Trans. 607], Dobra, Szászváros [Baumg. l. c.J. Bongárd, Skoré [Schur En. 699], Kóhalom |Baumg. herb.! ap. Fuss Trans. 607]. Telek, Kézdi- Szt-Iván [Baumg. En. II. 144]. 484. H. yarocharis L. gen. n. 1126. o 1826. H. Morsus-ranae L. spec. (ed. 1753) 1036. — [H. Morsus- range Daumg.* En. I. 355]. — Állandó mocsarakban és vizárkokban. — Tövis, Szászváros, Nagyszeben, Giresau, Freck, Ujegyháza [Fuss Trans. 607], Kóhalom [Baumg. ! I. c.], Brassó [Schur En. 629], Maros- Oroszfalu | Porc. En. 54]. ALISMA. SAGITTARIA. BUTOMUS. SCHEUCHZERIA. TRIGLOCHIN. 509 LXXXVI. Alismaceae Endl. gen. 128. 485. Alisma L. gen. n. 460. 1897. A. Plantago L. spec. (ed. 1753) 342. — IA. Plantago Baumg.* En. I. 317. — A, Plantago var. graminifolium Wahlenb. FI. Suec. I. 298. — Valisneria spiralis Schur En. 629, — non L. — Alisma parnassifolum Sehur En. 630. — A lanceolatum With. Ar. 362]. — Vizárkok mentén, mocsaras helyeken az egész terület mezei táján közönséges. t A. natans L. spec. (ed. 1753) 343. — Halastavakban Vasas- Szt-Iván mellett [Baumg." En. I. 317]. ; 486. Sagittaria L. gen. n. 1067. 1828. S. sagittaefolia L. spec (ed. 1753) 993. — |8. sagittzefolia Baumg,* En. II. 138. — S. heterophylla Schreb. in Schweigg. et Körte Fl. Erlang. II. 119]. —— Allandó mocsarakban. — Torda | Ercsei 'Tord. 115], Szászváros, Nagyszeben, Giresau, Freck (Fuss Trans. 608], Segesd |Fro. Schüssb. 61], Bongárd, Brassó |Schur En. 630]. LXXXVII. Butomaceae Lindl. Key to Syst. 72. 487. Butomus L. gen. n. 507. 1829. B. umbellatus L. spec. (ed. 1753) 372. — (B. umbellatus Baumg.* En. I. 354]. — Mocsaras helyeken, vizerek és vizárkok men- tén az egész terület mezei táján. LXXXVIII. Jwneaginaceae Rich. in Mém. du Mus. I. 365. 488. Scheuchzeria L. gen. n. 452. 1830. Sch. palustris L. spec. (ed. 1753) 338. — |Sch. palustris Baumg.* ! ap. Fuss Alt. Arch. III. 254]. — Hezgyvidékek lápos mocsa- rainál. — Szászsegesd [Daumg. herb.! ap. Fuss l. c.], a Kukojszáson ! [(Schur! VSV. X. 200], Borszék [Fuss Trans. 609], Cosna [Porc. En. 54]. 489 Triglochin L. gen. n. 453. 1831. T. maritimum L. spec. (ed. 1753) 339. — [ T. maritimum DBaumg.* En. I. 314]. — Szikes mocsaras helyeken a mezei tájon. — 510 TRIGLOCHIN. — POTAMOGETON. Kolozsvár |! Landoz I. 15], Apahida, Kara, Boós, Botoromvólgy, Virá- gosvölgy |Freyn Kózlem. XJ. 161, Kolos, Torda [! Baumg. 1. c.], Szt- Gothard [Janka Linn. XXX. 6081. Záh [!], Déva [! Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 190], Ohába, Ponor |Heuff. ZDG. VILI. 200], Koncza [Csató Székács 271], Felsó-Bajom 'Salzer Reiseb. 386], Vizakna Kóha- lom, Homoród-Szt-Pál és Szt-Péter, a Büdös alatt, Parajd |Daumg. l. c.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss VSV. XIV. 190], Górgény-Sóakna (Schur VSV. X. 1! 57], Ó-Rodna (Porc. En. 54], Sósmezó a Püdósón (!]. Honigberg (Römer in Litt. |. 1832. T. palustre L. spec. (ed. 1753) 338. — [T. palustre Baumg.* En. I. 313. — T. Barrelieri Schur Verh. sieb. Ver. X. 132 ; Schur En. 631, — non Lois.]. — Mocsaras helyeken. — Kolozsvár |! Landoz I. 15], Felek, Bányabükk |! Freyn Kózlem. XIII. 76], Szt-Gothard és Pu- jon közt [Janka Linn. XXX. 608], Torda |Eresei Tord. 76], Záh, Czi- kud, Toroezkó, Mindszent. Benedek, Borbánd, Gyulafehérvár |!]|, Szt- György [Csató Erd. Muz. VI. 2 Szászváros (Unver. ap. Fuss Trans. 609], Nagyszeben |!Schur En. 631], Vizakna, heussen, Felsó-Bajom (Fuss Trans. 609], Balázsfalva, poder Medgyes [Barth VSV. XVII. 44], Segesvár, Szászsegesd, Kóhalom, Brassó [Baumg. 1. e.], Kukojszás (Schur rca X. 200], Borszék, (Salzer Reiseb. 81], Górgény- Sóakna [Schur VSV. X. 157], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. 99]. LXXXIX. .Vajadaceae Rich. Élém. Bot. 416. 490. Potamogeton L. gen. n. 179. 1833. P. natans L. spec. (ed. 1753) 126. — |P. natans Daumg.* En. I. 104. — P. Dbiygonio dus Auct. Trans. — non Pourr]. — Ta- vakban, M AERE: — Kolozsvár [Landoz I. 15], Torda, Szt-Iván |Daumg. 1. MEDdBns [Bielz VSV. III. 190], Boieza az Erez- hegységben m acu [Fuss VSV. XIV. 190], Sztrigy-Plop, Russ [Csató Erd. Muz. VI. 26], Hosszüaszó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 44], Nagyszeben |Schur En. 631], Vizakna Giresau [Fuss VSV. XIV. 190], Begesvür (Fro. Schüssb. 61], Kóhalom |Baumg. l. c.], Brassó, Prazs- már [Sehur En. 631 sub P. oblongo |, Szászrégen | Emerich ap. Fuss VSV. d 190], Naszód [Porc. En. 54]. 34. P. fluitans Roth Tent. I. (1738) 72. — [P. fluitans Baumg.* En. L 104]. — Tavakban Kolos és Torda közt |Baumg. 1. c.], hesinár, Talmács, Brassó [Schur En. 631 ]. t P. coloratus Hornem. in Fl. Dan. XXV. (1813) tab. 1449. — [P. Hornemanni Mayer Chlor. Hanov. (1836) 521]. — Kolozsvár, Nagy- szeben, Szt-Domokos (Schur En. 632]. 1835. P. graminens L. spec. (ed. 1753) 127. — [P. heterophyllus Behreb. ; Baumg. En. I. 105. — P. szadlánátóltutn Benkő" Trans. 123]. — Állóvizekben. — Nagyszeben, Brassó [Schur En. 632], Kóhalom [Baumg. l. e.|, Segesvár [Fro. Schüssb. 61]. Szombath [Lerchenf. ap. Fuss Trans. 610]. POTAMOGETON. 511 1836. P. lucens L. spec. (ed. 1753) 126. — [P. lucens Baumg.* ! En. I. 105. — P. acuminatus Schum ! Schur En. 632. — P. praelon- gus Schur En. 632, — non Wulf. — P. cornieulatus Schur Sertum n. 2646]. — Allóvizekben. — Kóhalom |Baumg. ! l. c.], Segesvár, Brassó (! Schur I. e.], Kolozsvár és Szamosfalva közt [Simk. MNL. II. 152]. 1837. P. perfoliatus L. spec. (ed. 1753) 126. — [P. perfoliatus Baumg." En. I. 105]. — Allóvizekben. — Ujegyháza [Baumg. 1. c.], Nagyszeben [? Schur En. 632], Segesvár [Fro. Schüssb. 61], Kezdi- Vásirhely [Schur OBZ. VIII. 282], Brassó |? Sehur En. 632]. 1838. P. crispus L. spec. (ed. 1753) 126. — [P. crispus Baumg.* En. I. 106). — Állóvizekben. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Sztrigy- Plop, Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 26], Székáes vólgy [Csató Székács 272], Szászsebes, Nagyszeben, Giresau, Fejéregsyháza [Fuss Trans. 611], Hosszüaszó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 44], Segesvár Fro. Sehüssb. 61]. Szakadát [Fuss herb. !]. Kóhalom, Marosvásárhely |Baumg. l. e.], Kézdi-Vásárhely [Schur ÓBZ. VIII. 282], Maros-Orosz- falu |Porc. En. 54]. 1839. P. densus L. spec. (ed. 1753) 196. — [P. densus Baumg.* En. I. 105. — P. setaceus Baumg. I. c. 106, et Auct. Trans. — P. lan- cifolius heichb. Icones VII. t. 28 fig. 46!]. — Lassan folyó és álló vi- zekben. — Torda, Kóhalom [Baumg. l. c.], Resinár, Nagyszeben |Schur En. 634], Kézdi- Vásárhely [Schur OBZ. VIII. 9897]. 1840. P. acutifolius Link. in Röm. et Schult. Syst. IT. (1817) 513. — IP. eompressus Benkő" Trans. 123; Baumg.! En. I. 106, — et Auct. Trans., — non, L. — P. zostermfolius Schur Sertum nm. 2651 ; Hchur En. 632]. — Állóvizekben, vagy lassan folyókban. — Nagysze- ben, Bongárd, Brassó (? Schur En. 632, 633], Vizakna [Fuss Trans. 611], Segesvár [Fro. Schüssb. 61]. t 1841. P. obtusifolius M. et K. Deutsch. FI. I. (1823) 855. — [P. obtusifolius Schur* Sertum n. 2652]. — Álló és lassú folyású vi- zekben. — Nagyszeben, Brassó |Schur En. (ont 1842. P. pusillus L. spec. (ed. 1753) 127. — [P. pusillus Baumg.* En. I. 107. — P. mucronatus Nym. Syll. 387 quoad stirpem transsil- vanieam. — P. Grisebachii Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 200, est sta- tus P. pusilli algis variis inerustatus]. — Álló vizekben. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Torda Kóhalom [Baumg. 1. c.], Zeykfalva |Csató Erd. Muz. VI. 26], Szászváros, Vizakna, Giresau [Fuss Trans. 611], Nagy- szeben, Brassó [Schur En. 633], Segesvár [Fro. Schüssb. 61], Naszód, Szt-Gyórgy, Ó-Rodna, Uj-Rodna [Porc. En. 54], Maros-Oroszfalu [Porc. Naseud. 27]. var.) P. tenuissimus M. et K. Deutsch. Fl. I. (1823) 856. — [P. tenuissimus Schur* Sertum n. 2655, — seu P. gracilis Schur l. c. et Amet. Trans, — non Fries. — P. trichoides Sehur Ost. bot. Zeit. XX. 281. — non Cham et Schlechtend.]. — Állóvizekben. — Nagyszeben |Schur En. 633], Freck [Kladni ap. Fuss Trans. 611], Vizakna |!]. 1843. P. interruptus Kit. ap. Schult. Ost. Fl. (1814) 328. — [P. pectinatus Baumg.* Em. L. 106 et Auct. Trans., — non L. spec. 197, cujus stirps a nostra fructibus evidenter minoribus et «foliis sataceis» SIMONKAI : Erdély flórája, 36 512 RUPPIA. — ZANICHELLIA. divergit. — P. marinus Fuss! Alt. Arch. III. 256; Schur Sertum nm. 2657, et Auct. Trans., — non L : cujus stirps genuina ex Reichb. Ico- nes VIL p. 11: «caule brevi articulato, geniculis foliisque fasciculato approximatis agnoscenda, unde P. fasciculatus Wolffgang dicitur.» — P. faseiculatus et P. filiformis Schur Sertum n. 2657 ; En. 633, nec aliorum]. — Lassú folyó vagy álló szikes vizekben. — Tordán a sós fürdő körül ( Wolff MNL. I. 65], Szeráta patak Konczánál [Csató Szé- kács 272], Vizakna |! Fuss Alt. Arch. III. 256], Giresau [Fuss ! Trans. 611], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 633]. 491. Ruppia L. gen. n. 175. 1844. R. rostellata Koch ap. Reichb. Icones II. (1824) f. 306. — (R. obliqua Schur* ap. Grisb. Iter (1852) 355, — nam anther: globo- s& describuntur, et fructus maturi speciminum meorum apud Szamos- falva et Torda lectorum nec forma nec magnitudine a R. rostellata germanica italicaque recedunt. — Rh. transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. X. (1860) 356. — R. maritima Bielz Verh. sieb. Ver. III. 190. — Zanichellia pedunculata Fuss Bericht 13, — non Reichb.]. — Szikes álló vizekben. — Hideeszamos |Bielz VSV. III 190], Szamosfalva, Torda |! Bielz Landk. 84], Vizakna |Grisb. l. c.], Sósfalva (Fuss Trans. 619]. 492. Zanichellia L. gen. n. 10034. 1845. Z. aculeata Schur Ost. bot. Zeit. XX. (1870) 203. — (Z. pedicellata Schur* Sertum n. 2661; Schur En. 634. — Z. palustris Fuss! Trans. 612, verisimiliter etiam Baumg. En. I. 10, saltem pro parte; an etiam Landoz I. 15]. — Allóvizekben. — Szamosfalva |? Landoz Il. c.], Torda [Barth ap. Schur OBZ. XX. 203], Szent- Erzsébet [! Fuss! Trans. 619], Talmáes, Freck [Schur En. 634], Szászrégen [Emerich. ap. Fuss Trans. 619]. Mezó-B60 [!]. A Z. pedicellata (Wahlenb. var.)-tól, Dignoscitur a Z. pedicel!ata (Wahlenb. mellyel különben megegyeznék, majd- ^ var.), quacum caeterum congruit, fructi- nem felényivel keskenyebb és rövidebb ^ bus dimidio fere tenuioribus et brevio- termései által tér el. ribus. 1846. Z. major Bónningh. in Reichb. Germ. Exc. I. (1830) 7; et in Reiehb. Iconogr. VIII. (1830) f. 1005. — [Z. major Schur* Sertum n. 2660; Schur Ost. bot. Zeit. XX. 203]. — Tócsákban folyók mentén. Asszonyfalvánál a Vizakna mentén [Barth VSV. XVII. 44]. t Z. dentata Willd. spec. IV. (1805) 181. — (Z. repens Bónningh. Prodr. Fl. Monast. (1824) 272]. — Lelóhely nélkül közli Erdélyből Schur OBZ. XX. 203. — Absque loco speciali. NAJAS. — LEMNA. — ARUM. 513 493. Najas L. gen. n. 1096. 1847. N. marina L. a) spec. (ed. 1753) 1015. — IN. marina Baumg.* Mant. 1. — N. major All. Fl. Ped. — II. (1785) 221]. — Moesaras tavakban. — Czege mellett a Czegei tóban |Baumg. l. c.]. 1848. N. minor All. Fl. Ped. II. (1785) 221. — [Caulinia fracilis in Act. Berol. (1798) 88; Unver.* ap. Fuss Bericht. 13]. — Tócsákban, vizárkokban. — Szászváros |Unver. l. e.], Zám [Schur En. 635]. XC. Lenvnaceae Duby Bot. Gall. I. 539. 494. Liemna L. gen. n. 1038. 1849. L. trisulca L. spec. (ed. 1753) 970. — [L. trisulea Baumg.* En. I. 40. — Staurogeton trisuleus Schur En. 636]. — Moesarakban. — Kolozsvár ! Landoz I. 16], Kolos, Boós, Virágosvólgy |Freyn. Kóz- lem. XIII. 80], Torda | Winkler ÖBZ. XVI. 49], Záhi tó (lj, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 44], Nagyszeben, Vizakna, Nagycsür [Fuss Trans. 613]. 1850. L. polyrrhiza T.. spec. (ed. 1753) 970. — IL. polyrrhiza Baumg.* En. I. 41. — L. orbicularis Kit. in Schult. Ost. Fl. I. 64. — Spirodela polyrrhiza Schleid. Linn. XIII. 392]. — Moesarakban. — Balázsfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 44], Nagyszeben, Giresau Had Trans. 613], Szt-Agotha, Szászsegesd | Daumg. I. c.]. 1851. L. minor L. spec. (ed. 1753) 970. — [L. minor Baumg.* En. I. 40]. — Vizárkokban, tócsákban, mocsarakban az egész terület mezei táján Pune E 1852. L. gibba L. spec. (ed. 1753) 970. — [L. gibba Baumg.* En. I. 41. — Telmatophace arrhiza Schur Sertum n. 9669 ; Sehur En. 635, — non Schleid, nec (L)]. — Tóecsákban, moesarakban. — Kolozsvár [Landoz II. 38], Kolos, Boós, Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 80], Csiesóholdvilág [Barth VSV. XVII. 44], Nagyszeben [Schur En. 635], Reussen. Giresau [Fuss Trans. 613], Segesvár [Fro. Schüssb. 62], Rodna, Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. XCI. Araceae Juss. gen. p. 23. 495. Arum L. gen. n. 1028. 1853. A. maculatum L. spec. (ed. 1753) 966. — [A. maculatum Unver.* ap. Bielz Verh. sieb. Ver. V. 173]. — Nedves ligetekben. — Zám [Barth herb.!|, Déva mellett a Maros «Zsep» nevü ligetében [Unver. I. c.]. 367 514 ARUM. — CALLA. — TYPHA var.) A. alpinum Schott. et Ky. Bot. Zeit. IX. (1851), 985. — [A. sagittefolium Benkő?" Trans. 119, — non L. — A. intermedium Schur Sertum (1853) n. 2672, — solum nomen. — A. gracile Unver. ap. Dielz Verh. sieb. Ver. V. (1854) 173. — A. italicum Nym. Syll. 384 quoad stirpem transsilvanicam. — A. maculatum Baumg. En. I. 8 et Auct. Trans. plur. — A. transsilvanicum Czetz Erd. Muz. VI. 11]. — Árnyas erdőkben az egész terület mezei táján ; a déli határlánezolaton a havasalji tájig. Feltünő, hogy Rodna vidékén hiányzik | Porc. En. 54]. 495. Calla L. gen. n. 1030. 1854. C. palustris L. spec. (ed. 1753) 968. — [C. palustris Baumg.* En. I. 8). — Folyók s patakok árterein, tőzeges mocsaras helyeken. — Freck |Fuss Trans. 615], Brassó, Csikszereda [Baumg. l. c.], Oláh- Toplieza és Mesterháza közt [Walz! MNL. III. 70]. Cosna [Porc. En. 54]. t Acorus vulgaris. L. spec. (ed. 1753) 324 pro var. — [A. Calamus Baumg.* En. III. 327]. —- Halas tavaknál s az ezekből eredő lefolyá- soknál; de csak ültetve vagy elvadulva. Indiából került hozzánk. — Szászdálya, Darócz, Fogaras |Baumg. 1. e.], Nagyszeben, Giresau, Fe- jéregyháza (Fuss! Trans. 616], Brassó [Schur En. 636], Kolozsvár (Landoz II. 38]. XCII. Typhaceae DC. Fl. Franc. III. 147. 497. ''ypha L. gen. n. 1040. 1855. T. latifolia L. spec. (ed. 1753) 971. — (T. latifolia Baumg.* En. III. 282. — T. Sehuttleworthii Janka in Rohrb. Europ. Typha p. 80; Borb. Term. Közlöny 1882 p. 217, et Auct. Trans. — non Koch et Sonder. — T. latifolia 8) involucrata Simk. Magy. Nóv. Lap. Il. 152. — T. transsilvanica Schur En. (1866) 637]. — Folyók árterein, állandó mocsarakban az egész terület mezei táján, még a magas hegy- vidékek alsó völgyeiben is. — Termó füzérének csúcsán és tövén a szórók rendesen hosszabbak a bibéknél, de ez a jellemvonás még nem teszi T. Schuttleworthii-vá. var. T. remotiuscula Schur! En. (1866) 637. — Dignoscitur : spica feminea a spica mascula non solum remota sed etiam ab ea bre- viore. In T. latifolia L. spica mascula brevis; in T. remotiuscula longa, feminea circiter sesqui longior. Spies: porro graciliores quam in T. latifolia, ita ut omnibus his notis media quasi videtur inter T. lati- foliam et T. angustifoliam : sed stigmata illis T. latifolie congruunt.— A tóalak társaságában helyenként. — A Nagy-Aranyos völgyében Bzkerisóránál Lapus és Felsó-Girda közt (!], Brassó [Schur I. c.]. 1856. T. angustifolia L. spec. (ed. 1753) 971. — [T. angustifolia SPARGANIUM. — CROCUS. 515 Daumg.* En. III. 283. — T. elatior Boenningh. — T. gracilis Schur! in Reichb. Icones IX. (1847) f. 744]. — Allandó mocsarakban. — Ko- lozsvár |! Landoz I. 16], Szt-Gotthard [Janka OBZ. VIII. 369], Mezó- ség [Eresei Tord. 66], Tóhát, Mezó-Boó [!], Torda [! Wolff MNL. I. 65], Kerpenyes Topánfalvánál, Boieza tavában az Érezhegységben [!], Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 614], Segesvár [Fro. Schüssb. 62], Prazsmár [Sehur ÓBZ. VIII. 981]. Brassó [Schur En. 637], Büdós- hegy lápjái (Sehur ÖBZ. VIII. 291], Marosvásárhelv, Szászrégen [Fuss Trans. 614], Besztercze | Herzog Bistr. 44]. 498. Sparganium L. gen. n. 1041. 1857. S. erectum L. a) spec. (ed. 1753) 971. — (8. ramosum Hnuds. Fl. Angl. (ed. 1778) IL. 402; Baumg.* En. III. 283]. — Viz- ereknél, vizárkoknál az egész terület mezei táján közönséges. 1858. S. simplex Huds. Fl. Angl. (ed. 1778) II. A01. — [S. sim- plex Baumg.* En. III. 284]. — Hasonló helyeken mint az előbbi. — Kolozsvár iLandoz I. 16], Torda [Wolff MNL. I. 65], Nagyszeben, Gi- resau, Szászrégen [Fuss Trans. 614], Besztercze [Herzog Bistr. 44], hodna-Naszód vidéke |Pore. En. 54], Vidra Szkerisora (Kern. OBZ. XVIII. 162]. 1859. S. natans L. spec. (ed. 1753) 971. — (S. natans Baumg.* : s Landoz! ap. Janka Ost. bot. Zeit. VI. 315 ; Schur En. 638. — non Fries. — S. minimum Schur Öst. bot. Zeit. VIII. 291, — ex ipso in Schur En. 635, — non Fries]. — Tavaknál, mo- csaraknál a mezei tájon. — Kolozsvárt a Szelistyei tavakban |Landoz II. 38], Kukojszás a Düdósón [Schur OBZ. VIII. 291], Naszód [Porc. En. 54], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 21]. XCIII. Zridaceae R. Br. Prod. Fl. nov. Holl. 309. 499. Crocus L. gen. n. 55. 1860. C. Banaticus Gay in Bull. Fer. XXV. (1831) 220. — [C. speciosa Baumg.* En. I. 60, — non MB. — C. iridiflorus Heuff. ! in Reich. Icones IX. (1847) f. 802—3 ; Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 222. — Crociris indiflora Schur Sertum (1853) n. 2743]. — Hegyvidékek eserjéseiben és nyilt erdeiben a mezei és hegyi tájon, hol a Colchi- cummal egyidejűleg ószszel virít. — Torda hasadéka [! Janka OBZ. VI. 3631, Deés, Toroczkó " [Andre Bot. Zeit. XIV. 68], Csegez [Wolff MNL. I. 66], Verespatak [Andre l.c.], Zám, Déva, Kozolya [!], Bor- bátviz felett à plostvinai nyiresben [Csató Erd. Mu. IV. 85], Hátszeg, Pokol.Valesel [Csató Erd. Muz. VI. 27], Szerdahely [Fuss Alt. Arch. ! Andre Bericht 82, lapján is Toroezkóról, s nem Offenbányáról van közölve. 516 CROCUS. — GLADIOLUS. — IRIS. II. 351], Nagyszeben |! Andre I. c.], Rothberg, Kistorony, Omlás, Por- esesd [Fuss A. Arch. II. 351], Giresau, Freck [Fuss Trans. 633], Kis- disznód, Nagydisznód, Berethalom, Riomfalva, Héviz [Baumg. l. c.], Besztercze [Andre l. c.], Rodna (Schur VSV. X. 127, — sed ibidem ex Porc. Naseud. 54, non provenit], Naszód, Borgóvolgy, Sajóvólgy [ Porc; En. :55]. 1861. C. Heuffelianus Herbert in Journ. Hortie. Soc. II. (1847) 273. — (C. vernus Baumg.* En. I. 60, et Auct. Trans., — non Wulf. — C. banaticus Heuff. in Fl. XVIII. (1835) I. 132, — non Gay. — C. ve- Iuchensis Kotschy Zool. bot. Ges. III. 64 et Auct. Trans., — non Herbert, enjus stirps genuina, «tunica radicah fibroso-reticulata» est pre- dita. — C. nivalis Klatt Linn. XXXIV. 682, quoad stirpem transsilva- nieam. — C. aureus Janka Ost. bot. Zeit. IV. 403, — nomen lapsu calami, aut sphalmate typographico ortum. — C. exiguus Schur En. 652]. — Minden magasabb hegyvidékek nedves, erdós hegylejtóin és erdei tisztásain a havasi tájig, tóbbnyire bóven. 500. Gladiolus L. gen. n. 57. 1862. G. imbricatus L. spec. (ed. 1753) 37. — [G. communis Baumg.*! En. I. 61 et Auct. Trans. — G. galiciensis Bess. Fl. Galic. I. 51). — Hegyi kissé nedves kaszálókon. — Dragánvólgye, Trányis a Vlegyásza hegységben[!| Kolozsvár |!Landoz I. 15], Bányabükki völgy [!], Ajton, Ród, Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 79], Tordánál a Szt-Mihályfalvi réten | Wolff MNL. I. 66], Mikes |Eresei Tord. 43], Gáncs, Palatka, Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 6087), Maros-Décse, Ceáklyaivolgy. Csáklyaikó, Tótfalu |!]|, Bilak (Cserni Gyulaf. 16], Szke- risora a Biharhegységben |! Kern. OBZ. XVII. 335], Vidra felett a Kis- Aranyos mellékein, Vajda-Hunyad szénamezói, Várhely |!|, Retye- zát hegység vólgyei Malomvíz felett |! Csató Erd. Muz. IV. 85], Vár- alja és | Kovr rágv "kózt a Sztrigy mellékén | (!I, Szászsebes [Usató Székács 2191; Lomán, Vestény [Fuss Trans. 633], Nagyszeben, Kisdisznód, Zoód [Fuss Alt. Arch. III. 255], Guraró (Ormay exs. !], Nagyesür, Sze- lindek, Talmáes, Talmacsel. Bo Giresau, Olezina, Kirpod, Mor- conda, Lesses, Segesvár | Baumg. 1l. c.) Medgyes, Kisekemezó, Monora | Barth VSV. XVII. 45) MEdBaToH! BE 855677 Marosvásárhely, Besztercze [Baumg. 1. c.], Oláhfala, Szászrégen [Fuss Trans. 633], Uvegcsűr, Gör- gényvidékén (Walz MNL. III. 71], Rodna vidéke [Czotz. Erd. Muz. MB m Zajzonvólgy, Garcsinvölgy [!]. . G. palustris Gaud. Helv. I. 97. — Brassó [Schr En. 654]. 501. Iris L. gen. n. 59. 1862. I. arenaria W. et K. Icones I. tab. 57 (1800). — [I. arena- ria Baumg.* Mant. 5] — Tordahasadéka sziklás mállott tetején [! Baumg. 1 e: t I. pallida Lam. ; I. florentina L.; I. germanica L.; I. cucullata x. IRIS, 517 Behur En. 654; I. lurida Soland : eoluntur solum. Ultetett kerti nó- vények. 1864. I. furcata MB. Centr. Plant. Rar. II. (1810) tab. 51! — (I. furcata Janka" Ost. bot. Zeit. VI. 194; item in Linn. XXX. 607].— Dombos napos szénamezókón. — Kolozsvárt a Tekintóvólgyben, Ge- rendi függő |!|, Záh [Janka l. c.|, Hodgya falu Csieser erdejében |Gón- ezi exs. !]. 1865. I. Hungarica W. et K. Icones tab. 226 (1812). — |I. sam- bucina Baumg.*! En. I. 62. — I. bohemica Landoz I. 15, et Auct. Trans., — non Schmidt. — I. nudieaulis Schur Verh. sieb. Ver. II. 167, — non Lam. — l. Fieberi Auct. 'Trans., — non Seidl. — I. bi- flora Fuss ap. Kanitz Bot. Zeit. XXI. (1863) p. 45]. — Napos szikár kaszálókon és sziklás hegylejtókón. — Kolozsvár |! Landoz I. 15], Ko- los, Boós |Freyn Kózlem. XIII. 73], Tordahasadéka |! 5chur VSV. X. 76], Enyedi hasadék (Schur VSV. X. 71], Csáklyaikó, Bilak |!], Gyu- lafehévár [Apelap. Fuss VSV. XV. 103], Nagyág [!], Rothberg, Szt- Erzsébet [Fuss Alt. Arch. IIT. 255], Talmács | Andre bot. Zeit. XIV. 68], Nagyesür [Fuss VSV. XV. 103], Szelindek (Schur En. 655], Med- gyes [Salzer ap. Fuss XV. VSV. 103], Kisekemezó, Nagyekemezó | Barth VSV. XVII. 46], Erzsébetváros (Barth Arch. XV. 116], Segesvár, Nagybun |Baumg. Mant. 5], Töpehegy ! | Baumg. En. I. 62], Szentelke [Baumg. herb.! sub I. sambucina], Brassó [! Schur En. 654], Almási- barlang |Bielz ap. Schur En. 654], Oroszfalu [ Emerich. ap. Fuss VSV. XV. 103]. 1866. I. variegata L. spec. (ed. 1753) 38. — |I. variegata, et I. squa- lens Baumg.! En. I. 62. — I. squalens Barth! Verh. sieb. Ver. XVII. 46]. — Napos füves dombokon, erdők szélén, szőlők közt. — Kolozs- vár [! Landoz I. 15], Kolos, Boós, Virágosvölgy |Freyn Közlem. XIII. 79], Torda, Gerend |Wolff MNL. I. 661, Kecskekő, Gáld-Kószirte [Baumg. 1. c.], Bilak |! Schur En. 655], Gyulafehérvár, Szászváros, Kis- ludas [Fuss Trans. 635], Boicza az Erezhegységben Dévánál a Szárhe- gyen, Vajda-Hunyad, Govasdia [!], Szt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 27], Kelnek [Csató Székács 272], Szt- Erzsébet, Brassó (Schur En. 655], Monora [Barth ! VSV. XVII. 46], Segesvár, Nagybun, Kóhalom [Baumg. 1l. c.], Magyaró |Ercsei Tord. 111]. 1867. I. pumila L. spec. (ed. 1753) 38. — |I. verna Benkő" Trans. 118, — non L. spec. (ed. 1753) 39. — I. pumila Baumg. En. I. 61. — I. pumila var. uniflora Grisb. Iter n. 295. — I. transsilvaniea Schur Ost. bot. Zeit. X. (1860) 353; Fuss Trans. 635. — I. pumila var.) lu- tea Reich. Icones IX. (1847) fig. 753, — non I. lutea Lam. Fl. Fr., quae est synonymon I. Pseudoacori L. — I. tristis Reichb. Icones IX. fig. 754 quoad iconem. — I. lntescens Ercsei Tord. 111; Landoz I. 15 et Auct. Trans., — non Lam. — I. Clusiana Sehur ! VSV. II. 167 ; En. 655, — non Tausch. — I. transsilvanica var.) flavitlora Fuss Verh. sieb. Ver. XVIII. 151. — I. Reichenbachii Fuss Trans. 636, — non Heuff.] — Napos szikár dombokon és kaszálókon. — Kolozsvár |! Landoz l. c.|, Kolos, Torda |Baumg. l.c.], Boós, Virágosvólgy, Ordóngósvolgy [Freyn Kózlem. XIII. 79], Mezőség |Eresei Tord. 110], Szt-Gothard [Janka 518 IRIS. Linn. XXX. 550], Háró mészkóhegyei Déva mellett |!|, Babolna, Szász- sebes [Fuss Trans. 635], Nagyestür, Rothberg, Szászujfalu, Szt- Erzsébet [Fuss Alt. Arch. III. 255], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VEV. XVII. 46]. Brassó [Schur En. 655], Szászrégen. [Emerich. ap. Fuss Trans. 635], Magyaró [Nagy ap. Eresei Tord. 111]. 4 1867/b. I. binata Schur OBZ. X. (1860) 354. — Napos dombokon a szőlők felett Rothberg-nél |Fuss* ap. Schur l. c. ; Fuss Trans. 636]. 1868. I. Pseudacorus I. spec. (ed. 1753) 38. — [I. Pseudacorus Baumg.* En. I. 63. — Limniris Pseudacorus Fuss Trans. 636]. — Vizerek mentén mocsaraknál, tavaknál az egész terület mezei táján, kivéve Rodna-Naszód vidékkét, honnan Porcius (Porc. En. 56) nem emliti. 1869. I. Sibirica L. spec. (ed. 1753) 39. — |I. sibirica Baumg.* En. I. 64]. — Nedves, vizeres kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvárt a Tlekintóvolgyben [! Andre Bot. Zeit. XIV. 69), Torda mellett az Aranyospolyáni réteken [Wolff MNL. I. 66), Nagvesür, Nagyszeben, Giresau |! Fuss Trans. 637]. Kiscsür (Barth Arch. XV. 116), Vizakna [Schur En. 657], Almás, Száldobos, Lóvete, Oláhfalu Bodok [Baumg. 1. cj, Homoródfürdó és Ujfalu közt |Fro. VSV. VIII. 102]. Sajó völgye (Porc. Naseud. 53], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 16], Hangyavár, Vasas- Szt-Iván és Ordóngós-Füzes közt [Janka Közlem. XII. 175], Oláh- Lapád [Csató exs. !]. 1870. I. subbarbata Joó Verh. sieb. Ver. II. (1851) 98. — [I. spu- ria Baumg.* En. I. 64, et Auct. Trans., — non L. spec. 39. — I. Gül- denstedtiana Janka Kózlem. XII. 175, — non Lep. — I. lilacina Dorb. Közlem. XIII. (1876) 49.]. — Nedves kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin [! Landoz I. 15], Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 79], Torda [Baumg. Mant. 6], Bilak (Schur VSV. X. 64], Csák- lyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Nagyszeben [Sigerus ap. Baumg. Manj. 6], Kisesür |Sehur ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 69), Kóhalom, Lóvete [DBaumg. En. I. 64]. 1871. I. graminea L. spec. (ed. 1753) 39. — |I. graminea Baumg.* En. I. 64. — I. pseudo-cyperus Schur En. 6571. — Cserjés füves dom- bokon a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 15], Kolos, Doós [Freyn Közlem. XIII. 79], Torda [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 105], Katona, Kisczég, Nagyczég [Janka Közlem. XII. 173], Gerend-Keresz- turi erdő (Wolff MNL. I. 66], Csáklyaikő [Haynald ap. Borb. in Bot. Zeit. 1877 p. 473], Bilak [Schur En. 657], Gyulafehérvárt a Mamu- ton[!], Szelindek [Schur OBZ. X. 351], Nagyszeben [Haynald ap. Borb. I. c.], Talmács [Fuss! VSV. XXII. 47]. Monora, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 46], Medgyes [Salzer VSV. VI. 34], Nagy-Szólós [Fro. ap. Fuss VSV. XV. 104]. Szt-Erzsébet, Kirpod, Segesvár, Nagy- bun, Kóhalom |Baumg. 1. e.], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Bericht. 15], Bzászrégen [Emerich ap. Fuss VSV. XV. 104], Szalárd-vólgye [Nagy ap. Eresei Tord. 111], Besztercze [Herzog Bistr. 45]. Záporez [Czetz Erd. Muz. VI. 16], Rodna [Reckert ap. Schur VSV. X. 127; sed Por- eius ibidem non invenit|, Teles | Porc. En. 56], Oláh-Rákos Csató exs. !]: 1872. I. humilis MB. Taur. Cauc. I. (1808) 33; Icon in MB. Cent. IRIS. — STERNBERGIA. — NARCISSUS. 519 Pl. Rar. Ross. (1810) tab. XXXI. — |I. humilis Janka" Ost. bot. Zeit. V. 230]. — Szikár füves dombokon a Mezőségen. — Szt-Gothard, Ka- tona, Kisezég [Janka! OBZ. XVIII. 232], Pujon, Noszoly, Gyeke és Móes közt, Záh [Janka ! Közlem. XII. 174], Kolos és Torda közt [Janka OBZ. XVIII. 267], Boós [Freyn Közlem. XIII. 79], Gerendi függő [Wolff MNL. I. 66], Gerend-Keresztur (Wolff ap. Kerner Schedee III. 134]. Magyarbénye [Barth ! Arch. XV. 116], Oláh-Rákos (Csató exs. !]. 1873. |. caespitosa. Pall. in Link Jahrb. I. 3 (1820) p. 71. — (I. ruthenica Landoz* I. 15 et Auct. Trans., — non Aiton. — I. humilis Schur Sertum n. 2765. — I. uniflora Janka Kózlem. XII. 175, — non Pall.]. — Cserjés dombokon, erdók szélein a mezei tájon. — Kolozsvár (! Landoz 1. c.], Tordahasadéka [Janka Linn. XXX. 607], Turi hasadék [Wolff ap. Kerner Schedz II. 136), Torda nagyerdeje | Wolff MNL. I. 66], Balázsfalva [Barth Arch. XV. 116]. Hosszüaszó, Medgyes | Barth VSV. XVII. 46], Poplaka. Szt-Erzsébet (Andre Bot. Zeit. XIV. 69], Nagyszeben [Fuss ap. Grisb. Iter n. 204]. Nagycsür (Fuss Trans. 637], Szászujfalu, Talmáes, Giresau, Erzsébetváros [(! Fuss VSV. XIV. 191, Segesvár [Fro. Schüssb. 63], Rodna |? Reckert ap. Schur VSV. X. 197; — sed Porcius ibidem non invenit], Szabaderdó |Csató exs.!, Hodgya-falu Csieser erdejében [Gönczi exs. !], Kóhavason és Csukáson 1700—1850 met. magasan, hol még julius elején virágozva található |! |. XCIV. Amaryllidaceae R. Br. Prodr. Fl. nov. Holland. 296. 502. Sternbergia W. et K. Icones II. p. 172. 1874. S. colchiciflora W. et K. Icones. II. tab. 159 (1803). — Mészkó hegyek napos füves tisztásain a mezei tájon. — Moldva hatá- rán [Janka Linn. XXX. 608]. 503. Narcissus L. gen. n. 403. t 1875. N. poeticus L. spec. (ed. 1753) 289. — [N. poéticus Baumg.* En. I. 283]. — Nedves réteken, hihetőleg csak elvadulva. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Romosel és Szászváros közt (Unver. ap. Bielz VSV. V. 173], Talmács [Fuss Trans. 638], Nagyszeben. Mor- gonda, Lesses, Zoltán, Rados, Kóhalom, Alsó-Rákos, Lóvete, Oláhfalu [Baumg. 1. e.], Medgyes [Salzer VSV. IX. 95], Szt-Keresztbánya [Fro. VSV. VIII. 102], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 17], Szabaderdó [Csató exs.!], Hodgya falu Csicser erdejében [Gönczi exs.!]. Kóhavas és Csukáson 1700—1850 m. magasan, hol még julius elején virágozva található |!|. 1875/b. N. radiiflorus Salisb. Prodr. (1769) 225. — [N. radiiflorus Wolff* ap. Fuss Bericht. 15. — N. seriorflorens Schur En. 657. — N. recurvus Czetz Erd. Muz. VI. 17. — N. poétieus Fuss quoad stirpem Rodnensem). — Hegyi kaszálókon. — Kolozsvárt a Tekintó dombon (Wolff 1. c.], Csáklvaikó alatt [Csató], Drekásza a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 85], Szászváros, Resinár, Nagyszeben |Schur En. 520 NARCISSUS. — LEUCOIUM. — GALANTHUS. — TAMUS. — ASPARAGUS. 658], Rodnahegységén bőven |Czetz ap. Janka Linn. XXX. 608 ; Pore.! Naseud. 53], Keresztényhegység | hómer exs.!]. FN. DPseudo-Nareissus L.; N. incomparabilis Curt. ; N. Tacetta L.: eoluntur. — Kerteink virágai. 504. Lieucoium L. gen. n. 402. 1876. L. vernum L. spec. (ed. 1753) 289. — [L. vernum Baumg.* En. I. 285]. — Hegyvidékek árnyas völgyeiben patakok mentén. — Vidra, Nyegra a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XVII. 339], Verespa- tak [Csató exs. !], Ponorics [Csató Erd. Muz. VI. 27], Ujgredistye [Un- ver. VSV. IX. 165], Szászváros |Unver. ap. Fuss Trans. 639], Alsó- Rákos, Lóvete, Oláhfalu |Baumg. l. c.], Görgény [Fuss Trans. 639, Jesztereze |Herzog! Bist. 45], Rodna vidéke |Czetz ! ap. Janka Linn. XXX. 608]. var.) biflorum Simk. Kózlem. XIV. (1879) 135. — |L. aestivum Schur En. 658; Czetz Erd. Muz. VI. 16, — non L. Erinosma carpa- ticum Herbert ap. Czetz Erd. Muz. VI. 14, — solum nomen]. — Diag- noseitur a stirpe typica unitora, spathis bifloris. Varietas haec apud nos stirpe typica omnibus in locis supra laudatis frequentius. — E két virágú fajta a tóalakkal vegyest, sőt annál bővebben valamennyi előbb említett lelőhelyen előfordúl. 505. Galanthus L. gen. n. 401. 1877. G. nivalis L. spec. (ed. 1753) 288. — [G. nivalis Baumg." En. I. 284. — G. montana Schur! En. 658. — G. plicatus Czetz ! Erd. Muz. VI. 15, — non MB.]. — Hegyvidékek erdeiben főkép magasab- ban fekvókben az egész területen közönséges, s a mezei tájtól a ha- vasalji tájig terjed. XCV, Dioseoreaceae R. Br. Prodr. Fl. nov. Holland. 294. 506. Tamus L. gen. n. 1119. 1878. T. communis L. spec. (ed. 1753) 1028. — IT. communis Baumg.* En. I. 308]. — Hegyvidékek erdeiben a mezei tájon. — Zám [Baumg. Mant. 34], Feredó- -gyógy [Fuss Trans. 642], Marosnémethi [Baumg. I. e.], Déva |!], Talmáes, Szászujfalu | Fuss! Alt. Arch. II. 363]. var.) triloba : foliis sinuato trilobis. — Dévánál a Decebal hegyen |!|. XCVI. Liliaceae DC. Théor. Elem. ed. I. 219. 507. Asparagus L. gen. n. 424. 1879. A. officinalis L. Fl. Suec. (1755) 108. — [A. officinalis Baumg.* En. I. 307. — A. slvatieus Fuss! in Baumg. Mant. 33 ; Fuss STREPTOPUS. — PARIS. — POLYGONATUM. 521 Alt. Areh. III. 255, — non W. et K. — A. tenuifolius Sehur Verh. sieb. Ver. X. 108; Sehur En. 659; Unver.! ap. Fuss Trans. 640, et Unver. ap. Fuss Verh. sieb. XVIII. 181, — non Lam. — A. collinus Schur! Verh. sieb. Ver. I. 108; Schur Ost. bot. Zeit. X. 355 ; Schur En. 659]. — Parlag helyeken, napos cserjés dombokon, szólók közt, kaszálókon, szántók szélein az egész terület mezei táján. 508. Streptopus Rich. in Michaux Fl. Amer. Bor. I. 200. 1880. S. amplexifolius L. spec. (ed. 1753) 304 sub Uvularia. — [Uvularia amplexifolia L.; Baumg.* En. I. 304]. — Havasalji erdők szélein. — Nyegra és Disditul közt a Biharhegységben (Kern. OBZ. XVII. 375], Valye-szkrofi Szkerisoránál az Aranyos felső hegymellé- kén|!], Retyezáthegység völgyei Malomviz felett [! Baumg. 1. c.], Zsijecz völgye a Parenghegységben [Simk. Közlem. XV. 602], Latriora-vólgy, Magyar-Hermány (Fuss Trans. 640], Borszék [Salzer VSV. VIL. 53], Tihucza [Fuss C. Arch. 390], Rodna hegysége | Baumg. l. c.|. 509. Paris L. gen. n. 500. 1881. P. quadrifolia L. spec. (ed. 1753) 367. — |P. quadrifolia Baumg.* En. I. 345]. — Magasabb hegyvidékek árnyas erdeiben, fó- kép bükkösekben. — Kolozsvárt a Bükkön [! Landoz I. 15], Torda vá- roserdeje [Ercsei Tord. 35], Skericza Padságnál, Ordenkusa Szkeriso- ránál[!], Vidra hegyei a Biharhegységben |! Kern. OBZ. XVII. 375], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 15], Ponories a Sztrigy vidékén [Csató Erd. Muz. VI. 27], Retyezát, hegységben a klopotivai viz mentén [! Csató Erd. Muz. IV. 85], 0-Sebeshely (Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 192], Szt-Erzsébet |Sigerus ap. Fuss l. c.], Götzenberg, Présbe, Riu- szaduluj elóhavasai, Kerczesora üveghutája (Fuss l. c.], Arbegen, Szász- Ivánfalva. Baromlaka, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 46], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Segesvár [Fro. Schássb. 64], Keresztényha- vas [!], Görgény [Emerich. ap. Fuss VSV. XIV. 192], Besztercze | Her- zog Bistr. 45], Rodna hegysége [!Schur VSV. 127], Gáncs, Deés |Czetz Erd. Muz. VI. 18], Garesinvólgy Hétfalunál |!]. 510. Polygonatum Tournf. Inst. t. 14. 1882. P. verticillatum L. spec. (ed. 1753) 315 sub Convallaria. — [Convallaria verticillata L. ; Baumg.* En. I. 305]. — Hegyvidékek er- deiben a hegyi és havasalji tájon. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegy- ségben[!], Kolozsvárt a Bükkón |!Landoz I. 15], Borrév | Eresei Tord. 68, Felsó-Gáld felett a Csáklyaikő felé |Baumg. Il. c.], Vidra felett a Piatra- Strueun, Szkerisoránál a jégbarlang alatt |! Kern. ODZ. XVII. 575]. Ordenkusa Szkerisoránál, Nyégra, s innen és Vidrától a Bihar felé, Ve- 529 POLYGONATUM. — CONVALLARIA. — MAJANTHEMUM. respatak, Detunata, Vulkánhegy, Ruszka havas. Retyezáthegység vól- gyei Malomviz felett[!|. Parenghegység, Valye-Dobri, Gotzenberg [Fuss Trans. €40], Árpás havasai [Schur VSV. III. 901], Présbe, Ker- czesora hegysége, Brassó [Schur En. 660], Morgonda, Segesvár, Ló- vete, Oláhfalu, Hargitta [Baumg. l. c.], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Besztercze (Herzog Histr: 45], Rodna hegysége [Schur VSV. X. 127], Sátorhegy [Czetz Erd. Muz. VI. 19], Zajzonvólgy, Donghavas [!]. 1883. P. officinale A1l. Ped. I. (1785) 131. — [Convallaria Polygo- natum L. spec. (ed. 1753) 315; Baumg.* En. I. 306. — P. vulgare Desf. in Annal. mus IX. (1807) 49. — P. anceps Mónch|. — Cserjés erdős helyeken, szőlők közt dombok szénamezóin a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 15], Torda és hasadéka |! Freyn Kózlem. XIII. 78], Csáklyaikő, Bilak [!], Gyulafehérvár hegyei |! Cserni Gyulaf. 15], Boieza hasadéka az Erczhegységben (!], Szt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 27], Szászváros, Szerdahely, Nagyszeben, Nagyesür, Szász- ujfalu, Giresau [Fuss Trans. 640], Szászesanád, Daromlaka [Barth VSV. XVII. 46], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Berethalom [Fuss 1. e.], Szt-Erzsébet, Ujegvháza, Segesvár, Kóhalom, Brassó [Daumg. l. e.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss 1. c.], Besztercze (Herzog Bistr. 45]. Rodna vidéke [Porc. En. 56], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 19], TTópehegy (!], Székely-Udvarhely [Gönczi !]. 1884. P. latifolium Jaeq. Fl. Aust. III. (1775) tab. 232 sub Con- vallaria. — [Convallaria latifolia Jacq. ; Daumg.* En. I. 307]. — Lom- bos erdőkben és eserjésekben az egész terület mezei táján közönséges. 1885. P. multiflorum L. spec. (ed. 1753) 315 sub Convallaria. — |Convallaria multiflora L.; Baumg.* En. I. 306]. — Szólók közt, eser- jés szakadékos dombokon, sziklás nyilt erdőkben a mezei tájon. — Csucsa |! Feicht. Kózlem. IX. 94], Kolozsvár [!Landoz II. 37], Zám, Nagyág és Déva hegyei [!], Mamuthegy, Gyulafehérvárt (Cserni Gyulaf. 15], Szászváros, Nagyszeben, Nagycsűr, Szt-Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 641], Hosszüaszó, Baromlaka [Barth VSV. XVII. 46], Medgyes [Salzer VSV. VII. 91], Morgonda, Segesvár | Baumg. l. c.], Brassó [Schur En. 660], Udvarhely [Szabó ap. Fuss 1. m Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. e.], Besztereze [Herzog Bistr. 45]. Rodna vidéke [Porc. En. 56], Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 11. Convallaria L. gen. n. 425 pro p. 1886. C. majalis L. spec. (ed. 1753) 314. — [C. majalis Baumg.* En. I. 305]. — A mezei táj erdeiben az egész területen közönséges. Egyszersmind kedvelt illatos kerti virágunk. 512. Majanthemum Web. ap. Wiggers Prim. FI. Hols (1780) 15. 1887. M. bifolium L. spec. (ed. 1753) 316 sub Convallaria. — [M. bifolium Baumg." En. I. 96]. — Hegyvidékek erdeiben és eserjé- seiben a mezei tájon. — Kolozsvár (! Landoz I. 15], Felek [!], Bánya- RUSCUS. — FRITILLARIA. — LILIUM. 593 bükk, Mikes, Torda |Ercsei Tord. 103], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 607], Székelykó [Wolff MNL. I. 67], Disditul Szkerisóránál [Kern. OBZ. XVII. 377). Piatra-Strueu Vidránál[!], Nagyszeben, Freck, Pojána-Nyamezuluj [Fuss Trans. 641], Talmáes [Unver. ap. Fuss VSV. XV. 105], Nagyesür, Szászujfalu, Rothberg, Szt-Erzsébet, Gótzenberg, Giresau, Zied, Berethalom, Kis-Szóllós [Fuss VSV. XV. 104], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Nagvselyk, Baromlaka, Kiseke- mező, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 46], Segesvár | Fro. Schàssb. 64), Brassó hegyei[!] Udvarhely! [Szabó ap. Fuss VSV. XV. 104], Szászrégen [Emerich ap. Fuss l. c.]. Besztercze [Herzog Bistr. 46], Rodna vidéke [Porc. En. 56], Gáncs, Deés [Czetz Erdélyi Muz. VI. 17], Zajzonvólgy és Garesinvolgy Hétfalunál |!]. 513. Ruscus L. gen. n. 1139. 1888. R. aculeatus L. spec. (ed. 1753) 1041. — [R. aculeatus Daumg.* Mant. 34 et Baumg. herb.!].— Hegyvidékek erdeiben. — Hunyadmegye bánsági határán | Baume. I. c.|. t Tulipa silvestris L., et T. Gessneriana ; Asphodeline lutea heichb. ; Hemerocallis flava et H. fulva L.; Agraphis cernua Link. ; Endymion nutans Dumort: apud nos coluntur solum. — Nálunk mindezek csak kerti plántált virágok. 514. Fritillaria L. gen. n. 411. 1889, F. tenella MB. Taur. Cauc. I. (1808) 269. [F. involucrata Landoz* I. 38, — non All — F. Meleagris Eresei Tord. 71, — non L. — F. montana Hoppe in Flora XV. (1832) 477]. — Napos hegyek füves cserjés lejtőin. — Kolozsvárt a szénamezókón |! Landoz l. e.], Tordahasadéka és Záh erdeje [Ercsei l. c.], Feketalak [Janka Linn. XXX. 602], Mészkő [Wolff ap. Janka Kózlem. XII. 170], Tilalmas Toroezkónál| (Simk. Album 178], Csáklyaikó |!|, Vereshegy Bzász- sebesnél [Csató Székács 272], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Beret- halom [Salzer Reiseb. 18], Szelindek [Fuss Bericht 15], Nagyszóllós [Fuss Trans. 643], Szt-Erzsébet, Brassó [Schur En. 662], Segesvár Fro. Shcüssb. 64). 1890. F. Meleagris L. spec. (ed. 1753) 304. — |F. Meleaegris Baumg.* En. I. 302]. — Nedves réteken a mezei tájon. — Nagyszeben mellett a Mészáros-réten és a Narezis-réten ; Alsó-Rákosnál az Urmos- Töpe felé |! Baumg. l. c.]. F. imperialis L. frequenter in hortis colitur. Kedvelt kerti virá- gunk, az úgynevezett «Császárkorona». 515. Lilium L. gen. n. 410. 1891. L. bulbiferum L. spee. (ed. 1753) 302. — [L. bulbiferum Baumg.* En. I. 301]. — Hegyi kaszálókon s azok cserjés helyein. — 524 LILIUM. — LLOYDIA. — ERYTHRONIUM Kolozsvár [Landoz I. 15], Csáklyaikő [Barth VSV. XIX. 144], Ve- respatak|!, Medgyes [Salzer VSV. VIII. 8], Segesvár [Fro. Schássb. 64], Felső-Rákos, Tusnád [Baumg. 1. c.], Brassó [Schur En. 662], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 643], Besztercze [Herzog Bistr. 46]. t L. eroceum Chaix: L. candidum L.: coluntur. — Kedvelt kerti virágaink. A 1892. L. Jankae A. Kern. Ost. bot. Zeit. XXVII. (1877) 402. — |L. Pyrenaicum Baumg." En. I. 301, — non Gouan lllustr. (1773) 25. — L. albanieum Auct. Trans. — non Grisb. Spicil. Fl. Rum. et Bithyn. II. (1844) 385]. — A hegyi és havasalji táj cserjés kaszálóin és sziklás televényes szakadékain. — Csepilor völgy a Bihar havas alatt, hol a Pinus Pumilio csepőtéi között mintegy 1600 meter ma- gasságban díszlik[!], a «Gaure» nevü kaszálón Verespatak és Abrud- bánya felett [Daumg. 1. c.], Zalathna [Fuss Trans. 644]. — Terem továbbá még Erdély határaihoz közel: a Bohodjen csúcsa alatt levő szakadékokon a Biharhegységben [! Kern. OBZ. XVII. 404] és a Branu havason | Vuchetich ap. Heuff. ZDG. VIII. 209]. — Ezek összes 1sme- retes termóhelyei. — Szászváros mellől |Schur En. 662] vagy tévedés- ből vagy szándékos szédelgésból van csak közölve. 1893. L. Martagon L. spec. (ed. 1753) 303. — |L. Martagon Baumg." En I. 302]. — Hegyvidékek erdeiben és cserjés füves he- lyein a mezei tájtól a havasi tájig az egész területen el van terjedve. var. vestitum Simk. Term. Füz. IX. (1885) 12. — [L. Marta- gon var. b) L. spec. (ed. 1753) 303]. — Hasonló helyeken mint az előbbi s nálunk a tóalaknál gyakoribb. — |Stirps haec «caule, nonnun- quam etiam pedunculis dense pubescentibus» apud nos frequentior |. 516. Liloydia Salisb. ap. Reichb. Germ. Exc. 102. 1894. L. serotina L. spec. (ed. 1762) 444 sub Antherico. — [Or- nithogalum striatum MB. Taur. Cauc. I. 2/2; Baumg.* En. I. 293. — Nectarobotryum striatum. Lindl.].— Havasok sziklás szakadékos he- lyein. — Budislav Csorte (Fuss VSV. 105], Szurul [Fro. Arch. 146], Strunga-Drakuluj | Baumg. 1. c.], Fundu-Bulli |Schur OBZ. VIII. 394, Árpás havasai [!Sehur VSV. III. 90], Bucsecs [! Kotschy ZBG. III. 137], Piroska [Baumg. l. c.], Unőkő [Nagy ap. Andre Dot. Zeit. XIV. 112], Korongyis (Reckert VSV. VI. 19], Gergeleu [Herbich Buc. p. V.]. 517. Erythronium L. gen. n. 414. 1595. E. Dens-Canis L. spec. (ed. 1753) 305. — [E. Dens-Canis Daumg.* En. I. 299 cum varietatibus: 5$) niveus; y) roseus; 2) pur- pureus Baumg. — Tulipa silvestris Cserni! Gyulaf. 15, — nec alior|. — Hegyvidékek erdeiben sziklás cserjés helyein az egész terület me- zei és hegyi táján közönséges; a Kőhavason és a Csukáson 1600 met. magasságig. ANTHERICUM. — ORNITHOGALUM. 595 12 518. Anthericum L. gen. n. 425 1896. A. Liliago L. spec. (ed. 1753) 310. — [A. Liliago Baumg.* En. I. 298]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon, honnan a hegyi tájra is átszáll, — Skericza Padságnál[!] Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 15], Kóhalom [Fuss Trans. 645], Urmós-Tópe Alsó-hákos- nál [Baumg. l. e.], Alsó-Idecs [Nagy ap. Ercsei Tord. 74]. 1897. A. ramosum L. spec. (ed. 1753) 310. — [A. ramosum Baumg.* En.I. 997]. — Szikár napos dombokon a mezei tájon szór- ványosan. — Csuesa[!] Kolozsvár [!Landoz I. 15], Apahida, Kolos, Boós, Berkenyes, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 78], Gerend, Tilalmas Toroezkónál, Csáklya, Borosboesárd völgye[!]j, Mamuthegy Gyula- fehérvárnál [!Cserni Gyulaf. 15], Feredó-Gyógy [(Unver. ap. Fuss VSV. XX. 165], Kozolyahegy Dévánál, Govasdia mészkóhegyei, Vajda- Hunyad szénamezói, Váralja és Kovrágy közt [!], Székács völgy |Csató Székács 272], Kisekemezó, Nagyekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 46], Nagycsűr, Szászujfalu [Fuss VSV. XIV. 194], Vestény, Giresau (! Fuss Trans. 645], Szt-Erzsébet, Talmács, Rakovieza, Segesvár, Nagy- Bun. Kóhalom |Baumg. 1. c.j, Brassó [Sechur En. 663], Alsó-Idecs [Nagy ap. Eresei Tord. 74], Felsó-Idecs | Emerich ap. Fuss VSV. XIV. 194], Besztercze | Herzog Bistr. 46], Sajóvólgye, Naszód |Pore. Naseud. 59], Hagymás [Czetz Erd. Muz. VI. 11], Korond fürdő [Gönczi ess. ! |. 519. Ornithogalum L. gen. n. 418. 1898. 0. Pyrenaicum L. spec. (ed. 17253) 306. — [Anthericum sulfureum W. et K. Icones I. tab. 95 (1802). — O. sulfureum Róm. et Schult. Syst. Veget. VII, (1830) 519. — Magasabb hegyvidékek kaszá- lóin. — Brassó [Schur En. 664|; bőven a Garcsinvölgyben és Zajzon völgyében [!. 1899. 0. pyramidale L. spec. (ed. 1753) 307 ; A. Kerner Ost. bot. Zeit. XXVIII. 9. — [O. pyrenaicum et O. narbonense Baumg." I. 295 et Auct. Trans. omnium, — non L. — O. staehyoides Schur En. 664; Fuss Trans. 646 et Auct. Trans, — non Ait. — 0. brevistylum Wolfner Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 230]. — Szántókon, szőlők közt, árkok mentén, parlag cserjés helyeken, — az egész terület mezei tá- ján, a magasabb hegyvidékek kivételével. Ejszakra Naszódig terjed [Schur En. 664]. 1900. 0. umbeliatum L. spec. (ed. 1753) 307. — [O. umbellatum Baumg.* En. I. 295. — 0. comosum Baumg. I. c., et Auct. Trans., — non L. — O. refractum Schur En. 664, — non W. et Kit. — 0. te- nuifohum Schur Sertum n. 9803, seu O. collinum Schur Verh. sieb. Ver. X. 107 ; Schur En. 664, — non Guss. — O. acuminatum Schur En. 664. — O. milleeranum Janka! in Term. Füz. VIII. (1884) 29 seu O. pretextum Janka in Ost. bot. Zeit. XIII. 113—114; Neilreich Ungarn 52]. — Legelókon, kaszálókon, szántókon, kertekben Közép- és Dél-Erdélvben az egész terület mezei és hegyl táján; ellenben 596 ORNITHOGALUM, — GAGEA, éjszakra úgy látszik nem terjed, mert éjszak felől eddig ismert határai a következők: Deés |Czetz Erd. Muz. VI. 18], Szt-Gothard [Janka Linn. XXX. 603], Görgény, Sóakna | Emerich ap. Fuss Trans. 646]. 1901. 0. Boucheanum Kunth En. IV. (1843) 348 sub Myogalo. — (0. nutans Baumg.* En. I. 296 et Auct. Trans., — non L. spec. 308. — Albucea nutans Auct. Trans.. — non Hheichb. — O. chloranthum sauter in Koch Taschenb. (1844) 508). — Termékeny kaszálókon, szántók közt, gyümölcsösökben, szőlők közt a mezei tájon. — Deés. (Czetz! Erd. Muz. VI. 10], Kolozsvár [! Landoz I. 15], Kara [Freyn Kózlem. XIII. 77], Torda |Baumg. l. c.], Nagy-Enyed és Felvinez közt [Csató ! MNL. I. 93; OBZ. XXIV. 224], Benczencz [Unver. ap. Fuss Trans. 647], Omlás, Segesvár [Fuss l. e.], Nagyszeben [Schur En. 565], Brassó [Baumg. l. c.]. 590. Gagea Salisb. in Ann. of Bot. II. 555. 1902. G. pratensis Pers. in Usteri Nene Annalen V. (1794) 8, tab. 2, fig. 1 sub Ornithogalo. — (Ornithogalum Haynii DBaumg.* En. I. 294, — non Roth in Róm. Arch. III. 42. — 0. stenopetalum Fries Fl. Hall. (1817—18) 58. — Gagea stenopetala et G. Schreberi Reichb. Germ. Exe. (1830) 107. Ornithogalum stenopetalum e) nudisca- pum Sehultz Bot. Zeit. 1827 p. 664, — seu Gagea simplex Decker in heichb. Icones X. (1843) 17 est forma fortuita. — G. succedanea Grisb.! Iter (1852) 358, — in herbario Haynald, est forma e locis sterilibus enata macra. — G. lutea Oserni Gyulaf. 15, — nec alior]. — Mezókon, legelőkön, erdők és cserjés helyek szélein, ugarokon, szántó- kon, gyümölcsösökben a mezei tájon. — Feketelak [Janka Linn. XXX. 603], Kolozsvár [!Landoz I. 15; II. 38], Torda Wolff MNL. I. 67], Gyulafehérvár |!Cserni l. c.], Dévánál a Szárhegyen és Deczebal he- gyen [!], Batiz [Csató Erd. Muz. VI. 27]. Koneza [Csató Székács 972], Bzt-Erzsébet [Fuss Alt. Arch. III. 254], Nagycsűr [Fuss Trans. 647], Dolmány, Nagyszeben, Kisdisznód (Fuss Bericht 15], Nagydisznód, Szelindek, Brassó |Schur En. 665], Kóhalom, Segesvár | Baumg. 1. c.], Sajóvölgye |Porec. En. 57]. 1903. G. arvensis Pers. in Usteri Neue Annalen V. (1794) 8, tab. 1, fig. 2 sub Ornithogalo. — (Ornithogalum villosum MB. Taur. Cauc. I. (1808) 274; Daumg.* En. I. 294]. — Szántókon, legelőkön, szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár |Schur En. 666], Torda Wolff MNL. I. 67], Gyulafehérvár |! Reckert ap. Fuss VSV. XV. 104], Dévánál a Szárhegy alatt [!], Bácsi | Csató Erd. Muz. VI. 27], Székácsvolgy (Csató Székács 272], Szászváros |Unver. ap. Fuss VSV. XV. 104], Nagyesür, Szt-Erzsébet [Fuss l. c.], Nagyszeben, Fogaras, Brassó [(Schur En. 666], Dalázsfalva, Kiskapus, Kisekemezó, Medgyes [Darth VSV. XVII. 47], Segesvár, Fejéregyháza, Szászkezd, Kóhalom [Baumg. 1. e.)]." t G. hybrida Schur Sertum n. 2812 (1853) ; Schur En. 666. — IG. pusillo-arvensis Reichb. Icon. X. p. 19, fig. 1051, ex Schur En. 666. — sed Gageam pusilam ex Transsilvania non vidi]. — Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Brassó |Schur En. 666]. GAGEA..— SGCILLA. 597 t G. saxatilis ( Koch). — Sziklarésekben Zoód felett a gyáron fe- lül |Schur En. 666]. b t G. Bohemica (Zauschner). — Árpás havasainak sziklás helyein [Kladni ap. Fuss Trans. 648]. 1904. G. minima L. spec. (ed. 1753) 306 sub Ornithogalo. — (G. minima, G. spathacea et G. Liottardi Sehur* Sertum n. 9808, 2809, 2810 ; Schur En. 666. — Ornithogalum callosum Kit. in Schult. I. 557. — G. Baumgarteniana Schur En. (1866) 667]. — Televény talajon erdók sziklás nyilt helyein, ligetekben, esalitokban a mezei és hegyi tájon, néhol a havasalji tájie. — Szt-Gothard [Janka Kózlem. XII. 170], Torda mellett a Nagyberekben (Wolff! ap. Freyn Kózlem. XIII. 77]. Nagyesür, Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Gótzenberg, Felsó- Sebes [Fuss! Trans. 648], Kereszténysziget hegysége, Kisdisznód, Nagydisznód, Brassó [Schur En. 666]. Malajesti szakadék a Buesecsen [Rómer Karpat-Ver. III. 143], Nagy-Haeymas [Janka ÖBZ. XVIII. 199]. Besztereze [Fuss Trans. 648], Rodna hegyvidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 15]. 1905. G. silvatica Pers. in. Usteri Neue Annalen V. (1794) 7, tab. 1 fig, 1 sub Ornithogalo. — [Ornithogalum luteum L. spec. (1753) 206 pro parte; Baumg.* En. I. 993. — G. lutea Schult. Syst. VII. 538. — G. transsilvaniea. Schur! Sertum n. 2813 ; Schur En. 667]. — Hegyvidékek nyilt erdeiben, csalitjaiban, gyümólesóseiben, ligeteiben à mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 15], Bányabükk, Kolos, Ber- kenyes, Torda [Freyn Kózlem. XIII. 77], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 27], Székácsvólgy |Csató Székács 272], Szt-Erzsébet |! Scbur En. 667]. Nagycsür, Szászujfalu, Nagyszeben, Kisdisznód, Gótzenbereg, Mar- pod [Fuss Trans. 649], Medgyes [Salzer VSV. VI. 94], Balázsfalva, Mo- nora, Nagyselyk. Baromlaka, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 47], Se- gesvár [Fro. Schüssb. 65], Besztercze | Herzog Bistr. 46], Rodna vidéke [Pore. En. 57]. Deés [Czetz Erd. Muz. VI. 15], Udvarhely [Gönczi exs. !]. t 1906. G. pusilla Schmidt Fl. Boém. IV. (1794) 41 sub Ornitho- galo. — [O. pusillum Baumg.* Em. I. 294]. — Gyümoólcsósekben, na- pos cserjés dombok füves helyein a mezei tájon. — Torda hasadéka [Freyn Kózlem. XIII. 77], Balázsfalva [Barth VSV. XVII. 47], Seges- vár, Fejéregyháza (Banmg. 1. c.], Besztercze | Herzog Bistr. 46]. 591. Scilla L. gen. n. 419. 1907. S. bifolia L. spec. (ed. 1753) 309. — (5. bifolia Daumg.* En. I. 296. — S. praecox, S. cernua et S. Hohenackeri Janka Ost. bot. Zeit. V. 230. — S. secunda Janka Ost. bot. Zeit. VI. 194. — 5. bifolia var. taurica Janka Linn. XXX. 602. — S. amcena Schur Sertum n. 2817 et Auct. Trans., e. g. Rómer Karpat.- Ver. III. 143. — 5. sub- triphylla et S.laxa Schur En. (1866) 668, 669. — 5. silvatiea Czetz ! Erd. Muz. VI. 20]. — Erdókben, csalitokban, ligetekben az egész te- rület mezei és hegyi táján kózónséges. var.) alpina: S. nivalis Boiss. Diagn. Pl. Orient. V. (1844) p. 63 ex descript, et speciminibus alpium Gracie a Pichler et Heldreich SIMONKAI : Erdély flórája. 37 598 HYACINTHELLA. — MUSCARI. eletis! — [S. praecox Schott Bot. Zeit. IX. (1851) 283; Kotschy Zool. Bot. Ges. III. 64; 275, — non Willd. spec. II. 128. — S. Kladnii Sehur Verh. sieb. Ver. I. (1850) 39. — 8. alpina Schur Verh. sieb. Ver. ILL. (1852) 90; Schur En. 668]. — Havasalji és havasi hegyhátakon. — Csorte [Fuss Trans. 650], Szurul [copiose exs. Kotschy exs.!]. Árpás havasai [Schur VSV. III. 90], Kevezesora havasai, Fogaras havasai "Schur En. 668], Királykó [Kotsehy ZBG. III. 64], Rodna havasai [Czetz! Erd. Muz. VI. 201. 522. Hyacinthella Schur Ost. bot. Zeit. VI. (1856) 227. - 1908. H. leucophaea Stev. in Kunth En. IV. (1843) 312 sub Hya- cintho. — |Hyacinthella leucophzea Schur* in Ost. bot. Zeitsch. VI. (1856) 228. — Czekelia transsilvaniea Sehur in Ost. bot. Zeitsch. VI. 237. — Muscari pallens Besser En. (1822) 14, — non MB. Taur. Cauc. I. (1808) 283 sub Hyacintho. — Dotryanthus stereophyllus Herb. stirp. Rar. Bukov. (1853) 30]. — Szikár köves mészkóhegyek lejtőin. — Vajda- Hunyad mellett a Govasdia felé eső Kazányos hegyen 1884 april 3-án már fele részben virágzott májusban pedig már termésben állott ; Brassó mellett is 1877 april 14-én javában viritott; miért is viritása nem májusra, hanem apr. első felére vagy legfeljebb közepére teendő. — Bőven a Kazányos hegyen Govasdia felett [! Bielz Landk. 84; VSV. XX. 41), Brassónál a Czenkhegyen [!Schur OBZ. VI. 998], a Kis- Hangesteinon [Barth Arch. XV. 117], Szt.-Péter és Honigberg közt a Lindenbusch hegyeken |Fro. Karpat.- Ver. I. 134]. 523. Muscari Tournef. Inst. t. 180. 1909. M. tenuiflorum Tausch in Flora 1841 I. p. 233. — [Hyacin- thus eomosus Daumg.* En. I. 298, — non L. spec. (1753) 318. — Museari comosum Auct. Trans., — non Mill. Dict. n. 2. — M. tubiflo- rum Stev. Verzeichniss Taur. Halbinsel 1857 n. 1416]. — Szántók és szőlők közt, megmunkált parlag talajon az egész terület mezei táján ; de éjszakra csak a Sajó völgyeig | Porc. En. 57]. 1010. M. racemosum L. spec. (ed. 1753) 318 sub Hyacintho. — (M. racemosum Csató* Székács 273, — non Baumg.|. — Dombok me- zőin a mezei tájon. — Koncza szólóitól a Kütfalvi határnak húzódó domb legelóin [Csató! 1. c.], Maros-Ujvár [Pávai? ap. Fuss Trans. 656], Sajó völgye [.Pore.. En. 57]. 1911. M. Transsilvanicum Schur Óst. bot. Zeit. VI. (1856) 237. — ( Hyacinthus racemosus Baumg.* En. I. 298, — non L. — Muscari botryoides Auct. Trans., — non Hyacinthus botryoides L. spec. (1753) 318, quis stirpem suam «foliis canaliculato-cylindricis» dignovit|. — Nyilt erdőkben, csalitokban a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I 15], Torda, Nagyenyed [! Fuss Trans. 656], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 15], Hosszüaszó [Barth! Arch. XV. 117], Nagyesür [Fuss ! VSV. XIV. 193], Szt-Erzsébet, Dállya, Segesvár | Baumg. l. c.], Brassó ALLIUM. 529 . [Schur ÖBZ. VI. 238], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 656], Ko- rongyis | Reckert VSV. VI. 19], s egyáltalán Rodna hegyvidékén [Porc. En. 57], Székelykó [Csató exs. !]. t Muscari moschatum Willd. ; Hyacinthus orientalis L.; Polian- thes tuberosa L.: coluntur. — Tenyésztett virágaink. 594. Allium L. gen. n. 409. 1912. A. Victorialis L. spec. (ed. 1753) 295. — [A. Vietorialis Baumg.* En. I. 986). — Havasok sziklaréseiben és hasadékain. —- Bohodjeu a Piharhegység biharmegyei részén[!|, Arágyes a hetyezát hegységben [Borb. Kózlem. XV. 356]. Bulla völgy [Schur ÓBZ. VIII. 394], Árpás havasai |!Schur VSV. III. 90], Bucsecs [Baumg. l. e.], Kóhavas (Schur En. 674]. Korongyis [Fuss Trans. 650], s egyáltalán Rodna havasain |Porc. En. 57]. 1913. A. ursinum L. spec. (ed. 1753) 300. — [A. ursinum Baumg.* En. I. 291]. — Hegvvidékek árnyas nedves erdeiben főkép a hegyi tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 38]. Tordai alhavasok |Eresei Tord. 69], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 15], Zalathna, Abrudbánya, Veres- patak (Fuss Trans. 650], Maros-Némethi felett a Kozolya felé |! Baumg. 1. c.], Decebal hegy alatt Dévánál[!], Ponorics [Csató Erd. Muz. VI. 977. JUj j Gredistve |Unver. VSV. IX. 165], Kisekemezó Nagvekemezó [Bar th VSV. XVII. 47], Medgyes [Salzer VSV. VI. 95], Kis-Szólós (Fuss Trans. 650], Besztereze [Herzog Bistr. 46], Rodna |Schur VSV. X. 128], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 10], Udvarhely [Gönczi exs. !;. 1914. A. atropurpureum W. et K. Icones tab. 17 (1800). — [A. atropurpureum Baumg.* En. I. 290. — A. Ampeloprasum Landoz I. 15, — non L. — A. nigrum Nyman Syll 373, — quoad stirpem trans- silvanieam|. — Szántókon, szőlők közt parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár |!Landoz l. e.; Landoz II. 38], Kolos [Baumg. l. c.], Apa- hida, Puszta-Szt-Miklós, Botoromvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 78], Torda [!Schur En. 674], Keresed, Nagyenyed [!|. Piski és Szászváros közt bőven [! Fuss Trans. 651], Heu-sen, Szelindek |Schur En. 6741, Szászrégen | Emerich ap. Fuss l. c.]. 1915. A. montanum Schmidt Fl. Boém. IV. (1794) 28. — [A. an- gulosum Baumg.! En. I. 290 et Auct. Trans., — non L. — A. fallax Róm. et Schult Syst. VII. (1830) 1072. — A. transsilvanieum. Ler- chenf. Icones fig. 7! et ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 94. — A. lep- tophyllum Schur Ost. kot. Zeit. XI. 362; Schur En. 674. — A. seroti- num Schleich. (1821) ; Schur Ost. bot. Zeit. XIX. 149. — A. acutangu- lum Schur Verh. sieb. Ver. X. 128, et Auct. Trans. quoad stirpem Rodnensem, — non Schrad.]. — Sziklás napos mészkóhegyeken a me- zei tájtól a havasi tájig; a Kozolya hegyen trahiton. — Csuesa és Sebesváralja |!], Kolozsvár [Landoz IL 38], Torda hasadéka [! Schur V$SV. X. 76], az Aranyos mellékén V árfalva és Borrév hegyen, Padság- nál és hegyein, Tilalmas Toroczkónál, Kecskekó Haró, mészkóhegyei és Kozolyahegy Dévánál[!, Talmáes [! Schur ap, Fuss Bericht 15 "sub A. acutangulo], Bulla, Butyán [(Schur En. 674], Árpás havasai [! Schur 37* 5230 ALLIUM. VSV. III. 90], Fogaras havasai, Brassó, Udvarhely |! Baumg. 1. e.], Ki- : rálykó [!], Csukás [Fuss Trans. 651], Öcsém [Sehur ÓBZ. VIII. 29], Rodna |Schur l. c. in Verh. Ver. sieb. X. 128], Korongyis (Schur VSV. X. 150], Tópehegy Alsó-Rákosnál, Kóhavas |!). 1916. A. angulosum L. spec. (ed. 1753) 300. — [A. acutangu- lum Sehrad. Catal. Hort. Gotting. (1808) ; Schur* Sertum n. 2825. — A. danubiale Spreng. Mant. I. (1307) 38. — A. tortuosum Schur Ser- tum n. 2825]. — Nedves laposokon, réteken a mezei tájon. — Gerendi rét [Wolff MNL. I. 67], Kisfalud (Cserni Gyulaf. 15], Oláh-Brettye [Csató Erd. Muz. VI. 27), Kistorony |Schur En. 675], Nagyszeben (! Fuss Trans. 651], Egerszeg, Agostonfalva, Kiscsür [Barth Arch. XV. 116], Apáeza, Diós, Földvár, Bottfalu |Freyn Kózlem. XIII. 75]. Kó- peez |!]. 1917. A. flavescens Besser En. (1822) 56. — [A. senescens Daume.* En. I. 290, — non L. — A. ammophilum Heuffel in Flora XVIII. (1835) I. 941. — A. ochroleucum Fuss Alt. Arch. II. 363; Landoz I. 15, — non W. et K. — A. stramimeum Schur Sertum (1853) n. 2822]. — Szikár napos dombokon, homokos lejtókón, mészkó és trahit sziklákon a mezei tájon. Y ár [bőven ! Landoz 1. c.], Kolos [Sehur En. 674], Boós. Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 78], Torda szénamezói "Wolff MNL. I. 67], Torda hasadéka, Gerend, Mo- hács, Záh|[!], Szt-Gothard [Janka! OBZ. XVIII. 298], Kalyán Janka ÖBZ. VI. 195], Elekes [Baumg. ap. Fuss VSV. XIV. 192], Balázsfalva, Szászsebes (Fuss! Alt. Arch. II. 363], Szárhegy Dévánál (!], Pásteritze [Unver. ap. Fuss VSV. XIV. 192], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 47], Kakasfalva | Bielz Landk. 84]. Nagyesür mellett a Zak- kelsberzen [! Grisb. Iter. n. 296], Szt-Erzsébet, Szelindek [Schur En. 674], Nagy selyk [Barth Arch. XV. 116], Morgonda [Baumg. En. I. 290], Homoród-Almás barlang gja [Fuss Trans. 651]. k A. moschatum L. qe (1753) 298. — Brassó napos hegyein (Lerchentf. ap. Schur En. 672]. t A. strictum Schrad. — Kolozsvár [Landoz II. 38]. t A. saxatile MB. Casp. Meer. (1800) 167; A. Kerner Exsicc. Aust. Hung. n. 269! — Ad hoc pertinet A. Szur ulense Lerchenf. 1co- nes tab. 8! et ap. Schur Verh. sieb. Ver. IV. 94, — stirps verisimiliter ex alpe Szurul orta, sed denuo ibidem non inventa. — Lerchenfeld Allium Szurulensejét, mely az A. saxatile MB. vöröses pártájü varietá- sához tartozik, ujabban a Szurulon nem találták. t 1918. A. xanthicum Grisb. Iter (1852) 358. — [A. Moly Baumg.* En. I. 291, — non L. — A. tenuifolium Schur Verh. sieb. Ver. Il. (1851) 169 solum nomen, — non Jord.]. — Havasalj tájak sziklás fü- ves helyein. — Bráza kószirte (Baumg. l. c.; Schur ap. Grisb. 1. c. ; Schur En. 672], Szurul [? Fuss Alt. Arch. II. 363). — Stirpem hane, ab Auctoribus Transsilvanicis cum A. ochroleuco W. et K. confusam, ego non vidi nec inveni, sed ex descriptionibus ilam ab Allio saxatile MB. haud diversam censeo. — Erdély botanikusai az A. xanthicum-ot összetévesztik söt össze is foglalják a W. et K. Allium ochroleucumá- val, holott az Grisebach, valamint Schur diagnozisos leirásai nyomán ALLIUM, 521 inkább az Allium saxatile MB. növénynyel egyezik. Az A. vanthicum levelei fonálformák és kihegyzettek: «foliis... lineari-filiformibus longissime acuminatis» [Schur En. 674] ; továbbá szára tövön szegle- tes ( «scapo basi . . . angulato» ), mely jellemvonások által az A. och- roleucum-tól könnyen megkülómbóztethetó. 1919. A. ochroieucum W. et Kit. Icones tab. 186 (1804). — (A. ochroleueum Baumg.* En. I. 291. — A. pseudoochroleucum Schur En. 673. — A. xanthicum Auct. plur. exceptis Grisb. et Schur]. — Havasok sziklás füves lejtőin. — Bihar havas déli lejtői | Kern. ÖBZ. XXVIII. 150], Parenghavas [Barth exs.!], Podricsel (? Fuss Trans. 652 sub A. xanthico|, Királykő |! Kotschy ZBG. III. 64], Bucsecs, Ke- resztényhegység, Czenkhegy Brassónál, Piroska [Baumg. l. c.], Oláh- falu [Janka Kózlem. XII. 171]. Lóvete [Fuss Trans. 652], Ocsém [Schur En. 673], Stol, Galaez rodnai havasok [Baumg. 1l. c.], s egyál- talán Rodna havasain [Porc. En. 57]. 1920. A. obliquum L. spec. (ed. 1753) 296. — Torda hasadékának mészkófalain |!|. hol a pásztorok régóta ósmerték s az egész fiatal nó- vényt hagvmástól együtt ették. E pásztorok hozták le 1858-ban vi- rágosan Wolff Gábornak (Wolff* VSV. XVI. 36], — Torda város érde- mes gyógyszerészének; s igy lett e Sibiriai növény Erdélyben felfe- dezve. 1921. A. Sibiricum-L. Mant. II. (1771) 562. — TA. sibiricum Willd. spec. II. (1799) 82; Baumg.* En. I. 292]. — Havasok sziklás szaka- dékos helyein. — Hunyadi havasok [? Schur En. 670), Czibinjézer [Fuss Trans. 653], Arpás havasai |!Schur VSV. III. 90], Kerezesora és Fogaras havasai |Schur En. 670], Rodna havasai [! Baume. l. c.], Cziblesz | Fuss Trans. 653]. t A. Schoenoprasum L.; A. ascalomicum | L. ; A. fistulosum L. ; A. Cepa L.; A. Porrum L.; A. Ophioscorodon Don. ; A. sativum L. ; A. Ampeloprasum L.: coluntur solum. Konyhakerteinkben diszló ül- tetett hagymáink. 1992, A. rotundum L. spec. (ed. 1762) 493. — [A. rotundum Daumg.* Mant. 32]. — Napos köves dombokon a mezei tájon. Kolozs- vár [Landoz I. 15], Botorom völgy |Freyn Közlem. XIII. 78], Torda, Kakova, Szelindek, Nagyesür, Szt- Erzsébet [Schur En. 670], Hosszú- aszó [Darth! Arch. XV. 116], Nagyselyk [Sigerus ap. Baumg. Mant. 32], Bzászsebes [Csató Székács 273], Tópehegy Alsó-Rákosnál | Baumg. 1. c.]. Rodna [Reckert ap. Schur VSV. X. 198], Sajóvólgye [Porc. En. 57]. 1923. A. sphaerocephalon L. spec. (ed. 1753) 297. — [A. sphzro- cephalon Baumg." En. I. 287. — A. descendens Schur En. 671, — non L.).— Napos dombokon a mezei tájon. Mit nézett Baumear- ten a Rodnai havasok alhavasi tájain A. sphaerocephalonnak, mai na- pig eldöntetlen. — Mezőség [Baumg. l. c.], Kolozsvár, Kolos, Boós, Torda |Freyn Kózlem. XIII. 781], Nagyselyk, Medgyes [Barth VSV. XVII. 47], Szt-Erzsébet (Unver. ap. Fuss VSV. XIII. 143], Szelindek [Behur En. 671], Szász-ujfalu [Fuss ap. Baumg. Mant. 32 sub A. ro- tundo|, Nagyesür, Kakasfalva [Fuss Trans. 653]. 539 ALLIUM. 1924. A. vineale L. spec. (ed. 1753) 299. — |A. vineale Baumg. En. I. 289. — Porrum vineale Schur|. — Parlagokon, szántók és szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár (Wolff ap. Andra Bot. Zeit. XIV. 114], Bilak hegy Borbánd és Vajasd felett |!]|. Oláh-Brettye, Russ (Csató Erd. Muz. VI. 27]. Székáesvolgy (Csató Székács 273], Szt-Erzsébet [Fuss Trans. 6553], Segesvár, Kóhalom (Baume. 1. c.], Besztercze (Fuss I. c.], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 191]. 1925. A. Scorodoprasum L. a) spec. (ed. 1753) 297. — (A. Seoro- doprasum Daumg.* En. I. 286. — A. arenarium Smith ; Baumg.* En. I. 287]. — Kaszálók, erdők, csalitok szélein a mezei tájon. — Ko- lozsvár |! Wolff ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 114], Csuesa, Kolos, Boós, Torda |Freyn Kózlem. XIII. 75], Mamuthegy Gyulafehérvárnál |! Rek- kert VSV. XV. 105], Bilak, Tótfalu, Maros-Némethi (!|, Szerdahely, Nagyesür, Szt-Erzsébet, Giresau |Fuss! VSV. XV. 105], Nagyselyk [Fuss Trans. 654], Kisekemezó, Medgyes (Barth, VSV. XVII. 47], Nagyszeben, Brassó | (Schur En. 669], Lebnek Szt- Ácotha, Alsó-Rákos [Baumg. 1. c.] |, Udvarhely (Szabó ap. Fuss VSV. XV. 105], Besztercze [Herzog Bistr. 461, Gáncs | Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 1926. A. oleraceum L. spec. (ed. 175.) 299. — |A. oleraceum Baumg.* En. I.289,. — Rcge oleraceum Reichb.|. — Erdők, esalitok, szőlők és gyümölcsösök szélein. — Kolozsvár |Schur VSV. X. 107], Aranykút, Berkenyes [Freyn Közlem. XIII. 78], Kolos, Torda (Schur En. 671[, Tordahasadéka, Lunkai bérez Padságnál, Székelykó Toroezkónál, Szt-Mihálykóve Tótfalunál | (!]. Keeskekó [|Schur VSV. X. 69], Sárd (Cserni Gyulaf. 15], Déva, Szelindek, Nagycsűr, Szt- Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 654], Nagyselyk, Kisekemezó, Medgyes | Barth VSV. XVII. 47], Segesvár [Baumg. l. c.], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 671], Besztercze (Herzog Bistr. 46], Sajóvölgye (Porc. En. 57], todna [? Schur VSV. X. 128], Gáncs (Czetz Erd. Muz. Y. 13]. 1927. A. carinatum L. spec. (ed. 1753) 997. — [A. earinatum Baumg*. En. I. 287. — A. pulehellum Don Monogr. 46 ; hzc forma eapsulifera apud uos frequentior. — A. setaceum Hazsl.! Kózlem. X. 27. — A. flexum W. et K.). — Dél-Erdély sziklás napos hegyein, a mezei tájon. — Keeskekó |Schur En. 671], Kaprueza hegy Vajda- Hunyadnál s inneu a Cserna mentén Telekig |!. Kazányos hegy Go- vasdia felett |Dielz ap. Fuss Alt. Arch. III. 255], Retyezáthegvség sziklai a Klopotiva és Szuszény fellett eső völgyek kezdetén |! Heuff. ZBG. VIII. 211], Nagyesür. Kakasfalva, Szászujfalu, Giresau [Huss Trans. 654], Tópehegy Alsó-Rákosnál (Baumg. l. c.], Oesém |Schur En. 671], Máda (C. Fuss ap. Fuss Trans. 655]. 1928. A. flavum I. spec. (ed. 1753) 298. — [A. flavum Baumg.* En. I. 288]. — Napos köves dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár (Schur VSV. X. 108], Mezőség [Baumg. l. c.]. éz. Boós, Berkenyes, Botorom és Virágosvölgy |Freyn Kózlem. XIII. 78], Tordahasadéka [! Wolff MNL. I. 67], Géczi vár Asszonyfalvánál LIBE Sot "'ord?" 691 Mészkő, Várfalva, Borrév, Padság hegyei, Nvirmezó. Kecskekó, Boieza az Érczhegységben, Haró, Kozolya "hegy, Vajda- Hunyad [!], Déva, Gyógy, Szászujfalu, Rothberg, Talmács, Nagyselyk |! Fuss Trans. 654], ALLIUM. — BULBOCODIUM. — COLCHICUM. 533 Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó, Medgyes |Barth VSV. XVII. 41], Szt-Erzsébet, Brassó, Ocsém [Sehur En. 672], Tópehegy és Ur- mós-Tópe Alsó- Rákosnál [!Baumg. 1. e.]. Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 654]. 1929. A. pallens L. spec. (ed. 1763) 427. — | A. fuseum W. et K. Ico- nes IIL tab. 241 (1812). — A. pallens. et A. panieulatum Baumg.* ! En.. I. 288 et Auct. Trans., quoad stirpem campestrem et montanam. — A. pallescens Landoz II. 38. — A. longispathum Redouté Lil. VI. (1816) tab. 316]. — A. marginatum Janka ! Term. Füz. VIII. (1884) p. 29. — Sziklás erdős hegyek nyilt helyein, napos szikár dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 16], Apahida [|Schur En. 672], Gerend, ZÁh szénamezóin [!. Torda hasadéka [Schur 'YSV. X. 76], Nagyenyed [!Pávai ap. Schur En. 672], Kazányos Vajda-Hunyadnál |Bielz ap. Schur l. c.], Aranyihegy Piskinél(!], Szt- Erzsébet [Fuss Alt. Arch. II. 369], Nagyesür, Verestoronyszorosa, Tópehegy [Fuss Trans. 655]. Pre- deal [Schur VSV. X. 210], Tóresvár, Brassó [Schur En. 6721, Mor- gonda, Segesvár, Szászkézd |Baumg.l. c.], Besztereze [? Fuss. "Trans. 655! apud Herzog Bistr. 46 solum cultum enumeratur], Szt-Gotthard [Janka ! I. e. sub A. marginato |. 1999/b. A. Fussii A. Kerner! Ost. bot. Zeit. XXVIII. (1878) 155. —|[Codonoprasum fuscum Fuss" Bericht 15, seu A. fuscum Fuss Trans. 655 ex alpe Ocsém]. — Mészkő havasok sziklás helyein. — A. Vle- duska felett a Királykóvón |!]|. Ocsém (Fuss! Bericht 1. c.]. XCVII. Colehicaceae DC. Fl. Fr. III. 199. 525. Bulbocodium L. gen. n. 407. 1930. B. Ruthenicum Bunge Delect. Sem. Horti Dorpat. (1837) 12. — [B. vernum Brassai* ap. Schur Verh. sieb. Ver. II. (1851) 165, et ap. Wolff Verh. sieb. Ver. VIII. 19. — B. edentatum Schur Verh. sieb. Ver. II. 165; Schur En. 678. — B. triginum Janka Ost. bot. Zeit. V. 230; Sehur! En. 678. — Moreuders eaucasica Schur Verh. sieb. Ver. V. 84; Sehur En. 678; vide etiam Wolff Verh. sieb. Ver. VIII. 20]. — A Mezőség szénamezóin, mindenütt az éjszakra vagy éjszakkeletre néző lejtőkön. — Kolozsvár szénamezóin bőven, hol 1845- ben fedezte fel Brassai Sámuel |! Brassai l. c.], Kolos, Boós, Virágos- völgy [Freyn! Kózlem. XIII. 77], Tordán a Virágos völgy felé | Wolff MNL. I. 67]. 526. Colchicum L. gen. n. 457 1931..C. autumnale L. spec. (ed. 1753) 341. E n autumnale Baumg.* En. I. 315, — C. pannonicum Grisb. Iter (1852) 359. — C. multiflorum Schur Sertum n. 9859. — C. latifolium Schur Verh. sieb. Ver. X. 205, — seu C. transsilvanieum Schur En. 679. — C. alpinum 534 VERATRUM..— TOFIELDIA. —- JUNCUS, Fuss Trans. 658, — seu C. autumnale $) montanum Porc. Naseud. 47. — C. arenarium Sehur En. 679, non W. et Kit. — C. vernale Hoffm. Deutsch. Fl. ed. 2. I. 174]. — Termékeny és nedves kaszáló- kon az egész terület mezei és hegyi táján a havasalj tájakig, A C. ver- nale alakot szedték Nagyszebennél [Schur En. 678] és Brassónál | Ró- mer exs. !]. 03297. Veratrum L. gen. n. 1144. 1932. V. nigrum L. spec. (ed. 1753) 1044. — | V. nigrum Baumg.* En. I. 316). — Hegyvidékek erdeiben és csalitja3ban a mezei és hegy tájon. — Kolozsvárt a Bükkön |! Landoz I. 38]. Kolos, Aranyküt, Ber- kenyes [Freyn Kózlem. XIII. 76], Torda "Wolff MNL. I. 64], Tűr [Eresei Tord. 167], Bilak |Schur VSV. X. 65], Nagyszeben |Schur En, 679], Poplaka, Resinár (Fuss Trans. 658], Morgonda, Kóhalom, Besz- tereze [Baumg. l. c.], Szászrégen [Emerich ap. Fuss Trans. 653]. Szt- Péter [Rómer in Latt. |. 1933. V. album L. spec. (ed. 1753) 1044. — |V. album Baumg.* En. I. 315. — V. Lobelianum Bernh. in Schrad. Neuem Journal II. (1807) 356]. — Hegyvidékek erdeiben és kaszálóim a mezei tájtól a havasi tájig az egész területen. 598. Tofieldia Huds. Fl. Angl. (ed. II.) I. 157 1934. T. calyculata L. «) Fl. Suec. (1755) 107 sub Antherico. — l''ofieldia palustris Sternb. et Hoppe; Baumg.* En. I. 314]. — Hegy- vidékek nedves mocsaras völgyeiben és lejtőin. — Kolozsvárt a Ma- lomvólgyben |! Wolff ap. Schur VSV. X. 108], Talmáes, Boieza /Baumg. l. e.], Vurtop és Podriesel Arpási havasok [Schur En. 680]. XCVIII. Jwuncaceae Agardh. Aphor. Bot. p. 156. 599. Juncus L. gen. n. 437. 1935. J. Jacquini L. Mant. I. (1767) 63. — [J. Jaequini Baumg.* En. III. 336]. — Havasok sziklás helyein. — Domna-Tava [Fuss Trans. 659], Buesees, Piroska [Baumg. Il. e.]. 1936. J. castaneus Smith Fl. Brit. I. (1800) 383. — [J. Czetzii Schur! Ost. bot. Zeit. XIII. (1863) 111, legit Czetz.*]. — Havasok nedves törmelékes helyein. — Rodna havasain, hol Czetz Antal és Porcius Florián 1859-ben találták elószór az «Isvorul-mare» havason s nem a Gemeneán [Czetz ap. Schur I. c.], Czisia (Pore.! En. 58 ; Porc. Naseud. 46]. 1937. J. triglumis L. spec. (ed. 1753) 328. — [J. triglumis Baumg.* En. III. 336. — J. triglumis var.) macrospathus Fuss ! Verh. sieb. Ver. XIX. (1868) 192]. — Havasok esermelyei mentén nedves szivacsos helyeken. — Pareng havas [Baumg. Il. c.], Domna tava [Fro.! JUNCUS. 53 OT VSV. VII. 127], Negoj [Fuss Trans. 660], Arpás havasain a Nagy- Árpáson az Arpás pataka mentén bóven(|!|, Brassó felett Törcsvár felé [Baumg. l. c.|, Pietroszul [Fuss Trans. 660], Unókó |Herbich Bue. p. V.], Gemenea [Czetz herb.!], Isvorul-mare [Porc. En. 58], Czisia | Porc. Naseud. 46]. 1938. J. trifidus L. spec. (ed. 1753) 326. — [J. trifidus Baumg." En. III. 335. — J. Hostii Baumg. herb.! et Auct. Trans. (non Tausch) sistit varietatem macram floseulis solitariis preditam|. — Havasok sziklás helyein. — Retyezát és Parenghavasok |! Baumg. l. c.], Frumó- sza [Bigerus ap. Fuss Bericht 15], az egész Fogarasi havaslánczolat a Szurultól kezdve [! Fuss Trans. 660; Baumg. l. c.], Parezasáe havasai [Heuff. June. 196 sub J. Hostii| igy a Bueseesen (!], Ocsém |Sehur OBZ. VIII. 22], Cziblesz, Unókó [Bielz ap. Schur VSV. I. 101], s egy- általán Rodna havasai [Porc.! En. 58]. t J. capitatus Weigl. Obs. Bot. IV. (1772) 28. — Kerczesora le- gelóin [Schur En. 159], Arpás legelóin (Schur En. 684]. 1939. J. conglomeratus I. spec. (ed. 1753) 326. — |J. conglome- ratus Baumg.* En. III. 333]. — Vizenyós legelőkön s láposokon, viz- árkoknál, mocsaras helyeken az egész terület mezei táján csoportosan, helyenként egész szittyós térségeket alkotva. 1940. J. effusus L. spec. (ed. 1753) 326. — [J. effusus Baumg." En. III. 333]. — Az előbbi társaságában az egész terület mezei táján bőven. 1941. ). diffusus Hoppe in Flora 1819 I. p. 186. — |J. diffusus Schur* Sertum n. 2881. — J. glauco — effusus Schnitzlein und Frick- hinger Veget. der Jura (1848). — J. effuso »« glaucus Fr. W. Schultz in Pollichia 1863 p. 153]. — Vizenyós laposokon, mocsarak mentén, a J. glaucus és J. effusus társaságában. — Talmács és Zoód közt [Schur En. 683]. — Erdély határához közel Kristyór mellett Bihar megyében |!|. 1942. J. glaucus Ehrh. Beitr. VI. (1791) 83. — [J. glaucus Baumg.* En. III. 334]. — Vizenyós laposokon, vizárkoknál, mocsaraknál az egész terület mezei táján. 1 J. paniculatus Hoppe. — Sós iszapos talajon. — Kolos, Vizakna [Schur En. 683]. 1943. J. Transsilvanicus Schur Verh. sieb. Ver. IL. (1851) 169 solum nomen; Schur! En. 684. — [J. filiformis Baumg."? En. III. 334, et Auct. Trans.! non L. -— Stirps nostra in turfosis alpinis cre- scens omnibus in partibus minor J. filiformi L. a quo preterea differt etiam capsula subrotunda, nec non anthela basi braetea herbacea. vel in acumen herbaceum subulatum abeunte fulta]. — Havasok sziva- esos tőzeges helyein; a mezei tájon napjainkban senki sem lelte. — Muntyele-mare |Freyn Közlem. XIII. 76], Biharhavasokon : a Kukur- betán, a Csepilor völgyben, az Ariesen s a Paltineten [!|, Déva (? Baumg. 1. c.], Zenoga és Zenoguca tavak a Retyezát hegységben |Simk. Kóz- lem. XV. 605], Porumbach havasai [Sigerus ap. Fuss Trans. 660], Bulla tó [Schur En. 684], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 90], Bráza hava- sai [Schur VSV. II. 169], Bucsecs [!|, Szt-Anna-tó [Baumg. l. c.]. 536 JUNCUS. t 1944. J. obtusiflorus Ehrh. Beitr. VI. (1791) 82. — Moesaras helyeken. — Guraró [Fuss Trans. 661]. Zám, Talmács, Nagyszeben, 3rassó |? Schur En. 685]. 1945. J. lampocarpus Ehrh. Calam. n. 126. — [J. obtusiflorus Baumg." En. III. 335, — non Ehrh. — J. acutiflorus Czetz ! Erd. Muz. VI. 16. — Rhynchospora alba Wolff! Magy Nóv. Lap. I. 67. — J. Olympieus Schott! Analect. p. 3, seu J. subalpinus Borb.! Ost. bot. Zeit. XXV. 208; Borb. Közlem. XV. 345, seu J. alpinus Borb. Kózlem. XI. 254: sistit formam minorem in alpes adscendentem. — J. acutus Cserni Gyulaf. 15, — nec alior. — Vizenyős kaszálókon, árkoknál, mocsaraknál folyók mentén s azok árterein az egész területen a mezei tájtól a havasi tájig közönséges. 1946. J. atratus Krock. Fl. Silez. I. (1787) 562. — |J. acutiflorus Baumg.* En. IIT. 339; Scehur En. 686, — non Ehrh. — J. silvaticus. Landoz! II. 38; Freyn! Kózlem. XIII. 76; Fuss Trans. 661, — non Reichard, cujus stirps caeterum teste Duval-Jouve (in Revue des scien- ces naturelles 1372 I. p. 131) dubia. — J. melananthos Reichb. Germ. Exs. 96. — J. sylvatieus $) divaricatus Heuff. ! Zool. b. Ges. VIII. 213]. — Vizenyós laposokon s mocsaraknál a mezei tájon külónósen erdós cserjés helyeken. — Kolozsvárt a Bükk alatt |! Landoz I. c. Bánya- bükk, Röd, Ajton |Freyn! I. c.|, Nagyszeben [Fuss ! Trans. 661], Ves- tény [!], Szt- Erzsébet, Giresau |Fuss! Trans. 661]. Segesvár | Baumg. 1. c.], Tusnád felett a Büdösön |Scehur En. 656], Csikszereda [Janka Közlem. XII. 1701, Besztercze | Fuss Trans. 661), Rodna vidéke [Porc. En. 58]. 1947. 4. Rochelianus R. et Sch. Syst. Veget. VII. b. (1830) 1658. — (J. lampocarpus Baumg.* En. III. 339, — non Ehrh. — J. silvatieus &) multiflorus Roch. Ban. (1825) tab. I. fig. 2; Sechur Sertum n. 2877, — non J. multiflorus Retz Fl. Scand. Prodr. (1779), nec J. multiflorus Desf. Fl. Atl. I. (1798) 313. — J. melanocephalus Friv.! in Flora 1836. II. 437. — J. brevirostris Bluff Comp. Ed. II. (1836) a 565; Sehur Verh. sieb. Ver. X. 108; Schur En. 636, et Auct. Trans., — non Nees ab Es. cujus stirps genuina ad J. acutiflorum pertinet. — J. atra- tus P) Zichyi Porc. ! En. (1878) 58. — J. digeneus (effusus »« Rocheli- anus) Borb. Ertekez. IX. XV. (1879) 4 solum nomen, — ex ipso Auc- tore in Magy. Nóv. Lap. IX. 59]. — Hegyvidékek nedves vizeres kaszálóin, szivacsos cserjés helyein. — Gyurkucza | Baumg. 1l. c.], Dra- eánvóleye és Trányis a Vlegyásza hegységben |!], Székelyó |Borb. 1. c. sub J. digeneo|, Kolozsvárt a Hójan a Bükkön és a Malomvólgyben [Sehur VSV. X. 108; Simk. MNL. II. 153], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 27 sub J. silvatico], Váralja és Kovráey közt bőven [!]. Retyezát hegység völgyei Malomviz felett |Simk. Kózlem. XV. 605). Albai erdő Szerdahelyt [Csató Székács 273], Hosszüaszó | Darth ap. Borb. Kózlem. XV. 348], Vestény, Giresau |!], Nagyszeben, Arpás, Brassó [Schur En. 686], Mundra, Uj-Sinka, Vád Fogaras megyében | Daumg. l. c.], Rodna vidéke |Porc. ! I. c. sub J. Zichyi], Bükszád (!]. 1948. J. fuscoater Schweiger et Kórte Fl. Erlang (1811) p. 149. — [J. fuseoater Schur* Verh. sieb. Ver. X. 200; Schur En. 685, JUNCUS. — LUZULA. 537 guoad stirpem campestrem et montanam |. Nedves kaszálókon a mezei és hegyi tájon. — Nagyszeben, Brassó Tsi En. 685], Felső- Árpás lápján (!], Büdöshegy lápjai a Sz-Annatónál [Schur VSV. X. 200, Ost. bot. Zeit. VIII. 993]. 1949. J. carpaticus Simk. Term. Füz. X. (1886] 183. — Habitus humilis J. alpini Vill a quo differt: capitulis anthel: pauciflorg spar- sis ; porro capsula apice truncata aut subcordata perigonium eguante, vel vix superante ; denique perigonii phyllis interioribus euspidatis. —— [J. alpinus Sehur* Verh. sieb. Ver. III. 90; Pore. En. 58, — non Vill — J. rariflorus Czetz! Erd. Muz. VI. 16, — non Hartm.]. — Havasi legelők nyirkos helyein és patakainál. Diharhavasok : így Palti- net, Pietra-Arsa, LaGrope, Csepilor-vólgy [!], Árpás havasai |! Schur VSV. III. 90], Kerezesora havasai, Buesecs |! Schur En. 685 sub J. fu- seoatro]|, Királykó |!], Rodna havasai (Czetz! l. c.], Kóhavas [!). 1 J. bulbosus L. spec (ed. 1753) 327. — [J. uliginosus et J. supi- nus Baumg.* En. III. 337, — sed in herbario ejus specimina deside- rantur|.— Kukojszás | Baumg. 1. c.], Kolozsvár, Nagyszeben, Kistorony, Brassó, Kereszthegy Remeténél |Schur En. 686. 1950. J. compressus Jacq. En. (1762) p. 60 et 235. — |J. squar- rosus Baumg.* En. III. 335 ; Schur En. 687, — non L. — J. bulbosus Baumg. En. III. 336; Schur En. 687. — non L. spec. (ed. 1753 397]. — Nyirkos kaszálókon, vizenyős réteken az egész terület mezei táján közönséges. 1950/5. 3. Gerardi Lois. Not. a la Flore France in Journal de Do- tanique 1809 II. p. 284. — [J. Gerardi Schur* Sertum n. 2871]. — Vizenyós szikes helyeken a mezei tájon. — Felek és Dányabükk közt a Malomvölgy elején |Simk. MNL. II. 153], Kolozsvár, Szamosfalva, Puszta-Szt-Miklós, Apahida, Kara, Boós, Botorom és Virágosvölgy, Kóhalom |Freyn Kózlem. XIII. 76], Torda [Schur VSV. X. 80], Ko- los [Sehur VSV. X. 112], Vizakna, Nagyszeben |Schur En. 657], Kon- cza |Csató Székács 273]. 1951. J. bufonius L. spec. (ed. 1753) 398. — [J. bufonius Baumg.* En. III. 337. — J. Tenageia Baumg. ! En. III. 338 et Auct. Trans., — non Ehrh. — J. tenuis Schur Verh. sieb. Ver. II. 69. — non Willd. spec. II. (1799) 214]. — Utak s árkok mentén, vizenyős laposokon az egész terület mezei s hegyi táján közönséges. t J. sphaerocarpus Nees. in Flora I. (1818) 521. — Vizenyós he- lyeken. — Nagyszeben |Sehur En. 687]. 530. Luzula DC. Fl. Franc. III 158. 1959. L. pilosa L. spec. (ed. 1753) 329 sub Junco. — |L. pilosa Baumg.* En. III. 331. — L. vernalis DC. Fl. Franc. III. 160, — non Paumg. En.]. — Hegyvidékek lombos erdeiben és cserjés helyein az egész területen el van terjedve. 1953. L. Forsteri Smith Fl. Brit. III. (1804) 1395 sub Junco. — [L. vernalis Baumg.* En. III. 331 ex descriptione, et sec. Heuff. Junc. 538 LUZULA, 198, — non DC. — L. Forsteri Desv. Journ. de Bot. I. (1813) 141].— Hegyvidékek erdeinek és csalitjainak utain s füves tisztásain a mezei és hegyi tájon. — Segesvár, Kóhalom, Brassó [Daumg.l. c.|, Keresz- tényhavas, Kóhavas | 'Schur En. 6801]. 1954. L. flavescens Host. Gram. III. (1805) 62 sub Junco. — |L. flavescens Gaud. ; Schur* En. 680). — Havasalji vidékek vizenyős rétemm. — Bucsecs pU. c.] Padis a Biharhegység petroszi olda- lán [Simk. Term. Füz. V. 1955. L. silvatica Beds Fl. Anel. (ed. 1762) 132 sub Junco. — [Juneus nemorosus Pollich Hist. Palat. (1776) I. 352 var. 2). — Jun- eus maximus Reichard Fl. Mon. Franc. II. (1773) 182. — L. maxima DC. Fl. Franc. III. (1805) 160; Baumg." En. III. 330. — J. montanus Lam.; Czetz! Erd. Muz. VI. 16]. — Árnyas erdők szélein a hegyi és havasalji tájon. ir (Landoz I. 16], Skerieza Padságnál, Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyein a Biharhegységben uz Aries-ig s us cupariangig.; Ruszka alhavas |!|, Retyezát hav asok |! Csató Erd. Muz. IV. 85], Présbe, Szurul, Piesoru- Berkicsulu [Fuss Trans. 664], Árpás havasai [!'Schur VSV. III. 90], Oesém [Schur OBZ. VIII. 23], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 17), Gáncs (Czetz ap. Janka Linn. XXX. 609], Csukás [!]. 1956. L. spadicea All. Fl. Ped. IL. (1735) 216 sub Junco. — [L. spadieea Baumg.* En. III. 329. — L. parviflora Schur Verh. sieb. Ver. II. 169; Sehur En. 682, — non Desv.]. — Havasok füves tórme- lékes helyein. — Retyezát és Pareng havasok |! Baumg. l. c. |, Szurul, Csorte, Negoj,, Domna- vólgye, Bulla- völgye, Butyá án, "erieza (Fuss Trans. 664], Árpás havasai (! 5chur VSV. III. 90]. Bráza havasai Schur VSV. II. 169], Bucsecs, Rodna havasai |! Baumg. l. c.]. 10577015 angustifolia Wulf. in Jacq. Coll. III. (1789) p. 56 sub Junco. — |Juneus nemorosus Pollich l. c. (1776) var. $). — Juncus niveus Host.; Baumg.* En. III. 328; Schur En. 681, — non L. — Juneus albidus Hoffm. Germ. I. (1791) 126. — L. albida DC. ; Baumg. En. III. 328]. — Hegyvidékek erdeiben és cserjés lejtőin az egész terü- leten, a mezel és hegyi tájon. var.) L. cuprina Roch. in Scehultes Ost. Fl. (1814) I. 572, — so- lum nomen; in Reichb. Germ. Exe. (1830) 92 cum diagnosi. — .L. rubella Hoppe decades Gram. Exs. n. 68 (anno 1820—24); in Reichb. l. c. eum diagnosi. — L. intermedia Baumg.* En. III. (1816) 330 ; Schur En. 651, — non Juncus intermedius Host qm alpigena Sehur En. 681. — L. albida fuscata Schur Ost. Bot. Zeit. VIII. 288 solum nomen ; seu L. fuscata Schur Verh, sieb. Ver. X. (1859) 200. — L. glabrata Fuss Trans. 664, — non Hoppe). — Hegyvidékek erdei- ben és füves térségein a hegyi tájtól a havasi tájig az egész területen, de főkép havasalji és havasi hegys égeken kózónséges. 1955. L. campestris L. spec. (ed. 1753) 329 sub Juneo. — |L. cam- pestris Baumg." En. III. 332]. — Sovány legelőkön, erdők és csalitok szélein és nyilt helyein az egész területen a mezei tájtól a havasalji tájg közönséges. 1958/b. L. erecta Pers. Syn. I. (1305) 386 sub Junco. — [Juncus LUZUÜLA. — CYPERUS. 539 nemorosus Host. Gram. III. (1805) 64; Baumg." En. III. 329 ; Czetz Erd. Muz. VI. 16, — non Pollich l. c. (1776). — Luzula multiflora Lej. Fl. de Spa. (1811) 169. — L. erecta Desv. Journ. de Bot. I. (1808) 156. — L. pallescens Bess. En. (1322) 15. — L. Althii Herbich Select. pl. Rar. (1836) n. 22, ex descriptione. — L. congesta Schnr sertum n. 2894; Schur En. 682]. — Hegyvidékek erdeinek és csalit- jainak nyilt helyein a mezei tájtól a havasalji tájig. — Sertésvólgy Szkerisoránál a Biharhegységben |!|. Zsugyelye pataknál a Retyezát- hegységben [Simk. Kózlem. XV. 606], Nagyszeben, Frumósza [Schur En. 682], Kisdisznód, Gótzenberg, Kerczesora havasai [Fuss Trans. 665], Arpás havasai [Schur VSV. III. 90], Rodna vidéke |Czetz 1. c.], Segesvár, Kóhalom Brassó |Baumeg. l. c.], Duesees, bükszád, Kukoj- szás [!]. 1958/c. L. Sudetica Willd. spec. II. (1799) 221 sub Junco. — |L. nigricans Desv. Journ. Bot. I. (1808) 158 ; Sehur* Verh. sieb. Ver. II. 69. — L. congesta Hazsl. Kozlem. X. 28]. — Havasaink sovány törmelékes mezóin bőven. — Muntyele-mare |Freyn Kózlem. XIII. 76], a Biharhavasok gerinczeim és völgyeiben úgy a biharmegyei olda- lon (pl. Cornul-Muntyelui, Bohodjen, Piatra-Arsa, Pagyis| mint az er- délyi oldalon, pl. La-Grope,. Balaesána, Batrina, Csepilorvólgy (!1, Re- tyezát havasok [!Hazsl. 1. c.|, Pareng havasok [!], Frumósza |Schur En. 683], Présbe, Tommatik, Szurul [Fuss Bericht 15], Galbina, Bu- esüese, Negoj | Fuss Trans. 666], Arpás havasai |! Schur VSV. III. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Bucsecs [!], Unókó |Schur VSV. X. 141] s egyáltalán Rodna havasain [Czetz ! Erd. Muz. VI. 17]. 1959. L. spicata L. spec. (ed. 1753) 330 sub Junco. — |L. spi- cata Daumg.* En. III. 332. — L. conglomerata Mielichhof|. — Hava- sok köves nyirkos legelóimn. — Retyezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 85], Páreng havasok [Dorb. Kózlem. XV. 347], Frumósza és Stirpu a Czibinhegységben, Negoj, Bulla forrás vidéke (Fuss VSV. XV. 104], Arpás havasai [!Schur VSV. IIT. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Királykó [Schur En. 683], Bucsecs (! Fuss VSV. XV. 104], Ojtoz szorosánál a Csernika-patak hegyein, továbbá Galaez Rodna havason [Baumg. I. c.], egyáltalán Rodna havasain [Porc. En. 58]. XCIX. Cyperaceae DC. Fl. Frane. III. p. 99. 531. Cyperus L. gen. n. 66. 1960. C. fuscus L. spec. (ed. 1753) 46. — |C. fuscus Daumg.* En. III. 5317]. — Folyók s patakok partjain és árterein, mocsarak s tavak szélein, ingoványokon az egész terület mezei táján. var.) C. virescens Hoffm. Deutsch. Fl. (ed. 1791) I. p. 16. — (C. virescens Schur* Sertum n. 2897]. — Folyók, tavak, források, nedves iszapos helyein a tóalakkal vegyesen. — Marosujvár, Kolos |Schur En. 688], Koneza [Csató Székács 273], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 667], Nagyszeben, Vizakna (Fuss Alt. Arch. III. 254], Persány [Schur 540 CYPERUS. — SCHOENUS. — CLADIUM. — RYNCHOSPORA. VSV. X. 212], Felsó-Torja [Schur OBZ. VIII. 283], Besztercze [Her- zog Bistr. 47], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 13]. 1961. C. glomeratus L. Amoen. Acad. IV. (1759) 301. — [C. glo- meratus Sehur* Sertum n. 2898. — (C. australis Schrad. Germ. I. 116]. — Folyok árterein és morotváinál; nevezetesen a Maros mellé- kén. — Zám [Schur En. 688], Balázsfalva [Freyn Kózlem. XIII. 75]. t C. esculentus L. spec. (ed. 1753) 45. — Teste Schur En. 689 colitur; sed in Transsilvania nec cultum vidi. — Schur szerint tenyész- tik, de Erdélyben tenvésztve sem láttam, valamint Fuss is |Trans. 668] tagadja, hogy Erdélyben tenyésztenék. 1962. C. flavescens L. spec. (ed. 1753) 46. — [C. flavescens Daumg.* En. III. 316. — C. Monti Schur Verh. sieb. Ver. II. 67, — non L. fil.. — Artereken, morotváknál, vizenyős legelőkön az egész terület mezei táján. 1963. C. Pannonicus Jacq. Fl. Austr. V. (1778) app. tab. 6. — (C. pannonieus Daumg.* En. III. 317]. — Szikes tavaknál és vizerek- nél a mezei tájon. — Torda |Eresei Tord. 120], Zám, Szászváros (?Schur En. 688]. Dobra, Déva, Homoród-Szt- Pál, Szt-Péter és Szt- Márton |Daumg. l. c.]. 532. Schcenus L. gen. n. 65. 1964. Sch. nigricans L. spec. (ed. 1753) 43. — [Sch. nigricans DBaumg.* En. III. 316. — Sch. ferrugineus Baumg.!]l. c.. et Auct. 'Trans., — non L.). — Moesaras helyeken a mezei tájon. — Kolozs- várt a Malomvólgyben |bóven! Wolff ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 203], Segesvár | Fro. Schássb. 66), Büdös, Lázárfalva [Baumg. 1. c. sub Sch. ferrugineo], Nagyszeben, Brassó, Borszék |? Schur En. 680]. 533. Oladium Browne Nat. Hist. of Jamaica p. 114. 1965. C. Mariscus L. spec. (ed. 1753) 42 sub Schceno. — |[C. Ma- riseus Landoz* I. (1844) 16; Kovács in Sternh. Sieb. (1846) 41). — Allandó tavakban és mocsarakban a mezei tájon. — Felek és Dánya- bükk közt a Malomvölgyben [!], Kolozsvárt a város taván |Landoz 1. c.], Borszék [Salzer VSV. VII. 53 ; Sehur VSV. X. 156]. Szt-György a Sztriev mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 27]. 534. Rhynchospora Vahl. En. II. 229. 1966. Rh. alba L. spec. (ed. 1753) 44 sub Schoeno. — [Schcenus albus L.; Baumg." En. III. 315. — Rhinchospora fusca Schur Sertum n. 2904; Sehur En. 689, — ex locis natalibus]. — Erdők és cserjés he- lyek mocsaras ingoványos helyein a mezei tájon. — Felsó-Arpás falu ingoványán |! Sehur En. 689 sub Rh. fusca], Lövete, Oláhfalu | Baumg.! l. e., Büdös, Borszék [? Schur l. c.]; Besztercze [Herzog ap. Fuss "Trans. 669]. SCIRPUS. 541 535. Scirpus L. gen. n. 67. 1967. S. palustris L. spec. (ed. 1753) 47. — [S. palustris Baumg.* En. III. 319 cum var. 2?) minor. — Heleocharis palustris R. Br. Prodr. Fl. Nov. Holl. 224. — Heleocharis multicaulis Fuss Trans. 669 ; Schur En. 690; Landoz II. 38; Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 215, — non Smith. — Eleocharis filieulmis Schur En. 690]. — Vizárkokban, viz- ereknél, tavaknál, moecsaraknál, ingoványokon az egész terület mezei táján közönséges. 1968. S. uniglumis Link. Jahr. d. Deus I. (1818) 3, p. 77. - [Heleocharis uniglumis Schult. Mant. II. (1824) 88 ; Schur* Sema n. 2908]. — Vizenyós ingoványos kaszálókon, mocsaraknál a mezei tájon. — Bányabükk (Haynald herb.!|, Kistorony. Nagyszeben, Viz- akna, Brassó |? Schur En. 690]. 1969. S. ovatus Roth Tent. II. 2 (1793) 569. — [S. ovatus Jaumg.* En. III. 319. — Heleocharis ovata R. Br. — Heleocharis ovata var.) atropurpurea Sehur Verh. sieb. Ver. II. 67, seu Heleo- charis atropurpurea Schur ! Verh. sieb. Ver. III. 90; Schur En. 691,— non Knunth|. — Folyók partján, vizereknél. kaszálók vizes laposain a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 31], Nagyszeben, Giresau, Freck [Fuss Trans. 670], Kerczesora üveghutájánál [Sechur En. 691], Árpás dee felé [! Schur VSV. III. 90 sub H. atropurpurea], Prazs- már [Schur ÖBZ. VIII. 281]. Háromszék mocsaras helyein |Baume.* 1. c.], Rodna és Gáncs vidékén |Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 1970. S. Carniolicus Koch Syn. (ed. 1845) 853 sub Heleocha- ride. — |Heleocharis carniolica Koch; Schur* Sertum n. 2911. Seirpus gracilis Salzm. in Reichb. Icones VIII. (1846) fig. 698 ; SIN Verh. sieb. Ver. II. 67]. — Vizenyós laposokon, vizereknél a mezei tájon, de hegyvidékeken. — Trányis mellett a Vlegyásza hegységben, Alsó- és Felsó-Vidránál az Aranyos mellékein |!|, Várhely |Hazsl. Kozlem. X. 28], Nagyszeben [Fuss Bericht 14], Vestény [!). Prazsmár [Schur ÖBZ. VIII. 981]. 1971. S. acicu'aris L, spec. (ed. 1753) 48. — (S. esspitosus Baumg.! En. III. 318 et Auct. Trans, — non L. — 5. acicularis Baumg.* 1. e. 329. — S. fluitans Baumg. ! En. IIT. 325. et Auct. Trans., non L. — Seirpidium acieulare N. a. E. — Limnochloa parvula Schur! Verh. :ieb. Ver. III. 90. — Limnochloa czspitosa Fuss Trans. 670; Sehur En. 694, — non Reichb. — Dichostylis fluitans Fuss Trans. 671; Sehur En. 6929, — non Reichb.|. — Artereken, mocsa- raknál, tavaknál vizereknél, — a Gáncs és Naszódtól éjszakra fekvő vidék kivé áján. 1972. S. pauciflorus Lightf. Fl. Scot. II. (1777) 1078. — [S. Bxgo- thryon khih. in L. Fil. Suppl. (1781) 103; De En. III. 318. — Limnochloa B;othryon Reichb. Germ. Exc. I. (1830) 7 8]. — Kaszálók vizenyős lapo-ain, tavaknál, ingoványokon a mezei tájon. — Kolozs- vár mellett a Feleki hegylejtón [! Landoz II. 38], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 6911. 542 SCIRPUSs. FS. setaceus L. spec. (ed. 1753) 49. — [S. setaceus Daumg.* En. III. 5293, sed tam in Enumeratione quam in herbario ejus, absque loco natali. — Isolepis setacea R. Br.]. — Homokos ártereken. — Kü- küllő partja Segesvár mellett |Fro. Schüssb. 67], Prazsmár [Schur ÖBZ. "VILI. 281]. tS. supinus L. spec. (ed. 1753) 49. — (5. supinus Baumg.* En. FTT: 394, — sed tam in Enumeratione guam in herbario ejus, "absque loco natali. — Isolepis supina R. Br. ). — Loco speciali caret. — Leló- helye nem ismeretes Erdélyből. 1973. S. mucronatus L. spec. (ed. 1753) 50. — In spongiosis ad Felsó- -Árpás sat frequens, ubi anno 1883, aug. 6. inveni. — Felsó- Árpás ingoványán elég bőven, hol 1885 aug. 6-án fedeztem fel (!]. 1974. S; triqueter L. Mant. I. (1767) 29. — [S. triqueter Baumg.* En. III. 320. — Heleogiton triquetrum Reicbb;]. — Folyók, tavak, mocsarak árterein. — Kolozsvár |Landoz II. 38], Torda [Ercsei Tord. 77], Palázsfalva, Hosszüaszó, Nagy: Selyk, Kis- $C Medgyes [Barth VSV. XVII. 48], Segesvár [Fro. Schüssb. 67]. FS. pungens Vahl. En. IT. (1806) 255. — (S. Rothii Hoppe in Brad Heft 36 (1814) ; Schur* VSV. II. 67 ; Schur Sertum n. 2918]. — Zám mellett a Marosnál |? Schur En. 693]. 1975. S. Tabernaemontani Gmel. Fl. Pad. I. s 101. — [He- leogiton elaucum Reichb.; Schur Sertum n. 29177. — Vizerekben, mocsarakban, folyók kiöntéseiben a mezei tájon. — Kolozsvárt a. szénamezőkön s a Malomvölgyben [! Landoz II. 35], Boós, Berkenyes, Lezárt áge A (Freyn Közlem. XIII. 15], Záhi-tó, Déva [!], Russ | Csató. Erd. Muz. VI. 27], Székácsvolgy (Csató Székács 273], Vizakna, Reus- sen, Nagycstür | Fuss Bericht 14|, Vestény |!], Nagy-Szeben, Kistorony, Büdös Tusnádnál (|Schur En. 692]. Alsó- Rákos, Diós, Földvár |Freyn Kózlem. XIII. 75), Górgény-Sóakna |Schur VSV. X. 157], O-Rodná- nál az Antonia fürdő mellett [Porc. En. 58], Gáncs [Czetz Erd. Muz. NET 94 1975/b. S. lacustris L. spec. (ed. 1753) 48. — [S. lacustris baumg.* En. III. 320]. — Vizerekben, mocsarakban, folyók kióntései- ben a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 16], Torda | Ercsei Tord. 77], Gyulafehérvár (Cserni Gyulaf. 14], Boieza az Erczhegységben [!], Szászváros [Unver. ap. Fuss VSV. XIX. 191], Feredó-Gyógy, Nagy- szeben, Vizakna, Giresau, Freck [Fuss Trans. 672]. Segesvár [Fro. Schássb. 67], Balázsfalva, Hosszuaszó, Kis-Kapus, Nagy- Selyk, Med- gyes [Barth VSV. XVII. 48], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 20]. 1976. S. digynus Godr. Fl. Lorraine IIT. (1844) 91 pro var. Scirpi maritimi. — [8. maritimus Baumg.* En. III. 391, — ob «stigmatibus duobus», — et Auct. Trans.; non L. cujus stirps geunina «panicula conglobata» et stigmatibus tribus gaudet. — 5S. compactus, et S. ma- cerostachys Auct. Trans, — nec aliorum]. — Moecsarakban, vizerek- nél, vizárkokban, folyók mentén az egész terület mezei táján kózón- séges. 1977. S. silvaticus L. spec. (ed. 1753) 51. — [S. silvatieus Baumg.* En. III. 322. — Cyperus longus Cserni! Gyulaf. 14, — non SCIRPUS. — ERIOPHORUM. 543 L.]. — Erdők nyilt laposain és vizárkaiban, patakok s mocsarak men- tén az egész terület mezei táján a hegyi tájig. 1978. S. radicans Schkuhr in Usteri Annal. IV. (1794—98) 48, tab. 1. — [S. radicans Baumg." En. III. 322, — sed specimina in her- bario ejus desiderantur). — Folvók mentén, mocsarakban a mezei tá- jon. — A Marosnál és Szamosnál |Baumg. 1. c.], Kakasfalva |Schur En. 694], Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 672], Segesvár |Fro. Schüssb. 67], Prazsmár [Schur OBZ. VIII. 281]. t S. Michelianus L. spec. (ed. 1753) 52. — A Maros árterein (Lerchenf. ap. Schur En. 694); — de úgylátszik csak valószinüség szerint, — találomra közli Sehur. 1979. S. compressus L. spec. (ed. 1753) 43 sub Schono. — |Scir- pus earieis Retz Prodr. Fl. Seand. (ed. 1795) 16; Daumg.* En. III. 321. — Schemnus compressus L.1. c. — Blysmus compressus Panzer]. — Kaszálók s legelők vizenyős laposain s tavak körül a mezei tájtól a havasalji tájig. — Kolozsvárt a Feleken [! Landoz I. 16], Felek és Bányabükk közt a Malomvölgyben, Vidra a Biharhegységben |!|, Drassó [Csató Székács 273], Nagyszeben (Schur En. 694], Kerczesora üveghutája [Fuss Trans. 673], Árpás havasai (Schur VSV. III. 90], Vloduska nda a Királvkóvón [!], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 20, Brassónál a Czenkhegy alatt, Garesinvólgy, Bükszád |!]. t S. australis L. Syst. Veg. (ed. 1794) 85. — (8. Holoscheenus Baumg." En. III. 324, — absque loco natali. — Holoschcenus filifor- mis hReichb. Germ. Exe. I. (1830) 76; Icones VIII. f. 736 !|. — Ko- los, Maros-Ujvár |? Schur En. 694]. 536. Eiriophorum L. gen. n. 68. 1980. E. Scheuchzeri Hoppe Taschenb. (ed. 1800) 104. — |E. al- pinum Baumg.* En. III. 324; Schur En. 694 ; Balzer Reiseb. 317, — ex locis indicatis (non L.). — E. vaginatum Simk. Kózlem. XV. 606, — non L. — E. capitatum Host. Gram. tab. 38 (1801)). — Havasok lápjain és ingoványain. — Mluha-tó (Csató MNL. IX. 6], Biharhava- sain a Kalinyeásza, La-Grope és Petrosz felett a Piatra- Arsza ingová- nyain (!], Retyezát havasok (bőven! Schur En. sub. E. alpino|, Dobra- vóleve, Vurfu-Petru, Nezován. mare (Fuss Trans. 673], Arpás havasai [!Schur VSV. III. 90]. Bráza havasai (Schur VSV. II. 169], Bucsecs [Schur En. sub E. alpino, Ocsém |Schur OBZ. VIII. 21]. Gemenea és Korongyis | Baumge. 1. c.], Laala-tó |Salzer l. c.]. 1981. E. vaginatum L. spec. (ed. 1753) 52. — [E. vaginatum Baumg.* En, III. 325]. — A hegyi és havasalji táj lápos ingoványos helyein. — Kolozsvár |Landoz II. 38], Muntyele mare | Freyn Közlem. XIII. 75], Magyar-Valkó [Fuss I Tat: 673], Mezőség [Schur VSV. X. 119], Zood [Fuss Trans. 673]. Lóvete, Oláhfalu [Baumg. l. c.]* Kukoj- szász a Budósón[Schur ÖBZ. VIII. 291], Borszék [Schur En. 695], hodna hegyvidéke (Czetz Erd. Muz. VI. 14). 1982. E. latifolium Hoppe Taschenb. (ed. 1800) 108. — (E. latifo- lium Baumg.* En. III. 326. — Schcenus albus Cserni! Gyulaf. 14, — SrMoNEKAI: Erdély flórája. 38 544 ERIOPHORUM. — ELYNA. — CAREX. non L.]. — Tózeges, ingoványos laposokon a mezei tájtól a havasalji tájg. — Dragánvolgye a Vlegyásza hegységben |!], Kolozsvár (! Lan- doz I. 16), Muntyele-Mare, Skericza Radságnál [Freyn Kózlem. XIII. 75], Padság pataka mentén, Benedek felett a Csáklyai völgyben (!], Gyalafehérvár | Cserni! I. c.], Vidra, Nyegra és Szkerisora ingoványain az Àrlesig, Csepilor-vólgyig és Kalinyeászáig |!], a Sztrigyvölgyében Kalánnál [Csató Erd. Muz. VI. 27) valamint Kovrágytól Csopeáüg |!|, Zajkányi havas [Csató Erd. Muz. IV. 85]. Dobra-vólgye, Czibinjézer, Présbe, Vestény [Fuss Trans. 673]. Nagycsür [Fuss exs.l], Hosszü- aszó, Kisekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 48], Segesvár [Fro. Schássb. 67], Erzsébetváros, Vledény [Fuss Trans. edel Büdös lápjai [Schur VSV. X. 201], Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 25], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Zajzonvólgy [!], Szejkatündő [Gönczi exs. ! |. 1983. E. angustifolium Roth Tent. I. (1788) 24. — (E. angustifo- lium PBaumg.* En. III. 325. — E. alpicolum Schur Sertum n. 99987. — Tózeges, ingová ányos laposokon a mezei tájtól a havasalj tájig. — Kolozsvár [Landoz I. 16]. Bányabükk, Ród, Ajton |Freyn Kózlem. XIII. 75), Kalinyeásza, Csepilor-vólgy a Biharhegvségben [!], Frumósza [Schur En. 695], Árpás havasai [Schur VSV. TII. 931, Bráza havasai (Sehur VSV. II. 169], Büdös lápjai [Sehur ÖBZ. VIII. 291], Maros forrása D: ÓBZ. VIII. 25], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Cosna der Hn. t 1984. E. gracile Koch ap. Roth Catalecta II. (1800) 259. — [E. gracile Baumg.* En. III. 326. — E. triquetrum Hoppe Taschenb. (ed. 1800) 109 ; 106]. — Hegvvidékek ingoványos tőzeges laposain, rendesen E. latifolium vagy E. angustifolium társaságában. — Dra- gánvólgyében a Vlegyásza hegységben bőven |Simk. Term. Füz. V. 44. ; 56), Tordán a sósfürdó körül T Wolff! ! MNL. I. 67], Aranyos völgye Al- báknál [], Resinár felett [Fro. VSV. VI. 190], Vizakna [Fuss "Trans. 674], Nagyszeben |Schur En. 696], Kov rágy és Váralja kózt a süppedé- kes hegylaposon, Felsó-Árpás falu ingoványán [!], Büdös lápjai [Schur ÓBZ. VIII. 291], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Cosna [Porc. En. 59]. 537. Eilyna Scehrad. Germ. I. (1806) 155. 1935. E. Bellardi All. Ped. II. (1735) 264 tab. 92 fig. 9 sub Carice. — ([Kobresia caricina Schur En. 696 ex loco natali, — non Willd. spec. IV. (1805) 206. — Elyna spicata Schrad. Germ. I. (1806) 155]. — Havasok köves gerinezein. — Az Omu tetőtől keletnek húzódó ge- rineczen a Bucsecsen elég bőven [!|, Negoj, Retyezát |? Schur En. 696]. — Jegyzet: A hármas határon levő «Skarisora» havason, honnan Heuffel Zool. bot. Ges. VII. 216 közli nem találtatott eddig, mert Elyna spicata Heuffel herb. ! ex alpe Skarisora — Carex rupestris All. 538. Carex L. gen. n. 1046. t C. cyperoides L. Syst. (ed. 1794) 703. — [C. eyperoides Baumg. En. III. 292, — sed in herbario ejus specimina desiderantur, nec alius CAREX. 545 eam recentius in Transsilvania legit]. — Alsó-Rákos |Baumg. l. e.], Nagyszeben [|Schur En. 696 sub Schelhammeria cyperoides Reichb.]. 1986. C. dioica L. spec. (ed. 1753) 972. — |C. dioiea Baumg.* En. III. 255, sed in herbario ejus deest. — Vignea dioica Reichb. — Psyllophora dioiea Schur Sertum n. 2935]. — Mocsaras ingoványos réteken a mezei tájon. — Kolozsvár |? Landoz I. 16], Kóhalom, Brassó, Oláhfalu [Baumg. l. c.], Büdös lápja [Schur VSV. X. 901], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 19], Cosna (Porc. En. 59]. 1987. C. Davalliana Smith. Brit. III. (1804) 964. — [C. Davalliana Baumg.* En. III. 285, sed in herbario ejus desideratur. — Vignea Da- valliana Reichb.|. — Mocsaras ingoványos réteken a mezei tájon. — Kóhalom, Brassó, Oláhfalu |Baumg. l. c.], Maros forrása [Schur OBZ. VIII. 25], Nagyszeben, Resinár [Schur En. 697]. FG. pulicaris L. spec. (ed. 1753) 979. — Árteres ingoványos ré- teken. — Ujegyház, Kóhalom, Brassó, Lóvete [Baumg.* En. III. 286, sed in herbario ejus desideratur], Büdös, Borszék [Schur En. 697 |. 1988. C. pauciflora Lightf. Fl. Scot. I. (1777) 543. — [C. pauciflora Baumg.* En. III. 236. San leucoglochin Ehrh. in L. Fil. Suppl. (1781) 413]. — Havasok lápjain tőzeges helyein, honnan leszáll a hegyi tájig. — Kalinyeásza, La-Grope és Csepilor völgy a Biharhegységben [!], Re- tyezáthavasok [Simk. Kózlem. XV. 606], Parenghavasok, Morgonda, Keresztényhavasok [Baumg. l. ec.], Árpás havasai [Fuss Trans. 682], Büdös lápjai [Schur VSV. X. 201]. Gergeleu rodnai havas | Herbich Buk. p. V]. 1989. C. Pyrenaica Wahlnb. Vet. Ak. Handl. (1803) 139. — [C. pyrenaica Grisb.* Iter n. 302. — Psyllophora capitata Schur En. 697 ex loco natali, — non Carex capitata L. — Psyllophora pyrenaica Czetz Erd. Muz. VI. 19]. — Havasok nyirkos ingoványos helyein. — hetyezát havasok [! Heuft. ZbG. VIII. 217 ; Simk. Kózlem. XV. 606], Czibinjézer (! Grisb. I. e., Domna tava, Bulla forrás vidéke [Fuss Trans. 682], Árpás havasai [!Schur VSV. III. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169]. Rodna [? Czetz l. c 1990. C. rupestris All. Ped. II. (1785 5) 2 64 tab. 92. f. I. — [Elyna spicata Heuff.*! Zool. bot. Ges. VIII. 216;. — Sziklás füves havasge- rineczeken. — Skarisora havas a Hármashatáron |Heuff. l. c.]. 1991. C. curvula All. Ped. II. (1785) 294 tab. 92 f. 3. — [C. eur- vula Baumg.* Mant. 81. — C. ineurva Schur Sertum n. 2941 ; Schur En. 698, ex loco natali. — C. curvula Pf) rodnensis Porc. En. 59 est forma etiam aliis in terris obvia, mihi ex alpibus Tiroliz nota! — C. foetida Schur En. 699, — non All. — Havasok sziklás füves gerin- ezein. — Retyezát havasok [! Schur En. 698 ; Simk. Kózlem. XV. 606], Szurul [Fuss Trans. 682], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 90], Terieza [! Baumg. I. c.], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 169], Királykó, Buesecs [! Schur En. 698]. Ünőkő [Kovács in Sternh. Sieb. 41], Gemenen [Porc. En. 59]. &C. chordorrhiza Ehrh. in L. Fil. Suppl. (1781) 414. — A Büdös pes [Sehur VSV. X. 200]. 1992. C. stenophylla Wahlnb. Auct. Holm. (1803) 142. — [C. spi- 38* 546 CAREX. cata Baumg."! En. III. 286, — non Schkuhr. — €. obtusata Fuss Trans. 682 ; Schur En. 697, — non Lilj. — C. juncifolia Host.; Baumg. En. HI. 290]. — Napos porondos legelókón a mezei tájon. — Déva, Marosnémethi [Daumg. l. e. 290], Szt-Erzsébet |Fuss Trans. 675], Nagyszeben, Szelindek, Reussen, Brassó |Sechur En. 698], Büdös |Schur En. 697 sub C. obtusata], Lázárfalva | baumg. l. c. 286]. 1993. C. divisa Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 348. — (C. schcenoi- des Host.; Baumg.* En. III. 288. — C. rivularis Sehkuhr Caric. 30 ; Baumg. l.c. 288]. — Vizenyós kaszálókon, patakok mentén a mezei tájon. — Kolozsvár, Gyulafehérvár, Abrudbánya. Déva | Baumg. Il. c.], Apahida, Szászváros |Schur En. 699], Segesvár | Fro. Schássb. 67]. 1994. C. disticha Huds. Fl. Ang]. (ed. 1762) 347. — (C. interme- dia Good. Transact. Linn. Soc. II. 154 ; Baumg.* En. III. 287. — C. repens Schur Sertum n. 2957, — non Bell. — C. acroandra Schur! En. 699]. — Moesaras ingoványos helyeken a mezei tájon. — Kolozsvár, Nagyszeben |Schur En. 699], Segesvár, Fogaras. Brassó | Baumg. 1. c., — sed in herbario ejus deest|, Balázsfalva [Barth ! Arch. XV. 117 sub C. acroandra |. 1995. C. vulpina L. spec. (ed. 1753) 973. — |C. vulpina Baumo.* En. III. 289. — C. nemorosa HRebent. Prodr. Fl. Neomarch. (1804) 2], — non Lumn. (1791)]. — Vizenyós laposokon, mocsarak s folyók mentén az egész terület mezei táján közönséges. 1996. C. nemorosa Lumn. Fl. Pos. (1791) 418. — (C. muricata Baumg.* En. III. 289 et Auct. Trans., — etjam L. spec. (ed. 1753) 974 p.o parte; sed Linnzsus alias etiam Carices, sic C. contiguam Hoppe, apud nos non nascentem, sub nomine C. muricatz compre- hensit. — C. divulsa Baumg. En. III. 290, et Auet. Trans., — non Good., nec Koch Syn. 651. — C. virens Auct. Trans., — non Lam. cu- jus stirpem. ad C. divulsam ducit Nym. Consp. 781. — C. guestphaliea Schur En. 704; Fuss Trans. 677, non Bónningh. — Vignea altissima Scehur Sertum n. 2960]. — Erdókben, nedves cserjés kaszálókon az egész terület mezei táján közönséges. t 1997. C. teretiuscula Good. Transact. of. Linn. Soc. II. (1794) 163 tab. 19 f. 3. — (C. teretiuscula Landoz I. 16. — C. diandra Sehrank Bav. (1781) 281; Roth Tent. I. (1785) 396, — nomen anti- quius sed erroneum|. Mocsarak mentén vizenyős kaszáülókon a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz l. c.], Vizakna (Fuss Bericht. 14], Büdös lápjai [Schur OBZ. VIII. 291, 293] ], Rodna [Czetz ' Erd. Muz. VI. 12], Cosna | Porc. ! En. 59]. 1998. C. paniculata L. Amoen. IV. (1759) 294. — |C. panieulata baumg.* En. III. 291]. — Folyók mentén mocsaraknál, tavaknál a mezei és hegyi tájon. — Magyar-Nádas [Freyn Kózlem. XIII. 74], Kolozsvár | Landoz I. 16], Vizakna, Reussen [Schur En. 705], Segesvár, Fehéregyháza [Fuss Trans. 677]. Garesin völgye s innen fel a Kó- havas oldalának láposain 1500 méterig [!, Büdös lápja [Schur ÖBZ. VIII. 291). Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. var.) C. simplicior Anderson. — Felek vizenyős laposain Kolozs- vár mellett |!]. CAREX. 547 1999. C. paradoxa Willd.In Ac. Acad. Berol. (1794) 39. — [C. pa- radoxa Baumge.* En. III. 291]. — Folvók mentén, mocsaras réteken a mezei tájon. — Kolozsvár |[Landoz I. 16), Fejéregyháza [Baumg. l. c.], Nagyszeben, Brassó [Schur En. 705], hodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 2000. C. praecox Schreb. Spicil. Lips. (1771) 63. — [C. Sehreberi Sehrank Baier. Fl. I. (1789) 278: Baumg.* En. III. 292. — Vignea pseudoarenaria Schur Sertum n. 2594 ; Schur En. 701, — non Reichb. — C. arenaria Cserni ! Gyulaf. 14]. — Kaszálókon, legelőkön erdők és csalitok szélein a magasabb hegyvidékek kivételével az egész terület mezei táján. 2001. C. brizoides L. Amcen. IV. (1759) 293. — (C. brizoides baumzg.* En. III. 205. — Vignea pseudobrizoides, et V. pseudo. — Schre- beri Sehur En. 700. — C. curvata Knaf.]. — Hegvyvidékek patakainál, nedves árnyas völgyeiben az egész területen; e magasabb vidékeken mint a C. praecox Schreb. helvettesitóje tünik fel. 2002. C. leporina L. spec. (ed. 1753) 973. — [C. ovalis Good. ; Baumg.* En. III. 292. — C. arenaria Baumg.* ! En. III. 287 et Auct. Trans. plurim., non L. — C. argvroglochin Horn.). — Kaszálókon, erdők és esalitok nyilt helyein, nyirkos réteken, utak mentén a mezei tájtól a havasalji tájig. az egész területen. 2003. C. echinata Murr. Prodr. Stirp. Gotting. (1770) 76. — [C. stellulata Good. in Transact. of the Linn. Soc. II. (1794) 144; Baumg.? En. III. 294. — C. grvpus Sehkuhr Caric. (1801) f. 193, est forma alpes incolens. — C.lagopina Baumg. Mant. 80; Schur! En. 701 ; Porc. En. 56. — non Wahlenb.|. — Lápos, ingoványos laposokon a mezei tájtól a havasi tájig : helyenként igy például az Aranyos völgyeiben Alsó- és Felsó-Vidra közt egész zsombék-réteket alkot. — Dragánvólgye a Vle- gyásza hegységben [!], Muntyele mare [Freyn Kózlem XIII. 74], Ko- lozsvár (Wolff ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 203], Felsó-Gáld (Baumg. En. l. c.]. Csáklyai völgy Benedek felett, Biharhegységben Vidra, Nyegra és Szkerisoránál s 1nnen fel az Ariesig, Diharig, Valye Csepi- lorig, Kalinyeászáig |!| Ruszkatetó, Várhelv |! Hazsl. Kózlem. X, 28], Retyezát havasok |!Csató Erd. Muz. VI. 85], Ponories [C ató Erd. Muz. VI. 27]. Váralja és Kovrágy kózt[!]. Surian a Szászsebesi vólgy- ben, Guraró, Nagyszeben, Giresau (Fuss! Trans. 678], Présbe, Bulla, Arpás havas, Brassó [Schur En. 7021, Vleduska a Királvkóvón [!], Bü- dós lápjai, Szt-Annató [!Schur OBZ. VIII. 293: VSV. X. 201], Ló- vete, Oláhfalu, Hargitta |Baume. En. l. c.], Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 23]. 2004. C. remota L. Amoen. IV. (1759) 293. — [C. remota Baumg.* En. III. 294.]. — Hegyvidékek erdeinek laposain, forrásainál és pata- kainál] főkép a hegyi tájon. — Dragánvolgye a Vlegyásza hegység- ben [!], Muntyele-mare |Freyn Közlem. XIII. 74], Kolozsvárt a Bük- kön [! Landoz I. 16], Valye-Dregiei Vidránál a Biharhegyséeben |!]. Resinár, Nagyszeben [Schur En. 703], Poplaka, Gótzenberg, Giresau (Fuss Trans. 6781, Medgyes, Kiskapus, Balázsfalva, Kisekemezó. Nagy- ekemezó [Darth VSV. XVII. 49], Segesvár, Fogaras, Brassó [DBaumg. 548 CAREX. l. c.], Felsó-Fancsal Górgényvidéken |Walz MNL. III. 71]. Rodna és Gáncs vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 23], Zajzonvólgy a Donghavas felé [!]. 2005. C. elongata L. spec. (ed. 1753) 974. — [C elongata Baumg.* En. III. 295]. — Mocsaras helyeken a mezei és hegyi tájon. — Ko- lozsvár [Landoz I. 16]. Nagyszeben [Fuss Trans. 679], Vestény (!], Mumma. Butyán, Arpásheegysége (Schur En. 702]. Segesvár, Kóhalom, Alsó-Rákos, Héviz, Brassó [Baumg. l. c.], Szent-Anna-tó a Büdósón [Sehur ÓBZ. VIII. 293], Kukojszás (bőven !], Cosna [Pore. En. 59]. 2006. C. Fussii (elongata »« paniculata) Simk. — [Carex panieu- lata Fuss exs.! — C. elongata Fuss exs! emend.), Intermedia inter C. elongatam et C. paniculatam. Differt a C. elongata. L.: caule basi firmo, squamis basalibus vaginisque rufescentibus, spicis rufis, glumis latis obtusiusculis rufis, nee non fructu rufescente, porrecto, laviter convexo, minus nervoso breviorique; invicem a C. paniculata L. : frue- tibus. lanceolatis, gluma evidenter longioribus, in rostrum subintegrum attenuatis glumisque minoribus. — Legit in paludosis ad pagum Ves- tény, beatus Michael Fuss, mecumque anno 1382 communicavit. — Közepes alak a C. elongata L. és a C. paniculata. L. között. A C. elon- gata- -tól első tekintetre megkülómbózteti tövön erős szára, rótszinü és széles polyvái, valamint rőtszinü egyenestálló s rővidebb termései ; viszont a C. paniculata-tól rövidebb polyvái és lándzsás termései által, melyeknek csőre majdnem ép, szint oly könnyen és világosan meg- különböztethető. Néhai Fuss Mihálytól kaptam 1882-ben, ki azt Ves- tény falunál szedte. 2007. C. Biharica (canescens »- echinata) Simk. — Media inter C. canescentem L. et C. echinatam Murr., quorum consocie nascitur in turfosis uliginosisque alpium Biharensium, ibidem locis «La-Grope» ad fontes Meleg-Szamos, et «Piatra-Arsa» sub alpe Cornul-Munteluj. Habitu, caule scabro spicisque virentibus aut pallescentibus cum C. canescente congruit, sed ab ea differt, fructibus rostro planinsculo, fisso, punctulis minimis sparsis scabro, preditis. A C. echinata. Murr. facile distinguitur rostro semissim breviore, exiliore et subglabro. Fructuum forma maxime ad C. lagopinam Wahlnb. et C. Heleonastes Ehrh. accedit, sed amba ille a C. Biharica jam fructuum rostro teretiusculo inte- groque divergunt. — Terem a Bihar havasok lápos vizenyős helyein a C. canescens és C. echinata társaságban : igy a « La-Grope»-nél a Meleg- Szamos forrás vidékén és a Cornul-Munteluj alatt a Piatra-Arszanál. — Termetre a C. canescens-hez hasonlóbb, de attól terméseinek lapos ha- sadt és itt-ott apró pontoktól érdes csőre által tér el ; viszont a C. echi- nata-tól vékonyabb, félakkora hosszú és meztelennek látszó termés- csőre által üt el. Terméseinek alakja hasonlit a C. lagopina Wahlnb. és C. Heleonastes Ehrh. terméseiéhez ; ezek mindkettejenél azonban a termés csőre hengeres és nem hasadt. 2008. C. canescens L. spec. (ed. 1753) 974. — (C. curta Good. in Transact. of the Linm. Soc. II. VS) ; Baumg.* En. III. 293. — Vignea Personii Schur Sertum n. 2951 ; Verh. sieb. Ver. III. 169, — non Carex Personii Sieb. cujus stirps apud nos non nascitur. — C. CAREX. 549 Gebhardi Auct. Trans., — non Hoppe Carie (1826) 30. — Hegyvidé- kek tőzeges ingoványos helyein; magam főkép havasi és havasalji tájokon szedtem. — Muntyele-mare [Freyn Közlem. XIII. 74], Bihar havasokon a Csepilor vólgyben, a Kalinyeászán, a La-Grope imngová- nyain, és Petrosz felől a Piatra-arszén a Cornul-Muntyeluj tövében, valamint Albáknál az Aramnyosv ólgyben |!], Retyezát havasok |! Hazsl. Kózlem. X. 28; Simk. Kózlem. XV. 607], Frumószán a Cibinjézernél, Negoj [Fuss Bericht 14], Mumma, Présbe, Gótzenberg, Stirpu (Dealo- negro) [Sehur En. 702], Besinon. Tommnatik Czibinhavasok [Fuss Trans. 679], Bulla, Butyán, Buesees [Schur En. 702], Árpás havasai (! Schur VSV. III. 90 sub C. Personii], Bráza havasai [SBchur VSV. II. 169], Vleduska a Királykovón |!], Segesvár | Baumg. 1. c.], Garesinvól gye a Kóhavas tövén [!], Kukojszás |! Schur ÓBZ. VIII. 291; VSV, X. 139], Rodna havasai |! Schur En. 702]. var.) C. longebracteata Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 131. — (C. Kanitzii Porc. Naseud. (1881) 31, et Porce. MNL. IX. 131 — solum nomina]. — Rodna havasai [Porc. l. c.]. 4 2009. C. mucronata All. Ped. II. (1785) 268. — (C. mucronata Daumg.* Mant. 81]. — Havasok napos sziklás gerinezein. — Árpás havasai [Bchur VSV. III. 90], Fogaras havasai [Schur En. 705], Pi- roska [Baumg. l. c.]. t C. stricta Good. in Transact. of the Linn. Soc. II. (1794) 196. — [? C. stricta Baumg.* En. III. 297]. — Erzsébetváros [Fuss Trans. 680], Begesd |Fro. Scháüssb. 67], Borszék |Schur VSV. X. 86], Medgyes, Kiskapus, Daromlaka, Asszonyfalva, Nagyselyk, Csiesóholdvilág, Szász- esanád, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 49], Besztercze [Herzog Bistr. 47]. 2010. C. Buekii Wimm. Schles. Ges. (1851) 83. — [C. prolixa Sehur* Sertum n. 2972, — non Fries. — C. stricta Fuss herb.! et Fuss Trans. 680; Schur! En. 707. — C. Buekii Simk. Magy. Nóv. Lap. II. 153]. — Patakok s vizerek mentén mocsaras helyeken a mezei tájon. Kolozsvárt a Kajántó patakánál a Tekintővölgyben és a Malom- völgyben [Simk. 1. e.]. Nagyszeben, Giresau [! Fuss 1. c.], Nagyestür [Fuss exs.!], Naszód [Porc. En. 59], Nagy-Enyed [Csató exs.!], Udvar- hely [Gönczi exs. !]. 2011. C. caespitosa L. spec. (ed. 1773) 978. — [C. esespitosa Baumg.* En. III. 296 pro. p. — Vignea Drejeri et V. vulgaris Fuss ! Trans. 680 pro. p. — V. Dreyeri Schur En. 706 pro. p. — C. dacica Borb. MNL. X. 117. — non Heuff. — C. turfosa et C. chlorocarpa Schur Verh. sieb. Ver. X. 193]. — Tózeges ingoványos helyeken a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvárt [Landoz I. 16] igy a Malomvólgyben (|!], Toroczkó-Szt-György [!], Medgyes, Szászivánfalva, Kiskapus, Barom- laka, Asszonyfalva, Arbegen, Nagyselyk, Kisselyk, Csicsóholdvilág, Szászcsanád, Tür, Balázsfalva, Monora, Hosszúaszó, Mikeszásza, Kis- ekemezó, Nagyekemező (Barth VSV. XVII. 49], Nagyszeben |! Fuss l. c. sub C. vulgari], Segesvár [Fro. Schüssb. 67], Besztercze [Herzog Bistr. 48]. 2012. C. Dacica Heuff. in Flora XVIII. (1835) I. p. 247 ; Icon. 550 CAREX. in Heuff. Fragm. tab. IV. fig. 1. (C. saxatilis Baumg. En. III. 296 ex locis indicatis, — non L. — C. rigida Schur Verh. sieb. Ver. II. 169 et Auct. Trans, — non Good. — C. vulgaris Hazsl.! Kózlem. X. 28 ; Freyn Kózlem. XIII. 74; Porc. En. 59 pro p., — non Fries. — C. pa- cifica Grisb. Iter n. 306. — non Drej. — C. hyperborea Drej. ex sen:u Auct. nonnulorum|. — Havasok és havasaljak tőzeges ingoványos he- lvein. — Muntyele-mare [Freyn I. e.], Retyezát havasok [! Baumg. l.c.; Kotsehy ap. Heuff. 1. c. 247], Bulla (Schur En. 705], Árpás havasai [Schur VSV. III. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Rodna havasai [|Baumg. l. e.|, igy a Laala-tónál | Porc. 1. e. ; et MNL. IX.A931]. 2013. C. Goodenowii Gay in Ann. des Scienc. Nat. Ser. II. tom. XI. (1839) 191. — [C. vulgaris Fries Nov. Mant. III. (1842) 153. — C. esspitosa Baumg." En. III. 296 pro. p. — Vignea chlorocarpa Schur Verh. sieb. Ver. X. 193; — En. 706. — C. dacica Porc. En. 59]. — Erdély keletének nedves lápos helyein. — A Büdös fortyogó forrásainál [! elég], Kukojszás (bőven !, Schur Il. c.], Rodna-Naszód vi- déke [Pore. I. c. ; et Naseud. 31]. 9013/b. C. turfosa Fries Bot. Not. (1843) 104. — [C. turfosa Schur* Sertum 79 ; Verh. sieb. Ver. X. 193]. — Erdély keletének ned- ves lápos helvein. — Tusnád fürdő és DBükszád kózt|!| Kukojszás [Sehur VSV. X. 193]. 2014. C. rufa L. spec. (ed. 1753) 978 pro var. C. acutae. — [C. acuta Auct.; Baumg.* En. III. 297. — C. Mónchiana Wender Bot. Zeit. 1823 p. 715, et Auct. Trans.]. — Folyók árterein, mocsarakban vizerekben a mezei tájon. — Hosszüaszó (Barth ! ap. Fuss VSV. XXII. 41], Déva és Haró kózt (!], Nagycstür, Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Gire- sau, Freck |Fuss! Trans. 681], Segesvár [Fro. Scháüssb. 67], Brassó (Schur En. 706], Büdös lápja |Schur VSV. X. 193], Besztercze | Fuss Trans. 681], Rodna vidéke | Porc. En. 59]. Székelyudvarhely | Barth ap. Borb. MNL. X. 117]. 2015. C. Buxbaumii Wahlnb. in Vet. Acad. Handl. (1803) 163. — [C. Buxbaumii Schur* Sertum n. 2974: Schur Verh. sieb. Ver. X. 156]. — Vizenvós tőzeges réteken a mezei tájon. — Nagyszeben, Brassó [Sehur En. 707], Tusnád fürdő és Bükszád közt[!], Borszék [Sehur ! VSV. X. 156]. 2016. C. atrata L. spec. (ed. 1753) 976. — (C. atrata Baumg.* En. III. 295. — C. atrata $) minor Heuff. ! Zool. bot. Ges. VILI. (1853) 219: varietas hse «spicis ovato-subrotundis, breviter pedunculatis erectis» apud nos frequentior, sed iisdem in locis in typum transit. — C. aterrima Auct. Trans. ; etiam Hoppe ex sensu plurium Auctorum. ——- C. atrata c) rhizogvna Sehur En. 708. — C. ustulata Schur En. 708 ; Herbich Buc. p. V., — non Wahlnb.). — Havasok kóvecses legelóin. — Csepilor völgy, Bihar és Kukurbeta havasok a Biharhegységben |! . Retyezáthavasok |!Heuff. ZBG. VIII. 218 sub C. aterrima; Hazsl. Kózlem. X. 28], Frumósza, Stirpu, Szurul, Domna.forrásvidéke [Fuss Trans. 683], Negoj, Bulla, Buesecs [! Schur En. 707 ; 708]. Arpáshava- sai [! Schur VSV. III. 90], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Csu- CAREX., 551 kás[!], Kelemenhavas, Cziblesz [Fuss Trans. 683], Ünókó [Fuss VSV. V. 98], s Rodna összes havasain [Porc.! En. 59]. 9016/b. C. parviflora Host. Gram. I. (1801) tab. 57. — [C. nigra All. Pedem. II. (1785), — non C. acuta a) nigra L. spec. (ed. 1753) 978. — C. nigra Fuss" Trans. 683]. — Havasok füves kóvecses gerin- ezein. — Szurul [Fuss l. c.], Buesecs [!]. 2017. C. bicolor All. Pedem. II. (1785) 267. — [C. bicolor Czetz* ! Erd. Muz. VI. 12]. — Isvoru-mare a Rodnai havasokon |Czetz! I. c. ; Pore. En. 59]. 9018. C. limosa L. spec. (ed. 1753) 977. — (C. limosa Baumg.* En. III. 309]. — Vizenyós iszapos réteken és mocsaras helyeken a me- zei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 38], Talmáes, Giresau [Fuss Trans. 683], Rodna vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 12]. 2019. C. irrigua Smith in Hoppe Caric. (1826) 72. — [C. irrigva Herbich* Buc. p. V.]. — Havasok és havasaljak tózeges ingoványos rétein. — Biharhavasok petroszi oldalán a T Muntyeluj alatt levő Piatra-Arszánál |Simk. Term. Füz. V. 47], Dealo-Negro Czibin- havas, Árpás és Keprereasze Árpási havasok [Schur En. 708], Ünókó | Herbich 1. c.] 2020. C. supina Wahlenb. in Vet. Acad. Handl. (1803) p. 158. — (C. supina Baumg.* En. III. 301]. — Napos füves dombokon a mezei tájon. — Reussen [Sehur En. 710], Talmács [Fuss Trans. 683], Szt- Erzsébet, Szelindek, Berethalom, Szászkézd [Baumg. 1. c.]. Segesvár (Fro. Sehüssb. 67], Csicsóholdvilág, Szászcsanád, Hosszúaszó | Barth VSV. XVIII. 103]. 2021. C. pilulifera L. spec. (ed. 1753) 976. — (C. pilulifera Baumg.* En. III. 301. — C. pilulifera &$) pallida Pet.]. — Hegyvidé- kek erdeiben: magam csak a havasalji erdőkben és a havasi tájon találtam. — Biharhavasokon, az Aranyos forrásaitól (Aries) a Kukur- betán és Biharon át a Petroszi Bohodjeu havasig (!|. Segesvár [Baumg. 1. e.]. Kolozsvár [Landoz II. 38]. 9022. C. tomentosa L. Mant. I. (1767) 123. — [C. tomentosa is Baumg.* En. III. 299. — C. thuringiaca Schur Sertum n. 3011, — non Schk.]. — Erdők és csalitok nyilt füves helyein az egész terület mezei táján. 2023. C. montana I.. FI. Suec. (ed. 1755) 328. — [C. collina Willd. , spec. IV. (1805) 260; Baumg.* Em. III. 300. — C. Czetzii Janka Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 93, — ex ipso Czetz in herbario ejus ! — €. emarginata Willd. spec. IV. 262]. — Hegyvidékek erdeinek és csalit- jainak nvilt helyein az egész terület mezei és hegyi táján. t C. ericetorum Poll. Palat. Elect. II. (1777) 580. — [C. ciliata Willd. Act. Acad. Berol. (1794) 47 ; Baume.* En. III. 300. Eu mem- branacea Hoppe ap. Sturm Heft. 61; Schur En. 7161. — Napos ho- mokos erdőkben a mezei tájtól a havasok törmelékes kavicsos tetejéig. — Tázárfalva [Baumg. 1. c.), Árpáshavasa, Bucsecs, Büdös [Schur Ned 2024. C. verna Chaix in Vill. Delph. (1785). — (C. praecox Jacq. Fl. Aust. V. (1778) 23, — non Schreber Spicil. Lips. (1771) 63. — 292 CAREX. C. precox Daumg.* En. III. 299. — C. umbrosa Host. Gram. I. (1801) tab. 69. — C. mollhs Host. Gram. IV. tab. 82. — C. reflexa Hoppe Caric. 65. — C. anomala Janka! in Linn. XXX. (1859) 609. — C. tra- chyantha Dorner! in Heuff. Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 219. — C. mollis «) rhizogyna Schur! En. 717. seu C. praecox y) ambiqua Porc. En. 60, — non C. ambiqua Link. in Schrad. Journ. für Bot. (1799) I. 308]. — Napos füves dombokon, erdók és csalitok szélein az egész te- rület mezei táján. 2025. C. polyrrhiza Wallr. Sched. (1822) 492. — (C. mueronata Landoz* ! I. 16, — non All. — C. longifolia Host. Gram. IV. (1809) tab. 85, — non R. Br.]. — Erdókben és azok kaszálóim a hegyi és ha- vasalji tájon. — Kolozsvár |Landoz!l. c.), Nagyszeben, Szt- Erzsébet [Schur En. 716], Giresau (!], Rodna hegyvidéke [Czetz ! Erd. M. VI. 12]. 2026. C. Transsilvanica Schur* Verh. sieb. Ver. II. (1851) 67, solum nomen ; Schur En. (1866) 717. — [C. diversiflora Daumg.* En. III. 301, — non Host. — C. gynobasis Auct. Trans. — non Vill. — C. Halleriana Grisb. Iter n. 305; Andre Bot. Zeit. XIV. 203, — non Asso. — C. basilaris Janka Linn. XXX. 610, — non Jord. !]. — Hegy- vidékek füves csalitos domblejtóim. — Csucsa |Freyn ! Kózlem. XIII. 74], Zám, Déva|!| Ruszkabánya [Vuchetich in Haynald herb.! sub C. eynobasi| Kisdisznód [Fuss ap. Grisb. l. c.), Nagydisznód, Szelin- dek [Fuss Bericht 14], Poplaka, Zood, Giresau [Fuss Trans. 656], a Szurul felé | Baumg. l. c.], Nagyszeben |Schur ap. Janka 1. c.], Gótzen- berg, Talmáes, Brassó! [Schur En. 717], Bolkáes [Barth Arch. XV. 117], Hosszüaszó, Mikeszásza, Kisekemezó [Barth ! VSV. XVIII. 102], Besztercze [Herzog Distr. 48], Rodna hegyvidéke [Porc.! ap. Janka 1. e.]. Gáncs [Czetz ! ap. Janka l. c.]. 2027. C. humilis Leys. Fl. Hal. (ed. 1761) 175. — (C. clandestina Good. in Transact of the Linn. Soc. II. (1794) 167; Baumg.* En. III. 302]. — Napos cserjés dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Lan- doz I. 16], Fenes (Freyn Közlem. XIII. 74], Maros-Sólymos, Kazá- nyoshegy Vajda-Hunyadnál [!], Nagycsűr, Dolmány, Szt- Erzsébet, Gi- resau [Fuss ! Trans. 686], Nagyszeben [Reissenb. VSV. V. 114], Sze- lindek, Talmács |Schur En. 718], Hosszüaszó, Kisekemező [Barth VSV. XVII. 49], Medgyes [Barth ! ap. Fuss VSV. XIX. 206], Segesvár [Baumg. 1. c.], Mezőség [Janka Linn. XXX. 612]. 2028. C. digitata L. spec. (ed. 1753) 975. — |C. digitata Baumg." En. III. 303. — C. pediformis Janka Linn. XXX. 612 ; Schur En. 718, — non C. A. Meyer. — C. ornithopodioides Schur Em. 718 ex locis indicatis, — non Hausm.| — Hegyvidékek erdeiben a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen kózónséges. 2029. C. ornithopoda Willd. spec. IV. (1805) 255. — |C. ornitho- poda Baumg.* En. III. 302]. — Havasalj tájak erdeiben. — Árpás havasai [Schur VSV. III. 92], Rodna havasai | Porc. ! En. 60], Kolozs- vár [?Landoz I. 16]. 2030. C. alba Scop. Carn. II. (1772) 216. — [C. alba Baumg.* En. III. 304]. — Hegyvidékek erdeinek utain és nyilt helyein. — Re- tyezát, Vulkány, Verespatak |Baumg. l. c.], Brassó [Schur En. 714]. CAREX. 553 t C. nitida Host. Gram. I. (1801) tab. 71. — Homokos szikár mezőkön. — Mezőség, Szelindek, Szt- Erzsébet |Schur En. 715], Foga- ras mellett |Baumg. Mant. 81], Segesd |Fro. Schássb. 67]. 2031. C. pilosa Scrp. Carn. II. (1772) 226. — [C. pilosa Baumg.* En. III. 307]. — Hegyvidékek erdeiben főkép bükkösökben a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen. 2032. C. panicea L. spec. (ed. 1753) 977. — IC, panicea Baumg." En. III. 311). — Hegyvidékek vizenyős réteim a mezei és hegyi tá- jon. — Kolozsvár |Landoz I. 16), Alsó- és Felsó-Vidra közt az Ara- nyos mellékén|!], Nagyszeben [Schur En. 712], Garesinvólgye Hét- falunál|!], Volkány | Rómer exs. !]. 2033. C. glauca Murr. Prodr. Goett. (1770) 76. — IC. flaeca Schreb. Spicil. Fl. Lips. (1771), app. n. 669; Daumg.* En. III. 512]. — Vizenyós réteken, erdők tisztásain a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 38], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Gótzenberg |Schur En. 119], Segesvár és Segesd közt [Fro. Schüssb. 67], Besztercze | Herzog ap. Fuss Trans. 688], Naszód [Pore. En. 60], Uj-Rodna |? Schur En. 113 sub C. elarzformi]. 2033/b. C. dinarica Heuff. Fragm. (1863) 63 pro var. C. flacca.— (C. elavseformis Schur En. (1866) 713 ex descriptione; ex locis indieatis etiam pro parte]. — Havasalji és havasi tájak szikla falai alatt, és ma- gasabb fekvésü bükkösök tisztásain. — Diharhavasokon Petrosz felett a Tataroán|!|, «in alpestribus Transsilvanie» [Baumg.* ap. Heuft. Fragm. 64], Tómós szorosa [Schur VSV. X. 210], Zajzon felett a Dong-havas kórül[!] — Stirps hzc spiculis femineis longe peduncu- latis, pendulis, cylindrieis przedita, fructuum perigyniis atris glabriuscu- lis vel glaberrimis excellit et a Heuffelio l. c. sic dignoscitur: «perigy- niis patenti-recurvis, elaberrimis, atroviolaceis.» 2034. C. pendula Huds. Angl. (ed. 1762) 352. — [C. pendula Baumg.* En. III. 307. — C. maxima Seop. Carn. (ed. 1772) 229. — C. Drymeia Czetz! Erd. Muz. VI. 12, — non Ehrh.|. — Hegyvidékek árnyas patakainál és forrásainál. — Kolozsvárt a Dükkón [! Landoz I. 16], Árpásvolgye, Brassó [Schur En. 715], Lóvete, Mezőség [|Baumg. 1. e.], Gánes [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12], Rodna [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12 sub C. Drymeia . 2035. C. pallescens L. spec. (ed. 1753) 977. — [C. pallescens Baumg.* En. III. 310. — C. undulata Schur Verh. sieb. Ver. III. 92, seu C. leueantha Schur En. 714]. — Heegyvidékek erdeinek és csa- litjainak szélein s nyilt helyein az egész területen közönséges, a mezei tájtól a havasalji tájig. 2036. C. capillaris L. spec. (ed. 1753) 977. — (C. capillaris Baumg.* En. III. 304]. — Havasok sziklás legelóin. — Czibinjézer (Fuss! Trans. 689, Arpás havasai [Schur VSV. III. 90], Dárezaság ha- vasai és Rodna havasai [! Baumg. l. c. . 2037. C. fuliginosa Sehkuhr Caric. I. (1801) 91. — (C. fuliginosa Baumg.* En. III. 309]. — Havasok sziklás füves gerinezein. — Jor- govánkóve a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 86], Pareng ]?Borb. Kózlem. XV. 345]. Arpáshavasai [!Sehur VSV. III. 90], 554 1 CAREX., Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Királykó, Buesees |!|, Rodna ha- vasai. valamint Arszul és Cziblesz szolnoki havasok |! Baumg. 1. e.]. 9038. C. tristis MB. Taur. Cauc. III. (1819) 615. — (C. ferrugi- nea et C. spadicea Baumg.* En. III. 308, et Auct. Trans. !, — non Schkh. — C. frigida Schur En. 709; Fuss Trans. 659, — non All. — C. erecta Schur Verh. sieb. Ver. II. 169 ete., — non DC. — C. sem- pervirens Anct. Trans.!, — non Vill. — C. Mielicehoferi Schur VSV. X. 177. — non Sehk.| — Havasok sziklás szakadékos helyein, honnan leszáll az elóhegyek szakadékain a hegyi tájig. — Kolozsvár |? Landoz I. 16 sub C. ferruginea], Biharhavasokon Szkerisoránál az Ordenkusa völgyben, továbbá a Batrinán, a Dalacsánán és Petrosz felett a Piatra- Bo;hin|!| Pareng havasok [! Baumg.l. c. ; Simk. Kózlem. XV. 6071, Csorte. Dutyán [Fuss Trans. 689], Pietra-resunetoare a Kerezesorai havasokon (Fuss! VSV. XIX. 191], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 90], Tericza |!], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 169], Bárcza:ág hava- sai |! Baumg. l. c.] így : Keresztényhavas|!|, Duesees |! Fuss Trans. 689]. Királvkó [! Andre Bot. Zeit. XIV. 203]. Kóhavas, Csukás, Pi- roska [!], Öcsém |Schur ÓBZ. VIII. 22], Rodna havasai |! Baumg. l. c.]. 19039. C. firma Host. Syn. (1797) 509. — [C. firma Baumg.* En. III. 303, — sed in herbario ejus desideratur; similimodo deest etiam in herbario Kotschyano|. — Havasok sziklás helyein. — Szu- rul, Csorte [Fuss Trans. 689], Pareng, Kóhavas, Bucsecs [Daumg. 1. c.], Királvkó | Kotschy ZBG. III. 65. 9040. C. brachystachys Schrank Naturh. Briefe II. (1785) 285; Bair. Flora I. (1789) 294. — (C. tenuis Host. Gram. IV. (1809] 51, tab. 92; Sehur* Verh. giob: Ver. III. 90]. — Mészkóhavasok sziklás szakadékain a hegyi és havasalji tájon. — Girda-Száka völgye Szkeri- soránál a Biharhegvségben |!Janka Kózlem, XII. 170]. Ordenkusa völgye Szkerisoránál, Vulkánhegy Abradbányánál[!|, Arpás havasai [Schur 1l. c.]. 2041. C. ventricosa Curtis Fl. Lond. Fasc. VI. (1777—1787) tab. 68. — |C. depauperata Good. in Transact. of the Linn. Soc. IL. (1794) 481: Janka* d. XXX. 612]. — Erdókben Kis-Czég mellett a Mezó- ségen [Janka Il. « 3049. C. brewicollis DC. Fl. Fe. V. (1812) 995: TG) brosipolih Kovács" in Sternb. Sieb. 41. — C. rhynchocarpa Heuff. in Flora 1833. I. p. 364; Icon.! in Heuff. Fragm. V. 6]..— Sziklás. árnyas vólgyszorosokban a mezei tájon. — Tordahasadéka [! Kovács l. c.]. Koppándhasadéka [Barth Arch. XV. 117], Saeahegven Rodnánál [Pore. MNL. IX. 132]. 2043. C. Vichelii Host. Syn. (1797) 507. — [C. Michelii Baumg.* En. III. 305]. — Erdők s csalitok nyilt helvein, erdők vágásain, gyü- mólesósókben, szólóskertek szélein a mezei tájon az egész terülefem. 2044. C. hordeistichos Vill. Fl. Delph. (1785) 107. — (C. hordei- formis Wahlenb. in Act. Holm. (1803) 152; Landoz* I. 16. — C. se- calina Landoz II. 39, — non Wahlenb.| — Vizenyós laposokon, forrá- sos helyeken, mocsaraknál a mezei tájon, — Kolozsvárt a Tekintő- domb felé |! Landoz Il. c.], Felek és Bányabükk közt a Malomvölgy- CAREX. 555 ben [!], Kolos, Boós, Virágosvólgy | Freyn Kózlem. XIII. 75). Csáklvaikó völgye Benedek és Csáklya felett, az Ompoly mentén Dorbándnál |!!, Koneza |Csató Székács 273], Kisesür (Fuss Trans. 691], Nagyszeben (Schur En. 710]. 2044;b. C. secalina Wahlenb. in Act. Holm. (1803) 151. — (C. secealina Baumg.* En. III. 315]. — Hasonló helyeken mint az előbbi. — Monora. Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 48]. 2045. C. flava L. spec. (ed. 1753] 975. — |C. flava x) patula Baumg.* En. IIL 298. — C. lepidocarpa Tausch, in Bot. Zeit. (1834) p. 179. — C. polystachya Czetz Erd. Muz. VI. 19]. — Heeyvidékek vizenyős laposain és forrásos helyein a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen többnyire bőven s a Carex echinata Murr. társaságá- ban. — Dragánvóleve a Vlegyásza hegységben, Padság pataka a Muntyele-mare hegységben |!|. Kolozsvár és környéke |! Landoz I. 16], Felsó-Gáld |!Barth VSV, XIX. 145], Csáklyaikó völgye Benedek fe- lett, az egész Biharhegységben Vidra, Nyegra és Szkerisora kórül fel az Ariesig, Biharig, Csepilor völgyig és a Kaliny eászüig [!], Ruszka ud vas [!], Szt-György a Sztrigv mellékén (Csató Erd. "Muz. VI. 271; Váralja és Kovrágy kózt[!|, Várhely, Petrozsény (5imk. Közlem. XV. 607), Baromlaka (Barth VSV. XVII. 50]. Nagyc-ür [!], Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 691], Resinár, dapasisn Brassó |!Schur En. 711], Garcsinvölgy, Sipotvólgy a Csukás alatt|!|. Segesvár ded Sehüssb. 67], Hargitta |Daumg.l. c.], Dorszék |Schur VSV. X. 156], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz ! l. c. |. 2045/b. C. Oederi Ehrh. Beitr. VI. (1791) 33. — (C. flava $) Oederi Baumg.* En. III. 299. — Vizenyós laposokon, mocsaraknál, a mezei tájon. — Giresau [Fuss Trans. 691]. Nagyszeben, Brassó [Schur En. 711], Garesinvóley Hétfalunál (!], Rodna | (Czetz! Erd. Muz. VI. 12 2046. C. distans L. Syst. (ed. X. 1759) 1263. — (C. d enatis Baumg.* En. III. 306. — C. dilata Janka Linn. XXX. 613, et Czetz Erd. Muz. VI. 12 ex specimine authentico in herb. Czetz !, — non MB.! — C. Hornschuchiana Sehur En. 712: Czetz! Erd. Muz. VI. 12, — non Hoppe. — C. fulva Baumg. En. III. 505; Schur En. 712, — non Good. — C. Hosteana Nym. Syll. 394, — non DC. — C. pseudoflava Schur En. 712. — C. flavesceens Baumg. Mant. 81]. — Vizenyós lapo- sokon nedves kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 161, Kolos, Boós, Botoromvölgy, Virágosvölgy | Frevn Közlem. XIII. 75], Torda (Winkler OBZ. XVI. 49], Benedek felett a Csáklyaikó völgyé- ben, Borbándnál az Ompoly mentén, Déva körül több helyen, Vajda- Hunyad [!], Székácsvölgy |Csató Székács 273], Kalán a Sztrigy völ- gyében [Csató Erd. Muz. VI. 28], Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Giresau, Morgonda, Erzsébetváros (Fuss Trans. 692], Segesvár | Fro. Schássb. 67], Brassó |!Sehur En. 712 sub C. Hornschuchiana|, Sósmező a Bü- dósón[!], Lóvete [Baumg. Mant. 81], Borszék |Schur VSV. X. 156], Besztercze [Herzog Bistr. 48], Rodna vidéke |Porc. En. 60], Gáncs (Czetz 1. o.]. 9047. C. silvatica Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 353. — (C. Drymeia Ehrh. in L. Fil. Suppl. (1781) 414; Baumg.* En. III. 311. — C. stri- 556 CAREX. gosa Schur Bertum n. 2991; Schur En. 714, — non Huds. — C. bi- nervis Landoz II. 39, — non Sm.]. — Lombos erdőkben, csalitokban a mezei tájtól a havasalji tájig az egész területen közönséges. 2048. C. Pseudo-Cyperus IL. spec. (ed. 1753) 978. — [C. pseudo- asperus Baumg.* En. III 311). — Tavaknál s mocsaras ingoványos helyeken. — Kolozsvár [|!Landoz I. 16], igy a Bókkón |!|, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigy mellékén|!|, Szelindek, Vizakna, Giresau (Fuss! Trans. 693], Hosszüaszó [Barth! ap. Fuss VSV. XX. 164], Rodna vidéke [Czetz! Erd. Muz. VI. 12]. 2049. C. rostrata With. Arr. II. (1787) 1059! — [C. obtusangula Ehrh. Calam. n. 50 (1736) sed non de scripta; Ehrh. Beitr. VI. (1791) 82. — C. ampullacea Good. in Transact. of the Linn. Soc. II. (1794) 207; Baumg.* En. III. 314.]. — Ingoványos tőzeges réteken a mezei tájtól a havasalji tájig. — Kolozsvár [Landoz I. 16], Biharhavasokon a Nagy-Aranyos völgyében Felsó-Szkerisoránál, a Csepilor völgyben, a Kalinyeászán, a La-eropén, és Petrosz felett a Piatra-arszán [!], Zenoga- tó a Retyezát havasokon [Simk. Kózlem. XV. 607], Kütfalva |Csató Székács 273], Berethalom [Barth! ap. Fuss VSV. XX. 179], Nagy- szeben [Sehur En. 719], Szászsebes völgye, Zood-forrása | Fuss Trans. 693], Segesvár [Fro. Schüssb. 68], Garcsin völgye a Kóhavas alatt [!|, Kukojszás és Szt-Annató [! Schur OBZ. VIII. 291; 293], Oláhfalu, Borszék, Dragojásze [Fuss Trans. 693], Rodna vidéke [Czetz! Erd. Muz. VI. 12]. 2049/b. C. robusta Weinm. Enum. Stirp. Petrop. (1837) p. 92 pro var. C. ampulaceze. — |C. rhynchophysa C. A. Meyer Ind. h. Pet- rop. IX. Suppl. (1844) 10; Janka* Linn. XXX. 614]. — Ingoványos réteken a mezei és hegyi tájon. —- Kolozsvárt a Bükk ingoványain |[!], Szt-Gothard [Janka l. c.], Arpás, Büdös (Schur En. 719]. 2050. C. vesicaria L. a) spec. (ed. 1753) 979. — [C. vesicaria Daumg.* En. III. 313). — Ingoványos mocsaras helyeken a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 16], Aranyosvolgye Szkerisorá- nál, Zámi völgy [!], Asszonyfalva [Barth VSV. XVII. 50], Malomviz [Simk. Kózlem. XV. 607], Nagyszeben, Szt-Erzsébet. Giresau [Fuss Trans. 693], Kukojszás, Szt-Annató [!Schur VSV. X. 193; 200]. — Rodna vidéke [Czetz ! Erd. Muz. VI. 12]. 1 C. orthostachys €. A. Mey. Indicatur a cl. Janka in ditione «Mezóség» [Janka Linn. XXX. 613], — sed ex verbis ejus recenter ibidem non nascitur. 2051. C. Csomádensis (riparia — vesicaria) Simk. — Exacte me- dia inter C. ripariam Curt. et C. vesicariam L., quorum in societate nascitur in prato spongioso Kukojszás 1000 met. s. m. — A C. riparia differt: utriculorum structura tenuore, idest membranacea, illis C. ventri- cosi simili, utrieulis magis ventricosis et rostro graciliore nec quam in C. ventrieosa crassiore prseditis ; porro glumis ovatis, acutiusieulis vel brevissime cuspidatis fruetu evidenter brevioribus ; denique foliis mol- lioribus. Contra a C. ventricosa distinguitur: utriculis minus ventrico- sis, rostro breviter vix profundius quam in C. riparia fisso, glumis latis et acutioribus, spicis femineis gracilioribus. — Habebam pro - CAREX. 551 Carice gracilescente Hartmann, sed stirps illius teste Fieck Fl. Sehles. 492. ut et C. riparia »« vesicaria Siegert in Jahresb. schles. Ges. 1857, — ad Caricem ripariam pertinent, nec hybridam progeniem significant. — Közép alak a C. riparia Curt. és C. vesicaria L. közt, melyek társaságában terem a Kukojszáson. — A C. riparidtol hártyás és duzzadtabb álszütyői különböztetik, melyek csőre nem vastagabb mint a C. ventricosá-é; továbbá tojásdad s hegyes vagy alig szálka- végü polyvái, melyek csúcsa a termés végét sem éri el ; végül puhább levelei. Viszont a C. ventricosa-tól elüt kevésbbé duzzadt álszütyői által, melyek csőre alig van mélyebben behasadva mint a C. ripa- riák-é ; továbbá széles és csúcsosabb polyvái, valamint karcsúbb termés- kalászai által. 9052. C. acutaeformis Ehrh. Calam. n. 30 (1786); Ehrh. Beitr. II. (1788). — [C. paludosa Good. in Trans. of the Linn. Soc. II. (1794), 202; Baumg* En. III. 312. — C. Kochiana DC. Hort. Monsp. 89 (1813)]. — Folyók partjain, M s tavak szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [Freyn Közlem. XIII. 75], Borbánd mellett az Ompolynál (!], Drassó [Csató Székács 273], Mss a Sztriey mellékén [Csató Erd. Mug. NT 98], Nagyszeben |! Reissenb. VSV. V. 114], Benczenez, Giresau, Szaka- dát [Fuss Trans. 694], Medgyes, Kiskapus. Baromlaka, Nagyselyk, Csicsóholdvilág, Asszonyfalva, Balázsfalva, M.onora, Hosszüaszó, Kis- ekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 49], Segesvár [Fro. Schüssb. 67], Kukojszás [Schur VSV. X. 193], Besztercze [Herzog Bistr. 48], Rodna vidéke |Czetz ! Erd. Muz. VI. 12]. 2053. C. riparia Curtis Fl. Lond. Fasc. IV. (1778—80) tab. 60. — [C. riparia Baumg.* En. III. 313. — C. ripario-paludosa Schur Sertum n. 3020. — C. riparia &) Naszódensis et y) androgyna Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132]. — Mocsarakban, folyók árterein, vizárkokban a mezei tájon. — Kolozsvár |Landoz I. 16], Déva és Maros-Sólymos közt [!], Nagyszeben, hakovieza, Giresau, Szakadát (Fuss Trans. 694], Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Monora, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 49], Segesvár [Fro. Schássb. 68], Kóhalom [| Baumg. I. c.], Brassó (Schur En. 190], Kukojszás a Düdósón |! Schur OBZ. VIII. 201 ; VSV. X. 200], Rodna vidéke [Czetz! Erd. Muz. VI. 12]. 2054. C. nutans Host. Gram. I. (1801) tab. 83. — (C. nutans Baumg.* En. III. 306. — C. sulcata Schur Sertum n. 3016 ; Schur En. 719. — QC. strieta Landoz! I. 16, — non Good.]. — Folyók és vizerek mentén vizenyós árteres kaszálókon a mezei tájon. — Kolozs- vár [! Landoz l. c.], Virágosvóolgy [Freyn Kózlem. XIII. 75], Déva, Haró[!], Nagyszeben |Schur En. 719], Benezencez, Alsó-Gáld, Kisesür Nagyesür, Retteg [Fuss Trans. 694]. 2055. C. evoluta Hartman in Vet. Ak. Handl. (18183) 157. — (C. riparia »- filiformis Wimm. pro p.; Aschers. Fl. Brandenb.]. — A Kukojszász lápján itt-ott szálonként[!]. — [In prato spongioso «Ku- kojszás» rara]. 2056. C. filiformis L. spec. (ed. 1753) 976. — ([C. filiformis Daumg.* Mant. 82 Kovács in Sternh. sieb, 41]. — Mocsaraknál, ingo- ványos helyeken a mezei tájon. — Szász-Sezesd [Baumg. l. c.; Ko- 558 CAREX — ANDROPOGON. — CHRYSOPOGON. — TRAGUS. vies l. c.], Kukojszás, Szt- Anna tó [bőven ! Schur OBZ. VIII. 291, 293], Arpás hegysége |? Schur VSV. III. 90], Dorszék [Schur OBZ. XI. 360]. 2057. C. hirta L. spec. (ed. 1753) 975. — (C. hirta Baumg.* En. III. 314. — C. hirtzeformis Pers. Syn. II. (1807) 547]. -— Vizárkoknál, vizenyős kaszálókon és legelőkön az egész terület mezei táján kózón- séges, — többé-kevésbbé szőrös vagy majdnem meztelen szárú és levélhüvelyű alakokban. C. Graminede Juss. gen. 28. t Zea Mays L. spec. (ed. 1753) 971. — [Maysamericana Daumg.* En. III. (1816) 231]. — Colitur ubique magna in copia. — Nagyban termesztik mindenfelé. 539. Andropogon L. gen. n. 1145. 2058. A. Ischaemum L. spec. (ed. 1753) 1047. — [A. Isehaemum baumg.* En. III. 274]. — Szikár dombokon s legelőkön, szántók és szőlők szélein és parlagain az egész terület mezei táján. 540. Chrysopogon Trin. Fund. Agrost. 157. 2059. Ch. Gryllus L. Amcen. IV. (1759) 332 sub Andropogone. — | Pollinia Gryllus Sprengel Pugill. II. 10; Baumg.* En. III. 273]. — Szikár dombok fövenyes, agyagos vagy meszes talaján a mezei tájon, helyenként bőven. — Kolozsvár |Schur En. 721], Bilak Borbándnál ! Schur VSV. X. 65], Vajasd és Boros- Bocsárd [!], Gyulafehérvárt bó- ven, |! Fuss Trans. 700], Haró mészkóhegyein bőven], Déva, Maros- Sólymos és Maros-Némethi bőven, Branyicska, Kazányos hegy Govas- diánál|!| Székáesvolgy |Csató Székács 273]. Kisekemezó, Nagyeke- mező, baromlaka, Szászesanád, Hosszuaszó [Barth VSV. XVII. 50], Dalázsfalva [Barth Arch. XV. 117], Szászsebes [Fuss Trans. 700], Olczina, Kund |Baumg. l. c. |. t Sorghum saccharatum. (L.), et S. vulgare Pers. (S. halepense ] Schur En. 721, — non Pers.] ubique coluntur. — Széltében termesz- tik, fókép kukoricza vetések szélein. 541. Tragus Hall. Hist. St. Helv. II. (1768) 203. — |Lappago Schreb. Gen. pl. I. (1790) 55]. 2060. T. racemosus L. spec. (ed. 1753) 1049 sub Cenchro. — [Lappago racemosa Willd. spec. (1797) 484; Baumg." En. III. 216]. — Homokos, szikár legelőkön a mezei tájon. — Kolozsvár | Baumg. 1l. c.], Déva [Fuss Trans. 701]. DIGITARIA. — PANICUM. — SETARIA. 559 542. Digitaria Scop. Fl. Carn. I. 52. 2061. D. sanguinalis L. spec. (ed. 1753) 57 sub Panico. — [Syn- therisma vulgare Schrad. Germ. (1806) 161 ; Baumg. En. III. 201. — Pan.cum filiforme Benkő" Trans. 122]. — Megmunkált talajon, igy szántókon, szólók kózt, veteményes kertekben s parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. 2061/b. D. ciliaris Retz Obs. IV. (1790) 16 sub Panico. — |D. cilia- ris Kol. Gram. (1802) 27 ; Schur* Sertum n. 3043]. — Szikár fövenyes dombokon és napos szőlők közt a mezei tájon. — Kolozsvár [ Landoz II. 39], Szt-Erzsébet |Fuss! Trans. 701], Nagycsűr szólói közt |!], Kis- kapus, Asszonyfalva, Hosszüaszó (Barth VSV. XVII. 50], Rodna vidé- kén |Porc. En. 61]. 2062. D. humifusa Rich. ap. Pers. Syn. I. (1805) 85. — |Synthe- risma glabrum Schrad. Germ. (1806) 163; Baumg.* En. III. 202. — Panicum glabrum Gaud. Agrost. I. (1811) 2 22. — Dugitaria filiformis Koel. Gram. (1802) 26, — non ps filiforme L. spec. (1753) 57. — Panieum lineare Krocker Siles. (1757) n. 98, — non Burman Fl. Ind. (1768) p. 25. tab. 10. fig. ! 3]. — Fóvenyes szikár hegyoldalakon s uta- kon, szántók és szőlők közt a mezei tájon. — Csucsa [!], Kolozsvár [Landoz I. 16], Déva mellett a Kozolya hegyen (!], Vizakna, Szt- Erzsébet [Fuss Trans. 701], Nagyszeben, Boicza, Giresau [Schur En. 122], Szászkézd, Zoltán | Baumg. I. e], Kiskapus, Asszonyfalva, Hosszü- aszó [Barth VSV. XVII. 50], Rodna vidéke [Porc. En. 61]. 543. Panicum L. gen. n. 76. (ex parte). 2063. P. Crusgalli L. spec. (ed. 1753) 56. — |P. Crus-corvi Benkő" Trans. 122. — Pennisetum Crus-Galli Baumg. En. III. 277. — Echinochloa Crus-galli PB. Agrost. 53]. — Szántók közt, veteményes kertekben, szólók közt parlagokon az egész terület mezei táján közön- séges. t P. miliaceum L. spec. (ed. 1753) 58. — [P. miliaceum Baumg." En. III. 278]. — Colitur ubique. — Széltében termesztik, s magvait «Kóles-kásának» használják. 544. Setaria PB. Agrost. 51. 2064. S. verticillata L. spec. (ed. 1762) 82 sub Panico. — |Penui- setum verticillatum Baumg.* En. III. 275]. — Szántók közt, igy kü- lónósen kukoricza vetések közt, veteményes kertekben, szólókben az egész terület mezei táján. — Feltünó hogy |Porcius En. 61], Rodna- Naszód vidékéről nem emliti. 9065. S. viridis L. Syst. (ed. X. 1759) 870 sub Panico. — [Penni- setum viride Baumg.* En. III. 276. — P. Weinmanni R. et 8. Syst. SIMONKAI : Erdély flórája. 39 560 SETARIA. — BALDINGERA. — HIEROCHLOA. II. 490. — 8. chlorantha Schur En. 723]. — Szántókon, kertekben, szőlők közt, parlagokon az egész terület mezei táján közönséges. 2066. S: glauca L. spec. (ed. 1753) 56 sub Panico. — [Pennise- tum glaucum Baumg.* En. III. 276]. — Hasonló helyeken mint az előbbi az egész területen közönséges. t S. Italica L. spec. (ed. 1753) 56 sub Panico. — ( Panicum ger- manieum Roth Tent. I. 97. — Pennisetum germanieum Baumg.* En. III. 277]. — Colitur fere ubique. — Széltében termesztik züld takar- mánynak, s ily helyeken szálanként ei is vadul. t Phalaris Canariensis L. spec. (ed. 1753) 54. — Colitur hinc inde. Termesztik helyenként madarak eleségeül, s ily helyeken el is vadul szálonként, — pl. Petrozsénynél |Feicht. Kózlem. IX. 112]. 545. Baldingera Fl. Wett. I. (1799) 96. 2067. B. arundinacea L. spec. (ed. 1753) 55 sub Phalaride. — [Phalaris arundinacea L.; Baumg.* En. III. 197]. — Folyók mentén s azok mocsaras árterein a mezel tájon. — Kolozsvár (! Landoz I. 16], DBorbándnál és Gyulafehérvárnál az Ompoly és Maros-mentén, Veres- patak, Abrudbánya, Giresau|!|, Nagyszeben, Brassó [Schur En. 724], Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 50], Segesvár | Fro. Schàssb. 68], Besz- tercze [Fuss Trans. 702], Rodna vidéke (Czetz Erd. Muz. VI. 11). var.) picta L. spec. l. c. — Colitur in hortis ubique. — Virágos kertekben mint «Pántlikafüvet» széltében tenyésztik. 546. Hierochloa Gmel. Sibir. I. 100. 2063. H. repens Host. Gram. III. Hee 3. tab. 3. sub Holeo. — (Holeus borealis Schrad.* Germ. (1806) 252 ; Landoz* I. 16. — Hie- rochloa borealis Roem. et Schult. Syst. II. (1817) 513. — Holcus odo- ratus L. spec. (ed. 1753) 1048 pro parte. — Hierochloa vinealis Behur Ost. bot. Zeit. IX. (1859) 12; X. 355. — H. orientalis Fries et Heuff. OBZ. VIII. 28]. — Napos cserjés kaszálókon, folyók homokos árterein a mezei tájon. — Kolozsvárt a Szénamezőkön |! Landoz 1. c.], Apahida és Kolos közt (Schur VSV. X. 108], Kara [Freyn Közlem. XIII. 71], Torda [Eresei Tord. 34 ; Freyn l. c.], Talmács [Schur En. 725, Zaporez [Czetz Erd. Muz. VI. 16]. 2069. H. australis Schrad. Germ. (1806) 253 sub Holco. — [Hol- cus australis Schrad.; Daumg.* En. III. 280. — Hierochloa australis Rom. et Schult. Syst. Veg. II. (1317) 514]. — Erdők és csalitok szé- lein és árnyas helyein a mezei tájon. — Kolozsvárt bőven |! Landoz 1. 16], Torda [! Fuss Trans. 703], Magyarigen Dévánál a Szárhegyen és Rócsi hegyen [!], Szt-György-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 28], Szé- kásvölgy [Csató Székács 274], Szászváros, Nagycsűr, Szászujfalu, Szt- Erzsébet, Nagyszeben, Kisdisznód, Giresau [Fuss! Trans. 703], Seges- vár [Fro. Schüssb. 65 sub H. odorata], Besztercze (Herzog Distr. 48], Katona és Kis-Czég kózt, Szt-Gothard és Gyeke kózt |Janka Kózlem. XII. 169]. ANTHOXANTHUM. — ALOPECURUS. — CRYPSIS. 561 547. Anthoxanthum L. gen. n. 42. 2070. A. odoratum L. spec. (ed. 1753) 98. — [A. odoratum Baumg.* En. III. 189. — A. odoratum $) villosum Loisl.; Sechur En. 125]. — Legelókón, kaszálókon, erdók s csalitok nyilt helyein a me- zel tájtól a havasi tájig az egész területen közönséges. 548. Alopecurus L. gen. n. 78. 2071. A. pratensis L. spec. (ed. 1753) 60. — [A. pratensis Baumg.* En. III. 194. — A. altissimus Schur! Ost. bot. Zeit. IX. 13; Schur En. 726. — A. obscurus Schur ! Ost. bot. Zeit. IX. 13, et Auct. Trans. — A. nigricans Schur Sertum n. 3049 et Auct. Trans. — A. rutheni- cus Schur ! Ost. bot. Zeit. IX. 14; Schur En. 726, — non Weinm.]. — Kaszálókon, legelőkön az egész terület mezei és hegyi táján kózón- séges. t A. myosuroides Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 23. — [A. agrestis L. spec. (ed. 1762) 89 ; Baumg.* En. III. 195, — sed in herbario ejus desideratur|. — Szantókon, vasutak tóltésein. — Magyar-Nádas [Freyn Kózlem. XIII. 71], Segesvár, Kóhalom, Brassó [Baumg. l. c.], Szász- régen |Emerich ap. Fuss Trans. 704]. 2072. A. geniculatus L. a) spec. (ed. 1753) 60. — [A. geniculatus Daumg.* En. III. 195.). — Vizenyós réteken, folyók árterein, mocsa- rak kórül az egész terület mezei táján. 2072/b. A. fulvus Smith. Engl. Bot. XXI. tab. 1467. — [A. bulbo- sus Daumg.* En. III. 195 et Auct. Trans. — non Smith]. — Vize- nyós réteken, folyók árterein, mocsaras helyeken az egész terület me- zei táján, s az előbbinél közönségesebb. 2073. A. laguriformis Schur* Verh. sieb. Ver. I. (1850) 182 (no- men); ap. Grisb. Iter (1852) 362 (descript.). — [Colobachne Gerardi Schur Sertum n. 3056 ; Schur En. 728, — non Link. — A. Wlassowii Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 200 (non Trin), seu A. brachystachys Janka Linn. XXX. 615 et Auct. Trans., — non MB. — Stirps nostra quoad formam glumarum cum Alopecuro pratensi congruit; invicem A. bra- chystaehys MB. ex verbis clar. Hackel habet glumas oblique truncatas, lis A. ruthenici Weinm. similes]. — Havasok vizenyős legelóin és tór- melékein. — Avrigel | Winkler OBZ. XVI. 44], Csorte, Domna és Bulla forrás vidéke (Fuss Trans. 704], Stiavu-verosz [Fro. VSV. VII. 128], Arpás havasai [bőven ! Fuss ap. Grisb. Iter 362], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Korongyis [Sehur VSV. X. 150], s egyáltalán Rodna havasain [Porc. En. 61]. 549. Crypsis Ait. Hort. Kew. I. 48. 2074. C. aculeata L. spec. (ed. 1753) 42 sub Schoeno. — (C. acu- leata Baumg.* En. III. 201. — Antitragus aculeatus Schur Sertum n. 39* 562 CRYPSIS. — PHLEUM. 3067]. — Szikes vagy homokos tavak és laposok körül a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezőin [Landoz II. 39], Deés, Szamos-Ujvár Szt- Gothard [Janka Linn. XXX. 614], Záh (!], Kolos, Pzerdahely [Schur En. 730], "Virágos völgy [Wolff MNL. I. 68], Felső- KET | Kayser ap. Fuss Trans. 705], Csiesóholdvilág | Barth VSV. XVII. 51], Vasas-Szt- Iván [Baumg. 1. c.], Sajó völgye [Porc. En. 61]. 2075. C. schoenoides L. spec. (ed. 1753) 60 sub Phleo. — [C. schenoides Lam.; DBaumg.* En. III. 200. — Heleochloa schoenoides Host Gram. I. tab. 30]. — Tavak vizerek árterein, vizenyós laposokon és árkokban a mezei tájon. — Szamosfalva Landoz II. 39], Kolos [Baumg. 1. e.], Virágosvólgy | Wolff MNL. I. 68], Szamosujvár és Szék közt [Janka Linn. XXX. 614], Szt-Gothard |Janka! Kózlem. XII. 1683], Mezó-B606, Czikud, Záh(|!|, Kisekemezó, Csicsóholdvilág [Barth VSV. XVII. 51; XVIII. 103], Felsó-Bajom | Kayser ap. Fuss Trans. 705]. 2076. C. alopecuroides Pill. et Mitterp. Iter (1783) tab. XVI. sub Phleo. — |Heleochloa alopecuroides Host. Gram. I. (1801) tab. 29. — C. alopecuroides Schrad. (1806); Janka" Linn. XXX. 614]. — Vizenyós réteken és ártereken a mezei tájon. — Szt-Gothard, Pujon [Janka l. e.], Zám, Szászváros, Szerdahely |Schur En. 730], Sajóvólgye | Porc. En. 61], Rodna vidéke | Porc. Naseud. 36]. 550. Phleum L. gen. n. 77. 2077. Ph. pratense L. spec. (ed. 1753) 59. — |Ph. pratense Baumg.* En. III. 198. — Ph. nodosum L. E (ed. 1759) 871. —- Ph. bulbosum Host. Gram. IV. tab. 21; Baumg." En. III. 198. — Ph. stoloniferum Borb. Kózlem. XV. 44]. — Kaszálókon legelőkön az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. var.) glumis longius cuspidatis: Ph. fallax Janka Kózlem. XII. (1876) 168. — Hegyvidékek kaszálóin. — Detunata |!Janka l. c.], Verespatak, Bucsum, Abrudbánya, Vulkánhegy, Kis-Aranyos völgye Felsó- Vidránál, Kecskekő, Tótfalu fellett az Ompoly hegyvidékén [!]. — Bizonyára számos más helyen is. 2078. Ph. commutatum Gaud. Agrost. I. (1811) 40. — (Ph. alpi- num Baumg." En. III. 199, et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 59. — Ph. capitatum Fuss! ap. Daumg. Mant. 79; Alt. Arch. III. 2354: Bchur OBZ. IX. 16, — non Scop]. — Havasalji és havasi kaszá- lókon s legelőkon összes havas vidékeinken. — Közölve van Kolozs- vár mellől 1s [Landoz I. 16]. 2079. Ph. Michelii All. Ped. II. (1785) 233 (Ph. Michelii baumg.* En. III. 199]. — Havasalji és havasi tájak E s legelőin. — Királykó [Kotschy ZBG. III. 64], Rodna havasai |Daumg. l. c. ; Porc. En. 61]. 2080. Ph. ciliatum Grisb. in Ledeb. Ross. IV. (1843) 457 pro var. Ph. Bóhmeri. — [Chilochloa euspidata Schur*! Sertum n. 3063, et Auct. Trans. — non Reichb. — Ph. Michelii Winkler ÖBZ. XVI. 47, — non All. — Ph. ambiguum Auct. Trans. — non Ten. Fl. Neap. PHLEUM. — CYNODON. 563 III. 64; stirps nam Tenoreana, — glumis toto in latere glabris, late albo marginatis et in cuspidem sensim angustatis, — a nostro Ph. cihato egregie differt. — Ph. serrulatum Boiss Diagn. Ser. II. 4 (1859) p. 125. — Chilochloa collina Schur! En. (1866) 729. — Ph. monta- num C. Koch. Linn. XXI. (1848) 383 est stirps dubia «sec. diagnosin non satis distincta» |. — Napos dombokon, szólók és ritkás erdők szé- lein, csalitok nyilt helyein Kózép- és Dél-Erdélyben bőven. — Kolozs- vár |! Schur VSV. X. 109 sub Ch. Michel], Szt-Gothard [Janka exs. !], 'PTordahasadéka |Simk. Kózlem. XVI. 76], az Aranyos mentén Mészkő és Várfalvától kezdve Szolesváig bóven|!| Padság hegyei, Székelykó Toroezkónál |Simk, Album 184, 177], Keeskekó, Tótfalu Gyulafehér- várnál, Boieza az Erezhegységben, Zám, Branyieska, Maros-Némethi, Maros-Sólymos, Haró, Déva, Kozolya, Vajda-Hunyad vára [!], Hosszü- aszó [Darth exs.!|, Talmács (Schur! OBZ. IX. 15 sub Ch. cuspidata |, Szt- Erzsébet [!Schur En. 729], Nagyvesür. Obunujvolgy Brassónál |!], Czenkhegy ! | Winkler l. c.], bőven a Tópehegyen A.-Rákosnál [!]. 2081. Ph. phleoides L. spec. (ed. 1753) 55 sub Phalaride. — |Ph. Doehmeri Baumg.* En. III. 199 et Auct. Trans., — non Wibel Prim. Fl. Werth. (1799) 125. — Ph. phalaroides Kcel. Gram. (1802) 52. — Ph. leve MB. Taur. Cauc. I. (1808) 46. — Ph. asperum Hazsl.! Kózlem. X. 99; Porc. En. 61, — non Vill. — Ph. elabrum Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132]. — Szikár dombokon legelókón és kaszálókon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Schur VSV. X. 109], Apahida, Kolos, Boós, Ber- kenyes, Botorom és Virágos-vólev, Torda, Segesvár, Erked, Bene [Freyn Kózlem. XIII. 71], Szt-Gothard [Janka exs.!|, Csáklyaikó [Darth VSV. XIX. 144], Koppánd, Nagy-Enyed, Krakkó, Bilakhegv Borbánd és Vajasd felett, Vajda- Hunyad [!, Nagy-Oklos |Csató Erd. Muz. VI. 28], Várhely [! Hazsl. l. c.], Szászsebes [Csató Székács 974], Szászcsanád [Barth exs. !], Szt- Erzsébet |Schur OBZ. IX. 15], Szászvá- ros, Nagyestür, Szászujfalu, Sellemberk |! Fuss Trans. 706], Vestény, Giresau|!|, Besztercze [Herzog Bistr. 48], Naszód |Porc.! Naseud. 213]. Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 18]. 2089. Ph. viride All. Ped. II. (1785) 232. —- [Phalaris arenaria Daumg.* En. III. 197, — non Willd. — Phleum asperum Jacq. Coll. I. (1786) 110; Vill. Dauph. II. (1787) 61]. — Szikár homokos dombokon s legelőkön a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz. I. 16], Gyulafehér- vár [Lerchenf. ap. Schur En. 729], Morgonda [Baumg. l. c.]. t Chamagrostis minima Borkh ; Baumg.* En. III. 191. — Bráza, Ujszékely. Alsó-Boldogasszonyfalva, Karácsonyfalva, Oklánd, Város- falva [Daumg. l. c. ; sed in herbario ejus deest, nec recenter in 'Trans- silvania lecta. An cum Aerostide pumila L. confusa ?|. 551. Cynodon Rich. in. Pers. Syn. I. 85. 2083. C. Dactylon L. spec. (ed. 1753) 58 sub Panico. — [Cyno- don Dactylon Pers.; Baumg.* En. III. 203]. — Legelókón, árkok mentén megmunkált talajon, parlagokon az egész területen igen kó- zönséges. 564 LEERSIA. — AGROSTIS. 559. Lieersia Sw. nova gen. 91. 2084. L oryzoides L. spec. (ed. 1753) 55 sub Phalaride. — [L. oryzoides Sw.; Baumg.* En. III. 190. — Oryza clandestina A. Br. — Ehrhartia clandestina Wigg. Hols. 64]. — Tavak, mocsarak, vizerek mentén a mezei tájon. — Kolozsvárt a Szamos mentén [Landoz II. 39], Aranyos-Lóna mellett az Aranyos mentén bőven, Brád és Boicza. közt az Erczhegységben, Vidra mellett az Aranyos mentén Menyan- thes trifoliata, Alopecurus fulvus, Festuca distans és Glyceria fluitans. társaságában [!I, Dobra, Maros-Némethi, Ujegyháza [Daumg. 1. c.], Nagyszeben [Schur En. 730], Porumbák, Szkoré [!], Medgyes, Kiseke- mező, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 51], Rodna vidéke |Czetz! Erd. Muz. VI. 16]. 553. Agrostis L. gen. n. 80. 2085. A. alba L. spec. (ed. 1753) 63. — [A. stolonifera L. spec. (1753) 62 pro parte; Baumg.* En. III. 207. — A. varia Host. Gram. IV. tab. 57. — A. silvatica Host. Gram. IV. tab. 58. — A. stoloni- fera y) prorepens Koch. Syn. ed. II. 902 ; Schur ÖBZ. IX. 48. — A. coarctata Hoffm. Deutschl. Fl. ed. II. 1 p. 37. — A signata Schur! Ost. bot. Zeit. IX. 47. — A. limosa et A. flavida Schur! Ost. bot. Zeit. IX. 48. — A. maritima Landoz II. 39). — Vizenyós réteken, laposo- kon, árkokban és erdőkben az egész terület mezei táján közönséges. var.) spiculis «brevisssime aristatis»'Willd. spec. I. (1797) p. 368: A. dubia Leers fl. herb. (1775) tab. IV. f. 4. — |A. compressa Willd. in Ust. et Róm. Bot. Mag. XI. (1790) 39; Willd. spec. 1. c. ; Baumg.* En. III. 207. — A. decumbens Host. Gram. IV. tab. 54]. — Folyók s patakok fövenyes nedves árterein a mezei tájon. — Mindszent mellett a patak mentén [!], Nagyszeben [SchurÖBZ. IX.48], Kóhalom [Baumg. 1. c.], Rodna vidéke (Porc. En. 61]. var.) «arista dorsali longitudine fere calycis» Willd. spec. I. (1797) 369: A. vinealis Schreb. Spicil. (1771) 47 ; Wild. spec. l. c. ; Baumg.* En, III. 206. — (A. gigantea Roth Tent. I. (1788) 31 ex Willd. l.c. — A. stolonifera var.) longearistata Janka Linn. XXX. (1859) 618]. — Hegyvidékek patakainál. — Gáncs |Czetz ap. Janka l. c.], hodna vi- déke |Porc. En. 61], Nagyszeben |Schur OBZ. IX. 48). 2086. A. vulgaris With. Arrang. (ed. IIT. 1796) 132. — [A. his- pida Willd. spec. I. (1797) 370; Paumg." En. III. 208. — A. vulgaris var.) alpina Schur Ost. bot. Zeit. IX. 45; Landoz II. 39. — A. verta- cillata Schur En. 735. — A. Hornungiana, A. umbrosa et A. parviflora Behur Ost. bot. Zeit. IX. 46, 47. — A. pumila L. Mant. I. 51 est solum status hujus morbosus floribus a «Tilletia caries» destructis|. — Szikár kaszálókon, legelókón és szénamezókón eue. igy pl. Tótfalu hegyi kaszálóin, Vajda- Hunyad szénamezóin s az egész Fogarasi sikságon a sovány kaszálók uralkodó fűve. Felhatol egész a havasokig s az egész területen közönséges. kh áfa. AGROSTIS, — CALAMAGROSTIS. 565 2087. A. canina L. spec. (ed. 1753) 62. — |Trichodium caninum Schrad. ; Baumg.* En. III. 192. — Triehodium subalpinum Schur En. 139. — A. arenosa, A. transsilvanica, A. tenuifolia, A. d Schur Ost. bot. Zeit. IX. 50, 51 ; Schur En. 736, 731]. s erdei laposokon csoportosan jelenik meg s finom "tömött tö- levelei kellemes pázsitot képeznek. — Kolozsvár [Landoz II. 39], Csáklya, Benedek, Váralja, Hátszeg, Vajda-Hunyad szénamezói [!|, Szelindek, Kiscsűr, Vestény, Giresau [Fuss Trans. 710], Szt- Erzsébet. Nagyszeben, Vizakna, Mundra, Talmács, Szurul, Büdös [Schur ÖPZ. IX. 50—59], Árpás hegysége [Bielz Landk. 84], Brassó, Tusnád [Schur En. 737], Rodna vidéke [Porc. En. 61]. 2088. A. rupestris All. Ped. II. (1785) 237. — (Trichodium alpi- num Sehrad. ; Baumg.* ! En. III. 193; Schur En. 735. — Trichodium rupestre Baumg. l. c., — non Schrad. — Deschampsia alpina Csató Erd. Muz. IV. 86, — ex ipso in Erd. Muz. VI. 39. — Trichodium ru- pestre 2) stramineum Sehur En. 735]. — Havasok sziklás füves gerin- czein bőven. — Muntyele-mare [Freyn Közlem. XIII. 72], a hetye- záttól a Kóhavasig az egész havas vonalon |! Daumg. 1. c.], Csukás [Baumg. herb. !], Rodna havasai |! Baumg. En. I. c.]. 2089. A. spica-venti L. spec. (ed. 1753) 61. — [A. Spica- Venti Baumg.* En. III. 205. — Apera Spica-Venti P. B. Agrost. 151]. — Utak szélén szikár szántókon és hegyoldakon a mezei tájon. — Ko- lozsvár [Landoz I. 17], Vidaj és Padsáe pataka az Aranyos mellékén, Tótfalu és Gyulafehérvár hegyei, Váralja és Kovrágy közt |!], Székács- völgy [Csató Székács 274], Szt-Erzsébet, Talmáes |! Schur En. 737], Szászváros, Nagycsűr, Kisesür Szászujfalu, Nagyszeben, Zoodfalva, Gi- resau Szombatfalva [Fuss Trans. 7129], Segesvár [Fro. Schüssb. 69], Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Kisekemezó, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 51], Bükkszád [!]. var.) A. interrupta L. Syst. (ed. X. 1759) 872. — Hasonló helye- ken mint az előbbi. — Lázárfalva [Baumg.* En. III. 205]. 554. Calamagrostis Adans. Fam. II. 31. 2090. C. lanceolata Roth Tent. I. (1788) 34. — [C. lanceolata Baumg.* En. IIT. 211. — C. ramosa Host. Gram. IV. (1809) tab. 44. — C. Gaudiniana Reichb. Germ. Exe. I. (1830) 27]. — Moesarak és pata- kok vizenyős szélein a mezei tájon. — Szamosujvár, Szt-Iván, Seges- vár [Baumg.]. c.], Kolozsvár |Landoz II. 39], Nagyszeben, Nagydisz- nód [|Sehur En. 738], Gótzenberg, Bulla völgye |Schur OBZ. IX. 154], Kerczesori cce [Fuss Trans. 712], Kukojszás ! [Schur ÓBZ. VIII. 291]. 2091. C. Pseudophragmites Hall. Fil. in Róm. Arch. II. p. 11 (1799) sub Arundine. — |C. pseudo-phragmites Daumg.* En. III. 211. — Anrundo litorea Schrad. Germ. I. (1806) 212. — Calamagrostis laxa Host. Gram. IV. (1809) tab. 43, p. 25. — C. litorea DC. Fl. Fr. V. (1815) 255. — C. laxa var.) transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. IX. 566 CALAMAGROSTIS. (1859) 154. — C. lanceolata Barth ! VSV. XVII. 51]. — Folyók s pa- takok.mentén és ártereiken az egész terület mezei és hegyi táján kó- zónséges. 2092. C. Epigeios L. spec. (ed. 1753) 81 sub Arundine. — [C. Epi- celos Roth; Baumg.* En. III. 210. — C. glauca et C. Hübneriana Reichb. Germ. Exc. 27]. — Folyók mentén és ártereiken, hegyi árkok- ban, szőlők parlagain, szikár dombokon az egész terület mezei táján közönséges. 2093. C. Bihariensis (Epigeios »« varia ?) Simk. Legi in societate C. Epigeios et C. vari: in monte Ordenkusa ad pagum Szkerisora mon- tium Bihariensium. — Habitu maxime ad C. phragnutoides Htn. acce- dit sed ab ea facile distinguitur arista e basi glumella eerediente levi- terque geniculata, nam arista in C. phragmitoide sub apice glumellze est inserta. — Ad sectionem Epigeios pertinet, nam rudimentum se- cundi floris deest; sed arista florum e basi glumell:? egrediente et le- viter geniculata ab omnibus hujus sectionis speciebus discrepat. Pani- cula sat laxa rufescens, nec lobata quam illa C. Epigeios. — Glumse leves, anguste lanceolatz; longs, acuminategue; quibus notis a C. arundinacea (L.). C. varia (Sehrad.) et C. Epigeios (L.) divergit et C. phragmitoidis accedit. Pili flosculorum glumellas superant; arista elumelle, pilos flosculorum :equat sed e paleis non egredit. — Has propter notas mediam eam habeo inter C. Epigeios et C. variam. — Terem Szkerisora mellett az Ordenkusa hegy parlagos siskás térein a C. Epigeios (L.) és C. varia (Schrad.) Mem 2094. C. villosa Chaix in Vill. Dauph. I. (1786) 378 sub Agros- tide. — [C. e Baumg." En. III. 213 et Auct. Trans., — non Host. Gram. IV. tab. 51. — Arundo Halleriana Gaud. Agrost. I. (1811) 97. — Calamagrostis Halleriana DC. Fl. Fr. V. (1815) 356. — C. pulehella et C. nutans Sauter in Reichb. Germ. Exc. I. (1830) 26. — C. dubia Czetz ap. Janka Linn. XXX. 618. ex loco indicato; nam Czetz poste- riusin Enumeratione sua (Erd. Muz. VI. 12) ex alpibus Rodnensibus loco €. dubie, C. Hallerianam enumerat. — C. tenella Sadler Füne- müek 154 quoad stirpem transsilvanicam|. — Havasok és havasalji tájak sziklás füves helyein. — Kolozsvár |? Landoz I. 17 ; II. 39], he- tyezát havasok |!Schur En. 739; Simk. Kózlem. XV. 610], Vulkány, Parenghavasok, Vurfu Luci [! Baumg. l. c.], Nagyszeben mellett a Czibinfolvónál, Jalomnieza völgy a Bucsecsen |? Schur OBZ. IX. 155], Keresztényhegység, Kóhavas [Baumg. 1. c.], Besztercze [? Fuss Trans. 113], Rodna havasai [Czetz ! !. c. ; et Erd. Muz. VI. 12). 2095. C. neglecta Ehrh. Beitr. VI. (1791) 137 sub Arundine. — C. neglecta Fl. Wett. (1799). — Arundo stricta Schrad. Germ. I. (1806) 215. — C. spicta PB. (1812) ; Baumg.* En. III. 212; Sprengel Syst. Veg. I. (1825) 253. — Deyeuxia neglecta Kunth En. I. 242]. — Hegy- vidékek erdeinek vágásaiban és nedves rétein. — Brassó (Schur En. 139], Kukojszás [Schur OBZ. VIII. 291], Lóvete [Baumg. 1l. c.], Rodna vidékén a Mihajászán egyetlen egy alkalommal véletlenül más füvek- kel lelve és hazavive [Czetz Erd. Muz. VI. 12; Porc. En 61, et Porc. in Lütt.]. CALAMACROSTIS. — MILIUM. — PIPTATHERUM. — LASIAGROSTIS. 567 2096. C. varia Schrad. Germ. I. (1806) 216 sub Arundine. — [Ca- lamagrostis varia Daumg.* En. III. (1816) 210; Link. Hortus Ber. I. (1827) 101. — Deyeuxia varia Kunth En. 242. — Deyeuxia montana Schur En. 740]. — Magasabb hegyvidékek sziklás füves nyilt erdeiben a hegyi és havasalji tájon. — Biharhegységben Vidra felett a Piatra- Struczun és Szkerisoránál az Ordenkusa hegyén és völgyében bőven |!|, Vulkány, Strázsa [Baumg. l. c.], Plaju-Czeri, Mirie [Fuss Trans. 713], Arpás havasai [Schur VSV. III. 90], Fogaras havasai | Kayser ap. Schur OBZ. IX. 155], Brassó [Schur En. 740]. t C. acutiflora Schrad. Germ. I.(1806) 217 sub Arundine.— Keresz- tényhegység |Schur OBZ. IX. 155], Fogaras hegysége, Arpáshegyséze, Mumma |Schur En. 7401. 2097. C. arundinacea L. spec. (ed. 1753) 61 sub Agrostide. — [Calamagrostis silvatica DC. Fl. Fr. V. (1815) 253 ; Baumg.* En. III. 212. — C. pyramidalis Host. Gram. IV. (1809) tab. 49. — C. abietina et C. rariflora Schur Ost. bot. Zeit. IX. 155, 156. — C. montana Lan- doz I. 17; Fuss! Verh. sieb. Ver. XX. 178, — non DC. Fl. Fr. V. 254]. — Hegvvidékek nyilt erdeiben, erdők vágásain sziklás füves er- dei részletein a hegyi és havasalji tájon az egész területen közönséges. * Psamma arenaria Róm. et Schult. — [Ualamagrostis arenaria Daumg.* En. III. 214 et Auct. Trans.]; Lagurus ovatus L. [Schur* En. 738]; et Gastridium lendigerum Gaud. [Schur* En. 738] in Trans- silvania sponte non nascuntur, igitur e flora nostra tollendz. 555. Milium L. gen. n. 79 ex parte. 2098. M. effusum L. spec. (ed. 1753) 61. — (M. effusum Baumg.* En.III. 203. — M. confertum Schur Sertum n. 3089. — M. transsilvani- cum et Piptatherum holciforme Schur En. 741 ex locis natalibus]. — Hegyvidékek árnyas erdeiben, főkép a hegyi táj felé, s innen a havas- alji tájiig az egész területen. 556. Piptatherum PB. Agrost. 17. 2099. P. virescens Trin. Fund. Agrost. (1820) 110 sub Urachne. — [Piptatherum coerulescens Janka" Ost. Bot. Zeit. V. 230 ; VI. 904. — non PB. — Piptatherum paradoxum Auct. Trans., non L., ex Boiss. Fl. Orient. V. 507]. Köves száraz erdőkben és csailtokban ; mészkó- hegyek szakadékainál a mezei tájon. — 'Torda-hasadéka [! Janka 1. c.], Doieza hasadéka az Erezhegységben |!]. 5571. Liasiagrostis Link. Hort. I. 91. * 2100. L. Calamagrostis L. spec. (ed. 1762) 92 sub Agrostide.— [(Calamagrostis speciosa Host. Gram. IV. (1809) tab. 45; Baumg." En. 568 STIPA. III. 212]. — Magasabb hegyvidékek szikláin szakadékain, főkép mész- kövön. — Strázsa, Bucsecs, Kőhavas, Arszul szolnoki havas [Baumg.. 1. c.], Szirbi hegy a Meleg-Szamos forrás vidékén [Baumg. herb. !|. 558. Stipa L. gen. n. 90. 9101. St. Lessingiana Trin. et Rupr. in Memoir. Acad. St-Peters- bourg VL ser. 7 (1842) p. 79. — (St. Lessingiana Janka* Ost. bot. Zeit. XVIII. 232]. — Napos, szikár agyagos dombokon a mezei tájon.. — Kolozsvárt a Tekintó dombon és a Koporsóknál bőven |!Freyn Kózlem. XIII. 71], Apahida, Kolostól Tordáig, Katona és Kis-Czég közt, Palatka, Szt-Gothard [Janka 1. c. 232, 267, 340], Gyeke és No- vály közt [Janka exs. !], Egerbegvi és Gerendi függő (! Wolff MNL. I. 68], Nagy-Enyed |!], Balázsfalva, Egerbegy [Barth Arch. XV. 117]. 2109, St. Tirsa Steven in Bull. Mose. XXX. (1857) n. 3 p, 367.— (St. Tirsa Janka" Kozlem. XII. 169. — St. aperta Janka ap. Cel. Ost. bot. Zeit. XXXIII. (1853) 318]. — Szénamezók napos szikár helyein a mezei tájon. — Mócs, Szombattelke és Novály közt [Janka exs.!]. Gyeke és Csehtelke közt, Kolos, Torda [Janka Kózlem. XII. 169), Ko- lozsvár (Simk. MNL. III. 91], Vajasd, Borbánd és Boros-Bocsárd felett a Bilakon. Vajda-Hunyad szénamezóin |! Hosszüaszó [Barth exs.!], Szászsebes [? Borb. Kózlem. XV. 311]. 2103. St. Grafiana Stev. in Bull. Mosc. XXX. (1857) p. 368. — (St. pennata L. et Auct. Trans. pro parte. — St. Grafiana Janka* Ost. bot. Zeit. XVIII. 232]. — Napos szikár hegyoldalakon a mezei tájon. Katona és Kis-Czég közt a Mezőségen (Janka 1. c.], Gerendi függő, Maros- Sóly mos és Maros-Némethi közt a szólódombokon, Szárhegy Dévánál [!], Hosszúaszó, Balázsfalva [Barth Arch. XV. 117], Toroczkó [Barth ap. Borb. MNL. X. 118]. 2103/b. St. Gallica Cel. in Ost. bot. Zeit. XXXIII. (1883) 317. — (Stipa pennata L. et Auct. Trans. pro parte. — St. Tirsa Borb. Kózlem. XIII. 47 quoad plantam transsilvanicam|. — Napos szikár dombo- kon. — Nagyestür mellett a Zakelsbergen [Fuss exs. !]. Nota: Stipa pennata L. spec. (ed. 1753) 78 et precipue Auct. Trans. est species collectiva, quare loca ille csetera in Transsilvania indicata denuo investiganda. — Stipa pennata alatt Erdély botaniku- sai többféle Stipát értettek; ezért többi itt nem említett lelóhelyein csak későbbi kutatások mutathatják meg a helyes eredményt. 2104. St. capillata TL. spec. (ed. 1762) 116. — (St. juncea Baumg.* En. III. 215, — non L. spec. ed. 1753, p. 78]. — Szikár na- pos dombokon a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 17), Kolos (Schur En. 742|, Apahida, Doós, Berkenyes, Virágosvólgy, Botoromvólgy, Torda |! Freyn Kózlem. XIII. 71], Szt- Gothard (Janka exs. !|, Fekete- lak [Janka ap. Fuss Trans. 715], Záh szénamezóin, Koók. Vidaj, Pad- ság, Sárd szólói az Ompoly mellékén, Alvincz, Maros-Solymos és Maros- Némethi közt, Vajda-Hunyud várhegyén [!|, Gerendi és Eger- begyi függő |! Wolff MNL. I. 68], Nagy-Enyed, Gyulafehérvár, Seges- vár (!Baumg. l c.], Déva, Szelindek, Nagyesür, Szászujfalu, Szt- STIPA. — PHRAGMITES. — SESLERIA. 569 Erzsébet, Talmács [Fuss Trans. 715], Datiz a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 28], Koneza [Csató Székács 274], Asszonyfalva, Nagy- Selyk, Hosszüaszó, Kisekemezó. Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 51]. t St. longifolia Borb. Magy. Nóv. Lap. X. (1886) p. 117. — Ko- lozsvár szénamezóin. — Elöttem ismeretlen. [Mihi ignota |. 559. Phragmites Trin. Fund. Agrost. 134. 3105. Ph. communis Trin. Fund. Agrost. (1820) 134. — | Arundo Phragmites L. spec. (ed. 1753) 81; Baumg.* En. III. 265]. — Mocsa- rak, vizerek folyók mentén az egész terület mezel táján. var.) Ph. flavescens Custor in Gaud. Helv. VI. (1830) 341. — [Arundo isiaca Sieber; Koch Syn. 683]. — Hasonló helyeken mint a tóalak, s annál gyakoribb. 560. Sesleria Scop. Carn. (ed. 1760) 159. 2106. S. Heufleriana p ! Sertum (1853) 84 n. 3101. — [S. coe- m RR En. III. 298 et nn luu wr edru — 8. elon- XII. 9 ! Zool. bot. Ges. VI. (1856) 205]. — Mészkóhegyek hasadékainál, sziklás füves hegyoldalain a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz Il. c.], Boós |Freyn Kózlem. XIII. 72], Torda [Landoz!), Tilalmas Toroezkónál (Barth Arch. XV. 117], Katona és Kis-Czég közt [Janka ÖBZ. XVIII. 2327], Nagy-Enyednél |Pávai ap. Schur En. 7441], Gyulafehérvár [? Cserni Gyulaf. 14], Kecskekő [Schur ZBG. VI. 199], Vereshegy Szászsebesnél (Csató ! Székács 274], Talmács [Fuss! ap. Grisb. Iter n. 312], Hosszü- aszó [Barth VSV. XVII. 52], Segesvár, Nagybun |Baumg. l. c.], Tóres- vár, Brassó hegyei, Borszék |Schur ZbG. VI. 199], Górgény-Szt-Imre [Fuss exs. !]. 2107. S. coerulans Friv. in Flora XIX. (1836) 2, p. 438. — (S. marginata Grisb. Spicil. Rum. II. (1844) 442. — 5. bielzu Schur* Verh. sieb. Ver. I. (1850) 109 : IL. 169 ; etc. — S. rigida Schur Zool. bot. Ges. VI. 202 et Auct. plurium, — non Heuff. — $5. coerulea Janka Linn. XXX. 615, — non Ard. — S. Haynaldiana Fuss Trans. 717 pro parte, — non Schur. — S. flexuosa Schur Verh. sieb. Ver. III. 91. — S. permixta Schur Óst. bot. Zeit. XI. 291 solum nomen].— Havasok sziklás füves szakadékain és gerinczein. — hetyezáthavasok [Csató Erd. Muz. IV. 86; Simk. Kózlem. XV. 610], Parenghavasok [Simk. 1. c.], a Szurultól kezdve az egész Fogarasi hegylánezolaton, a Királykóvón és Bucsecsen |!Schur ZBG. VI. 202 ; Fuss Trans. 116], Rodna összes havasai [Schur ZBG. VI. 202 ; Porc. En. 62]. 2108. S. rigida Heuff.! in HReichb. Germ. Exc. I. (1830) p. 1407. — [S. spherocephala Landoz*! I. 17; IL. 59. — 5. Heufle- riana Bielz Landk. 84; Csató Erd. Muz. IV. 86. ex ipso in Erd. Muz. VI. 39; Primies Kárpát VII. 376. — S. filifolia et S. tenuifolia 570 SESLERIA. — KOELERIA. Auct. Trans. — non Heuff., nec. Schrad. — S. Haynaldiana Schur! Zool. bot. Ges. VI. (1856) 207. — S. pseudorigida Schur Zool. bot. Ges. VI. 200; Schur En. 745. — S. tenella et S. gracilis Schur Ser- tum p. 84]. — Mészkóhegyek sziklás szakadékos helyein a mezei táj- tól a havasalji tájig. — Torda hasadéka |! Landoz l. c.], Piatra-Arsza a Vlegyásza hegységben (Bielz VSV. III. 188), Székelykó [Simk. Album 177], Tilalmas Toroczkónál |! Barth Arch. XV. 117], s innen a Vidaji kövön át a Lunkai bérezekig és Szolesváig |!|, Padság és Runk hegyei [! Freyn. Kózlem. XIII. 72], Csáklyaikó, Keeskekő, a Nagy-Aranyos sziklás part mellékén Albáktól Szkerisoráig, Ordenkusa völgye és he- gye Szkerisoránál, Piatra-Strucu Vidránál, Vulkán hegy és Boicza ha- sadéka az Erczbegységben |!|, Kuszturák a etyezát havasokon |Csató l. c.], Szurul. Priszlop (Fuss! Berieht 14], Butván, Bulla [Schur ZbG. VI. 238—-40], Arpáshavasai |!Sehur VSV. III. 91], Bráza havasai [Schur VSV. TI. 169], Királykő, Bucsecs [! Kotschy ZBG. III. 63 ; 137], OEIL SDHGRy ség, Brassó hegyei, Öcsém [! Schur ZBG. VI. 238— 40], Kóhavas ! [Schur En. 146], Teszla, Csukás [!]. 2109. S. disticha Wull in Jaeq. Collect. II. (1788) 74 sub Poa. — [Sesleria disticha Pers.; Daumg.* En. III. 228. — Oreochloa disticha Link. Hort. I. 44]. — Havasok sziklás füves hátain és szakadékain. — Retyezát havasok |! Csató Erd. Muz. IV. 86), Pareng havasok [!]. Czi- binjézer, Negován-mare, Szurul, Csorte, Negoj, Domma forrásvidéke [Fuss Trans. 118], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 91], Terieza [!], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 169], Ünőkő [! Bielz ap. Schur VSV. I101]. 561. Koeleria Pers. Syn. I. 97. 2110. K. cristata L. spec. (ed. 1753) 63 sub Aira. — [Koeleria cristata Pers. Syn. I. (1805) 97 ; Baumg.* En. III. 220; sed apud nos varietas foliorum culmeorum vaginis glabris frequentior. Varietatis hujus subglabrae synonyma sunt : ut cristata 2) colorata Heuff. ! Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 298; K. flexilis Janka Ost. bot. Zeit. VIII. 93 ; K. interrupta, Linkii, gigantea Schur Ost. bot. Zeit. VII. 305, 306, Schur En. 749; K. ambigua Schur En. 750 ; K. bivestita Schur Ost. bot. Zeit. IX. (1859) 159, Schur En. 751. — Hierochloa odorata Parth VSV. XVII. 50; XVIII. 103. — Koeleria phleoides Cserni! Gyulaf. 14, — nec alior. — Szikár kaszálókon és legelőkön, napos cserjés dombokon s erdók szélein az egész terület mezei táján. 2110/5. K. rigid-la Simk. — Dignoscitur a K. cristata foliis basi- laribus et eulmeis rigidis nervo albo cartilagineo duro marginatis, omnibus cum vaginis glaucis glabrisque. Folia perhiemantia emar- cida pubescunt. — ([K. cristata var.) pseudorigida et var.) pseudo- glauca Sehur* Ost. bot. Zeit. VIL (1857) 305. — EK. Fenzliana Schur! Óst. bot. Zeit. VIL 314. — K. albescens Schur Ost. bot. Zeit. IX. 159, Barth VSV. XIX. 144, — non DC. Hort. Monsp. 117 et FI. Fr. V. 269. — K. transsilvanica Barth! Arch. XV. 117]. — Napos köves hegyek gerinczein, legelóin a mezei tájtól a felsőbb hegyi tájig. — Székelykó és Tilalmas Toroezkónál, Padság hegyei a Skeriezáig (t KOELERIA. — DESCHAMPSIA. 37 Felsó-Gáld, Csáklyaikó |! Barth 1. c.], Keeskekó |! Schur ÓBZ. IX. 159 sub K. albescente|, Gyulafehérvár [Schur OBZ. VII. 305 sub K. p:eu- doglauca , Boieza az Erezhegvségben., Szárhegy Dévánál, Vajda- Hunyad és Govasdia hegyei [!], Talmáes, Poresesd felett a Szurul alján |Schur ! OBZ. VII. 314 sub K. Fenzliana], Szakadát, Fogaras [Schur OBZ. VIL. 305 sub K. pseudoglauca|, Tómoós |Schur En. 749 sub K. albescens |. 2110/c. K. Transsilvanica Schur* ! Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 313. — Vagins et folia glabra quam in K. rigidula Simk. ; sed folia sunt viridia, longiora et molliora, et habitatio subalpina alpinaque. — Ha- vasok füves köves helyein a havasalj és havasi tájon. — Bucsecs, Királykó, Keresztény havasok, Kóhavas |! Schur ÖBZ, VII. 313 ; 314]. — A Biharhavasokon Rézbánya felett a Piatra-Muncelulujon is szed- tem |!]. 2111. K. glauca Schrad. Germ. I. (1806) 256 sub Aira. — [K. glauca Landoz* I. 17. — K. dactyloides E Germ. Exe. I. (1830) 1407, seu Aira dactyloides Roch. Ban. (1528) 32 tab. I. fig. 3. — K. Rochelii Schur Ost. bot. Zeit. VII. (1857) 321 ; IX. 159]. — Homokos vagy agyagos szikár dombokon és mezókón. — Kolozsvár [!Landoz l. c.], Kolos és Torda közt [Janka Kózlem. XII. 169], Ge- rendi függő |!], Gyulafehérvár, Zám [Schur OBZ. VII. 321]. 562. Deschampsia PB. Agrost. 91. — |Aira L. gen. n. 81 ex minore parte |. 2112. D. caespitosa L. spec. (ed. 1753) 64 sub Aira. — | Aira ex- spitosa L.; Baumg.* En. III. 217. — Aira altissima Lam. ; et Auct. Trans.! — A. esspitosa PF) pallida Koch Syn. ed. II. 914. — A. Wie- beliana Sehur Ost. bot. Zeit. IX. 396 ; Schur En. 752, — non Sonder. — Aira paludosa Landoz I. 17, — non Wieb.]. — Vizenyós laposo- kon, ingoványos mocsaras helyeken, az egész területen a mezei tájtól a havasalji tájig. var.) D. Andraei Auerswald ap. Andrae Bot. Zeit. XIV. (1856) 205. — [Aira alpina Baumg.* En. III. 218 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 65. — Deschampsia alpigena Scehur Ost. bot. Zeit. IX. (1859) 326. — Aira speciosa Janka et Czetz Erd. Muz. VI. 10 solum nomen]. — Osszes havasaink, havasalj és havasi tájain. A tóalaktól nagyobb füzérkéi s tómóttebb bugája és termete külónbóztetik meg. 9113. D. flexuosa L. spec. (ed. 1753) 65 sub Aira. — [Aira fle- xuosa L.; Baumg.* En. III. 218. — ferchenfeldia flexuosa, eurpina et uliginosa Schur En. 753, 754. — Avenella flavescens var.) curpina Schur Ost. bot. Zeit. IX. 327. — Avenella uliginosa Schur l. c. 328, — non Aira uliginosa Weihe. — Aira agrostoides Landoz I. 17, — non DO.].— Hegyvidékek szikár kóvecses hegyoldalain a mezei tájtól a havasalji tájig. — Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz 1. c. |, Bányabükk, Ajton, Muntyele-mare [Freyn Közlem. XIII, 19]. Tibor felett a Kecskekó felé|!] Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 572 WEINGAÀRTNERIA. — HOLCUS. — ARRHENATHERUM. — AVENA. 145), Padság patakánál, a DBiharhegységben, Verespatak, Albák, Szke- risora és Vidratól kezdve fel a Bihar havasig s a Glavojáig számos helven s bóven|! Déva [Téglás Tudósítv. I. 19). Ruszka havas (!Hazsl. Kozlem. X. 29], a Retyezát hegyséetól az egész déli határ hegylánezolaton a Buesecsig |!], Kisdisznód, Giresau (Fuss Trans. 721], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Szelindek, Bongárd, Mooh. Seges- vár, Szászkézd, Kóhalom, Brassó | Baum. I. c.]. Büdös, Tusnád [Schur OBZ. IX. 328 sub A. uliginosa!, Ünőkő. Cziblesz [Bielz ap. Sehur VSV. 1.5101]; 'BRodna hegyvidéke, Gánes [Czetz Erd. Muz. VI. 10], Petrozsény [Feicht. Kózlem. IX. 112]. 563. Weingàrtneria Bernh. Syst. Verz. Erfurt (1800) 51. — [Corynephorus PD. Agrost. (1812) 90]. 2114. W. canescens L. spec. (ed. 1753) 65 sub Aira. — [Aira ca- nescens L.; Baumg.* En. IIT. 219. — Corynephorus canescens PB. l. e. 90). — Hegyvidékek szikár kóvecses dombjain a mezei tájon. — Vajda-Hunyad, Talmács [Baumg. l. c. 564. Holcus L. gen. n. 1146. 2115. H. lanatus L. spec. (ed. 1753) 1045. — |H.lanatus Baumg.* En. III. 280. — H. mollis Baumg. l. c. 279 et Auct. Trans. !, — non L. syst. (ed. 1759) 1305]. — Utak és folyók mentén sovány kaszáló- kon az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 565. Arrhenatherum PB. Agrost. 55. 2116. A. elatius L. spec. (ed. 1753, 79 sub Avena. — [Holcus avenaceus Seop.; Baumg." En. III. 279. Arrhenatherum avena- ceum PB. Aerost. 1529. — Avena bulbosa Willd. Nova Act. Berol. II. (1799) 116]. — Kaszálókon, gyümölcsös kertekben, erdők szélein és tisztásain az egész terület mezei táján. — Egyike a legjobb széna- füveknek. 566. Avena 'Tournf. Inst. tab. 297. 2117. A. capiilaris Host. Gram. IV. (1809) tab. 35 sub Aira. — [Aira caryophyllea Baumg.* En. III. 219 et Auct. Trans., — non L. spec. (ed. 1753) 66. — Aira praecox Baumg. l. c. 290 et Auct. Trans., — non L. spec. 65. — Airopsis capillaris var.) divaricata elegantissima Sehur Ost. bot. Zeit, IX. 328, seu Aira elegantissima Schur Sertum (1853) 85 descript |. l 3 mezei tájon. — Kolozsvár [|Landoz I. 17], Nagy-Enyed, Déva |Baumg. l.c. Zám dombjain a határ patak felé (1, "Szászváros, Nagyszeben mellett Poplaka felé, Boicza, Fogaras (Schur ÖBZ. IX. 328], Begesvár [Fro. Schássb. 69 sub Aira precoceJ. AVENA. 573 t A. sativa L. 2) spec. (1753) 79. — [A. sativa var.) seminibus nigrescentibus Baumg." En. III. 259. — A. fusciflora Schur! Ost. bot. Zeit. X. 71. — A. fusca Schur ! En. 756. — A. nigra Bauh. Pin. 23]. - Termesztik a magasabb hegyvidékeken, s a medvéknek ez lépon egyik kedves eleségüket, melyet ezért gyakran letarolnak. t A. vulgaris Tam. Encycl. I. (1783) 331 pro var. Avene sativee. —: [A. sativa L. 8) spec. 1. c. — A. sativa Baumg.* En. III. 258 et Auct. Trans. — A. trisperma Schur En. 756]. — Termesztik az egész területen. t A. fatua L. spec. (ed. 1753) 80; porro A. intermedia Lindgr. in Bot. Not. (1841) 151. — (A. hybrida Peterm. (1842)..— A. pseudo- fatua Schur En. 757] inter segetes sporadice. — Vetések kózt elszór- tan az egész területen. t A. strigosa Schreber Spicil. Fl. Lips. (1771) 52. — [A. strigosa Daumg.* En. III. 258]. — Vetések közt gyéren. — Tóresvár [!], Csik- szék |Schur OBZ. VIII. 18], Brassó, Nagyszeben [Schur En. 757]. 4 A. orientalis Schreb. ; et 4. nuda L. i 'Transsilvania inter se- getes jam a Baumgartenio |En. III. 258 ; 259! indicate, a me non sunt ibidem observare. —- Erdély ből egyiket sem láttam. és . * A. brevis Roth. [Szászváros, Nagyszeben, Csikszék : Schur OBZ. TO VEE I 8] M aesteriisi Tue 'Szerdahely : Schur En. 757]; et A. hirsuta Roth [Nagyszeben : Schur ÓBZ. X. 10], ex Transsilvania non sunt mihi note, ibique vix occurrunt. — Erdélyből nem ismerem öket s ott nem is igen fordulnak elő. 2118. A. planiculmis Schrad. Germ. I. (1806) 381. tab. 6, fig. 2. — (A. planieulmis Baumg.* En. III. 261]. — Havasalji erdők nyilt füves helyein. — Retvezát [Haynald herb. j Plaju-Czeri | Fuss Trans. 794], Öcsém [Schur ÓBZ. VIII. 221. Rodna havasai (Porc. En. 62], Cziblesz, Arszul | Baume. 1. c.]. 2119. A. sesquitertia L. Mant. 34 (1767). — ['Trisetaria sesquiter- tia Baumg.* En. III. 260 ex loco natali, nam in herbario ejus speci- mina desunt. — A. lucida Bert. Fl. Ital. I. (1833) 701. — A. pseudo- lucida et A. levigata Schur ! Ost. bot. Zeit. X. (1860) 72. — A. glab- rescens Schur Verh. sieb. Ver. X. 150]. — Havasvidékek erdeinek fü- ves helyein a hegyi és havasalji tájon. — Székelykő (Winkler OBZ. XVI. 48], Keresztényhegység, Piroska |! Daumg. l. c.], Brassó hegyei, Királyk6, Bucsecs [! Schur OBZ. X. 72], Oesém, Korongyis (Schur l. c.) ; Fogarasi hegység |Bielz Landk. 84. 2119/5. A. pubescens Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 42 ; L. spec. (ed. 1763) [Avena pubescens Baumg." En. III. 259. — Heuffelia pubescens Schur En. 760]. — Hegyvidékek kaszálóim s füves csalitos helyein. — Kolozsvár |!!Landoz I. 17], Kolos, Boós, Torda |Frevn M L J à Közlem. XIII. 72], Bilak, Borbánd és Vajasd felett (!|, Monora, Hosszü- aszó [Barth VSV. XVII. 52], Szászváros, Vizakna, Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Nagyesür, Szelindek, Nagyselyk [Fuss Trans. 724], Segesvár [Fro. Sehàssb. 69], Kerczesora és Arpás hegysége [Schur En. 760], Büdös, Ocsém |Schur OBZ. VIII. 288 ; 23], Rodna vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 11]. 574 AVENA. 2120. A. adsurgens Schur ! En. (1866) 762.— | A. praeusta Auct., — non heichb. — ['Trisetaria pratensis DBaumg.* En. III. 264. — Avena pra- tensis Àuct. Trans. — non L. — A. alpina Auct. 'Trans., — an etiam Smith. — A. bromoides Schur Ost. bot. Zeit. X. 71; Schur En. 762, — non L. — A. compressa Janka Ost. bot. Zeit. VI. 904; Schur Óst. bot. Zeit. VIII. 288; X. 71, et Auct. Trans. — non Heuff.! — A. longifolia Landoz II. 39. — 'Trisetum compressum Fuss Trans. 727]. — Hegy- vidékek kaszálóim és legelőin a mezei tájon. — Kolozsvár |! Landoz I. 17], Kolos, Boós, Virágosvolgy [Freyn Kózlem. XIII. 72], Torda hasadéka [Janka OBZ. VI. 204], Székelykó [Winkler OBZ. XVI. 48], Nagy-Enyed, Kecskekó |Csató MNL. II. 22], Csáklyaikő, Bilak Bor- bánd felett [!]. Felsó-Gáld (Barth ap. Borb. Közlem. XII. 87], Veres- patak [Janka ÖBZ. XVIII. 266], Nagy-Oklos a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 28], Seréli havas a Retyezát- -hegységben (Csató Erd. Muz. IV. 86], Székács völgy [Csato Székács 274], Monoru Barth! VSV. XVII. 52], Szászsebes, Vizakna (Fuss Trans. 725], Nagyszeben, Kisdisznód, Nagydisznód, Czenkhegy Brassónál [Sehur ÓBZ. X. 71], Talmács |Schur En. 762 sub A. bromoide| Kerczesora hegysége (Schur En. 1691, Árpás hegysége [Schur ÓBZ. X. 71], Bráza hegysége [Sehur VSV. II. 169], Keresztényhegység (!, Segesvár (Fro. Schássb. 69], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 288 sub A. compressa], Ocsém [Schur OBZ. VIII. 22], Oláhfalu [Barth ap. Borb. Kózlem. XV. 313]. 2191. A. versicolor Vill. prosp.- (1779) 10. (A. versicolor Jaumg."* En. III. 261. — A. Scheuchzeri All. Fl. Ped. II. (1785) 255. — Heuffelia Secheuchzeri 5chur En. 763 |. z sziklás legelőin. — Retyezát havasok |! Hazsl. Kózlem. X. 29], Pareng havasok |!]. Ne- gován-mare, Bucsücse, Stirpu, Csorte, Domna forrás vidéke [Fuss Trans. 726]. Stiavu-verosz |Fro. VSV. VII. 128], Árpás havasal [! Schur VSV. III. 91], Bráza havasai |Sehur VSV. Il. 169], Bucsees [Fuss Trans. 726]. Ünókó |Bielz ap. Sehur VSV. I. 101], Korongyis [Schur VSV. X. 150], s egyáltalán Rodna havasain | Porc. En. 62]. 2122, A. decora Janka in Term. Füz. VIII. (1884) 28. — [A. sem- pervirens et A. setacea Baumg.* En. III. 260 et Auct. Trans., non Vill. — A. Besseri Janka Linn. XXX. 618 et Auct. Trans., — non Ledebour Ross. IV. (1853) 415 ; Grisebach nam in Ledeb. 1. c. Ave- nam sempervirentem Besser En. (1822) 6, nomine 4. Besseri salu- tavit, quie a stirpe nostra differt «palea inferiore scabriuscula, viridi, apice membranaceo lacero albo», — notis jam a Bessero l. c. przedica- tis. — A. striata Schur! Ost. bot. Zeit. X. 73, — non Lam. — A. con- voluta Schur! En. 763 et Auct. Trans, — non Presl. — A. Parlatorii Fuss Trans. 726 ; Barth. Verh. sieb. Ver. XIX. 143, — non Woods. — A. Hostii Auet. Trans., — non Bois et Reut]. — Mészkóhegyek szaka- dékain és sziklás volgyszorosain a mezei és hegyi tájon. — A Bihar- hegység rézbányai oldalán a Piatra-munceluluj.on |!|, Tordahasadéka (1ILandoz I. 17; IL. 39], Tilalmas Toroezkónál, Skericza Padságnál [Simk. Album 178, 184], Nyirmezó, Csáklyaikó [ Csató MNL. I. 22], Kecskekó [!]. eu Vulkány, Pareng |Baumg. 1. c.], Brassó hegyein (! Schur ÓBZ. X. 73; Schur En. 163]. AVENA, 275 2123. A. dubia Leers. Fl. Herborn. (1775) 41 t. 9. f. 3. — [A. te- nuis Memnch. Meth. (1794) 195; Baumg.* En. III. 262. — Ventenata avenacea Kol. Gram. 274]. — Szikár hegylejtók füves cserjés helyein a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 17, — sed in Landoz II. 39 mentio ex non facitur], Tótfalu hegyein Gyulafehérvár mellett (!]. 2124. A. flavescens L. spec. (ed. 1753) 80. [A. flavescens Baumg.* En. III. 263. — Trisetum argentoideum Se ! Ost. bot. Zeit. X. 71; Sehur En. 759. — A. flavescens y) variegata Gaud. Helv. I. ( 1898) 337 ; hec varietas priecipue in alpibus frequens, synonymaque sequentia habet: 4. alpestris Baumg." En. III. 264 et Auct. Trans., non Host; A. Baumgartenü Steudel Synops. I. (1855) 233; "Tribefuln varium. Schur Ost. bot. Zeit. X. 75 ; Tr. flavescens var.) subtriflorum transsilvanicum Schur Ost. bot. Zeit. X. 76, seu Tr. transsilvanicum Sehur En. 758, — non Steud. Synops. I. 226; Avena Carpathica Schur Óst. bot. Zeit. VIII. 99; VSV. X. 177, — non Host. ; A. versico- lor Landoz II. 39. — non Vill.]. — Kaszálókon, sziklás füves helyeken a mezei tájtól a havasi tájig; a havasalj s havasi tájon munt var.) variegata Gaud. otthonos. — Báuyabükki völgy |!], Kolozsvár, Kolos Gyulafehérvár, Déva [Baumg. l. c.], Skerieza Padságnál [! Freyn Kóz- lem. XIII. 72], a Biharhegységben bőven Szkerisora mészkő hegyein az Ordenkusától fel a Batrináig és Balacsánáig, s azontul a Piatra- Bogiig [!], a Retyezáthegységtől az egész déli hegyvonalon a Bucsecsig, Brassóig és a Piroskáig [! Baumg. It c.], Csiesóholdvilág [Barth VSV. XVII. 52], Nagyszeben [Schur En. 757], Oesém [Schur OBZ. VIII. 29: X. 74], Rodna hegysége [! Baumg. l. c.], Udvarhely Gönczi exs. !] 2125. A. Carpatica Host. Gram.IV.(1809) tab. 31. — (A. Carpatiea Baumg.* En. III. 263. — Trisetum Transsilvanieum Steud. Syn. I. (1855) 2326 ex descriptione, ob radice repente. — Stirps hse nostra pulcherrima diu jam cum A. flavescente confusa fuit, a qua manifeste differt habitu omnibus in partibus robustiore, foliis latis prolum steri- lium distichis, et praecipue rhizomate tereti longe lateque repente !]. — Havasalj vidékek sziklás füves helyein s nyilt erdeiben. — Vidra felett a Biharhegységben a Piatra-Strucu tetejének füves cserjés gerin- ezén bőven [!]. Butyán, Podricsel a Fogarasi hegylánczolaton |Schur ÓBZ. X. 14], Tómósszorosa [Barth exs. 1, Rodna havasain igy az Omu Rotunda és Lopadna felé ( Baumg. l. c.], de Porcius csak az Unókóvon lelte [Pore. En. 62]. * 3196. A. distichophylla Vill. Prosp. (1779) 16. — (Trisetaria brevifolia Baumg.* Mant. 80, — sed spicimina in herbario ejus desunt. — 'Trisetum argenteum Schur ! Ost. bot. Zeit. X. 77]. avasok tór- melékes szakadékos helyein. — Piatra-arsza a Vlegyásza hegységben [Baumg. l. c.], Árpás havasai [Schur VSV. III. 91], Keresztényhavas (Schur ÖBZ. X. 77], Buesecs [Sehur En. 760]. t TTIrisetaria airoides Baumg.* En. III. 265 ['Trisetum subspica- tum Sadler Fünem 155], est stirps dubia. — Retyezát, Pareng [Baumg. 1. c.]. SIMONKAI : Erdély flórája. 40 516 DANTHONIA. — MELICA. 567. Danthonia DC. Fl. Fr. III. (1805) 39. — [Triodia PB. Agrost. (1819) 179]. 2127. D. calycina Vill. Fl. Delph. (1785) 10 sub Avena. — [Dantho- nia provincialis DC. Fl. Fr. III. (1805)33; Landoz*I. 17). — Erdők füves napos szélein és tisztásain a mezei tájon. — Kolozsvárt bőven |! Lan- doz l. e.], Kolos, Doós, Virágosvólgy |Freyn Kózlem. XIII. 72], Torda szénamezói [| Wolff MNL. I. 68], Magyar-Igen [Csató exs.!]. Bilak Bor- bánd felett [!Sehur VSV. X. 65], Déva mellett a Bezsán erdónél, Vajda-Hunyad szénamezóin[!|. Nagyoklos a Sztrigy mentén [Csató Erd. Muz. VI. 28], Albai erdő Szerdahelyt (Csató Székács 274], Monora [Barth! ap. Fuss VSV. XXII. 46], Brassó [Schur En. 764], Hosszü- aszó [Barth !]. 2198. D. decumbens L. spec. (ed. 1753) 75 sub Festuea. — [Trio- don decumbens Daumg.* En. III. 238. — Triodia decumbens P. B. Agrost. (1812) 179]. — Hegyvidékek szikár füves dombjain erdók és csalitok szélein a mezei tájtól a havasalji tájig. — Csucsa, Sebesváralja, Trányis a Vlegyásza hegységben, Kolozsvárt a Malomvólgy felé |!], Bányabükki erdők [Wolff MNL. I. 68), Vidra, Nyegra és Szkerisora le- gelóin a Diharhegységben |!], Várhely a Hátszeevólgyében (|! Hazsl. Kózlem. X. 29], Váralja és Kovrágy kózt[!|, Gótzenberg |Schur En. 164], Kerezesora üveghutája [Fuss Trans. 729], Árpás üveghutája (!Sehur VSV. III. 91], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 169], Brassó hegyei [!Schur En. 764], Lázárfalva Tusnád [Baumg. Il. c.], Rodna vidéke [Pore. En. 62], Hétfalu egész hegyvidéke, különösen Zajzonvólgye |!]. 568. Melica L. gen. n. 82. 2199. M. altissima L. spec. (ed. 1753) 66. — [M. altissima Baumg.* En. III. 223. — M. altissima var.) transsilvanica Schur Ost. bot. Zeit. IX. 328]. — Csalitok s gyepük szélén a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 17], Torda-hasadéka, Roskány, Déva mellett a Kozolva hegy felé [! Baumg. Il. c.], Mihálezfalva az egyesült Küküllónél | Barth ! V$SV. XIX. 140]. 2130. M. ciliata L. spec. (ed. 1753) 66. — [M. ciliata Baumg.* En. III. 221. — M. esspitosa Schur! Ost. bot. Zeit. IX. 399. — M. transsilvanica Schur! En. 764. — M. ciliata var.) varia Ledeb. Ross. IV.(1853)397.— Variat vaginis hirsutis glabrisque, et dignoscitur a pro- xima M. flavescente (Schur) : caryopside rugulosa glumisque plus-minus coloratis]. — Hegyvidékek szikár vagy köves dombjain a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 17], Kolos, Boós [Freyn Kózlem. XIII. 73], Tordahasadéka [! Ercsei Tord. 93], Padság hegyei, Szkerisora és Albák közt a Diharhegységben, Boicza az Érezhegységben, Hátszeg [!], Nagy- Oklos [Csató Erd. Muz. VI. 98], Székácsvölgy [Csató Székács 974], Hosszüaszó [Barth exs.!], Déva, Alsógyógy [? Fuss Trans. 199], Nagy- szeben, Szászujfalu, Giresau [! Fuss IL 'e.], Talmáes [Fuss ! VSV. XIX 191], Medgyes, Baromlaka, Nagyselyk, Hosszúaszó Kisekemezó [Barth MELICA. — BRIZA. — ERAGROSTIS. 571 VSV. XVII. 52], Segesvár [Fro. Schüssb. 69], Brassó, Udvarhely [Fuss Trans. 729], Tópehegy Alsó-Rákosnál [!]. 2130/b. M. flavescens Schur ! En. (1866) 764 pro var. M. ciliata: . — [M. Bauhini Landoz* I. 17, — non All. — M. Magnolii Janka Linn. XXX. 621, — non Gr. et Gdr. — M. lobata Schur Em. 765 ex loco natali et ex deseriptione. — A pluribus Auctoribus Transsilvanicis etiam pro M. ciliata L. sumpta, a qua vero differt caryopside leevis- simo nitidoque, et panieula semper flavescente unieolore|. — Szikár vagy kóves dombokon a mezei tájon bóven, s nagy területen ez helyet- tesiti a M. ciliatát. — Kolozsvárt a szénamezókón s a Hóján |! Landoz I. c.], Toróezkónál a Székelykóvón [!], Mezőség [Janka I. c.], Keeskekó, Szt-Mihálykove Tótfalunál, Gyulafehérvár, Dévától Zámig az egész Marosmentén, valamint Dévától Vajda-Hunyadig s Telekig [!], Tal- máes [Fuss exs. !], Brassó hegyein bőven [! Schur En. 764, 765], Tóres- vár [!]. 2131. M. nutans L. spec. (ed. 1753) 66. — [M. nutans Baumg.* En. III. 922]. — Erdókben, esalitokban az egész terület mezei táján. 2131/D. M. picta C. Koch. in Linn. XXI. (1848) 395. — [M. pieta Janka" Kózlem. XII. 169]. — Csalitok és erdők nyilt füves helyein a mezei tájon. — Szt-Gothard és Gyeke közt [Janka I. c.], Déva |!]. 9132. M. uniflora Retz Observ. I. (1779) 10. — [M. uniflora Baumg.* En. III. 222]. — Hegyvidékek erdeiben és csalitjaiban az egész terület mezei és hegyi táján. 569. Briza L. gen. n. 84. 9133. B. media L. spec. (ed. [753) 70. — [Briza media Baumg.* En. IIT. 9240. — B. pauciflora Schur Sertum n. 3144. — B. pilosa Schur En. 766. — B. minor. Cserni! Gyulaf. 14, — non L.). — Hegyvidé- kek kaszálóin, erdei tisztásain, gyümölcsös kerteiben az egész terü- leten a mezei és hegyi tájon közönséges. 570. Eragrostis P. B. Agrost. 70. 2134. E. megastachya Koel. Gram. (1802) 181 sub Poa. — [Poa oblonga Baumg.* En. III. 238]. — Utak, mezők és szántók szélein a mezei tájon. — Kolozsvár, Torda, Déva, Kóhalom [Baumg. l. c.], Sza- mosfalva [Landoz II. 39], Zám, Szászváros [Schur En. 766]. 2135. E. minor Host. Gram. IV. (1809) 15. — [Poa Eragrostis L. spec. 68; Baumg.* En. III. 237. — Eragrostis pos:oides P. B. Agrost. (1812) 7 UNES. posformis Link. Hort. Ber. I. (1827) 188]. — Utak szélén parlagokon mezőkön Kózép- és Dél-Erdélyben közönséges, s ezért feltünő hogy Éjszak- Erdélyből sem Czetz sem Porcius nem em- lítik. 9136. E. pilosa L. spec. (ed..1753) 68 sub Poa. — (Poa pilosa L.; Baumg.* En. III. 937. — Eragrostis pilosa var.) minor Grisb. Iter. n. 407 578 SSECEOAS 3091. — Ártereken, szikes vizereknél, pocesolyáknál a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 17], Gyulafehérvár, Déva [! Baumg. 1. c.]. Kozo- lyahegy [!], Russ [Csató Erd. Muz. VI. 28], Székáesvólgy [Csató Szé- kács 274], Kiskapus Asszonyfalva, Hosszüaszó [Barth VSV. XVII. 59], Guraró, Kistorony, Nagyszeben, Szászujfalu, Talmáes, Giresau [Fuss Trans. 731], Vizakna |Grisb. 1. c.], Oesém [Sehur OBZ. VIII. 22]. 5071. Poa L. gen. n. 83. 2137. P. dura L. spec. (ed. 1753) 72 sub Cynosuro. — [Poa dura Seop.; Baumg.* En. III. 230. — Sclerochloa dura P. B. Agrost. 98]. — Utak mentén, letaposott legelókón a mezei tájon. — Kolozsvár (! Landoz I. 17], Kolos, Doós, Virágosvólgy [Freyn Kózlem. XIII. 72], Háró, Déva [bóven!|, Kisekemezó, Hosszüaszó [Darth VSV. XVII. 53], Vizakna és Mundra közt |Schur En. 733), Tordas, Szerdahely, Nagyesür, Kakasfalva, Szászujfalu, Nagyszeben, Giresau |Fuss! Trans. 131], Sajóvolgye [Porc. En. 62]. 2138. P. annua L. spec. (ed. 1753) 68. — [Poa annua Baumg.* En. III. 235. — P. annua $) pseudosupina Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. (1885) 132]. — Utak szélén, legelőkön, kaszálókon az egész terület mezei és hegyi táján, helyenként a havasalji tájig. 9139. P. laxa Hànke Riesengeb. (1791) 118. — (P. laxa Baumg.* En. III. 236. — P. supina Baumg. Mant. 79 et Auct. Trans. — P. tre- mula et P. pseudolaxa Schur ! En. 777. — P. dolosa Janka Ost. bot. Zeit. XIV. 384, — quoad stirpem transsilvanicam. — P. flavescens Thom. |. — Havasok sziklás füves mezóin, legelőin bőven. — Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 72]. Retyezáthavasok |! Hazsl. Kózlem. X. 28]. Parenghavasok [Simk. Kózlem. XV. 611 pro var.], Prézsbe [Schur En. 711 sub P. tremula), Csorte, Dommna és Bulla forrás vidéke (Fuss Trans. 731], Tericza |! Baumg. Mant. 1. e.], Arpáshavasai [! Schur VSV. III. 91], Bráza havasai (Schur VSV. II. 169], Buesees, Unókó [! Schur En. 777 sub P. tremula et P. supina) s egy általán Rodna havasain [Porc. En. 63]. var.) P. conferta Parlat. Fl. Ital. I. (1848) 347. — Dignoscitur a stirpe typica: panicula conferta, densiori et rigidula. — [P. supina 5) rigidula Schur ! En. 778). — A tóalakkal együtt az egész területen |!|. 2140. P. minor Gaud. Agrost. (1811) 204. — [P. minor Schur* Sertum n. 3150]. — Havasok köves törmelékes legelóim. — Csorte [Fuss Trans. 732], Bulla-zuhataga [Schur En. 777], Árpás havasai [Sehur VSV. III. 91], a Klinesa-vólgy felett a Bucsecsen bőven [!], Rodna havasai [? Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 9141. P. pumila Host. Fl. Austr. I. (1827) 146. — [P. pumila Schur* Sertum n. 3154. — P. pumila £$) flavida (P. dacica) Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132). — Fókép mészkő havasok törmelékes mezóin. — Csorte (Fuss Trans. 732], Árpás havasai [Schur VSV. IIT. 91: Kayser ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 206], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Kerezesora havasai, Kóhavas [Schur En. 774], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22], Rodna havasai [Porc. En. 63]. POA. 579 2142. P. bulbosa L. spec. (ed. 1753) 70. — [P. bulbosa Baumg.* En. III. 233. — P. psammophila Schur En. 773. — P. bulbosa £) pro- lifera. Baumg. l. c.; seu P. bulbosa f$) vivipara Koch syn., — non P vivipara L.]. — Szikár mezőkön, legelőkön s kaszálókon a mezei és he- gyi tájon. — Csuesa [Freyn Kózlem. XV. 72], Kolozsvár [! Landoz I. 17], Torda, Toroezkó, Enyed |Sehur En. 772], Deezebal hegy Dévá- nál[!], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 98], Székáesvólgy [Csató Székács 274], Medgyes, Kiskapus, Asszonyfalva, Kisekemezó, Nagyekemezó, Kisselyk, Csicsóholdvilág, Monora, Balázsfalva, Hosszü- aszó (Barth VSV. XVII. 53], Segesvár [Fro. Schàssb. 70], Szászváros, Kisdisznód Nagydisznód, Talmáes [Fuss Trans. 732], Szt-Erzsébet, Nagyesür. Nagyszeben és Resinár közt, Árpás és Fogaras hegysége, Brassó, Öcsém [Schur En. 772, 773], Rodna [Ozetz Erd. Mur. VI. 18]. 2143. P. alpina L. spec. (ed. 1753) 67. — [P. alpina Baumg.* En. III. 232. — P^ collina Baumg. En. III. 236 et Auct. Trans. — P. ba- densis Auct. Trans., — non Hiünke, cujus stirps genuina in Transsil- vania non nascitur. — P. alpina F) vivipara L. spec. 67. — P. con- cinna Sehur Sertum n. 3160; Schur! En. 774, — non Gaud. — P. frigida Gaud. — P. Coronensis seu oreophila, et P. pseudoconcinna Schur! En. 773; P. brevifolia Sehur! En. 774; P. gelida Schur! En. 115; P. subtilis et P. media Schur! En. 776, seu P. stenantha et P. cenisia Janka Ost. bot. Zeit. XIV. 383 quoad. plantas Sehurianas. — P. attenuata Czetz Erd. Muz. VI. 18, — non Trin.) — Havasok füves köves legelóin, honnan leszáll a mezei tájig. — Összes havasainkon [!], továbbá: Kolozsvárt a Monostori Kóbányánál [Schur VSV. X. 110], xo e Gyulavár |Landoz I. 17], Tordahasadéka |! Schur VSV. X. 77], Enyedi hasadék Toróczkónál (Schur VSV. X. 71 sub P. con- cinna], Mészkő |!|, Vulkány és Sztrázsa [Daumg. l. c. 2361, Brassó he- gyein bőven (! Schur En. sub P. pseudoconcinna], Tóresvár (!], Tómós [Schur VSV. X. 210 sub P. collina], Borszék (Sehur VSV. X. 153 sub P. concinna |. 2143/b. P. subalpina Schur*! Sertum n. 3156 solum nomen; Sehur En. (1866) 775. — [Dignoscitur a P. alpina L.: panicula ampla, spieulis majoribus et rhizomate repente!]|. Havasok sziklás televényes hegyhátain. — hetyezát havasok [! Schur En. 775], Kerczesora hava- sal, Arpás havasai, Keresztény havasok (!], Buesees, Kóhavas [! Schur e. ]. 2144. P. sterilis MB. Taur.* Cauc. I. (1808) 69; III. (1819) 66. — [P. aspera Schur* Sertum n. 3162 (non Gaud.) ex ipso Schur En. 111]. — Szikár vagy sziklás hegvoldalokon a mezei és hegyi tájon. — Gáncs íCzetz ap. Janka Linn. XXX. 620], Porcsesd felett a Szurul al- ján [Schur En. 771]. 2145. P. nemoralis L. spec. (ed. 1753) 69. — [P. nemoralis Baumg." En. III. 235. — P. firmula Gaud. Helv. I. 239 est forma loco- rum apricorum |]. — Erdókben s azok sziklás füves tisztásain, csalitok- ban, — az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. var.) P. montana Gaud. Helv. I. 941. — Sziklás füves helyeken a 580 POA. havasalji és havasi tájon. — Kerezesora és Árpás havasai (! Fuss Trans. 134], Rodna havasai [Czetz Erd. Muz. VI. 19]. 2146. P. caesia Smith. Fl. Brit. (1800) 103. — Rodna havasai- nak havasalji tájain így a Craciunel hegyen [Porc.* En. 63]. 2147. P. serotina Ehrh. Beitr. VI. (1791) 83. — [P. serotina Baumg.* En. III. 235. — P. fertilis Host. Gram. III. (1805) tab. 14; Daumg. En. III. 236. — P. effusa Kit. in. Schult. Ostr. Fl. (1814) I. 227. — P. pseudonemoralis Schur En. 771]. — Vizárkoknál, nyirkos kaszálókon, mocsaras lápos helyeken s azok közelében sziklákon fala- kon, folyók mentén az egész terület mezei és hegyi táján. 2148. P. trivialis. L. spec. (ed. 1753) 67. — [P. trivialis Baumg.* En. III. 234]. — Arkoknál, nedves laposokon, vizereknél az egész te- rület mezei és hegyi táján. 2149. P. angustifolia L. spec. (ed. 1753) 67. n. 4. — [P. pratensis var. angustifolia Baumg.* En. III. 2934]. — Mezókón, kaszálókon, erdők s csalitok tisztásain az egész terület mezei táján s innen a ha- vasi tájig. var.) P. pratensis L. spec. (1753) 67, n. 5. — [P. pratensis baumg.* En. III. 234. — P. Eragrostiformis Schur Sertum n. 3168]. — Hasonló helyeken mini a tóalak az egész területen. t 2150. P. cenisia All. Auct. Fl. Ped. (1789) 40. — [P. cenisia Schur* Sertum n. 3158. — P. distichophylla Gaud. Helv. I. 250]. — Havasok tórmelékein, vizereinél és patakainál. — Szurul [Fuss Bericht 13], Arpás havasai (Schur VSV. III. 91], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Retyezát, Ducsees, Rodna havasai [Schur En. 770]. 2151. P. compressa L. spec. (ed. 1753) 69. — [P. compressa Baumg." En. III. 232. — P. complanata Schur En. 770]. — Szikár dombokon s mezókón, falakon, sziklás helyeken a mezei és hegyi tájon az egész területen. var.) P. Langeana Reichb. Germ. Exe. (1830) 140*. — A tóalak társaságában gyéren de az egész területen. 2152. P. hybrida Gaud. Agrost. I. (1811) 215. —- (P. sudetica Daumg.*! En. III. 233, — non Hünke. — P. Chaixii var. remota Borb. Kózlem. XV. 64. — non Fries]. — Havasalji erdők és esalitok sziklás árnyas helyein, — ritkábban a hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükk forrásánál a 3 águ fa körül [Landoz I. 17 ; II. 39], Valeriaszka a Retyezát hegységben |! Borb. 1. c.], Padis és Bohodjeu a Biharhegység petroszi oldalán |!], Árpáshavasai [Schur VSV. III. 91], Bulla [Sehur En. 769], Királykó [! Kotschy ZBG. III. 64], Bucsecs [! Kotsehy ZBG. III. 137], Tóresvár, Keresztényhegység [! Baumg.! 1.. c.], Czenk- hegy és Eheskó Brassónál [Freyn Közlem. XIII. 73], Ocsém [Sehur VSV. X. 164], Rodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 13; Porc. En. 63]. TES P. Chaixii Vill. Fl. Delph. (1785) 7. — (P. sudetiea Hsenke Sudet. (1791) 120; Schur* Verh. sieb. Ver. III. 91. — P. silvatica Chaix in Vill. Dauph. IL. 128]. — Havas vidékek hegyi és havasalji erdeiben. — Székér a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 86], Avrisel [Winkler OBZ. XVI. 44], Árpás havasai [Schur VSV. III. 91], POA. — -GLYCERIA. 581 Kerczesora és Fogaras havasai [Schur En. 769], Rodna havasai [! Czetz Erd. Muz. VI. 19]. var.) remota Fries. — Hegyi erdőkben Rodna vidékén [Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132]. 2154. violacea Bell. Append. ad Fl. Ped. (1792) 8, tab. 1. — (Festuea pilosa Hall. Fil. in Sut. Fl. Helv. I. (1802) 56. — F. posfor- mis Host. Gram. II. tab. 81; Sehur* Verh. sieb. Ver. II. 169]. — Ha- vasok sziklás füves hegyoldalain. — Pareng havas [Barth exs. !), Bulla zuhatag [Schur En. 795], Árpás havasai [Schur VSV. III. 91], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], bőven a Királykóvón a Vleduska felett és a Bucsecsen a Klinesa völgy felett |!]. 572. Glyceria R. Br. Prodr. Nov. Holl. 179. 2155. G. aquatica L. spec. (ed. 1753) 67 sub Poa. — [Poa aqua- tiea L.; Baumg.* En. III. 231. — Glyceria spectabilis M. et K. Deutsch. I. 586. — Hyárochloa aquatica Hartm. Gram. 8). — Folyók árterein, patakok mentén, tavak és mocsarak kórül az egész terület mezei táján bóven. 2156. G. fluitans L. spec. (ed. 1753) 75 sub Festuca. — ([G. flui- tans Baumg.* En. III. 239. — Poa fluitans Scop. Carn. I. 73; Landoz I. 17. — Gl. fluitans var. festucacea et var.) pozeformis Borb. Kózlem. XV. 329, — an etiam Sonder Fl. Hamburg. 57]. — Folyók s patakok árterein, vizárkoknál, vizes laposokon és tavak s mocsarak mentén az egész terület mezei táján. var.) G. loliacea Huds. Angl. (ed. 1762) 38 sub Festuca. — [Fe- stuca fluitans B) loliacea Huds. Angl. (ed. II. 1778) 46. — Glyceria acuminata Schur En. 781, — ex descriptione]. — Arkok s patakok mentén a mezei tájon. — Az előbbitől eltér nem csak fürtforma bugája, hanem hegyesebb virágpolyvái által is. — Brassó mellett a Barcza rétjén [Schur I. c.]. 2157. G. plicata Fries Mant. II. (1839) 6. — [G. plicata Nyman" Syll. 422]. — Patakok, források, tavak mentén a mezei tájon. — Déva mellett a Kőbányai pataknál[!], Nagyszeben, Reussen [Schur En. 781]. 2157/b. 6. nemoralis Uechtr. et Korn. in Bot. Zeit. (a. 1866) 191. — [G. nemoralis Simk.* Magy. Nóv. Lap. III. (1879) 91]. — Források s patakok vizenyős környékén erdős völgyekben a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvárt a Bükkön [Simk.l. c.], a Csáklyaikó alatt fakadó pataknál[!] a Zámi határ völgyben [Simk. Term. Füz. IX. 9], Büdös [Borb. OBZ. XXXII. 105], Brassó, Kóhavas, Garesinvólgy, Zajzonvólgy |!]. t G. Baumgarteniana. Schur En. (1866) 781, ex frustulo manco incomplete descripta, et quum etiam loco natal careat, — quam incerta negligenda est. 582 CATABROSA. — MOLINIA. — DIPLACHNE. — DACTYLIS. 573. Catabrosa PB. Agrost. 97. 2158. C. aquatica L. spec. (ed. 1753) 64 sub Aira. — [Aira aqua- tiea L.; Daumg.* En. III. 217. — Glyceria airoides Reichb. Germ. Exe. (1830) 45. — G. aquatica Presl. Fl. Cech. 25]. — Vizárkoknál, patakok s folyók árterein, vizenyós laposokon, forrásoknál a mezei tájon. — Kolozsvár [!Schur VSV. X. 110], Kolos [Schur VSV. X. 112], Szamosfalva és Apahida közt [Schur VSV. X. 113], Torda [Schur VSV. X. 81], Haró, Déva [!], Krisény [Csató Erd. Muz. VI. 28], Szé- kácsvólgy |Csató Székács 974], Vizakna, Szt-Erzsébet [Schur En. 778], Medgyes, Kiskapus, Baromlaka, Asszonyfalva, Nagyselyk, Nagyekemezó, Csicsóholdvilág, Monora, BDalázsfalva, Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 52], Erzsébetváros [Fuss Trans. 737], Büdós [Schur VSV. X. 901], Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 101. var.) uniflora Kern. exs.! — A tóalakkal vegyesen. — Kolozs- vár [Simk. MNL. III. 91], Déva (!], Udvarhely [Gönczi exs. !]. 574. Molinia Sehrank Baier. Fl. I. 334. 2159. M. coerulea L. spec. (ed. 1753) 63 sub Aira. — [Molinia coerulea Mónch; Daumg.* En. III. 224. — M. arundinacea Schrank Baier. Fl. I. (1789) 336. — M. altissima Link. Hort. Ber. I. (1827) 197. — M. littoralis Host. Fl. Aust. I. (1827) 118. — Melica coerulea L. Mant. II. 325]. — Hegyvidékek vizenyós lápos kaszálóin és erdei tisztásain az egész terület mezei és hegyi táján. 575. Diplachne PB. Agrost. 80. 2160. D. serotina L. spec. (ed. 1762) 111 sub Festuca. — |Festuca serotina L.; Baumg.* En. III. 250. — Molinia serotina M. et K. Deutschl. Fl. I. 585]. — Szikár vagy köves és napos dombok lejtőin s hátain a mezei tájon. — Kolozsvár [! Janka Linn. XXX. 621], Kolos, Boós [Freyn Közlem. XIII. 73], Szt-Gothard [Janka ap. Fuss VSV. XX. 179], Záh, Gerendi függő, Mészkő, Herzsa hegy Nagyenyednél, Boicza hasadéka az Erezhegységben, Maros-Sólymos és Maros-Némethi közt, Déva mellett a Várhegyen és a Szárhegyen, Aranyi hegy Piski- nél [!], Hosszúaszó, Kisekemező [Barth VSV. XVII. 53], Segesvár, Nagybun [Baumg. 1. c.]. 576. Dactylis L. gen. n. 86. 2161. D. glomerata L. spec. (ed. 1753) 71. — [D. glomerata Daumg.* En. III. 241. — D. Abbreviata et D. hispanica Schur En. 182).— Kaszálókon, gyümoólesósokben, erdők, ligetek és csalitok szélein s tisztásain az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. CYNOSURUS. — BROMUS. 583 571. Cynosurus L. gen. n. 87. 2162. C. cristatus L. spec. (ed. 1753) 72. — [Cynosurus cristatus Baumg.* En. III. 229]. — Hegyvidékek kaszálóim legelóin, erdei tisz- tásaim a mezei és hegyi tájon. — Csuesa [Feicht. Kózlem. IX. 93], Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Kolozsvár [Landoz I. 17], Ród, Ajton [Freyn Kózlem. XIII. 73], Csáklyaikó és völgyei, Kecskekó, Szt-Mihálykóve Téótfalunál[!], Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 14], Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyei a Diharhegységben, Bucsum Veres- pataknál, Zám, Kazányos hegy Govasdiánál, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigy mellékén [!], Ruszka hágója és Várhely [! Hazsl. Kozlem. X. 28), Russ [Csató Erd. Muz. VI. 28], Szászváros [Unver. ap. Fuss Trans. 738], Székáesvolgye [Csató Székács 274], Nagyszeben, Nagy- csűr. Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans. 738], Arpáspatakánál |!|, Seges- vár [Fro. Scháüssb. 70], Nagyselyk, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Kiskapus, Asszonyfalva, Baromlaka, Nagyekemezó, Medgyes [Barth VSV. XVII. 53], Udvarhely [Szabó ap. Fuss Trans. 738], Rodna és Gáncs vidékén mindenütt (Czetz Erd. Muz. VI. 13], Garcsinvólgy, Zaj- zonvólgy [!]. 578. Bromus L. gen. n. 89. 2163. B. secalinus L. spec. (ed. 1753) 76. — [ B. secalinus Baumg* En. III. 252. — B. grossus Auct. Trans. — B. scoparius Cserni! Gyulaf. 14. — B. hybridus Schur En. 801]. — Vetések közt, tarlókon, utak szélein az egész terület mezei táján. var.) velutinus. — Rodna vidéke (Porc. En. 64]. 2164. B. commutatus Schrad. Germ. I. (1806) 353. — [B. race- mosus Baumg.* En. III. 353. et Auct. Trans. ! — non L.]. — Vetések közt, szántók és utak szélein, parlagokon a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 17], Mindszent, Vajasd, Borbánd, Szt-Mihálykóve Tót- falunál, Kisfalud (!], Gyulafehérvár (! Schur En. 802], Maros-Sólymos, Déva, Vajda-Hunyad [!]. Szt-Gyórgy- Válya [Csató Erd. Muz. VI. 28], Székácsvölgy [Csató Székács 274], Szászváros, Nagyszeben, Nagycsűr, (! Fuss Trans. 745], Segesvár (Fro. Schássb. 70]. Brassó, Kézdi- Vásár- hely [Schur En. 802], Besztercze [ Herzog ap. Fuss Trans. 745), Rodna vidéke [Porc. En. 64], Nyirmező (Borb. MNL. X. 118], Nagyenyed, Székelyó [Borb. I. c. pro f£) steno stachys Borb.|. var.)apricorum Simk.: inflorescentia et spicalis velutino hirtulis. — Szikár napos dombok parlagain Tótfalu fele:t a Szt-Mihálykóvénél |!]. 2165. B. mollis L. spec. (ed. 1762) 1129. — (B. mollis Daumg.* En. III. 253. — B. Baumgartenii Steud. Syn. I. 320 ex descriptione]. -- Napos parlagokon sovány kaszálókon az egész terület mezei táján közönséges, helyenként a hegyi tájig. — Némely sovány kaszálón ő az uralkodó fű, így például Borbánd kaszálóin, melyeknek szénája rosszaságáról híres s potom áron is alig kél el. var.) leiostachys Pers. Syn. I. 95. — Eddig csak Rodna vidékén (Porc. Naseud. 39]. 584 BROMUS. 2166. B. arvensis L. spec. (ed. 1753) 77. — (B. arvensis Baumg.* En. III. 254. — B. versicolor Pollich ; Czetz. Erd. Muz. VI. 11. — B. fragilis et B. hyalinus Schur Sertum n. 3213; Schur En. 803]. — Utak és szántók szélein valamint sovány kaszálókon az egész terület mezei táján. Helyenként ez is uralkodó fü a silány kászálókon, így pl. Tótfalu hegyi kaszálóin, valamint Szántóhalma és Vajda-Hunyad közt, mely utóbbi helyen az Agrostis vulgarissal osztja meg a tért. 2167. B. patulus M. et K. Deutsch. FI. I. (1823) 685. — [B. mul- tiflorus Host. ; Daumg.* En. III. 254, — non Weigel. — B. patulus var.) transsilvanica Awd. in Andrae Bot. Zeit. XIII. 207. — B. unilate- ralis et B. pendulus Schur! Sertum n. 3212; Sehur En. 802]. — Na- pos parlag dombokon s legelókón, utak szélein szántókon az egész terület mezei táján elég bóven. 2168. B. squarrosus L. spec. (ed. 1753) 76. — (B. squarrosus Daumg.* En. IIT. 252 cum varietate a) coloratus Daumg.]. — Szikár napos dombok parlag lejtőin és szőlők közt a mezei tájon. — Gyula- fehérvár, Segesvár [Baumg. l. c.]. Kisludas (Fuss Trans. 747], Déva Várhegyén, Brassó hegyein [!], Hosszúaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 54]. var.) B. villosus Gmel. Bad. I. (1805) 229. — Napos szikár dom- bokon az előbbivel. — Déva Várhegyén [!], Szt-Erzsébet (Schur En. 801]. 2169. B. asper Murr. Prodr. Stirp. Goett. (1770) 42. — [B. asper Baumg.* En. III. 255. — B. pseudoasper Schur En. 804 ex loco natali et deseript.. — Hegyvidékek árnyas erdeiben az egész terület mezei és hegyi táján. 2170. B. Transsilvanicus Steud. Syn. I. (1855) 320. — [B. erectus Baumg." En. III, 254 et Auct. Trans., — non Huds. — B. Transsilva- nicus Schur. Ost. bot. Zeit. X. (1860) 227 ; Schur En. 804. — B. va- riegatus et D. laxus Schur En. 805 nec aliorum. — B. erectus f) gla- ber Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. (1866) 48. — B. fibrosus Hackel! Ost. bot. Zeit. XXIX. (1879) 207]. — Mészkő hegyek szakadékainak televény talaján a mezei és hegyi tájon. — Torda hasadéka [Schur VSV. X. 77; OBZ. X. 227], Székelykó Toroczkónál [! Winkler I. c.], Csáklyaikó (Barth! VSV. XIX. 144, 205], Enyedi hasadék. Szt-Erzsé- bet, Talmács, Brassó Királykó [Schur En. 804—805]. 2171. B. Bárcensis Simk. — E. grege Bromi erecti Huds. vaginis emarcidis in fibras intertextas solutis; foliis ciliatis et sparsim pilosis. Proximus igitur B. variegati MB. et B. Transsilvanici Steud.; sed a Bromo variegato toto habitu abest, habet nam culmos 60—90 em. al- tos panieulam 10—15 cm. longam, radios inferiores quaternos sexter- nosque spica longiores, folia 20—30 em. et ultra longa. A B. Trans- silvanico cui habitu similior et quocum etiam rhizomate stolonifero congruit, foliis pilosis et precipue floseulorum indole differt. Floseuli nam in Bromo Transsilvanico rachide glabriuscula vel pubescente 1ngi- dent, habentque valvulas inferiores glaberrimas 15—18 mm. longas, stramineas et a medio angustatas; contra flosculi B. Barcensis in ra- chide villosa insident habentque valvulas inferiores sericeo-pubescen- BROMUS. — FESTUCA. 585 tes, S—10 mm. solum longas, gramineas et sub apice solum oblique angustatas. Flosculi B. Barcensis ideo duplo quam in D. Transsilvanico [idest B. fibroso Haekel OBZ. 1879 p. 209], breviores, nec non obtusio- res, sericei et magis virides apparent; spicule etiam minores ; panicula magis contracta et brevior. — Legi in apricis caleario-saxosis montis Czenk ad Brasoviam, julio ineunte florentem. — Terem Brassó mellett a Czenkhegy napos mész-sziklás helyein, hol julius első felében virít. — Legrokonabb a Bromus "Transsilvanicus-sal, a melytől szőrös leve- lei által, valamint félenyivel kisebb és selymesszörű virágpolyvái által feltünően elüt. 2172. B. inermis Leyss. Fl. Hal. (ed. 1761) 16. — (B. inermis Baumg.* En. III. 255. — B. pseudo-inermis Schur BSertum n. 3217]. — Szikár dombokon, gyepűkön, szőlők szélein és parlagain, csalitokban a mezei tájon. — Kolozsvár [! Landoz I. 17], Nagy-Enyed. Csáklya, Borbánd, Gyulafehérvár, Déva "!], Szt-Gyórgy-Válya [Csató Erd. Muz. VI. 28], Székácsvölgy [Csató Székács 275]. Szászváros, Szelindek, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 743], Nagyesür [Schur En. 805], Hosszüaszó, Kisekemezó [Barth VSV. XVII. 54], Segesvár (Fro. Schüssb. 70], Rodna vidéke [Porc. En. 64]. 2173. B. sterilis L. spec. (ed. 1753) 77. — (B. sterilis Daumg.* En. III. 256. — B. erectus Teglás Tudósitv. II. 7, — nec alior.]. — Parlag helyeken, utak és szántók szélein, kófalakon, házfedeleken az egész terület mezei táján. 2174. B. tectorum L. spec. (ed. 1753) 77. — [B. tectorum Baumg." En. IH. 257. — B. longipilus Kumm. et Sendtn. in Flora 1849 II. 751]. — Parlagokon, kófalakon, háztetókón, utak mentén, szikár dom- bokon az egész terület mezei táján. 579. Festuca L. gen. n. 88. 2175. F. distans L. Mant. I. (1767) 32 sub Poa. — [Poa distans L.; Baumg.* En. III. 231 pro p. — Glyceria distans Wahlenb. Fl. Ups. 36. — Atropis distans Grisb. in Ledeb. Ross. IV. 388]. — Vizenyós szikes laposokon a mezei tájon. — Alsó-Vidránál a Kis-Aranyos vól- gyének lápos helyein|!], Koneza [Csató Székács 274], Szerdahely, Nagycsür, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Giresau [Fuss Trans. 736), Nagy- szeben, Brassó [Schur En. 779], Tür, Nagyselyk [Barth VSV. XVII. 53], Kóhalom, Homoród-Szt-Pál, Homoród-Szt-Péter [Baumg. 1. c.], Rodna, Szt-Gyórgy (Porc. En. 63]. 2175/b. F. limosa Schur En. (1866) 779 pro var. Atropis distan- tis. — [Poa distans Baumg.* En. III. 231 pro p. ex locis natalibus. — Glyceria eapillaris Schur Sertum n. 3171, — non Wahlnb. — G. fe- stuezformis Schur Verh. sieb. Ver. I. 185; Ost. bot. Zeit. X. 249; Janka Kózlem. XII. 170, — non Heynhold. — G. distans Schur Verh. sieb. Ver. X. 110; Landoz IL 39; Winkler Ost. bot. Zeit. XVI. 48; Fuss Trans. 736 p. p.]. — Vizenyós szikes helyeken a mezei tájon. — Kolozsvárt a Tekintóvolgyben [!Schur VSV. X. 110], Szt-Gothard 586 FESTUCA, [Janka Il. e.], Torda |Schur OBZ. X. 249], Czikud, Brád és Boieza közt a Gyula-marén (!], Déva [! Baumg. 1. c.], Dédáes [Fuss l. c.], Vizakna [Schur ÓBZ. X. 249]. Vestény [!], , Parajd [Baumg. Il. c.]. 2176. F. salinaria Simk. — Habitu F. distantis (L.) et F. limosee (Schur) similis, a quibus differt : flosculis evidenter longioribus lineari- bus vel lineari-oblongis, nec non spiculis elongatis, multifioris, idest 1—9 floris. — [Poa maritima Baumg.* En. III. 232 ; Sehur Ost. bot. Zeit. X. 949, — non L. — Festuea thalassiea Sadler Fünem. 155. quoad stirpem transsilvanicam, — non Kunth. — Glyceria distans d ) salina maxima flaecida Schur Sertum n. 3171 ; Sehur Verh. sieb. Ver. X. 80 sine descript. — G. distans y) salina et G. festucaeformis Fuss Trans. 737. — Atropis intermedia Schur En. (1866) 779, — non Fe- stuca intermedia R. et Schult. Syst. II. (1817) 715, nec Glyceria inter- media Klinggref. F. Pr. (1848) 491. — G. transsilvanica Schur herb. En. 795). — Vizenyós szikes laposokon a mezei tájon. — A F. distans (L.) és F. limosa (Schur) növényektől eltér : feltünően hosszabb és szá- las, illetőleg szálas hosszúkás virágai, valamint megnyúlt s 7—9 virágu kalászkái által. — Kolozsvár [! 2 maritima Land. I. 17], Szamosfalva és Apahida közt [Schur VSV. X. 113], Kara. Boós, Botorom és Virá- gosvölgy |Freyn Kózlem. XIII. 73], Záh szénamezőin [!]. Maros-Ujvár [Schur OBZ. X. 249], Kolos, Torda, Vizakna |Baumg. 1. c.], Sellem- berk, Udvarhely [Schur En. 780], Szt- Erzsébet (Kladni ap. Fuss Trans. 731], Sombor [Baumg. 1, c.], Parajd [Fro. Arch. 157]. 2177. F. myuros L. spec. (ed. 1753) 74. — [Festuca myurus L. ; Daumg.* , En. III. 246. — F. pseudomyurus Soy-Will. Obs. (1828) 130 ; suadente Cel. in A. Kern. Schede III. 146. — Vulpia myurus Gmel. ; et Auct. Trans. — F. ciliata Cserni Gyulaf. 14]. — Száraz hegyoldala- kon, fövenyes legelőkön, omladékokon, falakon a mezei tájon. — Gyu- lafehérvár (Cserni l. c.], Tótfalu. Tibor a Kecskekó vidékén, Zám, Váralj és Kovrágy kózt[!, Dédáes [Unver.! in Fuss Trans. 738], Nagydisznód [Sigerus in Fuss Bericht. 14], Fogaras, Kóhalom |Daumg. [a c]. 2178. F. ovina L. spec. (ed. 1753) 73, — [F. ovina Baumg." En. III. 243 pro p. — F. sciaphila.Schur En. (1866) 787. — F. ovina f) hispidula et forma firmula Hackel Fest. 87]. — Ritkás erdőkben s csalitokban aránylag ritkán; a havasokon a PF. supina Schur helyettesíti. — Nagyszeben, Keresztényhavas, Kóhavas [Schur 1. e.], Ünókó [Fuss VSV. V. 98], Rodna [Porc. Naseud. 40, var. a), 6)J. — Többi lelóhelyei kétesek; ilyenek: Gáncs |Czetz Erd. Muz. VI. 15], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 143], Székáesvolgy [Csató Székács 274], Medgyes, Kiskapus, Baromlaka. Asszonyfalva, Naeyselyk, Csicsóhold- világ, Szászesanád, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 54], Szt-Erzsébet, Vizakna, Mundra, Orláth (Schur En. 186], Nagyesür, Szászujfalu, Giresau [Fuss Trans, 739]. Árpás hegysége [? Schur VSV. III. 91], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 169], Segesvár [Fro. Schüssb. 70], Besztercze [Herzog Distr. 49]. 2179. F. supina Schur! En. (1866) 784. — [F. dura Baumg.* En. 7 FESTUCA. 587 III. 245 ; Schur En. 788 ; Borb. MNL. X. 118, non Host. — F. alpina Auct. non ! Heuff. ! ZhG. VILI. 339. — non Sut. — F. duriuseula a) alpigena Schur En. 787. — F. alpestris Simk. Kózlem. XV. 612. — F. filifolia et F. scabra Schur Sertum p. 88. — F. Halleri Schur ! En. 783. — non All. ; et F. oligosanthar Schur En. 784. — F. ovina $) vivipara Kotschy! ZBG. III. 64]. havasaink sziklás és tórme- lékes helyein, granitos kocht és HARE ón egyaránt, a havasalji és havasi tájon. — Muntyele-mare [Freyn Kózlem. XIII. 73], Biharhavaso- kon a két Aranyos forrás vidékein a Kukurbetán és a Biharalji sziklá- kon, valamint a Kornel-munteluj-on |!], Retyezát havasok |! Schur En. 784; Bimk. Közlem. l. c.|, Pareng havasok [! Baumg. 1. c.], Czibinha- vasok [Fuss! Bericht 14; Trans. 739], Negoj [Barth exs. n. Árpásha- vasal [! Schur VSV. III. 911, Bráza havasai [Bchur VSV. II. 169], Ki- rálykó [! Kotsehy I. c.], Buesees [! Schur En. 784], Keresztényhavas [Bchur En. 785 sub F. alpina, Kóhavas [Schur En. 734 sub F. oligo- santha], Korongyis [Sehur VSV. X. 151], Unókó [Fuss VSV. V. 98], és Rodna valamennyi havasain [Pore.! En. 63; Naseud. 40], Cziblesz [Bielz ap. Schur VSV. I. 101]. var.) mutica Simk.: flosculis non aristatis. — Árpás havasain a Karámok felett levő sziklákon bőven [!]. 2180. F. duriuscula I. spec. (ed. 1753) 74; sec. Hackel Fest. 216. — [F. duriuseula. Baumg.* En. III. 246 pro p., — non Porc. En. 63, nec . Pore. Naseud. 40. — F. eurvula Gaud. Fl. Helv. I. 289, — non Echt Sertum 89, nec Schur En. 790. nec Porc. En. 63. — F. duriuscula 1) erassifolia Hackel Fest. 91, 93]. — Napos füves helyeken a mezei tá- jon, ritka. Biztos lelóhelyei: Torda, Brassó (Hackel Fest. 93 anonyme]. — Bizonytalan lelóhelyei: Kolozsvár [Landoz I. 17], Kolos [Freyn Kózlem. XIII. 73], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Medgyes. Kis- kapus, Daromlaka, Asszonyfalva, Nagyselyk, Csiesóholdvilág, Szászesa- nád, Monora, Hosszüaszó, Kisekemezó, Nagyekemezó [Barth VSV. XVII. 54], Segesvár [Fro. Scehüssb. 70], Nagyszeben, Nagyesür, Szt- Erzsébet [F. duriuscula var. c). e), £) Schur En. 787]. 2181. F. pallens Host. Gram. II. (1802) tab. 88. — [F. glauca Baumg.* En. III. 244 et Auct. Trans.! — non Lam. Dict. II. (1789) 459. — F. glauca f£) pungens Borb. Kózlem. XV. 331, — seu F. pun- gens Landoz I. 17 non R. et Sch. — F. pallens f) stenostachya Hackel Fest. 95, 96, quz: «spiculis fere lineari-oblongis, 7—8 mm. longis, glumis fertilibus lineari-lanceolatis brevissime aristulatis» dignoseitur. — F. eurvula Schur Verh. sieb. Ver. III. 91 ; En. 790, — non Gaud. — F. rigurosa Schur! En. 790]. — Hegyvidékek mészkő szikláin és tór- melékein a mezei tájtól a havasalji tájig. — Kolozsvár |! Landoz I. 17], Torda, Runk völgye és Padság völgye (! Freyn Közlem. XIII. 73], Ske- ricza alhavas Padság felett, Borrév, Várfalva, Tilalmas Toroczkónál, Nyirmezóhasadéka, Felsó- Gáld, Kecskekó [1], Csáklyaikó [! Barth VSV. XIX. 144], Ordenkusa völgye Szkerisóránál, a Nagyaranyos mentének szikláin Szkerisora és Albák közt, Vulkánhegy [!], Talmáesnál a Zood mentén, Poresesd felett a Szurul felé, Brassó hegyei [!Schur En. 790 sub F. rigurosa], Árpás havasai [Schur VSV. III. 91], Bráza kó- 588 FFSTUCA. szirte [Baumg. l. c.], Királykő [!], Bucsecs [Schur En. 790], Tópehegy Alsó- Rákosnál |!]. 2182. F. vaginata W. et K. in Willd. En. (1809) 116. — [F. ame- thystina Host. Syn. (1797) 52; Host. Gram. II. (1802) 63. tab. 89; Baumg.* En. III. 944, — non qj — Sovány fövenyes napos mezőkön 8 legelőkön a mezei tájon. — Kolos [! Schur En. 790], Gyulafehérvár, Dóva [Baumg. En. III. 244], Szászsebes, Szerdahely, Doicza Talmáes [Schur En. 789, 190]. Jegyzet. Fuss Bericht 14 szerint az Árpási havasokon is lelte volna Sehur ; a mi határozottan téves. 2183. F. Valesiaca Schleich. ap. Gaud. Aerost. Helv. L (1811) 249. — [F. valesiaea Schur* En. 738]. — Mezókón, legelőkön, füves hegyoldalakon a mezei tájon. — Kisfalud [Haynald herb.!|, Gyulafe- hérvár és Borbánd közt, Maros-Sólymos |!], Szászsebes |Csató exs.!], Talmács, Reussen |!|. Boicza, Porcsesd felett a Szurul felé, Árpás, Ki- rálykő, Kóhavas, Keresztényhavas, Brassó hegyei [Schur En. 788], Rodna [Pore. En. 63]. 2183/b. F. pseudoovina Hackel Fest. (1882) 102. — [F. tenuifolia Baumg.* En. III. 942; Schur! En. 785, — non Sibth. — F. ovina Schur! En. 786 pro majore parte et Auct. Trans. plur. — F. pulchra Schur En. (1866) 735 ex descriptione. — F. duriuscula Fuss exs.! — F. duriuscula et F. curvula Porc. En. 63, — ex Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132. — F. duriuseula a) parviflora Hackel Term. Füz. II. (1878) 988. .— F. capillata Porc. En. 63; Naseud. 40, ex ipso in litt.]. — El- terjedt növény a mezei táj napos hegyoldalein és kaszálóin. — Kolozs- várt a Tekintóvólgyben |!Landoz I. 17 sub F. ovina], Torda [Eresei Tord. 37], Bilak Borbánd és Vajasd felett, Harró és Vormága közt (!], Déva, Vajda-Hunyad [!Baumg.]l. c.], Hátszeg [Csató Erd. Muz. VI. 98 sub F. ovina|, Szt-Erzsébet, Vizakna[!], Nagyszeben [Schur En. 185 sub F. pulchra |, Brassótól a Keresztény tövéig |! F. ovina f. eru- bescens Schur En. 756], Besztercze [P. duriuseula Herzog in Fuss Trans. 740], Rodna [Porc. 1. c.]. 9183/ce. F. hirsuta Host. Gram. II. (1802) tab. 85. — [F. hirsuta Baumg.* En. III. 243. — F. Halleri Fuss Trans. 738, et Auct. Trans. ]. Napos füves helyeken a hegyi és havasalji tájon, de közlött lelóhe- lyei közül kevés vehető biztosnak. — Csáklyaikó [Barth Arch. XV. 118], Vulkán és Strázsa a Vulkán szorosnál [Baumg. l. c., Mumma Zoodnál [Schur En. 788], Szt-Erszébet|[!], Csorte [Fuss Trans. 759], Árpás és Fogaras havasai [Schur En. 787], Unókó |Schur VSV. 141 sub F. Halleri]. E 2183/d. F. rupicola Heuff. ! Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 29 ; Zool. bot. Ges. VIII. (1858) 233. — [F. suleata Hackel Fest. (1882) 100, 104. — F. suleata $) barbulata Hackel Fest. 105]. — Sziklás vagy na- pos sovány legelőkon s erdei tisztásokon a mezei és hegyi tájon. — Gyulafehérvár, Borbánd, Szt-Mihályköve Tótfalunál, Nagyág hegyei, Boicza az Erczhegységben, Déva hegyei, Kozolya hegy, V.-Hunyadnal a Várhegyen, Hátszeg, Brassó napos hegyein a Pojánáig, Tópehegy [!]. 2183/e. F. colorata Sehur* En. (1866) 788. — [F. megaphylla FESTUCA. 589 Schur En. 789. — F. saxatilis Schur! En. 791. — F. glaberrima Sehur En. 791. — F. pseudodura Schur! En. 789, — non Steud. — Stirps hec dignoscitur a F. rupicola Heuff. foliis glabris (non scabris) et sta- tione alpina]. — Havasok legelóin és szikláin, vagy a hayasok maga- sabb elóhegyein. — Székelykó Toroczkónál |!|, Bulla, Árpáshav asal, Királykó (! Schur I. c.], Bucsecs, Keresztényhavasok [!, Rodna hava- sain az Unókóvón [Schur l. c. 789]. 2183/f. F. stricta Host. Gram. II. (1802) tab. 82. — [F. stricta Host.; Baumg.* En. III. 243, — non Gaud. Agrost. Helv. (1811). — F. pannoniea Schur! En. 789; Fuss Trans. 741, — non Wulf.]. — Hegyvidékek napos füves lejtőin a mezei tájon. — Kolos, Torda [Baumg. l. e.], Mezőség, Szt-Erzsébet, Reussen, Mundra [Schur En. 789 sub F. pannoniea], Nagyszeben [Schur! in Hackel Fest. 107], Szászujfalu [Fuss Trans. E 2184. F. amethystina L. spec. (ed. 1753) 7 [F. inarmata Sehur* Verh. sieb. Ver. X. 177; En. 702. — F. Ms Schur En. 789. — E. Austriaca Hackel Ost. bot. Zeit. XXVIII. (1878) 349. — F. glauca Porc. En. 69, — ex Porc. Magy. Nóv. Lap. IX. 132]. — Ma- gasabb hegyvidékek sziklás lejtőin és árnyas erdei tisztásain a hegyi és havasalji tájon. — Mezőség [? Lerchenf. ap. Schur En. 790], Kercze- sora hegysége [Schur ap. Hackel Fest. 123], Árpás hegysége |Schur VSV. III. 91], Fogaras hegysége | Winkler ap. Hackel ze 193], Ke- resziényhavas [Schur En. 792], Öcsém [Schur VSV. X. 177], Rodna [Porcius ap. Hackel Fest. 123]. 2185. F. heterophylla Lam. Fl. Fr. (1778) 600. — [F. nemorum Leyss. Abh. Hall. Naturf. Gesellsch. I. 368; Baumg.* En. III. 247. — F. rubro-heterophylla Schur En. 792. — F. vulpioides Schur in Hackel Fest. 131, non Schur Sertum n. 3198 b.]. — Csalitokban s erdőkben és azok tisztásain aránylag ritkán, a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár [Landoz I. 17], Ajton, Aranyküt, Berbenyes (Freyn Közlem. XIII. 73], Tibor, Gyulafehérvár, Vidra és Szkerisora hegyein a Biharhegységben, Zám [!], Stina de-riu a Retyezáthegységben [Csató Erd. Muz. IV. 86], Albai erdő Szerdahelyt [Csató Székács 274], Monora [Barth VSV. XVII. 54], Nagyszeben, Szt-Erzsébet, Présbe, Gótzenberg |Schur En. 791], Nagyesür, Giresau [Fuss Trans. 741], Butyán [Schur En. 7921], Arpáshavasai (Schur VSV. III. 91], Barca-retje Drassónál |Schur En. 195 sub F. vulpioide], Rodnahegysége [Porc. En. 63), Ocsém [Schur ÖBZ. VIII. 23]. 2186. F. picta Kit. in Schult Ostr. Fl. (ed. 1814) I. 236. — [F. pumila Baumg.* ! En. III. 245 ex descript, et pro p. ex herbario ejus; Nagy ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 207 ; Fuss Trans. 742. — F. violacea Schur Verh. sieb. Ver X. 141 ; Czetz Erd. Muz. VI. 15; Porc. En. 63; Borb. Kózlem. XV. 331; Sirnk. Kózlem. XV. 612. — F. nigrescons Heuff. ! Zool. bot. Ges. VIII. 233; Neilr. Ungarn. 25, — non Lam. — F. flaecida Schur! En. 792 cum var. a) aureoflava, idest F. iniopoda Schur! En. 7 1 icis in Museo Dot. Vindobonensi asservatis, quam ex descriptione. Cl. Hackel Fest. 133, F. flaecidam et F. iniopodam Schur ad F. violaceam Schleich trahit, sed 590 F ESTUCA. injuste ; nam in F. violacea «lamine foliorum mollissimse lzves, culmi superne elaberrimi» ab eo l. c. describuntur; quum in nostra F. flac- cida et F. iniopoda Schur jam ex diagnosi Schuriano «eulmi superne scabri» rectius puberuli, et «folia margine retrorsum scabri» invenien- tur]. — Havasok legelóin s köves füves gerinezein bőven. — Retyezát havasok [Simk. 1. e.|. Strázsa (Baumg. ap. Fuss Trans. 742], Butyán, Arpás havasai |! Schur En. 792], Krepatura és Királykó Zernyest felett, Keresztény havasok |!], Bucesees |! Baumg. En. l. c.], Unókó |! Sehur VSV. X. 141), Gemenea Baum. En. 1l. c.]. 2186/b. F. nigricans Sehleieh Cat. Pl. Helv. (1800) 13. — [F. nigricans Sehur* En. 792. — F. nierescens Fuss Trans. 741, — non Lam.|. — Magasabb hegyvidékek erdeinek szélén és kaszálóin a hegyi tájtól a havasalji tájig. — Szt.Erzsébet [Fuss Trans. 741), Nagysze- ben [!], Butyán, Bulla, Nagy- - Árpás havas, Kis- Árpás havas, Bucsecs [Sehur En. 792], Oesém [Schur OBZ. VIII. 22]. 2187. F. rubra L. spec. (ed. 1753) 74. — JE! rubra Baumg.* En. III. 247. — F. dumetorum Sehur Sertum n. 89; En. 793, — non L. spec. (1762) 109. — F. eurubra subvar. ?) juncea Hackel Fest. 139—140]. — Szikár vagy fövenyes mezőkön, legelőkön s erdei tisz- sásokon a mezei és hegyi tájon. — Dragánvóolgye a Vlegyásza hegy- ségben [!], Kolozsvár (Landoz I. 17], Gyulafehérvár, Benedek Csáklya és Tótfalu hegyei, Bucsum-Cserbul Abrudbányánál, Bucsum, Veres- patak sinnen a Detunatáig egész kaszálókat ellep. Vidra és Szkeri- sora hegyei, Zám, Haró, Vajda- Hunyad és Govasdia hegyei [!]. Szu- szény, Zsiecz völgye Petrozsénynél [Dorb. Közlem. XV. 332], Nagysze- ben, Talmáes, Doicza, Freck, Kerczesora Arpás és Fogaras hegysége, Buesees, Brassó hegyei [Schur En. 793—-4], Unőkő [Schur VSV. X. 141], s egyáltalán Rodna hegysége (Porc. En. 63]. var. Baicalensis Grisb. in Ledeb. Ross. IV. (1852) 343. — |F. rubra var.) planifolia Hack. subv.) baicalensis Hackel Fest. 141. — Dignoseitur a F. rubra L.: «lamingz omnes plane ; spieze variegatze elliptico lanceolats; glums fertiles late lanceolatze glabrae» Hackel Fest. 129, 141]. — Rodna mellett [Porcius ap. Hackel Fest. 14 41]. ? var.) F. turfosa Schur En. (1866) 793. — [F. rubra 2) uliginosa Sehur En. 793. — F. trichophylla Ducros ap. Gaud. Helv. I. (1898) 288, ex Hackel Fest. 142; sed Schurius stirpis transsilvaniesm «folia glaberrima» adseripsit, quum F. trichophylla Gaud foliis angulis (an- tice solum) scabris, panicula densiuscula» dignoscitur]. — Árpás ha- vasainak lábánál és a Büdös lápos rétein (Schur Il. c.]. 2187/b. F. pseudorubra Schur En. (1866) mu — |F. Bartherei Timb. Lagr. in Bull. Soc. Hist. Nat. Toulouse VI. (1871) 180 ex Hackel Fest. 143]. — Folyók fóvenyes rétein, RUE a mezei és hegyi tájon. — Nagyszebennél a Czibin folyó mentén [Schur exs.!], Nagy- disznódnál a Gótzenberg tövén (Schur En. 794). 2187/c. F. nigrescens Lam. Dict. II. (1786) 460. — [F. nigricans Auct. Trans. pl. — F. eurubra var.) fallax Hackel Fest. 142. — F. pseudorubra Hackel l. c., — non Schur En. 794. — F. duriuscula Simk. Kózlem. XV. 612]. — Hegyvidékek agyagos hegyi kaszálóin s FESTUCA. 591 erdei tisztásain a mezei tájtól a havasi tájig. — Pilishezy Nagyenyed- nél [Csató exs.!], Buesum, Alsó és Felsó-Vidra, Nyegra és Szkerisora kaszálóin a havasi tájig bőven sőt többnyire a kaszálók uralkodó pá- zsitfüvét alkotja, Déva |!], Retyezát havasok [Simk. Kózlem. XV. 612; Term. Füz. V. 46], Árpás havasai[!, Bucsecs [! Hackel Fest. 143], Rodna hegysége |Pore.! En. 65]. 2188. F. Porcii Hackel! Fest. (1882) 147. — [F. Carpatiea xx elatior mihi]. — Havasalji tájak kaszálóin mésztalajon. — Rodna ha- vasain a Korongyison, Craciunel és Galaezon |Porcius* ap. Hackel l. c.]. 2189. F. elatior L. spec. (ed. 1753) 75. — [F. pratensis Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 37 ; Baumg.* En. III. 248. — F. pseudololiacea Fr. Summ. Seand. (1846) 75, — est me judice solum forma F. elatioris in locis umbrosis enata].-— Kaszálókon legelőkön, erdők szélein és tisztásain az egész terület mezei táján; helyenként mint var.) aristata Schur En. 798. 2190. F. Apennina De Not. Repert. Fl. Lig. II. (1843) 502. — [F. australis Schur* ! En. 798. — F. arctica Schur En. (1866) 799. — ? F. oryzetorum Pollin Fl. Veron. I. f. 2]. — Hegyvidékek füves kaszá- lóin s legelóin a hegyi és havasalji tájon. — Diharhegység nyugati oldalán a Pietra-Galbinán [!], Árpás havasai [!Schur En. 799], Krepa- tura a Királykovón [!], Rodna havasain, igy a «Saca» hegyen |Porc. exs. ! et Magy. Nóv. Lap. IX. 133]. 2191. F. arundinacea Schreb. Spicil. Fl. Lips. (1771) 57. — [F. elatior Baumg.* En. III. 248 et Auct. plur., non L.]. — Vizereknél s árkoknál, vizenyós kaszálókon s mezókón a mezei tájon. — Kolozsvár [!Landoz I. 17], Koók, Mohács, Felvinez, Déva, Vajda-Hunyad [!|, Kalán [Csató Erd. Muz. VI. 23], Székácsvölgy [Csató Székács 274], Monora [Barth exs.!] Hosszüáaszó [Barth VSV. XVII. 54], Nagy- szeben, Kistorony [Schur En. 798], Besztercze | Herzog ap. Fuss Trans. 144], Rodna [Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 2192. F. loliacea Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 38. — [F. loliacea Landoz* I. 17. — F. elatior c Lolium perenne A. Br. — Lolium festu- caceum Link. Hort. Ber. I. (1827) 273]. — Kaszálókon árkok és tócsák mentén a mezei tájon. .— Kolozsvár [Landoz Il. c.], Nagyszeben [Sehur En. 813]. 2193. F. gigantea L. spec. (ed. 1753) 77 sub Bromo. — [Bromus giganteus L.; Baumg.* En. III. 256. — Bromus triflorus L. spec. (ed. 1762) 115. — Festuca bromoides Baumg.* ! En. III. 246 ex herbario ejus]. — Szálas erdókben, fókép hegyvidékek erdeiben az egész terü- let mezei és hegyi táján. t F. spadicea L. syst. ed. XII. Add. II. (1767) 732. — Fogaras havasai [Schur En. 796], Korongyis és Omu rodnai havasok | Baumg. En. III. 249, sed recentius ibidem non inventa]. 2194. F. varia Haenke in Jaeq. Collect. II. (1788) 94. — |F. varia Daumg.* En. III. 245. -— F. Eskia Schur Sertum n. 5195, — non Ramond. — F. alpestris et F. minor Schur En. 795, — nec alior]. — Havasok kóves sziklás gyeptérségein. — Freck havasai | Winkler OBZ. XVI. 46], Domna forrás vidéke [Fuss Trans. 742], Arpás havasai SIMONKAI : Erdély flórája. 41 599 FESTUCA. — BRACHYPODIUM. [! Sechur VSV. III. 91], Királykó (bőven! Schur En. 795 sub F. alpestri], Tóresvár [Hackel Fest. 174 anonyme], Bucsecs, Kóhavas [!Baumg. l. c.], Keresztény havasok [!], Rodna havasai Czetz Erd. Muz. VI. 15]. 2194/b. F. xanthina R. et Sch. Syst. II. (1817) 721. — [F. flave- scens Baumg.* Mant. 79 et Auct. Trans. ; Heuff.! Zool. bot. Ges. VIII. 233, — non Dellardi App. ad. Fl. Ped. (1792) 11. — F. scoparia var. lutea Hackel Fest. 181]. — Havasok és havasalji tájak sziklás füves helyein. — Fogaras hegysége, Bucsecs [Schur En. 795], Teszla [Baumg. 1. c.], Ocsém [Schur ap. Hackel 1. c.], Unőkő [Porc. En. 63]. HF. dimorpha Guss Pl. Rar. (1826) 36 tab. VI. — [F. spectabilis Schur Verh. sieb. Ver. II. 169, En. 796 ; et F. laxa Schur Verh. sieb. Ver. III. 91, En. 796 ; Fuss Trans. 742; ex Hackel Fest. 186]. — Ha- vasok sziklás lejtőin. — Stirpu, Csorte [Fuss Trans. 742], Árpás hava- sai [Schur VSV. III. 91]. 2195. F. Carpatica Dietr. Nachtr. z. Gürtn. Lexic. III. (1817) 339. — [F. nutans Wahlnb. Carp. (1814) 28, — non Host. Gram. IV. (1809) 35 tab. 61. — F. pseudolaxa Schur* Ost. bot. Zeit. VIII. 22. En. 196. — F. laxa Sehur Verh. sieb. Ver. X. 177, — non Host. — Am- phigenes Carpatica Janka Linn. XXX. (1859 ) 619. — F. dimorpha Janka Ost. bot. Zeit. XVI. 101, — non Guss. ex Hackel Fest. 186]. — Havasok és havasalji tájak sziklás füves helyein. — Öcsém [F. pseu- dolaxa Schur OBZ. VIII. 22], Rodna havasai, igy : Mihajásza (Porc. VSV. XVI. 41], Korongyis, Craciunel, Galacz, Piesoru Talharuluj [Porc. ap. Kern. Schedz II. 145]. 1 2196. F. scheuchzeriformis Schur* En. (1866) 796. — [F. pul- chella $) plicata Huter ap. Hackel Fest. 192]. — Mészsziklákon a ha- vasaljü s havasi tájon. — A Bucsecs Jalomnicza völgyében [Schur En. 797]. | 2197. F. montana MB. Taur. Cauc. III. (1819) 75. — [F. Drymeia M. et K. Deutschl. Fl. I. (1823) 670. — F. silvatica Daumg.* En. III. 249 et Auct. Trans., — non Vill. (nec Pollich sub Poa). — F. lucorum Sehur En. 797]. — Hegyvidékek erdeiben főkép a bükkósekben. — Kolozsvár [!Landoz I. 17]. Szkerisora hegyein a jégbarlang körül, Zám, Dévanál a Deczebalhegyen, Vajda-Hunyadnál a Kaprucza he- gyen |!], Nagycsűr [Fuss Trans. 743 sub F. silvatica], Kerczesora üveg- hutája [Fuss Trans 743], Arpás hegysége [! Schur VSV. III. 91], Oláh- falu, Udvarhely, Kóhalom, Brassó |! Baumg. 1. c.], Keresztényhegység, Kőhavas [! Schur En. 797], Tómós [Schur VSV. X. 210], Büdös! [Schur ÓBZ. VIII. 288], Öcsém [Sehur VSV. X. 164], Kereszthegy [Schur VSV. X. 159], Rodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 15], Csomádhegy Tusnádnál [!]. 580. Brachypodium PB. Agrost. 100. 2198. B. silvaticum Huds. Fl. Angl. (ed. 1762) 38 sub Festuca. — [Bromus gracilis Weigel Observ. (1772) 15; seu Festuca gracilis Mónch ; Daumg.* En. III. 251. — Brachy podium gracile PB. I. c.]. — Bzálas árnyas erdókben az egész terület mezei táján a hegyi tájig. BRACHYPODIUM,. — TRITICUM. 593 2199. B. pinnatum L. spec. (ed. 1753) 78 sub Bromo. — [Festuca pinnata Mónch.; Baumg.* En. III. 251. — B. rupestris et B. cespito- sus Host. Gram. IV. tab. 17—8 ex Neilr. Niederóst. 83. — Brachypo- dium intermedium et Br. setifolium Sehur En. 800]. — Napos szikár dombokon, erdők esalitok és gyepük szélein, kertek és szőlők parlagain az egész terület mezei táján. 581. Triticum L. gen. n. 99. 2200. T. villosum L. spec. (el. 1753) 84 sub Secale. — [Secale villosum L.; Baumg.* En. III. 225. — Agropyron villosum Baumg.* En. III. 270 ex Fuss Trans. 748. — Haynaldia villosa Schur En. 807]. — Utak mentén vetések szélein a mezei tájon. — Kolozsvár [Landoz II. 40], Torda és Kolos közt [Baumg. En. III. 270], Dobra (Baumg. En. III. 225], Nagyszeben és Nagydisznód közt, Riuszaduluj [|Schur En. 807]. t T. vulgare Vil. Hist. Dauph. II. 153. — (T. cereale Baumg.* En. III. 266. — T. sstivum L. spec, (1753) 85, et T. hybernum L. spec. 86] frequenter colitur. Széltében s nagyban termesztik. t T. monococcum L. spec. 86; et T. dicoceum Schrank. Baier. FI.I. 389 : etiam pluribus in locis coluntur ; 7. turgidum L. spec. 86 (T. arun- dinaceum Schur En. 806] solum sporadice colitur. — A 'T. monococ- cumot és T. dicoceumot a hegyvidékeken sok helyt termesztik s mag- vait megórólve a sertések etetésére használják mint az árpát szokás. T. dicoceumot csak tavasszal vetik. A T. turgidumot a 70-es években több helyen termesztették, most már alig látni, mert termesztését abba- hagyták. t T. Spelta L. spec. 86; T. durum Dsf. Atl. 114, (T. hordeiforme Host.]; 7. polomieum L. spec. 127: hodierne apud nos vix coluntur. Manap Erdélyben tudtommal sehol sem termesztik őket. 2201. T. cristatum L. spec. (ed. 1753) 78 sub Bromo. — [Agro- pyrum eristatum PB.; Fuss* Alt. Arch. III. 254; Sehur Sertum n. 3233. — Cremopyrum pectinatum Schur En. 807, — rectius Eremo- pyrum pectinatum|. — Napos dombokon, utak mentén a mezei tájon. — Kisezég [Janka Közlem. XII. 170], Egerbegy [Wolff MNL. I. 68], Virágosvölgy [Freyn Közlem. XIII. 74], Kolozsvár, Kolos, Riuszadu- luj [Sehur En. 807], Szerdahely [Fuss Alt. Arch. III. 254], Koncza [Csató Székács 275], Bokoly, Nagyselyk, Keménytelke [Fuss Trans. 1481. 2202. T. repens L. spec. (ed. 1753) 86. — [Agropyron repens PB.: Baumg.* En. III. 268 cum var.) a) muticum et $) aristatum Baumg. — A. firmum Schur Sertum n. 3231]. — Utak, árkok. gyepük szélein, szántókon, parlag dombokon, kertekben, gyümólesósókben az egész terület mezei táján. 2202/b. T. intermedium Host. Gram. III. (1805) 23. — [Agropy- ron glaucum Baumg." En III. 270 et Auct. Trans., — an etiam Triti- cum glaucum Desf. Tabl. (1804) 16, eujus stirps dubia, nam ab Auctore 417 594 TRITICUM. — ELYMUS. non describitur. — A. junceum et A. rigidum Schur Sertum p. 91 et Auct. Trans., — non L. nec. Schrad. — T. rigidum var.) ruthenieum Andre Bot. Zeit. XIV. 207. — T. truncatum Wallr. Linn. XIV. (1840) 544, est varietas spiculis minoribus et glumis obtusioribus truncatisve. — T. Savignonei Auct. Trans. an etiam De Notar. Prosp. Lig. 57]. — Utak s árkok mentén, szántókon, parlag dombokon. kertekben, gyü- mölcsösökben az egész terület mezei táján. var.) Agropyrum barbulatum Schur Sertum (1853) n. 3930; Sehur En. (1866) 809. — [Agropyron intermedium Baumg.* En. III. 269 ex descriptione. — A. pilosum Schur Verh. sieb. Ver. X. 109. — A. salinum Sehur Verh. sieb. Ver. X. 112]. — A T. intermedium Host. és a kisebb kalászkáju T. truncatum Wallr. társaságában az egész terület mezel táján. Kalászkái szórósek. 2203. T. caninum L. spec. (ed. 1753) 86. — [Agropyron caninum baumg.* En. III. 268]. — Árnyas erdőkben s csalitokban. barlangok és gyepük szélén a mezei tájtól a havasalji tájig. — Kolozsvár |! Lan- doz I. 17], Enyedi hasadék Nyirmezónél |Schur VSV. X. 711, Nagy- csür, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Nagyszeben, Giresau [Fuss Trans. 750], Kistorony [Schur En. 810], Monora [Barth VSV. XVII. 55], Segesvár, Nagybun, Brassó [Baumg. 1. c., Rodna és Gáncs vidéke |Czetz Erd. Muz. VI. 10]. var.) spieulis 2—3 floris. Agropyrum pseudocaninum Sehur* Sertum (1853) p. 91. n. 3232. — [A. pauciflorum Schur VSV. X. 77.— A. alpinum Schur En. 810. — T. biflorum Czetz Erd. Muz. VI. 22, — non Brign.|. — Hegyvidékek erdeiben a havasalj tájig. — Torda ha- sadéka |!Schur VSV. X. 77], Tilalmas Toroczkónál |!], Enyedi hasa- dék Nyirmezónél [Schur VSV. X. 71], Alsó- és Felsó- Vidra hegyein, Petrozsény, Parenghegység, Keresztényhavas[!|, Brassó hegyei, Bu- esees [!Schur En. 810], Büdös, Szt-Annató [Schur VSV. X. 9201], Rodna vidéke |! Czetz l. c.]. 2204. T. biflorum Brign. Forojul. (1810) 18. — Havasvidékek sziklás szakadékos helyein. — Krepatura hasadék a Királykóvón |!]. t Aegilops ovata L. spec. (ed. 1753) 1050. — (Ae. cylindrica Schur Sertum n. 3251 ex Schur En. 813]. — Fogaras mellett (Kladni ex Schur En. 8137. t Secale cereale L. spec. (ed. 1753) 84. — (S. fragile Schur Ser- tum n. 3935: Schur En. 810, — non MB.). Colitur. — Termesztik helyenként az egész területen. 582. Blymus L. gen. n. 96. 3205. E. europaeus L. Mant. I. (1767) 35. — (E. europsus Baumg." En. III. 242. — E. transsylvanieus Steud. synops glumac.]. — Hegyvidékek erdeiben különösen bükkósekben. — Enyedi hasadék Nyirmezónél [Sehur VSV. X. 71], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 144], Vidra hegyei a Geina s a Kukurbeta felé, Szkerisora jégbarlangjánál, Vulkán hegy Abrudbányánál|!, Gótzenberg, Nagyesür, Nagyselyk ELYMUS. — HORDEUM. — LOLIUM. 595 [Fuss Trans. 750], Büdös [Schur OBZ. VIII. 288], Rodna és Gáncs . vidéke [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. t E. arenarius L. — Zám [Schur En. 811, — sed ibidem non nascitur, ceterum etiam e flora nostra tollendus|. Erdély flórájából törlendő, mert ott vadon nem terem. 583. Hordeum L. gen. n. 98. 2206. H. bulbosum I. spec. (ed. 1762) 125. — [H. bulbosum Janka" Linn. XXX. 622. — H. pratense Landoz II. 40. — H. strictum Desf. Atl. I. 113]. — Hegyvidékek kaszálóin s utainak szélein a mezei tájon. — Kolozsvárt a Feleken [Janka 1. c.], Apahida, Bilak, Nagyszeben [Schur En. 812]. t H. vulgare L. spec. (1753) 84, et H. distichon L. spec. 85 fre- quenter coluntur. Széltében termesztik mindkettót. t H. hexastichon et H. zeocriton L. spec. 85 hodie rarissime aut vix coluntur. — Manap igen ritka helyt termesztik, vagy már nem is termesztik óket nálunk. 2907. H. murinum L. spec. (ed. 1753) 35. — [H. murinum Baumg.* En. III. 272. — H. pseudomurinum Schur Sertum n. 3243; Schur En. 812, — non Tapeiner!|. — Városok és falvak utezáin s par- lagain, utak mentén az egész terület mezei táján közönséges. 2908. H. Gussoneanum Parlat. Fl. Palerm. I. (1845) 256. — [H. secalinum Baumg." En. III. 273 et Auct. Trans., — non Schreb. — H. maritimum Auct. Trans. — non With. — H. Winkleri Hack. Ost. bot. Zeit. XXVII. (1877) 49]. — Szikár mezőkön, tócsák s árkok kórül a mezei tájon. — Kolozsvár szénamezóin (Winkler OBZ. XVI. 50], Kolos, Torda, Nagyszeben [Schur En.. 812], Vizakna [Fuss Bericht 131. 584. Liolium L. gen. n. 95. 2909. L. perenne L. spec. (ed. 1753) 83. — [L. perenne et L. tenue-Daumg.* En. III. 226 et Auct. Trans.]. — Mezókón, legelőkön kaszálókon, utak mentén az egész terület mezei és hegyi táján kózón- séges. 2910. L. multiflorum Lam Fl. Fr. III. (1773) 621. — [L. compla- natum Fuss" Alt. Arch. III. 254, — non Schrad. — L. Italieum A. Br. in Flora 1834 I. 259]. — Városok szélein s azok közelében kaszáló- kon. — Nagyszeben |Fuss l. c.] Brassó (Schur En. 813]. 2911. L. remotum Schrank Baier. Fl. I. (1789) 382. — [L. lini- cola A. Br. in Flora 1834 I. 258 ; Sehur* Ost. bot. Zeit. VIII. 289. — L. eomplanatum Schur Sertum n. 3249]. — Lenvetések közt a mezei tájon. — Nagyszeben, Brassó [Schur En. 813], Kézdi- Vásárhely [Schur OBZ. VIII. 282]. 9919, L. temulentum L. spec. (ed. 1753) 83. — [L. temulentum Baumg.* En. III. 227]. — Búza, árpa és zab vetések közt a hegyi tá- 596 LOLIUM. — NARDUS. — EPHEDRA. — TAXUS. jig. — Gyulafehérvár [Cserni Gyulaf. 14], Szt-Mihályfalva (Wolff MNL. I. 68], Várhely a Hátszegi völgyben [Hazsl. Kózlem. X. 28], Kóalja-Ohába [!], Szerdahely [Csató Székács 275], Szt-Erzsébet, Holz- mány (Fuss Trans. 752], Zernyest felett Tontyesnél[!], Rodna vidéke [Porec. En. 64], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 17]. var.) L. speciosum Stev. in MB. Taur. Cauc. I. (1808) 80. — [L. triticeoides Janka" Linn. XXX. 622]. Hasonló helyeken mint az előbbi. — Felsó-Váradja [Janka l. c.], Kóalja-Ohába, Zernyest |[!], Brassó [Schur En. 813]. t Lepturus pannonicus Kunth. — Erdélyből emliti, de termőhely nélkül: Sadler Fünem. 155. 585. Nardus L. gen. n. 69. 2213. N. stricta L. spec. (ed. 1753) 53. — [Nardus stricta Baumg.* En. III. 189]. Osszes havasaink havasi és havasalji legelóim s tóbb- nyire bőven, úgy hogy helyenként egész területeket borít be; továbbá a Csomádon és Büdösön[(!]. — Gyulafehérvár mellett hol Cserni Gyulaf. 14 említi, bizonnyal más füvel cserélték fel, mert ott a mezei táj kaszálóin nem nőhet. C) Gymnospermae Endl, — Magrejtótelenek. CI. Gnetaceae Blum Expos. 23. 586. Biphedra L. gen. n. 1136. 2214. E. monostachya L. spec. (ed. 1753) 1040. — |Ephedra mo- nostachya Barth" Magy. Nóv. Lap. I. 50]. — Sziklás szikár mészkó- hegyeken a mezei tájon. — Tordahasadékának nyugati elófalain bó- ven [! Barth I. c.]. CII. Coniferae Juss. gen. 411. 587. Taxus L. gen. n. 1135. 2215. T. baccata L. spec. (ed. 1753) 1040. — (T. baccata Ler- chenf.* ap Ziegler de re sylv. 27; Baumg. En. II. 307]. — Hegyvidé- kek sziklás árnyas erdeiben és szakadékain, a hegyi tájtól a havasalji tájg. — Torda hasadéka [Walz exs.!|, Székelykó éjszaki homlok- zata [!], Kerczesora havasai [Schur En. 695]. Árpás havasai [Schur VSV. III. 89]. Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Kóhavas [Fuss Trans. 600], Ojtoz szorosa |Daumg. l. c.], Borszék (Salzer VSV. VII. 53], Górgény-Kelemen hegyesoport [Eresei Tord. 155], Beszterezei hegység |Daumg. 1. e.), Rodna vidéke (Fuss Trans. 600, Porc. En. 53]. JUNIPERUS. — PINUS. 597 588. Juniperus L. gen. n. 1134. 2216. J. Sabina L. spec. (ed. 1753) 1039. — [J. Sabina Eresei* Tord. 27 ; Baumg. En. II. 308. — J. Kanitzii Csató! Magy. Nóv. Lap. X. (1886) 145, — sistit frustula «foliis lanceolatis acuminatis patulis» (Koch syn. 575) predita]J. — Magasabb mészkóhegyek sziklás sza- kadékos helyein a hegyi és havasalji tájon, s a hol előfordúl, földre terülő szétterjedt bokrokat alkot. — Egész hegyoldalakat borít Padság felett a Skerieza és Vulturésze alhavasokon [Simk. Album 183, 184], Toroezkó-Szt-Gyórgy barlangjánál | Pálfi ap. Simk. Album 184], Csák- lyaikó szakadékos ormain [!Csató ap. Simk. l. c.], Pilishegy, Remete, Bredest a Csáklyaikótól éjszaknak | Csató MNL. IX. 97—99], Csetatye- Boli [!I, valamint Tájaszakadék és Pietra-rosia Petrozsénynél [Fro. Karp. 135], Stina-corda Petrillánál [Lojka ! ÓBZ. XXIII. 323], Lapos- nya a Görgény hegységben [Nagy ap. Ercsei l. c.]. 2917. ]. communis L spec. (ed. 1753) 1040. — [J. communis Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 28; Baumg. En. II. 307]. — Hegy- vidékek erdeinek szélein s tisztásain az egész terület mezei táján kó- zónségzes. — Rodna vidékéről Porcius nem említi, azonban Czetz Erd. Muz. VI. 16 kózli onnan. 2217/b. J. intermedia Schur* Verh. sieb. Ver. II. (1851) 169; Sehur En. 625. — [Comprehendit formas inter J. communem et J. nanam medias. — Kózépalak a J. nana és J. communis kózt]. — Ha- vasalji és havasi vidékeken az egész területen. Egész területeket borit a Kukurbetán a Biharhegységben, valamint Arpás havasain, mely utóbbi helyen az Alnus viridissel karöltve a Pinus Pumiliot helyet- tesíti. Drassónál a Czenkhegyen 650—700 met. magasságban |!]. 2217/c. J. nana Willd. spec. IV. (1805) 854. (Juniperus commu- nis x) nana Baumg." En. II. 308]. — Havasok mezóin az egész terü- let havasi táján. 589. Pinus L. gen. n. 1077. 1218. P. silvestris E. spec. (ed. 1753) 1000. — [P. silvestris Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 25: Baumg. En. II, 304. — P. uliginosa Schur OBZ. VIII. 290, — non Neum. — P. Mughus Jacq. Icones Pl. Rar. I. (1786) tab. 193, Baumg. En. II. 304 (non Scop.) est stirps nostra humilis fruticosa, in subalpinis proveniens]. — Ma- gasabb hegyvidékek hegyi és havasalji tájain. — Muntyele-mare Skericza alhavas Padságnál [Freyn Közlem. XIII. 81], Hallerhavasok [Eresei Tord. 52], Kovrágy! [Csató Erd. Muz. VI. 26], s innen Pujig nagy erdófoltokat képez a Sztrigy mellékein|!], Hátszegi völgy, Talmaesel [Lerchenf. 1. c.], Talmáes, Resinár [Fuss Trans. 601]], Boi- cza, Brassó [Schur En. 626], Buesecs [Freyn l. c.], Szt-Annató, Ojtoz szorosa [Baumg l. c.], Kukojszás, [|Schur OBZ. VIII. 290], Rodna [? Czetz Erd. Muz. VI. 18]. — Kultiválják is sok helyen így például Zám hegyein. 598 PINUS. -— LARIX, 2219. P. Pumilio Hánke Riesengb. (1791) 68. — [P. Mughus Ler- chenf.* ap. Ziegler de re sylv. 25 ; Schur Verh. sieb. Ver. II. 169, III. 90, — non Scop. — P. obliqua Sauter ; Schur Verh. sieb. Ver. III. 90 ; Porc. Naseud. 57. — P. Pumilio Baumg. En. II. 304. — P. uncinata Schur Sertum n. 2624; Schur En. 627. — P. Pumilioni-uliginosa Porc. En. 53. — P. uliginosa Schur En. 626 quoad stirpem alpinam. — Havasalji tájak nedves lejtőin és sziklás volgykatlanaiban 1600— 1900 meter (5000—6500") magasságban többnyire csak kisebb csepő- téket alkot. — A. Biharhegység erdélyi oldalán csupán egy helyen, névszerint a Csepilor völgy. felsőbb részében a Kukurbeta alján (! Ker- ner ÓBZ. XXVII. 58], Retyezát havasok [!Csató Erd. Muz. IV. 85], összefüggő csepótéket alkot a Czibinhegvségben így a Frumószán mintegy 330 méter függőleges kiterjedésben [Grisb. Iter n. 283], Csorte, Butyán (Fuss Trans. 602], Arpás havasai közül csupán a Te- riczán [!], Bráza havasai [Schur VSV. II. 169], Királykó [! Andrze Bot. Zeit. XIII. 52], Buesecs [! Kotschy ZBG. III. 132, 135], Csukás [Kotsechy ZBG. III. 139], TTeszla [Fuss Trans. 602], Toplieza, Ilva és Ratosnya felett az Ilvai hegységben [Eresei Tord. 53], Kelemen- Cserbuk [Fuss C. Arch. 394], Ünókó [Schur VSV. X. 141], Korongyis [Schur VSV. X. 150]. t P. uliginosa Neum. Schles. Gesell. 1837 p. 95, 98. — Cosna [Porc. En. 53], NagyL-1va [Porc. Naseud. 57]. t P. Laricio Poir. — Seréli havas a Retyezát hegységben [Csató Erd. Muz. IV. 85]. 9920. P. Cembra L. spec. (ed. 1753) 1000. — [P. Cembra Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 26: Daumg. En. II. 305. — P. Laricio Pávai ap. Fuss Trans. 602, '. — Havasaink havasalji tájain gyé- rein. — Retyezát havasok s a Czibinforrás vidéke |! Lerchenf. l. c.], Buesees [Fuss Trans. 602], Besztercze és hodna havasai [Daumg. l. c.], utóbbiakon azonban csak a Lala völgyében az Unókó alatt | Pore.! En. 53]. t P.nigra Arnold Reise nach Mariazell (1785) 8 eum tab. — [P. nigrieans Host. in Sauter Versuch (1826) 23, 25. — P. austriaca Höss Naturl (1826) 337. — P. Laricio Sehur En. 627, — non Poir]. Sat frequens colitur. — Sok helyt tenyésztik. t P. Strobus L. spec. (1753) 1001 ; Juniperus Virginiana L.; eu pressus sempervirens L.; Thuja occidentalis et Th. orientalis L.: luntur in hortis. — Diszkertekben tenyésztik. 590. Liarix Tournf. Inst. tab. 357. 9991. L. decidua Mill. Gard. Diet. (1768) n. 1. — [Larix euro- pza DC. Fl. Fr. III. (1805) 277 ; Baumg. En. — 305. — Pinus Larix L. spec. (ed. 1753) 1001 ; Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 25]. — Magas hegyvidékeken a havasalji és hegyi tájon. — Székelykő [! "eucheun 1. e.], Tilalmas Toroezkónál | Simk. Album 178], Vidaj hegyei és Haller havasok [Eresei Tord. 54], utóbbiakon pl. a Skericzán Padság felett [!IFreyn Kózlem. XIII. 81], Csáklyaikó [Barth VSV. XIX. 145], Re- LARIX. — ABIES. 599 tyezát hegység [!Csató Erd. Muz. IV. 85], Lotriora völgye [Fuss Trans. 602], Bucsecs [Lerchenf. l. c.], Besztercze havasai ( Baumg. 1. c.]. — Brassó mellett (Schur En. 627] bizonnyal csak kultiválva. t L. Sibirica Led. Fl. Alt. IV. (1833) 204. — [Abies Ledebourii Ruprecht Fl. Samojed. (1845) 269. — Pinus Ledebourii Endlicher Syn. Conif. (1847) 131; Janka* Ost. bot. Zeit. XVIII. (1868) 360]. — Havasalji tájakon a Czachlou hegyen |Janka l. c.]), — de már Moldvá- ban. — Erdélyben keresendő. 591. Abies Tournf. Inst. tab. 353. 2922. A. excelsa Poir. Encyel. VI. (1804) 518. — [Pinus Abies L. spec. (ed. 1753) 1002; Lerchenf.* ap. Ziegler de re sylv. 25. — Abies exeelsa Daumg. En. II. 306. — Picea excelsa Link. in Linn. XV. (1841; 517. — Picea montana Schur! Verh. sieb. Ver. II. (1851) 159 ; Schur En. 627. — Picea subarctica Schur ! Sertum (1853), p. 69, n. 2630. — Picea erythrocarpa Purkyne in Allg. Forst- und Jagd- zeitung (1877)). — Magas hegyvidékeinken ez képezi a havasalg táj rengeteg fenyveseit. E havasi és havasalj tájak éjszaki zord völgyei- ben széles erdőövet képezo Jegenye-fenyű : így a Nagy-Aranyos völgyé- ben Szkerisóránál már 700 méter t. f. magasságban kezdődnek a feny- vesek, s innen felszállnak a Kukurbeta délnyugati oldalán 1763 mé- terig, a Kis-Aranyos völgye felett pedig az Ariesen 1765 méter magas- ságig. Ily széles fenyűövet találunk a Fogarasi hegylánczolat éjszaki völgyeiben is sok helyütt; ellenben havasvidékeink déli oldalain na- gyon összeszükül a fenyűk öve, mert eme déli oldalokon a bükkösök csak 1300, söt 1400 méter magasságban engednek tért a fenyveseknek. 9993. A. Picea L. spec. (ed. 1753) 1001 sub Pino. — [Pinus Picea Lerchenf.* ap. Ziegler de re svlv. 25. — Abies alba Mill. Gard. Diet. (1768) n. 1; Baumg. En. II. 306. — A. pectinata DC. Fl. Fr. III. (1805) 276]. — A hegyi és a havasalji tájon. Többnyire csak szálan- ként a fenyvesekbe vegyüló fánk; de el van terjedve az egész terület fenyveseiben. Egész erdőket Erdélyben kevés helyen alkot; ily Luezfenyü erdők diszítik a Detunatát s egész környékét a Dzsamena hegyig. DL CRYPTOGAMA. — VIRÁGTALANOK. D ) Cryptogame vasculares. Brongn. Hist. Végét. Fossil. I. (1828) 97. — [Acotyledones vascu- lares Meissn. Plant. Vascul. Gen. (1836—43) 429. — Pteridophyta Cohn in Hedwigia XI. (1871) 18. — Prothallophyta Simk. Nóvény- tan (1881) 6, 162, — Prothalliumosak, vagyis Edényes-virágtalanok]. a) Dichotomeae Sachs Lehrb. (1874) 388. CIII. Isoetaceae Bartl. Ord. 16. 599. Isoetes L. gen. n. 1184. t 2324. |. echinospora Durieu in Bull. Soc. Bot. France VIII. (1861) 164, — [Isoétes lacustris Baumg." En. IV. 8, — ex Braun ap. Leonardi in Lotos 1863 p. 32; et Ost. bot. Zeit. XIII. 95]. — ÁIIÓ vizek tavak fenekén a mezei tájon; de ujabban senki sem találta Er- délyben, s Janka csak kereste, de nem találta meg Szt-Gothardnál. — Vasas-Szt-Iván tavában | Baumg. l. c.]. CIV. Sel«ginellaceae Mettenius. 593. Selaginella Spring in Flora. XXI. (1838) I. 148; Doell. Rhein. Flor. (1843) 38. 2225. S. Helvetica L. spec. (ed. 1753) 1104 sub Lycopodio. — [Lycopodium helveticum L.; Baumg.* En. IV. 14. — Lyecopodium denticulatum Baumg. En. IV. 15 et Auct. Trans., — ex loco natali, non L. — Selaginella helvetica Spring. in Doell. Rhein. Fl. (1843) SELAGINELLA, —— LYCOPODIUM. 601 39]. — Sziklás mohos hegylejtókón a mezei és hegy1 tájon. — Torda- hasadéka [! Unver. ap. Fuss Trans. 761], Székelykó, béla-vára és Lun- kai bérez Padságnál|!] Csáklyaikó. Gáld-szirtje | Daumg. I. c.], Belsó- Gáld [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 457], Nagyág hegyei, Várhegy Dévánál, Ruszka alhavas, Kóalja-Ohába [!], Retyezát-hegység Malom- viz felett, Krivadia [! Borb. ZBG. XXV. 795], Strázsa, Vulkány, Pareng [Baumg. l. c.], Boieza a Verestorony szorosnál (Fuss! VSV. XV. 106], Verestoronyszorosa [Andre Bot. Zeit. XIV. 243], Talmács, Giresau, Bzurul [Fuss Trans. 761], Pojana-nyamezuluj, Plaju-ezeri | Fuss Crypt. 135]. Kerezesora havasai [Schur En. 827], Arpás havasai [! Schur VSV. III. 92], Bráza havasai [Sehur VSV. II. 168], Vurfu-Luci [Fuss Trans. 761], Zernyest[!], Királykó, Keresztényhavas [Schur En. 827], Brassó [Schur OBZ. VIII. 65], Buesees, Rodna hegysége |Daumg. Itet] 2226. S. Selaginoides L. spec. (ed. 1753) 1101 sub Lycopodio. — (Lycopodium Selaginoides L.; Baumg.* En. IV. 16. —- Selaginella spinulosa A. Br. in Doell. Rhein. Fl. (1843) 38]. — Havasaljak és ha- vasok sziklás mohos lejtőin. — Retyezát [? Schur En. 826], Szurul [Schur OBZ. VIII. 65], Butyán Kerczesori havas [Fuss Trans. 761], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 92], Terieza, Ucsa-mare. Dregus ha- vasai, Vurfu-Luci, Bráza kószirtje [Baumg. l. c.]. Királykó [! Andrze Bot. Zeit. XIV. 243], Zernyest patakánál[!], Buesees |Schur OBZ. VIII. 65], Keresztényhavas, Kóhavas. Hargitta [! Schur En. 826], Csu- kás ! [Daumg. ap. Fuss. Trans. 761], Korongyis [Schur OBZ. VIII. 65]. CV. Lycopodiaccae Mettenius. 594. Iyycopodium Spring. in Flora XXI. (1838) I. 148; L. pro p. 2227. L. Selago L. spec. (ed. 1753) 1102. — [L. Selago Daumg.* En. IV. 17. — L. reeurvum Kit. in Willd. spec. V. 50. — Selago vul- saris Schur En. 825]. — Hegyvidékek árnyas mohos szikláin a hegyi és havasalji tájon. — Csuesa, Dragán völgye a Vlegyásza hegységben, az Ariesen és a Biharalji sziklákon a Kis-Aranyos forrásvidékén |], Retyezát és Pareng hegység [!Baumg. l. c.], Gótzenberg |Lerchenf. ap. Fuss Crypt. 133], Czibinjézer [Sigerus ap. Fuss Trans. 759], Kur- matura-Oanesi Felsó-Sebes felett, Stirpu, Tomnatib, Présbe, Piesoru- Burkuluj [Fuss Trans. 759], Plaju-ezeri [Fuss! VSV. XVIII. 182]. Avrisel [Fuss Crypt. 133], Mirie, Domna forrás vidéke, Butyán [Fuss Trans. 759], Nezoj [Schur OBZ. VIII. 64], Árpás havasai [! Schur VSV. III. 99], Bráza havasai [Schur VSV. II. 168], Keresztényhegy- ség, Kóhavas, Hargitta, Pietroszul Beszterczei havas, Rodna havasai [! Baumg. 1. c.], Bükkhavas Borszéknél [Salzer Reiseb. 214], Fancsal tető, Kereszthegy Görgény vidékén | Walz MNL, III. 71], Malajest völ- gye a Bucsecsen [Csató exs. !]. 2298. L. inundatum L. spec. (ed. 1753) 1102. — [L. inundatum 609 LYCOPODIUM. Dbaumg.* En. IV. 16]. — Hegyvidékek vizenyős tőzeges mezóin a he- gyi tájon. — Büdös lápjai. Borszék [Daumg. l. e. ]. 2929. L. annotinum L. spec. (ed. 1753) 1103. — [L. annotinum Daumg.* En. IV. 15). — Sziklás erdőkben s azok patakai mentén a ha- vasalji tájon. — Vidra, Nyezra és Szkerisora felett a Kukurbeta felé, s a Kalinyeaszán a Biharhegységben (!|, Zsijecz völgye a Parenghegység- ben |! Borb. ZBG. XXV, 195], Kerezesora havaeai (Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 456], Árpás havasai [! Sehur VSV. III. 92], Bráza ha- vasai [Sehur VSV. IL 168], Büdös [Schur ÖBZ. VIII. 64], Lóvete, Borszék [Baumg. l. c.J. Hargitta, Tihucza [Fuss Trans. 760], Pietro- szul, Beszterczei havas, Unókó | Baumg. Il. c.], Tölgyes és Bodza szoro- sok |Haynald ap. Borb. Közlem. XIV. 456], Gáncs [Csetz Erd. Muz. VI. 17], Görgényvidéke ( Walz MNL. III. 71]. 2230. L. clavatum TL. spec. (ed. 1753) 1101. — [L. clavatum Daumg.* En. IV. 13]. — Hegyvidékek erdeinek szélein a hegyi és ha- vasalj tájon. — Csucsa [!Feicht. Kózlem. IX. 92], Bányabükki völgy (! Freyn Kózlem. XIII. 70], Biharhegységben több helyen, így : Valye- Girdi Szkerisoránál, "us hegyei, Geina, Biharalji sziklák, Aries[!], Ponories a Sztrgv vidékén (Csató Erd. Muz. VI. 291 Apold és Sze- csel közt |Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 456], Freck [Fro. Arch. III. 142], Orlath, Guraró ! Kisdisznód. Zoód, Présbe, Piesoru- Burkuluj, Giresau [Fuss Trans. 761], Pojana-Nyamezuluj [Fuss Crypt. 134], Mi- rie [Fro. VSV. VIL 195], Árpás hegysége |!Schur VSV. III. 99], Bráza hegysége [Schur VSV, IL 168], Királykó[!], Brassó vidéke [Baumg. l. c.], Keresztényhavas [Schur ÖBZ. VIII. 64], Kóhavas! [Schur En. 826], Szt-Annató, Büdös ! [Schur ÖBZ. VIII. 64, 988], Tus- nád [Schur VSV. X. 181], Lóvete, Alsó-Rákos, Héviz, Kóhalom, Se- gesvár [Daumg. Il. c.], Hosszüaszó [Barth ap. Fuss VSV. XVIII. 257], Rodna vidéke [Schur VSV. X. 128; Czetz Erd. Muz. VI. 17], Strimba hegy [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 456], Magura és Kereszthegy Gorge dc sen (Walz MNL. III. 71], Zajzonvölgy, Udvarhely (!]. 2231. L. alpinum L. spec. (ed. 1753) 1104. — [L. alpinum baumg.* En. IV. 15]. — Havasok kóvecses mezóin, a havasi tájon. — Dihar "hav as tetején a Piatra-Grejtora felől |Simk. Term. Füz. V. 56], Csepilor völgy a Kukurbeta alján |!], Árpás havasai [Fuss Trans. 760], Uesa-mare, -Buesecs [1 Baumg. l. c.j, Korongyis [Herzog ap. Fuss Trans. 760], Djalu-Popi rodnai havas (Herzog ap. Fuss Crypt. 134]. 2232. L. complanatum L. spec. (ed. 1753) 1104. — [L. complana- tum Baumg. En. IV. 14]. — Hegyvidékek árnyas erdeinek szélein a hegyi és havasalji tájon. — Strázsa [Baumg. I. c.], a Czibin vizesésénél [Schur ÓBZ. VIII. 64]. 2233. L. Chamaecyparissus A Br. in Dcell. Rhein. Fl. (1843) 36. — (L. Chamsecyparissus Schur* Sertum n. 3280. — L. Chamsecy parissus var. transsilvaniea Schur! Verh. sieb. Ver. X. 202]. — Hegyi és ha- vasalü erdőkben. — Stiavu-verosz Kerezesori havason [Fuss Trans. 760; Crypt. 134], Ucsa-mare [Baumg. ap. Fuss Trans. 760], Büdös [Schur OBZ. VIII. 64, 288]. SALVINIA. — PILULARIA. — MARSILEA, — OPHIOGLOSSUM. 603 b) Rhizocarpeae Batsch. CVI. Salviniaceae Bartl. Ord. 15. 595. Salvinia Michel. Gen. 107. tab. 58. 22334, S. natans L. spec. (ed. 1753.) 1099 sub Marsilea. — |Salvi- nia natans Baumg.* En. IV. 7]. — Folyók holtágaiban s azok moesa- ras környékén. — Szászváros [Unver.! ap. Fuss VSV. XIII. 141], Kó- halom |Baumg. 1. c.). CVII. JMarsileaeeae Baxtl. Ord. 15, 596. Pilularia L. gen. n. 1183. 2235. P. globulifera L. spec. (ed. 1753) 1100. — (Pilularia glo- bulifera Baumg.* En. IV. 8, — sed in herbario ejus solum frustula sterilia vix determinanda inveniuntur|. — Tavak moesaras árteres szé- lein. — Kóhalom |Baumg. ap. Fuss Trans. 753], Telek Háromszék megyében [Baumg. En. IV. 3]. 597. Marsilea L. gen. n. 1182 (ex parte). 2236. M. quadrifolia L. spec. (ed. 1753) 1099. — |Marsilea quad- rifoia Baumg* En. IV. 8]. — Moesaras vizeres sikságokon. — Vasas- Szt-Iván [Baumg. 1. c.]. c) Filicineae Juss. gen. 14. CVIII. Ophioglossaceae R. Br. Prodr. 163. 598. Ophioglossum L. gen. n. 1171. 2337. 0. vulgatum L. spec. (ed. 1753) 1062. — (|O. vulgatum Baumg.* En. IV. 18. — O. vulgatum a) alpinum Sehur En. 827]. — Hegyvidékek erdei tisztásain, cserjés füves helyein a mezei tájtól a ha- vasalji tájig. — Csuesa és Kissebes közt [Freyn Kózlem. XIII. 70], Ko- lozsvárt a Bükkón |!], Felsó-Gáld | Barth VSV. XIX. 145], Szt- Erzsébet [Sehur OBZ. VIII. 134], Talmáes [Schur En. 827], Arpás hegysége [Sehur VSV. III. 92], Longodár, Kóhalom, Héviz |Daumg. l. c.], Brassó [Baumg. ap. Fuss Trans. 763], Gáncs [Czetz! Erd. Muz. VI. 18], Garesinvólgy Hétfalunál |!]. 604 BOTRYCHIUM. — CETERACH. 599. Botrychium Sw. in Schrad Journ. 1800. p. 8, 110; Sw. syn. (1806) 171. 2238. B. Lunaria L. spec. (ed. 1753) 1064 sub Osmunda — [Os- munda Lunaria L.; Benkő" Trans. 115. — Botrychium Lunaria Sw. l. e. 110, Baumg. En. IV. 18. — B. Lunaria Schur En. 827 cum varie- tatibus. — Hegyvidékek füves vagy sziklás mezóin és szakadékain a hegyi tájtól a havasi tájig. — Kolozsvárt a Feleken [!Schur OBZ. VILI. 133], Toroczkó [Andre Bot. Zeit. XIV. 943], Skerieza Padság- nál [! Freyn Kózlem. XIII. 70], Felsó-Gáld felett a Csáklyaikó felé [! Baumg. l. e.], Kecskekó [Schur VSV. X. 69], Biharhegységben a Piatra- Strucun és a felette fekvő hegyi kaszálókon|!]. Retyezát hava- sok [!Borb. ZBG. XXV. 793], Szt- Erzsébet [Schur ÓBZ. VIII. 133], Nagycesür, Talmáes, Frumósza |Schur En. 828], Présbe, Poresesd felett a Piesoru-Burkuluj havas [Fuss Trans. 763 ; Crypt. 130], Arpás hava- sai [! Schur VSV. III. 92], Bráza havasai [Schur VSV. II. 168], Ki- rálykó, Czenkhegy [! Scehur OBZ. VIII. 133]. Keresztényhegység (! J. Kl. in Sieb. Quartalschrift. IIT. 104], Bucsecs, Kóhavas, Teszla! | Baumg. En. IV. 18], Csukás ! [Baumg. ap. Fuss Trans. 763], Málnapataka Csik- székben [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 452], Héviz, Korongyis [Daumg. En. 18], Unókó [Schur En. 827], Bolnokhegy, Garcsinvólgy Hétfalunál |!]. 2239. B. matricariaefolium A. Br. in Doell. Rhein. Fl. (1843) 24. — (B. rutaceum Sw. pro p.; Baumg." En. IV. 19 ex descriptione. — B. rutefolium Schur Óst. bot. Zeit. VIII. 133 et Fuss Trans. 763 pro p.]. — Hegyvidékek napos füves hegylejtóin a hegyi és havasalji tájon. — Resinár felett a Frumósza felé [Schur ! ÓBZ. " Vill. 134], Arpás hava- sai [Schur VSV. III. 92], Bráza havasai [Schur VSV. II. 168], Predeal [Fuss Trans. 763], Keresztényhegység, Lóvete, Oláhfalu | Baumg. 1. c.]. 2240. B. Matricariae Sehrank. Bayer. Fl. (1789) 419 sub Osmunda. [B. rutzfolium A. Br. Dcell. Rhein. Fl. (1843) 24; Schur* Ost. bot. Zeit. VIII. 133 pro p.]. — Hegyi erdők napos tisztásain a hegyi és havas- alji tájon. — Ruszkabánya felett a Kálvária hegyen [Andre Bot. Zeit. XIV. 243], Tomnatik Resinári havas [Fuss Crypt. 131], Butyán, [Schur ÖBZ. VIII. 133], Frumósza, Árpás havasai [? Schur En. 823]. t Osmunda regalis L. spec. (1753) 1065. — ([O. regalis Baumg.* En. IV. 20, sed in herbario ejus desideratur, nec post eum in Trans- silvania inventa]. — Lóvete, Oláhfalu, Hargitta [Baumg. l. c.], Büdös [? Schur OBZ. VIII. 134]. CIX. Polypodiaceae R. Br. Prodr. Fl. Nov. Holl. 145. 600. Ceterach Willd. spec. V. 155. 2241. C. officinarum Willd. spec. V. (1810) 136. — (Gymno- gramme Ceterach Spreng. Syst. IV. (1827) 38; Baumg.* En. IV. 21. — POLYPODIUM. — PHEGOPTERIS. 605 Grammitis Ceterach Sw. Syn. (1806) 23. — Asplenium Ceterach L. spec. (ed. 1753) 1080]. — Hegyvidékek árnyas mészkő szirtjein a mezei és hegyi tájon. — Verespatak [Baumg. l. c., Retyezát (? Schur OBZ. VIII. 193]. 601. Polypodium L. gen. n. 1179 ex parte. 2242. P. vulgare L. spec. (ed. 1753) 1085. — [P. vulgare Baumg.* En. IV. 21 cum varietate]. — Arnyas sziklákon és vólgyszorosokban, erdók kóves árnyas helyein az egész területen a mezei tájtól a havas- alji tájig. 609. Phegopteris Feà Gen. Fil. (1850) 242. 9943. Ph. polypodioides Feé 1. c. 243. — [Polypodium Phegopteris L. spec. (ed. 1753) 1089. — Aspidium Phegopteris Baumg." En. IV. 25]. — Hegyvidékek sziklás árnyas erdeiben a hegyi tájon. — Csucsa [! Feicht. Kózlem. IX. 93], Dragánvólgye a Vlegyásza hegységben [!], Runk és Padság völgyei a Muntyele-mare hegységben |! Freyn Kozlem. XIII. 69], Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyein a Kukurbetáig és Csepi- lor völgyig [!], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Ruszka havas |!], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 29], Retyezát hegység völgyei Malom- viz felett, Petrozsény |! Borb. ZBG. XXV. 788), Gótzenberg [Schur OBZ. VIII. 193], Giresau, Piatra-rü Poresesdi elóhavas, Kerezesora üveghutája [Fuss! Trans. 764], Árpás hegysége! [Schur VSV. III. 91], Uesai havasok [Baumg. ap. Fuss Trans. 764], Dregus és Alsó-Szombat- falva havasai [Baumg. En. IV. 28], Bráza havasai [Schur VSV. II. 168], Brassó [Schur ap. Fuss Trans. 764], Büdös [Schur OBZ. VIII. 988], Hargitta, Rodna vidéke [Baumg. En. IV. 28), Strimba hegy, Oláh-Lápos-bánya (Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 443]. 2944. Ph. Dryopteris L. spec. (ed. 1753) sub Polypodio. — (Poly- podium Dryopteris L. 1. c. — Aspidium Dryodteris Baumg." En. IV. 29]. — Erdők és csalitok árnyas utai mentén a mezei tájtól a havasalji tájig. — Csucsa [!Feicht. Kózlem. IX. 93], Kolozsvárt a Bükkón [Wolff ap. Andre Bot. Zeit. XIV. 243], Padság völgye (! Freyn l. c.], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Tibor, Krakkó, Kecskekő völgyei, Vidra és Nyegra hegyei a Biharhegységben, Nagyág (!], Retyezát ha- vasok [! Borb. ZBG. XXV. 788], Nagydisznód [Fuss Trans. 764], Gót- zenberg [Lerchenf. ap. Fuss Crypt. 126], Giresau [Fuss VSV. XIX. 191], Kerezesora üveghutája (Fro. VSV. VII. 123], Arpás havasai [!Sehur VSV. III. 91], Fogaras hegysége, Brassó, Segesvár, Lóvete, Oláhfalu [Baumg. l. c.], Büdös [Schur VSV. X. 202], Borszék [Fuss Trans. 764], Rodna hegysége |Baumg. l. c.]. 9945. Ph. Robertiana Hoffm. Crypt. (1795) Add. p. 10 sub Poly- podio. — [Polypodium ealeareum Sm. Fl. Brit. III. (1804) 1117. — Aspidium ealeareum Baumg.* En. IV. 29. — Polypodium disjunctum Schur Óst. bot. Zeit. VIII. 139; Schur En. 831, — non Rupr. cujus stirps genuina eglandulosa est Asiamque septemtrionalem incolit. — 106 WOODSIA. —- ASPIDIUM. P. eonjunetum Schur En. 831]. — Mészkóhegységek árnyas sziklás helyein a mezei és hegyi tájon, helyenként a havasaljakig. — Torda hasadéka |Schur VSV. X. 77], Enyedi hasadék Nyirmezónél [! Sehur VSV. X. 71], Székelykó, Skerieza alhavas és a Lunkai bérez Padság- nál[!], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 141], Vulkánhegy Abrudbányá- nál|!], Kolezvár völgye a Retyezáthegységben (Borb. ZBG. XXV. 788], Gótzenberg (Schur En. 831], Pues (Schur OBZ. VIII. 193] Kereze- sora üveghutája Fuss Trans. 764], Arpás hegysége [Schur VSV. III. 91], Tópehegy Alsó-Rákosnál, Teszla |Baumg.l. e.|, Keresztényhegy- ség [Schur En. 831], Brassóhegyei, Öcsém "[Schur ÖBZ. VIII. 193], Borszék [Schur VSV. X. 153]. 603. Woodsia R. Br. Transaet. Linn. Soc. XI. (1816) 170. 2246. W. ilvensis L. spec. (ed. 1753) 1071 sub Acrosticho. — (Cheilanthes odora Daumg. ! En. IV. 42, et Auct. Trans., — non Sw. — (Vide etiam Ruprecht Beitr. III. 43). — Polypodium hyperboreum Daumg.* ap. Sadler Epiphywll. (1820) 12; et ap. Sadler Filie. (1830) 45]. — Mészkő hegyek sziklás szakadékos helyein a mezei és hegyi tájon. — Székelykó [Baumg.! 1. c.], Ilva a Felsó-Marosnál [ Walz ! MNL. III. 71]. — Borszék mellől is közli Schur Verh. sieb. Ver. X. 156 a Cheilanthes odorát, de Schur En. 842 mint kifejlettlen növényt kérdésesnek állítja azt oda ; ezért Schur ez adata egyszerüen törlendő. 604. Aspidium Sw. Gen. Filic. in Schrad. Journ. (1800) II. 29. 2247. A. Lonchitis L. spec. (ed. 1753) 1088 sub Polypodio. — EX ss Lonchitis Baumg.* En. IV. 22]. — Árnyas füves sziklákon és sziklás. erdőkben a hav: asalji tájon. — Valeriaszka és Zenoga tó a Rhetyezát hegységen [! Borb ZBG. XXV. 788], Szurul Rakoviczán [Fuss Trans. 765], Fedelüse [Sigerus ap. Fuss Crypt. 128], Kerezesora hava- sai [Schur OBZ. VILI. 195], Árpás havasai (! Sehur VSV. ELL 91], Galischesk Dregusi havas (Ungar ap. Fuss Crypt. 128], Bráza havasai [Schur VSV. IL. 168], Királykó [Andre Bot. Zeit. XIV. 244], Bucsecs, Keresztényhavas |! Schur ÖBZ. VIII. 195], Ocsém [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 4441, Ünőkő [Schur ap. Fuss Trans. 765), Nyegrulilasze Rodnai havas felé [Baumg. 1. c.], Teszla [!]. 2248. A. hastulatum Ine Fl. Nap. tab. 950 (1836). — (A. aculea- tum Baumg." En. IV. 25 et Auct. Trans. — Polypodium aculeatum L. spec. (1753) 1090 pro p. — A. aculeatum $) Swartzianum Koch Syn. (ed. II. 1845) 976. — A. angulare Auct. Trans. — Etiam Aspi- dium angulare Kit. in Willd. spec. V. (1810) 257 ex descriptione et locis natalibus huc pertinet, et solum varietatem A. hastulati sistit «pinnula pinnarum superiorum infima profunde pinnatifida» : hae nam nota Kitaibel in Linn. XXXII. (1863) 270 A. angulare suum ab A. aeuleato Kit, idest A. hastulato Ten. distinguit.]. — Hegyvidékek er- ASPIDIUM. 607 deiben külónósen bükkósekben. — Vidra hegyein a Piatra-Struezu és a Gejna felé [!], Zalathna, hoskány [Daumg. l. c., Zám, Déva, Vajda- Hunyad [!], Zsijecz völgye a Pareng hegységben [Simk. Kózlem. XV. 618], Czibin vizesése, Falkenstein a Zood mentén [Schur ÖBZ. VIII. 195], Talmáes [Fuss Crypt. 128], Présbe, Rakoviezán, Butyán [Fuss Trans. 765], Szurul [Sehur En. 832]. Kerczesora üveghutája [Fro. VSV. VIL 123], Árpás hegysége [! Schur VSV. II. 91], Fogaras hegy- sége |Daumg. l. c.], Keresztényhegyséc [!], Lóvete, Borszék [Baumg. l. e.], Fanesal-tetó Görgény vidékén |Walz. MNL. III. 71], Rodna [Bchur VSV. X. 128], Csukás, Zajzonvólgy [!]. 2248/b. A. lobatum Sw. Synops. Filie. (1806) 53. — [A. lobatum Sehur* Verh. sieb. Ver. III. 91. — Polypodium aculeatum L. spec. (1753) 1090 pro p.]. Hegyvidékek árnyas erdeiben, főkép bükkósek- ben. — kKlopotivai völgy a hetyezát hegységben [Borb. ZBG. XXV. 189], Zsijecz völgye a Pareng hegységben [!. Arpás havasai [Schur MON T Tl Jis Czenkhegy Brassónál |Schur ÖBZ. VIII. 195], Rodna [Schur VSV. X. 123], Ünókó [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 444], a Duesecs Malajesti völgye [Csató exs. !]. 2248/c. A. Braunii Spenn. Fl. Frib. I. (1895) p. 9 tab. 9. — [Aspidium pilosum Schur*! Verh. sieb. Ver. II. 168; Schur En. (1866) 835; SBehur Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 195]. — Magasabb hegyvidékek árnyas bükkös erdeiben. — Kolezvári völgy a Retyezát hegységben, Zsijecz völgye a Pareng hegységben |Borb. ZBG. XXV. 791], Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 29], Kerczesora üveghutája (Fro. VSV. VII. 123], Árpás hegysége [! Schur VSV, III. 91], Bráza hegy- sége [Schur VSV. II. 168] Száraztómós a Predeálnál, Jalomnieza vól- gye a Bucsecsen [tehát már humániában|, Valye-Vinuluj Rodnánál [Schur OBZ. VIII. 196], Hargitta [Fuss Crypt. 129]. 2249. A. Thelypteris L. Spe (ed. 1753) 1071 sub Acrosticho. — [Aspidium Thelipteris Sw.: Baumg." En. IV. 23]. — Moecsaras süppe- dékes helyeken a mezei és hegyi tájon. — '[rányis a Vlegyásza hegy- ségben, Kolozsvárt a Város-tavánál, a Dükkón és a Malomvolgyben, Aranyosvólgye Szkerisóránál, Váralja és Kovrágy közt a Sztrigy men- tén|!|, Giresau [Fuss Crypt. 128], Bráza hegysége |Schur VSV. II. 168], Árpás falunál [! Sehur ÖBZ. VIII. 329], Brassó, Szászsegesd, Segesvár [Baumg. 1. c.], Szt-Annató [Schur ÖBZ. VIII. 293], Büdös, Tusnád [Schur OBZ. VIII. 322]. 9250. A. montanum Voeler Dissert. de Polypodio Montano (1731). — [Polypodium Oreopteris Ehrh. Beitr. IV. (1789) 44. — Aspidium Oreopteris Swartz Gen. Fil. in Schrad. Journ. (1800) 35 ; Baumg." En. IV. 94. — Asplenium montanum Czetz Erd. Muz. VI. bles Hegyvidékek patakainál és nedves erdeiben a hegyi és havasalji tá- jon. — Vidra hegyvidékén a DBiharhegységben a Csepilor vólgyig és a Biharalji sziklákig [!], Ponorics a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 29], Reusioravóley Talmacselnél [Schust. VSV. XXX. 26], Ke- reszténysziget hegysége [Schur En. 833], Mirie [Fuss Trans. 766], Árpás hegysége [Schur VSV. III. 91], Bráza hegysége (Schur VSV. II. 168], Uj-Sinka, Alsó-Rákosnál az Urmós-Tópe hegyen |Daumg. l. c.], BIMONKAI : Krdély flórája. 42 608 ASPIDIUM. Brassó mellett a Keresztényhegységen |! Schur OBZ. VIII. 322], Bü- dós [Schur OBZ. VIII. 288), Rodna hegysége |Czetz l. c.]. 2251. A. Filix-mas L. spec. (ed. 1753) 1090 sub Polypodio. — [Aspidium Filix-mas Daumg.* En. IV. 25. — A. Heleopteris Borkh. — Polystichum induratum Schur En. 834. — Athyrium molliuseulum Baumg.! En. IV. 31; Fuss Trans. 769. — Athyrium molle Fuss Crypt. 124]. — Hegyvidékek erdeiben az egész terület mezei és egyi táján. 9952. A. spinulosum Müll. in Fl. Dan. XII. (1777) p. 7, tab. 707 sub Polypodio. — |Polypodium cristatum Baumg. FI. Dios (1790), tab. III. ! — Aspidium eristatum Baumg.* En. IV. 23 et Auct. Trans., — non $w. — A. remotum b) subalpinum Borb. Zool. bot. Ges. XXV. 791; Borb. Kózlem. XII. 76; Borb. Kózlem. XIV. 448, ex de- scriptione et loco natali. — Polystichum pseudoeristatum Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 323 ; Sehur En. 836, — ex Heufl. Ost. bot. Zeit. XVI. 289, et ex Milde Filices 132. — P. spinulosum c) mutieum Schur En. 835, — non A. Br., cujus stirps genuina ex Milde Filices 157 ad. Asp. dilatatum Sw. pertinet. — A. spinolusum var.) exaltatum Lasch., seu var.) elatum Borb.! Kózlem. XIV. 449]. — Hegyvidékek erdeiben a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvárt a Malomvólgy felett bőven, Felsó- Vidránál a Kis- Aranyos csorvás mellékein [!|, Vajda- Hunyad, Götzen- bere [Fuss Trans. 767 sub P. cristato], Oláhbrettye, Ponorics [UCsató Erd. Muz. VI. 29], Zsijecz völgye a Pareng hegységben |Borb. l. c. sub A. remoto], Szurduk Petrozsénynél | Barth exs.!, Dolmány (Fuss Trans. 767], Giresau [Fuss VSV. XIX. 19i]. Kereszténysziget és Ker- ezesora hegysége [Schur En. 835], Árpás hegysége [! Schur VSV. III. 91]. Bráza hegysége, Tóresvár [Baumg. En. IV. 96], Keresztényhavas [Schur En. 835], Brassó, Tusnád, Büdös [Schur ÓBZ. VIII. 393]. Bor- szék [Szatmáry ap. Schur En. 836], Górgény-Szt-lmre és Strimba hágó | Haynald ! ap. Borb. Kózlem. XIV. 449], Rodna hegysége [Schur En. 835]. 2252/b. A. dilatatum Hoffm. Deutsch. Fl. (ed. 1791) II. 7 sub Po- lypodio. — [Polystiehum multiflorum Roth Tent. IIT. (1800) 87. — Aspidium dilatatum Sw. Syn. File. (1806) 420 ; Willd. spec. V. (1810) 263; Baumg.* En. IV. 27). — Magas hegyvidékek sziklás erdeiben a hegyi és havasalji tájon, helyenként bőven. — Kolozsvárt a Bükkon |[!], bőven a Biharhavasok havasalja tájain a két Aranyos forrásvidékén [! Baumg. 1. c.], így az Ariesen, a Biharalji sziklákon, a Csepilorvölgy- ben és Szkerisora felett a Koblyison [!], Retyezát és Pareng havasok |'tBorb. ZBG. XXV. 192], Kereszténysziget, Porcsesd, Kerezesora ha- vasai [Schur En. 835], Árpás havasai |!Schur VSV. III. 91], Uesa- mare [Baumg. ap. Fuss Trans. 767], Bráza havasai [Schur VSV. II. 168], Uj-Sinka [Baumg. En. l. c.], Brassó hegysége |Schur En. 355], Keresztényhavas, Buesecs|!], Büdös, Szt-Annató |Schur OBZ. VIII. 988, 323], Rodna hegysége |! Sehur VSV. X. 128]. t A. rigidum Hoffm. Deutsch, Fl. (1791) II. 6 sub Polypodio. — [A. dui Sw.; Baumg.* En. IV. 28, — sed in herbario Daumgarte- niano deest|. — Strázsahegy felé a Vulkány szorosnál, Fogaras ég Brassó hegysége [ Baumg. 1. c.], Árpás hegysége [? Schur VSV. III. 91]. CYSTOPTERIS, — ATHYRIUM. 609 605. Cystopteris Bernh. in Sehrad. Neu Journ. 1806 I. 9 p. 26. 2253. C. fragilis L. spec. (ed. 1753) 1091 sub Polypodio. — [Cya- thea fragilis Sm. ; DBaumg.* En. IV. 33. todentata Koch Syn. 135. — C. regia § Schur VSV. X. 156, — ex Schur ÖBZ. XI. 360]. — Hegyvidékek árnyas sziklás erdeiben az egész terü- let mezei és hegyi táján ! 2253/b. C. regia L. spec. (ed. 1753) 1091 sub Polypodio. — [Athyrium fontanum Daumg." En. IV. 30 et Auct. Trans. — Athy- rium Halleri Baumg. En. IV. 32, — seu Asplenium Halleri Fuss Trans. 769 et Auct. Trans., — non R. Br. — Cystopteris alpina Link; seu Cyathea alpina Baumg. En. IV. 34. — Athyrium trifidum Daumg. ! En. IV. 31, et Auct. Trans. pro p. — Cystopteris anthriscifolia et C. angustata Auct. Trans. — an etiam Hoffm.|. — Magasabb hegyvidé- kek árnyas sziklás helyein és forrásainál a hegyi tájtól a havasi tájig. — Osszes havas hegységeinken!, továbbá: Tordahasadéka, Tilalmas Toroczkónál, Padság hegyei, Zám, az egész Biharhegység [!], Borszék [Sehur OBZ. VIII. 327]. 2254. C. Sudetica A. Br. et Milde in Jahresb. schles. Gesellsch. (1853) 92. — [Cyathea regia Baumg.*! En. IV. 33. — non Roth. — Cystopteris leucosoria Schur! Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 328. — C. eynapifolia Simk. Kózlem. XV. 618, — non (Hoffm.). — C. montana Sehur Verh. sieb. Ver. X. 156 ex Schur Ost. bot. Zeit. XI. 360]. — Mészkő hegységek árnyas odvas szikláin a hegvi és havasalji tájon. — Zsijecz völgye a Pareng hegységben [Simk. l. c.], Keresztényhavas, Rozsnyó hasadéka |Schur En. 840], Szt-Annató [Barth ap. Borb. ZbG. XXV. 792]. Borszék [Baumg. ! I. c.]. 3255. C. montana Lam. Fl. Fr. I. (1773) 23 sub Polypodio. — [Cyathea montana Baumg.* En. IV. 34]. — Havasok szakadékain és sziklás cserjés helyein a havasi és havasalji tájon. — Árpás havasai [!], Bráza havasai [|Schur VSV. II. 168], Királykó és a Krepatura szaka- dék, Keresztényhavas [!], Öcsém [Schur VSV. X. 164], Rodna hava- sain, így a Korongyison és Nyegruliaszén [Daumg. l. c.)]. 606. Athyrium Roth Tent. III. (1800) 58. 2256. A. Filix-femina L. spec. (ed. 1753) 1090 sub Polypodio. — [Aspidium Filix-femina Sw. in Schrad. Journ. (1800) IL. 41. — Asple- nium Filix-femina Bernh. in Schrad. Journ. (1806) II. 27. — HV rium Filix-femina Roth. Tent. III. 65; BDaumg.* En. IV. 32. — A. ovatum Schur Verh. sieb. Ver. II. 168; Schur En. 837. — hn rupico- lum Schur Ost. bot. Zeit. VIII. 324; Schur En. 837. — A. alpestre Borb. ZBG. XXV. 785; Borb. Kozlcni: XIV. 441, nec alior]. — Hegy- vidékek árnyas erdeiben az egész terület mezei és hegyi táján. je alpestre Hoppe ap. Koch Syn. (ed. 184 5) 974 sub Polypo- dio. [Polypodium rhztieum L. spec. (1753) 1091 pro p. — Aspi- 42 610 ASPLENIUM. dium rhztieum Daumg.* En. IV. 27, sed specimina in herbario ejus desunt. — Athyrium polypodioides Sehur Ost. bot. Zeit. VIII. (1858) 194; Schur En. 837]. as hegyvidékek erdeiben. — Bráza ha- vasai [Schur VSV. II. 168], Arpás havasai, Keresztényhavas [Schur En. 837], Büdös |Schur OBZ. VIII. 194; 988], Ojtoz szorosa és Rodna hegysége [| Baumg. l. c.], Unókó |Schur En. 837]. 607. Asplenium L. gen. n. 1178, — ex parte. 2257. A. Trichomanes L. spec. (ed. 1753) 1080. — [A. Triehomanes Baur En. IV. 39]. — Hegyvidékek sziklás szakadékos helyein, régi kófalakon az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 9958. A. viride Huds. FI. Angl. "(ed. 1762) 385. — [Asplenium viride Baumg." En. IV. 40]. — Hezyvidékek árnyas szikláin a hegyi tájtól a havasi tájig. — Kolozsvár [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV; 441], Torda hasadéka [Wolff MNL. I. 65], Belsó-Gáld | Haynald I. c.], Bkericza Padságnál, a Diharhavasokon, Vidra, Nyegra és Szkerisora hegyein a Csepilor vólgyig s a Biharalji sziklákig; Vulkánhegy Abrud- bányánál, Pojána-Ruszka |!|, hetyezát havasok és Zsijecz völgye a Pa- reng hegységben [! Borb. ZBG. XXV. 755], Guraró [|Heutler ZBG. VI. 296], Felsó-Sebes havasai, Butyán [Fuss Trans. 770], Kerezesora ha- vasai [Schur En. 838], Árpás havasai [!Schur VSV. HI. 91], Bráza Locum [Schur VSV. Hn 168]. Bucsecs, Tóresvár, Czenkhegy Brassó- nál [Schur OBZ. VIII. d Kerosztényhogysóg [Fuss Trans. 770], Borszék |!Salzer VSV. VII. 53], Öcsém | Haynald 1. c.], hodna hegy- sége [Schur En. 838], K4naxas 1h. 2359. A. Ruta-muraria L. spec. (ed. 1753) 1081. — [A. ruta- muraria Baumg.* En. IV. 41. — A. elatum Lang. (1824). — A. ruta- muraria var.) Brunfelsii et var. ) pseudogermanicum Heufl. Zool. bot. Ges. VI. (1356): ambo hxc varietates apud nos frequentes. — A. Mat- thioli Gaspar]. — Mészkő hegyek szikláin a mezei tájtól a havasalji tájig. — Hideg-Szamos |Bielz VSV. III. 190], Torda hasadéka [! Wolff MNL. I. 68], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 141], Székelykó, Csák- lyaikó |! Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 442], Csáklya hegyei, Ske- ricza p Lunkai bérez Padságnál, Vidra hegyei, Ordenkusa-hegy Szke- risorínál, Vulkánheegv, Doieza az Erczhegységben, Haró és Déva he- gyei, Vajda-Hunyad Várhegye[!| Ponories [Csató Erd. Muz. VI. 29], hetyezát [Schur En. 838], Csetatye-boli Petrozsénynél | Haynald ap. Dorb. l. c.], Szelindek, Nagyesür, Szászujfalu, Szt-Erzsébet, Nagysze- ben, Talmács, Poresesd, Giresau, Freck felett a Pojána Nyamoezulujon [Fuss ! Trans. 770], Kerozesora üveghutája [Fro. VSV. VII. 123], Árpás hegysége [Schur VSV. III. 91], Bráza hegysége [Schur VSV. Il. 168], Brassó hegyei, Kóhavas, Töpehegy [!], Szt-Annató [Haynald ap. Borb. I. c |, Borszék [Walz MNL. III. 71], Rodna hegysége [Czetz Erd. Muz. VI. 11]. 2260. A. Germanicum Weis Pl. Crypt. (1770) 299. — (A. Breynii Retz Observ. (1774) 27. — A. alternifolium Wulf.; Baumg.* En. IV. ASPLENIUM, — SCOLOPENDRIUM. 611 40]. — Mohos sziklás hegyoldalakon a Asplenium . septemtrionale tár- saságában a mezei és hegyi tájon. Ritka. — 'l'orda-hasadéka [? Freyn Kózlem. XIII. 70], Kóalja- Ohába granit hegyein a Sztrigy mellékén [!|, Orlat, Szurul [Fuss Trans. 770], Arpás hegy sége [Schur VSV. III. 91], Tóresvár, Ojtoz-szorosa, Borszék [Baummg. 1. e Csetatye-Boli Petro- zsénynál |Feicht. Kózlem. IX. 112]. 3961. A. Adianthum-nigrum L. spec. (ed. 1753) 1081. — (A. Adianthum-nigrum Baumg.* En. IV. 41. — Adianthum Capillus- Veneris Daumg. En. IV. 42, et Auct. 'Trans., — non L.]. — Hegyvi- dékek sziklás erdeiben és csalitjaiban a mezei és hegyi tájon. — Torda- hasadéka [Wolff MNL. I. 68], Aranyihegy Piskinél|!|, Hunyad megyében a Vaskapu felé | Baumg. l. c. sub A. Capillus- Veneris), Kis- disznód, Arpás hegysége |Schur ODZ. VIII. 325], Szurul, Kerczesora hegysége [Fuss Trans. 771], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 168], Borszék [Salzer VSV. VII. 53], Rodna hegysége [Baumg. En. IV. 41; Czetz Erd. Muz. VI. 11], Szászrégen |Emerich ap. Fuss Trans. 772 sub A. Capillus-Veneris|]. t A. Serpentini Tausch. in Flora II.(1839) 477. — fA. fissum Wimm.; Scehur* Verh. sieb. Ver. III. 91 ex Schur 838. — A. cunea- tum Fuss Crypt. 125, — non Schkuhr|. — Zsijecz völgye kezdetén Pet- rozsénynél | Borb. ZBG. XXV. 787; Borb. Kózlem. XIV. 4453], Resinár (Schur En. 838], Arpás hegysége [Schur l. c. sub A. fisso] 2262. A. septemtrionale L. spec. (ed. 1753) 1068 sub Acrosticho. — [Aerostichum erinitum Benkő" Trans. 119, — non L. spec. 1068. — Asplenium septemtrionale Sw.; Baumg. En. IV. 39. — Acropteris septemtrionalis Link. Hort. Ber. IT. 56]. — Hegyvidékek sziklás lej- tóin a mezei és hegyi tájon. — Kolozsvár | Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 449], Csuesa. : és Nagysebes közt a Körös mentén |!|, Torda hasa- déka, Runk völgye a Tordai hegységben |!Freyn Közlem. XIII. 70], Várfalva és Borrév közt az Aranyos mentén, Detunata, Boicza az Erczhegységben, Nagyág, Aranyihegy Piskinél, Déva mellett a Szár- hegyen és a Kozolya- hegyen, Kóalja- Ohába [!]|, Szuszény felett a he- tvezáthegység Valeriaszka völgyében [ Borb. ZBG. XXV. 786], Nagy- szeben |Schur ÖBZ. VIII. 326], Zood és völgye, Segesvár [Fuss Trans. eredi Árpás hegysége [Schur VSV. III. 91], Bráza kószirte [Kotschy ZBG. III. 9793], Brassó (Schur En. 839], Fancsal tető Görgény vidékén, Borszék (Walz! MNL. LII. 71]. 608. Scolopendrium Sm. in Mém. l'Aecad. des Scienc. de Turin V. (1790) 410. 2263. S. vulgare Sm. 1. c. (1790). — [Scolopendrium officinarum Swartz File. (1806) 89; Baumg.* En. IV. 36]. — Hegyvidékek ár- nyas sziklás vólgyeiben fókép a hegyi tájon. — Torda hasadéka (Wolff MNL. I. 68], Szolesva [Eresei Tord. 27], Tilalmas "Toroczkónál ([!], Felsó-Gáld felett a Csáklyaikóvóon |! Paumg. l. c.], Kecskekó |! Schur VSV. X. 69], Piatra-Struczu Vidránál és Ordenkusa völgye s hegye 612 BLECHNUM. — PTERIS. — ALLOSURUS. — ONOCLEA. Szkerisoránál a Biharhegységben, Dévánál a Deczebal hegyen és a Kozolyán, Vajda-Hunyadnál a Zalasd vize mentén a Kaprueza hegy szikláin bőven [!]. Lunkány a Sztrigy mellékén [Csató Erd. Muz. VI. 29], Csetatye-boli Petrozsénynél [Haynald ap. Borb. Kózlem. XIV. 443], Hátszegi havasok [Kladni ap. Fuss Crypt. 194], Talmáes, Gire- sau és Freck hegyei, Kerczesora üveghutája (Fuss Trans. 771], Árpás hegysége [! Schur VSV. III. 91], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 168], Királykó |!|, Brassó [Fuss Crypt. 124], Brassó havasai [Schur En. 841], Héviz, Tópehegy Alsó-Rákosnál, Lóvete, Oláhfalu, Zalathna |Baumg. 1. e.], Górgényvidékén a Dunyászán [Walz MNL. III. 72], Rodna hegy- sége [Schur En. 841]. 609. Blechnum L. gen. n. 1175. 2264. B. Spicant L. spec. (ed. 1753) 1066 sub Osmunda. — [Struthiopteris germanica Daumg.* En. IV. 35, — ex descriptione. — Blecehnum Spicant Roth Tent. III. (1300) 44. — Blechnum boreale Swartz Filie. (1806) 115). — Hegyvidékek sziklás erdeiben a havasalji és hegyi tájon. — Biharhegységben a Biharalji sziklákon, bővebben túl a határon Rézbánya felé |!|, Zsieez völgye Petrozsénynél |! Borb. ZBG. XXV. 784], Piesoru-Burkuluj Poresesdi havas | Fuss! VSV. XIII. 141], Vurfu-Tatarilor, Avrisel, Piesoru-Popi [Fuss Crypt. 123], Pojana- nyamezuluj Negoj [Baumg. l. c.|, Szurul, Plaju-ezeri, Mirie [Fuss Trans. 771], Kerezesora üveghutája [Fro. VSV. VII. 1293], Terieza [!], Arpás pataka mentén a Kepreriasze felé, Ucsa-mare és Ujsinka hegy- sége |! Baumg. 1l. c.], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 168], Hargitta, Borszék. Rodna havasai [Baumg. l. c. |, Görgény mellett a Fancsal tetón (Walz. MNL. III. 72]. 610. Pteris L. gen. n. 1174. 2265. P. aquilina L. spec. (ed. 1753) 1075. — [P. aquilina Baumg." En. IV. 37. — P. aquilina var. transsilvaniea Schur En. 841]. — Hegyvidékek erdeinek szélein irtványain, tisztásain főkép a hegyi tá- jon alkalmatlan és kózónséges burján. 611. Allosurus Bernh. in Sehrad. N. Journ. I. (1806) IL p. 36. 2266. A. crispus L. spec. (ed. 1753) 1067 sub Osmunda. — [Allo- surus erispus Baumg.* ap. Sadler Epiphyll. 32 ; ap. Sadler Filic. 22; et Daumg. ! En. IV. 38]. — Szikla résekben a havasalji és havasi tájon. — SBtrázsa, Pareng [Baumg. En. Il. c.], Rodna havasai [Daumg. herb. ! et ap. Fuss Trans. 772]. 612. Onoclea Hoffm. Deutsch. Fl. (ed. 1795) 11. 2267. 0. Struthiopteris L. spec. (ed. 1753) 1066 sub Osmunda. — [Struthiopteris germania Willd. spec. V. (1810) 288; Fuss* in Ost. Bl. EQUISETUM. 613 f. Liter. ete. IV. 870; item Fuss in Haidinger Bericht IIT. 246. — Ono- clea Struthiopteris var.) faleata Borb.! Kózlem. XIV. 451; Linn. XXXII. 209 sistit specimina juvenilia inevoluta!. — Hegyvidékek patakai vizei mentén a mezei és hegyi tájon. — Csuesa és Nagy-Sebes közt |!Freyn Kózlem. XIII. 70], Dragán-volgye a Vlegyásza hegység- ben [!], Kolozsvárt a Sodorréten | Knapp exs. !], Aranyos ligetei Tordá- nál [Wolff ap. Freyn Kózlem. XIII. 70], Muntyele-mare hegység subal- pesi völgyei [Freyn l. c.], Padság pataka, a Nagy-Aranyos mentén Szkerisoránál s innen Albakig, a Kis-Aranyos mentén Vidránál s innen a Nagy-Aranyosig, Topánfalva, Kerpenyes, Csernyieza, Abrud- bánya s innen Cserbulon át Zalathnáig bóven|[!], Kecskekó [Schur OBZ. VIII. 329], Ruszkabánya[!|, Bisztra mentén Alsó-Bauczárnál bőven [Simk. Kózlem. XV. 616], Retyezáthegység völgye Malomviz felett, Zsil völgye Petrozsénynél[!Borb. ZBG. XXV. 793], Csetatye- boli barlangnál és Petrozsény s Banieza közt ( Haynald ap. Borb. Kóz- XIV. 451], Kisdisznód [Fuss in Oster. Blátter l. c.], Giresau [Fuss Trans. 772], Pojána;nyamezuluj, Porumbachi és Kerezesorai üveghuta [Fuss Crypt. 130], Arpás pataka mentén (! Schur VSV. III. 92], Bráza hegysége [Schur VSV. II. 165], Szederjes mellett a Szászkezdi patak mentén IFreyn I. c.], Torjai völgy (Schur VSV. X. 202], Büdös, Rodna [Schur OBZ. VIII. 329], Korongyis [Schur VSV. X. 151], O-Rodna, Strimba hegy, Borszék [Haynald ap. Borb. I. c.], Gáncs (Czetz Erd. Muz--VI.-91]. d) Equisetineae. CX. Equisetaceae DC. Fl. Fr. II. 580. 613. Equisetum L. gen. n. 1169. 2268. E. arvense L. spec. (ed. 1753) 1061. — [ E. arvense Daumg.* En. iV. 11. — E. pratense Roth Tent. III. 6; Baumg. En. IV. 12; Borb.! Kózlem. XIV. 453, Linn. 42 p. 211 ex herbario Haynald; et Auct. Trans., — non Ehrh. — E. umbrosum Fuss Trans. 756, — non Mayer. — E. arvense var. nemorosum A. Br. est forma sterilis nemo- rum, — ex Milde Filices 216. — E. arvense Sehur En. 818 eum varie- tatibus]. — Szántókon, árkok mentén, kaszálókon, erdők szélén az egész terület mezei és hegyi táján közönséges. 2969. E. Telmateia Ehrh. Krypt. n. 31 ; Hannöv. Magaz. (1733) 287 ; Beitr. II. (1788) 159. — (E. maximum Lam. ? Fl. Fr. III. (1773). — nomen antiquissimum sed dubium. — E. eburneum Roth Catal. I. (1797) 198; Baumg.* En. IV. 11]. — Hegyvidékek forrásos nedves helyein, szakadékos árnyas patakainál és nedves erdeiben az egész terület mezei és hegy1 táján. 9970. E. silvaticum L. spec. (ed. 1753) 1061. —— [E. silvatiecum Baumg.* En. IV. 9.]. — Hegyvidékek árnyas vizenyós erdeiben és 614 EQUISETUM. árnyas patakainál a mezei és hegyi tájon. — Dragánvolgye és Trányis a Vlegyásza hegységben, Bányabükki völgy Kolozsvárnál[!], Kolozsvár ( Baumg. 1. c.], Felső-Gáld felett a Gáldi szirtnél [Darth VSV. XIX. 145]. a Kis- és Nagy-Aranyos völgye Albáknál Vidránál és Szkerisoránál a Bi- harhegységben, Brád és Boicza közt az Érczhegységben [!], Djalu-Por- kuluj Zoodi havas [Fuss Crypt. 132]. Nagydisznód |Lerchenfeld, ap.. Fuss I. c.], Nagyszeben, Szt- Erzsébet, Giresau | Fuss Trans. 756], Seges- vár, Kóhalom, Alsó-Rákos, Héviz, Brassó | Baumg. l. c.], Bodza szorosa, Tusnád fürdóje; a Hargitta hegységben a Tolvajos pataknál, a Nagy- erdőben és Máréfalvánál; Balánbánya |Haynald! ap. Borb. Kózlem.. XIV. 453], Górgényvidékén a Fanesalon, Borszék (Walz! MNL. III. 71], Zajzonvólgy [!]. 9971. E. palustre IL. spec. (ed. 1753) 1061. — [E. palustre Dbaumg.* En. IV. 12 cum varietatibus. — E. prostratum Hoppe]. — Vizenyós réteken az egész terület mezel és hegyi táján. 2272. E. littorale Kuhlwein ap. Rupr. Beitr. IV. (1845) 91. — (E. inundatum Lasch.in Rabenh. Bot. Centr. Bl. 1846 p. 25. — E. arvense var.) inundatum Rabenh. Crypt. II. (1848) 333; Schur* Ost. bot. Zeit. VII. 410. — E. arvensi-imosum Lasch. Bot. Zeit. 1857 p. 905]. — Folyók árterein a mezei tájon. — Talmács [Schur OBZ. VII. 410], Nagyszeben mellett a Czibin mentén, Brassó mellett a Barcza. mentén [Schur! En. 819], Gyulafehérvárt a tégla-vetónél (Haynald ap. Borb. Közlem. XIV. 455 2273. E. fluviatile L. spec. (ed. 1753) 1062 n. 4. — (E. limosum L. spec. (ed. 1753) 1062 n. 5. — E. aphyllum Roth Tent. III. 9; Baumg.* En. IV. 10. — E. fluviatile Baumg. 1. c. 11]. — Folyók mentén s azok tócsás mocsaras árterem, vizárkokban, tavaknál a mezei tájon. — Kolozsvár [Sehur VSV. X. 110], Gyulafehérvár | Haynald ap. Dorb. Kózlem. XIV. 454], Két-Aranyos mentén Vidránál és Felsó-Szkerisorá- nál [!], Mácsó, Kitid a Sztrigy mellékén |Csató Erd. Muz. VI. 29], Nagy- szeben, Szakadát (Schur OBZ. VII. 416], Szt-Erzsébet |Lerchenf. ap. Fuss Crypt. 133], Giresau [Fuss Trans. 757], Segesvár, Kóhalom, Hé- viz. Brassó [Baumg. l. c.], Tusnád [(Schur VSV. Xs 181], Bodza patak mentén a Bodza fordulónál, Csikszereda [Haynald! ap. Borb. Közlem.. XIV. 454], Borszék [Walz MNL. III. 71], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14], Kukojszás |!], ; 2274. E. hiemale L. spec. (ed. 1753) 1062. — [E. hiemale Baumg." En. IV. 10. — E. alpinum seu E. fuscozonatum Schur ! Ost. bot. Zeit. VII. (1357) 417]. — Erdők és csalitok szélein a mezei tájtól a havas- alji tájig. — Kolozsvárt a Bükk alján |! Schur ex Milde Equiset. 528] Bá- nyabükk |Freyn Kózlem. XIIL.69|, Tordahasadéka és Nagyerdeje | Wolff MNL.I. 68], Felsó-Gáld [Barth VSV. XIX. 145], Ordenkusa-vólgye és Girda-vólgye Szkerisoránál a Biharhegvségben, Boieza hasadékánál az Érczhegységben [!], Szt- Erzsébet, Dolmány [Fuss Trans. 757], Nagy- szeben mellett a Czibinfolyónál |Schur OBZ. VII. 417], Resinár, Zood- völgye [Behur En. 821], Sellemberk [Lerchenf. ap. Fuss Crypt. 133], Giresau [Fuss Crypt. 133], Segesvár, Kóhalom |Baumg. l. c.], Arpás hegysége [!Schur ODZ. VII. 416 sub E. alpino|, Kerezesora hegysége EQUISETUM. 615 [Sehur En. 822], Buesecs, Tusnád [Sehur ÖBZ. VII. 416, 417], Büdös EOM ÖBZ. VIII. 288], Görgény vidékén a Magurán [Walz MNL. III. 71], Rodna [Schur VSV. X. 128], Ünőkő [Schur ÖBZ. VII. 416], Tihu- cza [Fuss Trans. 758], Gáncs [Czetz Erd. Muz. VI. 14]. var.) E. Schleicheri Milde Nova Acta XXVI. (1858) p. 465. — [E. trachyodon Schur* Sertum n. 3270 ex Schur En. 822, — E. interme- dium Schur En. (1866) 822, — ex Milde Filiees (1867) 244]. — Tór- melékes mezőkön Kerezesora és Arpás patakainál |Schur En. 522], Zajzonvólegyei [!). 2275. E. variegatum Sehleicli: Catal. Pl. Helv. (1800) 21. — [E. variegatum Schur* En. 822. — E. esspitosum Fuss Trans. 758, -— non Schur]. — Hegyvidékek árnyas köves lejtőin. — Nagyszeben, Boi- cza [dechur ex Milde Equiset. 588], Szurul (Schur En. 822]. var.) E. serotinum Schur! En. (1866) 822. — [E. variegatum Schur* Ost. bot. Zeit. VII. 417, — ex Schur En. 823. — E. variega- tum var. leve Milde Filices 248; Equiset. 580 citato jam Schur En. 822]. — Homokos réteken folyók mentén. — Talmáes [Schur En. 822], Büdös [Schur ! OBZ. VII. 417'sub E. variegato |. . 2276. E. ramosissimum Desf. Atl. IT. (1800) 398, tab. II. — [E. hiemale Pp) ramosum, et E. pannonicum Daumg.* En. IV. 10. — E. pannonieum Kit. in Willd. spec. V. (1810) 6. Als elongatum Willd. l. c. 8. — B. ramosum Sehleich. Catal. Pl. Helv. (1800) 91]: — Folyók s patakok partjain és árterein, homokos mezőkön, árkok mentén a a mezéi tájon. — Kolozsvár [Schur ÖBZ. VII. 416], Örményes, Fel- vincz, Gyulafehérvár, Borbánd, Mindszent, Krakkó és völgye |!|, To- pánfalva s innen az Aranyos völgyén fölfelé, Alsó- és Felső-Lapugy, Batrina, Roskány | Baumg. 1. e.], Déva, Piski s innen a Cserna mentén Vajda-Hunyadig, a Sztrigy mentén pedig Kőalja-Ohábáig [!|, Nagysze- ben, Kisdisznód [Schur OBZ. VII.416], Talmács [Fuss Trans. 757], Szt-Erzsébet, Segesvár [Schur En. 823] ,Héviz, Brassó (Schur ex Milde Equiset. 458], Tusnád, Lázárfalva |Daumg. l. c. sub E. hiemale 5$) ramoso |. Pótlandó fajok. — Species addendae. 2277. Astragalus Jacquini Janka Magy. Nóv. Lap. X. (1886) p. 147. — [A. suleatus Auct. Europ. — non L.]. — Brassó mellett a Tömös szorosban szedte Rómer ! 1866-ban. 2278. Rubus Dacicus Borb. Magy. Növ. Lap. X. p. 115. — Elő- patak mellett szedte Richter |Borb. I. c.]. 2279. Rubus Orlesensis (discolor — subhirtus) Simk. — Certe parentum indicatorum hybrida progenies. A tubo hirto magis abest ob foliorum superiorum dorso, inflorescentis ramificationibus, nec non calyce, albide adpresseque tomentosis, item ramulis pedunculisque sparse glandulosis; invicem a Rubo discolore jam aculeis tenuibus subulatis, neenon vestimento glandulifero satis facilique dignoscitur. Proximum eum habeo ad /tubum debilem (thyrsoideus »« hirtus) Ha- lácsy, a quo precipue indumento albicante copiosioreque foliorum partiumque inflorescentie discrepat, — Szedtem Hunyadmegyében Hoskány hegyein, valamint Aradmegyében Aranyág és Draucz között az Orles hegyen ! t Anthriscus Cerefolium 1. spec, (1753) 257 sub Scandiee. — Székely-Udvarhely kerteiben manap is termesztik [Gönczi exs. !]. 2980. Prunella spuria (grandiflora — vulgaris) Stapf ap. Kerner Schedz IV. (1886) p. 69. — Székely-Udvarhely gyepes dombjain szedte Gönczi Lajos tanár ! 2981. Quercus Heuffelii (Robur — subconferta) Simk. Magy. Nóv. Lap. VII. (1883) p. 65, 70. — Rövid csumáju alakját szedtem Déván a Bezsánerdőben ! 2282. Quercus Tabajdiana Simk. Erd. Lap, XXV. (1886) 568. — Déva Bezsán erdejében gyüjté Fekete Lajos erdőtanácsos. 2283. Quercus Tufae (conferta c subsessiflora) Simk. — Szedtem Déva Bezsán nevű erdejében. A Qu. Tabajdiánatól igen jól megkülón- böztetik tojásdad kúpforma, erősen szőrös és világos fahéjszínű rügyei. E pótlékokkal együtt tehát 2230 virágos és 53 edényes virágta- lan növényfajt, vagyis összesen 2283 növényfajt mutat ki Erdély nö- vényzetéből ezen enumeratiom. Egyéb pótlandók és javítandók. — Alia addenda et corrigenda. 13. lapon 376-nál olv: Litorella lacustris L. 14. 19. 20. 81. 82. « 395 jobbra, azaz Quereus pubescens, — törlendő. 9, azaz, Cardamine gelida, — törlendő. az Alföld nóvényeinél pótlandó : 16. Cerathophyllum. pentacan- thum Haynald. a 14 ik sorban f. a Quercus Streimii és Qu. pubescens tór- lendó. Th. Bauhini-hez: Déva [Barth ap. Borb. MNL. X. 113]. H. Transsilvanica-hoz: Üdvarhely [Gönczi exs.!]. Hh. Rionü-hez. Udvarhely [Gönczi exs.!]. FH. glacialis-hoz : Duesees, Korongyis [Schur En. 13]. H. alliariaefolius-hoz : Keresztényhavas, Kóhavas, Zajzon- völgy [!]. H. aureus-hoz: Buesees |Csató exs.!]. H. purpurascens-hez: Csetatye-Boli Petrozsénynél [Feicht Kóz- lem. IX. 112], Sz.-Udvarhely [Gónezi exs.!]. A. lasianthum-hoz : Rozsnyó felett Malajest völgyében [Csató- exs. !]. N. ME ue: Apáeza és Ágostonfalva közt a vasút mentén [Boros Jenő ex verb.|. P. dubium-hoz: synonymja P. dubium f) albifloum Fuss Trans p. 40. 117-ik számot olv. PF. prehensilis. 118-ik számhoz: synonymja F. tenuiflora Fuss. Trans. 42. s terem Udvarhelynél is [Gönczi exa. !]. | C. silvatica-hoz: Zajzonvolgye [!]. D. glandulosa-hoz: 'Teszla, Buesum |!]. H. runcinata-hoz : Várhegy Dévánál[Feicht Kózlem. IX. 74]. S. strictissimum-hoz: Szepsi-Szt-Gyórgy, Elópatak [|!|. L. annua-hoz : synonymáül L. biennis Mónch ; másrészt «Schur En. 6» helyett «Schur En. 64» olvasandó. D. Kotschyi Sturhoz: synonymül D. transsilvamica | Schur En. 64. D. lutea-hoz: synonymül jJ. pseudomuralis Schur ap. Fuss Trans. 69 E. verna-hoz: synouymül F. verna. B) parviftrora Fuss Trans 70. 618 PÓTLÁSOK ÉS JAVÍTANDÓK. 98. lapon. a t így olvasandó. Th. votundifolium Baumg. En. II. 94. 104. 105. 107. 108. 108. « « « « « « « « sub Lepidio. B. Orientalis-hoz: Zajzonvólgye, Székely-Udvarhely |!|. H. rupifragum-hoz: synonymül H. medium Sehur verh. Sieb. Ver. III. 85. H. obscurum-hoz: "Tópehegy, Székely-Udvarhely, Hétfalu hegyvidéke |! Viola Joói-hoz: Feketehalom hegyén [Rómer in litt |. V. hirta-hoz: synonymül, V. parvula Opiz; V. wmbrosa Fuss Trans. 81. P. Chamaebuxus-hoz: synonymül Ch. polygaloides Sehur Ser- tum n. 590. JD. tenuifolius-hoz: synonymül J. graminifolius Schur, ex Fuss Trans. 98. D. subneglectus-hoz: Keresztényhavas |Csató exs.!]. D. trifasciculatus-hoz : Udvarhely [Gónezi exs.! Variatio flore albo]. D. integripetalus-hoz : Remete |Csató exs. !]. D. spiculifolius-hoz : synonymül, D. acicularis Schur En. 98, non Fisch., valamint termóhelyül: Felgyógy [Csató exs.!]. JD. superbus-hoz : Zetelaka [Gönczi exs. !]. . S. Armerta-hoz: Korond fürdő [Gönczi exs.!| az 1. és 2. sorban javításül: S. subspathulata Schur! En. 102; S. spathulata Schur Sertum n. 441. M. dubium-hoz: synonymül L. diurno-dioiea Sehur Sertum n. 471; javításúl: M. intermedium Scehur En. 106. C. arvense-hez : synonymül, C. ineanum Schur Sertum n. 540, — vix Ledeb. M. muscosa-hoz: Csetatye-boli [Feicht. Kózlem. IX. 112]. ^. «rvensis-hez: synonymül, S. arvensis var.) refracta Schur En. 1295, — vix Dethard. M. Germanica-hoz : Zsil völgye Petrozsénynél |Feicht. Kóz- lem. IX. 112]. T. tomentosa-nál javítandó: [Lindnera alba Fuss Trans. 131, — RHeichb. helyett. H. alpinum-hoz: Kóhavas, Zajzonvólgy, Csukás |!]. I. nolitangere-hez : Csetatye-Boli Petrozsénynél [Feicht. Kóz- lem. IX. 112], Hargitta [Gönczi exs!]. JD. gymmostylis synonymül teendő JD. caucasicus Fisch., et Mey. ind. hort. petrop. VI. [1840] p. 7. pro var. név alá; továbbá termóhelyeihez irandó: Czenkhegy Brassónál |!|, . Székely Udvarhely [Gönczi exs.!]. G. procumbens a Gytisusokhoz számítandó, vagyis (ytisus procumbens W. K.-nak veendő, G. spathulata-hoz synonymül: G. triguetra Schur Sertum n. 636, — non. Roch. ban. 27. C. leucotrichus-hoz : Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!], Remete [Csató exs. !]. M. imacrorrhizus olvasandó a 494. szám alatt. T. aurewm-hoz synonymuül Lotophyllum | agrarium | Reichb. ; lelóhelyül: Brassónál a Czenkhegyen, Tusnádnál a Csomádon és Büdösön [!]. A Cicer-hez: synonymül A. Heldaviensis Lerchenf. ap. Schur Sertum n. 741. LAKÓ xia PÓTLÁSOK ÉS JAVITANDÓK. 619 192. lapon. VF. pisiformis-hoz : Csomádhegy Tusnádnál |!]. 192. 193. 198. 190. 199. V. silvatica-hoz: Csomádhegy, Zajzonvólgye, Donghavas | ! elég bóven.| V. Panmonica-hoz : Brassó vidéke, Sz.-Udvarhely [!] 0. vartegatus-hoz : synonymúl Ervilia OÖOrobus Sehur Sertum n. 765. 0. Transsylvanicus-hoz : Csere-erdó Székely - Udvarhelynél [Gónezi exs !]. Amygdalus communis mellett Amygdalus amara Hayne Arzn. Gew. IV. 39. f. 1; Schur En. 178, — vagyis az úgynevezett Keserű-Mandula is említendő. R. sulcatus-hoz: synonymül, R. fastigiatus Weihe et Nees pro p.; Nym. syll .268. I. hirtus-hoz: Malajest völgye |Csató exs.!| Donghavas a Teszla alatt [!]; továbbá varietásül: R. rivularis Wirtg. et. P. J. Müller, — melyet Csató a Malajesti-vólgyben szedett. FH. spinosissina-hoz: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. Rh. Austriaca-hoz: synonymül R. cordifolia Sehur Sertum n 953. R. canina-hoz: synonymül f. admissa Crep. Ih. Marisensis-hez: synonymül R. spuria Borb. Magy. Nóv. Lap. X. [1886] non Pug. ;lelóhelyül: Remeténél Ponor felé [Csató ap. Borb. l. e.]. FH. dumalis-hoz: Remeténél Ponor felé [Csató MNL. X. 116]. H. tortuosa-hoz : synonymül RH. «ambigua Schur Sertum n. 948. H. Zalana-hoz: Vajnafalu | Richter ap. Borb. MNL. X. 116]. FH. inierantha-hoz: synonymül R. mierantha var.) pleiotricha Borb. deutsch. Bot. Monatsch. 1886 p. 50; termóhelyül: Nagy-Enyed [Csató MNL. X. 116]. H. subglobosa-hoz: Büdóshegy [!|, Vajnafalu [Richter ap. Borb. MNL. X. 116]. S. ulmaria-hoz: Csetatye-boli Petrozsénynél [Feicht. Köz- lem. IX. 112], Udvarhely [Gönczi exs.!]. S. denudata-hoz : Bükszád, Tusnád [!]. G. urbamwmn-hoz: synonymül G. urbanum var. australe Borb. MNL. X. 115. G. Aleppicum-hoz: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. W. geoides-hez: Szejke Székely-Udvarhelynél [Gönczi exs. !]. P. rubens-hez: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. P. alba-hoz: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. A. glandulosa-hoz: Petrozsény [|Feicht. Kózlem. IX. 112]. S. annuwum-hoz: Hargitta [Gönczi exs.!]. 1. Grossularia-hoz: Büdös hegyesoportja |!|. S. adscendens-hez: synonymül S. Bawmgarteniana Sehur Ser- tum n. 1118 solum nomen, — ex Schur En. 239. S. tridactylites-hez: synonymül S. minuta. Poll. P. magna-hoz: Czenkhegy alatt Dereste felé |l]. P. alpestris-hez: Keresztényhavas [Csató exs.!]. P. silvatica-hoz: Verespatak [Csató exs.!| Székely-Udvar- hely [Gónezi exs.!]. H. Sibiricum-hoz: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. I. alpintum-hoz: Hargitta [Gönczi exs.!]. V. album-hoz: Székely-Udvarhely [Gónezi exs.!]. 620 PÓTLÁSOK ÉS JAVITANDÓK. 278. lapon. A. tinctoria var.) intermedia-hoz: Nagy-Enyed [Csató exs.!]. 201. 299. 309. 318. 319. [d] 12 9 e o2 22 25 HB MV ES] d merge « « A. Kerneri-hez: Hargitta [Gönczi exs.!]. A. tinctorius-hoz: Déva" |! Feicht. Kózlem. IX. 74] Udvar- hely [Gönczi exs.!], Feketehalom [Rómer exs.!]. S. alpestris-hez : Hargitta, Szombatfalva [Gönczi exs. !]. A. tenuis-hoz: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. A. Pannonica Scheele elől a kereszt törlendő, s a következő termőhelyek csatolandók hozzá: Nagy-Enyed |Csató exs.!], Székely-Udvarhely (Gönczi exs. !| S. integrifolius-hoz: Hangestein Brassónàl [Rómer exs.!], Patakfalva Sz. -Udvarhelynél [Gönczi exs.!]. S. biebersteinii-hez : bethlenfalva [Gönczi exs. !| C. Pannonicum-hoz : Boldogasszonyfalva [Gönczi exs. !]. C. salicifolia-hoz: Sz.-Udvarhely [Gönczi exs.!]. : Centaurea earpatiea Porc, — non Genersich — (€. Hodnen- sis Simk. C. Kotschyana-hoz : Keresztényhavas [Csató exs.!|, a Bucsecs Boucsoju része [Rómer in litt.]. "d alpinum-hoz: Hargitta [Gönczi exs.!|. . praemorsa-hoz : Fenyéd [Gönczi exs. !|. n aurantiacum-hoz : Hargitta [Gönczi exs.! H. Pavichii-hez: Kis- Hangestein Brassónál [Rómer exs. !]. H. subcaesium-hoz: Remete |Csató exs.!]. Ph. tetramerum-hoz: Csere-erdő Székely-Udvarhelyt [Gón- ezi exs.!]. S. Josikaea-hoz: Csetatye-Boli Petrozsénynél [? Feicht. Köz- lem. IX. 112]. G. ciliata-hoz: Zetelaka, Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!] L. officinale-hez : Szejke-fürdó [Gönczi exs. ! L. purpureocoeruleum-hoz : Szejke-fürdó [Gönczi exs. me L. genistifolia-hoz: Szombatfalva [Gönczi exs. !]. M. silvaticum-hoz: Zetelaka [Gönczi exs. !]. P. campestris-hez : Székely-Udvarhely [Gönczi exs. !]. P. palustris-hoz : Székely-Udvarhely [Gönczi exs. !]. O. lutea-hoz : Szombatfalva [Gönczi exs.!]. Mentha canescens-hez: Zernyest |!| Székely-Udvarhely [Gón- czi exs. !]. M. reversa-hoz : Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. M. subarvensis-hez: Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. X Austriaca-hoz: Székely Udvarhely [Gönczi exs. !]. ). barcense-hez : Székely-Udvarhely [Gönczi exs.!]. p ainphibium-hoz synonymül: 7. salicifolium Schur Sertum n. 9441. P. minus-hoz: Nagy-Enyed [Csató exs.!]. Leucojum vernum var.) biflorum azonos az Exinosma vernum var. Carpaticum Herbert Amaryllid. (1857) p. 331. nó- vénnyel, s ezért var.) Carpaticum Herbertnek veendő. NÉVMUTATÓ, — INDEX NOMINUM. P ale érvényes fajok, fajták es fajváltozatok nevet dült betűkkel vannak nyomtatva ; a számok a lapok számait jelentik. ( Specierum, prolium et variationum nomina justa. literis oblique | dispositis ( cursive ) sunt impressa; numeri paginam libri indicant. ) 166 — A. loas d Neyd8 ete ee RS) — alba Mil. . . .. 599 — excelsa Poir 5:590! — Ledebourii Rupr. 599 — pectinata DC. . 599 — Picea L. 280599 Absinthium — Artemisia. — glaciale Baumg. .. 310 — petrosum Baumg. 310 — spieatum Baumg. 5310 — vulgare Gàrtn. ... 310] Abutilon Gàrtn. ENS — Avicennae Gürtn. 155 — striata Czetz - 155 Acanthus Lh. ... -- 455 — longifolius Host. 455 — mollis Auct. --- 455| — spinosus Schur ... 455 Ei ora n DEEP (1 — Austriaeum Tratt. — campestre L. S 166 — corditolium Baumg. 166 | — molle Opiz. -- 166 | — Negundo L. SUI — platanoidesL. . . 165 — Pseudoplatanus L. 165 | — TataricumL. | ... 166 Aceras anthropophora Ie Dre US PE 5 ()5 Acetosa — Rumex. Econ t 316 — alpina Auct. 317; 319 — atraia Auct. — BUE — eartilaginea Schur 317 — Claudiopolitana Janknseq ce UST TS — Clavennae li. .. 317 — Clusiana Tausch. 317 — collina Bess. esz 1s Achillea compacta Auct. | Achillea Sudetica Opiz 318 318 — erithmifolia W. et K.320 | — tanacetifolia All. — erustata Auct. .. 318 319—390 — Dacica Simk. |... 317 — tenuis Schur ... 318 — dentifera DC. 319;5320, — tomentosa Landoz 319 — distans Willd. - 319] — villosa Schur ... 319 — Hankeana Tausch — Wolffi Schur — ... 318 318—319 | Aehyrophorus Seop — — impatiens L. TESTS Hypochseris - jreutiana Janka | 317|— apargioides Schur 358 — Janke Schultz ... 319| — helvetieus Sehur — 358 — ]anata Koch --- 919 | — maeulatus Seop 358 — lanuginosa Czetz 319, — mierocephalus — lingulata W. et K. 317 Schuss DNUS — magna Auet. Acinos — Melissa. 318—9; 320 — ancutifolius Schur 445 — maxima Heuff. 318 ! — alpinus Auct. | 444—5 — Millefolium L. - 3I8| — patavinus Pers. |. 444 — moschata Wulf. 317 | — purpurascens Czetz 444 — mucronulata Bert. 317 — rotundifolius Auet, 445 Neilreichii A. Kern. 320| — thymoides Móneh. 444 — nivalis Porc. - - 319| — villosus Schur .... 444 — nobilis Auct. -. 320] — vulgaris Pers. .. 444 — odorata Auct. --- 320] 4conitum L. ... ... 60 — Pannonica Scheele 319 — acuminatum 63 — pectinata Willd. 320, — aeutum Sehur . .. 63 — pseudonobilis Schur , — altissimum Sehur 62 320, — angnstifolium — Ptarmica L. Tal sohurce Ezeb 104 — punctata Ten. 2920) nt ordaatu RERO) — purpurea Czetz . . 319| var.collinum Schur 60 — rubriflora Sehur... 318 — pubeseens Schur 60 — salina Schur - 319| — velutinum Reichb. 60 — geabra Auct, --. 318 — australe Reichb. 62 — sericea Janka 318 | — Baumgartenianwum — setacea W. et K. | ertene este 61 318—319 — Baumgartenii Schur 64 — gordida Czetz ... 320, — eallibotryon Auct. 64 — spinosa Sehur ... 318 |— Cammarum Jaeq. ^ 63 | |— stricta Sehleieher 319] var. floribus albis — 68 622 ACONITUM — AGROSTIS. Aconitum cernuum Wulf. 63| Acropteris septentrio- Aethusa agrestis Wallr. 257 — Cynoctonum Fuss 62 nalis Link. --- 611, — cynapioides MB... 957 — flexieaule Sehur 63 | Acrostichum erinitum — Cynapium L. | ... 957 — Flórkeanum Salzer 64| Benkó -.. 611|— elata Fried. . ... 957 — formosum Reichb. ^ 65| 4ctaea L. -—— ..- 65|— segetalis Bónningh. 957 — gracile Sehur 63, — spieata L. ... ... 65 Agathophyton Moq. — hians Reichb. 64. Adenolium Reichb. — Tand.— Chenopodium — Hostianum Schur | Linum L. — Bonus-Henricus 61; 62 | 4denophora Fisch. ... 380 Moq. Tand. — n — intermedium Baumg. 62 | — edentula Simk. ... 380 | Agraphis cernua Link. 523 — Jaequini Sehur ... 60,— infundibuliformis Agrimonia Lh. .. ..- 998 — Judenbergense . OU I ct 3801 agrimonoidész 9222 Sehur -— .-. 683|— LamarekiiJanka 380|— Eupatoria L. |... 998 — Koelleanum Reichb. 64, liliifolia Auct. 380, — glandulosa Simk. 223 — lasianthwm Reiehb. 61, — stylosa Schur . . 380|— maerocarpa Borb. 223 — lasiostomum Sehur 61, suaveolens Auct. . 580 | — odorata Auct. 2:995 — laxum Auct. - 64 Adenostyles Cass. 297, — pilosa Ledeb. . . 993 — Lerchenfeldianum | — albifrous Auct. . . 297| — repens Baumg. - . 2923 Schur — A. Moldavi- | — alpina Auct. -.. 997 | Agropyrum PB. — Tri- cum — hybrida Auct. | | 297 ticum L. — Lycoctonum Auet. |— Kerneri Simk. |... 297 — alpinum Sehur . . 594 61—62 | — Orientalis Boiss... 997 | — aristatum Baumg. 5953 — macranthum Sehur 64| Adianthum Capillus- — barbulatum Sehur 594 — minus Baumg. .. 64| Veneris Baumg. ... 611, — caninum PB. — ... 594 — Moldavicum Haeq. 62] AdonisL. . ... ... 49|— cristatum PB. ... 593 — molle Auct. -.,.. 63| — aestivalis L. --- 49|— firmum Schur ... 593 — multifidum Koch 64. — autumnalis L. 42|— glaueum Auct. ... 598 — Myoetonum Sehur 62|— eaudata Janka ... 42|— intermedium Host. 593 — nanum Baumg. 64|— jlammeus Jacq. ... 42|— junceum Sehur ... 594 — Napellus Auet. | — hybridus Wolff. |. 42|— mutieum Baumg. 593 59, 62, 64 | — miniata Jacq. 42| — pauciflorum Sehur 594 — nasutum Grisb. . 63, — parviflora Janka . 42|,— pilosum Sehur ... 594 — nemorosum Sehur 60,— perramosa Sehur — 42 — pseudoeaninum — neomontanum | — BSoproniensis Mygind 42 Sehur .... EC Lr Baumg. —. ... 63|— squarrosa Janka... 429, — repens PB. .. .--- 598 — Neubergense Auct. (64| — supervernalis X — rigidum Sehar ... 594 — ochroleueum Baumg. Wolgensis Simk. 42| — salinum Schur ... 594 61, 62 | — uralensis Landoz 49|—- villosum Baumg. — 593 — orientale Auct. |... 61,— vernalis L. ... ... 49 |Agrostemma L. |... 131 — panieulatum Auct. 63 — vernalijXsuperwol- — anomala Pore. ... 131 — Phthora Sehur |... 62 gensis Simk. |... 49,— CoronariaL. ..- 130 — Pyrenaicum Auct. 61, 62 villosaaJanka ... 429 — Githago L... ... 191 — vefractum Schur 63,— Wallzianus Simk. — 49 | — niezensis Schur ... 151 — rostratum Auct... 63 | — Wolgensis Stev. .. 42] Agrostis L. Jaén ae eg — septemtrionale [ddocA I. el SE Ob) alba: St cad. Koelle -— --- 62,— MosehatellinaL. . 975 — alpina Schur ... 564 — Stórkianum Auet. 65, 64 | Adyseton — Alyssum L. — arenosa Sehur ... 565 — strietum Auet. 63, 64| — ealycinum Seop... 91|— ecaespitosa Sehur — — 'Tauricum Baumg. 64|— campestre Baumg. 91 A. alba L. — 'Teliphonum Schur 62 | Aegilops cylindrica — canina Lh. ... ..- 565 — Toyicum Reichb. 63, 64| Schur. . ... ... 594|— coaretata Hoffm. ^ 564 — 'Transsilvanicum |— ovata L. .. ... 594| — compressa Baumg. 564 Lerchent. 62 Aegopodium L. -.- 951| — decumbens Host. 564 — triste Fisch. -— 62,— Podagraria L. ... 951|— dubia Leers --- 564 — umbraticolum Sehur 62 | Aesculus Hippoeasta- — flavida Sehur ... 564 — variegatum Auct. | 63| numL. ... ... 166] — flaviflora Schur — — velutinum Reiehb. | 60, — rubieunda DC. ... 166 eanina L. — Vulparia Reichb. 61 | Aethionema Br. -.. 99|— gigantea Roth ... 564 Acorus Calamus Baumg. |— graeileDC.... ... 99| — hispida Willd. ... 564 514 — saratile L. .. ... 99| — Hornungiana — vulgaris L.-.. ..- bi4| Aeihusa li. ..—— ..- 957 Sehnr-ccc 1c EO, Agrostis hybrida Gaud — eanina L. — interrupta L. |... 565 — limosa Sehur - 564 — longearistata Janka 564 — maritima Landoz 5654 — pallescensturfosa Schur — eanina L — parviflora Sehur — 564 — prorepens Koch... 564 — pumilaL. :.. ... 504 565 564 564 — rupestris All. — signata Schur ... — silvatica Host. ... — Spica-venti L. .-.. 565 — stolonifera L. . 564 — tenerrima Schur... 565 — tenuifolia Sehur... 565 | — transsilvanica Sehune E5925 — umbrosa Schur ... 564 — varia Host, | — .. 564 — verticillata Sehur — 564 — vinealis Schreb. |... 564 — vulgaris With. ... 564 Ailanthus glandulosa Desf. ez 2225167 Aira L. — Deschamp- sia et Avena. — agrostoides Landoz 571 — alpina Baumg. ... 571 — altissima Lam. ... 571 — aquatica L.. . ... 582 — esmspitosa L. ... 571 — eaneseens I. E — eapillaris Host. . . 572 — caryophyllea ibaump Sx 579 — cuprina Fuss — Avenella cuprina Schur — daetyloides Roch. 571 — elegantissima SG E 519 ——flexuonsad:--- 2-95 571 — pallida Koch —— .-- 571 — paludosa Landoz 571 — prseeox Baumg. .. 572 — setifolia Fuss — ceespitosa L. — speciosa Janka ... 571 — uliginosa Schur ... 571 — Wiebeliana Schur 571 Airopsis elegantissima Sphurs cQ EC RUTO Logos Ero RM mUAS iulpinasvill; c 453 — astolonosa Schur 453 — Chamaepitys L. |... 454 — foliosa Schur ... 453 — Genevensis L. |... 453 SIMONKAI : Erdély flórája. AGROSTIS—ALOPECURUS. Ajuga latifolia Sehur 453 | — Lavmannil. |... 454 — montana Landoz 453 — pseudopyramidalis Sobre za - 453 — pumila Sehur ... 453 — pyramidalis Auct. 453 — repens Host. ... 453 — veptans ures ^ 7-453 — salicifolia L. |... 453 Albersia prostrata iliussu ec ced m A05 Albucea nutans Auct. 526 Alcea fieifolia L. ... 154 — roseaL. . 154 Alchemilla us 2--——— 994 -alpimali s Li 294 — Aphanes Leers ... 224 — arvensis Lh. ... --- 994 — fissa Auct. .. ... 994 e d ladra DG eu 09M — hybrida L.-.. ... 994 — montana Willd. .. 994 — pilosa Neilr. --- BEX — pilosissima Schur 224 | — pubescens Auct... 994 |— tiruneata Auct. ... 924 — vulgaris L.... ... 994 Alectrolophus parvi- florus Wallr. 431 Alisma L. Szet 309 — graminifolium 7«:Wahlenb. --— — *-509 | — lanceolatum With. 509 — natans L. |. ... 509 — parnassifolium Sour 500 — Plantago L. aza 509 Alliaria Adans. |... 85 — officinalis Andrz. 85 VATULHOTURTI SERT SE EO — acutangulum Sehrad. -.- 599—830 | — ammophilum Hout 530 — Ampeloprasum «nandv eue 59] — Ampeloprasum L. 531 — angulosum L. 530,599 — arenarium Sm. ... 532 — ascalonieum L. ... 531 — atropurpureum W. oiu ue HIM 599 — earinatum L. ... 532] epa Tras - 881 — dsubislo Spreng 530 | — descendens Sehur 531] — fallax R. et Sch. — 529 — fistulosum L. |... 531 — flavescens Bess. ... 530 Alium flavum L. ... 539 — flexum W. et. K. .. 532 — fuscum W. et K. 533 — Fussii Kern. LO BB — leptophyllum ahy e EE 529 — longispathum Red. 533 — marginatum Janka 533 — Moly Auet. e — montanum Schmidt 529 — moschatum L. . . 530 -nierum Nym;. 0-99. 599 — obliquum L. ic — ochroleucum W. et E 5: — oleraceum I. 32 — Ophioscorodon Don. 531 — pallens L. —— 588 — pallescens Landoz 533 — panieulatum Baumg. 533 borum 53 -— pondo cnMrolenmum Schur... m5 — pulchellum Don. 532 — rotundum L. E531 Bat hvirm Ie cz 581 — saxatile MB. — ... 530 — Sehónoprasum L. 531 — Scorodoprasum L. 532 — senescens Baumg. 530 — serotinum Sehleich. 529 — setaceum Hazsl.. . 532 — BSibiricum L. 551 — sphaerocephalum L. 531 530 530 — giíramineum Sehur — girietum Sehrad. | — Szurulense Lerchenf. 530 — tenuifolium Sehur 530 |— tortuosum Sehur 530 — transsilvanieum Ler- chonte- M ELE 520 — ursinum L. ... ... 529 — Victorialis L. 2:599 — vineale L. ... ... 532 — cxanthicum Grisb. | 530 Allosurus Bernh. |... 612 — cerispus L. ... ... 612 Alnobetula viridis BSohurscc X99 mars: Vue - 491 — carpatica Sehur .. 491 — glabrescens Simk. 492 — glutinosa Gartn. 491 — hybrida Schur ... 492 — incana L. |... 491—2 — pubescens Auct. ... 492 — viridis Chaix 492 Alopecurus L. ... ... 561 43 624 Alopecurus agrestis L. 561 — altissimus Schur 561 — brachystachys Janka 561 — bulbosus Baumg. 561 — fulvus Smith i561 — geniculatus L. . 561 — laguriformis Schur 561 — myosuroides Huds. 561 — nigricans Schur ... 561 — obseurus Schur ... 561 — pratensis L..... ... 561 — ruthenicus Sehur 561 — WlassowiiJanka 561 Alsinaceae DC. 225801551] Alsinanthe biflora Sehur 140 Alsinastrum Galii-folio Nail — DE 2s eR 149 Alsine Wahlenb. 144 — alpina Andre - 142 — Banatica Heutf, . . 143 9 LIS I9 -It9-ltct9 ! — nana L. 2| — Pallasiana Janka |— eaudatus L. | — retrojflexus L. | — viridis Baumg. — QCarpatica, Pore. .... 142 | — Cherleri Fenzl - 141 — falcata Grisb. - 144 — fasciculata L. |... 141 — frutescens Kit. ... 141 — Gerardi Willd. ... 142 — Jjaequini Koch . . 141 — Kitaibelii Nym. . . 141 — ]aricifolia Crantz 144 ; 14 — liniflora Jaeq. .... 14 — media L. ... ... 13 — mivalis Fenzl 14 — pallida Schur ... 13 — ramosissima Keru. 14 — recurva All. s dt — sedoides L. ...^ ... 14 — getacea Auct. ... 143 — stmaiad. -2-- 2-444 — tenuifolia Auct. |... 142 —werna dL. esz zc 141 — Villarsi Salzer 142 — viseosa Czetz ... 142 VATER e uas ee Eq 153 — cannabina L. -- 154 — hirsuta L. ... ... 154 — officinalis L. - 158 — pallida W. et K... 154 — rosea Baumg. |... 154 ZA TOU SSWITU OU EE MERE SO — alpestre Auct. 90—91 — arenarium Gmel. 90 — argenteum Vitm. 90 — calycimwum 5. — —- 91 — campestre IL. 91 — dentatum Willd. 96 89 | 89 | edentulum W. et K. Gemonense L. — hirsutum MB. 91 | 3|— pyramidalis L. ALOPECURUS—ANGELICA. Alyssum ineanum L. — minimum Willd. — montanum Auct. — murale W. et K. — repens Baumg. — Rochelii Schur — yostratum Auct... — sazatile L. — gubsinuatum Borb. — tortuosum W. et K. — "Transsilvanicum Schur .. — Wier zbickii Auct. — Wulfenianum Auct. 90 ; Amarantus L. — Blitum Baumg. ... — commutatus A.Kern. — hypochondriacus L. — oleraceus L. — paniculatus L. — prostratus Balb... — gilvestris Auct. | . Amaryllidaceae R. Br. Ambrosiaceae Link. Amelanchier Medie. — Cretica Pers. | — rotundifolia Lam. | Ammania caspia Janka Ammi majus L. Amorpha fruticosa L. Ampelopsis quinque- folia (L.) Amphigenes Carpatica Janka s! 231 Amygdalüs L. |... — communis L. Anacampseros vulga- ris Czetz Anacamptis Rich. Anacardiaceae Lindl. Anacyclus officinalis Hayn. s Anagallis L. — arvensis L. .... — earnea Schrank ... — coerulea Schreb. — Monelli Auet. — phoenicea Seop. ... Anagalloides procum- bens Krock. Anastatica Syriaca L. Anchusa L. — angustifolia Baumg. 90; I KEN KÉS KÖV KÉS ER DD 92| Anchusa arvensis L. 403 92 — arvalis Scehur ... 402 90, — Barrelieri All. ... 403 90, — Baumgarteni Nym, 402 91 — Italiea Retz. -.. 408 91 — leptophylla Auct. 409 90, — ochroleuca Auct. 409 90 | — officinalis L. 402 90 | — pustulata Sehur ... A02 90, Andromeda L. .. ... 388 — polifolial.... ... 888 90 | 4ndropogon L. szer BAB 90 GYYŰLUS EB 3 55S |— Ischaemum L. |... 558 91 Androsace Li. .-—— stee 465 | — archhnoidea Schott 458 465 — articulata Sehur... 458 466, — Chamaejasme Host. 458 465 | — elongata L. ... ... 458 466 | — lactea L. REL visi 465 | — longiseta Sehur ... 458 S 4667 — maxima L. . -.. 458 465 | — obtusifolia AM. ABB 465, — septentrionalis L. — 458 465 | — villosa Auct. --- 458 465| Anemone L. (... ... 40 519 | — alba Reichb. i40 377 | — alpina Auet. SOSA 203 | — Baldensis L. zezedbil 203,— Burseriana Seop. 41 203, — Hackelii Pohl 40 421|— Jankse Schultz ... 39 2592 ] — minor Andre .. 41 186, — montana Hoppe... 39 | — narcissiflora L. ... 41 166 | — nemerosa L. zza 4 |— oehotensis Schur — 41 599|— patens Lh. ——- 409 199 | — patula Andre ... 39 199 | — paucisecta Schur 39 199, — pratensis Auct. .. 39 199 | — Pulsatilla L. .... 39—40 — ranunculoides L. 41 985 |-— SÜLVESÜTÜS ÁT Est ESZA 501 ] — sordida Sehur ... 41 501 | — Transsilvanica Heuff.38 167|— trifolaL. ... ..— 441 — uralensis Landoz 40 19|— Ziehyi Sehur |. 39 57 | Anethum graveolens 57 ue 12966 57 Angelica Tui zet ere 20» 57|— alpina Schur — ... 263 57| — appendiculata Heuff. 57 262. — Archangeliea Baumg. 427 262 101| — macrophylla Sehur 262 402 | — montana Schleich. 263 — pachyptera Simk. 263 402| — pratensis Baumg. — 262 Angelica Razoulii Baumg. | 963 | — silvestris L. 1269 — stipularis Schur... 262 Antennaria alpinaAuct.3€9 — dioiea Gáàrtn. |... 309 Anthemis L. ... — abbreviata Kotschy 316 — agrestis Czetz ... 314 — alpina Baumg. ... 316 — arvensis L. .. ... 314 — airata Ky — Ach. Sehurii — aurantiaca Schur 315 — aurieulata Grisb. 314 — austriaca Baumg. 315 — PC (xd. - 916 — ceespitosa Herb. — 316 — Carpatica Willd. 316 — ehrysantha Sehur 315 — Cotula lh. ... ... 814 — Fusii Grisb. d — graveolens Sehur 316 — Haynaldi Janka — 514 — hemisphzriea Herb. 314 | 315 — Kitaibelii DC... 316 — macrantha Heuff. — 315 | — monocephala Janka — tinctoria. — qmontana L. . 915—6 — multieaulis Janka 314 — Neilreichii Ortm. — nobilis Auct. | 314—5 — pyrethriformis Schur 316 — rigescens Kern. 315 — Ruthenica M.B. . 315 — saxatilis Willd. ... 315 — gericea Heuff. ... 316 — tenuifolia Sehur 316 — tinctoria L. Ad» -— Triumfetti All. ... 315 Anthericum L..... .... 595 — Liliagó L. 200595 — ramosum L.- 525 — sulphureumW. et K.995 Anthriscus Hoffm. |. 271 — alpestris W. et. G. 971 — Ceorefolium L. 271; 616 — heterosantha Sehur 271 intermedia Sehur — silvestris L. — memorosa MB. ... 271 — mitida Wahlnb. ... 271 — Scandirz Scop. -.. 971 — silvestris L.... ... 971 — torquata Schur ... 271 — trichosperma Schult. 971 | a1 ANGELICA——ARADBIS. 625 Anthriscus vulgaris Pers. | Aquilegia sibirica Schur 971 58 Anthoxanthwum L. - 561] — silvestris Schur. |. 57 — odoratum L. --- 561] — Sternbergii Reichb. 57 — villosum Loisl. | 561, — subbrachyceros Borb.58 Anthyllis L. --- 175 | — subscaposa Borb. 58 — alpestris Scehur |... 176 — T'ranssilvanica Schur 58 — calcicola Schur ... 176| — vulgaris L. ... ... 57 — Dillenii Auct. . 175 Arabidopsis DC. 84 — montana L. —- 126|— Thaliana L. -— 84 — polyphylla Kit. 175—6| Arabis L.... ....... 74 |-- rubriflora Salzer 176 | — alpina L. . 724—715 — sanguinea Schur 175 — arenosa Seop. ... 77 — supina Baumg. 175—6 | — — var.) dependens — Vulneraria Lh. -——. 175, Bora fe qe aT Antirrhinum L. — . . 418] — auriculata Lam. 15 — Linaria Auct. . . 420| — — var.) dasycarpa — majus L. ... ... 448 ndiyz d 75 — Orontium L. — ... 418| — — — puberula Koch 76 Antitragus aculeatus — bellidifolia Baumg. Gartn. 3b E561 MEEJacqg NS Apargia alpina Host. |— brsslézfökmis Wallr. 352—3] 74 — aspera W. et K. ... 353] — ciliata Schur 76 — aurantiaca Kit. . . 352] — ccerulea All. PTS — aurea Baumg. ... 359, — eomosa Borb. | | 76 — autumnalis doffím. 352 | — Crantziana Ehrh. 77 — Caueasica MB. ... 353, — erispata Willd. |... 75 — eroecea Willd. - 853| — daeiea Heuft. 2080777) — Gouani Auct. ... 352, — diffusa Baumg. |... 75 — hastilis Baumg. .... 353, — eriocarpa Schur. . 74 — hispida Baumg. .. 353 — floribunda Schur — 78 — hyoserioides Auct. 353, — Gerardi Schur 16 incana Baumg. ... 353, — gla1eosa Sehur |... 78 — livida Baumg. ... 359] — Halleri L. zi — media Host. . 352] — heterophylla. Sehur 77 — Taraxaci Willd. ... 352] — hirsuta LD. ... VAVTO — tergestina Janka ^ 353, — hispida Mygind . ERE Nri Apera interrupta PB. 565, — Hormungiana Shhur 76 — Spiea-Venti L. ... 565| — Lerchenfeldiana Aphanes arvensis L. 224 Sehr 15 Apium graveolens L. 250| — multijuga Borb. 71 Apocynaceae R. Br. — 393, — muralis Bert. 76 Aposeris Neck. -. 851| — nana Baumg. |... 75 — foetida Ll. ... ... 851| — neglecta Schult. .. 78 Aquilegia L. ... --- 57|— obtusifolia Schur — 75 — alpina Baumg. ... 58,— Ovirensis Wulf. .... 77 — atrata Schur | .. 57|— pauciflora Grimm. 74 — Bauhini Schott .. 58|— petrea Auct. ... 77 — Baumgartenii Schur 58, — petrogena A. Kern. 77 — REinseleana Schultz 59|— procurrens V. et K. 78 — Fussii Zimm. . . 58,— pumila Jacq. 78 — glabra Heuff. 57 ] — recta Baumg. .. 78 — glandulosa Auct. 57—8 | — sagittata Bert. ... 76 — Henkeana Koch 57|— scabra Baumg. ... 77 — Kitaibeli Auet. . 58|— segetalis Schur ... 77 — nigricans Baumg. — 57|— serpillifolia Schur — 78 — mivea Baumg. ... 57|,— stolonifera Auct. 11 — ochroleucea Sehur — 57|— stricta Huds. . . 76—7 — orthoceras Borb. 58, — tenella Auct. 71 — paraplesia Schur 58| — Thaliana L. Sd RS Aj9 49" 626 Arabis transsilvanica FOGTA Se ete TS I ——UDWROLIITI MUS mr ess 0 Araceae Juss. 513 | Arachnites alpina Hoffm. 504 — fuciflora Baumg. — 503 — Monorchis Hoffm. 504 — musciflora Baumg. 503 Araliaceae Juss. |... 273 Arbutus Auet. — Ar- ctostaphyllos Archangelica Hoffm, | 263 — alpina Wahlnb. ... 263 — officinalis Hoffm. — 263 | Aretium Bardana Willd. ide - 341 — majus Sehkuhr .. : SECHORtapRyHoR ana ll. D MN. -. 388 — Uva-Ursi Te EE OSS Aremonia Neck. NOS — agrimonoides L. .... 223| ZATenarca t. v E99! — ausiriaea Auct. ... 142 — biflora Ll. ... ... 140| — emspitosa Ehrh.... 141 — ciliata Auct. 2-140 — fascieulata L. - 444 | — frutescens Kit. ... 141 — Gerardi Willd, - 142 | ARABIS—ASPERULA, Aristolochia L. — QOlematitis L. — longa Benkó — pallida Willd. — rotunda Baumg.... Armeniaca Amarella Reiehb. — dasycarpa Schur.. . — epirotica Baumg. — vulgaris Lam. Armeria Willd. | — alpina Willd. — pumila Fuss — purpurea Koch ... | — vulgaris Willd. | Armoracia macro- earpa Baumg. | — rustieana Fl. Wett. | Arnica L. — alpina Schur || — Bellidiastrum Vill. | — Doronicum Jacq. — glacialis Wulf. — montanalL.... .- | — petiolata Sehur ... — scorpioides Baumg. Arnoseris Gürtn. — minima L. ... — pusilla Gàrtn. 1 — graminifoliaSehrad. 140 | — grandiflora All, |. 140; — halophila Bunge... 145| — larieifolia Jaeq. |... 141| — leptoelados Auct. —1539| — marginata DC. ... 145 — marina Auct. ... 145 — Marsehlinsii Sehur 159 / — multicaulis L. ... 140 — pendula W. et K. 159 — polygonoides Wulf. 139 — ramosissima Willd. 142. — recurva All. - 142 — rotundifolia Borb. 140| — rubra (L.) --- ... 145 — saxatilis Baumg. 141—2 | Aronia Pers. .. — cretica Pers. MR — rotundifolia Pers. Aronicum Neck. à — Barcense Simk. ... — QCarpaticum Grisb. — Glusii All. -— — glaciale Wulf. .. — ]atifolium Schur. . — seorpioides Auct. Arrhenatherum PB... — avenaceum PB. ... — elatius L. Artemisia L. ... — Abrotanum L. — Absinthium L. | — alpina Koch — annua L. — serpyllifolia L. ... 139| — Austriaca Jaeq. ... — sphaerocarpa Czetz 139, — Austriaco-pontica — siriata L. .... ... 141 SchurecMMp éket — subulata Baumg. — 143, — Baumgartenii Bess. — tenuifolia Auct. . 142| — campestris L. — ..- — Transsilvanica — camphorata Vill... Simk.... .. ..— 140 — eollina Sechur — —— — trinervia L. --- 139 | — deserticola Janka — verna ln. ... ... 141] — Draeunculus L. ... — viseida Schur ... 139] — eriantha Ten. ... — Argemone pyre- — fragrans Schur ... naicaL. ..- ... 67|— galliea Auct, a Aria intermedia — glacialis L.... .-- Schur... ... ... 204] — insipida Schur 419 | Artemisia laciniata 4791 Willd - 479 | — ]ednicensis Schur 479 | — maritima Schur .... 479 | — monogyna Auct. | — Mutellina Schur 200 — nana Salzer arai 200 | — nivea Redowsk. ... 199, — nutans Auct. 199 | — pendula Schur 462| — Pontica l. .-. --- 462 — pseudopontica E 462. Seohurse x 462 | — salina Willd. M . 462 | — scoparia W. et K. | — sericea Fries EY ed 95 | — subalpina Schur... 95 | — tanacetifolia 393, Baumg. 323, — valesiaca Auet. 300, — Villarsi Gren. et 399 riuGodr.. * E NN 993 — vulgaris Ti ee 323 Amm MS RS 323. — alpinum Schott. - 322| — gracile Unver. ... 351, — intermedium 351 Sehur ey ttkttete - 951, — italieum Nym. -.- 203 — maculatum hah 203, — sagittzfolium 903| Benkó eem 322| — transsilvanicum 999 MM Ozclzgee e 322, Arundo Halleriana 323 Gaud.- "vesc 323, — isiaca Sieber i . 322| — littorea Sehrad. .... 392| — Phragmites L. ..- 572, Asarum L. L5 tem 572 Europaeum L. ... 572 -- offieinale Mönch. 310 | Asclepiadeae R. Br. 310 | Asclepias syriaea L..... 310 | — Vincetoxieum 229141. | Baume: EN 310| Asparagus L. -—— --- 310, — collinus Schur ... — officinalis L. — 310| — silvatieus Auet. ... 310, — tenuifolius Schur 911 | Asperugo Ti. eee e 310| — procumbens L. ..— 313 Aspera Sce ENS 312, — Allionii Baumg. ..- 310| — Aparine MB. e 310, — arvensis L. ... 311 ] — capitata Kit. — --- 312] — cynanchica 4. — --- 510] — galioides MB. .. EUST Iglaucasu E Asperula hexaphylla Schur — eapitata Kit. — hirsuta Wallr. — intermedia Simk. — longitlora W et. K. — montana Kit. — odorata L. — pyrenaiea Schur. — rivalis Sibth. — yubioides Sehur .... — gtrietissima Schur — gubeiliata Borb. ... — taurina L. ... — tinctoria L. Asphodeline lutea Reichb. Aspidium Swartz 279 278 978] — 978 | . 978 278 OUT — aculeatum Baumg. — angulare Kit. s — Braunii Spenn. . . — ealcareum Baumg. — ceristatum Baumg. — dilatatum Hoftm. — Dryopteris Baumg. — elatum Borb. 286 | 919 278 978 | 278 593 | 606 606 - 606 — exaltatum Lasch. — Filix-femina Sw... — Filicz-Mas L. — hastulatum Ten. . — Heleopteris Borkh. — lobatum Swartz ... — Lonchitis L. — montanum Vogler — Oreopteris Sw. ... — Phegopteris Baumg. Asplenium L. — alternifolium Wull. — pilosum Schur — Breynii Retz. — Brunfelsii Heuftf: — Ceterach L.... — Filix-femina Bernh. — fissum Wimm. — rheticum Baumg. — rigidum Hoffm. ... — spinulosum Müll. — SBwartzianum Koch — gubalpinum Borb. — Thelypteris L. — Adianthwm-nigrum — euneatum Fuss . . — elatum Lang. — Germanicum Weis — Halleri Fuss — Matthioli Gaspar — montanum Czetz — pseudogermaniecum Heufl. 607 | — 605 ! 608 | 608 605 | 608 608 | 609 608 606 608 607 606 | 607 607 605 | 607 610 | 608 608 606 608 607 | 600 | zit 610 | 610 610 | 605 611 610 | 609 611 610 609 610 | 607 610 ASPERULA—ATRIPLEX. 627 Asplenium Kuta-mura- Astragalus Jacguini Kiapueee. zt st 610 Janknr ED PROIO — septentrionale 1055 50f E linearifolius Pers, 187 — Ser pentini Tausch 611 |— Marusiensis Trichomanes 1. ... 610 Lerchenf. RT — ze Huds. 610 | — Monspessulanus L. 188 VAstorabr Ee 92998i FO ng DTUGIVUS US 4| — aeris Auct. .. ... 300,— pilosus E. ... ... 186 — alpinus L. ... ... 999, — praecox Baumg. ... 188 — amelloides Schur 299|— pubiflorus Janka — 189 — Amellus L. .... - 999| — purpureus Salzer — 188 — angustus Schur ... 300| — Stolzenburgensis — Bessarabicus Schur 299 Lerchenf. ide) — brumalis Nees ... 300, — suleatus Schur 188 ; 616 — canescens Simk. .... 300 | — Transsilvanicus — canus Auct. zs: 8101) Dare e szék bek] — chinensis L. -.. 800, — vesicarius L. ! ... 188 — exaltatus Barth... 300, — Wulfeni Grisb. |. 188 — hirsutus Schur ... 999 | Astrantia L. |... ... 949 — lLevigatus Willd... 300 — alpestris Kotsehy — 249 levis Porc... ... 300] — earnioliea Baumg. 249 — Lerchenfeldianus — HBpipaetis L. fil. ... 249 Sehur... ... ... 300 — graeilis Schur ... 249 — Novi-Belgii L. ... 300| — intermedia MB. .. 949 — pannonieus Jaeq.... 500| — involuerata Auct. 249 — pseudoamellus Fuss 299 — major L. |... ... 249 — punctatus W. et K. 300, — minor Schur —... 249 — sgalieifolius Seholler 300; — montana Stur ... 249 — salignus Willd. . . 300, — tridentata Stur ... 249 — tinctorius Wallr. | 299| — vulgaris Stur ... 249 — Tripolium L. .-- 900 | Asyneuma canescens Asterocephalus exal-. LEGE] BASE pem mU yit tatus Barth... .. 295 Athamanta cretensis — montanus Schur... 295 ! Baumg. ... 259 : 260 — pseudobanatieus — daucifolia Sehur 259 Sehur... ... ... 996| — Matthioli Nym. ... 259 — ueranieus Sehur. .. 296, — multieaulis Schur 259 Asterocytisus radiatus — mutellinoides Schur eir. ASZEM ERR) Schumee uU Astragalus L. .-. ... 187 | Athyrium Roth — ... 609 — aduneus Janka ... 187 | — alpestre Hoppe ... 609 — albiflorus Sehur. | 187 | — Filiz-Femina L. ... 609 — albidus W. et K. — 188, — fontanum Baumg. 609 | — alpinus L. ... ... 187| — Halleri Baumg. ... 609 — arenarius Auct. ... 187|— molle Fuss... ... 608 — argenteus Salzer — 188| — molliusculum — asper Wult. PRESS Baumg. SUE (EL MEOS — australis 1. . 187| — ovatum Sehur ... 609 — Austriacus Jaeq..... 188 | — polypodioides — campesbris b... 186| :Sehur 5. —— 0-1 DT — Qicer L. —..... ... 188| — rupieolum Sehur.... 609 — dacicus Heuff. |... 187 — trifidum Baumg. 609 — dasyanthus Pall. . 189, Atragene alpina L.... 51 — eriocephalus W. — montana Sehur .. 31 etK. |. ... ... 189| Atriplicaceae Juss, ... 465 — excapus Auet. ZU189! "A tropuems t A09 — galegiformis L. . . 188| — acuminata W.etK. 469 — glycyphyllos L. ... 188| — agrestis Schur ... 470 — Heldaviensis — albieans Sehur ... 470 Lerchf. -—— --. 618|— amngustifolia Smith 470 — Hypoglottis Auct. 187|— calotheca Auct. ... 470 628 Atripler erecta Huds. — hastata Auet. — hortensis L. — ]aciniata Auct. .. — ]atifolia Wahlnb. — limosa Schur — littoralis L. marina Schur microsperma W. et K. M mucronata Baumg. nemorensis Schur nitens Schkuhr ... oblongifolia W. et.K- — patula di et — pseudonitens Sehur — rosea l. . — galina Koch ... — subopposita Sehur —- Tatarica L. — transsilvanica — Sehur... .. triangularis Auct. "d UO Qe ze — Belladonna L. ... Atropis distans Grisb. — intermedia Sehur Aurinia media Sehur Avena L. .... — adsurgens Schur.... — alpestris Auct. — alpina Auct. — Baumgarteni Steud — Besseri Auct. — brevisRoth... ... — bromoides Schur bulbosa Willd. capillaris Host. ... Carpatica Host... compressa Auct. eonvoluta Sehur. decora Janka diantha Heuff, — pubescens Huds. — distichophylla Vill. — dubia Leers — fatua L. — Jflavescens Li. — fusca Sehur — fusciflora Schur .... — glabrescens Schur — hirsuta Roth — Hostii Auct. A — hyvrida Peterm.... — intermedia Lindgr. — levigata Schur ... — longifolia Landoz — ]ueida Bert. — nigra Bauh. — nuda L. | ATRIPLEX——BIFORA. 470 | Avena Orientalis Batrachium hetero- 470 Schreb. RET phyllum Fries ... 43 469| — Parlatorii Fuss ... 574, — peltatum Fries ... 453 - 470 | — planiculmis Schrad. 573| — rigidum Sehur |... 43 470 — preusta Auct. ... 574| — tripartitum Schur — 43 - 470 | — pratensis Auct. 574 | Behenanthe inflata... 124 410 | — pseudofatua Sehur 573|— subalpina Schur 124 470 | — pseudolucida Schur 573, — subtrifiora Schur — 124 — pubescens Huds.... 573 | Bellidiastrum Michelii 4710| — sativa L. ..- - 578 (Uagg zeen EUN) 470 | — Scheuchzeri All... 574 | Bellis L. --- 327801 470 — sempeivirens | — perennis L. .... ... 301 469 Baumg. ... --- 574| — silvestris Cyr. |... 301 | — sesquitertia L. .-- 573 Berberidaceae Vent. 66 469 | — setacea Baumg. ... 573 Berberis L. 2566 470| — sterilis L. --.- ... 573| — asperma Sehur .. 66 469, — striata Schur . b74| — inermis Schur ... 66 470 | — strigosa Schreb... 573 ] — vulgaris L.... ... 66 470|— tenuis Móneh. ... 575| Berteroa DO. --- ... 92 470 | — trisperma Sehur... 573, — incana L. ... ... 92 470 | — variegata Gaud. ... 575 | Berula Koch ... ... 253 — versicolor Vill. 574—5|— angustifolia u. ... 253 470 | — vulgaris Lam. - 513 | Beta Cicla L. -- 468 470 | Avenella euprina — hortensis Mill. .... 468 411 Schur-- M - 571 | — trigyna W. et. K. . 468 411 — uliginosa Schur ... 571| — vulgaris L. ... ... 468 585 | Azalea L.- EZ EZ 389 Betontca uc o TEE 586 — procumbens L. ... 389, — Alopecurus Auet. 450 90 — alpigena Schur ... 450 572 — annua L. ... --- 450 574 B. |— Danica Borb. |... 450 575 | — hirsuta l. ..- 225450 574 Baldingera F. Wett.... 560, — hirta Reiehb. — ... 450 575, — arundinacea L. ... 560, — officinalis L. .. 450 574| — pieta L. |... ... 560| — serotina Sehur ... 450 573 | Ballota L. --- 222 451 — strieta Reichb. -.-- 450 574| — fcetida Auct. 451. |-Betula 3i. $291 72572, | —tmagra TES pce es alba L. 2 ges. 572| — ruderalis Fries. ... 451| — aurea Borkh. . . 491 575 | Balsaminaceae A. Rich.163 | — Carpatica W. et K. 491 574 Balsamita vulgaris | — frutieosa Auct. ... 491 574| Willd... ... ... 3129|— glutinosa L. 21491 514 | | Bánftya petraeaBaumg.115 | — humilis Schrank... 491 Barbarea RBr. --- 74|— intermedia Sehur 491 — arcuata Opiz -- 74|— nanaSalzer. . ... 491 575, — Kayseri Sehur ... 74, — odorata Bechst. ... 491 575, — precox Schur .. 74|— ovata Sehrank. ... 492 . 573] — stricta Andrz. ... 74|— oyeowiensis Bess. 491 575, — vulgaris RBr. |... 74| — pendula Roth 491 573, Barkhausia Móneh — — Parutocam NE 573. | Crepis Simk.. OON reat AO 573 — taraxacifolia — pubescens Ehrh.... 291 573, Landoz ... 962 | — transsilvaniea - 574] Bartsia L. 432. Schur 29491 573 | — alpina L. -. 432] — turfosa Sehur ... 491 573 | Batraehium aquatile — verruco:a Ehrh. .... 491 573, Sehur. - 3, 44 | Bidens L. Lt.2 EESESUO 574| — Baudotii Sehur ... 44|— cernua L. ... ... 307 573] — earinatum Schur — 43| — minima L. ... ..- 307 573, — eireinnatum Auct. 44|—— tripartita L. — ... 306 573, — fluitans Auet. 44| Bifora Hoffm.... ... 973 Difora radians MB.... 275 ipiscutella Tie 100) — alpestris W. et K. 1007 — ambigua Auct. . . 100 — glabra Gaud. - 100 — laevigata L. 504400 — lucida DO. .. ... 100 — sazatilis DC. — .... 100 "Biechnum i-e E619 — boreale Sw.... ... 612 — Spicant L. -—- ... 612 Blitum capitatum L. 468 — virgatum L. --- 468 Blysmus REOR "Panzer xIvs . 543 Boraginaceae Desv. 401 Borago officinalis L. 402 Borkhausenia — Cory- dalis Botryanthus stereo- phyllus Herb. . . 528 Botrychium Swartz... 604 | — Lumaria L.... . . 604 — Matricariae Sehrank ... ... 604 — matricarisfolium s Le dcus 1004 — prutaceum Sw. |... 604 — rutsefolium A. Br. 604 Brachydera rigida Bessjot-*te Eres 004 Pu p: riparius Sehur . BEA aus xp. — &neeps Lr ees NEA — armoraeioides Schur 71 —- barbarzoidesScehur 72 — brevistylus Schur — 73 — hybridus Sehur ... 73 Brachypodium PB. . 592 — esspitosum Host. 593 — intermedium Schur 595 — pinnatum L. | ... 593 — rupestre Host. ... 595 — setifolium Sehur 593 — silvaticum Huds. 592 IBuasscou mST, sz aálpina Ir. 14. — campestris L. 202957 — elongata Ehrh. 87 Napussid e 187 ——uwopwuidboe zt 0T 88 — oleracea L.... 87 — polymorpha W. et K. ESZ etetett 84 — precox Auct. .. 87 — RapaL. .. 87 — subhastata Willd. $3 Braya pinnatifida Selurece MTS JOYRFADDN S e Le I VA — media L. BIFORA—CALAMAGROSTIS. Briza minor Cserni — 577 | Bunias L. e 107 — pauciflora Sehur — 577 | — cochlearioides W. — pilosa Sehur — ... 577 et: Kezet két 02 Bromus L. --2 --. 5D88| — Erucago L. 102—4 — apricorum Simk. 583|— Orientalis L. ... 1047 — arvensis L. -.. 584, — panieulata Baumg. 102 — asper Murr. |... 584, — Syriaea Gürtn. . . 101 — Bárersnis Simk. 584 Bunium Bulboeasta- — Baumgaiteni Steud. numo d 52 . 583] — virescens Auct. |. 261 — eoloratus Baumg. 584, Buphthalmum cordi- — commutatus Schrad. 583 folium W.etK. |. 502 — erectus Baumg. 584 | — grandifolium Baumg. — fibrosus Hackel 584 302 — fragilis Sehur ... 584| — salicifolium Auet. 303 — giganteus L. eu591s Bupleurúm Ju s 0-9 254 — glaber Winkler ... 584, — affine Sadl. -.. 954 — gracilis Weigel ... 592, — aristatum Bartl. 254 — grossus Auct. -.. 583 | — aureum Fisch. 1955 — hyalinus Schur . . 584 | — australe Jord. - 954 — hybridus Sehur ... 583, — Baldense Host. . . 255 — inermis Leyss. ... 585, — Burserianum Schur 255 — Jaxus Sehur 584 / — earicifolium Auct. 255 — leiostachys Pers. — 583| — carieinum Sehur — 255 — longipilus Kumm. 585] — eoloratum Schur — 255 — mollis L. ... ... 583|— diversifolium Roch. 955 — multiflorus Host. 584, — exaltatum Sehur 255 |— nanus Weigel — — falcatum L. 5201955 mollis L. — Gerardi Jaeq. |... 254 — patulus M. et K.... 584 | — graminifolium Sehur — pendulus Sehur 584 955 — pseudoasper Schur 584] — junceum L....— ... 254 — pseudoinermis Schur |— longifolium Auct. 255 585, — ranunculoides Sehur — racemosus Auct. | 583| 355 — seoparius Cserni — 583, — rotundifolium L. 254 — secalinus L. -... 583 ] — stellatum Salzer 255 — squarrosus L. |... 584| — subfaleatum Sehur 255 — sterilis L. ... 585 | — tenuissimum L. ... 954 — tectorum L. -.. 585 | — transsilvanicum Schur — "Transsilvanicus 955 Steud. Lm ne SE giwtgpPMib hs m 3105) — triflorus L.... ... 591, — umbellatus L. — ... 509 — unilateralis Schur 584 | Buxus arborescensg L. 483 — variegatus Sehur 584 — sempervirens L. — 483 — velutinus Schrad. 583 — versicolor Pollich. 584 — villosus Gmel. ... 584 C- Bruckenthalia Reichb. 388 — spiculifolia Salisb. 388 | Cacalia Alliarie A. Kern. «:Brgoniaxli eese 934. 297 — alba Ll. ... ... 984| — sonchifolia L. ... 307 — aspera Stev. |... 934 Cakile perennisBaumg.102 — dioica Jacq. ... 234 ] — perfoliata Baumg. 102 Bulboeastanum Linnzi — rugosa Baumg. ... 105 Schur... ... ... 252] Calamagrostis Adans. 565 Bulbocodium L. | ... 533, — abietina Schur --. 567 — edentatum Schur 533 |— aeutiflora Sehrad. 567 — Ruthenicum Bunge 533, — alpina Baumg. ... 566 — trigynum Janka... 533, — arenaria Roth .. 567 — vernum Auct. ... 533|— arundinacea L. ... 567 630 CALAMAGROSTIS—CAMPANULA. Calamagrostis | Biha- Callitriche fontana Schur riensis Simk. | ... 566 231 — dubia Czetz -.. 566 | — hamulata Auct... 232 .— Epigeios L. . 566 — intermedia Baumg. 251 — Gaudiniana Rehb. 565|— minima Hoppe 231 — glauca Reichb. . . 566 /— pedunculata Schur 232 — Halleriana DC. ... 566 — platycarpa Auct. 231 — Hübneriana Reichb. — radieans Port. ... 231 566 |.— stagnalis Auet. . . 232 — lanceolata Roth. . 565) — stellata Hoppe ... 231 — laxa Host. ... ... 565 — TranssilvanicaSchur231 — littorea DC. --- 565, — turfosa Schur ... 939 — montana Landoz 567, verna Kütz. —:991 — neglecta Éhrh. |. 566 — vernalis Koch ... 931 — nutans Saut. ... 566, Calluna Salisb. | ... 388 — E E | — vulgaris Salisb. .... 388 | ELall 565 | Caltha L. cr tM: — pulchella Saut. 566, — alpina Sehur ... 54 — pyramidalis Host. 567, — alpestris Fuss ... 54 — ramosa Host. ... 565) |— cornuta Schott || 54 — rariflora Sehur ... 567, — intermedia Schott 54 — silvatiea DC. . 567] — lata Schott Sen rb — speciosa Host. ... 567, — latifolia Schott . . 54 — stricta PB... ... 566] — palustris L. ANI — tenella Sadler ... 566, — pumila Sehur . 54 e . | E —- transsilvaniea Schur — ranuneuloides Schur 54 565, Calystegia sepium R. Campanula crassipes Heuff. SIDES OI — dacica Pore. e RC) — dasycarpa Kit. ... 383. — dentata Schur ... 386 — desertorum Janka 382 — divergens Willd. | 381 — elliptica Auet. ... 382 — exeisa Salzer |... 385 — glomerata L. Se esp — graminifolia W, et K. 379 — grandiflora Daumg. 383 — Grosseckii Heuff. 381 — heterophylla Baumg. 380 — hirta Czetz ... ... 384 — hispida Fuss . ... 383 — Hornungiana Schur 385 — Hostii Auct. 384—6 — hybridaj:c:- ees) — Kladniana Sehur 385 | — lanceolata Lap. ... 384 — ]ancifolia Schur 384—6 — latifolia, 3i. - 2221382 — liifolia Baumg.... 380 — lingulata Schur — — varia Schrad. ... 567, Br. Tuer pret a0) Transsilvaniea. — villosa Chaix. - 566| — silvatica R. et Schult. | — lingulata W. et K. 381 Calamintha Móneh. — | 400 | — linifolia Baumg. 384—5. Melissa. Camelina Cianiz ... 96] longifolia Schloss. 381 — grandiflora Schur 445 — austriaca Pers. |... 71|— macrostachya Kit. 381 — Nepeta Auct. ... 446 — campestris Schur 96|— Medium L.... ... 381 — officinalis Auct... 446, — dentata Willd. ... 96, —— minutissima Sehur 384 — rotundifolia Auct. 444|— foetida Fries... 96|— modesta Sehott 384 — silvatiea Bromf. | 446| — macrocarpa Wierz. 96,— monantha Sehur 385 — umbrosa Schur ... 446 | — microcarpa Andrz. 96, — multiflora W. et K. Caleitrapa Adami Sehur | — pilosa Pore. hauno6 381—4 350| — sativa Fries --. 96|— napuligera Sehur 384 — Hippophsstum — saxatilis Pers. ... 95|— neglecta Schur ... 383 Gartn. Té . 350 ) — silvestris Wallr. ... 96 — oligosantha Schur 382 — solstitialis Schur 350 Campanulaceae Juss. 377, — patula L. - 383 Calendula arvensis L. 331| Campanula L.... ... 380|— pauciflora Roch. 383 — officinalis L. — . . 331 | — abietina Grisb. ... 383|— persicifolia L. ... 383 — stellata Cav. — ... 331, — aggregata Auct... 382| — pseudopulla Sehur 384 Calepina Adans. |... 102 | — alpina Jaeq. --- 980 | — pseudovaldensis — Corvini All. --- 102] — angustissima Schur385] Schur... ... ... 386 Calla L. .. ... ... 514] — arcuata Schur ... 385] ms pubescens Simk. 385 — palustris L. --- 514] — barbata Auct. ... 380, — pulla Baumg. |... 384 Callianthemum eorian- — Baumgarteni Auct. — pusilla Hànke ... 984 drifolium Rehb. 45 384—5 — Raineri Salzer ... 383 Cailiopsis bicolor — Bielzii Schur ... 385| — rapunculoides L. 382 Reichb. .. ... 307, — Bononiensis L. ... 382| — Rapunculus L. ... 388 Callitriche L. -. 231 ] — esspitosa Schur | 384,|— redux Sehott ... 984 — sstivalis Schur ... 232] — cana Simk. ... ... 383|— reflexa Schur —... 384 — alpina Sehur ... 231] — eapitata Sehur ... 381| — reniformis Sehur 383 — autummalis Auct. 2531, — carniea Sehur ... 385| — rhomboidalis Sehur — ciespitosa Schultz. 231| — Carypatica Jaeq. .... 383 385 — deenssata Sehur — 232| — Cervicaria L. |... 381| — Rochelii Sehur ... 383 — dioiea Schur ... 232, — congesta Auct. ... 382 — rotundifolia L. ... 386 — ftuitans Schur ... 231| — consanguinea Schott 385 | — rutheniea Schur — 382 Campanula Scheuchzeri Vae --- 885 | — Sibirica edge — spathulata W. et K. 381 | — Speculum L. |... 380 — gpeciosa Auct. ... 382] — Steveni MB. . ... 383 — stenophylia Sehur 385 — 'Tauscheri A. Kern. 582 — tenuiflora Schur — 3827 — tenuifolia Fuss ... 386, — thyrsoidea Baumg. 581 — tomentosa Koteshy 384 | — trachelioides Schur 382 — Trachelium L. . 382 — Transsilvanica Schur 381 — turbinata Sehott | 384 — uniflora Auct. | 385 — uitiezfolia Schmidt 382 — valdensis Auct. ... 385 — Wanneri Roch. . . 380 — Welandi Schur ... 383 — velutina DC. --- 986 — venusta Sehur ... 384 — verticillata Pall. 380 — Zoysii Sehur .. 384, Camphorosma ovata Schurp c" EET A07 Cannabis L. --- ... 484 — sativa L. ... ... 484 Caprifoliaceae Juss. 975 Caprifolium e Sehur ... - 276 Capsella Vent. R99 — Bursapastoris L. 99. Capsieum annuum EL. 412 | | Caragana arborescens | ist ett ese 2: 185'| Cardamine L.--- ... 78, — alpieola Andre ... 80 — alpina Auct. Eme ks) za ananas eec xr 180 — Bielzii Schur ... 80 — braehyearpa Sehur 79 — dacica Heuff. 18 — dentata Schult. |. 80 — Drymeia Schur. . 79 — gelida Schott 78 — granulosa Schur 19 — Hagneana Welw. S0 — heterophylla Baumg. 77 — nsubas Uie m ER 19 — impatiens L. — .. 79] — Liebertiana Pore. 81] — Matthioli Morett. ^ 80. — nastuitüformis Sehur 8S0 | 78 | 80 | —nivalis Sehur — Opizii Presl. mm! CAMPANULA—CAREX. | Cardamine jh die 79 — petrea Baumg. . 71 2m pratensis L. v9 | — pusilla Sehur ... 79 e resedifolia Auct. 78 — rivularis Sehur ... 80 — silvatica link. ... 79 i3 strietissima Schur 80 — trefotta Auot 81 — trifoliata Baumg. — 81 — umbrosa Sehur | 79| | Cardaria Draba Desv. 99 ! Carduus L. E Uie — acanthoides L. |... 957 — albiflorus Schur ... 337 | — alpestris Auct. ... 337 | — aretioides Baumg. 337 | — brachycephalus Schur 339 — candicans W. et K. 339, — candieans 7X crispus Sine er S330 — eandieans X nutans Borb. --- 940 — earlinzfolius Schur 338 | 336| — | — einereus Janka ... 389 — eollinus Auct. ... 339! —(Ungdbo ecc t aM) — defloratus Auet. 338 | IET Fussii Kern. - 8l |^ — glaucus Baumg. . --- 988 | — hamulosus Ehrh.337—58 | — heterophyllus Willd. | — Kerneri Simk. |... 337 — litoralis Borb. ... 340 — lyeopifolius Vill. 344 — monocephalus Schur 991 — nigrescens Baumg. 3537 — nigricans Schur ... 338 — nutans L. |... ... 340 — orthocephalus Schur 340 — Pannonicus L. ... 335 — Personata L. | ... 339 | — personato-collinus ntu Schurse EOS 399 |— polyanthus Sehur 339 | — pseudocrispus Sehur 359 — pseudohamulosus Schur ... -—— GS | — tenuiflorus Landoz 339 — transalpinus Czetz 358 — transsilvanicus Schur | 334 — umbrosus Simk. ... 339 | — viridis Kern... ... 338 QaremTrs: 5. lll BAL | — aeuta Auct. 550 | — acutaeformis Ehrh. 557] 631 Carex aeroandra Schur 546 — alba Seop. ..- ... 552 — ambigua Porc. |. 552 — ampullacea Good. 556 | — androgyna Porc. | 557 — anomala Janka ... 552 — arenaria Auct. - 547 — argyroglochia Horn. 547 | — aterrima Hoppe ... 550 Iatratas Vise c et 530 — basilaris Janka ... 552 — bicolor All. | ... 551 — Biharica Sim. ... 548 — binervis Land. ... 556 — brachystachys Schrank — brevicollis DC. |... Ed — brizoides L. 2. 5AT — Buekii Wimm. ... 549 — Buzxbaumii Wahlenb. 550 — caespitosa L. 549—550 — canescens L. - 548 — capillaris L. .-e 5598 — eapitata L.... ... 545 chloroearpa Schur 550 ehordorrhiza Ehrh. 545 ciliata Willd. - 551 clandestina Good. 552 elavzeformis Sehur 553 eollina Willd. ... 551 contigua Hoppe ... 546 Csomadensis Simk. 556 — eurta Good. --- 548 — eurvata Kraf. . 541 — curvula All. zo 545 — eyperoides L. - 544 — Czeezii Janka ... 551 — Dacica Heutt. 549—550 — Davalliana L. - 545 — depauperata Good. 554 — diandra Schrank — 546 — digitata L. .. ... 552 — diluta Janka S BUB. — dinarica Heutf. ... 553 — dioica li --- 2:545 EX dISLamsPr EDS — disticha Huds. ... 546 — diversitfolia Baumg. 552 — divisa Huds. -2- bA46 — divulsa Auct. - 546 — Drymeia Ehrh. 555—5 — echinata Murr. .. . 547 — elongata L.... ... 548 — emarginata Willd. 551 — erecta Auct. -- 554 — ericetorum Poll. ... 551 — erythrostachys Sehur — dinariea. 652 Carex evoluta Hartm. — ferruginea Auct. — filiformis L. — firma Host. .... — flacca Schreb. — flava L. — flavescens Baumg. — foetida Schur — frigida Schur — fuliginosa Schkuhr. — fulva Baumg. .. — Fussii Simk. | —- Gebhardi Auct. .... — glauca Murr. — Goodenowii Gay. — gracilescens Hartm. — grypus Selikuhr ... — guestphaliea Sehur — gynobasis Auct. — Halleriana Auct. — hirta L. — hirtzformis Pers. — hordeistichos Vill. — Hornschuehiana Hoppe — Hosteana Nym. ... — humilis Leyes. — hyperborea Drej. — incurva Schur — intermedia Good irrigua Smith — juncifolia Host. |... Kanitzii Pore. ... — Kochiana DC. — lagopina Auct. — lepidocarpa Tausch. — leporina L...- z — leucantha Schur.... — leueoglochin Ehrh. — limosa L. — longebracteata Porc. — longifolia Host. — maxima Scop. — membranacea Hoppe Michelii Host. — Mielichoferi Schur — minor Heuft. — mS 550 mollis Host. montana Tee muricata Auot. Naszodensis Porc nemorosa Lumn.... nigra All. — nitida Host. nutans Host. s — obtusangula Ehrh. 5 — obtusata Fuss .. Oederi Ehrh. .. mucronata All.549—552 | CAREX —CATABROSA. 557 | Carex ornithopoda Willd. 554 559 557, — ornithopodioides Schur 554 552] 553, — orthostachys Mey. 556 555|— ovalis Good. | ... 547 555 ] — pacifiea Auct. ... 550] 545 — pallescens L. -.. 553 554| — pallida Baume. .... 551 553, — paludosa Good. ... - 555| — panicea L. . 548, — paniculata L. | ... 546 549 | — paradoxa Willd. .... 547 553, — parvijflora Host. ... 551 550, — patula Baumg. ... 555 557, — pauciflora Lightf. 545 547, — pediformis Auct. 552 548 | — pendula Huds. 553 559, — pilosaScop.... ... 553 2e | — pilulifera L. Soha] 558, — polyrrhiza Wallr. 558 | — polystachya Czetz 555 554 — praecox Schreb. | 547—551 555, — prolixa Schur ... 549 555, — Pseudocyperus L. — 556 552, — pseudoflava Schur 555 550| — pulicaris L. 545 - 545, — Pyrenaica Wahlnb. 545 546, — reflexa Hoppe .. 552 - 551| — remota L. -.—— .-- 547 546|— repens Sehur — ... 546 549 | — rhizogyna Sehur 550—2 . 557! — rhynehocarpa Heuff. 547 554 555, — rhynehophysa Mey. 556 547 — rigida Schur 199550 553, — riparia Curt. 557 545 — ripario-paludosa Schur 551 | 557 549, — rivularis Schkuhr 546 552, — robusta Weinm. ... 556 553, — rodnensis Porc. |... 545 | — rostrata With. ... 556 551 S rufa veste 5b 554, — rupestris All... 544—5 554, — saxatilis Baumg. 550 - 550, — scheenoides Host. 546 — Sehreberi Schrank 547 secalina Wahlnb. 554—5 sempervirens Auct, 554 x: - 552 551] . 546] — silvatica Huds. ... 555 557, — simplicior Anderson 546 546, — spadicea Baumg. — 554 551| — spicata Baumg. . . 546 553, — stellulata Good... 547 557 — stenophylla Wahlnb. 556 | 545 - 546, — stricta Good — 549; 557 555| — strigosa Schur 555—6 Carer suleata Sechur 557 — supina Wahlnb.. . 551 — tenuis Host. 220554 — teretiuscula Good. 546 — thuringiaca Sehur 551 — tomentosa L. Et say — trachyantha Dorn. 552 — "lranssilvanica Schur 559 — tristis MB... . ... 554 — turfosa Fries | ... 550 — umbrosa Host. ... 552 — undulata Schur ... 553 — ustulata Sehur ... 550 | — ventricosa Curt. ... 554 — verna Chaix 2220551! — vesicaria L. 210556 — virens Auct. -. b46 | — vulgaris Fries. ... 550 |— vulpina Lh. ... 21.546 552 | Carlina L. SE a ESZ — acanthifolia All. ... 342 — acaulis L. ... ... 341 — aggregata Auct. .. 341 | — alpina Jaeq. 22224944 — brevibracteata Andre 342 — caulescens Lam. . 342 — caulifera Baumg. 341 | — grandiflora Auct. 342 — intermedia Sehur 342 — longifolia Auct. . . 341 — nebrodensis i949 — simplex Auct. - 341 — subcorymbosa Schur 342 — transsilvanica Schur — alpina — vulgaris L.--- --- 342 Garpesvümy Tu: 2-9 524907] — cernuumn T. 29907 Carpinus L. ... .-: 490 — (Betulus ice e SELLO) j|— Carjinizza Host. | 490 — edentula Kit. --- 490 — intermedia Wierzb. 490 — duinensis Sehur... 496 — gubeordifolia Sekhur490 Carthamus L. ... --- 345 — lanatus L. ... ... 845 — tinetorius L. t as Carum L. ere uso. — PBulboeastanum L. 252 sz Carvi lb cc eE5 Castanea Tournf. ... 486 — sativa Mill... ... 486 — vesea Gartn. -.. 486 — vulgaris Lam. . . 486 Catabrosa PB.... ... 589 — aquatica I. 1571589 — uniflora Kern. ... 582 CATHARTOLINUM——CERASTIUM. Cathartolinum pratense Reiehb. E 159 — tenuifolium Reichb. 152 Caucalis A: c 2970! — Anthriseus Crantz 9270 -— arvensis Huds. ... 270 — daucoides L. mEn2270 — echinophora Benkó 270 — grandiflora L. . 969 — helvetica Jacq. ... 970 — latifolia L.... ... 970 — maxima Baumg.... 267 — murieata Bisch.. . 970 -— nodosa Auct. . 970—1 Caulinia fragilis Willd. 513 Celastraceae R. Br. |... 167 Celtis australis L. ... 485 Centaurea Ll. .... .... 845 — amara l. .-.. ... 345 — ambigua Sehur |... 347 — atropurpurea W. et K. 349 — Austriaca Willd.... 346 — Austriaco-nigrescens BORG M: UA — axillaris Willd. ... 348 — Badensis Baumg. 349 — Besseriana Janka 350 — Biebersteinii DC... 550 — Calcitrapa L. |... 350 — ealocephala Willd. 349 — earnioliea Auct. |. 348 — Carpatiea Pore. — Rodnensis Simk. 348 ; — Centaurium Host — ehrysoeola Eresei 348 — eirrhata Reichb. 346—7 — collina Sehur - adstb) — eommutata Porc. 346 — econglomerata Auct. 620 — coriacea Auot. - 349 — Csatói Borb. m9 — euculigera Schur — 345 — GCyanus L. --- ..* 948 — decipiens Auct. .. 345 — dubia Pore. -- 946 — epapposa Simk. ... 350 — Ferdinandi Schur 347 — Fischeri Schur ... 348 — flosculosa Balb |346—7 — Herbichii Janka . 350 — Heuffeliana Reichb. fil. UP CURE AACHEN) — Jaeea Auct. |. ... 345 — Iberica Trevir 2095 — indurata Janka ... 345 — Kotschyana Heuft. 349 — lacera Koch... ... 345 — maeulosa Auct. |. 350 343 | 346 | Centaurea maculoso X | | Seabiosa Neilr. ... 350 |— macroptilon Borb. 346 — megalolepis Borb. 346 mieroptilon Auct. 346 mollis W. et K. ... 348 | — montana Auct. . . 348 |— moschataL. |... 345 | — nervosa Willd. 346—7 — nigra Baumg. . 345—6 — nigrescens Willd. 345—6 ochrocephala Schur 349 Orientalis L. — ... 350 panieulata Auct. | 350 — phrygia L. ... 346— 7 — pinnatifida Schur 348 — plumosa Lam. |... 547 | — pratensis Auct. |... 346 | — pseudophryeia Porc. 346 | — pseudouniflora Schur | 347 — rhenana Auct . |. 350 | — rhetica Schur - 946 j| — Rodnensis Simk. — 620 — rupestris Auct. |. 348 |— Ruthenica Lum. . 345 — rutheniea Auct. ... 343 — salicifolia MB. ... 346 — Salonitana Vis. ... 350 — Reabiosa Auct. |... 349 — Sehwarzenbergiana Sohn M IS — seusana Auct. - 348 ——P/aolstitialas ká, a ezt 350 | — spinulosa Roch. . . 349 | — spuria A. Kern... 346 — stenolepis A. Kern. 347 — stereophylla Bess. 349 — stricta W. et K. .... 348 — gublacera Schur. . 346 — tenuiflora DC. |... 350 — transalpina Sehur 346 — trinervia Steph... 348 — triniaefolia Heuff. 350 — uniflora Auct. ... 347 — wmbrosa Simk. ... 350 — vochinensis Schur 5346. — vulgaris Koch. |... 345 Centaurium minus Benkó Centranthus angustifolius DC Aio sa n9 — ruberi0s1-- 2991 Centunculus L. Sza GY — minimus L. ds 37] | Cephalanthera Rich. — 504 — alba Crantz 504 — angustifolia Crantz 505 — ensifolia Rieh. ... 505 399 | 633 | Cephalanthera pallens In Rich 211505 lla TÜDNA eU 50 | Cephalaria Schrad.... 292 | — appendieulata Sehrad. | 291 | — eentauroides Auet. 992 | — eretacea Schur ... 292 — levigata Auct. ... 992 — radiata Griesb. ... 292 — Transsilvanica L. 292 — Uralensis Murr. ... 292 Ceramanthe vernalis Fuss | | — Rerofularia vernalis (Cerdastyui cce 182 — aeutifolium Sehur 134 — aeherontia Téglás 133 — alpieolum Fenzl 135 — alpigenum Sehur 134 — alpinum L. ... 133—4 — angustifolium Baumg. 136 — anomalum W.etK. 136 — aquaticum L. ... 151 — arvense L. ... 184—5 — brachypetalum Dsp. 132 — emspitosum Sehur 135 — ealeieolum Sehur 134 — ciliatum W. et K. 135 — Coronense Sehur 1535 | — fontanum Baumg. 133 — glabratum Wahlnb. 134 — glabrum Willd. ... 134 — glanduliferum Schur 133 — glandulosum Koch. 132 — glomeratum Thuill. 132 — glutinosum Fries. 133—4 — gramineum Benkő 137 — holosteiforme Schur 132 — hybridum Schur 132 — incanum Sechur 618 — lanatum Lam. ... 194 — ]aniferum Sehur 134 — laricifolium Auct. 135 — latifolium L. | ... 133 — Lerchenfeldianum SG AE E SRE 135 — longirostre Wichura | 133 | — lueorum Sehur ... 133 — macranthum Sehur 133 | — maeroearpum Schur 133 — manticum Baumg. 136 — microphyllum Sehur 134 |— murale Schur ... 133 — ovatum Auet. 136—5 634 CERASTIUM—CHRYSANTHEMUM. Cerastium pallens Koch Cerinthe maculata L. 405 | Chenopodium Bonus- 133) minor L. ... ... 405 Henricus L. -- 469 — pallidum Sehur ... 132 | — quinquemaeulata — botryoides Smith — 469 — peduneculatum Sehur Wahlnb. .-:- 55405) -——-sBotrys Ti; 525289409. 133 | Cervaria alsatica Gaud. — crassifolium D. et Sch. — petrosum Schur 134—5 265 469 — pumilum Auct. .. 133|— nigra Baumg. ... 264, — fieifolium Schur.. . 468 — repens Auct. | .. 135| — Rivini Gart. --- 964 — glaucum L. ... ... 469 — saxigenum Schur 1337 Ceterach Willd. — ... 604| — glomerulosum Reichb. — semidecandrum L. 132] — officinarum Willd. 604 468 — silvaticum W. et K. 133| Chaerophyllum L. ... 272| — hybridum L. — ... 468 — Soleirolii Ser. . . 134] — aromaticum L. ... 273] — intermedium M.etK.468 — squalidum Ramond 134 | — aureum Auct. . 272] — maritimum Auct. 446 — strietum Auct. . . 135| — bulbosum L. -.. 972| — melanospermum Wallr. — subalpinum Sehur 133, — Cicutaría Vil. ... 972 468 — guffrutieosum Auct. 135 — elegans Auct. - 2972| — murale L. ... --- 468 — Tauricum Sprengel 132| — hirsutum Auct. .. 272] — oleraceum Sehur 468 — tetragonum Baumg. 137, — maculatum Willd. 272, — olidum Curt. —... 468 — tomentosum Nyman — nemorosum MB. 271|— opulifolium Schrad. 468 135, — nitidum Wahlnb. 271| — polyspermi-Botrys — transsilvanieum Schur | — satizum Auct. 202/74 Sehurs ESI DS 134 | — silvestre L. -— 971 | — polyspermum L. ... 468 — trichotomum Sehur 133 | — temulum L. -.. 272| — rhombifolium — irigynum Vill. ... 136, — Villarsi Auct. |... 272 Mühlenb. |... ... 468 — triviale Link. ... 133 Chaiturus Ehrh. ... 452, — rubrum Auct. ... 469 — viscidum Schur... 133, — leonuroides Ehrh. 452|— scoparium L. -.- 467 — viscosum L. -.. 132! — Marrubiastrum L. 452|— urbicum Li. .. ... 468 — villosum Baumg. 134, Chamsebuxus polyga- i-— viride L. ... ... 468 — vulgatum L. -.. 183. loides Sehur --- 618| — Wolffü Simk. ... 469 Cerasus Juss. ... ... 200, — vulgaris Schur ... 115 | — vulvaria L. -.- 468 — avium L. ... . . 200 / Chamsemelum foetidum Cherleria sedoides L. 141 — austera L. ... ... 900 Baumg. .— ... 944, Chilochloa PB. — — Caproniana L. ... 200, Chamzmespilus humi- Phleum. — Chamaecerasus Jacq. lis Fuss — Sorbus — eollina Sehur ... 563 200, Cham:mmespilus L. 204| — euspidata Schur 562 — duleis Fl. Wett.. .. 200. Cham:enerion angusti- Chimaphila umbellata — Duracina L. -.. 900 folium Seop. 1995. CUN uU; E OTHERS IUE — humilis Host. . . 200. — palustre Scop. . . 925 Chironia Gerardi Schmidt — Juliana L. ... . 300, Chamaeorchis Rich. — 504 399 — MahalebL.... ... 200, — alpina Rich. — ... 504 | — inaperta Willd. 399 — Marasea Host. ... 200, Chamspitys arvensis Chlora perfoliata L. 594 — Padus Lh. ... ... 901| Link. csek --- -.-453| — serotina Koch 3 391 — pumila Baumg. . . 200 Chamagrostis minima | Chondrilla L. ... ... 359 — semperflorens Borkh. Borkh. --- 2. 563, — acanthophiylla Borkh. 200 | Cheilanthes odora Baumg. | 359 Ceratocephalus Mónch. 43 | 606|— juncea L. ... ... 359 — faleatus Auet. 43 | Cheiranthus annuus L. 71| — latifolia Koch .. 859 — orthoceras DC. ... 43, — alpinus Borb. 85,— muralis Baumg. — 560 Ceratophyllaceae Gay. 232 | — Cheiri L. --. 71|,— prenanthoides Scop. Qeratophylwum massza —(chiugtli: 0o eee 7A 359 — apieulatum Schur 232 | — erysimoides Jacq. | $6, Chrysanthemum Achil- — demersum. ;L. .—. 988|— ineanus L.--- ES 71 lege Czeti t 20 RM — granulosum Sehur 233, — junceus W. et K. 84| — adustum Porc. ... 313 — platyaeanthum Scehur |— maritimus L. ZU — alpinüm T: 99979153; 333 Chelidonium L. | ... 68|— atratum Baumg. | 313 — polyacanthumSchur233| — majus LD. ... . 68|,— earpatieum Roch. 313 — submersum L. . . 232 Chenopodium L. -- 468| — eoronarium L. ... 312 Cerinthe L. |... ... 405|— acutifolium Kit. ^ 468|— eorymbosum L.... 312 — alpina Kit... ... 405| — album L. ... ... 468|— Halleri Sehur .-- 8129 — aspera Baumg. ... 405 — ambrosioides L. — 468 | — heterophyllum Baumg. — glabra Gaud. - 40: | — arenarium Fl. Wett. 467 | 313 CHRYSANTHEMUM——CNIDIUM. Chrysanthemum indi- cum L. UA qase olo — Leucanthemum L. 313 — maerophyllum W. eu R5 ier Eus 1919 — montanum Baumpg. 515 — rotundifoium W. oLrK n vox 919 — saxicola Czetz ... 315 — segetum I... ... 312 — serotinum L. .. 313 — subeorymbosum Schur 812 — tenuifolium Kit. | 513 Chrysocoma Linosyris L. 299 — villosa L. ... 22299 Chrysopogon Trin. .. 558 — Gryllus L. ... - 558 Chrysosplenium IRE CY — alpinum Schur ... 248 — alternifolium L. ... 248 — glaciale Fuss - 948 — glaucum Salzer .. 248 — Kamtsehatieum Janka 948 — nivale Sehur . 948 — oppositifolium Baumg. 948 Cicendia filiformis — Examum 2-078909 Cicer arietinum L. .. 195 Cicerbita muralis Wallr. 360 ; Cichorium L. 352 — divaricatum Janka 352 — Endivia L.... ... 352] — Intybus L. .. ... 352] Cicuta L, TCR S5 — angustifolia Kit. ^ 250 sz DULORQML SRL 250 Cimicifuga L.-... ... 65 zgaoetuda Yi. e 65 Cineraria — Senecio. — alpestris Auct. . — alpina Willd. 324 -ce Gs) — aurantiaca Baumg. 326 | — campestris Retz .. 326 | — capitata Wahlnb. 326 — Clusiana Auct. ... 394 — eordifolia Baumg. 328 — erispa Jaeq. ... 323—4 — glaueaL. .. ... 381| — integrifolia Baumg. 324 | — lanata Koch 153261 — longifolia Baumg. 325 — palustris L. 24996 -— pratensis Auct. |. 395 — rivularis W. et K. 324 EibireaLs- 3291 — spathulzfolia Fuss 326 Cineraria sulphurea Czetz — brachycephalum Juratz. 384—5 — bulbosum Auct. |. 535 — QCandolleanum Nàgeli 3537 — cano X furiens Simk, 335 — eano X oleraceum Reichb e — canno-pannonicum Schur... — canum lu. Se ..- — eiliatum Auct. . — decussatum Janka — desertorum Janka 334 — eriophorum L. | 335—4 — Erisithales Jaeq. | 336 — Erisithali X olera- Geumeme E33 — erucagineum DC. — 337 — fimbriatum Schur 534 — furiens Grisb. ... 384 — heterophyllum L. 335—6 — hybridum Koch ... 337 336 335 334 | — incanum Fisch... 337 | — lanceolatum Scop. 333 | — leuceophanum Sehur | 333 — montanum — Cnieus montanus. — nemorale Reiehb. | 333 — oleraceum L. — ... 396 — palustre L.... ... 384 — palustri-rivulare Schiede ^... ... 396 — pannonieo X canum Sehur e EARS — Pannonicum L. .... 335 — pauciflorum W . et K. 336 — przemorsum Michl. 337 — pseudoeanum Schur335 — pseudooleraceum BOE est we 336 — pseudopalustre Schur 335 — pseudopannonieum Sehur .... WO 0B 394 Circaea L. ne 230 — [alpina Y. |. .--- 990 — intermedia Ehrh. 930| — lutetiana L. ERU Cirsium Tournf, - 8535] — acanulelTi.--- -.- 386 — argenteum Vest, 337 — arvense li. -——.... 394 — arvensis-palustre Porc. 335 — Boujarti Auct. 3534 3535 | 334 ! 635 Cirsium pungens Schur 335 — rivulare Jacq. |... 335 — setosum MB. - 931 — subalpinum Gaud. 336 — Tataricum Lh. ..-—- 336 — iranssilvanieum Schur 334 Cistaceae Juss. 105 Cistus alpestris Jaeq. 105 — eanus L. S ETD — Fumana L.... ... 105 — Helianthemum L. 106 — serpyllifolius Kramer 107 — tomentosus Smith. 106 Citrullus vulgaris Sehrad, 934. Cladium Browne - 540 — MariscusL.... ... 540 Glemattoz áz ezer S Svalpina (I)e — banatica Wierzb. 32 — dentata Bauh, 32 | — Flammula L.... 31—2 — integra Bauh. ... 32 — 4ntegrifolia L. ... 91 — odontophylla Gaud. 32 — recta L. uma Ni ct er eg, — saxatilis ^ Wierzb. 32 STATE GUT DO Te OD Clinopodium L. | ... 446 — vulgare L. |. ... 446 Cnieus — Cirsium — aeaulis Hoffm, 20226 — arvensis Hoffm, |... 337 — benedictus L. - 945 — eanus Roth... ... 385 — dubius Sehur ... 336 — eriophorus Baumg. 353 — Erisithales L. --- 336 — ferox Baumg. |... 334 — helenioides Baumg. 336 — ]aneeolatus Roth. | 333 — montanus Baumg. 335 — oehroleueus Czetz 336 — oleraceus L. SE 330 — oleraceo-rivularis Sehicdogggee 33 — pauciflorusW. et K. 336 — palustris Willd. ... 334 — palustri-oleraceus Schiede 20 55 — rivularis Willd. ..- 335 — salisburgensis Willd. 335 — serratuloides Baumg. 3935 — 'Tatarieus L. nn 335 — tuberosus Baumg. 339 Cnidium Cusson — ... 255 36 CNIDIUM—CREPIS. Cnidium apioides Spreng. | Convolvulus L. CES ALOL) 260,— arvensis L.... ... 400 — Monnieri Sehur ... 260 | — Contabrica L. - 400 — Orientale Boiss.... 260| — sepium L. ... ..- 400 — silaifolium Jaeq.... 259 — silvaticus W. et K. 400 — venosum Hoffm.. — 260, — villosus Fuss ... 400 Coecyganthe Flos-Cuculi | Conyza alata Baumg. 306 Reiehb. |... ... 180 — ambigua DO, .... 301 — pratensis Sehur ... 130, — asteroides Benkő — 305 Cochlearia L. ... 95|— squarrosa L. — ... 305 — Armoracia L. ... 95|— vulgaris Lam. ..- 305 — macrocarpa W. et K. | Corallorrhiza Hall... 507 95|— innata R. Br. ..- 507 — officinalis L. |... 95] Coreopsis Bidens L. 307 Codonoprasum fuscum Coriandrum sativum L. ibus 533 273 — oleraceum Reichb. 532 |— testiculatum Baumg. Coeloglossum Hartm. 505 273 — alpinum Schur ... 503] Corispermum L. | ... 467 — purpureum Schur 503]— canescens Auct... 467 — viride L. .... ... 5038; — hyssopifolium Janka Colchicum L. -.. ... 533 467 — alpinum Fuss ... 533, — Marschallii Stev. — 467 | — autummale L. — ... 533, — nitidum Kit. -.- 467 | — arenarium Schur... 534] Cornaceae DC... . . 274. — latifolium Schur..- 533| CormusL.... ... ... 974 — montanum bore. 534|— albaL... ... ...274| — multitlorum Sehur 533|— herbacea Lerchenf. 274 ! | — pannonieum Grisb. 533 |— mas L. CM — transsilvanieum Sehur|— sanguinea L. — ... 274] 583|Coronila L. ... ... 189! — vernale Hoffm. ... 534| — coronata L.... ... 190 Colobaehne Gerardi Schur | — cretica Sehur — ... 190| 561|— EmerusL. .. ... 189 Colutea L. -—- 1. 186|— minima Jaeq. ... 189| — arborescens L. |... 186| — montanaJaeq. ... 190 — cruenta Ait. - 186 | — vaginalis Lam. .... 189 | Comaropsis Sibirica Auect.| — varia L. — ... ... 190] 217 | Coronopus Haller - 100 Comarum L. ... ... 918| — depressus Móneh. 100] — palustre L. .... ... 218 | — squammatus Forsk. 100 | Compositae Adans. ... 297 | Corrigiola littoralis L. 145 | Coniferae Juss. -.. 596 | Cortusa L. L --- 460 | Conioselinum Fisch. 961|— MatthioliL. ... 460 — Fischeri W. et G, . 261, — pubens Schott. ..- 461 Conium L. xs z UB — eroatieum Schur... 273 |. Merat--- owe - maculatum di —* 973 Goryaalis Dore 681 Conringia Link. - 87,— albiflora Kit. 2 2068 — Orientalis L. — .... S87 — capnoides L. 21:691 — '[haliana Reichb. 84 | — cava L. UOS Consolida divaricataSchur | — claviculata Téglás 70 59| — decipiens Schott. . 69 — paniculata Sehur 59|— densiflora Pres]... 69 Convallaria L. -.. 522| — depauperata Schur 69 — latifolia Jaeq. ^... 592|— digitata Pers. ... 69 — majalis Lh. ... ... 599 — fabacea Pers. --- 69 — multiflora L. -.. 522 | — intermedia li. — --- 69 — Polygonatum L.... 5929 | — Maaschalliana Janka 68 — verticillata L. - 521 | — ochroleuca Auct. 69—70 | — Convolvulaceae Vent. 460 |— pumila Host. 69 | Corvisartia Helenium Corydalis solidaL. ... 69 Corylus L ET i 190, — Avellana L. se 190 — Colurna L. . ... 490 — tubulosa Willd. .... 490 Corynephorus canescens - PB Bio Cotinus Scop. .... ... 167 — arenaria Wierzb. 167 — coceygyra Seop. ... 167 Cotoneaster Medie. |. 202 — integerrima Medic. 202 — melanocarpa Ledeb. 202 — nigra Wahlberg... 202 — Omnientalis Kerner 202 — tomentosa Auct, 2902 — vulgaris Lindl. ... 909 Crambe L. LOS — aspera MB. . 2-2 103 — BiebersteiniiJ anka 103 — orientalis Benkő 103 — Tataria Sebeók |... 103 Crassulaeeae DC. . . 234 Crassula ezspitosa Janka 236 — rubens Sturm. ... 236 | Crataegus 14. ... ... 901 — Azarolus Schur . zl | — hirsuta Sehur - 201 — intermedia Fuss... 201 — kyriostyla Fingerh. 201 — monogyna Jaeq. .. . 201 — nigra W. et K. ... 201 — Oxyacantha Auet. 201 |— roszformis Janka 201 — rotundifolia Lam. 203 — tanacetifolia Poir. 201 — torminalis L. —PADE: Crepis Garind c TP S69 — agrestis W. et K. 365 — alpestris Auct. ... 370 — alpina 1. ...-* 991969 |— banatica Roch. . . 364 — biennis L. ... ... 364 |— blattarioides Auct. 364 — campestris Schur 364 — chondrilloides L. 363 — conyzaefolia Gouan 364 — Dioscoridis Baumg. 364 — foetida Auct. 109369 — Fussii Kováes - 374 — glabrata Pore. ... 362 — grandiflora Tausch. 364 — hispida W. et K. 362 — Jacquini Tausch. 363—4 — Lachenalii Goehn. 364 lodomirensis Bess. 364 — Nicaeensis Balb. 364 CREPIS—CYTISUS. 637 Crepis paludosa L. . . . 363| Cucuibita veriucoso 7X Cynoglossum Germani- — Pannonica Jaeq. 364 ÉGDOSBORO ek és 934 cum Jacq. ---. :*- 402 — praemorsa L. |... 369 Cupressus sempervi- — montanum Lam. 402 — pulchra L. 2 969 rens L. --- --. 598 |— officinale L. ue r4» — rigida W. et K, ... 364 Cupuliferae Rich. 486| — silvaticum Hünke 402 — rhoeadifolia MB. 362|Cuscuta L. .... ... 400 Cynosurus Li. .... ... 583 — setosa Hall. - 362 | — Epilinum Weihe 400—1 | — cristatus L.... . . 583 — Sibirica L. ... ... 364 — Epithymum L. ... 400| Cyperaceae DC... 539 — tectorum L. RS 364 — Europaea K. | ... 400 CyperusL. — . - 539 — Terglouensis Haeq. 363, — lupuliformis Krock. 401 | — australis Schrad. 540 — transsilvaniea Schur | — monogyna Fuss. . 401| — esculentus L. ... 540 364 | — planiflora Sehur 400 — jflavescens L. EE 544) — virens L. ... ... 365, — Schkuhriana Pfeiff. 400, — fuscus L. .. ... 549 — viscidula Frohl. ... 363, — Trifolii Bab. — . . 400| — glomeratus L. 539 Critamus Bess. - 951 | Cuspidocarpus rupestris || — longus Cserni 549 Crociris iridiflora Schur | Fuss .. ... .— 446| — Monti Sehur ... 540 515, Cyanoseris perennis — Pamnonicus Jaeq. | 540 Crocus L. 515]! Sechur... ... ... 8361|— virescens Hoffm. 539 — aureus Janka ... 516 | Cyanus atropurpureus Cypripedium L. -.908 — Banaticus Gay ; Heuff. Baumg. .. ... 349|— Calceolus L. --. 508 515—6 | — austriacus Baumg. 347 | Cystopteris Bernh. .. 609 — exiguus Sehur . . 516. |— badensis Baumg. | 349 — alpina Link. — ... 609 — Heuflelianus Herb. 516 | — coriaceus Baumg. 9349, — angustata Auct. . 609 — jridiflorus Heuff. 515, — Chrysocola Eresei 348 |, — anthriscifolia Auct. 609 — nivalis Klatt. ... 516 | — Jaceus Baumg. ... 345 | — eynapifolia Simk. 609 — speciosus Baumg. 515 — mollis Baumg. . . 348 | — fragilis L.... 609 — umniflorus Schur — '— montanus Baumg. 348 — fumariczformis (Koch) Heuffelianus. | — orientalis Baumg. 350] — regia — veluchensis Kotschy516 | — panieulatus Baumg. 350, — leueosoria. Schur — 609 — vernus Baumg. ... 516 | — phiygius Baumg. 346, — lobulato-dentata Koch Cruciferae Juss. 71|— roseus Baumg. ... 348] 609 Crupina Cass.... ... 951, — seabiosus Baumg. 349, — montana Lam. ... 609 — vulgaris Cass. ... 351| — segetum Fl. Wett. 348, — regia L. |... ... 609 Crypsis Ait. ..- ... 561|— solstitialis Baumg. 350 — Sudetica A.-Br. ... 609 — aculeatal.... ... 561 pec: variegatus Baumg. 348 | CytisusL. --. --- 171 — alopecuroides Pill. 562 | Cyathea alpina Baumg. |— aggregatus Schur 172 — schoemoides L. .... 569 | 609 | — albus Haeq. 221171 Cucubalus Tournf. ... 122 — fragilis Smith ... 609 — alpestris Schur . . 173 — acaulis L. ... ..— 123| — montana Roth ... 609, — alpinus Mill. --- 171 — alpinus Lam. | ... 124 | — regia Baumg. - 609|— ambiguus Sehur — 172 ' — Antilopum Vest. 124, Cyclamen L. |... ... 461 — angustifolius Mónch. — baccifer L.... ... 122 | — eoum Scehur SENIZOT 171 — Behen L. ... - 124| — Europaeum L. ... 461) — atratus Schur ... 171 — multifiorus Ehrh. 126 Cydonia vulgaris Pers. 202 | — australis Kern. . . 171 — Otites L. ... ... 196 | Cymbalaria commutata — Austriaeus Auct.... 171 — parviflorus Ehrh. 126 Schur-c-2 0 A48)! — banatieusGrisb. 774 — Pumilio L. . ... 193| — dentata Sehur ... 418 | — biflorus W. et K. — 174 — quadrifidus L. .... 123 | — Elatine Baumg. 418, — eapitatus Auct. ... 172 — venosus Gilib. - 194| — Linaria Auct. . . 490|— ciliatus Auct... 173—4 — viseosus L.... ... 126, — muralis Fl. Wett. 418, — elongatus Auct. 172—4 Cucumis Melo L. ... 234, — pseudo-elatine Schur |— falcatus W.etK. 174 — sativus L. .... ... 234] 418 | — Haynaldi Simk.... 173 Cucurbitaceae Juss. — 234| — spuria Baumg. ... 418 — Heuflelii Wierzb. Cucurbita aurantia Willd. | Cymbidium Corallorr- | 171—2 234 hiza Sw. ... ... 507]— hirsutus Auct. 17 - — Citrullus L. --. 934 | Cynanchum Vincetoxi- — Laburnum L.; Baum — maxima Duch. . . 234 eum Auct. .. ... 893| 17 7 — Melopepo L. ... 934, Cynara Seolymus L. 337 — leiocarpus Kern. 173—4 — PepoL. . 254 | Cynodon Rich. -.. 563| — leueanthus W.etK. 171 — EUH ERA COLE 2334 | — Dactylon L. -.. 562 | — leucotrichus Schur 172 — verrucosa L. - 934 | Cynoglossum L. — ... 402 | — mierophyllus Janka 171 638 Cytisus nigricans L. 171 — obseurus Schur... 172 — obvallatus Schur 171 — pallidus Schrad.... 171 — parvifolius Schur 171 — perhirsutus Simk. 174 — polytrichus MB. ... 173 — prostratus Sehur 172 — Ratisbonensis Scheeff. 174 — Rochelii Wierzb. | 179 — sagittalis Koch. ... 170 — sericeus Roch ... 171 — subleiocarpus Simk. 174 — supinus L. Auct, 172—3 Czekelia transsilvanica Seres 598 D- IDactu iss S T RUDSO — abbreviata Schur 582 | — glomerata L. |... 582] — hispanica Schur... 582 Dahlia variabilis Desf. Dalibarda ternata Ste- phan . 50 Ror917 Danthonia DC. Eo0576 — calycina Vill. |... 576 — decumbens L. . 576 — provincialis DC.... 576 Damhneckl e Tx 476 — alpina Baumg. .. 476 — Blagayana Frey. 476 — Cneorum L. MEGSZ — Laureola li. SAM T6 — Lerchenfeldiana Sehur Ke So ie VO) — Mezereum L. 1476 Datura L. ur dei — Stramonium L. ... 419 Daucus L. Ligen I8] — Carota Ll. ... . 969 Deilosma matronale loris ec uiuis SO Delphinium RE — alpinum W.et K. 60 — Consolida L. 59 — — f.) macrocentra iBorb NN — elatum Ll. .... ... 60 — fissum W. et K. 59—62 — intermedium Auct. 60 — montanum DC. |... 60 — panieulatum Auct. 59 — palmatifidum DC. 60 — pilosum Sehur ... 59 — pubescens Heuff. 59 — speciosissimum Janka 60 303 CYTISUS—DIGITALIS. |! Delphinium velutinum isehurcec ee peu QN IDentmriasu ge EST — bulbifera L. xc Uefeul — enneaphyllos Auct. 81 — glandulosa W. et K. 81 — pinnata Salzer ... $1 Deschampsia PB. E Ift — alpigena Sehur ... 571 — alpina Auet. 2565 — Andraei Auers. .... 571 — caespitosa ln. |... 571 — flexuosa Tass 571 — setifolia Schur — cespitosa L. — Wibeliana Sehur — 571 Deyeuxia montana Schur 567 — neglecta Knuth 566 — varia Knuth . 567 Dianthus L. . . 116 — acieularis Schur... 617 — alpestris Baumg. — 120 — alpinus Auct. ... 190 — Armeria L.... ... 116 — Armeriastrum Wolfn. 116 — asper Auet. zu20 — atrorubens Auct.117—8 — Balbisii Auct. alat) — banaticus Auct.. . 119 — barbatus Auct. 116—7 — biternatus Schur117— — brachyanthus . . 190 — emsius Áuet. — ... 118 — callizonus Schott. 1920 — campestris Heuff. 118 capitatus Auct. 116—119 Carthusianorum L. 117 Caryophyllus L.... 121 chlozphyllus Schur 117 — collinus W. et K..... 120 — compactus Kit. 116; 122 — consanguineus Schur 119 — corymbosus Borb. 116 — Courtoisii Schur... 120] — deltoides 1... Z9) — diminutus Baumg. 116 — diutinus Auct. ... 118 — erythrocalyx Schott. 121 120 119 — gelidus Sehott ... — giganteus D'Urv. — glabruisculus Kit. 190 — glacialis Hànke .... 120 — glaucophyllus Reichb. 119 — gramineus Schur 117—8 Dianthus graminifolius Sehurso sze SNO — Henteri Heuff. . . 191 — heptaneurus Grisb. 120 — humilior Borb. . . 119 — hungaricus Pers. 121 — integripetalus Schur 121 — Kayserianus Sehur 121 — ]atifolius Auct. 116—7 — laevigatus Simk.... 118 — Marisensis Simk. 118 — monspessulanus Fuss 120—1 — neglectus Schur... 118 — nitidus Auct. |... 118 — Ohabensis Simk.... 118 — parviflorus Schur 117 — petraeus W. et K. 121 — plumarius Auct... 121 — prolifer L. ... ... 116 — pseudo-armeria Auct. 116 — puberulus Simk. 118 — roridus Schur . . 117 — sabuletorum Simk. 118 — saxifragus L. ... 116 — saxigenus Schur 117—8 — Seguieri Auct. . . 120 — serotinus W. et K. 121 — silvestris Baumg. 120 — speciosus Reichb. — 122 — spiculifolius Schur 121 )| — subbarbatus Sehur 116 — subfastigiatus Schur 117 — subneglectus Schur 118 — superbus L.. - zu — tenuifolius Schur — 117 — tenuis Sehur ... 117 — ternatus Heuff. .. 117 — iranssilvanicus Schur 117—120 — trifasciculatus Kit. 190 — vaginatus Auet. 117—8 — virgineus Auct. 119—121 — Wimmeri Wichura 122 Diecentra spectabilis . Borkh. azték UT) Dichodon cerastoides Reiehb. 20196 Diehostylis fluitans Fuss 541 Dictammus L. ... ... 164 — albus Tuy RTI d: — Qaucasicus Fisch. 617 — Fraxinella Pers. 164 — gymnostylis Stev. 165 — microphyllus Schur 164 — obtusiflorüs Schur 164 IDigvta is ou EPA] Digitalis ambigua Murr. |Draba affinis Schur .... 93] 417|— aizoides Auct. ... 93] — ferruginea L. —.... 418| — Aizoon Wahlenb. 93 — grandiflora Lam. . 417| — alpina Baumg. .. 93 — ]evigata Schur ... 417, — androsacea Auct. 93—4 — lanata Ehrh. - 418, — BaumgarteniSehur 93 — ]utea Auct. . ... 417, — Carinthiaca Hoppe 93 — ochroleuca Jaeq. — 417] — ciliaris Baumg. ... 94| — purpuraseens Czetz 417 | — ciliata Schur; | 93—94 — purpurea L. --- 418 — compacta Sehott. . 93 Digitaria Scop. | ... 559 | — contorta Schur |... 94 — ciliaris Retz. — ... 559| — cuspidata Schur... 93 — filiformis Kcl ... 559| — decalvans Simk.. . 93 — humifusa Rich. . . 559| — Dorneri Heuff. 93—4 — sanguinalis L. ... 559| — elongata Sehur ... 93 Dioscoreaceae R. Br. 520, — Fladnicensis Wulf. 94 Diplachne PB... ... 582| — frigida Schur 93 — serotina L. ... ... 582|— glabrata Schott ; Koch Diplotaxis DC. M89 93—4 — Barthiana Schur 89, — Haynaldi Stur ... 93 — intermedia Sehur — 89| — hirta Baumg. . 94 — muralis L... ... $89|— homotricha Andre 94 — tenuifolia L. 89| — Hoppeana Auct. 93—4 — viminea li... --- 89|— Johannis Host. .. 93 Dipsacaceae DC. |... 291] — Kotsehyi Stur ... 94 Dipsacus Ll. ... ... 991, — lactea Grisb. |... 94| — fallar Simk. | ... 291| — lapponicaSalzer. | 93 — fullonum L. --- 991, — lasiocarpa Roch... 93 — laciniatus L. | ... 2991, — leiocarpa Janka ... 94 — pilosus L. ... ... 2991 — lutea Gilib. .. ... 94 — pseudosilvestris Schur | — muralis L. ... |... 94 991) — muricellaSalzer 93 — sativus Lh. ... ... 991| — nemoralis Ehrh. .. 94 — silvestris Huds. .. 991, — nemorosa L. PIRA Discurea Sophia Sehur $84|— nivalis Schur 93 Dolichos Lablab L. ... 199| — orbata Stur 93 Doronicum L.... ... 321] — petraea Baumg. .. 98 — Austriaeum Jaeq. 321|— Porciusi Stur ... 94! — Caueasieum Schur 321| — pseudoairoides Stur 93 DIGITALIS —ELATINE. — Column Ten. 321—2 | — pseudomuralis Schur — cordatum Wulf. 321—2 — cordifolium Sternb. 391—23 | — Hungaricum Reichb. f. | 321 | — longifolium Janka 321. — orientale Kotschy 522 — Pardalianches L. 321] — pilosum Simk. ... 322 — plantagineum Baumg. 391 | — seorpioides Auct. 521; Doryeheile rubra Reichb. | 505 Dorycnium Tournf.... 184 | — diffusum Janka ... — herbaceum Vil. — pentaphyllum Auct. 184 | — plantagineum Czetz 184 | — suffruticosum Auct.184| — sioides Wib. Draba L. 93 SIMONKAI : Erdély flórája. 184 | 184, — RuyschianaL. .. — lutea Gilib. | — Pyrenaica L. 92 — RochelianaStur. | 93 — rotundifolia Czetz 940 — ruderalis Baumg. — 99 — Sehottii Stur 93 | — stellata Baumg. | 93—4| — stylosa Grisb. — tomentosa Schur 588] I . . | — transsilvaniea Schur — Kotsehyi — verna L. Au — Wahlenbergii- Sehur 94 | Dracocephalum 14... A41 | — Austriacum L. |... 447 — Moldavica L. Drepanophyllum Wib. 251 — Falcaria L. ray - 251] Droseraceae DC. .. 94€ 94 | 95 | 639 JDrosernasli SSE SS) — anglica Huds. ... 940 — intermedia Sehur 240 — obovata M.et K. | 240 — rotundifolia L. ... 940 — rotundifolio X anglica Schiede |... ... 940 JOru asd ec eme, — octopetala L. | ... 215 E. Ecballion Elaterium Rich. Echinochloa Crus- Gali D BS RRE PN Cs E — Banaticus Roch... 332 — commut atus Juratzka — exaltatus Auct. . . 332 — globifer Janka ... 332 — humilis Herzog ... 332 — mollis Sehur . . 332 — paniculatus Jaeq. — 331 — RitroAuct. . ... 333 — Roehelianus Sehur 333 — Ruthenicus M. B. | 333 — setaceofimbriatus Andre uem — spharocephalus Auct. 331—2 — tenuifolius Sehur 333 — viseosus Wierzb. 331 Echinopsilon sedoides Auc ups 08 Echinospermum Sw. — 401 | — deflerum Auct. ... 402 — Lappula L. --- 401 Eie vm Aa - 405 — altissimum Jacq... 405 — italieum Baumg. 405 — pustulatum Landoz 405 |— rubrum Jaeq. |... 406 — Schifferi Lang. ... 405 — violaceum du 405 — vulgare L.- - 405 Edraianthus DC.f. .. 579 — Kitaibelii DC. f. 919—383 — tenuifolius Sehur 379 ! Ehrhartia clandestina 564 Wigg 7| Elzagnus angustifolia L. 419 7| Elatinacea Cambess. 149 Elatine L. JEEZ A — Alsinastrum L. 149 — eampylosperma Seub. 1: 50 44 640 KElatine hexandra DC. 150 — Hydropiper L. ... 150 — iriandra Baumg. — 150 Eleocharis — Heleocharis Elichrysum bracteatum Mod NEED 71) — fulgidum L. 2910 Elisanthe noctiflora Fuss 199 Elymus L. 504) — arenarius L. --- 595] — Europaeus L. |... 594] — transsilvanieus Steud. 594 | Elyna Schrad. Sz 544 — Bellardi All. — .. 544 — spicata Schrad. 544— 5| Empetrum L. ... - 479] — nigrum L. .. 479 | Endymion nutans Dum. 593 Tiphedrali. 596 | — monostachya L. .... 596 Ephemerum nemorosum | Sehur... 457 ] Epilobium L. ... — acidulum Borb.. . 998| — adnatum Grisb. | 228 — adnato X palustre Sinik EE DOT — alpestre Jaeq. 2926—8—9 — alpigenum Borb. 226] — alpinum L. 25929 — alsinefolium V ill. 229 — alsinefolium 7X, palustre Üchtr. — alsinefolium 7X seaturi- | ginum Simk. — anagallidifolium Lam. — angustifolium Li... 225 — angustissimum Ait. 995 | attenuatum Sehur 226 | Biharicum Simk. 228 — brachyphyllum Borb. 298 — Brandzai Pore, |. 2929! — eanescens Simk.. . 227 — OCarpatieum Pore. 2997 — chordorrhizon Fries. | 298 | — collinum Gmel. |. 296| — Dacieum Borb. ... 996| — Dodonaei Vill. |... 995 — eriocarpum Borb. 226 — esarmentosum Borb. 328 | — fontanum Schur. . 298] — Fleischeri Hochst. 225 — grandiflorum All. 296| ELATINE—EQUISETUM. Epilobium Haynaldianum | Epilobium ternatum Schur — roseo; pubescens Lasch. 926 | — Sándorii Borb. ... 229 — scaturiginum Wimm. 997 | — Sehmidtianum Rost*. 997 — simplex Sehur ... 227 |— spicatum Lam. ... 225 — Stefanu:eii Porc. — 229 — stenophyllum Borb. 226 — subobscurum X parvi- florum Borb. 226 — gubobseurum X tetra- gonum Borb. - 928 — subvillosum Schur | 227 — supermontanum X tet- ragonum Borb. ... 297 .| — limosum L. Hausk. UN »99 226 — heterocaule Borb. 297|— tetragonum Auct. 228 — hirsutum L. ... 926 | — tetragoniforme Simk. | — HornemanniSchur 229 | 926 — hybridum Schur. . 226 | — trichocarpum Kern. 229 — hyssopifolium Schur227 E trigonum Sehrank. 228 — intermedium Sehur 226 | — villosum Roch. ... 226 — Kerneri Borb. ... 227, — virgatum Fries ... 298. — Knafiü Cel... ... 996 Epipactis Rich. |... 505 — Krausei Uchtr. ... 227, — atrorubens Sehult. 506 — Lamyi Borb. | ... 228 — eordata AI. 2-8 15006 — lanceolatum Seb. et M., — ensifolia Schmidt. 505 226, — intermedia Schur 506 — limosum Sehur ... 226 | — latifolia L. - - 505 — montanum L. |... 226 | — mic rophylla. Ehrh. 506 — montano X parviflorum | — Nidus-avis Crantz. 507 Neilr.... ... ... 226] — oehroleuca Baumg. 504 — montano X roseum — ovata Crantz | ... 506 | 3Pore. uw TM EIOS as | — pallens Willd. 504 — montano XX tetragonum | — pallida Swartz ... 504 «Borb. UT ead — palustris 14... -- 506. — nigrescens (Simk.) 227 , — purpurata Sehur 505 — nitidum Baumg. . . 297 — rubiginosa Crantz. 506 — mutans Auct.; Schmidt ! — rubra All. ... ... 505 227—9 | — violacea Bor. — ... 505 — obscurum Schreb. 227] — viridiflora Sehur — 506 |— opacum Peterm. 226 , Epipogium Gmel. ... 504 — origanifolium Lam. 229 | — aphyllum Swartz | 504 — palustre L. ... ... 927| — Gmelini Rich. ... 504 — parviflorumSchreb. 226 | Equisetum L. - 613 — perramosum Schur 226 ) — alpinum Schur ... 614 |— persieinum Sehur 228 ,— aphyllum Roth ... 614 — phyllonema Borb. 228 |— arvense L. 517 ... 613 — pienotrieha Borb. 226 — arvensi-limosum Lasch. — pseudoseaturiginum 614 Porc -.. 997 | — esspitosum Fuss 615 — pubescens Roth. . 226 |— eburneum Roth. 613 — 1adicans Sehur ... 928|— elongatum Willd. 615 |— rivulare Schur ... 996 | — fluviatileL.... . . 614 — roseum Schreb. |... 228 | — fuseozonatum Sehur | — roseo XX parviflorum 614. Neilr eM . 996 | — hiemale L. .... . . 614 — intermedium Sehur 615 — jinundatum Laseh. 614 — leve Milde. . ... 615 -22 614 — littorale Kuhlwein 614 — maximum Lam.... 613 — nemorosum A. Br. 613 — palustre L. 614 5|— pannonicumBaumg.615 — pratense Roth ... 613 — prostratum Hoppe 614 — ramosissimum Desf. 615 — ramosum Sehleich. 615 — Schleicheri Milde 615 — serotinum Schur 615 — silvaticum Tl. - --— 618 — Telmateja Ehrh.... 613 — trachyodon Schur 615 JKquisetum umbrosum Fuss re — variegatum Sehleich. 615 Tinaguostskb D 52 — megastachya Koel. 577 — minor Host. Lon 77 — pilosa L. ... ... 577 — posformis Link. . 577 — posoides PB. ... 577 Eranthis hiemalis L. — 55 Eremogene procera ieiehb s 140 Eremopyrum pectinatum Schum "593 Erieaeeae Desv. — ... 388 Erica carnea L.... 388—9 — cinerea Sehur ... 388 — herbacea L. ... 388—9 — aNssszube Uber E elo) — vulgaris b... ——- 388 Hirigeron Xiz stee 301 S acre Ti xn 125301 — alpinus Auct. . . 302 — angulosus Sehur... 301 — Ganadense Ti. ——-- 301. — Qarpaticum Grisb. 502 301 301 corymbosum Schur crispum Pouir. dróbaehense Auet. glabratum Auet. macrophyllus Herb. nanus Schur - neglectum Kern... — podolieus Bess. ... — pseudoacris Sehur — racemosum Baumg. — serotinus Weihe 302 £01 301 301 301 302 | EQUISETUM——EUPHORBIA, | Erodium cicutarium L. 162 | 613 | — moschatum L'Herit. 644 Erysimum pallens Wallr. 86 | — Perowskianum F.et. M. | — pumilum Sehur .... S7 — perfoliatum Crantz $87 — planisiliquum Janka 87 S5 — repandum L. — rheticum Sehur — gilvaticum M. B. 86 — silvestre Crantz ... — strictum Fl. Wett. 85 | — 'Transsilvanieum Schur 162 — pimpinellifolium Baume d--tu:1169 — serotinum Stev. . . 163 — triviale Czetz - 162 Erophila DO. ... ... 95 — KroekeiiAndrz. |. 95 — parviflora Fuss ... 617 | |— praecox Sehur ... 95 — verna L. . aa. 95 — vulgaris Dou 9:95 Eruca elongata Baumg. 87 — Erucastrum Gártn. 89 — sativa Lam. 2 E OZ] Erucastrum Presl. .. 89] — elongatum Reichb. 88 301 | 302 | 301 | | — obtusangulum Baumg. 88—9 | — Pollichii Bchimp. 89 Ervum Ervilia L. ... 195 — hirsutum L. 2195) Sz IKON SA 5 e22:195 — monanthos Schur 195 — tetraspermum L. 195] Eryngium L. .. ...949| — amethystinum Schur 949 — armatum Osató . . 949 — campestre L. E 25 — planum L.-... ... 949 Erysimum L. ... -.—— $5 MAT Imma EG — alpinum Baumg. .. 74 — angustifolium Baumg. 85 — areuatum Opiz. .. 74 — transsilvanieus Schur | — austriacum Baumg. 87 301 | — Barbarea L. bu qub — uniflorum L. zs GA Pour Dun — Villarsii Auct. ... 302 Sel zo We Erinosma carpathicum — eanescens Roth |... 86 Herbert -.. 520, — Carniolicum Sehur 85 Eriophorum L. 545, — cheiranthoides L. 85 — alpicolum Schur. 544 | — Cneiranthus Baumg. 85 — alpinum Baumg.... 545 | — crepidifolium Reichb. — angustifolium Roth 544 86 — capitatum Host. . 543] — cuspidatum M. B. 87 — gracile Koch -.. 544 | — Czetzianum Sehur 85 — latifolium Hoppe — 543 | — diffusum Ehrh. |. $6 — Seheuchzeri Hoppe 543, — elatum Schur ... 85 — iriquetrum Hoppe 544| — Fussianum Sehur 85 — vaginatum L. ... 543,— Helvetiecum DC. . 86 Eritrichum Schrad. | 408 | — hieracifoliumL. ... 85 — Haquetii Koch 408 | — juneeum Willd. ... $84 — Jankae Simk. .... 408, — laneeolatum Sehur 86 — Terglouense Haeq. 408 — ochroleuecum DC. — 87 — villosum Auct. |... 408, — odoratum Auct. . 85 Erodium L'Herit. ... 162 — officinale L. MM SO — Qiconium L. — Pannonicum Crantz 85 85 — virgatum Schur. | $5 — Wahlenbergii Aschers. 85 — Wittmanni Auct. 85 Erythrea Renealmi — 599 — eapitata R. et S... 399 — Centaurium L. ... 399 emarginata W. et K. 399 — Gerardi Baumg. ... 399 inaperta Willd. ... 599 — linariaefolia Lam. 399 — pulchella Sw. | ... 399 — ramosissima Vill. 399 — sparsiflora Schur 599 — variabilis Sehur... * Erythronium L. 3 ay — Dens-Camnis Ll. ... 594 | Esehscholtzia Califor- nica L. SENT EAS |— eroecea Lj. ... ... 68 Euclidium Br. .. ... 101 — Syriacum L. | ... 101 Eupatorium L. 297] — eannabinum L. ... 297 Euphorbia L. - 480 — acuminata Lam... 483 — agraria MB. ENS — ambigua W et K. 480 — amygdaloides L. .. . 482 — angulata Jaeq. ... 480 — earintliaea Schur 480 — Qarniolica Jacq. — 480 — Chamwsyee L. ... 480 — collina Sehur ... 482 — Qsatói Simk. — ... 481 — Cyparissias L. ..- 482 — diffusa Baumg. ... 483 distinquenda Schur 481 dulcis Auct. --- 480 epithymoides Auct. 481 "E uL ta Béka ET eza eze — Esulo-lucida Andre483 ESCUELA RAO — expansa Janka ... 480 — faleata Li. ... ... 483 — fragifera Schur ... 481 — Gerardiana Jaeq. 481 445 642 Euphorbia glareosa MB. — helioscopia L. — hirsuta Schur — incana Schur — ]atifolia Mey. — Lathyris L. — lingulata Auct. ... — literata Jaeq. 3 — lucida W. et K. ... — micrantha Sehur — multiformis Sehur — Myrsinites Auct. — niesensis Auct. — obseura Lois. ... — obtusifolia Schur — palustris L.. - — pannonica Host. — paradora Schur .. — Peplis Auct. d — Peplus Baumg. ... — pinifolia Sehuz ... — pilosa Auct. — plathyphyllos L.. . — polychroma Kern. procera MB c — pseudoesula Sehur — pseudolucida Schur — pubescens Grisb. — racemosa Schur zs rebusnel ee — riparia Schur ... — salicifolia Host. . — salicifolia-Esula Simk. | — saxatilis Jaeq. — Schurii Simk. . — segetalis Baumg. — Reguieri Lerchf. — serrulata Schur. — Bigeri Schur — silvatica Jacq. — striata Schur — stricta Ll. ... — thyrsiflora Grisb.. — Tommasiniana Schur — transsilvaniea Schur — tristis Sehur — verrucosa Àuet,. . — villosa W. et K. 481 — virgata W. et K. — virgato-lucida Sehur Euphrasia Li. — alpina Baumg. ... — eampestris Jord. — cecorulea Porc. — cuprea Czetz — latifolia Schur EUPHORBIA —FESTUCA. Euphrasia lutea L.... 433 481| — mierantha Schur 432 480 | — minima Jaeq. |... 4353 482, — montana Auct. |. 432 - 482 — nemorosa Auct... 432 482 | — Odontites L. -. 433 483, — officinalis Daumg. 432 481|— pratensis Fries ... 432 480, — pubibunda Simk. — 432 480 | — Rostkoviana Hayne 432 480 | — rubra Baumg. . 432 481 | — Salisburgensis Funk. 481 | 433 481 is stricta Host. — ... 432 483 | Evonymus L. . . ... 167 482 — Europaeus L. 25167 481 | — latifolius Scop. ... 167 481 | — verrucosus Seop... E1067 . A82 | — vulgaris Seop. ... 167, . 480 Exaeum filiforme L. 399| 480 | | 482 | 481 | F. . 480 | 481 | | Faba serratifolia Fuss 195 481 ] — vulgaris Mönch. 195] 481 | Fagopyrum eseulen- 483, tum Móneh. - 415, 482| — Tataricum L. ... 475 482 | Fagus L. ..- --- 486] 483 | — silvatica L.. --- 486 | 482, Falearia Rivini Host. 951 | 482 Farsetia inoana RBr. — | Berteroa incana. 482 Fedia dentata Baumg. 290 | - 482 | — olitoria Vahl. ... 290 489 Ferula L. 963 | 483 — athamantifoliaSchur 482 480, — nodiflora Baumg. | 263 | . 482. — Sadleriana Led. . . 263 489 | — silvatica Bess. - 963 | . 480 Ferulago Koch 1263] E - 480, — commutata Roch. 263 481, — galbanifera Auct. 263] | — silvatica Bess. ... 963 483, — transsilvaniea Sehur | — sgilvatica Bess. | AST ERlestuLCOA n NR SERES) . 489 — alpestris Auct. 587 : 591 481 — alpigena Schur ... 587 zu es - 587 alpina Auet. 483, — amethystina L.; Host. | | 589—8 483 — Apennina De Not. 591 | 439 | — arundinacea Schreb.591 | 433 | — aretiea Schur - 591] 432 | — Austriaca Hackel 589 | — 433] — australis Schur |... 591] - 432, — Baicalensis Grisb. 590 432| — barbulata Haekel —588| 963 — Festuca Bartherei Timb. — bromoides Baumg. 591 — eapillata Pore. . . 588 — Carpathica Dietr. 592 — Carpatiea X elatior Simk. .. 259f — eiliata Cserni . 586 — ecerulans Sehur 589 — colorata Sehur ... 588 — erassifolia Hackel 587 — eurvula Gaud. ... 587 — dimorpha Guss. ... 592 — distans L. |... ... 585 — Drymeia M. etK. 592 — dumetorum Auet. 590 — dura Baumg. 586 — duriuscula L. 587 — elatior L. —-- 2251591 — Eskia Schur 591 — fallax Hackel ... 590 — flaccida Schur - 589 — flavescens Baumg. 592 | — filifolia Schur Cosa — firmula Hack. . 586 — gigantea L.... ... 591 — glaberrima Sehur 589 -— glauca Auct. 587 — gracilis Móneh. ... 592 — Halleri Auet. —587—8 — heterophylla Lam. 589 — hirsuta Host. |... 588 — hispidula Haekel 586 — inarmata Sehur .. 589 — iniopoda Schur ... 589 intermedia R. et Sch. 586 — juncea Hackel 22590) laxa Sehur-.- ..- 592 — limosa Schur SDSD — loliacea Huds. 2059 — ]ueorum Sehur ... 592 lutea Haekel | ... 592 — megaphylla Schur 588 — minor Schur 2205911 — montana MB. ... 5929 — mutica Simk. |... 587 — muros L. ... ... 586 — nemorum Leyss... 589 nigrescens Lam. ; Auct. 589—590 nigricans Schleich. 590 nutans Wahlenb. 592 oligosantha Sehur 587 | — oryzetorum Pollich 591 — ovina Ll. . --- 986 — pallens Host. ... 587 — pannoniea Schur 589 588 589 . B81 — parvifolora Hackel — picta Kit. — pilosa Hall. f. F'estuca pinnata Mónch. 593 — planifolia Hackel 590 — plieata Huter E2597 — pozformis Host. — 581 — Porcii Hackel . . 591 — pratensis Huds. . 591 — pseudodura Schur 589 — pseudolaxa Schur 592 — pseudololiacea Fries 5 — pseudomyuros Soy. et Will. --- 986 — pseudoovina Hackel588 | 91 — pseudorubra Schur 590 — pulehra Sehur ... 588 — pumila Auet. -- 589 — pungens Borb. ... 587 — rigurosa Schur ... 587 — rubra L. 590 — rubro- heterophylla Sehunmm we - 589 — rupicola Heuff. . 588 — salinaria Simk. ... 586 — saxatilis Schur ... 589 — scabra Schur .. 587 — sciaphila Schur ... 586 — eU M SOIT re E 22599 — scoparia Hackel... 599 — serotina L. . z-05897 — silvatiea Auet. ... 592] — spadieea L.. |. ... 591 — spectabilis Schur 592 stenostachya Hackel 587 — stricta Host. Llc fel, — suleata Hackel ... 588 — supina Schur |... 586 — tenuifolia Baumg. 588 — thalassica Sadler 586 — trichophylla Ducros 590 — turfosa Schur . 590 — uliginosa Schur. . 590 — vaginata W. et K. 588 — Valesiaca Sehleich. 588 — varia Hànke — ... 591 — violacea Auct. ... 589. — vivipara Kotsehy. 587 — vulpioides Sehur 589 — Xanthina R. et Sch. 592 Fiearia caltheefolia Reich. 4 — jntermedia Sehur 45 — nudicaulis Kern. 45 — ranuneuloides Roth 44 Ficus Cariea L. |... 485 Jürg. m els GN — apiculata Smith 308 | FESTUCA—GALEOPSIS. Filago arvensis L. .... 308 | Fumaria media Auct. 70 |— canescens Jord. ... 307 | — mueronulata Sehur 70 — Germanica Auct. — officinalis L. | ... 70 307—8| — parviflora Auct. .. 70 — lutescens Jord. ... 308, — prehensilis Kit. |... 70 — minima Fries .. 308, — rostellata Knaf. ... 70 — montana L... . . 308) — scandens Reichb. — 70 — pyramidata Auet. 307, — Scehleicheri Soy.et Will. Foniculum capillaceum 70 GID SS .957 — solida LL. ... ... 69 — officinale JATE Ax. 957. | — supina Janka 70 —— vulgare Gàrtn. ... 257 | — tenuiflora Fuss — Fragaria L. .. mo Schleicheri -- ehilonsis Ehrh. 9217 — Transsilvanica Schur70 — collina Ehrh. 217| — Vaillantii Lois. |. 70 — dubia Crantz ... 221, — Wirtgeni Schur .. 70 — eflagellis Duch. .... 217 I— elatior Ehrh. .. 217 — grandiflora Ehrh. 217 G. — Hagenbachiana Lang. 917, Gagea Salisb. .. .... 526 |— moschata Duch. 217,— arvensis Pers. ... 596 — nigra Duch. -.. 917, — Baumgarteniana Schur — pratensis Duch. . 917 597 |— semperflorens Duch. |.|— Bohemica Zauschn. 527 917 |— hybrida Schur ... 526 |— vesca L. |... ... 2917 |— Liottardi Sehur .... 527 — villosa Crantz . 991, — lutea Schult. . 526—7 — viridis Duch. |... 217, — minima L. ... ... 527 — virginiea Ehrh. ... 217] — pratensis Pers. ... 526 Fragariastrum album |— pusilla Schult. . . 527 Sehur... ... ... 922 — pusillo-arvensis — petiolulatum Sehur 223 Ilucichb p 526 — sterile Schur . 223 — sacxatilis Koch. ... 527 Fraxinus L. ... ... 3929,— Scehreberi Reichb. 526 — aurea, Willd. - 893| — silvatica Pers. ... 597 — excelsior L. -.. 993, — simplex Beck. |... 526 — montana Pore. |... 393, — spathacea Schur 527 — Ornus L. ... ... 3929 — stenopetala Reichb. 526 — ocvycarpa Willd... 393 — oxyphylla MB. ... 393 — simplicifolia Willd. 393 | Fritillaria L. Dur b2S |— imperialis L. — ... 513 — involucrata Land. 523 |— Meleagris L. — --- 523 |— montana Hoppe 523 | — tenella MB... ... 523 Fumana vulgaris Spaeh | 105 Fumariaceae DC. . . Fwmaria Lh. .. 2295770) — acroandra Petm.. S2 s bulbosa L. 68—9 | 5] — eapnoides L. --- 69 — eapreolata Schur 70 — earinata Sehur ... 70 — eava L. Me 469 — deflexa Schur .. 70 | — Janke Hausk. — macrosepala Sehur 68 | 10|— — guecedanea Grisb. 526 — 1ranssilvanieaSchur527 Galantimsius sea 2:920 — montana Schur ... 520 — mivalisL. ... .-. B20 — plicatus Czetz 21520 Galasia villosa Cass. 357 Galatella Cass — Aster Galega L. -—. 185 — officinalis L. mar dB Ga'eobdolon luteum i:Eludeeee Mese . 448 Galeopsis 1. 448 — acuminata Auct. 448 — angustifolia Baumg. 448 — bifida Auct. . 448 — eanescens Schult. | 448 — eannabina Auct. 448—9 — Galeobdolon. L. 448 — grandiflora Baumg. 448 70| — Ladanum L. -- 448 latifolia Sehur ... 448 644 GALEOPSIS—GENTIANA. Galeopsis ochroleuca Auct. | Galium ochroleueum Wolf; | Genista hirsuta Schur 169 449 Kit. Ax 981—9 | — incubacea Schur... 169 — parviflora Baumg. 448 | — oligotrichum Borb. 285 — inermis Koch. 170 — pubescens Bess. ... 449| — opacum Sehur ... 985, — Lydia Auct. 232 EIOS — speciosa Mill. - 449| — palustre L. ... ... 286| — Mawyeri Janka — ... 170 — gubalpina Sehur .. 449| — papillosum Heuff, 285, — nervata Schur . . 170 — sulphurea Jord. ... 449| — parisiense Sehur — 280 — oligosperma Andre 169 — Tetrahit L..... ... 448| — pedemontanum Auet. |— ovata W.et K. . . 170 — unicolor Porc. - 449| 280, — pilosa l. ... ... 169 — versicolor Court. 449 | — petrosum Schur... 282, — procumbens W.etK. 169 — Walteriana Schlecht. | — pseudoaristatum Schur|, — radiata 4... ... 170 149 985| — rupestris Schur ... 169 Galinsoga parviflora Cav. | — pseudocinereum Schur | — sagittalis L. S170 307 | 283 — sericea Schur ... 169 Galium L. s 222 979, — pseudorubioides Schur | — Siegeriana Fuss... 169 — alpestre Auct. . 284 | d — spathulata Spach. 169 — alpinum Schur ... 279 — pubescens Schur 282 ]— tetragona Bess. - . 169 — Aparine L. --- ... 2801— pumilum Auet. .. 984| — tinctoria L.... ... 169 — aristatum Auct. 981—239. |— purpureum L. |... 281 | — Transsilvanica Auct. — asparagifolium Kern. — pusillum Baumg. 284. 169—170 981 | — retrorsum DC... 280, — triangularis Baumg. 169 — asperuliflorum Borb. — rigidum Freyn. ... 281, — triquetra Schur — 985, — rivale Auct, 279—280, spathulata. — Austriacum Jaeq. — 285 | — rotundifolium L. | — virgata Willd. ... 170 — Bailloni Brandza 286 979—986 | Gentianaceae Juss... 394 — Bauhini R. e& S. — 979 | — rubioides L. 22-986] G'entiamas uo e MESÉBEN — JBielzii Schur ... 283| — rubrum Baumg..... 281 | — acaulis T zc — Boceoni Auet. . 283|— saccharatum All. 280, — aestiva Schmidt... 397 — boreale Auct. ... 286| — saxatile Auct. 284—5—6 | — alata Grisb. AZA — eapillipes Reichb. 285] — scabrum Jacq. 284—5 — alpina Sehur — ... 397 — earpatieum Pore. 284]— Schultesii Vest. ... 285| — Amarella Auct. ... 398 — commutatum Jord. 284 | — silvaticum Auct... 285 | — angulosa M.-B. ... 397 — QCruciata L.... ...980|— silvestre Auct. 282—4| — asclepiadea L. |... 396 — depressum Borb. 283, — spurium L. ... ... 280, — bavariea Baumg. — 397 — divaricatum Lam. | 981| — Sudeticum Tausch. 284| — brachyphylla Schur 597 — eminens Gr. et Godr. | — supinum Auct. |... 284, — calearea Porta ... 597 982, — tenuissimum MB. 280|— campestris L. — ... 398 — erectum Huds. 9829 | — Transsilvanicum Sehur | — Caucasica M. B.... 598 — flavescens Borb. 281 283, — chorefolia Sehur — 598 — glabrum L.... 979—989 | — tricorne With. ... 280| — ciliata LU. ..- ... 398 — glaucum L. -.. 979 | — tyrolense Sehur... 282, — Clusii Perr. 22:190 — Heuffelii Borb. ... 285, — uliginosum L. ... 286 [— cruciata L.... ... 996 — hispidum Roth ... 980, — Vailantia Baumg. —280| — depressa Schur ... 396 — hypnoides Land... 285 — Vailantii DC. ... 280 | — elliptiea Kl. et Richt. — hyssopifolium Auct.286 | — valantioidesMB.... 286 397 — infestum W. et. K. 280| — vernum Seop. ... 279] — elongata Baumg. — 397 — intermedium Sehult. |— verum L. ... ... 282] — excisa Presl. |... 397 985 | Gastridium lendigerum — firma Neilr. 51907 — Kitaibelianum Schult. Gaud.--- ... ... 567 — flava Schur -251998 985 | Gatyona Dioscoridis Auct.| — frigida Hánke ... 397 — ]evigatum Auct. 283 364| — Gaudiniana Salzer 596 — lucidum Auct. |. 282] Gaya Gaud. ... ... 261|— gelida Reissenb. — 397 — Marisense Simk.... 981| Genista L. — ... ..- 169 — germaniea Auet. — 398 — Mollugo L. ... ... 983| — alpicola Schur ... 169, — glacialis Thomas — 398 — Mollugo X verum — Bihariensis Kern. 169|— imbricata Schur | 597 Schiede | .. ... 982|-— campestris Janka 169] — Koenigii Gunn. .... 398 — montanum Auct.289—6 — depressa MB. ... 169, — lutea L. |... ... 895 — multieaule Schur 284, — diffusa Schur - 169 | — nana Schur EREEGUE, — nitidum Auct. — elatior Koch 2.170 |—.mnivalis Li; --— 2221898 9281—2—5| — Germanica L. |... 170] — obtusifolia Auet.... 398 — obscurumSehur... 285| — Halleri Salzer ... 169|— orbicularis Schur 397 "Gentiana. Pannonica copa c e396 — phlogifolia Schott. 396 — Pneumonanthe LL. —|.596 | — pneumonanthoides Sebunst E397 — prostrata Schur. . 398. — pumila Jaeq. - 898| — punctata L. 3906) — purpurea L. 22996]! — serotina Sehur ... 397 — tenella Rottb. - 398 | — uliginosa Sehur ... 398 — utriculosa L. 3—— Gije — verna Auct. 397 Georgina mutabilis "Willd. 303, — Pyrenaieum Landoz Geracium aureum Auct. sak 2n — chondrilloides Reichb. 363 | — eroatieum Auct. 374 | — glabrum Czetz ... 362] — paludosum Reichb. 363 — premorsum Reichb. GENTIANA—GYMNADENIA, | Geranium umbrosium W, et K | — villosum Sehur . . | — Winterli Roth Geum L. | — Aleppicum Jaeq. — Aleppieum X ur ban Simk. banum. | — hybridum Wulf... | inelinatum Schur | — intermedium Auct. — montanum L. 215 | — reptans L. |— rivale Lh. — .. — robustum Schur- us strictum Auet. — Teszlensze Simk. — urbanum L. — vieanum Scehur Githago segetum Desf. 362. Geraniaceae DC. ... 1591 Geranium hu. 2. 9 159 — Acknerianum Schur 161 — mneoniiifolium Auct. 161 '— alpestre Sehur |... 159 — Baumgartenianum Sohurs e um 161 — Bohemieum Auct. 162. — eoerulatum Sehur 161 — Cieonium L. | ... 162 — cieutarium L. ... 162 — cherophyllum Cav. 162 — collinum Steph. ... 161 — columbinum L. EXT — dissectum L. 161 — divaricatum Ehrh. 162 | — lucidum L. 2169 — macrorrhizum L..... 159 — malvzsfolium Baumg. 161 — molle Auct. |... 161—2 — palustre Ll. ... ... 160 — phaeum Ll. ... -.. 159 — pratense L. | 159—160 — purpureum Auct. 162 S pusilwmkL.--- - - 161 — Pyrenaicum L. ... 161 — Robertianum L.. . 162 — votundifolium L. 162 — sanguineum L. ... 161 — SBibirieum Schur 162 — sgilvatieum Auct. 159—160 9, Gia li;-— Gladiolus L. P — eommunis Baumg. — Galieiensis Bess. -—— imbricatus L. 9 — palustris Gaud. ... Glaucium Tournft. — corniculatum L. . — flavum Crantz ... — fulvum Auet. — ]uteum Scop. — phoenieeum Crantz — tricolor Schur | — maritima L. | Glechoma L. | — hederacea L. — heterophylla Schur — hirsuta W. et K. — intermedia Sehur | — ]amiifolia Schur . — rigida Roch. 2| Gleditschia horrida dde — triaeantha L. Globularia L. .... — cordifolia Auct. ... — nudicaulis Salzer — rotundifolia Barth — vulgaris Auct. — Willkommii Nym. Glyceria R. Br. — acuminata Schur — airoides Reichb. . . — aquatica L. ... 581 | — australe Borb. — ur- Schur.. 645 | Glyceria Baumgarteniana : --- 160—1 | — valdepilosum Sehur 581 -— capillaris Sehur... 585 160 — distans Wahlb. ... 585 161 — festucacea Borb.. . 581 - 162, — festuceforimis Schur 1:915 585—6 915 — fluitans L. .... ..- 581 um — intermedia Klinggr:ef. 215] 586 — loliacea Huds. ....581 |-— nemoralis Uechtr. 581 216 | — plicata Fries -. 581 216| — posformis Borb. . 581 215, — salina Sehur ... 586 —6 | — spectabilis M. et K.581 | — transsilvanica Schur583 215 | Glycyrrhiza Li. ec dd 916, — echinata |... ... 185 2/16 — glabza. --—. osz 185 215, — glandulifera W. et K. 215 | 185 915| Gnaphalium L. | ... 308 215 | — arenarium L. - 9309 915|— arvense L...- ..- 308 | — dioicum L. .. ... 309 131 | — fuscum Seop. - 308 516 — gallieum Auct. ... 308 516 ,-— germanicum Auet. 307 516, — Hoppeanum Auet. 308 516 | — léevissimum Sehur 309 516, — Leontopodium L. — 309 68 | — luteo-album L. ... 309 68, — margaritaceum L. 309 68, — montanum Baumg. 308 68, — Norvegicum Gunn. 308 68, — nudum Hoffm. - 909 68| — pilulare Sehur ... 309 68, — pusillum Hànke.... 308 462 | — rectum Sm. 223 BUS 469 — silvaticum L. -2 805) 447| — supinum L. .. ... 308 447, — uliginosum L. |... 309 441, Gnetaceae Blum. ... 596 . 447 Goniolimon serbicum 247 1 Janice ee - 463 S EE E speciosum Janka 462 447] Goodyera R. Br. |... 507 — repens L. -.- --- 507 199, Gramineae Juss. |... 558 199 | Grammitis Ceterach Sw. 462 605 4629| Gratiolal. ... ..- 447 299| — officinalis L. — ... 417 462 Gymnadenia R. Br.... 502 469|— albida L. ... ... 509 469 — bracteata Reichb. 503 581|— Carpatica Simk. 502 581, — comigera Reiehb. 502 582 | — conopsea R. Br. . . 502 —9 |— densiflora Sehur 502 646 Gymnadenia Friwald- szkiana Auct. ... 502] — ]ueida Schur - 509 | — odoratissima Rich. 502 | — ornethia Schur ... 509| — Ornithis Jacq. . . 502 — iranssilvaniea Schur 509 Gymnandra altaica Less. 427 Gymnoclyne macro- phylla B. et F. . 312 Gymnogramme Cete- rachiSpraece o0 Gupsophila L.... ... 115| — grenaria W. et K. 115 | — fastigiata L. co 2115 amas Nag sz szül — paniculata L. -- dll — petraea Baumg. ... 115 — prostrata Benkő. . 115| —pepens Ti ce do) — Raxifraga L. — -.- 116] — sgerotina Hayne ... 115 — transsilvanica Spreng. 115 | H. Habenaria albida R. Br. | 502 — ]ueida Schur - 502 SESVITIUISUU DI 2902 Hacquetia Neck. |... 2949. — Epipactis Scop. ... 249 Halimocnemis Volvox | Mey. 5 A606 Halimus pedunculatus Sehurcc SERO — portulacoides Sehur 470 | Halorrhagidaceae R. Br. 931 | Haplophyllum Juss. — 164 | — Biebersteinii Spach 164 | — Buxbaumii Schur 164] Haynaldia villosa Sehur | 593 | Hecatonia alpestris Schur 45 | — glacialis Schur ... 45] — 'Traunfellneri Schur 45 | — major Schur 46 | Hedera L. A ROT —.Helix Ti. d -- 273) — quinquefolia L. .... 166 Hedypnois cretica T0351 | — paludosa Seop. ... 359] Hedysarum L. SPUEC9O) — arenarium Kit. ... 190| — Carpaticum W. et K. | 191 | | — filieaulis Schur ... 541 — multieaulis Fuss — 541 — ovata R. Br. 2699541 — palustris R. Br... O44 — uniglumis Schult. 541 | — triquetrum Reichb. | — heterophyllum Schur GYMNADENIA——HESPERIS, Hedysarum confertum Wald. 22." ec191 — obscurum L. 191 — Onobrychis Auct. 191 Heleocharis — Scirpus — atropurpurea Schur 541 — earniolica Koch... 541 Heleochloa alopecuroides IETORT S ESSERE SS 69 — sehcenoides Host. 562 Heleogiton glaucum | Reichb. Sie 549 542 Helianthemum Tournt. 105 — alpestre Jacq. ... 105 — ambiguum Sehur 105 — canum L. ... ... 106 — Chamaecistus Mil. 106 | — Fumana L.... ... 105 — glabellum Sechur 10605 107 107 | — grandiflorum Schur — guttatum Cserni. 106 — hirtum Auet.... 105—6 — italieum Schur ... 106 — ]levigatum Schur 107 macranthum Schur 106 marifolium Baumg. 105 | medium Schur — rupifragum Kern. obscurum Pers. 107 celandieum Auct. 105 penieillatum Simk. 105 — rupicolum Schur 107 — rupifragum Kern. 105 — serpyllifolium Auct. 106—7 106 | — Skericense Simk. — tomentosum Koch. 106 — vineale Auct... 105—6 — vulgare Gáürtn. 106—7 | Helianthus annuus L. 307. — tuberosus L. 071 Helichrysum ar enarium— Gnaphalium arenarium Heliosperma Reichb. 193 — quadrifida Yi. 493 Heliotropium L. — . . 401 — Europaeum L. ... 401 — gymnocarpum Borb. 401 | Helleborus L. ... ... 56 — antiquorum Lerchf. 56 | — atrorubens Schur 56 — Baumgarteni Kov. Helleborus Bocconi Schur 56 — hiemalis L. 56. — niger T. | 550015950856 — odoratusSchur |. 56 — pallidus Sehur ... 56 — purpurascens W. et K. 56. — viridis Auct. ... 56 | Helminthia Juss. ... 354 — echioidesli..... .. 354 | Helosciadium Koch. . 251 — nodiflorum L. 251251 — repens Jaeq. | ... 251 Hemerocallis flava L. 523. — fulvaL. ... 525. Hepatica Dil. | ... 37 — angulosa Schott... 58 — multiloba Schur... 38 — media (transsilv. X triloba) Simk. ... 58 — nobilis Móneh. ... 37 — rotundata Schur... 38 — triloba Chaix --. 37 — JTranssilvanica Fuss 38 Heracleum L. ... ... 266 — alpinum Auet. . . 267 — angustifolium Baumg. 266 — asperum Sternh.... 266 — austriaeum Baumg. 266 — QCarpaticum Porc. 267 — elrgans Baumg. ... 266 — flavescens Baumg. 266 — palmatum Baumg. 266 — Pollinianum Nym. 267 — pratense Czetz . . 266 — Sibiricum L. . . 266 — siifolium Reichb. 267 — simplicifolium Herb, 266 — Sphondylium 1... . 266 — "Transsilvanicum Schur 266 | Herminium R. B. - 504 — Monorehis L. ... 504 Herniaria Lh. -.-. .-- 146 — Besseri Fisch. . 146 — glabra Ll. ... ... 146 — hirsuta Auct. ... 146 — incana: Lam. —2 140. Herodium — Erodium. Hesiodia montana Dum. 450 Hesperis E. ———— 2X 089. — albiflora Schur ... 82 — alpina Sehur ... 82 j| — glabra Sehur 82 — inodora L. ... .-- 82 — — var.) glabreseens $2 — Kladnii Schur 82 Hesperis leucantha Schur 82 — maironalis L. .. 82 — moniliformis Sehur $2 | — nivea Baumg, ... 82 — oblongifolia Schur 82 — parviflora Schur... 82 — pendula Ten. ... 82 — runcinata W.et K. $82 — Sibirica Schur ... 82 E trastis Ju. p oS Heuffelia pubescens Sehur 573 — Seheuchzeri .. 574 Thabiscuss 155 — ternatus Cav. ... 155] — 'Trionum Auct, |. 155| Hieracium Ll... --- 365| — aeutifolium Grisb. 367 — alatum Czetz 371 — albidum Vill. 315 — alboecinereum Pet. 370 E-AUbulmiPelt 9905 — alpestre Auct. |... 370 — alpinum L. mmm 370 — amplexicaule Anet. 363 — angustifolium Auct. 365—915 — angustius Pet. |. 565 — aretieum Schur. . 374 asperifolium Sehur 369 — asperrimum Pet. 370 | — atratiforme Simk. 271 — atrichum Pet. ... 365 austriaeum Landoz 368 aurantiacum L. .... 368 — aurantiaco Xnigrescens Kern. ... 371 — aurantiaco X pilosella Kern. ve 222306 — aurantiaco X pratense Schur. a 366 — Auricula L. 366—368 — Aurieula X aurantia- cum Nag. r0 — Aurieula X Bauhini Simk. ... M66! — Auricula XX fallax Pore. | | — bupleuroides Auct. 372 | HESPERIS — HIERACIUM, Hieracium Bauhini 7X eymosum Simk. . 369 — Bauhini X Pilosella Sirdikie o nem: 365 1 — Bauhini X EUM | Simk. . — Baumgartenianum MSG ELTE 579 — bifidumKit. .. --- 373] — bifurcum M. B. 365—6 — Bihariense Kern. 371 — blattarioides Auct. 364 — boreale Fiies. |... 376 — braehiatum Auet. 365 — brevifolium Czetz 376 — brevipilum Pet.... 369, — breviseapum Schur 366 | — brevisetum Koch. 369 — essium Sehur ... 373 — ealvesceens Pet. |. 365 — earpaticum Auct. 370 chlorocephalum Uchtr, 376 — ehondrilloides L. 363 — collinum Auct. 365—9 coronopifolium Czetz | | 376 — erinigerum Auct. 374 — cruentum Pet. . 370| — Osatói Pet. . ... 369| — QOsereianum Baumg. 370. | | — eydonizfolium Auct. 370. — eymigerum Pet. .. 369 |— eymosum L. | 367—869 | | I | — cymoso X aurantiacum | DO 376 | — | 372, — Bet. 2555209 310 — eymoso 7X echioides «peto muet bes — QCzetzianum Simk. — Dacicum Uechtr. — decipiens Tauseh. 370 — decolor Pet. 202369] — dentatum Hoppe... — detonatieum Pet. 53067 | — dubium Baumg.. . 366 — echioides Lumn. . 370 311|— 367 | — echioides X Pilosella — Aurieula X( Pilosella | Pet. |... ... ... 366 «rios eta 365|— epilosumPet. |... 365 — Auricula XX pilloselloi- — erioeaule Sehur .... 374 des Porc. --- 367 | — eriophyllum Schur — Aurieula 7X pratense |— euchztieum Pet. — 366 Schultz |... ... 366, — euryphyllum Pet. 366] — auriculaeforme Fries | — fallax Auct. - 369] 365|— filiferum Pet. ... 369. — Banaticum Heuff, 369] — flagelliferum Pet. 365) — baltieum Pet. ... 365,— flavum Schur ... 568 Bauhini Schult.... 368|— flexuosum Auct... 572 | 647 Hieracium floeccosum Schurnc-ct. EHEZ — florentinum Auct. 368—9 — floribundum Auet. 365—9 — foliosum Auct. |... 363 — fureatum Auet. ... 365 — fuseum Sehur . 967 — Fussianum Schur 368 — glabratum Auct... 372 — glanduliferum Schur 376 — glaucum Auct. ... 372 — glomeratum Porc. 369 — gothieum Porc. |... 375 | — grandiflorum All. 364—5 — Halleri Baumg. . . 371 — Hausmanni Reichb. 366 — heothinum Pet. .. 369 — Hinterhuberi Sehur 367 — hirsutum Schur .... 376 — Hoppeanum Auet. 365 — Hornungianum Schur 366 — humile Baumg. . . 373 — Hungaricum Simk. 565 — Hunyadense Borb. 375 — hunyadinum Pet. 369 — Jaequini Auct. . . 373 — inalpestre Pet. ... 365 — incisum Auct. ... 373 — inciso X murorum ]Hot. --- MIT — intybaceum Wulf. 375 — involueratum Roch. 372 — juranum Borb. |... 375 — Kladnianum Sehur 375 — Kotschyanum Heutt. 575 — Lachenalii Auct. 371—5 lactueaeeum Auct. 376 levisquamum Pet. 367 372 376 — lanatum Auct. — lanceolatum Vill. lasiophyllum Auct. 371—4 — latisquamum Pet. 565 — leiocephalum Schur372 — leptophyton Pet. .. 366 — leueophyllum Schur 565 — lividisquamum Pet.566 — longifolium Schur 572 lueorum Schur ... 376 — ]uteum Porc. . 368 — macranthum Pet. 365 — magyarieum Pet. 569 — magyaricum 7X pilo- sella Pet. -.. 966 — IMRyGCCUN usd um Pet. z 366 648 Hieracium magyaricum X cymosum Pet. 369 — magyaricum X echioi- des Pet 370 — majoriceps Pet... 370 — megalomastix Pet. 569 — meringophorum Pet. 366 — minoriceps Pet... 370 — molle Baumg. ... 374 -— montanum Baumg. 364 — Moritzianum He- getschw-au 1 Sz 300 — multisetum Pet... 365 — murorum Auct. .. 373 — Naszodense Bimk. 366 — nemorosum Czetz 5376 — Nestleri Vill. |... 369 — migrescens Willd. — 571 oblongifolium Bobur 371 obtusifolium Pet. 365 oligocephalum Pet. 366 ovalifolium Andre 374 — oxydon Fries .. pachylodes Pet. ... — pallescens W. et K. 575 — pallidum Auet. 375—4 — paludosum L. — pannonicum Jaqc.; Pet. ső — Pavichii Heuft. ... osmanicum Pet. |. 365| 565 | - 963 | HIERACIUM — HIPPOCREPISs. -" 364—370 | 368 Hieracium pre&morsum L. — pratense Tausch. — pratensi-aurantiacum Sehur ... S. lij) — prenanthoides Vil. 375 | Hieracium stenanthum 362 93617 | 369 / — pseudobifidum Schur 371 — pseudobifurcum Porc. 366 — pseudolasiophyllum | — stoloniferum Auct. — pseudo-aurieula Schur | Borb. — stenophyllum Schur ; Pet. 365—060; 376 L strictissimum F roel. 316 365 315 stoloniflorum Auet. 365—6 subauratum Schur 368 subcaesium Fries — 973 subdolum Jord. .... 373 — subfuscum Sehur — 367 subnigrescens Simk. Sehurt- E TA 310 — pseudomurorum Schur | — subumbellatum Schur 374 | 376 — pseudoramosum Sehur,| — subvirescens Peter 365 375| — Sudeticum Auet. 370 — pseudoschmidtii Schur | — sulfureum Neilr. — 367 373| — Tatre Grisb. 4 979 — pulmonarioides Sehur | — Taraxaci L.. c9 363 | — tenuifolium Host. 376 — pumilum Auct. 370—1 | — tomentisquamum Pet. — pustulatum Schur 373| 365 — pyrrhantoides Pet. 367, — Tömösense Simk. — 374 — racemosum W. et K. — 'Trachselianum Christ. | 376 | 371—5 ,— Racskei Pore. |... 365, — Transsilvanicum Heuff. — radiocaule Schur 366. 374 — ramosum W. et K. 375) — tridentatum Fries 376 — reptans Pet. ... 369 / — umbellato-silvestre — rigidium Sehur .. 376. Schurpe 370 — ripheum Üehtr. . 376| — umbellatum L. |... 376 — Peleterianum Auct. 365 — peliophyllum Schur 371 — petrosum Sehur. . 571 — perfoliatum Froel 376 — pieniakense Pet. .. 365 | — piliferum Fuss ... 570 — Pilosella L.. m8853025 — Pilosella XX bifurcum INCL EKE 365 — piloselleeforme Neilr. 365 — piloselloides Auct. 368 — piloselloidi X przal- tumborc e 36S — pilosum Pet. | ... 365 — pleiophyllum Sehur 374 — plumosum Sehur 372 — polioides Pet. —- polyotrichum Wimm. 369 — polycladwn Schur 366 — o Poreii Bet. 1:969 — porphyriticum Kern. 379 — porrifolium Sehur 372 — praealtum Vill. |... 368 — praealto-pratense Schultz. —e 9367 --- 365 | rodnense Pet. 309 | — umbelliferum Schur ; — rotundatum Kit.373— «Bebiies E . 969 — rubrisabinum Pet. 370 [aes umbellosum Pet. 570 — rupicolum Sehur 373, — umbrosum Schur 373 — gabinum Grisb. 369 | — Vaillantii Tausch. 370 — sabaudum Auet. | 376, — valdepilosum Schur — Sauteri Sehultz. ^ 366, 379 |— saxatile Auct. ... 372, — versieolor Fries .... 366 — Sehmidtii Tausch. 373, — Villarsii Pet. . . 365 — Sehraderi Schur... 370, — Willdenowii Sehur — Scehultesi Schultz. 365] 372 — Schurianum Pet. | 366] — villosum Jaeq. -:919 — senile Kern. --- 371] — virescens Schur. . 376 — Seridis Fries ... 376| — vulgatum Fries ... 315 — setigerum Sehur . 370, Hierochloa Gmel. ... 560 — silvaticum L.... 373—5 | — australis R. et S. ||. 560 | | — gilvatieo X transsilvan. Bimk.... may — silvestre Auct. |... 375 — gilvestri-umbellatum Scehur ... MOTO — simplex Roch. 371—2 — sgpathophyllum Pet. 369 — sphserocephalum Schur 365 — spieatum Pore. ... 376 — statiezefolium Vill. 372 369 — stellulatum Simk. — borealis R. et S... 560 — orientalis Heutf. 560—570 — repens Host. --- 560 — vinealis Schur ... 560 Himantoglossum Spreng. 502 — cuprinum Spreng. 502 — hircinum L. A E Hippocrepis L. ze) — comosa L. ... ... 190 — unisiliquosa L. ... 190 HIPPOMARATHRUM-——INULA. 649 Hippomarathrum pel- Hyosesis foetida L. . 351] Hyppophaé rhamnoi- viforme Fl. Wett. 257 1— minima L.... ... 351] desL EM 479 Hippuris L. ... ... 991| Hyoscyamus L. ... 412 | Hyssopus officinalis L. — vulgarisL.... ... 231,— albus Baumg. ... 412 | 441 Holcus L. 572 — agrestis Kit. 2-449 | — australis Schrad. 560 | — niger L. SET 2A 1o (es dT — avenaceus Seop. ... 572 — pallidus Kits 412. — borealis Schrad.... 560| — Seopolia L.... ... 412 Jasiome L. END YII — lanatus L, -— 572| Hypericaceae DC. ... 156 | — montana 1... - 377 — mollis Baumg. ... 572] Hypericum L. -.. ... 156 Iberis amara L. 98 — odoratus L. --- 560| — alpimunm Vill. |... 157, — nudicaulis L. 98 Holoschcenus filifor- | — androsemifolium Vill. | — saxatilis L. . |. 98 mis Reichb. --- 543] 157 | — umbellata L. 98 Holosteum L. ... 138 — Baumgartenianum | Illecebrum beni — Heuffelii Wierzb. - 138| Sohurg E M57 Auct. . - 146 — wmbellatum L. ... 138, — Burseri Kern. ... 157 — cephalotes MB. 146 Homogyne Cass. |... 998| — commutatum Nolte 156, — verticillatum Schur — alpina Cass. | ... 298] — Coris Salzer — ... 157 146 — silvestris Scop. ... 298| — dubium Leers ... 156 ImpatiensL. |. .. 163 Hordeum L. - -.- 595] — elegans Steph. ... 157, — Noli-tangere L. ... 163 — bulbosumL.... ... 595, — fimbriatum Schur 157 Imperatoria angusti- — distichon L. -.. B95| — hirsutum L. ES folia Salzer . 969 — Gussoneamnum Parlat. — hwmifusum L. ... 156, — Ostruthium Baumg. 595, — Kohlianum Spreng. 269 — hexastichon L. ... 595. 157 | — silvestris DC. . 969 — maritimum Auct, 595| — maculatum Crantz Inula L. SR LOMA 15303 — murinumL.... ... 595 156—7 | — aspera Poir. a05 — pratense Landoz — 595, — mixtum Moulin. 156, — aurieulata Sehur 305 — pseudomurinum Sehur, — montamum L. —... 158 — Barthiana Schur 305 595 — perforatum L. - 156 — bifrons Lh. ... ... 306 — seealinum Baumg. 595 — perforato X quadran- — Britannica L. |... 305 — sgtrietum Desf. 91595 3| gulum Auct. -—— 156| — Bubonium Sehur 305 — vulgare L. ... ... 595 — pulehrum Auct. — ConyzaDC. . ... 305 — Winkleri Hackel — 595: 157—158 — cordata Boiss. ... 505 — zeoeriton L. - 595| — quadrangulare Smith | — cordata X germanica Hornungia petrza hReichb. | 1578 RE S TIE e E N30 98, — quadrangulo-tetrap- |— eoriacea Sehur . 305 Hottonia L. ... ... 460, terum Sehur ... 157 ,— Osatói Borb. - 904 — palustris L.... ... 460, — quadrangulum L. 156 ,— dysenteriea L. ... 306 Humulus L. ... ... 484] — Richeri Auct. 157—8|,— ensifolia L.... ... 304 — LupulusL.... ... 484, — Rochelii Grisb. ... 157 — glabra Bess. - 906 Hutchinsia Br. --- 98| — rotundatum Schur 157|— Germanica L. ... 304 — alpina L. ... 98 — tetragonum Schur 157, — Helenium L. | ... 303 — brevicaulis Hoppe 99| — tetrapterum Eries 157|— hirta L. — .. S5 — eaulifera Schur .... 99, — Transsilvanicum Cel. " |— hispida Schur ... 305 — petraea L. . 5403498 157 | — hybrida Baumg. .. 304 Hyacinthella Schur 528] — umbellatum Kern. | 158| — media M. B. 222,904 — leucophaea Stev. | 528 | — veronense Auct. . 156, — montana Baumg. 505 Hyacinthus comosus Hypochaeris L. — ... 357, — Oculus-Christi L. — 305 Baumg. /.. ... 598 — Balbisii Schur ... 357,— Oetteliana Reiehb. 305 — leueopheus Stev. 528, — glabra Auct. . 857, — Pseudobubonium — orientalis L. —... 599 | — Helvetica Jaeq. ... 358] Scehur. | ... 305 — pallens Bess... 528 — maculata L. 358|— pseudosalicina Simk. — racemosus Baumg. — radicata L. 2279357, 305 598| — subalpina Schur — 357, — rigida Borb. -.. 905 Hydrocharis L. --- 508, — uniflora Vill. 358 | — salicina Auct. - 305 — Morsus-Ranae L. — 508, Hypopithyaceae Klotzsch. | — semicordata Borb. 305 Hydroehloa aquatica 390, — semihirta Borb. .. 505 Hartm. |... ... 581, Hypopithys glabra DC. — squarrosa Auct. | 305 Hydrocotyle vulgaris 391 | — transsilvaniea Sehur Baumg. --- -.. 948| — multiflora Seop.... 391 | 304 650 Inula Vailantii Schur 305 — Valiensis Tausch. 304 — villosiuscula Sehur 304 | — Vrabelyiana Kern. 504 — vulgaris Lam. |... 505 JEATSU BI PTT EORR d 20516 — arenaria W. et. K. 516 — biflora Fuss xc syll — binata Schur . 518 — bohemica Auct. | 517 — caespitosa Pall. |. 519 — Clusiana Sehur ... 517] — ceueullata Schur . | 516 — Fieberi Auct. 2517 — flaviflora Fuss ... 517 — Florentina L. 22516) — furcata MB. e ATÓ — Germanica L. .. 516 | — gramineaL.. . 518 — Güldenstedtiana Janka 518 | — humilis M. B.; Sehur 518—9 — Hungarica W. et K. 517 | — ]ilaeina Borb. 518 | — ]utea Reichb. - ly — ]utescens Eresei . 517 — ]urida Solander ... 517 — nudieaulis Sehur 517 — pallida Lam. | |. 516] — Pseudocyperus Schur 518 — Pseudoacorus L.... 517; — pumila L. E 517 — Reichenbachii Fuss 517 — rutheniea Auct. . 519 sambucina Baumg. 517 — Sibirica L..... ... 518 — spuria Auct. . 518 — squalens Auct. . 517 — subbarbata Joó ... 518 — iranssilvanica Fuss 517 — tristis Reichb. |. 517 — uniflora Auct. 517—9 — variegata L. uos — verna Benkó *2517 Isatis L. e - 101] — campestris Schur 101 — dasycarpa Ledeb. 101" — lasiocarpa Schur 101 — praecox Kit. zt — tinetoria Auct. 101 — "Transsilvanica Bimk. 101 Isoétes L. --. 600 —— echinospora. Dur. 600 — laeustris Baumg. — 600. Isolepis setacea R. Br. 542 | — supina Rh. Br. 542 | INULA—KOELERIA,. Jp 56 Isopyrum L. — conglomeratus L. 535 — Czetzii Schur . 534 — diffusus Hoppe ... 535 — digeneus Borb. |. 556 — divarieatus Heuff. 536 | | |— effusus L. |... ... 535 | — effuso XX glaucus Schulz "1535 | — filiformis Auct. 535 Isa fuscoater Sehweig. 536 |— Gerardi Lois. |... 537 — glaucus Ehrh. ... 535 — Hostii Baumg. |. 535 — Jacquini LL... 534 | — lampocarpus Ehrh. 536 — macrospathus Fuss 434 — maximus Reichard 538 — melananthus Reichb. 556 |— melanocephalus Friv. | 536 | | — montanus Lam. . 538 — multiflorus Roch. 536 — nemorosus Auet. 538— — obtusiflorus Ehrh. 536 — Olympieus Schott. 536 — panieulatus Hoppe 535 / — rariflorus Czetz 537 — Rochelianus R. et. Sch. 536 — silvaticus Auct. |. 536 — sphsaerocarpus Nees. 557 — squarrosus Baumg. 557 55 subalpinus Borb. | — thalictroides L. ... 56 Juglans regia L. |... 486 |Juncaginaceae Rich. 509 Juncaceae Agardh. .. 534 Juncusl. ---. -— . 584 — acutiflorus Auct. 536 — aeutus Cserni ... 536 — alpinus Auct. |536—7 — atratus Krock . . 536 — brevirostris Bluff. 536| — bufonius LU... ... 537 — bulbosus L. ren 534 | — capitatus Weigel - 585 — Carpaticus Simk. 537 — castaneus Smith... 534 — compressus Jacq... 537| |— supinus Mónch. |. 557 | [me Tenageia Baumg. 537 — tenuis Schur ... 537 | — Transsilvanicus Schur 555 — trifidus L. .... ..-.535 — triglumis L. ue H8 — uliginosus |. ... 537 — Zichyi Porc. -- 936 Juniperus L. MODO Juniperus communis L. 567 — intermedia Sechur | 597 — Kanitzii Csató | | 597 — nana Willd. 212597 — Sabina L. 22597 — Virginiana L. . 598 Jurinea Cass... ... 844 — eyanoides Schur.. . 344 — Ledebourii Janka 344 — mollis Auct. c... 944 — Pollichii Winkler 344 | — Transsilvanica Spreng. 344 K. Kentrophyllum lanatum Duby ... t BU Kernera Medic. 95 — saxatilis LL... ... 95 Kladnia tristis Sehur 82 Knautia Coult. c 98Bj — alpigena Sehur ... 294 — arvensis L. - 994 — bohemicaSchur 994 — Bramdzai Pore. ... 293 — campestris Bess. .. 294 — Carpatica Heuff. — 294 — ciliata Andre |... 293 — Craciunelensis Porc. 293 — cupularis Janka .... 294 — dipsacifolia Auct, 293 — Drymeja Schur ... 293 — dumetorum Heuff, 294 — exaltata Schur |. 294 | — homophylla Sehur 294 — hybrida Schur 994 — integrifolia Schur 294 — lancifolia Heuff. . 293 9, — longifolia W. et K. 293 — microcephala Schur 294 — rosea Baumg. |... 294 — silvatica L. - 993 — transsilvanica Schur 993 Kobresia caricina Schur 544 Kochia Roth |. ,... 467 — arenaria Fl. Wett. 467 — prostrata Schrad. 467 — scoparia L. — ... 467 Koeleria Pers. ... 570 — albescens Schur... 570 — ambigua Sehur ... 570 — bivestita Schur ... 570 — colorata Heuff. |. 570 — eristata L. ... 570 j| — dactyloides Reichb. 571 — Fenzliana Sehur 570 -Koeleria flexilis Janka 570 — glauca Schrad. |... 571 — gigantea Schur . 570 — gracilis Sehur — colorata Heuff. — interrupta Schur 570 — Linkii Sehur EEY(U — phleoides Cserni. . 570 — pseudoglauca Schur 570 — pseudorigidaSehur 570 — rigidula Simk. ... 570 — Rochelii Sehur 571 — Transsilvanica Schur 570—1 1c Labiatae Juss. | |. | 436 Lactuca Tournf. . 360 — augustata Lerchenf. 360 — augustana Al. |. | 360 — Chaizii Vill. .. 960 — muralis Ll. | ... 360 — perennis L.. .. ... 361 — prenanthoides Scop. 359 — quercinaL. MI 301 — sagittata W. et. K. 360 — saligna L. ... 960 — SUE. ves tels — SceariodlaL.. . . 360 — silvestris Lam. |... 360 -— strieta W. et K. 361 — vimineal. |. ... 360 — virosa Auct. s 5100) Lzlia orientalis Desv. 104 Lagenaria vulgaris Ser. 934 Lagurus ovatus L. |. 567 Lamium L dA] —- album L. b . 448 — amplexicaule ERN — elandestinum Porc. 448 — cupreum Schott |. 448 — dilatatum Schur 448 — Galeobdolon L. |... 448 — hirsutum Sehur |. 448 — hirtum Sehur - 448 — ineisum Auct. 447 — intermedium Schur 447 — levigatum Baumg. 448 — maculatum I. . 448 — Orvala Baumg. |. 448 — purpureum L. - 448 — rubrum Landoz. . 448 Lappa Tourpnf. -.. 9840 — ambigua Cel. z94t — Communis Coss. . 340 — eonglomerata Schur 340 KOELERIA—LEONTODON. Lappa intermedia Schur 340—1 — maerosperma Wallr. 340 — major Gáàrtn. . 340 — major X minor Nitschke 340 — major X tomentosa Cel, Lore M RENE NI — minor Sechkuhr | 340 — minor X tomentosa Porc dM ERE S41 — mixta Simk. 2s BEL — officinalis All. - 340 — subracemosa Simk, 340 — tomentosa Lam. | 341 Lappago racemosa Willd. Lathyrus emarginatus Sehur. |. . 197 — grandistipulusRoch. 196 — Hallersteinii Baumg. 196 — heterophyllus Auet. 197 — hirsutus L. (895196 — intermedius Wallr. 197 — latifolius L. 2195197) — monanthos Buunig. 195 — Nissolia L. . . 195 — odoratus L. . 196 tpninster Iu 197 — platyphyllos Retz — 107 — pratensis L. 196 — rotundifolius Janka 197 558 | — sativus L. 190196 Lappula heteracantha — sepium Auet, 196 iBorbuwes - 402 | — silvester L. 25196 Lapsana L. 351|— sphericus Sehur — 195 — communis L. --- 351 ] — tenerrimus Porc. 196 |— foetida Scop. | . . 351, — tuberosus L. 196 — glandulosa Simk. 351|— uliginosus Wierzb. m — glanduloso-pilosa Schur | Lavendula Spica L.. 351] Lavatera L. .. VES LarbreabracteataSehuri38 | — Thuringiaca L. | 154 Larix Tournf. |. | 598|— trimestris L. -. 154 — decidua Mill. 598 | Ledum palustre L, — 388 — Europea DC. . 598 | Leersia Sw. . 564 — Bibiriea Led. | . 598| — oryzoides L. .. 564 Laser trilobumBaumg.268 | Leguminosae Juss. .. 168 Laserpitium L. -.. 968 | Lemna L. nione 13 — alpinum W.et K. 268] — arrhiza Schur - 513 — ambiguum Sehur 268|— gibba L. 513 — Archangelica Wult. 269; — minor Ll. 515 — asperum Crantz 968 | — orbicularis Kit. 513 — glabratum Roch. 269] — polyrrhiza L. . 513 — glabrum Crantz | 968, — trisulca K. .... ... 513 — gracile Schur . 968 | Lens esculenta Mónch. 195 — hirsutum Salzer . 268 in uniflora Sehur | . 195 — latifolium L. .. 968 | Lentibulariaceae Rich. 455 — marginatum Auct. 968|Leontodon L. |. 952 — peucedanoides Baumg. 269 — prutenicum L. - 968 — Pseudosiler Sehur 268 — selinoides Crantz 268 — silaifolium Jaeq. 259 — filer L ép a68 — sim plex )br 961 — vortodi un pe 268 Lasiagrostis Link. |. 567 — Calamagrostis L. | 567 Lathraea L, iw 56 — Squamaria L. ... 436 — staminea Janka |. 436] Lathyrus L. . uL BE — aeirrhosa Schur... 196 — Aphaca L. 195 — brachyphyllus Sehur 197 — alpinum Auct. 352—558 — asper W. et K. .-- 889 — asperrimus Sehur 353 — aureum L . 3852 — autummnalis Eh 359 — banaticus Heuff. m — Berini Bartl. SE — Qaucasicus M. B 5s xs — erispus Janka - 853 — croceus Hzenke . . 552 — DanubialisJaeq. . 353 — Gouani Fuss |... 359 — glaucescens MB. — 359 — hastilis L. . .-- 853 — hispidus L. |. ... 853 — hyoseroides Auct, 353 — ijneanus Auct. . . 353 — lividus W. K. ... 359 — longifolius Schur — 555 6059 Leontodon medius Host. 359 — palustre Huds. ... 359 — pratensis Reich. . 352 — Pseudotaraxaei Schur 353 — pyrenaiecus Auct, 352 — repens Sehur 358 — sgerotinus W. et K. 358] -— squamosum Schur 552 | . 852] — "Tarazaci L. — 'Taraxaeum L. . 858 — tenuiflorus Landoz 353 | — Nillarsii Schur |... 353 Leontopodium alpinum Cass vu 309 Leonurus L. ... ... 441 — Cardiaca L. 451 — Marrubiastrum L. 452 | — villosus Sehur .. 451 Lepidium L. a2 B — alpinum L.. 98 — campestre que 6 99 | — centifolium Salzer 100. — Draba L. 99 — graminifolium Baumg. 100 —- heterophyllum Nym. 99 — hirtum L. . 20899 — Iberis Baumg. |. . 100 — latifohum L. |... 100 — perfoliatum L. ... 100 — petreum L. 98 — rotundifolium Schur 98 — ruderale 1. . 100 — gativum L.. |. . . 1€0 — squamatum Forsk. 100 Lepigonum marginatum Koch —7 145 — medium Wablnb. 145 — rubrum Wahlnb. 145 — galinum Fries. | 145 Leptocarpea Loselii DC. 83 Lepturus pannonicus Kunth.. Lerchenfeldia cuprina 596 Schur. op — flexuosa Schur ... 571 — uliginosa Schur |. 571| Leuecanthemum vulgare DOM zt 313 | Leucojum L. -- 590 — sgstivum Auct. | 590 — biflorum Simk. |. 590 — Carpaticum Herb. 520—620 | — vernum L. 520 Leucorchis albida Mey. to2| | Levistieum offieinale LEONTODON—LITHOSPERMUM,. | Linaria genistifolia L. 419 Koch . ... 962|— glauea Scehur .. 490 — paludapifolium Lam. |— glaucophylla Schur 420 262, — hybrida Schur ... 420 Libanotis Crantz ... 959, — intermedia Schur — 420 — alpina Schur . 259 | — Italica Trev. . 419 — athamantoides Auct. | — Kosensis Simk. |... 419 | 259, — ]ancifolia Schur . 418 — daucifoliaSchur. 259, — linifolia Grisb. | 419 — Hosteana Schur... 959| — minor L. - 448 — humilis Schur 59 | — nervosa Baumg. -. 419 — leiocarpa Heuff. 259 | — pyramidata Schur 4119 — montana Auct. | 259| — rudis Janka .. 490 — Rivini Baumg. . . 259, — salsa Borb.. DEI) | — Bibiriea Auet. 959, — speciosa Jaeq. ... 418 | Ligularia Sibiriea Cass. |— spuria L. ... ... 448 331|— striata DO. |. 448 Ligustieum apioides Lam. | — Syspirensis Koch 419 260 | — transsilvaniea Sehur — gustriacum L. - ON 419 — Levistieoum L. . 262] — vulgaris Mill. . 420 | — Seguieri Koch — Seli- | Lindernia AM. | . 497 num Seguieri, — pyxidaria All. . . 497 Ligustrum L. ... 392, Lindnera alba Fuss. . 156 — vulgare L. ... 399 Linosyris DO. .-.. ..- 299 Lilium L. 3 . 523, — villosa L. Lll CBE) — albanieumAuet. | 524 — vulgaris Cass. ... 299 — bulbiferum L. 9: 30: 523, Linum L.. 514180 — eroceum Chaix |... 524| — alpinum Auct. ... 151 — eandidum L. . 594 | — angustifolium Huds. — Jankae Kern. t 524 | 151 — HMartagon L. 524 — Austriacum L. -:152 — Pyr enaieumBaumg. 594 | — barbulatum Schur 152 — vestitum Simk. 594 — catharticum L. ... 152 | Limnanthemum nymphoi- corymbosum Landoz des L "a 394 | 151 Limniris Pseudaeorus — erepitans Schur. 151 Fuss . . 518 — eribrosum Sehur 151 Limnochloa Baeothryton — extraaxillare Kit. 151 Reichb. --- 541 | — flavum L. 50 — eiespitcsa Fuss | 541) — hirsutum L. E — parvula Sehur ... 541| — humile Auct. . . 151 | Limodorum Tournf. | 504, — marginatum Schur 151 — abortivum L. |... 504 | — montanum Auct. 151 — aphyllum Baumg. 504, — narbonense Auct. 151 Limosella L. ... 497 | — nervosum W. et K. 151 — aquatica L.. -.. 497 | — perenne L. stem ds Linaceae DC. 220150) —— squamulosum Rudolphi Linaria Tournf,. - 48. 152 — alpinaL. .. . 418 — Taurieum Borb. .. 150 — angustata Wierzb. 419 | — tenuifolium L. ... 152 — angustifolia Sehur 419. — trinervium Freyn 152 — arvensis L.. . .... 418 | — usitatissimum L. 151 | — Biebersteinii Auet. 420 — viscosum Landoz 150 — chloraefolia Reichb. — | — vulgare Schur 151 418—9 | Listera E. Br.—5 09995506 |— eommutata Schur 418, — cordata L. |. ... 506 — concolor Grisb. |... 419] | — ovata L. . -.. 506 — Cymbalaria L. 418 | Lithospermum 1): 407 — Dalmatica 1. . 418 | — arvense L. 4. 407 | — Klatine L. . -.. 418] — officinale L. - TAI Lithospermum purpureo- LITHOSPERMUM—MALVA, | Luzula eongesta Auet. 2*9 ey 6525 539 | Lycopodium transsil- coeruleum L. |. ... 407 | — eonglomerata Mielich- vanieum Sehur ... 602 Litorella laeustris Nym. Tore -.. 539 Lyeopsis arvensis L. 403 497 | — cuprina Boch. MNSZ — pulla D. * -.. 403 Lolium L. 3A 595 | — erecta Pers. ... 538, — vesiearia Baumg. 403 — complanatum Fuss 595 | — flavescens Host. |. 538 | Lycopus L. dU A39 — festueaceum Link. 591 |— Forsteri Smith | 537 — EwropaeusL. . . 439 — italicum A. Br. ... 595 [ss fuscata Schur .. 538] — exaltatus L. f. . 439 — linieola A. Br. |. 595|— glabrata Fuss . | 538,— pinnatifidus Land. 439 — multijlorum Lam. 595, — intermedia Baumg. 538| Lygia Fasan | . 476 — perenne L. . 895 | — maxima DC. ... 538|— Passerina L. 5 416 — remotum Schrank — 595 | — multiflora Lej. 539 | Lysimachia L. - 456 — speciosum Stev. .. 596 — nemorosa d 539 — maculata Land. . 457 — temulentum : . 595 | — nigrieans Desv. |. 539| — nemorum L. . 457 — tenue Baumg. .. 95 — nivea Baumg. . 538) — Nummularia L. |. 457 — tritieoides Janka — 596, — pallescens Bess. . 539, — paludosa Baumg. 457 Lomatogonium carinthia-| — parviflora Schur — 538| — punctata L. 457 cum A. Br. . 395|— pilosa L. ... ... 537| — quadrifolia Benkő 457 Ilona Gerasa ce . 276 | — rubella Hoppe . 538 [ — rotundifolia Salzer 457 — alpigena Baumg. 976 | — silvatica Huds. .... 538 | — thyrsiflora L. 456 — Caprifolium L. 276 — spadieea All. —. 538 — villosa Roch. 451 — earpatiea Pore. ... 277 — spicata L. . 2 589/ —oulquris: hzc eT 145), — Coerulea L. .. 277 | — Sudetica Willd. |. 539 | Lythraceae Juss. 233 — leiophylla Kern. 976 — vernalis DC... 537|Lythrum L. 933 —migra dL. - Earn E ps Ue e . 130| — coronense Schur 233 — Periclymenum L. 976 — alba Mill. -.. 129 — Hyssopifolia L. ... 233 — sempervirensL. . 276, — arvensis Sehkuhr 129 |— Salicaria L. 2090932 — Tatariea 276 ,— ehaleedoniea L. . 131; — tomentosum Sehur 233 — Xylosteum L. |... 2976| — Coronaria L. —.... 130, — virgatum L. D» Por seindium Barrelieri | — dioica L. aaa (129 Grisb.... . ... 963|— diurna Sibth. ... 19297 Loranthaceae Don... 974| — Floscuculi L. 1307 M. Loranthus L. |... 274| — nemoralis Heuff, —199| — Europaeus L. |... 974 | — nivalis Kit ; Baumg. Majanthemum Web. | 522 Jrotrss T TP 184 194; 131] — bifolium L. ... 592 — eiliatus Auct. . . 184|— quadridentata L. 123] Majorana hortensis — corniculatus L. ... 184 | — rubra Weigel E190 Moóneh. mid — gracilis Schur ... 184, — Siegeriana Schur 131] Malachium Fries. |. 191 — maritimus Landoz 184|— silvestris Fl. Dan. 129 | — aquaticum L. — ... 131 — siliquosus L. . .. 185 — vespertina Sibth. 129] Malaxis Sw. . il 50e — tenuifolius Reichb. 184, — Viscaria L. . |... 131| — Loeselii Baumg. zz 507 — tenuis Kit. ..— ... 184 | Lycium barbatum Auct. | — monophyllos L. ... 508 — uliginosus Schur 184 411| — paludosa Auct. | 507 — valdepilosus Sehur 184, — Europaeum Auet. 411, Malope malaeoides L. — villosus Thuill. . . 184 | — vulgare Dun. - 441 154 LunariaL. .... ... 99 |Lyeopersieum eseulentum | — trifida Cav... |. 154 —T(annua T 9 --- 92 xig. e . 411 | Malus Tournf. 21909 — biennis Móneh — Lycopodium Spring. 601|— acerba Merat |... 202 annua L. — alpinum L. . ... 602| - dasyphylla Borkh. 205 — rediviva L......... 92| — annotinum L. .. 602| — domestica Baumg. 203 Lupinus albus L. |. 174 | — o at qaa — mitis Wallr. |... 203 — angustifolius L.. . 174 A.Br. | |. ... 602|— silvester Mill. . 902 — hirsutus L..... .... 174 | — clavatum L. ... 602, Malvaceae Juss. |... 153 — luteus L. ... ... 174 | — complanatum L. 602. | Malva L.. . - peso — varius L. ... ... 174|— denticulatum Baumg. — Aleea Auct. ^. 153 Luzula L. Hip beans yf 600| — borealis Wallm.... 153 — albida DC. .-- 538| — helvetieum L. ... 600| — crispa L. . 153 — alpigena Schur |. 538 — inundatum L. .. 601 | — fastigiata Schur . 153 — Althii Herb. — . 559|— recurvum Kit. | 601,— italiea Sehur — ... 153 — angustifolia Wulf. 538|— selaginoides L. . . 601, — Mauritiana L. u153 — campestris L, —... 538|— Selago L. ... 601| — moscehata L. -.- 183 654 Malva neglecta Wallr. 155 — pseudoborealis Sechur 153 — pusilla With. . 153] — rotundifolia L. 153 — silvestris Li... . 153 — vulgaris Fr. Lt 058) Mandragora officinarum 411 Margarospermum pürpu- | reocceruleum Reichb. 401 | Marrubium L. | ... 451 — eandidissimum Land. — creticum Auct.449—451 — pannonieumkReichb.451 — peregrinum L. - 451 — peregrino-vulgare Reichardt. M51 — praecor Janka ... 451 — remotum Kit. . 451 — vulgare L. . LL OS Marsilea L. . 25605 — quadrifolia L. .. 603 Maruta Cotula DC. 314 — foetida Cass. 3171 AMatricaria L. ... - 2914 — GChamomilla L. 314 — 4nodora L. . . 9414 — Parthenium L. ... 319 | — salina Sehur 314 — suaveolens Aucet. 314 — tenuifolia Kit. e2914. Mays americana Baumg. 558 Medicago L. .. E176 — ar&abiea All. 1/777, — QibinensisLerchenf.176 | — falcata L. 176 — faleata »Xsativa Reichb. 176 — Gerardi W. et. K. 177] — glandulosa Koch... 177 — greca Horn. - I — lupulina L.. 2 TEL — mediaPers. - dS — minima. Desr. 471, — mollissima Spreng. 177 — oxalioides Sehur — 177 — prostrata Jaeq. |... 177 —- pseudo-Gerardi Schur 19767. — rigidula Desr. ... 177 — sativa L. fi 276 — gubfaleata Sehur — 176 — varia Urb. 176 — Willdenowii Bónnigh 177 — villosula Auet. "eda. | — picta C. Koch MALVA—MENTHA. Medicago viscida Koch 177 Melampyrum L. -. 498 — albieans Pore. |... 428 — alpestre Schur ... 429 — arvense Li. |. ... 498 — barbatum W. et K. 428 Bihariense Kern. — 428 commutatum "Tausch. 498 — cristatum L. zs 498 | — montanum Pore. 428 — nemorosum Auct. 498 —- pratense Auct.:... 498 | — pseudobarbatum Schur 451 | 428 |— saxosum Baumg. 429 — silvaticum L. 24199 — subalpinum Kern. 428 Melandrium Roehl. .... 129| — album Mill. . 129 — album X nemorale Sinks — album X rubrum Gàrtn. 3 — dioicum 1. dubium Hampe . 180 129 129 nemorale Heuff. — noctiflorum Fries. — pallidum Pore. ... 129| — pratense Rcehl ... 129 — silvestre Roehl. |. 199 — subnemorale Simk. 130 | — Zawadzkii A. Br. 124] Melanosinapis communis | Sehimpqsge ES Melica L.- ' MOSON — altissima L.. R70 — Bauhini Landoz 577 — esspitosa Schur . 576 — ciliata L. vet 1l) — ecrulea L. . M35) — flavescens Schur... 577 — lobata Schur 2e i3ynni — Magnolii Auct. |. 577 — mutans L. — 1ranssilvaniea Sehur576 | — varia Ledeb. - 576 — uniflora Retz. . . 577 | Melilotus Tournf. | 178 (— albus Desr...- ... 178 — altissimus Borb.. . 178 — eceruleus L. SS — dentatus W. et K. 178 — ]axiflora Roch. ... 178 — qnacrorrhizus W. et K. 178 — officinalis L. SXT7S | — paluster W. et. K. 178 | — parviflora. Schur 178 ze s 291991 130 | : | — intermedium Schur 130 | MatthiolaannuaSweet 14, Melilotus Petitpierriana 178 A'ci.- 0 em — procumbens Bess. 178 Melissa Tournf. |... 444 — VACLULOS: Die SS REALI — Acinos X Baumgarteni Simk. ... 445 — Acinos XX Hungarica Simk. . — Baumgartenii Simk. 445 — Bolnokensis Simk. 445 — Calamintha L. |. 446 — Hungarica Simk. 444 — Jahniana Simk.... 444 — intermedia Baumg. 446 — officinalis L. —— ... 446 — Patavina Jaeq. |... 444 — Pulegium Roch... 446 Melittis L. — ... - 447 — grandiflora Auct. 447 — melissophyllum 1. 447 Mentha L. op eee TAID — abruptiflora Borb. 438 — aeutifolia Schur... 437 — agrestis Sole ... 438 — approximata Borb. 438 — aquatical.... ... 497 — arvensis L. ... . 488 — arvensi X reversa Simk. 438 — atrata Schur E5249 — Austriaca Jacq. .. 438 — balsamea Willd.... 437 — Bihariensis Borb. 457 — brachystachya Borb. 431 — candicans Crantz 436 | — eanescens Roth. 456 — earnioliea Schur 438 — citrata Czetz . 491 | — erispa L. . 491 | — erispata Schr ad. . 437 — dentata Fuss . 431 — frondosa Borb. |. 437 — gentilis Baumg. |. 437 — gratissima Baumg. 436 — Haynaldiana Borb. 437 — hirsuta L. yl — Hungarica Borb. 437 — ]aciniosa Sehur |... 497 — Langii Steud. ... 437 — Marisensis Simk. 437 — nepetoides Schur 437 — mitida Host. :.. 488 — odorata Herzog |. 437 — palustris Schur |. 437 — Pannonica Borb. 437 — parviflora Schur... 437 — piperita L. 222 437 — pratensis Landoz 436 — pubescens Koch... 436 Mentha Pulegium L. — reversa Roch. — rotundifolia L. ... 437 437 — rubra Schur m 437 — sativa Baumg. N57 — silvestris L. .. 42306 | — subarvensis Simk. 438 — subreversa Simk. 438 — subinodora Sehur 438 — tomentosa Grisb. 436 — undulata Willd. |. 437 — verticillata Baumg. 437 E EVITiOlS i e eS AD — Wierzbickiana Op. 437 Mensiesia Bruckentha- li Baumg. ... 388 — spicata Eresei - 389 Menyanthes L. -.. 394 — trifoliata L. mt BEBE Mercurialis L.... - 484 | — annual. . ... 484] — alpina Schur - 484 — livida Baumg. - 484 | — ovata Sternb. - 484 — perennisL. |. ... 484 — silvatica Hoppe . 484 Merendera caucasiea Schur . EAT 53: Mespilus Cotoneas:er L. 902 209 [V — Germanica L. — Chamemespilus L. 204 | — pygmsea Baumg. 202 — tanacetifolia Poir. 9204, Meum Tournt- . 260 260 | 260 — athamanticum Jacq. — Mutellina L. ES Micromeria Pulegium Benth. IN LEROY Milium L. a 2251 5567 — eonfertum Schur 567 — effusum L. 567) — transsivanieum Schur 567 Minuartia fastigiata Schur 141 — Jaequini Schur |. 141 — ramosissima Schur 141 Moenchia erecta Fl. Wett, 136 JMoehringiaL.... ... 138 — muscosa L. . S95 — pendula W. etK. 139 — polygonoides Wulf. 139 — trinervia L. Molinia Schrank. ... — arundinacea Schrank 582 — altissima Link. |. 582 — coerulea L. .. ... 582 — littoralis Host. |... 582 SIMONKAI: Erdély flórája. | Mulgedium Cass. ... 362 — alpinum L.-—. --- 369 | Muscari Tournf. ... 598 — botryoides Auct. 528 — comosum Auet.. . 528 — moschatum Willd. 529 — pallens Bess. - GPS — racemosum L. |... 528 . dm 582|— MENTHA—NASTURTIUM. 439 | Molinia serotina M. et K. 582 Moneses brevicaulis Schur | — grandiflora Salisb. 391 | Monotropa L. ... ... 991| — glabra Bernh. . . 591 — hirsuta Roth. ... 391 — Hypophegea Wallr. 591 — Hypópithys L. 205301 Montia L. mu. 149 - fontana — - 149 — minor Schur ... 149 — rivularis Sehur ... 149 Morieandia arvensis DC. 7i Morus alba L.... ... 485 — mauritiana Jaeq. 485 485 485 485 — nigral. ... — rubra Baumg. — "Tatarica L. — tenuiflorum. Tausch. 528 — Transsilvanicum Schur |. 525 — tubiflorum Stev. 628 | Myagrum Tournf. ... 102 — paniculatum L.... 109 | — perfoliatum L. ... 102 — perenne L.... ... 102] — rostratum Scop.... 101 — rugosum L. 0s; —,saxatilel.--. - . 95 Myeelis muralis Reiehb. 360 JMnrosotaS T LER A08 — adpressa Simk. |. 409 — alpestris Sehmidt 408 — arvensis L. .. .... 409 — aspera Sehur |... 409 — caespitosa Schultz. 408 — collina Hoffm. ... 410 — deflexa Wahlnb. .. 402 — hispida Schlechtd. 410 — intermedia Link. —409| — ]aetea Schur . 409 Lappula L.... - 401 laxiflora Auet. 408 — lingulata Schultz. 408 — montana Bess. - 409 | EE DnanarAdI E403; — nemorosa Schur. . 408 | — palustris L. -—- 408| 655 | Myosotis pseudosilva- | tiea Schur 409 — pygm:ea Fuss exs.! 409 — repens Auct. ... 408 — scabra Simk. 00408 — scorpioides L. 408—9 — suaveolens Kit. |. 409 — silvatica Auct. | 409 — sparsiflora Mik. |. 410 — sguarrosa Retz |... 401 — stricta Link. -— 410 — strigulosa Auct... 408 — transsilvanica Porc. 409 — variabilis Auct. 409—410 — versicolor Pers. |. 410 Myosurus L. » 43 — minimusl. . 43 Myricaria Desv... 149 |— Germanica L. |... 149 | — patens Reichb. |. 149 — squamosa Reichb. 149 Myriophyllum L. .... 231 — pectinatum DC. . . 931 Sz 5picatumilu s 99231 — verticilatum L. |... 231 Myrrhis aurea Auct. 272 — odorata Auct. . 979 | N. | Najas | UE ira) (5j — marina lL. ... i513 — majorRoth | 513 — minor Al. |... ... 543 :Namctssusc Leer e DI | — incomparabilis Curt. 520 — poéticus L.. mE519 — Pseudonareissus L. 520 — radiiflorus Salisb. 519 — yeeurvus Czetz | 519 — sgeriorflorens Schur 519 — 'Taeetta L. 520 Nardosmia fr agrans Fuss | 298 Nardus L. z 2:596 EUR --- 596 | Nasturtium amphibio 2 silvestre Wimm. 79 — Austriacum Crantz 71 — astylon Reichb. . 72 | — barbarzoides Tausch72 |— macrostylis Tausch. 72 — offieinale Auct. 71 — pyrenaicum R. Br. 73 — siifolium Schur . SO — silvestre.R. Br. -— 783 45 656 Nectarobotryum striatum Drrrdl em PDA Neogayd Meisn. s 961 — simplex L. 1961 Neottia Dich. — ... 507| — Nidus-Avis Rich. 507 | — repens Sw. | . . 507 — SpiralisSw.... ... 507 Nepeta L. zit eo — Catarial. |. ... 446 — nuda Auet. 446 | -— Pannonica L. |. | 446 — parviflora Andre 447 — SBibiriea Landoz | 447 — Uecranica L. 22 441 | — violacea Auct. | 446 Neslia Desv. 102 | — paniculata - 102 | Neumeyera austriaca Fuss 142 Nieandra physaloides 352 Gartn. cum 412 | Oleaceae Lindl. .. 392. Opulus SE Niceotiana latissima Mill | Omphalodes Tournf. 402, Baumg. does T6 419 | — linifolia L. ..— 402. Orchidaceae L. — ... 497 — rustica L. — . 419 — scorpioides Hànke 402 | Orchis L. Cu E eT — Tabacum L. 419 | — verna Mónch . 402, — albida Seop. | ... 50€ Nigella L. ... B7 | Onagraceae Juss. . 995 | — ambigua Kern. ... 500 — aristata Smith 57 | Onobrychis 'Tournf.... 190, — angustifolia Auct. 504 — arvensis 1 . B7|— arenaria Kit. |... 190| — bifolia L. SE ..- 508 — damascena L. . . 57,— Caput-galli Sehur 191, — brachyglossa Wallr. — sativa L. ... 57, — earpatica Schur 191 | 503. Nigritella Rich. . 5034 — gracilis Bess. .. 191 | — Claudiopolitana Simk. — angustifolia Rich. 503,— inermis Stev. . 191] 5 — globosa Reiehb. |. 498 — montana Auct. . 191 |— eomosa Sehur ... 500 — nigra L. 503 | — sativa Auct. .... 190 | — eonopsea L. -c 502 — suaveolens Schur 503|— seardiea Grisb. ^ 191|— cordigera Fries |... 501 Noecea alpina Reichb. 99|— Transsilvanica Simk. || — coriophora L. - 498 — brevieaulis Hoppe 99 191, — eruenta Roch. |. 501 Nonea Medic. . ... 403 — vieimfolia Scop. . 191, — elegans Heuff. | 499 — nigrieans Schur . 403 | Ononis L. 175| — foliosa Sehur «150 — pulla L. -.. 408| — antiquorum Sehur 175 | — fusca Jacq. . - 497 Norta juncea f Sehur 84 | — Columnae All. . 175 ] — globosa L. ... . 498 — strietissima Sehur 84,— hircina Jaeq. — .. 175 — hematodes Pore. 501 Nuphar Smith 67 | — mitis Benkó . 175| — hircina Baumg. .. 502 — luteum Smith 67 | — parviflora Lam... 175 — hybrida Sehur ... 497 — sericeum Lang. |... 67|— pseudohircina Schur — incarnata L. - 501 Ni d LU Salisb. 66 175, — inearnata Willd. — 500 Nymphaea L. . 66,— repens Auct, |... 175, — lancibraeteata Koch — alba L. m 66, — spinescens Ledeb. 175 5 — biradiata Schur ^ 66|— spinosa Auct. 175, — latifolia Auct. — . 501 — lutea I. ... 67|— umbrosa Schur |. 175, — laxiflora Auct. . . 499 Onopordon L. |. ... 340 — maculata L. . 500 — Acanthium L. |... 340| — majalis Hazsl. ... 501 0. — Scehultesii Britt. . 340, — militaris L....— . . 498 Onosma LL. 404 | — moraviea Jaeq. ... 497 Ocymum basalieum — 441 | — angustifolium Sehur — Morio lh. .:-...- 499 Odontites Hall. 433 404, — nigra Scop. . ... 508 — lutea L. — ... 433 | — arenarium W. et K. 404 | — obtusifolia Sehur — 500 — rubra Baumg. | . 433|— echioides Auet. . 404| — obtusiflora Sehur — — serotina Lam. ... 433 | — intermedium Schur 404 speciosa Host — verna Baumg. 433| — montanum Auct. 404|— ochroleuea Sehur 501 Odontolophus Janka — 548 | Onosma parviflora Janka Oenanthe L. - 955 — aquatica... . 255 | — pseudoarenarium — Banatica Heuff. — 2561 Sehur | |... ... 404 — fistulosa L. . 256 | — pustulatum Schur 404 — longifolia Borb. . 256 | — gtellulatum Auct. — media Grisb. | . 256; 404—5 — peucedanifolia Baumg. | — Tauricum Pall. |. 404 256 — tuberculata Kit. |. 404 — Phellandrium " 255, — viride Borb. . 405 — pimpinelloides Baumg. | Ophioglossum L. .. 603 256 |.— alpinum Sehur ... 603 — silaifolia MB. ... 256, — vulgatum L. -.. 608 — stenoloba Sehur |. 256 | Ophrys L. De CUNEO — 'Taberngemontani — apifera Huds. .. 503 Gmel. | ) ... 956| — Arachnites Auet. 503 Oenothera L. ... 980| — aranifera Huds.. . 503 — biennis L. . ... 930, — myodesL. . 508. — murieata Schur. — 230 | — paludosa Fl. Dan. 507 Olbia Thuringiaeca EE 154 | NECTAROBOTRYUM —ORCHIS. | Oporina autumnalis Don. Orehis odoratissima L. ORCHIS—PAPAVER, 657 | Orobanche Petasitis Born. | Ostrya carpinifolia Scop. 502 | | 435 | 490 — Ornithis Jaeq. . . 502 — Pieridis Winkler 436 Otthonna integrifolia L. — pallens L. .... ... 499| — proeera Koch ... 435 326 — palustris Au.t. | 499 — pruinosa Landoz 455|— palustrisL. . - 326 — papilionacea L. |. 500, — purpurea Jaeq. ... 434] Oxalidacea DC. — ... 163 — purpurea Huds. |— ramosa L. ... ... 434] Ozxalis 1... ---. 168 497—500|— rubens Wallr. |. 434|— Acetosella L. . . 163 — pyramidalis L. . 501 — sambucina Janka 455, — corniculata L. - 164 — rivularis Heuff. | 501, — Scabiosae Koch |... 436 | — strieta L.. . 164 — Rochelii Grisb. 501 — sparsiflora Czetz ... 434 | — tetraphylla Cav. . 164 — rubra Lerchenf. . 499, — stigmatodes Wimm. Oxyeoccos palustris Pers. — saccifera Brogn. |. 500 435 387 — salina Fro. .. . 500| — Teucrii Holandre — 455 | Oxyria Hill. -. 418 — sambucina L. . 500, — transsilvanica Porc. — digyna L. —— S — speciosa Host. ... 499. 435 | Oxytropis DC. -.. 186 — spherica M. B. |. 498, — Tussilaginis Mutel 435 | — campestris TM MINIS — "Tabernaemontani — vulgaris Lam. |. 434 — Carpatica Uchtr. 186 Auct... 9g rOrobustlo 197, — eyanea Salzer . . 186 — tetragona Heutf. ul — gsstivalis Schur 198|— Halleri Auct. — . 186 — transsilvaniea Schur — albus Auet.. . 198 | — lapponica Auct. 186—7 500 | | — alpestris Sehur . . 198|— montana Auct. .. 186 — "Traunsteineri Schur — angustifolius Endl. 197| — pilosa L. — . ... 186 501|— eanescens Auct. |. 198, — sericea DO. ... 186 — tridentata Scop... 498 — Glusii Spreng. —— 198,|— sordida Schur . 186 — ustulata L.. . . .. 498 — jlaccidus Radius 197—8 ) — uralensis Baumg. — 186 -- variegata All. | 498 s glaberrimus Sehur 199, — velutina Schur ... 186 — viridis Swartz - 503, — gracilis Gaud. 198 Ornithopus L. .. ... 190 — laevigatus W. et K. 199 — perpusillus L. ^... 190| — luteus Auct. . 199 p Ornus Europsza Pers, 392 | — macrorrhizus Neilr. Orobanche L. ...— ... 434] 198 | Pachypleurum Reichb. 261 — alba Steph. | . 435 — medius Simk. 197, Padus Avium Mill... 201 — arenaria Borkh. . 434 — montanus Czetz. 199 | Pzderota Ageria Ms 427 — Buekiana Koch |... 434 — niger L. 198 | — Bonarota L. SLOT, — caryophyllacea Smith | — ochroleucus Baumg. | — ecerulea Baumg. .. 427 434 | 199, Paeonia L. — . -. 66 — Cirsii Fries . . 435, — pallescens M. B. . 198 | — corallina Schur 66 — ecerulea Vill. |... 434, — pannonieus Auct. 198. |— hybrida Pall. 66 — ecerulescens Steph. | — pseudoclusii Schur 198| — officinalis u. —.... 66 434| — rupensis Sehur ... 198 , — peregrina Mill. 66 — eruenta Bert. . 435 — sylvaticus Baumg. 198 | — tenuifolia L. N66 — Echinopis Pané. 435, — stipulaceus Hook. 198 Palimbia Chabraei DC.264 — elatior Baumg. 435 — tenuifolius Baumg. 198, — decussataSchur. . 264 — epithymoides Heuff. — | — Transsilvanicus Spreng. Panicum L. - 559 435 | 199 | — Crus-eorvi Benkő 559 — Epithymum DC. |. 435 | — tristis Lang. 198 | — Crus-galli L. - BER) — jlava Martius ^. 435 Urs tuberosus Auct. |. 197 — filiforme Auct. |. 559 — GaliiDuby . . 434 — variegatus Ten. |. 198 | — Germanicum Roth 560 — gracilis Smith —. 435 | — varius Solander 198, — glabrum Schrad. 559 — Kochii Schultz. |. 435 — venetus Schur |. 198 — lineare Krock. ... 559 — laxiflora Reichb. — 434|— vernus L. . . 197, — miliaceum L. . 559 — ]evis Czetz . 435 | — versicolor Gmel. . 198| — Weinmanni R. et. Sch. — loricata Reichb. 496 Orthospermum Schur — | 559 — lueorum Landoz . 434 Chenopodium. Papaveraceae Juss. .. 67 — lutea Baumg. . . 434 Oryza clandestina A. Br. |PapaverL. E 67 — major L. 2e 33535, 564 — albiflorum Fuss . 617 sz Medicaginis Duby 434 Osmunda Lunaria L. 604! — alpinum Auct. 67 — minor Auct. -—. 486 | — regalis L. - 604, — Argemone L. 167 — pallidiflora W. et G. — |Ostericum palustre Auct. | — eommutatum Fisch. 67 435 262, — dubium L. 67 TES 658 — hybridum L. -— jntermedium Schur 67 — levigatum Schur — maeulosum Sehur — offieinale Schur. . Papaver flavilorum Koch | Pedicularis silvatica — Pyrenaicum L. — Rhoeas L. . — setigerum Sehur — strigosum Bónningh — sommiferum L. .. Parietaria L. — diffusa Schur — erecta M. et K. . — [usitanica Janka — officinalis L. JB lo ct — quadrifolia L. Parnassia L. 2 — alpina Czetz cem AXEDOYES ERES Tr Es Paronychiaceae Hill. Paronychia L. — argentea Reichb. — cephalotes MB. — Hungarica Grisb. Passerina annua Wickstr. Pastinaca L. — opaca Auct. — sativa Mill. . — silvestris Mill. Pavia flava L.... Pedicularis Li... .. — acaulis Salzer — asplenifolia Baumg. — atrorubens Salzer — Barrelieri Salzer ... 485 PAPAVER—PHLEUM. 67 Baumg. - 499 | 67, — SEGA Willd. |. 481 — transsilvanica Schur 68 430 68, — tuberosa Baumg. 431] 68 | — versicolor Wahlnb. 429| 67 | — verticillata L. - 499 (GL ADDAUR c mm- o 99 68| — alliacea Jacq. |... 921 67 Pennisetum Crus-Galli 68 Baumg. - 559| 485, — Germanicum Baumg. . 485 560 — glaucum Baumg. 560, 485 — verticillatum Baumg. . 485 559 521, — viride Baumg. 225591 . 921 Pentaple mantiea Auct. -.. 941 --- 9066 ez 266 — Baumgarteni Simk. — campestris Grisb. — Carpatica Andre — eomosa Auct. — QCoronensis Schur — dolichorrhiza Reichb. — exaltata Bess. — foliosa Auct. — Haquetii Auct. — Jaequini Koch. — incarnata Baumg. -.. 480 | — limnogena A. Kern. — palustris L. — pratensis Schur — pseudoeomosa Sehur — recutita Baumg. . — rosea Schur — rostrata L. — Seeptum-Carolimum IL - 941 136 | Peplis L. . 233 | 941 | — alter nifolia Janka. 253. 145 — Portula L. 933 | 146 | Peristylus albidus Lindl. | 146 | 509 146, — viridis Lindl. ^ | 503| 146 | Persiea vulgaris Mill. 199 | Personatae Lh... ... 4429 476 | Pertasites Tournf. |. 998. 966|— albus L. ... ... 998. — alpinus Scop. ... 998 — discolor Baumg. . 298 2966, — giganteus Fuss | 298| 166, — hybridus Baumg. — 298; 499, — Kablikianus Tausch. — | 499 | 298 | 499, — maerophyllus Schur | 499 998 | 499 |— niveus Vill. . —..- 298] 431 | — officinalis Móneh. 298 | 430 , — officinalis X albus Cel. 430 | 298 430, — paradoxus Baumg. 298 430, — ramosus Baumg. — 298 — spurius Schur ... 298] 430 | Petrocallis R. B. 22207 -.. 430, — Pyrenaica L. |... 92 . 430 Petroselinum EE Mac) 431|— sativum Hoffm. . 250 431 | Petrosimonia Bunge 466 499 | — triandra Pall. 466 . 431 | Peucedanum L. - 964 430 | — alpestre Spreng. - --- 961 — Alsaticum L. . 265 430, — arenarium Baumg. 261 | 429| — campestre Janka 2647 429 les cearvifolium Crantz 264 | - 4591 | — Chabraei Koch... 264 — Cervaria L. -—— 264 429 | — intermedium Schur 265 | | — Mutellinum L. Peucedanum latifolium MSBICATAES . 964 — longifolium Auot. 957—964 — montanum Auct. 265 — Morisonii Schur 264 — offieinale Auct. |^. 264 — Oreoselinum L. |... 265 — palustre Li; --— 965 — Rochelianum Heuft. 264 | — rutheniecum Roch. 9264 | — Bibiricum W. et K. 263 | — Bilaus L. Si hacac RSS — alpina Auet. -. 186 — astragalina DC. . 187 — australis L. EXE — frigida Lh. ... —— 187 — glabra Clarion ... 187 Phieasium lapsanoides Cass es 362 — pulchrum Reichb. 362 | Phalaris arenaria Baumg. 563 |— arundinaeea L. 560 — eanariensis L. |... 560 Phaseolus eoecineus L.199 — multiflorus Auct. 199 — nanus L. ... z SE) — vulgaris L.. . ... 199 | Phegopteris Feé . 605 — Dryopteris L. - 605 — polypodioides Feé 605 — Robertiana Hotfm. 605 Phelipea arenaria Walp. 434 — ccerulea Mey. . 434 — ramosa Mey. |... 494 Phellandrium aquaticum L. ES s D 201 2450 | Philadelphus eoronarius Za vat COT || Phleboanthe Laxmanni Tausch, c X EET | Phleum L. um ndo» 2, — alpinum Baumg. 562 |— ambiguum Auet. 562 |— asperum Auct. | 563 | — Beehmeri Auct. |. 563 | — bulbosum Host. .. 562 — capitatum Fuss . 562 | — ciliatum Grisb. . 562 — commutatum Gaud. 562 — fallar Janka | ... 562 — glabrum Porc. ... 563 — Michelii Al. | |. 562 — montinum C. Koch 563 — nodosum L. JU m2 — phalaroides Kcel. | 565 — phleoides L. l--568 Phleum pratense L.. - — serrulatum Boiss. 565 354 — stoloniferum Borb. 562 | — oligoeephala Schur 351 — viride All. ... . 563 ] — paleacea Vest. | 354 Phlomis L. -- ..— 452 | — prinanthoides Schur —tuberosaL. ... 452) 354 Phoenixopus muralis Koch | — pyrenaiea Landoz 354 360 — ruderalis Schmidt 354 — vimineus Reich. . 360 — saxatilis Auct. | 352 Phragmites 'Trin. . 569] PilulariaL. |... 603 — communis 'Trin. |. 569 | — globulifera TREE 608 — jlavescens Custor. | 569 Pimpinella L. 259 — isiaca Reiehb. |. 569 -— alpestris Spreng. 21829583. Physalis L. --- 411 | — alpina Host. EDS — Alkekengi EXUDEEITA01 KE Aster To. - 2m 2523 Phyteuma L. |. 371|— dioica Baumg. -7- 950 — atropurpureum Schur |— dissecta Retz. | . 258 378 — dissectifolia Koch 253 — Austriacum Beck. 318 | — glabra Neilr. , ze — betoniezfolium Auct. |— glauca L. 250 378 — heterophylla Baumg. — eanescens W. et K, 379 | 953 — eomosum Sigerus 378 — hircina Leers . . 255 — confusum Kern. |. 377, — lucida Schur . 953 — fistulosum Reichb. 378|— magna L. |. . 252 — foliosum Kit. — 919 | — major L. Ep — globularizfolium Auct. | — nigra Auct. 2:959 371,— orientalis... 2:959 — graminifolium Schur |— peregrina L. 259 377 | — poteriifolia Wallr. 252 — Halleri Auct. 378, — pubescens Neilr. 252 — hemisphzricum Auct. |— rubra Hoppe ..- 252 377 — rubriflora Simk.... 253 -— humile Schur 3978, — Sazifraga L. | ... 252 — Michelii Auct. 378 | Pinardia coronaria Less. — nanum Schur 371 | 312 — nigrum Auct. 378 | Pinguicula L. |. ... 455 — orbiculare L. 378 | — alpina L. 455—806 — ovatum Auct. 378, — Bárcensis Simk. . 456 | — pallida Porc. 378, — flavescens Flórke 455 — pauciflorum Auet. 377. — gelida Sehur | 455 — Scheuchzeri Auct. 378,— gypsophila Wallr. 456 — scorzonerszfolium Vill | — leptoceras Auct... 456 318, — vulgaris L. .. ... 456 —PSieberi Sehur — 378 Pinus Yu; — —-— 7 597 — spicatumL.... ... 379] — Abies NOR S0 — tetramerum Sehur 778|— Austriaca Hóss. 598 — iranssilvanicum Schur — Cembra L. -22 BBE 377,— Laricio Sehur ... 598 — Vágneri Kern. ... 378, — Larix L. EEDDOS Phytolacca decandra L.470 | — Mughus Auct. 598 Picea — Abies — Mughus Jacq. 597 — erythroearpa Purkyne | — nigra Arnold 598 599, — nigricans Host. |. 598 — excelsa Link. - 599, — obliqua Sauter . 598 — montana Schur. . 599 — Picea L. ... ... 599 — subaretiea Schur 599|— Pumilio Hànke . . 598 PicrisL. | |... ... 354| — Pumilioni-uliginosa — erepoides Saut. SEE IDOLCMS CQ 57598 — echioides L. - 854 | — silvestris L.. 597 — hieraeioides L. 354 | — Strobus L.... PHLEUM—PLANTAGO. 2:569! | Pieris hispidissima Sehur Pinus uliginosa Schur 597—8 — uncinata Sehur |. 598 Piptatherum P. B. |... 567 — ccoerulescens Janka 567 — holeiforme Sehur 567 |— paradoxum Auet. 567 — virescens Trin. ... 567 PPUoruSE le zt . 202 — Achras Gártn. | 202 — Amelanchier L. |. 203 -- Aria Baumg. 903 —- communis L. -.. 909 intermedia Schult. 203 — Malus bL. |. | ... 209 — meridionalis Guss. 203 — nivalis Jaeqd. | |. 202 — Pollveria Sechur |. 202 — sativa DC, . 902 — torminalis Ehrh. — 203 Pisum arvense L. 2EI05 — sativum L. .. 195 Plantaginaceae Vent. 463 Plantago L. .. 468 — alpina Baumg. 464—6 — altissimal. . . 464 — aquatiea Benkó 463 — aretiea Sehur - 463 — arenaria W. et K. 465 — argentea Chaix |... 464 — asiatica Schur . 463 — brutia Ten. —- - 464 — bulbosa Benkő | 463 — earinata Schrad. 465 — Cornuti Gouan | . 463 — erassipes Borb. |. 464 — eucullata Lam. | 464 |— Cynops M... ... 465 — elata Schur -..— 464 | — eriophora Hoffm. — 464 — fuscescens Janka 464 — gentianoides Smith 463—4 — Hungariea W. et K. 464 — lanceolata L. . 464 — limosa Feicht. | . 463 — major Lh. . ... 463 — maritima L. ... 465 — maxima Juss. . 464 — media L. ... 464 — montana Lam. | 464—5 oblongifolia Sehur 464 — paludosa Barth. .. 463 — plieata Sehott. .. 464 — Psyllium Baumg. 465 — pumila Baumg. . "465 — recurvata L. -.. 465 — sacatilis M. B. ... 464 — Schw aS DA Schum 463 — sericea W. et K. . 464 660 PLANTAGO—POLYGONUM, Plantago serpentina | Poa hybrida Gaud. |... 580] Polycnemum majus Auct, Schur |. ... ... 465| — Lamgeana Reichb. 580. 466 — gibiriea Auct. . 463) — lara Hànke... ... 578, — Sibirieum Landoz 467 — gubulata Schur |. 465| — maritima Baumg. 586,— verrucosum Auct. 466 — 'laberngmontani — media Schur . 579| — Volvox Pall. | ... 467 Baumg. . -.. 463, — minor Gaud. --- 578, Polyaalaceae Juss. ... 113 — tenuiflora W. et K. 463| — montana Gaud. ... 579| Polygala L. ... ... 113 — iranssilvaniea Sehur | — nemoralis L. -.. 519| — alpestris L. . ..— 114 464 | — oblonga Baumg.... 577, — amarella Porc. . . 114 — uliginosa Baumg. 464, — oreophila Schur. . 579 | — amara L. ; Auct. 113—4 — Wuleni Auct. |... 465 — pilosa L. ... ... 577, — amblyptera Schur 113 Platanthera Rich. |... 503| — pratensisL. . ... 580, — angustata Schur .. 114 — bifolia Ll. ... . 503, — prolifera Baumg. 579] — Austriaca Crantz — ehlorantha Auct. 503 — psammophila Sehur 115—14 — montana Auct. | | 503| 579, — Barthiana Fuss |. 115 — obtusata Schur ... 503, — pseudoconcinna Schur | — calearea Schur ... 113 — SBehuriana Fuss |. 503 579 | — Chamaebwuzrus L.... 115 Platanus acerifolius Willd.| — pseudolaxa Schur 578 — comosa Sehkuhr ... 114 486 | — pseudonemoralis Schur | — depressa Schur |... 113 — occidentalis L. |. 486| 580| — majorJaeq.... ... 113 Pleurogyne Eschsch. |. 395, — pseudosupina Bere. 578 | — mierocarpa Borb. 114 — QCarinthiaca Wulf. 395, — pumila Host. |... 578, — neglecta Kern. ... 113 Pleurospermum Hoffm. 273| — remota Auct.; Fries — | — niemensis Schur . 113 — Austriacum L. . . 973| 580—1|— oxyptera Fuss ... 113 Plumbaginaceae Vent. 462 | — rigidula Schur |. 578 — Podolica Scehur ... 114 Poal. ... ... ... B78 — serotina, Ehrh. 580, — SibiicaL. | ... 115 — alpina L. |... ... 579 — silvatiea Chaix ... 580| — Transsilvaniea Schur — angustifolia L. .. 580] — stenantha Janka 579] 114 — annua L. ... ... 578) — sterilis M. B. ... 579 | — uliginosa Schur .... 114 — aquatiea L. -. 581] — subalpina Sehur... 579 — vulgaris L. . ... 114 — aspera 5 Schur . 579 |— subtilis Schur . 579| Polygonatum 'T'ournt, 521 — attenuata Czetz |. 579| — sudetiea Hünke. | 580, — anceps Mönch ... 522 — baldensis Auct. |. 579| — supina Baumg. ... 578 | — latifolium Jacq. 529 — brevifolia Schur... 579| — tremula Schur ... 578 — multiflorum u. ..- 522 — bulbosa L. |. ... 579] — trivialis L.... ... 580 | — officinale All. - 522 — caesia Smith - 580) — violacea Bell. |... 581 | — verticillatum L. . 591 — cenisia All. |. 579—80| — vivipara L.; Koch 579,— vulgare Desf. ... 592 — GChaixii Vill. -H5 580 ! Podanthum Don. ... 379, Polygonaceae Juss, . . 471 — collina Auct. |. 579| — canescens W. et K. 379. Polygonum L. |. ... 474 — eoronensis Schur 579| | Podospermum DC. 356 — alpestre Schur ... 474 — compressa L. ... 580! — angustifolium Schur357 | — alpinum All. 221475 — concinna Auct. | 5/9| — canum C. A. M. ... 356 — amphibium L. ... 474 — conferta Parlot. .. 578 — caleitrapifolium Schur |— angustifolium Roth. — — conplanata Sehur 580 356 475 — dacica Porc. -- 978, — heterophyllum Schur |— arenarium Baumg. 475 — distans L.... . 585] 356 | — aviculare L. SCUTIS — distiehophylla Gaud. | — integrifolium Schur, — Baumgartenianum 580] 5 ADOS - 09402 877 Sehur|- D ERAT — dolosa Janka |... 578, — Jaequinianum Koch357 | — Bellardi Auct. |. 475 — dura L. --- ... 578, — laciniatum L. . 3521 — Bistorta Ll... 414 — effusa Kit, |. . . 580, Polemoniaceae Vent. 400 — Convolvulus L. |... 475 — Eragrostiformis Schur | Polemonium L. -. 400| — dumetorum L. |... 476 580| — coeruleun L. | ... 400| — erectum Roth ... 475 — Eragrostis L. - b71, Polianthes tuberosa L. — Fagopyrum L. . . 475 — fertilis Host. | --- 580 529 | — graminifolium Auct. — firmula Gaud. ... 579] Pollinia Gryllus Spreng. 415 — flavescens Thom. 578] 558, — HydropiperL. . . 475 — flavida Porc. -- 578 Polycarpon tetraphillum | — incanum Schmidt 474 — fluitans Scop. - 581 L. --- 2 146 ] — Kitaibelianum Sadler — frigida Gaud. - 578. TE IA qi LSE 415 — gelida Schur - 579 ] — arvense L. -.. 466 | — lapathifolium L. | 474 POLYGONUM-—POTENTILLA. Polygonum laxifloro- Hydropiper Sehur 475] — ]axiflorum Schur ; Weihe ső 474 | — maritimum Auct. 475 — minus Huds, -— 475 - mite Schrank . 474 — nodosum Pers. |. 474 — obtusifolium Schur 415 | — oleraceum Schur 475 — Orientale L. . 415 — patulum M. B. ... 475 — Persicaria L. . 474] — Persicaria-Hydropi- per Sehur |... ... 474| — pseudolapathum Schur A14 — yamiflorum Janka 475 | — salicifolium Schur — amphibium -- 690 — Sehurii Fuss 474 — virgatum Sehur | 475| — viviparum L. -- 474] Polypodium L. 2221605) — aculeatum L. | 606—7 — ealeareum Smith 605 — eristatum Baumg. 608 — disjunetum Sehur 605 — Dryopteris L. . 605 — hyperboreum Baumg. 606 — Oreopteris Ehrh. 607 — Phegopteris L. ... 605; . 609] — rhseticum L. — Robertianum Hoffm. 605 | — vulgare L. ... - 605] Polyschemone nivalis Schott 131 Polysticehum induratum Schuss 9-608 — multiflorum Roth. 608 — muticum Sehur. . 608 — pseudoeristatum Schur 608 IBopuvusgunr QE A97 — albu L. Re - 497 — balsamifera L. |. 497 — eanadensis Mónch. 497 — eandieans Ait. | 497 — camescens Smith |. 497 — eroatica Kit. ... 497 — hybrida Reichb.. . 497 — Jtaliea Mónch. - 497 — monilifera Ait. | 497 DOES te e EL — pannoniea Kit. |. 497 — pseudotremula Schur 497 — pyramidalis Roz. 497 | Populus repanda Baumg. | — tremula L. . Porrum — Allium. | — vineale Schur Portulaceae Juss. Portulaca L. — grandiflora Auct. — oleracea L. ... — sativa L. . Potamogeton L. | — aeuminatus Schum. a 148 | 661 Potentilla canescens X 497 obscura Simk. | 219 - 497] — canoviridis Schur 219 — caulescens Li. . 993 - 582| — ehrysantha Trev. — 921 — chrysocraspeda Lehm. - 148] 920—1 148 | — cinerea Koch . 920 - 148, — Clusiana Jacq. ... 223 148 | — collina Auet. .. 919 510 — concinna Heuff. 222 511|— eurvidens Sehur 219 — acutifolius Link .... 511, — Detommasii Schur 219 — coloratus Hornem. 510] — dubia Crantz | 221 — eompressus Auct. 511|— fallax Uchtr. 4. 219 — corniculatus Schur 511, — glutinosa Schur 220 — erispus L. ... - 511, — grandiflora Baumg. 221 |— densus L. ... .. 511 — Güntheri Auct. .. 219 — fasciculatus Wolfg. 512 | — Haynaldiana Janka, 222 | — filicaulis Sehur — — heptaphylla Auct. | interruptus. | 221—3 | — filiformis Schur... 512] — hirtaAuct. | . 220 — fluitans Roth. - 510, — impolita Wahlnb. 219 — gracilis Schur ... 511, — ineana Mónceh. | 9290 — gramineus L. - 510 — inclinata Auct. 219—291 — graminifolium Benkő | — inclanata X obscura 510 IPorcoarees pi ert T — Grisebachii Heuff. 511, — intermedia Auct. — heterophyllus Sehreb. | 218; 921—2 510 |— laciniosa Kit. |... 218 — interruptus Kit. |. 511 | — limosa Auct. - 918 ese lancifolius Reichb. 511 | — maeulata Pourr. — 2921 — lucens L. .... .... 511 | — micrantha Ram... 923 — marinus Auct. | 512 — microdons Schur. . 219 — mucronatus Nym. 511,— minima Hall. .. 221 — natans L. . ... 510, — neglecta Baumg.... 219 | — obtusifolius M. et K. 511 | — nivalis Csató - 222 — pectinatus Auct. . 511, — norvegica Schur. . 918 | — perfoliatus L. |... 511| — obscura Willd. ... 218 | — polygonifolius Auct. — opaea Auct. | . . 990 | 510 — patula W. et K. ... 990 — prelongus Sehur 511, — pensilvaniea Schur 218 — pusillus L. ... 5B11 | — pilosa Auct. 27216 — setaceus Baumg. . -.. 511 ]— pratensis Schur... 220 — Lenuissimus M.etK. 511 -— procumbens Sibth. 222 | — trichodes Schur |. 511| — prostrata Baumg. 223 — zostersefolius Sehur 511 | — pseudotrigida Schur 221 PotentilaL. |. ...918|— recta Auct. . . 218 — adscendens Baumg.221|— reptans L. |. ... 992 — alba L. rd 2929, — Rodnensis Porc. .. 219 — albovillosa Schur 2919 |— rubens Crantz - 990 — alpestris Hall. 991 — rupestris b... ... 918 — ambigua Salzer .. 921 — Sadleri Schur 219—221 — amphibola Sehur 221, — Salisburgensis Hànke — anserina L......... 918 921 — arenaria Borkh.. . 220, — Schurii Fuss . 220 — argentea 1. 919 | — Sileziaca Uchtr. |. 219 — aurea L. |... 990—4| |— silvestris Necker. 222 — Bawumgarteniana Schur|— subacaulis Wulf. 220 2191 | — supina qe 218 — canescens Bess. 918! — tanacetifolia Schur 218 9 66 Potentilla Thwuringiaca Bernh. — thrysiflora Hülsen — "Tommasiniana Schultz. 220 992 999 | 219 — Tormentilla Scop. — transsilvanica Schur 921 — irifoliata Koch. |... 220] — verna Auct. 85720) — Wiemanniana Günther 919 — villosa Crantz. Poterium L. — dietyocar pum Spach. — guestphaliceum Bón- ningh.. — muricatum Spach — polygamum W. et. K. 295 — Samnguisorba L. ... 325 Prenamthes L. ... ... 360 — muralisL. . 360 | — purpurea L. tera — vimineaL. | ... 360 — viscosa Baumg. ... 562 — Wolffiana Schur... 3560 Primulaceae Vent. |. 456 "Primas diem t 4584 — acaulis L. 25459 — alpestris Sehur — 459 — Aurieula L...., 459— 60 | — Carpathica Grisb. 459! — Qlusiana Tausch. 460 Columnge Ten. | 459 erenat& Salzer | — 459 digenea Kern. 459 — elatior Jaeq. . 459 — farinosa L. . 458 — grandiflora Lam. 459 — integrifolia Jaeq. — 460 — inflata Auct. 459 — intricata Janka | | 459 — longiflora All. 458 — macrocalyx Auct. 459 — montana Sehur |. 459] — minima 1. --- 460 | — oblongifolia Schur 460 — officinalis L. 459 | — Pallasii Nvm. 459 | — Pannonica Kern. 459 — pseudoacaulis Schur 459 | — Sauteri Schultz. |. 460 — spectabilis Sehur — 460 — suaveolens Bert. . | — gubarctiea Sehur 459 — transsilvaniea Winkler | | 59 | — truncata Lehm. | | 460 | 459 | — POTENTILLA—PYROLA. Primula veris L. — 459 — vulgaris Huds. |... 459 Prunella L. szd 3m — alba Pall. ... ... 453 — alpina Schur ... 453 | — ecerulea Cel. 4558 |— grandiflora L. . 453 — intermedia Bert... 453 — laciniata L. ccr disp — parviflora Sehur 453 — pinnatifida Herzog 453 — pratensis Schur. . 458 | — purpurea Czetz |. 453 — spuria Stapf. 616 | — vulgaris L.... ... 453 Prunus L. sr 200 — Armeniaca L. 20020199 — AviumL. /. . 900 — eerasifera Ehrh. . 200 — Cerasus L..... .... 900 — Cham:eerasus Jacq. 200 — dasyphylla Schur | 200 — domestica L. |... 200 — fruticans Sehur |. 200 — insititia L. .. | 200 — Mahaleb L. — UU — montana Schur |. 200 )||— Padus L. . 2890/1 |— rubieunda Lurtz. 200 9| — serotina Sehur .. 200 —SSUSDLTLOSQD Tas cR ERSEREOU) Psamma arenaria R. et S. 567 Psilonema hirsutum Schur . x 91 Psyllophora — Carex. — capitata Schur ... 545 — dioiea Schur sb — pyrenaica Schur 545] | Ptarmica tenuiflora Schur , 316 — 'Thomasiana Salzer 316 IPtepissbie , ue d 21 ÁD —aquilina da e 5619 — iranssilvaniea Schur 612 Pteroselinum Austriacum | Auct esa . 965 | — legitimum Csato — 965 | — transsilvanicum Schur 265 | Pulegium vulgare Mill. 439 Pulicaria Gàrtn. . 306 — dysenterica L. ... 306] — Steveni Nym. . 306 uliginosa Stev. . . 306 — vulgaris Gàrtn. ... 306 Pulmonaria L.. --- 406 — angustifolia. Auct. 406—7|— umbellata L. Pulmonaria azurea Auct. 407 |— Clusii Baumg. |... 407 — Dacica Simk. |. 406—7 — media Auet. -.. 406. — mollis Wolf. - 407 l — mollissima Kern... 407 — oblongata Pore.... 407 — obscura Dum. . — 406 — officinalis L. - 406 — parviflora Schur 407 — rubra Schott . 406 —- sacecharata Fuss | 406 — transsilvaniea Schur 6 Pulsatilla Tournf. |. 39 — alba Reichb. AES O) — alpigena Sehur |. 39 — aperta Schur 39 — grandis Wender. . 40 — Hackelii Pohl. |. 40 — Halleri Auct. | 39—40 — Jankse Schultz |. . 39 — montana Auct. | 39 — nigricans Störk. |. 39 — obtusiloba Schur 40 patens RERUM — pratensis Àuct. . -, 39 — pratensi X patens Gel. 39—40 — pratensi X vulgaris Blocki... — pseudopatens Schur 40 — transsilvanica Schur 39 — vernalis Mill. —.. 40 — vulgaris Mill. || 39—40 Pyrethrum Gàrtn. |. 312 — Achillee Czetz ... 319 — alpestre Schur ... 312 — alpinum Baumg. 316 — Clusii Fisch. 21915 coronopifolium Fuss j 318 — corymbosum Baumg. 319 — Halleri Baumg. |... 813 — heterophyllum Baumg. 312 — inodorum Baumg. 314 — macrophyllum Baumg. 319 — minimum Baumg. 313 — uliginosumW. et K. 513 Pyrola L. EMI) — chlorantha Sw. |... 390 — media Auct. 2258390 — minor L. ESAE — rosea.E. B.- — 5:7 890 — rotundifolia L. ... 390 — secunda L. .. ... 890 cp Pyrola uniflora L. ... 591 — verticillata Sehur 391] Pyrus — Pirus. Q. Quercus L. — . ... 486] — geutiloba Borb. |. 488 — apennina Lam. 486—8—9 — arenaria Borb. | 487 — astrotrieha Borb. 487 -— australis Heuff. |. 487 — Austriaca Willd. | 490. — axillaris Schur |. 486| — Bedói Simk. --- 489 — brachibalana Schur 487 — brevipes Heutt. 487 — Budayana Haberle 489 — Budensis Borb. ... 489! — bullata Borb. . 486 — QGerris L. -.. 490 — condensata Schur 487, — ceonglomerata Sehur 487 — conferta Kit. --- 488 | — GCoronensis Sechur 486 — crispata Stev. | . 488 — QCsatói Borb. -.. 488 — densiflora Sehur 487] — decipiens Beehst. 486 — dilatata Kern. |. 487 — erythrolepis Borb. 488 — Esculus Lerchf. .... 488 — extensa Sehur 487 — Farnetto Ten. . 488 — Feketei Simk. - 487 — glaberrima Schur 487 — glabrata Heuff. |... 489 — glabrescens Kern. 489 — globulata Sehur |. 487 — Haynaldiana Simk. 488 — Heuffelii Simk. 488 ; 616 | — hiemalis Stev. - 487 | — Hungariea Hubeny 488 — iberica Sehur . . 486 — Kerneri Simk. - 489 — lanuginosa Lam, . 488 — longifolia Schur... 487 — longiloba Borb. |. 487 — longipetiolata Sehur 486 — macrobalana Schur 487 — malacophylla Sehur 48 — megalobalana Schur 487 — microbalana Schur 487 48 xta ZANTOS A Votes ELŐ — alpicola Auet. 44—49 — alpinus Heutt. 50 — ambiguus Schur 48 7|— aquatilis Auct, 43—44 — arvensis L.. . ... 54 PYROLA—RANUNCULUS. Quercus microtricha Borb. | 487 | | — Monorensis Simk. 488 — multilobata Schur 487 — nitens Baumg. | 486] | — obeonieifera Borb. 487 | | — opaca Schur usse fel — pallida Heuff. |. 490 — patellulata Borb. — 487 — peduneulata Ehrh. 487 — pendulina Kit. | | 489| — petiolata Sehur | 486 — pilosa Schur .. 487] — polyearpa Sehur |. 486] — pseudosessilis Schur 487 | — pubescens Willd. | 488 — pubipes Borb. | | 487 — Robur L. .. 486—7 — sessiliflora Salisb. 486 — sessilis Ehrh. ... 486 sphzerobalana Sehur847 — spiecata Kit. SEA) — Streimii Heuft. --. 489 — sgublobata Kit. . 486 | — gsubvelutina Sehur 486 Tabajdiana Simk. 488; 616 | Thomasii Sehur. |. 486 | — Tiszae Simk, - 489 | — Tommasinii Auct. 488—9 — iricehopoda Borb. 487 — tridactyla Borb. || 489] — trieuspidata Janka 487 | — undabunda Borb. 4S8| — velutina Grisb. | 488] — viminalis Sehur | 487. — Welandi Heuff. | 487 R. Radiola Roth . . ... 158 — linoides Roth . . 153 — Millegrana Smith 153 Ranunculaceae Juss. 91 | Ranunculus L. 3145 — aconitifolius Auct. 46 — acer L. 50 | — aeris X Steveni Porc. 51 — alliariaefolius Reichb. astrantiaefolius Schur 52 663 Ranunculus aureus Schleich. 3) — auricomus L. 4 47 — var. incifolia Reichb. 47 intermedius Porc. 47 — — variifolius Schur 47 — Barthii Schur 50 — binatus Kit. PU y -— brachiatus Schur 53 — Breyninus Crantz 49—59 — bulbosus L. Lo BE — cespitosus Pluk. 44 calthaefolius Reichb. 45 carinatus Sehur ... 43 Carinthiacus Hoppe 49 — Carpaticus Herb. ; Crnsp 1 46—48 — eassubicus L. 47—48 — caucasicus Janka 52 — Cibinensis Schur 53 — collieolus Sehur . 50 constantinopolitanus Sehur. . — QCrantzii Baumg. 51—52 — erenatus W. et K. — 45 — Osatói Schur 50 — dentatus Baumg. 48 — divaricatus Auct. 44 | — echinatus Benkő 54 — fallax Auct. 47 — Ficaria L. - 44 — flabellatus Auct. 48 — jlabellifolius Heutff. 48 — Flammula L. A7] — Frieseanus Jord. 51 — gelidus Schur 49 — geraniifolius Schur ; Baumg. . 51—52 — glacialis L. MEC T5 — (Gouani Auct. 48—49 — gracilis Schleich. 49 — gramineus $ Salzer 47 — Grenierianus Jord. 49 — gruinalis Schott. 49 | — hederaceus Baumg. 43 — heterophyllus Weber 45 | — Hornschuchii Hoppe 49 — hybridus Biria ... 46 — Illyricus L.... ... 46 — Kayserii Schur |. 50 — Kladnii Sehur |... 50 — ]aciniatus Baumg. 51 — ]anatus Sehur 51 — lanuginosus L. |... 51 — lateriflorus DC. 54 — latifissus Simk. |... 51 — Lerchenfeldianus Schuree RE S. -- Lingua L. .. .. 47 664 Ranunculus lomato- earpus Sehur ...- 53 — macrophyllus Schur 51 — malacophyllus Schur51 — qediterraneus Grisb. 53 — montanus Willd. 48—49 | RANUNCULUS—RORIPA. 50 — subtiflorus Schur . . 53 — Szurulensis Lerchent. 48 | — terrestris Reichb. — 44 — qmonticolus Sehur 50 |.— Thomasii Ky.; Ten. — napellifolius Schur 50 49—59 — nemorosus Auct. 514 m hora» du. 46 nivalis Crantz — nodiflorus Schur 54 | 53 — ophioglossifolius Schur — trachytieus Schur — 50 47 IE 'Traunfellneri 5chur 45 — oreophillus MB.. 49, — triehophyllus Auct. 44 — parvulus Schur 50—53 | — tr iphyllos Wallr.. 43 — paucistamineus "Tausch. | — tuberculatus DO. 54 44 | — tuberosus Schur. 51 — parviflorus Gouan — 53 — unalaschcensis Bess. 47 — pedatus W. et K. 46—47 — vaginalis Sommer — 46 — peltatus Sehrank. 43, — velutinus Ten. |. 51 — Petiveri Koch 43, — verrucosusSchur — 50 — peucedanifolius — Villarsii Auct. 49 Baumgp- ee 44 Raphanistum Landra — Philonotis Ehrh. — 53] Sehur. . - 103 — pinnatus Kittel .. 52 | — segetum Baumg. - . 1031 — platanifolius L. ... 46 | Raphamnus L. - dK08; — platyphyllus Sehur 51 — Raphanistrum Y; 105 — TQUIBDIU GIOGPN v — sativus L. . 104 Schuss 51 | Rapistrum Desv. ... 102 — polyanthemos L. . 51| — eostatum Sehur .. 102 — polyphyllus W. et K. 47, — Erueago Landoz . 102 — propinguus Ten. | 49 — perenne L. 31^ 2109 — pseudoacris 49 — rugosum LN zo 102 — pseudobulbosus | Sehur, Resedaceae DO. — 104 53 | Reseda L. ee . 104 — pseudocassubicus | — alba L. E 25105 Sehur . 47 | — lutea L. 3 5. 04047 — pseudohirsutus Sehur |— luteolaL. "red 53 | — odorata L. 2051 — pseudomontanus Schur | Hhamnaceae R. Br. . 167| 9 | Rhamnus L. 67 — pseudosteveni Porc. 50, — alpina L. |... ... 168 — pseudothora Host. 46 — cathartica L.. 225107 — Pseudo-Villarsii Schur | — Frangula L. .. 168 49 | — infectoriaSchur .. 167 — repens L.. . ... 529, — intermedius Nym. 168 — reptans Auct. | 47—52 | — rupestris Baumg. — 168 — Rionii Lag. | ... 44,— saxatilis Auct. |... 168 — rutaefolius L. . 45|— tinctoria W. et K. 167 — sardous Crantz. .. 53, — Transsilvanica ... 168 — seandieinus Boiss. 55 Rhinanthus L.. ... 491 — sceleratus Li. 54|— Alectrolophus Auct. 432 — seutatus W. et K. — 46 | — alpinus Baumg. ... 431 — Schmidtii Schur 41|— angustifolius Auct. 451 — Sehurii Fuss 48 | — eglandulosus Simk. 432 — segetalis Kit. ... 45|— fallax Sehur ... 431 — silvatieus Thuill. 50|— glaber Baumg. ... 432 — silvieolus Sehur . 50, — glandulosus Simk. 432 — Steveni Andrz. 50, — gracilis Schur - 431 — strigulosus Schur 50, — hirsutus Baumg. — 432 — subalpinus Schur — 49, — major Ehrh. - 4392 49 | — trachy carpus : F. et M. Ranunculus subtilis Schur | HRhinanthus minor Ehrh. 431 Rhodax alpestris Fuss 105 — clandieus Fuss |. 105 Rhodiola L. cu Ou — rosea Auct. |. 934 — Scopolii Kern. . 984 HRhododendron L. 389 — alpinum Lerchenf. 389 — Chamecistus L. .. 590 — ferrugineum Baumg. 389 — hirsutum L. 220590 — Kotschyi Simk. . 589 — myrtifolium Schott 389 Rhus Cotinus L. . 167 — iyphina L. |. ... 167 Rhynchospora Vahl. 540 — alba L. 536—140 — fusca Schur . 540 NEEE arvense Link. n Y Ribes L. p . 241 — aciculare Borb. . . 241 — alpinum L. - 941 — aureum Purseh. — 241 — Grossularia L. .. 941 — hybridum Sehur.. . 241 — migrum L. ... . 941 — petraeum WuM. |. 242 — ryeclinatum Baumg. 241 — pyubrum L. .-- 941 — Uva-erispa L. ... 244 Rieinus communis L. 4 Robinia Pseudaeaeia L. 185 — viseosa Vent. 185 |EROTUpOAS CODI EN — amphibia L. T OZ — anceps Fuss 72 — arenaria Knaf. .. 72 armoracioidesTausch71 var. ambigua Borb. 72 — brachycoma Borb. 72 — Daciea Borb. .. 72 — pinnatifida Tausch 72 — astylis Borb. 72 Austriaca Crantz 71 — Austriaca X Reichen- bachii Simk. 73 — Austriaco X silvestris Borb. . 73 — auritula Borb. 72 — barbarecoides Tausch 72 — var.fissifolia Borb. 72 — — macerostylis Borb. 72 — — qmacrotis Borb. 72 — barbarsoides X silves- tris Borb. 72 — capillipes Borb. .. 72 Roripa Danubialis Borb. 79 — Haynaldiana Borb. 72 — mierocarpa Borb. — 71 — permixta Boib. 79 — palustris Poll. . 13 — pleiodontha Borb. 72 — prolifera Heutt. 73 — Pyrenaica L. ... 73 Pyrenaiea X silvestris RORIPA—RUBUS, | Rosa ferruginea Vill. | — Jissispina Wierzb. — galliea Auct. | — gentilis Sternb. .. | — Gize le Borb. | — glaucescens Schur — hybrida Schleicher — jneana Kit. . — insignis Borb. — Jundzilliana Bess. — Jundzilii Bess. — Kluckiü Bess. — Kosinskiana Borb. — livida Host. —]utea Mill... .. |— Marisensis Simk. et Baumg. . — Mészkóensis Simk. micrantha Smith Monspeliaea Auct. montivaga Borb. nemorosa Libert nitens Schur — nitida Pore. — Obornyana Christ. — obseura Borb. — opaca Pore. — oxyearpa Borb. |... — pendulina Sehur |— permixta Deségl. — pimpinellifolia L. — pleiotricha Borb. | — pomifera Schur ... — poteriifolia Sehur — provincialis Ait. .. — pubescens Koch ... — pumila Jacq. — pumilo X arvensis Reichb. |... — punicea Mill. — Pyrenaiea Auct. . — ramealis Borb. —. — recurva Kit. — repens Baumg. . — reversa W. et K. rubiginosa L. rubrifolia Vill. sarmentacea Schur seabrata Crep. Schurii Simk. semiglabra Borb. sempervirens L. — sepium Schur — Borb. 74 — Reichenbachii Knaf. 72 — silvestris 1... 78 -— stenophylla. Borb. 74 — terrestris Auct. 79 — var. eupinnatifida Borbpoe eddie Ur 79 — Turezaninowii Czern. 73 — uliginosa Simk. . 729 Rosaceae Juss. . 199 JACI UE VES TES - 906 — adenophora Kit. 908 — ad DOCERE Borb. 208| — alba L. B 26; — alpina Auct. -- 908 — ambigua Schur |. 618] — amblyphylla Borb. 209 — Andegavensis Borb. 210 — arvatica Puget. |. 211 — arvensis Auct. . 907 — asperifolia Borb. | 208 — atrichophylla Borb. 208 | — Axmanni Borb. |. 207! — Austriaca Craniz 907 — Baldensis Kern. |. 206 | — balsamea Kit. |. | 908 — balsamiea Sehur... 209 — Bárcensis BSimk. |. 212 " — Bihariensis Borb. 2910 | — biserrata Merat 2097 — brevipes Borb. |... 209| — ealycina Schur ... 209 — canina LÀ. . ... 209 — eatarraetarum Borb. 210 — eentifola | | 4. 906 — eiliata Borb. . 909 — einnamomea L. |. 9206 — collina Auct. . . 910 — eordifolia Schur |. 618 — eoriacea Borb. | 907 — eoriifolia Fries | 9208 — eorymbifera Baumg. 209 — Daeiea Borb. |. | 912 — damasceena L. . . 906 — delanata Borb. | 9207 — denticulata Borb. 210 — dumalis Bechst. |. 909 — dumetorum Auct. 9209 — euoxyphylla Borb. 209 208 209 -2z 77 . 907 - 919 209 — Gutensteinensis Jaeq. 208 207 - 208 209 207 | - 207 211 210 208 206 209 210 211, 258. 209 211 | - 209 209 212 2220) 0209 212 208 — perglandulosa Borb. 207 211 207 618 919 207 206 208 - 907 207 . 906 208 209 208 . 906 207 rotundifolia Herzog 206 911 - 208 209 | LOT - 210] 209 | — semperflorens Curt. 206 206 z Bl 665 Rosa solstitialis Bess. 209 — sphseriea Borb. |. 209 — spinosissima L. |. 207 — gpuria Borb. 618 — squarrosidens Borb. 210 — stenodonta Borb. 208 subatrichostylis Borb. 209 — subeordata Borb. | 907 -- subglabra Borb. |. 209 — subglobosa Smith — 212 subumbellata Sehur 206 tomentosa Auct. 907—192 tortuosa Wierzb. 210 Transsilvanica Schur 210 — turbinata Ait. | | 206 — wncinella Bess. |... 2909 — Vagiana Borb. | . 209 — vinealis Borb. . 910 — villosa Baumg. . . 212 — Zalana Wiesb. 211, 618 — Züàámensis Simk. et Br. 919 Rozmarinus offleinalis L 441 Roubieva Botrys Fuss 469 Rubiaceae Juss. 2297/7 Rubia L. - 987 — peregrina f Schur. . 287 — tinctorium L. . 981 Rubus L.. 904 — acanthoclados Borb. 904 — affinis Weihe 205 — agrestis W.et K. 206 — apiculatus Nym. . 205 — Bellardi Auet. . 205 — caesius L. 5 oen: 906 — caesius X discolor Gremli x 206 — campestris Landoz 906 — eandieans Auet. 905 — corylifolius Smith 906 — eorylifolius X hirtus Simk. .. 2905 — Dacicus Borb. . 616 — discolor Weihe 4905 — discolor X subhirtus Simk. .. 2616 — diseolor X tomentosus Sehwarzer |. ... 905 — Dobrensis Simk. |. 205 — dumetorum Weihe 206 fastigiatus Weihe 618 — frutieosus L. 904—5 — glandulosus Auct. 205 — heterophyllus Host. 206 — hirtus WN.et K. |... 205 666 Rubus Idaeus L. . 904 — Koehleri Salzer 205 — nemorosus Hayne 206 | - mitidus Weihe . 904 | — odoratus L. . 904 | — Orlesensis Simk.. 616 | — percaesius X discolor BOCKese od — plicatus Weihe ... — polymorphus Host. 206 | — pseudoid:zus Simk. 204 — Radula Weihe - 905 | 205 rhamnifolius Weihe — rivularis MR ATT DEDOS — sazatilis L. ... 904 — Schwarzeri Hol... 905 — suberectus Andrs. 9204 — sulcatus Vest. . 204] — thyrsifiloraus Nym. 205 — thyrsoideus Auct. 205 — tomentosus Willd. 205 — villicaulis Kcehl. 205 — vulgaris Weihe |... 2057 Rudbeckial. |... ... 307 -— amplexifolia Sehur 307 — heterophylla Schur 307 — laciniata L. 222307] Rumex L. ELLE e Wf — Acetosa L. ... - 473 — Acetosella L. - 418 — acutus L. Me ne) — alpinus L. ET — aquaticus Auct. . 472 — arifolius Al. |. 478 — biformis Menyh. |. 4727 — Bihariensis Simk. 472 — eondylodes MB. |. 473 — confusus Bimk. . 412 conglomeratus Murr. 471] conglomeratus X lin- gulatus Simk. | | 471| — crispo X Patientia Simk. BUNT vi — crispo X silvester Simk. SRRETEE A9 — ecrispus L. - 411 — dentatus Schur | 472 — digynus L... . |... 473 — divarieatus L. ... 473 — domesticus Auet. 471 — elongatus Guss. |. 472 — erubescens Simk. 472 | — gracilis Schur . 479 — Hydrolapathum Huds. 473 — inundatus Simk. |. 471 — limosus Thuil. | 471 — lingulatus Schur 472 — maritimus IL. OT 206 | 204 | RUBUS——SALIX. Rumex maritimo X bi- formis Simk. |... 479 [es maximus Schur 472] — montanus Desf. 473 — Nemolapathum Ehrh. 411 — nemorosus Schrad. 473 — obtusifolius Auct. 472 — palustris Smith |. 471 | — Patientia L. cc AD — Patientia X silvester Simk.. 472 |— pratensis M.et K. 412—3 | | — pulcher L. - 473] |— sanguineus Auet. 473 |— scutatus L. ... ..— 4T8| — silvester Wallr. |... 472| |— Steinii Herzog |... 471| — stenophylloides Simk. | 472 — subalpinus Schur 472 — viridis Smith . . 473] Rumia leiogona Janka 250 | Ruppia L. ERA |— maritima Bielz 512 — obliqua Be -- lg | — rostellata Koch... 512 | mm transsilvanieaSchurb12 | Ruscus L. EM MEER | — aculeatus L. ERES | Rutaceae Juss. . 164 2| Ruta graveolens L. — 164| — linifolia Maly ... 164. S. Sabulina banatica Heuftt. 143 — falcata Schur . 141 — marginata Schur 141 |— mueronata Schur 142 — procera heichb. |. 140 Is Sabulina rostrata Schur 141 | — tenella Sehur . 142 |— Villersii Sehur ... 142 |— viseosa Sehur . . 142 Sagina L. SAS — apetala Not: EA | | — Baumgartenii Simk. 144 — bryoides Schur |. 143 — ciliata Auct. E145 — depressa Schultz. | 148 — dichotoma Heuff. 143 — glandulosa Bess. 144 | — Linnaei Presl. ... 143 |— maerocarpa Maly 145 | — procumbens L. - 143 — saxatilis Wimm.. 142 — gubulata Sw. . 144 Sagittaria L. 509 — heter ophylla Schreb. 509 — sagittaefolia L. . 509 SaL COTTTUO EE s ESSENEK ŐT — herbaceali. | ... 467 — lanata Wolf . 466 Salix L. . 482 — aeutifolia Willd. . 496 — acuminata Baumg. 494 — affinis Schur . 494 — alba L. EL 493 — alba-Russeliana Porc. 492 alopecuroides Tausch493 ambigua Fuss | 495 amygdalina L. |. 493 angustifolia Wulf. 495 appendiculata Vil. 495 — aquatica Smith |. 494 — arbuseula Auct. | 495 — arenariaL. | | 496 — aurita YF. |. .. 495 — Pabyloniea IL. - 496 — bicolor Schur — has- tata L. ——Gapraca i NEA TB — chlorocarpa Sehur 492 — cinerascens Schur 494 — cinerea L. ... - 494 — ecrulea Smith. |. 493 — euspidata Auct. |. 492 — daphnoides Vill. | 493 — denudata Schur |. 495 — decipiens Hoffm. 492 — depressa Baumg. — 494 — dubiaPore. . 20405 — Elseagnos Seop. .... 494 — exeelsior Host. |. 492 — fagifolia W. et K. 494 — fragili-alba Wimm. 492 — fragili-Russeliana Porc. 492 — fragilis LL... ... 492 ——caduemdYwees- (-—- 4s — glabra Schur -- 495 — grandifolia Ser. |. 495 — "hastatatlu e EEEPTOR — Helix L. -... .—- 493 — herbacea Ti.-— —-- 496 — heterophylla Sehur 495 — hippophaéfolia Schur 493 — holosericea Sehur 494 — Hoppeana Willd. 493 — Jacquini Host. . . 496 — Jacquiniana Willd. 496 — jneana Sehrank . 494 — incubacea L. ccc 4B — Kitaibeliana Willd. 496 — Lambertiana Smith 493 Salix Lapponum Sehur 495 — limosa Baumg. |. 496 — livida Sehur . 494 — ]utescens Kern. |. 495 — Meyeriana Schur 492 — mirabilis Host. | 493 — mollissima Ehrh. 493 — monandra Hoffm. 493 — multinervis Doll. .— 495 — Myrsinites Baumg. 496 — nigricans Auct. | 494 — nivalis Schur . 496 — ovata Nym. . 495—6 — palustris Host. |. 492 — pentandra L. -— 499 — phyllieifolia Sehur 495 — Pontederana Schleich. 495 — purpurea. —- .—- 498 — purpureo-viminalis Wimm. s c wrA03 — radieans Sehur | 494 — RHeichardti Kern. | 493 — repens Auct. |. 495 — reticulata L. . 496 —" Tetusa)li -—-- ——— 496 — riparia Willd. - 494 — rosmarinifolia L. | 496, — rubens Schrank |... 492 — rubra Huds. E193 — Russeliana Smith 492 — sgalviszfolia Landoz 494 —- semperflorens Host. — Seringeana Gaud. 494 — serotina Schur | 493 — serpyllifolia Scop. 496 — Silesiaca Willd. |. 494 — Siegerti Anders. |. 495 — speciosa Host. - 493 — stipularis Smith... 494 — sgubtriandra Kern. 493 — triandra L. |. . . 493 — triandra X fragilis Wimm. 493 493. Wett. NS — AIO Sambucus L. O1 — HEbulus L. EXE —]aeiniata Tl. .. ... 975 | — nigra L. ERO CO; — racemosa — . Do OH Samolus Valerandi L. 462 Sangwuisorba L. . 924 — auriculata Seop. - . 994 — officinalis L. ... 994 Sanicula L. ALS S — Europaea 1. - 948 — vulgaris Landoz . 248 Santalaceae R. Br. — 477 — triandra X alba V Wimm.| 493 — undulata Ehrh. |. 493 — villosissima Sehur 494 — viminalis L. . 493 — vitellina L. . - 493 Salsola L. mue 466 — Kali L. -.— 466 — ]anata Baumg. . 466 — prostrata Baumg. 467 — rosacea Téglás . . 467 — Soda Auct. cus rz — Tragus Auet. . 466 Salvia 1. ura — Aethiopis puer ESZEBE — aprica Sehur - 440 SALIX—SAXIFRAGA, Salvia Austriaca Jaeq. 439 — Baumgarteni Heutt. 439 | — betonicaefolia Etl. 440 — elandestina Auet. 439 | — dumetorum Auct. 439 | — glutinosaL.... — hybrida Schur — Kanitziana Simk. 4407 — memorosa Ll. | 439—40 — mutans. --- ... 440 — officinalis L. .. 439 — pendula Auct. 440 — pratensisL.... 439 — Belarea L. . -.. 4839 — Sibthorpii Schur 439 — silvestri-nutans Janka 440 | --- 440 — silvestris LL. — '[ranssilvanica Sehur 439 — variegata Kit. . . 439 — Verbenaea Baumg. 439 — verticillata L. . . 441 — verticillata X Baum- garteni Janka . 441 Salvinia Michel . 603 — natans L. 603 Salzwedelia sagittalis FI. Santolina Chameecyparis- sus Ti. cecidi Sanvitalia procumbens IMlld se O7 — villosa Cavan EE 307/ Saponaria L. . 22 — Baumgarteni Janka 123 — bellidifolia Smith 122 — officinalis L. . 122 — Vaccaria L. Sp 199 Sapindaceae Benth. 165, Sarothamnus scoparius L. 168 Satureja hortensis L. 441 — rupestris Baumg. 446 Satyrium albidum L. 502 Saussurea DC. ... 342 — alata Pore. |... 343 — alpina L. 342 439 | - 440 | 667 Saussurea discolor DC. 342 — lapathifolia L. . . 342 Éz parviflora Janka . 343 — serrata DC. 12348 Sagxifragaceae DO. . 241 Sarifraga L. ... 942 — adscendens L. | 945—6 — ajugefolia Schur — 245 — aizoides .. ... 944 | — Aizoon Jaeq. | ... 949 | — Allionii Baumg.. . 245 — alpestris Roch. |. 246 — androsacea L. . . 246 — angulosa Schott. . 247 — annua Roch. |... 246 — aphylla Sternb. |. 245 — aspera Sehur |. 244 — atropurpurea Schur 245 — atrorubens Bert. . 244 | — autummnalis Lh. ... 944 — Baumgarteniana Sehur 618 — Baumgarteni Schott. 943 | — Bellardi All. . 946 —Jbiflorav Auct. 943 — bryoides Tüzes ... 944 — bulbifera L.. -- 946 | — Burseriana . 32r Os: — emsia Àuect. |. ... 943 — esspitosa Daumg. 245 — eapitata Czetz | 242 | — Carpatica Reichb. 247 — eernua L. |. .. 947 — ciliolata Schur . . 242 — Clusii Auet. . 944 — cochlearis Schott 242 — eontroversa Sternb. 246 | — Ootyledon Sig. ... 242 — erocea Auct. . 945 — erustata Auct. ... 942 — eultrata Sehott | . 242 — euneifolia L. — ... 944 — eymosa W.et K. . 245 — demissa Sehott. . 242 |— depressa Sternb. 246 | — elatior Auct. . 949 — exarata Auet. . 945 — fontieola Kern. .. 247 — Geum Baumg. . . 944 — glandulosa Grisb. 247 — globulifera Sehur 242 — granulata Daumg. 246 — grónlandiea Sehur 245 247 247 947 — heucherifolia Grisb. — Heuffelii Schott. — hieracifolia W. et K. | — hispidula Roch. . . | — Hohenwartii Kotsehy , lS tes EMO 19 Ot | — Hostii Janka 668 Saxifraga hypnoides iDaumgst e anOA — intacta Willd. . 949 — Kochii Auct. se QU) — lata Schott. -.. 949 — leucanthemifolia Lap. 244 — longifolia Auct. . — ]uteopurpurea Baumg. 242 — luteoviridis Schott. 242 | — minuta Poll. 120618 — mosehata Auct. 245 muscoides Wulf. 945—6 - 2421 | — noriea Vest. — multicaulis Reichb. 246 | — mutata Baumg. . 9242 — notata Schott. | 942 — oppositifolia Li. .. 245 — Pedemontana All. 245| — perporosa Sehur . 243 — petraea Baumg. .. 246 planifolia Lap. |... 246 — pseudoessia Roch. 243 — racemosa'Towns. . 947 — ramosissima Schur 246 — reeta Lap. .. . 949 — repanda Baumg. . 247 — retusa Baumg. | 243] — HRhei Schott. . 945 — yivularis Towns. . 247 — Rocheliana Sternb. 243 — robusta Schott. | 9242 — rotundifolia Auct. 247 KRudolphiana Hornsch. 943—4 — rupestris Auct. | 246 — sedoides L. -.- 945 — squarrosa Sieb. |. 243 — stellaris L. .— |... 344 — sgtenopetala Gaud. 245 — Sternbergii Schur 245 — tenella Schur . 944 — '[ranssilvanica Fuss 242 — trichodes Scop. 245—6 — tridactylites L. |... 946 Scabiosa L. 295 — agrestis Sehur . 996 995 — repens Brign. - 995 — Seopolii Grisb. |. 995 — silenifolia Landoz 296 — sgilvatiea L. . 993 — strieta W. et K. — 996 — gsuaveolens Desf. 996 — Suceisa L. .- .-.. 995 — tenuifolia Baumg. 295 — transsilvaniea L. 292 — Uralensis Murr. . 292 Seandix infesta L. |. 270 — Pecten-Veneris L. 271 Scheuchzeria L. 509 — palustris L. c 509 Sehoberia salsa Schur 466 Schoenus L. A) | — albus L. 540—3 | — compressus L. | . 543 — ferrugineus Baumg. 540 | — nigricans L. - 940 | Schollera paludosa- | Baumg. UH SPOT Scilla L. . A 2093272. — alpina Sehur- . 528 — amcena Auct. 22597 — bifolial. - 225974 — cernua Janka 159, — Hohenackeri Janka 527 — Kladnii Sehur ... 598 — mivalis Boiss. 10597 — praecox Auct. 527—8 — secunda Janka | . 527| — iauriea Janka | . 597 — arvensis L.. . 994 — aitropurpur eaL. . 996 — australis Nym. ... 295. — Banmatica W. et K. 295, — campestris Bess. — 294 — canescens W. et K. 296 — carneorubra Baumg. 296 — eollina Sehur . 988 — Columbaria Auet. 295 — eorniculata W. et K. 392 — diversifolia Baumg. 294 | — flavescens Grisb. 295] | Seirpidium acieulare Nees. 541 Scirpus L. e - B4 | — acicularis L. 2001544 — australisL. . 5453 — Baeothryon Ehrh. 541 | — emspitosus Baumg. 541. — Caricis Retz. |... 543 — Carniolicus Koch — 541 | — compactus Auct. 4 542 — compressus L. |... 543 — digynus Godr. |... 542 — fluitans Baumg. .. 541 | — gracilis Salzm. |... 541 SAXIFRAGA—SCORZONERA. Scabiosa Hladnikiana Sehur . E 329 9n — levigata Sehur . 292 — leucantha Baumg. 292 — ]ougeinvolucrata Porc. 296 longifolia W. et K. 293 lucida Vill.et Auct. 296 20296 295 ochroleuca Li. — — polymorpha Baumg. — Holoschcenus Baumg. 543 Scirpus lacustris L. 542 — macrostachys Auct. 542 — maritimus Auct. . 542 — minor Baumg. |. 541 — Michelianus L. . 543 — mucronatus L. |... 542 — ovatus Roth ec ul — palustris Lh... ..— 541 — pauciflorus Lightf. 541 — pungens Vahl " . . 541 — radicans Schrank 543 | — Rothii Hoppe . 542 — getaceus L. . DA — silvaticus L. 40 — supinus L. |. ... 542 — Tabernaemontani Gmel. 549 | — triqueter L.L... 542 uniglumis Link. |. 541 Scleranthus L.... ... 146 — annuus L. NE — annuus X perennis Laseh. aoc dT — Borborygius s Reichb.147 — eollinus Sehur |... 147 — Czetzii Reichb. |. 146 — dichotomus Schur 147 — elegans Barth. |. 147 — Fussii Reichb. t 146 — hamosus Pouz. ... 146 |— Haynaldi Reichb. 146 — heterosanthus Reichb. 147 —. intermedius Kit. . 147 | 1 i .. 146 — marginatus Guss. 148 — Martini Gren. - 146 — miecrodichodon Reichb. 147 — neglectus Rochl. .. 148 — perennis Auct. |. 147 |— polyearpos Gren. — 146 — Radnanus Reichb. 146 — uncinatus Schur. . 146 | — verticillatus 'Tausch 147 Selerochloa dura P. B. 578 Selerophyllum pulchrum Gaud. ... 362 Scolopendrium Smith 611 | — offieinarum Swartz 611 — vulgare Smith . . 611 Scopolia Jaeq.... ... 442 — QCarniolica Jacq... 412 Seopolina atropoides Schult. AH T Scorzonera L. --- 355 — angustifolia Reichb. | 355—7 — Austriaca Willd. 555 — Hispanica L. . 355 Scorzonera humilis L. — Jaeiniata L.. . . — ]lanata Sehrank — ]anuginosa Baumg. — macrorrhiza Land. — muricata Balbis. . — octangularis DC. — parvijflora Jacq. . — purpurea L. — rosea W. et K. — stricta Horn. — taurica Janka Serofularia L. — alata Gilib. — alpina Heutt. — aquatica Baumg. — Balbisii Auct. — canina Nym. — Ehrharti Stev. — — glandulosa W. et K. — Janke Borb. EL — laciniata Auct. — lasiocaulis Schur — Neesii Auet. — nodosa L. : — olympica Janka . — peregrina Auct. —— — pulverulenta Janka — rupestris Sehur ... — Scopolii Hoppe ... — ternata Schur — vernalis L. — Scutellaria Xi. — alpina Auct. — altissimaLl. . . — commutata Auet. — galericulata L. — — hastifolia E. — lateriflora Benkó — lupulina Auct. — minor Baumg. — peregrina Auct. z25upUuna) e et Secale cereale L. — fragile Sehur — villosum L. SedumL. . — acre L. LM — sestivum All. — alpestre Will. — album Auct. — Anacampseros Ercsei — anglicum Schur — annuum L.. — anopetalum 10078 — atratum L. E — Boloniense Lois. — Carpaticum Reuss. — Gepaea L. — dasyphyllum Auet. SCORZONERA—SENECIO. 669 355 | Sedum elegans Lej... 238 | Sempervivum patens 357| — Fabaria Koch. ... 235 Grisb. : 239—40 355 |— Er MEN — rubieundum Schur 238 355 Feicht. . 256 |.— Ruthenicum Koch 239 357 — glareosum Simk. 236 — soboliferum Sims. 259 357 |— glaucum W. et K, 235, — tectorum Auct. ... 238 356 | — Guettardi Czetz. 237 | — transsilvanieum Andre 355| — hispanieum Auct. 245 239—40 356| — libanotieum Eresei 257, — Wulfeni Auct. | . 239 356 — maximum Sut. |... 235, — Zelebori Schott. | 259 356 |.— montanum Landoz 258 | Senebiera Coronopus Poir. 356, — murale Reissenb. 255 100 416| — prumatum Link. — 238 ] Senecillis Gàrtn. : 3l 416| — pseudoatratum Sehur |— earpatica Schott. 331 417 937. —— glauca Tz -— 981 416| — purpurascens Koch 235 — Sibirica L. .— ... 391 416 | — purpureum E. 235 | Senecio L. 393 417 | — reflexum L. . . 938 | — abrotanifolius Baumg. 416 | — repens Schleich... 237 398 417 | — rubens Czetz . 236 | — alpester Auct. 417 |— rupestre Hacq. . . 257 394—'7—30 417|— saxatile Wigg. ... 237, — amgustatus Schur — 324 417|— sexangulare Auct. 237,— aquaticus Auct. .. 328 416 | - spathulatum W. et K. | — auratus DC. ... 930 416 235 | — aureus Georgi . 930 417 | — Telephium Baumg. 235 | — auronitens Schur 328 416 | — villosum aud 236 | — barbareaefolius Krocker 417 | Selaginella Spring. .. 600 | 328 417, — Helvetica. — . 600 — Biebersteinii Lindem. 416 | — Selaginoides L . 601 329 416 | — spinulosa A. Br... 601 | — bohemicus Tausch. 351 417 | Selago vulgaris Schur 601, — capitatus Wahlnb. 326 452 | Selinum L. ... 962| — Carniolicus Willd. 529 452 — austriaceum Auet. 265,— CarpaticusHerbieh 398 452 | — Carvifolia L. 960—2 | — eordatus Auct. . 9928 452, — Chabraei Jaeq. | | 264] — crispus Jaeq. . 9993 452,— Oreoselinum Crantz ,|— DoriaAuet. |. 329 453 265 — Doronieum Baumg. 329 452, — palustre L.... | 265|— erraticus Bert. |... 328 452|— Rochelii Heuff. ^ 261 — erucifolius Auct. .. 528 453|— Seguieri Baumg. — 260 — fluviatilis Wallr.... 330 459|— silvestre L.. . . . 266 — Fuchsii Gmel. 330 452, — turfosum Baumg. 260 — glaberrimus Roch. 529 594 Sempervivum L. 938 | — glutinosus Schur..... 327 594 — acuminatum Hinter- ^| — grandissimus Schur 330 595 TOCKORnEN ee . 938 | — Jacobaea L. 328 935 | — arachnoideum L..— 239 | — Jaquinianus Reichb.330 237 |— arenarium Koch. 239 — incanus Auct. .. 329 937 | — assimile Schott. | 938 — integrifolius L. ... 326 237 | — blandum Sehott. . 238 — lividus Sehur . 327 235|— Brassaii Czetz | . 239 — lyratifolius Auct.327—8 |— Braunii Sehur 239 — lyratus Grisb. |. 328 235 — eampaniforme Sehur |— macrophyllus Auet. 329 935 940 | — monecephalus Sehur . 937 | — eiliatum Sehur .... 240| 328 . 238 | — Funkii Schur . 238 — Nebrodensis L. ... 327 936 | — globiferum . . 989 | — nemorensis L. |... 330 237 — Heuffelii Schott. — 940 | — octoglossus 2010830 235|— hirtellum Schott. 239 ,— ovatus Baumg. |. 330 235 | — hirtum Auct. 959—40|— pU 32 236 | — montanum L. . 238] — paluster L. 326—551 670 Senecio papposus Reichb. 324 — pratensis Sehur . 328 — Pseudodoronicum 329 — radiatus Reichb. . 3206 | — rivularis W.et K. 394 — Rochelianus Fuss 329 — rupestris W. et K. 327 — mrupicolus Schur |... 324 — Badleri Lang 5330 — salieetorum Godr. 550 | — sarracenicus L. ... 390 sarracenoides Schur 330 | — saxatilis Salzer |... 327| — scabra Schleich. ... 326 — silvaticus L.... .... 327 — squalidus Auct. | 327 — stenophyllus Schur 325 — subalpinus Koch... 828 | subnebrodensis Simk. 397 — sulphwureus Baumg. 325 — tenuifolius Jaeq. .. 328 — tomentosus Host. | 530 transsilvanieus Auct. 329—30 umbrosus W. et K. 399-—30 — vernalis W. et K. 327 — viscosus L. ... 2996 — Wolff Schur 5995 — vulgaris L. 2:926 Serapias grandiflora Scop. 504 — Heileborine L. 505 — Xiphophyllum Ehrh. 505 Serratula L. 343 — alpina L. 342 -- Bryn JUR. 337 o 09 coronatalL. . diseolor Wilid. ... glauca Ledeb. . . heterophylla Auet. infegrifolia Krock. mitida W.et K. .. nudieaulis Landoz : radiata W. et K. c - 9 09 09. És 09 DUE QD ES RAT — simplex Baumg. : — simplicifolia Sehur 34 — tinctoria L. 14184 — Wolffii Andree ... 343 Seseli i: de POUR 257 — annuum L. . . 958 — banatieum Heuff. 958 — bienne Crantz 958 — carvifolium Janka 258 — eoloratum Ehrh. 258 958 — Hippomarathrum L. 957 — ]eueospermum Schur 257 — montanum Schur 258 — osseum Crantz 958 — pratense Crantz |. 261 — pumilum Auct. |. 250. — rigidium W. et K. 257 — selinoides Jacq. .... 261 — varium Trev. |... 258 | — venosum Hoffm..... 260 Sesleria Scop. .. ... 569| — Bielzii Scehur . 5€9| — coerulams Friv. |. 569 | — ecerulea Baumg. |. 569 | | — disticha Wult. 22570 — elongata Landoz 569 — filifolia Auct. . b69 — flexuosa Sehur |... 569 |- — gracilis Schur - BR SENECIO — SILENE. Seseli elatum | L. ... 258 — glaucum Jaeq. ... 258 — Gouani Landoz | 258 — gracile W. et K. | 257 — heterophyllum Janka | — Haynaldiana Schur 569—70 — Heufleriana Schur 569 — marginata Grisb. 569 — permixta Schur . 569] — pseudorigida Schur 570; — rigida Heuff. 1569 — robusta Pavai - 569 — sphsarocephala Landoz 569 — tenella Sehur |. | 570 — tenuifolia Auct. | 569 — "[ranssilvaniea Schur 569 Setaria P. B. 559 — ehlorantha Schur 560 — glauca L. egesz 560) — ]talica L. AES S810 — verticillata L. 559 — viridis L. . 559 — Weinmanni R. et S. 559 Sherardia kér EE 9E. ——arvensis Ly. : —— 51904 Sibbaldia procumbens Salzer-s cce E221 Sicyos L.. $3. Le ERE | — angulatus TU s SB Sideritis L. TOUR 71510) — montana L. RAD) Siebera echerleroides Siehurcsc c NRI 5| Sieversia montana Spreng. 216 Sieversia reptans Spreng. 216 Silaus Bess. . . 961 — alpestris Spreng. 261 — Besseri DC. 2202 0/f — earvifolius Sehur 261 — peucedanoides Auet. 961 — pratensis Bess. . . 961 — Rochelii Heuff, |^. 961 — selinoides Jacq. |. 261 — virescens Grisb.... 261 Silenaceae DC. e Eos Silenanthe Zawadzkii Grisbz-cc 0 TNT: Duene-I-—— m ENS; — acaulis L. c E) — alpestris Baumg. 193 — alpina Lam. b 2 — angliea Sehur . "125 — Antilopum Vest. .. 124 e ANITADems c des aurieulata S. et Sm. 194 194 194 198 Behen L. .. brachyantha Sehur chlorantha Ehrh. — commutata Sehur 128 — compacta Auet. |. 125 —- Gonica, Ii. 250 05 RT — eonoidea Schur .. 125 — QOserei Baumg. ... 194 — OCueubalus Wib. . 194 — depressa Baumg. 123 — Dinarica Spreng. 123 — diehotoma Ehrh. 126 — dubia Herb. troi — exseapa Auct. ... 123 — flavescens W. et K. 195 — Gallica L. |. ... 195 — inflata Smith . . 194 — infraeta Sehur . . 128 — Italica Auct. uo re — juncea Otth. cnp lg — l]anuginosa Bert. 124 — Jatifolia Sehur . 128 — Lerchenfeldiana Baumg. . 09 — ]inearifolia Heuff. 127 — linicola L. S9 — livida Auct. ... 198 — longiflora Ehrh.. . 127 — maritima Schur 124 — multiflora Ehrh. . 126 — memoralis W. et K. 126 — noctiflora L. US. (199) -— qwtans li... 7*-— OMIT, —i(QOtitesWu. eM — ovalifolia Sehur . 126 — pallida Sehur ... 127 — parviftrora Ehrh.... 126 Silene pendula L. |... 125| — petraea W. et K. . 125 | — pilosa Sehur | ... -. 127 | — polyphylla Baumg. 128. — Pseudo-Otites Schur 126 — pubescensSimk. . 124 — pubibunda Hoffmanns. 193 SPumuiosuse c 123 — pusilla Scehur . 123 — quadrifida L. |. . 123 — rupestris Auct. | 124] saponarizfolia Auct. 124 — saxatilis Auct. | . 128 — Saxifraga Baumg. 125 — Schottiana Schur 124 — Bigeri Baumg. 124| — gilvestiis Auct. | 125 — spathulata Sehur 681 — gsubspathulata Schur 129 — Tatarica Auct. — '"[ranssilvanica Schur 197 — vallesia L. ... ... 195| — venosa Gilib. |... 194, — vespertina Land. 125 — viridiflora L. . 198 — viscosaL. .. 126 — Zawadzkii Herbieh 124 Szer Beop. t 1-267 — alpinum Baumg. 29068 — aquilegifolium Gártn. 267 — montanum Crantz 268 — trilobum Jacq. . . 267 Silybum Marianum L, 337 | Sinapis L. ELS — alba L. ORBATSS EQnuensiseb.--- ---- «88 — dissecta Lag. MESS — elongata Grisb. |. $88 — glabrata Doll. 88 — nigra bs sz 7188 — Orientalis L. 21 88 — Ucranica Czern.. 88 Sisarum Germanorum Sehur .. 2 OBS: — macrophyllum Schur 24 1261 | SILENE—SPERGULA. Sisymbri tun junceum 671 | Sonchus integrifolius W.et K -» CURED. Wallr-- Lol — Loeselii L. ... 83|— intermedius Trevir. 361 — murale L. 89|— lacerus Willd. . . 361 | — Nasturtium Baumg. S0 | — laevis L. -4055:961 — officinale L. -.. 83|— oleraceus Du de — Orientale L. --. 84|— palustris L. . 361 — palustre Poll. 73 | — rigidus Baumg. - . 961 — pannonieum Jacq. 8£ /— teneriimus Sehur 361 — Pseudoirio Schur 83 ] — uliginosus M. B.... 361 — pyrenaicum L. 73 | Sophia multitida Gilib. 84 — silvestre L. EET SOT.DU S Tr EN O0) — Sinapistrum Crantz 84|— Aria Auct. .. 9203 1— Sophia D. -— 84 | — Aria X aucuparia Borb. — — var. pusilla Baumg. 203 84|— aucuparia L. |... 903 — strictissimum L. |. 84|— Chamaemespilus L. 204 — tenuifolium L. . 89, — domestica L. —... 203 — teirestre Smith |... 73 | — intermedia Schult. 203 — vimineum L. 89, — lanuginosa Kit. | 203 Sium L. ... 953 | — latifolia Auct. -.908 — angustifolium 253, — meridionalis Guss. 203 — Falearia L. 1951. minor Simak... 9 904 — latifolium L. | . 253 ] — semipinnata Borb. 203 — nodiflorum I. . 951| — torminalis L. |... 203 — repens Jacq. 251 | Sorghum halepense Sehur — BSisarum L. 254 558 Smyrnium perfoliatum — saccharatum Pers, 558 Mill. -—. .-. 978|— vulgare Pers. ... 558 Solanaceae Juss, ... 410 | Soyera hyoseridifolia Solanum L. 410 | Koehtt MMC OBS — chlorocarpum Auct. 410 | — montana Schur .... 364 — Dulcamara L. 411 SparganiumL.... ... 515 — flavum Kit... |. 410| — erectum L. |. |... 515 — humile Schur . 410 | — 7luitans Auct. 515 — Lyeopersiecum L. 411, — minimum Schur. . 515 — miniatum Bernh. 410 — natans L. |. ... 515 |— nigrum L. .. 410 | — ramosum Huds. . 515 — pseudovillosum Schur |— simpler Huds. |... 515 410 | Spartium decumbens — pteroeaulon Auct. 410 Host. ... 169 — tuberosum L. — . 411, — junceum L. 22. 1168 — villosum Baumg. 410 — radiatum L. ome Tra) — vulgare L. ipe Scoparium L. 168 — vulgatum com 410 | Speeularia hybrida L. 380 Soldanella L. .... 461 | — Speculum L. 380 253 Sison Amomum L. . 252 Sisymbrium L. 83 — aeutangulum Mű 84 — Alliaria Seop. |... 85 — amphibium L. |. 71 — arenosum L. | 77 — austriaceum Jaeq. 84] — Columne Jacq. |. 83 SO EMT CAI SIMONKAI : Erdély flórája. — alpina Auet. . 461 Spergella glabra Schur 144 — Clusii Baumg. ... 161|— glandulosa Bess. 144 — Hungarica Simk. 461] — macrocarpa Reiehb. 143 — montana Willd. | 461|— saginoides Auct. . 144 — pusilla Baumg. |. 461, — subulata Baumg. 144 Solidago L. 302 | Spergula L. UNS NIA: | — alpestris W. et. K. 302|— arvensis L. ...' ... 144 |— eambriea Sehur .— 302,— maxima Weihe |... 144 — QCanadensis L. . 802 | — Morisonii Sehur... 144 |— Virgaurea L. ... 302|— muralis Salzer |. 144 |— vulgaris Lam. .. 302, — nodosa Auct. . . 144 Sonchus Lh. ... ... 861|— petandra Auct. |... 144 — alpinus L. ... ... 362|— refracta Schur ... 618 |— arvensis L. .. ... 361 I—- sativa Bónningh. — 144 — asper L. -. .-. 961 — subulata Sw. - 144 46 2 Spergula vulgaris Bönningh. EB Spergularia Pers. ... 145 — marginata DC... 145 — rubra L. --- 145 — salina Presl. - 145 — segetalis Cserni .. 144 Spinacia inermis Móneh. 468 — spinosa Mónch.... 468| Spiraea L. TO 9 — Aruncus li. ——- - 914. — cnamedryfolia Auct. 913 —— (One ME eem E26] — denudata Presl. |. 214 — Filipendula L. ... 914 — glabrescens Simk. — 213 — glauca Schultz. . . 214 — hypericifolia Schur 913—4 | — media Schmidt. .... 215 oblongifoliaW. et K.215 obovata Auct. | . 215 opulifolia Auct. 2913—4 — Pikowiensis Auet. 213 — quinquelobaBaumg.214 — salieifolia L. 912 —' onem iuc — ulmifolia Scop. ... 913 914 | | | Sternbergia W. et K. Spiranthes Rich. |^. 507 — autumnalis Rich. 507] zapeunalisstu. 072 Spirodela polyrrhiza Schiedel Di Stachyss- m Eee A49 — alpinaLl. ... - 449 — ambigua Land. ... 449 — annua Ll. ... .... 450 — arvensis Auct. . 450 — decumbens Sehur 450 — Germanica L. |... 449 — glabrata Simk. |... 450 italiea Land. EEMUAMO — ]anata Auct. ... 449 — palustris L.. -.- 449 — pseudolanata Schur he — vramosissima Schur 45( — recta L. C MA. Do — segetum Schur ... 449 — getifolia Schur .. 449 —.silvatica L.. 449 — transsilvaniea Schur 450 Staphyllea L. .. ... 166 — pinnata L. . . 166 Statice L. : 2069 — Gmelini Willd. - 462 — Limonium Baumg. 462 — Pseudolimonium Schur 469 SPERGULA—TANACETUM. |Statice scoparia Pall. 462 | — speciosa Auct. . 462 — Tatarica L. ... 468 Staurogeton trisuleus Schur... PUTIDILO Stellaria L. uie ctio — anomala W. et K. 156 — Barthiana Schur 137 -— bulbosa. Wulf. 2259137 — Bungeaua Auet. 136—7 | — cerastoides L. . 136 — dichotoma Baumg. 139 — fontana Wulf. ... 138 — Frieseana Seringe 137] — glauca With. - 137| — graminea L. S375 — Holostea L. ETSYZHI — Laxmanni Fisch. 137 | — media Lh. ..- Z.- 1837 — meglecta Weihe . . 137 — memorum L. T1936 — palustris Ehrh. .. 137 — Reichenbachii Wierzb. 137 — "Transsilvanica Pore. 138 — uliginosa Murr. ... 138 — viseida M. B. |... 1396 ! Stellera Passerina L. 476 Stenaetis annua L.... 301 — bellidiflora A. Br. 301 — colchiciflora W. et K. 519 Sopas VETE D SU — capillata L.. -.. 568 | — Gallica Oel. DOS — Grafiana Stev. ... 568 — juneea Baumg. ... 568 — Lessingiana Trin. 568 | — longifolia Borb.... 569 — pennata L. . -—.- 568 sal TS tes c2 90908 Stratiotes Li. |... ..- 508 — aloides L. ... ... 508 Streptopus Rich. - 521 — amplexifolius L. ... 521 Struthiopteris Germanica Auct. necs T Sturmia Reichb. | 507 — Loeselü L.... ... 507 Suaeda Forsk. . . . 466 — angustifolia Andre 466 — cinerea Schur . 467 — salinaria Schur |. 466 — galsa Janka. |. ... 466 SauccisasM eb. m 9 — altissima Schur ... 295 — australisReichb.... 995 — Fussiana Heuff. . 292 — glabrata Schott, | 295 — hirsuta Reichb. . . 295 519 Succisa pratensis Mönch 295 — uralensis Reichb. 292 Swertia L. APTAM AO — alpestris Baumg. 395 — intermedia Sehur 395 — obtusa Janka ... 395 — perennis L.; Baumg. 395 — punctata Baumg. — 395 M ET A racemo- sus Michx. . EO TD Symphytum L. . --- 408 — bohemicum Baumg. 408 — bulbosum Sehur .... 403 — eordatum W. et K. 403 — cordifolium Baumg. 403 — nodosum Schur ... 403 — offlcinale L. .. 408 — patens Fuss - 408 — tuberosum L. - 403 Symphyandra DC. |... 580 — Wanneri Roch. 380 Syntherisma glabrum Sehuade ét 559 — vulgare Scehrad. |. | 559 Syrenia angustifolia Reichb BM LE Sy —cana Pill: EST — euspidata Reichb. — 87 IS mun ga MuR 21992 — Josikaea Jacq. ... 392 — prunifolia Kit. ... 392 — vulgaris Lh. -— 17999 T. Tagetes erecta L. ... 307 — patula L. |... ... 307 Tamariscaceae Desv. 149 Tamarix Germanica L. 149 Tamus L.. 2292590) — communis L. ... 590 — triloba Simk. . 590 Tanacetum L. ... ... 312 — affine Peterm. |... 313 — alpinum L. . -- 318 — auriculatum Peterm. 313 — Balsamita L. 212 — Clusii Kern. 312 — coronulatum Peterm. 313 — corymbosum L. ... 912 — orisputn lute e 1 — Leucanthemwum Li. 3153 — macrophyllum W. et ES 312 — rotundifolium W. et K. 9315 Tanacetum serotinum L. 673 TANACETUM |! Teuerium Laxmanni L. — | Thalictrum nigricans Jacq. 313 | 454 | 34—35—37 — subalpinum Schur 313, — montanum L. — .. 454 | — niveum Baumg. . 33 — subcorymbosum Schur | — Pannonieum Kern. 455 — nutans Desf. | 34 312 | — prostratum Schur — 45& | — pauciftorum Sehur 33 .— vulgare L. 312, — pumillum Benkő — 454 — petaloideu : L. .. 33 — Waldsteinii Schultz.313 | — Scordium L. -.. 454| — petrosum Sehur ... 34 Taraxacum Hall. ... 358, — Seorodonia Baumg. 451 | — peuc: danifolium X — alpinum Sehur |. 452, — sublucidum Simk. 454] — simplex Boib. 36 — Cancasieum Sehur 358, — supinum L. ... 454 | — peucedanifolium Grisb. — corniculatum Kit. 359|— villosum Andre... 455 36 -— erythrospermum Thalictrum L.... .. 33,— Porphyrite Schultz. 34 Andrz. -.. -.- 959|— aeuminatum Schur 34, — pubescens Schur 34 — glaucescens Reichb. | — alpestre Gaud. 34 — rufinerve Sehur .... 35 359 | — alpimum L.. .. .... 33| — sazatile DC. ; Schur 34 — Hoppeanum Grisb. 3558, — angustifolium Jaeq. 36, — Schenkii Heuff. . 36 — ]evigatum Auct. | 358, — angustifolio X elatum | — silvaticum Schur 35 — leptocephalum Reichb. BOT e 36! — simplex Ti. 35 359 — angustissimum C.antz |— soboliferum Sehur 36 — mierocephalum Schur 36| — spurium Janka |... 36 359 | — aquilegifolium L. 33, — stenophyllum Schur 56 — migricans Kit. . . 358 — var. viridieans Sehur33 | — strictum Ledeb. | 35 — officinale Wigg. ... 358| — atropurpureum Baumg.| — subalpinum Sehur 35 — paludosum Scop. — 359] 35 — subcorymbo-wum Borb. 36 — purpuraseens Sehur |— axillidorum Schur 35, — transsilvanieum Schur 358 — Bartluni Schur 34 34 — serotinum W. et K. 3:8| — Steveni Fuss E. 358; Il usus 3:596 EADAIGCOt0 Vi 512590. Teesdalia R. Br. 98 — mudicaulis L. UOS Telekia Baumg. . 302 — speciosa Schreb. . 3027 Telmatophace arrhiza Schur ... Tephroseris alpestris Schur E325 -— angustanea Schur 325 — angustifolia Schur 325; — Baumgarteniana Schur 324 — Fussii Grisb. | 324—5 — longifolia Auct. |. 325 — microrihiza Schur 325 — palustris Reiehb. — 326, — pratensis Auct. |... 395 — spathulefolia: Reichb. 394—926 — stenop ylla Sehur 325] — transsilvanica Schur 324] — WcIlffii Sehur. ... 395 Tetragonolobus Seop. 185 — purpureus Mónch 185 — prostratus Mónch 185 — siliquosus L. -.. 185. "euerium d. "a. 1... 454 Szt DOTKUS Mis te tay — Chamaedrys L. |... 454 — incanum Sehur |. 455 519! — Baulhini Ciantz 36—37| TTherebinthaceae Juss. 167 — Budense Simk. . 36, Thesium L. ... ... 477 — eapillare Sehur ... 35|— alpinum L. .. 477—8 — collinum Wall. |. 34, — diffusum Andrz. . 477 | — eollinum X peuce- — ebracteatum Salzer danifolium Simk. — 36 4717—8 | — Csatói Schur 34] — elegans Roch. ... 479 |— elatum Baumg. | 35| — humifusum Sehur 477 — humile Auct. . 477 — intermedium Schrad. 477 | — exaltatum Schur 35—6 — flavum L. 451 39—1 | — flexuosum Reichb. | 34—5,| — Kernerianum Simk. 478 — foetidum L.... ... 34| — Linophyllum L. ... 477 — — var. ealvum Schur 34 | — montanum Ehrh. 477 — galioides Nest. |. 36, — Parnassi DO... 478 — glaucescens Willd. — 35] — pratense Ehrh. ... 478 — — var. euecrymbo- — ramosum Hayne |. 477 | sum Borb.. 35, — rostratum Auct. 477—8 — gracile Sehur 34 — tenuifolium Sehur 478 — heterophyllum W. et — | — transsilvanieum Schur (ar c EMO eT 477 — Jaequinianum Koch 34, Thlaspi L. 96 — inclinatum Schur — 25 — affine Sehott.- 97 — iodostemon Borb. | 36, — alliaceum L. - a 98 | — laserpititiifolium | — alpestre Auct. 97—8 Willd... ... 35— 58 | — alpinum Auct. 97 — laxiflorum Schur — arvense L. 96 — ]ueidum Sehur ... 36 4 — Banatieum Borb. 98 | — maerophyllum epi | — Bursapastoris L. 99 | 35 — eampestre L. . 99 | — majus Crantz 35 [s cochleariforme Janka — medium Jaqe. 34 97 — minus Auct. |. 34—5 | — eorymbo-um Salzer 98 — montanum Czetz | 34|— Dacicum Heuff. |. 98 — Monrisonii Gmel. Sui hurtumsbs 1-2 99 467 674 Thlaspi Janke Auct. 97 — Korongianum Czetz 98 — Korongiense Czetz 98 — Kovácsii Heuft. — longiracemosum Schur 97 — montanum Auct. 97 — perfoliatum.L. --- 97 c qonereo»se wot re S — robustum Sehott. .98 -—— yodnense Pore. | 98 — rotundifolium Baumg. 98 — saxatile L. ... 99 — transsilvanicum Porc. 97—8 442— 3 | — rotundifolius Schur | 449 —4 — SBerpyllum L. - 441 442 | — 98 Thrineia hirta Auet. 352 — hispida Auct. | 352 Thuja occidentalis L. 598 — orientalis L. 2211598 Thymelaeaceae Juss. — 476 | Thymelsea Cneorum | MATA SZERKÉNT ESET AT) Thymus L. . 441 — Acinos L. .. 444 — acicularis E — alpestris Tauseh — 442| — alpicolus Scbur. . 442 — alpinus Auet. 449 —A45 angustifolius Pers. 441 arvensis Landoz — 442 Austriacus Beruh. Carpatieus (el. ... 442 Chamaedrys Fr. Cham:ledon Heuff. 443 | — vulgaris L. |... 441—43 Thysselinum angusti- folium Reichb. | | 266, — palustre Hoffm. |. 266 — silvestre Reichb. 966! Tiliaceae Juss. TE 155 Tilia L. PIN Szil — acuminata Up. .ESZAS |— alba WsetK: : 155] — argentea Desf. | 156 — eordifolia Sehur 155] — E. ropza4 L. mul — floribundaFron. . 155, — grandifolia Auct. 155] — hollandiea Bayer 155 intermedia DC. |. 155 — latebraecteata Host. 155 — macrophylla Schur 155, — mierophylla Vent. 155] — obliqua Host. z:l355 — oligantha Reichb. 156; 442 | 442 | 449 — eitriodorus Baume. 442 — celandestinus Schur 443 — collinus M. B. - 441 — comosus Heuff. |. 443 — Dalimaticus Freyn. 442 — elegans Kotsehy... 442 — grandiflora Salzer 445 — graveolens Baumg. 444 — hirsutus Sehur |. 442 — humifusus Bernh. 451—429 — inodorus Czetz ... 443] — ]anuginosus Baumg. — marginatus A. Kern. 4 — Marschallianus Kern. 4 — micranthus Wierzb. — qmontanus W. et K. — mummularius M. B. — pannonieus Reichb. 441—923 | — patavinus Jacq. 444—5 THLASPI—TRIFOLIUM, Thymus pulchellus Janka 443 — pulcherrimus Schur 442 | — pulegioides Auct. — transsilvanieus Sehur — parvifolia Ehrh.... 155| — parvifolio 7X grandi- folia : — platyphyllos Seop. 155 — platyphyllos 7X ulmi- fold I5 — polyantha Sehur 155 — sublanata Simk. |. 155 — tomentosa Móneh — 156 | 2,— ulmifolia Scop. |. 155 — vitifolia Host. atis) | — vulgaris Hayne ... 155 Tofieldia Huds. . 534 — calyculata L. . 534 — palustris Sternb. 534 Tolpis barbata L. . . 354 Tordylium L. ... . ... 967 — maximum L. ::5967.| Torilis Adans.. . 970 | — Anthriscus L. | 270—1 — arvensis Huds. ... 270] — helvetiea Gmel. |. 270 |— neglecta Spreng. —270| | — nodosa. Lr. ESSÉL HOT Te Tormentilla erecta L. 222 — montana Sehur 222] — nodosa Sehur ... 222] — yeptans L. ... ... 992 "lO 2 Ue do RS SERENO SA — alpina L. x . 498 | ST55 | Trachanthelium eane- scens Schur t Gy) — transsilvanicum Schur 319 | Trachypleurum tenuis- simum Reichb. ... 254 | Tragopogon LD..." ... 354 — campestris Bess. ... 355 — floeccosus W. et K. 555 — major Auct. -.., 958 — Orientalis L. .. 854 | — porrifolius Schur 355 — pratensis Auct. | . 354 | — transsilvanieus Sehur 355 |— undulatus Baumg. 355 | Tragus Hal. ... - 558 — vacemosus L. ... 558 Trapa L. . uen 02310 | — natans p. nt o ESO Tribulus L. EE — terrestris L. sz 64 | Trichodium alpinum Baumg.; Schur ... 565 — eaninum Sehrad. 565 — rupestre Baumg. — 565 — stramineum Sehur 565 — subalpinum Schur 565 | 'Trientalis Europsa L. 456 Jorio uw duse S ERETTETO — agrarium Auet. 183—4 — alpestre Tz PESE |— alpinum L.... ... 182 — ambiguum M. B. 182 — angulatum W. et K. 185 |— angustifolium L. — 181 — armenium Auet. 180—1 —Jlarvense di ERIS — aureum. Poll. HEH A88 — Banaticum Heuff. 180 | — badium Sehreb. ... 183 — bicolor Reiehb. |... 180 — Biasolettianum Schur 183 — Brittingeri Veitenw.181 — emspitosum Schur 153 — campestre Schreb. 183 — earpatieum Porc. 179 — einetum DC. . ... 182 — eonieum Kit. .. 182 | — dentatum W. et K. 178 — diffusum Baumg. 179 — elegans Auct. ... 183 — elongatum Willd. 180 — eapansum W. et K. 179 — filiforme Auct. .. 184 — fragiferum L. | .. 182 | — frigidum Gaud. |. 179 — glaciale Pore. . . 183 — glareosum Schleich. 183 — gracile Thuil. ... 181 TRIFOLIUM—UVULARIA. Trifolium heterophyl- | Trisetaria pratensis Turritis glabra L. .. 74 TA SANT Gt See s 179 ibsump EA hirsutá ii e eA 70. — hybridum L. - 183 — sesquitertia Baumg. 573 — patula Ehih. 75 — inearnatum L. | — 181 Trisetum airoides Baumg. | — pauciflora Grimm — 74 — laevigatum Poir. 182 | 575 | — sagittata Bert. 76 — macrorrhizum Ww. et K.| — argenteum Sehur 575, Tussilago L. ... ... 998 178 — argentoideum Sehur — Farfaral.... ... 998 — medium L. ... ... 179| 575 ] — hybrida Ét 1298 — mieranthum Schur 184 — compressum Fuss 574, — nivea Hoppe — ... 298 -— minus Relhan ... 184, — subspicatum Sadler 575 | — PetasitesL........ 298 .— montanum L. | ... 182, — transsilvanieum Sehur, — ramosa Hoppe ... 298 — nigrescens Schur . 183 Dot nasse yp — nivale Sieb. --- 179| — varium Sehur ... 575, — angustifolia L. |... 514 — ochroleuceum L. . 181 | Triticum L.: ... ... 593|— elatior Bónnigh. . 515 — palleseens Auct. 183|— sstivum L. .2. 593| — gracilis Schur ... 515 — pallidum W. et K. 179| — arundinaceum. — — 593, — involucrata Simk. 514 — palustre W. et K. 178 | — barbulatum Schur 594, — latifolial.. 514 — Pannonicum Jaeq. 180, — biflorum Brign. ... 594, — remotiuscula Schur 514 — - parviflorum Ehrh. | — caninum L. . . 594, — Sehuttleworthii Auct. 182—3 | — cereale Baumg. . "n BS) En transsilvaniea Schur — patens Auct. -- 183 | — cristatum L. 2051503 514 — pratense L. . .... 179, — dieoeeum Sehrank 593 — procumbens Auct. 184 — durum Desf. - 593. U: — prostratum minimum . | — hordeiforme Host. 593, Pore. |. .. .. 1883, — hybernum I. . 593] Ulex Europaeus Cserni — purpuraseens Schur 179 s intermedium Host. 593| 170 — reflexum Ben;,ó ... 1883, — monococeum L.... 595, Ulmaceae Mirbel. |... 485 — repens L. .... ... 183, — Polonieum L. 20593. UOTELUS EIU SERRE D — resupinatum L.. . 182] — pseudocaninum Sehur |— campestris L. | 4S5 — rubellum Jorrd. . . 181 | 594 — effusa Willd. |. 486 sz DENT vectes BD — repens L. ét: . 5931 — glabra Mil. | 485 — Sárosiensi Hazsl. 180|— rigidum Andre 594 — leueocarpa Schur — 485 — sativum Mill. - 179 | — ruthenieum Andre 594 — leucosperma Schur 485 — geabrum L. -—. 182, — Savignonei Auct. 594, — major Auct. 1. 485 — spadiceum Baumg. 183, — SpeltaL. 2 593. — minor Sehur .. 485 — stramineum Schur 179 | — truncatum Wallr. 594, — montana With. |... 485 — striatumL. |. ... 182| — turgidum L. E593 End BIE Mese S2 — sirietum Lh. . :— SD villosum. Li. —. 593, — pedunculata Fougg. 496 — iranssilvanieum Porc. | — vulgare Vill. ... 593] — silvestris Land. |... 485 179 Trollius li. |... .... 55|—— suberosa Ehrh. ... 485 Triglochin Ta. -; 509, — altissimus Crantz " 55] | — tetrandra Auet. - 485 — Barrelieri Schur... 510, — Europaeus L. -. b55| Umbelliferae Juss. ... 948 — maritimum L. . 509, — humilis Crantz |. 55 Umbilieus veneris Benkő — palustre L. — | 510,— medius Sehur 55 235 Trigonella Besseriana DC. | — Transsilvanicus Schur | UrticaL.. 484 178 | 55, — Boll: Kanitz 485 — Fcenum-grecum L. 178 | Tryphane faleata Schur | — dioica L. . 1484 — Monspeliaea L. ... 178] 141| — DodartiiReichb. — 484 Trinia Hoffm;-." | 950|— reeurva Reichb. . 142 | — Kioviensis Rogow. 485 — dioiea Hoffm. . | 9250|— verna Reichb. ... 142 | — pilulifera L. 2 484 — glauea, Xi. s - 950 | Tulipa Gessneriana L. 523, — radicans Bolla 485 — Kitaibelii M. B... 950|— silvestris L... 593—4| — urens L. |. |. 484 — vulgaris DC. . ... 950| Tunica Scop. .... .. 116 | Utricularia L. .. ... 456 Triodia decumbens PB.576 | — rigida Reichb. . . 116 — Bremii Heer. . 456 Tripleurospermum bienne — Sarifrága L. ^ . 116, — intermedia Sehur 456 Krafi iie NP AA |-— scabra Schult. |... 116| — minor Auet. 2-456 — inodorum Schultz 314] Turgenia Hoffm. | | 270, — vulgaris L. 456 Tripolium vulgare Nees. 'Trisetaria brevifolia Baumg. — latifolia L. .. 300| TurritisL. |... ... 74 | — alpina Baumg. 74—6 | . 919 | — ecerulea All. 78 270 | Uvularia amplexifolia L. 521 676 ME Vaccaria pyramidata Fl. Wett. . . 129 Vaecciniaceae DC. ESSO Vaceinium L. .. ... 886 — Myrtillus L. -.. 986 — Orwycoccos L. .. 987 — aliginosum L. 387 — Vitis-Idaea L. ... 387 Vaillantia alpina Schur279 — OruciatalL. . . 980 — glabra L. TIUNMIDTO — pedemontana Baumg. 280 — ramosa Roch. | | 9279 Valerianaceae DC. |. 287 Valeriana L. 287 — angustifolia Tausch 288 — alternifolia Schur 288 — bijuga Simk. . ... 989 — collina Wallnr. |288—9 — dacica Porc. 289 d101e68)[1- LE 289 — divaricata H.nterróck. 288 — elongata Baumg. . 289 — eaaltata Mik. 388 ' heteiophylia Baumg. 289 — intermedia Vahl. . 290 — montana L. 290 — multiceps Vallr. | 288 — officinalis L. 288 — Phu L. u»s9 — polygama Bess. |. 289 — proeurrens Wallr. 288 — sambucifolia Mik. 287 — saxatils Baumg. 289 — sciaphila Sehur. . 287 simplicifolia Reichb. 289 sisymbriiifolia Scliur289 — ternata Schur . 990 NUrIDLOriSsli NN EOS Valerianella Poll. 290 , — Aurieula DC. 291 ! — carinata Lois. 290 — coronata |... ... 991 — dentata L.; | 290—1 — erioearpa-chur... 290 — mixta L. Po!l. . 990 | — Morisonii Ex 290 — olitoria L. . 990 — rimosa Bast. E» — tridentata Reich. 291 Valisneria spiralis Schur 509 | Vandellia L. — Lindernia | Ventenata avenacea Koel. 575 | VACCARIA—VERONICA. Veratrum L. E BEK — album L. Be — Lobelianum Bernh. 534 — nigrum L. T EL Verbascum L. . 419 — abietinum Borb. . 415 — album Auct. 214 — australe Schrad. . 413 Austriacum Schrad. Austriaco X Lychnitis Simk.. Austriaco X phlomoi- des Simk. - 413 Austriaco X. phoeni- ceum Simk. Au:triaco X speciosum des Simk. - 414 Banaticum Schrad. 414 Bastardi R. et Sch. 416 Barthii Schur - 415 Blattaria L. 416 blattaiiforme Gaisb. 416 — Bohemicum Borb. 413 — ealveseens Sechur — 413 — Olaudiopolitanum Simk. 416 — ecollinum Sehrad. 413 — comosum Simk. | 415 cuspidatum Schrad. 413 Danubiale Simk.... 413 decalvans Borb.... 415 ervthioceauleSehur 415 — floecosum Auct. — 414 — Gaudini Do!]. . | 416 — glabratum Friv. |. 415 — Hausmanni Cel. . 414 — Hinkei Friv. 415 — Kanitzianum Simk. 414 — ]anatum Auet. | 415 — leioecaulon Heuff. 415 — Jeiostachyon Grisb. 415 — Ly chnitis L. 414 Lychnitis X j hlomoi- des Kern. 20 418 maerocalycinum Borb. 413 montanum Baumg. 413 Neilreichii Schur 414 nemorosum Baumg.413 nigrum L. T on nigro-Lychnitis Czetz 414 — vigro-phlomoides Sehur . d unisobl5 — oligant! um Borb. 414 |— Orientale Auct. — 414 | — phlomoides L. . 443 — phoeniceum L. - 416 — pilosum Döll. 416 — pseudolychnitis Schur 414 414 | | Verbascum pulverulentum derer n zl — ramosissimum DC. 416 — RHeisseckii Kern... 413 rubiginosum W, et K. 415 Schmidlii Kern. .... 416 Schottianum Scehrad. 414 — Scehraderi Mey. .. 412 — sinnatum Schur . 414 speciosum Schrad. 413 spuiium Koch |. 413 subalpinum Sehur 418 415 — sublyratum Borb. 415 |— thapsiforme Sehrad. 413 — Thapsus T: 25 10419 — thapso-nigrum Sehiede 413 — thyrsoideum Host. 415 — Wierzbickii Heuff. 415 VenbenasU SNAM — officinalis L. . 455 Veronica Ia NEAN) — acinifolia L. ... 496 — agrestis Auct. . 427 |— alpestris Schur |. 426 — alpina Lh... 54925 — Anmagallis L. --- 491 anagalloides Guss. 421 — aphylla L. . -. 499 — arguta Schur . 494 — arvensis L. | ... 496 — Austriaca L. 499—383 — Bachofeni Heuff. 424 — Baumgartenii R. et S. 499 — Beccabunga L. |... 491 — bellidioides L. . 495 — Bihariensis Kern. 423 — brevifolia Sehur | 494 — Bungabecca Janka 426 — Buxbaumii Ten. . 497 — Chamaedrys L. . . 421 — C;usii Sehur . 495 — erassifoliaSehur. . 425 ——venunqta) Kt. ERE DD — Cymbalaria. . 497 — eymbalari:efolia Baumg. -.2497 — dentata Schmidt 422 — depauperataW. et K.422 — Dryadis Schur .. 422 — elatior Willd. |... 494 — filiformis Baumg. 427 — foliosa W. et K. . 424 — fruticans Jaeq. ... 495 — frutieulosa Baumg. 425 — glabra Schur -- 494 — hederaefolia L. . . 427 — hybrida Baumg. . 425 Veronica hyssopifolia Vicia angustifolia Rei- Sehur unte 2499 chard or 194 — Jacquini Baumg. | 423 — Biber, steinii Bess. —194| — incana Sehur ... 425, — Bobartii Forst. ... 195 — integrifolia/Schrank 425 | — cassubica L. 22527199 — ]amiifolia Sehur. . 421| — ciliata Schur ... 194 — lancifolia Koch . . 495 | — coidata Auct. |... 194 — latifolia L. ... 491—3| — Craeca L. ... . 192] — limosa Schur . 491| — dasyearpa Schur 193 — longifolia Auct. |. 424, — dumetorum L. . . 192 — lucida Sehur . 496|-— Ervilia L. |. ... 195 — maerodonta Boib. 499 — FabaL. .. ... 195 — major Baumg. - 426 | -— flavida Schur - 194 — maritima Auct. . . 424 | — Gerardi Auet. 50192 — media Baumg. ... 424] — glabrescens Koch 193 — micrantha Sehur 426]— giandiflora Auct. 194 — montana L, . ... 4221— hirsuta L. ... ... 195 — multifida Auct. . 493|— hybrida L. . ... 194 — negleeta Auct. 425—6 | —— Kitaibeliana Sehur 192 — nivalis Schur . 496 | — lathyroides L, ... 195 — officinalis L. -- 492 | — Lerchenfeldiana Sehur — opaea Schur - 427 194 — orchidea Oraniz .. 495| — lutea L. |... ... 194 — orieutalis Schur... 422 | — Marosportensis Lercht. — peduneularis Schur 422 194 — peregrina Baumg. 426 |— montana Frol. E105 — Persica Poir - 497|— Fea hPa UR Lan- — petraea Baumg. |. 422, doz . Es 192 — pilosa Baumg. |. 421, — oroboides Wulf, ^ 198 — pinnatifida Andre 423,— Orobus Auct. | 198| — polita Fries. - 427, — oxyphylla Sehur 193 — praecox All. - 426, — Pannonica Orantz 193) — prostrata L. -.- 492 | — peregrina Landoz 194| — Pseudo- Ucet id | — pisiformis L. EXE! dac ets [esz . 493, — polyphylla Auet. . 192. — VRDIcdipa Simk. | 422] — pseudovillosa Schur — pumila All. . - 495 193 | — romana Baumg. . 426, — purpurascens DC. 194 — salina Schur . 491 | — rigida Czetz - 192. — saxatilis Scop. |... 425 — sativa L. - 194 — seutellata L. --- 490|— segetalis Thull .— 194| — serpyllifolia L. |... 426 | — sepium L. PUE — spicata L. ... ... 425 | — serratifolia Jaeq. — 195 | — spuria Auct. | 424 — silvatica L. . ... 192] — stachyiodes Schur 425, — sordida W. et K. 1947 — subcanescens Schur 425| — stenophylla Sehur 195| — gueculenta Auct. | 496|— striata M. B. |... 194 — Teucrium L. -— 493 | — tenuifolia Roth 192—3 — '[ournefortii Gmel. 427 | — tetrasperma L. |... 195, — t&ranssilvaniea Schur — tricolor Schur ... 193. 424 — truneatula Czetz — 190 — triloba Opiz A9 vara Auct--- --- 193) — triphyllos L -- 496 | — villosa Roth .. 193| — urtiezfoliaJaeq. . 491| — vulgaris Czetz |. 193. — verna l. ... ... 496 Vignea P. B. — Carex. — WolffianaSchur . 426 — altissima Schur 546. Viburnum L. ... ... 276 — ehloroearpa Sehur 550. — LantanalL... ... 976, — Davalliana Reich. 545 — Opulus L. ... ... 976 | — dioica Reichb. . 545 — roseum L. - 976 |— Drejeri Fuss — ... 549 | — V4cia Lh. -— ——- -$—- 199|— Personu Sehur ..- 548| VERONICA—VIOLA, 677 Viguea pseudoarenaria Sehur . "203547 -- pseudobrizoides Schur 547 — pseudoscbreberi Schur 547 |— vulgaris Fries . 549 Villarsia nymphoides VITT s át E ÉLNE Vinca li. —- 20998 — herbacea W. et K. 393 — major Baumg. 394 — manor Lh. .--. 22 394 Vincetoricum Móneh 393 — laxum Bartl. . 393 — officinale Auct. 393 Violaceae DC. . . moet «ooa een 107 — alba Bess. ... 109—112 — alba X e Wiesb. 109 alba X odorata Wiesb. 109 — alpina Jacq. EN — ambigua W. et K. 107—8 — arenaria DC. . 109 — arvensis Murr. ... 112 — Austriaca Kern. ... 109 — Badensis Wiesb. 109 — Banatica Kit. 111—12 — Baumgarteniana Schur 111 — bicolor Baumg. ... 112 — biflora L. ... 19107 — Pielziana Sehur. . 112 — calcarata L. c di — camina Ln. za — campestris 3 M.B. 108 — eenisia Sehur ... 112 — ehrysantha Schur 112 — collina Bess... 10—89 — declinata W. et K. 212 — deminuta Schur. . 112 — Drymeia Schur ... 198 — elatior Fries - d — gymnocarpa Janka 108 — grandiflora Lerchf. 112 — hebeearpa Sehur — 108 — heterophylla Auet. 112 — hirta Y. He . 108 — hortensis Sehur .. 109 — hybrida Schur ... 109 —— afe m 9l — Kitaibeliana Schult. 112 — lactea Auct. zz dH, — laneifolia Sehur .. 110 — livida, Wet Kő sz 106 — ]ucorum Auct. 110 lutea Auct. o ae — []uteola Schur 112 678 VIOLA——ZYGOPHYLLACEAE. Viola macrostipulata | Viola tricolor L. zt Behurtcc re - 111, — uliginosa Schrad. — mieroceras Schur 109] 107—110 — mierophyl!'a Senur 111, — valderia Auct. . 112] — mirabilis L. -—— 111, — vulgaris Czetz STi. — montana L. - 110| — Zoysi Auct. |. . 1192 — multicaulis Jord. — 109 | Viscago Behen Baumg.124 — nigra Benkó .. 109| — glutinosa Baumg. 126 — obscura Sehur - 109 | — mollissima B umzg. 127 — odorata L. |. ... 110, — multiflora Baumg. — odorato X hirta Wiesb.| — Otites Baumg. . . 126 109 | — parviflora Baumg. 126 -— palustris L. .— |. 107 | Viscaria Rohl. i fs — parvula Opiz — hirta. |— m»valis Kit. szi den — permixta Jord. |. 109 — purpurea Wimm. 131 — persicifolia Roth 111|— Sigeri Gris. 5191 — precox Fuss . . 109|— vulgaris Róhl. a r91 — pratensis M. et K. 110 | Viscum L. 2o C HERQTAN — prionantha Janka 107|— album L. 974 — pseudoluteaSchur 112, Vitis Labrusca Auct. 166 — pseudosuavis Schur 109|— silvestris Gmel. 166 — pumila Chaix 110 — vinifera L. 166 | — Riviniana Reiehb. 110 | Vulpia Gmel. — Festuca. — Ruppii Áuct. — |. 111,— myuros Gmel. . 586] — sacatilis Schmidt — 112 | — sexigena Sehur .. 110. | — Sehutzii Auct. | — 111| W. | — sciaphila Auet. 107—58 | — segetalis Schur . 112 | Wahlenbergia hederacea — silvatiea Fries | 109, Salzer... 1 982. — silvestris Kit. —.. 109] Waldsteinia Willd. 216. — stagnina Kit. - 111 | — geoides Willd. - 916 | — stricta Horn. — . 110,— Sibiriea Auct. | . 217 — suavis Auct. ——. 109 — trifolia Roch. 2:017 — sudetiea Auct. | 112 — triloba Hornung 217 — '[ranssilvaniea Sehur | Weingàrtneria Bernh. 572 | 107, — canescens L. eT TOO Wierzbickia maerocarpa Reiehb. cn OTAT Woodsia R. Br. . 606 — ilvensis L. : 606 NE Xanthum: de KEST spinosum L. S SHOTHE — strumarium L. ... 371 Xantholinum fiavum Reichb. p 00510) Xanthoselinum alsati- cum Sehur . 965 Xeranthemum L. szep — annuum L. 333 — cylindraceum Smith 333 — inapertum W. et K. 333 — radiatum Lam. .. 333 Xylosteum Ad. — Loni- cera L. Z. | Zanichellia L.. .. ..— 519 — aculeata Schur |... 512 — dentata Willd. ... 519 — major Bónningh. 512 — palustris Auct. | 519 — pedicellata Auct. 512 — peduneulata Fuss 512 — repens Bónningh. 512 Zea Mays L. |. ... 558 Zinnia elegans Jaeq. 307 Zygophyllaceae R. Br. 164 JV EQ de " Miow New York Botanical Garden Library QK JE S5 i, Lajos/E zx T florajana ID | 9 00044 LIE en. S n )